A keskeny vágány u erdei vasutak felépitményéröl. Ir ta : Sziehlo Gyula társulat i főméfnök .

inden vasútnak , tehá t a z erde i vasútna k is , egyik főalkat -része a felépítmény , mel y a vágányból , a talpfákbó l é s az ágyazat i anyagbó l áll . A vágány rendese n aczélsinek -

ből é s a hozzátartoz ó kapcsolószerekbő l épü l s csa k alsóbbrend ű erdei vasutakná l (u . n. gördülő pályáknál ) alkalmazna k fasineke t is. Tekintettel arra , hog y a fasinekbő l áll ó felépítmény t a z Erdészet i Lapok 1912 . évi X X I I — X X I V . szám ú füzeteibe n „Boszni a é s Herczegovina erde i vasutai " czim ű czikke m keretébe n arányla g részletesen tárgyaltam , a következőkben csa k az aczél (vas- ) sínekből való felépítményr e terjeszkede m ki . A felépítmén y egye s része i a vasalkatrészek, a talpfák és az ágyazati anyag. Minthog y pedi g nemcsak a z erde i vasutaknál , d e általába n a vasutakná l m a úgy -szólván kizárólagosa n csa k a Vignole-fél e síneke t alkalmazzuk , eltekintve a különböz ő rendszer ű felépítményektől , csaki s ez t a széles sintalp u Vignole-rendszer ü felépítmény t ismertetjük . Mive l továbbá manapsá g a síneke t csaki s aczéibó l készítik , s vassíne k csak ócskaanyagkén t fordulna k esetle g mé g elő , csaki s a z aczél -sinekkel foglalkozunk .

Ezek előrebocsátás a utá n áttérhetün k a z egye s alkatrésze k ismertetésére.

A) V a s a l k a t r é s z e k .

/. Sínek.

A vasút i sin , mel y a z általánosa n ismer t szelvénye k szerin t mint tart ó fejből , lemezbő l é s talpbó l áll , akkor fele l me g czéljá -nak, h a a kell ő szilárdságga l bir , aza z a legnagyob b előfordul ó tengelynyomást biztonságga l kibírja .

A szilárdsági számítás legegyszerűbbe n Winkle r képlete i alap -ján történhetik . j í M = 0-18 9 XgXl

\M=WXK ahol M a hajlít ó nyomaté k kg/cm-ben,

0 1 8 9 tapasztalat i coefficiens , g a keréknyomá s kg-ban,

l a talpfakö z cm-ben, W a sinszelvén y ellenáll ó nyomaték a cm*-ben é s K a legnagyob b igénybevéte l kg'cm2-ben kifejezve .

2 W=-, e

ahol J a sinszelvén y tehetetlenség i nyomaték a cmi-ben és e a sinszelvén y legszéls ő szálaina k távolság a a neutráli s tengelytől.

A tehetetlenség i nyomatéko t a z ismer t grafiku s eljárássa l számithatjuk k i a legegyszerűbben . (1 . ábra) .

Az 1 . és 2 . képletek alapjá n adot t sinszelvén y mellet t kiszámít -hatjuk aká r a talpfaközt , h a a z igénybevéte l é s keréknyomá s va n megadva, aká r a z igénybevételt , h a a talpfakö z é s keréknyomá s ismeretes, s végü l a keréknyomást , h a a z igénybevéte l é s talpfakö z van megadva .

Például vegyü k fel a z 1 . ábrába n láthat ó é s alantab b mé g részletesebben i s feltüntetet t 12 5 kg/m rendszerű slnszelvényt.

A sinszelvén y tehetetlenség i nyomatéka : j=FXFo = 16-3 5 cm2 X 5"7 3 cm* = 93-6 9 cm\

miután pedi g e = 3'50cm, a sinszelvén y ellenáll ó nyomaték a lesz :

e 3 5 cm Az egye s számitáso k má r mos t ig y alakulnak : a) Adv a a z igénybevéte l (100 0 kg/cm2) é s a keréknyomá s

(3000 kg) s keresendő a talpfaköz (l). A számítá s akko r e z lesz :

M = 0-18 9 Xg X l M = WXK

WXK=0-\WXgXl 3 WXK

0-189 X * az adot t esetbe n 1=47-09 cm.

b) H a a talpfakö z é s keréknyomá s va n adva , akko r keressü k az igénybevételt , s akko r ig y számítunk :

o-mxgxi w K-

-fábra SirbszeLvenv sxtatLkcLj Cü.

c) Végü l h a felvesszü k a talpfaköz t é s igénybevételt , akko r a keréknyomást a következőképe n keressü k meg , illetv e számítju k ki :

WXK=0-WXgXl WXK

g- 0-189 XI

Ezen ö t képle t segélyéve l tehá t a sinszelvén y szilárdságá t a tengelynyomással, igénybevételle l é s talpfaközze l val ó kapcsolatba n mindenkor pontosa n kiszámíthatjuk , illetőle g megvizsgálhatjuk .

