a mÁriaremete hidegkÚti Ökumenikus ÁltalÁnos iskola

KERETTANTERV1.1. Az iskolai nevelés célrendszere .......................................................................................... 7
2. HELYI PEDAGÓGIAI SAJÁTOSSÁGOK ......................................................................... 8 2.1. Prioritások .......................................................................................................................... 8 2.2. Elvárások rendszere .......................................................................................................... 10
3. AZ ISKOLA MKÖDÉSÉNEK JELLEMZI, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK
..................................................................................................................................................... 12 3.1.Nevelési területek és feladatok .......................................................................................... 12
3.2. Nevelési célok és jellemz eljárások, kulcskompetenciák ............................................... 14 3. 2. 1. Kulcskompetenciák ..................................................................................................... 17 3.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 22 3.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................. 24
3.5. Pedagógusok iskolai feladatai .......................................................................................... 25 3.6. Osztályfnöki munka tartalma, feladatai.......................................................................... 27
3.7. Az iskolai nevelési hatásrendszer szereplinek együttmködési rendje .......................... 29 3.8. Pedagógiai szakaszok, az oktatási folyamat szervezése ................................................... 31
Alsó tagozat 1 – 4. évfolyam ............................................................................................... 31
Fels tagozat 5 -8. évfolyam ............................................................................................... 32 3.9. Az iskola pedagógiai tevékenység-együttesének eszközrendszere .................................. 33
3.9.1. Az iskola alapszolgáltatásai ...................................................................................... 33 3.9.2. Az oktató-nevel munkát segít eszközök és felszerelések ...................................... 34
3.9.3. A tanórán kívüli- és szabadid szervezése, irányítása .............................................. 34 3.10. Kiemelt figyelmet igényl tanulókkal kapcsolatos iskolai tevékenységek helyi rendje 34
3.10.1. Sajátos nevelést igényl tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............. 35
3.10.2. Tanulók beilleszkedési és magatartási zavaraival összefügg pedagógiai tevékenység
............................................................................................................................................. 36
4. SZÜL, TANULÓ ÉS PEDAGÓGUS EGYÜTTMKÖDÉSÉNEK FORMÁI ......... 45
5. KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM ............................................................................. 47 6. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ................................................................................. 51
AZ ELSSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV 57
HELYITANTERV
összecsengbbé teszed, mindegy, hogy képességeid mekkorák: f, hogy a tled
telhet legjobbat formáld bellük és általuk.
Képességeid a paripák, melyek a végs házig visznek, de a házba csak úgy
tudsz belépni, ha fogatod kívül marad. Minden képességednek mérete van, s a
végs kapun csak az fér be, ami mérhetetlen: a lélek maga."
(Weöres Sándor: A teljesség felé)
Ökumenikus Iskola Helyi tanterve
1. PEDAGÓGIAI ALAPVETÉSEK
Korunk világában kiemelten fontos szerepe van az ifjúság nevelésének, s óriási a felelssége az
oktatás intézményeinek. E felelsségtudattól áthatva alakítottuk ki iskolánk nevelési
célkitzéseit, fogalmaztuk meg pedagógiai programját.
Nevelési eszményeinket nem szabtuk napjaink divatos irányzataihoz. A kereszténység kétezer
éves értékeit tekintjük irányadónak. Fontosnak tartjuk plurális világunkban a keresztény
ökumenikus gondolkodás jelenlétét. Az értékközpontú pedagógiai hatásrendszerünket az ifjúság
nevelése iránt viselt iskolaközösségi felelsség hatja át.
Sokunk nehéz tapasztalata, hogy az elmúlt évtizedekben az általános testi-lelki egészség sérült,
az erkölcsi világ megrendült, a szélsséges individualizmus teret nyert, az értékrend ingataggá
lett sokak számára. Ez az értékvesztés drámai módon mutatkozik meg ifjúságunk neveltségi
szintjének változásában. A hagyományos értékek sok vonatkozásban elvesztették vonzásukat.
Zavarok mutatkoznak az önértékelésben, önbecsülésben, nemzeti öntudatban. Napjaink
jellemzje lett a békétlenség, a széthúzás, a bizalmatlanság. Elfogadottá, st divattá vált a durva,
faragatlan viselkedés.
Ebbl a helyzetbl kiindulva - a konkrét pedagógiai elképzelések vázolása eltt - általános
nevelési céljainkat az alábbiakban foglaljuk össze.
Az iskolai nevelés a tanulóban a személyiség kiteljesedését, a tanulók alkotta közösségben pedig
az emberség teljes értékvé alakulását, illetve az arra való folyamatos késztetés kialakulását
célozza. A nevelés általános eljárásrendje pedig a tanulói önfejleszt és a szociálisan értékes
közösségfejleszt magatartás- és tevékenységformák ösztönzése, megersítése, illetve az azt
akadályozó hatások gyengítése, megszntetése. Így a nevelés nem vállalkozás jelleg, hanem
folyamat-biztosítás lényeg. Míg a vállalkozásban a „végtermék szabványosságára szóló
garancia van, addig a mi garanciánk arra terjed ki, hogy a pedagógiai hatásrendszer – a
rendelkezésre álló eszközökkel – folyamatos fejldést eredményez tevékenységrendszert és
állandó fejleszt környezetet biztosít.
szolgáltatás igénybevételekor az aktuális megrendel olykor kizárólagos elvárásai határozzák
meg az eljárásokat, a szolgálat viszonyrendszerében az egyén fejldése, elrehaladása mellett a
tágabb környezet, a család, a helyi közösségek és magának a nemzetnek a boldogulása,
elrehaladása is meghatározó ervel bír.
