a külterületek rendezése

A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR

2010. szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

A külterületek rendezése

Lázár TiborTáj-, település-, területrendező tervező

Környezetterv Kft.



A településrendezés célja

1997. évi LXXVIII. törvény7.§ (1) A településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése.



A településrendezés feladata

1997. évi LXXVIII. törvény7.§ (2) A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok kialakításával:a)meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit;b)a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett;c)biztosítsa a település (településrészek) megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculatának védelmét.



• A környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére,

• a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekek, a mező- és az erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és –kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását,

• a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást.

Fentiek alapján megállapítható, hogy a külterület rendezése rendkívül összetett feladat, nem elég az Étv. és az OTÉK ismerete! A vonatkozó ágazati jogszabályokat is ismerni és alkalmazni kell a külterület tervezéséhez!

A településrendezés során figyelembe kell venni többek között:



A területrendezés és a településrendezés összefüggései•1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről•2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről •Megyei területrendezési tervek•2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről •76/ 2009. (IV. 8.) Korm. rendelet a területrendezési hatósági eljárásokról •2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról •283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről•Az összes balatonparti település vízpart rehabilitációs tanulmánytervéről szóló TNM rendeletek Erre példa:21/2004. (XI.9.) TNM rendelet Balatonboglár vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról

A településtervezéssel (külterületszabályozással, környezetalakítással) összefüggő jogszabályok




Közvetlenül a településrendezéssel összefüggő jogszabályok•1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről•A Kormány 253/1997. (XII.20.) rendelete az országos településrendezési és építési követelményekről /OTÉK/ •66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól •40/2002. (III. 21). Korm. rendelet a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól •2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről •4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról •9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet a területek biológiai aktivitásértékének számításáról •2/2005. (I. 11.) egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról




A településrendezés és a táj- és természetvédelem kapcsolata•1996. évi LIII. törvény a természet védelméről •166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról •275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről •14/2010. (V.11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről •14/1997. (V. 28.) KTM rendelet a nemzeti parkok területének övezeti kategóriákba való besorolásáról •8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védett lápok jegyzékéről•8006/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védett szikes tavak jegyzékéről•2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról•7/2007. (III. 22.) KvVM rendelet a magyarországi bioszféra-rezervátumokról •269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól




A településrendezés és a tájrendezés – környezetalakítás kapcsolata•1994. évi LV. törvény a termőföldről•2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről•2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról•127/2009. (IX.29.) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről (a borvidékek és a hozzájuk tartozó települések meghatározása)•2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról•1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról•123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről •21/2006. (I.31.) Kormány rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásáról•18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról •1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelettel •239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről •21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, parti sávok, fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról




A településrendezés és a környezetvédelem kapcsolata•1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól •240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről •27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről •219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről •27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról •220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól •221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól •174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról •21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról •4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről •14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről •280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről •2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról •284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól •27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról




A településrendezés és a hulladékgazdálkodás kapcsolata•2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról •102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról •213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről •20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelete a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről •5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól •16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről •23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről •45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól •71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat egészségügyi szabályairól




Országos koncepciók, programok•97/2005. (XII.25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról•96/2009. (XII.9.) OGY határozat a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról



A településtervezés keretében a külterület rendezésének célja

• A természeti adottságokhoz igazodó és a történeti hagyományokon alapuló tájszerkezet, tájhasználat biztosítása;

• A természeti erőforrások fenntartható használatát, a táji-természeti értékek védelmét, a többfunkciós tájgazdálkodás feltételeit egyaránt biztosító településrendezési szabályozás – tájszabályozás – kialakítása.

Ezek a célok a településrendezés keretében csak a jóváhagyandó munkarészekben teljesíthetők, az alátámasztó munkarészekben nem!



A mezőgazdasági területek szabályozásaA mezőgazdasági területen elhelyezhető építmények az OTÉK szerint

29. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.

Konfliktus:• mezőgazdasági szolgáltatás (gépállomás) építményei;• szőlőhegyi borozó, borház panzióval;• lovas sportközpont építményei;• génmegőrzés, ismeretterjesztés, bemutatás építményei fenti szabály szerint mezőgazdasági területen nem létesíthetők, mégis

vannak.



