a kagylósráko (ostracodak kagylóina) variabilitásárók...

16
Fragm. Min. Pal. 4. 147.1. A kagylósrákok (Ostracoda) kagylóinak variabilitásáról BERINKLY László FARKAS Henrik Természettudományi Múzeum Állattára. Budapest ABSTRACT: The variabilities of some measurements of two different Ostracoda species (Cypris pubera 0. P. Müller and Notodromas monacha 0. P. Müller) investigated by the authors. They conclude that measurements of the shells are suitable for the separation of species. Vizsgálataink során arra a kérdésre igyekeztünk választ kapni, hogy a kagylósrákok kagylóinak méretadatai milyen mértékben használhatók fel taxonómiai célokra? E kérdésnek a kagylósrákok esetében különös fontossága van. Ugyanis az Ostracoda-kutatá- sokra jellemző, hogy a zoológusok főként a lágyrészek alapján határozzák meg a fajokat, s a kagylókat csak másodlagosan hasz- nálják fel taxonómiai célokra. Igy azután a kagylókat csak fe- lületesen irják le, rajzban is csak kezdetlegesen ábrázolják. Többnyire csak az egyik oldali kagylóról tesznek emlitést, gyakran figyelmen kivül hagyják a him kagylóit, holott azok nem egyeznek meg a nőstényével. A lárvák kagylóit gyakorlatilag so- hasem irják l e , vagy ábrázolják. A kagylók hiányos leirása a paleontológusok munkájában okoz sok nehézséget, holott az Ostracodák paleontológiái szempontból i- gen jelentősek; elsősorban paleo-ökológiai kérdések eldöntésére alkalmasak. Mivel a mélytengerekben, sekélytengerekben, a part- menti zónákban, félsósvizben és édesvizben egyaránt élnek és éltek a földtörténet során, jól jelzik a múltban bekövetkezett környezetváltozásokat. Pontosságukat nagymértékben emeli az a körülmény, hogy kagylóik tömegesen kerülnek elő a próbákból. A recens fajok kagylóinak hiányos leirása paleontológiái szem- pontból több nehézséget is okoz; ezek közül csupán azt a tényt

Upload: others

Post on 01-Dec-2019

6 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Page 1: A kagylósráko (Ostracodak kagylóina) variabilitásárók lpublication.nhmus.hu/pdf/fragpal/Fragm_min_pal_1973_Vol_4_65.pdf · belső peremtől "inne margin"-tór l a külső peremi

Fragm. Min. Pal. 4. 147.1.

A kagylósrákok (Ostracoda) kagylóinak variabilitásáról

B E R I N K L Y László — F A R K A S H e n r i k T e r m é s z e t t u d o m á n y i M ú z e u m Ál lat tára . Budapest

ABSTRACT: The v a r i a b i l i t i e s of some measurements of two d i f f e r e n t Ostracoda species ( C y p r i s pubera 0 . P. Müller and Notodromas monacha 0 . P. Müller) i n v e s t i g a t e d by the authors. They conclude t h a t measurements of the s h e l l s are s u i t a b l e f o r the separa t i o n of species.

Vizsgálataink során a r r a a kérdésre igyekeztünk választ k a p n i , hogy a kagylósrákok kagylóinak méretadatai milyen mértékben használhatók f e l taxonómiai célokra? E kérdésnek a kagylósrákok esetében különös fontossága van. Ugyanis az Ostracoda-kutatá-sokra jellemző, hogy a zoológusok főként a lágyrészek alapján határozzák meg a f a j o k a t , s a kagylókat csak másodlagosan hasz­nálják f e l taxonómiai célokra. I g y azután a kagylókat csak f e ­lületesen irják l e , rajzban i s csak kezdetlegesen ábrázolják. Többnyire csak az egyik o l d a l i kagylóról tesznek emlitést, gyakran figyelmen kivül hagyják a him kagylóit, h o l o t t azok nem egyeznek meg a nőstényével. A lárvák kagylóit g y a k o r l a t i l a g so­hasem irják l e , vagy ábrázolják.

A kagylók hiányos leirása a paleontológusok munkájában okoz sok nehézséget, h o l o t t az Ostracodák paleontológiái szempontból i -gen jelentősek; elsősorban paleo-ökológiai kérdések eldöntésére alkalmasak. Mivel a mélytengerekben, sekélytengerekben, a p a r t ­menti zónákban, félsósvizben és édesvizben egyaránt élnek és éltek a földtörténet során, jól j e l z i k a múltban bekövetkezett környezetváltozásokat. Pontosságukat nagymértékben emeli az a körülmény, hogy kagylóik tömegesen kerülnek elő a próbákból. A recens f a j o k kagylóinak hiányos leirása paleontológiái szem­pontból több nehézséget i s okoz; ezek közül csupán azt a tényt

Page 2: A kagylósráko (Ostracodak kagylóina) variabilitásárók lpublication.nhmus.hu/pdf/fragpal/Fragm_min_pal_1973_Vol_4_65.pdf · belső peremtől "inne margin"-tór l a külső peremi

emiitjük meg,hogy a recens, vagy a hozzájuk igen közel álló f a ­jo k a legkülönbözőbb korú rétegekből kerülnek elő, I g y az Ost-racoda-kutatás terén j e l l e g z e t e s e n "határterületi" vizsgálatok­ra van szükség. Bármily meglepő i s , i l y e n kutatások igen cse­kély mértékben f o l y n a k .

