a kárpátok ásványai állandó...

Geoda, XXIV. évf. 2. szám, 2014 29

„A Kárpátok ásványai” állandó kiállításFehér béla1* és szakáll sándor1,2

1 Herman Ottó Múzeum, Ásványtár, 3525 Miskolc, Kossuth u. 13.2 Miskolci Egyetem, Ásványtani-Földtani Intézet, 3515 Miskolc-Egyetemváros

* E-mail: [email protected]

A Kárpátok Dévénytől az Al-Dunáig terjedő, mintegy 1500 km hosszúságú hegységvonulatamindenekelőtt földrajzi kategória, mivel geológiai felépítését tekintve egymástól jelentősmértékben eltérő részekre osztható. Ásványtanilag rendkívül sokszínű területről van szó,hiszen a világon ismert kb. 4900 ásványból mintegy 1400 megtalálható a területén. Többmint 70 azoknak a még ma is érvényes ásványfajoknak a száma, melyeket a világon előszöritt fedeztek fel. A Kárpátok ásványkincseit már az őskorban bányászták, ásványtani válto-zatossága pedig Agricola idejéből, vagyis a 16. század közepétől ismert. Az ásványgyűjtés-ről szóló első írásos dokumentumok is ebből a korszakból származnak. Kiállításunkon enneka rendkívül érdekes területnek az ásványvilágát mutatjuk be mintegy 1000 példányon keresz-tül, melyek több, mint 400 különféle ásványt reprezentálnak.

A kiállításban a Kárpátok területét 19részre bontottuk, s ezekben a földrajzi egy-ségekben mutatjuk be a hegységrendszerásványait nyugatról kelet felé haladva. Azegyes területek lehatárolása némileg önké-nyes, nagyságuk is erősen változó (1. ábra).Általánosságban elmondható, hogy a kisebbméretű területek ásványtanilag érdekeseb-bek. Egy-egy terület bemutatása földtani tér-képpel kezdődik, melyen megtekinthetők azadott egység legfontosabb kőzetei, valaminta kiállított darabok lelőhelyeit is feltüntettükrajta. A térképek mellett régi és új lelőhely-fotók, híres mineralógusok arcképei ésásványfotók is színesítik a kiállítást (2. ábra).

A következőkben a tárlat 19 egységénsorba menve, szemelvényesen mutatjuk be alegfontosabb vagy legérdekesebb ásványo-kat, ásványtársulásokat.

1. Morva- és Lengyel-Kárpátok. Emlí-tésre méltóak a lengyel részen található só-és kéntelepek. A sótelepek (Wieliczka és

Bochnia) főbb ásványai a halit (vagy kősó)és az anhidrit. A kéntelepek (Machów és Tar-nobrzeg) leggyakoribb ásványai a terméskénés a cölesztin. A morva oldalon az üledékek-hez köthető kalcitot (Štramberk) és gipszet(Kobeřice) lehet megemlíteni. Érdekesekmég a mezozoós alkáli és ultrabázisos vul-kanitok ásványai, pl. klinoptilolit (Příbor).

2. Kis-Kárpátok, Tribecs-hegység, Kis- ésNagy-Fátra, Alacsony- és Magas-Tátra. Kétércesedés emelhető ki: Bazin (Pezinok)-Per-nek, illetve Úrvölgy (Špania Dolina)-óhegy(Staré Hory). Mindkettő hidrotermás geneti-kájú, vagyis az ércásványok forró vizekbőlváltak ki. Bazin-Pernek környékén metamorfkőzetekben impregnációs antimonércesedésvolt, itt a fő ércásvány az antimonit. Ásvány-tani szempontból azonban ennek oxidációstermékei, vagyis a kermezit, a valentinit és aschafarzikit érdekesek. A világ legszebb ker-mezit-példányai Pernekről kerültek elő; ezekugyanúgy néznek ki, mint a tűs antimonitok,

Geoda, XXIV. évf. 2. szám, 201430

csak bíborvörös színűek. A schafarzikitetpedig Perneken fedezték fel. Úrvölgy-óhegykörnyékén permi és alsó triász kőzetekbenteléres jellegű rézércesedés található, de ittsem az elsődleges ércásványok, hanem abelőlük képződött, másodlagos, kék és zöldszínű rézásványok fontosak ásványtaniszempontból, pl. devillin, langit, malachit,azurit, tirolit, brochantit.

