Az Oktatási Főosztály hatósági ügyei intézésének rendjével kapcsolatos adatok

Ügyfelet megillető eljárási jogok

- Az ügyfelet megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog, és az eljárás során az anyanyelv használatának joga. (Ket. 4. § (1) bekezdés)

- A nemzetiségi szervezet nevében eljáró személy, valamint az a természetes személy, aki a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a közigazgatási hatóságnál használhatja az adott nemzetiség nyelvét. A nemzetiség nyelvén benyújtott kérelem tárgyában hozott magyar nyelvű döntést az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre le kell fordítani. (Ket. 9. § (3) bekezdés)

- Kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél jogutódja – az eljárásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de lekésőbb a jogutódlástól számított hat hónapon belül – kérheti a jogutódlás megállapítását. (Ket. 16. § (2) bekezdés)

- Az ügyfél a választott kapcsolattartási formáról más – a hatóságnál rendelkezésre álló – formára áttérhet. (Ket. 28/A. § (5) bekezdés)

- Ha törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet, vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az ügyfél – jogszabályban meghatározott feltételekkel – jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, kivéve ha az az adott kapcsolattartás tekintetében nem értelmezhető. (Ket. 28/B. (1) bekezdés)

-- Ha a Ket. 32. § (1) bekezdés alkalmazásának nincs helye, az eljárás

felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél is kérheti. A Ket. 32. § (1) bekezdésének értelmében, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti. (Ket. 32. § (3) bekezdés)

- Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. Az eljárás megindítására irányuló kérelemre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az ügyfél által benyújtott más kérelemre is azzal, hogy az a tárgyban hozott döntés jogerőre emelkedéséig vonható vissza. (Ket. 34. § (4)-(5) bekezdés.

- A természetes személy ügyfél az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál, vagy ha jogszabály azt nem zárja ki, lakcíme vagy munkahelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóságnál, ennek hiányában pedig a lakcíme vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti. (Ket. 38. § (1) bekezdés)

- Az ügyfél jegyzőkönyv felvételét kérheti a szóbeli kérelméről, a meghallgatásáról, a tanú, a szakértő meghallgatásáról, a szemle lefolytatásáról és minden más bizonyítási cselekményekről. (Ket. 39. § (1) bekezdés)

- Az ügyfél indokolt kérelmére nyilatkozatát, vagy azok egyes részét a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza. (Ket. 39. § (4) bekezdés)

- Az ügyfél az ezzel járó költségek megtérítése mellett kérheti az általa megjelölt jegyzőkönyvezési forma alkalmazását. (Ket. 39. § (6) bekezdés)

- Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. (Ket. 40. § (1) bekezdés)

- Az ügyfél a kizárási okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül kizárási okot jelenthet be az eljáró hatósággal, az eljáró hatóság vezetőjével, illetve ügyintézőjével szemben. (Ket. 43. § (1) bekezdés)

- Az ügyfél a tanú és a szakértő meghallgatásán, a szemlén és a tárgyaláson részt vehet – kivéve ha a meghallgatandó tanú, szakértő vagy a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító adatainak, és lakcímének zárt kezelését rendelték el, és a meghallgatás vagy szemle során a zártan kezelt adatok védelme nem biztosított – de megjelenése nem kötelező. (Ket. 49. § (1) – (2) bekezdés)

- Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy megszünteti az eljárást. (Ket. 51. § (1)-(2) bekezdés)

- Az aránytalanul nehezen beszerezhető nem magyar nyelven kiállított irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet. (Ket. 52. § (3) bekezdés)

- Szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot. (Ket. 58. § (5) bekezdés)

- Az ügyfél észrevételt tehet a tárgyaláson elhangzottakra, kérdést intézhet a meghallgatott személyhez, és indítványozhatja más személy meghallgatását vagy más bizonyíték beszerzését. (Ket. 62. § (3) bekezdés)

- Ha az ügyfél az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól, vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. (Ket. 66. § (1), (4) bekezdés)

- Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, kivéve:

a) a döntés tervezetébe,b) az olyan iratba, amelyből következtetés vonható le annak a

személynek a kilétére, akire vonatkozóan a hatóság a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelését rendelte el,

c) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba,

d) az egyéb védett adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az iratbetekintésre jogosult személyt törvényben biztosított jogai gyakorlásában.

Ez a jog akkor is megilleti az ügyfelet, ha korábban nem vett részt az eljárásban. Az iratbetekintés során az ügyfél másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. Az ügyfél az eljárás jogerős lezárását követően is betekinthet a hatóság kezelésében lévő iratokba. (Ket. 68. § (1), (5), (6) bekezdés, 69. § (1) bekezdés)

- Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. (Ket. 69. § (2) bekezdés)

- A kötelezett ügyfél a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az első fokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy részletekben történő teljesítés (továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, ha rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A fizetési kedvezményre vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni meghatározott cselekmény teljesítésére és meghatározott ingóság kiadására irányuló kötelezettség esetén is. (Ket. 74. § (2) bekezdés)

- A határidő lejárta után az ügyfél – feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg – a Ket. 74. § (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. (Ket. 74. § (3) bekezdés)

- Az ügyfél az első fokú határozat – és a Ket.-ben meghatározott esetekben az első fokú végzés – ellen fellebbezhet. (Ket. 98. § (1)-(2) bekezdés)

- Az ügyfél a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával. Ha törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, az ügyfél jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát a végzés közlésétől számított harminc napon belül. (Ket. 109. § (1) bekezdés, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 330. § (2) bekezdése, 2005. évi XVII. tv. 3. § (1) bekezdése)

- Ha az ügyfélnek a jogerős határozattal lezárt ügyben a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna. (Ket. 112. § (1) bekezdés)

- Ha a kötelezett ügyfél a végrehajtás foganatosítása során bizonyítja, hogy a teljesítés elmaradása neki nem róható fel, és hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene, kérelmére a végrehajtást foganatosító szerv a jogosult ügyfél meghallgatása után – a Ket. 74. § megfelelő alkalmazásával – fizetési kedvezményt engedélyezhet, ha azt jogszabály nem tiltja, és ahhoz a végrehajtást megindító hatóság előzetesen hozzájárult. A végrehajtási eljárásban fizetési kedvezményként a késedelmi pótlék is elengedhető, vagy mérsékelhető, akár önállóan, akár más fizetési kedvezmény mellet. A késedelmi pótlék elengedéséhez, mérsékléséhez a jogosult hozzájárulása szükséges. (Ket. 130. § (1)-(2) bekezdés)

- A végrehajtást megindító hatóság a kötelezett ügyfél kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha a kötelezett a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és a kötelezettet a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották eljárási bírsággal. (Ket. 140. § (3) bekezdés)

- A jogosult ügyfél a végrehajtás megszüntetését kérheti. (Ket. 141. § (1) bekezdés d) pont)

- A kötelezett ügyfél, a jogosult ügyfél, továbbá az, akinek jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás sérti, a végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése, intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása esetén a végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási kifogást terjeszthet elő. (Ket. 144. § (2) bekezdés).

