a magyar kiralysag uj fovarosa pozsony a

7/24/2019 A Magyar Kiralysag Uj Fovarosa Pozsony A

http://slidepdf.com/reader/full/a-magyar-kiralysag-uj-fovarosa-pozsony-a 1/74

3FONS XX. (2013) 1. sz. 3–76. p.

PÁLFFY GÉZAA MAgyAr Kirlysg j fővrosA:

Pozsony A Xvi. szzAdbAn1

1. Bevezetés: a téma kutatásának problémáiról

A Xvi. áaa a töök hóítá köetketée k aakúa atkó MaaKáá ú ááá áó P 1526 utá tötéetéek áata ám

pémát et maáa. Eét: me a maa áam ka úk áammá cakem á eteee sáka aatá köpta, t 1993-tó aú sák Kötáaá áa, í teee éthete m a maa, ma ák tötéetíá km éekét mutat tötéete át. Eek eeé-e — mkét Elena Mannová emé meeet htáa áttektéé ktűk 2 — a Xvi. áa atkááa e kutaták a 1945 utá éteek-

e em tak aá eetek, í cupá ke eeméekke eéítettékk Ortvay Tivadar a Emil Portisch mehatáó öeéet.3 Mköe amaa áatk a kéét éthete ea a Maa Káá eéé-ek eée, aa á (ptka, köaatá, aaá t.) emptó

ették eemé aá, uaet a ák kutaták két a á- é hetötéetküöö apektuaó a eee a maa uakókáák heemöé,4 aa eü emée taumáták. m eek a emátee ó keéít eeméek a cak kétee eete eektátak e-máa. vaóáa a két tötéetíá eée a eutó k P htóáakapcá () úm eít emá meett. Eét tekthet eata méö-kek a 2005-e e maau, ma e ete múa áku me-

1 A taumá (küööe a 6. aeeet) a MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutató-csoport áta eet leüet ii. kutatá pekt (2012–2017) támatááa kéüt. Küököööm Szabó András Péter kéámak a kutatócpt kü taakét éett epeéáetáó mukáát, ameek tö eeméét haíthattam íámh.

2 Mannová, 2005.

3 Ortvay, 1912; Portisch, 1933. Kétet képe a á eétá ka úk keéatáakeeta-kaáa: Horváth ii–iv.

4 Štefan Holčík eeete 1986-a meeet kötete (4. a. ka.: Holčík , 2005) aét e-met éeme, met maau, émetü, t eeü apát áttt, í a maa meett aköép-euópa akma kööé me.



Taumák

4

eet átötéet taumákötet, ame a kutatá heeteméé, a eúák köététee é a páeékeeé teé k úat htt.5

Máét: a maa é a ák tötéettumá eüttműköéét h-ú át aapete átta, t eheít m a ma ap — í Ptötéetéek etááa kapcá — a e (meété) péma. Mköe aáat emptk ó keéítheték emát, a a a eütt-ká é a akma eexók eé óá akaákat áít, h a emút ka eaapet íákó cak e keé eet me a mák tumááeé, ee ó aká kak-máákó, aká mehatáó eettau-mákó.6 nha e tée a emút e étee — ea a sák

Tumá Akaéma Tötéettumá itéete Ka úk táát eetTünde Lengyelová (Lengyel Tünde) é mukatáa, ete a Maa–sákTötéé veettá eemée keeca-eemukááak kö-öhete — a Xvi–Xvii. áa táaam- é átötéet teüeté ee-te eeépéek tötétek,7 eek P kutatáát (a emített 2005–2006.é taumáköteteket kée) keéé étették.

5 Czoch – Kocsis – Tóth, 2005; Czoch – Kocsis – Tóth, 2006., . e kötetek tatáakét a á

me k tötéeté a Pozsony város történetei / Dejiny mesta Bratislavy című atatö meeet. Eek eékét . http://www.aetuapacpum.k/we/kaak.htm — etöté: 2013. áp 2. E mukák köü a ka úkt ét: Tóth Á., 2009. vö.mé haóa eeme métó áaká a köép- é ka úk átötéet kapcá:Csukovits – Lengyel , 2005 é áku Csukovits – Lengyelová, 2005.

6 Ematt a ááa a maa taumák ák, ete a ákk maa átatat (aapeüké) meütt meauk.

7 Éeme eeket a keecákat a Xvi–Xvii. áa kapcá átumkka, heíükke étémáukka (ete, amee meeetek, áa aatakka) áma e: 2001,bataa / P — haee, á, táaam ( Dangl – Varga, 2002); 2002, smece/ smá — k é ( Lengyelová, 2004); 2003, bataa / P — Pá caá( Fundárková — Pálffy, 2003); 2003, Kšce / Kaa — átötéet (Csukovits – Lengyel ,

2005 é Csukovits – Lengyelová, 2005); 2003, smece / smá — i. feá ( Baďurík – Sládek , 2005); 2004, bataa / P — P tötéete (a má emített kötetek: Czoch – Kocsis – Tóth, 2005 é Czoch – Kocsis – Tóth, 2006); 2008, Kšce / Kaa — Hau-eee ekeéek (Šutaj, 2008); 2008, Mat / Tuócetmát — réa caá ( Kovačka –Augustínová – Mačuha, 2010); 2009, g — emeé (teete pukácóa: http://www.umhtae.k/we/10180/79 — etöté: 2013. áp 2); 2009, seeď / see — Thuócaá ( Lengyelová, 2012); éü 2012, Mý Kameň / Kékk — baa caá ( Ferencová– Antolová, 2013.) é 2012, smece / smá — uatötéet. A e meeet ákakamó, ua em keeca eeméekét, e eememétó: Federmayer ,2012.



Pá géa A Maa Káá ú áa: P a Xvi. áaa

5

Hama: a heetet eheít, h a eta maa é ák ö-eéek cak tká utak e a mák á akötáaa (aka méa emet tékáka em), a ee apó, két ák eű ak-ma é hetötéet kaáka meee íák pe mé keéé aeee e-e péáa.8 E a maa tötéetíá emptáó aét ee kma pémát eet, met éeméem et eahatataa a Maaá a em tka áápt, h e eéek mehatáóáka kutatá eeméek. Eee a Xvi–Xvii. áa P kap-cá péáu a utó éteek Jana Šulcováak a áó, aamt úaa

Frederik Federmayer ek P tpáááó, a á páá é a éóe-

emeé eeaóa kapcateeé a éppe Zuzana Ludikováaka ké eeá műéet eméke meeet mukáa uk,9 hcak éhá péát emítük. Eek áme maaá kaáa me-áak heüket. Meköe maa aó S. Lauter Éva öeée meettTózsa-Rigó Attila aapó ámú mukáa emee k, két P Xvi.áa páááak etéteé, aamt a á kötéetéé é aa-á-keekeem kapcataó.10 Meek a íák aa cupá tkáeektáak emá eeméee, ha aka uaa áaa aapáak a ée eaá uaa kééeke keek a áat. Aémet a a eű öeéek pe et a pémát cak keéé ha-

haták át, he ak meekett a uat akma aókööé ámáaíóak, í kééeteéeket, eméetüket é a éetpémák méééttekte — teee éthete — etéek e-e maa a ák ak-máa a kuctáú taumá eeét é eepét.

véü a p etáó mukát mkét á kutató ámáa aapeteeheít a , h kötöée matt a á eétá mmá éek óta áa tat.Emeett mí a maa tötééek — eeéte maamat — a á -áat emptak meeee meekett a uapet é éc (ea

8 Meeee uaakk, h a maa akóatk köü kka tö á eeke-ée a teete (péáu Aetas, Fons, Levéltári Közlemények, Századok, Történelmi Szemle,Történelmi Tár t.), mt a ák akma pekákó, em eée a maaáeétáak étéke tá aatááó (Maa leétá Ptá — www.achpta.hu, aaaták eíáát . http://www.achpta.hu/meutem-62-aatak_eaa.htm —etöté: 2013. áp 2.), ám a e péma eek eee haáatát akta akaá-a.

9 réete eáukat . a ehaát am eékée.

10 Téteee . uacak a taumá éé, a ehaát am eékée.



Taumák

6

kmáat, caá t.) áaat haíták, a ák kéák ua-et tek a hee ött (két á, k hteehe) áaaa, étkáa kutaták tematkua P htóáát a mé ákeétáaa. E utó a aa a ehee eaható eméette öe-üée á, h a ák kutatók e eet ée mé m a ma s-ák Kötáaá (é em a ek Maa Káá) teüetée é keeteekk a ka úk eeéek eeméek , am emcak aak-muak, haem tötéemete áat móak eehet.11

Meek tuatáa emá mukáak a káá óa aapa me-meée é haáata a öe mkét é ámáa eeehetete, mkét a

emút étee mekeött kee akma eüttműköéek tatáa éa eta eeméekek a mák tumáá eé aó eeeköététee . Emeett a eett pémák áthaááa ha tá meha-táó eítéet eethet emá eéek (eaá aá te töté)eaátítáa, a mé ák eet akóataa aó pukááa éppe köö pukácó óumk é kaák éteháa, ame úaaeecée mkét é a má e-e kee péa, ete töeké.12

Et a köö akma kát eeté eíte a mt meee ta-umá , ame a öt kötete teeett ú, ák eű P tötéethamak kötetée ( Dejiny Bratislavy 3. Pressburg — hlavné mesto Uhorska.

Od začiatku 16. do konca 18. storočia. E.: Pete Šté — i Kušáká.bataa, 201413) kéüt íámak a maa akma kööé ámáa át-tt átata. Ttáa ak teméetee aa, h a et pémáka éét e köemé em hata me, he a ák kötet eata áta-á tötéet eeetekét é aát ká, két á emptú ku-tatáam Pa ókuáó öeéekét e ea köép-euópa é

11 E a eeé a Xvi. áa maa áam eée kapcá emé küö ótam. Pálffy, 2010. 26–29. p.

12 Mí a ák é éé a Forum Historiae teete óat é tötéet ptá (http://www.umhtae.k — etöté: 2013. áp 2.) emee k, a a Maaá sákkKutatótéete (békécaa) é a MTA böcéettumá Kutatóköpta (buapet) kö-ö kéteű óat meeetetéét tee. Emeett e ptí keeméeéek tatha-tó a sák Tumá Akaéma Tötéettumá itéete mukatáaak eaá-ata a Pámá Péte Katku Eeteme: http://tk.ppke.hu/kauk/teetek-taekek/tteettuma-teet/u-e-euak-tteeem-taek/hek/a-ak-tuma-akaema-tteettuma-teete-mukataaak-eaaa — etöté: 2013. áp 2.

13 E a e kötet áttt apát: Šedivý – Štefanovičová, 2012. A at teée éete-ee: http://www.htape.k/ex.htm — etöté: 2013. áp 2.




7

(tötéet) maaá emptó áa a aa ká á áááááak Xvi. áa amatát, köetkeméet é eeéet. Me a- a mukám á eketem a ák kutatákat tee köűe haíta,taá a maa kéák töée eme a eteke haútt kööetáó muka, eüttká é a mák aaeé aó pukáá ee-téét. Eeke eete ua a maau em tuó ák kutatók ámáaa öe uaú em ak éte mehatáó maa aapmááké taumák, mkét a maa tötéettumá e eet ée ámáakáó ák eák.

leéü tö kó küö ööm ámma, h atm a Fons

óat ueum 20. éamáa áthat apát. Eét aak eéek ee íám a e áma eehetett me; máét taumámeee kapcók Tózsa-Rigó Attil áak a óat haáa a emút e-tek amá meeet p atkáú eáah,14 éü pe- eméem et péát mutathat a tt pukáó ataa tötééee-ácó ámáa a Kápát-meecée () éküöhetete, ée köű akmaeüttműköée.

2. Pozsony új helyzetben 1526 után

A má-töökök hóítáa a Xvi. áaa akáa átmáta a Kápát-meece ká ptka téképét. A mhác cataeté (1526. auutu 29.)a ma Maa é sák Kötáaá tee teüetét, aamt Hátá,rmáa é sea ámtte éét maáa aó ké köépk maa– hát áamöeté teüet eééek éét eetette.15 A eeéet köe-t úa utá haáatk (1529, 1532, 1541, 1543, 1566)16 köetketée aXvi. áa köepée a köépk maa áam teüete hám ée akat:eét a kata apaó teüetű Maa–Hát Kááa (a ek

14 Tózsa-Rigó, 2007 é Tózsa-Rigó, 2012.

15 A eta maku öeéek: Perjés, 1979; Szakály, 1981; Szabó, 2006a; Szabó,2006; . a ceh kutatákó ehaa keéé met Vybíral , 2008.

16 A ó met maa akam meett eheütt cak a ák eű öeéeke híuke a maa aókööé emet. Horváth – Kopčan, 1971; Abrahamowicz, 1983. 79– 97. p. (Vojtech Kopčan émet eű, e ha öeée a ák eű amó); Matunák , 1983; Kopčan, 1986; Turci v Uhorsku i–ii.; aamt a maa eeméek áköeaáa: Pálffy, 2009.



Taumák

8

á 40%-a), máét a omá bam éée áó áée (40%),hamaét a Kápát-meece keet éóáa úa kaakuó, maa e-etéű, ám töök aau áama, a Eé feeeemée (20%).

A köépk maa köéphatam teüeté tehát a Xvi. áa köepéttö mt máé éáa át két euópa ahatam, a Hau Machaé a omá váam ttt. Et a küöee heetet ééketee

eete P ááak a . i. süemá utá (1520–1566) 1529. ébéc ee haáata eé ua má eet ámú töök haak utak é

putítttak P köeée. st, a dua-pat Etem 1543. auutueaááa a töök ta má cak mte 150 kméte eküt a é

aa ká átó.A mhác cata Maaá meett a uót htt eé Köép-Euópa ámáa . jaeó ii. la maa–ceh ká (1516–1526) haááa,ma Hau feá ták hece maa káá áatááa (1526.eceme 16., P) é töée mekáááa (1527. eme 3.,sékeehéá) a ká máé éáa maa–töök kktu aapaaaakut át. A mák ámáa ua ett kee ea má em Ma-aá, haem a ú maa uakó eecaáa ( Residenzstadt ), bécett a köetke eeé. A utá a mhác cata utá má eat, ám akkmé üee hatt buát ua a aátáak tektette, he a má taí-

cóak meeee a a he, ameet a paah a ááa étett, má t-káak ámíttt.17 A ká maa–töök küeem í 1526/27-t a Haué a má ahatam etékeééé át, ameek áaö haíteeEuópáa et köete hú e két a dua éke ett.18

Eek a aapet átáak té t e mku p ee.Hau feát ua 1526. eceme 16-á (é em 17-é, mt ak-a íák) a maa eek a p eece kta tattt áű-éükö szabad választással tették uakóukká.19 A úa kutaták etáaáu i. feá (1526–1564) meáatáá a Mhác utá éete maatmaa á métóák köü — ece báth itá á (1526–1530)

eetéée — töe é mehatáó emééek tak ee, mt ee-

17 Fodor , 2001. pam, két 363–391. p.

18 Pálffy, 1996. 173–179. p.

19 „electio fuit facta libera” MOE i. 54. p. 1. ., aamt úaa a ák é maa am- ó . Baďurík , 1998; Pálffy, 2010. 55–56. p.




9

ee, sapa i. já ká (1526–1540) e hóappa ká, uacakteee töée meáatáá (1526. eme 10.) sékeehéátt.20

Meek a amatk eéteműe eeték: a Mhác utá etek aüete é köép-euópa Hau Macha, a töök hóítá matt -atkó teüetű Maa Káá é a éakuat hatáá ek Péetée eaát e teee ú kak keetét eetették. A eköetkeéteek e kéée í a t, h a mee ú heete a aaká á mkét taáa me a heét. néhá étee eü keüt, h aMaaát ét eatí eeméek P eééek emh átttak,haem tö emptó keeette keetek. st, a á Xvi. áa ú

eepköe át — e kemete haúaó — tö éáaa khatóamehatáták.21

3. Késő középkori szabad királyi városbóla Magyar Királyság egyik fővárosa

P a ké köépka a maa áam ek mehatáó aa kááa t. bá á ptka eepet a jaeók uakáa aatt tká (cu-

pá a Haukka aó kktuk eé, péáu 1491-e é 1506-a)

áttt, a te éuata mte 90 kmétee ek spa eütt amaaá áháóat eü eá köptak ámíttt. A táké a ma hatáh köe ekée, aamt a hamcahee ámt-tee öete aaá eetéét, amt páááak émet–ták k- kapcateee eített. reá te a p táakáptaakutuá eepe é hteehe ukcóa ámtte t, mköe a áeett maaó ek ká á — a ak kktuk acáa — maát aát kemete a éóó.

vtathatatau eet éakuat-maaá eá pícóa e-eée P 1526 é eátaá em t peetáa á a

20 Tóth N., 2009. 173–174. p.

21 P ka úk tötéetéek kaku öeaó (Ortvay, 1912; Portisch, 1933, -két ii. köt.; Horváth – Lehotská – Pleva, 1982; Špiesz, 1987; Czoch – Kocsis – Tóth, 2005;Czoch – Kocsis – Tóth, 2006) meett . meekett a aá — emát te eátaáem é — ák é maa taumákat: Fundárek , 1971; Baďurík , 2001a; Lauter ,2005; Ludiková, 2009a (e muka a maa amat uaakk meemee haíta);Tózsa-Rigó, 2011; Tózsa-Rigó, 2013.



Taumák

10

köpt eepköe. A ké köépk maa köéphatam ááak tat-ható buáa em eeehetett. A utó ua ekk má ha eeeee t a maa–hát–ceh uakók kemetéű eecáa,a euópa méeteke eet (325.000 km2-) teüetű á aatá- köpta, a áűéek ek heíe (a Pet hatááa ek rákmeee meett22), t mé köép-euópa tektete eaú, aa nü-

ehe, Auuh é Kakkóh haó úú keekeem cmópt éetóköpt, aa émet, maa é a pá akáa.23

A mhác cata utá e étee aa me ökeee meá-ttt — eét a má hóítá, máét bua töök eítée sapa

já keée keüée (1529), hamaét a Maa Kááak a HauMacháh aó catakáa köetketée. Meek öt köetkemé-ét 1536 auááa a éppe Pa tattt maa áűé 49. tö-éckkée má küö öítette: „az ország igazgatásának székhelye pedig(addig, amíg Isten segítségével az vissza nem foglaltatik) Pozsony legyen.”24

1536 eeé a Maa Káá tötéetée ekét üetett töéckka á aatááak (administratio) ú ékheé. A 1528 mácuáa atöökök aauáá át25 sapa já ká tkáa é maa á,bua heée ee jelentős részben P épett! Et a maa eek áaá-u e kö aktua, eeetee e áűé töéckke (articulus)

eteítették. bá i. feá a p étá em t ee, etheaThuó Eek ká hetató (locumtenens regius, 1532–1542) éé képetet-te maát, a eek hatáatát pe eata. s ha ee a ka a á-űé ekétumk mé cak tká ítak a ee, mt apak metöée, eek eeée a maa eek 1536 ee hatáata P ú e-epköé akttt küöee kö atkatak tekthet.

oá é köpt eepköe keüée eeée — mkét a et k- a te kemetük — P cupá részben ehette át bua ek kétűeaatat. Mákét amaa a ek maa ká áak cak ekutóa ett. Aak ám ukcóát ua a 1526 utá máé étee

22 aa ö. Szende, 2010.

