a konferencia szervezőjetmpk.uni-obuda.hu/letoltes/iii_trefort_agoston... · cafiková kristína...

A konferencia szervezője:

ÓBUDAI EGYETEM

TREFORT ÁGOSTON MÉRNÖKPEDAGÓGIAI KÖZPONT

www.tmpk.uni-obuda.hu

A konferencia honlapja:

http://tmpkteki.uni-obuda.hu/konferencia/

http://www.tmpk.uni-obuda.hu/

http://tmpkteki.uni-obuda.hu/konferencia/

III. Trefort Ágoston Szakmai Tanárképzési Konferencia Budapest, 2013. november 21.

1

Szervezőbizottság

Tóth Péter (elnök)

Ősz Rita Duchon Jenő

Fónagy-Bicskei Ildikó Hajnal Andrea

Veszelszki Tibor

Helyszín

Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ

1081 Budapest, Népszínház u. 8. (a Blaha Lujza térnél)

Időpont

2013. november 21.


2

Program

8:30-9:00 Regisztráció

9:00-10:00 Megnyitó, plenáris előadás

10:00-11:45 I-II. szekció előadásai

12:00-13:45 III-IV. szekció előadásai

13:45-14:30 Ebéd

14:30-16:30 V-VI. szekció előadásai

16:30-16:40 A konferencia zárása – Tóth Péter

Részletes program

Megnyitó, plenáris előadás

Időpont: 2013. november 21. 9:00-10:00 Helyszín: 1081 Budapest, Népszínház u. 8. II. emelet 221.

9:00 Köszöntő – Fodor János, általános rektor-helyettes (ÓE)

9:10 Kártyás Gyula, oktatási főigazgató (ÓE) Az Óbudai Egyetem oktatási stratégiái

9:25-9:55 Plenáris előadás

Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma A tanárképzés átalakult rendszere a jelentkező és a felvett létszámok

ismeretében


3

SZEKCIÓ ELŐADÁSOK

I. SZEKCIÓ

Új kihívások a felsőoktatásban és a szakmai tanárképzésben

Időpont: 2013. november 21. 10:00-11:45 Helyszín: Budapest, Népszínház u. 8. II. em. 221. Elnök: Benedek András

Előadások:

Nádasi András János Eszterházy Károly Főiskola - Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Az oktatástechnológiával és oktatási rendszerfejlesztéssel kapcsolatos kutatások tipológiai és metodikai kérdései Suplicz Sándor – Fűzi Beatrix Óbudai Egyetem - Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Középiskolások és egyetemisták tanáraikkal kapcsolatos elvárásainak összehasonlítása Makó Ferenc Óbudai Egyetem - Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Mentortanárok tanári kompetencia-fejlesztő szerepre történő felkészítése Gombos Norbert – Nagy Márta Szent István Egyetem - Pályatervezési és Tanárképző Intézet Szaktanári portfólió – első tapasztalatok a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán folyó agrár-mérnöktanár (MA) képzésben Bozsó Renáta* – Váraljai Mariann** *SZTE-JGYPK Felnőttképzési Intézet **Dunaújvárosi Főiskola A felsőoktatás minőségi szempontjai hallgatói szemmel - Tanulási környezetek, körülmények hallgatói megítélése


4

II. SZEKCIÓ

Pedagógiai innovációk a köz- és felsőoktatásban Időpont: 2013. november 21. 10:00-11:45 Helyszín: Budapest, Népszínház u. 8. I. em. 115. Elnök: Hillerné Farkas Julianna

Előadások:

Tóth Péter Óbudai Egyetem - Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Téri képességek fejlettségének vizsgálata szakközépiskolás tanulók körében Farkas Julianna Budapesti Gazdasági Főiskola - KVK, Üzleti Szakoktató és Pedagógiai Intézet A szaktanárképzés speciális kérdései a tapasztalatok tükrében Csehné Papp Imola Szent István Egyetem - Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtan-oktatás bölcsészeknek

Zuzana Vitézová – Antal Csáky Konstantin Filozófus Egyetem Élményekkel teli matematika Végh Ágnes Budapesti Gazdasági Főiskola - Módszertani Intézet A matematikai előképzettség szerepe a közgazdászképzésben


5

III. SZEKCIÓ

Új tanulási formák és módszerek

Időpont: 2013. november 21. 12:00-13:45 Helyszín: Budapest, Népszínház u. 8. II. em. 221. Elnök: Buda András

Előadások:

Buda András Debreceni Egyetem - Neveléstudományok Intézete Mérnöktanárok és az IKT Létray Zoltán – Kovács Miklós – Nagy Tamás Széchenyi István Egyetem - Tanárképző Központ A Széchenyi István Egyetem Tanárképző Központjában folyó e-learning tananyagfejlesztés új módszerének tapasztalatairól Simonics István – Holik Ildikó Óbudai Egyetem - Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Információ feldolgozás mentortanárokkal Fülöp Márta Mariann – Gyarmathy Éva Óbudai Egyetem - Trefort Ágoston Mérnökpedagógia Központ Online és offline a különlegesekkel Námesztovszki Zsolt Újvidéki Egyetem - Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Innovatív oktatási környezetek Horváth Cz. János Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Műszaki Pedagógia Tanszék Egy oktatási hálózat fejlesztési tapasztalatai a felnőttképzésben


6

IV. SZEKCIÓ

Változó oktatás és képzés

Időpont: 2013. november 21. 12:00-13:45 Helyszín: Budapest, Népszínház u. 8. I. em. 115. Elnök: Köpeczi-Bócz Tamás

Előadások:

Köpeczi-Bócz Tamás Budapesti Corvinus Egyetem - Tanárképző Központ A duális felsőoktatás magyar sajátosságai

Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola - Tanárképző Központ Szakképzés belülnézetből – tanulói vélemények és attitűdök

Kálmán Anikó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A felnőttképzők minősítési rendszerének fejlesztése WBA modell segítségével

Csáky Antal – Cafiková Kristína Konstantin Filozófus Egyetem Matematikai kompetenciák növelése a szlovákiai alapiskolákban Cafiková Kristína – Grežo Henrich Konstantin Filozófus Egyetem Környezetvédelmi térképek felhasználása matematikai feladatokban Kollarics Tímea – Patyi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem - BPK - Szakmai Tanárképzési Tanszék Szakmai tanárképzés a Nyugat-magyarországi Egyetemen - megújulás a hagyományokra építve


7

V. SZEKCIÓ

Környezeti és infokommunikációs attitűd

Időpont: 2013. november 21. 14:30-16:30 Helyszín: Budapest, Népszínház u. 8. II. em. 221. Elnök: Czékus Géza

Előadások:

Czékus Géza – Borsos Éva Újvidéki Egyetem - Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar A kisiskolások és a szelektív hulladékgyűjtés Major Lenke – Horák Rita Újvidéki Egyetem - Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Az észak-bácskai pedagógusok és pedagógus jelöltek IKT ismeretei Kiss Gábor* – Carlos Arturo Torres Gastelú** *Óbudai Egyetem **Veracruzana University Mexikói és magyar hallgatók IKT eszközökkel kapcsolatos attitűdjének elemzése Duchon Jenő Tanulási stílus és használt elektronikus eszközök az információs társadalomban Bodáné Kendrovics Rita – Soósné Berecz Márta Óbudai Egyetem - Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar A környezeti attitűdök fejlesztése a környezetmérnök alapképzésben S. Nagy Andrea Szent István Egyetem GTK - Társadalomtudományi és Tanárképző Intézet Egy új zöld jeles nap, az országos komposztünnep tapasztalatainak vizsgálata a fenntarthatóság pedagógiájának tükrében


8

VI. SZEKCIÓ

Kompetenciafejlesztés a felsőoktatásban és a tanárképzésben

Időpont: 2013. november 21. 14:30-16:30 Helyszín: Budapest, Népszínház u. 8. I. em. 115. Elnök: Sztojka Miroszláv

Előadások:

Sztojka Miroszláv Ungvári Nemzeti Egyetem A kárpátaljai magyar nyelvű pedagógusképzés helyzete Bodnár Éva – Sass Judit Budapesti Corvinus Egyetem - Tanárképző Központ Megváltozott tanárszerep a gyakorlatban: Az „Európai munkahelyi tanácsadó” (European Workplace Tutor) képzés tapasztalatai Hassan Elsayed Óbudai Egyetem - Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Az emberi agyba beültetett mikró chipek alkalmazása a tanulásban Pomizs István Széchenyi István Egyetem - Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Ha már egyszer diplomát akarunk... Vedovatti Anildo Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Műszaki Pedagógia Tanszék A tanulási eredmények értékelése a felnőttkori tanulás folyamatában Sztojka Miroszláv Ungvári Nemzeti Egyetem Vad csoportok lokális faktoriális gyűrűk felett


