a magatartástudományok oktatásának jelentősége az orvosképzésben
DESCRIPTION
A magatartástudományok oktatásának jelentősége az orvosképzésben. Kopp Mária www.sote.hu/magtud. Magatartástudományi- behavioural sciences fordulat:. - morbiditási és mortalitási arányok változásai a XX. század során - krónikus betegségek a leggyakoriobbak - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
-
A magatartstudomnyok oktatsnak jelentsge az orvoskpzsben
Kopp Mriawww.sote.hu/magtud
-
Magatartstudomnyi- behavioural sciences fordulat:- morbiditsi s mortalitsi arnyok vltozsai a XX. szzad sorn - krnikus betegsgek a leggyakoriobbakaz eredmnyek ellenre elgedetlensg az orvoslssal- kommunikci hinyossgai- magatartsi tnyezk a legfontosabb rizikfaktorok- Behavioural sciences- alaptrgy az USA orvosegyetemeken
-
1000 megfelel kor frfire jut hallozs Magyarorszgon
Diagram1
29.219.914.3
29.419.614.1
25.317.311.8
25.316.19.1
25.814.89.5
29.720.113.7
34.224.116.9
34.926.218.8
33.124.616.8
33.123.216.7
28.420.315.3
60-64
55-59
50-54
1000 megfelel kor frfire jut hallozs Magyarorszgon (Demogrfiai vknyv, 1997)
Diagram2
29.219.914.3
29.419.614.1
25.317.311.8
25.316.19.1
25.814.89.5
29.720.113.7
34.224.116.9
34.926.218.8
33.124.616.8
33.123.216.7
60-64
55-59
50-54
1000 megfelel kor frfire jut hallozs Magyarorszgon(Demogrfiai vknyv, 1997)
Munka1
1930193819481961970198019901994199619972001
60-6429.229.425.325.325.829.734.234.933.133.128.4
55-5919.919.617.316.114.820.124.126.224.623.220.3
50-5414.314.111.89.19.513.716.918.816.816.715.3
-
Kzpkor frfiak hallozsa (45-64 ves korosztly) 1995-ben
-
Aggregate mortality according to low versus high education
Diagram1
1.281.78
1.091.66
1.311.5
1.311.42
1.31.41
1.181.29
1.231.25
&C&"Arial CE,Flkvr"&14Educational differences [odds-ratio] in mortality among women and men (20-74 years old population). Low education: lower secondary or lower, high education: upper secundary or higher.
&C&"Arial CE,Flkvr"&12Mackenbach and coworkers,1999. Am. J. Publ. Hlth,89.12,1800-6.
Women
Men
All Causes mortality
Munka1
WomenMen
Hungary1.281.78
Czech Republic1.091.66
Estonia1.311.5
USA1.311.42
Finland1.31.41
Italy1.181.29
Norway1.231.25
All Causes
Diagram2
0.861.45
0.851.63
1.011.38
1.071.31
1.051.28
1.021.29
1.061.11
&C&"Arial CE,Flkvr"&14Educational differences [odds-ratio] in mortality among women and men (20-74 years old population). Low education: lower secondary or lower, high education: upper secundary or higher.
&C&"Arial CE,Flkvr"&12Mackenbach and coworkers,1999. Am. J. Publ. Hlth,89.12,1800-6.
Women
Men
Neoplasms mortality
Munka2
WomenMen
Hungary0.861.45
Czech Republic0.851.63
Estonia1.011.38
USA1.071.31
Finland1.051.28
Italy1.021.29
Norway1.061.11
Neoplasms
Diagram3
1.551.57
1.31.43
1.51.38
1.561.43
1.441.36
1.431.19
1.441.25
&C&"Arial CE,Flkvr"&14Educational differences [odds-ratio] in mortality among women and men (20-74 years old population).Low education: lower secondary or lower, high education: upper secundary or higher.
&C&"Arial CE,Flkvr"&12Mackenbach and coworkers,1999. Am. J. Publ. Hlth,89.12,1800-6.