23 A teeé ée ékü . Kubinyi, 1994; Kubinyi, 1998; Teke, 2007.

24 „Locus autem administrationis regni [Huaae] (donec auspice Deo regnum recuperabitur) at Posonium.” CJH 1526–1608. 34–35. p.

25 A ká tattt kéét meutatóa ttáta: Papp, 2003. 27–47. p.; Papp, 2004. 70– 84. p.




11

kata béc öököte me. Eek hátteée ea a a küöee kö-ümé át, h i. feá — ak 1531. auá kö émet kááatáá-tó má v. Ká émet-óma cáá (1519–1556) utóeöte t — 1528e é 1542 emee köött eeteee em épett Maaá öé-e.26 gak émet, ták é ceh úta eeée pe ú uakó eecááta 1530-a éekt kata béce aakíttta k, ah 1521-t uaát máták hecekét tattta.

Emeett tt eete me feá mé ceh é maa kákááát(1527. euá 24., . eme 3.) meee, 1527. auá 1-é a me-át köpt péüaatá ú hataát, a Ua Kamaát ( Hofkammer ).

m eeke a eteke tt ketek kaaku a macha köpt ha-üaatááak, a 1556-a aapíttt Ua Hataácak ( Hofkriegsrat )a aapa .27 Ee eepköök íheéek P feáa é taác-aóa aha meüt e, a uakó éetée ua eö 1528. eme18. é 23. köött, a maa éta eé át a áa.28 s ha a uacakátaa eáíttt Hofrat — a Hau Macha áa e eekét

— a eeet teek et átakó taácká heíe (béc, Páa éP) üéeett a, e a eek eeááa matt em maat tö eeűeképeéé.29

bua eecaá é köpt aatá eaatat P tehát em

ehette át. A ek maa á ukcó í béc é P eeettak. Me a Maa Káá tö mt éee ete a tö-téetée teee ú kakt ttt. A két etm maa ká (sapajá é Hau feá) 1540- tató eütte uama, ma 1541-t atöökök kat maaá eeekeée matt ua a ee at-kó teüetű tötéet maa áamak ett kee küöee mó két -áa ett:30

Eét a káá ááak aa „eptka áak” e-•

ehet P, aa a éett 1536. é töéckkek meeeea aatá, ám a eü „cak” a eptka éet, a áűéek,

a á íáká é a maaá péüaatá e

26 Gévay, 1843. p. ékü, . úaa Altfahrt , 2003. 33. p.

27 Tá ée amma: Rauscher , 2004; Pálffy, 2006.

28 Gévay, 1843. p. ékü.

29 Baďurík 2001. 151–152. p.; Rauscher , 2005. 26–30. p.

30 E emé éetee ótam: Pálffy, 2010. 86–101. p.



Taumák

12

ékhee. E eepköökhö 1563-tó aét mé a ká- é k-áé-káák cataktak. A á eetéét a áa köe- pét tá öeték a aka tt tatókó maa á é ehámétóák é uatatáak, aamt a k a áa üéeMaa Taác (Consilium Hungaricum) .Máét a „mák áak” tatható béc, aa a köö Hau-•

ua heíéü áó eecaá ( Residenzstadt ), a köp-t kmáeek é a kööé áó kü-, ha- é péüek köptaatááak ú cetuma. Meek meett 1558-tó, a cáá tói. feá áta téee eeéét béc eútta a német-óma

bam áa ( Reichshauptstadt ) ett. Meköe ii. rucáá (1576–1612) Pááa kötöéé (1583) a köép-euópa Ha- u Macha e hatam köpta, t eútta a émet–t-ák, maa–hát é ceh tatmák ptka etéek etakmmukácó é teácó cmópta t.31

E áták eetéét öete, h eek em cupá eee, haeme hú táú eeméek tak. A Maa Káá két áó töté- küöee áítáa ua ke-a átákka a Xviii. áamák eé, tö eemée pe eée 1848-, t 1918- emaat

— mé ha a oták–Maa Macha utó é éáaáa P

eepét mmá ée bua (1873-tó pe buapet) ette át. A 1526 utáéhá étee eatt, P eepéek tektée öekeéét hóáták tehát a Maa–Hát Káá, ám ám tektete mé Köép-Euópa úk htóáa, t a XX. áa ák áam eée emptáó öt eetéűek tak.

P uaakk mé eáó áá át eaatköe eeéeem eeehetett a köeée ek bécce. A kata öek utótóua m ptka eetéét é teüet aáát, m akáámáté aaá-kutuá eepét tekte óa emaat.32 A két á emá-h aó köeée (mte 70 km) t ámttee keeett a Maa

Káá hatéka kmáááak. bua ek ptka é aatáeepköet eüttee eeméee ették át. Mehhe aa a éc u-aak ükée t a maa ptka ette köte úa é úa kmp-

31 aa ée amma: Duindam, 1998; Duindam, 2003. 221–297. p.; Hengerer ,2004.

32 Tá akam aatkka: Vocelka – Traninger , 2003.




13

mumka, t emáka — aóáa a eé ka úk amá.A maa auak é peátuk ua e ehee eték e, h a kéköépka te káóa átauk áíttt maa áam ee mehatáóüeek (kü-, ha- é péü) tééé eet météke kuak.33

A eteke tú P áá áááa a 1520–1530-a éek uó- á mé tö tée áttt eepet. Ekét a, h a mhác catát kö-ete ii. la ká öee, Hau Máa (1505–1558) Maaáó

németaöe aó tááá (1528. mácu) a áa tattta káé u-atatáát, am eata küöee kapcatt eetett a ek ua ua-kó uaa.34 Máét P t eeke a ke a feá ká

táétée úa keeett ká hetatók (locumtenens regius), ekétmaa Máa káé (1527–1528), ma báth itá á (1528–1530), a-amt a má emített Thuó Eek (1532–1542) é váa Pá etem éek(1542–1549) „hata” ékhee,35 mé ha köüük a auak aka köeáaka (báth déée, Thuó sempté é gaóc) tatóktak .

véü a 1530-a éekt kata P át a maa áűéeké a maaá péüaatá e ékheéé, mköe a 1540-eéek utá haáataa eat bua, Pet, Péc, sékeehéá é Ete-m áaa ét ehá é á métóák, emeek é á pákek t meeküheéé, t kutuá-eem köpttá át. A aá-

aeeeteke eeket köetük m.

4. A magyar országgyűlések helyszíne ésa belpolitikai élet centruma

P áá áááa a ek, ha em a eta méököet a eetette, h a 1550-e éek köepée a Maa Káá áűéeek(comitia, diaeta) cakem káóa heíéé át. E amat keetét ómutatta, h i. feá ká 1528 eeé tattt utáa étát a é maa

áa (buá), uaee ete é t má Pa táata eekke, ha eméee cupá e ö e (. 18–23.) tatóktt

33 Erdélyi, 2000; Pálffy, 2010. 110–121 é 157–165. p.

34 A ák, maa é emetkö kutaták e úa eemée: Šulcová, 1996; Fundárková, 2005; Réthelyi, 2005; Fuchs – Réthelyi – Sippel , 2007.

35 Kiss, 1908; . eée e Laczlavik , 2012. 96–160. p.



Taumák

14

tt.36

A et köet keek eeáaa — mkét a 1. tááat e37

— amaa áűéeket aét Pa (10 akam), ke é- e namata (3) é beteceáá (2), aamt e eete (1553.áp.–má.), ea a dua-pat át ét pet matt éü spatattták.38

1. tááat: Magyar országgyűlések 1526 és 1608 között

ipt He A ee é uakóa képee

Töéck-kek áma

1526. ec. P Máa káé é hat t-ák t

– (káá-atá)

1527. kt.–.bua– sékeehéá

feá áattt ká 8 (káá)

1528. a. bua i. feá 8

1528. kt.–. P i. feá –

1532. áp. PMacu (Max) beck é

Aam Ua tk

–

1535. kt.–1536. a.

namat– P

Thuó Eek hetató 60

1537. a.–e. P Thuó Eek hetató [?] 29

1538. ú. PThuó Eek hetató éváa Pá éek

–

1539. ept. Pgee Mkó é bat-thá feec tk

[?]

1541. mác. P Thuó Eek hetató [?] [?]

36 Gévay, 1843. p. ékü.

37 E köée: Pálffy, 2010. 290–292. p. 24. tááat.

38 A éta heíéü keete namat é sp eaát emeüt. Dominkovits, 2011.




15

ipt HeA ee é uakó

a képeeTöéck-kek áma

1542. e.– mác.

beteceáa

Macu (Max) beck,batthá feec, ThuóEek hetató, váa Páéek é Peé Péte

51

1542. . P i. feá 51

1543. . beteceáa [?] 36

1545. e.– mác. namat váa Pá hetató 57

1546. e. P i. feá 60

1547. ec. namatváa Pá hetató é .

nka ga u sam u neuu t

39

1548. kt.–. P i. feá 71

1550. a.–e. P i. feá 78

1552. e.– mác.

P i. feá 46

1553. áp.–má. sp i. feá 30

1554. mác.–áp. P i. feá24 (áá-atá)

1555. ú. P Mka h. 16

1556. a. P i. feá 46

1557. ú.–ú. P i. feá 24

1559. a.–e. P Mka h. 56

1563. ept.– .

P i. feá81 (ká-á)

1566. e.– mác.

P i. Mka 28



Taumák

16

ipt HeA ee é uakó


1567. ú.–ú. P i. Mka 46

1569. au.–kt. P i. Mka 60

1572. e.–áp. P ru é E h.10 (káá-atá)

1572. ept.–kt. P i. Mka 8 (káá)

1574. mác. P ru é E h. 38

1575. ec.– 1576. e.

P ru é E h. 18

1578. e.–áp. P i. ru 37

1580. e.– mác.

P E h. –

1582. a.–e. P i. ru 8

1583. mác.–áp. Pi. ru (Mátá é Mk-

a h.-e)3

1587. .– 1588. a.

P E h. 48

1593. e.– mác.

P Mátá h. 23

1595. a.–e. P Mátá h. 56

1596. e.– mác.

P Mátá h. 61

1597. e.– mác.

P Mátá h. 46

1598. e.– mác.

PMka h. [Mátáreeua]

42

1599. mác.–áp. P Mátá h. 48




17

ipt HeA ee é uakó


1600. e.– mác.

P Mátá h. 29

1601. mác.–áp. P Mátá h. 36

1602. e.–áp. P Mátá h. 25

1603. mác. P Mka h. 15

1604. e.–áp. P Mátá h. 21+1

[1605. a.] P [Mátá h. ett a] mehúut

[1606. áp.] P [Mátá h. ett a] mehúut

[1607. au.– ept.]

P [Mátá h. ett a] mehúut

1608. a.–e. P Mátá h. –

1608. ept.–

.P

Mátá h., áattt

ká

kááett 23 (k-

á- é á-áatá)

1608. . 19.utá

P ii. Mátá kákááutá 27 (k-áá)

1554 taaátó kee ii. Mátá 1608 kááató étáá má m-e áűét Pa eetek me. st, a Xvii. áaa cupáé akamma (1622, 1625, 1634/35 é 1681) üéetek a eek máutt, ee-

etee spa,39 amt ea a mek ha heet (bethe gá,ete Thökö ime támaáa) a éppe a ááeé kt. Keet-het tehát, h a Xvi. áa köepét a eé ka úka P át amaa áűéek e íteéé. E mé akk a, ha eeke —amt et a 1. tááat uacak ó mutata — a émet-óma cáá é a ceh

39 Bérenger – Kecskeméti, 2008. 37. p. 1. tááat; Etényi, 2000.



Taumák

18

ká címet e Hau uakók em m eméee, haem kép-ek (e ká a ká hetatók, ma a áa mák eét eeká heceek) éé ettek ét.40 st, a 1608 ee p éta mé aHau Macha eé tötéetée eíta eét. A maa eek uaekk (euá 1-é) a aó- é e-auta eekke, aamt Mátá -hecee a köeácót (confoederatio) kötöttek, amek köetketéeru cáá éü kétee t a maa tót a heceek átee.41

A e kutatá em áta me tematkua, h a kétkamaá,aa e- é aótááó (mákét e- é aóháó) áó maa á-űé h üéeett Pa. A ee áatakat öe 2. é 3.

tááat42

et a Xvii. áa köepé e tée mé képéke t a heet.1526 éé a i. feát káá áató áűét — amee a e-ek mátak — a fté köe eece kta (at. monasterium, ém.

Kloster ) tattták. Eek a a eéteme a köetke éteeke a- a em a e-, haem a aótáa üéeek át eett heíéé — mkét1578 euááa sp á köete a e ak akatát (á a 3.tááatt) eméetee öeete: „a kolostor, ahol az országlakosok rendsze-resen gyűlésezni szoktak”.43

40 E tektete a ha a métatau eeeett ák öeé: Karpat 1944. 79– 83. p.

41 E úaa émet ee ótam (ee a köeácó ktka kaááa): Pálffy,2010a.

42 Pálffy, 2013.

43 „in monasterio, ubi regnicolae regulariter convenire solent” Mnl gMsM sl sp, svlt.la. X et K, fac. 7, n. 222.




19

2. tááat: A magyar országgyűlés felsőtáblájának helyszínei Pozsonyban a XVI–XVII. században

Eeet meeeé (átum) Heí

monasterium (1526) feece kt

apud cancellarium (1550)oáh Mkó kaceá háa a búa-

pac tée

ad archiepiscopum (1555)oáh Mkó éek patáa a búa-

pac tée

domus cancellarii (1559)oáh Mkó éek–kaceá pa-táa a búapac tée

die grossen Hern beÿm Erczbÿschoff(1563)

oáh Mkó éek patáa a búa- pac tée

domus archiepiscopalis (1572)veacc Ata éek patáa abúapac tée

palatium locumtenentis / domus

locumtenentis (1578)

raéc itá ká hetató

patáa a búapac tée

palatium archiepiscopi / locumtenentis,. domus praepositurae (1608)

fách feec ká hetató– éek patáa a búapac tée, . a

pépt há

hospitium domini comitis palatini(1630)

Etehá Mkó á ááa

az urak összegyűlének palatinus szállá- sára (1637/38)

Etehá Mkó á ááa,etehete a ú. itá-háaa Hú utcáa

Zöld ház / viridis domus / domus Praelatorum, Baronum et Magnatum

(1646/47)zöhá a ftée

domus viridis ad Praelatos et Magnates / domus viridis civitatis Posoniensis (1649)

zöhá a ftée



Taumák

20


Zöld-ház / domus viridis / daß griene stibl (1655)

zöhá a ftée

domus viridis Zöld ház dicta (1659) zöhá a ftée

domus viridis sic dicta (1662) zöhá a ftée

domus viridis (1687) zöhá a ftée

3. tááat: A magyar országgyűlés alsótáblájának helyszínei Pozsonyban a XVI–XVII. században


monasterium / in monasterii communi stuba (1550)

feece kt



monasterium / claustrum (1559) feece kt

die gemeine Landtschafft czusamen gangen im Kloster (1563)

feece kt


monasterium, ubi regnicolae regulariterconvenire solent (1578)

feece kt

closter (1593) feece kt

domus regnicolaris (1630) oáhá a Hú utcáa

az ország maga gyűlő helye / or - szág maga szokott helye / az országconsistoriumja / Ország Háza / curiaregni / domus regnicolaris (1637/38)

oáhá a Hú utcáa





21


domus communis regnicolaris / domusregnicolaris / domus regni / aedesregnicolares (1646/47)

oáhá a Hú utcáa

domus regni / domus regnicolaris(1649)

oáhá a Hú utcáa

domus regnicolaris / domus regni (1655)

oáhá a Hú utcáa

domus regnicolaris (1659) oáhá a Hú utcáa publica seu communis regnicolarumet regni domus / regni domus /regnicolarum domus / domusregnicolaris (1662)

oáhá a Hú utcáa


A eek uaakk üéeket töe a 1550-e éekt ket eet

oáh Mkó kaceá (1545–1553), ma etem éek (1553–1568), éühetató (1562–1568) é utóa hááa/patááa (domus cancellarii, domusarchiepiscopalis, palatium locumtenentis) tattták.44 nááatát ua aáa amá ptka kkó a Hau uakók cak eete e aka-mma, a 1554 taa p étá eetek a eekek, amk náaTamá ete e a ttéet.45 Me a hetató ptt 1542 utá töea etem éekek a má papk eték, í a maa áűéetáááak heíéé a búapac té éek/ká hetató pata eé-e át; ah a két Xvi. áa káá (1563: Mka, 1572: ru) üepakmáát tattták.46 1608-ó uaakk éhá üée a eek éé a

pépt háa (domus praepositurae) a aatuk, mköe aka e-

44 aa ö. Fazekas, 2005; Gál-Mlakár , 2007; Federmayer , 2010. 7. p.; a taumáa em-ített p háak kaácóáh aapetek a aá maa é ák aaták:Ortvay, 1905; Horváth, 1990; Federmayer , 2003.

