A kisiblyei halgazdaság 1901—1910.*)

Irta : Papp Gusztáv, főiskola i tanársegéd .

/. Általános leírás.

K isiblye 48 6 m tengerszintfelett i magasságba n fekszik . Hal -gazdasági szempontbó l tehá t a pisztráng , illetőle g a márn a szintájába esik , d e mi g a pisztrángna k legalsó , addi g a

márnának legfels ő szintájá t képezi , e z a körülmén y mindenesetr e említésre méltó , h a a halgazdaságo t méltatn i é s bíráln i akarjuk .

A tópatak i völgy , mel y Kisiblyéi g nyugatna k tart , kevésse l a kisérleti telephá z előt t hirtele n északna k kanyarodik , szabado n ki -téve a z észak i szele k járásának , mi g a dé l felő l jöv ő légáramlatoka t magas dombo k fogjá k fel . E z érthetőv é teszi , hog y miér t kiseb b 1° C-sza l a z év i középhőmérsékle t itt , min t a től e ali g háromnegye d óra járásnyira , csakne m 20 0 /rc-re l magasabba n fekv ő Selmecz -bányán. Kisiblyé n a tópatak i tavo n átfolyó , d e vizbőségr e ugyan -csak változ ó pata k folyi k keresztül , mel y a Kecskés-pata k közbe -jöttével a Garamb a folyik . Eze n a patako n kivü l néhán y forrá s látja e l fris s vizze l tavainkat . A tava k a mellékel t térképbő l lát -hatólag ké t f ő sorozatr a oszlana k é s pedig : a fentemiitet t pata k mentén végighúzódó u . n. Pataktósorozatra (P^r), melybe n a pontyot tenyésztjük é s a z u . n. bukova i völgybe n elhelyezet t pisztrángtósoro -zatra (B^^). A z előbbihe z tartozi k a házit ó (P 5 ) és a telelőt ó (P4), a z utóbbihoz pedi g a csemetekert i t ó (B6). A Szécsy-tóba n i s vanna k halak, de ezt szándékosan kihagyta m értekezésemből , mert ezidőszerint rendszeres haltenyésztésr e alkalmatlan . A tava k eredetéről , vala -mint azokna k berendezésérő l csak annyiban tesze k említést, amennyi-ben azokna k szerkezetébe n időfolyamá n változáso k állotta k elő , egyébként hivatkozo m Koloss y I.-nek czikke m elejé n idézet t tanul -

*) A z F . L . 1901-ik i évfolyamába n Koloss y Imr e akkor i tanársegéd . „A z erdészeti akadémi a kisiblye i tógazdasága " czimé n leirt a Kisibly e halgazdaságá t 1883—1900- ig . A megváltozot t viszonyoka t feltüntet ő 1 0 éve s időszako t it t dol -gozom fel .

mányára. A tava k nagyság a a térképe n láthat ó számozá s sze m előt t tartásával a következő :

Pataktósorozat. Px Felsőpataktó._ _ . 85 0 P2 Középsőpataktó._ . 700 » P3 Alsópatakt ó 1100 !!

P4 Telelőt ó 240 )t

Pb Házit ó 1800 )t

Pisztrángtósorozat. Bx_3 Növendéktava k 14 4 m-Z?4 Felsőbukova i tó 111 0 „ B5 Alsóbukova i t ó 100 0 » B0 Csemetekert i t ó 50 0 „

A tava k összterülete , figyelme n kivü l hagyv a a Szécs y forrás -tavat, 0"743 4 ha . A terüle t idő k folyamá n ug y látszi k ném i válto -zást szenvedett , mer t a z adato k a régebbiektő l eltérők .

A pontytava k a völg y lankásab b részé n feküsznek , mi g a pisztrángtósorozat (B^) tava i ki s szü k völgybe n foglalna k helye t és csa k a Z? 6-tal jelöl t csemetekert i t ó fekszi k lanká s helyen . A bukova i tavaka t enne k a völgyne k a fels ő részébe n fekv ő „Erzsébet"-forrás táplálja , mi g a pataktósoroza t tava i a pisztráng -tavak feleslege s vizéhe z csatlakoz ó u . n . „Kohaus"-völgybő l fakad ó elég bőviz ű erecskékbő l nyeri k vizüket , mel y elégg é nyil t helye n folyván keresztül , nyáro n 15—18 ° C-i g melegszi k fel . Szüksé g ese -tén azonba n a fentemiitet t pata k viz e i s keresztülvezethet ő rajtuk .

Az össze s tava k ol y módo n vanna k megépítve , hog y a vi z egyik tóbó l a másikb a vezethető . A térképbő l láthatóla g megfelel ő vezetékhálózattal rendelkezün k ( J / j - 5 ) , melyne k segítségéve l a vi z bármely tób a bevezethet ő é s ugyancsa k bevezethet ő a pata k viz e is a / \ _ 6 é s Z? 6-tal jelöl t tava k mindenikébe . Enne k a czélna k a biztosítása érdekébe n a tópatak i völgybe n kőbő l készül t bukógá t és lejeb b a B&-tó mellet t közönsége s fenékgá t épült . A tava k víz -telenítése érdekébe n épül t 1909-be n a V1 vezeték , mel y a z „Erzsébet"-forrás vizé t a halköltőházb a ( / / ) va n hivatv a vezetni , egyben azonba n levezetőcsatornáu l i s szolgá l a z esetben , hogyh a a vize t a nevel ő é s felsőbukova i t ó megkerüléséve l a z alsótób a akarjuk juttatni . Ebbő l a czélbó l 1908-ba n ki s vizgyüjtőgáta t épí -tettünk, mel y tavaszszal , ami g a z ikrakelteté s tart , a halköltőházba , azontúl pedi g a nevelőtavakb a vezet i a vizet . A pisztrángtava k a a pontytavaktó l eltérőle g csapo s zárószerkezette l vanna k ellátva ,

2 9 *

mert a csekél y hozzáfolyá s folytá n barátzsilipe s szerkeze t mellett, , a tava k egyáltalá n ne m telnéne k meg . Ig y i s ol y csekél y a z „Erzsébef'-forrás álta l nyáro n á t szolgáltatot t vízmennyiség , hog y a pisztrángtava k csa k nagyob b esőzése k alkalmáva l telne k meg .