- A természetes személy ügyfél jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségmentesség iránti kérelmet terjeszthet elő, ha kereseti, jövedelmi és

vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni. (Ket. 144. § (1) bekezdés)

Ügyfelet terhelő eljárási kötelezettségek

- A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni (Ket. 6. § (1) bekezdés)

- Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére, vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. A rosszhiszemű ügyfelet a hatóság eljárási bírsággal sújthatja és a többletköltségek megfizetésére kötelezi, amennyiben eljárási bírság kiszabására kerül sor. Az eljárási bírság összege természetes személy esetén ötezer forinttól ötszázezer forintig, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötezer forinttól egymillió forintig terjedhet. Ha a meghatározott cselekmény elvégzéséhez szükséges költségek egy százaléka az eljárási bírság felső határánál nagyobb összeg, a végrehajtási eljárásban kiszabható eljárási bírság felső határa a teljesítési költség egy százalékáig terjedhet. (Ket. 6. § (2) – (3) bekezdés, 61. § (1)-(2) bekezdés, 135. § (1) bekezdés)

- Törvény vagy kormányrendelet kötelezővé teheti, hogy a hivatalból folytatott eljárásban az ügyfél, a kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására közölje az érdemi döntéshez szükséges adatokat, és jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére. (Ket. 51. § (3) bekezdés)

- Az ügyfél vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve ha a Ket. 51. § (3) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatás körében a Ket. 51. § (4) bekezdésben foglalt ok hiányában adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, az ügy eldöntése szempontjából jelentős tényt elhallgat, vagy valótlan adatot szolgáltat, eljárási bírsággal sújtható. (Ket. 51. § (5) bekezdés)A Ket. 51. § (4) bekezdésben foglalt okok az alábbiak: Az adatszolgáltatást hivatalból folytatott eljárásban az ügyfél illetve, a kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű ügyfél akkor tagadhatja meg, ha

a) nem kapott felmentést a minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól,

b) nyilatkozatával saját magát, vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, vagy

c) az ügyfél, illetve az ellenérdekű ügyfél médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, és nyilatkozatával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné.

- Amennyiben az ügyfél szakértő személyére tesz javaslatot, úgy az ezzel járó költségeket meg kell előlegeznie. (Ket. 58. § (5) bekezdés)

- A kérelemre indult eljárásban az egyéb eljárási költséget – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kérelmező ügyfél előlegezi meg, illetve viseli. (Ket. 155. § (1) bekezdés, 157. § (1) bekezdés)

Az egyházi és magán fenntartású nevelési-oktatási intézmény nyilvántartásba vételével,

működési engedélyének kiadásával, módosításával, törvényességi ellenőrzésével

kapcsolatos eljárások szabályai

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21.§ (2) bekezdése, valamint a 23.§ (6) bekezdése alapján a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal látja el az egyházi és magán fenntartású nevelési-oktatási intézmény nyilvántartásba vételét és működési engedélyének kiadását.

Vonatkozó jogforrások:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 21.§, 22.§, 23.§, 83.§, 84.§ 85.§

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet (továbbiakban: R.) 157.§, 158.§, 159.§

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5.§ (1), (2), (3) bekezdése, 29.§ A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló

2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012.

(VIII.28.) Kormányrendelet

A kérelmek benyújtása

A Nkt. 21.§ (2) bekezdése alapján, ha a köznevelési intézményt nem az állami intézményfenntartó központ alapítja, működésének megkezdéséhez engedéllyel kell rendelkeznie. Kérelmet benyújtani a nyilvántartásba vétel kiadása/módosítása, valamint a működési engedély kiadása/módosítása esetén is szükséges.

A kérelmeket a működési engedélyt kiadó szervnek címezve, minden esetben írásban, postai úton vagy személyesen a jogszabályban foglalt formában és mellékletekkel együtt kell benyújtani. A Fejér Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya részére a dokumentumok személyesen is leadhatók a 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9., földszint 29. számú irodában.

Az eljárások illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 29. § (1) bekezdése alapján 3000 Ft. Az illeték megfizetésének igazolását a kérelemhez kell csatolni (postai csekk, illetékbélyeg, átutalás), abban az esetben, ha a kérelmező illetékmentességben részesül, úgy arról nyilatkozatot kell tennie.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a alapján teljes személyi illetékmentességben részesül – egyebek között -

az egyesület, a köztestület, az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény, az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság,

A közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A szervezet az eljárás kezdeményezése esetén nyilatkozik ennek a feltételnek a fennállásáról. Ha a nyilatkozat megtételére május 29-ét megelőzően kerül sor, a szervezetnek arról kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy június 28-ig van lehetősége arra, hogy ezt a körülményt adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze és az illetéket pótlólag megfizesse.

A Nkt. 2. § (3) bekezdése alapján köznevelési intézményt az állam, e törvény keretei között nemzetiségi önkormányzat, nyilvántartásba vett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye, más szervezet vagy személy alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát – jogszabályban foglaltak szerint – megszerezte.Óvodát települési önkormányzat is alapíthat és fenntarthat.

A működési engedély iránti kérelem esetén, a R. 159.§ (1) bekezdése szerint kell benyújtani a kérelmet (újonnan induló, valamint már meglévő intézmény tekintetében), illetve a R. 159.§ (2) bekezdése alapján a feltételek igazolására szolgáló dokumentumokat eredetiben.

A Nkt. 84. § (7) bekezdése, valamint a R. 157. § (2) bekezdése alapján a fenntartó legkésőbb a tervezett indítás évének

május utolsó munkanapjáig hozhat döntést, valamint nyújthatja be a kérelmet, amennyiben az

o a fenntartói jogának átadásával, o intézmény átalakításával, amely történhet:

egyesítéssel, amely lehet beolvadás vagy összeolvadás, szétválasztással, amely lehet különválás és kiválás,

o intézményátszervezéssel (Nkt. 4.§ 11. pontja alapján),o intézmény megszüntetésével,

A fenti határidő (május utolsó munkanapja) jogvesztő időpont, ezért az ezt követően benyújtott kérelmek érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerülnek.

Nyilvántartásba vételi eljárás (Nkt. 21.§)

A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.A Nkt. 21. §-a tartalmazza a nyilvántartásba vételi eljárás általános szabályait.

A nevelési-oktatási intézmény alapítását nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni az intézmény székhelye szerinti kormányhivatalnál az alapító okirat,

ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el – a köznevelési közszolgálati tevékenység folytatására jogosító okirat, valamint

a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy nevének és képviseletének jogosultságát igazoló dokumentum és

az állandó székhely meglétét igazoló okirat megküldésével.

A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, más esetben a kormányhivatalnál kell teljesíteni.A nyilvántartásba vétellel összefüggő költségeket a kérelem benyújtója viseli (Nkt. 21.§ (4) bekezdés).A nyilvántartásba vétel jogszabálysértés esetén tagadható meg.

Benyújtandó dokumentumok:1. intézményfenntartói kérelem a nyilvántartásba vételhez, 2. a köznevelési közszolgálati tevékenység folytatására jogosító okirat (pl.

alapítványnál bírósági végzés),3. a fenntartó képviselőjének aláírási címpéldánya,4. az intézmény Alapító Okirata.

A Nkt. 21. § (3) bekezdése tartalmazza az Alapító Okirat kötelező elemeit, melyek a következők:

az alapító, illetve a fenntartó, működtető neve és székhelye, az intézmény hivatalos neve, az intézmény típusa, az intézmény feladatellátási helye(i),

székhelye, tagintézménye, telephelye,

alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése, nevelési, oktatási feladatot ellátó feladat-ellátási helyenként felvehető maximális

gyermek-, tanulólétszám, iskolatípusonként az évfolyamok száma, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok

megnevezése, szakképzés esetén a szakmacsoportokat és az Országos Képzési Jegyzékben

meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezését és azonosító számát, szakközépiskola esetén az ágazatokat,

feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati joga,

az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő jogosítványok.

