A kulturális jól-lét nézőpontjai és a humán fejlesztés a 21. században

Gyöngyvér Hervainé Szabó PhD dr. habiltudományos rektorhelyettes

Van-e a helye a kulturális tanulmányoknak?• A kulturális tanulmányok nemzetközi kontextusa

– Kritikai tanulmányok –Birmingham iskola– Média, kommunikáció és kulturális tanulmányok– Területi és kulturális tanulmányok– Irodalmi, nyelvi tanulmányok

• Jól-lét tudomány – interdiszciplináris tanulmányok – – Gazdasági jól-lét, – Környezeti jól-lét– Társadalmi – Kulturális jól-lét

Milyen előnyei és hátrányai vannak „az egészséget és jól-létet a kultúra révén” nézőpontoknak?

Az előadás fókuszpontjai

• Az UNESCO 1982.évi nyilatkozata a kulturális sokféleségről, Stieglitz, OECD: Better Life index – univerzális modellt ígér

• Az ausztrál, új zélandi kulturális jól-léti modell• A kanadai kulturális és közösségi jól-léti modell• A finn jóléti társadalom – kulturális jól-léti

modellje

A kulturális jól-lét fogalma

• Ausztrália, Új-Zéland, Kanada kulturális jól-lét fogalma:– A kulturális és művészi önkifejezés és kultúra– Életmód, értékek, hiedelmek, családi kapcsolatok,

kommunikációs szokások, – A közösségi élet keretrendszere kialakítása, – Viselkedés, üzleti, populáris kultúra

Új –Zéland –helyi önkormányzati törvény 2002

• Regionális önkormányzat feladata a kulturális jól-lét elősegítése:– a regionális identitások, értékek, diverzitás megértése,

értelmezése,– a kulturális örökségvédelem, – a regionális parkok menedzselése, – regionális rendezvényszervezés és – a közösségi közlekedés szervezése. – A régió pozitív imázsa, – a városok vitalitása megteremtése, – a városi terek vonzereje növelése és a közösségi értékek

megőrzése, a tolerancia kialakítása, a gazdasági növkedés megteremtésével együtt.

Városi/települési önkormányzatokA települési közösségek, közte a kisebbségek egészségi-jól-léti mérése minden 4.évben, négy évente kisebbségi egészségi –jól-léti stratégia.• Kulturális jól-léti stratégia:

– a művészeti és a kulturális önkifejezéshez kapcsolódó tevékenységek,

– a természeti környezettel kapcsolatos tevékenységek, – könyvtárak, archívumok, múzeumok működtetése, – a közösségi életben a kulturális diverzitásához kapcsolódó

ünnepségek szervezése, – sport, rekreációs és közösségi események szervezése és

biztosítása, – a városi és falusi terek, és tájképek megőrzése önkormányzati

feladat.

A kulturális jól-lét kritériumai• a városfejlesztés, • a kreatív iparágak, a turizmus és a rekreációs lehetőségek

fejlesztése, • a gazdaságfejlesztés és a szabadidős iparágak (sport és

wellness) fejlesztése, • a partnerségi, innovációs és részvételi lehetőségek

megteremtése, • a kulturális hatások egyénekre, csoportokra, közösségekre

való hatása megtervezése, • a vitalitási képesség, • az egészség és az inklúzió kereteinek kialakítása, történelmi

emlékhelyek,• Spirituális jól-lét: tájkép, zenei élmény, vers, randevúzási

szokások, stb.

Kanada –közösségi vitalitás• Személyes és gazdasági biztonság• Tanulási kultúra minden életkorú csoportokban• Wellness kultúra: az egyén felelős egészségéért: közösségi szintű

fitness, wellness, prevenció, egészségügyi szűrés, egészséges életvitel.