A kagylók alapján történő f a j határozás esetében lényegében két lehetőség, i l l e t v e ezek kombinációja áll fe n n . Az egyik - ré­gebbi irányzat követői elsősorban a kagylók külső alakját v e t ­ték figyelembe. A századforduló utáni évtizedekben működő k u t a ­tók ezzel szemben a kagylók "finomszerkezetére" hivták f e l a f i g y e l m e t (peremöv, likacscsatornák, izombenyomátok). Igy azu­tán a kagylók külső alakjáról meglehetősen elterelődött a f i ­gyelem; konkrét vizsgálatok nélkül elfogadást n y e r t ez a nézet, hogy a kagylósrákok kagylója nagyon változékony, i g y igen ke­véssé alkalmas pontosabb taxonómiai vizsgálatokra.

E kérdés persze nem dönthető e l s p e k u l a t i v u t o n ; vizsgálatokra van szükség. Természetszerű, hogy az alábbiakban i s m e r t e t e t t vizsgálataink csupán az előzetes tájékozódást szolgálják, a probléma megoldását valamennyi - legalábbis valamennyi gyako­r i b b - f a j o n végzett adatfelvételek j e l e n t i k majd. Az első tisztázandó kérdés nyilvánvalóan az, hogy milyen mértékben va­riábilisak - f a j o n belül - az Ostracodák kagylói? Ha v a r i a b i l i ­tásuk meghalad egy bizonyos mértéket, akkor előfordulhat az az eset, hogy az egymáshoz nagymértékben hasonlitó f a j o k - kagyló­i k alapján - nem különithetőek e l egymástól. Ezzel szemben, ha a kagylók variabilitása nem halad meg egy bizonyos mértéket, akkor a méretadatoknak - elsősorban a százalékos arányoknak -sokkal nagyobb szerepük l e h e t a f a j o k meghatározásában, mint a-hogy azt j e l e n l e g t a p a s z t a l h a t j u k . J e l e n l e g ugyanis a k l a s s z i ­kusnak t e k i n t e t t határozókönyvek s z i n t e egyáltalában nem a l k a l ­maznak méretadatokat. Úgyszólván kivétel nélkül megadják ugyan a "legnagyobb hosszúság" és a "legnagyobb magasság" méreteit, azonban többnyire kivételesen nagy és kivételesen k i c s i n y pél­dányokat mérnek,a kagylók magasságának méreteit pedig gyakran a "felénél kevéssel több", vagy ehhez hasonló körülírások h e l y e t ­t e s i t i k .

Page 3: A kagylósráko (Ostracodak kagylóina) variabilitásárók lpublication.nhmus.hu/pdf/fragpal/Fragm_min_pal_1973_Vol_4_65.pdf · belső peremtől "inne margin"-tór l a külső peremi

Vizsgálati módszerünk az ocular-mikrométerrel való mérés v o l t . Minden példányon négy méretadatot vettünk f e l : l ) t e l j e s hosz-szuság, 2) legnagyobb magasság, 3) peremtávolság - azaz a belső peremtől "in n e r margin"-tól a külső peremig mért távol­ság, 4) a kagyló elejétől a legnagyobb magasság vonalában e-melt merőlegesig mért távolság. A "peremtávolság" mérését azért határoztuk e l , mivel amennyiben ez az adat erősen variál, j e ­lentősen befolyásolja a test-hosszuság és a testmagasság ará­nyát. A 4-el j e l z e t t méretadat felvételével azt a kérdést v e t ­tük vizsgálat alá, hogy a testhossz bizonyos százalékában t a ­lálható "legnagyobb magasság" helye m i l y e n mértékben variábi­l i s .

Tájékozódó jellegű vizsgálatainkhoz két f a j t választottunk k i : a Cypris pubera 0. P. MÜLLER, valamint a Notodromas monacha 0. P. MÜLLER f a j o k a t . Mindkét f a j i g e n j e l l e g z e t e s formájú, megha­tározásuk tehát a lágyrészek hiánya esetén sem okoz nehézséget. Vizsgálati célra azonban több szempontból i s alkalmasak.

