Gál István lászló

A pénzmosássAl és A terrorIzmus

fInAnszírozásávAl kApcsolAtos joGszAbályok mAGyArázAtA

Lap- és Könyvkiadó Kft.

Gál István lászló

A pénzmosássAl és A terrorIzmus

fInAnszírozásávAl kApcsolAtos joGszAbályok mAGyArázAtA

© Gál István lászló, 2012© HvG-orAc lap- és könyvkiadó kft., 2012

A kiadó számára minden jog fenntartva. jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon –

a kiadó engedélye nélkül közölni.

Isbn 978 963 258 171 2

budapest, 2012A HvG-orAc lap- és könyvkiadó kft. kiadásafelelős kiadó: dr. frank ádám, a kft. ügyvezetője

Internet: www.hvgorac.hu, e-mail: info@hvgorac.hufelelős szerkesztő: dr. Gábor zsolt

tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai évaszedés: HvG-orAc lap- és könyvkiadó kft.

A HvG-orAc a lexisnexis csoport partnere

előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

I. A pénzmosás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 1.1. A pénzmosás fogalma és fázisai . . . . . . . . . . . . . . . . 11 1.1.1. A pénzmosás közgazdasági fogalma . . . . . . . 11 1.1.2. A pénzmosás büntetőjogi fogalma . . . . . . . . 19 1.2. pénzmosási technikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 1.3. A pénzmosás gazdasági hatásmechanizmusa. . . . . . 37

II. A terrorizmus finanszírozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 2.1. A terrorizmus finanszírozásának fogalma . . . . . . . . 42 2.2. A terrorizmus finanszírozása és a pénzmosás közös és eltérő jegyei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 2.3. A terrorizmus finanszírozásának technikái . . . . . . . 49 2.3.1. bűncselekmények elkövetése . . . . . . . . . . . . . 49 2.3.2. Adományok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 2.3.3. törvényes üzleti tevékenység . . . . . . . . . . . . 52

III. A büntetőjogi rendelkezések magyarázata . . . . . . . . . . . . . . . 53 3.1. A pénzmosás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 3.1.1. Dinamikus pénzmosás . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 3.1.2. statikus pénzmosás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 3.1.3. saját pénz mosása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 3.1.4. Gondatlan pénzmosás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 3.2. A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 3.2.1. bevezető gondolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 3.2.2. A hatályos szabályozás elemzése . . . . . . . . . . 72 3.3. A terrorizmus finanszírozása a magyar büntetőjogban 75

tArtAlom

6tArtAlom

3.3.1. előzmények. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 3.3.2. A hatályos szabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 3.4. nemzetközi gazdasági tilalom megszegése . . . . . . . 82 3.5. nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84

Iv. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi cXXXvI. törvény magyarázata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 4.1. preambulum. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 4.2. A törvény hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 4.3. értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 4.4. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . 112 4.5. Ügyfél-átvilágítási intézkedések. . . . . . . . . . . . . . . . 117 4.6. egyszerűsített ügyfél-átvilágítás . . . . . . . . . . . . . . . 136 4.7. fokozott ügyfél-átvilágítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 4.8. más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146 4.9. A pénzátutalásokat kísérő megbízói adatok . . . . . . . 151 4.10. A bejelentési kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157 4.11. A felfedés tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 4.12. nyilvántartás, statisztika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189 4.13. Intézkedések harmadik országban található fióktelep és leányvállalat esetén . . . . . . . . . . . . . . . . 192 4.14. belső ellenőrző és információs rendszer, speciális képzési program. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 4.15. belső szabályzat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 4.16. felügyelet, intézkedések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196 4.17. Az ügyvédekre és a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 4.18. záró és felhatalmazó rendelkezések. . . . . . . . . . . . . 203 4.19. Az európai közösségek jogszabályainak való megfelelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205

v. Az európai unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi clXXX. törvény magyarázata . . . . . . . . . . . . . . . . 207 5.1. értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209

7tArtAlom

5.2. A törvény hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210 5.3. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210 5.4. A mentesítési eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213 5.5. Adatkezelés és megkeresés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214 5.6. A szolgáltatók, valamint a vagyoni nyilvántartást vezető szervek kötelezettségei és az alkalmazandó intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . 217 5.7. A pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó rendelkezések 219 5.8. Az európai unió jogának való megfelelés . . . . . . . . 222 5.9. átmeneti és záró rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . 225

vI. 2007. évi XlvIII. törvény a közösség területére belépő, illetve a közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/20085/ek európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226

vII. A pmt. és a kit. várható módosításai 2013-tól . . . . . . . . . . . . 230

vIII. Az európai unió közvetlenül hatályos joganyaga a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266

