a medgyessy ferenc Általános iskola közoktatási intézményi ... · a hátrányos helyzet ő...
TRANSCRIPT
1
A Medgyessy Ferenc Általános Iskola
Közoktatási Intézményi Esélyegyenlıségi Terve
2012.
2
Tartalom 1. Törvényi háttér.............................................................................................................4 2. Az intézményi közoktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzés és intézkedési terv célja 7 2.1. Helyzetelemzés .....................................................................................................8 2.1.1. Külsı tényezık....................................................................................................8 2.1.2. Belsı tényezık ....................................................................................................9 3. A hátrányos helyzető közalkalmazotti csoportok foglalkoztatási helyzete17 3.1. A hátrányos helyzető munkavállalói csoportok..................................................17 3.2. A foglalkoztatási helyzet vizsgálata....................................................................17 3.3. A személyi juttatásokkal kapcsolatos elemzési feladatok ..................................18 3.4. A munkakörülményekkel kapcsolatos elemzési feladatok .................................19 3.5. A szakmai elımenetellel és képzéssel kapcsolatos elemzési feladatok..............19 3.6. A gyermekneveléssel és a szülıi szereppel kapcsolatos kedvezmények elemzési
feladatai.............................................................................................................19 4. Az alkalmazotti esélyegyenlıség biztosítására vonatkozó célok, a célok eléréhez szükséges eszközök..........................................................................................19 4.1. A személyi juttatások terén tapasztalt esélyegyenlıtlenség csökkentése,
megszüntetése ...................................................................................................20 4.2. A nıkkel mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok ....20 4.3. A negyven évnél idısebb közalkalmazottakkal, mint hátrányos helyzető
csoporttal kapcsolatos célok és feladatok .........................................................21 4.4. A romákkal, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok
...........................................................................................................................21 4.5. A fogyatékos személyekkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos
célok és feladatok..............................................................................................22 4.6. A két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelı közalkalmazottakkal mint
hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok ..........................22 4.7. A tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló közalkalmazottakkal mint
hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok ..........................22 4.8. A pályakezdıkkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és
feladatok............................................................................................................23 4.9. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezıkkel mint hátrányos helyzető
csoporttal kapcsolatos célok és feladatok .........................................................23 5. A munkakörülményekre vonatkozó esélyegyenlıség..................................23 5.1. A nık mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok.........23 5.2. A negyven évnél idısebb közalkalmazottakkal, mint hátrányos helyzető
csoporttal kapcsolatos célok és feladatok .........................................................24 5.3. A romákkal, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok
...........................................................................................................................24 5.4. A fogyatékos személyekkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos
célok és feladatok..............................................................................................24
3
5.5. A két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelı közalkalmazottal, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok ..........................24
5.6. A tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló közalkalmazottakkal, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok ..........................25
5.7. A pályakezdıkkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok............................................................................................................25
5.8. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezıkkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok .........................................................25
6. A szakmai elımenetel és képzés esélyegyenlısége........................................25 6.1. A nık, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok........26 6.2. A negyven évnél idısebb közalkalmazottakkal, mint hátrányos helyzető
csoporttal kapcsolatos célok és feladatok .........................................................26 6.3. A romákkal, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok
...........................................................................................................................26 6.4. A fogyatékos személyekkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos
célok és feladatok..............................................................................................27 6.5. A két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelı közalkalmazottal, mint
hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok ..........................27 6.6. Tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló közalkalmazott, mint hátrányos
helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok...........................................27 6.7. A pályakezdıkkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és
feladatok............................................................................................................27 6.8. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezıkkel, mint hátrányos helyzető
csoporttal kapcsolatos célok és feladatok .........................................................28 6.9. A gyermekneveléssel és a szülıi szereppel kapcsolatos kedvezmények............28 6.9.1. A nık, mivel általában nagyobb szerepet vállalnak a gyermeknevelés során,
kedvezményekben részesítendık ......................................................................29 6.9.2. A két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelı közalkalmazottak vagy
pedagógusok esetében.......................................................................................29 6.9.3. A tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló közalkalmazott .......................29 7. A program célja...............................................................................................29 8. Kötelezettségek és felelısség...........................................................................31 9. Akcióterv ..........................................................................................................32 9.1. Azonnali beavatkozást igénylı folyamatok: .......................................................32 9.2. Az akcióterv ütemezése ......................................................................................33 10. Megvalósítás....................................................................................................37 11. Monitoring és nyilvánosság............................................................................38 11.1. A nyilvánosság biztosítása..................................................................................39 11.2. Konzultáció és visszacsatolás .............................................................................40 12. Szankcionálás..................................................................................................41
4
1. Törvényi háttér
A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség
elımozdításáról kimondja, hogy:
Az Országgyőlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlı méltóságú
személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet
biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedık számára kinyilvánítva azt,
hogy az esélyegyenlıség elımozdítása elsısorban állami kötelezettség, tekintettel
az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság
nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következı
törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Az egyenlı bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén
tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi
személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetekkel szemben e
törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni
szempontok azonos mértékő figyelembevételével kell eljárni.
2. § Az egyenlı bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban
meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell
alkalmazni.
Az alábbi paragrafusok pedig az oktatási-nevelési folyamatokban határozzák meg az
egyenlı bánásmód, esélyegyenlıség szempontjait:
27. § (1) Az egyenlı bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre,
oktatásra, képzésre,
a) amely államilag jóváhagyott vagy elıírt követelmények alapján folyik, vagy
5
b) amelynek megszervezéséhez az állam
ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy
bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás
útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás).
(2) Az egyenlı bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott
oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen
a) az oktatásba történı bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi
kérelmek elbírálása,
b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,
c) a teljesítmények értékelése,
d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,
e) az oktatással összefüggı juttatásokhoz való hozzáférés,
f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás,
g) az oktatásban megszerezhetı tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek
kiadása,
h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint
i) az oktatásban való részvétellel összefüggı jogviszony megszüntetése során.
(3) Az egyenlı bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen
valamely személy vagy csoport
a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül
létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban,
b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer
vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott
szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai
szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok
folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható
felkészítés és felkészülés lehetıségét.
(4) Az oktatási intézményekben nem mőködhetnek olyan szakkörök, diákkörök és
egyéb tanulói, hallgatói, szülıi vagy más szervezetek, amelyek célja más
személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.
6
28. § (1) Nem sérti az egyenlı bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az
egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való
részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevıket semmilyen hátrány
nem éri.
(2) Nem sérti az egyenlı bánásmód követelményét, ha
a) közoktatási intézményben a szülık kezdeményezésére és önkéntes választása
szerint,
b) felsıoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján
olyan vallási vagy más világnézeti meggyızıdésen alapuló, továbbá kisebbségi
vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja
elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban
résztvevıket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam
által jóváhagyott, államilag elıírt, illetve államilag támogatott követelményeknek.
(3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság
megırzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási
intézmény tekintetében jogszabály eltérıen rendelkezhet.
29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet
az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt
vevık meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - elınyben
részesítési kötelezettséget írhat elı.
7
Bevezetés
A fenti törvényi háttér szellemében a Medgyessy Ferenc Általános Iskola a következıkben
dolgozza ki az intézmény közoktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzését és intézkedési
tervét, vállalva, hogy az elkészült és elfogadott dokumentumot összehangolják az
intézmény mőködését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal, különös
tekintettel az intézmény pedagógiai programjára és intézményi minıségirányítási
programjára.
2. Az intézményi közoktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzés és intézkedési terv célja
� A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlıség elısegítése a közoktatási
intézményben.
� Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszőrése.
� Az egyenlı hozzáférés biztosítása a minıségi oktatáshoz.
� A halmozottan hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségének biztosítása és
elımozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban. (Támogató lépések,
szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévı hátrányokat, javítják a
tanuló iskolai sikerességét.)
� A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi
integráció támogatása.
8
2.1. Helyzetelemzés
Intézményi alapadatok %-os arány
OM azonosító: 034839 -
Intézmény neve: Medgyessy Ferenc Általános Iskola
címe: 1039 Bp., Medgyessy Ferenc u. 2-4
-
Fenntartó neve: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat
címe: 1033 Bp., Fı tér 3
-
Fıállású pedagógusok száma: 45 -
Az intézménybe járó tanulók száma: 409 -
HH tanulók száma: 60 14,6%
ebbı
l
HHH tanulók száma: 6 1,5%
Napközis, iskolaotthonos tanulók száma: 172 42 %
HH tanulók száma: 48 11,7%
ebbı
l
HHH tanulók száma: 2 0,5%
Az intézménybe járó magántanulók száma: 3 0,7%
Az intézménybe járó fejlesztésre szoruló,
szakvéleménnyel rendelkezı tanulók száma: 42 10,2%
Más település(ek)rıl bejáró tanulók száma: 36 8,8%
HH tanulók száma: 5 1,2%
Ebbıl
HHH tanulók száma: 2 0,5%
2.1.1. Külsı tényezık
A fıváros III. kerületében a HÉV-hez közel esı iskola, így könnyen megközelíthetı más
kerületbıl és településrıl átjáró diákok számára is.
