A rádiós és televíziós műsorszórás kialakulása , fejlődése

Készítette: Kiss Dorottya

Kommunikációelmélet

Tanár: Forgó Sándor

EKF, 2012.

1. A rádiózásról A rádiózás történetében két területet vizsgálunk:

egyik a technikai feltételek alakulása, másik a rádiózás, mint kommunikációs folyamat értelmezése.

Technikai értelemben a rádiózás, a hangok elektromágneses hullámokká átalakítását, azok végtelen számú vevőkészülékhez történő továbbítását jelenti. 

Kommunikációs folyamatként a rádiózás többnyire egyirányú folyamat, melyben az adó előre szerkesztett vagy élőben létrehozott hangzó tartalmak átkódolt jeleit eljuttatja az ismeretlen vevőkhöz, és ebbe a folyamatba a vevők rádiókészülékeikkel dekódolva a jeleket, tetszőlegesen kapcsolódnak be.

2. A rádió keletkezése A rádióhullámok felfedezése, a hangnak, mint jelnek átalakítása,

továbbíthatóságának kérdései nélkül mai értelemben nem beszélhetnénk rádiózásról.

Európában kezdetben a távközlés állami monopóliumára épült Állami felügyelettel, államilag szabályozott műsortovábbítással működött Az egyes országokban, a történelmi és kulturális hagyományok és a politikai

berendezkedés függvényében különbözött a politika, az állam súlya a rádióban: a liberális angol modelltől a propagandagépezet részeként működő, „totálisan” államosított szócsőig terjed a paletta.

A rádió jelentősége – függetlenül a televízió látványos térhódításától – ma is meghatározó. Ennek, többek között, az az egyszerű oka van, hogy míg a képernyőt figyelni kell, és helyhez kötött a néző, addig a rádió mobilizálható: a konyhától az autóig állandó társ.

A rádió, mint a huszadik század egyik legnagyobb jelentőségű technikai vívmánya is folyamatosan nyerte el helyét és alakította ki sajátos tartalmi, műfaji repertoárját.

Az 50-es években, amikor az agitáció, a pártpropaganda került előtérbe gyártották Magyarországon a néprádiókat, melyeken csak a két magyar adást lehetett fogni. Más adók műsorát tilos volt hallgatni. A világvevő készülékeket már a háború alatt be kellett szolgáltatni, tartva az „ellenség” híreinek hatásától.

3. A rádió fejlődésének állomásai 1887. Marconi vezeték nélküli távírók készít. 1888. Magyarországon a 31. tc. kimondja, hogy a villamosság

útján való írás-, hír-, kép- és hangközvetítés állami monopólium.

1893. Reginald A. Fessenden Pittsburghben hangot közvetít, melyet meglepett hajós távírászok hallanak.

1893. Telefonhírmondó szórakoztató-információs műsorral jelentkezik Budapesten. A telefonhírmondó feltalálója Puskás Tivadar.

1894. Puskás halála után Popper István létrehozza a Telefonhírmondó Rt.-t, kiépíti a saját hálózatot.

1894. Marconi bemutatja a rádiót (wireless). 1895. Popov kísérletei. Később az orosz bürokrácia felőrli idegeit. 1896. Marconi szabadalmaztatja a vezeték nélküli (wireless)

távírót (azaz magyarul a szikra távírót).

3. A rádió fejlődésének állomásai 1906. Elektronikus erősítő (audion néven), Lee De Forest

találmánya. 1906. G. W. Picard feltalálja a detektoros rádiót. 1912. A Broadcasting Act az USA-ban: megkezdődhet

a rádió (wireless) polgári alkalmazása. 1912. Charles Herold rádióamatőr San Joséban műsort

szolgáltat. A fonográfról játszott műsort a közeli rádióamatőrök veszik. Ez volt az első kívánságműsor: az egyik műsorvezető felolvasta a gramofonok címeit, és ezek közül lehetett választani.

1924. Amatőrrádiós láz Budapesten. Rendelet a rádiókészülékek bejelentésére Magyarországon. – Március 15-én Apponyi Albert beszédet intéz a „mélyen tisztelt láthatatlan közönség”-hez.

1924. A csepeli 250 W-os adó kísérleti üzeme. A közvetítés a Posta Kísérleti Állomáson, egy bútorszállító kocsiból folyik. Detektoros vevők.

3. A rádió fejlődésének állomásai 1925. Kísérleti adások. A bemondó, Magyari Imre: „Halló,

halló, itt a magyarországi Rádióhírmondó 2 kW-os leadóállomása az 565 m-es hullámhosszon.”