Ami a sinszelvén y alakját illeti , ug y leghelyeseb b e tekintet -ben a si n magasságábó l kiindulni . A sinne k olya n magasna k kel l lenni, hog y a z a kopás utá n i s a terhelésne k mé g mindi g teljese n megfeleljen.

Ha a kopá s nagyságá t a-va l é s a si n magasságá t /z-va l jelöljük , ugy „Hütte " szerint :

3

6 / z = 65 V P X ' + « ,

ahol P a legnagyob b keréknyomá s tonnákban , / a talpfakö z méterekben é s h me g a milliméterekbe n les z kifejezve .

Ha a si n magasságá t má r ismerjük , ug y a leme z vastagságát , a fejszélessége t é s a tal p szélességé t a szokáso s ismer t szelvénye k tekintetbe vétel e mellet t meghatározhatju k s ig y a z egés z sin -szelvényt megszerkeszthetjük . A leme z vastagságána k é s a fej , valamint tal p szélességéne k a si n magasságáho z val ó viszonyair a vonatkozólag vanna k ugya n bizonyo s előírások , d e eze k ismer -tetése nagyo n messzir e vezetn e s ig y azoka t ne m fogju k bővebbe n tárgyalni.

Gyakorlatilag leghelyeseb b a si n magasságá t a 6 . képle t szerint meghatározni , e magasságna k megfelel ő sinszelvény t fel -venni s enne k szilárdságá t a z 1— 5 képlete k segélyéve l meg -vizsgálni. Evve l azonba n ne m mondju k azt , hog y mindi g a szokásos é s má r meglev ő sinszelvényekhe z ragaszkodjunk , mer t bizony néh a előfordu l a z is , hog y adot t körülményekhe z eg y mé g meg ne m lev ő szelvény t kel l szerkesztenünk , amel y a z illet ő pály a viszonyainak a legjobba n fele l meg . Különöse n nag y teljesítmény ű állandó erde i vasutakná l merü l fel enne k szükségessége .

A 2—6 . ábrákba n a legszokásosabb sinszelvény eket mutatju k be a hozzáju k tartoz ó kapcsolószerekke l együtt . A z egyes mérete k és súlyo k a táblázatbó l kivehetők . Folyóméterenkén t 7 kg súlyná l kisebb sinszelvén y alkalmazás a legfeljeb b csa k a 60 0 é s 50 0 mm-es nyomtávú alárendelteb b é s többnyir e csa k rövi d idei g üzembe n levő kiseb b hosszúság ú erde i vasutakná l ajánlható . Megesheti k ugyan, hog y néh a 76 0 (700 ) mm-es nyomtáv ú erde i vasuta t folyó -

Kimutatás néhány felépítményi vasanyag méreteiről és súlyáról.

írsz

ám

Megnevezés éret

ek

700 9-25 10-90 12-50 14-00 Jegyzet

<j CO

kilogrammos sínrendsze r

magassága. . . . 65 65 75 70 81

fejszélesség e s

24 29 32 36 37

1. talpszélesség

e s

48 55 62 64 65 1. "53 lemezvastagság 5-5 6 5 7-0 7-5 8 0

szelvényterület cm? 8-74 11-83 14-22 1635 17-98

hordnyomaték cnfi 14 36 18-80 26-64 2670 36-43

2.

heve

der h o s s z . . . .

vastagság (középen) .. .

S §

280

8

291

8

500

8

635

9

450

11

Rendesen lapos hevedérek

X) suly . . . . . . . . . kg 0'74 0-64 1-45 1-26 1-87

3 íeve

der

hossz._. . . . . . .

vastagság

s s

280

8

291

8

550

8

635

9

510

11

Rendesen szög-hevederek

suly . . . kg 0-17 0-99 2-35 1-68 2-96

4. ercs

avar

hossz . . . . . . . . .

átmérő . . . . . .

a S

47

10

42

10

58

13

61

12

66

13

heve

d

súly — . . . . _ kg 0-054 0-053 0 08 0 0-084 0-120

5.

N OJ

hossz . . . .. . . _

szélesség . . . . . . s s

96

85

110

100

124

110

122

122

130

124 5.

talp

le

vastagság 6 5 5 5 7

talp

le

suly . . . . . . . . . kg 0-800 0-414 0-518 0-662 0-890

6. BJ3 OJ N CO

hossz. . . . . . . . .

keresztmetszet

s s

100

s/s

105 s,'s

100

9/9

115

»/io

120

11/12

suly . . . . . . . . . kg 0 03 3 0-058 0-068 0-080 0-120

4. ábra . Felépítmén y 10-9 0 kilogrammo s rendszer ű sinnel .

