a köztiagy, nagyagy, kisagy - bioszfera.combioszfera.com/downloads/koztiagy-nagyagy-alap.pdf · 2....
TRANSCRIPT
1
AA kköözztt iiaaggyy,, nnaaggyyaaggyy,, kkiissaaggyy Szerk.: Vizkievicz András
A köztiagy (dienchephalon)
Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei:
� Epitalamusz � Talamusz � Hipotalamusz
� Legfontosabb kéregalatti érző- és koordinációs központ. � Fontos része az exrapiramidális mozgatórendszernek. � Vegetatív és neuroendokrin központ.
Epitalamusz
Részei
� A tobozmirigy (pineal gland)
� Melatonint termel, amely � gátolja az ivarmirigyek működését, � befolyásolja a kedélyállapotot (depressziót válthat ki). � Mivel a fény gátolja az elválasztását, alvásfolyamatok kiváltásában
jelentős.
2
Talamusz A III. agykamra két oldalán elhelyezkedő páros magcsoport. Kapcsolatban áll
� az agytörzsi hálózatos állománnyal és magvakkal,
� az összes felszálló érzőpályával.
Feladata � Kéreg alatti érzőközpont: minden
érzőpálya (kivéve szaglópálya, amely oldalágakat küld) átkapcsolódik rajta, érzőinformációk integrálása, előzetes feldolgozása.
� Az extrapiramidális mozgatórendszer része. � Alvás és ébrenléti állapot szabályozása, része az agykérgi aktiváló rendszereknek.
Hipotalamusz
A III. agykamra lefelé tölcsérszerűen elkeskenyedő része körüli terület. A hipofízissel egy nyél köti össze. Szoros kapcsolatban áll a limbikus rendszerrel (egyesek szerint annak része). Hipotalamusz működése (lásd alább részletesen)
1. A hormonális rendszer irányítója. 2. Víz és sóháztartás idegrendszeri kp.-ja. 3. Vegetatív idegrendszer egyik legfelsőbb
kp.-ja, szimpatikus és a paraszimpatikus hatások összehangolója.
Ösztönös magatartást kialakító mechanizmusok:
4. táplálkozási magatartás szabályozása (éhség-jóllakottsági kp.),
5. vízfelvétel szabályozása (szomjúság kp.), 6. testhőmérséklet szabályozása (hűtő-fűtő kp.), 7. szexuális magatartás kialakítása, érzelmi reakciók – düh- kiváltása, 8. biológiai óra.
1. Kissejtes állománya révén a hormonális rendszer irányítója, gátló és serkentő
faktorokat termel , amelyek a hipofízis elülső lebenyére hatnak. A hipotalamusz az a végső közös út, amelyen át a hipofízis az irányítást kapja, mivel a hipotalamusz gyakorlatilag a központi idegrendszer összes többi területéről kap információt.
2. A hipotalamuszban helyezkednek el azok a neuronok – nagysejtes magok -, amelyek termelik az ADH-t és az oxitocint, ezeknek az idegsejteknek az axonjai egészen a hipofízis hátulsó lebenyéig húzódnak és ott végződnek. A neurohormonok itt tárolódnak és szükség esetén felszabadulnak.
Ez a magcsoport egyben a aktiválódásának ingere a vér ozmotikus koncentrációjának emelkedéseszabályozásának központja.
3. A hipotalamusz a vegetatív és a szomatikus
idegrendszer működésének az összehangolójaFeladata a Cannon-féle vészreakció(Fight or flight / Harcolj vagy menekülj reakció): fenyegető környezet, bekövetkezett ártalom, vagy nagy fizikai erőkifejtés során a az erőforrásait és felkészül a védekezésremenekülésre. Mozgósítja a szervezet erfolyamat alatt szimpatikus idegrendszeri aktiválódástörténik, amit a hipotalamusz integrál
4. A táplálékfelvétel szabályozása Hipotalamuszban található az ingerlése táplálék felvételt, irtása a táplálkozás elmaradását eredményezi. A szintén itt található jóllakottsági központműködik. Az éhség érzetét
1. elsősorban az alacsony vércukorszint,2. és a gyomor üressége
Jóllakottság jelzései: 1. gyomor teltsége2. magas inzulin szint3. magas vércukorszint
6. Hőszabályozás Az ember állandó testhőmérsékletA szabályozott folyamatok, melyek az állandó testh
• hőtermelés, • hőleadás, • hőfelvétel, egyensúlyuk
homeosztázis egyik fontos paramétere Hőtermelés, amely nyugalomban f
1. Az alaphőtermelést az alapanyagcseretesttömeggel arányosan nő
2. Didergéses hőtermelés3. Nem didergéses hőtermelés
zsír, glikogén bontásakor felszabaduló h Hőtermelő szervek az izmok, a máj és a vesék
Ez a magcsoport egyben a szomjúság központ, amely ngere a vér ozmotikus
koncentrációjának emelkedése, ezért a vízfelvétel szabályozásának központja.