45 Fallenbüchl , 1988. 69. p.; Bessenyei, 2005. 37–38. p.

46 Pálffy, 2004. 1020–1032. é 1067–1068. p.



Taumák

22

ut, h a aa ká ák köete a váháá (at. domus senatoria,ém. Rathaus) eetettek, amt a eeített, h átaáa tt tattták tá-k éküket.

röe éeme a ké eét áttekte: a aótáa heíekét aeece ktt cak a 1630-a éekt áttta e a Hú utcáa taáható,1619-t cak e aa épüt47 oáhá (é maaáa az Ország Háza,at. domus regni / domus regnicolaris / domus regnicolarum, ém. Landhaus),ameet má a 1624. é á háöeíá emített (domus regni).48 Ehaáata eee meetek et a 1630. máu étáó aatható (áúa a 3. tááatt).49 Meköe a eek eete a áítáukat 1608 utá

áte ák patáa, ma 1646/47-t a váhááa eme áó á- akháa, a ú. zöháa (ma. Zöld ház, at. domus viridis civitatis,ém. Grünstübel / Grünhaus) üéetek, eée 1712- (á mét a 2. tááa-tt). A e, mmá köö épüete, eeetee a Hú utcáa a etáaúa épüt temée (épüetéée) kített oáháa tattt maaáűée éü 1722/23-a keüt .50

A áűé heíehe haóa öetétee átaakuóa ta Xvi. áa amá. E kaka eött k ua teeée a étaa eeete, ameet a eeete 1608. é káá utá 1. töéckk-

e atak íáa Pa, é ame ke átákka eée a e

űé 1848. é eááá memaat.51 nha a töök eemuá matt aáűé teüet hatáköe tetemee (mte 35 meée) cökket, eekeeée taaak áma em apat. A etáa (Tabula Superior ) a má-két ehá péáu ú cptkka aaptt: a á papa ( praelati) é a áó (veri barones), aa ttée métóáa (barones ofciolati)meett a uakótó emée mehíát kaptak ee a Maaá 1535-t ée mehó áó, utó mááa címme (Titulus Baronatus/

Magnicentiae) íó atkaták, a máák (magnates) .52 sámukat 1606

47 Mnl ol buapet, E 196, ieetata, Thuó saó eee eeééhe, lthu Aaráh, 1619. mác. 4., sempte. vö. mé Lauter , 2005. 156–157. p. é éetee eéee Pálffy, 2013.

48 Federmayer , 2003. 247–248. p.

49 Mnl ol buapet, n 114, Köt. 1. . 25. (semee Pá apóáak máata).

50 Szijártó, 2010. 139. p.

51 A aáaka . Karpat 1944; Pálffy, 2010. 289–306. p.

52 réetee: Pálffy, 2009.




23

utá a émet mtáa mehó maa ó címme (Grafentitel ) eeke-k tá öeték, ekét a ké á (1609–1616), ethea Thuógö.53

véü atuk kíü eeee meeetek a Xvi. áa Pa aámee pák (comites), utó pák ( supremi comites), ete a ma-a emeéet e, mákét „húíttt” eeek, a ú. indigenák ,két émet, ták é ceh atkaták a sam, Ua, lkc, ruee éKtch caákó.54 P eeétüket tetemee eítette, h kö-üük a 1563. é étá eátut et samk 1545-t eée 1580- a

p á kaptáa é P ámee páa tak,55 akket autá e

ptk a Páak köettek, 1599-t öökö pá címme.56

A papkóöeáó e e ( status ecclesiasticus) meett tehát a Xvi. áa mákeét e a meehete kíű é épe eme cpt aktta a maae űé Pa éeeü mák eét.

A aótáa (Tabula Inferior, mákét Tabula Regnicolarum) eetée méa etááá eete átaakuák attak e a Maa Káá Xvi.áa ááa. A e átát a emeek emée meeeééekmeűée hta, akk utáa ru hece 1572. epteme p k-áó étááa kaptak emée mehíát.57 Me P buáh képet

óa peekua hee eküt, a a utaá é eátá kötéek matt a

köemeé — ame a töök hóítá matt kíek át éte át, mköe tö-meee eéeett e58 — ekk maa ötött a köetek (ablegati comitatuum)

áta képeet meett. E hamaa eett akattá át. Í et köeteeée 1848- a emeé, aa a hamak e ámeékét átaáa két-hám e képetette maát a éták.

Emeett uyacak a Xvi. áa Pya áut me ée a aakáy ák (mt eyek e), aamt a ke eyhá téméyek, aapáták, pépták é káptaak e képeete (töye kettő-éy ő-

53 Páááa é teékeéée maa é ák kutatók köö eüttműköééek eemée-két eúaa: Lengyelová, 2012.

54 Tee eékük a Xvi. áaó: Pálffy, 2010. 295–296. p. 25. tááat.

55 Fallenbüchl , 1994. 92. p. é Perger – Pálffy, 1998. 237–243. p.

56 Tá maa é ák amma: Fundárková – Pálffy, 2003. 34. p.

57 „secundum veterem consuetudinem, viritim et per singula capita, Posonium venire [...] nonnegligatis” MOE v. 428–429. p. n. i.

58 Tá amma Bůžek – Keller – Kowalská – Pálffy, 2006. 494–497. p.



Taumák

24

e), táá a , hy a hát é a aóa eek kööé áó yűéekőmá m köö köeteket (átaáa hám őt) eeátak a Maya Káyáe yűéee.59 véü a áa mák eétő uyacak a aótáa ú ét-eőkét kaptak heyet a et emített máák öeye (viduae magnatum) éa támaaó máák köete (ablegati magnatum absentium) .

Meekke eeűe a aótáá ee eete eephe uttt aKá Táa (Tabula Regia Iudiciaria) eméete, ame kata aakmte „ttkaáá” át.60 A et eet eméök ( personalis praesentiaeregiae in iudiciis locumtenens) eútta a aóhá eöke t, mköe a tá-a íá é üöke (iudices et assessores Tabulae Regiae) uacak emée

mehíót kaptak a étáka. A áűé áta áattt köeme áma-áú táaíák é üökök meett a aá (vicepalatinus), a aáíó(viceiudex curiae), a atákmete (vicemagister tavernicorum), a ká -üaató (director causarum regalium) é a Xvi. áa mák eée a á- ak hááa a á hetató (locumtenens palatinalis in iudicialibus/ in iudiciis, öe propalatinus), aamt ítémeteek ( prothonotarius) ta-ttak mé köéük.61

A utó ttéek eepe P eée emptáó aét kemee, met a Xvi. áaa a á a eptka éet meett kataa á aáátatá ek cetumáá át. A má emített peé-

ku ekéé aóó eet táák matt a á íóák (a káhetató, a áíó é a á hetató töééke), aamt a táké a eméök ék ua aka a tte áűéek aatt tatttáküéeket. A 1560-a éekt autá a a akat aakut k, h a uáeé a uátú keüet (á eeke a 4. tááatt62) ámáa a éták kíü

íóá akkat (iudicia octavalia) lukác eaéta a set Mháapa caá Pa, a e-maaá keüet ámáa pe ea víkeet-ap ktáát Kaá a lcé, ma utó a set gö-ap

59 Németh, 2004, pam; Németh, 2005; Németh, 2006. két 113–116. p.; Németh, 2011;Szijártó, 2010. 429. p.

60 Guszarova, 2005. pam; Szijártó, 2010. 50. p.

61 Péáak káét . 1582: MOE vii. 139. p. n. ii.; 1634–1635: EK buapet, Kt. C. Kap.see A. Tm. XXvi. p. 332.; a á hetatóka úaa aapet: Federmayer , 2011a; . aXvii. áa aáíóka a maa kutatá ámáa mehatáó: Federmayer , 2011.

62 E maa eű köée: Pálffy, 2010. 82. p. 8. tááat.




25

caá ke töééket töe Epeee tattták.63

A Ká Táaüéet Pa töe a hetató a a eméök, mí a epeee-ket átaáa a áíó eette, ak ematt töe a e-maaáéóó ámatt. E két he a hetató Pa tattt töééké-e ehetett eee. Meek a ké köépkh képet té ámtteátát eetettek, tá aaíta P á eaatköet.

4. tááat: A Magyar–Horvát Királyság négy kerülete a XVI–XVII. században

Hát–aó áá (banatus Croatiae et Sclavoniae,

Kroatien und Slawonien/Windischland )záá mee vaa Köö töeéke

memaat hát teüetek

duátú keüet ( partes Transdanubianae, Transdanubien)

M sp va zaa (+ sm)

g vepém Kmám (+ feé)

duáe keüet a Aó-Maaá

( partes Cisdanubianae, Cisdanubien, Niederungarn)P nta Tecé ba

Tuóc a lptó Ht

zóm Etem nóá (+Pet-P-st)

fe-Maaá ( partes superiores, Hungaria superior, Oberungarn)

gömö Hee (+ Kü-s-

k)b sepe

sá Ta Aaú zempé

U Uca bee sac

satmá [k eeee a Partium: bha, Kaa, Máama]

63 1550: 50., 1554: 16., 1555: 2., 1563: 24–25., 1566: 21., 1567: 24., 1572: 4–5., 1588: 30. tö-éckk: CJH 1526–1608. 284–287., 372–373., 382–383., 494–497., 544–545., 566–569.,628–629., 720–721. p.



Taumák

26

A étákak, a á íákáak, a ká hetatók ékheéek éa átauk eetett Maa Taác áe üéeek 64 kööhete P aXvi. áa mák eét eéteműe a Maa Káá eptka ée-téek cetumáá át. Mí a maa taáck tte üéeek akamáa aá e éetét é eüet áító űke cpt, a a áűée-ke a tee ptka et a áa űt öe. st, a ta éták é a máemített hám káá (1563, 1572, 1608) eé a Hau Macha e-et ptkuaak é uatatááak e eet ée heteke meátattaa át. A ké köépk aa ká áó í ett hú e a MaaKáá „eptka áa” é e aatááak köpta, a emített

á é e téméekek kööhete pe a köép-euópa HauMachá eü a maa áam ’e ueetááak’ eképe.

5. A magyarországi pénzügyigazgatás ésa kereskedelem egyik központja

P á eepköét a eítette, h a 1530-a éekt hú át tt műköött a Maa Káá eete he akhataa é a kmá-ee, a Maa Kamaa (at. Camera Hungarica, ém. Ungarische Kammer ).

nha a témét a Ua é a Ceh Kamaa mtááa i. feá 1528taaá mé buá áíttta e, aak sapa já keée keüée (1529)utá a hata hamaa Pa tatta műköéét. st a maaá- péüaatá e eéek téméeüée má tt met ée a1530–1550-e éeke.65

A ötéhatat é a aatá kééeket eete a kctató (thesaurarius),ké a eök ( praefectus/praeses) é a taáck aktta kamaa taác(consilium camerae) téte. A eéteek é kaák eítáa a pé-tát ( perceptoratus) kee péták ( perceptor ), mí a ámaák ee-ée a ámemete (magister rationum) eette ámehata (of-

cina rationaria) eaata ett. A ee ttéek meett kaakut a attá(registratura) éé áó atmó (registrator ) pta . A töéée e-

64 sám péa: MOE iv–Xii. pam; a eméete meamaáa: „locumtenenscoeterique Sacratissimae Caesareae Regiaeque Maiestatis consiliarii Posonii congregati”

Mnl ol buapet, A 32, 1590: n. 3. (1590. áp. 4.)

65 aa tá amma: Gecsényi, 2003; Kenyeres, 2003a; Kenyeres, 2003.




27

me ámaáú hatakk mukáát emeett e átaáa em eme ee-etű, ke ámú eéeméet (atóáók, uták, ák, űtk t.)eítette. Eek a témé aapk eée a Xviii. áa mehatáták a

p kmáe műköéét.bá a kamaáak kööhete P tathatatau a maaá he

péüaatá eta köpta ett, a á péüeek áítá-á má áke téméekke ta keett. Ekét a éc Ua- Kamaáa, ame a p Maa Kamaa eette é ee hatóáat. m e em eetett küöeeéet, he e a t a Hau M-acha me he péüaatá eée.66 Ömaáa ó mutata et,

h a Maa Kamaa eöke keeéük utá eküüket a éc hataatették e, a p Mhá utcáa áó, Mexe-ée kamaa háa (domuscameralis)67 töté ektatáuka cak et köete keühetett .68

Uaet e, h a e péü kééek meett me maa-á péü ttée keeéé a é ötét béce htákme. Meköe a Maa Kamaa ée ámaáat a Ua Kamaáaáták eü. st, ee át öeüée a p hataá a 1530-aéeke étehtt émet kamaa taác áá (deutsche Kammerratsstelle)

, ame a eeé meett a béc é P köött éküöhetete kap-cattatáak é he péü akétk keeééek eköe t.69 A

p kmáeek aaata éé uaakk a öté-ekéítéem mekeühetete, a éehatáa pe eeee éküöheteteeepe t!70

A p hata etékeée em teet k em a tee áa, emme öeeemtípua. Eek ée öa, ée paktku, éeaaá-aaáptka ka tak. buáa eetéte ua — mtmá töö haútuk — P mé a meatktt kááa

peeku hee eküt, í e a táa teüetek péüe ehee -tak káhatók. Ee maaáható, h a 1530-a éek köepét m a

66 Rauscher , 2004. pam.

67 Federmayer , 2003. 95 p.; Tózsa-Rigó, 2013.

68 l. péáu a p óma etemetett lppa gápá eök (1646–1652) eetét, ak éceküét 1646. máu 12-é tette e, ma 15-é ktatták e Pa. ÖstA We, AvA fHKAHKA fam.-Akte l 126. . 3–8.

69 Gecsényi, 2001. 57–60. p.

70 ÖstA We, AvA fHKA HKA Ha Pt. é HfU pam; éhá katt péa: Gecsényi,2001. 64–70. p. n. 2–6.



Taumák

28

dáa–sáa kö saóáa, m fe-Maaá (Kaa sapaehatóáa matt e sá, ma Epee ékhee) mekeött e-e kamaa öeeemaatóá (administratio proventuum) kaakítáa.71

A két kíéet köü éü cak a utó át tató eemée: Weegö é au Ta zm72 tö étee eemukááa építe, ajá zm eé eeeemt kata aat 13 mee (áúa a 4. tááatt) öeemeek aatááa laau fehe schwekaptá 1567. áp 1-é Kaá meeete a sepe Kamaát (at.Camera Scepusiensis, ém. Zipser Kammer ). A ’sepe’ e aatt uaakke eete fe-Maaát, aa em a űk éteeme ett sepeéet

ke éte. A ú hata e eaata a e-maaá haüaa-tá kááa, meekett a éáak kataááak a é éeemmeaó eátáa t, mépe eet he öáóáa, aa a Ua é a Ma-a Kamaa köetett aáeetéée.73

véü a p Maa Kamaáak a 1540-e éekt mé a uacakbéce éke Aó-auta Kamaáa ( Niederösterreichische Kammer ) ta keett a maaá péüaatá áítáá. 1548 taaái. feáak Auua keüt meáapa a németaöö é öeMáa káéa, h a utó kma aa kápótá eée em-

maaá é auta tkaó — kötük a maaóá é óm

uaamakó, a aa aó-maaá áákó (eük a kömöcáa éemecáa áakamaáó), aamt a két t uat hatáámó, a p- hamcaó é a maaóá ámöeeem ek áó eé.74 Eek a

eet é ta uakó eéteek et köete aa em a Maa, haemaaáptka kkó a Aó-auta Kamaa aatáa aá keütek. Í,ha ee a kutatá mé a et e, uca mó a p hamcatem a p péü kmáe eüete, a te éaka ek, táké ma hatá met, úeeett amat hamcacptt uaakke.75 Meek köetketée a 1570-e éek köepé — amt e a 5. táá-

71 Acsády, 1894. 24–27. p.; Ember , 1946. 147–150. p.; Szűcs, 1990. 7–17. p.

72 aa a ée amat e etát ák aapá keéíte: Póka, 2011.

73 Acsády, 1894. 28–37. p.; Ember , 1946. 150–165. p.; Szűcs, 1990. 18–21. p.; Kenyeres, 2008. pam.

74 Heiss, 1976. 96–110. p.; Kenyeres, 2004a. 1117–1120. p.

75 Kazimír , 1976.




29

ató átható76

— a Maa Káá ée eéteeek má cupá mte 30áaékát eeték köeteü Pó.

5. tááat: A Magyar Királyság éves bevételeinek kamarák szerinti megoszlásaaz 1570-es évek közepén

KamaaA eéte aáa (keekí-

tett étéke éaa ta)

A öeemek áaé-k meáa

Maa Kamaa 239 200 29,8

sepe Kamaa 242 600 30,2

Aó-auta Kamaa 321 200 40,0

A Maa Káá eétee öee

803 000 100,0

Ee hatáköűküé eeée keethet, h mkét a á pé-üaatát teé a Maa Kamaa eáítáa e km úítá t a ké

köépk kh képet, ú p műköée tetemee eétéketea aa ká á eepét. st, eútta a maa eek pícót , aakeeée, h k aka emeték e aukat a éc ua cetaácó tö-ekéee eme. A utó aak a küöee kmpmumak t aköetkemée, h a kamaa eetéét 1537-t 1608- — a p ee-ce tempma temetke deew já (1557–1561) kéteée77 — e

péptk, ma 1549-t püpökök, aa a ehá e taa tötötték e.78

Köüük raéc itá e é feékö itá ta püpök áaáu eút-ta ká hetatók, aa a maa eptka éet mehatáó áító -tak, akk e kétű eaatköekek kööhete töe Pa étek.

A Xvi. áa mák eée a dua-pat áa í kapcótt öe apap ká hetatók eméée a Maa Káá eptkááak, e-táááak é péüaatááak áítáa.

76 Kenyeres, 2003. 93–94. p.; Kenyeres, 2008. 373. p. 37. tááat.

77 Mikó – Pálffy, 2005. 322–326. p. n. 1.

78 Gecsényi, 2003.



Taumák

30

A p hamca béc töté eüeete emcak a maaá péüaatá úá- é áteeééek, haem a köép-euópa keekeemé aaá cetumk átheeééek küöee, mhaták m-ku ee t. nha bua ké köépk emített aaá kuceepéek át-éteée a 1530–1550-e éeke tö akamma mepóáktt P,sp é namat ,79 mé eütte eépéük em akaáhatta me,h a ek maa á aaá heét túmóét béc ee át.

Eek tö ka t. Eét a ekteete uat (üe, auué éc) kapcatkka eeke ua émet pák é táa keekektöée — akóheük töök kée keüée a a sapa áta kteepíté

(1530) utá — ea a ták áa meeküt.80

Köüük P- a cak e keee etek ú ttha. Máét béc eecáá aakítááamaa i. feá, a Ua Kamaa é a éc á aaá et eéte-műe et támatta. m uae t a éeke a üe é auu kee-keháakak , aak eeée, h a ú kutaták et k teméetee a

p á ette ámtte kapcatkat áptak.81 Í a Xvi. áaköepée béc em cupá a Hau Macha eecaáa é köptaatá ékhee, haem bua aaá eepéek átéteée Köép-Eu-ópa ek eta etó é köetít köpta ett.

A Xvi. áaa P putá a maaá köetít é he ke-

ekeeemek maat ek mehatáó ámáa. E öeüée át auat áa utó keekeem útaak eetééek meátááa.82

Éakuat áa a ceh–ma teüeteke é a éa áka (beau,Teche) namat é Aupt keetü, béc é a éémet ák(nüe, Auu, Um, Müche, reeu, Paau, sakt gae) eé

pe a dua meté, P é Maaóá át eetett a út. Mí a kéköépka a utóak köü mé eéteműe a P át haaó t a

eete, a 1540-e éekt — ea a mák maaá e-

79 ÖstA We, AvA fHKA HKA nÖHA te n. 289/2. [W 61/c/50b.] . 598–604. Gecsényi Lajos íe köée.

