a magyar nyelv és irodalom kerettanterveiről tankönyvi...

„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ)” TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001

A magyar nyelv és irodalom

kerettanterveiről tankönyvi szakértőknek

Horváth Zsuzsanna, Kerber Zoltán

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

2013. február 20


A magyar nyelv és irodalom kerettantervei


Az előadás felépítése

Kerettanterv/ek – tankönyv/ek:

az általános megfelelés szempontjai

Az alsó tagozat kerettanterve

A felső tagozat kerettanterve

A középiskola (9-12.) kerettanterve

Összegzés

Konzultáció


Az általános megfelelés szempontjai

• Évfolyamra bontás (lehet évfolyamokra is, akár két évfolyamos tankönyv is, de: a tematikai egységek csak pl. 56. és 78. évfolyamok között rendezhetők át, 6. és 7. között nem!!)

• A kerettanterv tematikus egységeinek meg kell jelenni a tankönyvben, tematikai egység nem hagyható el, órakeretük maximum 10%-al csökkenthető

• Nem kötelező a kerettanterv tematikus egységeinek sorrendje

• Kiegészítő témakörök megjelenhetnek, témakörök bővebben tárgyalhatók a kerettantervben meg nem tervezett órakeret terhére

• A minimális óraszámokhoz igazodni kell, kevesebbre nem lehet tervezni (pl. 2/2 nyelvtan-irodalom, 7. osztályban: 1/2 nyelvtan-irodalom)

• A kerettanterv pl. 5., 8., és 8. évfolyamon 14 órát hagy szabad tervezésre (90%), 7. évfolyamon 11 órát

• A kerettanterv szövege nem kötelező az elsőtől az utolsó betűig:választási lehetőségeknél (szerzők, művek) választani kell, a témakör értelmezési körén belül módosíthatók a tartalmak

• A többi tantárgyi programhoz való kapcsolódás jelzése megjelenhet (ajánlott)


Alsó tagozat


Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6

Idegen nyelvek 2

Matematika 4 4 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

Tantárgyi struktúra és óraszámok

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon


A kerettanterv a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési követelményeire épül

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Olvasás, az írott szöveg megértése

Írás, szövegalkotás

A tanulási képesség fejlesztése

Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése

Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

Globális

Társadalmi - közösségi

Személyes – közösségi

Családi

Egyéni


Tartalmi szerkezet: átfogó, integrált didaktikai egységek spirális felépítésben

Tartalmi jellemzők

Az olvasási stratégia szisztematikus alakítása

Érzelmi nevelés (érzelmi intelligencia)

Az önismeret fejlesztése (reflexió a „saját tudásról”)

A tanulási képesség fejlődését célzó tevékenységek megnevezése

Többféle szövegvilág (lásd az empirikus mérések eredményeit)

Intenzív világismeret-fejlesztés szókincsfejlesztés

A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozása (pl. a szófajok körében)

Fogalmazási ismeretek, gyakorlatok

Helyesírás: szabályismeret és alkalmazás egysége

Az integráció igénye: erkölcstan, társadalomismeret, drámapedagógia


Tartalmi keret: szövegértés

Gondolkodási művelet Feladatok száma

Feleletválasz-tós feladatok száma

Nyílt végű feladatok száma

Elérhető pontszám

Explicit információk felismerése és visszakeresése

31 19 12 36

Egyenes következtetések levonása

43 29 14 47

Adatok és gondolatok értelmezése, összefoglalása

34 6 28 61

Nyelvi, tartalmi és szerkesztésbeli elemek mérlegelése, értékelése

18 10 8 23

Összesen 126 64 62 167

Tesztfeladatok csoportosítása gondolkodási műveletek szerint


Szövegértés eredmények Olvasási célok szerint

A PIRLS-mérés kétféle szövegtípus esetében vizsgálja a tanulók szövegértését, ezeket összevetve azt tapasztaljuk, hogy a magyar tanulók lényegesen jobban teljesítettek az élményszerző szövegek megértésében, mint az információszerzőkében.