vegetatív és a szomatikus űködésének az összehangolója.
féle vészreakció megszervezése (Fight or flight / Harcolj vagy menekülj reakció):
, bekövetkezett ártalom, vagy kifejtés során a szervezet mobilizálja
felkészül a védekezésre vagy a Mozgósítja a szervezet erőforrásait . A szimpatikus idegrendszeri aktiválódás hipotalamusz integrál.
szabályozása
Hipotalamuszban található az éhség központ, melynek rtása a táplálkozás elmaradását
jóllakottsági központ fordítva
z alacsony vércukorszint, gyomor üressége jelzi.
gyomor teltsége (mechanoreceptorok révén), agas inzulin szint, agas vércukorszint (ami emeli az inzulinszintet).
őmérsékletű; maghőmérséklete 37 oC, ez a végtagokon lehet változó., melyek az állandó testhőmérsékletet biztosítják
egyensúlyuk biztosítja az optimális állandó testhőmérséklethomeosztázis egyik fontos paramétere.
nyugalomban főleg a zsigerek, munkában az izmokhozaz alapanyagcsere lebontó folyamatai biztosítják
testtömeggel arányosan nő. őtermelés során az izmok remegése, fokozott munkája
őtermeléskor egyes hormonok hatására (pl.kor felszabaduló hő biztosítja az állandó testhő
izmok, a máj és a vesék.
3
C, ez a végtagokon lehet változó. mérsékletet biztosítják:
őmérsékletet, amely a
a zsigerek, munkában az izmokhoz kapcsolható. lebontó folyamatai biztosítják. A hőtermelés a
, fokozott munkája fejleszt hőt. pl. tiroxin) fokozódó
testhőmérsékletet.
4
Hőleadás többek között � párolgás útján történik, mely különböző mértékben, de állandóan zajlik – a bőr
felszínéről a verejték párolgása hőt von el a bőr ereinek véréből. A hőszabályozás központja a hipotalamuszban van, ahol két ellentétes hatású mag – fűtőközpont, hűtőközpont - működésének az egyensúlya biztosítja az állandó testhőmérsékletet. A szabályozás a negatív visszacsatolás elvén alapszik. Fűtőközpont integrálja azokat a mechanizmusokat, amelyek alacsonyabb külső környezeti hőmérséklet esetén is biztosítják az optimális testhőmérsékletet:
� a bőr erei összehúzódnak, � a lebontó anyagcsere mértéke nő (az adrenalin,
tiroxin elválasztás nő), � didergéses hőtermelés beindul, � a szőrzetborzolás kialakul, aminek köszönhetően a
szőrszálak között egy jól hőszigetelő légréteg alakul ki,
� viselkedésbeli változások tapasztalhatók.
Hűtőközpont, melynek aktivitása során � a bőr erei tágulnak, a bőr véráramlása nő, � a verejtékezés fokozódik, � a légzés fokozódik, miáltal a tüdőn keresztül leadott
hőmennyiség nő, � a lebontó anyagcsere mértéke csökken, � viselkedésbeli változások következnek be.
Láz
Lázról akkor beszélhetünk, ha a testhőmérséklet 38,2 Celsius fok fölé emelkedik. Lázas állapotban a maghőmérséklet azért emelkedik, mert a hipotalamikus kell érték magasabbra állítódik különféle vegyületek (pyrogének) pl. egyes fehérvérsejtek által termelt citokinek (interleukinek), továbbá a különféle kórokozók bomlástermékeinek hatására. (A pyrogének prosztglandinokat szabadítanak fel, melyek serkentik a fűtőközpont működését.) A hipotalamusz hőérzékeny neuronjai a normális testhőmérsékletet alacsonynak érzékelik, és ennek megfelelően működtetik a lehűlés elleni szabályozást. A láz az immunválasz fontos eleme, mivel magasabb hőmérsékleten a kórokozók szaporodása csökken, az immunrendszer működése fokozódik (limfociták osztódása, interferonok képződése).
� Első szakasza a didergés. Hőtermelés beindulása, bőr ereinek szűkülése, mivel a kell érték magasabbra állítódott. A testhőmérséklet emelkedik.
� A láz állandó szakasza alatt a hipotalamusz neuroncsoportjai ezt az emelkedett maghőmérsékletet tartják stabil szinten, a hőleadás ekkor egyenlő a hőtermeléssel, a bőr meleg, de a verejtékezés még nem indul meg.
� Harmadik szakasz a verejtékezés, mivel a kell érték visszaállítódik, így beindul a hűtés. 1 fokos hőváltozás 500-1000 ml folyadékveszteséget jelent! A testhőmérséklet visszaáll az eredeti értékre.