Kisiblyén főle g 2 halfaj t tenyésztünk . I. A pontyot . 2 . A szi -várványpisztrángot. Mellékese n szerepe l mé g a nyálká s czomp ó (Tinca vulgáris) , a törp e harcs a (Amiuru s nebulosus ) é s a z aranyhal. . A fogassüll ő (Lucioperc a sandra ) é s a csuk a (Eso x lucius ) tenyész -tésével má r régebbe n felhagytunk , mer t ezze l eredmény t elérn i egyáltalán ne m lehetett . A tenyészté s emlék e gyanán t mé g é l azonban néhán y példány a fentemiitet t halakna k a selmeczvidék i tavakban.

//. Pontytenyésztés.

A ponty , mikén t tudvalévő , szeret i a lanká s medrü , gyorsa n melegedő é s ennélfogv a sekél y vizeket , melye k kell ő szélvizze l is legyene k ellátva . A 18—20 ° C viz , h a ne m i s életfeltétel e a pontynak, mer t hisze n hidegeb b vízbe n i s megél , d e magasab b hőfokú vizbe n étvágy a nagyob b é s enne k következtébe n gyara -podása i s sokka l jobb . Hog y mennyir e befolyásolj a a vi z hőfok a a pontyna k a z étvágyát , a következ ő táblázatta l kiváno m igazolni .

Időtartam Naponként felemészthet ő mestersége s elesé g kg

Hőfok : 14—15° C 17° C 20° C 24" C

Első 2 5 na p __ . 2 4 - 4 6 - 4 8 -8

Második 2 5 na p _. . 4 7 - 6 1 1 - 6 1 5 - 2

Harmadik 2 5 nap___ 6 1 2 - 0 1 8 - 0 2 4 - 0

Negyedik 2 5 nap_ „ 7 -2 1 4 - 0 2 1 - 6 2 8 - 8

(Lásd Fattinge r u . Co. : Übe r Karpfen - un d Forellenfütterung . Wien, 1911. ) 10 0 nap i tenyésztés i idő t feltételezv e tehá t 15 ° C hőfokú vi z mellet t a hala k félannyi t eszne k é s ennélfogv a hizna k is, min t 24 ° C mellett .

A pont y főtápláléká t a t ó vizébe n találhat ó apr ó állatkák , -főleg bolharákok , d e emellet t növény i anyago k i s képezik . Hog y ezek kell ő módo n tenyészhessenek , szinté n bizonyo s é s álland ó hőfokú nyugod t vizr e va n szükségük . Előnyö s körülménye k közöt t a pont y 3 éve s korába n kell , hog y a z 1 5 — 2 kg súly t elérje .

Kisiblye leir t fekvés e azonba n ezekne k a körülményekne k ne m kedvez, mer t mikén t említettem , a völgy , melybe n a pontytenyész -tésre szolgál ó tava k vannak , éppe n észa k felő l nyílt , délfelő l pedi g zárt. Enne k következményekén t tapasztalju k azt , hog y hirtele n hősülyedések állana k be , gyakra n vanna k késő i é s kora i fagyo k s e z maga utá n vonj a a tava k vizéne k hirtele n lehűlését , illetőleg azt, hogy a vi z neheze n melegszi k fe l é s enne k következtébe n a hatá s 2 szempontbó l érint i hátrányosa n a pontytenyésztést . Egyfelő l a pontyok étvágy a neheze n fokozódik , másfelő l pedig a hide g vizbe n a plankto n i s kiseb b méretekbe n szaporodik . E kettő s okho z hozzájárul mé g a z is , hog y a tava k táplálásár a szolgál ó ere k nag y

"vizkörnyékkel bírván , hirtele n áradna k é s a magukka l hozot t iszapo t a tavakba n rakjá k le . Enne k következtébe n a tófené k gyorsa n elvadul é s az álland ó isszapkotrás — melyne k költségei a komposzt -készités révé n részbe n megtérülne k ugya n — fölöslegese n emel i a gazdasá g kiadásait . Amennyibe n kell ő számú tóva l rendelkeznénk , a dolo g egyszerűe n voln a megoldható , mer t mi g a z egyi k tóba n összegyűlő iszapo t kikotorju k é s a tófeneke t feljavítjuk , addi g a már előzőle g begyepesedet t má s tób a helyeznő k a halakat , miálta l azoknak hizás a anná l tökéletesebbe n menn e végbe . Nag y ba j mé g az is, hog y a tava k szélvize i éppe n a terepviszonyok következtébe n nem elé g nagyo k é s e z i s csa k hátrán y a pont y tenyésztésztésére .

A tenyésztett pontyfajtá k felerészbe n tőpont y (Cyprinu s carpio), felerészben tükrö s pont y (Cyprinu s c . macrolepidotus) .