IX. jogi kötőerő nélkül: a hazai és nemzetközi szervezetek által kiadott ajánlások, állásfoglalások és tájékoztatók . . . . . . . . . . 317 9.1. A fAtf . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317 9.2. egyéb nemzetközi szervezetek. . . . . . . . . . . . . . . . . 342 9.3. A pszáf ajánlásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344 X. záró gondolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 358

XI. függelék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 360 11.1. A pénzmosás elleni nemzetközi összefogás dokumentumai és intézményei – rövid áttekintés . . 360 11.2. magyar törvényekkel kihirdetett nemzetközi egyezmények a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tárgyában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 366

felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 513

2004 tavaszán jelent meg a pénzmosásról szóló első szakkönyvem1. Az azóta eltelt több mint nyolc év alatt a jogi szabályozás jelentős mértékben átalakult. A pénzmosás megelőzéséről szóló korábbi törvényt, a 2003. évi Xv. törvényt felváltotta egy új jogszabály, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi cXXXvI. törvény. Az említett jogszabály az európai unió harmadik pénzmosási irányelvének2 való megfelelést szolgálja, ez az irányelv is már a 2004-es könyvem megjelenése után látott napvilágot. jelentősen meg-változott a pénzmosás törvényi tényállása is a büntető törvénykönyvben az elmúlt nyolc évben, ráadásul 2013. július 1-jén hatályba lép magyaror-szág Új büntető törvénykönyve, a 2012. évi c. törvény, melynek megal-kotásában a közigazgatási és Igazságügyi minisztérium által felkért szakértőként lehetőségem nyílott részt venni. Az új btk. a pénzmosáshoz kapcsolódó témakörök tekintetében egy jelentős változást is tartalmaz: önálló bűncselekményként szabályozza a terrorizmus finanszírozását. Ilyen jelentős módosítások után gyakorlatilag kijelenthetjük: a pénzmo-sással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos jogszabályi környe-zet teljesen átalakult hazánkban. ezért vált fontossá egy új, a gyakorlat igényeinek is megfelelő, de elméleti megalapozottsággal megírt szak-könyv megjelentetése.

Ajánlom e könyvet elsősorban mindazon jogalkalmazóknak, akik mindennapi munkájuk során, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozá-sa megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatba kerülnek, gondolok itt elsősorban bírákra, ügyészekre, a nyomozó hatóság tagjaira (főként a nemzeti Adó- és vámhivatal és a rendőrség kötelékében dolgozó kollé-gákra), a nemzetbiztonsági szolgálatok gazdaságvédelmi szakterületen

1 A pénzmosás (KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2004 199 oldal.)2 A pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való

felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/ek európai parlamenti és tanácsi irányelv.

elŐszó

10dolgozó munkatársaira, ügyvédekre, valamint a pénzügyi szolgáltató szervezetek (bankok, takarékszövetkezetek, biztosítók, pénzváltók stb.) munkatársaira. De emellett haszonnal forgathatják majd a könyvet a téma iránt érdeklődő jogászok és közgazdászok, valamint egyetemi hall-gatók is, és mindazok, akik szeretnék a látókörüket bővíteni.

A könyv szerkezetileg három nagyobb részből áll. Az első részben (első és második fejezet) a pénzmosás és a terrorizmus fogalmát, elköve-tési technikáit ismertetem. ezen elméleti, kriminológiai jellegű beveze-tés után következik a tulajdonképpeni kommentár (a harmadik fejezet-től), a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos büntető-jogi és pénzügyi, igazgatási jellegű jogszabályok magyarázata. ezt köve-tően a függelékben a témához kapcsolódó legfontosabb jogszabályokat gyűjtöttem össze.

végezetül szeretnék köszönetet mondani a könyv megírásához nyúj-tott szakmai támogatásért két professzor kollégámnak, tóth mihály pé-csi tanszékvezető egyetemi tanárnak, aki értékes tanácsaival folyamato-san segíti a szakmai fejlődésemet, és prof. Dr. Dr. h.c. mult. ulrich siebernek, a freiburgi max-planck-Institut igazgatójának, aki lehetővé tette, hogy éveken keresztül folyamatosan több hónapot tölthessek freiburgban, ahol minden feltétel rendelkezésemre állt a könyv megírá-sához.

freiburg in breisgau, 2012. augusztus 29.