A kerület lakosságán kívül is van érdeklıdés az iskola iránt. A társadalmi rétegzıdést
illetıen sokszínő a lakosság összetétele, amely a lakáshoz jutás eredményeként keletkezett
sok évvel ezelıtt. A tanulók a lakótelepi családok gyermekei, társadalmi rétegzıdés
9
szempontjából a középrétegbıl kerülnek ki. Óbudára jellemzı volt a német nemzetiségi
családok nagyszámú elıfordulása. Ez a sokszínőség az iskolában is megfigyelhetı. A
színes skála a családok szociális helyzetét és a társadalmi ranglétrán elfoglalt helyét
figyelembe véve sokféle igény megjelenését eredményezi. A kerületben 117 000 ember
él. Az iskolát nem fenyegeti a csökkenı gyereklétszám, évek óta közel 400 fıre állt be a
tanulólétszám. Így a kerületnek az iskolában folyó színvonalas alapozó képzésre, és a
német nemzetiségi nevelı-oktató munkára a jövıben is szüksége lesz.
Össztársadalmi igény az iskolák felé a kompetencia alapú tudás megszerzése.
Magyarország a PISA felmérés alapján az olvasás és szövegértés területén kissé a
nemzetközi átlag felett, de a matematikai logika területén a mezıny utolsó egyharmadában
szerepelt. Ez az elkeserítı eredmény az ország oktatásirányítását arra késztette, hogy
változtasson az eddigi módszereken. Ennek egyik eszköze, hogy az Európa Terv részeként
a Nemzeti Fejlesztési Tervben pályázatok útján kívánják felkészíteni az iskolákat az
uniós elvárásokra. A pedagógiai munkát támogató eszközök kidolgozása a tartalmi és
módszertani megújulást célozták meg.
A gyermeklétszám alakulása a kerületben
Az óvodai létszám egyre nı, ami nagy valószínőséggel az iskoláskorú gyerekek
létszámnövekedését eredményezi. Ebbıl a tanulólétszám növekedésére lehet számítani.
2.1.2. Belsı tényezık
Történelmi elızmények
Az iskola Békásmegyer legrégebbi iskolája, története több évtizedes múltra tekint vissza.
1976-ban indult az oktatás, a földszinten az óvoda, az I. emeleten az iskola mőködött. A
következı években már ezernél több diák járt ide. Az induláskor több helyszínen folyt a
nevelı-oktató munka, de mindezek ellenére – egyéni arculatának kialakításával – egyre
biztosabb alapokat szilárdított meg az iskola. Rövid ideig 9–10. évfolyam is mőködött,
melyen informatikát tanultak a gyerekek. A változó világban az iskola kollektívájának
gyermekközpontúsága semmit nem változott. Tantestületünk nagy gyakorlattal
rendelkezı, egységes pedagógiai elveket valló, érett pedagógusokból áll. A kollégák a
legjobb tudásukkal igyekeznek segíteni tanulóikat abban, hogy a legtöbbet hozzák ki
10
képességeikbıl, és így sikeres életet tudjanak majd építeni. Ennek ékes bizonyítéka a
kerületi és országos versenyeredmények, az országos kompetencia-felmérések
eredményei, és a 8. osztályosok beiskolázása. Nagy pozitívum, amely az egységes
értékrendünk hozadéka, hogy tanulóink magatartása a lakótelepi környezet és a sokrétő
szociális háttér ellenére kulturált, minden élethelyzetben a kor elvárásának maximálisan
megfelelı. A lakótelepi iskola életében a több évtized több generációt ölel át. Az
intézmény iránti fokozott bizalom jele, hogy volt tanítványaink gyermekeiket szintén ebbe
az iskolába hozzák tanulni. Ez óriási elismerés, hiszen a legnagyobb kincsét, a gyermekét
bízza a kollégákra a szülı.
1980-ban alakult meg a Kincsı Néptáncegyüttes, amely méltán nagy büszkesége az
iskolának, hiszen Európa-szerte képviselik hazánkat a különbözı nemzetközi
néptáncfesztiválokon, óriási sikerrel.
Az intézmény tárgyi feltételei
Épületek
Az iskola a 21. század kihívásainak megfelel, minden tanterem megfelelı technikai
felszereltséggel, internet hozzáféréssel rendelkezik. Az épület akadálymentesítését, az
udvar és a sportpálya felújítását a kor kívánalmainak megfelelıen még meg kell oldani.
Az iskola épületében található:
Az iskola épületében található:
• 18 osztályterem
• néptánc terem, tükrös terem
• 3 szaktanterem szertárral (kémia-fizika, technika, informatika)
• 5 tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem (nyelvi, fejlesztı,
gyermekvédelem)
• 1 napközis szoba
• 1 szertár
• 1 könyvtár
• 1 tornaterem öltözıkkel
• 1 aula
• sportpálya, mely a lakosságé is
11
• ebédlı
• melegítıkonyha
• tanári szoba és irodák
• megfelelı számú mellékhelyiség
• technikai helyiségek
• orvosi szoba
Az iskola osztálytermeinek beosztása a tanulók életkorának megfelelı, külön szinten
található az alsó- és a felsı tagozat, amely alól csak egy osztály a kivétel. Minden osztály
rendelkezik saját tanteremmel. Az ügyintézésre alkalmas irodák száma elegendı. Az
elıírásoknak megfelelı az étkezı és az orvosi szoba.
EU-s pályázat eredményeként 2006-ban részlegesen felújították az épületet. Ekkor
nyílászárócserére, tetıszigetelésre, az elektromos hálózat és a főtés központjának
korszerősítésére került sor.
Könyvtár
Iskolánk könyvtára 72 m2 alapterülető, egy kisebb létszámú osztály tanulóinak egyidejő
foglalkoztatására alkalmas teremben helyezkedik el. Közel 15 000 kötetes állománya
szabadpolcos tárolási rendszerben várja olvasóit.
Két, internet-kapcsolattal rendelkezı, iskolai hálózatra kötött számítógép is a
könyvtárhasználók rendelkezésére áll.
Az iskola tanulói és dolgozói a hét minden napján térítésmentesen vehetik igénybe a
könyvtár szolgáltatásait.
A könyvtári állományunk maximálisan kiszolgálja a nevelı-oktató munkát.
Eszközállomány
A tantermek bútorzatát, a székeket, padokat folyamatosan kicserélték. Ezek a padok már
alkalmasabbak a csoportos foglalkozásokra.
Az informatika terem felszereltsége fejlesztésre szorul (pl.: a padok és a székek mérete
nem megfelelı).
A tantermek kiépített internetes hálózattal rendelkeznek. A korszerő oktatás érdekében a
tárgyi feltételeket folyamatosan fejlesztjük. Célunk az információs és kommunikációs
technológia minél szélesebb körő alkalmazása a nevelı-oktató munkában.
12
Az angol nyelvi tanteremben digitális tábla, az informatikai és a természettudományos
szaktanteremben kivetítı, projektor, és mimióval felszerelt kerámia tábla található.
Az iskolának sportudvara nincs. Bitumenes, kerítéssel elzárt tér biztosítja a gyerekek
szabadlevegın tartózkodását.
A belsı tereket, az iskola udvarát és közvetlen környezetét a szülık, gyerekek,
pedagógusok közös összefogással folyamatosan felújítják, karbantartják.
Az intézmény személyi feltételei
Az Önkormányzat által engedélyezett a pedagógusok létszáma. A szakos ellátottság teljes.
A nevelıtestület minden tagja a törvényben meghatározott képesítéssel rendelkezik.
A nevelı-oktató munkát könyvtárpedagógus, szabadidıszervezı, pszichológus,
fejlesztıpedagógus, gyermekvédelmi felelıs segíti.
Pedagógusokra vonatkozó adatok
Végzettség szerinti megoszlás:
• egyetemi: 15 %
• fıiskolai: 85%
Szakmai közösségek
Jelenleg az iskolában 6 munkaközösség mőködik. Negyedévente tagozati ülést tartanak.
- Alsós mk. (1–4. évf.)
- Humán mk.
- Természettudományi mk.
- Nyelvi mk.
- Testnevelés mk.
- Pályázatíró mk.
- PR munkát segítı mk.
A hat munkaközösségbıl négy a nevelı-oktató munkát szervezi.
Feladatuk:
- A tantárgyakon belüli és a tantárgyak közti oktató munka koordinálása.
- A helyi továbbképzések szervezése.
- Az új kezdeményezések kidolgozása, s az ehhez tartozó taneszközök kiválasztása.