Nem kötelező, de ajánlott elemek, jogszabály alapján: nyilvántartásba vétel dátuma, létesítő alapító okirat dátuma, az OM azonosítási szám (már létező intézmény esetében), az intézmény oktatási munkarendje, sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása esetén az óvodai, illetve iskolai

oktatás irányelve szerinti meghatározása, az intézmény képviseletére jogosult személy neve, az intézmény adószáma, az intézmény valamennyi pénzforgalmi számlaszáma, a fenntartó képviseletére jogosult személy neve,

jogutódlással, átalakulással, fenntartóváltással, intézményi átszervezéssel kapcsolatos alapítói, fenntartói határozatok száma és a döntést tartalmazó határozatok,

a megszűnésről szóló alapítói, fenntartói határozat, a megszüntető okirat, a megszűnés ideje és módja, valamint a megszűnt intézmény iratainak őrzési ideje (amennyiben megszüntetés a kérelem tárgya).

Nkt. 21.§ (4) bekezdés alapján:

A nyilvántartásban szereplő adatok közhitelesek.

A nyilvántartás fennálló és törölt adatai, továbbá az alapító okirat nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, valamint elektronikus úton is hozzáférhetők. /www.oktatas.hu/

A bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat 8 napon belül be kell jelenteni.

Ha a köznevelési intézményt a kormányhivatal vette nyilvántartásba, székhelyének változása esetén újra nyilvántartásba kell venni abban az esetben, ha a kormányhivatal illetékessége is változik. (Nkt. 21.§ (6) bekezdés)

A fenti esetben az ismételt nyilvántartásba vétel a köznevelési intézmény létrejöttének időpontját nem érinti.

Nyilvántartásból való törlés (Nkt. 21.§ (8) bekezdés):

Amennyiben a fenntartó kéri a nyilvántartásból való törlést a döntésében rendelkeznie kell:- a beírt tanulók tanulói jogviszonyáról, - az alkalmazásban állók munkaviszonyáról, - az intézményvezető munkaviszonyáról, illetve - a keletkezett iratok elhelyezéséről.A fenntartói döntést a nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez mellékelni szükséges.

A köznevelési intézmény a nyilvántartásból való törléssel – a törlés napján – megszűnik. Törölni kell a nyilvántartásból a köznevelési intézményt az alábbi esetekben:

az intézmény fenntartója az intézmény megszüntetéséről határozott, a fenntartó jogutód nélkül megszűnik, egyéni vállalkozó meghal, és nincs olyan jogosult, aki folytathatja a fenntartói

tevékenységet, a fenntartónak megszűnik a köznevelés-szolgáltatás szervezési joga, vagy e

jogának gyakorlásával felhagy, a fenntartó bejelenti, hogy fenntartói jogát nem kívánja tovább gyakorolni,

kivéve, ha a fenntartói jog – az e törvényben meghatározottak szerint – új fenntartóra száll át,

hatóság súlyos vagy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során megállapított szakmai jogszabálysértés miatt a nyilvántartásból való törlését elrendeli.

A kormányhivatal a nevelési-oktatási intézmény törléséről értesíti a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet.

Működési engedélyezési eljárás (Nkt. 22.§-23. §):

A köznevelési intézménynek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel (Nkt. 22.§ (1) bekezdés). A köznevelési intézmény akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha rendelkezik:

állandó saját székhellyel, telephely esetén állandó telephellyel, a feladatellátáshoz szükséges helyiségekkel,

állandó saját alkalmazotti létszámmal, a jogszabályban meghatározott eszközökkel, dokumentumokkal,

szabályzatokkal, működéséhez szükséges pénzeszközökkel.

Állandó saját székhellyel akkor rendelkezik a köznevelési intézmény, ha a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek legalább öt tanítási évre, nevelési évre vagy határozatlan időre a kizárólagos használatában állnak (Nkt. 22.§ (2) bekezdés).

Állandó saját alkalmazotti létszámmal akkor rendelkezik a köznevelési intézmény, ha az alaptevékenységének ellátásához szükséges előírt alkalmazotti létszám legalább hetven százalékát határozatlan időre szóló munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja. Többcélú intézmény esetén az állandó saját alkalmazotti létszám meglétét szervezetileg és szakmailag önálló intézményegységenként kell vizsgálni.

A köznevelési intézmény feladatainak ellátásához szükséges eszközöket, felszereléseket a fenntartó az intézmény rendelkezésére bocsátja, önálló költségvetéssel rendelkező intézmény a feladatainak ellátásáról az alapító, a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik. A köznevelési intézmények fenntartási és működési költségeit – az évente összeállított és a fenntartó által megállapított – költségvetésben kell előirányozni.

Újonnan induló képzés esetében a Nkt. 23. §-ának (3) bekezdése lehetőséget biztosít az iskolatípusnak megfelelő, adott évben nem induló évfolyamok, osztályok, csoportok vonatkozásában a szükséges feltételek felmenő rendszerben, fokozatosan történő megteremtésére. A feltételek fokozatos megteremtését a kormányhivatal törvényességi ellenőrzés keretében évente vizsgálja. Amennyiben ennek keretében megállapítást nyer, hogy az ennek igazolására szolgáló ütemtervben vállalt feltételek nem teljesülnek, a működési engedély visszavonásra kerül.

A működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásával kapcsolatos eljárás keretében vizsgálni kell, hogy az intézmény működéséhez rendelkezésre álló, illetve megteremthető

személyi, tárgyi, munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi, pénzügyi

feltételek biztosítják-e a nevelő és oktató munka folyamatos, hosszú távú, biztonságos, egészséges, szakszerű megszervezését (R. 158.§ (1) bekezdés).

A már működő köznevelési intézmény működési engedélyének módosításakor a kérelemben pontosan meg kell határozni, hogy az mire irányul, pl. új szak indítása, létszámnövekedés. Az Alapító Okiratban ki kell emelni a változást, egyértelműen derüljön ki, mely elemek változtak meg. A kívánt módosításhoz kell hozzárendelni a szükséges szakmai, személyi, tárgyi, pénzügyi feltételeket, majd ezek meglétét igazoló dokumentumokkal alá kell támasztani.

A kérelmet székhely esetében a székhely, telephely esetében a telephely szerint illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtani. Ha az intézménynek Fejér megyében van a székhelye, másik megyében a telephelye, a székhely szerint illetékes Kormányhivatal adja ki a nyilvántartásba vételi határozatot, azonban párhuzamosan be kell nyújtani a működési engedély kiadására vonatkozó kérelmet a telephely szerint illetékes Kormányhivatalhoz, aki lefolytatja a működési engedélyezési eljárást (R. 157.§ (1) bekezdés).

Ellenkező esetben, amikor a telephely van Fejér megyében és a székhely tartozik valamelyik megyei kormányhivatal illetékességi területéhez, akkor a megyei, székhely szerint illetékes kormányhivatal adja ki a nyilvántartásba vételi határozatot, viszont párhuzamosan be kell adni a működési engedély kiadására vonatkozó kérelmet Fejér Megyei Kormányhivatalnak a működési engedélyezési eljárás lefolytatására.

A kérelem a R. 159.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerinti formátumban adható be.