Women
Men
Cardiovascular Diseases mortality
Munka3
WomenMen
Hungary1.551.57
Czech Republic1.31.43
Estonia1.51.38
USA1.561.43
Finland1.441.36
Italy1.431.19
Norway1.441.25
Cardiovascular Diseases
-
Prevalence of moderate(BDI:18-25) and severe depressive symptomatology (BDI>25)
according to education in 1994/1995 (n ( 15.890)
Prevalence of severe depressive symptomatology (BDI>25)
according to education in 1994/1995 (n ( 15.890)
-
A kzpkor frfi hallozs s a depresszis tnetegyttes megyei tlagrtkei 2002-ben
-
Social capital in a changing society: cross sectional associations with middle aged female and male mortalityJournal of Epidemiology and Community Health, 57,2,114-119, 2002 top ten cikk kz soroltk frfiaknl a gazdasgi lemarads, munkanlklisg fontosabb, depresszi igen jelents kockzati tnyezdepresszi htterben:bizalom hinya, alacsony rszvtel trsadalmi szervezetekben s rivalizls a variancia 67 %-t magyarzzk pszichoszocilis tnyezknknl vd a klcsnssg, vallsossg
-
Relationship between personal income, number of self-reported sick days
and severity of Beck depression by gender in 1988 and 1995 in Hungary controlled by age
(1988: N = 8473 (Men), 9869 (Women), 1995: N = 4432 (Men), 5368 (Women))
(P = probability, LR = likelihood ratio, DF = degree of freedom)
The thickness of the connecting line is proportional to the strength of the direct connection.
Men
Women
1988
1995
_977560318.doc
LR: 142.2
DF: 49
DF: 49
LR: 30.8
DF: 49
LR: 49.8
P: .0000
Depression
Income
P: .4427
P: .9808
Sick days
_1019246814.doc
LR: 53.5
DF: 49
DF: 49
LR: 102.0
DF: 49
LR: 101.7
P: .0000
Depression
Income
P: .0000
P: .3048
Sick days
-
Mirt dohnyzunk, iszunk kros mennyisg alkoholt?A dohnyosok 66 %-a prblt leszokni. Mirt nem sikerl?Nem csak tbben, hanem tbbet dohnyoznak, isznak, akik fokozottan veszlyeztetettekA legslyosabb kvetkezmnyek: fiatal korosztly: a 25-44 ves korosztlyban ffiak 41%-a nk 31 %-a dohnyzik
-
A dohnyzs, kros alkoholfogyaszts kockzati tnyezi:25-44 v kztt a dohnyzs kockzata - a hallozs szempontjbl meghatroz korban:rzelmi megbirkzs- nehz lethelyzetben eszik, iszik, gygyszert szed- frfiaknl 3-szoros, nknl 4,4-szeres kockzatdepresszi, remnytelensg- ffiak kztt 1,3-szoros, nknl 1,4-szeres kockzatellensgessg, bizalom hinya- ffiak kztt 1,3-szoros, nk kztt 1,8-szoros kockzat
-
Diagram1
2616
7970
frfi
n
rzelmi megbirkzs
%
Dohnyzs s rzelmi megbirkzs 25-44 v (eszik iszik nehz helyzetben) (dohnyzk tlaga ffi 41%, n 31%)
Munka1
nem jellemzjellemz
2679
1670
Munka1
00
00
frfi
n
rzelmi megbirkzs
%
dohnyzs s rzelmi megbirkzs (eszik iszik nehz helyzetben) (dohnyzk tlaga ffi 41%, n 31%)
Munka2
Munka3
-
Diagram2
3928
5040
frfi
n
depresszi
%
Depressz (10 pont felett) s dohnyzs a 25-44 vesek kztt (Hungarostudy 2002) (n=2074)
Munka1
nem jellemzjellemz
2679
1670
Munka1
00
00
frfi
n
rzelmi megbirkzs
%
dohnyzs s rzelmi megbirkzs (eszik iszik nehz helyzetben) (dohnyzk tlaga ffi 41%, n 31%)
Munka2
nem depresszisdepresszis
3950
2840
Munka2
00
00
frfi
n
depresszi
%
Depressz s dohnyzs 25-44 vesek
Munka3
-
Melyek a vdtnyezk?25- 44 v kztt:Iskolzottsg- ffiak kztt 3,6-szoros,nk kztt 2,8-szoros vdettsg (nyolc ltalnos- felsfok)vallsgyakorls- ffiak kztt 2,6-szoros, nk kztt 2-szeres vdettsgtrsas tmogats- ffiak kztt 1,2-szeres, nk kztt 1,9-szeres vdettsgmunkahelyi kontroll -ffiak kztt 1,3-szoros, nk kztt 1,2-szeres vdettsg
-
Diagram3
6147
3123
1717
frfi
n
vgzettsg
dohnyzk %-a
Vgzettsg s dohnyzs a 25-44 vesek kztt (Hungarostudy 2002)
Munka1