A Cypris pubera egyike a l e g v a r i a b i l i s a b b Ostracoda-faj oknak. Ez abból a tényből i s nyilvánvalóvá válik, hogy számos alfaját irták l e . Ezek elkülönítése a jobb kagyló hátulsó pereméről k i ­induló tüskék száma és mérete alapján történt. Noha a populá­ciók rendkívüli mértékben különböznek, az ujabb munkák nem i s ­merik e l az a l f a j o k r a való tagolást. A tüskézettségben meg n y i l ­vánuló különbségek fennállnak ugyan, de a tökéletes átmenetet jelentő formák i s megtalálhatóak. A tüskézettség terén mutatko­zó nagyfokú variabilitás oka nem tisztázott kellőképpen. Nem t u d j u k , hogy a környezeti hatások következtében beálló f e n o t i -p i kus módosulások-e, avagy pedig g e n o t i p i k u s j e l l e g e k . E kérdé­sek a jövőben nyilván tenyésztési kisérletek révén dőlnek e l . E bizonytalanság azonban j e l e n vizsgálatunk esetében nem döntő fontosságú; a tüskézettség nagyfokú variabilitása fennáll, s mi azt a kérdést vizsgáltuk, hogy ennek mértékével arányos-e a kagylók méreteinek variabilitása?

A Cypris pubera populációinak nagyfokú variabilitására l e h e t e t t - elméleti uton - következtetni abból a tényből, hogy a f a j

Page 4: A kagylósráko (Ostracodak kagylóina) variabilitásárók lpublication.nhmus.hu/pdf/fragpal/Fragm_min_pal_1973_Vol_4_65.pdf · belső peremtől "inne margin"-tór l a külső peremi

parthenogenetikus uton szaporodik; a populációk között tehát ni n c s génkicserélődés, melynek általában f o n t o s szerepet t u l a j ­donítunk a f a j stabilitásának megőrzésében. A Cypris pubera e-setében tehát minden populáció tökéletesen "izolált".

A Notodromas monacha esetében az elmondottaknák s z i n t e pontosan a fordítottja érvényes. I t t - t a p a s z t a l a t a i n k s z e r i n t - a himek vannak többségben. E fajról tehát feltételezhetjük, hogy kagy­lóinak a l a k j a , mérete igen s t a b i l . Erre nem csupán a himek j e ­lenléte következtében fennálló állandó és folyamatos génkicse­rélődés alapján l e h e t g o n d o l n i ; e f a j erősen specializálódott, kagylóinak a l a k j a szélsőségesen módosult a v i z felületi hártyán való tartózkodáshoz. Hazánkban és Európa túlnyomó részében ge­nusának csupán egyetlen f a j a i s m eretes, közelrokon f a j a - a No­ todromas p e r s i c a p e r s i c a GUERNSY és annak a l f a j a a Notodromas p e r s i c a dalmatina PETKOVSKI hozzánk legközelebb Jugoszlávia dé­l e b b i részeiről ismert.Kagylóinak stabilitására vonatkozóan i -rodal m i adatok i s ismertek; ezek s z e r i n t mind a három f a j nős­tényeinek legnagyobb magassága a hosszúság 73 %-a. Hangsúlyozni k i v a n j u k , hogy a f e n t i e k b e n e m i i t e t t feltevésekre vizsgálataink megkezdése előtt j u t o t t u n k , főként azért teszünk említést ró­l u k , mert ismeretük hozzá t a r t o z i k az eredmények megítéléséhez.

A két f a j esetében a példányok száma (ivaronként) és populáci­ónként 3 0 , i l l e t v e 20 v o l t . Ez az anyag s t a t i s z t i k a i szempont­ból már értékelhető. Az egyes populációk között levő eltérések mértékének megállapítására s t a t i s z t i k a i módszereket alkalmaz­tunk. A STUDENT-féle t . próba - amint az ismeretes - a minták közötti s z i g n i f i k a n c i a megáilapitására szolgál. Kiszámítottuk továbbá a szignifikáns differenciát, valamint a középértékek k o n f i d e n c i a határait. Ez utóbbi megmutatja, hogy a középértékek milyen határok között változhatnak ha a populációból többször, ismételten veszünk mintát.

A szignifikáns s t a t i s z t i k a i eredmények csak azt bizonyítják, hogy az észlelt eltérések oka nem a véletlen (a véletlen szere­pét kellően k i c s i n y n e k tekinthetjük). A s z i g n i f i k a n c i a értékes adat, mert ha a két minta eltérése nem szignifikáns, akkor igen ÓS

Page 5: A kagylósráko (Ostracodak kagylóina) variabilitásárók lpublication.nhmus.hu/pdf/fragpal/Fragm_min_pal_1973_Vol_4_65.pdf · belső peremtől "inne margin"-tór l a külső peremi

nagy a valószínűsége annak, hogy a megállapított eltérés csak a véletlen következménye. A STUDENT-féle t . próba tehát jó mód­sz e r t nyújt a populációk közötti különbségek megítéléséhez.

