A MEZŐKÖVESDI

SZENT LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA

HÁZIRENDJE

Székhely: 3400 Mezőkövesd, Mátyás király út 146.

OM azonosító: 029292

2

Általános rendelkezések

- A házirend az iskola belső életét szabályozza. Hatályos az iskola teljes területén,

illetve szervezett iskolai rendezvényeken és a pedagógiai programban meghatáro-

zott iskolán kívüli rendezvényeken, ha a rendezvényen való részvétel az iskola

szervezésében történik. Ebben az esetben az oda- és visszavonulásra is kiterjed a

házirend hatálya.

- A házirend érvényes a tanulókra, a pedagógusokra és az intézmény dolgozóira egy-

aránt.

- A házirend a hatályba lépés napjától visszavonásig érvényes, folyamatosan az isko-

la területére való belépéstől annak elhagyásáig, továbbá a közös rendezvények idő-

tartama alatt.

- Az iskola tanulóira, dolgozóira a házirenden kívül vonatkozik minden olyan iskolai

belső szabályzat, ami rájuk egyébként is fennáll. Különösen érvényes rájuk az isko-

la szervezeti és működési szabályzata, valamint pedagógiai programja.

- Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és

kötelességek gyakorlásával, az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán

kívüli foglalkozásokkal, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek hasz-

nálatával kapcsolatos helyi szabályokat.

- A jogszabályban lefektetett előírásokat a házirend csak a szükséges mértékben so-

rolja fel. Ennek ellenére az iskola valamennyi tanulójára, pedagógusára, dolgozójá-

ra vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, és kötelességük

ezek megtartása az iskola területén is. Így különösen érvényes rájuk a közoktatásról

szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a nevelési-oktatási intézmények működéséről

szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet.

- A házirendet a nevelőtestület fogadja el a diákság és a szülői szervezet egyetértési

jogának gyakorlásával. A házirend módosítása meghatározott eljárás keretében

kezdeményezhető.

3

A házirend megsértése esetén számonkérésnek, fegyelmi eljárás lefolytatásának van

helye, melynek részletes szabályait a jogszabályok tartalmazzák.

1. A tanulók jogai és kötelességei

A tanulót az általános emberi-állampolgári jogok, a gyermeki jogok és a speciális

tanulói jogok gyakorlásának lehetősége egyaránt megilleti.

A tanuló személyiségi jogait, különösen személyiségének szabad kibontakozta-

tásához, a családi élethez és magánélethez való jogát, önrendelkezési jogát és cse-

lekvési szabadságát, valamint emberi méltóságát tiszteletben kell tartani. Ennek

megfelelően vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai

önazonosságát minden tanuló kifejezésre juttathatja, ha nem ütközik jogszabályba,

vagy nem sérti másoknak ezt a jogát.

1.1. A tanulónak joga, hogy:

- képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban

részesüljön, képességeihez mérten továbbtanuljon;

- részére a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú

módon történjék;

- hit- és vallásoktatásban részesüljön;

- családja anyagi helyzetétől függően, ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tan-

szerellátásban részesüljön; részben vagy egészben mentesüljön a tanulókat terhelő

költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesíté-

sének halasztására vagy a részletekben való fizetésre;

- válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül;

4

- tanári felügyelettel igénybe vegye az iskola eszközeit és létesítményeit (könyvtár,

számítástechnikai terem, sportlétesítmények stb.);

- rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön;

- tájékoztassák a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges infor-

mációkról;

- kezdeményezze diákkörök létrehozását, és részt vegyen azok munkájában;

- az érettségi vizsgaszabályzatban és a pedagógiai programban meghatározott kere-

tek között megválassza azokat a tárgyakat, amelyeket tanulni kíván;

- az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt mondjon az őt nevelő és ok-

tató pedagógus munkájáról és az őt érintő kérdésekről; személyét és tanulmányait

érintő ügyekben az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz kérdést intézzen, s arra a

megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemben választ kapjon;

- kérelmére független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról;

- kérje az átvételét másik azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe;

- választó és választható legyen a diákképviseletbe;

- a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért;

- a levéltitokhoz való jogát tiszteletben tartsák;

- kérelmére, indokolt esetben, szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban

részesüljön;

- ellene kollektív büntetést ne alkalmazzanak, azaz más(ok) viselkedése, magatartása

miatt hátrány ne érje;

- kérelmére - a szakképzés kivételével - engedélyezzék egy vagy több évfolyam

megismétlését abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne;

- jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indít-

son, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot.

Ezen tanulói jogviszonyon alapuló jogok a beíratás napjától megilletik a tanulót,

gyakorlásukra azonban csak az első tanév megkezdésétől van lehetőség.

5

1.2. A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos tudnivalók:

Jogorvoslati jog gyakorlása

Ha a tanuló úgy érzi, hogy erkölcsi mivoltában megsértették, illetve bármilyen

hátrány éri lelkiismereti meggyőződése, véleménye, kifejtett nézete miatt, segítségért

fordulhat osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, illetve

írásban panaszt tehet az iskola igazgatójánál, és a törvényben meghatározottak szerint

kérheti az őt ért sérelem orvoslását.

Az iskolai döntések elleni tanulói jogorvoslati jogokat a Kt. 83.§-a tartalmazza a

törvényességi kérelem (jogsértés esetén) és a felülbírálati kérelem (érdeksérelem ese-

tén) szabályozásával. A törvényességi kérelem esetében a fenntartó képviselője,

felülbírálati kérelem esetén pedig az iskolaszék (ennek hiányában a nevelőtestület tag-

jaiból álló, legalább három tagú bizottság) jár el, és hoz másodfokú döntéseket.

Ezt megelőzendő egyéb intézményen belüli jogorvoslati fórumokat is működtetünk.

Ilyenek: a diákönkormányzat folyamatos véleménynyilvánítási lehetőségei, diákköz-

gyűlés.

A tanulót az ilyen eljárás megindítása miatt retorzió nem érheti, a közérdekű be-

jelentőnek kijáró védelem illeti meg.

Kérdezés-érdemi válasz rendje

A tanulónak joga van kérdést intézni az intézmény vezetőihez és pedagógusaihoz, és arra

legkésőbb a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kell kapnia.

Az érdemi válasz fogalmát a Kt. 121.§ (1) bekezdés 8. pontja a következőképpen definiálja:

„amelyből megállapítható a megkérdezett, illetve az intézkedésre jogosult személy, szervezet véle-

ménye, döntése, valamint annak indoka.”