Dr. habil Gál István László

1.1. A pénzmosás fogalma és fázisai

1. 1. 1. A pénzmosás közgazdasági fogalma

A pénzmosás kifejezés a fáma szerint Al caponétól ered, aki chicago-szerte működtetett pénzbedobós, önkiszolgálós mosodákat, ezek segítsé-gével álcázva a szerencsejátékokból, a prostitúcióból és a szesztilalmi tör-vények megsértéséből származó jövedelmét.3 ez a szellemes történet vi-szont nem igaz, de az 1920-as években valóban gyakran előfordult, hogy a bűnözők nagy készpénzforgalmú vállalkozásokat vettek át (mint példá-ul a mosodák és az autómosók), majd összekeverték a bűncselekményből szerzett készpénzt a legális bevétellel – ezáltal logikus kereskedelmi okot szolgáltattak a nagy összegű készpénz létezésére. bár a „mosás”-t ma en-nek a szónak a tisztítással való társítása miatt hangsúlyozzák, elképzelhe-tő, hogy az eredeti bűnügyi kapcsolat a mosodák álcaként történő alkal-mazása során alakult ki.4

A pénzmosás illegális gazdasági tevékenység, általában szolgáltatás (feltéve, ha nem az alapbűncselekmény elkövetője végzi a saját maga szá-mára, mert ebben az esetben nem minősíthetjük közgazdasági értelem-ben szolgáltatásnak). A pénzmosás tehát olyan illegális, rendszerint a gazdasági szférában megvalósuló szolgáltatás, amely valamilyen (egy ko-

3 jeffrey robinson: A pénzmosoda. A világ harmadik legnagyobb üzlete belülről, park ki-adó, budapest, 1996. 9. oldal

4 maga a „pénzmosás” (money laundering) kifejezés egyébként először egy amerikai újság-ban jelent meg a hetvenes évek elején, az ismert Watergate-botránnyal kapcsolatban. Az első bíróság, amely büntetőügyben a pénzmosás kifejezést használta, szintén egy amerikai bíróság volt 1976-ban (és ugyanebben az országban vált önálló bűncselekménnyé is 1986-ban). Össze-hasonlításképpen: az Amerikai egyesült államokban ugyanebben az évtizedben még további két bírósági döntésben olvasható a „pénzmosás” kifejezés, a nyolcvanas években 213, a kilenc-venes években viszont már 3643 döntésben olvasható.

I. A pénzmosás

12I. A pénzmosás

rábbi bűncselekményből származó) „piszkos” összeget látszólag legális forrásból származó összeggé konvertál. A műveletek célja nem profitrea-lizálás, hanem pusztán a pénz illegális eredetének felismerhetetlenné té-tele, ezért ez a tevékenység jellemzően kisebb-nagyobb veszteséget ered-ményez, mégpedig akár hosszabb távon is – ez a pénzmosás egyik tipikus ismérve. mivel a „technológia” jórészt különböző pénzügyi műveletek felhasználásával valósul meg, közelebb jutunk a pénzmosás lényegének feltárásához, ha azt illegális pénzügyi szolgáltatásként definiáljuk. (fon-tos hangsúlyozni, hogy a pénzmosás részmozzanatait alkotó egyes műve-letek önmagukban szinte mindig legálisak, a műveletsorozat egésze viszont az eredetleplezési célzat miatt illegális.)

A pénzmosás mint szolgáltatás folyamata – az általános szolgáltatási folyamattal összevetve – a következő:

A pénzmosás tehát rendszerint legális gazdasági műveletek leplezése alatt folytatott illegális gazdasági szolgáltatásnak minősíthető, amely arra irányul, hogy a bűncselekménnyel szerzett vagyon eredete igazolhatóvá váljék, megsza-badulva annak felismerhetően jogellenes mivoltától.

felmerülhet a kérdés, hogy milyen bűncselekmények elkövetőinek le-het szüksége pénzmosásra, és mikor. Az esetek egy részében a bűnözők pénzmosás nélkül is el tudják költeni a bűncselekményből származó gaz-dagodásukat5 (gondoljunk csak az amerikai westernfilmekre, amikor a vonatrablás után szétváló rablóbanda vezére figyelmezteti a többieket,

5 szándékosan kerülöm a bűncselekményből származó pénz fordulatot, pénz helyett in-kább az összeg, gazdagodás, vagyon terminus technicusokat használom, hiszen a magyar sza-bályozás, igazodván a nemzetközi tendenciákhoz és elvárásokhoz, a pénz helyett a dolog fo-galmat használja. ez lehet természetesen készpénz (sőt: ez a tipikus!), de számlapénz, érték-papír, nemesfém, műkincs stb. is. A későbbiekben erre részletesebben kitérünk.