Benyújtandó dokumentumok

(eredetiben vagy másolatban, de új intézmény létesítése esetén eredeti dokumentumok bemutatása szükséges):

1. intézményfenntartói működési engedély kiadására irányuló kérelem,

2. a nevelési-oktatási intézmény Alapító okirata,

3. nyilvántartásba vételről szóló határozat abban az esetben, ha az intézmény székhelye nem Fejér megyében van,

4. az ellátott feladatokhoz a fenntartó által jóváhagyott nevelési, pedagógiai, szakmai program, munkaterv,

5. a fenntartó általi igazolása annak, hogy a feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosítottak (tulajdoni lap, megállapodás, bérleti szerződés, hozzájáruló nyilatkozat),

6. annak igazolását, hogy a helyiségek a nevelési-oktatási intézmény feladatinak ellátására alkalmasak (használatba vételi engedély, hatósági bizonyítvány)

7. szakképzésben részt vevő iskola esetén annak ismertetését, hogy a gyakorlati oktatást milyen módon szervezik meg, saját gyakorlati oktatási hely hiányában a gyakorlati oktatási hely biztosítására kötött megállapodást vagy nyilatkozatot arról, hogy a gyakorlati képzést tanulószerződés alapján végzik,

8. székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan külön-külön a tárgyi feltételek meglétét igazoló tételes jegyzék – a R. 161.§ (1) bekezdése szerinti kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározottak szerint elkészítve, külön feltüntetve a testnevelési és a gyakorlati foglalkozások megtartását szolgáló helyiségeket –, valamint a fenntartó nyilatkozata arról, hogy a működés megkezdéséhez, a nevelő és oktató munkához szükséges, jogszabályban meghatározott tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. Felmenő rendszerben történő oktatásszervezés esetén az eszközök és felszerelések beszerzésének ütemtervét, szakképzésben részt vevő iskola esetén a gyakorlati képzésre vonatkozó felszerelési jegyzéket kell benyújtani.

9. a személyi feltételek meglétét igazoló tételes jegyzék, valamint a fenntartó nyilatkozata arról, hogy a működés megkezdéséhez, a nevelő és oktató munkához szükséges, jogszabályban meghatározott személyi feltételek biztosítottak.

A jegyzéknek tartalmaznia kell az óvodai nevelésben, az iskolai nevelésben-oktatásban foglalkoztatott pedagógusok, óraadók listáját, feltüntetve a pedagógusok nevét, végzettségét és szakképzettségét, iskola esetén tantárgyi bontásban, valamint a pedagógus-végzettséget tanúsító oklevél kiállítóját és az oklevél számát, a tantárgyfelosztást, továbbá a működéshez szükséges többi alkalmazott nevét, végzettségét és szakképzettségét, foglalkoztatásuk módját és időtartamát, valamint a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a működés megkezdéséhez, a nevelő, oktató munkához szükséges, jogszabályban meghatározott személyi feltételek biztosítottak.A személyi feltételek meglétét igazoló tételes jegyzéket a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan külön-külön kell elkészíteni.

10. a pénzügyi feltételek teljesítésének igazolásához csatolni kell a fenntartó által jóváhagyott egy évre szóló költségvetést

tervezett bevételi forrásokat, részletes kimutatást arról, hogy a nevelési-oktatási intézmény tevékenységét milyen forrásokból finanszírozzák:

normatív állami támogatás és hozzájárulást; fenntartói támogatást, saját bevételi forrásokat:

o térítési díj, o tandíj, o fizetési kötelezettség a jogviszony létesítéséért,

fenntartásáért,o vállalkozásból származó bevétel,o egyéb,

köznevelési(/közoktatási) megállapodás alapján járó kiegészítő támogatást; egyházi kiegészítő támogatást;(amennyiben van)

a tervezett kiadásokat (amely tartalmazza a működéshez szükséges befektetett eszközök és forgóeszközök beszerzési értékét, a dologi és személyi kiadások összegét, utóbbiba beleértve az alkalmazottak bérét, annak közterheit és a tanulói juttatások költségeit), valamint

a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a feladatok ellátásához szükséges fedezetet biztosítja.

A pénzügyi feltételek teljesítésének kimutatását az intézmény egészére vonatkozóan kell elkészíteni (székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan együttesen).

A Nkt. 23. § (3) bekezdése alapján újonnan induló képzés esetében a jogszabályban meghatározott működési engedélyhez szükséges feltételeket felmenő rendszerben, fokozatosan elégséges megteremteni.

A Nkt. 23. § (5) bekezdése alapján újonnan induló képzés esetében a kérelemhez csatolni kell a nevelő és oktató munkához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésének külön jogszabályban meghatározott ütemtervét. A kérelem és mellékletei jogszabályban meghatározott adattartalommal nyújthatók be.

A működési engedély kiadására irányuló kérelem kötelező tartalmi elemei a R. 159.§ (1) bekezdésének megfelelően:

1. a működési engedély iránti kérelem tárgya,

2. a nevelési-oktatási intézményt nyilvántartásba vevő kormányhivatal által kiadott nyilvántartásba vételről szóló határozat száma, kelte (amennyiben a nyilvántartásba vétel már megtörtént),

3. alapító adatai (név, működési forma, nyilvántartásba vétel formája és azonosítója, székhely, értesítési cím),

4. fenntartó adatai (név, működési forma, nyilvántartásba vétel formája és azonosítója, székhely, értesítési cím),

5. az intézmény adatai (hivatalos név, intézménytípus, székhely),

6. az intézmény székhelyére és minden telephelyére külön-külön:

a) az ott ellátott feladatok,b) az épület tulajdonosának megnevezését,c) amennyiben nem a fenntartó az épület tulajdonosa, az épület

feletti rendelkezési jog időtartamának kezdő és befejező dátumát,d) a köznevelési tevékenység megkezdésének tervezett dátuma,e) az épületbe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám,f) tantermek száma,g) óvodai csoportszobák száma,h) tantermek alapterülete (legkisebb-legnagyobb),i) tervezett évfolyamok felsorolása,j) óvodai csoportszobák száma,k) óvodai csoportszobák alapterülete (legkisebb-legnagyobb),l) a tervezett óvodai csoportok száma,

m) óvoda napi nyitvatartási ideje (-tól -ig),n) szakképzés esetén a szakképesítés megnevezését, azonosító számát és

szakközépiskola esetén az ágazat megnevezését az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint, a gyakorlati képzés megszervezésének módját (iskolai tanműhely, tanulószerződés alapján, megállapodás keretében, munkarendenként),

o) alapfeladatonként és munkarendenként a legmagasabb gyermek- és tanulói létszámot,

7. a nevelési-oktatási intézmény feladatával, működésével kapcsolatos egyéb tudnivalók, sajátosságok, bejelentések. (Itt kell feltüntetni azokat a sajátos tudnivalókat, amelyek feltüntetésére az előző pontok nem nyújtottak lehetőséget.)

8. a működési engedély kötelező eleme ezen felül a gyermekétkeztetés módjának meghatározása.

Szakértő igénybevétele a működési engedélyezési eljárás folyamán:

A működési engedélyezési eljárás folyamán a kormányhivatal köteles szakértői véleményt beszerezni köznevelési szakértőtől. A kirendelt köznevelési szakértő költségeit és díját a kérelmező fenntartó viseli. (Fenntartóváltás esetén az átadó fenntartó.)

A köznevelési intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély kiadásánál többek között vizsgálni kell a működéshez rendelkezésre álló, illetve megteremthető tűzvédelmi és közegészségügyi feltételek meglétét.

A katasztrófavédelmi szakvélemény esetén a helyiségek tűzvédelmi alkalmasságának igazolására a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság megkeresésére van szükség.