Az üze m teljes , 3 éve s forgóba n kezel t váltógazdasággal . .'Ez az t jelenti , hogy : 1 . kezdv e a fiasitástól , mindenko r va n a z é v elején poronty , egy - é s kétnyaras , illetőle g a z é v végé n 1 , 2 é s 3 nyara s pontyunk . Azonkívü l 2 pá r anya - é s eg y pá r pótanya -halunk; 2 . hog y minde n t ó 3 év i használa t utá n kerü l csa k mezőgazdasági megművelé s alá . A kedvezőtle n viszonyo k sokszo r arra kényszerítenek , hog y a z üzemtervtő l eltérjünk . A z üzemterve t a következ ő tábláza t tüntet i fel :

Szabályos állapo t T é n y l e g e s á l l a p o t

Év-házi

alsó középső felső házi

alsó középső felső

szám házi

p a t a k házi

p a t a k

t ó t ó

1901

1902

1903

1904

1905

1906

1907

1908

1909

1910

2 ny .

Ivás

2 ny .

Ivás

1 ny .

2 ny .

Ivás

1 ny .

1 ny .

2 ny .

Ivás

1 ny .

2 ny .

Ivás

1 ny .

2 nyara s

ívás

1 nyara s

2 nyara s

Ivás

1 nyara s

2 nyara s

ívás

1 ny .

1 ny .

2 ny .

Ivás

1 ny .

2 ny .

Ivás

Ivás 3 ny.

Ivás Vegyes

2 nyara s

2 nyara s

2 nyara s

2 nyara s

Ivás

ívás

2 nyara s

3 ny .

ívás 3 ny.

1 ny .

1 ny .

1 ny .

2 ny .

2 ny .

2 ny .

3 nyara s

Vegyes

1 nyara s

Ivás

1 nyara s

1 nyara s

ívás

Vegyes

Vegyes

Vegyes

Ivás

Ivás

Ivás

1 nyara s

A tenyésztésr e szán t halkészle t a telel ő tóba n tölt i a telet, , minden korosztál y külön-külö n rekeszben . A jelenleg i dróthálóva l való elrekeszté s ne m felel t me g a követelményeknek , mer t a jé g kiemelte, a rozsd a kirágta , ennélfogv a vízszintese n elhelyezet t deszkakerítéssel fogun k kísérlete t tenni .

Rendesen máju s h ó els ő napjaiba n helyezzü k k i a halaka t megmérlegelve a z egye s tavakba , bá r it t i s a z időjárá s szeszélyeitő l függünk. A feljegyzése k szerin t legkorábba n áprili s 19-én , másko r azonban csa k máju s 28-á n volta k a hala k kihelyezhetők .

Rendes ívótóva l ne m rendelkezvén , a hala k felváltva , ho l a z egyik, ho l a mási k tóba n ívnak , ívá s után pedi g rendese n eg y má s tóba helyeztetnek , hog y legaláb b eg y fé l nyáro n keresztü l pihen -tessük a z ívótavat . A z egy - é s kétnyaraso k külön-külön , lehetőle g a mul t éve n á t pihent , megtrágyázot t é s begyepesedet t tób a helyez -tetnek é s pedi g úgy , hog y a z egynyaraso k közü l 10 0 #z á-ként átlag 10 , a kétnyarasokbó l pedi g 5 dr b hala t helyezün k el . Amennyiben ne m ál l rendelkezésünkr e 2 pihen t tó , legaláb b a kétnyarasoknak biztosítun k egyet , mer t ezekne k kel l legjobba n gyarapodniok, hog y őszsze l értékesíthető k legyenek . A z ívá s idej e az időjárástó l füg g é s máju s végér e vag y júniu s elejér e esik . Rendesen azonba n mé g eg y késő i ívá s i s van , júliu s vag y augusz -

tusban. A legújab b időki g a pontyivadé k eg y rész e továbbnevel -tetett, legnagyob b részü k pedi g a pisztrángo k etetésér e let t fordítva . Ujabban azonba n tekintette l a tava k kicsin y területér e é s elégtele n számára, a z ivá s befejezéséve l a z össze s ivadéko t a pisztrángo k etetésére fordítjuk , a z ig y 1 nyarasokba n előáll ó hiány t pedi g a z 1901. é v ót a a főiskol a kezelésébe n áll ó halics i tóbó l fedezzük .

Az egy- , d e különöse n a kétnyara s pontyoka t elegend ő ter -mészetes táplálé k hijá n mesterségese n etetjük . A nehézke s kezelés ű burgonya, lupinusma g stb . helyet t err e a czélr a rendel t ponty -haltáplálékot használun k fel , mel y ^-kén t 2 4 koronáb a kerü l é s semmi különö s elbánás t ne m igényel . Közb e néh a főt t árpá t i s adunk. A . Fattinger-fél e haltáplálé k magába n vév e i s elegend ő lenne, mer t megvanna k benn e mindam a tápanyagok , melyeke t a ponty, tekintette l rövi d bélcsatornájára , könnye n megemészthet , árpát csa k eleségváltoztatá s czéljábó l adun k nekik .

A táplálé k nag y kőlapokr a — etetőasztalokr a — szórv a helyez -tetik e l néhán y cm-rel a vi z szin e alatt . A tapasztala t az t bizonyítja , hogy a pontyo k szívese n veszi k fe l a neki k ilye n módo n nyújtot t táplálékot.

A hala k elosztásáva l lefoglaltatot t tehá t háro m tó , a telelőt ó lecsapolva szára d é s csa k a lehalászáso k alkalmáva l kerü l üzembe . Az ürese n marad t t ó megfogasolva , Phleu m pratense , Trifoliu m pratense é s repen s é s Festuc a pratensisbő l áll ó fümagkeverékke l (2 : .05 : 0"5 : 2 arányban ) vetteti k be , hog y a nyá r folyamá n begye -pesedve, lehetőle g so k természete s tápláléko t nyújtso n a pontyok -nak. Megesi k azonba n a z is , hogyha a tartalékt ő kellőké p begyepe -sedett, az t lekaszálv a mé g augusztusba n üzemb e helyezzü k é s a z ugyanakkor felszabadul t tava t kezeljü k úgy , min t fen t említv e volt .

