a nemmegfelelőségek kezelése és helyesbítő intézkedések€¦ · az f2. függelék két...

Országos Atomenergia Hivatal

2.2. sz.

5.2.2. sz.

6.2.2. sz.

útmutató

A nemmegfelelőségek kezelése és

helyesbítő intézkedések

Verzió száma:

2.

2006. június

Kiadta: Dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója

Budapest, 2006. június

A kiadvány beszerezhető:

Országos Atomenergia Hivatal

Nukleáris Biztonsági Igazgatóság

Budapest

ELŐSZÓ

A nukleáris biztonság szabályozási rendszerének hierarchiája a következő:

1. A legfelső szintet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény képviseli.

2. A következő szintet alapvetően a törvény végrehajtására kiadott két kormányrendelet alkotja. A 114/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) jogállását, míg a 89/2005. (V.5.) Korm. rendelet az OAH nukleáris biztonsággal összefüggő hatósági ügyekben lefolytatott eljárásainak általános szabályait határozza meg. Ez utóbbi melléklete a kiadott hét nukleáris biztonsági szabályzat, melyek közül négy az atomerőművekre, az ötödik az oktató és kutató atomreaktorokra, a hatodik a kiégett nukleáris fűtőelemek átmenetitároló-létesítményeire szabja meg a konkrét nukleáris biztonsági követelményeket, míg a hetedik az NBSZ-ekben alkalmazott speciális fogalmak definícióit adja meg. Ezektől a követelményektől eltérni csak a kormányrendeletben foglaltak szerint szabad.

3. Azt, hogy a szabályzatokban meghatározott követelmények teljesítésére milyen módszert ajánl az eljáró hatóság, a szabályozás következő szintje, az egyes szabályzatokhoz kapcsolódó útmutatók tartalmazzák. Ezeket az útmutatókat az OAH főigazgatója adja ki, és az időről időre felhalmozódott tapasztalatok alapján módosult újabb kiadásaik jelennek meg. Az eljárás gyors és akadálymentes lefolytatásának érdekében a hatóság az engedélyeseket az útmutatókban foglalt ajánlások minél teljesebb követésére ösztönzi.

4. Konkrét berendezésekre, tevékenységekre, eljárásokra a leírt általános jellegű szabályozások mellett egyedi hatósági előírások, állásfoglalások is vonatkozhatnak.

5. A felsorolt szabályozásokat magától értetődően kiegészítik az engedélyesek, illetve más, a nukleáris energia alkalmazásában közreműködő szervezetek (tervezők, gyártók stb.) belső szabályozási dokumentumai, amelyeket a minőségirányítási rendszerükkel összhangban készítenek és tartanak karban.

Az útmutatók alkalmazása előtt mindig győződjön meg arról, hogy a legújabb, érvényes kiadást használja-e. Az aktuális érvényes útmutatókat az OAH honlapjáról (www.haea.gov.hu) töltheti le.

http://www.oah.hu/

2.2., 5.2.2., 6.2.2. sz. útmutató 4/19 2. verzió

A nemmegfelelőségek kezelése és helyesbítő intézkedések

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS 5

1.1. Az útmutató tárgya és célja 5

1.2. Vonatkozó jogszabályok és előírások 5

2. MEGHATÁROZÁSOK 6

3. NEMMEGFELELŐSÉGEK KEZELÉSE ÉS HELYESBÍTŐ

INTÉZKEDÉSEK 7

3.1. Általános ajánlások 7

3.1.1. A felső vezetőség felelőssége 7

3.1.2. Osztályba sorolás 8

3.2. A nemmegfelelőségek kezelése 8

3.2.1. A nemmegfelelőségek azonosítása 8

3.2.2. Jelentések 9

3.2.3. Intézkedések kezdeményezése 10

3.2.4. Jelölések és azonosítás 10

3.2.5. Elkülönítés 11

3.2.6. A nemmegfelelőség kivizsgálása 11

3.3. Helyesbítő intézkedések 12

3.3.1. Intézkedések 12

3.3.2. A helyesbítő intézkedések végrehajtása 13

3.3.3. Megelőző intézkedések 13

F1. Függelék: OSZTÁLYBA SOROLÁSI PÉDÁK A

NEMMEGFELELŐSÉGEK KEZELÉSÉNÉL 15

F2. Függelék: NEMMEGFELELŐSÉGI JELENTÉSTÍPUS

TARTALOMJEGYZÉKE 17



1. BEVEZETÉS

1.1. Az útmutató tárgya és célja

Jelen útmutató ajánlásokat tartalmaz a Nukleáris Biztonsági Szabályzatok 2.