A közegészségügyi szakvélemény esetén a helyiségek egészségügyi alkalmasságának igazolására a Fejér Megyei Kormányhivatal területileg illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének megkeresésére van szükség.

A R. 158.§ (3) bekezdése szerint, ha az engedélyezési eljárás arra irányul, hogy a nevelési-oktatási intézmény székhelye vagy telephelye másik nevelési-oktatási intézmény által használt épületben legyen, az engedélyezési eljárásban

be kell szerezni az épületet átadó intézmény fenntartójának hozzájáruló nyilatkozatát,

meg kell vizsgálni, hogy az engedélyezni kért tevékenységre az adott épület használatba vételi engedélye kiterjed-e,

meg kell vizsgálni, hogy az épület befogadóképessége alapján biztosított-e a nevelési-oktatási intézmények együttes zavartalan működése, és

meg kell vizsgálni, hogy nem lépik-e át a befogadó intézmény alapító okiratában engedélyezett maximális létszámot.

Ha a szakképző iskola fenntartója saját gyakorlati oktatási hely hiányában úgy nyilatkozik, hogy a gyakorlati képzés folytatója részben vagy egészben nem a szakképző iskola, a kormányhivatal a működési engedélyezési eljárás keretében vizsgálja a szakképzési törvényben kijelölt, a gyakorlati képzés folytatására jogosult

szervezetek nyilvántartását vezető szerv (Kamara) bevonásával, hogy a nyilatkozatban megjelöltek szerint a gyakorlati képzés feltételei biztosítottak-e.

A hatóságok szakvéleményét a fenntartó a kérelem benyújtása előtt is kérheti. Amennyiben az szakvélemény nem régebbi 30 napnál, a kormányhivatal elfogadja, és eljárásában bizonyítékként felhasználja.

Közös eljárási szabályok nyilvántartásba vételi és működési engedélyezési eljárás tekintetében:

Az ügyintézési határidő nyilvántartásba vételi eljárásnál 21 nap, működési engedélyezési eljárásnál 2 hónap (Nkt. 96.§ (3) bek.).

Nem számít az ügyintézési határidőbe a szakértő szakértői vélemény elkészítése, szakhatóságok megkeresése, valamint eljárása, továbbá a hiánypótlási felhívás közlésétől az annak teljesítéséig eltelt idő.

Fellebbezési határidő: a döntés közlésétől számított 15 nap.

A kérelmező kérelméhez nem köteles csatolni hatósági szakvéleményeket (Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Katasztrófavédelmi Igazgatóság), amennyiben azonban csatol ilyen tartalmú határozatokat, amely 30 napnál nem régebbi, azt az eljárásban bizonyítékként fel lehet használni.

A működési engedély tárgyában a döntés az alábbi bizonyítékokon alapul:

az ügyfél által rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok, szakhatósági szakvélemények, szakértői vélemény, helyszíni szemle jegyzőkönyve.

Törvényességi ellenőrzés (Nkt. 34.§):

A kormányhivatal legalább kétévente végzi az egyházi és más nem állami, nem települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését, melynek eredményéről értesíti a normatív költségvetési hozzájárulást folyósító szervet.

Vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési-oktatási intézményt az alapító okiratban és működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e.

A törvényességi ellenőrzés körében – megfelelő határidő biztosításával – felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére.

Amennyiben a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett, a kormányhivatal a köznevelési intézményt törli a nyilvántartásból.

A kormányhivatal törvényességi ellenőrzési eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A kormányhivatal a törvényességi ellenőrzés keretében a R. 160.§-a alapján vizsgálja, hogy

a fenntartónak van-e joga a tevékenység folytatásához,

a nevelési-oktatási intézmény alapító okirata, a működéshez szükséges engedélye, valamint a pedagógiai programja összhangban van-e,

vizsgálja a pedagógiai programban meghatározott feladatok végrehajtása megfelelően megtörtént-e, a szakmai munka eredményesen működik-e az intézményben,

a törvényes és szakszerű működés érdekében tett intézkedések megfelelően megtörténtek-e,

az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyona biztosítja-e a meghatározott feladatok végrehajtását, valamint a tárgyi eszközök meglétét,

az éves költségvetés biztosítja-e az Nkt.-ben meghatározott feladatok végrehajtását,

az ütemtervben foglaltak megvalósultak-e,

egyházi fenntartó esetében az SZMSZ jóváhagyásával kapcsolatos eljárás törvényes-e,

az intézményvezető alkalmazása törvényes-e,

a fenntartó betartja-e az egyeztetési kötelezettségét döntései meghozatalakor.

Hatósági ellenőrzés (Nkt. 79.§ (2) bek.)

A hatósági ellenőrzés keretében a kormányhivatal a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását vizsgálja a közoktatási intézményben.

1. Az eljárást szabályozó jogszabályok

o A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 21. § (10) bekezdés, 79. §, 82. § (11) bekezdés, 86. § (1) bekezdés, 96. § (3) bekezdés.

o A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 26. §. (1) - (3) bekezdések, 38. § (1) – (2) bekezdések.

o A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. EMMI rendelet (a továbbiakban: Mük.r ) 80. § (5) bekezdés.

o A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (3), (5) bekezdés, 58. § (1), valamint 56. § -57/B. §, illetve a 92. §, különös tekintettel a VI. Fejezet rendelkezéseire.

o Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 9. § d) pontja.

o A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklet II. pont Értelmező rendelkezések 1, a.

o A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényo A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a

közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)

o A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényo Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pont

2. Mi az ellenőrzés célja?

A jogsértések kiszűrése, és a hatósági ellenőrzés preventív hatásával az önkéntes jogkövető magatartásra ösztönzés.

3. Mit vizsgál a kormányhivatal?

A kormányhivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a köznevelési intézmény jogszabályi feltételeknek megfelelő működését (Nkt. 79. § (2) bekezdése), különösen:

az egyenlő bánásmód követelményére, a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására, az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói

óraterhelésre, az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására, a tanulmányok alatti és az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására, az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi nyilvántartások vezetésére és

valódiságára, a minimális (kötelező) eszközök és felszerelések meglétére, a köznevelési feladatok ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói

felszerelések biztosítására vonatkozó rendelkezések megtartását (Vhr. 38. § (1) bekezdése),

a fővárosi és megyei kormányhivatal ellátja az Oktatási Hivatal által megküldött adatok, vonatkozó szakmai dokumentumok és eljárásrend alapján az országos mérés, értékelés eredménye szerint ismételten a jogszabályban meghatározott minimum szint alatt teljesítő iskolák fenntartóinak intézkedési terv készítésére való felhívásával, az elkészített intézkedési terv jóváhagyásával, és az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásának hatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat (Mük. rendelet 80. § (5) bekezdés).

4. Milyen dokumentumban tervezi a kormányhivatal a hatósági ellenőrzéseket?

Az illetékes kormányhivatal a hatósági ellenőrzési feladatait rendszeresen, az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott munkaterv alapján végzi (Vhr.38. § (2) bekezdés).

A miniszter az illetékes kormányhivatal éves munkatervét február 20-ig jóváhagyja, és szükség esetén javaslatot tesz a kincstárnak és az illetékes kormányhivatalnak az együttes ellenőrzésre (Vhr.26. § (3) bekezdés).

5. Mennyi a hatósági ellenőrzés ügyintézési határideje?

A hatósági ellenőrzések során az ügyintézési határidő két hónap (Nkt.96. § (3) bekezdés).