A kérdés eljuttatására a címzetthez külön fórumot nem rendszeresítünk, a szabályszerű kérdezést

sem alaki, sem tartalmi feltételhez nem rendeljük. Kielégítő módja a kérdezésnek a kérdező és a vá-

laszadásra kötelezett szóbeli megállapodása. A válasz elmaradása vagy nem kielégítő volta esetén a

6

tanuló az igazgatónak tehet panaszt.

Vélemény-nyilvánítási jog gyakorlása

A tanuló véleményt nyilváníthat az öt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, valamint az is-

kola működéséről.

A jog gyakorlását a következőképpen segítjük elő:

belső közvélemény-kutatás,

faliújság,

diák-önkormányzati értékelés,

osztályfőnöki órák stb.

Ezen kívül is bármely más mód jogszerű és megengedett.

Iskolai média

A tanulók szabad vélemény-nyilvánítási jogának is megnyilvánulási eszköze és lehetősége az is-

kolai sajtó írott és elektronikus formája. A sajtószabadság az iskolában is érvényes jog, így a sajtó

betiltása, a cenzúra és a sajtóban közölt vélemény megtorlása jogellenes, ha egyébként a sajtó jogsze-

rűen működik. A jogszerű működés feltételezi a következőket:

az iskolai média a diákönkormányzat irányításával működhet, ő dönt a létrehozásáról és a

működtetéséről;

a szerkesztőbizottságot az iskolai diákönkormányzat jelöli ki, a szerkesztőbizottsági tagok

névsorát az igazgatóval írásban közölni kell;

az iskolai média költségvetési támogatásáról az igazgató, az IDB titkára és a szerkesztőbi-

zottság tagjai állapodnak meg;

a sajtótermékek a diákönkormányzat tájékoztatási funkcióját is szolgálják.

Az iskolarádióban -- a rádió kommunikációs funkciójának megfelelően – kulturált módon kell meg-

nyilatkozni.

Tanítás nélküli munkanap

Egy tanítás nélküli munkanap programjának eldöntése – a nevelőtestület véle-

ményének kikérése mellett – a diákönkormányzat jogköre. Mivel ez a nap diák-

7

önkormányzati nap, a pontos dátumot az IDB kezdeményezésére a nevelőtestület fo-

gadja el, ugyancsak ismertetni kell a nevelőtestülettel a tervezett programot is. A prog-

ram ismeretében állapodik meg az igazgató és a mindenkori szervezőbizottság e napra

vonatkozóan a tanulói helyiség- és létesítményhasználati jogok és keretek kérdésében.

Független vizsgabizottság előtti vizsga

A tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő

utolsó napját megelőző 30. napig jelentheti be írásban, hogy osztályzatának megállapí-

tása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. Javító- vizsga

esetén ezt a szándékot a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kell írásban je-

lezni az intézmény igazgatójának.

A tantárgyválasztás rendje

A tanuló az érettségire való felkészülés érdekében a 10. és a 11. (nyelvi előké-

szítő osztály esetén a 11. és 12.) évfolyamon május 20-áig adhatja le a következő tan-

évre vonatkozóan a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos dön-

tését. Kivétel ez alól, ha valaki iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával.

Attól az évtől kezdve, amelyben a tanuló 14. életévét betölti, a tantárgyválasztás jogát

a szülővel közösen gyakorolja.

A tanulói elképzelések összesítése alapján tanév végéig közöljük a tanulókkal,

hogy mely tárgyakból milyen szintű felkészítéseket tudunk vállalni, és ennek alapján a

tanulók véglegesítik tantárgyválasztásukat.

Ezt követően a tanuló választását csak igazgatói engedéllyel módosíthatja. A ké-

relmet, amelyet a szülőnek is alá kell írnia, írásban kell benyújtani.

8

A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

2005. január 1-jétől a készülő képviselő-testületi rendelet alapján szabályozzuk.

A tankönyvtámogatás és a tankönyvellátás módját és rendjét külön szabályzat rendezi,

és a hatályos miniszteri rendelet alapján biztosítjuk az ingyenes tankönyvellátást is.

1.3. A tanuló kötelessége, hogy

A pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségének eleget

tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse;

az írásbeli számonkéréseken jelen legyen, a dolgozatokat megírja, a tantárgyak

teljesítési követelményeinek megfeleljen (Annak a tanulónak, aki a vizsgán vagy az

írásbeli dolgozat alatt meg nem engedett segédeszközt használ -- jegyzet, puska,

funkcionális számológép, mobiltelefon, diáktárs segítése -- a vizsgáját, dolgozatát a

szaktanár elégtelenre értékeli.);

a tanórákon jelen legyen, hiányzásait e házirendben szabályozottak szerint iga-

zolja;

a tanulónak kötelessége továbbá, hogy azokon a tanórán kívüli foglalkozásokon

is megjelenjen, amikre előzetesen jelentkezett, és hiányzásait ugyancsak igazolnia

kell;

magatartása fegyelmezett legyen, a házirend előírásait és a létesítményekre vo-

natkozó különleges szabályokat tartsa be;

védje a személyi és közösségi tulajdont – e kötelességét a tanuló teljesíti, ha lo-

pás vagy rongálás esetén e tényt jelzi az iskola valamelyik dolgozójának;

az iskola vezetőinek, tanárainak, az iskola alkalmazottainak, tanulótársainak

emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa;

az intézmény vezetőinek, tanárainak utasításait teljesítse;

9

óvja saját és társai testi épségét, egészségét, és haladéktalanul jelentse a fel-

ügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az

iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve

balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi – ha megsérült;

elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, beleset-elhárítási és tűzvédelmi sza-

bályokat, melyek az iskola szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képe-

zik – tanév kezdetekor az osztályfőnök a tanuló tudomására hozza e szabályzatok

tartalmát, melynek elsajátítását a tanuló aláírásával igazolja;

részt vegyen az iskola által szervezett kötelező egészségügyi és szűrővizsgálat-

okon;

hiányzásait a házirendben szabályozottak szerint igazolja;

az iskola termeiben, berendezéseiben, létesítményeiben okozott károkat a vo-

natkozó jogszabályok szerint megtérítse;

pedagógus felügyelete, illetve irányítása mellett közreműködjön saját környeze-

tének és az általa használt eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák és ren-

dezvények előkészítésében, lezárásában.

