a minorita rend története - ipcszeged.hu¡k5vasárnap.pdf · a szabadságharc alatt az...

3
A minorita rend története OFMConv. A minoriták a „kisebb testvérek” nevet kapták, amikor elváltak azon Szent Ferenc-rendiektől, akik a szabályok szigorú megtartásával teljesen a zárda magányába vonultak vissza. A minoriták a hazai történetírók állítása szerint Egerben kaptak először kolostort, 1225 körül. Ettől kezdve a rend hazánkban elég gyorsan terjedt. Ebben az időben II. András uralkodott, aki maga is alapított egy új kolostort Esztergomban, amelyről az egész provinciát esztergomi provinciának nevezték el (1235). Ám nemcsak az uralkodó és a papság, hanem a városok polgárai is pártolták az új rendet. Az 1241-42. évi gyászos emlékű tatárjárás alatt a rend az országgal együtt sokat szenvedett. Valamennyi kolostor elpusztult, mert a városok, melyekben álltak, csaknem mind tönkrementek. A rend azonban a bajt hamar kiheverte. Már a következő években a kolostorok mindegyike ismét virágzott, sőt újabbakkal gyarapodott. Az Árpád-házi uralkodó család mellett az apostoli szentszék is kitüntette a provincia egyes tagjait. Így 1265-ben a pápa a magyar minorita rendtartomány egyik tagját, Walter atyát, saját káplánjává és gyóntatójává és később zágrábi püspök-helyettessé nevezte ki. Két évvel korábban (1263) Henrik atya stephanopolitani és chimensi püspök lett. Ő volt az első a magyar minoriták között, aki a püspöki székig emelkedett. Az első érsek a magyar rendtartomány tagjai közül Péter atya volt, aki 1292-ben spalatói érsek lett. Az uralkodóház mellett az egyes főúri családok is fölkarolták a rendet. A XIV. század a magyar minorita rend történetének legszebb korszaka. A század első évében 1301-ben alapították a szegedi és a nagyváradi kolostorokat, majd Tercsén, Óbudán és Pécsen. A vegyes, de különösen az Anjou-házból származott királyok uralkodása alatt hatalmas virágzásnak indult a rend. A főurak a királyokkal és a főpapsággal vetekedve alapították a kolostorokat és halmozták el kitüntetésekkel a rendi tagokat. A mohácsi vész az ország romba döntése mellett a rendet is a bomlás szélére sodorta. A törökök mellett a rendnek meg kellett küzdenie a protestantizmussal és a ferences rend obszerváns ágával is. A XVIII. században szép virágzásnak indult a rend. A XIX. század a szenvedések folytonos láncolata volt a rendre nézve. Az elemi csapások(tűzvész) mellett, a szabadságharc alatt az ellenséges hadak pusztításai, majd az abszolutizmus mindent elnyomó uralma hatalmas vágásokat ejtettek a rendtartomány testén. Az 1848-49-i mozgalmas időkből a magyar minorita rend is kivette a maga részét. A világosi katasztrófa után az aradi rendház tagjainak szomorú szereplés jutott. Az aradi minorita rendház 4 tagja kísérte utolsó útjára a magyar Golgota 13 vértanúját. Játékok: Fekete-fehér fogó Eszközigény: nagy széles akadálymentes terep Két csapatot alkotunk és a pálya közepén felsorakoztatjuk őket egymásnak háttal. Az egyik csapat a fekete, a másik csapat a fehér. A bíró elkiáltja a fogók színét. Ha feketét mond, akkor a fekete csapat kergeti a fehéret. Ha a pálya szélére értek a fehérek, akkor már nem lehet elkapni őket. Jöhet a következő kör. Az a csapat nyer, akinek később fogynak el a játékosai. Beöltözés - Habitus A minoriták jelképe:

Upload: others

Post on 30-Oct-2019

5 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Page 1: A minorita rend története - ipcszeged.hu¡k5vasárnap.pdf · a szabadságharc alatt az ellenséges hadak pusztításai, majd az abszolutizmus mindent elnyomó uralma hatalmas vágásokat

A minorita rend története

OFMConv. A minoriták a „kisebb testvérek” nevet kapták, amikor elváltak azon Szent

Ferenc-rendiektől, akik a szabályok szigorú megtartásával teljesen a zárda

magányába vonultak vissza.

