a sebezhetŐsÉg a vÁros tulajdonsÁga - nem kÜlsŐ kÖrÜlmÉny

A SEBEZHETŐSÉG A VÁROS TULAJDONSÁGA

- NEM KÜLSŐ KÖRÜLMÉNY

Fleischer TamásMTA Világgazdasági Kutatóintézet

<http://www.vki.hu/~tfleisch/><[email protected]>

XIII. Országos Urbanisztikai Konferencia Településeink sebezhetősége

Veszélyforrások a városokban Keszthely, 2006. április 6-7.

A SEBEZHETŐSÉG A TELEPÜLÉS TULAJDONSÁGA

Néhány fogalom összefüggése

Az ipari társadalom kockázat felfogása

A kockázat-társadalom (Ulrich Beck)

Tanulságok a nemzetközi szakirodalomból

A várospolitikának nagy szerepe van a sebezhetőség csökkentésében

NÉHÁNY FOGALOM ÖSSZEFÜGGÉSE

A kockázat (risk) egy súlyozott valószínűségi érték Egy nem-kívánatos esemény (baleset, szerencsétlenség,

katasztrófa) bekövetkezésének valószínűsége X az esemény kimenetelének várható súlyosságával (kár) E szorzat a kockázat ‘objektív’ ‘tudományos’ mértéke A kockázat érzékelése (risk perception) társadalmi

jelenség ‘szubjektív’ érték „A társadalom általában túlértékeli a súlyos

kimenetelű, de kis valószínűséggel bekövetkező események kockázatát”

NÉHÁNY FOGALOM ÖSSZEFÜGGÉSE

AZ IPARI TÁRSADALOM KOCKÁZAT-FELFOGÁSA

Objektív, tudományos mérték

Kockázat

Szubjektív érzékelés

Kockázat-érzékelés




Kockázat



Külső tényezők

Belső tényezők




Kockázat



Külső tényezők

Támadások (csapásokat előidézni képes fenyegetettség)

veszély

Belső tényezők




Kockázat



Külső tényezők


veszély

Belső tényezők

Biztonság / védekezés




Kockázat



Külső tényezők


veszély

Belső tényezők

Biztonság / védekezésbiztonság-hiány / sebezhetőség

/ megbízhatóság




Kockázat



Külső tényezők


veszély

Belső tényezők


/ megbízhatóság

Bizonytalanságbizonyosság

(certainty, uncertainty)biztonságérzet




Kockázat



Külső tényezők


veszély

(Észlelt veszélyek?)

Belső tényezők


/ megbízhatóság

Bizonytalanságbizonyosság

(certainty, uncertainty)biztonságérzet

A KOCKÁZAT TÁRSADALOM

Az ipari társadalom (klasszikus modernitás) korszakát követő időszak meghatározó jellemzője a kockázathoz való megváltozott viszony.

Forrás: Ulrich Beck: (2003) A kockázat társadalom - út egy másik modernitásba. Századvég Budapest (Eredeti első kiadás: 1986)

A modernitás mítosza: középpontban a javak termelése, mint kiszámítható emberi tevékenység, - a technológia nem-szándé-kolt következményeit külső körülmények idézik elő. A társa-dalom fő törésvonalait a termelt javak elosztása határozza meg.

A modernitás mítoszának tagadása: a „kockázatok és mellékhatások” nem esetleges véletlen kísérőjelenségek, hanem a rendszer részei. A technológiákhoz hozzá tartozik azok normál kockázata. („Aki a sínt feltalálta, az feltalálta a kisiklást is”) [Paul Virillio]

A KOCKÁZAT TÁRSADALOM

Ipari társadalom

Kockázat társadalom

Alapelv

A gazdagságteremtés logikája uralkodik a kockázat-előállítás logikája felett

A kockázat teremtésének és elosztásának a kérdése fókuszba kerül

Bumeráng hatás

Jellemzők

A szervezett munka szerepe döntő

Bizalom a tudományban

Világosan elkülönül a tettes és az áldozat

Elmosódik a munka és nem-munka közötti határvonal

A láthatatlan kockázatról való ismeret, tudás felértékelődik (veszélyeztetett helyzetben a tudat határozza meg a létet)

Mi vagyunk a tettesek is

A (VÁROSOK) SEBEZHETŐSÉG(E)SZAKIRODALMÁBÓL

Jelentős és bővülő szakirodalom.