6. ábra . Felépítmén y 14 - 0 kilogrammo s rendszer ű sinnel .

méterenként 5 5—6 - 0 kg suly u sínekke l kel l megépíteni , d e ebbe n az esetbe n a szokáso s forgalm i eszközö k alkalmazás a mellet t a talpfaköz má r ol y csekél y lesz , hog y a talpfá k alátömkölés e ne m történhetik me g kellőleg , amely körülmén y pedi g a pály a bizton -ságára é s fentartásár a nagyo n hátrányo s befolyássa l van .

A síneke t Bessemer - vagy Martin-aczélbó l hengerelté k s azo k gyártása különö s gondda l szokot t történni . A gyártásr a vonat -kozólag rendese n a z általáno s é s különlege s feltételeke t Írásb a foglaljuk.

Igen fontosak a gyártás ellenőrzés e és a z átvéte l szempontjábó l a sinpróbák, melye k a z ütési , terhelés i é s szakitás i kísérletekbő l állanak.

Az átvev ő közegne k álljo n jogába n a kés z sínekbő l tetszé s szerint kiválasztot t darabokka l — rendese n 1 % maximáli s darab -számig — a gyárba n e czélr a külö n felállítot t gépekke l é s eszkö -zökkel a z alan t leir t próbáka t megejteni . Megjegyzendő , hog y a gyárak a sine k gyártás a alkalmáva l minde n adagbó l félretétetne k egy-egy síndarabot , ug y hog y teljese n elegend ő a próbáka t ezek -kel eszközölni .

A próbá k a következőkbő l állanak : Törési felület. A sin fejé t éle s kalapácscsal 3 mm-re beütjük , a sint

két egymástól méterny i távolságban lev ő szilárd alátétre fejje l ráfektet -jük é s terhelésse l eltörjük . A törés i felületne k mindenüt t tisztá n fénylőnek kel l lenn i s ne m szaba d azo n semminem ű hólyagosodást , repedést, salakot , zsugorodás t vag y reve s törés t észrevenni , szóva l egyenletes fino m szemcséj ű legyen , vagyi s a j ó aczélna k kinézésé -vel bírjon .

Ütési próbák. A sin t ké t egymástó l méterny i távolságba n lévő, kiss é éle s alátétr e szabado n reáfektetjü k s a z alátámasztot t darab közepér e kilapol t é s megkeményítet t ütőélle l bir ó kossa l bizonyos magasságbó l ütés t mérünk , mel y eljárá s mellet t a sinne k nem szaba d eltörni , hane m csa k behajlani . A behajlá s azutá n meg -mérendő é s a z e czélr a szerkesztet t jegyzőkönyv i kimutatásb a be -vezetendő. A z ütése k esetle g me g i s ismételhetők , d e a harmadi k ütésnél rendese n má r oldal t val ó elhajláso k i s szokta k bekövet -kezni, s ig y a valód i behajlás t ne m lehe t pontosa n megállapítani .

A ko s súly a rendese n 50 0 kg.

Az ütés i magassá g a következ ő képle t szerin t állapithat ó meg :

7 h=íQj, (méterekben) ,

ahol J a sinszelvén y tehetetlenség i nyomaték a é s e a sinszelvén y legszélső szálainak távolsága a neutrális tengelytő l é s aho l ,T cm*-ben s e mm-ben va n kifejezve .

Ami a behajlás mértékét illeti , ug y a fen t jelzet t adato k mellet t a sinne k legaláb b 10 0 mm-es behajlás t kel l elbírn i anélkül , hog y eltörnék vag y má s hiány t mutatn a fel .

Terhelési próbák. A sin t a má r emiitet t alátétekr e s?abado n felfektetve, bizonyo s sulylya l terheljü k meg .

A rende s terhelés :

8 P = 1 1 0 - , e'

ahol P kilogrammokba n é s e czentiméterekbe n va n kifejezve . Ezen rende s terhelés i súlyna k ö t percze n á t val ó hatás a alat t

a sinne k semminem ű behajlás t ne m szaba d mutatni . A törés i határna k megfelel ő maximáli s terhelés i sul y e z lesz :

J :250 e

A si n anná l szilárdabb , miné l nagyob b terhelé s alat t töri k el . A különböz ő terhelése k alatt i behajlásoka t me g kel l figyeln i

s a jegyzőkönyvhö z csatol t kísérlet i kimutatásb a bejegyzeni . Megjegyzendő, hog y eze n kísérletne k a si n töréséi g val ó

fokozása kiss é veszedelmes , mer t a töré s alkalmáva l a ké t sindara b néha messz e elrepül . D e ne m i s szüksége s a kísérlete t a törési g fokozni, mer t tapasztala t szerin t a si n mé g a kiszámítot t maximáli s megterhelésnél i s jóva l nagyob b terhelés t szokot t kibírn i anélkül , hogy eltörnék .