80 Bessenyei, 2007. 50–52. p.; Teke, 2007. 989–990. p.; Gecsényi, 2008.

81 A utóaka ám apektuó . Tózsa-Rigó, 2008a; Tózsa-Rigó, 2008; Tózsa-Rigó,2009a; Tózsa-Rigó, 2009c; Tózsa-Rigó, 2011a; Tózsa-Rigó, 2012a.

82 M a ma ap aapetek a aá maa é ák mukák: Pach, 1968; Kazimír , 1973; Kazimír , 1976; Zimányi, 1976; Pach, 1994., . mé a utó e apak áamhatáa-ak ehee eaható eméete: Kohútová – Vozár , 2006.




31

eekeée köetketée — a g–Maaóá–béc úta át meha-táóá.83

Et a éee átát ó mutata, h 1531-e mé a p hatá-ám áéakét hták éte a maaóá hamcat, ameet 1550 táá máöáó ámheé (úeeett hamcaá) eetek. A 1570-e éeke amaaóá hamca pe má mte ée a öeemet htt akctáak, mt a p.84 P ámáa emeett hátát eetett na-mat keekeem eepéek kat öekeée, é ee a Maá- át a éémet teüeteke eet úta eöée .85 Eeket cupá a uaam áítá éee meée eeúta, á a p haómete

(Schiffmeister von Pressburg ) pt eáítááa — ea a kataá eá-táa teé — a Ua Kamaa eáa öekeett.86

Haó mható e a p ptamete ( Postmeister von Pressburg ). E ttéet a áa amá é a Paa caá taa tötötték e, akk1583- a éc ptamete (Obersthofpostmeister ), utáa pe a béceéke aó-auta ptamete (niederösterreichischer Postmeister ) a-atáa aá tattak.87 Uacak má péüaatá e, eeetee aAó-auta Kamaa é a maaá éémete (Oberstproviantmeisterin Ungarn) eeée aá tattt a p á éemeé tte (ém.

Proviantbefürderer in Pressburg, at. curator annonae, a Xvii. áa ák-

a ém. Prowiantverwalter , at. annonae vicegerens). véü e ttéekáa mé a p ókamaát eet ópeektu ( praefectus salium) em-íthet.88

A etek öeéée at mutaták, h a Xvi. áa amá Peepe a táá keekeeeme aameet cökket. reá ukcóátt m a maha-, m a aa- é keekeeem teüeté aáókeüt mee,89 ha a keekeeeme ekapcóó emeek, hata-

83 Mkét et Gecsényi Lajos ám íááa kmutatta: Gecsényi, 2002; Gecsényi, 2005.

84 Kenyeres, 2003. 94. p.85 Štefan Kazimír eáat a maa aaátötééek ua éóta ó mek, mé-

éeme áuk eheütt ehí a éee maa aókööé emet. Kazimír ,1970; Kazimír , 1973; Kazimír , 1974; Kazimír , 1986.

86 aa . Federmayer , 2007.

87 Kenyeres, 1999; Wurth, 2001. (a a e maa taumá meete ékü)

88 Kenyeres, 2004. 377. p.; Federmayer , 2010. 5. p.

89 A kéékö emát a em m ke météke haító eáa: Kazimír ,1986; Baďurík , 1990; Tózsa-Rigó, 2009a; Tózsa-Rigó, 2009; Tózsa-Rigó, 2012a.



Taumák

32

kk é katák a á pááak ee kma kkuecát eetettek.Mköe tehát P te teeée képe t áte a ek maaá (bua) eptka eepét, a péüaatá é a keekeeem teü-eté e cak éeee keüt.

6. Virtuális uralkodói rezidencia — új koronázóváros

A et kétű eepköökhö a Xvi. áa köepé mé két úa catak-tt. Me a 1540-e éekt i. feá má cakem me áűée

ét ett, h a Hau Macha ámáa kata é aaá empt- ó ee ta Maaá eee eméee táaha (ámét a 1. tááatt), Pa ámáa meee méetű, méű é e-etéű áát keett títa. E em t köű eaat. A éc uaé a maa eek eek heíét éü eüttee em a áa, haema eette maaó áa taáták me.90 Et a Xv. áa eeé epeetatíée mé luxemu zm ká (1387–1437) építette k, ám ee-cakét em haáta. aó uakó patakét teméetee feá éutóa em étek ee, he uaukat a éc Hofburg a, ma ii. ru aáa éét a páa Haža eete e. Eek eeée a p á

hamaa mé akam, ete tuá maa uakó eecáá át.Et eete eeítette, h a maa eek ek e köeteée a

Xvi. áaa a t, h a uakó a a t heetteít hece akáaóa Maaá.91 A ták–émet, ceh–ma é maa–hátteüetek öeáó Hau Macháa (mt öetett áamáa, ém.

zusammengesetzter Staat , au composite state) e ua meaóíthatatat,92 a maa eekek at mé keüt eéük, h a áűéekeé a eáó uakók (i. feátó ii. Mátá) te kéte ékü a

p áa akaak. Mákét óa maaá tatókáak eé aáat, mt maa uakó eecát haáák ááu, uatatáuk he-

íéü é a ötéhata ámáa eaát.

90 A p á Xvi. áa tötéetée — a ée ák é maa amat öee-e — Fiala – Šulcová – Krútky, 1995; aapet mé Šulcová, 1992. A maa kutaták a Xvii.áa atkááa htak eetee úat: Galavics, 1985; Kelényi, 1999. t.

91 Pálffy, 2010. 97–98. p.

92 réetee . Winkelbauer , 2003. i. 25–310. p.




33

Mehhe teméetee üké t a p á eete átépítééeé meáááa, aa akam eecáá aakítááa, amek á a tö- ek köött úáépített ateemme, ákápáa, eeá aképekke éaatt tukkómeeetekke aatt. E e épée a 1550–1560-a éeke aóut me, töek köött a met építéek é etk e-ááa, mt Pet feac, gu lc, At A, jacp staa,Ue a vte t., akk a Hauk téee éc eecáá maa-aót akttak.93 Eee ee kapcata feac apaka me-cáható eeete Schweizertor áa .94

Í ett kee te a tee ka úka a ek ua ká pata

ukcá é építéet eepét a két maa á, béc é P e-ecá uacak eütt öökítették tá. Mí a e (1583 é 1612 kööttPááa eütt) a Hau-uakók uaáak, uatatááak é köptkmáatáak téee heíe ett (em ámíta pee a cáá-kákak utaáat), a a utó maaá tatókáak eé át a-kam, ak köött pe tuá maa uakó eecáá, á éáa-ó éáaa átó haúkka. st, a p ká pata mt maauakó eeca mateá aóááa mku eepet etötött, h-e küöee épített ee t a Maa Káá Hau Machá eü’kü ueetááak’.

A tuá uakó eeca a maa áűéek eé ket aó,ám ekk cak akam-átmeet éete. Eek á a ateeme (a kaeáka Ritter- oder Tafelstube, maior stuba, hypocaustum interius, conclave

sive palatium magnum, triclinium equitum) a uakó ámáa aachtóéket áítttak, tt ata a eek képet, akk tt kapták me te auakó eteetéeket ( propositiones). Ma a éták aatt a maa káé tt tattta a auecákat, tt eetetett a eek képee, tt tettekeküt a úa meáattt a keeett á métóák.95 Em-att a p ápata át a Xvii. áa köepée kata a éc

Hofburg , aa a áaó eeca haó ukcá teeek meeee

haáták é eeték e ( Antecamera, Kämmerertafelstube, Wartstube, Ratstube

93 aa a é amat öeee: Fidler , 2009. 35–36. p.; Ludiková, 2009a. 44–45. p.

94 Holzschuh-Hofer – Beseler , 2008. 643–660. p.; a maa amó ö. Farbaky, 2003.

95 Mkét et lce á köetéek, dae Tückek a apóa má a 1550-e éek ám péáa íta. osK buapet, Kt. Quat. lat. 556. p. pam, . a ée amó. Garády, 1871. 15–30. p.



Taumák

34

t.).96

1608-tó pe má a uakókáák utó eeméét, a á- akmát a á eepeetatía temée tattták. st, iv. feá1647. úu etatáátó a e étee úáépített pata temee áttaeéü a maa uakó a tee maaá ptka etet é a Hau-uatatát.97

A utó két péa ó e P mák úa eepköét. A áemaa eeca képítéét a ak áűéek meett öte eeí-tette, h Hau Mka hece 1563. epteme 8- ceemóáátó húe P át a Maa Káá ú káóááá.98 nha a Xvii. á-aa a emített é p étáó hám ká- é káé-kááa

eütt át (1622: ii. feá mák eeée, gaa Eeóa Aa;1625: iii. feá; 1681: i. lpót hamak eeée, Eeóa Maa), am- a kutatá aka meeekek,99 eek eeée P eet eepee tée em kéeeött me. A Xvi. áa mák eéek mhámká- é káé-kááát (1563. epteme 8.: i. Mka, epteme 9.:eeée, Máa káé, . 1572. epteme 25.: i. ru ká) tt tattták,ám a hám et kéteée a öe a Xvii. áat . st, e a hamáautá eée 1830-, v. feá kááá ktattt. A Xviii. áaa cupá i. feecet é mák eeéét (bu Máa Teéát) kátákmáutt, mépe buá, 1792. úu eeé. Í túá ékü keethet, h

a töökök áta 1543-a eat é maa káóá, sékeehéáheett 1563-tó a eé ka úka P át a maa uakóká-ák eta heíéé.

P e kemeke ukcóáó aóáa má 1561 mácuáa ötéüetett.100 Mutá ua ekk meketek a táaák a kó i. fe-á a, Mka hece maa káá káááak ekéítéé, aakheíéü a ekk béce öeű maa taáck a uakó ámá-

96 A ák amó aapet: Šulcová, 1992; a maaó ö. mé Galavics, 1985; Kelényi,1999.; Pálffy, 2004. 1056–1057. p.; a éc uaa a ée amma: Hengerer , 2004.218–242. p.

97 Pálffy, 2004. 1054–1059. p.

98 A mee maa, ák é ták amó . Benda – Fügedi, 1979. 134–149. p.; Edelmayer , 1990. 178–205. p.; Tomovičová, 2002; Holčík , 2005. 16–30. p.; Pálffy, 2008; Pálffy,2009a; Pálffy, 2009c; Pálffy, 2012.; . úaa áku a 1608. é kááa. Bada,2012.

99 Üít kéte: Etényi, 2000.

100 Pálffy, 2008; Pálffy, 2009a; Pálffy, 2009c; Pálffy, 2012.




35

a kéített aaatuk eeeé ötö é ehaúa Pt eeték me:„mivel a törökök Székesfehérvárt [1543-a] elfoglalták, a legfenségesebb csehkirály, a mi legkegyelmesebb urunk [Mka hece] koronázása a régi és az ősi

szokás szerint ezen esemény számára kijelölt helyén nem történhet meg, ezért azlátszik szükségesnek, hogy azt Pozsonyban a Szent Márton társaskáptalani temp-lomban tartsák meg.”101

i. feá é ee taácaó ta ékü aták e a maa taácke aaatát.102 A utóak ötéét a á éppe a ú eepköe maaá-ták, ameeket a e aeeeteke mehetett me a aó. A Maa K-áá ú ááak kétű á ptka, aáátatá, péü-

aatá é aaá eaatköet í mkua óa a káóáukcó „káta me”.A maa taáck 1561. mácu 26-, köe ötaa, at eű aaa-

ta, ameet a 1563 ceemóa ett k móítáa úet meeítettek,103

a ka úk maa kákáák „atókö-teeetéek” eehet.seítéée ua Maaá ú ááa a maa uakókáá-k ká hamáat eketék táöökíte. Eek éekée oáhMkó etem éek–kaceá é náa Tamá á eetéée -a átéték a róma pap etatáköet ( Ponticale Romanum), a e-tem ehá é kátáeeet (antiqua ecclesiae Strigoniensis privilegia),

a maak kókát (chronica Hungarorum), á Thuóc já éAt b műet. Emeett a tapataatakat öítették, meeketée emekt hattak, ée éháa (kötük éppe a ehá éá et emített eet) mé i. feá a sapa já etatáásékeehéátt eméee áttak. náa á é a tuó püpök

101 „Quum itaque occupata per Turcas Alba Regali, coronatio serenissimi regis Bohemiae, domininostri clementissimi, in veteri et ex antiqua consuetudine ad hunc actum deputato loco, erinequeat, ea Posonii in ecclesia collegiata Sancti Martini eri debere videretur.” Pálffy, 2008.500. p. n. 1.

102 ÖstA We, HHstA rHr Pt. b. 20. uet, 26. Mä 1561.

103 „De ceremoniis in coronatione serenissimi regis Hungariae, Maximiliani Secundi anno 1563octava die Septembris.” ŠA leča, MMl XXi/76. Mceaea 17. ecu [c!], . ékü,ö. mé uatt a emített dae Tück pukáata éete eetéét a kááó: ŠAleča, MMl iii/11a. n. 5. (1563. ept. 12.)



Taumák

36

(1554–1565), geác Pá aát keű, at eű eaáa apakemaatak.104

Meekek kööhete a maa taáck a ú heíe a é ha-mákat öeéée hú táa khatóa tték tá. A ékee-héá ceemóát m heíee, m eemee, m eeée tö-éée keee „máták e”, mkét e a maa ká ttká, lth(lthu) já eámóa tö heütt meemékeett.105

A e p káá ám tektete mé küööött ékee-héá eet, am hú tá uacak mehatáta a ké ceemó-ák aakuáát. Mépe ea éppe aak kööhete, h eét

P em eeü, haem bécce eütt ttt bua ek áeepé, é í áa cak a tuá maa ua heíe ehetett, máétmeköe maa a Maa Káá a Hau Macha é ett, mte má tö heütt ótuk.

A e köetkemée tak, h a öáó maa ua, ete té-mé eeete hááa a Hau-uatatá eep, tté-e é témée eaatt kaptak a p káák akamáa. A

éc ua eke é kemet hee ehettek ét a etatá, a cááteté (a Hartschier -áa) a íheek títááa, a Hofkapelle pe aee epetá aaítááa áat a maakka eütt eepet, mköe a

káá akette a Hofküche te a éteeket.106

A maa áam Hau Macháh aó catakááó a káá-k uaakk két taúktt eká. Eét a macha eeáat é tatmáat címee köpeekke (Wappenrock ) eképe é (aXvii. áaa má öt) he: aee a émet-am, a maa,a ceh é a ták.107 Máét a ceemóá meee émet am e-éeéek ( Reichsinsignien) máata, ameek a ép ámú eeé á-máa ééketee mutatták, h a maa tó a német-óma Cáááuakóa ü, ak a Maa Káá e epeetácó üepéé utó-

104 náa teeetéek kaáa: Pálffy, 2009a. 309–310. p.; geác mé kaata aa-ata: Mnl ol buapet, i 45, a 7/1563, . 53–56.

105 Kovachich, 1790. 20. p. t.

106 Pálffy, 2009c; Pálffy, 2012; a eée küö éhetk a ák eetötéet kutaták e-eme métó eemée: Rybarič , 1990 é Kačic, 2003.

107 1563: „vier ehrnholden” Edelmayer , 1990. 197., 200. p. A öt he ó átható a i. lpót1655. é kááát emutató met metete. Holčík , 2005. 39. p. é Pálffy, 2010c. 30. p.5. áa.




37

a a eeée kááa eeté e emaaa ttéée eek me.108

m uaet máták a emített Pet feac íe, achtektku eeű, á cak eeme aakapu .109 Eek a gö-etet a é du-a-patta öeköt haóhí ée átak, é atuk i. feá cáá kéteűekete a, aamt kétat Mka hece é eeée, Máa címee íe-etek — mkét et a zámk já (jhae samucu) amata é a at eű eée aaíttt, íe öpap képe ááa.110

Mee ú eemek eeée a maa ptka et ktatááak kööhetea p káá ceemóák a tee ka úka mé káóa mu-tatták Maaá mé köép-euópa tektete mehatáó ek p-

tka eetéét, é hamáat, ueetáát é eééek eeét. Eaóut me a Maa Ka áa tee áma éppe 1563-a é 1572- e, Pa meteemtett káá áaak eutatááa éppú,111

mt a etaták kemeke pícókat etöt maa papk é a-tkaták ptka, hatam, műéet é öepeetácóáa.112 m a kéetá h, zí Mkó kaptá eette tö mt 2300 maaaee — ameek a ée pmpá huáötöete é aa-eütöeeeke íeett — káá ett kata euáa 1563 auutuá-ak éé (a Hau-uatatá uacak tö ee a é acapatáa keéüe) a káá kata eetée meett a Hau M-

acha haeeéek mku káítááa káó akamat kíát.113

Í et kétű ptka é aatá eepköeek, aamt tuámaa uakó eecááak kööhete — ah 1608 éét áaáumá a Pááó Maaáa ahtt set Kát, a maa áamáek e móumát ték 114 — Pt a tathatuk a kaeMaa Káá (ek) ááak. Mkét a émet eme, jak Pheeútapóa 1638 euááa — á a ekk káé-káó étá átaahattak a tapatatak aapá — má ekúa taáóa öee-

108 Pálffy, 2007. 345–346. p.

109 Galavics, 1987. 229–230. p.; Mikó, 2002. 299. p. n. 280.

110 Ludiková, 2009. 40. p. n. iii.1.12.; Ludiková, 2009c. é úaa Gyulai, 2012.

111 réetee . Pálffy, 2010c.

112 Pálffy, 2004; Pálffy, 2009c. 156–159. p.; Pálffy, 2012. 20–22. p.

113 E éetee úaa . Gulyás, 2012.

114 Benda – Fügedi, 1979. 150–160. p.; Teszelszky, 2009. 159–214. p., . a ák kutatákóúaa . Mačuha, 2012.



Taumák

38

te: „Stadt Preßburg, welche an der Thonaw ligt, undt der Zeit auß Mangel derköniglichen Haubt- undt Residentzstädt, Offen undt Stuelweisenburg (als die derTürckh innen hat) für die Haubtstadt in Ungern gehalten wirdt… [kemeé t-em — P. g.]”115

7. Menedékhely és szellemi központ a török hódítások után

A Xvi. áa P ptka-táaam eéét a eteke tú mé etá tée eáta. A á eke ett a Kápát-meece a teepü-

éeek, ameek a töökök áta Maaá eat e eet (1566-amá mte 120.000 km2-) aáú teüetek éke küöée meeküttéméek, ehá é á ttéek, emeek, pák é keekekmeeékhee ettek. m a á e tée öeéée mé éee köekéeüt t má teepüéekke, mt e a á ukcók teé tö-tét. béc meett ua namat, sp, Kaa, deece, naáaé Ká kak ámáa kemet meeékheek ámíttt.116 Me e-a P má emített kétű aatá eepköée, a kaapteüetée é töéée émet aaeű pá akááa át ö-eüée.