kötetében, valamint az 5. és a 6. kötet 3. fejezetében rögzített, a

nemmegfelelőségek kezelésére és a helyesbítő intézkedésekre vonatkozó

előírások teljesítésének az OAH által lehetségesnek tartott módjára.

Jelen útmutató célja, hogy segítse az engedélyest a nemmegfelelőségek,

valamint a helyesbítő intézkedések kezelésében, elősegítve ezzel a nukleáris

biztonsági követelmények teljesülését.

1.2. Vonatkozó jogszabályok és előírások

Az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris biztonsággal összefüggő

hatósági ügyekben történő eljárásáról szóló 89/2005. (V.05.) Korm. rendelet

4. § (1) bekezdése alapján kiadott szabályzatok (NBSZ) 2. kötetének 2.3. és

a kötet Függelékének 3. pontja, illetve az 5. kötetének 3.1.3. és a 6.

kötetének 3.1.3. pontjai határozzák meg a nemmegfelelőségek kezelésére és

a helyesbítő intézkedésekre vonatkozó követelményeket.



2. MEGHATÁROZÁSOK

Jelen fejezet a 89/2005. (V. 5.) Korm. rendelet 7. számú mellékletében

ismertetett meghatározásokat nem tartalmazza.

felső vezetőség

személy vagy személyek olyan csoportja, aki vagy amely a szervezetet a

legfelső szinten vezeti, és szabályozott állapotban tartja

folyamat

egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló tevékenységek olyan

sorozata, amely bemeneteket kimenetekké alakít át

helyesbítő tevékenység:

tevékenység egy észlelt nemmegfelelőség vagy más, nemkívánatos helyzet

okának kiküszöbölésére

megelőző tevékenység

tevékenység egy lehetséges nemmegfelelőség vagy más, nemkívánatos

lehetséges helyzet okának kiküszöbölésére

minőségirányítási rendszer

irányítási rendszer egy szervezet vezetésére és szabályozására a minőség

szempontjából

nemmegfelelőség (eltérés)

egy követelmény nem teljesülése

szervezet:

az üzemeltető szervezete

vezetőség:

vezetői feladatot ellátó személyek



3. NEMMEGFELELŐSÉGEK KEZELÉSE ÉS HELYESBÍTŐ

INTÉZKEDÉSEK

3.1. Általános ajánlások

3.1.1. A felső vezetőség felelőssége

a) A vezetőség olyan eljárásokat vagy folyamatokat alakít ki és működtet,

amelyek biztosítják a társadalmi elvárásoknak és egyéb

követelményeknek nem megfelelő termékek, szolgáltatások és

folyamatok azonosítását, jelentését, felülvizsgálatát, kezelését,

nyilvántartását és ellenőrzését. A nem megfelelő termékek,

szolgáltatások és folyamatok kezelésére többféle módszer dolgozható

ki, pl. gyártási hibák, események, üzemeltetési szabályok megszegése,

műszaki követelményektől való eltérés jelentése, felülvizsgálati

jelentések stb., de törekednek az eljárások egységesítésére. Valamennyi

eljárást úgy alakítják ki, hogy azokban intézkednek a nem megfelelő

termékek, szolgáltatások vagy folyamat véletlenszerű alkalmazásának,

beépítésének vagy működtetésének megakadályozásáról, és biztosítják

hatékony helyesbítő intézkedés megtételét. A minőségjavító folyamat

bemeneti (input) oldalán a nemmegfelelőségeket javítási lehetőségként

veszik figyelembe. A vezetőség megfelelő forrásokat biztosít ehhez a

tevékenységhez.