Ha a z előir t ütés i é s terhelés i próbá k alkalmáva l sintörése k fordulnának elő , melye k a megengedet t határo n belü l vannak , azaz amelyekbő l a sine k anyagár a vonatkozóla g kedvezőtle n követ -keztetéseket lehetn e vonni , akko r a próbáka t a z össze s átveend ő sinek 5%-ár a kel l megejteni . H a a z ig y megvizsgál t sínekbő l 10°/< > a próbáka t k i ne m állja , ug y a z eze n adagbó l készítet t össze s síneket a z átvételbő l k i kel l zárni .

Erdészeti Lapok

Szakitási próbák. A sinne k bármel y részébő l bizonyo s méret ű sima gömböly ű pálczikáka t készíttetünk , ezeke t a szakitógépbe n szakitásnak vetjü k alá , é s megfigyeljük , hog y milye n szakit ó erő k mellett szaka d a pálczika . Enne k alapjá n azutá n kiszámíthatju k a szakitási szilárdságot, továbbá a százalékos megnyúlást é s kontrakcziót .

A szakitás i szilárdság :

10 S 2 = í , r

ahol K a megterhelé s kg-baw ( a szakitógépe n leolvasható ) é s F a próbapálcz a keresztmetszet e a szakítá s előt t mm--btn.

A megnyúlá s százalékba n kifejezv e e z lesz :

ahol m a megnyúlá s 20 0 mm eredet i hoss z mellett . A kontrakczi ó ig y számítandó :

ahol Fj a próbapálcz a keresztmetszet i terület e a szakítá s után . A sinanyagna k általába n legaláb b 55—6 0 kg/mm2 szakitás i

szilárdsággal kel l birni , mel y mellet t a megnyúlásna k legaláb b 12—15°/o-ot é s a kontrakczióna k legaláb b 20—30%-o t kel l kitenni .

Hogy vájjo n a prób a jó l ütött- e ki , az t a z átvev ő köze g egy -oldalulag határozz a me g s a szállít ó gyárna k ebb e bel e kel l nyugodni.

A próbasine k a gyá r tulajdonába n maradna k s ne m képezi k az átvéte l tárgyát .

A megejtend ő kísérlete k eredménye i kimutatásb a foglalv a a z átvételi jegyzőkönyvhö z csatolandók ; eg y il y kimutatá s mintájá t közöljük konkré t adatokkal . (Lás d a 109 . oldalon. )

Ezen kimutatá s szerin t a legnagyob b szakitás i szilárdsá g 8 1 7 kg!mm2, tehá t a z előir t minimumo t jóva l felülhaladja . Telje s elismerést érdeml ő eredmény , mel y csaki s arr a vezethet ő vissza , hogy a sine k a lehet ő legjob b anyagbó l különö s gondda l é s körültekintéssel készültek .

A sinpróbá k megismertetés e utá n áttérhetün k a sine k suly-meghatározására.

12

1 /.

(1

Gyá

rtás

i he

lyis

ég

Ózd

. 913

. 18

. M. A

. Sí

nren

dsze

r, s

ingy

ár j

egye

, si

nany

ag v

onal

P SS

-1

c<

—

1 IN

; —

1 0

0 %

o<

1

0 A

dags

zám

50

0 kg

2-6

0 //

/ +

4

Co

Kos

súl

ya,

ütés

i m

agas

ság,

hő

fok

?r ^

_

S &

ü<

IO

s

—

00

£ 8!

co

""

n>» —

s

O co

§ to

0

0 C

O

O'

0 F

* C

l S

í cn

to

£

0

a IO

IK

OS

TJE

0

0 3

K"

LO

C

O

£§

' - 1

CO

CD

L

O

o Ü'

©

0 ~ 0 C

Ó

0 GÓ

CD

OÓ

CD

Q

( O

C

7i

O

GÓ

CD

D

l EU

O

c CD

o ©

0 c c

~ O

ö CD

CD

O

O

z± O

CD

cz

=>

O

O

co

o

to

oó

to

CO

ó

©

to

0n

C

Ó

to

OS

cc

CD

°?

P c

r n>

sr

O

1 1

I 1

1 1

1 1

1

1

P cr n>

sr

£>•

0

O

O

_

ó ©

e

©

CÓ

O

J C

Ó

Ói

CD

co

CÓ

0

pt (Ji

P9

SS.

ra

3 3 3

to

O

H 2-1

! i

1 1

1 1

í 1

1 5!