Az értékrelativista társadalmi környezetben ersíteni kell a tudás rangját, a szorgalmas és
tisztességes munka értékét. Erény maradjon a becsületesség, a megbízhatóság, a türelem, a közjó,
az önfelelsség és az egymás iránti felelsség, a szülföld, a haza szeretete, valamint a
természetes és az épített környezet védelme. Mivel nem bújhatunk el a bennünket körülvev
világ kihívásai ell, célunk, hogy ezekre minél tökéletesebben felkészítsük diákjainkat. Arra kell
nevelnünk ket, hogy modern világunk manipulációival szemben kritikus magatartást
sajátítsanak el. Legyenek meggyzdésükben ersek, legyenek képesek a kritika elfogadására, a
megbocsátásra, az áldozatkészségre, a kitartásra, s legyen képességük az örömre.
Iskolánk nem pusztán elsajátítandó ismereteket kíván nyújtani, hanem belülrl is alakítja a
tanulókat. Intézményünk hangsúlyozottan nevelésközpontú iskola. A mai teljesítményorientált
világban úgy látjuk, a nevelés olyan terület, amelynek eredményességét nehéz közvetlenül
mérni, hiszen minden lélek a maga ritmusa szerint érleli meg gyümölcseit. Azt valljuk, hogy az
ember értéke nem azonos teljesítményével. Pedagógiai munkánk során célunk az is, hogy a nem
mérhet dolgok elismerésének minél több formáját alkalmazzuk.
Iskolánk tudatosan a kultúra átadásának fontos helye. A kultúra tartalmát nem szkítjük le a
mveltség kialakítására, hanem magába foglalja a sokirányú szellemi és testi képességeket,
melyek kimvelik és kibontakoztatják az embert. A kultúra átfogója az egész életnek, annak
rendezelve, amely szétválaszthatóvá teszi a jót a rossztól, a szépet a silánytól, az értékeset az
értéktelentl, a hasznost a haszontalantól. Az erkölcs és a kultúra együttesen alapozza meg a
gondolkodásmódot, a döntéseket és a cselekedeteket. Iskolánk a kultúra kialakításában nem a
hatalom, az uralkodás vagy az önérvényesítés eszközét látja, hanem inkább olyasvalamit, mint
amibl kötelezettség fakad a szolgálatra, az eszmék, az emberek, a dolgok megértésére valamint
közösségteremtésre.
önálló gondolkodásra. A hagyomány hozzásegíti az embert, hogy egy közösség tagjának
- 6 -
érezhesse magát. A kulturális örökség, a hagyomány révén „olyanok leszünk, mint akik, óriások
vállán ülnek. Többet láthatunk náluk és távolabbra is, de nem azért, mert tisztább a tekintetünk
vagy nagyobbak vagyunk, hanem mert k tartanak magasra. (Chartes-i Bernát)
Céljaink megvalósítása nemcsak a kiválasztott tananyagtól vagy programtól függ, hanem az
iskolában munkálkodó személyek alkalmasságától, hiszen egy tanár egész személyiségével
nevel. Tanárainkat továbbra is igényesen kívánjuk kiválasztani, hogy egyfajta rangot jelentsen
intézményünkben dolgozni.
Tanulóink szüleinek és az iskola kapcsolatának alapja a bizalom. Feladatainkat, a gyermekek
nevelését, továbbtanulásra történ felkészítésüket, látókörük kiszélesítését és a környez világba
való begyökereztetésüket csak a bizalom légkörében tudjuk megvalósítani. Iskolai
tevékenységünk ezért feltételezi a családok velünk azonos értékorientációját, és mi ennek
kiteljesítését illetve folytatását helyezzük tevékenységünk középpontjába.
1. Célunk, hogy tanulóink az iskolánkban töltött esztendk alatt képesek legyenek használható,
korszer, versenyképes tudás és mveltség alapjainak megszerzésére. Nemcsak magát a
megszerzett tudást becsüljük, hanem a szorgalmat, becsületes készülést, tehát az odavezet
utat is.
2. El kívánjuk érni, hogy az értelmi képességek fejlesztése mellett tanulóink
viselkedéskultúrája, neveltségi szintje folyamatosan fejldjön az évek során. Alakuljon ki
bennük stabil szokásrend, tiszteljék a felntteket, legyenek udvariasak.
3. Alapvet célunk nemzeti kultúránk és anyanyelvünk ápolása, hagyományaink rzése és
továbbvitele, szülföldünk alaposabb megismertetésével pedig a nemzeti öntudat és a
hazaszeretet ersítése gyermekeinkben.
4. A tradicionális, kétezer éves európai kereszténység értékei és erkölcsi normáit ismerjék meg
tanulóink, s az váljék bensjükbl vezérl iránytvé. A világban terjed durvaság és erszak
ellenében intézményünk hangsúlyos szerepet szán az érzelmi intelligencia és az érzelmi
kultúra fejlesztésére, gyakorlására és kimvelésére.
5. A teljes személyiség harmonikus fejldésének kulcsa a testi-lelki egészség megrzése és
ápolása. Hangsúlyt kívánunk helyezni diákjaink fizikai állóképességének javítására, a
mozgásra való elemi igény folyamatos ébrentartására, a sport szeretetére. Intézményünkben
kiemelt célnak tekintjük a szabadid kulturált és igényes eltöltését valamint a
környezettudatos viselkedésre, környezetünk védelmére, megóvására, fenntarthatóságára
való folyamatos nevelést.
6. Legyenek önmvelésre is képesek tanulóink, hogy alkalmassá váljanak majd az élethosszig
való tanulásra, amit a változó, felgyorsult világunk követel. Napjaink információáradatából
tanuljanak meg válogatni, alakítsanak ki kritikus magatartást a tömegkommunikáció
manipulációs technikáival szemben. Legyen alapvet igényük az olvasás, s rendelkezzenek
megfelel jártasággal a könyvtárhasználat, információgyjtés területén. Célunk, hogy a
tanulók sajátítsák el az alapvet gazdasági és pénzügyi ismereteket.
