A nevelés biológiájaA nevelés biológiája

avagyavagy

A humán ‘pedagógia’ mint a kultúrális A humán ‘pedagógia’ mint a kultúrális ismeretátadásra specializálódott ismeretátadásra specializálódott

faj-specifikus adaptációfaj-specifikus adaptáció

Gergely György, Ph.D., D. Sc.MTA Pszichológiai Kutatóintézet

1.1. Humán-specifikus-e a kultúra?Humán-specifikus-e a kultúra?

NEM!: Vannak primáta ‘kultúrák’primáta ‘kultúrák’ is (Whiten et al., 1999)

• Populáció-specifikus kulturális ismeretek, eszközhasználati technikák primáta csoportokban

Pl. burgonyamosási, magfeltörési, termeszhangya halászati, stb. módszerek

A primáta kultúrák megkülönböztető jellegzetességei:

• Kisszámú kultúrális készség egy-egy populációs csoportban, melyek tipikusan

• Kisszámú (lokálisan adaptív, és biológiailag meghatározott) cél elérésére szolgáló technikák(célok: pl. táplálékszerzés, szex, teritorialitás, csoporthierarchia)

• Kognitíve teljesen ‘átláthatóak’: azaz a kulturális technikákcél-eszköz szerkezete, illetve fizikai mechanizmusa szempontjából releváns információ perceptuálisan közvetlenül elérhető a megfigyelő tanuló számára.

2. Az emberi kultúra (néhány) megkülönböztető jellegzetessége

• Kumulativitás

• Konvecionalitás, szimbólumok, absztrakt fogalmak

• Nagyszámú és komplex kultúrális ismeret és technika (sokféle cél, célhierarchiák, sokféle eszköz)

• Gyors Tanulás, gyors ismeretterjedés a kulturális közösségben

• Releváns kulturális ismeretek gyakori Kognitív ‘Opacitása’

(nem át- vagy beláthatósága) a naïve tanuló számára:

amikor valamilyen releváns aspektusa a kulturális gyakorlat

funkcionális (cél-eszköz) vagy intencionális szerveződésének,

vagy fizikai mechanizmusának nem érthető a naív megfigyelő tanuló számára

3. Van-e olyan humán-specifikus szociális tanulási mechanizmus, amely a az emberi kultúrákra sajátosan jellemző tulajdonságok átadására szelektálódott specializált adaptáció, amely hominid evolúció során jelent meg?

Két mai alternatív hipotézis

A) Az Utánzásos tanulás mechanismusa, mint humán-specifikus adaptáció a kultúrális tanulásra

(1: Meltzoff, 1996, 2002; 2: Tomasello, 1999; Tomasello et al., 1993, 2005, (BBS) )

B). A Humán-specifikus ‚pedagógiai‘ rendszer hipotézise(Csibra & Gergely, 2006; Gergely & Csibra, 2005, in press)

A) Az Utánzásos tanulás, mint humán-specifikus adaptáció a kultúrális tanulásra (Meltzoff, Tomasello et al.)

1. IDENTIFIKÁCIÓ: Az ember-csecsemők veleszületett prediszpozíciója van arra, hogy azonosuljon olyan más személyekkel, (fajtársakkal) akiknek viselkedését magukhoz hasonlónak,

„olyan-mint-én”-nek látják;  

2. UTÁNZÁSI DRIVE: a) az ember-csecsemőket veleszületett „beépített drive” ösztönzi arra, hogy „ugyanúgy cselekedjenek mint fajtársaik” (akikkel azonosultak, mert „olyan-mint-én”-nek látják őket) (Meltzoff, 1996);b) Igy a másikkal való azonosulás automatikusan kioldja a másik viselkedésének spontán utánzását.

Meltzoff (1988) Új eszközcselekvés spontán utánzása 14 hónapos (még preverbális) csecsemőknél

egyszeri bemutatást követően (1 héttel később)

Sperber Problémája: ‘MIT kell utánozni és MIT NEM kell utánozni?’

Egy általános utánzási drive a fajtárs másik bármilyen viselkedésének ‘vak’ lemásolására valójában egy

‘relevancia-vak’ mechanizmus, amely nem elégséges az emberi kulturális ismeretek

hatékony intergenerációs átadásának és fennmaradásának magyarázatára. Ti. nincs benne olyan relevancia-szenzitív szelekciós komponensrelevancia-szenzitív szelekciós komponens , ,

amelynek segítségével a tanuló képes lenne differenciálni a megfigyelt viselkedés releváns aspektusait - amit utánoznia és megtanulnia adaptív lenne - a viselkedés nem-releváns aspektusaitól, melyeknek automatikus utánzása az átadott kultúrlis ismeret eltorzulásával és kulturális kihalásának veszélyével fenyeget.