9

ÖSSZEFOGLALÓK

Bodáné Kendrovics Rita – Soósné Berecz Márta Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar A környezeti attitűdök fejlesztése a környezetmérnök alapképzésben A környezetmérnök alapképzés feladata, hogy a magas szintű tudományos elméleti ismeretek mellett a rendszerszemléletet, a probléma felismerést és megoldást, az élethosszig tartó tanulás képességét, valamint a környezettel szembeni felelős magatartást kialakítsa, fejlessze. Mindehhez az elméleti szakmai képzés mellett a környezeti nevelésnek is teret kell biztosítani, melyen belül a projektoktatás, mint a Környezetpedagógia oktatási stratégiája hatékonyan alkalmazható. A tanulmány egy kétcsoportos környezeti-pedagógia kísérlet keretei között megvalósított vízminőség-védelmi projekt – „Kisvízfolyások szennyezőanyag terhelése“ – megvalósítása során kapott eredményekkel kívánja igazolni a projektoktatás eredményességét mind a szakmai ismeretek, mind pedig a környezeti attitűdök fejlesztése terén. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a projektoktatás a környezetmérnök alapképzésben jól beilleszthető a hagyományos pedagógiai módszerek közé és azok hatékony kiegészítője lehet. Bodnár Éva – Sass Judit Budapesti Corvinus Egyetem Tanárképző Központ Megváltozott tanárszerep a gyakorlatban: Az „Európai munkahelyi tanácsadó” (European Workplace Tutor) képzés tapasztalatai A tanulmányban a European Workplace Tutor (EWT) képzés lefolytatásának és a képzés során szerzett tapasztalatok feldolgozásáról számolunk be. Az EWT projekt elsődleges célja egy európai szinten egységes, felsőfokú képzés kifejlesztése a gyakorlati oktatók számára, valamint ezen képzés gyakorlati megvalósítása. A projekt a 2009-2011 között lezajlott “It’s Time” projekt eredményeit ültetette át három új országban, Magyarországon, Spanyolországban, Romániában. A programban olyan vállalati dolgozók vettek részt, akik munkahelyi gyakorlati felkészítés aktív résztvevői, akár gyakorlatvezetőként, tanulófelelősként vagy szakoktatóként. A program lehetőséget adott arra, hogy korszerű, nemzetközi szakértői csoport által összeállított pedagógiai és pszichológiai alapismereteket adjunk át a munkahelyi gyakorlati képzésben résztvevő vállalati dolgozók számára.


10

A projekt során az alábbi területek fejlesztését tűztük ki célul: A résztvevők pedagógiai pszichológiai ismereteinek, módszertani eszköztárának fejlesztését és ezek alkalmazásának elősegítését. A résztvevők szociális attitűdjeinek, konfliktuskezelő készségének fejlesztését. Részletezve az alábbi tanítási modulokat sajátíthatták el a résztvevők: • A tanárszerep változása • Motiváció és motiválás • Kooperatív pedagógiai módszerek alkalmazása a tanításban • Konfliktuskezelés a pedagógiában • Tanulási nehézségek • Stresszkezelés A pilot-képzésen 19 fő vett részt. Mind a képzés kezdetekor, mind a végén a tanárszerepre vonatkozó kérdőívvel és fókuszcsoportos interjú segítségével megkérdeztük a résztvevőket arról, hogy miként látják helyüket, tanári szerepüket a szakképzésben, melyek a fejlesztendő területek, és a tanulókkal kapcsolatban milyen kritikus fejlesztési pontokra hívják fel a figyelmet. Az előadáson és a tanulmányban ezen tapasztalatokat mutatjuk be, kitérve ezen speciális tanárképzési terület fejlesztési lehetőségeire, a szakképzésbe és a szakmai tanárképzésbe való beépítés lehetőségeire. Bozsó Renáta* – Váraljai Mariann** *SZTE-JGYPK Felnőttképzési Intézet **Dunaújvárosi Főiskola A felsőoktatás minőségi szempontjai hallgatói szemmel - Tanulási környezetek, körülmények hallgatói megítélése A XX. és XXI. század fordulóján egyre több szó esik a felsőoktatás esetében is a minőség kérdéséről. Hogy mit is értünk, érthetünk ezen intézménytípus esetében minőségen, annak részleges vizsgálatára vállalkozunk dolgozatunkban. Tesszük mindezt úgy, hogy a minőségbiztosítási rendszer vevői, igénybevevői oldalára koncentrálunk, azon belül is a felsőoktatási intézményekben hallgatókra. Ők azok, akik elvárásaik, megrendeléseik révén formálják az egyre inkább felhasználó-központú intézményeket. Ahogyan azt az OECD Tematikus Áttekintése a Felsőoktatásról címet viselő összefoglaló jelentés is megfogalmazza, a minőségbiztosítási rendszer megerősítésében az olyan minőségkultúra segíthet, mely az intézményvezetőkön és oktatókon kívül a hallgatók szempontjait is figyelembe veszi. Mi az utóbbiak, azaz a hallgatók szempontjait kívánjuk ezek közül feltárni. A minőség fogalmának és a minőségügy szereplőinek áttekintését a felsőoktatás vonatkozásában végezzük, s a minőségbiztosítás kapcsán kiemelten a vevői oldal szerepét vizsgáljuk.


11

Saját kérdőíves felmérésünk nem „hagyományos” elégedettség-mérés. A mi célunk felderíteni, hogy a hallgatók számára melyek a felsőoktatás minőségének legfontosabb szempontjai, azaz mitől tekintenek valamit „minőséginek”, s mindez mennyiben játszik/játszott szerepet továbbtanulási terveik kialakításánál. Szeretnénk egy pillanatképet rögzíteni arról, hogy aktuálisan milyen elvárásokkal fordulnak a hallgatók a vizsgálatba bevont képzőintézmények, ill. képzések felé, így segítve azokat maguk pozicionálásában és a minőségbiztosítási célokat eredményesebben szolgáló hallgatói elégedettségmérési kérdőívek sikeresebb összeállításában. Nem zárjuk ki továbbá annak lehetőségét sem, hogy a felmérés egy későbbi trendkutatás első állomása legyen (azaz szükségesnek tartjuk az elvárások követését a változások időben történő észlelése érdekében). Buda András Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete Mérnöktanárok és az IKT Az iskolák eredményességét jelző indikátorokról régóta folynak szakmai viták, azt azonban a kutatási eredmények (pl. Rivkin-Hanusek-Kain, 2005; McKinsey, 2007; TALIS, 2009) meggyőzően bizonyítják, hogy az iskolai teljesítményre ható különböző tényezők közül a tanárok munkája számít leginkább. Az általuk alkalmazott módszerek, a felhasznált taneszközök, a közvetített értékrend, a fejleszteni kívánt kompetenciák alapvetően befolyásolják tanítványaik eredményeit. Az elmúlt évtizedekben az információs és kommunikációs technológiák iskolai elterjedése jelentősen megváltoztatta a pedagógusok munkáját, hiszen az új lehetőségek kitágították a tantermek falait, nem csak a tanítás helyszínét, hanem módszereit, eszközeit is megreformálták. A 2013 tavaszán, online kérdőív segítségével elvégzett országos kutatásunk ezeket a változásokat kívánta feltérképezni, azt vizsgáltuk, hogy a tanárok különböző csoportjai hogyan viszonyulnak ezekhez a folyamatokhoz, miben és hogyan módosult napi gyakorlatuk az új technikai fejlesztések térnyerése következtében? A kérdőívet kitöltő pedagógusokat megkérdeztük arról is, hogy milyen előnyeit, hátrányait látják az információs és kommunikációs technológiák tanórai alkalmazásának. A válaszadók számos érvet sorakoztattak fel mindkét oldalon, ennek ellenére az összkép egyértelműen pozitív. Az előadásban kiemelten vizsgáljuk a mérnöktanárokat, akik speciális csoportot alkotnak a pedagógustársadalmon belül. Ezen a területen avulnak el ugyanis a szakmai ismeretek a leghamarabb, gyorsan változnak a technológiák, így az állandó megújulás, önfejlesztés elengedhetetlen. Éppen ezért azt feltételeztük, hogy a mérnöktanárok az IKT eszközök alkalmazásában is élen járnak, annál is inkább, mivel nekik a hagyományos környezet mellett már a virtuális környezetben is helyt


12

kell állniuk (Elsayed – Simonics, 2004; Varga, 2006; Tóth, 2010), számukra ennek ismerete is elengedhetetlen. Czékus Géza – Borsos Éva Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar A kisiskolások és a szelektív hulladékgyűjtés Hulladéknak azokat a dolgokat nevezzük, amelyek az ember mindennapi élete során keletkeznek és a keletkezésük helyén (gyárak, üzemek, háztartás stb.) feleslegessé váltak, mert további használatra nem alkalmasak. Napjainkban egyre nagyobb gondot okoz a hatalmas méretekben keletkező használaton kívüli anyagok tárolása. A fejlett országokban egy lakos átlagosan 2,04 kg hulladékot termel naponta. Ennek nagy része megfelelő kezelés után újrahasznosítható és ezzel csökkenthető a felesleges anyagok mennyisége. A hulladékok szelektálása azt jelenti, hogy a keletkező papír, fém, üveg és műanyag hulladékot különválogatva, megfelelő konténerbe gyűjtjük, és újra feldolgozzuk. A hulladék mennyiségének csökkentése mindannyiunk feladata és felelőssége, amit csak közös erőfeszítéssel tudunk elérni, ezért nagyon fontos, hogy már kicsi gyerekkorban tudatosítsuk a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát. A kutatás célja felmérni a vajdasági általános iskolák alsó osztályaiban, hogy a diákok mennyire vannak tisztában a szelektív hulladékgyűjtés fogalmával és milyen mértékben alkalmazzák azt a gyakorlatban. Munkánk során 199 alsó tagozatos kisdiák tudását vizsgáltuk kérdőívek segítségével. A tanulók közül 66 negyedik osztályos (10 éves), 115 harmadik osztályos (9 éves) és 18 második osztályos (8 éves). 11 vajdasági település 12 iskoláját vizsgáltuk. A kérdőívek 11 szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos kérdést tartalmaztak. A kisdiákok 70%-a tisztában van a szemét és a hulladék közti különbséggel, 73%-uk ismeri a szelektív hulladékgyűjtés definícióját és 72%-uk érti, hogy miért gyakoroljuk. A tanulók 65%-a tudja, hogy mit kellene tennie ahhoz, hogy kevesebb hulladék keletkezzen. Az eredmények elemzése után megállapíthatjuk, hogy az alsós diákok megközelítőleg 70%-a sikeresen elsajátította a szelektív hulladékgyűjtés elméleti alapjait, de törekednünk kell arra, hogy ez javuljon és a gyakorlati alkalmazásra is nagy hangsúlyt kell fektetni.