7. Célunk az is, hogy tanulóink mindenkor élhessenek jogaikkal, fejldjön vitakultúrájuk,
valamint aktívan tevékenykedjenek az iskolánkban kiépült érdekképviseleti és egyéb
szervezeti formákban, ezzel is ersítve az aktív állampolgárrá, demokratikusan gondolkodó
felntté válásukat.
- 8 -
8. Pedagógiai munkánk során arra törekszünk, hogy a jól mérhet ismeretek elsajátíttatása
mellett a nem mérhet, az osztályzatokkal nem kifejezhet dolgok elismerésének minél
változatosabb formáit alkalmazzuk mindennapi gyakorlatunkban.
2. HELYI PEDAGÓGIAI SAJÁTOSSÁGOK
intenciózus segítése. Ezért az oktatás nem teljesítmény-centrikus, ami nem azt jelenti, hogy az
elsajátítandó tananyag tekintetében engedményeket tenne, vagy az elért tudásszintet nem
értékelné, hiszen az iskola oktatási célja a továbbtanulásra történ felkészítés, hanem azt, hogy a
gyermek teljes személyiségének fejldése a f értékmér.
Az erfeszítést minden képességi szinten érvényes értéknek kell tekinteni, de el kell fogadni a
képességek közötti különbségeket is, az önbecsülés csökkenése nélkül.
A tananyag megtanítása sokszor nem csak cél, hanem eszköz is az összpontosítás, az akarater,
a kitartás fejlesztéséhez.
A pedagógiai értékelés nem szorítkozhat kizárólag a viszonylag könnyen mérhet tudásszintre,
mert az a teljesítménykényszer eluralkodásához vezethet. A pedagógiai folyamat
hétköznapjaiban is az iskolának úgy kell mködnie, hogy minél több és szerteágazóbb
sikerélmény lehetségét biztosítsa a tanulók számára.
2.1. Prioritások
Az intézmény képzési rendszerében a súlypontokat az iskolahasználók igényei és az iskola
pedagógiai lehetségei közösen határozzák meg, természetesen a kor és a társadalmi elvárások
figyelembevételével. Így az iskola pedagógiai rendszerében prioritást élvez területek a
következk:
ismeretközpontú, a három magyar történelmi keresztény-keresztyén egyház által elfogadott tartalmú,
és az iskola tanrendjének szervesen részét képez tanegység a legmarkánsabb sajátossága az
intézményünknek. Ez nem a hagyományos értelembe vett felekezeti hittan, hanem olyan kulturális és
hitbéli ismeretegyüttes, amelynek célja a katolikus, a református, és az evangélikus egyházak által
vallott közös fundamentumra, a Bibliára épül ismeret- és értékrendszer megismertetése,
elsajátítatása. A tanegység részét képezik a hétkezd áhítatok, a közös keresztény ünnepek és a
témanapok részét képez templomlátogatások.
Az idegen nyelv jó színvonalú oktatásának igénye az iskola szkebb társadalmi környezetében
igen ers. Ezt csak ersíti Pesthidegkút német nemzetiségi történelme. Ezért természetes, hogy
az iskola tananyagszerkezetében kiemelt helyet kap a német és gazdasági élet által jelenleg
jobban preferált angol nyelv. A nyelvoktatás angol-német osztályonkénti csoportbontásban
történik. A nyelvoktatás eredményességét hivatott ersíteni az idegennyelvi versenyeken illetve
kulturális rendezvényeken való részvétel kiemelt támogatása, az iskola nemzetközi
kapcsolatrendszere, valamint a nyári nyelvi táborok szervezése.
Tanulóink szabadids foglalkozásainak irányítása, amely igen szoros összefüggésben áll a
tanítási-tanulási tevékenységgel, kiemelt pedagógiai feladat. A személyiség fejldését segíti a
pihenés, a szórakozás, a játék és a mveldés helyes arányainak biztosítása, az érzelmi élet
fejlesztése, a társas kapcsolatok alakítása. Az elfoglaltságok szabad és célirányos megválasztása
által nyújtott élmények jelentik a napi kötelez tevékenységek okozta feszültségek oldását is. Ide
tartoznak a szakkörök, a sportfoglalkozások illetve a kirándulások. Ugyancsak
személyiségformáló er a napi foglalkozásokat övez tárgyi és szellemi környezet. Így a
képzmvészeti kiállítások és a zenei rendezvények, hangversenyek elválaszthatatlan részei
iskolánk pedagógiai tevékenységének.
Az érzelemi kultúra fejlesztését nem külön tantárgy keretében, hanem tanáraink egyik
pedagógiai rész attitdjének hatékonyabb megjelenítésével érjük el. Tanárainkat megersítjük
abban a felfogásban, hogy a gyermek nem csak „tanulóként van jelen az iskolában, hanem
érzelmekkel rendelkez személyiségként is, ezért nem intellektuális teljesítménye az egyedüli
értékmér. A közoktatásban jól ismertek az érzelmek figyelmen kívül hagyásának káros
következményei (pl. teljesítménykudarcok, iskolafóbia, félelem tanároktól, egyes óráktól).
Pedagógiai gyakorlatunkban ezért kulcsfontosságú, hogy diákjaink megtanuljanak uralkodni
érzéseiken, és világosan felismerjék a másik ember szándékait, vélekedését. A fejlett érzelmi
kultúra, az empátiával való kommunikáció alkalmazása segíti ket abban, hogy konfliktusaikat
lehetség szerint asszertíven, de mindenképpen erszakmentesen oldják meg gyermekeink.
2.2. Elvárások rendszere
Pedagógusokkal szembeni elvárások
A diákok nevelése és oktatása hosszú távú, a jövnek szóló feladat. S hogy tanulóink
harmonikus személyiség, képzett és mvelt, de ugyanakkor kell önismerettel és
önfegyelemmel bíró, a szépre és a jóra fogékony emberekké váljanak, a pedagógusoknak is
hasonlóknak kell lenniük.