Október h ó folyamá n rendese n 26—30-ik a körül , aszerint , ahogy a z időjárá s engedi , lehalászszu k a tavakat , a z egye s korosz -tályokat lemérlegeljük , hog y a növedéke t megállapíthassuk . A fel -használásra éretteke t a haltartóba , a további tenyésztésr e szolgálóka t pedig a telelőtóba helyezzük. Haltart ó kett ő ál l rendelkezésre , egyen -ként 8 m* űrtartalommal , rendeltetés e az , hog y a hala k a tógazda -ságban elkerülhetetle n iszapiz t elveszítsék ,

Őszi lehalászá s után a tavaka t szikkadn i hagyjuk , iszaptól , hal -ellenségektől megtisztítjuk . H a eze k daczár a se m pusztulnána k e l

a káro s rovarok , akko r következ ő tavaszsza l oltatla n mészsze l fertő -telenitünk.

A gyarapodá s mérvéne k megállapítás a czéljábó l néhán y táb -lázatot készítettem , hog y ezekbő l a gazdasá g menetéről , a z egye s tavak hustermőképességérő l meggyőződés t szerezhessünk , illetőleg, hogy a jöv ő gazdálkodá s menetér e vonatkozóla g eze k alapjá n lehessen számítani . A z adato k feldolgozás a ném i nehézségge l jár , mert töb b kéztő l erednek , mindamellet t a szüksége s dolgo k nagyobbrészt megvoltak , csa k helyenkén t kellet t a z adatoka t a már meglévő k alapjá n némile g módosítani . A gazdaság menetérő l legjobban ug y győződün k meg , hogyh a csa k a rendszerese n be -halasitott és őszszel lehalászot t tavaka t veszszü k figyelembe . A követ-kező nég y táblázatná l a nyálká s czomp ó é s a z ivadé k figyelme n kivül maradt , mer t a z err e vonatkoz ó feljegyzése k némile g zava -rosak, éppe n azér t a z össze s termet t hustömege t külö n kimutatás -ban foglalta m össz e (1 . 417. , 418. , 419. é s 420 . oldalt).

A nég y t ó átlagá t véve : T 8 9 kg esi k 10 0 m2-re, vag y 18 9 kg egy /zű-ra. 2)

A t é nyl e g termet t össze s halmennyisége t a z V-i k sz . tábláza t tünteti fel , mel y szerin t átla g 22 2 kg a ha-ént i halmennyiség . E z a mennyiség , tekintv e hog y a halaka t etettük , közepe s termésne k mondható (1 . 4 2 1. oldalon).

A kisiblye i tógazdasá g eredményei t vizsgálva , meggyőződ -hetünk arról , hog y a tava k megtermi k ugya n a z átlago s 10 0 kg halhúst kat . holdanként , d e enne k a minőség e ne m az , amelye t a rendszeres váltógazdasá g alkalmazás a mellet t it t i s elérhetnénk . Átla-gosan vév e egynyara s halain k 0 - 03, a kétnyaraso k 0'33 , a három -nyarasok 0 - 72, a négynyaraso k 0 - 80 kg-ot nyomnak . A széls ő határok

az egynyarasokná l . . . 0-025—0 - 65 kg a kétnyarasokná l . . . . . . 0 - 25—0'50 » a háromnyarasokná l . . . 0 - 3 2 — 0 9 5 „ a négynyarasokná l . . . . . . . . . . . . 0 6 0 — 1 - 5 0 » az ötnyarasokná l 0 - 80—3 - 40 „

2 ) Adatai m Koloss y I . adataiva l szembe n differálnak , a különbsé g onna n eredhet, hog y é n a z időközbe n elpusztul t hala k súlyával , mel y tényle g meg -állapítható ne m volt , ne m számoltam . Felhasználásr a éret t ha l azonba n l - 7 2 kg, vagyis emiitet t adatokka l egyező .

/. táblázat. Ház i tó . Te rü le te : 180 0 mK 1 É

vszá

m

Tavaszszal kibocsátv a Őszszel lehalászv a C

Is g o

G . O

cd

o

1 db

. átl

agsú

lya

1 Évs

zám

anya

4 ny

ara

s

3 ny

ara

s

2 ny

ara

s

1 ny

ara

s

össz

esen

anya

5 ny

ara

s

4 ny

ara

s

3 ny

ara

s

2 ny

ara

s

össz

esen

C

Is g o

G . O

cd

o

1 db

. átl

agsú

lya

1 Évs

zám

darab, kilogram m db. kg darab, kilogram m db. kg kg kg

1901

6 í

24-25

10 V

8-00

50 ó

25-25 t

40 ó 1-25 106 58-75

6

25-50

10

10-75

50 *

47-25

— 36

10-50 102 94-00 1-96

*

0-94

1902

4 1 5 0 I V

18-241 38-5 0 ó

-

30 t 5-5

ó - 84 57'25

4

18-00

50

40-50

— 31 *

15-50

— 85 74-00 0-93

•

0-50

1903

Üresen, feljavítá s alat t Üresen, feljavítá s alat t — -

1904

— — — 16-00 — 40 16-00 - — — 38-00 — 40 38-00 1-22 j0-95

1905

4

12-75

40

34-00

1

0 7 45 47-45

4

16-75

40 *

47-25 44 64-00 0-92 *

1-18

9061

— — -

52

20-25

20

1-00 72 21-25

— — —

51

45-50

— 51 45-50 1-35 0-89

1907

—

— — 60

29-75

1

0-8 61 30-55 Nyár folyamá n fels ő pataktób a

kerültek

1908

í V ó t ó í v ó t ó — —

6061 I V ó t ó Nyáron á t üresen , feljavítá s alat t — —

1910

16-75 80 16-75 66-50 80 66-50 2-76 o-as 1910

16-75 80 16-75 66-50

Át lag: 1-52

//. táblázat. Als ó pataktó . Területe : 110 0 trí1.