10

1.4. A tanulói kötelességek gyakorlásával kapcsolatos tudnivalók

Egészségvédelmi, baleset-megelőzési, munkavédelmi védő, óvó előírások

A tanulók minden tanév elején munkavédelmi és baleset-megelőzési oktatásban

részesülnek. Ez kiterjed a helyiséghasználat (tornaterem, szertár, szaktanterem,

sportpálya) rendjére és a viselkedési és viseleti szabályozás tudnivalóira egy-

aránt.

1.5. Súlyos jogellenességek meghatározása

Kiemelkedően veszélyes és deklaráltan súlyos elítélendő jogellenességnek mi-

nősül, éppen ezért fegyelmi eljárás hatáskörébe tartozik:

- az agresszió: a másik tanuló megverése, bántalmazása, erőszakkal megalázása;

- a mások egészségét veszélyeztető jogellenes magatartás: kábítószer terjeszté-

se, mérgező anyaggal való visszaélés.

A tanulók által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó

díjazás szabályai

Eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a

vagyoni jogokat minden olyan a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló

állított elő, vagy amely a tanuló jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesí-

tésével összefüggésben, illetve ahhoz kapcsolódóan jött létre.

A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. A

tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály,

csoport keretben elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfe-

lelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenység-

11

re megállapítható nyereség terhére kell megállapítani. Ha a vagyoni jog átruhá-

zása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik, a díjazás össze-

gében az intézmény és a tanuló – 14. életévét be nem töltött tanuló esetén szülő-

je egyetértésével – állapodik meg.

2. A tanulók általános magatartása, a szülőkkel való kapcsolattartás

Az intézmény arculatát és tevékenységét az európai, humanista értékrend határoz-

za meg, amelynek leglényegesebb eleme az általános emberi értékek tiszteletben

tartása. Az ezeknek megfelelő magatartási formák és szabályok a mindennapi cse-

lekvésekben realizálódó és formálódó szokások útján válnak a hétköznapi élet ar-

culatát meghatározó jellemformáló erővé.

Ennek megfelelően:

2.1. Viselkedésünkben is törekszünk kinyilvánítani, hogy tudatában vagyunk: mit

jelent a magyarság számára címerünk, zászlónk, a Szent Korona és államisá-

gunk egyéb jelképei, valamint a Himnusz és a Szózat üzenete, elődeink példája.

Ugyanígy törekszünk kinyilvánítani azt is, hogy hazaszeretetünk a más népekkel

való megértő együttműködést is magában foglalja.

2.2. Valamennyien felelősek vagyunk azért, hogy megőrizzük és gazdagítsuk önma-

gunkat, illetve a közösséget, amelyben élünk. Tesszük ezt annak tudatában,

hogy szuverén személyiségek vagyunk ugyan, életünk azonban csak a közös-

ségben, a másokkal való kölcsönhatásban teljesedhet ki.

2.3. Mivel a tanuló az iskolában éli meg először a társadalom függőségi és hatalmi

viszonyait, itt kell elsajátítania: a jogok gyakorlása és a kötelességek teljesítése

12

hogyan játszhat hatékony szerepet saját sorsa és a közélet formálásában. Ennek

érdekében jogainak érvényesítésére minden tanulónak olyan egyéniségére sza-

bott magatartásformát célszerű kialakítania, amely megfelel az emberi együtt-

élés írott és íratlan normáinak. Vagyis minden tanulónak joga, hogy a törvény

biztosította keretek között véleményt nyilvánítson, kezdeményezzen és tájéko-

zódjék, ugyanakkor azonban kötelessége, hogy mások személyiségjogaira le-

gyen tekintettel. Nevezetesen:

- szüleinek és diáktársainak adja meg a kellő tiszteletet,

- az idősebbekkel legyen udvarias és készséges,

- iskolájának vezetői, tanárai és dolgozói iránt legyen udvarias és tisztelettudó.

2.4. Minden tanulónak jól felfogott érdeke, hogy törekedjék az önálló tanulás ké-

pességének kifejlesztésére, nyitottságának megőrzésére.

2.5. Mindenkinek kötelessége a mindennapok esztétikumának (természethez és mes-

terséges környezethez való viszony, társas érintkezés stb.) tudatosítása. Ennek

érdekében az alábbi elemi szabályok betartása és betartatása elengedhetetlen

követelmény.

2.6. Törekszünk felkelteni és erősíteni az igényt a tiszta, egészséges környezet ki-

alakítására, óvására. E tekintetben a legelemibb és legalapvetőbb szabályozá-

sok:

A tanuló külsejében legyen tiszta, ápolt és egyszerű. Öltözködése, hajviselete

legyen életkorának megfelelő.

Váltócipő használata ajánlott.

Mindenkinek kötelessége ügyelni az épület és a tantermek tisztaságára, hulladé-

kot a hulladékgyűjtőbe kell tenni.

Ugyancsak kötelessége mindenkinek, hogy a padjában rendet tartson.

13

A folyosókon elhelyezett ivókutakat csak ivásra szabad használni (szivacs, láb-

beli stb. mosására a mellékhelyiségekben található falikutak szolgálnak).

A mellékhelyiségek tisztaságára higiéniai szempontból is célszerű ügyelni.

Ha valamely berendezés meghibásodik, azonnal jelentsük, ne használjuk, amíg

meg nem javítják!

Fokozottan ügyelni kell a tisztaságra a büfé körül. A papírhulladékot, ételmara-

dékot és műanyag poharakat az erre a célra szolgáló szeméttartóba kell dobni.

2.7. A tanulók egymás közötti magatartását az előzékenység, az előítélet- mentes-

ség, a másik ember tisztelete és az alkalmazkodó-képesség szabályozó ereje

hatja át.

2.8. Az egészség érték, amelyet az egyénnek és a közösségnek egyaránt óvnia, ápol-

nia kell.

Ennek megfelelően:

Tanulók számára az iskola egész területén tilos a dohányzás.

Az intézményben továbbá az intézményen kívül a tanulók részére

szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek

(drog, alkohol, dohányáru) árusítása, fogyasztása.

Az intézmény minden tanulónak biztosítja a mindennapos testmozgás lehetősé-

gét a testnevelés órák, a szakosztályi és a tömegsport-foglalkozások keretében.

14

Minden tanuló felelős

a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért;

az energia-felhasználással és a krétával való takarékoskodásért;

a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.

