a magánhangzók artikulációs...

A magánhangzók artikulációs jellemzése

Magánhangzók és mássalhangzók átírása IPA szimbólumokkal és jellemzése artikulációs jegyekkel –handout!!!

Az artikulációs szervek és működésük

Toldalékcső: a hangszalagoktól a száj- és orrnyílásig terjedő beszédképző terület


CAVUM NASI/NASALE

PHARYNX

CAVUM ORIS/ORALE

Az artikulációs szervek/terület

Felső felszín Alsó felszín

Általánosságban az artikulációt azzal jellemezzük, hogy leírjuk, mely aktív (mozgatható) artikulátorok (alsó f.) közelítenek mely nem akítv vagy passzív (felső f.) artikulátorokhoz (képzéshely!) és hogyan (képzésmód!). (kivétel pl. lágy szájpad mozgatása)

BESZÉDHANGOK RENDSZEREZÉSE:ARTIKULÁCIÓS CÉLKONFIGURÁCIÓ

• Képzési/artikulációs jegyek összessége(?) melyek

egyértelműen meghatározzák.

• Nem független a nyelvi rendszertől! Lásd pl „orális” és

„zöngés” a magyar magánhangzók esetében

• Nem mindegyik releváns a nyelvi rendszer

szempontjából! l. pl. veláris + ajakréses képzéses

redundáns (nincs veláris réses hangzó!).

• Célkonfiguráció (ideális, izolált beszédhang) vs.

célalulmúlás (folyamatos beszéd)

A szájüreg

1–2. labium, -a labiális, illabiális,bilabiális

3–4. dentesdentális,

interdentális,labiodentális

5. alveolusalveoláris,

~dentialveoláris

6. posztalveoláris

7–10. palatum 7–9. palatum durum palatális

7. prepalatális8. mediopalatális9. posztpalatális

11. uvula uvuláris

12–16. lingua

12. Két terület!apex ling. + coronalinguae apikális,

koronális

13–15. dorsumlinguae dorzális

13. predorzális14. mediodorzális15. posztdorzális

16. radix (linguae)

10. (palatum) velum / velum palatinum veláris

Az artikulációs terület alsó felszíne: a nyelv

A magánhangzók

•A beszédhangok két nagy csoportra oszthatók:magánhangzók és mássalhangzók

•Vokálisok (vocalis) jelölése: V

Magánhangzók és mássalhangzók elkülönítése 1.

• Mit tanultunk középiskolában?

• A mássalhangzók önmagukban nem hangzósak

• Probléma: /s/ /ʃ/ /z/ /r/ /p/ !!!

• Az elnevezés eredeti oka:

csak a magánhangzó képezhet szótagmagot („mással-hangzó”)

• Probléma: a magyarban igaz DE pl.

angol: /l/, /m/, /n/ (Kindle, Google, rythm, button);

cseh: /r/ Strč prst skrz krk! (dugd egy ujjad a torkodba!) !!!

• Ezek az elkülönítések nem jók!

Magánhangzók és mássalhangzók elkülönítése 2.

• Mássalhangzók: van akadály a szájüregben

• Probléma: /h/, /j/ de még mindig ez a legjobb

megközelítés

• Valóság: a C-k és V-k csoportjának elkülönítése mesterséges,

hiszen ugyanabban az artikulációs csatornában keletkeznek.

Emiatt átmenetekkel is számolnunk kell közelítőhangok.

Az elkülönítés sokszor inkább NYELVI ALAPÚ!

• Az akadály meglétére/hiányára vonatkozó meghatározás a

leginkább tartható, emellett pedig fonológiai és morfológiai

(együttesen morfofonológiai) érvekre hagyatkozunk.