3.§ (k)Mezőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporító anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás;

(l) Kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, elsődleges élelmiszer-feldolgozás, a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszer célú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás;

Szabályozási javaslatom:A mezőgazdasági területen a mezőgazdasági tevékenységhez és

kiegészítő tevékenységhez kapcsolódó építmények helyezhetők el

A mezőgazdasági területek szabályozásaA mezőgazdasági tevékenység a termőföldről szóló törvény szerint



29.§ (2) A mezőgazdasági terület:a) kertes,b) általánosmezőgazdasági terület lehet.

• Az OTÉK nem határozza meg a kertes és általános mezőgazdasági terület fogalmát, így azok értelmezése eltérő

• Azonos szerepkört, tájhasználatot, táji jelleget, beépítettségi intenzitást, sajátos építési használatot figyelembe véve a mezőgazdasági táj tájhasználati sajátosságai jóval differenciáltabbak

• Az OTÉK szerinti két területfelhasználási egység nem fejezi ki a tájképi, természeti értékek, ökológiai rendszerek tájszerkezeti jelentőségét

• Az OTÉK új területfelhasználása a „természetközeli terület” csak a természeti értékek egy részének (mocsár, nádas, karsztbokorerdő, sziklás terület) szerkezeti tervi ábrázolására ad lehetőséget

A mezőgazdasági területek szabályozásaA mezőgazdasági terület OTÉK szerinti sajátos területfelhasználási egységei



• Általános mezőgazdasági terület• Kertes mezőgazdasági terület• Korlátozott használatú mezőgazdasági terület• Borvidéki mezőgazdasági terület

A települési szabályozás rendszerében – az OTÉK-hez igazodva – a sajátos építési használatot kell kiemelnünk az egyes területfelhasználási egységek meghatározásakor.

A mezőgazdasági területek szabályozásaA mezőgazdasági terület általam alkalmazott sajátos területfelhasználási egységei a jellemző tájhasználat alapján:



Olyan árutermelésre szánt területfelhasználási egység, ahol a mezőgazdasági tevékenységgel és kiegészítő tevékenységgel összefüggő építmények helyezhetők el.

A mezőgazdasági területek szabályozásaÁltalános mezőgazdasági terület



Olyan vegyes hasznosítású – jellemzően szőlő, gyümölcs, kert művelésű – egy tájszerkezeti (településszerkezeti) egységet alkotó területfelhasználási egység, ahol elsősorban a tárolás célját szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. A gazdasági épületben az időszakos, illetve szezonális tartózkodásra szolgáló pihenő helyiség is kialakítható.

A mezőgazdasági területek szabályozásaKertes mezőgazdasági terület



Olyan területfelhasználási egység, ahol az ökológiai hálózat, a táji – természeti értékek és a környezeti elemek védelme érdekében csak olyan építmények helyezhetők el, amelyek a más jogszabályban meghatározott védelmi célokkal összhangban vannak, vagy azok megvalósítását szolgálják.

A mezőgazdasági területek szabályozásaKorlátozott használatú mezőgazdasági terület



Jellemzően szőlőművelésű vagy a szőlőművelésre kiválóan alkalmas mezőgazdasági terület , ahol a történelmileg kialakult szőlőhegyi tájhasználat megőrzése érdekében csak a szőlőgazdálkodással, borászattal és az azokhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységgel összefüggő építmények (pl.: présház, borház, borospince, borozó stb…) helyezhetők el. Borvidéki mezőgazdasági terület csak szőlőkataszteri nyilvántartásban lévő területen jelölhető ki.

A mezőgazdasági területek szabályozásaBorvidéki mezőgazdasági terület



29.§ (3) A mezőgazdasági területen1. a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem

szabad,2. a 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a

szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,

3. az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.

A mezőgazdasági területek szabályozásaA beépíthetőség OTÉK szerinti területi feltételei



A művelési ágak szerinti 720 ill. 1500 m2 területi minimum legfeljebb a kertes mezőgazdasági területen és a borvidéki mezőgazdasági terület már felaprózódott tájrészletein fogadható el.

Általános mezőgazdasági területen: szőlő, gyümölcsös, kert esetén 3 000 m2 szántó, gyep esetén legalább 10 000 m2 az elfogadható területi minimum a gazdasági épületek létesítéséhez.

Korlátozott használatú mezőgazdasági területen (csak a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódóan) minimum 10 ha javasolható.

A mezőgazdasági területek szabályozásaA beépíthetőség javasolt területi feltételei



29.§ (4) A mezőgazdasági területen lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.