3. Selmeci- és Körmöci-hegység. A Sel-meci-hegységben neogén vulkanitokhozkötődő hidrotermás ércesedések ismertek,ahol egy kb. 92 km2-es területen közel 120érctelér található. Ezek teljes hosszúságaeléri a 10 km-t. Mintegy 190 ásványfajt írtak

le innen, melyek közül néhány jelentősércásvány: galenit, szfalerit, kalkopirit, akan-tit, termésezüst, pirargirit, stefanit. Szépek azérceket kísérő meddőásványok (kvarc, kal-cit, barit) is. A Körmöci-hegység kőzettanifelépítésében a Selmeci-hegységgel lénye-gében megegyezik. A körmöci aranybányá-szat a 8-9. században kezdődött. Az itteninyersanyagból verték a híres körmöci aranydukátokat.

4. Polyána, Jávoros, Karancs-Medves ésAjnácskői-hegység. Neogén vulkanitok(andezitek és bazaltok) uralkodnak. Érdeke-sek az üregeikben lévő, hidrotermás ásvá-nyok, pl. aragonit (Korláti = Konrádovce),

1. ábra: „A Kárpátok ásványai” kiállítás területi bontása. A számokhoz tartozó területek neveit lásd a szövegben.


vagy a különböző zeolitok (szkolecit, mezo-lit, phillipsit, episztilbit). Ez utóbbiak leg-fontosabb lelőhelyei Sátorosbánya (ŠiatorskáBukovinka) és Salgótarján környékén van-nak. A bazaltokban esetenként nagy forste-rit- és kaersutit-kristályok is előfordulhatnak(Bárna). Ezek azonban nem hidrotermás ere-detűek, hanem korábban, még a kőzetolva-dékból (magmából) váltak ki. Említésreérdemesek a terület faopáljai (Póráz = Pov-razník és Nógrádszakál).

5. Mátra, Cserhát, Börzsöny és Viseg-rádi-hegység. A Cserhát kivételével a többihegységben miocén andezitek vagy dácitokaz uralkodó kőzetek. Számos hidrotermásércesedés alakult ki bennük. Nagybörzsöny:bizmut-ércesedés (termésbizmut, bizmutin,

ikunolit, cosalit). Gyöngyösoroszi és Mátra-szentimre: ólom- (galenit), cink- (szfalerit,wurtzit), réz- (kalkopirit) és antimon-ércese-dés (antimonit), szép meddőásványokkal(kvarc, kalcit, barit; 3. ábra). Világviszony-latban is jelentősek az itteni wurtzitkristá-lyok. Recsk: rézércesedés (kalkopirit, enar-git, luzonit), szép másodlagos szulfátokkal(halotrichit, kalkantit). Sokféle szilikát ismegtalálható itt, különösen a kontaktmeta-morf eredetűek érdekesek (wollastonit,hedenbergit, epidot). Külön említést érdemelegy ritka szerves ásvány, a whewellit tökéle-tes, csepp alakú ikerkristálya. Fontos lelő-hely még Dunabogdány, ahol a dácit üregei-ben szép zeolitok (kabazit, sztilbit, analcim)vannak. Közülük is kiemelkedők a kabazit

2. ábra: A kiállítás alsó szintjének részlete. Fotó: Fehér Béla.


tárcsaszerű ikerkristályai („fakolit”), melyeka világon itt a legnagyobbak. A Cserhátotfőleg üledékes kőzetek építik fel, a bennüktalálható ásványok közül a gipszet (Felsőpe-tény) és a kalcitot (Keszeg) lehet kiemelni.