A tanulók egymás között az osztályfőnök tudta nélkül pénzt semmiféle célra

nem gyűjthetnek.

3. Egyéb általános szabályok

3.1. Az iskolai munkához nem tartozó tárgyakat és eszközöket a tanuló csak saját

felelősségére hozhatja magával. Az iskola azokért a káreseményekért, amelyek

a tanulmányok folytatásával nem hozhatók összefüggésbe, nem vállal kártérítési

felelősséget. A tanuló az iskolába érkezéskor eldöntheti, hogy értéktárgyait

megőrzésre leadja-e a portán vagy a gazdasági irodában.

3.2. Balesetvédelmi okokból tilos fülbevaló, ékszer és óra viselete a testnevelés órá-

kon, illetve olyan foglalkozásokon, ahol a munkavédelemmel megbízott személy

vagy a létesítményvezető írásban elrendeli.

3.3. Egyes helyiségek használatának szabályai tartalmazhatnak olyan megszorító

előírásokat, amelyeket a házirend nem szabályoz, de a tanulóknak be kell tarta-

niuk (számítógépterem, könyvtár, konditerem stb.). Ezen létesítmények haszná-

latának szabályait a létesítményvezető készíti el, és az igazgató hagyja jóvá.

3.4. A számítógéptermekben, a tanirodában, az Internet-teremben, a nyelvi laborban,

a tornateremben és a konditeremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni.

A tornateremben utcai cipőben tartózkodni tilos.

3.5. A termekben lévő tv- és video készülékek csak tanári engedéllyel működtethe-

tők.

15

3.6. A tanulók igénybe vehetik az iskolában működő ebédlőt térítéses ebéd elfo-

gyasztása céljából. Az ezzel kapcsolatos teendőket a Bayer Róbert Kollégium

és Élelmezési Központ szabályozza.

3.7. Sérülést okozó, veszélyes tárgyakat az iskolába hozni és az iskola által szerve-

zett iskolán kívüli programokra elvinni tilos.

3.8. Az iskolában tilos anyagi ellenszolgáltatás fejében szervezett vagy engedélyhez

kötött szerencse- és hazárdjáték szervezése, lebonyolítása.

3.9. Az iskola területén talált tárgyakat a portán vagy a gazdasági irodában kell lead-

ni, ahol 60 napig őrzik.

3.10. Az ellenőrző könyvnek mindig a tanulónál kell lennie, hogy bármely iskolai

munkával kapcsolatos közleményt be lehessen jegyezni.

3.11. Amennyiben a tanuló e házirendben vagy más jogszabályban, belső szabályzat-

ban foglalt kötelességeit megszegi, fegyelmi intézkedésben, büntetésben része-

sülhet. A fegyelmező intézkedések fajtáit és ismérveit az SZMSZ tartalmazza. A

fegyelmi eljárás és fegyelmi büntetés kiszabásának szabályait jogszabály hatá-

rozza meg.

3.12. A padra és a falra írni, rajzolni és firkálni tilos.

3.13. A könyvtárat az iskola tanulói, tanárai és dolgozói használhatják, a szolgáltatá-

sok igénybe vétele ingyenes. A nyitvatartás és kölcsönzés idejét a könyvtár ajta-

ján ki kell függeszteni.

16

4. A szülőkkel való kapcsolattartás

4.1. A tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan iskolai

döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Ugyancsak szükséges

a szülő írásbeli nyilatkozata az alábbi esetekben:

- tanulói jogviszony megszűnése,

- tanulói jogviszony szünetelése,

- tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentés,

- egyes tantárgyak alóli mentesítés,

- tanulmányi idő megrövidítése.

4.2. A szülőkkel való kapcsolattartás az ellenőrző könyv útján, a szülői értekezlete-

ken és a fogadóórákon történik. Az osztályfőnökök és a szaktanárok féléven-

ként egy alkalommal fogadóórát tartanak a szülők számára. Ennek időpontjáról

ellenőrző könyv útján értesítik a szülőket. Ha a szülő ezen kívül is szeretne ta-

lálkozni valamelyik szaktanárral vagy az osztályfőnökkel, az időpontot telefo-

non vagy írásban célszerű egyeztetni az érintett pedagógussal.

4.3. A tanulók osztályzataikat kötelesek beírni az ellenőrző könyvükbe. Ennek meg-

történtét az osztályfőnök kéthavonta egy alkalommal ellenőrzi.

4.4. Idegen személyek engedély nélkül az épületben nem tartózkodhatnak.

A tanulók szünetben a portásszoba előtt beszélgethetnek szüleikkel.

17

5. Az iskolába járás rendje

5.1. A tanítás 730-kor kezdődik, a tanulók 725-re érkeznek, és elfoglalják helyüket az

osztályteremben. A tanítási óra tartama 45 perc; az egyes órák után 10, a 4. óra

után 20 perc szünetet tartunk. Az óraközi szünetek pihenésre és a helyiségek

szellőztetésére szolgálnak. Szünetekben az intézmény tanárai külön beosztás

szerint folyosó-felügyeletet tartanak.

5.2. A tanítási óra zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulókat az óráról kihív-

ni nem szabad, kivételt rendkívüli esetben csak az igazgató tehet.

5.3. A tanítási órákról való késést az osztályfőnök igazolja, az igazolatlan késés fe-

gyelmi vétségnek számít. Közlekedési eszközök késése esetén az autóbuszveze-

tő vagy a vasútállomás illetékese ad igazolást.

5.4. Csengetési rend:

1. óra: 730 - 815

2. óra: 825 - 910

3. óra: 920 - 1005

4. óra: 1015 - 1100

5. óra: 1120 - 1205

6. óra: 1215 - 1300

7. óra: 1310 - 1355

8. óra: 1415 - 1500

6. Az intézmény belső rendje

6.1. A tanulók diákönkormányzatot hoznak létre, amelynek tevékenysége a tanuló-

kat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Tevékenységének és jogkörének részle-

tes szabályozását a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tar-

18

talmazza. Ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét a tanulók nagyobb kö-

zösségét érintő kérdésekben. E tekintetben a tanulók nagyobb közösségét érintő

kérdésnek minősül az egy osztálylétszámnak megfelelő tanulói érintettség (30-

40 tanuló).