nem jellemzjellemz
2679
1670
Munka1
00
00
frfi
n
rzelmi megbirkzs
%
dohnyzs s rzelmi megbirkzs (eszik iszik nehz helyzetben) (dohnyzk tlaga ffi 41%, n 31%)
Munka2
nem depresszisdepresszis
3950
2840
Munka2
00
00
frfi
n
depresszi
%
Depressz s dohnyzs 25-44 vesek
Munka3
ltalnos iskolarettsgifelsfok
613117
472317
Munka3
00
00
00
frfi
n
vgzettsg
dohnyzk %-a
Vgzettsg s dohnyzs 25-44 vesek
-
Diagram4
4234
4235
3723
1617
frfi
n
Dohnyzs s vallsgyakorls a 25-44 vesek kztt (dohnyzk tlaga ffi 41%, n 31%)
Munka1
nem hvmaga mdjnritkn egyhzbanrendszeresen egyhzban
42423716
34352317
Munka1
00
00
00
00
frfi
n
Dohnyzs s vallsgyakorls, 25-44 vesek (dohnyzk tlaga ffi 41%, n 31%)
Munka2
nem depresszisdepresszis
3950
2840
Munka2
00
00
frfi
n
depresszi
%
Depressz s dohnyzs 25-44 vesek
Munka3
ltalnos iskolarettsgifelsfok
613117
472317
Munka3
00
00
00
frfi
n
vgzettsg
dohnyzk %-a
Vgzettsg s dohnyzs 25-44 vesek
-
Diagram5
5.4
8.3
depresszi (bdi) pontszm
napi cigarettaszm
Klinikai depresszi (19 pont felett) s napi cigarettaszm a 25-44 vesek kztt (tlag 5.6)
Munka1
nem hvmaga mdjnritkn egyhzbanrendszeresen egyhzban
42423716
34352317
Munka1
00
00
00
00
frfi
n
Dohnyzs s vallsgyakorls, 25-44 vesek (dohnyzk tlaga ffi 41%, n 31%)
Munka2
nem depresszisdepresszis
5.48.3
Munka2
0
0
depresszi (bdi) pontszm
napi cigarettaszm
Klinikai depresszi (19 pont felett) s napi cigarettaszm a 25-44 vesek kztt (tlag 5.6)
Munka3
ltalnos iskolarettsgifelsfok
613117
472317
Munka3
00
00
00
frfi
n
vgzettsg
dohnyzk %-a
Vgzettsg s dohnyzs 25-44 vesek
-
A magatartstudomny meghatrozsa:Az emberi magatarts trvnyszersgeit s fejlesztsnek lehetsgeit vizsglja rendszerszemllet, interdiszciplinris megkzeltsben, teht az ember s krnyezete kztti klcsnhatsok folyamatban. A tudomnyterlet tbb tudomnyg szintzisbl jtt ltre, gy mikzben a kzs vonsokat hangslyozza, minden terlet nll mdszertannal, hagyomnyokkal rendelkezik. Nem azonos az etolgival, amely elssorban az llati viselkedssel foglalkozik, sem a behaviorizmussal, amely egy pszicholgiai irnyzat elnevezse.
-
A magatartstudomnyok oktatsnak clja: az orvostudomny termszettudomnyos alapjaira ptve, azt kiegszti a trsadalomtudomnyi szemllettel, amely a betegek pszichoszocilis ignyeit, s a betegsgek, valamint a gygyts trsadalomtudomnyos befolysrendszert hangslyozzk, A legnagyobb npegszsggyi jelentsg megbetegedsek megelzsben, illetve hatkony kezelsben nem lehet eredmnyes az egyoldal biomediklis szemllet, hiszen a magatartsi kockzati tnyezket nagy mrtkben befolysoljk a pszicholgiai s trsadalmi hatsok.
-
A magatartstudomnyok hd szerepe:A magatartstudomny olyan integratv jelleg tudomnyterlet, amely a termszet- s trsadalomtudomnyos paradigmk tallkozsi pontjn egyfajta hd szerept tlti be, hiszen trgya az emberi magatarts szablyozsa, annak bio-pszicho-szocilis vonatkoztatsi keretben . E modell alapja a WHO egszsgdefincija, amely az egszsget testi, lelki, valamint szocilis jlltknt definilja, rmutatva ezzel az egszsgi llapot komplexitsra.
-
A modern orvosls paradoxona:A modern orvosls paradoxona, hogy mikzben az orvostudomny rendkvli eredmnyeket rt el az lettartam meghosszabbtsval, az orvoslssal kapcsolatos elgedetlensg soha nem volt olyan nyilvnval, mint ma. Az orvoskpzs jvjvel foglalkoz tanulmnyok s munkartekezletek ennek az ellentmondsnak a feloldsra javasoljk, hogy az orvoskpzsben s az orvosi kompetencia kialaktsban a magatartstudomnyi kszsgek s ismeretek a jelenleginl lnyegesen nagyobb sllyal kell szerepeljenek.