S cz

=3

ra

3 3 3 O

O

H 2-—

1 •J'

tó

ó O

S

Ö

O

00 c;

OS

h

£ ©

Ü

<

GO

CD

1 cr

S-T

> CF

Q

4^

O

n>-

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

a rt

O

O

Eo"

o có

O

Ó

co

có

©

©

-t-

©

LO

Ó

07

" C

C

GÓ

CD

C/3

C

Ti

O

1 1

1 1

1 1

l

1 1

g =:

O

O

pr

IO

o V*

OS

ó

c< cf

CO

to

u<

IC

QC

co

o*<

tO

CD

GÓ

to

CD

ÖT

to

O

O

©

CO

CÓ

C

O

~

—

©

CO

C

3'

bí c:

LO

CD

0

5 Ó

cS

sz

. a

O

O

hajiás

r -

1 r

g Je

gyze

t IO

M

d

b

/

LO

c

IO

00

10

1 c c:

cs

©

LO

-j

to

CÓ

—

co

C

Ó

ö CL

M

P

"D

tn 3

O

'

P

"

rí

co

—J

00 ró

u

to

00

.-_

03 -3

Cö tó

1 1

CO

er

t 05

G

Ó

co

sü

IC

cc

é co

—

a C

O

LÓ

5 a

Oa

M

P

"D

tn 3

O

'

P

"

rí

00

Űp CD>

Qp

CD

G

O

-_'<

00

— 1

C

O

00

OÓ

ü

p CÓ

3 p

S-—

. r-t

- ^

r-»-

tT) t

ü.

p. —

tttz

5

LO

cs

c<

FO

o>

8 IC

co

©

IC •s ó

IC

C~:

00 /-

LO

-1

CÓ

IC

Ol ©

IC

-1

- 1

LO

-I

3 M

N

P

29900

00 ©

00 © §

1 E CD

S

s co

lO

IC

1 =*

• —

3

CD.

£B

CD

S"

W

IS

—]

IO

&

to

to

é L

O

£2

~ to

líi

to

L

O

CO

to

1-'.

S

0 3

(m)

meg

nyú

lás

200

mm

h

ossz

nál

to

s 0

0

— 1

©

:í

. -i

O

S

00 c~

-1

CO

ci«

o«

- 1

oó

>!

szak

itás

i K

szil

árd

ság

F

•-t n>

00

Qt

©

EE

O

zzz ©

C

O

CD

oV

IC

ó c;

<

O

O

m—

200

2 m

egn

yúlá

s

(X

CÓ

to

to

Ül

LO

OS

SS

O

S

to

OJ

-*1

to

03

SS

Ö

IO

-1

LÓ

O

O

100

(-p

-'j

con

trak

czió

i i

I i

I i

i 1

i 1

"a

< 1

1 I

1 1

! 1

1 1

1 < (T

) ra

•

< p

1 1

1 1

i 1

! 1

1 |

O

0

< (T)

ra

•< p

t 1

! 1

t 1

1 1

I §

3

1 1

I !

! 1

! !

1 |

N.

Mivel a sine k a z elmélet i szelvénybő l adód ó sul y utá n leszne k fizetve, azér t szüksége s a folyóméterenként i sul y meghatározása . Ez akkén t történik , hog y a z össze s átveend ő sínekne k legaláb b 10%>-át tényle g megmérjü k é s pedi g a gyártá s színhelyé n a z err e alkalmas berendezése k (dar u é s hídmérleg ) segélyéve l s eze n tény -leges súlybó l aztá n megállapítju k a folyóméterenként i sinsulyt . A ténylege s súlyna k a kiszámítot t normáli s súlytó l val ó 1%-os -eltérése (föl - vag y lefelé ) megengedhető , d e eze n tu l men ő súlyo -kat a megrendel ő ne m kötele s megfizetni .

Még néhán y szó t a sinhosszuságról. A sine k hossz a 7 - 00—12 - 00 méter köz t váltakozik . Általánosságba n kimondható , hog y miné l erősebb a sinszelvény , annál hosszab b sin t lehe t alkalmazni . Gyeng e sinszelvénynél azér t ne m lehe t hossz ú sin t alkalmazni , mer t a z annyira behajlan a ug y vízszintes , min t merőlege s irányban , hog y azzal ne m lehetn e rende s vágány t fektetni . Viszon t iga z a z i s hogy miné l hosszab b sin t veszünk , anná l keveseb b kapcsolószerr e van szükségünk . Ez t a ké t körülmény t tehá t össz e kel l egyeztetn i egymással a sinhossza k megválasztásánál .

Ha a vágányt szemközt i sinillesztésse l akarjuk megépíteni , akko r a fent leirt szabványos hosszúságú sine k mellett még meghosszabbított és rövidített síneke t is kell használnunk, mer t különben megesné k az , hogy a sinillesztések az ivekbe n ne m kerülnéne k egymássa l szemb e s ennek folytá n a talpfá k se m állanána k merőlegese n a pálya irányára . Olyan pályáknál , amelyekné l ne m használta k hosszabbítot t vag y rövidített síneke t a vágán y fektetésénél , lépten-nyomo n meg -figyelhetők a fen t mondottak . A sindiletáczió k nagyobbitása , illető -leg rövidítés e álta l segíthetün k ugya n valami t a bajon , d e sohase m annyit, hog y azálta l a z erőseb b ivekbe n a sinillesztése k pontosa n egymással szemb e kerüljenek ; ez t csa k hosszabbítot t é s rövidítet t sinek alkalmazás a mellet t fogju k elérni , mer t ne m helye s a sin -diletácziókat túlságosa n kisebbíteni , illetőle g nagyobbítani .