b) A vezetőség gondoskodik arról, hogy a tevékenységet végző személyzet

ismerje és alkalmazza a nemmegfelelőség azonnali felismerésére és

jelentésére vonatkozó eljárásrendet.

c) A vezetőség valamennyi szintje bátorítja a személyzetet a

nemmegfelelőségek feltárására és jelentésére, ami elősegíti a

minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztését.

d) A nemmegfelelőség kezeléséhez a vezetőség úgy határozza meg a

feladatköröket, hogy annak azonosításától kezdve, a helyesbítő

intézkedés megtételéig, illetve annak ellenőrzéséig

- a folyamat átlátható, ellenőrzött legyen,

- a nemmegfelelőség feltárásában, illetve a helyesbítő intézkedés

megtételében illetékes személyek, szervezeti egységek számára

a megfelelő visszacsatolások megtörténjenek,



- a nemmegfelelőség kezelésében és a helyesbítő intézkedés

megtételében illetékes személyek és szervezeti egységek

tájékozottak legyenek.

e) A vezetőség a nemmegfelelőségek kezelésével kapcsolatos

tevékenységeket folyamatosan figyelemmel kíséri.

3.1.2. Osztályba sorolás

a) A nukleáris biztonságot alapvető szempontként veszik figyelembe azon

termékek, szolgáltatások és folyamatok azonosításánál, amelyekre

minőségirányítási követelmények vonatkoznak. Az osztályba sorolásnál

az egyes termékek, szolgáltatások vagy folyamatok nukleáris biztonság

szempontjából mérlegelt jelentőségére alapozott, differenciált

szemléletet alkalmaznak. Az osztályba sorolás tükrözi a konkrét

minőségirányítási követelmények alkalmazásában tervezett és

elfogadott különbségeket.

b) Az F1. Függelékben a nemmegfelelőségek kezelésénél alkalmazható

osztályba sorolási példák találhatók.

3.2. A nemmegfelelőségek kezelése

3.2.1. A nemmegfelelőségek azonosítása

a) Az előírt követelményeknek, a társadalmi elvárásoknak nem megfelelő

terméket (beleértve: dokumentációt), szolgáltatást vagy folyamatot,

vagy a normálistól eltérő jelenséget észlelő bármely személy a

vonatkozó eljárásrendnek megfelelő úton jelzi, illetőleg jelenti azt a

vezetőségnek.

b) A nemmegfelelőségek kezelését szabályozó eljárásrend alapvetően az

alábbi feltételekre és eseményekre terjedhet ki:

az előírt határoktól eltérő fizikai jellemzők, pl. méret és

anyagparaméterek, szerelési hibák, termék/rendszer működési

rendellenességek,

eltérés a jóváhagyott folyamatoktól vagy eljárásoktól,

a tevékenységet, ellenőrzést vagy vizsgálati utasítást végrehajtó

személyzet hibája, az előírásoktól való eltérés,

hiányos vagy helytelen tartalommal történő dokumentálás,



a személyzet hiányos képzettsége a felelősségi körébe tartozó

biztonságot érintő tevékenységre,

meghibásodások, eltérések és egyéb események,

előírás nemmegfelelősége, hiányossága,

nem megengedett üzemviteli állapot/folyamat.

c) Nemmegfelelőségek feltárhatók:

munkavégzés,

ellenőrzés és átvételi vizsgálat,

felügyelet, beleértve a folyamat-ellenőrzést,

beszerzés,

felülvizsgálatok (pl. audit, vezetőségi átvizsgálás),

vezetői ellenőrzés vagy

a hatóság ellenőrzése során.