Jellemzője, hogy a derékhad a nagy szerencsétlenségekkel és a harmadik világgal foglalkozik

UNDP (2004) Reducing Disaster Risk: A Challenge for Development. A Global Report

Kreimer, A et al (eds.) (2003) Building Safer Cities. The Future of Disaster Risk The World Bank Disaster risk management series No. 3.

Pelling, Mark (2003) The Vulnerability of Cities: natural disasters and social resilience, Earthscan, London..

2004-ben Manchesterben konferencia Urban Vulnerability and Network Failure címmel.

A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL

UNDP 1980-2000 között a Föld lakosságának 75%-a élt olyan helyen, amelyik földrengés, árvíz, szárazság, trópusi ciklonok pusztítása közül legalább egynek ki vol téve.

20 év alatt 1,5 millió ember halt meg természeti katasztrófák következtében. (4,5 milliárd kitett közül minden 3000-ik) 94%

(Fegyveres konfliktusok: 10 év alatt 3,9 millió halott)

Fejlett országokban lakott a katasztrófának kitett népesség 15%-a; az áldozatok 1,8%-a

Disaster Risk Index (DRI) meghatározása és sebezhetőségi indikátor

Túlzott koncentráció, engedély nélküli települések, átmeneti lakosság, szociális és gazdasági háló hiánya, beépítési viszonyok, kevéssé állékony lejtők stb.

Társadalmi tőke: bizalom, normák, társadalmi hálózatok megléte


UNDP - Disaster Risk Index (DRI) és a relatív sebezhetőségi indikátor Alapelv: a kockázatot nem egyszerűen az esemény mért súlyossága jellemzi,

az előzmények is befolyásolják: a korábbi aktivitásnak és folyamatoknak nagy szerepük van abban, hogy mekkora lesz végül a hatás a társadalomra és a gazdaságra

DRI: országokat kategorizál, a négy fő veszélyforrásra vonatkozóan, fizikai kitettség, relatív sebezhetőség és ennek kockázati foka alapján - a 1980-2000 statisztikái segítségével.

Kizárólag a halálozás adatai képezték a kimenetelre vonatkozó súlyozó tényezőt (nem a károk, az életkörülmények, a sebesülések)

A sebezhetőséget a küzdőképesség és az adaptációs képesség befolyásolja (coping and adaptive capacity). Az ellenálló-képességet a következők gyengíthetik: gazdasági (tartalék hiánya, kevés eszköz) társadalmi (támo-gatási mechanizmusok és intézmények hiánya) műszaki (gyengén épített, nem biztonságos házak), környezeti (ökoszisztémák törékenysége) tényezők


UNDP - Disaster Risk Index (DRI) korlátai Országos szintre, - halálozásra, mert erre van viszonylag

megbízható adat – és nagy katasztrófákra vonatkozik A kockázatot jelentő eseményeket valójában folytonos

eloszlásúnak kellene tekinteni, aminek az egyik szélsősége a nagy katasztrófa, a másik vége a mindennapi veszélyforrás (ivóvíz, élelmiszer levegő szennyezése, veszélyes élet- és munkakörülmények, csatornázás hiánya stb.)