Lehetséges nyelvi (morfofonológiai) érvek a beszédhangok elválasztásában

/j/ - közelítőhang (képzése „közelít” a magánhangzókéhoz)

1. Egy lehetséges szó végi teszt:

• Tudjuk, hogy a magyarban a -val/-vel hasonul a megelőző C-hez, de V után változatlanul jelenik meg

• Faj fajjal a /j/ egyértelműen C

2. Egy lehetséges szó eleji teszt:

• A magyarban az a/az névelő mutatja, hogy mássalhangzós vagy magánhangzós-e a szókezdet.

• a lyuk, a játék a /j/ egyértelműen C

…legalábbis nyelvi viselkedését tekintve!

Fonetikai viselkedése az /i/-hez hasonló

Magánhangzók

• Nincs akadály a toldalékcsőben

• Akkor mi különbözteti meg az egyes magánhangzókat?

• Az üregek nagysága és alakja.

• A méret (nagyrészt) a testmérettől függ az alak változtatható az állkapocs, illetve a nyelv és az ajkak segítségével.

A magánhangzók képzése (MRI)

Miben látunk eltérést?

i ü u

é ö o

á

KÉPZÉSJEGYEK 1: a nyelv vízszintes helyzete:elöl és hátul képzett V-k

ÉL ÓL

Elöl képzett/palatális Hátul képzett/veláris

Elöl-hátul képzettség alsó nyelvállásúaknál: https://www.youtube.com/watch?v=G0XdOcKp9tU

https://www.youtube.com/watch?v=G0XdOcKp9tU

KÉPZÉSJEGYEK 2: nyelvállásfok

itt

eb ás

ott

felső(elöl)

középső(hátul)

alsó(elöl)

legalsó(hátul)

Nyelvállásfokok az elöl képzett V-knál: https://www.youtube.com/watch?v=VL2vRzKdhdc

https://www.youtube.com/watch?v=VL2vRzKdhdc

Magánhangzók artikulációja: nyelvhelyzet

Artikulációs magánhangzótér

i: u:

ɑ:

híd fúj„mély”? „magas”?

Kardinális magánhangzók

• A nyelv két legextrémebb helyzete (elöl fent képzett réses [i] és hátul

lent képzett réses [ɑ]) között egyenletesen elhelyezett

referencia-magánhangzók nem egy létező nyelv magánhangzói !!!

• A létező nyelvek létező magánhangzóit ezekhez képest helyezzük el a

magánhangzótérben.

Jones: https://www.youtube.com/watch?v=6UIAe4p2I74

Ladefoged: http://www.phonetics.ucla.edu/course/chapter9/cardinal/cardinal.html

Daniel Jones (1956)

Kerekítésre váltunk!

https://www.youtube.com/watch?v=6UIAe4p2I74

http://www.phonetics.ucla.edu/course/chapter9/cardinal/cardinal.html


Elsődleges kardinális magánhangzók

Az összes kardinális magánhangzó

Nyelvek magánhangzókészlete –néhány példa

ARAB GALÍCIAI

NÉMET

JAPÁN

HÉBER

svá /ə/

o

KÉPZÉSJEGYEK 3: ajakállás/ajakműködés

Semleges V:- Mediális- Középső nyelvállású- Ajakréses

Ajakréses = illabiális

Ajakkerekítéses = labiális

KÉPZÉSJEGYEK 3: ajakállás/ajakműködés

illabiális

labiális

KÉPZÉSJEGYEK +1: nyelvi hosszúság ≠ fizikai időtartam!

Hosszú veláris magánhangzók időtartama

Adatok forrása: http://clara.nytud.hu/~mady/courses/statistics/2012tavasz/index.html

A nyelvi hosszúság,valamint a fonetikai időtartam és a hangszín összefüggése

F2

F1

Jelentősen eltérő hangszín + időtartam-különbség

Csekély mértékben eltérő hangszín + elsősorban időtartam-különbség

A magánhangzók artikulációs jellemzése

• Vízszintes nyelvhelyzet

• Elöl képzett = Palatális

• Középen képzett = Centrális

• Hátul képzett = Veláris

• Függőleges nyelvhelyzet ~ az állkapocsnyitás mértéke

• Felső nyelvállású Zárt

• Középső nyelvállású Félig zárt

• Alsó nyelvállású Félig nyílt

• Legalsó nyelvállású Nyílt

• Az ajkak működése

• Ajakkerekítéses

• Ajakréses

+ Nyelvi (fonológiai!!) hosszúság!