3.2.2. Jelentések

A nemmegfelelőségekről szóló jelentések tartalma:

a) az észlelés időpontja, körülményei, a jelentést adó személy és a címzett

b) a nem megfelelő termék, szolgáltatás vagy folyamat, a helyszín, a

jelölés módja (címke, bélyegzés, elkülönítés) vagy más, a helyesbítő

intézkedés végrehajtása előtti felhasználás megakadályozására hozott

intézkedés,

c) a nemmegfelelőség leírása,

d) a kezdeményező, vagy mások által végrehajtott azonnali intézkedés a

nemmegfelelőség hatásának csökkentése érdekében.

A jelentés a korrekt ellenőrzést biztosító részletes adatokat tartalmazza. A

hatékony ellenőrzéshez minden jelentést egyedi azonosító jelöléssel látnak

el.

Az F2. Függelék két példát mutat be a nemmegfelelőségi jelentés

tartalmára.

A nemmegfelelőségi állapotról tájékoztatják a vezetőséget, és ha szükséges,

a hatóságot. A jelentésre vonatkozó további információ az 1.25., az 5.1.25.



sz. útmutatókban, illetve a KKÁT-ra vonatkozóan az üzemeltetési

engedélyben található.

3.2.3. Intézkedések kezdeményezése

A nemmegfelelőségről kapott értesítés után a vezetőség haladéktalanul

a) biztosítja a jelentés tartalmának ellenőrzését, és visszaigazolja a

bejelentést,

b) kezdeményezi a nemmegfelelőség hatásának minimalizálásához

szükséges intézkedéseket,

c) jóváhagyja a termék, szolgáltatás vagy folyamat "nem megfelelő"

állapotúként történt azonosítását (pl. jelölését, címkézését, elkülönítését

vagy más módot),

d) meghatározza a termék, szolgáltatás vagy folyamat további

alkalmazásának feltételeit,

e) a keletkezés okának feltárására részletes kivizsgálást rendel el,

figyelembe véve a jelen útmutató 3.2.6. pontját,

f) elvégzi a nemmegfelelőség kialakulásához vezető esemény biztonsági

szempontú értékelését, és dönt a jelentési kötelezettség tekintetében,

létesítménytől függően az 1.25. vagy az 5.1.25. útmutató, illetve KKÁT

esetén az üzemeletetési engedélyben rögzített előírások

figyelembevételével,

g) szükség szerint tájékoztatja az érintett hatóságokat és más nukleáris

létesítményeket.

3.2.4. Jelölések és azonosítás

0Amint egy termék, szolgáltatás vagy folyamat nemmegfelelőségét

felismerték, intézkednek annak jelöléséről, címkézéséről, elkülönítéséről

vagy más módon történő azonosításáról. Olyan jelölő és azonosító rendszert

alkalmaznak, amely biztosítja, hogy:

a) a címke, jelölés és más információ összhangban van a

nemmegfelelőségi jelentés tartalmával,

b) egyértelmű a termék, szolgáltatás vagy folyamat ellenőrzési, vizsgálati

vagy működési állapota,

c) a nemmegfelelőségi állapot jelzése egyértelmű a terméken és a hozzá

kapcsolódó esetleges kezelő és/vagy jelző rendszeren is,



d) egyértelmű, ki jogosult a nemmegfelelőségi állapot megváltoztatására,

e) azonosított a termék vagy szolgáltatás alkalmazásával kapcsolatos

bármilyen korlátozás.

3.2.5. Elkülönítés

Szükség szerint gondoskodnak a nem megfelelő termék elkülönítéséről vagy

a folyamat felfüggesztéséről, a jóváhagyott helyesbítő intézkedés

végrehajtása előtt történő alkalmazásának megakadályozása érdekében. Az

elkülönítés megvalósítható a termék biztos helyre szállításával,

elkerítésével, elszigetelésével, a szolgáltatás vagy folyamat megállítása vagy

adminisztratív intézkedés útján.

