A műszaki alapszakok célja és A műszaki alapszakok célja és helyzetehelyzete

Jobbágy Ákos

egyetemi tanár

oktatási igazgató, BME

a felsőoktatás célja

a műszaki képzés célja

a műszaki alapképzés célja

A felsőoktatás helyzete A felsőoktatás helyzete (problémái)(problémái)

elitképzés – tömegképzés

egyetem – főiskola

finanszírozás

minőség

regionalitás

formális, informális, nem formális tanulás

életen át tartó tanulás

A felsőoktatás feladata A felsőoktatás feladata megváltozottmegváltozott

• Magna Charta Universitatum: „ … az ismeretek fiatalok közötti terjesztésén keresztül az egyetemeknek ma már a társadalom egészét kell szolgálniuk; …”

• a korosztály 40 - 50 %-a részt vesz a felsőoktatásban.

Elitképzésből tömegképzésElitképzésből tömegképzés• elitképzés szükséges a tömegképzésben is,

• óvatosan a „gyakorlati ismereteket” adó képzéssel,

• egy hallgatóra kevesebb oktatói energia jut, 2010/1990 ~ 1/4,

• egy hallgatóra kevesebb költségvetési támogatás jut, 2010/1990 ~ 1/3,

• DE: jó mérnökhöz jó hallgató és jó oktató kell.

Törvényi keret MagyarországonTörvényi keret Magyarországon

• OM rendelet (15/2006): az alapképzési szakok számának radikális csökkentése (450 130),

• DE: sok szakirány, sok mesterképzési szak,

• műszaki területen a koncentráció korábban megtörtént,

• új képzési és kimeneti követelmények: ugyanaz a BSc egyetemen és főiskolán.

KK helyett KKKKK helyett KKK

villamosmérnök BSc-vel rendelkezők képesek:

– alapvető hardver és szoftver ismereteiket felhasználva számítógép kezelésére és programozására,

– a villamos és nem villamos mérési módszerek elveinek gyakorlati alkalmazására,

mechatronikai mérnök BSc-vel rendelkezők képesek:

– a műszaki-gazdasági-humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére,

– a mérnöki tevékenység társadalmi hatásának felmérésére és figyelembe vételére,

– innovatív gondolkodásra, a tudomány és a technika fejlődési eredményeinek önálló követésére,

„„szakképzettség gyakorlásához szükséges szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek”személyes adottságok és készségek”

• készség új technológiák, szerkezetek, termékek megismerésére, megértésére,

• a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozatalra, következtetések levonására,

• tanulási készség, jó memória,• széles műveltség,• információ feldolgozási képesség,• környezettel szembeni érzékenység,• elkötelezettség és igény a minőségi munkára,• a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív

hozzáállás,

A főiskolai és egyetemi képzésA főiskolai és egyetemi képzés

A főiskolai és egyetemi A főiskolai és egyetemi mérnökképzésmérnökképzés

gyakorlat

elmélet

főiskola

egyetem első 3 év

Szakképzési szintek felsőfokonSzakképzési szintek felsőfokon

Új képzési struktúraÚj képzési struktúra• Nem cél – lehetséges megoldás.• Műszaki területen jól illeszkedik az igényekhez.• A képzések specifikációjának (szaklétesítés és

KKK) módosítása szükséges.• Alapdiploma ≠ főiskolai diploma.• Mesterdiploma ~ egyetemi diploma.• A társadalom nem ismeri, nem érti az új képzési

rendszert…

Milyen változás (lett volna) Milyen változás (lett volna) kívánatos a kétciklusú képzésben?kívánatos a kétciklusú képzésben?

Az első ciklusban:

• szakon belüli specializáció csökken,

• nagyobb súlyt kap az ismeretek alkalmazása (nem egyszerűen a több gyakorlat),

• gyakorlat + labor: min. 60 kredit,

• a „felhasználók” igényeinek jobb kiszolgálása.

Milyen ismeretanyaggal rendelkező mérnökökre Milyen ismeretanyaggal rendelkező mérnökökre van szüksége Európának és Magyarországnak a van szüksége Európának és Magyarországnak a

XXI. században - a gazdasági szakemberek szerint?XXI. században - a gazdasági szakemberek szerint?

• megalapozott tudás (jó minőségű képzés eredményeként),

• probléma megoldási készség,

• önálló tanulásra való készség,

• kommunikációs-, jogi-, pénzügyi-, menedzsment ismeretek,

• nyelvtudás.

Eltérő igényekEltérő igények

• nagyvállalat - kisvállalat,

• gyártó cég - kereskedő cég,

• multinacionális cég - hazai cég,

• közszféra - versenyszféra,

• ...

A gazdasági szféra bevonása a A gazdasági szféra bevonása a mérnökképzésbemérnökképzésbe

önálló laboratórium, projekt feladat, szakdolgozat, diplomamunka

BSc-n: 20 … 30 kredit (600…900 óra)

MSc-n: 30 … 40 kredit (900…1200 óra)

• jelentős kiméret,

• lehetőség a személyre szabásra.