13

Csáky Antal – Cafiková Kristína Konstantin Filozófus Egyetem Matematikai kompetenciák növelése a szlovákiai alapiskolákban Mathematics is becoming less popular subject among primary and secondary school pupils in Slovakia. They do not like preparing for classes and this is reflected not only in their year-end results, but also in international measurements like PISA. In the 2006 PISA measurement, Slovakia ended up below the average of OECD countries. This fact inspired a group of university teachers to change it. They submitted a project for supporting and increasing of mathematical competencies at second level of primary schools. The project runs from the year 2009 and ends in the year 2014. The project was focused on creating new teaching materials and finding out new options of increasing the level of mathematical competencies and literacy of primary school pupils in the sense that pupils will be able to use and apply mathematical knowledge to solve problems in their future life. The project team gradually creates a collection of tasks with real life context for each grade. The tasks are then used in teaching at experimental schools. At the end of academic year, experimental and control groups write the same output tests, which are then statistically evaluated. The paper presents the objectives and partial results of the project, with emphasis on schools with Hungarian language. Furthermore we show several tasks prepared and taught in certain grades. Csehné Papp Imola Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtan-oktatás bölcsészeknek A tanulmány egy, a közgazdasági tantárgycsoport keretén belül, a felsőoktatásban oktatott tárgy – a munkaerő-piaci ismeretek - gyakorlatorientált oktatásához kifejlesztett oktatócsomag kidolgozásának előzményeit és hatékonyságának vizsgálatát mutatja be. Mivel ennek az elmélet-orientált gazdasági tantárgynak bizonyos részeit a hallgatók jövendő munkájukban felhasználják, így válik szükségessé, hogy oktatása gyakorlatorientált legyen. A feltevés szerint a hallgatók az oktatási formák közül a gyakorlatot kedvelik inkább, bármely tárgy esetében, valamint a gyakorlatokon alkalmazott módszerek közül, azokat részesítik előnyben, amelyek aktivizálnak és igénylik a kreativitást. A vizsgálat eredményeire alapozva a tantárgy oktatásához olyan módszertani gyűjteményt állítottam össze, és ellenőriztem ennek hatékonyságát, amely bármely más társadalomtudományi tárgy gyakorlati formában történő oktatását is segítheti.


14

Duchon Jenő Tanulási stílus és használt elektronikus eszközök az információs társadalomban A 2009-es év során az internetet segítségül hívva készült egy felmérés, amelyben egyrészt a kitöltők által használt web 2.0-ás alkalmazásokat vizsgáltam, másrészt a tanulási stílusukra próbáltam fényt deríteni. A kérdőív három részből állt. 1. rész: A kitöltőknek nyilatkozniuk kellett születési évükről, iskolázottságukról és nemükről. Iskolázottságnál azt a legmagasabb fokozatot kellett megjelölni, amelyben valaha (tehát éppen most, vagy akár be nem fejezve) tanulója volt az illető. Ez azért volt fontos, mert az adott iskolai környezet befolyásolhatja a tanulási folyamatot. 2. rész: A következő képernyőn került sor a használt eszközök felmérésére. Ezek az eszközök külön csoportosítva lettek aszerint, hogy a mindennapi életben használják-e a kitöltők, másrészt találkoztak-e velük elektronikus képzés során. 3. rész: Magáról a tanulási stílusról gyűjtött adatokat, amelyhez a http://www.spec.hu/tanulstilus.htm oldalon fellelhető Honey és Mumford nyomán Kiss László által közzétett felmérést használtam. A felmérést 158-an töltötték ki. Az idei évben szintén útjára bocsátottam ezt a kérdőívet, amelynek kitöltése jelenleg is folyamatban van. Előadásomban a korábbi és az aktuális eredményeket szeretném bemutatni, összehasonlítva azokat az elmúlt idő tükrében, megvizsgálva, hogy az elmúlt 4 évben történ-e változás többek között a használt eszközök terén. Farkas Julianna Budapesti Gazdasági Főiskola KVIK - Üzleti Szakoktató és Pedagógiai Intézet A szaktanárképzés speciális kérdései a tapasztalatok tükrében Az előadás legfőbb pontjai: 1. Az üzleti szakoktató képzésben tapasztalható ellentmondások: óriási igény a szakiskolák részéről, ugyanakkor a bolognai reform következtében a szak kedvezőtlen helyzetbe került, már 2 éve nem tudjuk – jelentkezők hiányában - indítani a képzést. 2. Az osztatlan közgazdásztanár-képzés indításának akadályai, illetve lehetőségei 3. Az egy szakhoz tartozó 2 szakirányra (Turizmus-vendéglátás, kereskedelem-marketing) való felkészítés nehézségei – a kreditpótlás, az alapdiplomás ismeretek megszerzésének megoldási módozatai. 4. A közgazdásztanár-képzés osztott, levelezős formájú képzésében a tanári gyakorlat kérdése – azok számára, akik iskolai állományban tanítanak, illetve azok számára, akik nem tanítanak, esetlegesen nincsenek is munkaviszonyban.


15

5. A portfólió felépítése, szerepe, önreflexió, önelemzés, példák a helyes, illetve a nem megfelelő megoldásokra, a portfólió, mint a diplomavédés része. 6. A konfliktuskezelő tréning szerepe a szakmai tanárképzésben Fülöp Márta Mariann – Gyarmathy Éva Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógia Központ Online és offline a különlegesekkel A digitális korszak kihívásai az egyre inkább szórt, sokféle képességgel és tudással megjelenő fiatalok tömegei. Az IKT adta lehetőség, a korábbiaknál messze ingerekben, információkban gazdagabb környezet az egyéni fejlődési utak sokféleségéhez vezet. Az oktatás minden szintjén megnőtt az egyénre szabott tanulási/tanítási környezet iránti igény, mert ez az a lehetőség, amely a legjobban tudja szolgálni a digitális korszak tanulását. A jövő tanulása a társas és az önálló tanulás, amelyet az IKT gazdagabb és szabadabb használata és a személyes, egyénre szabott tanítás jellemez. Az ennek megfelelő módszerek egyre inkább rendelkezésre állnak. Az előadásban bemutatjuk a RoboBraiile rendszer, a Tabello módszer és a Literacy portál lehetőségeit. Az előadás kitér a módszerek tanórai-, valamint iskolán kívüli használatára; a RoboBraille, a Tabello és a Literacy portálnak a tehetséggondozásban és a felzárkóztatásban betöltött szerepére. Gombos Norbert – Nagy Márta Szent István Egyetem GTK-Társadalomtudományi és Tanárképző Intézet Szaktanári portfólió – első tapasztalatok a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán folyó agrár-mérnöktanár (MA) képzésben A közoktatási rendszerben zajló nevelési-oktatási folyamatban megszerzett alapvető ismeretek, jártasságok, készségek, a szakképzésben, illetve a felsőoktatásban fejlesztett képességek, megszerzett kompetenciák dokumentálása, alátámasztása alapvető fontosságúvá vált az utóbbi években. A portfólió – mely az egész világon erőteljesen meghatározza a tanulás, illetve a munkavállalás folyamatát, de az élet más területein is egyre elterjedtebbé vált – tulajdonképpen egy olyan dokumentumgyűjtemény, mely a szükséges – elvárt, kimeneti követelményekben meghatározott – kompetenciák meglétét támasztja alá. A portfólió készítési,


16

alkalmazási folyamatának megismerése és elsajátítása éppen emiatt is egyre növekvő igénnyé vált az utóbbi időszakban. Különösen igaz ez a közoktatási és szakképzési rendszer esetében, ahol a tanulók aktívan megismerhetik és gyakorolhatják a portfólió készítésének technikáját, de a tanárképzés rendszerében is, ahol meghatározó előírás a portfólió alkalmazása, illetve a tanulmányok zárása során a pedagógiai (szakmai) kompetenciák, valamint a tanítási készségek megszerzésének, fejlődésének e módon történő alátámasztása. Jelen tanulmányunkban arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk a portfólió-készítés szerepét, jelentőségét az agrár-szaktanárképzésben, kiemelve annak sajátos formáit, dokumentumait. Megvizsgáljuk továbbá, hogy a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán 2010 óta folyó bolognai rendszerű agrár-mérnöktanár (MA) képzés eddigi két végzős évfolyamán milyen jellegű, tartalmú szaktanári portfóliók születtek, illetve a végzettek milyen területeket emeltek ki saját szakmai fejlődésük csomópontjaiként. Hassan Elsayed Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Az emberi agyba beültetett mikró chipek alkalmazása a tanulásban Már a 60-as és a 70-es években is olvashattunk arról a szakmódszertani könyvekben, hogy jó lenne tökéletesíteni a tanítás és a tanulás módszereit, hogy a legmagasabb hatékonyságot tudja elérni. A 70-es években olvastam Tömösi Jenő tanár elképzelését, egy illusztrációval ellátott könyvében arról, amely szerint (egy emberi fejet ábrázol tölcsérrel), jó lenne az ismereteket beönteni az emberek fejébe. Természetesen ez lehetetlen volt, de napjainkban a tudomány és a technika fejlődésével, megvalósították, hogy nem csak az emberi testben, hanem az agyban is beültetésre került egy mikró chip, amelyet csatlakoztattak az idegrendszerhez. Elképzelésem szerint, a jövőben ezeken a mikro chipeken fognak tárolni olyan ismeretanyagokat, amelyek tartalmaznak szöveget, állóképeket, mozgóképeket, más szemléltetést és szimulációs anyagokat. Az az elképzelés, hogy az egyén, saját igényei alapján tudja feltölteni, illetve cserélni ezeket az anyagokat. Ez az elképzelés egy olyan kutatómunkát igényel, amelyben részt kell venniük, biológusoknak, orvosoknak, nanotechnológusoknak, pedagógusoknak, pszichológusoknak és informatikusoknak. A legfontosabb láncszem a tanulási folyamatban ebben az esetben az ismeretek előhívása a chipből, ezek észlelése, és hogy az illető milyen nyelven fog észlelni. Meg kell tanítani a személyt előtte a különböző nyelvekre, hogy használni tudja a chipen szereplő információkat vagy ismereteket. Az észlelés után következnek a tanulási folyamat különböző szakaszai. Kérdésem, hogy a tanár szerepe megváltozik-e a