A pénzmosás mint szolgáltatás

outputInput szolgáltatási folyamat

Alap bűncselekményből származó pénz pénzmosás legális pénz

13I. A pénzmosás

hogy egy ideig ne kezdjenek el feltűnően költekezni). vannak azonban olyan bűncselekmények,

1. amelyek kimagaslóan nagy összegű6 bevételhez juttatják az elköve-tőket vagy

2. amelyek esetében az elkövetők rendszeresen (hetente, havonta) rea-lizálnak bűncselekményből származó illegális jövedelmet, anélkül, hogy legális jövedelemforrásuk lenne.

ebben a két esetben túl nagy a lelepleződés kockázata, az elkövető né-zegetheti otthon a bűncselekményből származó pénzt, de elkölteni nem tudja. Illetve megpróbálkozhat vele, de azzal felkeltheti az adóhatóság és a nyomozó hatóság érdeklődését.7 Ha valaki hirtelen 100 millió forint értékű házat vásárol, vagy havi egymillió forint jövedelemnek megfelelő életszínvonalon él, holott „hivatalosan” munkanélküli, könnyen gyanússá válhat. erre talán a legjobb példa a kábítószerdíler.

A bűncselekményből származó jövedelem tipikusan készpénz formá-jában jelenik meg, a piszkos pénz jelentős része pedig kábítószer-forgal-mazásból származik. ezt támasztja alá az az egyesült államokban vég-zett kísérlet is, melyben véletlenszerűen kiválasztott bankjegyeket vizs-gáltak meg törvényszéki laboratóriumokban, és kiderült, hogy minden forgalomban lévő bankjegyen mikroszkopikus kokainnyomok találhatók! eszerint minden forgalomban lévő amerikai bankjegyet valamikor már felhasználtak a kábítószer-kereskedelemben.8 A kábítószer-kereskede-lemmel kapcsolatosan köztudomású tényként említhető, hogy ez kész-pénz intenzív bűnelkövetési forma. Az utcán az üzleteket lebonyolító díler ugyanis nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy visszaadjon a kapott nagyobb címletű pénzből. ez túl nagy kockázatot jelentene, hi-szen magára irányíthatná az arra járók figyelmét. ezért gyorsan történik az ügyletkötés, a díler átadja az anyagot, a vevő pedig a pénzt (mégpedig

6 saját álláspontom szerint ez ma magyarországon 50-100 millió forint körüli összegnagy-ságnál kezdődik. két megjegyzést azonban rögtön hozzá kell tennem. először is a magyar btk. nem tartalmaz összeghatárt, vagyis akár 21 000 forint értékre elkövetett lopás után is bűncselekménynek minősül az erre elkövetett pénzmosás (bár, aki 21 000 forintot mos tisztá-ra különféle tranzakciókkal, az nem teljesen normális), az általam megadott összeg tehát egy becslés, nem jogszabályi előírás. másodszor az összegnagyság erősen függ az elkövető korábbi anyagi helyzetétől: néhány milliárd forint magánvagyonnal rendelkező elkövető könnyen hoz-zá tud keverni ehhez a vagyonhoz akár 300 millió forint bűncselekményből származó összeget is a lelepleződés veszélye nélkül.

7 A „két hatóság” a pénzmosás tekintetében magyarországon tulajdonképpen „egy ható-ság”: a nemzeti Adó- és vámhivatal.

8 jeffrey robinson: A pénzmosoda. A világ harmadik legnagyobb üzlete belülről. park ki-adó, budapest, 1996. 195. oldal

14I. A pénzmosás

pontosan annyit, amennyibe a megállapodás szerint a kábítószer kerül). A kábítószer-kereskedők tehát nagy mennyiségben halmoznak fel kis címletű bankjegyeket, ami nekik – és lebukásuk esetén a hatóságnak is – komoly problémákat okoz.

levy számpéldával is alátámasztja a felvetett probléma lényegét.9 kép-zeljünk el egy drogkereskedő vállalkozást, amely ötmillió dollár értékben ad el heroint. Ilyen értékű heroin tömege mindösszesen 50 kg10, ezt vi-szonylag könnyű szállítani, és könnyű „dolgozni” vele. Az esetek többsé-gében a kábítószert az utcán adják el, és a vevők kis címletű bankjegyek-kel fizetnek. egy amerikai 10 dolláros bankjegy kb. 1 grammot nyom, azaz ha az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy 10 dollárosokban fo-lyik be a bevétel, akkor a teljes összeg, az 5 millió dollár tömege eléri az 500 kg-ot. ez pedig pontosan a tízszerese a heroin eredeti tömegének. (ráadásul a valóságban könnyen előfordulhat, hogy a vevők nemcsak 10 dolláros, hanem kisebb címletű bankjegyekkel is fizetnek, ez pedig akár az 500 kg többszörösére is növelheti a készpénz tömegét…) egymilliárd dollár értékű heroin utcai értékesítése pedig több mint 100 tonna „pisz-kos pénz”-t eredményez. ezt nehéz elkölteni a gyanú felkeltése nélkül…