6. Ki végezheti a hatósági ellenőrzést?

A kormányhivatallal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyek. A helyszíni ellenőrzést végző személynek az ellenőrzés lefolytatására vonatkozó megbízólevéllel kell rendelkeznie.

7. Milyen intézkedéseket tehet a kormányhivatal?

A kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében a következő intézkedéseket teheti:

A hatósági ellenőrzést lezáró dokumentum a feltárt jogsértésekkel arányosan lehet, a kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében a következő intézkedéseket teheti:

Figyelemfelhívó végzés (felhívja a köznevelési intézmény vezetőjét a szabálytalanság megszüntetésére, és erről tájékoztatja az intézmény fenntartóját (Nkt. 79. (3) bekezdés a) pont),

Felügyeleti bírságot kiszabó határozat (a bírság összege nem haladhatja meg az egymillió forintot (Nkt. 79. (3) bekezdés c) pont),

Intézmény törlése a nyilvántartásból (Nkt. 21. § (10) bekezdés c) pont), Magyar Államkincstár megkeresése (a kormányhivatal a nem állami nem

önkormányzati fenntartású intézmények hatósági ellenőrzése során tapasztalt jogsértés esetén eljárást kezdeményez a támogatás folyósításának felfüggesztésére (Nkt. 79. § (2) b) pont)),

Bírósági eljárás kezdeményezése (semmiség megállapításának, vagy döntés érvénytelenségének megállapítására bírósági eljárás indítása (Nkt. 79. § (2) d) pont).

A felügyeleti bírságot az elkövetett cselekmény súlyával arányosan kell kiszabni (Nkt.79. § (4) bekezdés).

A kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során felügyeleti bírság összegének megállapításánál figyelembe veszi:

a jogsértés súlyosságát, a jogsértésnek a közoktatási intézmény működésére gyakorolt hatását, a gyermekek, a tanulók, a szülők érdekeinek sérelmét és az érintettek számát, a jogsértéssel okozott kárt, az intézkedése alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását, illetve az

arra irányuló szándékot,

a jogsértő állapot fennállásának időtartamát, illetve a jogsértés ismétlődését, gyakoriságát,

a jogsértés feltárásában való közreműködést, a jogsértés következményeinek felszámolása érdekében tett intézkedéseket és az elért eredményeket, illetve a kárenyhítés mértékét,

a vizsgált időszak alatt több különböző jogsértés elkövetése esetén azok számát és hatását, az előző pontok szerinti feltételeket egyenként és összességükben mérlegelve (Nkt.79. § (5) bekezdés).

Súlyos jogszabálysértésnek minősül a köznevelési intézmény alapítása, illetve megszüntetése tekintetében, ha a köznevelési intézmény a hatósági ellenőrzés keretében megállapított jogszabálysértést az első felszólítást, majd ugyanazon jogszabálysértés miatt kiszabott felügyeleti bírság kiszabását követően sem szünteti meg a határozatban megállapítotthatáridőn belül (Nkt. 21. § (10) bekezdés c) pontja).

8. Hogyan jár el a kormányhivatal, ha a hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét?

Ha a kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, az érintett szülő kérelmére megállapítja az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttét. A kormányhivatal akkor hozhat határozatot a felvételi, átvételi kérelem tárgyában, ha a kérelem benyújtásától számítva kevesebb, mint százötven nap telt el (Nkt. 79. § (6) bekezdés).

A kormányhivatal határozatát az osztály, csoport maximális létszámhatárokat megállapító rendelkezésekre és az iskolai felvételi arányokra vonatkozó rendelkezésekre tekintet nélkül végre kell hajtani (Nkt. 79. § (6) bekezdés).

A kormányhivatal mindaddig, amíg az érintett gyermek, tanuló az adott nevelési-oktatási intézménnyel óvodai felvételi jogviszonyban, tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági jogviszonyban áll, szükség szerint, de minden nevelési, tanítási évben legalább egy alkalommal meggyőződik arról, hogy sérült-e az egyenlő bánásmód követelménye a nevelési-oktatási intézményben (Nkt. 79. § (6) bekezdés).

A kormányhivatal határozata – fellebbezésre tekintet nélkül – végrehajtható. A kormányhivatal a fentiekben meghatározott intézkedéssel egyidejűleg az egyenlő bánásmód megsértése miatt az intézményvezetővel szemben szabálysértési eljárást indít (Nkt. 79. § (7) bekezdés).

CÍMKÉK

Független vizsgák szervezése

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján a tanuló joga, hogy kérelmére független vizsgabizottság előtt számot adjon tudásáról (Nkt. 46. § (6) bekezdés m) pontja). A tanulmányok alatti vizsgát ebben az esetben egy háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni, melynek elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg (Mük.r. 65. § (2), (4), (5) bekezdés).

A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. (Mük.r. 73. § (4) bekezdés).

1. Az eljárást szabályozó jogszabályok:

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 38. § (7) bekezdés, 46. § (6) bekezdés m) pontja,

a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) 23. § (3) bekezdés h) pont, 34. § (1) bekezdés d) pont, 35. § (7) bekezdést,

a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Mük.r. ) 5. § (1) bekezdés h) pont, 51. § (7) bekezdés, 55. § (2) bekezdés, 64. §. (2) bekezdés d) pont, 65. § , 73. §, 74. §. (5) bekezdés, 1. melléklet I. Az iskolák által alkalmazott záradékok 25. pont)

2. Milyen célból lehet jelentkezni független vizsgabizottság előtti vizsgára?

A tanuló (kiskorú tanuló esetén szülő/gondviselő aláírásával) félévi, év végi osztályozó, illetve a javítóvizsga osztályzatának megállapítása céljából jelentheti be, hogy független vizsgabizottság előtt kíván vizsgázni valamely tantárgyból, ill. tantárgyakból. (Mük.r. 64. § (2) bekezdés d) pontja, és 1. melléklet I. Az iskolák által alkalmazott záradékok 25. pont).

3. Ki és hová nyújthatja be a kérelmet?

A kérelmet a tanuló (kiskorú tanuló esetében a szülő/gondviselő/törvényes képviselő) nyújthatja be a tantárgy(ak) és évfolyamának megjelölésével annak az iskolának az igazgatójához, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll (Mük.r. 73. §. (2) és (3) bekezdés).

4. Mikor lehet/kell benyújtani a kérelmet?

osztályozó vizsga esetén: a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig (Műk.r. 73. § (2) bekezdés),

amennyiben a tanuló teljesítménye – igazolt és igazolatlan mulasztásai miatt - a tanítási év közben érdemjeggyel nem volt értékelhető, a tanítási év végén nem volt minősíthető: a nevelőtestület engedélyének megadását követő öt napon belül (Műk. r. 51. § (7) bekezdés és 73. § (2) bekezdés). Ez utóbbi esetben az iskolának a nevelőtestület engedélyét a kérelemhez csatolnia kell.

független vizsgabizottság előtti osztályozó vizsga megszervezését akkor is lehet kérelmezni, ha a bíróság a tanuló javára megváltoztatja a fegyelmi büntetést (eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából), és a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen (Műk. r. 55. § (2) bekezdés).

javítóvizsga esetén (ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, azaz javítóvizsgára utasították) a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül (Műk. r. 73. § (3) bekezdése).

Független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát (Mük.r. 65. § (3) bekezdés).

