a növekedés tényezői

A növekedés tényezői

Növekedés 2013

Kónya István

2013.09.18 A növekedés tényezői - Előadó:Kónya István 1

Referenciák

„Az előadásban elhangzó állítások a szerző nézeteit tartalmazzák, és nem feltétlenül tükrözik a

Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontját.”

• Kónya István, “Növekedés és felzárkózás Magyarországon, 1995–2009”, Közgazdasági Szemle, 2011 május

• Istvan Konya, „Development accounting with wedges: the experience of six European countries”, The B.E. Journal of Macroeconomics, June 2013


Jólét és GDP• Egy ország jólététnek hagyományos mérőszáma a bruttó hazai termék (GDP), vagyis az ország területén előállított javak összessége

• A jólét más tényezői is fontosak (egészségügy, iskolázottság, stb), de a jelen vizsgálat ezekkel nem foglalkozik

• Az egyéb jóléti mérőszámok erősen együtt mozognak a GDP-vel

• A kibocsátást a termelési függvény segítségével értelmezzük

• A GDP előállítása termelési tényezők – tőke, munka - által történik

• Kulcsfontosságú a rendelkezésre álló tényezők felhasználásának hatékonysága, a termelékenység (Total Factor Productivity, TFP)

• Egy ország gazdasági jóléte tehát a tényező-felhasználás és a termelékenység függvénye

A növekedés tényezői - Előadó:Kónya István 32013.09.18

A növekedés tényezői - Előadó:Kónya István

4

Kibocsátás

TermelékenységTőkeállomán

y Munkaerő

2013.09.18

Munka

1

TõkeTFPGDP

tttt LKAY

Kérdések

1. Magyarország relatív fejlettségében mekkora szerepe van a termelékenységnek, illetve a tényezőfelhasználásnak?

2. A tőkefelhalmozás és a foglalkoztatottság mértéke mennyiben tekinthető optimálisnak, és ha nem, mekkora a hatékonytalanság mértéke?

3. A mért tőke- és munkapiaci torzulások mögött milyen tényezők állhatnak?

4. Az európai tapasztalatok tükrében mekkora növekedési tartalékokkal rendelkezünk a tőke- és munkapiacon?


Stilizált tények


Adatok: nemzetközi összehasonlíthatóság

• Penn World Table 7.0• Vásárlóerő-paritáson mért nemzeti számlák

• Labor Force Survey• Foglalkoztatás és népesség

• Jegybanki statisztikák• Jegybanki alapkamat

• OECD Economic Outlook• Növekedési és infláció várakozások


A növekedés tényezői - Előadó:Kónya István 8

3040

5060

70G

DP

, Né

met

orsz

ág

= 1

00

1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008

Csehország Magyarország Lengyelország

Konvergencia

2013.09.18


5055

6065

70F

ogl

alko

ztat

ási r

áta

, 15-

64

éve

sek

1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008


Foglalkoztatottság

2013.09.18


1618

2022

2426

Ber

uhá

zási

rá

ta

1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008


Beruházás

2013.09.18


3040

5060

70T

őke

-mu

nka

ará

ny,

Ném

eto

rszá

g =

100

1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008


Tőkeintenzitás

2013.09.18


5560

6570

75T

FP

, Né

met

orsz

ág

= 1

00

1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008


Teljes tényezőtermelékenység

2013.09.18

Stilizált tények: összefoglaló

1. Az időszakban Csehország, Lengyelország és Magyarország GDP-je valamelyest közeledett Németországhoz

2. Az időszak végére a cseh, lengyel és magyar termelékenység közötti kezdeti különbség eltűnt

3. A meglévő lemaradás legfőbb oka mindhárom országban a termelékenység alacsonyabb szintje

4. A tényezőfelhasználás súlya is jelentős, főleg Csehországot Magyarországgal és Lengyelországgal összehasonlítva


A tőke- és munkapiac vizsgálata


A tényezőfelhasználás hatékonyságaHatékonysági kritérium: egy tényező határterméke

megegyezik annak alternatív költségével

• A neoklasszikus növekedési modellt használjuk az állítás operacionalizálására

• A modell segítségével a tőke és munkapiaci torzítás indikátorai számszerűsíthetők

• A kapott ékek a tényezőpiacok összes torzulását tartal-mazzák: adók, információs problémák, piaci erőfölény, stb.