Magyarország esetében a két szövegtípus eredményében 16 pont a különbség. A résztvevők között ez a legnagyobb különbség az élményszerző szövegek javára. Ettől függetlenül még az információszerző szövegek esetében is nagyon jó, 541 pontos átlageredményt értek el tanulóink, és az élményszerző szövegek esetében nincs olyan ország, amely Magyarországnál szignifikánsan jobb eredményt ért volna el.


58. évfolyam A és B változat


Tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon

Tantárgyak 5.

évf. 6.

évf. 7.

évf. 8.

évf.

Magyar nyelv és irodalom 4

2/2 4

2/2 3

1/2 4

2/2

Idegen nyelv 3 3 3 3

Matematika 4 3 3 3

Erkölcstan 1 1 1 1

Tört., társ. és államp. Ismeretek

2 2 2 2

Természetismeret 2 2

Fizika 2 1

Kémia 1 2

Biológia – egészségtan 2 1

Tantárgyak 5.

évf. 6.

évf. 7.

évf. 8.

évf.

Földrajz 1 2

Ének-zene 1 1 1 1

Dráma és tánc / Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra 1 1 1 1

Informatika 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat

1 1 1


Osztályfőnöki óra 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret

2 3 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31


Óraterv (Az órakeret 90%-a tervezhető)

Magyar

nyelv és

irodalom

12., 56.,910. évfolyam

Éves

óraszám, 36

hét/ 90%

kb. 34., 78., 1112. évfolyam

Éves

óraszám 36

hét/ 90%

kb.

négy féléves min. óraszám négy féléves min. óraszám

(heti óraszámok) (heti óraszámok)

14. évf.

7 7 7 7 252/ kb.227 6 6 6 6 216/ kb. 195

58. évf.

14 óra

szabad

keret 4 4 4 4 144/ kb.130 3 3 4 4

Az első két

félévben:

108/ kb. 97

A 3-4.

félévben:

144/ kb.130

11 ill. 14 óra

szabad

keret

GIMN.

912. évf. 4 4 4 4 144/ kb.130 4 4 4 4

144/ kb.130

12. évf.on:

124/ kb.112

SZKI

912. évf. 4 4 4 4 144/ kb.130 4 4 4 4

144/ kb.130

12. évf.on:

124/ kb.112


Magyar nyelv kerettanterv, 58. évfolyam

Magyar nyelv kerettanterv azonos az A és B változatban (Az egyes témaköröket meg kell bontani az egyes évfolyamok között! A 6. és a 7. évf. között nem lehet!)

(56. évfolyam) (vastag részek a 78. évfolyamban is vannak)

Beszédkészség, szóbeli szöveg értése és alkotása

Olvasás, írott szöveg megértése (szövegértés)

Írás, fogalmazás (szövegalkotás)

Helyesírás

Szavak szerkezete és jelentése (morfológia)

Nyelv szerkezete (hangtan, szófajtan)

(7 8. évfolyam)

Nyelv szerkezete és jelentése (szintagmák, mondattan)

Nyelv állandósága és változása (nyelvtörténet, nyelvhasználat)

Fő jellemzők:

• Mai szövegvilágra és kommunikációs csatornákra épít a tanterv

• Internet- és könyvtárhasználat (források, forrásellenőrzés)

• Szótár- és kézikönyvhasználat, keresőprogramok

• Olvasási- és szöveg-feldolgozási stratégiák (szintézis, szelektív olvasás; átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása)


Irodalom: A és B változat

Három fókusz működik párhuzamosan mind a két változatban:

- tematikus, motivikus (táj, szülőföld, régió, család, gyerek, érzelmek, hangulatok stb.)

- poétikai, műnem/műfaji (mesék, monda rege, kisepika, nagyepika, lírai műfajok, dráma stb.)

- történeti, kanonikus művek (romantika, stílusirányzatok a 20. század elején, János vitéz, Toldi stb.)