17

jövőben? Véleményem szerint biztos, hogy igen és a legalapvetőbb két feladatot fogja ellátni, az egyik a digitális tananyag készítése és a másik a gyakorlati képzés. Ez az elképzelésem azt eredményezi, hogy az iskola és az egyetemi szerkezet megváltozik, kevesebb épületre lesz szükség, a rezsi és az üzemeltetési költségek drasztikusan csökkennek. Rugalmasabb lesz a tanulás, bárhol és bármikor mindenki választhatja, hogy mit akar tanulni. Természetesen ez az új elképzelés, párhuzamos lesz a hagyományos tanulási módszerekkel. Horváth Cz. János Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Pedagógia Tanszék Egy oktatási hálózat fejlesztési tapasztalatai a felnőttképzésben A BME Műszaki Pedagógia Tanszék gondozásában működő Közoktatási Vezető Képzés szakon az oktatásirányítás rendszerének korszerűsítése zajlik. Ennek keretében számos területen fel kellett mérni a korábbi állapotokat, munkafolyamatokat, majd új, a hálózatkutatás területén megismert szempontok szerint megújítani azokat. Ide tartozik többek között a tananyag tartalom teljes elektronizálása, a képzésszervezők, a konzulensek és a hallgatók közötti kommunikációs csatornák erősítése, a felvételi vagy a szakdolgozat-bírálati rendszer kidolgozása. A korszerűsítés közben szerzett tapasztalatokról, jó gyakorlatokról az előadásomban számolok be. Kálmán Anikó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Pedagógia Tanszék A felnőttképzők minősítési rendszerének fejlesztése WBA modell segítségével 2013 decemberében záródik a kétéves IQFET projekt, (2011 október) amelynek átfogó célja a felnőttképzés minőségének javítása Magyarországon és Szlovákiában a felnőttoktatók és képzők kompetenciáinak minősítése révén. Az EU Lifelong Learning Programja által támogatott Leonardo Innovációtranszfer Program keretében az osztrák Felnőttképzési Akadémia (Weiterbildungsakademie Österreich”/Austrian Academy of Continuing Education, WBA) gyakorlatát adaptálják a magyar és szlovák partnerek. Fontos megjegyezni, hogy a transzfer nem automatikus átvételt jelent, hanem a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó adaptációt,


18

amelynek alapja, az eredeti gyakorlat mögötti filozófia megértése. (A projekt magyarországi partnerei: BME Műszaki Pedagógia Tanszék, http://mpt.bme.hu/ Felnőttképzők Szövesége, www.fvsz.hu, Oktatásfejlesztési Observatory Központ, Budapesti Corvinus Egyetem) Ezért a projekt első szakaszában a magyar és szlovák partnerek tanulmányozták az ausztriai felnőttképzés, valamint a WBA által kidolgozott kétszintű, a felnőttképzésben dolgozó szakemberekre irányuló minősítési rendszert, annak feltételrendszerét, a kapcsolódó követelményeket. A továbbiakban szakértők bevonásával kidolgozták azt a kritériumrendszert, amely a felnőttoktatóktól elvárt tudásterületeket és kompetenciákat tartalmazza. A minősítés első szakasza az előzetes tudás és kompetenciák felmérése, amelyhez egy átfogó irányelv készül; fontos, hogy egyszerre legyen garancia a minőségre és egyben rugalmas is, hiszen lényeges, az informálisan és nem formálisan megszerzett kompetenciák felmérése és elismerése . A minősítés záró eleme egy "vizsga-workshop", amely nagy hangsúlyt helyez a minősítésre jelentkező felnőttoktatók személyes és társas kompetenciáinak felmérésére, melyben a gyakorló felnőttoktatók aktív részvételére, a portfoliójuk áttekintésére is sor kerül. Az új minősítési rendszer bevezetésének apropót ad, az elfogadott új, felnőttképzési törvény, amely kitér a felnőttoktatók minősítésére, amelyhez a WBA által kifejlesztett és a magyar partnerek által adaptált minősítési rendszer jó kiinduló pontot adhat. Az adaptáció során felmerülő kérdéseket, mutatja be az előadás. Kiss Gábor* – Carlos Arturo Torres Gastelú** *Óbudai Egyetem **Veracruzana University Mexikói és magyar hallgatók IKT eszközökkel kapcsolatos attitűdjének elemzése Jelen tanulmány része egy kiterjedtebb kutatásnak, melyben a mexikói és a magyar hallgatók IKT eszközökkel kapcsolatos viszonyát vizsgáljuk. Mostani elemzésünkben arra törekszünk, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatók attitűdjeit vessük górcső alá annak érdekében, hogy felfedjük az esetleges különbségeket a két ország diákjai között. A tanulmány nem titkolt célja elősegíteni mindkét országban az IKT eszközök használatának fokozottabbá tételét a felsőoktatásban.

http://mpt.bme.hu/


19

Kollarics Tímea – Patyi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem BPK - Szakmai Tanárképzési Tanszék Szakmai tanárképzés a Nyugat-magyarországi Egyetemen - megújulás a hagyományokra építve Az előadás a Nyugat-magyarországi Egyetemen folyó mérnöktanárképzés gyökerein és hagyományain keresztül mutatja be a Benedek Elek Pedagógiai Karon és a társkarokon folyó szakmai tanárképzést. A közelmúltban és napjainkban a tanárképzést számos változás érintette és érinti. Az elmúlt évek, a párhuzamosan futó képzési rendszerek és a különböző szakirányok tapasztalatairól, a szükséges teendőkről és a megújulás lehetőségeiről szólunk az előadás keretein belül, kiemelve a speciális képzési területeket és a szakmai tanárképzés jelentőségét a Nyugat-magyarországi Régióban. Köpeczi-Bócz Tamás Budapesti Corvinus Egyetem Tanárképző Központ A duális felsőoktatás magyar sajátosságai A duális jellegű képzési forma bevezetésének elsődleges célja a felsőoktatás és a munkaerőpiac igényeinek összehangolása. A képzés előnye, hogy a hallgatók amellett, hogy gyakorlatot szereznek szakmájukban, az elméleti tudásukat is bővítik a szakmai gyakorlat során. A kialakított képzési rendszerben olyan versenyképes munkavállaló kerül ki az iskolapadból, aki azonnal – több hónapos vagy akár többéves továbbképzés és további anyagi ráfordítás nélkül is –, képes belépni a munka világába. A képzést a hagyományosnál lényegesen hosszabb vállalati gyakorlat, valamint a szervezetek és a hallgatók közötti sokkal szorosabb kapcsolat jellemzi. Duális képzési forma előnyei: • Vállalatoknál, a legjobb szakemberektől tanulhatja meg a hallgató a legfrissebb szakmai fortélyokat. • A főiskolai tanulmányok megkezdését követően hallgatói munkaviszonyba kerülhetnek a vállalattal, munkabért kapnak, így csökkenthetők a szülők anyagi terhei. • Változatos és intenzív tanterv lehetőséget kínálnak a képzések. • A gyakorlatban is hasznosítható, biztos elméleti tudásra épülő szakismereteket kap a hallgató. • Biztonságosan tervezhető életpályát jelenthet. Kiknek is jó ez a fajta együttműködés? Egyrészt a hallgatónak, hisz ez a képzési forma hatásosabb, mint bármelyik másik, arról nem is beszélve, hogy a képzés végén


20

sokkal biztosabb a hallgatók elhelyezkedése. Jó a vállalatnak, hiszen biztos befektetésről van szó egy alulról felfelé építkező rendszerben. Az ilyen jellegű együttműködést nem csak a mérnöki, hanem az informatikai, valamint a közgazdász képzésekben is létre kellene hozni. A fő cél az értéktöbblet létrehozása, egy olyan win-win helyzet kialakítása, amely az államnak, a vállalatnak, a hallgatónak és az adott régiónak is előnyére válhat. Ehhez azonban már a középfokú képzésben is nagyobb kooperációra van szükség, sőt akár általános iskolában elkezdődhet a nevelés ezen fajtája. A gyakorlatorientált (duális) képzéseknek az alapképzések között azokon a szakterületeken van létjogosultsága, ahol jelentős volumenű gyártókapacitással bíró vállalkozások közvetlenül igényt tartanak speciálisan kiképzett műszaki szakemberekre, továbbá ezek a vállalkozások hajlandók és képesek a képzések gyakorlati részét magukra vállalni. A duális felsőoktatás német példája azonban nem az akadémiai felsőoktatás redukcióját, hanem főként a technológiai fejlődés következtében létrejövő új vállalati vezetői munkakörök létrejöttére adott képzési válaszát mutatja. Ezzel harmonikus életpálya modellt biztosítva a főként műszaki értelmiség számára. A magyar duális felsőoktatási modell intézményi-vállalati együttműködésen alapul, nem rendszer vezérelt, hanem alulról felfelé építkező modellt alkot. Az előadásban a nemzetközi tapasztalatok és a hazai implementációk eddigi tapasztalatait vizsgáljuk meg, több középtávú szcenáriót elemezve. Cafiková Kristína – Grežo Henrich Konstantin Filozófus Egyetem Környezetvédelmi térképek felhasználása matematikai feladatokban In recent years, we may observe a trend, when teachers in primary and secondary schools are state that the majority of pupils is not interested in mathematics. This negative attitude of pupils did not affect reduction of the number of mathematics classes and the simplification of the curriculum content. In recent years the attractiveness of the curriculum is increased with help of textbooks issued with more colourful content. Authors of the textbooks tried to reword tasks from earlier textbooks and to bring them closer to everyday life by containing links to real life situations. In our opinion, however, this is not enough and we need to come up with brand new tasks reflecting the real life situations, so that pupils would not raise any questions like: “what is it good for? “. These would be real tasks from everyday life, where you can apply, for example, tables, diagrams, and so on. Such tasks are created as a part of the KEGA project, which is designed to enhance the mathematical competencies. These tasks are applicable in mathematics and other subjects of education, such as biology, ecology or economics. In this paper we will show the mathematical tasks in which we put great emphasis on the need to use maps as an important instrument of visualization of ecological and environmental