• rövid

• hosszú.

≠ fizikai időtartam (amit ms-ban mérünk)!!!

A MAGYAR MAGÁNHANGZÓK

A nyelv vízszintes →

függőleges ↓

mozgása

Elölképzett Hátulképzett

kere-

kítésesréses

kere-

kítésesréses

felső nyelvállású

középső nyelvállású

alsó nyelvállású

legalsó nyelvállású



függőleges ↓

mozgása


kere-

kítésesréses

kere-

kítésesréses

felső nyelvállású






függőleges ↓

mozgása


kere-

kítésesréses

kere-

kítésesréses

felső nyelvállásúü űy yː






függőleges ↓

mozgása


kere-

kítésesréses

kere-

kítésesréses


középső nyelvállásúö őø ø ː





függőleges ↓

mozgása


kere-

kítésesréses

kere-

kítésesréses


i íi i ː






függőleges ↓

mozgása


kere-

kítésesréses

kere-

kítésesréses


i íi i ː


éeː





függőleges ↓

mozgása


kere-

kítésesréses

kere-

kítésesréses


i íi i ː


éeː

alsó nyelvállásúeɛ




függőleges ↓

mozgása


kere-

kítésesréses

kere-

kítésesréses


i íi i ː

u úu uː


éeː





függőleges ↓

mozgása


kere-

kítésesréses

kere-

kítésesréses


i íi i ː

u úu uː


éeː

o óo oː





függőleges ↓

mozgása


kere-

kítésesréses

kere-

kítésesréses


i íi i ː

u úu uː


éeː

o óo oː


legalsó nyelvállásúáaː



függőleges ↓

mozgása


kere-

kítésesréses

kere-

kítésesréses


i íi i ː

u úu uː


éeː

o óo oː


aɔ

legalsó nyelvállásúaɒ

áaː



függőleges ↓

mozgása


kere-

kítésesréses

kere-

kítésesréses


i íi i ː

u úu uː


éeː

o óo oː


aɔ


áaː

Bolla 1995, Gósy 2004,Kassai 1998

Szende (IPA) (1999)Mády (2008)



függőleges ↓

mozgása


kere-

kítésesréses

kere-

kítésesréses


i íi i ː

u úu uː


éeː

o óo oː


aɔ


áaː

Bolla 1995, Gósy 2004,Kassai 1998

Szende (IPA) (1999)Mády (2008)

• Az a (alma) hang státusza és átírása vitatott kérdés a magyar fonetikai szakirodalomban!

• Feladat: ki-ki maga döntse el, melyik átírást tanulja meg és alkalmazza, illetve melyik nyelvállásfokkal jellemzi ezt a beszédhangot!

Ehhez hallgatgassák a kardinális magánhangzókat (itt: http://www.yorku.ca/earmstro/ipa/vowels.html)

http://www.yorku.ca/earmstro/ipa/vowels.html

Az artikulációs konfiguráció stabilitása vs. változékonysága

Az artikulációs konfiguráció állandómonoftongus

magyar köznyelvben

Az artikulációs konfiguráció változik

egyszer: diftongus magyarban: területi nyelvváltozatokban,

idegen nyelvekben

kétszer: triftongusmagyarban: területi nyelvváltozatokban,

idegen nyelvekben

A diftongusok osztályozása

a nyelv vízszintes mozgása:

palatális, veláris;

palatalizálódó, depalatalizálódó

a nyelv függőleges mozgása:

felső, középső, alsó, legalsó nyelváll.;

nyitódó, záródó

az ajakműködés:

labiális, illabiális;

labializálódó, delabializálódó

Időtartam és hosszúság HELYETT nyomatékviszonyok:

lebegő;

gyengülő, erősödő

Példák magyar nyelvjárásokból

• diszno͜uk

• tekerö͜übak

• szë͜ipen

• nü͜önek

•Mi lehet a köznyelvi alak?