- Az értékelési rendszerük fejlesztése.
13
- A szaktárgyi vetélkedık, versenyek szervezése, lebonyolítása.
A pedagógusok munkáját segíti:
- gazdasági ügyintézı,
- iskolatitkár,
- iskolai rendszergazda,
- gondnok, karbantartó,
- kézbesítı,
- portás,
- takarító.
A pedagógusok továbbképzési területei:
- a kooperatív oktatás módszere,
- a projektmódszer elsajátítása,
- ECDL-tanfolyam,
- nemzetiségi hon- és népismeret,
- kompetenciaalapú oktatás,
- segítıkészség a tanulás sikerességéhez szükséges pszichikus funkciók
megfigyelésére és fejlesztésére,
- diszlexia,
- diszkalkulia,
- mozgásfejlesztés,
- közoktatásvezetı-képzı,
- tehetséggondozás,
- nem szakrendszerő oktatás,
- drámapedagógia.
Érett nevelıtestületünk tagjai kiválóan felkészült, nagy szakmai tapasztalattal és jelentıs
tanítási gyakorlattal rendelkezı pedagógusok, akik biztosítékai a nevelı-oktató munka
magas szintő mővelésének. Az iskola kollektívája minden évben több munkaközösség-
vezetıt ad a kerületnek.
A tantestület magja 20 éves munkaviszonnyal rendelkezik az iskolában. A fluktuáció nem
jellemzı, a munkahelyváltás oka legfıképpen költözés vagy családi ok.
14
A tanulók jellemzıi:
Az iskola tanulóinak száma évek óta 400 fı körüli.
Tanulóink nagy része az iskola lakótelepén él, de járnak hozzánk a kerület más részérıl és
a környezı településekrıl is.
A családok anyagi, kulturális igénye, a tanulók tudásszintje változatos képet mutat.
Tanulóink jelentıs része a középrétegbıl, egy része pedig szociálisan hátrányos
környezetbıl származik.
Nevelı-oktató munkánkban figyelembe vesszük a mikro- és makrokörnyezet sajátosságait,
és ennek megfelelıen alakítjuk pedagógiai programunkat.
A hátrányos helyzető, tanulási nehézséggel küzdı és magatartászavaros tanulók aránya a
párhuzamos osztályok között kiegyenlített.
Sajátos nevelési igénylı tanulója nincs az iskolának.
Évente csupán 0,3–0,8% az évismétlı.
A német nemzetiségi nyelvet oktató programban résztvevı, és az általános tantervő
osztály tanulói között a heterogén szociális háttér miatt a tanulmányi elımenetelben
különbség jelentkezik, amely 2-3. osztályra kiegyenlítıdik.
A tanulók képességei az országos kompetenciamérés eredménye alapján a kiváló
pedagógiai munkának köszönhetıen matematikából és szövegértésbıl is a jó
középmezınyben található.
Talán ennek is köszönhetı, hogy a tanulók nem vágynak 6, ill. 8 osztályos gimnáziumba,
évente csak 1–2 tanuló megy át ilyen oktatási intézménybe. A tanulók zöme A tanulók
képességei az országos kompetenciamérés eredménye alapján, a kiváló pedagógiai
munkának köszönhetıen, matematikából és szövegértésbıl is a középmezınyben
található.
Talán ennek is köszönhetı, hogy a tanulók nem vágynak 6, ill. 8 osztályos gimnáziumba,
évente csak 1–2 tanuló megy át ilyen oktatási intézménybe. A tanulók zöme
szakközépiskolában, gimnáziumban és egy részük nemzetiségi és kéttannyelvő
gimnáziumban folytatja tanulmányait.
15
A képzésre jellemzı adatok:
Az iskola nyolc évfolyamos általános iskola.
Az oktatás és nevelés hagyományos osztálykeretben és csoportbontásban történik. Az alsó
tagozaton a nagy felmenı rendszer alapján mőködünk.
1. évfolyamtól felmenı rendszerben:
- német nemzetiségi nyelvoktató programmal mőködnek az „a” osztályok,
ahol a német nyelv és irodalom heti 5 órában, a német nép- és honismeret alsó
és felsı tagozaton heti 1 órában szolgálja a tanulók ismeretszerzését. Ezek az
osztályok egész napos rendszerben tanulnak.
- a „b” osztályok programja a normál tanterv mellett az 1-3. évfolyamon heti 2
órában, 4. osztálytól heti 3 órában angol nyelv. 3. osztálytól informatika
oktatásban részesülnek, bontott csoportban. 4. osztálytól heti 5 órában tanulják
a matematikát. Ezek az osztályok napközi otthonos rendszerben tanulnak.
Szakkörök:
A szakköröket minden évben az év végi igényfelmérésnek, és a mindenkori órakeretnek
megfelelıen biztosítjuk, ezzel is segítve iskolánkban a tehetséggondozást.
1–4. évfolyamon a hét egy napján igény szerint klubfoglalkozás tartunk, amely kézmőves
foglalkozásokból, sportjátékokból áll.
Az Aelia Sabina Zeneiskolával együttmőködve, kihelyezett mővészeti oktatás keretén
belül
• 1–8. évfolyamig néptáncoktatás,
• hangszeres zeneoktatás és
• 2010/2011-es tanévtıl zenebarát osztály beindulásával 1. osztálytól kezdve zenei
elıképzı oktatás folyik iskolánkban.
Az intézmény továbbtanulási mutatóinak vizsgálata során kitőnik, hogy az iskolából
2003 és 2011 között a tanulók zöme szakközépiskolai iskolatípusban kívánt
16
továbbtanulni. Az iskola törekvése, hogy az itt végzett gyermekek döntı többsége
érettségit adó intézményben folytassa tanulmányait.
A tanórákat a gyerekekre tervezett, a problémafelvetı kérdésekre súlypontozó
óravezetés jellemzi, mely eredményesen befolyásolja a tanítási-tanulási folyamat
teljes cél- és feladatrendszerét. Ügyelnek a tanulók optimális terhelésére, és
folyamatosan ellenırzik, értékelik a tanulók tevékenységét. A különleges bánásmódot
igénylı tanulók is személyre szóló odafigyelést, segítséget kapnak.
Az évfolyamismétlık száma folyamatosan ingadozik 0,3% és 0,8% között, amely azt
mutatja, hogy a pedagógiai munka az iskolában eredményes és gyermekközpontú.
Mindezek alapján elmondható, hogy az intézményben folyó pedagógiai munka sikeres a
tekintetben, hogy az iskola tanulóit felkészíti a következı iskolatípusba való lépésre.
Iskolánk folyamatosan figyeli és feldolgozza a kompetenciamérés eredményeit.
Pedagógusaink komoly erıfeszítést tesznek azért, hogy tanulóink az országos
középmezınyben helyezkedjenek el.
A tanórán kívüli programok közül valamennyi programtípusban jelentıs számban vettek
részt az iskola tanulói.
Alapfokú mővészeti oktatásban az elmúlt 5 év tapasztalatai alapján az iskola tanulóinak
25-30 %-a vesz részt.
A szakkörökön is jelentıs arányban vesznek részt halmozottan hátrányos helyzető
gyermekek.
Intézményünk a délutáni foglalkozásokat (napközi, tanulószoba, szakkörök, sportkör,
tehetséggondozás, fejlesztı foglalkozás, korrepetálás) igénylı tanulók 100%-ának
biztosítja a lehetıséget.
Összességében elmondható, hogy az intézmény számos tanórán kívüli programot
szervez, melyeken az iskola tanulói jelentıs létszámban vesznek részt. Minden
programtípusban jellemzı a halmozottan hátrányos helyzető tanulók részvétele.
Az iskola specialitásai közül a legjellemzıbbek a nemzetiségi német nyelvoktatást segítı
tanórán kívüli programok (német vers- és prózamondó, valamint kisjelenetjátszó verseny,
német tanulmányi versenyek, Német Kultúra Napja, Literátum Nyelvi Verseny,
nemzetiségi délutánok). Az iskolában 1980 év óta mőködik a Kincsı Néptáncegyüttes,
17
mely évente 110-120 tanulót ismertet meg a magyar népi kultúrával. Az együttes nem csak
magyarországi fesztiválokon, hanem évek óta Európa- szerte külföldi fesztiválokon is
méltón képviseli hazánkat.
A mővészeti oktatásban való részvételhez a rászoruló gyermekek alapítványi segítségben
részesülnek.
Az intézmény rendszeres kapcsolatot ápol a családsegítıvel, a gyermekjóléti
szolgálattal, a védınıi szolgálattal, alkalmi kapcsolata van a helyi kisebbségi
önkormányzatokkal, kivéve a Német Kisebbségi Önkormányzatot, amellyel nagyon
szorosan együttmőködik.
Mindezek alapján az intézmény civil kapcsolatai mintaszerően pozitívnak minısíthetıek.