érdekességképpen jegyezzük meg, hogy az 1990-es évek elején az egyko-ri kolumbiai kokainkartell-főnök, pablo escobar kénytelen volt 40 millió dollár készpénzt leírni veszteségként, mert az elrothadt egy kaliforniai alag-sorban. nem tudta ugyanis elég gyorsan beforgatni a mosási körfolyamatba.11 (pablo escobart egyébként a forbes magazin 1988-ban a föld leggazdagabb emberei közé sorolta, vagyonát több milliárd dollárra becsülték.) egyes ese-tekben a lefoglalt pénz megszámolása már önmagában komoly feladat. „A készpénz mennyiségét, illetve tömegét hangsúlyozandó, megjegyezzük, hogy a rendőrség által leleplezett ügyekben a lefoglalt készpénzt nem szá-molják, hanem mérik. létezik egy, a mérés során használt, előzetes tapasz-talatokon alapuló számítás arra, hogy 1 kg 10, 20 vagy éppen 100 dolláros címletű bankjegyköteg milyen összegnek felel meg (us dollárban).”12

9 steven mark levy: federal money laundering regulation (banking, corporate, and securities compliance). new york, 2003. 1. fejezet 7. oldal.

10 Az eredeti példában természetesen fontban adta meg az amerikai szerző a súlyokat, mi viszont a jobb áttekinthetőség érdekében sI mértékegységre átszámolva dolgoztunk.

11 jeffrey robinson: A pénzmosoda. A világ harmadik legnagyobb üzlete belülről. park ki-adó, budapest, 1996. 191. oldal valamint: Henry b. Gonzalez: new and continuing challelnges in the fight Against money laundering, 20 fordham Int’l l.j. 1997. 1543. és 1545. oldal.

12 Dr. fejes eleonóra: A pénzmosás hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján, mnb mű-helytanulmányok 5. mnb Információs főosztály, 1994. 10. oldal.

15I. A pénzmosás

Idekapcsolódó kérdéskörként szólnunk kell még a likviditásról, amely a pénz (főként a készpénz) egyik lényeges tulajdonsága. A „pénzforma a leglikvidebb, ezért a vagyon pénzformában történő tartásáért járó likviditási prémium (l) kiemelkedően magas a többi vagyontartási formához képest. ez-zel szemben viszont a pénznek gyakorlatilag nincs hozama (q), ami a vagyon tőkejavakban történő tartási formáinál megjelenik. természetesen minden vagyontartási formánál fellépnek bizonyos »tartási« költségek (c). ezek a pénz esetében eléggé elenyészők, más formáknál viszont érdemi súllyal jelennek meg.”13

Ahhoz, hogy a vagyontartási formák között választani tudjunk, az említett három tényezőt a következő módon kell figyelembe vennünk:

qi-ci+li.

eszerint tehát akkor választunk (preferálunk) egy vagyontartási formát, ha annak a költségekkel csökkentett hozama a likviditási prémiummal megnö-velve nagyobb, mint a többi lehetséges alternatív vagyontartási formáé. té-mánk szempontjából a pénz érdemel kiemelt figyelmet. A bűncselekmény el-követéséből származó pénznek azonban az átlagosnál magasabbak a tartási költségei, likviditása pedig lényegesen kisebb, és az ilyen pénz mennyiségének növekedésével a likviditás egy idő után a nullához konvergál (a nagy mennyi-ségű, bűncselekményből származó pénz ugyanis nem költhető el a gyanú fel-keltése nélkül). ráadásul a hosszú tartási periódus alatt a papírpénz sérülhet, nem is beszélve az inf láció értékcsökkentő hatásáról. megállapíthatjuk tehát, hogy a „piszkos pénz” nem igazán szerencsés vagyontartási forma, más eszkö-zökre kell átkonvertálni vagy tisztára kell mosni…

egy általános félreértést is szeretnénk eloszlatni, ezért elhatároljuk a pénzmosást az adócsalástól. A két jelenséget sokan, gyakran még a médiá ban is összemossák, holott gyökeresen eltérő jellemvonásokat mu-tató bűncselekményekről van szó. A gazdasági tevékenység gyakorlása során megvalósított pénzmosás álláspontunk szerint nem más, mint az adócsalás komplementer művelete. Adócsalást általában úgy szoktak elkö-vetni, hogy a bevétel egy részét eltitkolják vagy a költségeket a valósnál nagyobbnak tüntetik fel. Alapvető közgazdasági összefüggésnek számít, hogy a jövedelem (profit) az összbevételnek az összköltséggel csökkentett része, amit a következő formulával szoktak jelölni:

Л = tr-tc

13 oroszi sándor: A makroökonómia alapvető elméletei. janus pannonius egyetemi kiadó pécs, 1992. 32. oldal

16I. A pénzmosás

mivel a pénzmosásnak a gazdasági tevékenység segítségével megvaló-sítható változatát az adócsalás komplementer műveleteként definiáljuk, e bűncselekmény elkövetésének logikája itt fordított, azaz vagy a költsége-ket kell a ténylegesnél kisebb mértékűnek, vagy (és ez a gyakoribb) a be-vételeket kell a valóságosnál nagyobbnak feltüntetni. szinte köztudomá-sú tény, hogy hazánkban senkinek nem jelent komoly problémát az, hogy fiktív költségszámlákkal csökkentse az adózás előtti jövedelmét. (Azt már csak kellő rosszindulattal feltételezhetnénk, hogy az adójogszabá-lyok megalkotásakor a jogalkotó eleve számol azzal, hogy nagyon sokan kevesebb jövedelmet vallanak be a ténylegesnél, és az adókulcsok is ehhez a de facto helyzethez igazodnak…) A fiktív számlázás elterjedtségét tá-masztja alá az is, hogy rendszeresen buknak le ún. „számlagyárak”, azaz olyan, valós gazdasági tevékenységet nem folytató vállalkozások, amelyek a számlaérték néhány százalékáért korlátlan mennyiségben, tényleges gazdasági teljesítés nélkül állítanak ki számlákat, majd egy idő után a va-lódi tulajdonosok eltűnnek a pénzzel (a cég bejegyzett tulajdonosai pedig vagy nem létező személyek, vagy hajléktalanok, akiktől természetesen nem lehet behajtani a hátramaradt köztartozásokat). ezek után könnyen beláthatjuk: ha fiktív költségszámlát viszonylag könnyű szerezni, akkor fiktív bevételi számlát még inkább, ezért ráadásul még néhány százalék jutalékot is lehet kérni, és az adóhatóság sem fog gyanakodni, ha valaki vállalja, hogy rendszeresen befizeti a fiktív bevételei után a közterheket.

Adócsalás és pénzmosás persze ettől függetlenül kapcsolódhat egy-máshoz: ha az adócsalás az előcselekmény, és az ebből származó piszkos pénzt mossák tisztára, akkor a két bűncselekmény összekapcsolódik.

A pénzmosás fogalmának a meghatározásával kapcsolatos utolsó kér-déskörünk a pénzmosás fázisainak a bemutatása. A legelterjedtebb séma az egyesült államokból származó három fázis modell. A pénzmosást eszerint három szakaszra szokták felosztani; a folyamat azonban nem szükségszerűen járja be mindhárom fázist. A klasszikus folyamatábra az elhelyezés, a rétegzés és az integrálás stádiumait tartalmazza. ezt a kö-vetkező ábra szemlélteti:

A pénzmosás folyamata

elhelyezés rétegzés(bújtatás) Integrálás

17I. A pénzmosás

Az elhelyezés (placement) fázisában a készpénz elválik az alapbűncse-lekménytől, és pénzügyi szervezetekhez kerül. A bűncselekményből származó pénzt a bűnözők általában a bankokba viszik, onnan rövid időn belül átutalják más bankba, átváltják más fizetőeszközre. Az elkövetők gyakran alkalmaznak ismeretlen, büntetlen előéletű, gyanútlan szemé-lyeket arra, hogy azok kis tételekben fizessék be a bűncselekménnyel szerzett pénzt a bankokba, s ezért a közreműködőt (más néven strómant) jól megfizetik. A megbízók szigorúan ellenőrzik, hogy a közreműködők az ő javukra járnak-e el, és a pénz eljut-e a megbízásnak megfelelő helyre. Az ok nyilvánvaló: ha a stróman rájön, hogy bűncselekményből származó pénzről van szó, akkor azt kockázat nélkül (pontosabban: büntetőjogi kockázat nélkül) eltulajdoníthatja, feljelentést úgysem tesznek ellene.

ennek a módszernek köszönhetően a bűnöző kiléte akkor is rejtve marad, ha a befizetést végrehajtó közreműködőt azonosítják.