6. Budai-hegység, Pilis, Gerecse, Vértesés Velencei-hegység, Bakony, Balaton-felvi-dék, Mecsek és Villányi-hegység. A Budai-hegységet és a Pilist döntően üledékes kőze-tek építik fel. Triász mészkövekhez kötődneka látványosabb darabok: kalcit, barit (Buda-pest). A Gerecsében és a Vértesben triászmészkövek és dolomitok uralkodnak, ben-nük pl. barittal (Csolnok). Fontosak a krétaés eocén bauxittelepek, hozzájuk köthető agánti gipsz. Az eocén kőszenekhez kapcso-lódóan innen kerültek elő a világ legnagyobb

mellitkristályai (Bicske-Csordakút). A szén-telepekben található még pl. az aluminit,tschermigit (Mogyorósbánya), gipsz (Bajna)és kochsándorit (Mány). A Velencei-hegysé-get karbon korú gránitok és eocén andeziteképítik fel. A gránithoz köthető kőzetalkotók:kvarc, ortoklász (Székesfehérvár, Pákozd),az andezitben zeolitok, pl. sztilbit (Nadap).A Bakonyban triász karbonátok dominálnak,fő kőzetalkotójuk a kalcit (pl. ugod). Fontosnyersanyag a jura korú mangánérc (Úrkút,Eplény), melynek kiállításunkban bemutatottásványai a piroluzit, a manganit, a kriptome-lán és a rodokrozit. A kréta és eocén bauxitokegyik fő alkotója a böhmit (Iharkút). A Bala-ton-felvidéken a pliocén bazaltvulkanizmuskőzetei uralkodnak, bennük a földköpenyből

3. ábra: Kvarc (ametiszt), Gyöngyösoroszi. A példány hosszúsága: 7 cm. Fotó: Tóth László.


származó zárványokkal (forsterit, Szentbék-kálla). Az üregekben zeolitok találhatók, pl.nátrolit (uzsa; 4. ábra), thomsonit (Bazsi) ésgonnardit (Zalahaláp). A Mecsek változatosföldtani felépítésű. Kiemelhető a perm korúuránércesedés, melynek fő ércásványa azuraninit (Kővágószőlős). A jura korú fekete-szén-telepből írták le az ammóniomagnezio-voltaitot (Pécs-Vasas). A Villányi-hegységetalapvetően mezozoós (főleg triász) mészkö-vek építik fel, bennük kalcittal (Beremend).

7. Szepes-Gömöri-érchegység. A Felvi-dék (vagyis a régi Felső-Magyarország) leg-jelentősebb ércterülete, ma Szlovák-érc-hegységnek is nevezik. Néhány fontosabbércesedését tudjuk kiemelni. Libetbánya(Ľubietová): a középkor óta bányászott

rézércesedés. A kék és zöld színű másodla-gos rézásványok szerepelnek főleg a kiállí-táson: azurit, malachit, pszeudomalachit, lan-git (5. ábra). Itt felfedezett ásványok: libet-henit (a város német nevéről elnevezve),eukroit, mrázekit. Nyustya (Hnúšťa): mag-nezittelepben nagyméretű piritkristályok.Dobsina (Dobšiná): a 19. végéig ez volt alegjelentősebb európai nikkel- és kobaltérce-sedés. Ércásványok: gersdorffit, skutterudit.Rajtuk másodlagos ásványokból álló kivi-rágzások: a nikkeltől zöld színű annabergités a kobalttól rózsaszín eritrin. Itt vannakmég mezozoós szerpentinitek is, melynekfontosabb ásványai a krizotil és az andradit.Vashegy (Železník): lencse alakú metaszo-matikus, karbonátos vasércesedés, az oxidá-

4. ábra: Nátrolit, Uzsa. Képszélesség: 1,2 cm.Fotó: Jáger Viktor.

5. ábra: Langit, Libetbánya (Ľubietová,Szlovákia). A példány magassága: 14 cm.