A Cypris pubera négy különböző populációját vizsgáltuk, a kö­vetkező lelőhelyekről:

I . Dabas, 1972. május 7. I I . Kecskemét, 1972. május 12.

I I I . Szeged, 1972. június 8. IV. Agárd, 1972. június 14.

Az 1. táblázat tünteti f e l a jobb kagyló legnagyobb magasságá­nak a d a t a i t a t e l j e s hosszúság százalékában. Amint azt a táblá­zat a d a t a i alapján látjuk, az I . , a I I . és a I I I . populációk átlagai nagymértékben hasonlóak. A I I . és a I I I . populációk át­l a g a i pedig meglepő módon - g y a k o r l a t i l a g azonosak. Ezzel szem­ben a IV. populáció átlaga észrevehetően kevesebb. E különbség - mintegy 2 % - valójában nem sok; a szokásos morfológiai v i z s ­gálatok során nem érzékelhető a különbség, csupán a mérések a-lapján állapitható meg, hogy e populáció példányai kevéssel megnyúltabbak, mint a vizsgálatban szereplő másik három populá­ció egyedei. G y a k o r l a t i szempontból tehát t e l j e s e n elegendő v o l t a I I I . és a IV. populáció összehasonlítása. A vizsgálati módszert a két populáció összehasonlítása során mutatjuk be.

Amint azt a táblázatból láthatjuk, valamennyi populáció eseté­ben meglehetősen nagy a variációs szélesség, de ennek ellenére a középérték körül erősen tömörülnek az adatok.

A t . próba kiszámítása a következő lépésekben történik:

I I I . 59.6 s 2 1 2.67 n 1 = 30

2.89 n 2 = 20

Az eltérésnégyzetösszegek értékei: SS 82 59

Page 6: A kagylósráko (Ostracodak kagylóina) variabilitásárók lpublication.nhmus.hu/pdf/fragpal/Fragm_min_pal_1973_Vol_4_65.pdf · belső peremtől "inne margin"-tór l a külső peremi

1. táblázat

A jobb kagyló magassága a t e l j e s hosszúság százalékában:

I . I I . I I I . IV. 54.5 50.1 56.6 54.2 56.9 51.0 67.6 54.2 58.2 55.6 57.7 55.6 58.3 55.6 58.1 57.1 58.4 55.6 58.6 57.4 58.7 56.3 58.6 57.7 58.8 56.6 58.7 57. 8 58.9 56.8 58.7 57.8 58.9 60.0 58.8 58.0 58.9 60.8 59.1 58.1 58.9 60.8 59.2 58.7 58.9 60.8 59.6 58.8 58.9 60.8 60.0 58.8 59.0 60.9 60.0 58.8 59.0 61.1 60.0 58.8 59.1 61.2 60.8 59.0 59.1 61.3 60.8 59.3 59.2 61.9 60.8 59.8 59.5 61.9 60.8 59.8 59.5 61.9 60.8 61.0 59.6 62.0 60.8 59.7 62.1 61.0 59.7 62.1 61.1 1160.7 60.0 62.7 61.1 60.0 62.9 61.2 X = 58.04 60.2 62.9 61.8 60.2 63.1 62.1 61.1 63. 2 62.3 61.1 63. 2 62.3 63. 3 63. 3 62.6

776.5 1798.5 1801.6 59.21 X = 59.95 X = 60.03

Page 7: A kagylósráko (Ostracodak kagylóina) variabilitásárók lpublication.nhmus.hu/pdf/fragpal/Fragm_min_pal_1973_Vol_4_65.pdf · belső peremtől "inne margin"-tór l a külső peremi

a középérték különbségének szórását megkapjuk

= 0.4832

és a t . értéke lesz

t = X l " X 2 2.06

0. 4832 4.2632

A k a p o t t érték 0.1 % szintű 3.2 9 táblázati értéknél jóval maga­sabb, i g y az eredményt szignifikánsnak k e l l t e k i n t e n i , s e mé­ret b e n az összehasonlitott két populáció s t a t i s z t i k a i l a g elkü­löníthető. Kiszámítottuk a szignifikáns differenciát: ez a s t a ­t i s z t i k a i próbákban az a legkisebb érték, mely már értékelhető­nek tekinthető. A számitást a következő képlet alapján végez­tük:

Szd = tp£.. s d = 3.49 • 0.4832 = 1.79

Mint láthatjuk, a kiszámított t . értéke ennél jóval magasabb.

Elvégeztük a középértékek konfidencia-határainak kiszámítását

i s . Ehhez i s m e r n i k e l l a középértékek szórását. Ezt megkapjuk:

SS

Jn . (n-1)

A konfidencia-határok értéke pedig

T t v • s-X

Ezek alapján a két középérték szórása

sx- = 0.3069 s- = 0 . 3939 x 2

Akkor a konfidencia-határok 1 % s z i n t e n

59.6 + 0.8440 = 58.76 - 60.44

57.54 + 1.1187 = 56 . 42 - 58.66

Page 8: A kagylósráko (Ostracodak kagylóina) variabilitásárók lpublication.nhmus.hu/pdf/fragpal/Fragm_min_pal_1973_Vol_4_65.pdf · belső peremtől "inne margin"-tór l a külső peremi

A szélső értékek - amint az látható - nagyon közel állnak egy­máshoz, de nem f e d i k egymást.