21

contexts of landscape. The tasks are intended for the ninth grade of primary school. We will also provide tasks solutions with methodological notes intended mainly for teachers, who use these tasks in teaching at primary schools. Major Lenke – Horák Rita Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Az észak-bácskai pedagógusok és pedagógus jelöltek IKT ismeretei A 21. században az oktatás gyökeres változásokon megy át. A tanító, ha minőségi és naprakész tudással akarja felruházni a jövendő generációt, akkor kénytelen “felzárkózni” az IKT eszközök használatában is. Azok a generációk, akik ezen eszközök térhódítása előtt szerezték meg a diplomájukat, gyakran – a tapasztalat hiánya vagy az újtól való félelem miatt – ódzkodnak ezek használatától, míg a mostani egyetemisták, tanulmányaik során elsajátítják és magabiztosan használják is az IKT eszközöket. Kutatásunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a gyakorló pedagógusok, illetve a tanítóképzős hallgatók, hogyan vélekednek erről a “problémáról”. Alkalmazzák-e a munkájuk során az IKT eszközöket, milyen mértékben teszik azt, fel vannak-e megfelelően szerelve az iskolák ilyen eszközökkel, valamint, hogy az internetet felhasználják-e különböző ismeretanyagok megosztására. A kutatást online, illetve nyomtatott kérdőíves módszerrel végeztük el. A kutatásban 132 fő vett részt: gyakorló pedagógusok és a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar hallgatói. A kérdőívek elemzése után megállapíthatjuk, hogy a tanítóképzős hallgatók nem idegenkednek az IKT eszközök használatától és a gyakorló iskolákban, a vizsgaóráik alkalmával szívesen használják őket. A legtöbb tanár heti rendszerességgel használja ezeket az eszközöket. Számítógép, projektor, interaktív tábla és digitális fényképezőgép áll legtöbbször a hallgatók és a tanítók rendelkezésére. A hallgatók elégedettek, míg a gyakorló pedagógusok elégedetlenek az intézményük felszereltségével. Kiderült továbbá az is, hogy a hallgatók közös e-mail fiókok használatával, míg a tanítók a digitális tananyagok megosztásával segítik egymás munkáját.


22

Létray Zoltán – Kovács Miklós – Nagy Tamás Széchenyi István Egyetem Tanárképző Központ A Széchenyi István Egyetem Tanárképző Központjában folyó e-learning tananyagfejlesztés új módszerének tapasztalatairól Napjaink felsőoktatásában, főleg az Európai Únió által is támogatott pályázatok tükrében az e-learning megoldások a fókuszba kerültek. Már eddig is, – egyetemünkön 2004 óta – használtunk e-learning eszközöket, főleg a távoktatás területén. Az itt készült elektronikus tananyagokról azóta bebizonyosodott, hogy kisebb átalakításokkal jól használhatók a duális képzésben és a nappali tagozaton is. Egy e-learning tananyagnak más a szerkezete, tartalma, mint egy hagyományos jegyzeté, ezért előállításuk több pontban különbözik a hagyományos jegyzetek megírásától. Ha egy tantárgyat e-learning kurzus formájában tanítunk, akkor így különösképpen kiemelkedik az interaktivitás és a multimédia fontossága. Bizton állíthatjuk, hogy az e-learning tananyagok készítésének sajátos módszertana van. Erről tavaly egy előadásban, ugyanebben a körben, beszámoltunk. Azóta újabb elektronikus tananyagok készültek, tapasztalataink tovább szélesedtek. Nyilvánvalóvá vált, hogy a szerzők számára a speciális tréning elengedhetetlen. Új módszer, új lehetőségek megismerése csak korszerű ’tréning’ módszerekkel lehetséges. Alapvető követelmény, hogy elvonuljunk a mindennapi munkából. Akik nem vesznek részt, azokkal később sok gondunk akadhat. A tréningek során egy megfelelő szakmai, de általánosan érthető témakört e-learning tananyagrész (lecke) formájában elejétől a végéig – a trénerek irányításával – el kell készíteni. Az „éles” munka során a szerzőknek és e-learning módszertanos „párjuknak” sűrű, leckeszintű interakcióban, kell dolgozni. Elengedhetetlen, hogy a munka a tervezett fejezetek, modulok sorrendjében haladjon. Nálunk Word-ben a legelején definiált egységes stílusok kötelező használatát írjuk elő. (Címsorok, felsorolások, kiemelések stb.) Ha elkészül az első „éles” lecke vagy modul, azt azonnal továbbítani kell az informatikai tapasztalatokkal rendelkező digitalizáló kollégához, és az eredményt „hármasban” meg kell nézni, megvitatni. A tananyagok digitalizálásához pályázat keretében megvásároltuk a WordForce szoftvert, (eddig az eXe-t használtuk, ill. a Moodle teszt lehetőségeit) amely alkalmas a pályázatok nagy részében megkívánt SCORM-2004 kimenet generálására. Mondhatjuk, ez már egy következő generációs szoftver, magasabb szintű munkát tesz lehetővé, mint az eXe. Mindezek ellenére az új szoftverrel kapcsolatban is hamar szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a tananyagok digitalizálása ma még nem történhet egy „gombnyomásra”. A ma már elengedhetetlen videó betétek, illusztrációk alkalmazásánál a formátumok és lejátszók sokszínűségére való tekintettel nagyon alapos előkészítésre és körültekintésre van szükség. Célszerű a videók működését előre tesztelni.


23

Szerencsés esetben egy e-learning módszertanos kolléga elsajátíthatja a digitalizáláshoz szükséges ismereteket, megszerezheti a szükséges rutint, így már a szerzővel való konzultációk során gondolhat az elképzelések megvalósíthatóságára. Az elkészül e-learning tananyagokat a Moodle rendszerbe töltjük fel. Egyelőre nem látszik még komoly vetélytárs a keretrendszer tekintetében, a NEPTUN-hoz kapcsolódó LMS funkcionalitása és használhatósága, ma még messze elmarad a Moodle rendszerétől. Nagyszámú, nálunk készült e-learning tananyag már többszöri „éles” hallgatói feldolgozáson ment keresztül, a visszajelzések egyértelműen pozitívak. Makó Ferenc Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Mentortanárok tanári kompetencia-fejlesztő szerepre történő felkészítése Magyarországon a mentortanárok szakirányú továbbképzésének megindulása folytán a jövő mentortanárai szakvizsgázott- és mentori feladatok ellátására képesített vezetőtanárokként látják majd el feladataikat. Meggyőződésünk, hogy a közoktatási-szakképzési rendszer fejlesztésében résztvevő tanárok minőségében csak akkor várhatunk érdemi változásokat, ha mentorainkat a tanári szerepeik sikeres ellátásához szükséges személyiség-változásokban és a kompetencia-fejlesztő munkában egyaránt támogatjuk. Az ÓE TMPK kutatásai között ezért – a Szakképzés- és Mérnökpedagógiai Tudományos Műhely kereteiben –, olyan új mentorálási stratégiák, módszerek és technikák kidolgozását tűztük ki célul, amelyek a szakmai tanárok felkészítését az iskolák életszerű igényeihez kapcsolja. A hazai tanárképzés mester szintű képesítési és kimeneti követelményei egységes, kompetencia elvű követelményeket fogalmaznak meg a tanárképzést folytató intézmények számára. A kompetenciák tanítási gyakorlatot támogató rendszerré szervezése és következetes fejlesztése a tanárképző központok számára nagy kihívást jelent, hiszen olyan humán forrástőkét alkotnak majd azok, amelyek strukturálódva, egymásra épülve lehetővé teszik magát a sikeres tanári tevékenységet. A képzés során a hallgatókból kezdő tanár, majd később tapasztalt szakember válik, így a kompetencia-fejlesztő tanárképzési programoknak is vissza kell tükrözniük a gyakorlottá válás útját. A szakképző intézményekben megjelenő tanári kompetencia igényeket a standard kompetencia listák által leírt kimeneti követelményekkel is dinamikusan össze kell hangolni, hiszen a tanárjelöltek kompetencia rendszerének olyannak kell lennie, amely folyamatosan támogatja a tanítási-tanulási folyamatot és segíti a tanári fejlődést. A tanári kompetenciák értékelési módszertanának és technikáinak elsajátítása ugyancsak további kihívás a mentortanárok képzésében. A tanári kompetenciafejlesztés során alkalmazott esettanulmányos oktatási módszerek, illetve azok kidolgozása elsődlegesen a mérnöktanári pályára felkészülő tanárjelöltek pedagógiai gyakorlataihoz, szakmódszertani iskolai gyakorlataihoz és