Fotó: Kulcsár Géza.


ciós zónában goethittel. Itt fedeztek fel kétfoszfátásványt, a vashegyitet és az evansitot.Iglófüred (Novoveská Huta): rézércesedés,bennük kék és zöld színű, másodlagos rézás-ványokkal: krizokolla, tirolit, klinoklász, kal-kofillit. Alsósajó (Nižná Slaná): karbonátos-szulfidos ércesedés vas-karbonátokkal(ankerit, sziderit) és szulfidokkal (jamesonit,cinnabarit). Európa legjelentősebb magne-zittelepei itt találhatók: Nyustya (Hnúšťa),Jolsva (Jelšava) és Borda (Burda). A magne-zit mellett szép dolomit, paligorszkit és talkjelenik meg. Rozsnyó (Rožňava): a 13. szá-zadtól napjainkig bányászták a vasércet. Főércásványai a sziderit és a goethit, bennüknéhány érdekes szulfiddal (kobellit, tinti-nait). Híres a barit nyúlt, oszlopos változata

(wolnyn). Csucsom (Čučma): antimonit-kvarctelérek és mangánércesedés (rodonit,jacobsit). Ötösbánya (Rudňany): sziderit-barit-szulfidos telérek, melyek akár a 7 km-es hosszúságot is elérhetik. A szulfidok közülszépek a tömeges, vörös cinnabaritok, mely-hez kapcsolódva terméshigany is megjelenik.Szomolnok (Smolník): sztratiform (réteg-szinthez kötött) rézércesedés (kalkopirit) sokpirittel. A szulfidok mállásából sokfélemásodlagos szulfát képződött, pl. slavíkit,fibroferrit.

8. Gömör-Tornai-karszt, Bükk és Uppo-nyi-hegység. A terület legfontosabb lelőhe-lye Rudabánya, ahonnan mintegy 150 féleásványt ismerünk. Itt triász dolomitok meta-szomatózisával létrejött karbonátos vasérce-sedés ismert (sziderit), az oxidációs zónábanszép goethitekkel és hematittal. Hidrotermásszulfidos ércesedés is ismert innen (kalkopi-rit, tetraedrit, galenit, szfalerit), melyek átala-kulásából változatos ásványegyüttes jött létreterméselemekkel (réz), szulfidokkal (bornit,cinnabarit), oxidokkal (kuprit, tenorit), kar-bonátokkal (azurit, malachit, rosasit; 6. ábra)és szulfátokkal (antlerit). Szépek még azércesedést kísérő meddő ásványok (barit,aragonit, kalcit) is. A területen perm-triászkorú evaporitok (sókőzetek) is ismertek(Alsótelekes, Perkupa, Gömörhorka =Gemerská Hôrka), melyek fő ásványai azanhidrit és a gipsz. Különleges szépségűek aterület barlangjaiban (Aggteleki cseppkőbar-lang, az Esztramos-hegy barlangjai) találhatókalcitok, melyekből néhány szép esztramosidarab van kiállítva. A Bükköt főleg triászmészkövek építik fel, így ásványtanilag nemváltozatos, a kalcit uralkodik (pl. Eger).Különlegesség a Lillafüred melletti triászmagmatitok kvarcos-albitos teléreiben talál-ható axinit-(Fe) és epidot. A Szarvaskő kör-nyéki, jura korú bázisos magmás kőzetekhez

6. ábra: Malachit, Rudabánya. Képszélesség: 2,5 cm. Fotó: Jáger Viktor.


is érdekes ásványok tartoznak (pargasit,prehnit). Az upponyi-hegységet idős (pale-ozoós) kőzetek építik fel. Dédestapolcsánymellett az agyagpalában sokféle foszfátás-vány ismert (pl. kingit).

9. Eperjes-Szalánci-hegység, Vihorlát,Szepesi Magura és Tokaji-hegység. A terüle-ten miocén korú andezitek és riolitok, illetveezek tufái dominálnak. Ércesedés nem sokvan (pl. Aranybánya = Zlatá Baňa, Telkibá-nya), így látványos ércásványokat se nagyontalálunk. ugyanakkor Németvágás (Porubapod Vihorlatom) lelőhelyen két új ércásványtis felfedeztek az utóbbi években (vihorlátités telluronyevszkit). Ásványtanilag érdeke-sek az építőipari célra bányászott andeziteküregeiben lévő ásványok, pl. Felsősebesen(Vyšná Šebastová) kabazit, danburit és dato-lit, Fintán (Fintice) kabazit és sztilbit, Erdő-bényén sziderit, kalcit és szaponit (maurit-