A f e n t i e k alapján megállapíthatjuk, hogy a Cypris pubera popu­lációk - e fontos méretadat szempontjából meglehetős egyezést mutatnak; meg k e l l állapitanunk, hogy a feltételezett nagyfokú variabilitást - legalábbis vizsgálataink során - nem t a p a s z t a l ­tuk. A nagyobbmértékü általánosítástól PZónban óvakodnunk k e l l : a IV. populáció a r r a u t a l , hogy a hosszúság-magasság arányok terén mutatkozhat szignifikáns eltérés. A IV. populáció "többi­ektől eltérő" voltára engednek következtetni az abszolút, tehát mikronban mért hosszuság-adatok átlagai i s . A IV. populáció .t a g j a i nem csupán a leginkább megnyúltak, hanem a leghosszabbak i s .

A következő vizsgált méret a kagyló elejétől a legnagyobb ma­gasságig mért távolság - a t e l j e s hosszúság százalékában. E mé­r e t e t i s a jobb kagylón vettük f e l . A négy populáció átlagai között e méretben számottevő eltérések mutatkoznak. Bár az első és ?• harmadik populáció átlagai lényegileg megegyezőek, de a harmadik és a negyedik populáció átlagai ugy egymástól, mint az előző két populációtól különböznek. Ezért a t . próbát az I . és a I I . , valamint a I I I . és a IV. populációk v i s z o n y l a t a i b a n vé­geztük.

Amint az összesitő táblázatból kitűnik, az I . és a I I . populá­ció átlagai közötti különbség 2 . 3 7 . Szórásnégyzeteik mérsékel­t e k , a kiszámított t . értéke 6 . 9 5 - tehát szignifikáns ered­mény. A szignifikáns d i f f e r e n c i a értéke 1.18 - tehát lényegesen alacsonyabb a k a p o t t értéknél. E megállapításokat erősitik meg a k o n f i d e n c i a határok kiszámított értékei i s . A szélső értékek i s távol vannak egymástól.

A I I I . és a IV. populáció esetében a variabilitás mértéke lé­nyegében az előző két populációhoz hasonló értéket mutat. A szélső értékek a következők: I = 4 3 . 2 - 4 8 . 2 , I I = 4 5 . 9 - 5 0 . 0 , I I I = 4 3 . 3 - 4 7 . 6 , IV = 4 2 . 0 - 4 6 . 6 .

Page 9: A kagylósráko (Ostracodak kagylóina) variabilitásárók lpublication.nhmus.hu/pdf/fragpal/Fragm_min_pal_1973_Vol_4_65.pdf · belső peremtől "inne margin"-tór l a külső peremi

Az összesitó" táblázatból láthatjuk, hogy a minták átlagai kö­zötti különbség nem nagy, 1.3. A szórásnégyzetek i s alacsonyak, a t . próba eredménye ezért szignifikáns: 4.34. A szignifikáns d i f f e r e n c i a értéke 0.80. A kiszámitott konfidencia-határok szélső értékei nagyon közel vannak egymáshoz, de még nem f e d i k egymást.

E f a j sajátos jellegzetessége a jobb kagyló hátulsó szegélyé­ről kinyúló tüske - vagy sorban elhelyezkedő tüskék. A tüskék száma és hossza - amint azt már emiitettük - erősen variál. A vizsgált populációk esetében a tüskék száma 1-3 között váltako­z o t t ; meg k e l l azonban emliténünk, hogy csupán a 4 mikronnál hosszabbakat tekintettük "tüskének" - mig a kisebbeket nem szá­moltuk. A k i s e b b , dudorszerü tüskék megszámolása l e h e t e t l e n , mivel a legkisebbek összemosódnak, n i n c s határozott a l a k j u k . Az általunk számolt tüskék jól elkülönülnek a dudorszerü kiemelke­désektől. A tüskék számának megoszlása o l y egyszerű, hogy nem szükséges táblázatba foglalásuk, ezért populációnként adjuk meg: I = 30 példány, valamennyi példányon 2 tüske; I I = 25 pél­dány 3 tüskével és 5 példány 2 tüskével; I I I = 30 példány, va­lamennyi 1 tüskével; IV = 20 példány közül 15 példány 1 tüské­v e l , 1 példány 2 tüskével, 4 példány 3 tüskével. Amint láthat­j u k , a tüskék száma alapján - elméletileg - igen jól elkülönít­hetők a populációk; amihez még az i s hozzájárul, hogy a tüskék hossza i s jellemző a populációkra. A képet azonban erősen za­v a r j a a IV. populáció, melynek keretében valamennyi előforduló kombináció megtalálható.