• Pl. Miért utánozták le Meltzoff kísérletében a 14 hónaposok az ismeretlen és bizzar ‘fej-akciót’, amikor a model nyilván egyszerűbben is elérhette volna célját, ha a kezével érinti meg a mágikus dobozt?

• Továbbá: Miért utánozták a nem racionálisnak tűnő ‘fej-akciót’ a 14 hónaposok, ahelyett, hogy kezükkel nyomták volna meg a doboz tetejét,

s így EMULÁLTÁK volna a hatást?

Gergely, Bekkering & Király, (2002, Nature):

• A csecsemők lehet, hogy észrevették, hogy a model kezei ugyan szabadok voltak, ő mégse használta azokat, hanem inkább

• a kevésbé hatékonynak tűnő, s így a naív megfigyelő számára kognitíve ‚opák‘(nem értelmezhető) - s ezért nem elvárható - ‚fej-akciót‘ DEMONSTRÁLTA.

A humán ‚pedagógia‘ hipotézise:

• A csecsemők ezt a manifesztációt - - a model osztenzív-kommunikatív viselkedéses kísérő jegyeinek következtében - , mint kommunikatív ‚pedagógiai‘ tanítási aktust értelmezték, melynek üzenete számukra az, hogy a demonstrált fej-akció kultúrálisan releváns és új ismeretetet reprezentál, amit el kell sajátítaniuk, függetlenül attól, hogy az kognitíve (teleológiailag) ‚opák‘ (nem értelmezhető), mint a leghatékonyabb, elvárható eskzözcselekvés az adott körülmények között.

‘Kezek lefoglalva’ feltétel (14 hónaposok)

‘Kezek-szabadon’ feltétel(14 hónaposok)

Teszt: 1-héttel később vagy közvetlenül

QuickTime™ and aYUV420 codec decompressor

are needed to see this picture.

A humán Pedagógia predikciói:

A) ‘Kezek-lefoglalva’ feltétel:

O-K jegyek => mi az ‘Új’ és ‘Releváns’? Célhatás ? (doboz világít): IGENIGEN

Eszközcselekvés? (Fej-Akció): NEMNEM!! Miért?

(Mert kognitíve ‘átlátható’és indokolt, mint az adott helyzeti korlátok között elérhető legcélszerübb, leghatékonyabb - s így elvárható - eszköycselekvés)

Ezért: a a Fej-Akciót NEM utánozzák! Fej-Akciót NEM utánozzák! a Célhatást EMULÁCIÓVAL - kéz-akció - hozzák létre.

QuickTime™ and aTIFF (Uncompressed) decompressor

are needed to see this picture.

A humán Pedagógia predikciói:

B) ‘Kezek-szabadon’ feltétel:

O-K jegyek => mi az ‘Új’ és ‘Releváns’?

Célhatás ? (doboz világít): IGENIGEN

Eszközcselekvés? (Fej-Akció): IGENIGEN!! Miért? Mert a modell KOMMUNIKATÍV MANIFESZTÁCIÓJÁT a csecsemők ‘pedagógiai’ instrukctióként értelmezik arra. hogy a bemutatott új fej-akció RELEVÁNS kulturális ismeret - annnak ellenére, hogy kognitíve ‘opák’ - nem értelmezhető - , tehát meg kell tanulni, le kell utánozni.

Ezért: Mind a Célt, mind az Eszközcselekvést utánozzákMind a Célt, mind az Eszközcselekvést utánozzák! !

QuickTime™ and aTIFF (Uncompressed) decompressor

are needed to see this picture.

Percentage of imitation of the ‘head-action’ in the Hands-free vs. Hands-occupied conditions p=.021 p=.030 p=.018

0

10

20

30

40

50

60

70

1-w DelayModel

PRESENT

1-w DelayModel NOTPRESENT

Immediate

Kéz SzabadKéz Foglalt

KONKLÚZIÓK

1. A modellel való AZONOSULÁS NEM váltja ki automatikusan a bemutatott eszközcselekvés utánzását (az azonosulás-alapú utánzásos tanulás elmélete egyenlő mértékü utánzást prediktál a két feltétel esetén).