3. A hátrányos helyzető közalkalmazotti csoportok foglalkoztatási helyzete
3.1. A hátrányos helyzető munkavállalói csoportok
A hátrányos helyzető munkavállalói csoportok a következık:
• a nık,
• a negyven évnél idısebb közalkalmazottak,
• a romák,
• a fogyatékos személyek,
• a kettı vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelı közalkalmazottak,
• a tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló közalkalmazottak,
• a pályakezdık,
• az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık.
3.2. A foglalkoztatási helyzet vizsgálata
A hátrányos helyzető munkavállalói csoportok foglalkoztatási helyzetét vizsgálni kell
különösen a következı szempontok szerint:
• személyi juttatások,
• munkakörülmények,
• szakmai elımenetel és képzés,
• gyermekneveléssel és szülıi szereppel kapcsolatos kedvezmények.
18
3.3. A személyi juttatásokkal kapcsolatos elemzési feladatok
Az intézményben az illetmények megállapítása a közalkalmazotti bérrendszer szerint,
tehát jogszabály által meghatározott feltételek szerint történik. Ebben az esetben hátrányos
megkülönböztetés nem történhet.
A személyi juttatások körébe sorolt egyéb ellátásnál a vonatkozó belsı szabályzat
határozhatja meg az ellátások mértékét.
Elemezni kell, hogy az egyéb – illetményen kívüli – juttatásokban hogyan részesülnek a
hátrányos helyzető közalkalmazottak a többi közalkalmazotthoz képest.
Az illetményekhez kapcsolódóan vizsgálni kell:
• a pedagógus által ellátandó kötelezı órák számát, valamint a ténylegesen ellátott
órák számát,
• a pedagógusnak a nevelı és oktató munkával vagy a gyermekekkel, a tanulókkal
való foglalkozással töltött idejét.
A pedagógus által ellátandó kötelezı órák tekintetében vizsgálni kell azt, hogy a kötelezı
órák heti, illetve napi elosztási rendjében nem tapasztalható-e hátrányos helyzet az érintett
közalkalmazotti csoport esetében.
Elemezni kell azt, hogy a kötelezı órán felül, túlórában ellátandó feladatokban való
közremőködés lehetıségét – s ezzel többletjövedelem megszerzésének lehetıségét –
hogyan biztosították, figyelembe vették-e a túlórában ellátandó feladatokkal kapcsolatos e
közalkalmazotti elképzeléseket, javaslatokat, természetesen az intézményi feladatellátás
elsıdleges magas szakmai teljesítésén felül. (Pl.: Hiányzás esetén a szakos helyettesítés az
elsıdleges)
A kötelezı órákon túli munkaidı teljesítése során elemezni kell, hogy a pedagógusok
mennyi:
• nem kötelezı tanórai foglalkozást,
• napközis, tanulószobai foglalkozást,
• az osztály közösségét érintı programszervezési feladatokat,
• szakkört,
• versenyre való felkészítı foglalkozást,
• egyéb tanórán kívüli foglalkozást tartanak.
19
3.4. A munkakörülményekkel kapcsolatos elemzési feladatok
Vizsgálni kell a hátrányos helyzető közalkalmazotti csoportok munkakörülményeit, ezen
belül
• a munkájukat segítı segédeszközökhöz, iskolai felszerelésekhez való hozzájutást,
• a munkavégzés helyét és közvetlen környezetét.
3.5. A szakmai elımenetellel és képzéssel kapcsolatos elemzési feladatok
Az elımenetel tekintetében a közalkalmazotti törvény megszabja az elımenetel kereteit.
Elemezni szükséges, hogy a hátrányos helyzető csoportok képzése hogyan történik.
Lehetıségük volt-e arra, hogy a különbözı képzéseken részt vegyenek, hogyan történt a
továbbképzési tervbe és a beiskolázási tervbe való felvételük, hogyan történt a képzésben
való részvételhez kapcsolódó költségek finanszírozása, kötöttek-e tanulmányi szerzıdést, s
a szerzıdési feltételek milyenek voltak.
3.6. A gyermekneveléssel és a szülıi szereppel kapcsolatos kedvezmények elemzési
feladatai
Vizsgálni kell, hogy a gyermekneveléssel és a szülıi szereppel kapcsolatos kedvezmények
érvényre juttatása hogyan történik. Figyelembe vételre került-e az ügyeletek, az
órabeosztás, az egyéb ellátandó feladatok elvégzésére való kötelezéskor a kedvezményre
való jogosultság.
4. Az alkalmazotti esélyegyenlıség biztosítására vonatkozó célok, a célok eléréhez
szükséges eszközök
Az intézmény az esélyegyenlıség biztosítása érdekében az alábbi célokat határozza meg:
• a személyi juttatások terén tapasztalt esélyegyenlıtlenségek csökkentése,
megszüntetése,
• a munkakörülmények vonatkozásában megmutatkozó esélyegyenlıtlenségek
felszámolása,
20
• a szakmai elımenetel és képzés területén az esélyegyenlıség biztosítása,
• a gyermekneveléssel és szülıi szereppel kapcsolatos kedvezmények biztosítása.
4.1. A személyi juttatások terén tapasztalt esélyegyenlıtlenség csökkentése,
megszüntetése
A hátrányos közalkalmazotti csoportok esélyegyenlıségének megteremtése középtávú
célkitőzés.
Az intézményi feladatellátás után elıször a következı célok, és a célok eléréséhez
szükséges feladatok kerülnek meghatározásra:
Az alapilletmények kötött rendszerén túl biztosítani kell a személyi juttatással járó
feladatok ellátásában való részvételét valamennyi hátrányos helyzető csoportnak úgy,
hogy az adott feladat esetében meg kell kérdezni valamennyi érintettet arról,
• milyen jellegő feladatot, tevékenységet szeretne, tudna ellátni,
• milyen idıbeosztás lenne számára megfelelı,
• milyen leterheltség számára az elfogadható, illetve ideális,
• a megkérdezettek válaszai alapján kell összehangolni és megszervezni a
feladatellátást úgy, hogy a hátrányos helyzető csoportoknak a többi
közalkalmazottal szembeni hátránya mérséklıdjön, illetve megszőnjön. Az
összehangolási, szervezési feladatoknál figyelembe kell venni, ha egyes
közalkalmazott több hátrányos helyzető csoportba is beletartozik, akkor kérését
nagyobb súllyal kell figyelembe venni.
4.2. A nıkkel mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok
Lehetıséget kell adni számukra, hogy az alapilletmények kötött nagyságán túlmenıen
egyenlı eséllyel vegyenek részt azokban a feladatokban, amelyekhez pótlékok, illetve
külön személyi juttatások járnak:
• kötelezı pótlékok,
• vezetıi pótlék,
• osztályfınöki feladat ellátásáért kapott pótlék,
• egyéb feltételektıl függı pótlékok.
21
Cél: a hátrányos helyzető közalkalmazottak és csoportok – a hátrányos helyzetükbıl
fakadó negatív hatásokat csökkentve – lehetıséget kapjanak a munkavégzéshez
kapcsolódó juttatások körébe tartozó:
• jutalom,
• túlóra, helyettesítés,
• egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatás egyenlı eséllyel történı eléréséhez.
Cél: a foglalkoztatottak sajátos juttatásai esetében is egyenlı igénybevételt és hozzáférési
lehetıséget biztosítson az intézmény. Így gondoskodni kell arról, hogy a hátrányok
csökkenjenek a különbözı sajátos juttatások biztosítása terén is.
4.3. A negyven évnél idısebb közalkalmazottakkal, mint hátrányos helyzető
csoporttal kapcsolatos célok és feladatok
Biztosítani kell számukra, hogy a továbbképzési rendszerben oly módon vehessenek részt,
hogy ezáltal magasabb fizetési besorolást kapjanak.
Az idısebb munkavállalóknál úgy teremtsék meg a személyi juttatások jogszabályokban
meghatározott mértékét, hogy azon felül egyenlı eséllyel vegyenek részt olyan
feladatokban, melyekért külön díjazás jár. A munkát, feladatot ekkor úgy kell
megszervezni, hogy az igazodjon a munkavállaló fizikai, egészségi állapotához és
helyzetéhez.
Az elızıeken kívül figyelembe kell venni az 1.1. pontban meghatározottakat.
4.4. A romákkal, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és
feladatok
Cél: a roma foglalkoztatottak számára is biztosítva legyen a kötelezı bérezésen kívüli,
egyéb feladatokban való részvétel.
Az elızıeken kívül figyelembe kell venni az 1.1. pontban meghatározottakat.
22
4.5. A fogyatékos személyekkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos
célok és feladatok
Cél: a fogyatékkal élı foglalkoztatottak számára is biztosítva legyen a kötelezı bérezésen
kívüli egyéb feladatokban való részvétel, melynek során külön figyelembevételre kerül az
érintett személy fogyatékának jellege.