24

az összefüggő oktatási nevelési gyakorlatokhoz kapcsolódnak. A tanári munka folyamán gyakran előkerülő és fontos pedagógiai problémákhoz kapcsolódó tanári kompetenciafejlesztő esettanulmányokat első lépésben kötetlen kiscsoportos megbeszélések formájában dolgozzák fel a mentorjelöltek (akik maguk is számos eset leírói); ezeket a kiscsoportokat vitázó, kompetencia-fejlesztési problémákat megoldó csoportoknak nevezzük, de később már szabályosan ütemezett osztálytermi foglalkozások formájában beszélik meg őket, melynek során minden résztvevő nézetét, véleményét és értékítéletét alaposan megvizsgálják. Az esettanulmányok használata a mentorjelöltek számára a tanári kompetenciákat fejlesztő szerepükben, probléma megoldási helyzeteikben mintaként szolgálhat, megkönnyítve ezzel az elméleti ismeretek elsajátítását és a későbbiekben segítve a mindennapi munkát. A kutatás empirikus adatfeldolgozása és tartalmi elemzése az ÓE TMPK-ban alkalmazott kompetenciafejlesztési esetanyagok típusait, azok módszertani feldolgozását mutatja be. Nádasi András János Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Az oktatástechnológiával és oktatási rendszerfejlesztéssel kapcsolatos kutatások tipológiai és metodikai kérdései Az előadás a pedagógiai technológiai kutatások cél és módszer szerinti osztályozására, a lineáris és ciklikus kutatási modellek leírására, a kvantitatív és a kvalitatív kutatás közötti lételméleti és ismeretelméleti különbség kimutatására, a fejlesztő kutatás értelmezésére, az iskolai elektronikus tanulási környezethez kapcsolt kutatások néhány következtetésének interpretálására, az oktatástechnológiai kutatások kvalitatív módszereinek jellemzésére, az OT kutatási és fejlesztési módszerek, eljárások és eredmények kritikájára és értékelésére tesz kísérletet. Az oktatástechnológiai kutatások értékes hányada nem összehasonlító hatékonyságvizsgálat, hanem fejlesztő kutatás, amelynek mindig volt, és van eredménye. Tény azonban, hogy az audiovizuális technika, a számítógépek és az Internet miatt érzett kezdeti lelkesedéstől és a nagyszámú kutatás eredményeitől, mely az oktatásban betöltött szerepüket vizsgálta, az elmúlt harminc évben a diákok iskolai teljesítménye csupán kis mértékben fejlődött. Ez nem jelenti azt, hogy sem technológiára, sem kutatásra nem érdemes áldozni. Az oktatástechnológiával és az IKT-vel kapcsolatos kutatások irányát és metodikáját megszabó kulcsfaktorok között fontos az adott elektronikus tanulási környezet, infrastruktúra állapota, a tartalomipar és szolgáltatás rendszere, de három nagy OECD kutatás is megállapította, hogy világszerte nem az infrastruktúra megléte vagy hiánya, hanem sokkal inkább a tanárok szerepvállalása vagy ellenállása határozza meg az oktatási módszertani újítások elterjedését, illetve a tanulási teljesítményeket.


25

A mindenkori technológiai fejlesztések eredményei, manapság az új információs és kommunikációs technológiák és médiumok, különösen a számítógépes hálózati és multimédia telekommunikációs rendszerek, többnyire nem a pedagógiai szükségletek kielégítése céljából keletkeznek. Az oktatási célú alkalmazások, az e-, és m-learning didaktikai potenciáljának meghatározása, a lehetőségek folyamatos feltárása azonban szükségszerűen, folyamatosan megoldandó K+F+I feladat, amely a tanárképzésre nézve is lényegi következményekkel jár. Námesztovszki Zsolt Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Innovatív oktatási környezetek Előadásomban szeretném bemutatni a legújabb web 2.0-ás eszközök alkalmazási lehetőségét a közoktatásban és a felsőoktatásban. Ezek az oktatási környezetek közel állnak a fiatal(abb) generációhoz, mivel az online felületekre, az interaktivitásra, a felgyorsult és azonnali kommunikációra épülnek. Ezen eszközök megfelelő alkalmazása hatékonyabb oktatást és motiváltabb résztvevőket eredményez. A pedagógusképzésben hatványozottan fontos a legújabb taneszközök alkalmazása, elsősorban azért mert a pedagógusjelöltekből kialakuló fiatal pedagógustársadalom lesz az innováció hordozója és kulcsfontosságú szerepük lesz a jövő oktatási környezetének alakulásában. A pedagógusképzésben alkalmazott webkettes eszközök így elsősorban ismeretterjesztő jelleggel, másrészről pedig az alkalmazás megfelelő módszertani elemeivel kiegészülve példaértékűek lehetnek a leendő pedagógusok számára. Pomizs István Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Ha már egyszer diplomát akarunk... A pályaválasztási döntések vizsgálatakor kiemelt hangsúlyt kap a fiatalok értékválasztása. A helyes pályaválasztásnak vitathatatlanul jelentős szerepe van az egyén életében, hiszen (részben) ez határozza meg a későbbiekben betölthető munkák körét. A munka pedig kiemelt fontosságú nem csak az egyén, de a társadalom életében is. A társadalom szempontjából jelentősége elsősorban az egyén teljesítőképességében van, melyet nagyban befolyásol az egyén munkához való


26

hozzáállása (csupán anyagi ösztönzők a legtöbb esetben elégtelennel bizonyulnak). A bemutatásra kerülő vizsgálat-rész, mely egy komplex kutatás egyik komponense csupán, célja, hogy bemutassa felsőoktatásba bekerülők és onnan kikerülők pályaválasztáshoz, tanuláshoz való viszonyát. A kérdőíves vizsgálat kiterjed a felsőoktatásban való részvételt megalapozó döntés okainak vizsgálatára, a szakmaválasztás motivációira, az adott intézmény kiválasztásának indokaira, valamint a diploma értékelésére. Az empirikus vizsgálat eredményei időbeni és térbeni eltéréseket mutatnak. A kutatás megállapítása, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakban változott a pályaválasztás motivációja. Simonics István – Holik Ildikó Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Információ feldolgozás mentortanárokkal Az előadás egy empirikus kutatás eredményeit dolgozza fel, amelynek célja az Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Gyakorlatvezető mentortanár pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szakán a Közoktatási intézmény- és környezete tantárgy során alkalmazott módszer hatékonyságának vizsgálata, lehetőségeinek feltérképezése. Az Óbudai Egyetemen 2011-ben kezdtük el a Gyakorlatvezető mentortanár pedagógus szakvizsgára felkészítő továbbképzést. Az oktatók számára komoly kihívást jelentett az új tantárgyak tartalmi, szakmai és módszertani felépítése és rendszerbe szervezése. A hallgatók minden héten hat órát töltenek el egyetemünkön. A tantárgyakhoz nagyon gazdag, sok információt tartalmazó, ugyanakkor viszonylag „száraz” szakmai források állnak rendelkezésre. Mindenképpen meg kellett találni azokat a korszerű, elektronikus tanulással is támogatott módszereket, amelyek érdekessé és vonzóvá tehetik a tananyagot. Az első félévben oktatott „Közigazgatási ismeretek” keretében, azt tapasztalhatták a hallgatók, hogy az oktató óráról órára komoly anyaggyűjtést követően, a források feltárásával és feldolgozásával mutatja be az új tananyagokat, amelyek sok, jól rendszerezett információt tartalmaznak. A „Vezetés és szervezetfejlesztés” tantárgyban a vezetői ismeretek mellett, megismerték a csoportmunka szervezésének sajátosságait is. A második félévben a „Közoktatási intézmény- és környezete” tantárgy keretében a hallgatók megtanulták és kipróbálták, hogyan dolgozhatnak fel különböző témaköröket csoportmunkában és ismertethetik hallgatótársaikkal. Nagyon fontos volt számukra is, hogy megtanulják a hatékony információ keresés és feldolgozás módszereit. Ezt követően a fellelt információkból előadás anyagokat és tanulást segítő háttér anyagokat kellett összeállítaniuk, majd ezek bemutatására is sor került. Ennek a munkamódszernek hatékonyságmérésére készült kérdőív. A kutatás során alkalmazott kérdőívet a kurzus hallgatói töltötték ki a 2012/2013. tanév I. és II. félévében.


27

A kutatás hat nagyobb tematikai egységre tér ki. Elsőként a csapatmunka jellemzőire, az együttműködés lehetőségeire, a csapatmunkával való elégedettségre világít rá. Ezt követi az elkészített bemutató tartalmi sajátosságainak vizsgálata (források használata, feldolgozás sikeressége), illetve az elkészített bemutató tartalmának elsajátíthatósága (ezen belül a tanulás elősegítését szolgáló módszerek, technikák tárgyalása). A kutatás foglalkozik azzal, hogyan valósult meg a tananyag tervezése és bemutatása (elsősorban az eddigi tapasztalat és a bemutatóval való elégedettség tükrében), valamint azzal is, hogy milyen informatikai és technikai ismeretek felhasználásával valósult meg a bemutató elkészítése. A kutatás vizsgálja továbbá a megismert módszer és az elsajátított információk hasznosságát, gyakorlati alkalmazhatóságát is. A kutatás rámutat a csapatmunka hatékonyságának kulcsfontosságú tényezőire, a sikeres bemutató elkészítésének feltételeire és lehetőségeire. S. Nagy Andrea Szent István Egyetem GTK- Társadalomtudományi és Tanárképző Intézet Egy új zöld jeles nap, az országos komposztünnep tapasztalatainak vizsgálata a fenntarthatóság pedagógiájának tükrében A komposztálás ünnepnapja hazai civil szervezetek alulról jövő kezdeményezése, mely 2011-ben, mint egy új zöld jeles nap került be a köztudatba. Időpontja minden évben október 10. Az elmúlt időszakban háromszor került meghirdetésre köznevelési és oktatási intézmények, civil szervezetek részére a Humusz Szövetség égisze alatt. Országosan 30-40 intézmény csatlakozását regisztráltuk, számuk évente növekedett. A tapasztalatok begyűjtése folyamatban van. A fenntarthatóság pedagógiája tükrében vizsgálni kívánjuk a rendezvény pedagógiai hatását, a szervezők és a résztvevők tapasztalatait, az évről-évre történő megrendezés motivációit, feltételeit, a folyamatos komposztálási tevékenység jelenlétét, az intézmény vagy civil szervezet tágabb környezetére gyakorolt hatását. Bemutatásra kerülnek továbbá a komposztálással kapcsolatos pedagógiai jó gyakorlatok megosztása érdekében történt kezdeményezések.