6.2. A diákönkormányzat legkisebb egysége az osztályközösség, amely megválasztja

az osztály diákbizottságának tagjait és az osztály titkárát, valamint küldöttet de-

legál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az iskola és a diákön-

kormányzat vezetősége közötti információáramlást a diákmozgalmat segítő ta-

nár biztosítja.

6.3. Az intézmény a tanítás kezdetétől a szervezett foglalkozások befejezéséig fele-

lős a tanulókért.

Éppen ezért:

Tanítási idő alatt a tanulók csak az osztályfőnök, az igazgató vagy az igaz-

gatóhelyettesek írásos engedélyével hagyhatják el az épületet.

Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat

az iskolában. Az ettől való eltérést az igazgató engedélyezheti eseti kérel-

mek alapján.

A felmentett tanulók csak a szaktanár, illetve az osztályfőnök által számukra

kijelölt helyen tartózkodhatnak a felmentés ideje alatt; ellenkező esetben az

adott óra igazolatlan mulasztásnak számít. Ugyanez vonatkozik azokra a ta-

nulókra is, akiknek azért nincs órájuk, mert C típusú középfokú nyelvvizsga,

illetve egyedi kérelmek alapján mentesültek valamely idegen nyelv óráinak

látogatása alól.

6.4. Minden tanulónak joga az iskola helyiségeinek és létesítményeinek rendeltetés-

szerű használata.

Ennek megfelelően:

Az iskola helyiségei, létesítményei csak pedagógus felügyeletével használhatók.

19

Hangsúlyozottan vonatkozik ez a sportlétesítményekre, az előadó- és szakter-

mekre, valamint a számítógépteremre. Az itt található felszerelések és műszerek

csak a szaktanár irányításával használhatók.

6.5. Kérelmére mentesül az idegen nyelvi órák látogatása alól az a tanuló, aki vállal-

ja, hogy tanév végén valamely másik idegen nyelvből osztályozóvizsgát tesz. Az

első osztályban elfogadott ilyen jellegű kérelmek négy évre szólnak.

A „C” típusú középfokú nyelvvizsga a 2005/2006-os tanévtől csak azokat az al-

sóbb évfolyamos tanulókat mentesíti az idegen nyelvi órák látogatása alól, akik

az adott idegen nyelvből 2005-ben előrehozott érettségi vizsgát tesznek a már

megszerzett „C” típusú középfokú nyelvvizsga alapján. A 2005/2006-os tanév-

től mindazokat, akik a „C” típusú nyelvvizsga bizonyítványt később szerzik

meg, a nyelvvizsga nem mentesíti sem az idegen nyelvi órák látogatása, sem az

idegen nyelvi érettségi kötelezettsége alól.

6.6. A tanórán kívüli foglalkozás szervezeti formái: szakkör, diákkör, versenyre fel-

készítő foglalkozás, énekkar, diáksportkör, tanfolyam, sportfoglalkozás.

A diákköröket a tanulók kezdeményezésére szervezzük a művészetek, a termé-

szettudományok és a technika területén kiemelkedő képességű fiatalok tehet-

séggondozása céljából. A diákköröket a tanulók hozzák létre, a valós igényt jel-

zik az iskola igazgatójának, aki - lehetőleg a résztvevők elképzeléseivel szink-

ronban - vezetőről gondoskodik.

A diákkörök létrehozásának és működésének normatív szabályozása:

minimálisan 8 tanuló kell egy diákkör létrehozásához,

működésükhöz a helyiséghasználatot az intézmény biztosítja,

társadalmi szervezet iskolai szervezeti egysége is minősülhet diákkörnek, a ne-

velési oktatási intézményben csak a politikai párt és a párthoz alapszabálya szerint

kötődő ifjúsági szerezet működése tilos.

20

A szakkörbe való jelentkezéshez szülői hozzájárulás szükséges, a jelentkezés

egész tanévre szól.

Az énekkarba a jelentkezés önkéntesen történik, a kilépést a szülő írásban, a

kilépés indoklásával kérheti a kórusvezetőtől.

6.7. Szervezett eseti foglalkozások (tanulmányi kirándulás, színházlátogatás, klub-

délután stb.) csak pedagógus felügyeletével szervezhetők.

6.8. Az érettségire való felkészülés tárgyait a tanuló szabadon választja meg, a sza-

badon választott tantárgy azonban a továbbiakban mind a mulasztás, mind az

előmenetel szempontjából kötelező tantárgynak minősül.

6.9. A tanulók csak a főbejáraton közlekedhetnek. Kerékpárt csak az épület mellett

erre a célra kijelölt helyen, lezárva lehet tartani. Az iskola a kerékpárokért fele-

lősséget nem vállal. A tanulók az iskola parkolóját nem használhatják.

6.10. A mobiltelefont a tanórákon ki kell kapcsolni, továbbá tilos enni, inni és rágó-

gumizni is.

7. Magatartás az órákon

7.1. A tanulók kötelesek felkészülten járni az iskolába, a kijelölt tananyagot megta-

nulni, az írásbeli feladatot otthon elkészíteni, és a szükséges taneszközöket ma-

gukkal hozni.

7.2. Becsengetés után minden tanuló elfoglalja helyét az osztályteremben, illetve a

szaktermek előtt, és csendben várja a tanárt. A terembe belépő tanárt a tanulók

felállással köszöntik, a hetes jelenti az osztály létszámát és a hiányzókat.

7.3. Mindenkinek jól felfogott érdeke, hogy a tanórák rendjét fegyelmezetlenség ne

zavarja. A tanórákon a tanulók a szaktanár utasításait hajtják végre, a kapott

osztályzatokat az ellenőrző könyvükbe bejegyzik.

21

7.4. Ha a tanuló valamilyen okból nem tudott az órára felkészülni, a tanóra megkez-

dése előtt jelenti a szaktanárnak - a felhozott indokok valós és kielégítő voltának

mérlegelése a szaktanár hatásköre.

7.5. Az ellenőrző könyv hivatalos dokumentum. Elvesztését a gondnokságon be kell

jelenteni, és az új ellenőrző könyv árát meg kell téríteni. Ugyanez a bejelentési

kötelezettség vonatkozik a diákigazolvány elvesztésére is.

7.6. Egy napon kettőnél több témazáró dolgozat és nagydolgozat nem íratható.

A tanulónak joga, hogy a nagydolgozat, illetve a témazáró dolgozat idejét, témáját legalább

öt munkanappal hamarabb megismerje. Egy napon maximum kettő, több órás dolgozat esetén

egy dolgozat íratható.