A Cypris pubera j e l l e g z e t e s sajátossága, hogy a kagylók elülső részéről kisebb tüskék nyúlnak előre. Vizsgálatunk során a b a l kagylón levőket számoltuk. Elöljáróban meg k e l l jegyeznünk,hogy e tüskék értékelése nem valósitható meg t e l j e s biztonsággal. U-gyanis ezek esetében i s csupán a valóban számolható, azaz. meg­számolható tüskéket vettük a l a p u l . I t t azonban már elmosódottabb a határ a "dudorszerü", határozatlan alakú, elmosódott k i e m e l ­kedés és a tüske között. E tüskék száma nem csupán populáción­ként, hanem példányonként i s erősen változik; e j e l l e g l a b i l i s voltát b i z o n y l t j a a tüskék elhelyezkedése i s . Fürészfogakhoz

Page 10: A kagylósráko (Ostracodak kagylóina) variabilitásárók lpublication.nhmus.hu/pdf/fragpal/Fragm_min_pal_1973_Vol_4_65.pdf · belső peremtől "inne margin"-tór l a külső peremi

hasonlóan sorban állnak, o l y k o r azonban egy-egy "kimarad", vagy a szokottnál jóval nagyobb sima rész található két tüske kö­zött. Az alábbiakban megadjuk a tüskék számának le g k i s e b b és legnagyobb számát, valamint a populáción belül számított átlag­értéket :

I = 7-12, átlag: 9.7; I I - 7-10, átlag: 8.03; I I I = 8-13, át­l a g : 9.6; IV = 8-14, átlag: 10.6.

A legnagyobb különbség a I I . és a IV. populáció átlagai között mutatkozik, ezért ezekre vonatkozó s t a t i s z t i k a i számitást vé­geztünk. Az I . és a I I I . populációk esetében ez nem v o l t szük­séges, m i v e l a t l a g a i k g y a k o r l a t i l a g t e l j e s e n azonosak. Amint az összesitő táblázatból látható, a két minta a t l a g a i n a k különbsé­ge 2.55, ami meglehetősen magas érték, s érdemes felfigyelnünk ar r a i s , hogy a valóságos szélső értékek i g e n távol állnak egy­mástól. A IV. populáció szórásnégyzete igen nagy: 3.63, mig a I I . populációé k i c s i n y : 0.72 értékű. A t . próba eredménye 7.85, i g y a két minta szignifikánsan különbözik egymástól. A s z i g n i ­fikáns d i f f e r e n c i a értéke: 1.13. "A k o n f i d e n c i a határok szélső értékei i s távol vannak egymástól. E morfológiai j e l l e g elmosó­d o t t v o l t a m i a t t a s t a t i s z t i k a i eredmények taxonómiai szempont­ból csekély értékűek.

Rendkivül meglepő v o l t a peremtávolság méretadatai esetében a variabilitás s z i n t e t e l j e s hiánya. A legeltérőbb tüskeszámot mutató populációk és példányok esetében i s g y a k o r l a t i l a g azonos v o l t a belső szegélytől a peremig mérhető távolság. A Cypris pubera méretadataiból levonható következtetésekre cikkünk végén még kitérünk; a következőkben a másik vizsgált f a j t tárgyaljuk.

A Notodromas monacha két különböző populációját vizsgáltuk:

I . Kecskemét, 1972. május 12. = 30 nőstény, 20 him I I . Agárd, 1972. június 28. = 20 nőstény, 20 him

Az első vizsgált méretadat a legnagyobb magasság a hosszúság százalékában; ezeket a 2. táblázat tar t a l m a z z a . Ezt tanulmá-

Page 11: A kagylósráko (Ostracodak kagylóina) variabilitásárók lpublication.nhmus.hu/pdf/fragpal/Fragm_min_pal_1973_Vol_4_65.pdf · belső peremtől "inne margin"-tór l a külső peremi

2 . táblázat

A jobb kagyló magassága a t e l j e s hosszúság százalékában:

I . (him) I I . (nőstény) I I I . (him) IV. (nőstény) 6 7 . 8 7 0 . 5 6 7 . 0 6 9 . 8 6 8 . 2 7 2 . 0 6 7 . 0 7 0 , 0 6 8 . 2 7 2 . 2 6 7 . 1 7 1 . 1 6 8 . 2 7 2 . 2 6 7 . 2 7 1 . 1 6 8 . 2 7 2 . 5 6 7 . 8 7 1 . 1 6 8 . 4 7 2 . 9 6 8 . 4 7 1 . 1 6 8 . 4 7 2 . 9 6 8 . 4 7 1 . 2 6 9 . 1 7 3 . 0 6 8 . 4 7 1 . 2 6 9 . 2 7 3 . 0 6 8 . 5 7 1 . 2 6 9 . 2 7 3 . 1 6 8 . 8 7 1 . 2 6 9 . 6 7 3 . 2 6 9 . 2 7 1 . 2 6 9 . 8 7 3 . 2 6 9 . 5 7 1 . 6 6 9 . 9 7 3 . 2 7 0 . 0 7 2 . 4 6 9 . 9 7 3 . 2 7 0 . 2 7 2 . 4 7 0 . 0 7 3 . ' 2 7 0 . 6 7 2 . 4 7 0 . 0 7 3 . 6 7 1 . 1 7 2 . 4 7 0 . 0 7 3 . 6 7 1 . 3 7 2 . 5 7 0 . 0 7 3 . 6 7 1 . 3 7 2 . 8 7 1 . 5 7 3 . 9 7 2 . 1 7 2 . 8 7 2 . 2 7 4 . 1 7 3 . 8 7 3 . 2

7 4 . 5 7 4 . 9

1 3 8 7 . 8 7 4 . 9 1 3 8 7 . 7 1 4 3 2 . 7 _ 7 4 . 9 _ _ X = 6 9 . 3 9 7 5 . 0 X = 6 9 . 3 8 X = 7 1 . 6 4

7 5 . 0 7 5 . 1 7 5 . 4 7 5 . 5 7 5 . 7

2 2 1 0 . 0

T = 7 3 . 6 6

Page 12: A kagylósráko (Ostracodak kagylóina) variabilitásárók lpublication.nhmus.hu/pdf/fragpal/Fragm_min_pal_1973_Vol_4_65.pdf · belső peremtől "inne margin"-tór l a külső peremi

nyozva megállapíthatjuk, hogy a himek százalékos értékei a l a ­csonyabbak mint a nőstényeké. A két populáció himjeinek átlagai t e l j e s e n megegyezőek, mig a nőstények esetében jelentősebb kü­lönbség mutatkozik. Ezért s t a t i s z t i k a i próbákat csak a nősté­nyekre vonatkozóan végeztünk. Amint azt az összesitő táblázat­ból megéllapithatjuk, a két populáció átlagai közötti eltérés 2 . 0 3 , ami meglehetősen jelentős különbség. Az I . populáció szó­rásnégyzete jóval magasabb, mint amilyen a I I . populáció eseté­ben tapasztalható. A t.próba eredménye 6 .76 , tehát szignifikáns különbség, i g y e két populáció nőstényei e méret révén s t a t i s z ­t i k a i l a g elkülönülnek egymástól.A szignifikáns d i f f e r e n c i a 1.05 v o l t . A t . próba eredményét erősitik meg a k o n f i d e n c i a határok értékei i s , melyek szélső értékei távol esnek egymástól.

A Notodromas monacha esetében i s vizsgálat tárgyává tettük a jobb kagyló elejétől a legnagyobb magasságig mért távolságot, a testhossz százalékában k i f e j e z v e . Az alábbiakban megadjuk popu­lációk és i v a r o k s z e r i n t i megoszlásban a minimum és maximum ér­tékeket, valamint a populáción belül számit o t t átlagokat:

I . (him) I . (nőstény) I I . (him) I I . (nőstény)

20 példány, 30 példány, 20 példány, 20 példány,

min: 5 5 . 1 min: 55.6 min: 55.2 min: 57.3

max: 57 .8 max: 62.7 max : 6 1 . 2 max: 63*4

átlag: 56.52 átlag: 60.12 átlag: 57.32 átlag: 59.2

Ebben az esetben i s megnyilvánul az e f a j r a jellemző i v a r i két-alakuság; azaz a himek esetében a legnagyobb magasság előbbre tolódott. Az I . és I I . populációk himjeinél az átlagok közötti különbség lényegében a nőstények átlagai közötti különbséghez hasonló értéket mutat. Próbaképpen a nőstényekre vonatkozóan végeztük e l a t.próbát. A két minta a t l a g a i n a k különbsége 0 . 77 , a szórásnégyzet pedig mindkét esetben meglehetősen magas érté­kű. A t . próba eredménye 1 .63, ami - t e k i n t v e , hogy a szabad­ságfoknak megfelelő táblázati t . érték 1.65 - a k a p o t t eredmény nem tekinthető szignifikánsnak.

Utolsó testméretként a peremtávolságot vizsgáltuk. Ez a l a t t -

Page 13: A kagylósráko (Ostracodak kagylóina) variabilitásárók lpublication.nhmus.hu/pdf/fragpal/Fragm_min_pal_1973_Vol_4_65.pdf · belső peremtől "inne margin"-tór l a külső peremi

Összesitő táblázat - Table o f measurements

measure­ments

Sample X 2 s t . c o n f i d ence

i n t e r v a l s A. C . p . I I I .

C.p. IV.

59.60 57.54 2. 06

2.6675 2.8936 4.2632

58.76 - 60.44 56 . 4 2 - 58.66

B. C.p. I I .

C.p. I .