A hosszabbított , illetv e rövidítet t sine k rendese n 10 0 mm-rt\ hosszabbak, illetőle g rövidebbe k a szabályo s sinhossznál , d e általá -ban függne k a z ive k erősségétől . Számu k pedi g a pály a görbületé -nek számátó l függ .

Ha a felépítmény t váltakoz ó sinillesztésekke l építjük , akko r természetszerűleg ninc s szükségünk hosszabbítot t és rövidített sínekre .

A lénylege s sinhosszna k a z elmélet i sinhossztó l legfeljeb b — 2 tnm-xtl szaba d eltérn i -f - 2 0 C ° hőmérsé k mellett .

2. Kapcsolószerek.

A síneke t hevederek , hevedercsavarok , alátétlemeze k é s sin -szegek köti k egymáshoz , illetőle g a talpfákhoz .

Minthogy minde n sinszelvényhe z a lehet ő legmegfelelőb b kapcsolószerek a profiltáblákba n má r adv a vannak , ug y ezekne k részletesebb leírásá t mellőzzük , s csa k néhán y fontosab b általáno -sabb nézőponto t említün k fel .

a) A hevederek legyene k elé g hossszua k é s erősek , mer t tul -rövid, aza z gyeng e hevederekné l megeshetik , hog y a ké t sinvé g járóművek áthaladás a alkalmáva l ne m kerü l egyenl ő magasságba , vagyis a hevede r gyengeségéné l fogv a a következ ő sinvége t ne m szorítja l e a z előz ő sinvé g magasságáig , s ig y a z ütés t kap , am i a sint , d e mé g jobba n a járóműve t rontja , ső t (különöse n terhelet -len könny ű kocsiknál ) esetle g kisiklás t i s okozhat .

A hevedere k közü l a bels ő rendese n lapos , mi g a küls ő szögalaku s csa k rég i szelvényekné l találkozun k elvétv e lapo s küls ő és bels ő hevederekkel . A szöghevede r természetszerűle g jobb , mert erőseb b é s jobbfajt a vasutakná l ug y belül , min t kivü l i s szöghevedert szokta k alkalmazni . Kivü l mindenesetr e ajánlato s szöghevedert alkalmazni , mer t a vágán y ig y sokka l állandób b s azonkívül a szöghevede r csökkent i a nag y esés ű pályákná l ol y gyakori sinvándorlás t is , mel y a sínekne k előr e val ó tolásába n nyilvánul meg .

b) A hevedercsavarok a hevedere k szerkezetéhe z alkalmaz -kodnak. A csavarlyukna k mindi g kiss é tágabbna k kel l lenn i a csavar átmérőjénél , hogy esetleges kiterjedés alkalmáva l a csavarna k még mindi g elé g hely e legyen . A csavarna k ne m szaba d nagyo n hosszúnak lenni , mer t ellenkez ő esetbe n megtörténhetik , hog y a járómű nyomkarimáj a a csavaranyá t (vag y a csavarfeje t aszerint , amint vag y a csavaranya , vag y a csavarfe j kerü l a sinszá l bels ő oldalára) súrolja , am i ug y a csavarra , min t a járóműr e nagyo n hátrányos. A csavarmenetne k viszon t elé g hosszúna k kel l lenni , mert gyakra n megtágu l a csavarany a s az t újr a me g kel l húzni ;

ha ekko r a csavarmene t ne m é r a fe j közeléig , megeshetik , hog y a meghúzot t csavarany a ne m tart , mer t ne m é r csavarmenetet .

Legfontosabb azonba n az , hog y a csava r rögzítet t legyen , tehát a csavarlyukba n n e foroghasson . Ez t többféleképe n érhetjü k el. Ig y példáu l a csavarorsónak olya n kiképzés e által , hog y anna k a fejné l lev ő ki s részé t ne m gömbölyűén , hane m négyszögletese n alakitjuk, mel y esetbe n természetese n megfelel ő csavarlyuka t i s kell alkalmazni. Állandósíthatju k a csavaranyát Grove-fél e gyűrűkke l is, amidő n a csavarany a szinté n ne m fordulha t már , mer t a gyür ü rugékonyságánál fogv a ez t ne m engedi . Tehetün k a Grove-fél e gyürü helyet t egyszer ű vaslemezké t is , melye t egyi k oldalá n a csavaranyáig felhajtunk , miálta l a csavarany a ne m fordulhat . A küls ő hevederne k bordá s é s a hevedercsava r fejéne k ne m teljesen gömböly ű kiképzés e álta l szinté n elérhetjü k ez t a czélt , mer t akkor a csavarfe j minteg y benn e fekszi k a hevede r bordáiba n s igy a csava r e l ne m mozdulhat .