Legkésőbb 15 tanítási nap elteltével a tanuló megkapja a kijavított dolgozatot.

Amennyiben ez nem történne meg, a tanuló szabadon eldöntheti, hogy kéri-e a

dolgozatra adott érdemjegyet.

Ha a tanuló úgy érzi, hogy a szaktanár a dolgozat javítása során valamilyen ér-

demi részt nem vett figyelembe, vagy megítélése szerint helytelenül minősített,

erre való rámutatással kérheti a szaktanártól az érdemjegy felülvizsgálatát. Ha

erre a szaktanár nem hajlandó, a tanuló az iskola igazgatójához írásbeli kérelmet

nyújthat be, amelyben – észrevételeit tételesen felsorolva – kéri a dolgozat javí-

tásának felülvizsgálatát. Ebben az esetben az igazgató hivatalból jelöl ki elfogu-

latlan szaktanárt a felülvizsgálat elvégzése céljából.

Mivel a tanulónak kötelessége, hogy a dolgozatokat megírja, ha hiányzott a dol-

gozat írásakor, a szaktanár joga annak mérlegelése, hogy az első lehetséges al-

kalommal megíratja-e vele a dolgozatot. Ebben az esetben még a huzamos ideig

tartó hiányzás sem mentesíti a tanulót a dolgozat megírása alól, az időpontot – a

körülmények mérlegelésével – a szaktanár jelöli ki.

22

8. Magatartás az óraközi szünetekben

8.1. Az óraközi szünetekben a tanulók a folyosókon is tartózkodhatnak. Csengetés

után a tanulók nem szaladgálhatnak sem a portásszobába, sem a büfébe, sem

más tantermekbe. A büfében a kiszolgálást csengetéskor be kell fejezni.

8.2. Az ablakpárkányra ülni, az ablakon kidobálni és kikiabálni tilos.

9. A tantermek rendje, a hetesek kötelességei

9.1. Az osztályok díszítése

Az osztályok tanulói gondoskodnak arról, hogy a tantermük otthonos és barát-

ságos legyen. A dekorációs célokra használható falfelületeket az osztályfőnök

jelöli ki. Ügyeljünk arra, hogy a díszítéssel ne rongáljuk fölöslegesen a falakat!

A dekorációs eszközökért (virág, függöny stb.) az intézmény a nyári szünidőben

felelősséget nem vállal.

9.2. A hetesek kötelességei

A heteseket névsor szerinti sorrendben az osztályfőnök jelöli ki. Mindketten

kötelesek az első tanítási óra kezdete előtt 10 perccel a tanteremben tartózkodni.

Kimossák a szivacsot, és tiszta, vizes szivaccsal tisztára törlik a táblát. Ők gondos-

kodnak krétáról és egyéb tanítási segédletekről, felelnek az osztály rendjéért és tisz-

taságáért.

Ha a szaktanár másképp nem rendelkezik, a tanítási óra előtt számba veszik a

hiányzókat, és jelentik a szaktanárnak. Ha a szaktanár a tanóra kezdetétől számított

tíz percen belül nem érkezett meg, jelzik az igazgatónak vagy valamelyik igazgató-

helyettesnek.

Felelősséggel tartoznak érte, hogy a tanteremben a villany ne égjen fölöslege-

sen, fűtési idényben az ablak ne legyen nyitva indokolatlanul, és ha az osztálynak

nem a tanteremben van órája, az ajtó ne maradjon nyitva.

23

Az utolsó óra után letörlik a táblát, gondoskodnak róla, hogy sem az osztályte-

remben, sem a padokban ne maradjon szemét.

A szaktanár által kijelölt szaktárgyi felelősök kötelességeit a szaktanár határoz-

za meg.

9.3. Általános szabályok

Az osztály minden tanulójának kötelessége az osztály rendjét megőrizni, a hete-

sek utasításait végrehajtani. Az iskolában jogos elvárás, hogy minden tanuló

tartsa tisztán azt az asztalt, padot, széket, amelyeken részt vesz a tanórákon. A

balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat minden tanulónak be kell tartania.

Mindenkinek jól felfogott érdeke, hogy az iskolai berendezések, felszerelések

megóvására fokozottan ügyeljen. Ha valaki kárt okozott, a hatályos törvényi elő-

írásoknak megfelelően köteles azt megtéríteni.

Tanulót telefonhoz hívni csak rendkívüli esetben lehet.

10. Tanításról való távolmaradás, mulasztások igazolása

10.1. Ha a tanulónak az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó

szakaszában egy tanítási évben az elméleti tanítási óráról való igazolt és igazo-

latlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven órát, illetve egy adott

tantárgyból a tanítási órák 30%-át, valamint a szakképzés megszerzésére felké-

szítő szakaszban az elméleti tanítási órák 20%-át, a tanítási év végén nem osztá-

lyozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy az elméleti tantárgyból

osztályozó vizsgát tegyen.

10.2. Megszűnik a tanulói jogviszonya (a tanköteles kivételével) annak, aki igazolat-

lanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az osztályfőnök a

tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal írásban figyel-

meztette az igazolatlan mulasztás következményeire.

24

Az osztályfőnök a tanköteles tanuló szülőjét az első, a nem tanköteles kiskorú

tanuló szülőjét pedig a 10. igazolatlan óra után értesíti első alkalommal.

10.3. Igazolt a mulasztás az alábbi esetekben:

A tanuló előzetesen engedélyt kapott az iskolai foglalkozásról való távolmara-

dásra. Ilyen engedély a szülő kérésére, illetve sport és egyéb kikérő alapján ad-

ható ki.

A sport és egyéb kikérőhöz a szülő beleegyező nyilatkozata is szükséges. Az

engedély megadása maximum három napig terjedő időre az osztályfőnök, an-

nál hosszabb időre az igazgató hatásköre.

A tanuló hatósági intézkedés vagy más hivatalos elfoglaltság miatt előzetes

bejelentés után nem tudott tanulmányi kötelezettségének eleget tenni.

A tanuló beteg volt, és ezt orvosi igazolással igazolja.

10.4. A mulasztást igazolhatja:

a szülő évenként három tanítási napot (ebbe a szülő előzetes kérelme alapján

történő osztályfőnöki engedélyezés is beleszámít);

három napnál hosszabb mulasztás esetén orvosi igazolás szükséges, kivéve, ha

előzetes kérelem alapján az igazgató engedélyezte a távolmaradást.

