114 14. IMPLANT-INDEX

A tu do mány és a tech ni ka ro ha mos fej lő dé-

se ered mé nye ként az élet min den te rü le tén

olyan vál to zá sok ta núi le he tünk, me lyek

kö ve té se és a nap ra kész is me re tek fo lya ma-

tos bő ví té se még sa ját szak te rü le tün kön is

szin te le he tet len feladat. Így ta pasz tal hat-

juk töb bek kö zött a fog or vo si di ag nosz ti-

ká ban is, mert a kor tech ni kai szín von alán

sem a ha gyo má nyos, de kü lö nö sen pe dig

a leg mo der nebb el já rá sok nem vé gez he tő-

ek min den fog or vos sa ját ren de lő jé ben. Így

nyil ván va ló an nem le het sé ges la bo ra tó ri u-

mi, szö vet ta ni vizs gá la tok, vagy a foly to-

no san fej lő dő újabb ra dio ló gi ai vizs gá la tok

sa ját ren de lő ben tör té nő vég zé se. Enn él

a még spe ci á li sabb szak or vo si fel ké szült sé-

get igény lő el já rá sok, mint a fo gá sza ti bőr-

teszt al ler gi a vizs gá lat, vagy a fém ki ol dó dás

DMA mé ré se, a mik ro bi o ló gi ai vizs gá la tok

a so ké ves ta pasz ta la tok ra épü lő spe ci á lis

szak is me ret mel lett kü lön le ges és meg le he-

tő sen költ sé ges fel sze relt sé get is igé nyel nek.

Új as pek tust ad ko runk ha zai fo gá sza ti

te vé keny sé gé nek a fo gá szat dön tő ré szé nek

pri vát szfé rá ba ke rü lé se. Az or vo si fe le lős-

ség, a jo gi kér dé sek hat vá nyo zot tan elő tér-

be ke rül tek, nyil ván va ló vá vált, hogy a hi-

te le sen do ku men tált di ag nosz ti kus ered-

mé nyek nyújt hat nak a fog or vos szá má ra

biz tos vé del met az egy re gya ko ribb pe res

el já rá sok kal szem ben. A fog or vo si te vé-

keny sé get meg elő ző hi te les di ag nosz ti ka

do ku men tu mok kal tud ja alá tá masz ta ni

a be teg stá tu sát, és a meg fe le lő en kö rül te-

kin tő or vo si te vé keny sé get iga zol ja, alá tá-

maszt ja a he lye sen meg vá lasz tott fog or vo si

ke ze lé si ter vet. Csak a kö rül te kin tő és egy-

re szé le sebb vizs gá la ti mód sze re ket ma gá-

ba fog la ló elő ze tes ki vizs gá lás ad hat kel lő

biz ton sá got. Er re pél dák so ka sá gát lát juk

vi lág szer te. Így egy re több or szág ban (pl.

Né met or szág ban) a ra dio ló gi ai vizs gá la-

tok kal szin te azo nos fon tos ság ra tett szert

az utób bi egy-két év ben a fog pót lá sok el-

készí té se előtt a be te gek el kül dé se fo gá sza-

ti bőr teszt al ler gi a vizs gá lat ra. A szak ma

sza bá lyai sze rint csak a teszt ered mé nyé-

nek is me re té ben sza bad a fog pót lás anya-

gát meg vá lasz ta ni, mi vel köz tu dott, hogy

el ső sor ban a fé mek kel kap cso la tos al ler gia

ma már sok or szág ban szin te nép be teg ség-

nek te kint he tő. Szin te mű hi bá nak szá mít

úgy fog pót lást ké szí te ni, hogy nem zár tuk

ki vizs gá lat tal, hogy a be teg mely fé mek-

kel szem ben mu tat al ler gi ás je len sé ge ket.