3.2.6. A nemmegfelelőség kivizsgálása

a) A nemmegfelelőséget ésszerű határidőn belül, erre kijelölt személlyel

vizsgáltatják ki, akit az alábbi szempontok alapján választanak ki:

az érintett termék, szolgáltatás vagy folyamat minőségi fokozata

vagy besorolása,

szükség van-e a nemmegfelelőség biztonsági következményeinek

független felülvizsgálatára,

szükség van-e

- a tervezést végző szervezet vagy más, az eredeti tervezési

információk birtokában lévő és a módosításokat ismerő

személy,

- az üzemeltető,

- az eredeti szállító és

- a hatóság bevonására.

b) A kivizsgálás során megállapítják:

a feltárt nemmegfelelőség okát, amely lehet meghibásodás,

működési hiba, nem megfelelő anyag, szerszám, berendezés,

eljárás, információ, képzés vagy emberi mulasztás (a kiváltó ok

feltárására megfelelő elemzési módszert alkalmaznak),

a nemmegfelelőség bármilyen biztonsági következményét,



a nemmegfelelőség helyesbítésére irányuló (lásd a 3.3. fejezetet)

és hasonló nemmegfelelőségek ismétlődését megakadályozó

intézkedéseket, amelyek magukba foglalhatják többek között

- további érintett termékek ismételt ellenőrzését vagy

vizsgálatát,

- a dokumentáció módosítását,

- a helyesbítő intézkedés végrehajtásához szükséges

bármilyen korlátozást vagy követelményt.

c) A kivizsgálás eredményeinél hivatkoznak a nemmegfelelőségi

jelentésre.

d) A kivizsgálás során a nemmegfelelőségről szerzett kiegészítő

információt, illetve a további működéshez vagy a folyamatban

szükséges korlátozásokhoz szükséges adatokat hozzáférhetővé teszik a

bevont szervezetek számára, beleértve a hatóságot és más

létesítményeket, ha szükséges.

e) A nemmegfelelőségre vonatkozó információt és annak biztonsági

vonzatait felhasználják az érintett tevékenységekre gyakorolt hatás

megállapítására a jóváhagyott helyesbítő intézkedés megfelelő

végrehajtásáig.

3.3. Helyesbítő intézkedések

3.3.1. Intézkedések

Az ellenőrzést követően a nemmegfelelőség az alábbi lehetőségek szerint

minősíthető:

a) "Elutasítva" (más elnevezés szerint selejt): a nem megfelelő termék,

szolgáltatás vagy folyamat használatra alkalmatlan. Az intézkedés

jóváhagyását követően a nemmegfelelőség tárgyát megjelölik és

elkülönítik.

b) "Javítás": a nem megfelelő termék, szolgáltatás vagy folyamat javítása

(dokumentáció esetén módosítása) után a tervezési követelményeknek

megfelelően képes működni, bár nem felel meg teljes mértékben az

eredeti tervezési előírásoknak. Ideiglenes javítás esetén az alkalmazási

időtartam korlátozható.



c) "Újra megmunkálás, alakítás": a termék, szolgáltatás vagy folyamat

alkalmassá tehető az eredeti előírt követelmények teljesítésére, pl.

meghatározott feltételek mellett végrehajtott ismételt megmunkálással

helyesbíthető a nemmegfelelőség.

d) "Feltételekkel elfogadható": valószínűsíthető, hogy a nem megfelelő

termék, szolgáltatás vagy folyamat külön feltételek mellett a célra

alkalmas. Ebben az esetben meghatározzák a felhasználhatóság

feltételeit is.

e) "Módosítás nélkül elfogadható": valószínűsíthető, hogy a nem

megfelelő termék, szolgáltatás vagy folyamat, bár kis mértékben eltér az

előírt követelményektől, a célra alkalmasnak minősíthető.

3.3.2. A helyesbítő intézkedések végrehajtása

a) A helyesbítő intézkedést nem tekintik befejezettnek a dokumentáció

módosítás elvégzéséig, a módosítások végrehajtásáig és az intézkedés

lezárásának igazolásáig.

b) A vezetőség felelősöket jelöl ki a nemmegfelelőség kezelésének

felügyeletére, a bejelentéstől kezdve a jóváhagyott helyesbítő intézkedés

igazolt befejezéséig, beleértve a nemmegfelelőséget feltáró személyzet

számára a visszajelzést.