• Innovatív közösségi vezetés: közügyek, üzleti élet, ötletek áramlása, sok csoport működése

• Tiszta környezet, minden egészséges legyen• Vibráló építészet, művészet, kultúra• Biztonságos épített környezet.• Nagyszámú foglalkoztatott a kreatív iparágakban• Sokféle közösség és közösségérzet• Közösségi vállalkozói és innovációs kultúra. Üzleti vállalkozások

önkormányzati támogatással.• Attraktív és megközelíthető közösségi terek, jó infrastruktúra.

A kulturális jól-lét és közösségi jól-lét új modelljeink felhasználása a kisebbségek jól-léte fejlesztésében

• OECD Better Life index – univerzális jelleg, komparatív• Kulturális és közösségi jól-léti index: egyedi, térre, kultúrára,

közösségre szabott, kimutatottak a szocio-kulturális elmaradások, célzott a fejlesztés

• Eltérő jól-léti koncepció a többségi-kisebbségi relációban:– Kanada a frankofónok kisebbségiek, de többségiek Quebec-ben, kisebbségek

más tartományban– Az angolajkúak többségiek Kanadában, kisebbségek Quebec-ben, többségiek

más tartományban.– Közösségi vitalitás: a többségi-kisebbségi kapcsolatrendszer dinamikájában:

• Szövetségi szint támogatás a kisebbségeknek• Tartományi szint – a közpolitika terei• Lokális szint a közösségi jól-lét terei

– Őslakosok: spirituális well-being koncepciók

Az ENSZ nézőpontjában a kulturális jól-lét összetevői az őslakos kisebbségek esetében:

Az általuk lakott területek, földek és ásványkincsek biztonsága; az őslakos kulturális örökség integritása, a társadalmi nem, az identitásuk tisztelete és a diszkrimináció hiánya, a saját sorsuk ellenőrzése, az önrendelkezés, teljes, informált és hatékony részvételiség a közügyekben, kulturálisan releváns oktatás, a külső fenyegetések megfelelő kezelhetősége, az anyagi jól-lét, a demográfiai folyamatok kezelése.

Finn jól-léti modell a kultúra révén• A kultúra a nemzeti, regionális és önkormányzati jól-

léti politika része• A kultúra jól-lét és egészségfejlesztő hatása az állami,

a non-profit és az üzleti szféra felelőssége, kötelező koordináció révén

• A kultúra oktatása növelése az oktatási szektor egészén belül, a kulturális szektorban és a szociális és egészségügyi képzésben is!

• A kultúra hosszú távú folyamatos kutatása• A kultúra megfelelő finanszírozása és támogatása

ahhoz, hogy egészség és jól-lét fejlesztő hatása lehessen!

Art & Culture for Well-beingakcióprogram 2010-2014 Finnország

• Kutatás: tudásbázis kialakítása a kultúra és a jól-lét témakörében

• Egészségügyi és szociális jól-léti reform: az egészségügyi és szociális, az oktatási, a foglalkoztatási, a gazdasági és környezeti minisztériumok speciális kulturális felelőssége:

• EÜSZM – kutatások , kulturális osztály művészetközpontú humán fejlesztés „Health from Culture” alap

• Művészeti Tanács, regionális művészeti tanácsok minden régióban,Regionális koordináció –kulturális és nyelvi kisebbségek kulturális programjai

• Városi, helyi önkormányzat: jól-létet a kultúra révén stratégiai programok

• Finanszírozás: játékautomata adó, munkaügyi törvények, munkahelyi kultúra, kreatív gazdaság

Együttműködés a szektorok között• Cégek- kreatív iparágak- eü szektor új termék és

szolgáltatási koncepció• Kulturális inkubáció: kulturális termékfejlesztés és

kereskedelmiesítés• Az egészségügyi, szociális szakembereknek

népművészet és design oktatás• Kreatív vállalkozások a kulturális és eü szektor

metszéspontjaiban• Új művészeti és kulturális szolgáltatások, művész,

kézműves foglalkozások az eü és szoc. Szektorban(szerzői jogok és adózás), közbeszerzésnél kötelező előírás