28

Suplicz Sándor – Fűzi Beatrix Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Középiskolások és egyetemisták tanáraikkal kapcsolatos elvárásainak összehasonlítása Az egyetemi oktatókkal szemben még ma sem elvárás a pedagógiai végzettség. Elég, ha valaki saját tudományterületén megfelel a minőségi elvárásoknak. A tanári minőség definiálásával, vizsgálatával és fejlesztésével évek óta foglalkozunk középiskolákban, középiskolai tanárokra vonatkozóan. Szakmai beszélgetésekben, vitákban sokan kérdezték egyetemi oktató kollégáink közül, hogy a tanári minőséggel kapcsolatos középiskolai kutatásokon alapuló eredményeink vajon egyetemi környezetben is érvényesek-e vagy más tényezők következtében lehet valaki jó egyetemi oktató, mint középiskolai tanár. Annak érdekében, hogy e kérdésekre ne csak megérzéseink, sejtéseink alapján tudjunk felelni, kutatásainkat kiterjesztettük az egyetemi oktatókra is. Célunk tehát, hogy összehasonlítsuk az egyetemi hallgatók és a középiskolások jellemzését jónak és rossznak tartott tanáraikról. A kutatás során 113 hallgató töltötte ki a kérdőívet. Közülük 89 fő az ÓE NIK, 24 fő a PTE PMMIK diákja. A kutatás eszköze kérdőív és néhány kiemelt oktató órájának megfigyelése, szenzitív tanításelemzése volt. A kérdőívet korábbi kutatásainkban alkalmaztuk, ez esetben az egyetemistákra adaptált változatot dolgoztunk ki. A kérdőív arra kérte a kitöltőket, hogy jellemezzék az egyetemen őket tanító, szerintük legjobb tanárukat. A jellemzés részben nyílt, részben attitűdskálás-feleletválasztásos kérdések segítségével történt. A legjobbnak tartott tanárok azonosíthatók, így nyílt lehetőség óráik meglátogatására, személyes beszélgetésekre. A kérdőív egy kisebb része az egyetemen legrosszabbnak tartott oktató jellemzésére kérte a válaszadókat, így néhány elem tekintetében a jónak és rossznak tartott tanárok jellemzői összevethetők. Az adatok feldolgozása során mind statisztikai elemzésekre (SPSS segítségével), mind tartalmi elemzésekre, egyéni profilok készítésére is sor került. Az egyetemisták és a középiskolások körében végzett kutatásaink eredményeinek összevetése szerint a legjobbnak tartott oktatókat, tanárokat mindkét csoportban a személyiség értékei, az érzelmi elfogadás és a pedagógiai erények különböztetik meg kollégáiktól. A két vizsgált minta között ezeken a területeken nincs különbség, tehát a középiskolai tanárok körében végzett kutatási eredményeink az egyetemi oktatók körére is érvényes mondanivalót hordoznak. Az egyetemisták ugyanakkor számottevően nagyobb igényt formálnak oktatóik szaktudására, de az továbbra is csak az esetek 13%-ban oka az oktatói kiválóságnak. Az egyetemi oktatók és hallgatóik közötti kapcsolat jellege, bár eltér a középiskolai tanárok és diákok közötti viszonytól, de a kölcsönös pozitív kapcsolati elvárások markánsan megjelennek.


29

Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Tanárképző Központ Szakképzés belülnézetből – tanulói vélemények és attitűdök Az elmúlt 8-10 évben a szakképzés területén jelentős problémák mutatkoztak. Sajnálatos társadalmi jelenség, hogy a szakképzés, különösen a szakiskolai képzés presztízse rendkívül alacsony, ezért a szakképzésbe jelentkező fiatalok gyakran érdektelenek a tanulás iránt. Ezzel függ össze, hogy a szakiskolába jelentkezők közel 1/3-a lemorzsolódik, sokan közülük később sem fejezik be a képzést. Nagy nehézségekbe ütközik, hogy az eleve nem megfelelő kompetenciákkal rendelkező és alulmotivált tanulókban a pedagógusok kialakítsák azokat a készségeket és beállítódásokat, melyek nélkülözhetetlenek a munkaerőpiacon. A 2011. évi CLXXXVII. szakképzési törvény hatályba lépése előtt a szakmai elméleti és különösen a gyakorlati képzés nem kapott megfelelő hangsúlyt – különösen a szakiskolai képzésben. A társadalmi-gazdasági változások és a törvényi szabályozás következtében a szakképzésben tanulók jelentős része valódi munkatapasztalat nélkül került ki a munkaerőpiacra. A számítástechnikai eszközök térhódítása és a 2004-es európai uniós csatlakozás a szakképzésben is előtérbe állította a digitális és az idegen nyelvi kompetencia jelentőségét. Az empirikus kérdőíves kutatás 2012 őszén zajlott az akkor a Fejér Megyei TISZK-hez tartozó szakképző intézményekben, melyek nagyrészt Dunaújvárosban, kisebb részben pedig Fejér megye kisebb településein találhatók. Az anonim kérdőívet kitöltő több mint 400 tanuló a 2011. évi törvényi változás előtti szakképzési rendszerben tanult. A vizsgálat eredményéből kiderül, hogy a tanulók mely területen érzik magukat tehetségesebbnek, és véleményük szerint mely területen lenne szükség magasabb óraszámokra. A vizsgálat arra is választ keresett, hogy mennyire tartják fontosnak a tanulók az informatikai és az idegennyelv-tudást, valamint arra, hogy a tanulók szerint milyen kompetenciákkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy sikereket érjenek el szakmájukban. Végül a kutatás eredményeiből kirajzolódik a tanulóknak a jövőjükhöz való attitűdje: a szakmájukban szeretnének-e elhelyezkedni, tervezik-e, hogy külföldön vállalnak munkát, illetve a középfokú szakképzés befejezése után szeretnének-e továbbtanulni. Noha a mintavétel nem volt reprezentatív, a vizsgálat eredményei rámutathatnak arra, hogy – a 2011. évi törvényi szabályozás sarkalatos változásai mellett – mely területek fejlesztésére érdemes hangsúlyt helyezni a következő évek, évtizedek szakképzésében.


30

Sztojka Miroszláv Ungvári Nemzeti Egyetem A kárpátaljai magyar nyelvű pedagógusképzés helyzete Jelenleg Kárpátalján 4 felsőoktatási intézményben folyik magyar nyelvű oktatás: az Ungvári Nemzeti Egyetemen, a Kijevi Szlavisztikai Egyetem Ungvári Fiókintézetében, a Munkácsi Állami Egyetemen, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolában, illetve a Kárpátaljai Képzőművészeti Főiskolában. 1963 óta folyik magyar nyelv és irodalom szakos tanárképzés az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékén. Eddig 980 hallgató szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet. 2008. szeptember 25-én lehetőség nyílt az egyetem magyar tanszékeit összefogó Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar felavatására. Jelenleg a magyar kar 4 szakán (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika) 268 diák tanul. Az előadás során beszélni szeretnék a kárpátaljai pedagógusképzés problémáiról és azon belül a szükséges tennivalókról. Vad csoportok lokális faktoriális gyűrűk felett Vad G csoportok leírásának problémája K kommutatív test felett teljesen megoldott [1]. Egy K gyűrűre, ez a probléma teljesen megoldott abban az esetben, amikor K a p-adikus számok- vagy diszkrét értékelésű gyűrű, vagy egy formális hatványsorok gyűrűje P-adikus együtthatókkal (lásd a [2] - [6]). Sok más esetben is e probléma már megoldott, ha csoportokra vagy gyűrűkre valamely feltételek vannak ráakasztva. Én azt az esetet tanulmányoztam, amikor G egy 2-csoport, és a K lokális faktoriális gyűrű 0 karakterisztikával. References [1] V. M. Bondarenko, Ju. A. Drozd. The representation type of finite groups // Zap. Nauchn. Sem. Leningrad. Otdel. Mat. Inst. Steklov (LOMI), 1977, 71, P. 24–41 (in Russian). [2] P. M. Gudivok. Modular and integral representations of finite groups // Dokl. Akad. Nauk SSSR 1974, 214, P. 993–996 (in Russian). [3] P. M. Gudivok. Representations of finite groups over a complete discrete valuation ring // Trudy Mat. Inst. Steklov, 1978, 148, P. 96–105 (in Russian). [4] E. Dieterich. Group rings of wild representation type // Math. Annn., 1983, 266, N1, P. 1–22. [5] P. M. Gudivok, V. M. Oros, A. V. Roiter. Representations of finite p-groups over a ring of formal power series with integer p-adic coefficients // Ukrain. Mat. Zh., 1992, 44, N6, P. 753–765 (in Russian). [6] V. M. Bondarenko, P. M. Gudivok. Representations of finite p-groups over a ring of formal power series with integer p-adic coefficients // Infinite groups and related algebraic structures, Akad. Nauk Ukrainy, Inst. Mat., Kiev, 1993, P. 5–14 (in Russian).