e fázisra jellemző továbbá, hogy az elkövetők a készpénzt úgy rendsze-rezik, hogy az egy összegben elhelyezett betétek nagysága, vagy az egy-szerre vásárolt értékpapírok, pénzügyi aktívák értéke az azonosítási kötele-zettség alá eső határ alatt maradjon. ezt nevezzük strukturálásnak.14

Alkalmazott módszer a bűncselekménnyel külföldön szerzett pénzt úgy átjuttatni a határon (elektronikus átutalással vagy fizikailag), mintha az törvényes, szabályos üzleti tevékenység, rendes gazdálkodás körében keletkezett bevétel lenne. Az elhelyezés elősegítésére nagy készpénzfor-galmú üzletek (például kaszinók, áruházak, éttermek, pénzváltóhelyek stb.) készpénzbevételeihez vegyítik a „piszkos”, „mosásra váró” jövedel-met. fedő vállalkozások létrehozásával olyan névleges tulajdonosok (és ügyvezetők) mögé bújtatják a bűncselekményből származó tőkét, melyek teljes mértékben a jogszabályok betartásával működnek, s az itt keletke-zett nyereséget már mint törvényes, adózott jövedelmet veszik ki. Gyak-ran előfordul hamis dokumentumok előállítása és felhasználása is ebben a fázisban. sok esetben vesznek igénybe alacsony szabályozottsági fokon álló pénzváltó helyeket – akár az átváltani kívánt készpénz külföldre csempészése árán is.

ez a szakasz a legrövidebb, mert a bűnözők igyekeznek minél hama-rabb megszabadulni a bűncselekményből származó készpénztől. A cse-lekmény itt, az elhelyezési fázisban fedezhető fel ugyanis a legkönnyeb-ben. „olyan ez, mint amikor kavicsot hajítanak a tóba. Az ember látja,

14 molnár csaba: néhány gondolat a pénzmosásról (=orfk tájékoztató 1999. 2. szám 6. oldal).

18I. A pénzmosás

amint a kavics vizet ér, hiszen fröccsen. Amikor süllyedni kezd, a víz fodrozódik, és pár másodpercig még tudni lehet, hol esett be a kavics. Amint azonban elkezd süllyedni, a fodrozódás megszűnik. mire a kavics a víz fenekére ér, minden nyom rég eltűnt, és a kavicsot talán meg sem tudnánk találni.”15

A második szakaszban, amelyet rétegzésnek vagy bújtatásnak fordít-hatunk (layering), az illegális jövedelmet elválasztják a forrástól, a bevé-teleket elrejtik úgy, hogy a jövedelem megszerzője, valamint a bűncselek-ményből származó pénz közötti kapcsolatot ne lehessen felderíteni. A pénz eredete követhetetlenné válik keresztező és fedő műveletek, vásárlá-sok, elektronikus átutalások, többszöri átutalás, tehát komplex pénzügyi tranzakciók révén.

jogcímeket teremtenek nemzetközi off-shore társaságok, pénzügyi szervezetek igénybevételével, hamis, fiktív számlák, szerződések, nem-zetközi kereskedelmi okmányok felhasználásával. előfordul papíron léte-ző, fantomtársaságok, -személyek felhasználása valóságosnak feltüntetett kötelezettségek teljesítése érdekében. tipikus rétegzési módszer az ille-gális bevétel kisebb összegekre bontása és továbbutalása több, rendszerint külföldi pénzintézethez, vagy a vásárolt anyagi javak továbbértékesítése, és a befolyt jövedelem befektetése.

A legalizálás során az integráció (integration) az a részmozzanat, amellyel a pénzmosó törvényes magyarázatot tud adni a hirtelen felgyü-lemlett vagyonára. Itt a lebukás veszélye viszonylag kicsi, ebben a fázis-ban már legtöbbször csak informátor segítségével lehet az elkövetők nyo-mára akadni.16

ebben a fázisban a bűncselekményből származó vagyont visszajuttat-ják a gazdaságba, legális üzleti forrásból származónak feltüntetve azt, amely így elismert pénzügyi szervezetektől induló és odaérkező vagyon-ként tűnik fel. A bűncselekményből származó vagyont beillesztik egy legálisan alapított vállalkozásba, ott bevételként tüntetik fel, mind a be-vételi, mind a kiadási adatokat meghamisítják, fiktív számlákkal fedezik a „mosott” pénzt. (például: az üzlet, vendéglő nagyobb értékesítési for-galmat mutat ki, mint a tényleges, s a különbözetbe helyezik a mosásra váró összegeket.) Az integrálás során gyakran alkalmazott módszer ano-

15 jeffrey robinson: A pénzmosoda. A világ harmadik legnagyobb üzlete belülről. park ki-adó, budapest, 1996. 38. oldal.