5
Lázcsillapítás A láz bizonyos érték tartományban segíti a gyógyulási folyamatokat, azonban 41 Celsius fok felett életveszélyessé válik, mivel magasabb hőmérsékleten megváltozik az enzimek térszerkezete, aktív centruma, ami az anyagcsere folyamatok leállásához vezet. Ezért a lázat 39 Celsius fok felett csillapítani kell. Erre több lehetőség van. Gyógyszeresen paracetamol, aspirin, amidazophen, ibuprofen segítségével, melyek gátolják a prosztaglandinok felszabadulását. Fizikai módszerekkel, pl. hűtőfürdő, borogatás alkalmazásával.
Kisagy
Mozgáskoordinációs központ
• az izomtónus szabályozásában, • testtartásban, • izommozgások összerendezésében, • a pontos, bonyolult, célvezérelt mozgások kivitelezésében játszik szerepet.
A kisagy a pontos mozgásokat koordináló működését úgy fejti ki, hogy csak azok a mozgások valósulnak meg, amelyeket a kisagy nem gátol, azaz negatív mintával dolgozik. Az alkohol hatása a központi idegrendszer működésére. Az alkohol két ingerületátvivő anyag receptorához is kötődik, megváltoztatva azok működését. A gátló GABA receptorokat serkenti, a serkentő glutamát receptorát gátolja. A GABA és a glutamát az agy több részén is fontos szerepet játszik, különösen a hippocampusban, a kisagyban és a középagyban, ezért elsősorban a felsorolt területek működésében okoz zavarokat az alkohol, aminek köszönhetően
• csökken az agresszió féken tartása, • gyakori az emlékezetkiesés, memóriazavar, • tapasztalható a részegek tántorgása, egyensúlyvesztése, tagolatlan beszéde.
Nagyagy A központi idegrendszer legfejlettebb, tömegét tekintve legjelentgramm, 1350 cm3. Egy mély hosszanti barázda alapvetkérgestest pályái kapcsolják összekoponyacsontoknak megfelelő � Homoklebenyt
Szaglóközpont, beszéd, írás
� Fali lebenyt Elsődleges érző kp. (testérzés
� Nyakszirti lebenyt Látás kp.-ja.
� Halántéklebenyt Hallás és beszédértő kp.
Az agy felszínét kisebb-nagyobb tagolják. Lefutásuk, egyéni különbséget mutathat, ugyanakkor fvonalaikban mindenkiben hasonló.agy felületét növelő képződmények (2200 cm Az agyvelő keresztmetszetén jól látszik, hogy állománya két részre különül:
� felszíni szürkeállományraalkotja,
� belső fehérállományra A nagyagykéreg
• Neuronok sejttestei alkotják (• Vastagsága változó, 2-• 6 szövettani rétegre különül
A központi idegrendszer legfejlettebb, tömegét tekintve legjelentősebb részeEgy mély hosszanti barázda alapvetően két féltekérekapcsolják össze. A nagyagy nagyobb egység
koponyacsontoknak megfelelően tagoljuk, így megkülönböztetünk:
Szaglóközpont, beszéd, írás, összerendezett szemmozgások, elsődleges
testérzés)
nagyobb barázdák ún. tekervényekre Lefutásuk, egyéni különbséget mutathat, ugyanakkor fő
vonalaikban mindenkiben hasonló. A tekervények lényegében az ődmények (2200 cm2). wow
keresztmetszetén jól látszik, hogy állománya két
elszíni szürkeállományra, amely a nagyagykérget
fehérállományra, melyben neuroncsoportokat, ún. törzsmagvakat
Neuronok sejttestei alkotják (kb. 90 milliárd). -4 mm.
6 szövettani rétegre különül.
6
ősebb része, 1300-1400 féltekére osztja, ezeket a
A nagyagy nagyobb egységeit az egyes
ődleges mozgatókéreg.
törzsmagvakat találunk.
7
Az agykéreg különböző működésű területeinek szerkezete eltérő az egyes rétegek fejlettségét tekintve. Megkülönböztetünk:
� Motoros kéregrészleteket, pl. homloklebeny. � Érzőkéreg részeket, pl. fali lebeny. � Asszociációs kéreg területeket, amelyek átmenetet mutatnak az előző kettő között.
Elsődleges mozgatókéreg indítja el az akaratlagos mozgásokat, végzi a konkrét kivitelezést. Elsődleges érzőkéreg: a testérzetek, bőr, izmok, inak mechanikai, hő és fájdalom érzetének kialakulása.
Primer látókéreg: a látópálya végződési területe, fényérzet kialakulása. Primer hallókéreg: a hallópálya végződési területe, hangérzet kialakulása.
Fehérállomány Lényegében pályák alkotják, ilyenek pl. a két féltekét összekapcsoló pályák, amelyek a kérgestestet hozzák létre a két félteke határán.
Nagyagyi törzsmagvak
A nagyagy fehérállományában idegsejtcsoportokat, ún. törzsmagvakat találunk, amelyek az extrapiramidális mozgatórendszer kiinduló egységei.