31

Tóth Péter Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Téri képességek fejlettségének vizsgálata szakközépiskolás tanulók körében Téri képességeknek tekinthetők azok a kognitív funkciók, amelyek képessé teszik az embert tárgyakkal való térbeli manipulációra, térbeli tájékozódásra, vizuális téri feladatok megoldására. (Sjölinder, 1998) Egy másik értelmezés szerint a két- és háromdimenziós alakzatok észlelését, az észlelt információk tárgyak és viszonylatok megértését, valamint a problémák megoldására való felhasználását értjük téri képesség alatt. (Séra – Kárpáti – Gulyás, 2002) Carpenter és Just (1986) a téri képesség két- és háromdimenziós alakzatok mentális reprezentációjának létrehozásában, átalakításában, illetve tulajdonságainak elemzésében nyilvánul meg. A mentális képekkel (képzetekkel) végzett műveletekhez nem szükséges a tárgy jelenléte, végrehajtható az objektum valódi képe alapján, de a nélkül is. Az általunk fejlesztett feladatokban ingerként csonkolt kockák vetületi és axonometrikus képeit használtuk, amelyek megoldásához elemi (analízis, szintézis) és összetett (mentális forgatás, tükrözés, térbeli képzet) mentális műveletekre volt szükség. A térbeli képzet több nézőpontú megfigyelési tapasztalat integrálódásaként jön létre, amikor is axonometrikus módon tudjuk a tárgyakat és a térbeli relációkat felidézni, elképzelni, velük műveleteket végrehajtani. A kutatás célja e műveleti képességkomponensek jellemzése, kapcsolat-rendszerének bemutatása volt. A 2007 és 2010 között folytatott longitudinális online vizsgálatban 41 budapesti szakközépiskola több mint háromezer tanulója vett részt. Az analízisre kapott eredmények közel kétszeresei a szintézisének, ami a szintézist igénylő feladatok térhatású alakzatainak komplex kapcsolatrendszerére és a vizuális memória jelentősebb igénybevételére vezethetők vissza. Az összetett műveletek közül a mentális forgatás és a térképzet átlageredményei a legjobbak (magasabb szórásértékek mellett), míg a tükrözésé a legrosszabbak. Valamennyi képességkomponens vonatkozásában jobb eredményt értek el a fiúk (3-6%). Legkisebb eltérést a forgatás, míg legnagyobbat a térbeli képzet vonatkozásában mértünk. Az első két évfolyamon szinte valamennyi komponens esetében javuló átlageredményt mértünk, igaz növekvő szórásértékek mellett. A 11-12. évfolyamon az analízist kivéve a fejlődés megtorpan. A legerősebb korrelációs kapcsolatot a mentális forgatás – térképzet – térbeli képzet vonatkozásában mértük (0,423; 0,461; 0,458; p=0,01). A faktoranalízis igazolta, hogy a vizsgálatba vont hat részművelet ugyanahhoz a képességkomponenshez, a mentális műveletekhez tartozik.


32

Vedovatti Anildo Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Pedagógia Tanszék A tanulási eredmények értékelése a felnőttkori tanulás folyamatában A tanulási eredmények értékelése alapvető minden oktatási folyamat számára (Lásd Birenbaum modelljét, mely szerint az értékelés a tanítás és a tanulás közötti hidat jelenti). A tanulási folyamat résztvevőire – úgy a tanulókra, mint a tanítókra –az értékelés számos feladatot ró, és szerepe visszahat nemcsak a tanulókra, hanem a tanítókra, egyedi és rendszerszintű tartalmi fejlesztésekre, és meghatározó eredmények esetén a tanítási-tanulási rendszer átalakítását is maga után vonhatja. A XXI. század európai oktatáspolitikájának meghatározó folyamata, a képesítési keretrendszerek (európai és nemzeti) kidolgozása után, a jól definiált tanulási eredmények hozzárendelése minden olyan képzési programhoz, amely elismert végzettséghez vezet. A hazai oktatásban bevezetett kompetencia alapú tanítás/képzés és vizsgáztatás után, a folyamatos fejlesztések mellett továbbra is fontos elemnek kell tekintetnünk, hogy a tanulási eredmények magukba foglalják mind az elsajátítandó tudás, mind a fejlesztendő képességek, mind a kialakítandó attitűdök – azaz a fejlesztendő kompetenciák valamennyi elemének – leírását. (Fischer–Halász) Előadásomban az Európai Unió által megfogalmazott célok elérését kitűző hazai értékelési folyamatok eddig megvalósult elemeit kívánom bemutatni a felnőttkori tanulás területén, és vizsgálom, hogy a kutatások alapján milyen változtatásokra fogalmazódik meg elvárás a hatékonyság további növelése érdekében. Végh Ágnes Budapesti Gazdasági Főiskola Módszertani Intézet A matematikai előképzettség szerepe a közgazdászképzésben A közgazdász diplomának a munkaerő piacon nagy az értéke, a frissen végzetteknek gyorsan sikerül munkahelyet találniuk. Emiatt főiskolánk egyelőre szerencsés helyzetben van, a jelentkezők száma nagyobb a felvehetőknél, és az államilag finanszírozott helyekre a felvételi ponthatár elég magas. Ezekből a tényekből arra következtethetnénk, hogy a beérkező hallgatók felkészültsége megfelelő a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez. Az előadás alapjául szolgáló mérésből kiderül, ez korántsem így van, a követelmények teljesítéséhez mind hallgatói, mind oktatói oldalról igen nagy erőfeszítésre van szükség. A felmérés egyik célja, hogy képet kapjunk diákjaink középiskolai matematikai jegyeiről, matematika iránti érdeklődésükről, a tanulmányaik melletti


33

munkavégzésről, tanulást befolyásoló körülményeiről, és a közülük talán legtöbbeket vonzó idegen nyelvi felkészültségükről. Másik célunk, hogy megtudjuk, hogyan alakul hallgatóink teljesítménye – ezzel együtt oktatói munkánk eredményessége –

az évről évre változó feltételek mellett. Vagyis, mennyire sikerült elsajátíttatni velük az aktuális, főiskolai szintű matematikát. Érdekelt bennünket az is, mennyire tartják fontosnak tantárgyunk középiskolai megalapozását a sikeres főiskolai tanulmányok folytatásához. További célja a mérésnek, hogy információt szolgáltasson a kari vezetőknek a tanszéken folyó munkával, illetve a karon tanuló fiatalokkal kapcsolatban. Nagyon hasznosnak bizonyul a kutatás abból a szempontból, hogy a kérdések között több olyan van, ami évről évre ugyanaz, vagyis összehasonlítási lehetőséget ad. Vitézová Zuzana – Csáky Antal Konstantin Filozófus Egyetem Élményekkel teli matematika At Slovak schools, mathematics is nowadays considered to be a difficult and demanding subject. Especially high school pupils have problems with this subject and therefore majority of them feels aversion towards mathematics. Options to overcome and to get over these problems and aversion are offered by the experiential education or experiential learning. It is one of the new teaching methods focused on the pupil and his/her active discovering of mathematical knowledge. The means of gaining knowledge is a positive experience, which represents not only enthusiasm over something unusual, but especially the joy of successful solution of a problem. This pedagogical approach utilizes many methods developing cooperation and relationships between pupils. In this paper we briefly characterize the experiential education and learning and methods it utilizes. Later on we discuss options of application in teaching mathematics, analyse the pedagogical-psychological aspects of tasks at one example and describe the possible process of the experiential activity.


34

Előadók elérhetősége

Előadó Email cím Bodáné Kendrovics Rita [email protected] Bodnár Éva [email protected] Borsos Éva Bozsó Renáta [email protected] Buda András [email protected] Cafiková Kristína [email protected] Carlos Arturo Torres Gastelú [email protected] Czékus Géza [email protected] Csáky Antal [email protected] Csehné Papp Imola [email protected] Duchon Jenő [email protected] Farkas Julianna [email protected] Fülöp Márta Mariann [email protected] Fűzi Beatrix [email protected] Gombos Norbert [email protected] Grežo Henrich [email protected] Gyarmathy Éva [email protected] Hassan Elsayed [email protected] Holik Ildikó [email protected] Horák Rita [email protected] Horváth Cz. János [email protected] Kálmán Anikó [email protected] Kártyás Gyula [email protected] Kiss Gábor [email protected] Kollarics Tímea [email protected] Kovács Miklós [email protected] Köpeczi-Bócz Tamás [email protected] Létray Zoltán [email protected] Major Lenke [email protected] Makó Ferenc [email protected] Nádasi András János [email protected] Nagy Márta [email protected] Nagy Tamás [email protected] Námesztovszki Zsolt [email protected] Patyi Gábor [email protected] Pomizs István [email protected] Rádli Katalin [email protected] S. Nagy Andrea [email protected] Sass Judit [email protected] Simonics István [email protected] Soósné Berecz Márta [email protected] Suplicz Sándor [email protected] Szabó Csilla Marianna [email protected] Sztojka Miroszláv [email protected] Tóth Péter [email protected] Váraljai Mariann [email protected] Vedovatti Anildo [email protected] Végh Ágnes [email protected] Vitézová Zuzana [email protected]

a konferencia szervezőjetmpk.uni-obuda.hu/letoltes/iii_trefort_agoston... · cafiková kristína...

Documents