zit), Tállyán kalcit és opál (hialit). A Kárpá-tok, bár ásványkincsekben gazdag, egyvala-miben mégis nagyon szegényes. Nincsenekdrágakőtelepek! Egyetlen kivétel a vörösvá-gási (Červenica) nemesopál. Az ausztrálnemesopálok felfedezése előtt (1872) ez volta világ első számú nemesopál-lelőhelye. Atermelés 1922-ben szűnt meg. Egyébként azEperjes-Tokaji-hegységben sok helyen talál-hatók kvarc- és opálváltozatok, pl. Dargó(Dargov), Zemplén (Zemplín; 7. ábra), Her-lány (Herľany), Biste (Byšta), Telkibánya,Nyíri, Erdőhorváti, Komlóska, Megyaszó,Arka stb. Ipari szempontból fontosak még ariolittufák mállásából létrejött nemesanyag-telepek. Ezek ásványai nem túl látványosak,de gazdaságilag fontosak: metahalloysit(Nagymihály = Michalovce), kaolinit(Szegi), illit (Füzérradvány).

7. ábra: Kvarc (kalcedon), Zemplén (Zemplín, Szlovákia). A példány hosszúsága: 8 cm. Fotó: Kulcsár Géza.


10. Ukrán Kárpátok. Ásványtanilag alegkevésbé ismert terület a Kárpátokban.Kiemelhetők a Nagymuzsaly és Beregszászkörnyéki polimetallikus (többféle fémet tar-talmazó) ércesedések ásványai: galenit,wurtzit, kvarc, barit, alunit. Fontosak a mio-cén üledékekhez köthető kősó- és kálisótele-pek. Az előbbire példa Aknaszlatina (Szolot-vina), az utóbbira Kalus. A kősótelepek főásványa a halit (kősó), míg a kálisótelepek-ben különböző K-halogenidek és K-szulfá-tok uralkodnak. Kalusról írták le a szingenitásványt, a kiállításunkban szerepel még pik-romerit erről a lelőhelyről. Az üledékes ere-detű kéntelepek is jelentősek (pl. Jaziv), ter-méskénnel (8. ábra). A kvarc- és opálválto-zatok közül kiemelhető a kvarc „máramarosigyémánt” nevű változata, mely kisméretű,színtelen, zömök oszlopos, gyémántfényűkristályokat alkot (Alsóverecke = NyizsnyiVorota). ókemencéről (Kamjanica) bemutat-

juk az opál ungvárit nevű, nontronittól zöldszínű változatát. Szarvaskútról (Olenyovo)írták le a kárpátitot, ezt a ritka szervesásványt, melyet a Kárpátokról neveztek el.

11. Máramarosi-, Radnai- és Besztercei-havasok. A kiállított darabok jó része kétlelőhelyről származik, ezek Iacobeni ésóradna (Rodna). Iacobeniben kambrium-ordovícium időszaki metamorfitokban man-gánércesedés fordul elő, Mn-szilikátok(rodonit, spessartin, manganogrunerit) domi-nanciájával, de található még rodokrozit éssok más Mn-ásvány is a lelőhelyen. Ezek azásványok főleg tömeges megjelenésűek,ezért csiszolatokban mutatjuk be őket. órad-nán felső prekambriumi sztratiform ólom- éscinkércesedés fordul elő metamorf mészkö-vekben, melyeket helyenként miocén ande-zitek szelnek át, s ezeket hidrotermás érce-sedések kísérik. Ezekben nagy kristálymé-retű pirit, galenit és szfalerit található, egyébszulfidok (boulangerit, bournonit) és meddőásványok (pl. dolomit) mellett. Párva (Parva)környékéről metamorf kőzetek alkotóit (akti-nolit, muszkovit) állítottuk ki.