(5) A mezőgazdasági területen több önálló telekből az 1. számú melléklet 55/A. pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.

A mezőgazdasági területek szabályozásaLakóépület és birtokközpont létesítésének OTÉK szerinti területi feltételei



A mezőgazdasági területek szabályozásaLakóépület létesítésének szabályozási javaslata

1. A 3000 m2 ill. 6000 m2 területi határ elfogadhatatlanul kevés. Csak az építsen lakóépületet mezőgazdasági területen, aki a mezőgazdasági termelésből, ha szerényen is, de el tudja tartani a családját.

szőlő, gyümölcsös, kert esetén legalább 2 – 5 ha szántó, rét, legelő esetén legalább 10 – 20 ha

2. A birtokközponthoz birtok is kellene! Annak minimális mértékét is javasolt meghatározni (birtoktest)

szőlő, gyümölcsös, kert esetén legalább 2 – 5 ha szántó, rét, legelő esetén legalább 10 – 20 ha

3. A kialakult tanyák tanyás tájszerkezet elsorvasztási politikája a rendszerváltástól eltelt 20 év alatt sem változott! Az a tragikus ebben, hogy kormány szinten ez senkit sem érdekel.

− az általában 2880 m2 (800 négyszögöl), ill. 5760 m2 (1600 négyszögöl) területű kialakult tanyákon új lakóépület nem létesíthető

− a 3% építési lehetőség elfogadhatatlanul kevés− birtokközpontként a kialakult tanyák nem fejleszthetők− a tanyák üdülő és turisztikai célú fejlesztésére sem ad lehetőséget az OTÉK



összes

1500 m2-nél kisebb 91

1500 – 2999 m2 között• tanya vagy lakóépület + szőlő vagy gyümölcs• tanya vagy lakóépület + szántó, rét, legelő (gyep), erdő• kivett tanya vagy lakóépület

150319230

699

3000 – 5999 m2 között• tanya vagy lakóépület + szőlő vagy gyümölcs• tanya vagy lakóépület + szántó, rét, legelő (gyep), erdő• kivett tanya vagy lakóépület

61250124

435

6000 – 9999 m2 között•tanya vagy lakóépület + bármely művelési ág•kivett tanya vagy lakóépület

152

17

10 000 m2-nél nagyobb 15

összes 1257

A mezőgazdasági területek szabályozásaA csongrádi tanyás telkek földhivatali nyilvántartás szerinti területi megoszlása

Az OTÉK szabályozása szerint csak 91 tanyás telken építhető lakóépület, csak 15 fejleszthető birtokközponttá



A mezőgazdasági területek szabályozásaA tanya mai funkciójának meghatározása

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3.§ b):„tanya: a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés

(növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó, legfeljebb 6000 m2 területű föld együttese”

Az Országos Területfejlesztési Koncepció – 97/2005. (XII.25.) OGY határozat:

„tanya: meghatározóan alföldi térségekre jellemző külterületi szórványtelepülés, a lakófunkció mellett hagyományosan jellemző mezőgazdasági szereppel, illetve egyre erősödően turisztikai, rekreációs funkcióval.”



A mezőgazdasági területek szabályozásaTanyás térségek revitalizálása (Országos Területfejlesztési Koncepció)

Az európai szinten kultúrtörténeti jelentőséggel bíró tanyás településrendszer és gazdasági forma a magyar nemzeti örökség fontos részét képező sajátos térszerkezeti struktúra, melynek fennmaradása, revitalizációja, fejlesztése nemzeti érdek. A tanyás térségek fontos értéke, hogy potenciálisan alkalmasak a fenntartható fejlődés, az integrált, komplex vidékfejlesztés és multifunkcionális mezőgazdaság Európában kialakult fejlesztési modelljének megvalósítására…

Alapvető cél, hogy a tanyás térségeink zöme megújuljon az alábbi életképes funkciók megszerzése ill. megőrzése révén:•Korszerű gazdálkodó tanyák (főként egyes intenzív, termelési, valamint organikus gazdálkodási formák esetén)•Üdülő- és lakófunkciójú tanyák (főként városok közelében, illetve táji-természeti értékekben gazdag helyszíneken, idegenforgalmi vonzerők közelében)•Vendéglátó tanyák (pl. falusi- és ökoturizmus helyszínei, vendégházak, turisztikai programok, vendéglők stb.)