+ MÉDIA három tematikai egységben (mindkét változatban azonos)

A változat jellemzői:

- Művek, műnemek/műfajok szerinti felosztás a hangsúlyosabb

- Igyekszik az általános tanári gyakorlatot, tankönyveket figyelembe venni

B változat jellemzői:

- Összehasonlító gyakorlatok ( pl. tematikus-motivikus, műfaji, regényhősök)

- Poétikai fogalomhasználat hangsúlyosabb

- Kortárs, ill. népszerű irodalom hangsúlyosabb


Az 56. évfolyam irodalom (A változat) tartalmi szerkezete (témakörtípusok, óraszámarányok)

Tematikus, motivikus Poétikai,

műnem/műfaj Művek/házi olvasmányok

Táj, szülőföld (5) Régió, lakóhely (5) Család, barátság (15) Próbatételek, kalandok, hősök (15)

Mesék (10) Monda, rege (5) Balladák (5) Lírai alkotások (10) Szövegalkotás (2x5)

Petőfi S.: János vitéz (15) Molnár F.: Pál utcai fiúk (10) Arany J.: Toldi (15) Gárdonyi G.: Egri csillagok (10)

40 óra

40 óra 50 óra

14 tematikai egység, összesen 130 óra


Középiskola gimnázium és szakközépiskola

9-12. évfolyam


Tantárgyak és óraszámok a 4 évfolyamos gimnáziumban

Tantárgyak 9.

évf.

10.

évf.

11.

évf.

12.

évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

2/2

4

1/3

4

1/3

4

1/3

I. Idegen nyelv 3 3 3 3

II. Idegen nyelv 3 3 3 3

Matematika 3 3 3 3

Etika 1

Tört., társ. és államp.

ismeretek 2 2 3 3

Fizika 2 2 2

Kémia 2 2

Biológia – egészségtan 2 2 2

Földrajz 2 2

Tantárgyak 9.

évf.

10.

évf.

11.

évf.

12.

évf.

Ének-zene 1 1

Vizuális kultúra 1 1

Dráma és tánc /

Mozgóképk. és médiaism.. 1

Művészetek 2 2

Informatika 1 1

Technika, életvitel és

gyakorlat 1


Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezhető

órakeret 4 4 6 8

Rendelkezésre álló

órakeret 35 36 35 35


Jellemzők

Anyanyelvi műveltség, nyelvhasználat, nyelvi viselkedés, gondolkodás, világismeret, reflexió

Az irodalmi műveket összekötő szálak, intertextualitás (témák, motívumok; evokáció)

Művelődéstörténeti kontextusok, műveltségközvetítés

Hősök, érzelmi tartalmak, magatartásminták, erkölcsi választások

Digitális szóbeliség és

írásbeliség

Tanulást támogató eljárások; könyvtárhasználat

Kortárs szövegek és kortárs kulturális jelenségek (regionális, helyi)

Ma

gya

r n

ye

lv é

s iro

da

lom


Példa: Magyar nyelvi témakörök / óraszámok

9-10. évfolyam (87 óra)

1. Kommunikáció, tömegkommunikáció /12 óra

2. Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői /20 óra

3. Szövegértés, szövegalkotás /13 óra

4. Helyesírási ismeretek /12 óra

5. A szöveg /22 óra

6. Stilisztikai alapismeret /10 óra

7. Jelentéstan /8 óra

11-12. évfolyam (60 óra)

1. Kommunikáció /4 óra

2. Retorika /12 óra

3. Általános nyelvészeti ismeretek / 4 óra

4. Pragmatikai ismeretek / 7 óra

5. Szövegalkotás / 7 óra

6. Nyelv és társadalom / 9 óra

7. Nyelvtörténet / 8 óra

8. Ismeretek a nyelvről / 9 óra


Egy nyelvi témakör kifejtettsége (1)

Tematikai egység/

Fejlesztési cél A szöveg Órakeret

22 óra

Előzetes tudás

A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje:

szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes

tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle

megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum

típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete.

Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek

azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat.

A tematikai

egység nevelési-

fejlesztési céljai

A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban.

A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek

megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb

szövegtípusokon.

A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti

értelemhálózat felismertetése.

A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak

gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus

alkalmazásával.


Példa: Irodalom témakörök/ óraszámok

9-10. évfolyam összesen 166 óra

1.Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra 10 óra

2.Színház és drámatörténet – az antik színház és dráma 6 óra

3.Világirodalom – antik római irodalom 4 óra

4.Világirodalom – Biblia 10 óra

5.Világirodalom – az európai irodalom a 4-15. században (középkor) 6 óra

6.Világirodalom – az európai irodalom a 14-16. században (reneszánsz) 5 óra

7.Színház és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel 4 óra

8.Középkori nyelvemlékek 3 óra

9.Janus Pannonius portréja 6 óra

10.Balassi Bálint portréja 8 óra

11.Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16-17. század) 3 óra

12. Színház és drámatörténet – az angol színház a 16-17. században és Shakespeare 6 óra

13. Színház és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század) 6 óra

14. Látásmód. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 6 óra

15. Világirodalom – az európai irodalom a 18. században 8 óra

16. Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel 20 óra

17.Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és

realizmus) 12 óra

18. Színház és drámatörténet – Katona József: Bánk bán 6 óra

19.Magyar irodalom – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály 17 óra

20. Életmű: Petőfi Sándor 12 óra

21. Látásmód: Jókai Mór 8 óra


A 9-10. évfolyam tartalmi szerkezete /Irodalom: témakörtípusok, óraszámarányok

Világirodalom Színház és

drámatörténet Magyar

irodalom. Portrék,

Látásmódok

Magyar irodalom / Életmű/vek

8 témakör, az antikvitástól a

19. századig

5 témakör, az antikvitástól a

19. századig

8 témakör, A középkori

nyelvemlékektől a 19. századig

1 témakör (Petőfi Sándor)

58 óra

28 óra 68 óra 12 óra

A kerettantervi 7 nyelvi és az 22 irodalmi témakör órái összesen: 253 óra


9-10. évfolyam Témakör (10 óra)

A tanuló

felismer és azonosít alapvető emberi magatartásformákat mitológiai történetekben és eposzokban,

megismer irodalmi alapformákat, műfajokat és motívumokat;

elemzi a történetmesélés formáit, az elbeszélői nézőpontokat és a narratív struktúra szerepét (megkülönbözteti a fabulát és szüzsét);

felismeri a görög kultúra máig tartó hatását (archetipikus helyzetek, mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; mai magyar szókincs).

Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra (10 óra)


Témakörök, kulcsfogalmak, fogalmak

A szöveg (9-10. évfolyam, 22 óra)

Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet.

Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz.

Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím).

Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv).

Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés).

Intertextualitás.

Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektronikus; spontán, tervezett).

Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő).

Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi).

Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó).

Jókai Mór (8 óra) követelményelemek:

tisztában van a korabeli és a mai olvasóközönség befogadói elvárásainak különbségével;

Történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor, anekdota.

Az olvasott regény topológiája


A kerettantervnek való megfelelés legfontosabb szempontjai

1. A minimális óraszámoknak megfelelő-e a tananyagmennyiség?

2. Nevelési-fejlesztési célok megvalósíthatók-e?

3. A fejlesztés várt eredményei teljesíthetők-e?

4. A tematikai egységek beazonosíthatóak-e? (Nem lehet elhagyni egyet sem, beépíteni igen.)

5. A tematikai egységek tudáselemei, követelményei beazonosíthatóak-e?

6. Az évfolyamokra tagolás megfelelő-e?

7. Választható elemek (pl. szerzők, művek) korrekten kezeltek-e?

8. Kiegészítő tartalmak nem lépik-e túl a szabad órakeretet (90+10%)?

a magyar nyelv és irodalom kerettanterveiről tankönyvi...

Documents