Mköe a áam é e téméek e e mehatáó ée (ka-maa, ká hetatóá, éta, á íáká) a 1520–1530-a éek -uóá buát ehaa Pa et meeéke, é uttatta a át eekemeke á eephe, uae a ehá téméek, a keeke- páá é a emeé eetée cak kka ke météke t a.

nha a etem éekek é ká hetatók váa Pátó kee — mkéte má ótuk — m eeketek Pa patáa, t eük e

eet éét tt tötötték, ehámee é kutuá köptukak méem adua-pat át áattták. A mé töe Pa éke váa Pátköete, oáh Mkó éekt kee ua — ú tűk — eeee tua-

ta aa töeketek, h a eptka é ááítá, ete a ehá,eháaatá é kutuá cetum máutt ee.

115 KEvC spšká ná ve; E ii. 1. . 481. (1638. e. 14.)

116 Szakály, 1995 é Bessenyei, 2007. pam.




39

A utó céa kua kíáktt a köe namat aa kááa, ame 1543 utá a etem káptaaak úttt meeéket,117 metémé má cak paktku kkó em kötöhetett Pa, a utóua a tte táakáptaa ékhee t. Í namat a 1550-e éekköepét oáh éek ötééek kööhete eee ett a maaákatku ehá é a etem ehámee ú köpta.118 A á é aehá kmáat étáatáát ééketee e, h mí oáh péek–hetató háa a Xvi. áa mák eée mé a etáaheíe maat, a namat a maaá katcmu e á-áá é a katku úáéeé öcéé át. oáh 1554-e tt eeítette a

á é a káptaa kát, aapíttt 1558-a ehámee emáumt,a éekek pe atak töéét tt tattták, ehámeéüket e k-máták. m uae taúktt a euták eká maaákéumaapítáa 1561-e.119

Í P a Xvi. áa mák eée „cupá” a á uat ééküö utcát eaó táakáptaa ékhee maat. A áa eeeemeuó aámú maa ptka etek kööhete t a ehátémé á ukcóa, eeetee á hteehe eepköe ee-te eétékeött.120 Emeett a á ehá acuatát a töök eemu-á é Eé eakaáa matt ehámeéket eetett (caá, péc, ác,

eém, epém, eé é áa) püpökök é eé ehá eméektte tatókáa, aamt éhá eete- é apácakt akóak e te-epüée eítette. A utóak köü ha tá a 1540-e éeke a óu-a kaák Pa meeküée emekeett k.121 A eek uaakkaka eete ké köépk ehá kctáak (Etem, vepém,Ee, Óua t.) maaáat metették át Pa.122 Eee m-ku mtapéakét a ek téee maa eecáó, a ua káákápáó a p óma keüt é tt maaáaa éáak át

117 Laczlavik , 2012. 74. p. t.118 A eta ák é maa öeéek, ameek aa a té tká ha-

íták emá eeméet: Šimončič – Watzka, 1988; Granasztói, 2000; Granasztói, 2004; Roháč , 2005; Bencová – Zervan, 2009.

119 Bucko, 1940; Fazekas, 2003; Fazekas, 2005; Frimmová, 2005.

120 E káóa taúkak a maa kutatá áta e e tematkua cak tká ha-íttt hteehe eköek. snA bataa; HMbK aut. pt.

121 Horn, 1992; Stančiaková, 2006a; Stančiaková, 2006; Kušniráková, 2007.

122 sám péa: Mikó, 1993; Mikó, 1996; Ludiková, 2005; Ludiková, 2009a; Mikó, 2012.



Taumák

40

ött Aamá set já eekée uk, ame a má éett émetemeek, jak Pheeek eketette emét 1638-a.123

A eteke tú namat mé e tá emptó Pá ta meeékheé át. Mí bua, sékeehéá é má töök uamaá keüt ák émet pááa a 1530–1540-e éeke aétbéce teepüt át,124 a maa keekepáak e eet áma

namata etek ú akóhee.125 Ee tö tée áttt eepet.Eét P a eptka éet ú köptakét — a kü emtaúk e-t ceké aapteüete matt126 — ee úta teepüéé keett á.Máét a p émet páá a maa kamák ááa éthete ke-

éé t eaó, mt a amat maa pákööé, ame -a eaát a mahakeekeeem úttta, má emített ehetéeke. Í a keeete maa kamáa ma m tt ( em Pa) eeketekháa é páa, kötük a ee Thökö seeté éppú, mt a kett-kémkét át Tmtá já.127 st 1603-a maa a p MaaKamaa áapíttta me, h a teöt ée háú (1591–1606) aatt a maakeekek köü ka tt húták me maukat, é építettek ehamtt a-ukó taka páháakat.128 Má hótá táak uaakk éakaa keete meeküe ea Kaá, naáa é Kátt taá-tak uát.129

véü, am a töök teüetek meekü (két maa, ke ée h-át) emeeket ét, k em a ea em a áka, haem a é-ette ámeéke etek áete ú akóheeke — a uat sptóP, nta a ba meéke át a keet Aaú eaát.130 P á-áa í ea ak eetek köüük háat a áát, akk a MaaKáá eptkááak, aáátatááak é péüaatááaketeke emutattt áítááa áatak küöö teke eepet —

123 KEvC spšká ná ve; E ii. 1. . 481–482.124 Gecsényi, 2008.

125 Bessenyei, 2007. 47–49. p.

126 l. péáu Tema stea eíáát 1560-ó: Opll , 1996–1997. 337. p. a zámk jáéta 1560-a éek: Gyulai, 2012. 139. p.

127 Thökö: Újváry, 1992; Gecsényi, 1995; Tmtá: Szakály, 1995. 219–387. p.

128 Takáts, 1927. 159–160. p.

129 Bessenyei, 2007. pam.

130 Dominkovits, 1999; Pálffy, 2000. 148–154. p.; Pongrácz, 2004.




41

mkét e a 1624. é p ááeék ám péáa taúkk.131

E meeküt emeek eukkatak m a ká hetatók uatatááak e-me taa, m a á aáátatá ttée, m a MaaKamaa a töéée uacak eme ámaáú taáca köött.

A eptka é a péüaatá áítááa a Xvi. áaa ee-t eepet átó pap hetatókh köt, meeküt eme étee káó

péakét á a e e a át cé baaa caá eete.132 A

eéek meeee aóa a dé-Maaáó ámaó amía a kéköépka mé éppe a jak Phee útapóáa emített eeca- ékáóáka (sékeehéátt é buá) ít háat, a Mhác utá é-

teeke ek tauk (Mátá) t má a Kmám mee Tata ááakkaptáa é áaa t. A utó a (Tamá) váa Pá, uká (bát éitá) pe ak feec é feékö itá hetatókka keütek kapc-ata, t köee káa, mköe a töök eemuá utá Pé nta meée, ete P ááa taátak ú éete, ttéeke é

tkka, ék kúáka (deák, Hó, ve t.) é p á háaeaát.

Mépe a ttéeke, ameek m köttek P eteke e-mutattt á eepköehe. A 1594-e ehut baaa bát a 1570-e éeke tö akamma mé cupá P ámee káta t, e

aa a eméök ítémete (1576–1586) ptá eetett kaee a ma-a kamaa taácá (1586–1594). Tetée, a 1603 táá mehat itámé töe tte. ő veacc Ata éek–hetató uatatááa (1572/73)kete pááát, ma a 1580-a éeke uacak töö t P á-mee káta. feékö itá hetató eekét autá a etem é-ekek kat emeetett p patááak pa (1574–1599) ett, héete eeé eée a heette á hetató (vicepropalatinus, mákétvicegerens propalatini, 1601–1603) ttée emekehee, mépe a eetötéetíó, itá Mkó á hetató (1581–1608) meé.

Háuk haóa uacak Pa, a káá eptka á-

áa ét pááa cúcáa a hát ámaáú Aeac é Ktc caáe-e kemeke taa, meekett maa tű tuááak kööhe-

131 Federmayer , 2003. pam.

132 A caá tötéetéek eáát ák kéámma, Frederik Federmayer e küö kö-tete teeük. A tt kööt aatk eek ekutatáaó ámaak. vö. mé a Xvii. á-aó a uacak baaa meé ámaó ke lát caá kapcá: Federmayer ,2009.



Taumák

42

te. Aeac Mátá é Ktc já ká üaatók (causarumregalium director , 1591–1597, . 1609–1618) ptukó autá mé a óa öeeme kamaa taácáa képeek tak Pa eeép,t a maa áa háat áá.133

bá naymat — küööe ma Pámáy Péte etem éek eye-temaapítááak (1635) kööhetőe — a műeőé é kátatá áköptakét meeőte Pyt, eek eeée a dua-pat á teem cetum maat. sőt, a Xvi. áa yamá a kat emeetett káyheytatók é kamaaeökök, eőa raécy itá é feéköy itá ua-a a mayaá kéő eeá kutúa, tumáy é eem éet eyk kö-

pta ett. Mépe ya kéő humata eem műhey, ameye ptáóay meeküt püpökök (p. a töéykaó é köyyűtő Mócy zakaá),á hatakk (p. a tötéetíó itáy Mkó á heytató) éppúymeutak, mt maya atkaták (p. a köyyűtő batthyáy bá),a eő emített tuó kamaa taáck é má kctá hatakk (p.rakky Mát ttká), műet py pák (p. a eíó , gePukche) ay a ee maya ámaáú éc ua é tötéetíó,zámky já.134 sakat a py káptaa amá é köyyűtő pé-

pta (p. a áaée Móy Aá) é kaka eéítették k.135

Öeöeteeke a eee éták, á íáká akk é ka-

maa ütééek aka kíátak akamat. Í a áa mák eée amaa ú é pap eecák, tá a eé eeem ua meett aká hetatók p uaa mehatáó météke kette éét a-

ó, h e a ak a maaá műeé ek aaka ehetett.136

Ééketee íták et a p óma temetke, e namat- a taító émetaö humata, a ee Atteé-akét, ncauEeu 1573-a éppe Pó Paáa ga vce Peek,zámk ek met humata tuó- é köűt-tááak ítt a.

133 Fallenbüchl , 2002. 38., 158. p.; Fallenbüchl , 1968 é Federmayer , 2003. pam; Ktchaúaa Kitonić, 2004.

134 A eta maa é ák ekt ámaó öeéek: Iványi, 1926; Vantuch,1975; Okál , 1979–1983; Ritoókné Szalay, 2002; Almási, 2009; Bobory, 2009; Komorová,2009.

135 A óma temetke Móa: Peisch, 1941; . úaa ö. mé Fazekas, 2006, . a 15.áa eméeke: Hlavačková, 2008.

136 Péter , 1995. pam; Pálffy, 2000. 218–222., 237–240. p.; Monok , 2012.




43

Eeke ua at eteette, ha ite ékét a Maaáak, akk e aek eakamaa he tumá teek meaóítááa.137

8. Pozsony új funkcióinak hatása a városfejlődésre

bá a ú maa á eteke emutattt ukcóak a á eééeakt hatáát a öe kutaták eméhete ám e mé keéémet apektuó aapa éete ák,138 éhá á emptó mehatáó eeée taumáuk éé éeme ehí a emet. f-

á eepköeek kööhete ua a aa ká á éete a Xvi.áaa aapete meáttt. nha a töök ta a 1540-e éek köepé Ptó ékeete má

cupá mte 150 kmétee húótt, ea Kmám, g éÉekúá áaak kööhete a ú á haem keüt a máee-e éáak áa. Í a éette hátáa eküé, a á uakókataáa aó eeeéée em t üké, eetéte péáu a e-ákká ( Festungsstadt ) képített bécce é ge, a a úa emetÉekúáa.139 st, maa a p á, aa a tuá maa uakó e-eca em kaptt eete heéet (a Xvii. áaa cupá a ka

éée,140 ete a háú akka), á emutattt átépítée a-má e ke haetáat (at. armamentarium, ém. Zeughaus) kaakítttak

ee.141 A 1529. é a töök haáat eé uaakk tá kkóa áa kíü eete épüeteket, í péáu tö kt meett aset Mhá tempmt emták é temetét eámták, a köeket éa íköeket a áaak meeítééhe haáa e.142 A áa mák e-ée a káá meetek étet — a uakó tt tattt á eküéekheíé — a é tempma í má cak éhá m eméketette.

137 Klaniczay, 1971. 29. p.

138 Eek e ééek meeeée a má emített ák eű P-tötéet 3. kötetéeáható (. a 13. eete).

139 Eheütt cak a e eeméek emehetk k. béc: Vocelka, 1995; g: Gecsényi, 1991; Pálffy, 1999; Éekúá: Domokos, 2000. 20–29. p.; ö. mé Németh, 2008.

140 A kéé eúa maa é ák öeée: Bak , 1997. é Mačuha, 2012.

141 Orság , 1989.

142 Ortvay, 1903. 494–499. p.; Ortvay, 1912. 165–167. p.



Taumák

44

A mák maa áa (bécce) eetéte P ua em áta, cupá akam Residenzstadt á, a Maa Káá eptka éetéek éaatááak köptakét a ké köépká óa épee, mamaaé kíű teepüéé áttt. A eá eetéű pá- é káptaaát a 1526 é 1608 köött maem éá, aa átaa máé éetetattt áűé eé e aámú maa áakó (regnicola), e-eetee atkaták, papk, emeek, á é ehá köetek epték e.sámukat — küööe a hám uakókáá (1563, 1572 é 1608) aka-máa — a Hau-uatatá épe cpta tá öete, em eéea üepée éke ták, émet a ceh emeek. M a maa, m

a küö emeek kíéetét áaáu m eet aha é eméetaktta. E öeéée at eetette, h Pt te kétéete tetemeámú, a á matátu hatama aá em tató eme é em eme éte„áta me”. E eée ú képet att a á ká éetéek.

A ayámú eme é emtee ee eméy meeeée emeett k-ktuk é pémák eé át hta, he a k aapteüetű áa emt eeeő meeeő ááhey ey eme eheyeéée. ráaáu a áá-heyek keöéée a kéő köépk maya ua haymáyaak meeeőea eét eeő maya káy ámeteek (agazonum regalium magister ) mám eyetete keett a éc ua kátéymeteée ( Hofquartiermeister )

é meíttaa, he a Hau-ua taat cak a utóak meték.143 Py öekő eetőée meett őkét e éetetééek meetée éthetőaá, hy a Xvi–Xvii. áa uóátó mét töeketek a eeyáamaya atkaták (eőkét a Páy, lthy/lthu, iéháy é itáycaá taa144) py hááááka é pataépítéeke. E a Xviii. áa-a — mt kömet — eető météke átmáta a á építéet acuatát.

Emeett a k ee mé a p áeet éte eete átaakuá-áh hááuhattt. A Xvi. áa mák hamaátó ua a ké kö-épk eet amíák a ééek heét a ták é ceh tatmákóéke aa keeke, tk é étemé pácaák (p. Aue,

Ceau, Eewe, Hat, Hee, He, Kapp, laue, lecheee,lechtepee, Pate, Peck, Pte, rat, schö) aták e.145 A á-

143 Pálffy, 2009c. 158–159. p.; Pálffy, 2012. 22–23. p.

144 Federmayer , 2003. 36–37. p.; Federmayer , 2010. 8. p.

145 Mkét et a úa ák é maa kutaták eaát ek. Federmayer , 1999; Federmayer , 2005. 158–160. p.; Tózsa-Rigó, 2005; Tózsa-Rigó, 2007; Tózsa-Rigó, 2012.




45

a meuó k eme pe uacak eítette at a á teecát,h a á et ekáó taa emeéet eeeek.146

P ké köépk a uamaa pá éetét a éták kö-ött em ete a. A ká hetatók uaáak, a emeé é a aaká ák á íóáaak, aamt a tk-, aó-, ám- é te-üekke eaát akó Maa Kamaáak kööhete te áaóa

páa em eeke „eeek”, - é köemeek a éppe máák páa átak-ketek ee. Uaet öete a táakáptaa emí-tett hteehe ukcóáak eöée, táá a , h a 1540-e éekthaítéé át Maa Káá a eée táá át,147 ah-

a a émet, ták a ceh emeek éhá töökeee eítmé (g,Kmám a Éekúá) meeméée meett két Pa átattake.148 Mkét aka a á t a ek ámáa a Ktatápa uóHau-köetekek é küöée utaókak. st, a 1530–1550-e éeke é aáaé a háúáa a töökeee haáatka kéü cáá-kácapatk e ée P éké kete me maaá táááát.149

A á ú eepköe teméetee emcak kktukat, haem ú ehe-téeket teemtettek a töemetéű páá ámáa. A ptkuk, akctá hatakk a éppe a Hau-uatatá taaak eátááaaó ééte aa aapát kíát, a köaatá téméek é íó-

ák pe kaeehetéekke kecetettek. A e a páá küööétee ámáa eaát aaá ehetéeket htt, küöée áítáké hteeé ehetéek éé eaát.150 A utóa uaakk — a e- kutaták et eaá — a á et cak keee tutak é. Aá íóák e e met ítémetee köött pá ámaáút a

146 Faust , 1937; Federmayer , 2010. 9. p.; a maaá eeée á météke: Németh,2002; Németh, 2008a.

147 Pálffy, 2010. 136–157. p.148 Ee ó péáu á jha Aecht meckeu hece, ak 1560 aá béce áa

Maaá káóa g é Kmám éáat, aamt P áát keete e.Opll , 1996–1997. 336–338. p.; A Xvii. áa eeé Aea o kaá g, K-mám, Éekúá é Maaóá áa meett uacak P, aamt éthete mé namat áát átatta me. Marek , 2005. 342. p. n. 77. (1624. . 23.)

149 Mkét e a kutatá úaa éeteee ót. Bagi, 2011. 229., 303–305., 319. p.

150 sám aatta: Tózsa-Rigó, 2005; Tózsa-Rigó, 2007; Tózsa-Rigó, 2008a; Tózsa-Rigó, 2008;Tózsa-Rigó, 2009; Tózsa-Rigó, 2011a; Tózsa-Rigó, 2011; Tózsa-Rigó, 2012a; Tózsa-Rigó,2012.



Taumák

46

meük, ám a áa éke Maa Kamaa taácaak áa caktká utttak e p pácaák taa, péáu a Pateek, a eé- á ámaáú, e Pa ökeet e Amuteek a éppea ee kamaa péták, lep Peck, akt feékö itá hetató ékamaeeök patát.151

Me etehete a maa e táaam eeée é öetéteée(a e eme túúa) üött öe, aa e pícók meeée emee-é (armales) ékü te eképehetete t, ám eepet áthattt eea p émet páá keéé ttt ta . Ee uta a emített páámaáú taáck é átaáa a á pák maa eme címeé-

e .152

véü km kkuecát eetettek a pák ámáa a má tauté meetekke eeke köemeek, aká a má emített maa–hátmeeküt caákó a éppe a mé meék ámaók.