•Mi a közös tulajdonságuk a diftongus helyén álló beszédhangoknak?

A magyar magánhangzók fonetikai jeleit (IPA szimbólumok)meg kell tanulni!

Online illusztrációk:artikuláció: http://sail.usc.edu/span/rtmri_ipa/je_2015.htmlaudió: http://www.yorku.ca/earmstro/ipa/

http://sail.usc.edu/span/rtmri_ipa/je_2015.html

http://www.yorku.ca/earmstro/ipa/

A magánhangzók akusztikai szerkezete

• Artikulációs különbségek különböző akusztikai szerkezet

• Miért?

Forrás – szűrő modell:gerjesztés + az üreg rezonanciái

• Minden (üreges) test egy rezonátor,azaz bizonyos frekvenciákon rezeg, és ez a rezgés rá jellemző.

• A toldalékcső is egy rezonátor…

Hangszerek anyaga, felépítése(gitár vagy trombita) Hangszerek mérete(hegedű vagy bőgő)

magánhangzók minősége

Emberek egyénihangjellemzői

Rezonátor vagyok!

Hangszín

Hangszínezet

Miért és hogyan rezeg egy rezonátor?

Visszaverődés és összeadódás:1. Állóhullámok húron:

Alapfrekvencia/alaphang f0

Első felharmonikus2f0

Második felharmonikus3f0

Harmadik felharmonikus4f0

Milyen frekvenciájú állóhullámok jöhetnek létre a húron?

Rezontárorüreg: állóhullámok egy két végén nyitott csőben

A levegő mozgása egy két végén nyitott csőben:

Egy cső rezonanciája az a hullámfrekvencia, amivel gerjesztve a cső rezgésbe jön – ez a cső akusztikus tulajdonsága.

2. Állóhullámok csőben:

Az állóhullámú rezgés alapfrekvenciája

első felharmonikusa

második felharmonikusa

Milyen frekvenciájú állóhullámok jöhetnek létre a csőben?

A levegő mozgása egy egyik oldalán zárt csőben:

Toldalékcső: egyik oldalán zárt cső

2. Állóhullámok csőben:

Rezonanciák a toldalékcsőben: formánsok

• A toldalékcső: az egyik végén (a hangszalagoknál) zárt cső.• Felnőtt férfi beszélőknél kb. 17 cm.• Semleges (ellazított) állapotban a rezonanciái:

• A csőre jellemző az a frekvencia, amivel ha gerjesztjük, rezgésbe jön sajátfrekvencia = rezonancia = formáns.

• Azt a hangot, ami gerjeszti, a cső felerősíti bizonyos összetevők (felharmonikusok) erősítése.

F1: ~ 500 Hz

F2: ~ 1500 Hz

F3: ~ 2500 Hz

Forrás – szűrő modell

Oszcillogram

FORRÁS:Zönge

KIMENET:Beszéd (itt: magánhangzó)

SZŰRŐ:Toldalékcső(mert rezonátor)

F2F3

F1

Spektrum

Alapfrekvencia (f0)

Frekvencia

F2F3

F1

Forrás – szűrő modell

Oszcillogram

FORRÁS:Zönge

KIMENET:Beszéd (itt: magánhangzó)

SZŰRŐ:Toldalékcső(mert rezonátor)

F2F3

F1

Spektrum

Alapfrekvencia (f0)

Frekvencia

F2F3

F1

• Felharmonikus: a zönge egy több komponensből (f0 + felharmonikusok) álló hang, a ~-okennek a hangnak az összetevői.

• Formáns: a toldalékcső akusztikus tulajdonsága – csak akkor mérhető, „érzékelhető”, ha gerjesztjük a csövet.

Formáns ≠ felharmonikus!!!