3.3.3. Megelőző intézkedések

a) A megelőző intézkedések célja a hasonló nemmegfelelőségek

ismétlődésének vagy egy lehetséges nemmegfelelőség

bekövetkezésének megakadályozása, valamint a nukleáris létesítmény

biztonságának és működésének javítása. A megelőző intézkedések közé

tartozik többek között:

az érintett tervek, előírások, eljárások változtatása,

az érintett eljárások, munkautasítások követelményeinek

betartatása,

az érintett érvényes utasítások módosítása vagy új utasítások

hatálybaléptetése,

a meghibásodott berendezéssel azonos vagy a meghibásodott

berendezéshez hasonló típusúak vizsgálata,

az érintett személyzet újraképzése és minősítése,



a MIR (minőségirányítási rendszer) javítása.

b) A vezetőség rendszeresen értékeli a meglévő információkat (pl.

nemmegfelelőségi jelentés, auditjelentés, karbantartási jelentés,

üzemeltetési naplók, jelentősebb események leírása, biztonsági

felülvizsgálatok). Az elemzésekben vizsgálják a trendeket azon

problémás területek azonosítására, ahol a kiváltó ok elemzésére van

szükség annak megerősítésére, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak

a hiányosságok ismétlődésének megelőzésére és a létesítmény

biztonságának és működésének javítása érdekében. Más nukleáris

létesítményektől/szervezetektől rendelkezésre álló, meghibásodásokról,

eseményekről és minőséggel kapcsolatos problémákról szóló

információk, üzemeltetési tapasztalatok feldolgozásával megfelelő

megelőző intézkedések dolgozhatók ki és alkalmazhatók.

c) A megelőző intézkedések bevezetése történhet fokozatosan. Ez esetben

a fokozatokat egyértelműen meghatározzák, előírva az intézkedések

hatékonyságát biztosító igazolási eljárásokat és módszereket. Minden

javasolt intézkedést bevezetése előtt egyeztetnek, dokumentálnak, majd

jóváhagyatnak az arra illetékes személyekkel, és ha szükséges, a

hatósággal.



F1. Függelék:

OSZTÁLYBA SOROLÁSI PÉLDÁK A

NEMMEGFELELŐSÉGEK KEZELÉSÉNÉL

Az alábbiakban példák találhatók az egyes osztályokba történő

besoroláshoz:

1. osztály (legmagasabb szint)

a) a nemmegfelelőség azonosítása és fenntartása az értékelésig,

b) a nemmegfelelőség jelentése a felsőszintű vezetőség és a hatóság

számára, ha szükséges,

c) a feladat- és hatáskör meghatározása a nem megfelelő termékről,

szolgáltatásról vagy folyamatról intézkedő személyzet számára,

d) a nemmegfelelőség ellenőrzésére személyzet biztosítása valamennyi

érintett szervezeti egység – beleértve az auditáló (minőségirányítási)

szervezet – képviselőinek bevonásával,

e) minden nemmegfelelőség dokumentálása,

f) a felelős egységek részvételének biztosítása az egyeztetett helyesbítő

intézkedések végrehajtására,

g) valamennyi nem megfelelő termék, szolgáltatás vagy folyamat

azonosítása, jelölése és elkülönítése, ha szükséges,

h) az újramunkált és javított termékek ismételt ellenőrzése és vizsgálata az

eredeti vagy módosított követelmények alapján,

i) az egyeztetett és jóváhagyott helyesbítő intézkedés megfelelő

végrehajtásának igazolása,

j) a nemmegfelelőség, a helyesbítő intézkedés, az újraellenőrzés és

vizsgálat nyilvántartásainak kezelése.

2. osztály


b) kapcsolatfelvétel a nem megfelelő termékekkel, szolgáltatásokkal és

folyamatokkal kapcsolatos intézkedések végrehajtására kijelölt

személyzettel,

c) minden nemmegfelelőség, ill. egyeztetett és jóváhagyott helyesbítő

intézkedés azonosítása és dokumentálása,



d) az egyeztetett és jóváhagyott helyesbítő intézkedés megfelelő

végrehajtásának igazolása.