Évs

zám

Tavaszszal kibocsátv a Őszszel lehalászv a n *<u

•a ^ o o rí 5 1

db. á

tla

g sú

lya

Évs

zám

anya

4 ny

ara

s |

3 ny

ara

s

2 ny

ara

s

1 ny

ara

s

össz

esen

anya

5 ny

ara

s

4 ny

ara

s

3 ny

ara

s

2 ny

ara

s

össz

esen

n *<u

•a ^ o o rí 5 1

db. á

tla

g sú

lya

Évs

zám

darab, kilogram m db. kg darab, kilogram m db. kg kg kg

1901

4

15-25

— 34

17-50

20

2-50

—

58 35 25

4

14-50

— 34

24-75

10

3-25

—

48 42-50 0-57

*

0-73

1902

Üresen, feljavítá s alat t Üresen, feljavítá s alat t — —

1903

4

17-00 f

10 V 5-00

37 ó

12-25 t ó

51 31-25

4

19-50 —

10 *

12-00

37

20-00 51 51-50 1-57

1-79

1-20

0-43 o CT» — — 3-00 53 3-00 — — — — 22-75 53 22-75

1-57

1-79

1-20

0-43

1905

2-25 60 2-25 — — — — 24-00 60 24-00 1-93 0-40

1906

— — 80

5-25 80 5-25

Augusztusban a középs ő pataktóba helyeztette k — —

1907

— — 50

15-75

— 50 15-75

Adatok hiányzana k — —

1908

: 3-00 30 3-00 — — 3 0 - — 30 30-00 2-46 1-00

6061

— — 27

27-75

40

9-75 67 37-50

- — 27 •

32-75

42

25-25

—

69 58-00 1-86

*

1-21

1910

6

21-95 —

7

3-1

52

6-25 - 65 31-30

6

22-75 —

7

6-00

52 *

19-50 — 65 48-25 1-54

*

0-38 1910

6

21-95 —

7

3-1

52

6-25 - 65 31-30

6

22-75 —

7

6-00

52 *

19-50 —

Á l a g : 1-67

///. táblázat. Középs ő pataktó . Terüle te : 70 0 wz 2.