Az elızıeken kívül figyelembe kell venni az 1.1. pontban meghatározottakat.
4.6. A két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelı közalkalmazottakkal mint
hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok
A jogszabályban meghatározott személyi juttatáson túl biztosítani kell a többletmunka
végzésének lehetıségét is úgy, hogy azzal a közalkalmazott más kifizetett juttatáshoz is
hozzájusson. Ezt kedvezı munkaidı beosztással kell megteremteni akként, hogy a
gyermekneveléssel kapcsolatos teendıket is figyelembe kell venni.
Gondoskodni kell arról, hogy a közalkalmazott a gyermekei betegsége miatti távolléte
következtében hátrányban ne részesüljön.
Az elızıeken kívül figyelembe kell venni az 1.1. pontban meghatározottakat.
4.7. A tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló közalkalmazottakkal mint
hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok
A jogszabályban meghatározott személyi juttatáson túl biztosítani kell a
többletmunkavégzés lehetıségét is úgy, hogy azzal a közalkalmazott más kifizetett
juttatáshoz is hozzájusson. Ezt kedvezı munkaidıbeosztással kell megteremteni úgy, hogy
a gyermekneveléssel kapcsolatos teendıket is figyelembe vegyék, mivel ezt a
közalkalmazottnak egyedülállóként kell megoldania.
Gondoskodni kell arról, hogy a közalkalmazott a gyermekei betegsége miatti távolléte
következtében hátrányban ne részesüljön.
Az elızıeken kívül figyelembe kell venni az 1.1. pontban meghatározottakat.
23
4.8. A pályakezdıkkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és
feladatok
A pályakezdık a vonatkozó jogszabály alapján meghatározott személyi juttatásban
részesülnek. Pályakezdı fiatalként a családalapítás idıszakában azonban jelentıs anyagi
terhei lehetnek, ezért hátrányos helyzetük leküzdése érdekében biztosítani kell számukra is
a lehetıséget arra, hogy aktívan részt vehessenek olyan feladatok ellátásában, amelyekre a
jogszabályok alapján külön juttatásban részesíthetık.
Az elızıeken kívül figyelembe kell venni az 1.1. pontban meghatározottakat.
4.9. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezıkkel mint hátrányos helyzető
csoporttal kapcsolatos célok és feladatok
Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık munkabére a jogszabály alapján
meghatározott személyi juttatás lehet. Az alacsony iskolai végzettséghez kapcsolódó
alacsonyabb személyi juttatások miatti hátrány csökkentése úgy lehetséges, hogy a
munkáltató támogatást nyújt a magasabb iskolai végzettség megszerzésére.
Az elızıeken kívül figyelembe kell venni az 1.1. pontban meghatározottakat.
5. A munkakörülményekre vonatkozó esélyegyenlıség
A hátrányos közalkalmazotti csoportok munkakörülményekre vonatkozó
esélyegyenlıségének megteremtése középtávú célkitőzés.
Az idei évben elıször a következı célok és a célok eléréséhez alkalmazandó eszközök
kerülnek meghatározásra:
5.1. A nık mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok
A mindennapi munkakörülményeket meghatározó, jogszabályban elıírt kötelezı
(minimális) eszközök és felszerelések biztosításánál gondoskodni kell arról, hogy az
eszközök, felszerelések rendelkezésre állása során a nıket, illetve azokat a helyiségeket,
amelyekben nık tanítanak, egyenlı súllyal kezeljék.
24
Nem szabad az eszközök minısége terén sem hátrányos megkülönböztetést tenni, de
figyelembe kell venni a nık igényeit: például terhes nı számára lábtartóval rendelkezı
asztal, kényelmes, a hát támasztására alkalmas szék.
Biztosítani kell azt, hogy az épületben, épületrészben, intézményegységben, a székhelyen
kívüli intézményegységben a különbözı munkakörülmények figyelembe vételre
kerüljenek, a nık ne kerüljenek hátrányos munkakörülmények közé.
5.2. A negyven évnél idısebb közalkalmazottakkal, mint hátrányos helyzető
csoporttal kapcsolatos célok és feladatok
A negyven évnél idısebb közalkalmazottakra értelemszerően vonatkoztatni kell az 5.1.
pontban meghatározottakat.
5.3. A romákkal, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és
feladatok
A romák esetében értelemszerően vonatkoztatni kell az 5.1. pontban meghatározottakat.
5.4. A fogyatékos személyekkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos
célok és feladatok
Cél: a fogyatékkal élı foglalkoztatottak számára is elérhetı, hozzáférhetı módon
biztosítva legyenek az olyan munkakörülmények, melyek más foglalkoztatottak számára
elérhetıek, hozzáférhetıek. A munkakörülményeket úgy kell kialakítani, hogy azok
igazodjanak a fogyatékuk jellegéhez.
5.5. A két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelı közalkalmazottal, mint
hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok
Biztosítani kell azt, hogy a munkavégzés során kiemelt figyelmet fordítsanak a munka- és
pihenıidı hosszára. Gondoskodni kell arról, hogy a két vagy több tíz éven aluli gyermeket
nevelı munkavállalók leterheltsége heti és napi viszonylatban kiegyensúlyozott legyen. Ez
lehetıvé teszi számukra a gyermekükkel való foglalkozás nyugodt feltételeit.
Az elızıeken túl biztosítani kell az 5.1. pontban meghatározottakat.
25
5.6. A tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló közalkalmazottakkal, mint
hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok
Biztosítani kell azt, hogy a munkavégzés során kiemelt figyelmet fordítsanak a munka- és
a pihenıidı nagyságára. Gondoskodni kell arról, hogy a tíz éven aluli gyermeket nevelı
munkavállalók leterheltsége heti és napi viszonylatban kiegyensúlyozott legyen. Ez
lehetıvé teszi számukra a gyermekükkel való foglalkozás nyugodt feltételeit.
Az elızıeken túl biztosítani kell az 5.1. pontban meghatározottakat.
5.7. A pályakezdıkkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és
feladatok
Az egyes munkakörülmények biztosítása szempontjából kedvezményben kell részesíteni a
pályakezdı pedagógust. Ilyen lehet részére a szakmai kiadványokhoz, segédletekhez való
hozzájutás, a könyvtári anyag használata, az óratervek kialakításához szükséges ismeretek
megszerzéséhez elengedhetetlen eszközök beszerzése, alkalmazása.
A megkülönböztetés célja a pályakezdı tapasztalatlanságából eredı hátrányok leküzdése.
Az elızıeken túl biztosítani kell az 5.1. pontban meghatározottakat.
5.8. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezıkkel, mint hátrányos helyzető
csoporttal kapcsolatos célok és feladatok
Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık esetében is biztosítani kell az adott feladat
elvégzéséhez szükséges kulturált, az általános elvárásoknak megfelelı
munkakörülményeket.
6. A szakmai elımenetel és képzés esélyegyenlısége
A szakmai elımenetel és képzés esélyegyenlıségének megteremtése középtávú feladat.
Fel kell mérni:
• a szakmai elımenetel iránti igényeket,
• a szakképzésben, továbbképzésben való részvételre való igényt,
26
• a kötelezı 7 éves továbbképzésen való részvételre való jelentkezést, hajlandóságot,
• a képzések idıbeosztására vonatkozó igényeket,
• a képzések támogatására vonatkozó igényeket.
Biztosítani kell azt, hogy a képzések anyagi támogatása során elınyben részesüljenek azok
a hátrányos helyzető csoportok, ahol a személyi juttatások mértéke alacsonyabb, így
nagyobb anyagi terhet jelent a képzésben való részvétel.
A továbbképzések finanszírozásában, a továbbképzésre való kötelezésben figyelembe kell
venni az egyes hátrányos helyzető csoportok sajátos helyzetét.
6.1. A nık, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok
A nık esetében figyelembe kell venni, hogy a szakmai elımenetelük a családdal
kapcsolatos feladataik ellátása miatt nehezebb, mint más közalkalmazottaknak.
A nık szakmai elımenetelével, képzésével kapcsolatban figyelembe kell venni azt, ha
kérésük van a képzési idıvel, illetve a képzési helyszínnel kapcsolatban. (Nem lehet a
nıket hátrányosan megkülönböztetni úgy, hogy távolabbi helyszínen folyó képzésre
kerüljenek beosztásra.)
6.2. A negyven évnél idısebb közalkalmazottakkal, mint hátrányos helyzető
csoporttal kapcsolatos célok és feladatok
A beiskolázási tervben elınyben kell részesíteni az adott továbbképzési idıszakban a
negyven éves kort betöltött pedagógust.
6.3. A romákkal, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és
feladatok
Lehetıséget kell biztosítani számukra ahhoz, hogy a különbözı képzéseken egyenlı
eséllyel vegyenek részt, és a képzésben való részvételre kijelöléskor se érje ıket hátrány.
A hátrány csökkentése érdekében szükséges a romák véleményének, igényének kikérése.