M P ú á ukcó, m á páááak eek áí-tááó aó kmaaáa mé a teepüé tempmáa aó temetkeéeke öök mt hatak.153 A káóómmá át set Mát-ékeeháa Xvi. áa éée — P á eepéek patkua meeee

— a Maa Káá ptka etéek é kmáatáak ek emehatá-ó, köpt temetkeheéé át. A 1550-e éekt a etem ée-keket (oáh Mkót, veacc Atat é Kuta ját, akk a amat

set Mkó-tempma temetketek 154) kée maem me ká he-tatót (ak feec, raéc itá, feékö itá, Pethe Mát) tt hee-tek öök uama. m a p öökö pá é ákaptá, Pá Mkó1600. taa temetéét a e Pá caá e ttéeket etöt taa, tutó a maa atkáca ám mehatáó képee e temetkeett.ők eek á áaáu mé Pá pácé íemékét köete mtáaktektették.155

feeke kíü a Maa Kamaa ám eá taáca (péáua Amute, Eeute, lppa é Pate caákó) tt et é

151 Fallenbüchl , 1968; Fallenbüchl , 2002; Gecsényi, 2003 é Federmayer , 2003. pam; Peckéete páaképe: Federmayer , 2005.

152 sám péa: Faust , 1937.

153 A aá péák a köetke aattáó ámaak: Mikó – Pálffy, 2002; úaa ö. méa ák kutatákó: Ragač , 2006; Federmayer , 2007a; Rusina, 2009 é Ludiková, 2009. pam, . Luková, 2010.

154 Ludiková, 2002. 90–91. p. n. 2., 92–93. p. n. 4., 96–98. p. n. 10.

155 Galavics, 1986. 58–61. p.; Mikó, 2005. 636–638. p.; Pálffy, 2005. 506–507. p.




47

uama, mkét éthete a p káptaa kakaak eet éét eheütt kíéték utó ö útáa. m a 1526 utá e éáaa etemetkek köött meeküt püpököt uaú taáuk, mt p haó-é ptametet a éppe a tuá ua heíéü áó ká áhaetákát. st, mé a káóá ukcóak maat ekt maíköeke. A 1563 káóéta aatt ehut táe eme, Wafehe sauau ua taác ( Hofrat , 1557–1563) öök uheét tttaáuk. A á pák köü eke íemékekke aa cak a etekemeke taa utttak e ee a áa epeetatí cpta:

pámeteek, áíák é eátk a Mauach, gueme, Kö, laue,

Pte t. amíákó.Meek meetée em túá keete, h a p káóómapak emaat íköe „eée tüköképét” aák a Xvi. áa Ma-a Káá ú áa, P e taumáa emutattt eepköeeké kíű akááak eaát. Mkét uae a zámk já máemített at eű eée, ame Hau Mka 1563. epteme ká-áa kapcá ééketee mutatta e, mkét át a ek aa káá a meatktt teüetű maa áam ek emehatáó pt-ka, aatá, aaá é eem köptáá.156

156 Gyulai, 2012. két 138–141. p.



Taumák

48

Kiadatlan források

Egyetemi Könyvtár (EK Budapest)Kéat- é tkaátá (Kt.)

C. Kap. Kéattá, leéűtemé, Cect Kapaaa

Knižnica evanjelického a. v. cirkevného zboru (KEVC Spišská Nová Ves)

Magyar Nemzeti LevéltárOrszágos Levéltára (MNL OL Budapest)

A ekcó: Maa kaceáa eétá Maa Ká Kaceáa etatúáaA 32 ltteae patum

E ekcó: Maa kctá eétáak Maa Kamaa Achíuma

E 196 Achum amae Thuó

i ekcó: béc eétáakó kátattt atk i 45 böhmch-öteechche Hkae, maa atkáú

atk

n ekcó: reca eétá Achum e

n 114 Kachch Mát gö űtemée, Acta aetaa

Magyar Nemzeti LevéltárGyőr-Moson-Sopron Megyei Soproni Levéltára (MNL GyMSM SL Sopron)svlt. sp vá leétáa (svlt.), Cect oeteaa

Országos Széchényi Könyvtár (OSzK Budapest)Kéattá (Kt.)

Quat. lat. Quata lata




49

Österreichisches Staatsarchiv (ÖStA Wien) Allgemeines Verwaltungsarchiv (AVA)fa- u Hkammeach (AvA fHKA)

Hkammeach (AvA fHKA HKA)Ate Hkamme, Ha

HfU Ha UaHa Pt. Ptke e Hkamme (Haptke)

nÖHA neeöteechche Hechatakte

seetäe, sammue u seekte

fam.-Akte fameakte

Haus-, Hof- und Staatsarchiv (HHStA)rechache

rHr Pt. rechhatptke

Slovenský národný archív (SNA Bratislava) Hodnoverné miesto Bratislavskej kapituly (HMBK)

aut. pt. autetcký ptk

Štátny archív v Levoči, pobočka Levoča (ŠA Levoča)MML Matát meta leča

Kiadott források

CJH 1526–1608 Maa töétá. (Cpu ju Huac) 1526–1608.töéckkek. Öeá.: Máku de. bp., 1899.

Edelmayer , 1990 de Köue Maxma ii. um Kö böhme,römche Kö u Kö Ua (1562/63) ache becheu e Ha Haeack. H.: fechEemae et a. We, 1990. (fte reum Autacaumi.: scpte 13.)

Faust , 1937 Faust, Ovídius: súp eých tí emakch.(Mumeta Htca bataea 1.) bataa 1937.



Taumák

50

Horváth ii–iv. Ach meta bata. ietá tí a t. vpac.

vamí Háth. ii. (1501–1563)., iii. (1564–1615), iv.(1615–1859) bataa 1966–1967.

Kitonić, 2004 Kitonić, Ivan Kostajnički: dect methca pceuuca u cuetua ct e Huaae /Metča uputa u ue ptupak p čam paua Uak Kaeta. Pe: nee jać.Ue.: da Kapac. zae 2004.

Kovachich, 1790 Kovachich, Martinus Georgius: sea auuaaeemum ac ptetmum pcpum utuqueexu, qu ex auuta tpe Hapu-Autaca sacaCa Aptca ee Huaum, eaque

pe teta emt ut. Pet, 1790.

Marek , 2005 sěectí tátě taéh ěta. Mažeká kepecezeňka vtěcha Ppea lkc a Pxe lkcké Peštea. E.: Pae Maek. Čeké buěce, 2005.(dcumeta e eta bhemca aecuum Xvi.– Xviii. utata b/i.)

MOE I–XII. Maa oáűé Emékek tötéet eeetéekke/ Mumeta cmtaa e Huaae. i–Xii. (1526– 1606). sek.: fakó vm – Ká pá. bp., 1874– 1917. (Mumeta Huaae Htca iii.: MumetaCmtaa / Maa Tötéem Emékek iii.: oáű-é emékek, A at i–Xii.)

Turci v UhorskuI–II.

Tuc Uhku. E.: Pae dřák. bataa, 2005– 2006. (Pameňe k eám seka a sákvii/1–2.)

Felhasznált irodalom

Abrahamowicz,1983

Abrahamowicz, Zygmunt et al.: de Tükekee ehtche fchu. We, 1983. (fchue ubetäe u Wee statechchte 13.)




51

Acsády, 1894 Acsády Ignác: A p é epe kamaák. 1565–1604.

i: Uő : Két péü-tötéem taumá. bp., 1894.1–133. p.

Almási, 2009 Almási, Gábor : The Ue Humam. jhaesamucu (1534–1581), Aea duth (1533–1589), athe repuc lette Eat Ceta Eupe. lee– bt, 2009. (b’ stue iteectua Ht 185.)

Altfahrt , 2003 Altfahrt, Margit : fea e Ete (1503–1564).E Kae a e Wee e neuet. We, 2003.(veöetchue e Wee stat- u laeachrehe b.:Auteukatae 67.; Wee gechchtättebehet 1.)

Bada, 2012 Bada, Michal : Kuáca káľa Matea ii. batae ku 1608 ktexte ých mcek ptckýcha c-kutúch ťah. i: Mária Kohútová a kol.:Ptcké a pčeké pme a seku 1. pc17. tča. bataa, 2012. 33–50. p.

Baďurík , 1990 Baďurík, Jozef : Makapatké haíct 16.

tčí. bataa, 1990. Baďurík , 1998 Baďurík, Jozef : sek ápae feaa i. uhkú

kuu (1526–1532). bataa, 1998.

Baďurík , 2001a Baďurík, Jozef : bataa – haé a kuačé metUhka eku. i: stua acaemca saca, 30.(2001) 10–25. p.

Baďurík , 2001 Baďurík, Jozef : fea i. u e iteat edauäe ee mtteeupäche Mache. i: Theft Meum Hua Eupe. E.: Káa Papp eta. deece, 2002. 142–154. p.

Baďurík – Sládek ,2005

Ptcký eke tee Euóp. 500. ýčeaea feaa i. akaateľa hauke mache.E.: je baďuík – Kam sáek. bataa, 2005.



Taumák

52

Bagi, 2011 Bagi Zoltán Péter : A cáá-ká mee haee a t-

eöt ée háúa. Haeeet, éekééeíté,emkíéetek. bp., 2011.

Bak , 1997. Bak Borbála: A kaök eteteée. (Thuósaó á 1624. é záá aa ká áhküött eee). i: Mceaea tum htae Eupae.Emékkö H. baá Éa tötéépe 80. üe-téapáa. sek.: Kamá já. bp., 1997. 89–106. p.

Bencová – Zervan,2009

Bencová, Jarmila – Zervan, Marian: Taa čachhumamu a eeace: uhé Até a maý rím. i: Ivan

Rusina a kol.: de ekéh ýtaéh umea.reeaca. Umee me eku tku a akm.bataa, 2009. 133–141. p.

Benda – Fügedi, 1979

Benda Kálmán – Fügedi Erik : A maa ka eée.bp., 1979.

Bérenger – Kecske-méti, 2008

Bérenger, Jean – Kecskeméti Károly: oáűé é pa-amet éet Maaá 1608–1918. bp., 2008.

Bessenyei, 2005 Bessenyei József : A náaak. bp., 2005.

Bessenyei, 2007 Bessenyei József : Meekütek... A keekeeem heeteMaaá 1526 utá, bema Tamá é a uameekütek műköééek tükée. Mkc–bp., 2007.

Bobory, 2009 Bobory, Dóra: The sw a the Cuce. Cut b-á batthá a natua Phph sxteeth-Cetu Hua. newcate up Te 2009.

Bucko, 1940 Bucko, Vojtech: Mkuáš oáh a eh a 1493–1568(Štúa ekých eí 16. tča). bataa,

1940. Bůžek – Keller – Kowalská –Pálffy,2006

Bůžek, Václav – Keller, Katrin – Kowalská, Eva – Pálffy,Géza: spečt emí hauké mache 1526–1740 čeké, maďaké, akuké a eké htcké ěě

peíh eetetí. i: Čeký čap htcký, 104.(2006) č. 3. 485–526. p.




53

Czoch – Kocsis –

Tóth, 2005

feeetek P tötéeté maa é ák em-

me. sek.: Cch gá –– Kc Aaka – Tóth pá.P–Peu–bataa, 2005.

Czoch – Kocsis – Tóth, 2006

Kapt eí bata. E.: gá Cch – AakaKc – pá Tóth. bataa, 2006.

Csukovits – Len- gyel , 2005

Ptó bátá. vák a 13–17. áaa. sek.:Cukt Ek – lee Tüe. bp. 2005. (Táaam-é műeétötéet taumák 35.)

Csukovits –

Lengyelová, 2005

z baea Pešpku. spčť, úct a

eať metách 13.-17. tčí. E.: EkCukt – Tüe leeá. Peš–bataa, 2005.

Dangl – Varga,2002

Amáa, met, pčť 15. tča ku 1918(veké, ptcké, hpáke apekt a út).zík pípek meáe eecke keece batae 14.–15. ema 2001. / Haee, á,táaam a 15. áató 1918- (Kata, ptka, a-aá apektuk é öeüéek). A ataa em-etkö tumá keeca aaa 2001. em-

e 14–15. E./fek.: vtĕch da – já j. vaa.bataa, 2002.

Dominkovits, 1999 Dominkovits Péter : sp ámee Xvi. áa é tk táaama. i: sp seme, 53. (1999) 2. .99–122. p.

Dominkovits, 2011 Dominkovits Péter : feeem atá. i. feá a1553. é p áűée, a á ámaákötükée (Aatköé). i: Aaa, 49. (2011) 2. . 49– 55. p.

Domokos, 2000 Domokos György: otta baaa. E táa áuáómete Maaá. bp., 2000. (A Hatötéet itéeté Múeum Meum Kötáa 2.)

Duindam, 1998 Duindam, Jeroen: The Cut the Auta Hau:lcu a Cmpte Hetae. i: Mtteue ereee-Kmm e Akaeme e Wechateu götte, 8. (1998) Het 2. 24–58. p.



Taumák

54

Duindam, 2003 Duindam, Jeroen: vea a veae. The Cut

Eupe’ datc ra, 1550–1780. Came, 2003.(new stue Eupea Ht)

Ember , 1946 Ember Győző : A úk maya köaatá tötéeteMháctó a töök kűéé. bp., 1946. (A Maya oá- leétá kaáya iii.: Hatóá- é hatatötéet 1.)

Erdélyi, 2000 Erdélyi Gabriella: vta a hetatóáó (néhá empti. feá é a maa ptka et kapcatáak -áatáh). i: sáak, 134. (2000) 2. . 341–371. p.

Etényi, 2000 G. Etényi Nóra: A 17. áa p áűéek akae émet atóa. i: sp seme, 54. (2000) 1.. 32–53. p.

Fallenbüchl , 1968 Fallenbüchl Zoltán: A Maa Kamaa tte a Xvii.áaa. i: leétá Köeméek, 39. (1968) 2. .233–268. p.

Fallenbüchl , 1988 Fallenbüchl Zoltán: Maaá métóáa 1526– 1848. bp., 1988.

Fallenbüchl , 1994 Fallenbüchl Zoltán: Maaá páa / deoeepae Ua 1526–1848. bp., 1994.

Fallenbüchl , 2002 am (ká é cáá) ttéek a 17. áaMaaá. Aattá. Öeá.: faeüch ztá.bp., 2002. (nemet téka at)

Farbaky, 2003 Farbaky, Péter : Pet feac Uhea ee’mpe auuc. i: Ate lmaa, 139. (2003)

n. 3. 127–134. p.

Fazekas, 2003 Fazekas István: oáh Mkó emtöekée a ete-m ehámeée 1553–1568 köött. i: Tötéemseme, 45. (2003) 1–2. . 139–153. p.

Fazekas, 2005 Fazekas István: oáh Mkó etem éek uaa(1553–1568). i: ie paták... Maa ua kutúaa 16–17. áaa. sek.: g. Eté nóa – H ikó.bp., 2005. 343–360. p.




55

Fazekas, 2006 Fazekas István: vta a p pépt métóá etö-

téé 1555-e. Aaék dakch gö páakeé-éhe. i: Memae taee. Taumák é íák Töökjóe hataak üetéapáa. sek.: füe ám –leea láó. bp., 2006. 115–124. p.

Federmayer , 1999 Federmayer, Frederik : Pô, etcká a ážekáštuktúa pešpkéh patcátu 17. tčí. i:Htcké štúe, 40. (1999) 177–185. p.

Federmayer , 2003 Federmayer, Frederik : r taéh Pešpka.geeacký ateľta a tpaa meta

pľa úpu ku 1624. bataa–Peu–P2003.

Federmayer , 2005 Federmayer, Frederik : lep Peck (1560–1625) kc-ták é caáa. i: feeetek P tötéeté ma-a é ák emme. sek.: Cch gá –– KcAaka – Tóth pá. P–Peu–bataa,2005. 156–200. p. – ák átata: lep Peck(1560–1625) uhký káľký pkaík a eh a.i: Kapt eí bata. E.: gá Cch – Aaka

Kc – pá Tóth. bataa, 2006. 150–194. p.

Federmayer , 2007a Federmayer, Frederik : bemké h dóme .Mata. geeacká štúa k etkác pchaých.i: bataa, 19. (2007) 51–76. p.

Federmayer , 2007 Federmayer, Frederik : jha luw göek. u. k. scht- u bücke-oehauptma Ua(stammte ee nachkmme Ua). i: Ae:zetcht ü geeae u Heak, 24. (2007) Het3. 109–114. p.

Federmayer , 2009 Federmayer, Frederik : laté ik. Ptét umak-uhekéh pme. i: Čap náíh muea[Paha], řaa htcká 178. (2009) č. 3–4. 106–121. p.



Taumák

56

Federmayer , 2010 Federmayer, Frederik : Šľachta uhke metp

pmháčkm í. (Achtck-eeackýáčt pematk) i: fum Htae: Čap pehtóu a píuépčeké e 4. (2010) č. 2:Uhká šľachta teeku a eku, Štúe, 1–13. p.http://www.umhtae.k/fH2_2010/text_2_2010/eemae.p

Federmayer , 2011a Federmayer, Frederik : Kemet lteát becec (aachtóa átupc paatíkch metžteľ). i:Htcký čap, 59. (2011) č. 3. 493–513. p.

Federmayer , 2011 Federmayer, Frederik : Wa Móóc beketa(1575–1648). spčeký tup kaéeh úaíka aekm Uhku. i: Theatum htae, 9. (2011)201–223. p.

Federmayer , 2012 Federmayer, Frederik a kol.: Maátke ašcheách 1526 – 1948. Amaach seke eeack-heacke pčt 2012. Mat, 2012.

Ferencová–

Antolová, 2013

zk meáe keece Mý Kameň ú

2012 – r baašc 13. až 19. tčí. zt.: Heeafeecá – Eka Atá. Mý Kameň, 2013.

Fiala – Šulcová – Krútky, 1995

Fiala, Andrej – Šulcová, Jana – Krútky, Peter : batakýha. bataa, 1995.

Fidler , 2009 Fidler, Petr : opu tacum – taak achtekt, tateaa kameá a seku. i: Ivan Rusina a kol.: deekéh ýtaéh umea. reeaca. Umeeme eku tku a akm. bataa, 2009. 34– 42. p.

Fodor , 2001 Fodor Pál : A utá é a aaama. Taumák amá-töök tötéeem. bp., 2001.

Frimmová, 2005 Frimmová, Eva: zažee eutkéh kéa a kňakéhemáa Tae 16. tčí. i: Kha, (2005) 14– 30. p.