-
Orvosi szociolgia:az egszsg, a megbetegeds s az egszsggy intzmnyek mkdsnek szociolgiai sszefggseivel foglalkozik. Fbb terletei: a szocilis epidemiolgia (klns tekintettel a szociokulturlis s pszichoszocilis faktorok ltal erteljesen befolysolt krfolyamatokra)a htrnyos trsadalmi helyzet s az egszsgi llapot sszefggseiaz egszsggyi intzmnyrendszer s az egszsggyi hivatsok jellegzetessgei, az e hivatsokra val felksztsa prevenci, a betegellts s a rehabilitci szociolgijaA kisebbsgi csoportokhoz tartozk egszsgi llapotnak, egszsgmagatartsnak, egszsggyi elltsnak jellemzi s trsadalmi httrtnyezi, klns tekintettel a roma npessgre.
-
Orvosi kommunikci:Oktatsnak clja a kommunikcis trvnyszersgek tudatos alkalmazsa az orvoslsban, hiszen egy gyakorl orvos plyja sorn tbb szzezer orvos-beteg tallkozs rszese lesz, teht a kommunikcis kompetencia az orvoskpzs egyik alapvet clja. A hallgatk kommunikcis terepgyakorlaton vesznek rszt, amely mr az els v sorn gyakorlati tapasztalatot nyjt az orvosi plya kommunikcis lehetsgeirl s nehzsgeirl.
-
Orvosi antropolgia:Az orvosi antropolgia a kultrnak, ezen bell elssorban az emberi viselkedsnek, szoksoknak az egszsgi llapotra gyakorolt hatsval, valamint a klnbz kultrk, kisebbsgek (pl. a roma npessg) egszsgmagatartsval, betegsggel, halllal kapcsolatos attitdjeivel foglalkozik. bemutatja az alternatv, npi gygyt mdszereket.
-
Orvosi pszicholgia:a gygytshoz elengedhetetlen pszicholgiai alapfogalmakkal s mechanizmusokkal, az egszsg megrzsben s a tnetek, megbetegedsek kialakulsban jelents pszicholgiai s fiziolgiai jelensgek sszefggseivel, a gygyts llektanval, az orvos-beteg kapcsolat fejlesztsnek lehetsgeivel, a kigettsg megelzsvel foglalkozik. Intzetnk Pszichoszomatikus ambulancija ad megfelel klinikai htteret a kpzs gyakorlati megkzeltshez.
-
Orvosi etika:clja olyan fogalmi-logikai rendszer kialaktsa, amely segtsget nyjt a felmerl orvosetikai krdsek, erklcsi problmk megoldsban, az egszsggel kapcsolatban az egyn, az egszsggy s a trsadalom felelssgnek megismersben. Olyan krdsek etikai vonzatainak megbeszlse, mint a reproduktv medicina, betegtjkoztats, a hall s haldokls, a szervtltets, egszsggyi makro s mikroallokci.
-
Antonio Damasio:Descartes tvedse:Van nmi paradoxon a mai orvosls felfogsban. Szmos orvost rdekelnek a humn terletek, a mvszettl az irodalmon t a kultrig.Ugyanakkor az orvoskarok javarszt eltekintenek ezektl az emberi dimenziktl, s csupn a test fiziolgijra s krtanra sszpontostanak.E hagyomny vgeredmnye az, hogy szinte teljesen negligljk az elmt, mint a szervezet funkcijt.
-
Az agy vtizede utn:Az agy vtizede utn vgre fel kellene ismerni az agy, az elme, a pszichs funkcik szerept az orvoslsban s egszsg tudomnyban, mind a megelzsben, mind a gygytsban.Errl szl a WHO World Helth Report 2001:Mental Health: new challanges, new hopes
-
References:Kopp MS (interview) (2000) Stress: The invisible Hand in Eastern Europe s Death Rates, Science, 288, 9.June 2000, 1732-1733.Kopp, M.S., Skrabski, ., Szedmk, S. (1995) Socioeconomic factors, severity of depressive symptomatology and sickness absence rate in the Hungarian population, J. Psychosom. Res. 39, 8,1019-1029.Kopp, M., Falger, P, Appels, A. ,Szedmk, S. (1998) Depression and Vital Exhaustion are differentially related to behavioural risk factors for coronary heart disease, Psychosom. Med.60, 752-758.Kopp MS, Skrabski , Szedmk S (2000) Psychosocial risk factors, inequality and self-rated morbidity in a changing society, Social Sciences and Medicine 51, 1350-1361.