5. Ki szervezi meg a vizsgákat?

A kérelmet - a megfelelő mellékletekkel - az iskola igazgatója továbbítja a területileg illetékes fővárosi, megyei kormányhivatalba (a továbbiakban: kormányhivatal). A vizsgákat a kormányhivatal szervezi meg (Mük.r. 65. § (5) bekezdés).

A vizsgabizottság tagjai:

A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés – szakképzési törvényben meghatározott – országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának (Mük. r. 73. § (1) bekezdése).

Elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal vezetője bízza meg  (Mük.r. 65. § (5) bekezdés).

A vizsgák időpontja:

az adott tanév rendjében meghatározottak szerint, az első félév, illetve a szorgalmi időszak utolsó hetében, ill. a hivatalosjavító-pótló vizsgaidőszakban (augusztus 15-31. között) kell megszervezni,

osztályozó vizsga esetén: a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. (Mük.r. 65. § (1) bekezdés).

6. Néhány további információ a vizsgákról

A vizsgabeosztásokat követően a kormányhivatal írásban értesíti a tanulót (kiskorú tanuló esetén a szülőt/gondviselőt) és a tanuló iskolájának igazgatóját a vizsga helyszínéről és idejéről. (Mük. r. 65. §. (1) bekezdés).

A vizsga részei: a vizsgarészek a tantárgy jellegétől függően a következők lehetnek: írásbeli, szóbeli, gyakorlati.

Értékelés a vizsgán: ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról, a vizsgabizottság a tanuló osztályzatáróla törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről – figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott osztályzatot – az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll (Mük.r. 74. §  (5) bekezdés).

A vizsga díja: a független vizsga térítési díj ellenében vehető igénybe. Díját tantárgyanként kell megállapítani úgy, hogy tantárgyanként a vizsgadíj összege nem lehet magasabb, mint az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 3,75%-a (Vh. 34.§ (1) bekezdés d) pont, és 35. § (7) bekezdés).

A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit (Mük.r. 5. § (1) bekezdés h) pont). A független vizsgát a vizsgabizottság a tanuló nevelési-oktatási intézménye szerinti, az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei alapján szervezi meg, időpontjáról és helyéről a kormányhivatal dönt.

Az iskolai közzétételi lista tartalmazza az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit (Vhr. 23. § (3) bekezdés h) pont).

7. Jogorvoslat

A független vizsgabizottság döntése, intézkedése, vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő, illetve a tanuló az Oktatási Hivatalhoz a döntést követő öt napon belül jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezéstnyújthat be.

A fellebbezést a hivatal három munkanapon belül bírálja el.

(Eljárására az Nkt. 38. § (1) és (3)–(6) bekezdést, valamint a 39. § (4) bekezdését kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs (Nkt.38. § (7) bekezdése).)

Az Oktatási Hivatal elnöke - jogszabály szerint - a benyújtást követő három munkanapon belül meghozza a döntését, és erről (a kézbesítéssel egyidejűleg) rövid úton (futár, telefax, telefon) értesíti a vizsgázót, az érintett vizsgabizottság elnökét, a tanuló iskoláját, valamint a kormányhivatalt.

Érettségi vizsgabizottság működtetése

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban vizsgaszabályzat) 12. § 6) bekezdés b) és c) pontja alapján érettségi vizsgát két vizsgaidőszakban, a május-júniusi és az október-novemberi vizsgaidőszakban lehet tenni. Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló – kizárólag a www.oktatas.hu honlapról letölthető – jelentkezési lappal történik, amelyet személyesen vagy meghatalmazott útján lehet benyújtani a fővárosi, megyei kormányhivataloknak (továbbiakban kormányhivatal).

A jelentkezési határidőka május-júniusi vizsgaidőszak esetén: február 15.az október-novemberi vizsgaidőszak esetén: szeptember 5.

Tanulói jogviszonnyal rendelkező vizsgázók jelentkezése: Érettségi vizsgára a tanulói jogviszonnyal rendelkező vizsgázók a május-júniusi vizsgaidőszakban csak a „saját” középiskolájukban jelentkezhetnek. Az október-novemberi vizsgaidőszakban nem minden középiskola szervez érettségi vizsgát. A tanulói jogviszonnyal rendelkező vizsgázó az október-novemberi vizsgaidőszakban valamely vizsgaszervezésre kijelölt középiskolában leadhatja a jelentkezését. Tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése után abban a középiskolában lehet jelentkezni, amellyel a tanulói jogviszony fennáll, illetve, ha a középiskola nem szervez érettségi vizsgát, másik érettségit szervező középiskolában vagy a kormányhivatalnál.

Tanulói jogviszonnyal nem rendelkező vizsgázók jelentkezése: A tanulói jogviszonnyal már nem rendelkező vizsgázók a kormányhivatalban, vagy személyesen egy vizsgát szervező középiskolában jelentkezhetnek. A középiskolák nem kötelesek fogadni a tanulói jogviszonyban nem álló vizsgázók jelentkezését. Érettségi

vizsgára a tanulói jogviszonnyal nem rendelkező vizsgázók a május-júniusi vizsgaidőszakban január közepétől, az október-novemberi vizsgaidőszakban augusztus második felétől személyesen vagy postai úton jelentkezhetnek a kormányhivatalban, vagy személyesen egy vizsgát szervező középiskolában.

Ha a tanulói jogviszonnyal nem rendelkező vizsgázó a kormányhivatalban jelentkezik érettségi vizsgára, az érettségi vizsgáját a kormányhivatal szervezi meg. Az érettségi vizsga helyszínéről és pontos időpontjáról is a kormányhivatal értesíti a vizsgázókat. Ha a tanulói jogviszonnyal nem rendelkező vizsgázó egy középiskolában nyújtja be az emelt szintű érettségi vizsgára történő jelentkezését, az emelt szintű vizsgákat ebben az esetben is a kormányhivatal szervezi meg. Középszintű vizsgára történő jelentkezés esetén a jelentkezést befogadó középiskola szervezi meg a vizsgázó érettségi vizsgáit.

Választható vizsgatárgyak: A vizsgaszabályzat 12. § (5) bekezdése alapján az érettségi bizonyítvány megszerzését követően bármelyik vizsgatárgyból bármelyik vizsgaidőszakban lehet érettségi vizsgát tenni, függetlenül attól, hogy az adott vizsgatárgyból milyen szintű és milyen eredménnyel rendelkezik a vizsgázó. (Akár olyan vizsgatárgyból is tehet érettségi vizsgát az érettségi bizonyítvánnyal rendelkező vizsgázó, amelyet középiskolai tanulmányai során egyáltalán nem tanult.) Nem minden vizsgatárgyból lehet emelt szinten vizsgát tenni. Az aktuális vizsgaidőszakban emelt szinten választható érettségi vizsgatárgyak listája megtalálható a www.oktatas.hu honlapon.

Az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsgáért, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni.

Külföldi vagy külföldi rendszerű középiskola utolsó évfolyamán tanulmányait folytató jelentkező kizárólag a tavaszi vizsgaidőszakban és kizárólag a kormányhivatalban nyújthatja be előrehozott érettségi vizsgára történő jelentkezését, személyesen vagy postai úton .

Vizsgadíj

Az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsgáért, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni.

A vizsgadíj összege:

-  Ha a jelentkező vizsgajelentkezését egy kormányhivatalba nyújtja be, a középszintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie az Oktatási Hivatal számára (ez az összeg 2014-ben 15.000.- Ft).

-  Az emelt szintű érettségi vizsgáért minden vizsgadíjra kötelezett jelentkezőnek az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25 %-ának megfelelő,

ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie az Oktatási Hivatal számára (ez az összeg 2014-ben 25.000.- Ft).