c) Az alátétlemezeknek ol y méretűekne k kel l lenni , hog y a z előforduló legnagyob b nyomás t biztonságga l kibírják , tovább á hogy azo k egyrész t a talpfá k fels ő lapjai n elegend ő fekv ő lappa l bírjanak é s másrészt azoko n a sin talpa i s elegendően rajt a feküdjön . Fontos, hog y a sinszege k számár a készül t lyuka k pontosa n k i legyenek osztva ; a lyukakna k a sinsze g vastagságáná l mindi g eg y milliméterrel tágabbakna k kel l lenniök . Tulvékon y lemeze k alkal -mazásától tartózkodjunk , mer t azo k se m a nyomás t ne m birjá k ki , sem a nyomá s egyenlete s átvitele szempontjábó l ne m felelne k meg .

d) A sinszegek legyene k kettőskampój u szegek , elegend ő nag y kampóval, hog y azokka l egyrész t a sin t jó l l e lehesse n fogn i é s másrészt azoka t egyszerűb b eszközökkel , példáu l egy , a végé n kissé meghegyezet t vasrudda l i s arányla g könnye n kivehessük . A sinszegne k elé g erősne k kel l lenni . Túlságba azonba n e tekintet -ben ne m szaba d menni , mer t e z egyrész t anyagpazarlást , s ig y költségtöbbletet jelenten e é s másrész t tulerő s szegekné l a kiseb b méretű é s esetle g göcsökke l bir ó talpfá k közü l arányla g so k meghasadna.

A kapcsolószerek gyártásának bőveb b ismertetésé t mellőzve , csak a gyártá s ellenőrzésér e é s a z átvételr e szolgál ó próbákat irjuk le .

Az átvev ő közegne k álljo n jogában : minde n kés z adagbó l a mennyiségnek Va°/o-i g men ő tetszésszerint i daraboka t kiválasztan i és azokka l a próbáka t megejteni .

A hevedernek 3 cm-es bels ő hajlítás i sugá r mellet t 45 u - ig terjedő egyszeri , vag y eg y 30°-i g terjed ő id e s od a val ó hajlítás t hideg állapotba n k i kel l birni , anélkül , hog y a törésne k bármel y csekély nyomá t i s mutatná . Vörösizzási g hevítet t állapotba n pedi g nem szaba d törésne k mutatkozni , h a a hajlítás t addi g fokozzuk , mig a ké t vé g egy-eg y czentimétere s bels ő hajlítás i sugá r mellet t egymással össz e ne m ér .

Az alátétlemezeket hide g állapotba n a hengerlé s irányába n párhuzamosan 20°-ig hajlítju k b e s emellet t ne m szaba d semminem ű törésnek se m mutatkozni . Továb b folytatott , a törési g men ő defor -máczió mellet t a hevedere k é s alátétlemezek készítéséné l felhasznál t vasanyagnak SZÍVÓS szál ú vag y fino m szemcséj ű szövete t kel l fel -mutatni.

A hevedercsavarok és sinszegek elkészítésér e szolgáló vasanyag -nak hide g állapotba n 45°-i g terjed ő id e s od a val ó hajlítá s mellet t sem szaba d semminem ű törés t felmutatnia . H a a z anyago t éles -végű kalapácscsa l leütjük , ug y anna k 180 u-os behajlás t kel l kibírni, anélkül , hog y telje s töré s következné k be . A heveder -csavar jóságár a vonatkoz ó tovább i prób a a következ ő is : a csavar -fejet satub a (Schraubstock ) szorítju k é s a csavarorsó t a csavar -anyának folytono s meghúzás a álta l minteg y 30°-i g elforgatjuk ; ha j ó a csavar , ug y eze n prób a utá n se m a csavaranyának , se m a csavarmenetekne k ne m szaba d a z ors ó megnyúlásá n kivü l különösebb kár t felmutatni . A sinszegeke t azonkívü l mé g akkén t is kipróbálhatjuk , hog y a sinszára t é s sinfeje t üllőr e fektetve , azokat kalapácsütésekke l 45°-i g egymásho z hajlítjuk , m i mellet t a szegfejnek a szegszártó l ne m szaba d elválni .

A telje s törési g fokozot t próbákná l a hevedercsava r é s sinsze g vasanyagának teljese n homogé n szövete t kel l felmutatni .

Igen j ó prób a a z is , h a a kapcsolószere k bármelyiké t (vag y azoknak egye s részeit ) hide g állapotba n papirvékonysági g ki -kovácsoltatjuk ; h a a z anya g jó , ug y a kikovácsol t daraboko n semminemű törés t vag y repedés t ne m szaba d észrevenni .

Ha a kipróbál t kapcsolószere k 10%- a a z előir t próbáka t ne m állotta ki , akko r ezeke t a próbáka t nagyob b mennyiségr e kel l ki -terjeszteni. H a pedi g enné l a nagyob b mennyiségné l i s hasonl ó arányban jelentkezne k hibá s darabok , akko r anna k a szállítmányna k átvételét, melyekbő l a próbadarabo k vétettek , me g lehe t tagadni .