Új kreatív egészségi és jól-léti terek

• Önkormányzatok – kreatív földhasználat, közhivatalok munkaidő után sokféle célokra

• Új befektetés ösztönző politikák• Könyvtárak, múzeumok felnőttképzési

központok családi és csoportos programok• Falusi iskolák kulturális örökségközponttá

fejlesztése• A kulturális intézmények együttműködése a

szociális és egészségügyi szervezetekkel

Kulturális szolgáltatások• Államilag támogatott kulturális szervezeteknek

kötelező:– Munkahelyi, iskolai szolgáltatásokat,– Egészségügyi intézményi– Szociális (börtön, menekülttábor, stb.) helyeken

szolgáltatást adni• Szolgáltatások: koncertek, kiállítások, színházi

előadás, tánc, opera, filmvetítés• Kulturális kafetéria kötlezettség a

munkahelyeken

Az egészségügyi és szociális szféra tervezési rendszere

• Minden kliens mellett személyes nővér: mérik, a kulturális, művészeti, fizikai és mentális szükségleteket;

• Minden intézményben kell kulturális program és rendezvényszervező (activity instructor: kézműves, terapeuta, stb.), kulturális tevékenységre közösségi tér; az építési költségek 1 %-a –művészeti dekorra költött, a kulturális költségek az éves költségvetés részei

A kulturális jól-lét tudásalapja fejlesztése1. Kutatások: integrált egészségügyi- kulturális és jól-léti kutatóműhelyek az

egyetemeken, professzori állások2. Egyetemi képzés: a szociális szakmákba a kézművesség beemelése3. Iskolai népművészeti oktatás: kötelező tárgyak, egészség oktatás, 4. Speciális művészeti programok a szakképző intézményekben, speciális

szakképzésben5. Középiskolák, egyetemek: művészet, kézművesség, szociális, egészségi közös

szakok: jól-léti szakemberek6. Felnőttképzés népművész, kézműves képzés7. Szociális és eü szektor átképzések, munkahelyi szociális, és egészségügyi jól-léti

szakember képzés

Hol a kultúra helye?• Szabadidő/kultúra? szabadidő-és kultúra?• WHO 2001 a jól-lét teljes fizikai, mentális és

társadalmi jól-lét, nem csupán a betegség hiánya: azaz az egészség és jól-lét az egyén fizikai jól-létén túl társadalmi, emocionális, spirituális és kulturális jól-lét is, ami kiterjed a közösségre is.

• Ausztrália-Új Zéland – kulturális stratégia• Kanada: szabadidő-kultúra- jól-lét• Finnország: kultúra a jól-létért

Kultúrával a jól-létért koncepció:a humán fejlesztés új modellje

• A kultúra funkciója: a társadalmi inkluzió, kapacitás építés, hálózatépítés a napi lakókörnyezetben (finn, ausztrál, kanadai)

• A kultúra és művészet része a szociális és egészségügyi szolgáltatásoknak (finn)

• A kultúra és művészet a munkahelyi egészség támogatója

Összegzés• Identitás- enkulturáció – első kultúra megszerzése – erős

etnikai közösségtudat – hatékony adaptáció• Megfelelő kultúra koncepció – beleértve a kisebbségi

gazdaságot, város és üzletfejlesztést, közösségi innovációt• Kulturálisan kompetens, spirituálisan releváns, minőségi

szolgáltatási modellt mutató egészségügyi, szociális szolgáltatások

• Erős közösségi intézményrendszer, részvételiség• A kisebbségi adaptációs stratégiához illesztett közpolitika• A kulturális, társadalmi, gazdasági, környezeti jól-léti index

mérése, hosszú távú 10 éves tervezés• Kulturális jól-léti stratégia és megfelelő tervezési eszközök• A regionális és helyi identitás fejlesztése, versenyképesség,

innováció – a marginalizáltról az integrált pályára való átállítás