1926. David Sarnoff megalapítja az NBC-t, az RCA lemeztársaság rádióját.

1926. A BBC elindulása Nagy-Britanniában: nem adhat reklámot, előfizetési díjakból él.

1928. E. H. Armstrong kidolgozza az FM-moduláció elvét, melyet 1933-ban mutat be.

1933. Elindul Lakihegy 120 kW-os adója. 1933. Göbbels központosítja Németország addig független

rádióállomásait. 1938. október. 30. Orson Welles H. G. Wells Világok harca (War of

the Worlds) című művének élő rádióváltozatával tömegpánikot kelt New Yorkban. A rádiózás történetének legnagyobb hatású rádiójátéka.

3. A rádió fejlődésének állomásai 1939. Elkészül az Orion 933 rádióvevő-készülék. 1939. A magyar néprádiót az önköltségi árnál is

olcsóbban, 24 havi részletre dobják piacra, s a 130 ezer megrendelésből csak 45 ezret tudnak kielégíteni. A falun még mindig detektoros vevőket használnak, mert nincs áram, a telepek ára pedig drága.

1939-45. Propagandaadások: a harc az éterben is folyik 1968. A fiatalok a BBC popzenei műsorát

hallgatják Magyarországon. 1969. A Holdra szállás élő közvetítése. 1965. Megjelenik a szovjet gyártmányú hordozható Sokol

rádió. 1986. Elindul a Danubius, az első magyar kereskedelmi

rádió. Az adás elsősorban a hazánkba látogató turistáknak szól, német nyelven, a nyugati URH-sávban.

3. A rádió fejlődésének állomásai 1993. A Szabad Európa Rádió beszünteti magyar adását. 1999. Műholdas digitális rádió. 1999. Már 3 ezer rádió műsorát lehet élőben hallgatni

az Interneten. 1999. Az Újvidéki Rádió adóit lebombázzák. 1999. FM-rádióval egybeépített mobiltelefonok. 2000. Kísérletek a „digitális AM”-mel, a DRM-rádióval.

Digitális műholdas rádió 50-100 csatornával. 2000. Coca-Cola-reklám a zimbabwei rádióban. 2000. A csak internetes rádiók már a harmadik

világban is megjelennek.

4. A rádió és a rádióhallgató A rádió jelentősége ma is meghatározó, ugyanis általa

az információ befogadása nem helyhez kötött. A tudatos rádiózás mellett általánossá vált

a háttérrádiózás, és ehhez a rádióműsoroknak is alkalmazkodni kellett. A beszélgetések pörgősek, komolyabb dolgokról igazából csak a közszolgálati rádiókban és a késő esti órákban esik szó, amikor annak a rétegnek, melyet valóban érdekel az aktuális téma, van ideje leülni és csak a rádióra koncentrálni.

Néhány közszolgálati rádió kivételével, a rádiók leginkább a hírek közlésére, reklámozásra és zenehallgatásra szakosodtak. A történetmesélés, vagyis a rádiójátékok, mára már szinte teljesen eltűntek az éterből.

5. A rádió, mint tömegkommunikációs eszköz A tömegkommunikációs eszközök legfontosabb

közös jellemzője a tömegszerűség és a vele együtt járó demokratizmus, a technikai berendezések segítségével történő tartalom előállítás és megsokszorozás.

A rádió esetében a tartalom megsokszorozásán a jelek sugárzását értjük. Ma sok rádió az egész világon hallgatható. Az Internetes rádiózással akár a lokális adók is bekapcsolódhatnak a globális rádiózásba.

A tömegkommunikáció tartalmi vonatkozásai összetettek. Része úgy a tájékoztatás, mint a szórakoztatás, művelődés és a politikai és fogyasztói manipuláció. A rádió sem kivétel ez alól.

6. A rádió jövőjét biztosító tényezők Nagy előnye, hogy nem helyhez kötött a befogadás, sok tevékenység

végezhető aközben, ha valaki rádiót hallgat. Ez az előnye sokáig meg fog maradni, hiszen hiába gyors és mobil az Internet használata is, de a legfontosabb érzékszervünket köti le, a szemünket, mely nélkül a térben mozogni, ténykedni lehetetlen.

Gyors, olcsó, hatékony, könnyen tud reagálni minden változásra és eseményre

A rádiózás, szemben minden látásra és hallásra egyszerre alapozó médiummal (film, tévé), nem kényszeríti a befogadót teljes passzivitásra. A hallott dolgokat el kell képzelni, így a befogadó rákényszerül képzelete működtetésére a gondolkodásra.