10.5. A mulasztás igazolása

A tanuló köteles az igazolást a mulasztást követően legkésőbb az első osztály-

főnöki órán bemutatni. Az igazolást a szülő kézjegyével lássa el. Az osztályfő-

nök a félév végén egy összesítést készít a tanuló mulasztásáról a szülő tájékoz-

tatására, és ezt az ellenőrző könyvbe bejegyzi. Ha ezen kötelezettségének nem

tesz eleget, a mulasztást igazolatlannak kell tekinteni. Ugyancsak igazolatlan

25

órának számít, ha a felmentett tanuló nem a kijelölt helyen tartózkodik a felmen-

tés ideje alatt.

A szaktanárok feltüntetik az osztálynaplóban, hogy valamely tanítási óráról va-

lamely tanuló hány percet késett. A tanulóknak a késést is igazolniuk kell. Ezek

szerint az igazolt, illetve az igazolatlan késések összeadódnak, és ha a késés

ideje eléri a 45 percet, egy igazolt, illetve igazolatlan órának minősül.

A tanuló a tanítási óra helyett szervezett foglalkozásokról (kirándulás, önkor-

mányzati nap stb.) való távolmaradást is köteles igazolni.

Tanulót az óráról kiküldeni tilos. Amennyiben magatartása súlyosan sérti a többi

tanuló tanuláshoz való jogát, s egyúttal megszegi a tanulói kötelezettségek egyik

pontját, s ennek következtében a tanítási óráról el kell távolítani, ez fegyelmező

intézkedést von maga után. A körülmények kivizsgálására haladéktalanul sort

kell keríteni az érintett tanuló, tanár bevonásával.

Az iskolában orvosi rendelés és ifjúsági fogászat van, ezt a tanulók igénybe

vehetik, a távolmaradást orvosi igazolással kell igazolni.

11. A tanulók hivatalos intéznivalói az irodában

A hivatalos intéznivalók (iskolalátogatási igazolás, családi pótlék igazolása, men-

zadíjak befizetése, diákigazolvány érvényesítése stb.) intézése a gondnoki irodá-

ban történik.

12. A tanulók magatartása a tanítási időn kívül

12.1. Az iskolai szabályok megtartása az iskolán kívül is, a tanítási szünetekben is

kötelező. A tanulók viselkedjenek előzékenyen, udvariasan, és ügyeljenek a

közlekedési szabályok betartására!

12.2. Az iskolai diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata alapján és

szellemében maga alakítja ki a programját.

26

12.3. Osztályrendezvények (ismerkedési est, klubdélután stb.) az osztályfőnökökkel

egyeztetett és az igazgató által jóváhagyott időpontban szervezhetők az osztály-

főnökök jelenlétében. A házirend előírásainak megszegése ilyenkor is fegyelmi

vétségnek minősül.

12.4. Ha az iskola épületét szervezett formában hagyják el a tanulók (kiállítás megte-

kintése, színházlátogatás stb.), kötelesek a felnőtt kísérők utasításait betartani.

Ugyanez vonatkozik az osztálykirándulásokra is.

12.5. Iskolai ünnepségeken az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: lányoknak

matrózblúz és sötét szoknya vagy nadrág, a fiúknak alkalmi öltöny.

Az ünnepélyek és megemlékezések rendjét az iskola éves munkaterve tartal-

mazza.

13. Jutalmazás és büntetés

13.1. A jutalmazás és büntetés alapelvei:

Csak az adott tanévre érvényesek.

Nevelő hatásúnak, fokozatosnak és differenciáltnak kell lenniük.

A tanulóközösség értékítélete is fejeződjék ki bennük, éppen ezért célszerű a

diákönkormányzat véleményének meghallgatása és érvényesítése.

13.2. A jutalmazás alapelvei:

kiemelkedő tanulmányi eredmény,

valamely tantárgyban elért átlagon felüli teljesítmény,

tanulmányi versenyeken elért eredmény,

átlagon felüli szorgalom,

kimagasló sporteredmény, ha a tanulmányi munka ellen nincs kifogás,

közösségért vállalt tevékenység példamutató teljesítése.

13.3. A jutalmazás formái:

27

Tanári dicséret

a tanórai munkáért.

Osztályfőnöki dicséret:

iskolai és városi ünnepségeken való szereplésért,

házi versenyen elért 1-3. helyezésért.

Igazgatói dicséret:

megyei, területi versenyen elért 1-3. helyezésért,

huzamos ideig végzett kiemelkedő tanulmányi és sportmunkáért.

Nevelőtestületi dicséret:

félévkor és év végén is kitűnő tanulmányi eredményért,

országos versenyeken elért kiemelkedő teljesítményért.

Könyvjutalomban részesíthető a tanuló az osztályfőnök, a szaktanár vagy az igazgató javaslata alap-

ján:

kitűnő év végi bizonyítványért,

szakköri munkájáért

érdemjegyekben is tükröződő szorgalmáért (max. két 4-es osztályzata van),

közösségi tevékenységéért,

versenyeredményéért,

hiányzásmentes tanévért.

28

13.4. A büntetés alapelvei:

13.4.1. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi bün-

tetés állapítható meg. Ha az iskolában és a kollégiumban is indokolt lenne fe-

gyelmi büntetés megállapítása, csak abban az intézményben lehet megállapíta-

ni, amelyikben az eljárás előbb megindult.

13.4.2. A 11/1994. 32. § (1) bekezdése alapján az iskolai szülői szervezet és az iskolai

diákönkormányzat kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az iskolában a szü-

lői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás le-

folytatását megelőző egyeztető eljárást (egyeztető eljárás).

Ennek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelé-

se, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létreho-

zása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás eljárásrendjét a Házi-

rend melléklete tartalmazza.

13.4.3. Ha a tanuló a kötelességét vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás

alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi

büntetést a nevelőtestület hozza, az eljárást törvényi előírások alapján kell le-

folytatni. Az így kiróható büntetések:

megrovás,

szigorú megrovás,

meghatározott kedvezmények csökkentése, illetve megvonása,

áthelyezés másik osztályba vagy iskolába,

eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,

kizárás az iskolából.

29

13.4.4. A kisebb fegyelmi vétségek elbírálása és a fegyelmező intézkedések meghoza-

tala szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói szinten történik.

A kisebb büntetési formái:

figyelmeztetés (szaktanári, osztályfőnöki és igazgatói szinten szóban vagy írás-

ban);

intő (szaktanári, osztályfőnöki és igazgatói szinten írásban).