Az adott peremfeltételek mellett megjelenő rezonanciák

• Két végén nyitott csőben: https://www.youtube.com/watch?v=BhQUW9s-R8M

• Egyik végén nyitott csőben (alapfrekvencia): https://www.youtube.com/watch?v=PqynSAFjof0

• Egyik végén nyitott csőben (alapfrekvencia és felharmonikusok): https://www.youtube.com/watch?v=1S4DtuMY88I

https://www.youtube.com/watch?v=BhQUW9s-R8M

https://www.youtube.com/watch?v=PqynSAFjof0

https://www.youtube.com/watch?v=1S4DtuMY88I

Mitől függ a formánsfrekvenciák értéke? – 1.

A rezonanciák frekvenciája megváltozik, ha a cső hossza megváltozik: hosszabb cső alacsonyabb frekvenciák.

A toldalékcső esetében? Mitől függ a toldalékcső hossza?

• Testméretek

• Artikuláció (ajak, gége!)

Mitől függ a formánsfrekvenciák értéke? – 2.

A rezonanciák frekvenciája megváltozik, ha a cső alakja megváltozik.

A toldalékcső (beszédképzés) tekintetében:

• Artikuláció

• Testméretek (morfológiai különbségek)

https://www.quora.com/What-is-the-difference-between-a-cello-and-a-bass

https://www.agefotostock.com/age/en/Stock-Images/Rights-Managed/IBR-2250650

https://www.quora.com/What-is-the-difference-between-a-cello-and-a-bass

https://www.agefotostock.com/age/en/Stock-Images/Rights-Managed/IBR-2250650

A hang megjelenítése (ism.)

HullámformaOszcillogram Spektrum Hangszínkép

Spektrogram

Idő

F2

F1

A magyar magánhangzók akusztikai szerkezete

á a o u e é i ö ü

Az artikuláció és a formánsok összefüggései

Összefüggés az artikulációval:

• Függőleges nyelvállás (~állkapocs helyzete) F1

• Minél magasabb a nyelvállás/zártabb az állkapocs, annál alacsonyabb.

• Vízszintes nyelvállás F2

• Elöl képzetteknél magasabb, hátul képzetteknél alacsonyabb.

• Ajakműködés F2

• A kerekített F2 értéke alacsonyabb, mint az ajakréseseké (az ajakkerekítéstől meghosszabbodik a cső csökken a F-ok értéke).

• A formánsok (különösen az F1 és F2) a toldalékcső alakját, azaz a magánhangzót jellemzik!

Artikuláció és formánsok (szűrő)

i: u:

ɑ:

F2

F1

• Melyik magyar magánhangzónak a legalacsonyabbaz F1 és F2 formánsa?

• Melyik magyar magánhangzónak a legmagasabb az F1 formánsa?

• Melyik magyar magánhangzónak a legmagasabb az F2 formánsa?

A formánsok frekvenciája

• Hogyan függ össze a formánsok frekvenciája a testmérettel? Hosszabb toldalékcső alacsonyabb frekvencia

• Általánosan (F frekvenciák értéke):

Gyermekek > Felnőtt nők > Felnőtt férfiak

http://www.phon.ucl.ac.uk/courses/spsci/ish/ISSlect7.pdf

Akusztikus magánhangzótér Hangszínkép = spektrogram

Gyermekek > Felnőtt nők > Felnőtt férfiak

http://www.phon.ucl.ac.uk/courses/spsci/ish/ISSlect7.pdf

A formánsok összefüggése az életkorral

Gyerekek > felnőttek

De elsősorban szintén csak a testméretek miatt!

/i/

/æ/

/ɑ/

/u/

/i/

/æ/

/ɑ/

/u/

Férfiak Nők

A formánsok (különösen az F1 és F2) jelentősége

• Meghatározzák a hangszínt (V minőségét),

• utalnak a magánhangzó képzésére/artikulációjára,

• kinyerhetők a spektrumból (azaz elemezhetők).

a magánhangzók artikulációs...

Documents