Megfigyelhető a szakosodás, a specializáció. Műfajcsaládokon belül is tovább tagolódott a tematikus lebontás. Pl. a zene terén könnyű-, komolyzene, könnyűzenén belül akár korszakonként folytatódott az osztódás.

Megteremtette, és állandóan fejleszti a regionális és lokális rádiózást, sőt, ma már nem ritka az egyszemélyes rádió főleg az Interneten. Ennek a jelenségnek a mozgatója talán összefügghet a „Ha én egyszer kinyitom a számat…”  – jelenséggel, vagyis a kisemberek, csoportok szándékaikat, véleményüket így oszthatják meg a „világgal” vagy a címzettekhez így vélik eljuttatni üzenetüket.

Rádiózásban sokkal könnyen megteremthető az interakció. Ha van pl. nálunk mobiltelefon, elegendő technika áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy alkalomadtán egy műsor részesei legyünk.

7. A televízió története

A televíziózás története is összeköthető azzal a technikai folyamattal, melynek lényege a jelek átalakítása elektronikus jelekké, azok továbbítása, majd egy dekódolásra alkalmas eszköz segítségével az ember számára újra érzékelhető jellé, esetünkben kép- és hangjelekké történő visszaalakítása.

7. A televízió története 1884. Németországban Paul Nipkow kifejleszt egy készüléket, mely képes

arra, hogy egy fotocellával a képet elektromos jellé alakítsa át. Ennek alapja egy spirálisan lyukakkal ellátott lemez, mely a kép és egy szeléniummal bevont felület között forog, lehetővé téve a kép felbontását fénysugarakra. A szerkezet másik végén az elektromos jel ismét fénnyé alakult, és egy hasonló korong képpé alakítja a tárgyat.

Az (opto)mechanikus képátvitel – Nipkow tárcsa. 1884.

7. A televízió története 1897-ben Németországban Karl Ferdinand Braun kifejleszti a

katódsugárcsövet. Ez egy különleges vákuumcső, mely képeket jelenít meg fluoreszkáló felületen elektromos sugár hatásra. A képernyők ma is ezen elv szerint működnek.

Karl Ferdinand Braun és az általa kifejlesztett katódsugárcső

7. A televízió története Magyarországon Mihály Dénes 1919-ben a Telefongyár

laboratóriumában végzett sikeres kísérleteket képek elektromos úton történő továbbítására, majd ugyanő 1928-ban már a német posta kiállításán mutatta be a telechort, a televízió ősét. Egy év múlva a Berlin-Witzlebeni rádióállomás rendszeresen kezdett sugározni mozgó képeket. Ekkor már mesterséges fényforrás nélkül sikerült emberek képeit átvinni, még este is. Másodpercenként mintegy 10 képet sugároztak, képenként 1800 képpontot. Ami 3 személy arcának a képtávírónál élesebb átvitelét tette lehetővé, mivel az egymást követő képek mintegy „kiegészítették” egymást.

Mihály Dénes és Telechor készüléke

7. A televízió története 1923. december 19. Az Egyesült Államokba kivándorolt orosz

fizikus, Vladimir Zworkyn elkészíti az elektronikus ikonoszkópot, mely az első tévékamera. Az elektronikus képletapogatással működő képfelvevő mellet Zworykin képmegjelenítő csövet is készít – a kineszkópot, mely az első képcső volt. Ugyanekkor készítették az első televíziókészüléket elindult az első rendszeres, nyilvános televíziós adás az USA-ban.

Zvorykin az általa fejlesztett ikonoszkóp modellekkel

7. A televízió története 1925. Zvorikin bejegyzi a színes tv szabadalmát.

1926-ban szabadalmaztatta teljesen elektronikus televízió rendszerét Tihanyi Kálmán. Ez bár felületesen nézve hasonló a korábban javasolt katódsugárcsöves megoldásokhoz, működési koncepciója épült, mely a töltéstárolás elve néven vált híressé. A korszerű televízió alapelvére és felépítésére vonatkozó találmányt, bár a Telefunken és Siemens cégek igen lelkesen fogadták, végül mégis a mechanikus televízió továbbfejlesztése mellett döntöttek.

A Tihanyi-féle töltéstárolás elvén működő katódsugárcső

7. A televízió története 1929. A berlini rádiókiállítás szenzációja a képrádió. Itt mutatják

be Karolus, Mihály Dénes és Baird különféle mechanikus rendszereit. Utóbbi kettő a Nipkow-tárcsát használja, a kép 1000-2000 képpontból áll, ennél többet a 9 kHz-es sávszélesség (középhullámon) nem is tett lehetővé.