Hazai településeink esetében a módszertant érdemes megfontolni és annak a hazai veszélyforrásokra, kockázatokra való adaptálhatóságát kellene átgondolni


World Bank – Building Safer Cities A 100 legnépesebb város közül 78 van kitéve a négy nagyobb

természeti veszély közül legalább egynek, 45 többnek. (2 millió feletti városok; 450 város > millió fő, 50 közülük >3,5 millió)

Az emberi tényező szerepe: a gazdálkodás és a gazdaság felelősége a természeti tényezők degradálásában

A technológia kockázatai: elszennyezett környezet, egészségi ártalmak, nagy balesetek (Bhopal, Csernobil, - cián a Tiszában,; géntechnológia stb.

stb. stb. Zárásul két megközelítés komplex rendszerek, a városi

hálózatok sebezhetőségére vonatkozóan


A hálózatok sebezhetőségének három gyökere: a természethez kapcsolódó, a struktúrához kapcsolódó és a forgalomhoz kapcsolódó

Husdal, J (2004) Reliability and vulnerability versus costs and benefits. ETC Conference Strasbourg 4-6 Oct. 2004.

Struktúrához kapcsolódó sebezhetőség

Budapesti Városfejlesztési Koncepció munkaanyaga 1999

Reagálás a struktúra változásával

Struktúrához kapcsolódó sebezhetőség


Az ellenállóképes rendszer hat alapelve Az ellenálló-képességet növeli, ha jól funkcionálnak a

rendszerműködés hatásait jelző visszacsatolások és ennek nyomán korrekciókra kerül sor a működésben

Külső eredetű sokkok hatása enyhíthető, ha a rendszer diverzifikált forrásokra támaszkodik és alternatív szállítási utakkal rendelkezik

Ha megnöveljük a források átáramlásának a sebességét, a rendszer adott idő alatt több forráshoz jut [ jó ez nekünk? FT ]

Szigorúan hierarchikus rendszerek kevéssé rugalmasak, fej-nehéz rendszerek kevéssé ellenállók

Mozgósítható tartalékkapacitások léte ellenállóbbá teszi a rendszert

Ha a rendszerben átlapolások vannak a funkciók között, zavar esetén a korábbi redundáns elem átveheti a kiesett funkciót.

TANULSÁGOK A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL

A városi veszélyek és kockázatok nem adottságok, hanem az alapvető szolgáltatásokhoz való nem megfelelő hozzáférésnek, a gazdasági és politikai egyenlőtlenségnek és a rossz városirányításnak a termékei. (Mark Pelling The vulnerability of cities)

A város ellenálló-képességének a mértéke azon mérhető le, hogy mennyire képes rugalmasan reagálni, ha az infrastruktúra-hálózatának egyes elemei kiesnek

A hálózatokon az átlapoló funkciók hiánya és a tartalék-kapacitások hiánya vezet oda, hogy kis események is nagy zavarokat okozhatnak a városi rendszerek működésében.

TANULSÁGOK A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL

Nem adott terhelésre kicentizett, egyfunkciós, éppen hogy működő rendszerekre van szükség, hanem arra, hogy az előre nem felmérhető változásokra is képes legyen reagálni a rendszer

Választási lehetőség az egyén szintjén, több lábon állás az üzleti életben

Szociális védőelemek beépítése a rendszerekbe

Társadalmi részvétel a döntéshozatali folyamatban

Ezek a szabályok nem-katasztrófa esetén is éppen az élhetőbb, fejlődőképesebb várost szolgálják, a normál működést is folyamatosabbá, jobbá teszik

A SEBEZHETŐSÉG A VÁROS TULAJDONSÁGA

- NEM KÜLSŐ KÖRÜLMÉNYFleischer TamásMTA Világgazdasági Kutatóintézet<http://www.vki.hu/~tfleisch/><[email protected]>

XIII. Országos Urbanisztikai Konferencia Településeink sebezhetősége Veszélyforrások a városokban Keszthely, 2006. április 6-7.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !

a sebezhetŐsÉg a vÁros tulajdonsÁga - nem kÜlsŐ kÖrÜlmÉny

Documents