A minoriták a hazai történetírók állítása szerint Egerben kaptak először

kolostort, 1225 körül. Ettől kezdve a rend hazánkban elég gyorsan terjedt.

Ebben az időben II. András uralkodott, aki maga is alapított egy új kolostort

Esztergomban, amelyről az egész provinciát esztergomi provinciának

nevezték el (1235). Ám nemcsak az uralkodó és a papság, hanem a városok

polgárai is pártolták az új rendet. Az 1241-42. évi gyászos emlékű tatárjárás

alatt a rend az országgal együtt sokat szenvedett. Valamennyi kolostor

elpusztult, mert a városok, melyekben álltak, csaknem mind tönkrementek.

A rend azonban a bajt hamar kiheverte. Már a következő években a

kolostorok mindegyike ismét virágzott, sőt újabbakkal gyarapodott. Az

Árpád-házi uralkodó család mellett az apostoli szentszék is kitüntette a

provincia egyes tagjait. Így 1265-ben a pápa a magyar minorita

rendtartomány egyik tagját, Walter atyát, saját káplánjává és gyóntatójává és

később zágrábi püspök-helyettessé nevezte ki. Két évvel korábban (1263)

Henrik atya stephanopolitani és chimensi püspök lett. Ő volt az első a

magyar minoriták között, aki a püspöki székig emelkedett. Az első érsek a

magyar rendtartomány tagjai közül Péter atya volt, aki 1292-ben spalatói

érsek lett. Az uralkodóház mellett az egyes főúri családok is fölkarolták a

rendet. A XIV. század a magyar minorita rend történetének legszebb

korszaka. A század első évében 1301-ben alapították a szegedi �és a

nagyváradi �kolostorokat, majd Tercsén, Óbudán és Pécsen. A vegyes, de

különösen az Anjou-házból származott királyok uralkodása alatt hatalmas

virágzásnak indult a rend. A főurak a királyokkal és a főpapsággal

vetekedve alapították a kolostorokat és halmozták el kitüntetésekkel a rendi

tagokat. A mohácsi vész az ország romba döntése mellett a rendet is a

bomlás szélére sodorta. A törökök mellett a rendnek meg kellett küzdenie a

protestantizmussal és a ferences rend obszerváns ágával is. A XVIII.

században szép virágzásnak indult a rend. A XIX. század a szenvedések

folytonos láncolata volt a rendre nézve. Az elemi csapások(tűzvész) mellett,

a szabadságharc alatt az ellenséges hadak pusztításai, majd az

abszolutizmus mindent elnyomó uralma hatalmas vágásokat ejtettek a

rendtartomány testén. Az 1848-49-i mozgalmas időkből a magyar minorita

rend is kivette a maga részét. A világosi katasztrófa után az aradi rendház

tagjainak szomorú szereplés jutott. Az aradi minorita rendház 4 tagja kísérte

utolsó útjára a magyar Golgota 13 vértanúját.

Játékok:

Fekete-fehér fogó Eszközigény: nagy széles akadálymentes

terep

Két csapatot alkotunk és a pálya

közepén felsorakoztatjuk őket

egymásnak háttal.

Az egyik csapat a fekete, a másik

csapat a fehér. A bíró elkiáltja a

fogók színét. Ha feketét mond,

akkor a fekete csapat kergeti a

fehéret. Ha a pálya szélére értek

a fehérek, akkor már nem lehet

elkapni őket. Jöhet a következő

kör.

Az a csapat nyer, akinek később

fogynak el a játékosai.

Beöltözés - Habitus

A minoriták jelképe:

Page 2: A minorita rend története - ipcszeged.hu¡k5vasárnap.pdf · a szabadságharc alatt az ellenséges hadak pusztításai, majd az abszolutizmus mindent elnyomó uralma hatalmas vágásokat

Tudtad-e, hogy - Minorita szerzetesek kísérték utolsó útjukra az Aradi 13 Vértanút.

- A szegedi minorita rendházban 1991 és 1999 között piarista iskola működött.

- 1250-ben IV. Ince pápa alatt kapták a fratres minores (azaz "kisebb testvérek") nevet

- A magyar minorita provincia védőszentje Árpád-házi Szent Erzsébet

- Fő tevékenységük a misszió, igehirdetés és pasztoráció.

- Világszerte több mint 4000 minorita szerzetest tartanak számon.