27
6.4. A fogyatékos személyekkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos
célok és feladatok
A fogyatékos személyek továbbképzési és beiskolázási feladatai megszervezésekor
figyelembe kell venni, hogy a fogyatékos személyek elsıbbséget élvezzenek azoknál a
továbbképzéseknél, melyek számukra könnyen megközelíthetıek.
6.5. A két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelı közalkalmazottal, mint
hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok
A gyermekeket nevelı pedagógus továbbképzésben való részvételre kijelölésekor
egyeztetni szükséges a pedagógussal, figyelembe kell venni, hogy a továbbképzés
• helyszíne, és a helyszín megközelítése céljából megtett utazás, az utazással töltött
idı,
• a képzés ideje, idıbeosztása mennyire felel meg a dolgozónak.
6.6. Tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló közalkalmazott, mint hátrányos
helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok
A gyermekeket egyedül nevelı pedagógus továbbképzésben való részvételre kijelölésekor
egyeztetni szükséges a pedagógussal, figyelembe kell venni, hogy a továbbképzés
• helyszíne, és a helyszín megközelítése érdekében megtett utazás, az utazással
töltött idı
• a képzés ideje, idıbeosztása mennyire felel meg a dolgozónak.
A gyermekét egyedül nevelı dolgozó kérését kell a legnagyobb hangsúllyal figyelembe
venni.
6.7. A pályakezdıkkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és
feladatok
A pályakezdık szakmai elımenetelét úgy kell biztosítani, hogy
• a pályakezdı pedagógus munkájának segítése céljából ki kell jelölni legalább egy
megfelelıen tapasztalt személyt,
• lehetıséget kell biztosítani szakmai konzultációkra,
• az oktatás minıségének megítélésére segítséget kell nyújtani.
28
Lehetıséget kell biztosítani a pályakezdı pedagógusnak minden olyan feladat ellátására és
tevékenység végzésében való részvételre, amely során tapasztalatot, szakmai rutint
szerezhet.
6.8. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezıkkel, mint hátrányos helyzető
csoporttal kapcsolatos célok és feladatok
Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık számára, függetlenül attól, hogy nem
tartoznak a 7 éves továbbképzési kötelezettség alá, lehetıséget kell biztosítani arra, hogy
képzettségi szintjüket emelı képzésben vegyenek részt.
6.9. A gyermekneveléssel és a szülıi szereppel kapcsolatos kedvezmények
A dolgozó hátrányos helyzetben van azáltal, ha gyermeknevelési feladatot is el kell látnia.
A szülıi feladatok jelentıs leterheltséget, kötelezettséget rónak mind a nıkre, mind a
férfiakra.
A gyermekneveléssel, a szülıi szereppel kapcsolatos hátrányok leküzdése érdekében
kedvezményeket kell biztosítani a gyermeket nevelık számára. A kedvezmények
biztosításánál külön fontossági sorrendet kell felállítani az alábbiak szerint:
• a 10 év alatti gyermeket, gyermekeket egyedül nevelı nı (kétszeresen is hátrányos
helyzető),
• a kettı vagy több 10 évesnél fiatalabb gyermeket nevelı nı,
• a 10 évesnél fiatalabb gyermeket nevelı nı,
• a 10 évesnél idısebb gyermeket nevelı nı.
A gyermeket nevelı nık esetében az alábbiakat kell figyelembe venni:
• a kötelezı tanítási órákra vonatkozóan kedvezı idıbeosztást kell kialakítani,
• az óraközi szünetek felügyeleti feladatainak beosztásánál is figyelembe kell venni
a pedagógus kötelezı tanítási óráinak beosztását, s az ügyeleti feladatokat ahhoz
kell igazítani,
• a pedagógusnak megfelelı idıbeosztásban kell biztosítani a következı tanóra
elıkészítésével összefüggı feladatok ellátásához szükséges idıt,
• a munkaköri feladatként ellátandó tevékenységekre a pedagógust úgy kell
beosztani, kijelölni, utasítani, hogy számára az idıbeosztás megfelelı legyen,
29
• a tanítási idın kívül végzendı feladatok megszervezésében szintén figyelembe kell
venni a gyermeket nevelık gyermeknevelésre fordítandó idejét.
A megfelelı idıbeosztás érdekében vezetni kell a foglalkoztatottak idıbeosztására és
leterheltségére vonatkozó nyilvántartást.
6.9.1. A nık, mivel általában nagyobb szerepet vállalnak a gyermeknevelés során,
kedvezményekben részesítendık
A foglalkozás, valamint a szülıi szerep összehangolása érdekében a nıket a nagyobb
gyermekük esetében is kedvezményekben kell részesíteni a munkaidı beosztás során.
6.9.2. A két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelı közalkalmazottak vagy
pedagógusok esetében
Figyelembe kell venni e körülményt a tantárgyfelosztás során, s az órákat lehetıség szerint
úgy kell igazítani, hogy azok a kisgyermekekkel kapcsolatos nevelési, gondozási feladatok
elvégzését ne gátolják, igazodjanak a bölcsıdei ellátásban, óvodai nevelésben, iskolai
ellátásban résztvevı gyerekekkel kapcsolatos napi teendıkhöz.
6.9.3. A tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló közalkalmazott
Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a tantárgyfelosztás során a pedagógus órái
olyan idıbeosztásban legyenek, hogy egyedülállóként is meg tudja oldani a gyermeke
bölcsıdébe, óvodába és iskolába járását, idıben hazaérjen.
A kedvezményeket biztosítani kell a gyermeket nevelı nık és férfiak számára egyaránt.
7. A program célja
A Közoktatási intézményi esélyegyenlıségi programnak alapvetı célja, hogy biztosítsa az
intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlı bánásmód elvének teljes körő
érvényesülését. Ezen belül alapvetı, hogy az intézmény biztosítsa a szolgáltatásaihoz való
egyenlı hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzető
gyerekek hátrányainak kompenzálására.
30
Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a beiratkozásnál, a
felvételinél, az oktató-nevelı munka során, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés
gyakorlatában, a tanulói elımenetelben, a fegyelmezés, a büntetés gyakorlatában, a
tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban,
pályaorientációban, a humánerıforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai
továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülıkkel,
segítıkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.
31
8. Kötelezettségek és felelısség
o Az intézmény vezetıje felelıs azért, hogy az intézmény minden dolgozója,
tanulója, a szülık és a társadalmi partnerek számára elérhetı legyen a
közoktatási intézményi esélyegyenlıségi program, ismerjék és kövessék a
benne foglaltakat. Az ı felelıssége annak biztosítása is, hogy az intézmény
dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a
program végrehajtásához. Az egyenlı bánásmód elvét sértı esetekben meg kell
tennie a szükséges lépéseket. Éppen ezért az elfogadott programot az
intézményben jól látható helyen függesszék ki, a tanévnyitó értekezleten annak
tartalmát ismertessék.
o Az intézmény vezetıje felelıs a közoktatási intézményi esélyegyenlıségi
program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának
nyomon követéséért, és az esélyegyenlıség sérülésére vonatkozó esetleges
panaszok kivizsgálásáért.
o A tantestület minden tagja felelıs azért, hogy tisztában legyen az egyenlı
bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó jogi elıírásokkal, biztosítsa a
diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és
megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlıséggel kapcsolatos
ismereteit bıvítı képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület
minden tagjának felelıssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és
közremőködjön annak megvalósításában, illetve az esélyegyenlıség sérülése
esetén jelezze azt felettesének, illetve az illetékes munkatársának.
o Minden, az intézménnyel szerzıdéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó
fél felelıssége, hogy ismerje a közoktatási intézményi esélyegyenlıségi
programot, és magára nézve is kötelezıként kövesse azt.
32
9. Akcióterv
9.1. Azonnali beavatkozást igénylı folyamatok:
� Minden olyan helyzet és eljárás, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelı
(különös tekintettel a 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és Az egyenlı
bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény
rendelkezéseire). Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem
tapasztaltunk.
� Minden, az adatok vizsgálatát követıen beazonosított szegregált nevelési és
oktatásszervezési gyakorlat, ami alapvetıen sérti az esélyegyenlıség elvét, és
korlátozza a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási sikerességét. Ilyen
eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk.
� Ha beigazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl.
emelt szintő oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb programok), vagy az
intézményben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai
eszközök, tanítást vagy egyéni tanulást segítı egyéb eszközök, hiányos szakos
ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) nem biztosított egyenlı hozzáférés
a halmozottan hátrányos helyzető tanulók részére. Ilyen eljárásokat, folyamatokat
az intézményben nem tapasztaltunk.