Felmérés a MűegyetemFelmérés a Műegyetem

alapszakjain,alapszakjain,

2009 – 2010.2009 – 2010.

A Műegyetem a hazai A Műegyetem a hazai mérnökképzés zászlóshajójamérnökképzés zászlóshajója

műszaki alapképzési szakokon• az elsőhelyes jelentkezők száma csak a

BME-n haladja meg az intézményi kapacitást,

• államilag támogatott alapképzésre felvettek mintegy harmada a BME-re kerül,

• felvételi pontszám: a BME-n a minimum jellemzően magasabb, mint máshol az átlag.

Felvételi pontszám és a Felvételi pontszám és a kreditekben mért előrehaladáskreditekben mért előrehaladás

• nincs szoros összefüggés egyik szakon sem,

• az emelt szintű érettségit tettek szignifikánsan jobban teljesítenek,

• a NEFMI felé jelezzük, hogy az emelt szintű érettségi, még inkább a felvételi szükséges lenne,

• a középiskolások felé jelezzük az emelt szintű érettségi fontosságát.

Tanulmányi okból eltávolítottakTanulmányi okból eltávolítottakszak1 2007 54% 41/76szak2 2005 54% 31/57szak2 2006 49% 44/89szak3 2007 48% 16/33szak4 2007 43% 95/221szak5 2007 42% 133/317szak5 2006 41% 138/334szak6 2007 40% 190/470szak7 2005 40% 36/90szak8 2007 39% 185/470szak9 2007 39% 27/70szak10 2007 38% 43/114

Tanulmányi okból eltávolítottakTanulmányi okból eltávolítottakszakA 2007 5% 5/93szakA 2006 7% 6/82szakB 2007 15% 42/286szakA 2005 16% 11/70szakC 2006 16% 9/58szakC 2007 16% 13/80szakD 2006 18% 10/56szakD 2007 18% 11/61szakE 2006 18% 14/77szakF 2007 21% 30/143szakG 2006 22% 93/432szakG 2005 23% 80/351

Igénybe vett félévek száma és Igénybe vett félévek száma és teljesített kreditek eltávolításkorteljesített kreditek eltávolításkor

• jól működik az n x 15 kredites szűrés,

• jellemzően a 2. aktív félév utáni szűrés eredményeként történik a tanulmányi okból való eltávolítás,

• nagyon kevesen rendelkeznek 60-nál több kredittel az eltávolításkor.

Félévente teljesített kreditekFélévente teljesített kreditek

• Szakonként eltérő eredmények.

• Jellemzően az első két félévben alacsony, magasabb féléveken növekszik, majd a végzéshez közeli egy-két félévben újra alacsony.

• A 2006 szeptember után beiratkozottak közül sokan csak költségtérítéses képzésben tudják befejezni a tanulmányaikat.

A féléves ösztöndíjindexekA féléves ösztöndíjindexek

• az évfolyamok kreditindex (30 kreditre normált) átlaga alacsony, szakonként és az előrehaladástól függően nagyon eltérő,

• nem ritka a 2,00-nál kisebb évfolyamátlag, akár felsőbb évben,

• egy-egy nehéz tantárgy erősen befolyásolhatja.

Az alapszakok tantervére Az alapszakok tantervére vonatkozó adatokvonatkozó adatok

• sok a kis kreditértékű tantárgy,• sok a kis hallgatói létszámú tantárgy és szakirány,• az oktató/hallgató arány pontos megállapítása

nehéz,• az alkalmazói ismereteket nyújtó tantárgyak

(gyakorlat, labor) aránya a KKK-ban előírtnál magasabb,

• az önálló munka aránya jellemzően magas, • vannak nagyon hosszú tantárgyláncok

(előtanulmányi rend).

Egyéb tanulságok I.Egyéb tanulságok I.• a középiskolások felkészültsége nem

megfelelő,

• keresztféléves mesterképzésre történő felvételi által okozott nehézségek,

• az oktatói (és leendő munkaadói) elvárás még nem módosult (öt éves képzés/alapképzés),

• szakdolgozat kimérete, elvárásai az oktatók számára szokatlanok,

Egyéb tanulságok II.Egyéb tanulságok II.• a szakmai gyakorlat több karon

nehézséget okoz,• az írásos anyagokkal való ellátottság nem

minden tantárgynál megoldott,• a tantárgyak kreditértéke nem mindig

arányos az elvégzéshez szükséges hallgatói munkával,

• szigor ↔ megértés,• a felmérés rendszeres (évente történő)

elvégzéséhez a szempontrendszert egyszerűsíteni kell.

JavaslataimJavaslataim• a felsőoktatásra a középiskolában fel kell készülni,

ennek sikerességét mérni kell,• társadalmi megegyezés kell az alapképzés

szerepéről,• legyen lehetőség „egy íven” haladni a BSc-be való

belépéstől az MSc diplomáig,• ne csőszerű legyen a BSc MSc, legyen egy

éves államilag finanszírozott átképzés,• ismeretkörönként legyen definiált a minimumszint,• a felsőoktatás tehetetlensége nagy, ne legyenek

gyakran módosítások, mert akkor sosem lesz állandósult állapot.

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!