- Magyarországon már Assisi Szent Ferenc életében megjelentek a minoriták.

- A Minorita Rend magyar tartományának teljes neve: a Konventuális Minorita Ferences Rend Szent

Erzsébetről Nevezett Magyarországi és Erdélyi Tartománya.

- Egy rendházon belül a tagok testvéreknek tekintik egymást, függetlenül, attól hogy valaki

szerzetes, pap vagy éppen püspök. Mindenki egyenlő és mindenki fontos, mert mindenki ugyanazt az

Evangéliumot és Regulát követi és éli.

Teszt:

1. Melyik szerzetesi családba tartozik a minorita rend?

Simpson család Domonkos család Ferences család Betegápoló rendek

2. Szeged mely városrészében találkozhatunk minoritákkal?

Alsóváros Felsőváros Tápé Béketelep

3. Ki alapította az Esztergomi kolostort, amelyről a minoriták magyar provinciáját is

elnevezték?

IV. Béla Könyves álmán III. Béla II. András

4. Mi a minorita rend név jelölése?

SCHP OB OFMConv SJC

5. Ki volt a magyar minorita provincia védőszentje, amíg össze nem vonták az aradi

provinciával?

Assisi Szent Ferenc Leonardo Da Vinci

Árpád-házi Szent Erzsébet Szent II. János Pál

6. Melyik lelkiség nem tartozik a ferences családba?

Klarisszák Karmeliták Kapucinusok Kisebb testvérek

7. Mi Árpád-házi Szent Erzsébet jelképe?

liliom rózsa nárcisz tulipán

8. Milyen kapcsolat volt Árpád-házi Szent Erzsébet és Árpád-házi Szent Margit között?

Margit Erzsébet anyja volt Erzsébet Margit nagynénje volt

Erzsébet Margit anyja volt Erzsébet és Margit testvérek voltak

9. Melyik településen van nem működő minorita rendház?

Arad Eger Budapest Debrecen

10. Ki nem volt az Aradi 13 vértanú között?

Görgei Artúr Schweidel József Dessewffy Arisztid Lázár Vilmos

Page 3: A minorita rend története - ipcszeged.hu¡k5vasárnap.pdf · a szabadságharc alatt az ellenséges hadak pusztításai, majd az abszolutizmus mindent elnyomó uralma hatalmas vágásokat

Média sarok:

Filmek listája:

- Assisi Szent Ferenc (1961) – Kertész Mihály

- Napfivér, Holdnővér (1972) – Franco Zeffirelli

- Assisi Szent Ferenc (1989) – Liliana Cavani

- Pio atya – A csodák embere I-II. (2000) - Carlo Carlei

- Pio atya – Ég és föld között I-II.(2000) - Giulio Base

- Klára és Ferenc (2007) - Fabrizia Coska

Internetelérések:

­ http://szerzetesek.hu/

- www.ofmconv.hu

- www.ferencescsalad.hu/minorita.html

- http://templomfelujitas.blogspot.hu

- http://magyarkurir.hu/hirek/az-aradi-

vertanuk-minorita-gyontatoi

Fogalom magyarázat: - Quadrum: azaz kerengő. A monasztikus kolostor

négyszögletes belső udvara.

- Regula: a III. és a XVI. század között alapított

szerzetesrendek élet szabályzata.

- Vecsernye: sajátos magyar kifejezése a vesperásnak, amely

az esti imaóra latin kifejezése.

Feladat: Csoport közösen egy tábla csokoládét fogyasszon

el késsel és villával, úgy hogy a csomagolást is

azzal nyissák ki. A villa és a kés is külön-külön

embernél legyen. Miután feldarabolták a csokit,

kézzel vehet belőle mindenki. Figyeljünk arra,

hogy mindenkinek egyenlő arányban jusson csoki.

Játék:

Ping-pong foci Eszközök: pingpong labda, sok levegő, nagy tüdő, és

egy nagy asztal

Két csapat versenyez egymással. Az asztal 2

hosszabbik felére állnak, egymással szemben. A

labdát középre teszi a bíró. Sípszóra a

csapattagok elkezdik fújni a labdát, és

megpróbálnak gólt szerezni (a szemközti

oldalon lefújni a földre). Ha ez sikerül jár a

pont. 10 pontig játszanak.

A szegedi felsővárosi minorita

templom

Megtalálhatók:

Miskolcon és Szegeden