12. Kelemen- és Görgényi-havasok, Har-gita- és Persányi-hegység. Változatosásványtársulások jellemzik. Alsórákoson(Racoş) pliocén bazaltban Ca-szilikátoskőzetzárványok találhatók, bennük ritkaásványokkal (pl. larnit, mayenit, ettringit,tobermorit, afwillit). A felső-köpeny eredetűlherzolitos kőzetzárványok fő alkotója a zöldforsterit. A bazaltok üregeiben hidrotermásásványok (augit, albit) figyelhetők meg. Mál-nás (Malnaş) és Sepsibükszád (Bixad) kör-nyékén miocén andezitek és shoshonitokkőzetzárványaihoz kötött kontaktmetamorf(diopszid), illetve üregekben, repedésekbenhidrotermás ásványok (hematit) mutatkoz-nak. Parajdról (Praid) miocén sótelepbőlhalit (kősó), Gura Haitiin pliocén vulkaniz-

8. ábra: Terméskén, Jaziv (Ukrajna). A kristály 3 cm-es. Fotó: Jáger Viktor.


mushoz kötött kéntelepből terméskén,Korondról tömeges kalcitból és aragonitbólkészült csiszolatok, a torjai (Turia) Büdös-hegyről vulkáni utóműködés során manap-ság képződő (recens) terméskén, timsó ésmás szulfátok láthatók a kiállításon.

13. Avas-, Gutin-, Cibles- és Lápos-hegy-ség. Az egész Kárpátokat tekintve talán ittfordulnak elő a leglátványosabb ásványok.Neogén vulkanitokhoz kötve számos helyentalálható hidrotermás ércesedés, sok bányátegészen a közelmúltig műveltek. Az Erdélyi-érchegység mellett itt fedezték fel a legtöbbúj ásványt a Kárpátokon belül. Fontosabbérclelőhelyek: Nagybánya (Baia Mare), Fel-sőbánya (Baia Sprie), Herzsabánya (Herja)és Kapnikbánya (Cavnic). Sokféle ércásvány

fordul elő pompás példányokban: antimonit,pirit, galenit, szfalerit, bournonit, tetraedrit,kalkopirit, berthierit, pirrhotin. Szépek azérceket kísérő meddőásványok is: kalcit,dolomit, kvarc, barit, sziderit, rodokrozit (9.ábra), gipsz, realgár, auripigment. A terüle-ten található még Macskamező (Răzoare),ahol középső proterozoikumi metamorfkőzetekben pegmatittestek vannak, nagymé-retű muszkovittal és turmalinokkal. Koráb-ban mangánbánya is működött itt, az ércese-dés idős gneiszek kvarcitjaihoz kötődik. Sok-féle Mn-ásvány ismert innen: manganit,spessartin, manganogrunerit, jacobsit, rodo-nit. Kötelesmezőn (Trestia) neogén andezi-tekhez és tufákhoz kapcsolódva szép kékkalcedonok ismertek.

9. ábra: Rózsaszín rodokrozit színtelen kvarccal, Kapnikbánya (Cavnic, Románia). A példány hosszúsága: 14 cm. Fotó: Kulcsár Géza.


14. Gyergyói-, Csíki- és Háromszéki-havasok. A Kárpátokban egyedülállóak aDitró (Ditrău) és Orotva (Jolotca) környéki,valószínűleg jura korú alkáli magmatitok,elsősorban nefelinszienitek. Ezekhez köthetőásványok: szodalit (10. ábra), kankrinit, tita-nit, cirkon, monacit-(Ce), allanit-(Ce), egi-rin, kaersutit, nefelin. Balánbányán (Bălan)alsó kambriumi metamorf palákban rézérce-sedés fejlődött ki, melynek fő ércásványa akalkopirit. Itt különböző másodlagos Cu-ásványok is előfordultak (termésréz, allofán,azurit). Kovászna (Covasna) környékén for-rásvizekből jelenleg is válnak ki karbonátok(aragonit) és arzén-ásványok (realgár, para-realgár).