2. Az utánzásos tanulás valójában szelektív és relevancia-vezérelt folyamat

3. Amelyet egy, a releváns kultúrális ismeretek hatékony átadására specializálódott humán-specifikus társas-kommunikatív tanulási mechanizmus, a

Humán pedagógiai rendszerHumán pedagógiai rendszer közvetít közvetít(Csibra & Gergely, 2006; Gergely & Csibra, 2005; in press)

B) A Humán-specifikus szociális ‚pedagógiai‘ rendszer hipotézise (Csibra & Gergely, 2006; Gergely & Csibra, 2005, in press)

1. Egy faj-specifikus, osztenzív-kommunikatív jegyek által aktivált társas-interaktív struktúrális szerveződésű tanulási-tanítási mechanizmus, melynek specifikus célja, hogy lehetővé tegye a releváns és új kultúrális ismeretek hatékony átadásását a tudással bíró és az ignoráns fajtársak között, még akkor is, ha az ismeret a naív tanuló számára kognítive nem átlátható.

2. Kölcsönös humán-specifikus prediszpozíció az aktív ’tanításra’ illetve receptív ’tanulásra’ a releváns kultúrális tudással bíró ’tanító’, illetve az azzal nem rendelkező ’tanuló’ fajtársak részéről.

• A releváns kultúrális ismeretekkel bíró személy nem csak funkcionálisan használja, hanem osztenzív módon kommunikatíve manifesztálja is releváns kultúrális tudását az ignoráns fajtárs tanuló számára, mégpedig úgy, hogy ezzel optimalizálja a releváns és új, a másik által szelektíve elsajátítandó információ azonosítását, illetve kikövetkeztetését a tanuló részéről.

• Naív ignoráns (tanuló) fajtársak az osztenzív-kommunikatív jegyekre atívan orientálódnak, preferenciálisan figyelnek, és azok specifikus receptív, befogadó tanuló attitüdöt váltanak ki belőlük (gyors, azonnali tanulás).

• A pedagógiai tudásátadás tehát jegyvezérelt folyamat, A pedagógiai tudásátadás tehát jegyvezérelt folyamat, amit az amit az Osztenzív-Kommunikatív (OK) jegyekOsztenzív-Kommunikatív (OK) jegyek aktiválnak:aktiválnak:

- szem-kontaktus, szemöldök villantás, - szerepváltó kontingens reaktivitás, - szerepváltó kontingens reaktivitás, - dajkabeszéd (motherese), - dajkabeszéd (motherese), - a saját néven való megszólítás- a saját néven való megszólítás

Ok jegyek funkcionális szerepe:

• Jelzik a másik személy Kommunicatív Intencióját (amely a csecsemőnek van címezve)

• Hogy Új és Releváns információt Manifesztáljon a Referens entitásról (Referenciális Intenció)

• A csecsemő számára, azonnali tanuláshoz.

A humán Pedagógia elméletének központi hipotézise: (Csibra & Gergely, 2006; Gergely & Csibra, 2005; in press)

Az Osztenzív-Az Osztenzív-Kommunikatív jegyekKommunikatív jegyek

központi szerepe

az Új és Releváns információ kikövetkeztetésében a kommunikatív ismeret-manifesztáció alapján

Testing the role of ‘Ostensive Cues’ in triggering relevance-guided selective imitative learning

Imitation of Head-Action in

‘‘Ostensive-Ostensive-CommunicativeCommunicative’’

vs.

‘‘Incidental ObservationIncidental Observation’’

demonstration conditions

(Gergely et al., in prep.; Gergely, 2005)

Véletlenszerü megfigyelési kontextus:‘Kezek-lefoglalva’ Feltétel

Véletlenszerü megfigyelési kontextus:‘Kezek-szabadon’ Feltétel

Percentage of imitating the ‘head-action’ in the ‘Hands-Free’ vs. ‘Hands-Occupied’ conditions in

Ostensive-Communicative vs. Incidental Observation demonstration contexts

p=.018 n.s.

0

10

20

30

40

50

60

70

Ostensive-Communicative Incidental Observation

Hands-FreeHands-Occupied

Percentage of imitating the ‘head-action’ in Ostensive-Communicative vs. Incidental Observation

contexts for ‘Hands-Free’ vs. ‘Hands-Occupied’ conditions

p=.039 n.s.

0

10

20

30

40

50

60

70

Hands Free Hands Occupied

Ostensive-CommunicativeIncidental Observation

KÖSZÖNÖM!