33
9.2. Az akcióterv ütemezése
Helyzetelemzés
megállapítására
(problémára)
hivatkozás
A cél konkrét,
szöveges
megfogalmazás
a
Az intézkedés
leírása
Az
intézkedés
felelıse
Az
intézkedés
megvalósí-
tásának
határideje
Az intézkedés
eredményességét
mérı indikátor
rövidtávon
(1 év)
Az intézkedés
eredményességét
mérı indikátor
középtávon
(3 év)
Az intézkedés
eredményességét
mérı indikátor
hosszútávon
(6 év)
Az iskolán kívüli
segítı
programokban
való részvétel
nem jelentıs.
Növelni kell a
részvételt az
iskolán kívüli
segítı
programokban.
Ez különösen a
halmozottan
hátrányos
helyzető
gyermekek
számára fontos.
A
pedagógusokat
és a diákokat
meg kell
ismertetni az
iskolán kívüli
segítı
programokkal,
ösztönözni kell
a részvételt.
Az
intézmény
vezetıje
Folyamatos
Minden iskolán kívüli
segítı
programtípusban
vegyen részt diák.
Minden iskolán
kívüli segítı
programban vegyen
részt a halmozottan
hátrányos helyzető
diákok legalább
1/3-a.
Minden iskolán
kívüli segítı
programban
vegyenek részt a
halmozottan
hátrányos
helyzető diákok.
34
Helyzetelemzés
megállapítására
(problémára)
hivatkozás
A cél konkrét,
szöveges
megfogalmazás
a
Az intézkedés
leírása
Az
intézkedés
felelıse
Az
intézkedés
megvalósí-
tásának
határideje
Az intézkedés
eredményességét
mérı indikátor
rövidtávon
(1 év)
Az intézkedés
eredményességét
mérı indikátor
középtávon
(3 év)
Az intézkedés
eredményességét
mérı indikátor
hosszútávon
(6 év)
A
kompetenciamé-
réseken nyújtott
teljesítmény az
országos átlag
körüli értéket
mutat.
Javítani kell a
kompetenciamé
-réseken
nyújtott
teljesítményen,
a hozzáadott
értékindexet is
figyelembe
véve.
Az intézmény
a tanórán
kívüli
programjaiban
helyezze
elıtérbe az
alapkészségek
fejlesztését.
A napköziben és
a délutáni
foglalkozásokon
szakkörökön
kerüljenek
feldolgozásra a
kompetenciamé-
réshez kapcsoló-
dó tartalmak
Az
intézmény
vezetıje
Folyamatos Nem romlik a
kompetenciaméréseke
n nyújtott
teljesítmény.
A hozzáadott
értékindexet is
figyelembe véve
mérıszámokkal
rendelkezik az
intézmény.
A
kompetenciaméré-
seken nyújtott
teljesítmény 3-5%-
kal javul.
A hozzáadott
értékindexet is
figyelembe véve a
mérıszámok
szintén ilyen
mértékben
javulnak.
A
kompetenciamé-
réseken nyújtott
teljesítmény 5 %
feletti értékkel
javul.
A hozzáadott
értékindexet is
figyelembe véve
a mérıszámok
szintén ilyen
mértékben
javulnak.
35
A halmozottan
hátrányos
helyzető tanulók
részvétele az
iskolai
programokban és
a nyári
táborokban
alacsony.
Az iskolai
programok és a
nyári táborok a
halmozottan
hátrányos
helyzető tanulók
szocializációja
és
személyiségfej-
lesztése
szempontjából
rendkívül fontos
szerepet
töltenek be.
Lehetıséget kell
teremteni, hogy
részt tudjanak
venni az ilyen
programokon.
A halmozottan
hátrányos
helyzető
tanulók
számára olyan
lehetıség
biztosítása,
amelyek
segítségével
különösen
kedvezı
feltételekkel
vehetnek részt
az iskolai
programokon
és a nyári
táborokon.
Az
intézmény
vezetıje
Folyamatos
Megkeresni a
forráslehetıséget a
halmozottan
hátrányos helyzető
tanulók támogatására
(pályázatok,
alapítványi támogatás
stb.).
Az említett
programokban
legalább 5
halmozottan
hátrányos helyzető
tanuló részvétele
biztosított legyen.
Az említett
programokon
vegyen részt a
halmozottan
hátrányos helyzető
tanulók legalább
50%-a.
Az említett
programokon
vegyen részt a
halmozottan
hátrányos
helyzető tanulók
legalább 65%-a.
36
Helyzetelemzés
megállapítására
(problémára)
hivatkozás
A cél konkrét,
szöveges
megfogalmazás
a
Az intézkedés
leírása
Az
intézkedés
felelıse
Az
intézkedés
megvalósí-
tásának
határideje
Az intézkedés
eredményességét
mérı indikátor
rövidtávon
(1 év)
Az intézkedés
eredményességét
mérı indikátor
középtávon
(3 év)
Az intézkedés
eredményességét
mérı indikátor
hosszútávon
(6 év)
Nincs
együttmőködés a
cigány kisebbségi
önkormányzattal.
Az intézmény
tartson fenn
kapcsolatot a
cigány
kisebbségi
önkormányzat-
tal.
A kapcsolat
kiépítése és
fenntartása a
cigány
kisebbségi
önkormányzat-
tal.
Az
intézmény
vezetıje
Folyamatos
Az intézmény tartson
fenn kapcsolatot a
cigány kisebbségi
önkormányzattal.
Az intézmény
tartson fenn
kapcsolatot a
cigány kisebbségi
önkormányzattal.
Az intézmény
tartson fenn
kapcsolatot a
cigány kisebbségi
önkormányzattal
Az épület
állagmegóvására
fokozatosan
ügyelni kell.
Az intézmény
folyamatosan
alkalmas legyen
az oktató-nevelı
munkára.
A rendszeres
állagmegóvási
munkálatok
elvégzése.
Fenntartó
Folyamatos
Az intézmény
alkalmas legyen az
oktató-nevelı
munkára
Az intézmény
alkalmas legyen az
oktató-nevelı
munkára.
Az intézmény
alkalmas legyen
az oktató-nevelı
munkára.
37
10. Megvalósítás
Az intézmény biztosítja a település közoktatási esélyegyenlıségi programjában a rá
vonatkozó intézkedések megvalósítását.
Az intézmény különös figyelemmel kíséri a településen élı halmozottan hátrányos helyzető
tanulók helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart, együttmőködik a szociális és gyermekjóléti
ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel,
részt vesz a gyermekvédelmi jelzırendszer mőködtetésében.
Az intézmény - vezetıjén keresztül - az érzékelt problémák alapján javaslatokat,
ajánlásokat tesz a fenntartó, illetve a helyi döntéshozók részére a településen élı
halmozottan hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségének javítása céljából.
Az intézmény - vezetıjén keresztül - folyamatosan jelzi a fenntartó felé az intézmény
elérését nehezítı esetleges körülményeket, különös tekintettel a közutak
akadálymentességével és a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos problémákra.
Az intézmény belsı esélyegyenlıségi monitoring rendszert és szülıi/gondviselıi
panasztételi mechanizmust mőködtet az intézményen belül. A belsı monitoring
rendszerben rögzíti a hátrányos helyzető tanulók helyzetét érintı fıbb változásokat, kiemelten
vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását,
eredményeit a hátrányos helyzető tanulók vonatkozásában.
Az intézmény lehetıséget biztosít a szülık, illetve a gondviselık részére az iskolai
esélyegyenlıség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Az intézmény minden szülıi,
gondviselıi panaszt kivizsgál, a panaszt és a vizsgálat eredményét írásban rögzíti.
Tájékoztatja a fenntartót az esélyegyenlıség megsértésével kapcsolatos minden
panasztételrıl, a panasztételi eljárás lefolytatásába és a vizsgálat eredményének
megállapításába a fenntartó képviselıjét és a panasztevı felet is bevonja. A panasztételi
eljárás lefolytatásáért és az eljárás eredményébıl következı döntések végrehajtásáért az
intézmény vezetıje felel. A panasztételi eljárás eredményével szemben a panasztevı
ellenvéleményt fogalmazhat meg, melyet rögzíteni, és a döntéshez csatolni kell. A
panasztételi eljárás eredményétıl függetlenül a szülı/gondviselı hatósági (Egyenlı Bánásmód
Hatósága) eljárást kezdeményezhet, amelyhez az intézmény a panasztételi eljárás
dokumentációját biztosítja.
Az intézmény befogadó légkört biztosít a tanulók és a dolgozók számára. Az intézmény
biztosítja, és évente megvizsgálja, hogy minden, a mőködésére, a pedagógiai munkájára
38
vonatkozó iránymutatásba, a stratégiai dokumentumaiba (kiemelten a pedagógiai programba
és az intézményi minıségirányítási programba) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlı
bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó kötelezettségek és célkitőzések. A stratégiai
dokumentumok vizsgálatánál az intézmény az Országos Oktatási Integrációs Hálózat által
kidolgozott Útmutató a halmozottan hátrányos helyzető tanulók integrált nevelésének
kialakításához, az IPR alapú tervezéshez és intézményi önértékeléshez c. dokumentum
ellenırzılistáját használja fel.