A házirend mindennemű megszegése fegyelmi vétség. Amennyiben az eset sú-

lyossága nem indokolja az ettől való eltérést, a büntetések kiszabása a fokozatosság

elve alapján történik.

14. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei

Magatartás

Példás:

- a házirendet példamutatóan betartja,

- önként vagy megbízásból munkát vállal a közösségért,

- kötelesség- és tisztelettudó,

- részt vállal az iskola munkájában (diákönkormányzat, sportmunka stb.),

- nincs igazolatlan órája

Jó:

- a házirendet általában betartja,

- tisztelettudó, udvarias a felnőttekkel és társaival szemben,

- a tanítási órán fegyelmezett,

- maximum 3 igazolatlan órája van,

- a bukott tanuló maximum „jó” minősítést kaphat.

30

Változó:

- viselkedése kifogásolható,

- a házirendet gyakran megszegi,

- a közösségben vonakodva dolgozik,

- 3-nál több, maximum 10 igazolatlan órája van,

- legalább osztályfőnöki intése van.

Rossz:

- gyakran vét a házirend ellen,

- rossz példát mutat,

- a közösség munkáját gátolja,

- rendbontó, romboló,

- tiszteletlen, goromba,

- rendszeresen zavarja a tanítási órát,

- 10-nél több igazolatlan órája van,

- legalább igazgatói intése van.

Szorgalom:

Példás:

- tanulmányi munkáját kifogástalanul ellátja,

- rendszeres, pontos, kitartó,

- önálló ismeretszerzésre képes, többletmunkát vállal,

- tanszereit rendben tartja.

Jó:

- kisebb lazaságoktól eltekintve rendszeres egész éven át,

- képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt ér el,

31

- megfelelő ösztönzéssel rendszeresen tanul.

Változó:

- tanulmányi munkája ingadozó,

- eredményei elmaradnak képességei mögött,

- jelentősen ront tanulmányi eredményén,

- bukott 1-2 tantárgyból.

Hanyag:

- iskolai munkáját figyelmeztetés ellenére sem végzi el,

- kötelességét gyakran elmulasztja,

- megbízhatatlan, érdektelen,

- képességeihez képest keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,

- 3 vagy több tantárgyból bukott.

15. Záró rendelkezések

15.1. A házirend mellékletei

munkavédelmi szabályzat,

tűzvédelmi szabályzat,

egyeztető eljárás eljárásrendje.

15.2. Az elfogadott vagy módosított házirendet nyilvánosságra kell hozni. A házirend

módosítását, elfogadását követően egy-egy példányát a diákönkormányzatnak és

a szülői szervezetnek át kell adni, az iskola könyvtárában és a faliújságon ki kell

függeszteni, valamint az iskola honlapján közzé kell tenni úgy, hogy azt szaba-

don bárki megtekinthesse.

32

15.3. A házirend egy példányát a tanulónak és szülőjének át kell adni. E feladat meg-

szervezése az intézményvezető feladata.

15.4. A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus és dolgozó írásban tehet

javaslatot a diákönkormányzatnál vagy az iskola igazgatójánál. Az így beter-

jesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt.

15.5. Jelen házirend tartalmával és értelmezésével kapcsolatosan bárki fordulhat kér-

déssel az intézmény igazgatójához és valamelyik helyetteséhez. Az illetékes

személyeket az iskola titkárságán kell keresni.

15.6. Jelen házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője a jóváhagyást követő öt

munkanapon belül az osztályfőnökök útján gondoskodik.

33

1. számú melléklet

Egyeztető eljárás eljárásrendje

1. Egyeztető eljárást lefolytató bizottság létrehozása

- Minden tanév kezdetén (legkésőbb okt. 15-ig) létre kell hozni a bizottságot.

- Tagjait az iskolai szülői választmány (2 fő) és az iskolai diákönkormányzat (2 fő)

választja meg.

A választás tényét jegyzőkönyv dokumentálja, megbízatása 1 évig tart, amelyet meg lehet hosz-

szabbítani.

2. A bizottság működése

2.1. A fegyelmi eljárás megindításáról való értesítésben a kötelességszegő tanuló (ha kiskorú, a

szülő) figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, ha

ehhez a sértett (kiskorú esetén a szülője) írásban hozzájárult.

2.2. A tanuló (szülője) az értesítést követően 5 tanítási napon belül írásban kérheti az egyeztető

eljárás lefolytatását.

2.2.1. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha nem kérik az egyeztető eljárást

2.2.2. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás a megindítását követően 15

napon belül eredménytelenül zárul.

2.3. Ha az egyeztető eljárás eredményes, a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni a sérelem orvos-

lásához szükséges időre, de legfeljebb 3 hónapra.

2.3.1. Ha a sértett (szülője) írásban a felfüggesztés alatt kérte az eljárás lefolytatását, a fe-

gyelmi eljárást le kell folytatni.

2.3.2. Ha a sértett (szülője) a felfüggesztés alatt nem kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását, a

fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.

2.4. A sérelem orvoslására írásbeli megállapodást kötnek a felek.

2.5. Ha az írásbeli megállapodásban kikötik az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapo-

dásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a

házirendben meghatározott nagyobb közösségben – iskolagyűlés, diákparlament,- iskolará-

dió útján az egész tanulóközösség – nyilvánosságra lehet hozni.

34

3. A Bizottság működésének folyamatábrája

fegyelmi vétség

igazgató értesíti az egyeztető

bizottság tagjait

a bizottság tagjai a sértett

megkérdezése után 5 napon

belül írásban benyújtják az

igazgatónak a sértett állás-

pontját

elfogadja az egyeztető bizott-

ságot

nem fogadja el az egyezte-

tő bizottságot

kötelességszegő értesítése a fegyelmi eljárásról az egyeztetés

lehetőségével

kötelességszegő értesítése

a fegyelmi eljárásról

kötelességszegő írásban

nem kéri

kötelességszegő írásban

kéri 5 napon belül

írásban

fegyelmi

a bizottság egyeztető

eljárása (dokumentál-

va)

15 nap

egyeztetés sikertelen egyeztetés sikeres

fegyelmi

3 hónap felfüggesztés – ez

alatt

Írásban nem kéri a

sértett a folytatást

Írásban kéri a sértett a

fegyelmi folytatását

nincs fegyelmi van fegyelmi