A próbadarabo k a szállít ó tulajdoná t képezi k s ne m vétetne k a szállítás i mennyiségb e bele . A z előir t mérete k megállapítás a végett esetle g szüksége s sablonoka t a szállít ó díjtalanu l tartozi k előállíttatni.

A sulymeghatározás hasonlóa n történik , min t a síneknél . Bizonyos mennyisége t tényle g megmérün k s ebbő l kiszámítju k a tényleges átlago s súlyt . A ténylege s sul y hevederekné l é s alátét -lemezeknél a számítot t súlyna k Ví 0/o-áig eltérhet , a heveder -csavaroknál é s sinszegekné l anna k 1%-áig . A fels ő határo n tu l terjedő súlyoka t a megrendel ő ne m kötele s fizetni .

A szállít ó kötele s a z össze s kapcsolószerekbő l 1%-ot , min t tartalékot teljese n díjtalanu l szállítani .

3. Váltók és keresztezések.

A felépítmén y vasalkatrészeihe z tartozna k a váltók é s keresz­tezések is . Mive l minde n szokáso s sinszelvényhe z a megfelel ő váltók a profiltáblákba n má r úgyi s adv a vannak , azokna k behatób b ismertetését ezútta l elhagyju k s azokr a vonatkozóla g csa k néhán y fontosabb nézőponto t emiitün k fel .

Általában csa k csucssines váltókat alkalmazna k manapsá g s a tompavégü , czigányváltókna k i s nevezet t váltókka l csa k alsóbb -rendű, rövi d idei g tartó , mondhatn i teljese n ideiglene s jelleg ű erdei vasutakná l találkozunk .

A váltósine k rendese n a foly ó vágán y sínéine k anyagábó l készülnek.

A keresztezések öntöt t aczélbó l készülnek, fölül megkeményítet t réteggel.

Azon csúszófelületeknek , amelyeken a csucssinek csúsznak, telje -sen simá n gyalultakna k kel l lenni . A csúszó - é s gyöklemezekné l az egymássa l érintkezésb e jöv ő felületekne k pontosa n egymásho z kell illeszkedniök . A különböz ő kapcsolószere k részér e szolgál ó csavarlyukak ponto s beosztás a különöse n fontos . A csucssine k

végeit pontosa n l e kel l gyalulni , hog y azo k a tősinne l pontosa n érintkezhessenek.

Ezeknek a z alkatrészekne k átvételére vonatkoz ó próbá k hasonlóak azokhoz , min t amelyeke t má r eddi g i s ismertettünk .

A főkövetelmén y az , hog y a vált ó jó l záródjon , aza z a z állitó -készülék helye s legyen , hog y ennek , valamin t a kapcsolórudakna k segélyével a váltó t pontosa n (teljesen ) lehesse n állítani , am i pedi g azt jelenti , hog y a csucssi n a tősinhe z pontosa n hozzáilleszkedjék .

A czik k később i folyamá n bemutatot t kitér ő rajzábó l a váltó -nak a z elrendezés e i s kivehető . (Folyt , köv. )

ú£ e J * c i ?

Az ártéri erdősítések két veszedelmes ellensége. I r ta : Kőfalusi Győző m . kir . erdőmérnök .

z „Erdészet i Lapok " L1V . évfolyamána k XXII I . é s X X I V . füzetében megjelen t közleményembe n czélzás t tette m a z ártéri szigeterdő k erdősítéseine k ké t veszedelmes ellenségére.

E ké t ellensé g egyik e a vándorpatkán y (ne m viz i poczok) , amel y ártéri erdősitéseinke t árvize k idejé n szokt a seregese n felkeresni .

Ilyen alkalmakko r rágásáva l nemcsa k csemetéket , hanem 1 0 cm mellmagassági átmérő t meghalad ó fácskáka t i s tönkretesz .

Károsítása abbó l áll , hog y a fiata l fácská k kérgé t a gyökf ő felett körülrágja . E munkájába n annyir a körültekintő , hog y ali g marad fácska , mel y gyilko s fogai t elkerülné .

A fanemekbe n válogatn i látszik . A pancsova i m . kir. erdőgondnoksághoz tartoz ó Dunaszigeteke n

megtelepitett faneme k közü l leginkáb b a maga s kőris t kedveli . Nagyobb vízállá s mellett , miko r a füztuskókr a felszorul , a füz -sarjakat se m [vet i meg ; a sarjako n szakadozotta n ejtet t rágá s azonban az t árulj a el , hog y a fü z különö s Ínyér e nincsen .

Furcsa enne k a z állatna k a megjelenése . Ma mé g se m hire , se m hamva ; holna p má r seregese n lep i

el a szigetet . Hog y honna n kerü l elő , errő l mé g megbízhat ó adataim nincsenek .