En nek el mu lasz tá sa, és a száj ü re gi- va la-

mint szisz té más al ler gi ás je len sé gek je lent-

ke zé se és a fé mal ler gi á nak már a pa na szok

meg je le né se utá ni iga zo ló dá sa az el várt kö-

rül te kin tés el mu lasz tá sát, szak mai gon dat-

lan sá got, és az ez zel já ró jo gi, szak mai és

anya gi fe le lős sé get je lent he ti. A fo gá sza ti

bőr teszt al ler gi a vizs gá la tot – mint a szak-

ma sza bá lyai sze rin ti ru tin sze rű „kö te le ző”

el já rást – a né met egész ség pénz tá rak ki fi -

ze tik a be teg szá má ra.

Dr. Gás pár La jos

A szak ma sza bá lyai sze rint ki vizs gált be tegFog or vo si di ag nosz ti kai vizs gá la tok je len tő sé genap ja ink ban I.

A szak ma sza bá lyai sze rint ki vizs gált be teg 115

Kü lö nö sen nagy je le nő sé gű ek a di ag-

nosz ti kai vizs gá la tok na gyobb vo lu me nű,

na gyobb ér té kű vagy je len tő sebb ri zi kót

ma guk ban hor do zó el já rá sok al kal ma zá-

sa ese tén. Így er re ti pi kus pél dát ma már

nem a por ce lán kör hi dak vagy a kom bi nált

fog pót lá si mun kák, ha nem el ső sor ban az

imp lan to ló gi ai el já rá sok, az áll cson tok és

a lágy ré szek kor rek ci ós mű té tei, a plasz ti-

kai jel le gű el já rá sok, a ma gas esz té ti kai igé-

nye ket ki elé gí tő mód sze rek je len tik. Ezen

ese tek ben alap ve tő je len tő sé gű a di ag nosz-

ti kus el já rá sok igen szé les kö ré nek az el vé-

gez te té se. Az imp lan to ló gi ai mun ka ter ve-

zé si fáz isá ban el en ged he tet len az áll cson tok

ra dio ló gi ai vizs gá la ta, a be teg fon to sabb

la bo ra tó ri u mi ér té ke i nek is me re te (pél dá ul

cu kor be teg ség, vér zé keny ség, anyag cse re za-

va rok stb. ki zá rá sa), ma már el en ged he tet len

a fo gá sza ti anya gok kal szem be ni bőr teszt

al ler gi a vizs gá lat (is mert Ma gyar or szá gon is

a nik kel, króm, ko balt, pal lá di um mel lett

a ti tá nal ler gia elő for du lá sa is), el en ged he tet-

len a nem tö ké le te sen egész sé ges nek lát szó

szá jü reg mik ro bi o ló gi ai vizs gá la ta (gom ba-

vizs gá lat, ta sa kok ból bak te ri o ló gi ai vizs gá-

lat). Ezek se gít sé gé vel olyan ada tok hoz és

te rá pi ás ja vas la tok hoz ju tunk, me lyek se gít-

sé gé vel a fog or vo si te vé keny ség si ker te len-

sé gé nek esé lye igen je len tő sen csök kent he tő.

Ugyan csak az or vo si fe le lős ség kér dé se it ve-

ti fel a száj ban már meg lé vő fé mek ki ol dó-

dá sá nak DMA vizs gá la ta, a nyál ka hár tyán

gyak ran ész lel he tő kü lön bö ző kó ros el vál-

to zá zok kli ni kai és oral pat ho ló gi ai vizs gá-

la ta. Ezen utób bi ak kö zött nem csak az „ár-

tal mat lan” he man gi o mák, fi b ro mák, ha nem

a Ma gyar or szá gon a rák me ge lő ző áll apo tok

is igen nagy szám ban for dul nak elő. Ezek

kli ni kai di ag nosz ti zá lá sa, szö vet ta ni min-

ta vé te le, a kó ros kép le tek se bé szi el tá vo lí tá sa

csak meg fe le lő fel ké szült ség ese tén, száj se-

bész szak or vos, pat ho ló gus szak or vos, ar-

ra fel sze relt és mű tő vel ren del ke ző ren de lő

1. ábra. Epu lis a bal fel ső mo la ris mö göt ti te rü le ten az új por ce lán kör híd szom széd sá gá ban.