Baird mechanikus televíziója

7. A televízió története 1931. Manfred von Ardenne sikeres kísérleteket végez a teljesen elektronikus

képátvitellel. Ugyanakkor Zvorykin megszerkeszti az első használható képfelvevő csövet.

1935. Berlinben megkezdik az első rendszeres, csak elektronikus tévéadások (előzőleg filmszalagra vett műsorral) a Paul Nipkow-ról elnevezett adóval.

1936. Fontos év a televízió történetében: már közvetítést adtak a berlini olimpiáról: megkezdte kísérleti adásait Londonban a BBC, és az USA-ban is sugároztak képeket a New-York-i Empire State Building tetejéről, 1938-ban. Mégis az igazi „tévé-civilizációról”, úgy kontinensünkön, mint Amerikában, csak a második világháború lezárását követő időszaktól beszélhetünk.

1936. Angliában kísérleti adások 240 soros Baird-, illetve 405 soros Marconi- rendszerben. Az első adás a BBC-nél Adele Dixon Television című számával indult.

1937. Angliában beindul a Marconi-rendszerű adás a koronázási ceremónia közvetítésével.

1939. április. A New York-i világkiállításon az RCA pavilonja a szenzáció, ahol az NBC zárt láncú műsorát nézhetik a látogatók.

1948. John Walson koaxiális kábellel kollektív antennát szerel – az első kábeltévé-hálózat (CATV – USA): Community Antenna Television.

1949. Színes tv az RCA gyártól az USA-ban, mely visszafelé nem kompatibilis. 1949. Az NTSC (National TV System Committee) kidolgozza a színestévé-

szabványt.

7. A televízió története 1957. A Magyar TV hivatalosan megkezdi adását a május 1-jei felvonulás

közvetítésével. 1959. Telefonhívás az MTV-stúdióba: „Könyörgöm, várjanak még pár percet a film

kezdésével, a vendégeim kicsit késnek!” 1962. Telstar-1: az első tévéközvetítés az USA és Európa között. 1965. Képek a Marsról – épp kráteres felszínt mutattak, ami alapján eleinte azt

hitték, hogy a felszín a Holdhoz hasonló (Mariner 4) 1969. A Holdra szállás élőben. Az MTV 2 indulása. 1972. Az első fizetős kábeltévé, az HBO (Home Box Office) Wilkes-Barre-ban,

Pennsylvaniában. 1980. Elindul a CNN amerikai hírcsatorna. Első adását 2 millió kábeles néző

láthatta. 1984 körül. Sony hordozható tv: Watchman. 1987. Az Egyesült Államokban a háztatások fele kábeltévé hálózatokhoz van

csatlakoztatva; 1988. Astra műhold. 1988. Magyar tévéműsor.1988. Kábeltévé Székesfehérváron

műholdas műsorokkal. 1991. a CNN élőben közvetít az Öböl-háborúról, azonban a nagy cégek lemondják

reklámaikat a háborús képek miatt. A CNN több millió dollárt veszít; 1993. V-chip34 az erőszakot közvetítő tévéadások kizárására; az USA-ban 1993. az amerikai háztartások 98 %-ban van tévé;

7. A televízió története 1995. a Sony bemutatja lapos TV-készüléket; 1992. A Duna TV 1992. december 24-én kezdi meg rendszeres adását

az Eutelsat II. F3 műholdján. II. János Pál pápa magyar nyelven elmondott üzenetében köszönti az első magyar műholdas adás nézőit.

1994. HDTV az USA-ban. 1995. a DBS (Direct Broadcast Satellite) tévéhálózat; 1996. TBS (Turner Broadcasting System) a világ legnagyobb

médiabirodalma; 1996. A Sony web-tv-je. 1990-es évek. Plasma tv. Az óriási, lapos képcsövű tv-k megjelenése 1997. Az MTV 2 adása műholdra kerül. Elindulnak a magyar országos

kereskedelmi tévéadások (RTL Klub és tv2). 1999. A digitális műholdas vétel elterjed (BSkyB) Nagy-Britanniában. 1999. Az első DVB-T, digitális földi tévéadás Budapesten. 2000. Kísérletek a digitális DVB-((Digital Video Broadcasting:

digitális videó – műsorszórás), tévével. Az USA-ban 100, Magyarországon 50 csatornás hálózatok.

8. A tömegkommunikáció csoportosítása McLuhan alkototta meg mintegy négy évtizeddel

ezelőtt.