A tanár legyen nyitott minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevel-oktató
munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, a megmerítkezés a kultúra szépségeiben, amelyek
lelki és szellemi töltést adnak a napi munkához.
Napjaink pedagógiai gyakorlata és tapasztalata azt kívánja meg a pedagógustól, hogy a
nevelés folyamatában a különböz módszereket kombináltan használja, így a motiválást,
meggyzést, a példaadást és a példakövetést, a értékelést és az önértékelést, a beszélgetést,
vitát, eladást stb.
A gyerekek nevelése elképzelhetetlen szeretet, az adás vágya és empátia nélkül. A pedagógus
minden pillanatban értéket közvetít, ezért kerülnie kell azt, ami értéktelen, csak a pillanatnyi
divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget
nem fejleszt.
A tanár életének összhangban kell állnia az általa és az iskola által képviselt értékekkel.
Fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett és alapos munkát végezzen.
Szakterületén, a mveltségi terület tartalmában és a tudásanyag átadásának metodikájában
legyen magasan képzett. Konfliktusait emberi módon kezelje és családi háttere legyen
rendezett.
A pedagógus közösséget a közösen megalkotott és vallott egységes követelmények
vezéreljék, ami nem azt jelenti, hogy az egyszínségre kell törekedni, mert a diákok akkor
tanulnak igazán sokat neveliktl, ha azok a világ sokszínségét tudják képviselni. A
tanároknak vállalniuk kell a diákok eltt teljes személyiségüket, annak korlátaival együtt.
Tanulókkal szembeni elvárások
A mai magyar társadalom sokszínsége miatt a gyerekek is sokféle hatásnak vannak kitéve.
Ezért alapvet, hogy elfogadják és befogadják az iskola nevelésre és felels tudásra irányuló
tevékenységét, ezt tudatosan ne akadályozzák, valamint tartsák be az emberi kapcsolatok
szabályait.
A tanuló elsdleges kötelessége a tanulás, amelyben - életkorával összhangban - törekedjen
az igényességre és az önállóságra. A diákoktól elvárt a tiszteletteljes, szép beszéd tanárral,
diákkal egyaránt, valamint saját és mások testi és lelki egészségének megrzése, óvása. A
tanulók a rájuk bízott feladatokat alapos, rendszeres és pontos munkával, lelkiismeretesen
végezzék és az iskola házirendjét felelsen tartsák be, valamint az iskola közös
rendezvényein aktívan vegyenek részt.
Szülkkel szembeni elvárások
Egy iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülk társadalma igazolja. A szülk joga és
kötelessége, hogy nevelési-oktatási elvárásaiknak megfelel iskolába járassák gyermeküket.
Ez szükségszeren szoros együttmködést feltételez és követel az iskola és a szüli ház
között, így természetes elvárás az iskola részérl, hogy a szülk rendszeresen éljenek a
kapcsolattartás intézményes lehetségeivel, a szüli értekezletek, a fogadóórák, a szüli
fórumok, illetve eseti személyes beszélgetések lehetségeivel. Alapvet iskolai elvárás, hogy
a szülk elfogadják az intézmény nevelési-oktatási rendjét, jellegét. Ne neveljenek, tegyenek
az iskola ellen, hanem erkölcsileg, és ha szükséges - a törvényes mértékben - anyagilag is
támogassák azt. Az iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az
iskola feladata, hogy jogos problémák esetén a szülkkel együtt megkeresse azok mindenki
számára megnyugtató megoldását.
ELJÁRÁSOK
Alapkészségek elsajátításának biztosítása
információszerzés szkebb és tágabb környezetrl, elemi összefüggések megismerése, a
lényeges megkülönböztetni tudása a lényegtelentl.
Esélyegyenlség biztosítása, indulási hátrányok mérséklése
Az indulási hátrányok csökkentése érdekében elssorban a tudás megszerzését és
alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett szükséges az olvasási, számolási
problémák (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) gyors felismerése és preventív kezelése.
Értékközvetítés
Az iskola a nevelési eszmény, nevelési cél felé a tanítás gyakorlatában preferált értékek
harmóniájára törekedve juthat el.
stabil, kialakult, a változó környezet hatásaira a biztos eligazodás képességét biztosító
világkép, erkölcsi rend, a tekintély tisztelete;
nemzeti identitás, hazafiság, a magyarság történetének, kultúrájának és
hagyományrendszerének ismerete, abba való belegyökerezdése;
az egyetemes kultúra, az emberiség kollektív memóriájával való kapcsolat, az európai
örökség, a jelenkori politikai demokrácia;
a biológiai lét, az egészség értéke, az élet tisztelete;
;
a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: a szeretet, a tisztelet, a szolidaritás, a
megbocsátás, a tolerancia;
problémaérzékenység, viselkedéskultúra.
Az iskolai élet - mint a társadalom leképezdése - a közvetített értékek dinamikus
egyensúlyával megtanítja a tanulók számára a tekintélytisztelettel párhuzamosan a
demokratikus elvek tiszteletét, a konfliktusok hatékony elemzését és a különböz
konszenzusteremt technikák gyakorlását. A tanulók így képessé válnak a felelsségteljes
gondolkodásra, a logikus érvelésre, a demokratikus érdekérvényesítésre. Iskolai szinten
fontos feladat az öntudatos, jogait és kötelességeit ismer és érvényesít állampolgárok
nevelése.
A tanulókhoz érkez nagy mennyiség információ minségi szrése valamint értelmezése és
feldolgozása a kialakított készségek, képességek, jártasságok gondozását, fejlesztését kívánja
meg. Mivel a tanuló ennek a folyamatnak alkotó része, ezért kreativitása és innovációs
törekvései fontos építkövei a tanítás - tanulás szakaszának.
Egészséges életmódra, családi életre nevelés
Az egészséges életmódra való nevelés nem egy-egy tantárgy kizárólagos feladata, hanem az
integráció során beépül valamennyi képzési terület tartalmi és fejlesztési rendszerébe.