16 bardócz csaba: pénzmosási technikák (=belügyi szemle 1997. 3. szám 76. oldal).

19I. A pénzmosás

nim társaságok létrehozása olyan országokban, ahol a titokvédelmi sza-bályok garantálják a névtelenséget.17

A fentieket összefoglalva a pénzmosás fogalmát a következőképpen definiáljuk: olyan legális gazdasági műveletek leplezése alatt folytatott illegá-lis gazdasági szolgáltatás, amelynek eredményeként a bűncselekménnyel szer-zett vagyon eredete igazolhatóvá válik, megszabadulva annak felismerhetően jogellenes mivoltától.

1.1.2. A pénzmosás büntetőjogi fogalma

A pénzmosás büntetőjogi fogalma eltér a közgazdasági és kriminológiai meghatározásoktól. büntetőjogi értelemben – és ha a pénzmosás megelő-zésében és megakadályozásában érdekelt szolgáltató fejével gondolkozunk, ezt a meghatározást célszerű szem előtt tartani – a pénzmosás közgazdasá-gi fogalmának bármely részmozzanata pénzmosásnak minősül. vagyis: nem kell bizonyítania a hatóságnak, hogy a teljes pénzmosási folyamat megtörtént, elég ha a pénzmosás bármely részmozzanatát megvalósítja va-laki valamely illegális eredetű összegre, és ő máris pénzmosónak minősül! (elég tehát egyetlen átutalás, egyetlen gazdasági esemény.)

A 2013 nyarától hatályos, új magyar btk. szerint pénzmosás büntető-jogi fogalmának a lényege a következő:

1. a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetéséből származó– dolog átalakítása, átruházása, pénzügyi tevékenység végzése vagy

pénzügyi szolgáltatás igénybevétele eredetleplezési célból vagy a bünte-tőeljárás meghiúsítása céljából,

– dolog eredetének eltitkolása18;2. a más által elkövetett – szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény-

ből származó – dolog,

17 A fázisokkal kapcsolatban lásd: A pénzügyi szervezetek állami felügyelete elnökének 3/2002. számú ajánlása a terrorizmus és a pénzmosás megakadályozása és megelőzése érdeké-ben. 1. oldal (www.pszaf.hu/ajanlasok/2002/3-2002.htm – 2003. június 15.).

18 Az új btk. Indokolása a bécsi egyezményre hivatkozik, melynek 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii) alpontja szerint bűncselekménnyé kell nyilvánítani: „javak valódi természetének, forrásának, helyének, a felettük való rendelkezésnek, mozgásuknak, a javak tulajdonlásának és a tulajdonláshoz kapcsolódó jogoknak eltitkolását és leplezését, annak tudatában, hogy a javak az e bekezdés a) pontjában megállapított valamely bűncselekményből vagy bűncselekmények-ből, vagy ilyen bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetésében való részvételből szár-maznak”. véleményem szerint ez már a büntetőjogi felelősség olyan mértékű kitágítását jelen-ti, amely ellentmond az alkotmányos büntetőjog követelményrendszerének.

20I. A pénzmosás

– megszerzése saját célra vagy harmadik személynek,– megőrzése, kezelése, használata vagy felhasználása, azon vagy az el-

lenértékén más anyagi javak megszerzése,feltéve, hogy a dolog eredetét az elkövető az elkövetés időpontjában is-merte;

3. szabadságvesztéssel büntetendő, saját előcselekmény elkövetéséből származó dolog

– ezen eredetének leplezése céljából,– gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználása,– a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenység végzése,

vagy pénzügyi szolgáltatás igénybevétele;4. gondatlanságból a szabadságvesztéssel büntetendő előcselekmény

elkövetéséből származó dolog– gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználása,– a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenység végzése,

vagy pénzügyi szolgáltatás igénybevétele.A négy alaptípust a főbb jellemzőik alapján a következő elnevezések-

kel jelölhetjük meg:1. dinamikus pénzmosás,2. statikus pénzmosás,3. saját pénz mosása,4. gondatlan pénzmosás.A pénzmosással kapcsolatos hatályos büntetőjogi szabályokat egy áb-

rán is összefoglalhatjuk:

Pénzmosás a magyar büntetőjogban

Dinamikus pénzmosás

statikus pénzmosás

saját pénz mosása

Gondatlan pénzmosás

Bejelentési kötelezettség elmulasztása

Klasszikus pénzmosás