McLuhan felfogásában „hűvös” médium – mint az élőbeszéd, a kézirat vagy a televízió – több aktivitást kíván meg a címzettől, mint a „forró” médium. Ha a médium magas fokon meghatározza az információt, a címzett részvétele a befogadásban csekély. Ha viszont a médium csekély intenzitású, a részvétel magas fokú lesz. A redundáns, szituációhoz kötődő élőbeszéd, illetve az egyéni betűformákkal teli kézirat a befogadó alkotó figyelmét igényli, míg a megszerkesztett rádió- és fonográfszöveg készen szállít mindent. A nyomtatást azért sorolja a „forró” médiumok közé, mert „képélessége” nagyobb, mint a kéziraté, tehát „készen van”, nem kell silabizálni.

A fenti gondolatmenet alapján meglepő a számunkra a film és a televízió külön kategóriába sorolása. Az elkülönítést McLuhan a film és a televízió (korabeli) képminőség-különbségére alapozta.

9. A televízió közvetítő struktúrájáról A tévé is kezdetben „képesített rádióként”, illetve egyfajta színházként

kezdte pályafutását. a tartalmi és elektronikus aspektusokat mellőzve érdemes áttekinteni René Berger gondolatait, aki a közvetítő struktúrát a következőképpen foglalta össze:

Makro-tévé: 2-3 adó sugároz passzív fogyasztók milliói számára, a nézőknek a műsorra alig van befolyásuk. Előnye: széles választékú sokrétű programkínálat, amely sokak igényeit veszi figyelembe.

Mezo-tévé: ahogyan az USA-ban részben már megvalósították, az NSZK-ban pedig még a megvitatás stádiumában van. Számos adó működik, amelyet a nézők bizonyos mértékig befolyásolhatnak, amennyiben a műsor a nyilvánosság számára hozzáférhető. Ezeknél fennáll a gazdasági érdektől való függőség veszélye és a kínálat felaprózódása.

Mikro-tévé: A videó, ahogyan mi értelmezzük, mint gyártási és elosztási lehetőség az egyéntől az egyénhez, a kisebbségtől a kisebbséghez. Bárki készíthet műsort, a kazettát postán elküldheti és azt bármely címzett lejátszhatja. Ide tartoznak a legtöbb művész és videócsoport kis, hordozható berendezései. Ez a „globális falu” eszméje, amelyben mindannyian egymással kommunikáló kreatív szomszédok vagyunk.

10. A televíziózás jövője A televíziózásra is nagy hatást gyakorolt a digitalizáció. A hatás már érzékelhető. Záros

határidőn belül az analóg televíziózást ki fogja szorítani a digitális televíziózás, minek tartalmi, műfaji következményei is lesznek.

A technikai változások elsősorban a jelminőségre, a tartalom feldolgozás és továbbítás sebességére valamint a befogadási körülmények bővülésében lesz mérhető leginkább.

A digitális jel, ha megfelelő az átviteli keresztmetszet, jelveszteség nélkül kezelhető, továbbítható. A tartalom feldolgozás is gyorsul, a szalagos kamerák kezdenek kiszorulni, már ma is sokféle mobilis szerkesztő berendezés, műholdas mobil bejátszók léteznek. Akár az esemény helyszínéről kész anyag küldhető a tévétársaság székhelyére.

Nagyobb szerepet kapnak már most is a nem hivatásos kommunikátorok, vagyis a nézők is, hiszen akár otthonról feltölthetnek tartalmakat az Interneten keresztül.

Az Internet, a tartalmak tárhelyeken történő szerepeltetése befolyást gyakorol a befogadási körülményekre. Ma is megvalósítható már, hogy akár a természet lágy ölén élőben vagy archívból megnézzünk pl. egy híradót. Természetesen mindezeknek műfaji következményei is vannak. A tévéalkotóknak mindezekkel számolniuk kell, és létre kell hozniuk olyan tartalmakat, ki kell találni új műfajokat, amelyek mondjuk egy vonat csatlakozásának megvárásának körülményeire, mint befogadási körülményre adaptáltan fogyaszthatók.

A tárolt tartalmak felhasználási lehetőségei még nem rajzolódtak ki teljesen, de feltételezhető, hogy megvalósulhat a személyre szabott televíziózás. De valószínű, azért nem fog kiveszni a klasszikus tévézési forma sem, melynek az a lényege, hogy este leülünk a készülék elé és megnézzük, mi is a kínálat. Ez a stratégia az emberi lustaságra épít. Mindig lesznek olyan tévézők, akik nem veszik még azt a fáradságot sem veszik, hogy saját programot állítsanak össze és töltsenek le a tévétársaságok tárhelyeiről.

Köszönöm a figyelmet!