2. ábra. Egy hó nap pal a mű tét utá ni kép, mely mu tat ja a pat ho ló gi ás el vál to zás he lyén a gyó gyult te rü le tet, és a pro te ti kai mun ka sér tet len sé gét. A be teg hat éve tü-net men tes.

3. ábra. Ki met szés CO2 la ser rel (szö vet ta ni di ag nó zis:

epu lis)

Pat ho ló gi ás el vál to zás kli ni kai vizs gá-

la ta, la ser se bé sze ti el tá vo lí tá sa, majd

szö vet ta ni di ag nosz ti zá lá sa

116 14. IMPLANT-INDEX

ese té ben vé gez he tőek el. Ma a kor sze rű te-

rá pi ás el já rá sok ko rá ban (pl. la ser se bé szet)

a be te gek szá má ra a le he tő leg ke ve sebb szö-

vőd ménnyel (pl. vér zés, he ge se dés, gyul la-

dá sos je len sé gek stb.), leg ke ve sebb mun ká ból

va ló ki esés sel já ró mód szer vá lasz tá sa szin tén

a szak ma sza bá lyai sze rint „kö te le ző”. Ezek

el mu lasz tá sa is mét a fog or vos nap ja ink ban

egy re nö vek vő fe le lős sé gét ve tí ti elő re.

A fog or vo si di ag nosz ti kai vizs gá la tok

Ma gyar or szá gon az el múlt évek ben, de

még in kább hó na pok ban új meg vi lá gí tás ba

ke rül tek. En nek okai kö zött sze re pel nek,

hogy ha zánk ban szin te újon nan fel fe de zett

nép be teg ség gé vált a fo gá sza ti anya gok-

kal (el ső sor ban a fé mek kel) szem be ni al-

ler gia, a szá jü re gi pre can ce ro si sok tö me ges

je len lé te (az utób bi 25 év ben a szá jü re gi rák-

ban meg hal tak szá ma a négy sze re sé re emel-

ke dett). Egy re szé le sebb kör ben ke rül nek

al kal ma zás ra a ma ga sabb fel ké szült sé get,

na gyobb kö rül te kin tést igény lő és je len tő-

sebb költ ség gel és ri zi kó val já ró el já rá sok (pl.

imp lan tá ció). A fog or vo si te vé keny ség gel

kap cso la tos költ sé gek ug rássze rű nö ve ke-

dé se pe dig a ná lunk fej let tebb or szá gok hoz

ha son ló an egy re több jo gi kér dést ho zott

fel szín re. Így a meg fe le lő en do ku men tált

fog or vo si di ag nosz ti kai el já rá sok – el ső-

sor ban mint igény be ve he tő szol gál ta tá-

sok – a szto ma to ló gi ai mun ka egy re nél-

kü löz he tet le nebb rész évé vál tak. A ma gyar

szto ma to ló gia – mint azt pél dák so ra mu-

tat ja – idő ben fel tud ta is mer ni az új kö ve-

tel mé nye ket, és meg tu dott fe lel ni a sok szor

ne héz kö rül mé nyek el len ére is az újabb és

újabb ki hí vá sok nak, és ma is a nem zet kö zi

szak mai él vo nal ban ha lad. A kor újabb ki-

hí vá sá nak – a fog or vo si di ag nosz ti kai el já-

rá sok ed di gi nél sok kal szé le sebb kö rű al kal-

ma zá sá nak és do ku men tá lá sá nak – is mét

meg kell fe lel ni. Ezt a tör vény sze rű ten-

den ci át fel is mer ve lé te sült és fo lya ma to san

bő vült Bu da pes ten a Jó zsef kö rú ton a fo gá-

sza ti kli ni kák szom széd sá gá ban a Fog or vo si

Di ag nosz ti kai Köz pont.

4. ábra. Fogászati fémanyagok epicutan tesztje, az eredményleolvasása a 72-dik órában.

5. ábra. Bak te ri o ló gi ai vizs gá lat szá jü re gi min tá ból.

A szak ma sza bá lyai sze rint ki vizs gált be teg 117

6–9. ábra. Di gi tá lis kép fel do go zás a fog or vo si di ag nosz ti ká ban.