A mezőgazdasági területek szabályozásaA tanyák fejlesztésének településrendezési feltétele

Ahhoz, hogy:• a „tanyavilág ismét élő tér lehessen”;• megfeleljen a multifunkcionális mezőgazdaság fejlesztési modelljének;• alkalmas legyen a fenntartható fejlődésre;• alkalmas legyen az integrált, komplex vidékfejlesztésreaz OTÉK 3%-os beépítési lehetősége kevés.

1. Ezért indokolt a tanyák birtokközpontként való szabályozása, az OTÉK birtokközpont kialakításához szükséges 10 000 m2 területi feltételének legalább 1500 m2 (2500 m2) -re való csökkentése.Ezzel egyidejűleg meg kell határozni a birtoktest minimális területét is.

2. A birtok nélküli tanyák fenntartása, fejleszthetősége (lakótanya, üdülőtanya) a falusias lakóterülethez hasonló szabályozással biztosítható lenne! (10-20%-os beépítési lehetőséggel)



Az erdőterület szabályozása

OTÉK: Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint: 1. védelmi (védett és védő), 2. gazdasági, 3. egészségügyi-szociális, turisztikai, 4. oktatási-kutatási rendeltetésű lehet.

Az új erdőtörvény szerint az erdő rendeltetése: 1. védelmi (védett és védő erdő már nincs) 2. közjóléti (az oktatási-kutatási is ide tartozik) 3. gazdasági

Az erdőterület elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság és nem az önkormányzat határozza meg. Övezethez és nem elsődleges rendeltetéshez kellene kötni az építési lehetőségeket.Az erdőterületre vonatkozó szabályok az OTÉK 28.§-a szerint:(3) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.(4) A 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken1.gazdasági és oktatási-kutatási rendeltetésű erdőterületen 0,5%-os beépítettséggel,2.egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen 5%-os beépítettséggelaz erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.



A vízgazdálkodási terület szabályozásaVízgazdálkodási területre vonatkozó szabályok az OTÉK 30.§-a szerint:

(1) A vízgazdálkodással összefüggő területek:1.a folyóvizek medre és parti sávja,2.az állóvizek medre és parti sávja,3.a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek,4.a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,5.a vízbeszerzési területek (védett vízbázis),6.a hullámterek,7.a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek.(2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.Sem a vízbeszerzési terület sem a védett vízbázis fogalma nincs egyértelműen meghatározva a jogszabályokban. „Védett” karsztvízbázis a Bükk nyílt karszt területe? Ha igen, az egész Bükk vízgazdálkodási területnek minősül?Hullámtér vízgazdálkodási területként való kijelölése elfedi a védendő hagyományos tájhasználatot (erdőterület, mezőgazdasági terület)



A természetközeli terület szabályozásaTermészetközeli területre vonatkozó szabályok az OTÉK 30/A §-a szerint:



Beépítésre szánt különleges területek:(Beépíthetőség 40%; min. zöldfelület 40%)• nagy bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú

területek,• vásárok, kiállítások és kongresszusok területei,• oktatási központok területei,• egészségügyi területek (kórház, szanatórium, gyógyszálló,

gyógyüdülő stb.)• nagy kiterjedésű, sportolási célú területek,• a kutatás-fejlesztés, a megújítható energiaforrások

hasznosításának céljára szolgáló (pl. szél- és napenergia) területek,

• állat- és növénykertek területei,• nyersanyag-kitermelés (bányászat), nyersanyag elő-

feldolgozáscéljára szolgáló területek,• honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények

területei,• hulladékkezelők, -lerakók területei (települési szilárd és folyékony,

egyéb veszélyes, radioaktív stb.),• épületnek minősülő közlekedési építmények területei, ha azok

nem a közlekedési területen belül kerülnek elhelyezésre,• temetők területei,• mezőgazdasági üzemi terület,• egyéb, a 10-23.§-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi

sajátosságot hordozó terület.

Beépítésre nem szánt különleges területek:(Beépíthetőség 2%; min. zöldfelület nincs meghatározva)

• egészségügyi területek (szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő stb.).

• nagykiterjedésű, sportolási célú területek (golfpálya, lovaspálya stb.).

• a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek,

• állat- és növénykertek területei,• nyersanyaglelőhelyek,

• honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági területek,

• temetők területei,

• egyéb, a 26-30/A §-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó területek.