A mentálhigiénés problémák kezelése és megoldása, a családi értékek megrzése, a tanulói
tevékenység fejlesztésének általános eleme.
Környezeti - környezetvédelmi nevelés
Az iskola egész képzési rendszerét átfogó környezeti nevelés során a globális látásmód
kialakítása a cél, amely a lokális cselekedetekben mutatkozik meg, azaz a szkebb környezet
megóvásának készségszintjén ölt testet.
Szociális ellátások biztosítása
Az iskola egyik alapfeladata a szülk igényeivel összhangban lev, az iskola társadalmi
környezetéhez alkalmazkodó az iskola Szervezeti és Mködési Szabályzatában meghatározott
egész napos ellátások (ügyelet, napközi, tanulószoba) és a diákétkeztetés biztosítása.
3.2. Nevelési célok és jellemz eljárások, kulcskompetenciák
Célok Tevékenységek
- Ünnepélyeken való részvétel;
- Népszokások felelevenítése;
érzelmi intelligencia - Közös ünneplés
gyakorlata
- Diákközgylés;
- Iskolagylések;
8. Változatos elismerési formák - A napi gyakorlatban használt szóbeli és
írásbeli elismerési formák: dicséretek,
iskolai gylések, oklevelek, igazgatói
kézfogás, „jutalomnap az osztálynak,
szereplés faliújságon, iskolai újságban,
fellépés a gálamsorban, iskolai
irányuló eljárások, nevelési módszerek.
kapcsolat révén hat a tanulóra.
„Közvetett (indirekt) módszerek, melyekben a nevel hatás áttételes, a tanulói közösségen keresztül
érvényesül.
Direkt eljárások Indirekt eljárások
Direkt eljárások Indirekt eljárások
kiemelése a közösség életébl.
- tanulói közösség munkájának szervezése;
Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és
értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden
területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadids tevékenységek stb. során.
Szükséges ismeretek, képességek, attitdök
funkcionális nyelvtan
hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása
különböz típusú szövegekben való tájékozódás
információk feldolgozása
érvelés képessége
empatikus képesség
esztétikai érzék
Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhet: fogalmak,
gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban
(hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelel
keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadids tevékenységek -, az egyén
szükségleteinek megfelelen.
Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség,
olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere,
környezete és igényei/érdekldése szerint.
az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete
kulturális sokszínség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása
3. 2. 1. 3. Matematikai kompetencia
A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége,
felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is.
E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az
ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó
képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek,
grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására.
mindennapokban használható tudás
kreativitásanalízis - szintézis
mindennapi életbl merített empirikus tapasztalatok útján
összefüggések felismerése
meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket
bizonyítások megértése
szocializálás terén
A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és
módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elrejelzéseket tegyünk a természetben,
valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó
folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk
cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való
alkalmazását nevezzük mszaki kompetenciának.
életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszked megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb
felkeltéséhez, valamint a természettudományi és mszaki életpályára történ szocializációhoz.
Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a
komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a
természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történ fejlesztése.
összefüggések felismerése és kifejezése
logikai képességek
rajzolási készség
etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása
kíváncsiság
környezettudatosság
az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és mszaki mveltségét, a
munkájában és a hétköznapi életben felmerül problémák megoldása során
bepillantás a jelen fbb kutatási tevékenységeibe
gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések
megismerésében és mködtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során,
problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében
legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal
szemben
Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus
használatát, az információ megkeresését, összegyjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális
kapcsolatok megkülönbözetését.
kreativitás
3. 2. 1. 6. Hatékony, önálló tanulás
Minden mveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan
tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idvel és az
információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és
beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti.
A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elzetes tanulási és élettapasztalataira
építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és
képzési folyamataiban egyaránt.
önismeret
figyelem
3. 2. 1. 7. Szociális és állampolgári kompetencia
A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a
közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás
minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és épít módon vehet részt a társadalmi és
szakmai életben, az egyre sokszínbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg
tud oldani.
Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról,
struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.
problémamegoldó képesség
európai tudat
a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elssorban a vallási-
nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló
magatartást magába foglalja
az egyén cselekvési lehetségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az
etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évül bn nemzetünk és
emberségünk ellen
A kezdeményezképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a
munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó
lehetségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a
kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitzései érdekében az egyén terveket készít és hajt
végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági
tevékenységek során van szükség.
kihívások felismerése, értelmezése
a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete
tervezés, szervezés, irányítás
mveltségterületen jelentkezik.
lehetségek felismerése és kiaknázása.
A mvészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség
elleni, azzal megalkuvó vagy tevlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú
megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban.
A magyar nyelv és irodalom mveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a
mvészetek mveltségterületen a zene, a vizuális mvészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a
modern mvészeti kifejezeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése.
3. 2. 1. 10. További releváns kompetenciaterületek
A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következ nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai
munkánk középpontjában:
1. Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások
során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi
mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos
életvezetésre, a motoros mveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a
tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegrzést is
2. Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál
3. Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása
4. Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés
5. Szabadid szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével
6. Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttmködés képessége), melynek szerves
része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás
7. Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelsség, autonóm cselekvés, megbízhatóság,
tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elssorban az etikai alapú
megközelítésmód paradigmája
Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elkötelezdésre nevelés, mely nem irányulhat még
látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok
diszkriminációjára.
Iskolánk nevel és oktató munkájának alapvet feladata, hogy a tanulók személyiségét a
különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskören fejlessze. Fontos szempont a
személyiség egyes részterületeinek és a teljes személyiségfejldésnek a harmóniája. Az
eredményesség feltétele a színes és sokoldalú iskolai élet, ahol a tanulásnak, játéknak,
- 23 -
munkának egyformán tere van. Ezzel a sokféle tevékenységgel járul hozzá az iskola a
gyermekek életmódjának, szokásainak, motiváltságainak alakításához, meggyökeresedéséhez.
Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:
A tanulók erkölcsi nevelése.
alakítása.
kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.
A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészít) nevelése.
Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok
fontosságának tudatosítása, az együttmködési készség kialakítása. A kulturált
magatartás és kommunikáció elsajátítása.
A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.
Az él és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra
irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztet érzelmek kialakítása.
A tanulók akarati nevelése.
A tanulók nemzeti nevelése.
A szülhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti
hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása,
megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.
A tanulók állampolgári nevelése.
felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi
tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.
A tanulók munkára nevelése.
környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.
A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése.
Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az
egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény
kialakítása.
- életkori sajátosságaikon belül az egyéni fejldésük eltér voltának figyelembe
vétele;
- a tanulók szervezett ismeretközvetítés kereteiben és a spontán tapasztalataikkal
összefüggésben szerzett ismereteik integrálása.
meghatározását, amelyek ösztönzik a tanulók testi-lelki fejldésének minél gazdagabb és
sokrétbb kibontakoztatását. A. Kolping szavaival: „Mindent olyan fokban kell eligazítani,
hogy legyen, ami után az ersek vágyakozzanak, de a gyengék se ijedjenek vissza."
3.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A közösségfejlesztés egy folyamat, mely révén a tanuló, az egyén és a tágabb környezet, a
társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Cél a közösségben kialakítani a
törekvést a lelki és tárgyi gyarapodásra, ismeret- és készségszerzésre, a különbözség
elfogadására, a jog- és normakövet magatartásra, a közösség növekv érdekeinek
elfogadására, az egyéni méltóság megrzésével párhuzamosan.
Iskolánkban a közösségfejlesztés f területei:
Tanórák:
végzése ersíti a közösséghez való tartozás
érzését, valamint biztosítja a társas együttlét
alapvet szabályainak megismerését.
ügyeit, s a demokratikus úton választott
tisztségviselikkel együtt, és ahol kialakul
illetve növekszik felelsségtudatuk.
problémamegoldást fejleszt módszerekkel
helyet és szerepet biztosítva a kortárs
közösségeknek.
A közösségfejlesztés során a tágabb közösség (haza, világ) és közvetlen környezet (nemzeti
kultúra, környezetvédelem) számos lehetséget nyújt a közösségi tudat megélésére,
fejlesztésre. Ebben az iskola feladatai:
- Ismerjék meg tanulóink nemzeti kultúránk értékeit!
- Legyenek nyitottak és megértk más népek, szokások, kultúrák iránt!
- Váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt!
- Tudjanak felnttekkel és társaikkal szabatosan kommunikálni!
- Tanuljanak meg tanulni!
- A tanuló mindig érezze végzett tevékenységének szükségességét!
3.5. Pedagógusok iskolai feladatai
Az iskolánkban dolgozó pedagógusok a nevel közösség tagjaként, de önállóan és felelsséggel a
tanulók személyiségének, tudásának és képességeinek fejlesztése érdekében végzik munkájukat a
munkarend alapján.
- A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és mködési szabályzatban,
valamint az intézmény más bels szabályzatában és vezeti utasításában elírt pedagógiai,
szervezési és adminisztratív feladatok ellátása.
- Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezet által
meghatározott feladatok ellátásával töltse.
munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.
- Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-
oktatást elkészít, a neveléssel-oktatással összefügg egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet,
továbbá eseti helyettesítést lásson el.
- A tanítási órák és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások eredményes megtartása.
- Aktív részvétel a neveltestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.
- Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.
- A tudomására jutott hivatali titkok megrzése.
- Az iskola céljainak képviselete a tanulók és szülk eltt.
- A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai
szakszerségének figyelemmel kísérése.
- Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások magas szakmai igényesség, sikeres és hatékony
megtartása.
- A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a pedagógus által tanított tanulók körében.
- A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások éves tervének elkészítése.
- A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás fenntartásának változatos formáinak alkalmazása
a tanítási órákon.
- A tanulók életkorához és didaktikai feladatokhoz megfelelen illeszked módszerek,
szemléltetés, ellenrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.
- A tanulók aktív munkájának és megfelel magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a
különféle iskolai foglalkozásokon.
órákon.
- Szabadids programok szervezése iskolán belül és küls helyszínen.
- A tehetséges tanulók fejleszt környezetének illetve hatásrendszerének támogatása, kialakítása.
- A hátrányos helyzet, a halmozottan hátrányos helyzet, valamint a beilleszkedési, magatartási és
tanulási nehézségekkel küzd tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása,
eredményes fejlesztése.
- Részvétel a neveltestület szakmai életében, a döntések elkészítésben és végrehajtásában.
- Részvétel a neveltestület közösségi életében, rendezvényeinken.
- Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés.
- Az iskolai munka feltételeinek javítása, mködtetése és fejlesztése.
- Az iskola képviselete, érték- és érdekképviselete.
- Megfelel kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülkkel és pedagógus kollégákkal.