15. Fogarasi-, Szebeni-, Szászsebesi-,Lotru- és Páreng-havasok. Lényegében ez aDéli-Kárpátok, melyet közepes fokú meta-morf kőzetek, elsősorban csillámpalák ésgneiszek építenek fel. Bennük nagyra nőttkőzetalkotó ásványok (muszkovit, biotit, kia-nit, sztaurolit, tremolit, almandin, sörl) for-dulhatnak elő (11. ábra). A metamorf kőze-tekben Szebenjuharos (Păltiniş) környékénlítium-tartalmú pegmatitok találhatók, Li-ásványokkal (szpodumen, trifilin). ObârşiaLotrului és Tismana környékén szerpentini-tek, zöld színű szerpentinásványokkal (lizar-dit, antigorit). Almásmező (Poiana Mărului)mellett magas fokú metamorf kőzet, eklogittalálható a jellemző ásványaival: pirop ésomfacit.

10. ábra: Kék szodalit nefelinszienitben, Orotva (Jolotca, Románia). Képszélesség: 6 cm.

Fotó: Kulcsár Géza.

11. ábra: Kékesszürke kianit kvarcitban, Oltfelsősebes (Sebeşu de Sus, Románia). Képszélesség: 8 cm. Fotó: Kulcsár Géza.


16. Krassó-Szörényi-érchegység, Ruszka-havas, Lokva-, Almás- és Orsovai-hegység.A Bánság területén (a Krassó-Szörényi-érc-hegységben) banatitnak nevezett magmati-tok (főleg granodiorit, emellett még diorit,gránit, szienit) nyomultak be a kréta-paleo-cén idején a karbonátos üledékekbe és ter-mikusan metamorfizálták azokat (kontakt-metamorfózis). Így jöttek létre a szkarnok,bennük érctelepekkel. Fontosabb lelőhelyek:Vaskő (Ocna de Fier), Dognácska (Dogne-cea), Szászkabánya (Sasca Montană), Ora-vica (Oraviţa), Csiklova (Ciclova Montană)és Újmoldova (Moldova Nouă). A szkarnokfő kőzetalkotói a különböző Ca-szilikátok:andradit (12. ábra), vezuvián, wollastonit(ezt az ásványt Csiklován fedezték fel), tre-molit, epidot, diopszid. A szkarnos kőzetek-ben vasércek (goethit, hematit, magnetit),ólomércek (galenit), bizmutércek (bizmutin,bizmutoferrit), rézércek (bornit, aurikalkit,veszelyit, kuprit, malachit, azurit, cianotri-chit) fejlődtek ki. A szkarnokhoz kötve szá-mos más ásvány is található még, pl. egyborát, a ludwigit, melyet Vaskőn fedeztek fel.Gyaláron (Ghelari) karbonátos kőzetekbenkifejlődött hidrotermás-metaszomatikus vas-ércesedés fordul elő (goethit, piroluzit). Van-nak a területen még szerpentinitek is (Tiszafa= Eibenthal), különböző ásványokkal (krizo-til, antigorit, lizardit, hidromagnezit, reeve-sit, mcguinnessit), Tiszócán (Tisoviţa) króm-ércesedéssel (kromit).

17. Erdélyi-érchegység. A Kárpátok talánleghíresebb érces területe, itt van az ún.Aranynégyszög (Brád-Aranyosbánya-Zalat-na-Nagyág), ahol neogén (főleg miocén) vul-kanizmushoz (riolit, dácit, andezit) kötötthidrotermás aranyércesedések fordulnak elő.Már a rómaiak is bányászták az itteni érce-ket. Fő ércásvány a termésarany, legfonto-sabb lelőhelye talán Verespatak (Roşia Mon-

tană). Ásványtani szempontból azonban azAu- és Ag-telluridok a legérdekesebbek,melyek közül néhányat itt fedeztek fel: nagy-ágit, múzeumit, krennerit, muthmannit, pet-zit, stützit (Nagyág = Săcărâmb) és szilvanit(Aranyosbánya = Baia de Arieş). A világegyik leghíresebb ásványlelőhelye Nagyág,mert a fenti telluridokon kívül még itt fedez-ték fel a rodokrozitot, az alabandint és a kra-utitot, ez összesen kilenc új faj! A Kárpátok-ban ezzel Nagyág a rekorder, de nemzetköziszinten is benne van a legjobb ötvenben. Azércesedéseken kívül meg kell említeni mégnéhány lelőhelyet. Felvácán (Vaţa de Sus)granodiorit és mészkő határán különlegeskontaktmetamorf ásványtársulás (vezuvián,andradit, wollastonit, plombièrit, tobermorit)található, a világ legnagyobb gehlenitkristá-lyaival. Kristyorban (Crişcior) miocén dácitüregeiben különböző hidrotermás szilikátok

12. ábra: Andradit, Dognácska (Dognecea,Románia). Képszélesség: 5 cm.