A különleges terület szabályozása



Alátámasztó munkarészek

• Területrendezési terv(ek) és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép és leírás (számítás)

• Tájrendezési javaslat• Környezetalakítási javaslat – környezeti értékelés• Örökségvédelmi hatástanulmány

Az alátámasztó szakági munkarészek meghatározó feladata a jóváhagyandó munkarészek alátámasztása, indoklása.



Területrendezési terv(ek) és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép és leírás (számítás)

1. A térségi területfelhasználás és infrastruktúra hálózat jogszabályi keretek közötti „pontosítása”erdőgazdálkodási térség sok problémát okoz!

2. Térségi övezetek a településrendezési tervben, illetve pontosításuk• A számításokhoz hiányoznak a kiinduló területi adatok.• Több övezet „adatszolgáltatója” nincs meghatározva.• Több övezetnek nincs köze a települések településrendezési,

építésügyi hatásköréhez, mégis az ő kötelességük a pontos kijelölés.



A megyei területrendezési terv és a településszerkezeti terv összhangja



Tájrendezési javaslatPrioritások

1. A természeti adottságokhoz igazodó és a történeti tájhasználaton alapuló tájszerkezet, tájhasználat biztosítása

2. A táji- természeti értékek védelme3. A természeti erőforrások fenntartható használatát biztosító több

funkciós tájgazdálkodás – gazdaságfejlesztés településrendezési (tájszabályozási) feltételeinek biztosítása



Tájrendezési javaslatA tájrendezési javaslat feladatai

1. A településszerkezeti terv javasolt tájszerkezetének területfelhasználási egységek alátámasztása

2. A tájszabályozás indoklása3. A területfelhasználás rendszerét, a tájszabályozást befolyásoló

korlátozó tényezők az OTrT, a megyei tervek, ágazati jogszabályok alapján

4. A táji- természeti értékek védelmére vonatkozó javaslatok5. Biológiai aktivitásérték szintentartására vonatkozó javaslat



Tájrendezési javaslatA tájrendezés külterületszabályozás alapelvei

1. Jogtisztaság2. Folytonosság3. Fejleszthetőség4. Értékvédelem5. Természeti erőforrások védelme6. Rugalmasság7. Mértéktartás8. Helyhez kötődés9. Komplex tájgazdálkodás10. Élhető település



Környezetalakítási javaslat – környezeti értékelés(a települési környezet természeti és művi elemei: a víz, a levegő, a föld, a klíma, az élővilág és az épített környezet, továbbá azok egymásra hatása)

1995. évi LIII. törvény27.§ A természetes és épített környezet összehangolt védelme

érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településszerkezeti tervek elkészítése során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni és értékelni, - e törvény 43-44. §-aira is figyelemmel - továbbá a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket környezetvédelmi fejezetben vagy önálló környezetvédelmi tervben, illetve programban kell rögzíteni. Ezek tartalmi követelményeit e törvény, valamint külön jogszabályok állapítják meg.



Örökségvédelmi hatástanulmány

Nagyon jó példa arra, hogyan lehet ágazati feladatot (jogtalanul) átruházni települési önkormányzatokra! A kulturális örökség védelméről szóló törvény hatálya a régészeti örökségre és a műemlékvédelemre terjed ki.A régészeti örökség védelme kiterjed a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására. (Kövtv. 7/A §)Az (örökségvédelmi) hatóság központi hatósági nyilvántartást vezet a régészeti lelőhelyekről. (Kövtv. 71.§)

A hatástanulmánynak a nyilvántartott régészeti lelőhelyekre kellene kiterjednie, ezzel szemben a hatóság a régészeti lelőhelyek felkutatására is kötelezi az önkormányzatot!



Örökségvédelmi hatástanulmányA hatástanulmány vizsgálati részének részletes tartalma a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet szerint

1. Vizsgálat – szöveg, térképi ábrázolás, fotók azonosítására alkalmas adatokkal és formában:a) történeti leírás, régészeti örökség,b) Természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggések,c) Településkép és utcaképek,d) Településszerkezet és területhasználat,e) Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok,f) Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi,g) Az örökségi értékek elemzése,h) Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében.A pirossal jelzett munkarészekhez a kulturális örökségvédelmi hatóságnak semmi köze

nincs, ilyen munkarészeket nem is kérhetne.(2001. évi LXIV. törvény 2.§: E törvény hatálya nem terjed ki a természet védelméről

szóló 1996. évi LIII. törvényben és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben szabályozott kérdésekre.)

a külterületek rendezése

Documents