57

Fuchs – Réthelyi –

Sippel , 2007

Maa Ua (1505–1558). Ee reaaceüt.

H.: Mata fuch – oa réthe – Kat sppe.Müte, 2007. (gechchte e Epche Ka v. 8.)

Fundárek , 1971 Fundárek, Jozef : bataa – haé a kuačé mettaéh Uhka. i: bataa, 7. (1971) 115–181. p.

Fundárková, 2005 Fundárková, Anna: ha Máe Hauke ápaefeaa i. uhký tó. i: Ptcký eketee Euóp. 500. ýče aea feaa i.akaateľa hauke mache. E.: je baďuík –Kam sáek. bataa, 2005. 88–108. p.

Fundárková – Pálffy, 2003

Pác eku. vtup ýaméh uhkéhšľachtckéh u. zík eecke keecebataa 20. máa 2003. E.: Aa fuáká – géaPá. bataa–bp., 2003.

Galavics, 1985 Galavics Géza: A műéettötéet tepetácó eheté-e. A p á kaakk uakóata. i: AHuaca,13. (1985) 53–68. p.

Galavics, 1986 Galavics Géza: Köük kat a pá ee. Töök há-

úk é képműéet. bp., 1986.

Galavics, 1987 Galavics Géza: A maa ká ua é a ké ee-á képműéet. i: Maa eeá ua ku-túa. sek.: r. vák e – séke júa. bp., 1987.228–248. p.

Gál-Mlakár , 2007 Gál-Mlakár Zsóa: Aatk veacc Ata uaáaktötéetéhe. i: f: fákutatá é Tötéet seétu-mák, 14. (2007) 2. . 279–337. p.

Garády, 1871. Garády [ Fabó András]: Tük dáe apóa. 1548–1559.i: sáak, 5. (1871) 12–30. p.

Gecsényi, 1991 Gecsényi Lajos: A 16–17. áa maaá áe-é kéééhe. (A eá meeeée). i: UeMátá Emékkö. Emékkö Ue Mátá ee-áa eetem tötéétaá műköée emékée, éüetééek heteek éuóa akamáó. sek.:



Taumák

58

E. Kác Péte – Kamá já – v. Má láó. bp.,

1991. 145–158. p. [= Gecsényi Lajos: gaaá, táaa-m, aatá. Taumák a ka úk tötéeté.g, 2008. 213–227. p.]

Gecsényi, 1995 Gecsényi Lajos: béc é a hótá keekeem öe-köttetée a 16. áaa. (Thökö seeté eeme-keééek hátteéhe). i: sáak, 129. (1995) 4. .767–790. p. [= Gecsényi Lajos: gaaá, táaam,aatá. Taumák a ka úk tötéeté. g,2008. 339–362. p.]

Gecsényi, 2001 Gecsényi Lajos: A Maa Kamaa taácaak öeté-teé a Xvi. áaa. i: A tötéeem é a hatáá.Taumák Káa itá üetééek 70. éuóá-a. sek.: seet T. bp., 2001. 55–70. p.

Gecsényi, 2002 Gecsényi Lajos: ftá é meúuá Maaáé a eémet ák aaá kapcataa a köép-któ a ka úk. i: Taumák saká feecemékée. sek.: f Pá – Pá géa – Tóth itágö. bp., 2002. (gaaá- é táaamtötéet kö-

tetek 2.) 175–197. p. [= Gecsényi Lajos: gaaá, táa-am, aatá. Taumák a ka úk tötéeté.g, 2008. 409–431. p.]

Gecsényi, 2003 Gecsényi Lajos: A ötét ekéít hatak et ö-etéteé. A Maa Kamaa eet é maa taác-a a 16. áaa. i: Maa éáak. TaumákKá dmk 90. üetéapáa. sek.: om Má-a. bp., 2003. 100–113. p.

Gecsényi, 2005 Gecsényi, Lajos: Hae u Haeptk m KöechUa u zet e Hechat fea i. i: Kaefea i. E mtteeupäche Heche. H.: Ma-ta fuch – Teé o – gá Uá. Müte 2005.(gechchte e Epche Ka v. 5) 147–151. p.




59

Gecsényi, 2008 Gecsényi Lajos: Meeküt ua é pet pák táa

béc á taácáa 1534-e. i: rete a c. Tau-mák sah-Tóth Péte emékée. sek.: Ká la –o Teé. bp., 2008. 615–625. p.

Gévay, 1843 Gévay, Anton von: itea Kae fea‘ i. 1521– 1564. We, 1843.

Granasztói, 2000 Granasztói, György: stataum u geechat Tau oeua. i: Mtteateche Häue ustae Mtteeupa. H.: Máta ft – Máa sá-. bp.–Péc, 2000. 83–95. p.

Granasztói, 2004 Granasztói György: A akk eme namata.Té é táaam 1579–1711. bp., 2004.

Gulyás, 2012 Gulyás Borbála: A töök ee hac meeeítée a Ha- uk ua üepée a 16. áaa. i: iettá ékutúa a töök hótá káa. sek.: c Pá – sé-ke júa. bp., 2012. 249–264. p.

Guszarova, 2005 Guszarova, Tatjana: A 17. áa maa áűéekéte. i: leétá Köeméek, 76. (2005) 2. .

93–148. p.

Gyulai, 2012 Gyulai Éva: v sache , Acht ke –zámk já ee Pó a Hau Mka k-áááó kéüt metete, 1563/1566. i: PucateUetat Mkce – sect Phphca, Tm.Xvii. (2012) fac. 1. 125–151. p.

Heiss, 1974–1976 Heiss, Gernot : de uache, öhmche uöteechche betue e Kö Maa (1505– 1558) u he vewatu. Ete Te. Üeck 1521– 1548. i: Mtteue e Öteechche staatach,27. (1974) 61–100. p. é zwete Te. de betue. i:u. 29. (1976) 52–121. p.

Hengerer , 2004 Hengerer, Mark : Kaeh u Ae e Mtte e17. jahhuet. Ee Kmmukatechchte eMacht e vmee. Kta, 2004. (HtcheKutuwechat 3.)



Taumák

60

Hlavačková, 2008 Hlavačková, Miriam: Kaptua pm dóme . Mata.

iteektuáe cetum bata 15. tčí. bataa,2008.

Holčík , 2005 Holčík, Štefan: P káá üepéek 1563– 1830. 4. ka. bataa, 2005. – ák átata:Kuačé át. bataa 1563–1830. 4. .bataa, 2005.

Holzschuh-Hofer – Beseler , 2008

Holzschuh-Hofer, Renate – Beseler, Susanne: negau-g. bauchu am schweet e We-e Hu. i: Öteechche zetcht ü Kut udekmapee, 62. (2008) Het 4. 643–670. p.

Horn, 1992 Horn Ildikó: Cák Aa facka é a p kaák.i: Aeta (1992) 3. . 28–43. p.

Horváth – Kopčan,1971

Horváth, Pavol – Kopčan, Vojtech: Tuc a seku.bataa, 1971.

Horváth – Lehotská – Pleva, 1982

de bata. E.: vamí Háth – daa lehtká – ja Pea. 3. pepac. . bataa, 1982.

Horváth, 1990 Horváth, Vladimír : bataký tpacký exk.bataa, 1990.

Iványi, 1926 Iványi, Béla: Móc zakaá é a maa Cpu jukeetkeée. bp., 1926.

Kačic, 2003 Kačic, Ladislav: Muk u zet e PeßueKöueechkete (1563–1830). i: Muccaitptaa, 2. (2003) 31–50. p.

Karpat , 1944 Karpat, Jozef : zákaá mc Uhku kch1526–1604. bataa, 1944. (Kžca Pácke akutseke uet batae, ný a 10.)

Kazimír , 1970 Kazimír, Štefan: vý ekmck-cáe štuktúmeta Ta pee tete 16 t. a 17. t. i:Htcký čap, 18. (1970) č. 1. 48–90. p.

Kazimír , 1973 Kazimír, Štefan: sek meám che tkm 16. tčí. i: Htcké štúe, 17. (1973)175–208. p.




61

Kazimír , 1974 Kazimír, Štefan: oché tk Ta čekým

kaam pc 16. tča. i: Htcké štúe, 18.(1974) 133–148. p.

Kazimír , 1976 Kazimír, Štefan: K ýu ce ae a sek 16. a 17. tčí. i: seká achtka, 11. (1976) č.1. 47–88. p.

Kazimír , 1986 Kazimír, Štefan: de fehae e stäte e swakem 16. jahhuet. i: stua htca saca, 15. (1986)47–76. p.

Kelényi, 1999 Kelényi, György: de Umau e sche Peßum 17. jahhuet. i: Ex fum lucem. baque stue Hu Káa gaa. Peete He Ehtethbtha. E.: zuaa d. i. bp., 1999. 353–362. p.

Kenyeres, 1999 Kenyeres István: A maa ká pta a Xvi. áaaPaa Péte p ptamete ámaáköe aapá.i: imácóáamá a maa é töök éá e-ee. sek.: Petecák Taa – beec Mátá. Ee,1999. (stua Aea 20.) 107–115. p.

Kenyeres, 2003a Kenyeres István: i. feá maaá péüa-atá ema é eétee. i: Tötéem seme, 45.(2003) 1–2. . 61–92. p.

Kenyeres, 2003 Kenyeres István: A ká Maaá eétee é k-aáa a 16. áaa. i: leétá Köeméek, 74.(2003) 1–2. . 59–103. p.

Kenyeres, 2004a Kenyeres István: A ká é káé „maátkk”a 16. áaa. i: sáak, 138. (2004) 5. . 1103– 1148. p.

Kenyeres, 2004 Kenyeres István: A maaá éáak é a meehaak éemeé eeetéek achtóáa a Xvi.áaa. i: f: fákutatá é Tötéet seétu-mák, 11. (2004) 2. . 332–344. p.

Kenyeres, 2008 Kenyeres István: Uaamak é éáak. A kamaa t-kk é a töökeee hatáéeem a 16. áa Maya K-áyáa. bp., 2008. (Hau tötéet máák 2.)



Taumák

62

Kiss, 1908 R[ugonfalvi] Kiss István: A maa hetatótaác i. fe-

á káa é 1549–1551. é eee köe. bp.,1908.

Klaniczay, 1971 Klaniczay Tibor : ncau Eeu é pétkáa. i:iamtötéet Köeméek, 75. (1971) 1–2. . 24– 34. p.

Kohútová – Vozár ,2006

Hpáke e seka 1526–1848. E.: MáaKhútá – je vá. bataa, 2006.

Komorová, 2009 Komorová, Klára: Kžca zachaáša Mškéh. Ma-

t, 2009. Kopčan, 1986 Kopčan, Vojtech: Tuecké eepečet a sek.

bataa, 1986.

Kovačka – Augustínová – Mačuha, 2010

r réa ekých eách. zík pác tecpáe keece. 16. – 17. eptema 2008,Mat. E.: Mš Kačka – Ea Auutíá – MašMačuha. Mat, 2010. (stua htc-aphcaTucea 3.)

Kubinyi, 1994 Kubinyi András: bua é Pet eepe a táá kee-keeeme a 15–16. áa uóá. i: Tötéemseme, 36. (1994) 1–2. . 1–52. p.

Kubinyi, 1998 Kubinyi, András: Kö u vk m pätmtteatecheUa. stäteetwcku, Ataee u reeum mtteateche Köech Ua. Hee, 1998.(stue u gechchte Ua 1.)

Kušniráková, 2010 Kušniráková, Ingrid : Kášt kaek Uhku – ate-atía pčekéh upatea šľachtckých že am

eku. i: Theatum htae 7. Pauce 2010. 127– 146. p.

Laczlavik , 2012 Laczlavik György: E ptku pap a 16. e eée.váa Pá etem éek, ká hetató páautáa.ElTE bTK, Phd-etácó. bp., 2012.




63

Lauter , 2005 S. Lauter Éva: P áa ú eepe. i: ie pa-

ták... Maa ua kutúa a 16–17. áaa. sek.:g. Eté nóa – H ikó. bp., 2005. 144–171. p.

Lengyelová, 2004 Žea a pá. Páe a pčeké ptaee že mut. E.: Tüe leeá. bataa, 2004.

Lengyelová, 2012 Lengyelová, Tünde a kol.: Thuc a ch htckýýam. [E.: Tüe leeá – géa Pá.] bataa,2012.

Ludiková, 2002 Ludiková, Zuzana: A amat ékeehá ké e-

eá é akk íeméke (16–17. áa). i: Műé-ettötéet Éteít, 51. (2002) 1–2. . 85–106. p.

Ludiková, 2005 Ludiková, Zuzana: A ua ehá kcek a P- a. i: Hau Máa, Mhác öee. A káé éuaa 1521–1531. buapet Tötéet Múeum, 2005.epteme 30–2006. auá 9. seká áá aéa,2006. euá 2–áp 30. sek.: réthe oa et a.bp., 2005. 115–121. p.

Ludiková, 2009a Ludiková, Zuzana: bataa – haé met ka,

ptcké a uché cetum. i: Ivan Rusina a kol.:de ekéh ýtaéh umea. reeaca.Umee me eku tku a akm. bataa,2009. 43–48. p.

Ludiková, 2009 de ekéh ýtaéh umea. reeaca.seká áá aéa batae 17. eceme2009–28. maec 2010. [Kat. ýt.]. E.: zuaa luká.bataa, 2009.

Ludiková, 2009c Ludiková, Zuzana: zámk já öpapa Mka ma-a káá káááó. i: sáak, 143. (2009) 4.. 974–980. p.

Luková, 2010 Luková, Jana: Pheé štít dómu . Mata batae. i: bataa, 22. (2010) 77–100. p.



Taumák

64

Mačuha, 2012 Mačuha, Maroš : a tážcu uhke ku pe

pc 17. tča. i: Mária Kohútová a kol.: Ptckéa pčeké pme a seku 1. pc 17.tča. bataa, 2012. 51–75. p.

Mannová, 2005 Mannová, Elena: P htááa. E mutet-ku á mútáak eecát emutatáa a 19. éa 20. áa ptka uata utá. i: feeetek P- tötéeté maa é ák emme. sek.:Cch gá –– Kc Aaka – Tóth pá. P– Peu–bataa, 2005. 47–67. p. – ák áta-

ta: Htaa bata. deecaá peetácamut mutetckéh meta p ptckých mch19. a 20. tča. i: Kapt eí bata. E.: gá-

Cch – Aaka Kc – pá Tóth. bataa, 2006.49–62. p.

Matunák , 1983 Matunák, Michal : Žt a e a ek-tueckm phačí. E.: vtech Kpča. bataa, 1983.

Mikó, 1993 Mikó Árpád : váa Pá etem éek haaték etáa(1549) é a etem ehá kceek a Mhác

utá. i: A Huaca, 21. (1993) 1. . 61–89. p.

Mikó, 1996 Mikó Árpád : bema (Atemu) Pá püpök ée-eete 1577-. Aatk a ta, a óua, a epémé a uaehéá ehá köépk kceek áh.i: Műéettötéet Éteít, 45. (1996) 3–4. . 203– 221. p.

Mikó, 2002 Mikó Árpád : Pet feac ámaáa a Mka kákáááa épített p aaíek mukáataó. i:jakch Mkó (1772–1846) űtemée. Káítá aMaa nemet gaéáa 2002. eme 28 – 2003.euá 16. sek.: Mkó pá. bp., 2002. (Maa nem-et gaéa 2002/1.) 299. p.

Mikó, 2005 Mikó Árpád : Ké eeá é ka akk íemékek aMaa Káá teüeté (1540–1690). i: ie pa-ták... Maa ua kutúa a 16–17. áaa. sek.: g.Eté nóa – H ikó. bp., 2005. 625–660. p.




65

Mikó, 2012 Mikó Árpád : A ké köépk ékeeháak tuku

eeééek a a ka úk Maaá. i: ie-ttá é kutúa a töök hótá káa. sek.: c Pá

– séke júa. bp., 2012. 202–210. p.

Mikó – Pálffy, 2002 Mikó Árpád – Pálffy Géza: A p set Mát-temp-m ké eeá é ka akk íeméke (16–17.áa). i: Műéettötéet Éteít, 51. (2002) 1–2. .107–172. p.

Mikó – Pálffy, 2005 Mikó Árpád – Pálffy Géza: A p eece tempmké eeá é ka akk íeméke. i: Műéet-tötéet Éteít, 54. (2005) 3–4. . 319–348. p.

Monok , 2012 Monok István: A műet atkata. A maaá -emeé amáa a Xvi–Xvii. áaa. bp.–Ee,2012. (Kutuá ööké)

Németh, 2002 H. Németh István: Pá a eme? A ák emeeű akaak pematkáa a e-maaá á-öeté teékeée tükée. i: Ka (Táaa-mtötéet óat), 9. (2002) 79–106. p.

Németh, 2004 H. Németh István: váptka é aaáptka a16–17. áa Maaá (A e-maaááöeté). 1–2. bp., 2004. (dkt metemukák)

Németh, 2005 H. Németh István: A ka úk Maa Káá áp-tkááak áata, 16–17. áa. i: Ptó bátá.vák a 13–17. áaa. sek.: Cukt Ek –lee Tüe. bp. 2005. (Táaam- é műeétö-téet taumák 35.) 375–402. p. – ák átata:Metká ptka Uhkéh káľta í aéh

eku. i: z baea Pešpku. spčť,úct a eať metách 13.-17. tčí. E.:Ek Cukt – Tüe leeá. Peš–bataa2005. 285–308. p.

Németh, 2006 H. Németh István: A aa ká á a a ka ú-ka. i: U vátötéet Ékö, 1. (2006) 109– 122. p.



Taumák

66

Németh, 2008a Németh, István, H.: Šľachta metách – peý pce

ae eatí a? i: fum Htae: Čap pehtóu a píuépčeké e, 2. (2008) č. 2: Metá ašľachta, mešťaa a šľachtc, Štúe, 1–29. p. http://www.umhtae.k/fH2_2008/text_2_2008/nemeth.p

Németh, 2008 Németh, István, H.: vp make a ý met Uhku a aňé aťažee ých káľkýchmet Uhku 16. a 17. tčí. i: Htcký čap,56. (2008) č. 1. 29–42. p.

Németh, 2011 H. Németh, István: stäteptk u Wtchatptk Ua e fühe neuet. i: getet – veet:betäe u gechchte e Köech Ua efüheuet (16.–18. jahhuet). H.: Ktá Capá-dec – itá faeka. be, 2011. (Uachegechchte, stue 1.) 329–355. p.

Okál , 1979–1983 Okál, Miloslav: Žt a e Mata rakkéh. i–ii.bataa, 1979–1983.

Opll , 1996–1997 Opll, Ferdinand : „ite veee Ct aupce et uce”.