3.6. Osztályfnöki munka tartalma, feladatai
az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit;
törekszik alaposan megismerni tanítványait, a személyiségfejldés tényezit figyelembe véve
fejleszti a tanulók személyiségét, segíti egészséges lelki és testi fejldését;
koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és lehetség szerint látogatja
óráikat;
aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szüli közösségével, a tanítványaival foglalkozó
és ket nevel tanárokkal, és a tanulók életét, tanulmányait segít személyekkel
(gyógytestnevel, gyermekvédelmi felels, iskolapszichológus, fejlesztpedagógus, logopédus) ;
harmonikus személyiségének fejldésének lehetségeirl;
gondot fordít a hátrányos helyzet tanulók segítésére;
minsíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minsítése figyelembe veszi az osztályban tanító
szaktanárok észrevételeit, javaslatait a neveltestület elé terjeszti;
szüli értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenrz könyv (tájékoztató füzet)
útján rendszeresen tájékoztatja a szülket a tanulók magatartásáról, tanulmányi elmenetelérl,
hiányzásánál ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli adminisztrációs feladatokat;
a tanulmányaiban tartósan romló tendenciát mutató, különösen az elégtelenre teljesít tanuló
szüleit külön értesíti errl;
tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola eltt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít;
közremködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében;
részt vesz az osztályfnöki munkaközösség munkájában, javaslataival, észrevételeivel a kijelölt
feladatok elvégzésével elsegíti a közösség tevékenységének eredményességét;
oktató-nevel munkájához munkatervet készít, munkájáról igény szerint beszámolót
aktívan részt vesz az iskola hagyományainak ápolásában, iskolán kívül is igyekszik öregbíteni az
iskola jó hírnevét;
részt vesz az intézmény értekezletein, ahol javaslataival legjobb tudása és belátása szerint
igyekszik elmozdítani az egyre hatékonyabb nevel - oktató munkát;
tanítványaival részt vesz az iskola közös rendezvényein, ünnepségein;
osztálya részére a tanév során az éves munkatervben meghatározott idben tanulmányi
kirándulást szervez;
valamint az osztályához kapcsolódó folyosórészt;
8 évfolyamon gondoskodik tanítványai beiskolázásáról.
Az iskolavezetés és a neveltestület együttmködése
A neveltestület különböz közösségeinek együttmködése az igazgató által megbízott pedagógus
vezetk, illetve a választott képviselk útján valamint közvetlen formában valósul meg.
Az együttmködés fórumai:
- az iskolatanács ülései;
- az iskolavezetség ülései
- tanárfórum, tantestületi értekezlet;
- a különböz értekezletek;
Az iskolatanács tagjai kötelesek az iskolavezetség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó
pedagógusokat az ülés döntéseirl, határozatairól, valamint az irányításuk alá tartozó pedagógusok
kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az az iskolavezetség felé.
A nevelk kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri
vezetjük, illetve választott képviselik útján közölhetik az igazgatóval, az iskola vezetségével és
az iskolaszékkel.
kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezeti felelsek.
A szakmai munkaközösségek vezeti a munkaközösség éves munkatervének összeállítása eltt
közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai
munka alábbi területeire:
- iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések;
- iskolán kívüli továbbképzések;
munkaközösségek tevékenységérl, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenrzések,
értékelések eredményeirl.
Az iskolaszék és az iskola közösségeinek együttmködése
Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül
tartja egymással a kapcsolatot.
tájékoztatni az általuk képviselteket az iskolaszék tevékenységérl, valamint kötelesek az általuk
képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék felé továbbítani.
Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt:
- az iskola igazgatója;
A nevelk és a tanulók kapcsolattartása és együttmködése
A tanulókat az iskola életérl, az iskolai munkatervrl, illetve az aktuális feladatokról az iskola
igazgatója, a diákönkormányzat felels vezetje és az osztályfnökök tájékoztatják:
- az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgylésen;
- a diákönkormányzat vezetje havonta egyszer a diákönkormányzat vezetségének ülésén;
- az osztályfnökök folyamatosan az osztályfnöki órákon.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejldésérl, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan
(szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.
A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola bels szabályzataiban biztosított jogaiknak az
érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselik,
tisztségviselk útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfnökükhöz, az iskola nevelihez, a
diákönkormányzathoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott
képviselik, tisztségviselik útján közölhetik az iskola iskolavezetéssel, a pedagógusokkal, a
neveltestülettel illetve az iskolaszékkel.
serdülkor sajátosságainak figyelembevételével az alsó és a fels tagozat két nagy pedagógiai
egységén belül kívánjuk megvalósítani.
A tanítási-tanulási folyamat során a diákok olyan ismeretekkel, eljárásokkal, fogalmakkal
ismerkednek meg, amely biztosítja számukra a folyamatosan bvül ismeretszerzést. A
feladatok megoldásánál az egyszerbbtl haladunk az egyre összetettebb felé. Fontos a
tapasztalatok gyjtése, a megfigyelések rendszerezése, az ok-okozati összefüggések
felismerése. Az alsó tagozat feladata a biztos számfogalom kialakítása és az alapmveletek
elsajátítása, a logikus gondolkodás fejlesztése.
A gondolkodási képességek fejlesztésekor a rendszerezési, kombinatív, szabályalkotó
képesség fejlesztése tapasztalati szinten, tárgyakkal, játékokkal, elssorban manipulációs
úton. Alapvet jártasságok és készségek kialakítása a szöveges feladatok megoldása terén.
A kommunikációs képességek, az olvasási készség, beszédkészség folyamatos fejlesztése a
cél a szövegértéssel és szövegképzéssel együtt. A megismerési képesség fejlesztésében, a
szemléletes megfigyelések biztosítása, a megfigyelések szóbeli alkalmazása, ezáltal a fogalmi
készlet és szókincs növelése.
A nyelvtani ismeretek alapjainak a lerakása fontos. Cél az is, hogy szerezzen jártasságot a
szótárak és a lexikonok használatában.
A kirándulások, séták során ébredjen fel benne a vágy a természet szeretetére, megismerésére
és megóvására.
Az alsó tagozatos osztályok "nagyfelmen" rendszerben tanulnak, azaz a 4. osztály végéig
alapveten egy tanítóhoz kötdnek. Természetesen egyes - általában készségtárgyakat - más
pedagógus is taníthat.
A tanítás állandó osztályteremben folyik, ez alól kivétel a bontott csoportos idegen nyelvi, az
informatika-, a technika-, valamint a testnevelésórák.
tanítási módszer megválasztásának szabadságával - olyan kombinált nyelvhasználati
módokat gyakoroltatnak, melyek a magyar nyelv sajátosságait legjobban figyelembe veszik.