• A modell paraméterezése hosszú idősoros átlagok és nemzetközi tapasztalatok alapján történik


Hatékonysági mérőszámok

Munkapiaci ék

• A munkapicaci torzulás mérősszáma:

MPL/MRSCL

• A munka hozadéka és a szabadidő értéke közötti eltérés

• Durván fogalmazva: „mindenki dolgozik, aki dolgozni szeretne”

Tőkepiaci ék

• A tőkepiaci torzulás mérőszáma:

MPK,t+1/(1+rt)

• A tőkeberuházás hozadéka és a finanszírozás költsége közötti eltérés

• Egy kis nyitott gazdaság esetében az utóbbi a világkamat



1020

3040

50M

unka

pia

ci é

k, %

1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008

Csehország Franciaország NémetországMagyarország Lengyelország Nagy Britannia

Munkapiaci torzulások

2013.09.18


24

68

10B

eru

házá

si é

k, %

1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008

Csehország Franciaország NémetországMagyarország Lengyelország Nagy Britannia

Tőkepiaci torzulások

2013.09.18

A mért ékek () értelmezése


Ékek, adók, kamatok, növekedés

• A beruházási ék dekompozíciója• A hazai reálkamat és a nemzetközi (reál)kamat közötti

prémium• A hazai reálkamat és a beruházások megtérülése közötti

különbség

• A becsült ékek és a tőke/munka adókulcsok összehasonlítása

• Európai Bizottság adó adatbázisa, implicit adókulcsok

• Növekedési szimuláció• Mekkora növekedési tartalék rejlik a tőke- és munkapiacon?



-50

510

1996 2000 2004 2008 1996 2000 2004 2008 1996 2000 2004 2008


Reálkamat-felár, % Beruházási ék, %

Kamatprémium és a beruházási ék

2013.09.18

A beruházási ék dekompozíciója

• A külső (reál)kamat-prémium Magyarországon és Lengyelországban jelentős volt, különösen az időszak első felében

• A reálkamat-prémium csökkenése nem jelenti automatikusan a beruházási ék csökkenését

• Magyarországon volt a legszorosabb a kapcsolat a külföldi finanszírozás költsége és a beruházás hatékonysága között



24

68

1996 2000 2004 2008 1996 2000 2004 2008 1996 2000 2004 2008


Beruházási ék, % Tőke adóék

Tőkét terhelő adók és beruházási ék

2013.09.18


2535

4555

6575

010

2030

4050

1996 2000 2004 2008 1996 2000 2004 2008 1996 2000 2004 2008


Munkapiaci ék, % Munka adóék

Ad

óék

Mun

kap

iaci

ék

Munkát terhelő adók és munkapiaci ék

2013.09.18

Ékek és adók

• Csehországban mind a tőke, mind a munkapiaci torzulások mértéke összemérhető az adószinttel

• A tőkét terhelő adók mértéke Magyarországon és különösen Lengyelországban nem magyarázta a beruházás alacsony szintjét

• A munkapiaci hatékonyság Magyarországon és Lengyelországban annál is alacsonyabb volt, mint azt a (magas) adóterhelés indokolná


Növekedési tartalékok

• Növekedés dekompozíciója változatlan termelékenység mellett

• A tőke- és munkapiaci ékek csökkenése növeli a tőkeállomnyt és foglalkoztatottságot, így a kibocsátást is

• „Realisztikus” alternatívák: brit munkapiaci ék, német tőkepiaci ék


L

L

K

K

Y

Y

1

2013.09.18


010

2030

4050

CZ FR DE HU PL GB CZ FR DE HU PL GB CZ FR DE HU PL GB

Munkapiaci ék (UK) Tőkepiaci ék (DE) Mindkét ék

Munka Tőke

GD

P n

öve

ked

és, %

A GDP növekedése és tényezői

2013.09.18

Összegzés

• A magyar gazdaság felzárkózását elsősorban a termelékenység növekedése vezérli

• Ezzel együtt jelentős tartalékok rejlenek a munka és tőkepiacon

• Ha a munkapiac hatékonysága a brit, a tőkepiac hatékonysága pedig a német szintre emelkedne, a teljes GDP 40%-al lenne magasabb

• Ennek eléréséhez a módszertan nem ad egyértelmű útmutatót, a különböző korlátozó tényezők részletes elemzésére van szükség


Egyenletek

• Teljes tényező termelékenység

• Munkapiaci ék

• Tőkepiaci ék


1tt

tt LK

YTFP

t

tttLt L

LYC

11

/1

11

1/*11

t

tttIt r

KY E

a növekedés tényezői

Documents