Fotó: Szakáll Sándor.


(okenit, apofillit, kabazit, mordenit) fejlőd-tek ki. Az Aranyi-hegy (uroi) vörös színűandezitjéből írták le a pszeudobrookitot (13.ábra) és a magneziofluorohastingsitet. Teke-rőn (Techereu) riolit és andezit repedéseibenszép achátok találhatók. A facebányai (FaţaBăii) ércesedésből írták le a terméstellúrt ésa telluritot. Aranyosbányán (Baia de Arieş)metamorf palákban sztaurolit, almandin ésamfibol jelenik meg.

18. Gyalui- és Torockói-havasok, Kalo-taszegi-dombság. Mészkőn (Cheia) miocénagyagmárgában nagy gipsztelepek, alabást-rom és máriaüveg változatokkal. Koppándon(Copăceni) mezozoós bázisos magmatitok-ban zeolitok (heulandit, sztilbit), miocén üle-dékekben gipsz. Járabányán (Băişoara) bana-titok és kristályos mészkövek, illetve felsőkréta üledékes kőzetek érintkezésénél Mg- ésCa-szkarnok fordulnak elő magnetit- és pirr-hotin-ércesedéssel. Egyéb ásványai: krizotil,

kvarc, kalcit, pirit, ludwigit, magnetit, and-radit. Melegszamos (Someşu Cald) környé-kén metamorf kőzetek találhatók, melynekalkotói: mikroklin, muszkovit, turmalin. Ara-nyosivánfalván (Cacova Ierii) – Járabányá-hoz hasonlóan – banatitok és kristályosmészkövek, illetve felső kréta üledékes kőze-tek érintkezésénél Mg- és Ca-szkarnok fej-lődtek ki. Szép ludwigit és ilvait ismertinnen.

19. Bihar-hegység, Béli-hegység, Kalota-havas, Királyerdő, Réz-hegység. Itt a legfon-tosabb lelőhely Rézbánya (Băiţa Bihor), aholgranodiorit és triász mészkő határán polime-tallikus (Cu, Zn, Pb, Mo, Bi) érctelep alakultki kontaktmetamorf és hidrotermás geneti-kával. A felszín közelében az ércek jelentősoxidatív átalakuláson mentek át, így sokfélemásodlagos ásvány képződött. Nagyon vál-tozatos az ásványegyüttese, több mint 100féle ásvány ismert Rézbányáról, melyekközül hatot itt fedeztek fel: hemimorfit,kupromakovickyit, kuproneyit, makovickyit,paděrait, szaibélyit. Kontaktmetamorf ásvá-nyok: andradit, grosszulár, wollastonit, sza-ibélyit, ludwigit. Ércásványok: molibdenit,kalkozin, bizmutin, pirit, bornit, lillianit,makovickyit, paděrait. Másodlagos ásvá-nyok: réz, malachit, wulfenit, hemimorfit,piromorfit, hidrocinkit, aurikalkit. Az egy-kori uránbánya fő ércásványa az uraninit,ennek egyik átalakulási terméke az uranofán.Irtásfalu (Lazuri) környékén Co-Ni ércese-dés fordul elő, melynek fő ásványai: gers-dorffit, skutterudit, nikkelin. Ismert lelőhelymég Bondoraszó (Budureasa), ahol granodi-orit és mészkő, illetve dolomit határán kon-taktmetamorf ásványok (brucit, flogopit)jelennek meg. Kissebesen (Poieni) miocéndácit repedéseiben hidrotermás ásványok(sztilbit, laumontit) találhatók. Egyébként eza dácit kőzet típuslelőhelye.

13. ábra: Pszeudobrookit, Arany (Uroi, Románia). Képszélesség: 2 mm.

Fotó: Tóth László.

a kárpátok ásványai állandó...

Documents