Értékeli és beépíti jelen program ellenırzése, az éves monitoringja során szerzett
információkat, tapasztalatokat a stratégiai programjaiba, és a következı oktatási idıszak
vonatkozásában elfogadásra kerülı közoktatási intézményi esélyegyenlıségi programjába.
Az intézmény biztosítja a pedagógusok felkészítését, felkészültségük értékelését és
folyamatos továbbképzését különös tekintettel a hatékony együttnevelés, a szociális és családi
problémák azonosítása, valamint a közoktatási esélyegyenlıség területére.
11. Monitoring és nyilvánosság
Az intézmény folyamatosan belsı monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzető
tanulók helyzetét érintı fıbb változásokat, melynek keretében kiemelten vizsgálja jelen
program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a
hátrányos helyzető tanulók vonatkozásában, valamint dokumentálja a jelen programmal
kapcsolatos javaslatokat, melyek a tanulók, a tanulók képviselıi, a szülık/gondviselık, illetve
képviselıik, valamint a fenntartó és a társintézmények részérıl kerülnek elıterjesztésre.
Az intézmény biztosítja a fenntartója felé a program megvalósításával kapcsolatos éves
esélyegyenlıségi monitoringhoz kapcsolódó adat- és információszolgáltatást, illetve a
fenntartó által soron kívül igényelt információkat. Az intézmény esélyegyenlıségi
programjának elkészítéséhez és a monitorozáshoz szükséges adatok és információk
szolgáltatásáról, valamint az éves monitoring jelentés elkészítésérıl az intézmény vezetıje
saját felelısségi körében gondoskodik. A monitoring jelentés készítésére lehetıség szerint
külsı szakértıt kér fel az intézmény. Az intézmény az elkészült monitoring jelentéseket a
fenntartó felé továbbítja.
39
Jelen programot érintı éves felülvizsgálati monitoring fı tartalmi elemei:
� A halmozottan hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő tanulók intézményi
oktatási esélyegyenlıségi helyzetének bemutatása.
� Az intézményt, a hátrányos helyzető tanulókat érintı programok és tevékenységek,
valamint az ıket érintı fıbb intézményi változások bemutatása.
� Beszámoló a jelen program keretében elfogadott akcióterv végrehajtásáról, az
akciótervben meghatározott feladatok elvégzésérıl.
� Tájékoztatás a tárgyévben beadott, intézményi esélyegyenlıség megsértésével
kapcsolatos szülıi/gondviselıi panaszokról, a panasztételi eljárások eredményeirıl.
� A következı idıszakra vonatkozó program alapelveinek és cselekvési irányainak
meghatározása.
11.1. A nyilvánosság biztosítása
A fenntartó az intézmény éves monitoring jelentésének rövidített összefoglalóját a helyi
önkormányzat újságjában, a teljes jelentést, valamint jelen programot elektronikus
formában az önkormányzat honlapján közzé teszi. A monitoring jelentésnek, illetve
összefoglaló ismertetésének helyi újságban és interneten való közzétételével kapcsolatos
felelısség a fenntartót terheli.
Az intézmény a tanulónak vagy törvényes képviselıjének kérésére jelen programot
köteles nyomtatott formában a kérést követı 5 munkanapon belül kiadni. A programmal
kapcsolatos vélemények, javaslatok dokumentálásáért az intézmény vezetıje felel.
Az intézmény az éves monitoring jelentést az intézményi faliújságra vagy más, az
intézmény területén található nyilvános és jól látható helyre kihelyezi. Az intézmény a
monitoring jelentést a szülık/gondviselık, illetve az általuk kijelölt, ıket képviselı személyek
számára közvetlenül, nyomtatott formában elérhetıvé teszi, észrevételeiket, javaslataikat
írásba foglalja, azokat a következı idıszakra vonatkozó esélyegyenlıségi programjába
beépíti. Az intézmény az éves monitoring jelentést nyomtatott formában a településen
mőködı oktatási-, szociális- és gyermekvédelmi intézmények vezetıinek (illetve
intézményes partneri körének) eljuttatja, észrevételeiket, javaslataikat a következı
idıszakra vonatkozó esélyegyenlıségi programjába beépíti.
A monitoring jelentés kihelyezésével a szülık, gondviselık és a társintézmények, helyi
partnerek tájékoztatásával kapcsolatos feladatok elvégzéséért az intézmény vezetıje felel.
40
Az intézmény jelen program által meghatározott eljárásaiban a személyes adatok,
különösen a szenzitív adatok védelmérıl a magasabb szintő jogszabályok, kiadott
hivatalos állásfoglalások alapján gondoskodik. A jelen programban meghatározott
eljárások keretében személyes adat (illetve olyan adat vagy információ, amelybıl akár
közvetett módon az érintett személyére lehet következtetni) nem hozható nyilvánosságra. Az
etnikai hovatartozásra, vallási felekezethez tartozásra, szexuális orientációra vonatkozó
adat csak az érintett személy, illetve szülıjének, gondviselıjének írásos nyilatkozata
alapján győjthetı, tartható nyilván az intézmény által. Az éves monitoring jelentés
nyilvánosan hozzáférhetı változatából, bármely személyre – akár közvetett módon is – utaló
adat és információ kitörlendı. Az intézményi adat- és információkezelés körében a
személyiségi jogok védelméért az intézmény vezetıje, a fenntartói adat- és
információkezelésért a fenntartó felel.
11.2. Konzultáció és visszacsatolás
A közoktatási intézményi esélyegyenlıségi programot az intézmény a fenntartóval, a
tanulókkal, a szüleikkel/képviselıikkel, valamint a szakmai partnerekkel való
konzultáció lefolytatása után fogadja el.
Az intézmény a tanulónak vagy törvényes képviselıjének kérésére jelen programot köteles
nyomtatott formában a kérést követı 5 munkanapon belül kiadni. A programmal kapcsolatos
vélemények, javaslatok dokumentálásáért az intézmény vezetıje felel. A programmal
kapcsolatos véleményt szóban is tehet a tanuló vagy képviselıje, ez esetben kérésére
javaslatát írásba kell foglalni, és a javaslattevı ellenjegyzése után a belsı monitoring rendszer
részére dokumentálni.
Az intézmény az éves monitoring jelentés kapcsán a szülık/gondviselık, illetve az általuk
kijelölt, ıket képviselı személyek észrevételeit, javaslatait írásba foglalja, azokat a következı
idıszakra vonatkozó esélyegyenlıségi programjába beépíti.
Az intézmény az éves monitoring jelentés kapcsán a településen mőködı oktatási-, szociális-
és gyermekvédelmi intézmények vezetıinek (illetve intézményes partneri körének) eljuttatja,
észrevételeiket, javaslataikat a következı idıszakra vonatkozó esélyegyenlıségi programjába
beépíti.
41
12. Szankcionálás
Az intézményi közoktatási esélyegyenlıség megsértését érintı eseteket és panasztételeket
az intézmény vezetıjének kötelessége kivizsgálni a fenntartó képviselıjének, a
panasztevınek, továbbá, ha szükséges, akkor független szakértı közremőködésével. Az
esélyegyenlıség megsértésének megállapítása esetén az intézmény köteles az
esélyegyenlıséget sértı intézkedést, programot vagy állapotot megszüntetni. Ellenkezı
esetben a fenntartó köteles az intézménnyel, illetve az intézmény vezetıjével szemben saját
hatáskörében eljárni.
A jelen programban meghatározott, a fenntartó felelısségi körében jelentkezı mulasztások
esetén a fenntartó mulasztását az illetékes közigazgatási hivatal vagy más felettes hatóság
állapíthatja meg, a fenntartóval szemben saját hatáskörében járhat el.
Budapest, 2012. november 5.
........................................................
igazgató
42
EGYETÉRTÉS
Az iskola Esélyegyenlıségi Programja az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény alapján készült.63.§ (4)
Az iskola Esélyegyenlıségi Programjának tartalmával egyetértünk, elfogadjuk.
A szülıi szervezet nevében:
-----------------------------------
A szülıi szervezet vezetıje
Budapest, 2012. november 5.
EGYETÉRTÉS
Az iskola Esélyegyenlıségi Programja az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény alapján készült.63.§ (4)
Az iskola Esélyegyenlıségi Programjának tartalmával egyetértünk, elfogadjuk.
A diákönkormányzat nevében:
-----------------------------------
DÖK vezetı
Budapest, 2012. november 5.
43
ELFOGADÓ HATÁROZAT
Az iskola Esélyegyenlıségi Programja az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény alapján készült.63.§ (4)
Az iskola Esélyegyenlıségi Programjának tartalmával egyetértünk, elfogadjuk.
A nevelıtestület nevében:
---------------------------------------------
A nevelıtestület képviseletében
Budapest, 2012. november 5.