Fels tagozat 5 -8. évfolyam
F feladatunk a tanulási tevékenység céltudatos tevékenységgé alakítása, valamint a tantárgyi
kötdések ersítése a pályaorientáció szolgálatában. Célunk
a tanulás értékének tudatosítása, a megismerési folyamatban a megfigyelések írásbeli
lejegyzés képességének fejlesztése.
az indoklási, bizonyítási képességek fejlesztése.
A kommunikációban a szövegértési és szövegalkotási képesség szóban és írásban való
fejlesztése a legfontosabb.
problémamegoldó képességek fejlesztését ersít feladatok.
Az informatikában célunk a könyvtár mint forrásközpont használatának, valamint a személyi
számítógép mködtetésének, az oktatott programok használatának készségszintvé
fejlesztése.
A fels tagozaton klasszikus módon, állandó osztályteremben zajlik a tanítás kiegészülve a
tantárgy jellegének és eszközigényének megfelelen kialakított szaktanteremben folyó
foglalkozással. Szaktanteremben zajlanak:
Egy osztályból általában két tanulócsoport alakítható ki. A tanulócsoport maximális létszáma
nem haladhatja meg az adott osztályra megengedett legmagasabb létszám felét.
A nyolcadik évfolyamon idegen nyelv oktatása során lehetség van nyelvenkénti
évfolyamszint nívócsoportok kialakítására nyelvenként két szinten.
Az iskola helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítása az általában jellemz
hagyományos feldolgozás mellett egyes témaegységek esetén projektoktatással is történhet. A
projekt módszer alkalmazása esetén a témaegység fókuszában a mindennapi élet valamely, a
tanuló által is megtervezhet és megvalósítható feladata áll.
3.9. Az iskola pedagógiai tevékenység-együttesének eszközrendszere
Alapelvünk, hogy a megválasztott eszközök álljanak összhangban a neveli szabadsággal és a
deklarált célrendszerrel, valamint kell hatékonysággal bírjanak. A tantestület törekvése az,
hogy a rendelkezésre álló eszközök és feltételek meglétével a pedagógiai kultúra és
hatékonyság optimális viszonyát teremtse meg az iskolában.
3.9.1. Az iskola alapszolgáltatásai
kötelez tanórákon való részvétel;
tanórákon kívüli foglalkozásokon való részvétel (szakkörök, napközi, differenciált
foglalkozások);
tanítás eltti és étkezések alatti felügyelet biztosítása;
iskolai könyvtárhasználat;
az iskola által szervezett kulturális és egyéb rendezvényeken, versenyeken való
részvétel lehetsége.
3.9.2. Az oktató-nevel munkát segít eszközök és felszerelések
Az iskola pedagógiai tevékenységrendszerének kifejtése, a jelen pedagógiai programban
meghatározott és vállalt feladatok végrehajtásához érdemben rendelkezik az 20/2012. EMMI
rendelet 2. számú mellékletében meghatározott eszközökkel és felszerelésekkel.
3.9.3. A tanórán kívüli- és szabadid szervezése, irányítása
Az osztálykirándulások, és az iskolai táborok fontos elemei az iskola pedagógiai
eszközrendszerének. Ezek a tevékenységegyüttesek önköltséges formában szervezhetk az
osztály szüli közösségének önkéntes hozzájárulásával.
Osztálykirándulások, illetve iskolai táborok szervezésének kiemelt céljai:
ismeretszerzés, a hon megismerése - hazaszeretet ersítése;
közösség formálása;
turisztika, testedzés, sport, aktív pihenés.
3.10. Kiemelt figyelmet igényl tanulókkal kapcsolatos iskolai tevékenységek helyi rendje
Iskolánkban kiemelt figyelmet illetve különleges bánásmódot igényel az a tanuló aki:
- sajátos nevelési igény gyermek;
- kiemelkeden tehetséges gyermek.
A sajátos nevelési igény (SNI) tanulók sikeres felntté válását, társadalmi integrálódását segíti el
az ilyen tüneteket nem mutató társaikkal együtt megvalósuló iskolai nevelésük, oktatásuk.
A sajátos nevelési igény tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális
tulajdonságegyüttes, amely a tanuló nevelhetségének, oktathatóságának, képezhetségének az
átlagtól eltér jellegzetes különbségeit fejezi ki, így a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság
által okozott részleges vagy teljes kör módosulását, az iskolai tanuláshoz szükséges képességek
részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütem és az átlagtól eltér szint
fejleszthetségét.
Az Ökumenikus Iskola – az Alapító Okiratában meghatározottak szerint – biztosítja a látássérült, a
beszédfogyatékos és a magatartás- és viselkedésszabályozás zavarával küzd sajátos nevelési igény
tanulók általános iskolai integrált oktatását. Az iskolánk ezzel tevleges részese annak a kívánt
társadalmi folyamatnak, amelyben a többségi társadalom elfogadását, toleranciáját és segítkészségét
fejleszti s ugyanakkor a sajátos nevelési igény tanulók társadalmi befogadását is hathatósan segíti.
Az iskola minden tanulójára, így az SNI tanulókra is a Nemzeti alaptantervben meghatározott
fejlesztési feladatok vonatkoznak. Ugyanakkor az iskola SNI tanulók lehetségeihez, meglév
korlátaihoz és különleges igényeihez igazodva szervezi meg a fejlesztmunkát. Ennek keretében:
- a tanuló sajátosságainak, fogyatékosságának megfelel tartalmakat szervez, speciális
követelményeket ír el;
kívánja;
fejldését;
- a tanuló értékelésekor elssorban az önmagához viszonyított fejldés a kiemelt szempont.
Az együttnevelés során az SNI tanulók pedagógiai többletszolgáltatásaikat nem a
kortárscsoportjaiktól elkülönülten, hanem velü

a mÁriaremete hidegkÚti Ökumenikus ÁltalÁnos iskola

Documents