Tavaszszal kihelyezv e Őszszel lehalászv a 15 «

E N

anya

4 ny

ara

s SS u >> c

cn 2 ny

ara

s

1 ny

ara

s

össz

esen

anya

5 ny

ara

s

4 ny

ara

s

3 ny

ara

s

2 ny

ara

s

össz

esen

•6 " o o rt.-. w >. o

1 db

. átla

gs

co > >ttj darab, kilogram m db. kg darab, kilogram m db. kg kg

1061 Üresen, feljavítá s alat t Üresen, feljavítá s alat t — —

1902

4

6-50

14

5-50

— 20

3 5 0 38 15-50

4

9-00

14

12-00

— 20

11-50

— 38 32-50 2-43

*

0-57

1903

1

2-50

10

9-50

5

3-00

16

4-50 32 19-50

1

3-50

10

16-00

5

7-50

16

9-20

— 32 36-20 2-38

*

0-58

1904

Üresen, feljavítá s alat t Üresen, feljavítá s alat t — —

1905

— — — — 60

2-25 60 2-25 VII /6-án a z als ó pataktób a

helyezve — —

1906

— — — — 80

5-25 80 5-25

— — 77

34-50 77 34-50 2-44 0-44

1907

í V ó t ó Ivás utá n feljavítv a — —

1908

— — — —

90

2-25 90 2-25 ; — — 79

15-80 79 15-80 1-98 0-20

6061

— — — 19

3-00

131

8-00 150 11-00

— ' — — 19

8-75

132 *

26-50 151 35-25 3-4(1

*

0-20

19

8-75

132 *

26-50 151 35-25 3-4(1

*

0-20

1910

í V ó t ó Ivás utá n feljavítva ,

VII/23-án anyahala k a z als ó pataktóba

— —

Át ag : 2-53

IV. táblázat. Fels ő pataktó . Terü le te : 85 0 nfi.

E •« N cn >

-Üi

Tavaszszal kibocsátv a Őszszel lehalászv a

Gya

rapo

dás

100

nfl-é

nt

1 db

. át

lags

úlya

E •« N cn >

-Üi

anya

4 ny

ara

s

3 ny

ara

s

2 ny

ara

s

1 nya

ras

össz

esen

anya

5 ny

aia

s

4 ny

ara

s

3 ny

ara

s

2 ny

ara

s

össz

esen

Gya

rapo

dás

100

nfl-é

nt

1 db

. át

lags

úlya

E •« N cn >

-Üi darab, kilogram m db. kg darab, kilogram m db. kg kg

1901

2

2-50

— 30

10-50

21

3-75

85

3 0 0 138 19-75

2

3-75

30

18-00

18 *

6-50

59

9-00 109 37-25 2-00

*

0-36

1902

3

14-50

1

3-00

28

9-00

10

2-5

—

42 29-00

3

14-50

1

3-00

27

14-00

10 *

3-5

í < / t ,

41

i k

avoo 0-71

*

0-35

1903

2

10-00

2

5-75

10

8-50

— 10

0-50 24 24-75

2

u-oo

2

6-80

10 *

13-00

— 10

3-00 24 33-80 1-60

*

1-30

1904

I v ó t ó í V ó t ó — —

1905

I v ó t ó ívás utá n ház i tób a — —

1906

I v ó t ó í v ó t ó — —

1907

— — —

60

29-75 — 60 29-75 Adatok hiányzana k — —

1908

Üresen, feljavítá s alat t Üresen, feljavítá s alat t — —

1909

Üresen, feljavítá s alat t Üresen, feljavítá s alat t — —

1910

— — —

100

6 - - 100 6-00

100

32-00 100 32-00 3-06 0-32 1910

— — —

100

6 - - 100 6-00

100

32-00

Átl a g : 1-84

V. táblázat. A pontytava k össze s haltermése .

Év-

Tavaszszal kihelye -zett össze s hal -

mennyiség

Őszszel lehalászot t össze s hal -mennyiség

3 6 •s g <u —

term

ett

szám ponty nagy czompo

össze-sen ponty nagy

czompo

ivadék és

egyéb összesen

yész

tésr

terü

let

*J in

k i l o g r a m m k i I O g r a m m Ten

tott

s |

1901 113-75 6 - 8 0 120-55 173-75 5- — •15 - — 193-75 37 1-98

1902 108-85 3 - 5 0 112-35 152-25 7 -75 *15- — 1 7 5 - - 33 1-90

1903 8 5 - 7 5 4 - 5 0 9 0 - 2 5 129-75 18 -75 30 - — 1 7 8 - 5 0 38 2 - 3 2

1904 41 - — 2- — 4 3 - — 126-75 2 - 5 0 • 1 5 - — 144-25 49 2 - 0 7 1905 5 5 - 2 5 3- — 5 8 - 2 5 90- — 5- — •15 - — n o - — 35 1-45

1906 2 5 - 5 0 4- — 2 9 - 5 0 84 - — 6- — *15- — 1 0 5 - — | 39 1-93

1907 6 1 - 7 5 12- — 7 3 - 7 5 A d a t ó k h i á n y o z n a k

1908 2 1 - 5 0 6- — 2 7 - 5 0 6 9 - 1 0 15- — *15- — 9 9 - 1 0 27 2 - 6 5 1909 6 5 - — 8- — 73- — 1 2 2 - 2 5 9 - 2 5 2 0 - — 1 5 1 - 5 0 27 2 - 9 0

1910 5 4 - 4 2 3- — 5 7 - 4 2 150-75 7 - 2 5 1 5 - - 173 • — 41 2 - 8 2

Összes 632 -77 5 2 - 8 0 6 8 5 - 5 7 1 0 9 8 - 6 0 7 6 - 5 0 155- — 1330-10 326 2 - 2 2

Átlag 6 3 - 2 8 5 - 2 8 6 8 - 5 6 122-06 8 -50 1 7 - 2 4 1 4 7 - 8 0 36 2 - 2 2

A piac z követelménye i azonba n ne m a mennyiségre , d e főle g a hala k minőségér e terjedne k ki . Erte m ezalat t azt , hog y sokka l szivesebben veszi k a hala t darabonkén t 1—IV a kg súlyban , u . n . nporcziós halak" , min t a kisebbeket . Ezze l a szempontta l számol -nunk kell , bá r a kisiblye i halgazdaságna k czélj a elsősorba n a gya -korlati oktatá s é s csa k másodsorba n a spekulatí v termelés . Hogyh a ezzel a z utóbbiva l i s számoln i akarunk , ug y tekintetb e kel l ven -nünk a z egye s tava k haltermőképességé t s h a az t ismerjük , semm i sem állj a útjá t annak , hog y a tudományo s czél t a gazdaság i haszonnal i s össze n e kössük . H a pl . a z utols ó 1 0 é v eredményei t alapul vév e az t látjuk , hog y a házit ó 10 0 /re 2-ként (1 . tábla) 1- 5 kg halhúst termel , akko r IV 2 Á^-o s 3 nyara s hala k neveléséhez , h a 5 = a hala k őszko r kiván t súlya , v = a z egye s évjárato k vesztes -sége °/o, s = a behelyezet t hala k átlagsulya , t = a t ó termőképes -sége, j c = a 10 0 /re 2-ként behelyezend ő szám , akko r

* A z ivadé k mennyiség e feljegyzé s hijá n átlagba n vétetett .

1 ^100 V X — x ^ = ^ képletből* ) x = 15 darab helyezhet ő

el 10 0 m2-en, a z egés z tóba n pedi g 2 7 dara b 0' 5 kg-os hala t helyezhetünk el , hogyh a őszr e l x / 2 A^-o s daraboka t akarun k kapni. A középs ő pataktóná l pl . hasonl ó eredmén y eléréséhe z csa k 18 dara b hala t voln a szaba d elhelyezni . Ilye n módo n tehá t ne m kerülne k i évenkén t a kiván t 50—6 0 kg felhasználásr a éret t hal , mert e z a nevelés i rendsze r megköveteli , hog y a hala k korosztályo k szerint legyene k elkülönítve . Azér t néhán y éve n keresztü l ug y próbáltak a bajo n segíteni , hog y a halaka t összekeverté k é s ig y remélték a tava k termőképességé t teljese n kihasználni . Ilye n körül -mények közöt t azonba n a z év i termés t mé g megközelitőle g se m lehetett megállapítan i é s ige n gyakra n meglepetésszer ű eredménye k mutatkoztak. Utóbb i időbe n eltértün k ettő l a z elvtő l é s csa k a legnagyobb szüksé g eseté n kevertü k össz e a halakat . 2 7 é v tapasz -talati eredménye i megmutattá k azonba n azt , hog y a ba j főoká t a tavak terület i nagyságába n é s az egye s — nevelő, nyújtó é s hizlal ó — tavak egymásho z rosszu l viszonyítot t terjedelmébe n é s a tava k számának elégtele n voltába n kel l keresnünk . Mer t bá r Kisibly e nem esi k a pont y szintájába , mindamellet t mere m állítani , hog y megváltoztatott viszonyo k közöt t it t ép p ol y eredményeke t érhetnén k el, min t a z orszá g vag y a külföl d más , hasonl ó körülménye k között áll ó gazdaságában . Répáss y M . szerin t a növesztő- , nyujtó -és hizlalótava k egymásho z viszonyítot t terület e 1 : 3 : 6 , Dubic s T . szerint — ak i tudvalevőle g tisztá n a természete s eleségr e alapítj a pontygazdaságát — a z arán y 1 : 5 : 10 .