3. osztály


b) kapcsolatfelvétel az egyeztetett helyesbítő intézkedés végrehajtására

kijelölt személyzettel,

c) valamennyi nem megfelelő termék azonosítása,

d) vezetőségi utasítás alapján a nemmegfelelőségek átminősítése.

4. osztály

a) a nemmegfelelőségek azonosítása és helyesbítése azok észlelésekor,

b) a nemmegfelelőségi adatok dokumentálása trendelemzés számára.



F2. Függelék:

NEMMEGFELELŐSÉGI JELENTÉSTÍPUS

TARTALOMJEGYZÉKE

Az alábbi tartalomjegyzék-minták az egyes nemmegfelelőség jelentéseknél

részben vagy egészében alkalmazhatók. A vezetőség a nukleáris létesítmény

élettartamának érintett szakaszától és a biztonságra gyakorolt jelentőségétől

függően más követelményeket is meghatározhat.

1. tartalomjegyzék-minta

Termék vagy szolgáltatás nemmegfelelőségi jelentés tartalma:

a) azonosító jelölés,

b) a nemmegfelelőség leírása,

c) a nukleáris létesítmény részegység megnevezése és a nemmegfelelőség

helyszíne,

d) az észlelés időpontja (dátum/idő),

e) az észlelő neve, szervezeti egysége,

f) hogyan észlelték,

g) az azonnal végrehajtott intézkedés leírása,

h) a bejelentés címzettje,

i) a bejelentés időpontja (Megjegyzés: fontos esetben a bejelentés

történhet telefonon vagy rádión, későbbi írásbeli megerősítéssel, a

jelentésben mindkét intézkedést dokumentálják),

j) a bejelentés átvételének igazolása.

A helyesbítő tevékenység tárgyát képező termék állapotát az intézkedés

végrehajtása idején az alábbiak figyelembevételével dokumentálják:

a) kinek jelentették (név/beosztás/szervezet),

b) a nemmegfelelőség részleteinek igazolása,

c) a nemmegfelelőség jelentőségének első felmérése biztonsági

szempontból,

d) bejelentés a vezetőség vagy más érintett személy és szükség esetén a

hatóság számára,



e) a nemmegfelelőség által potenciálisan befolyásolt termékek vagy

rendszerek jelölése, címkézése vagy más alkalmazott szabályozása,

f) kiváltó ok,

g) egyeztetett helyesbítő intézkedés,

h) a tervező vagy terv jóváhagyó egyetértése,

i) a helyesbítő intézkedés végrehajtása során vagy hosszabb ideig

szükséges korlátozások,

j) a változtatást igénylő dokumentáció,

k) a jóváhagyott intézkedés végrehajtására vonatkozó utasítások,

l) a teljesítés igazolása (név/dátum/időpont).

2. tartalomjegyzék-minta

Folyamat nemmegfelelőségi jelentéstartalma:

a) a jelentés száma,

b) létesítmény,

c) helyszín vagy beépítési hely,

d) a nemmegfelelőség (rendkívüli esemény) megnevezése,

e) az esemény dátuma és időpontja,

f) az esemény kategóriája,

g) az azonnali bejelentés időpontja és módja,

h) leírás,

i) biztonsági értékelés,

j) kiváltó ok,

k) helyesbítő intézkedés,

l) tanulságok,

m) az értékeléshez használható egyéb fontos információ,

n) az üzemelési állapot (üzem, indítás, leállás, vizsgálat stb.),

o) az érintett rendszer /berendezés/ részegység,

p) sugárvédelmi információ,

q) az esemény oka,



r) az esemény következményei,

s) hatása a személyzetre (sérülés, sugárfertőzés),

t) az esemény utáni munkavégzési feltételek,

u) a csatolt dokumentáció (lista),

v) aláírások: készítette, ellenőrizte, jóváhagyta.

a nemmegfelelőségek kezelése és helyesbítő intézkedések€¦ · az f2. függelék két...

Documents