We reetaeuch e Tema stea 1560. i:jahuch e vee ü gechchte e stat We, 52–53.(1996–1997) 321–360. p.

Orság , 1989 Orság, Jozef : výt a ý a batakm hae pa etá mtáí pemu 16. a 17. tča. i:zík sekéh áéh múea, 83. (1989) 159– 182. p.

Ortvay, 1903 Ortvay Tivadar : P á tötéete. ii/iv. A á-akóá caá, aa, étem é aáeköc éete,

1300–1526. P, 1903.Ortvay, 1905 Ortvay Tivadar : P á utcá é tee. A á tö-

téete utca- é téeeke. P, 1905. rept: bp.,1991., aamt meeet maau é áku e-aát 5 ékötete bataa, 2003–2006. é P,2008–2009.




67

Ortvay, 1912 Ortvay Tivadar : P á tötéete. iv/1. A á p-

tka eepée a Xvi-k áa e eée, a mhácét i. feá ká haáá 1527–1564. P,1912.

Pach, 1968 Pach Zsigmond Pál : A emetkö keekeem útaakXv–Xvii. áa átheeééek kéééhe. i: sá-ak, 102. (1968) 5–6. . 863–896. p.

Pach, 1994 Pach, Zsigmond Pál : Hua a the Eupea Ecm Ea Me Tme. Aeht, 1994. (Cecte stue469.)

Pálffy, 1996 Pálffy Géza: A töök ee éem ee eeeté-ek tötéete a keetekt a 18. áa eeé. (váat ekéü a öeaáh) i: Tötéem seme,38. (1996) 2–3. . 163–217. p.

Pálffy, 1999 Pálffy Géza: A cááá éemée. A kap-táá tötéete 1526–1598. g, 1999. (A kap-táá tötéete a 16–17. áaa 1.)

Pálffy, 2000 Pálffy Géza: A tehatk áa tötéete. bp., 2000.

(Maa sáak 6.)

Pálffy, 2004 Pálffy Géza: Káá akmák a 15–17. áa Ma-aá. A öáó maa ká ua ata ce-emóaeéek ka úk táééé é a ptkaet hatam epeetácóáó. i: sáak, 138. (2004) 5.. 1005–1101. p.

Pálffy, 2005 Pálffy, Géza: de aee fueakutu u Tpe egaekmäe m Uache Köech m 16. u17. jahhuet. i: Macht u Mema. beäkutueupäche oechchte e fühe neuet. H.:Mak Heee. Kö–Wema–We, 2005. 483–513. p.

Pálffy, 2006 Pálffy Géza: A me hatötéetíá tá kutatáaáó ataaáó. A Ua Hataác Xvi–Xvii. á-a ata. i: Hatötéem Köeméek, 119. (2006)2. . 538–559. p.



Taumák

68

Pálffy, 2007 Pálffy Géza: set itá ama a német-óma b-

am hatáéké: A Maa Káá é a német-ómaCááá a 16–17. áaa. i: Tötéem seme, 49.(2007) 3. . 327–349. p.

Pálffy, 2008 Pálffy Géza: A maa kákáák tötéetéek e- meete aapáa. A maa taáck 1561. é

aaata a káák p etatáeé. i:rete a c. Taumák sah-Tóth Péte emékée.sek.: Ká la – o Teé. bp., 2008. 489–503. p. –ák átata: náh uhkých ac a ataký

kuačý ceemá ku 1561: dtea eámáaý pameň k uhkým káľkým kuácám.i: Htcký čap, 54. (2006) č. 2. 201–216. p.

Pálffy, 2009a Pálffy Géza: náa Tamá á a maa kák k-áá etatááó (1561). i: sáatmat aáma 60 ée jakc jóeek. sek.: Cáta Tüe

– nee jut. bp., 2009. 305–310. p.

Pálffy, 2009 Pálffy, Géza: oaa tee Euóp pe mak-tuecku expau. i: Ivan Rusina a kol.: de

ekéh ýtaéh umea. reeaca. Umeeme eku tku a akm. bataa, 2009. 18– 27. é 926–929. p.

Pálffy, 2009c Pálffy, Géza: staé taíce a é k m hammete Uhkéh káľta: kuáca MaxmáaHaukéh batae 1563. i: Ivan Rusina a kol.:de ekéh ýtaéh umea. reeaca.Umee me eku tku a akm. bataa,2009. 151–161. é 932–933. p.

Pálffy, 2009 Pálffy Géza: Utak a atkácáa – áó címek a16. áa Maa Kááa. i: Atkata éetpá-ák é éetk. sek.: Papp Káa – Pük lee-te. deece, 2009. (specuum Htae deeceee,4.) 9–23. p. – mtattt ák átata: baó amaát Uhkm káľte 16. tčí. i: Frederik

Federmayer a kol.: Maátke ašch eách 1526




69

– 1948. Amaach seke eeack-heacke

pčt 2012. Mat, 2012. 17–28. p.

Pálffy, 2010a Pálffy, Géza: büpate u Kkuete e Ke:e uache stäe, stea bcka u EheMattha 1604–1608. i: E buewt m Haue Ha-

u (1608–1611). E.: váca bůžek. Čeké buěce.2010. (opea htca 14.) 363–399. p.

Pálffy, 2010 Pálffy Géza: A Maa Káá é a Hau Machaa 16. áaa bp.. 2010. (Htóa kötá: Má-ák 27.)

Pálffy, 2010c Pálffy Géza: A Maa Ka áaak káá- áó a 16–17. áaa. i: „E á, mt eket…” Taumák gaac géa tteetée. sek.:buák oa. bp., 2010. 17–52. p. – ák átata.Kuačé áta kaí Uhke ku ekéhteeku ačatku 20. tča. i: gaéa: rčekaseke áe aée batae, (2011) [2013]7–30. p.

Pálffy, 2012 Pálffy Géza: iii. Ká 1712. é káááak 16. á-a ökee. ré hamák é ú kák a e p Hau-kákáá 1563-a. i: iuca. Kataóu a Etem-buapet fehá-mee űteméeek káá eméke eeettkáítáh. sek., a káítát e.: Heeű Aá.Etem, 2012. 15–26. p.

Pálffy, 2013 Pálffy Géza: A maa áűé heíe a 16–17.áaa. (A mku ptka kmmukácó kaúk tötéetéhe). i: reé é paametamu Ma-aá a keetekt 1918-. sek.: fó Aáet a. bp., 2013 (meeeé aatt).

Papp, 2003 Papp, Sándor : de veehu-, bekätu- u veta-ukue e omae ü Ua u seeüe. Eequeektche Uteuchu. We, 2003. (ÖteechcheAkaeme e Wechate Phphch-HtcheKae, schte e baka-Km 42.)



Taumák

70

Papp, 2004 Papp Sándor : Maaá é a omá bam. (A

keetekt 1540-). i: Köép-Euópa haca a töök e-e a 16. áa e eée. sek.: zm itá. bp.,2004. 37–90. p.

Peisch, 1941 Peisch Lajos: Mó Aá (1552–1601). bp., 1941.

Perger – Pálffy,1998

Perger, Richard – Pálffy Géza: A maaá töökháúk éteek íeméke béce (Xvi–Xvii.áa). i: f: fákutatá é Tötéet seétumá-k, 5. (1998) 2. . 207–264. p.

Perjés, 1979 Perjés Géza: Mhác. bp., 1979. Péter , 1995 Péter Katalin: Papk é emeek. Maa műeétö-

téet taumák a emácóa ke máé éá-aó. bp., 1995. (A ráa gűtemé taumáa 8.)

Póka, 2011 Póka Ágnes: E humata a kmáata – áatWee gö (1409?–1556) aaáee teéke-ééek etáááh. i: f: fákutatá é Tötéetseétumák, 18. (2011) 3. . 323–341. p.

Pongrácz, 2004 Pongrácz, Denis a kol.: Šľachta batake tce.bataa, 2004. (see um: Heack-eea-cký exkó)

Portisch, 1933 Portisch, Emil : gechchte e stat Peu, bataa.i–ii. Peu–bataa, 1933.

Ragač , 2006 Ragač, Radoslav: neáme maake eák píežtte heacke epeetáce p phechckeých htá pce 18. tča esúkmý achí batake kaptu. i: A, 39. (2006)

č. 2. 226–232. p. Rauscher , 2004 Rauscher, Peter : zwche stäe u gäue. de

kaeche fae ute fea i. u Maxma ii.(1556–1576) We–Müche. 2004. (veöetchuee ittut ü Öteechche gechchtchu 41.)




71

Rauscher , 2005 Rauscher, Peter : Peau u Autme. de

Auu e etae vewatu ute fea i.i: Kae fea i. E mtteeupäche Heche.H.: Mata fuch – Teé o – gá Uá.Müte, 2005. (gechchte e Epche Ka v. 5.)13–39. p.

Réthelyi, 2005 Hau Máa, Mhác öee. A káé é uaa1521–1531. buapet Tötéet Múeum, 2005. eptem-

e 30–2006. auá 9. seká áá aéa, 2006.euá 2–áp 30. sek.: réthe oa et a. bp.,

2005. Ritoókné Szalay,2002

Ritoókné Szalay Ágnes: „nmpha upe pam dau”.Taumák a Xv–Xvi. áa maaá műe-é köé. bp., 2002. (Humamu é emácó)

Roháč , 2005 Roháč, Juraj: fea i. a Taa. i: Ptcký eke tee Euóp. 500. ýče aeafeaa i. akaateľa hauke mache. E.:je baďuík – Kam sáek. bataa, 2005. 81–87. p.

Rusina, 2009 Rusina, Ivan a kol.: de ekéh ýtaéh umea.reeaca. Umee me eku tku a akm.bataa, 2009.

Rybarič , 1990 Rybarič, Richard : Hua atakých kuácí. i:Euópke út eke hu. bataa, 1990.(Mucca saca 13.) 11–36. p.

Šedivý –Štefanovičová, 2012

de bata 1. beaaupuc - a kžatke kutú.o pčatk pemu 12. a 13. tča. zt.: juaŠeý – Tataa Šteačá. bataa, 2012.

Šimončič – Watzka,1988

de Ta. E.: je Šmčč – je Watka.bataa, 1988.

Špiesz, 1987 Špiesz, Anton: bataa 18. tč. bataa, 1987.

Stančiaková, 2006a Stančiaková, Kristína: geeacký ýkum atakýchkaek uhe pc 17. tča. i: sekáachtka, 41. (2006) č. 2. 52–75. p.



Taumák

72

Stančiaková, 2006 Stančiaková, Kristína: Mžt eeackéh ýkumu

míšk a píkae atakéh kášta kaek. i:geeack-heacký ha, 16. (2006) č. 2. 33–43. p.

Šulcová, 1992 Šulcová, Jana: Paác batakéh hau a kkueeace (taeá a ukčá pa paáca a pkaeu etá pemu 16.–17. tča). i: zíksekéh áéh múea, 86. (1992) 5–35. p.

Šulcová, 1996 Šulcová, Jana: Ket uhkéh káľkéh pkauužeé a batakm hae a ch u ku 1527.i: zík sekéh áéh múea, 90. (1996)5–22. p.

Šutaj, 2008 Pthauké také ptaa a ch p a ý phačých eó seka a Maďaka 17. tčí/ Hau-eee e ekeéek é eek hatáa sá-ka é Maaá hatámet téééek eéée a17. áaa. E.: Štea Šuta. Peš, 2008.

Szabó, 2006a B. Szabó János: A mhác cata. bp., 2006.

Szabó, 2006 Mhác. sek.: b. saó já. bp., 2006. (nemet é

emékeet at)

Szakály, 1981 Szakály Ferenc: A mhác cata. 3. ka. bp., 1981. (s-öt tötéem apk)

Szakály, 1995 Szakály Ferenc: Meá é emácó. (Taumák aka maa páá kéééhe) bp., 1995. (Huma-mu é emácó 23.)

Szende, 2010 Szende László: A rák mee áűéek tötéete.bp., 2010.

Szijártó, 2010 Szijártó M. István: A éta. A maa eek é a á-űé 1708–1792. 2. ka. Kethe, 2010.

Szűcs, 1990 Szűcs Jenő : A sepe Kamaa leétá 1567–1813. sek.:vaa já. bp., 1990. (A Maa oá leétá ka-áa i.: leétá etáak 7.)

Takáts, 1927 Takáts Sándor : seé maak. bp., [1927].




73

Teke, 2007 Teke Zsuzsa: E ee keeke a jaeó-ka.

rae btemp 1488–1528. i: sáak, 141. (2007)4. . 967–990. p.

Teszelszky, 2009 Teszelszky, Kees: A meete ka. jeetéek, m- óumk é emet ettá. sek.: Cee Máa. Pa-hama, 2009. (Hta P futu at)

Tomovičová, 2002 Tomovičová, Jana: Pá ataká kuáca. i:Htcká eue, 13. (2002) č. 1. 16. p.

Tóth Á., 2009 Tóth Árpád : Pá tatéák. Éetutak, caá k é

táaam k Pa 1780 é 1848 köött. P-, 2009.

Tóth N., 2009 C. Tóth Norbert : Ece bát itá á p ta-tókááak ámaáköe. Aaékk Maaá1526 é ptkatötéetéhe. i: leétá Köeméek,80. (2009) 169–208. p.

Tózsa-Rigó, 2005 Tózsa-Rigó Attila: A á et caáekeetéek -áata a 1529–1557 köött p éeeetek aap-

á. i: feeetek P tötéeté maa é ák

emme. sek.: Cch gá –– Kc Aaka – Tóthpá. P–Peu–bataa, 2005. 131–155.

p. – ák átata: výkum e metke et aákae atakích tetamet a me km1529–1557. i: Kapt eí bata. E.: gáCch – Aaka Kc – pá Tóth. bataa, 2006.127–149. p.

Tózsa-Rigó, 2007 Tózsa-Rigó Attila: A p ptka et a Xvi. áae két hamaáa. i: f: fákutatá é Tötéet

seétumák, 14. (2007) 2. . 187–277. p.Tózsa-Rigó, 2008a Tózsa-Rigó Attila: A p aaá et üe kap-

cata a 16. áaa. i: U vátötéet Ékö,3. (2008) 329–348. p.



Taumák

74

Tózsa-Rigó, 2008 Tózsa-Rigó Attila: A p Ttákö (1538–1566)

mácó áa (küöö tektette a p e-é köépéte á túúó kapcateeée). i:sáak, 142. (2008) 5. . 1135–1186. p.

Tózsa-Rigó, 2009a Tózsa-Rigó Attila: Aaék a ma- é cehá ákmaaá kapcatah a 16. áaa. i: Pé-tötéet –aaátötéet. Taumák bua já 70.üetéapáa. sek.: beee jóe – dakóc it-á. bp.–Mkc, 2009. 352–372. p.

Tózsa-Rigó, 2009 Tózsa-Rigó, Attila: „Auee - eeme … e stat[…] ttukch eeh”. rpčet meta bata uhe štte 16. tča. i: Htcký čap, 57.(2009) č. 1. 67–86. p.

Tózsa-Rigó, 2009c Tózsa-Rigó, Attila: de re e dauhae m nüee Wtchatee. beehue wchee Wtchatete Peu u nüe m 16.jahhuet. i: jahuch ü äkche laechu,69. (2009) 95–120. p.

Tózsa-Rigó, 2009 Tózsa-Rigó Attila: stká a 16. áa P- a. i: stemeé é keekeeem. sek.: oitá – Papp Káa. deece, 2009. (specuum Htaedeeceee 2.) 33–54. p. — ák átata: ví aha tetametch atakých mešťa 16.tča. i: Htcký čap, 60. (2012) č. 4. p. 577– 593.

Tózsa-Rigó, 2011a Tózsa-Rigó, Attila: Mutateae beehue eAuue büe m Hae au e „dauute” m16. jahhuet. i: veküpue, veetue uvetue e gematk. Pucate UetatMkce – sect Phphca, Tm. Xvi. (2011)fac. 3. 327–334. p.

Tózsa-Rigó, 2011 Tózsa-Rigó Attila: P á kötéetée a 16. á-a mák eeée. A á ámaáköekeemé ehetée. i. Tötéem seme, 53. (2011)1. . 39–62. p.




75

Tózsa-Rigó, 2012a Tózsa-Rigó Attila: béc keekek keet áú kapc-

ateee é p patee a 16. áaa. i: Atötéettumá áatáa. Taumák a 70 éegecé la tteetée. sek.: baáth Maa –Má Ata. bp.–g, 2012. 333–345. p.

Tózsa-Rigó, 2012 Tózsa-Rigó Attila: A p áeet et ptka, -k é akóhe háóata. i: f: fákutatá é Tö-téet seétumák, 19. (2012) 3. . 279–319. p.

Tózsa-Rigó, 2013 Tózsa-Rigó Attila: Ua é ()á kapcata a pámaáköek é a kamaa ák tükée. i: Uvátötéet Ékö, 7. (2013) (meeeé aatt).

Újváry, 1992 J. Újváry Zsuzsanna: A páekét a köó á-atá. (Thökö seeté páautáa). i: HatötéemKöeméek, 105, (1992) 3. . 75–93. p.

Vantuch, 1975 Vantuch, Anton: já samucu. Žt a e eeačehučeca. bataa, 1975.

Vocelka, 1995 Vocelka, Karl : „du t pt u aet, eetue chtehet” — We wche geetu u

reetat m päte Mtteate u e ühe neuet.i: Metpe m Wae. zetatät otmtteeupaa e Wee m Mtteate u neuet. H.: EamaaEe – Kae lamecht – Haa nek. be, 1995.(fchue u gechchte u Kutu e ötcheMtteeupa) 263–276. p.

Vocelka –Traninger , 2003

de üheuetche ree (16. 18. jahhuet)H.: Ka vceka – Ata Tae. We–Kö–ga,2003. (We: gechchte ee stat 2.)

Vybíral , 2008 Vybíral, Zdeněk : bta u Mháče. Kaá pážkauhekéh a čekéh káe luíka jaekéh oma 29. pa 1526. Paha, 2008.

Winkelbauer , 2003 Winkelbauer, Thomas: stäeehet u fütemacht.läe u Utetae e Haue Hau mkeee zetate. i–ii. We, 2003. (Öteechchegechchte 1522–1699.)



Taumák

Wurth, 2001 Wurth, Rüdiger : de Peue Ptmeteamt u e

fame Paa m 16. u 17. jahhuet. i: fche –getate – vemtte. fetcht gea scha. H.:Wa güte – geha j. Wke. Eetat, 2001.(Wechatche Aete au em buea 105.)473–499. p.

Zimányi, 1976 Zimányi Vera: Maaá a euópa aaáa1600–1650. bp., 1976. (Étekeéek a tötéet tumá-k köé at 80.)

a magyar kiralysag uj fovarosa pozsony a

Documents