Tekintettel arra , hog y amúg y i s szűke n rendelkezün k olya n helyekkel, amelye k pontytenyésztésr e alkalmasak , megelégszün k az els ő adattal , melyekne k alkalmazás a ne m ütközi k akadályba . Fogadjuk e l fiasítótóna k a középs ő pataktava t (70 0 nf-), akko r nyujtótó lehetn e a z egyi k évbe n a házit ó (180 0 ni1), a mási k évbe n az als ó é s fels ő patakt ó együt t (195 0 m2), hizlalótóna k pedi g ren -dezzünk b e mé g 2 dr b egyenkén t 500 0 /ra'--e s u j tavat . Ilye n módo n minden évbe n 3 t ó állan a üzemben , 2 pedi g pihenn e é s a váltó -gazdaságnak legtökéleteseb b módj a lenn e bevezethető , mel y mellet t évi 140—16 0 kg hala t ige n könnye n nevelhetün k a jelenleg i hal -létszámnak ali g valamive l val ó emelésével .

* ) L . Répáss y „Édesvíz i halásza t é s haltenyésztés " 48 . 1.) .

///. Pisztrángtenyésztés.

Csak néhán y rövi d vonásba n akaro m a kisiblye i halgazda -ságnak ez t a z ágá t ismertetni , amelyrő l ilye n értelembe n csa k akkor lehe t méltá n beszámolni , hogyh a a tenyésztéshe z nélkülöz -hetetlen kell ő mennyiség ű vizze l i s fogun k rendelkezni .

A pisztrán g természetébő l folyóla g a tiszta , oxigénbe n dus , hideg vize t szereti , ebbe n a tekintetbe n tehá t tökélete s ellentét e a pontynak . Mi g a pont y a lehetőle g csekél y áramlású , melegeb b vizben érz i jó l magá t é s tápláléká t halgazdaságokba n i s főle g a természetes elede l képezi , addi g a pisztrágna k so k zuhog ó vizr e van szükség e é s kizáróla g mesterségese n etetv e i s jó l gyarapszik . Ebből a z i s következik , hog y mi g a pontyo k számá t egy-eg y tór a annak terület e szabj a meg , addi g pisztrángo t eg y területegysége n jóval nagyob b számba n nevelhetün k é s hizlalhatunk , min t amenny i az ot t találhat ó természete s táplálékbó l megél , d e főéletföltételé t az erő s áramlássa l felfrissül ő vi z képezi .

A pisztrángtenyészté s említet t feltétele i Kisiblyé n nagyo n ki s mértékben vanna k meg , ug y hog y sebespisztrán g (Salm o v . Trutt a fario) egyáltalá n nem , a szivárványo s (Salm o irrideus ) pedi g csa k nehezen tenyészhető . A pisztrángtenyészté s Kisiblyé n csa k 1 4 éves múltra tekinthe t vissza , mer t csa k 1898-ba n kaptun k els ő izbe n Znióváraljáról, Kött l Rezsőtő l 30.00 0 dr b ikrát . A kelteté s 1 0 éve n át forrásví z közvetle n felhasználásáva l táplál t halköltőházba n történ t 6 dr b kalifornia i költőedényben , ahonna n szikzsá k felszívódás a utá n rövid id ő múlv a rögtö n a szaba d vizb e helyeztettek . Pisztrángtóu l eleinte valamenny i tava t felhasználtá k é s a pisztrángo t vegyese n tenyésztették a pontytyal . 1 0 évi tapasztalato n okulva , 1908-ba n a hal -költőházat megfelelőb b helyr e helyeztü k á t é s a pont y é s pisztrán g tenyésztését, min t a halgazdaságna k ké t külö n módjá t kettéválasz -tottuk. Ig y jöt t létr e 1909—1910-be n a m a i s létez ő pisztrángtó -sorozat, mel y a következ ő tavakbó l áll : (B^ — Bs), eg y növendékt ó (Z?6), eg y nyújtó - (Z? 4) é s eg y hizlalótóbó l (B5). A halköltőhá z a nevelőtavak mell é helyeztetett , ugy , hog y mos t má r a pisztráng -gazdaság összpontosítv a van .