Ha jelentkező a középszintű vizsgajelentkezését egy középiskolába nyújtja be, úgy a középszintű vizsga fent meghatározott vizsgadíját a középiskolába kell befizetni. Emelt szintű vizsgajelentkezés esetén a vizsga díját minden esetben az Oktatási Hivatal számára kell befizetni.

A fenti vizsgadíjak vizsgatárgyanként értendőek.

A vizsgadíj befizetése történhet:

a kormányhivatalokban beszerezhető utalványon; banki átutalással az alábbiak szerint: Jogosult neve: Oktatási Hivatal, számlaszám:

Magyar Államkincstár 10032000-00282637-00000000.

Külföldről történő átutalás esetén, amennyiben a fizetés nem forintban történik, figyelni kell arra, hogy a befizetés összege napi árfolyamon forintra átszámítva, az utaláskor felszámított kezelési költség levonása után is fedezze a vizsgadíjat.

A külföldről történő átutaláshoz az alábbi adatokra is szükség lehet:

A kedvezményezett neve: Oktatási Hivatal, 1055 Budapest, Szalay u. 10-14., Hungary A kedvezményezett bankja: Magyar Államkincstár A bank címe: 1054 Budapest, Hold utca 4. SWIFT kód: MANEHUHB IBAN : HU 94 10032000 00282637 00000000

A vizsgadíj befizetéséről szóló utalvány, illetve az átutalási megbízás Közlemény rovatában fel kell tüntetni a 20-as számot, valamint egy szóköz kihagyásával az egyedi érettségi iktatószámot. Az egyedi érettségi iktatószámot a jelentkezést rögzítő intézmény biztosítja a jelentkező számára.

A vizsgadíj befizetését minden esetben igazolni kell. Utalványon történő befizetés esetén a jelentkezési laphoz az eredeti feladóvevényt kell csatolni. Átutalással történő befizetés esetén a bank által igazolt átutalási megbízást kell csatolni a jelentkezési laphoz.

Az érettségi vizsgára történő jelentkezésről és a vizsgaszervezésről részletes információk a www.oktatas.hu honlapon olvashatóak, továbbá felvilágosítást adnak az Oktatási Főosztályon dolgozó oktatási referensek a következő telefonszámon:06-22-514-770

A SZAKMAI VIZSGASZERVEZÉSRE

VONATKOZÓ ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

1. AZ ELJÁRÁST MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.

évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.)

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény

a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény

a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm.

rendelet

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012.(VII. 6.) Korm. rendelet

a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm.

rendelet

a szakmai vizsga megszerezésére vonatkozó engedély kiadásának és

vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól szóló

111/2010 (IV. 9.) Korm. rendelet

a szakmai vizsga szervezésére vonatkozó engedély megszerzésére irányuló

engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról és a díj megfizetésének

szabályairól szóló 12/2010. (IV. 20.) SZMM rendelet

2. A KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK SZABÁLYAI

Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a Kérelem adatlapot

valamint a táblázatban felsorolt mellékleteket

(a benyújtáshoz szükséges Kérelem adatlap és az 1-4. sz. mellékletek letölthetőek a

Fejér Megyei Kormányhivatal oldaláról)

1. sz. melléklet Nyilatkozat – a kérelemben érintett szakképesítésekre vonatkozó adatokról és a statisztikai régiók megnevezéséről

2. sz. melléklet Adatlap a szakmai vizsga szervezéséhez és lebonyolításához

3. sz. melléklet Adatlap a tárgyi feltételek előzetes felméréséhez

4. sz. melléklet Adatlap a vizsgák lebonyolításához szükséges személyi feltételek felméréséhez

5. sz. melléklet Ügykezelési és titoktartási szabályzat Beküldhető Word vagy PDF formátumban

emailben, adathordozón 6. sz. melléklet Szakmai vizsgaszervezési és lebonyolítási

szabályzat

(CD, DVD) vagy postai úton.

7. sz. mellékletJegyzőkönyv a vizsgaszervezők felkészítéséről

8. sz. melléklet Az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolása

A befizetés módjának megfelelő dokumentum

(csekkszelvény, átutalási megbízás, bankkivonat,

terhelési értesítő)

Beküldhető postán vagy elektronikus úton.

9. sz. melléklet 30 napnál nem régebbi közokirat a kérelmező köztartozás-mentességéről (amennyiben nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban

Beküldhető Word vagy PDF formátumban

e-mailben, adathordozón (CD, DVD) vagy postai

úton.

 10. sz. melléklet

Okirat, okiratok a nem saját tulajdonú tárgyi eszközök esetén

A kitöltött Kérelem adatlapot és az 1-10 sz. mellékletet elektronikus formában az alábbi e-mail címre kell küldeni: oktatas@fejer.gov.hu valamint 1 eredeti példányban kinyomtatva postai úton is be kell nyújtani az alábbi levelezési címre:

Fejér Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9.

FONTOS!

Az elektronikus formában és a papíron megküldött kérelemnek egymással mindenben meg kell egyezniük!

3. ELJÁRÁSI DÍJAK

Eljárás típusa

Eljárási költség

Igazgatási szolgáltatási díj

(a szakképesítések

számától függetlenül)

Egyéb eljárási költségek

Engedélyezés 131 000 Ft A hatályos jogszabályok

alapján megállapított Engedély további szakképesítésekre történő 36 000 Ft

kiterjesztése (bővítés)

szakértői díj, mely a

kérelmezett szakképesítések

számától függően változik

Engedélyben szereplő szakképesítések számának csökkentése 8 000 Ft

Nyilvántartásból való törlés 8 000 Ft

Jogorvoslati eljárás 26 200 Ft

Az igazgatási szolgáltatási díj összegét átutalással, készpénzátutalással vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00282637-00000000 számú költségvetési előirányzat-felhasználási keret számlára kell megfizetni.

A megjegyzés rovatba be kell írni a kérelmező nevét, a kérelem típusát továbbá a „szakmai vizsgaközpont” elnevezést.

A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díját a jogorvoslati eljárást kérelmező az eljárás megindításakor átutalással, készpénzátutalással vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel a Nemzetgazdasági Minisztérium Igazgatási 10032000-01460658-00000000 számú számlájára köteles megfizetni.

Igazolásként csatolni kell a postai befizetést vagy banki átutalást igazoló szelvény fénymásolatát.

4. A KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA

Az ügyintézési határidő a kérelem benyújtásától számított 21 nap.

Ha a kérelem formai vagy tartalmi szempontból hiányos, a kormányhivatal az ügyfelet a Ket. 37.§ (3) bekezdésének megfelelően végzésben hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben az ügyfél a hiánypótlásra felszólító végzésben meghatározott időn belül a hiánypótlási kötelezettségének nem tesz eleget, és erre megállapított határidő meghosszabbítását nem kéri, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozza a tényállás tisztázását, a kormányhivatal a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti (Ket. 31. § (2) és 51. § (2) bekezdés). Az eljárást megszüntető végzés ellen az ügyfélnek önálló fellebbezési joga van (Ket. 98. § (3) bekezdés).

A hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő az ügyintézési határidőbe nem számít bele.

5. JOGORVOSLAT

A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a szakképzésért felelős miniszterhez címzett és a Fejér Megyei Kormányhivatalhoz benyújtott fellebbezéssel élhet.A fellebbezéshez mellékelni kell a jogorvoslati eljárás igazgatási díj befizetésének igazolását.