A tenyészté s a halköltőhazba n indu l me g rendese n olya n megtermékenyített ikrákkal , melyekne k pontszemei k má r meg -jelentek. Eleint e 36.000 , maj d 30 , 24, 15, legutóbb pedi g 12.00 0 dr b

ikrát keltetünk . A kelteté s eredménye i ne m kielégítők , amine k oká t a vi z erőse n mészszulfáto s voltába n é s abban kel l keresnünk , hog y nem mindi g kaptun k szállításr a alkalma s ikrákat , ami t különbe n ebből a czélbó l végzet t kísérlete k é s a keltetésne k grafiku s uto n feltüntetett lefolyás a is bizonyít . Az adatmennyiség azonba n mé g ne m elegendő é s azér t egyelőr e errő l min t bizto s eredményrő l beszéln i nem lehet . A keltetés t átla g márcziu s elejétő l májusi g végezzü k el , ekkor, h a a porontyo k szikzsákj a felszívódott , a nevelőtavakb a helyezzük őket . It t mara d a gyeng e halzseng e addig , mi g kellő -képen megerősödv e 3— 4 cm nagyságot é r el . Már a nevelőtavakba n etetjük a porontyoka t é s e czélra , min t nálun k i s ige n jó l bevál t tápszert, a zsirmentesitet t tehéntejbő l készült , megsózot t é s drót -szitán czafatokk á présel t túró t ajánlhatom . (A z err e vonatkoz ó adatok pr o e t contr a a Fischere i Zeitun g B . 14. , 18 . é s 24 . szá -maiban jelente k meg . Brül : Geronnen e Milc h mi t Sal z al s Futter -mittel fü r Salmonidenbrut . B . 14 . Nr . 18 . 298 . é s 299 . olda l és . hasonló czimme l B . 14 . Nr . 24 . 398 . és 399 . oldal. )

Innen júliusba n helyezzü k á t őke t a növendéktóba , ahonna n egy é v múlv a a nyújtó- , maj d következ ő évbe n a hizlalótób a kerülnek. Reákövetkez ő tavaszsza l értékesítjü k a halakat .

A tele t minde n egye s korosztál y sajá t tavába n tölti . A tava k kicsiny voltár a val ó tekintette l a z időseb b halaka t i s etetjü k a má r emiitett pisztrángo k részér e készül t Fattinger-eledellel . Tekintette l arra, hog y a pisztrán g téle n á t i s táplálkozik , ekko r i s hintün k nekik táplálékot . Végü l a tavaka t könnyeb b tisztogatá s czéljábó l ki i s köveztük .

Iparkodtunk tehá t mindazoka t a létesítményeike t megépíteni, , amelyek a pisztrán g tenyésztéséné l előnyöse n felhasználhatók , d e a legfőbb feltétel : a z erő s áramlássa l felfrissül ő vi z hiányzik . Úgy -szólván egyedül i táplálóvizün k a z „Erzsébet"-forrás , mel y azonba n nyáron á t a t ó párolgá s okozt a vízszükségletét sem képe s pótolni . Ig y tehát e tére n nag y akadálylya l állun k szembe n é s h a ez t elhárí -tottuk, akko r lehe t maj d csa k pisztrángtenyésztésrő l szó . Tenyész -tésünk eredménye i azonba n ne m maradta k nyo m nélkül , mer t a bányászat álta l erőmüv i czélokr a használ t tavaka t é s tápláló patak -jaikat benépesítettü k é s aho l e kell ő ellenőrzé s nélkül i „spor t -horgászok távo l volta k tartva , ot t mos t i s aka d pisztrán g szépe n

Pisztránggazdaságunk jelenleg i állománya : 60 0 drb egynyara s és 38 1 drb kétnyara s pisztráng . A mul t é v elejé n 3 0 kg 3 nyaras t értékesítettünk.

ú£ ú% d *

KÜLÖNFÉLÉK.

Az erdőgazdaság - a z u j ko rmán y programmjában . A Lukács Lászl ó elnöklet e alat t újr a alakul t kormán y magáév á tett e elődjének erdőgazdaság i programmját , amelye t Lukác s Lászl ó miniszterelnök a képviselőhá z m . h ó 29-é n tartot t ülésébe n a következőkben jelzet t :

A földmivelésügy i tárcz a körébe n nagyob b beruházá s fo g kéretn i a tör -vényhozástól a z állam i erdőbirtokokra , hog y ezekne k jövedelmezőség e fokoztas -sék, é s hog y ezenkívü l a z ipar i é s mezőgazdaság i munkáso k viszonya i i s javít -tassanak. Nagyob b akczi ó fo g meginduln i a kopá r területe k befásitás a érdeké -ben. (Helyeslé s jobbfelől. ) Ezenkívü l a z állam i erdőbirtoko k szaporítás a i s kilátásba va n véve , hog y íg y a z erdőpusztitá s megakadályoztassák ; nemkülön -ben tervezteti k eg y olya n szabályozá s is , amel y törvénye n alapszi k é s amel y ezen akczióna k gyorsab b tempóba n val ó végrehajtásá t fogj a biztosítani .

Az utób b említet t „törvénye n alapul ó szabályozás " nyilvá n erdőtörvényeinknek a magánkéze n lév ő erdő k hathatósab b meg -védése é s a kopá r területe k befásitás a érdekébe n tervezet t módo -sítására, illetőle g kiegészítésér e vonatkozik .

A tavasz i erdészet i ál lamvizsga . A tavasz i erdészet i állam -vizsgán, amel y áprili s h ó 29 . é s máju s h ó 7-ik e közöt t foly t le , 15 vizsgajelöl t jelentkezett , ki k közü l 13-a n nyerte k oklevelet . A vizsgál ó bizottságba n Horváth Sándo r min . tan . elnöklet e alat t Tomcsányi Gyul a ny . min . tanácsos , Vadas Jen ő min . tan . főiskola i tanár é s Bund Károly , a z Országo s Erdészet i Egyesüle t titkár a működött közre . A vizsg a Írásbel i részé n a következ ő háro m kérdé s volt megoldandó :

1.

A nag y magya r Alföl d jelentéken y részé t képez ő homoko s talajú területe k hasznosításáná l a z erdőgazdaság i mivelé s mil y körülmények közöt t bi r jogosultságga l ? Jellegezz e vizsgálattev ő röviden homokterületeinke t a z erdőtelepíté s szempontjábó l é s írj a

Erdészeti Lapok 3 0