47.50 45. Iß 2.37

1.6466 1.8450 6.9501

46.81 - 48.19 4 4 . 4 5 - 45.82

B. C . p . I I I .

C.p. IV.

45.20 43.90 1.3

1.1324 1.0426 4.4491

44.65 - 45.74

43.25 - 44.55

C. C.p. IV.

C.p. I I . 10.55 8.0 2.55

3.5315 0.72 41 7.8461

9.34 - 11.76

7.57 - 8.43

A. N.m. 1 . 9

N.m.II.9

72.73 70.70 2. 03

1.4443 0 . 7 5 2 0 6.7620

72.11 - 73.35 70.12 - 71.28

B. N.m. 1.5 N.m.II.3

59.57 58.80 0.77

3.1599 2.3810 1.625

A = magasság a hosszúság százalékában - h i g h t i n the percen­tage of the l e n g t h .

B = a kagyló elejétől a legnagyobb magasságig mért távolság a testhossz százalékában - l e n g t h from the f o r e p a r t to the p o i n t o f the highest cross-cut i n the percentage o f the f u l l l e n g t h .

C = a kagyló elülső részén levő tüskék száma. - number of the p i n s on the f o r e p a r t o f the s h e l l .

C.p. = Cypris pubera. N.m. = Notodromas monacha.

Page 14: A kagylósráko (Ostracodak kagylóina) variabilitásárók lpublication.nhmus.hu/pdf/fragpal/Fragm_min_pal_1973_Vol_4_65.pdf · belső peremtől "inne margin"-tór l a külső peremi

akár a Cypris pubera esetében - a belső peremtől (."inner mar­g i n " ) a kagyló széléig mérhető távolság értendő. Az alábbiakban megadjuk populációk és i v a r o k s z e r i n t i megoszlásban a minimum és maximum értékeket, valamint a populáción belül számitott át­lagokat :

I . (him) I . (nőstény) I I . (him) I I . (nőstény)

20 példány, 30 példány, 20 példány, 20 példány,

min: 16.0 min: 18.2 min: 16.7 min: 19.3

max: 17.7 max: 21.2 max: 18.7 max: 20.5

átlag: 17.2 átlag: 19.7 átlag: 17.7 átlag: 19.9

Összefoglalva az eredményeket, a következőket kívánjuk megálla­pítani :

a Cypris pubera kagylóinak feltételezhető nagyfokú variabilitá­sa nem áll fenn. I g y p l . a "magasság a hosszúság százalékában" méretadat vonatkozásában az I . , a I I . és a I I I . populációk s z i n t e t e l j e s e n azonosaknak mutatkoztak, mig ugyanezen populá­ciók nagymértékben különböztek egymástól egy másik j e l l e g : a kagylók hátulsó végén levő tüskézettség vonatkozásában. Ezek s z e r i n t a tüskék számának és hosszának nagyfokú variabilitása m e l l e t t a kagyló a l a k j a meglehetősen s t a b i l n a k m u t a t k o z o t t . A "magasság a hosszúság százalékában" méretadat terén csupán a IV. populáció v o l t szignifikánsan elkülönülő. Az I . , a I I . és a I I I . populáció a méretadatok többsége esetében igen egységes v o l t , mig a IV. populáció az első háromtól több méretadat t e ­kintetében i s jelentősen különbözött.

A Notodromas monacha esetében a vizsgált két populációnál a h i ­mek átlagai t e l j e s e n megegyezőek, mig a nőstények esetében u-gyanezen méretadat - a "hosszúság a magasság százalékában" át­l a g a i - különböznek egymástól. A t . próba eredménye s z i g n i f i ­kánsnak tekinthető értéket m u t a t o t t . Vizsgálataink megerősítik azt a feltevést, hogy a Notodromas monacha meglehetősen csekély variabilitásu f a j n a k tekinthető, hi s z e n az összes vizsgált mé­re t e k közül csupán a "magasság a hosszúság százalékában" méret­adat terén mu t a t k o z o t t különbség a két populáció között, s o t t i s csupán a nőstények esetében.

Page 15: A kagylósráko (Ostracodak kagylóina) variabilitásárók lpublication.nhmus.hu/pdf/fragpal/Fragm_min_pal_1973_Vol_4_65.pdf · belső peremtől "inne margin"-tór l a külső peremi

Mindkét vizsgált f a j vonatkozásában megállapitható, hogy a po­pulációk méretadatainak átlagai a legtöbb esetben megegyezőek, i l l e t v e egészen közel álló eredményeket mutatnak. Viszonylag kevés esetben t a p a s z t a l h a t u n k olyan különbséget, mely az elvég­z e t t t . próba során szignifikanciát m u t a t o t t . Természetszerű a-zonban, hogy e s z i g n i f i k a n c i a nem j e l e n t taxonómiai szempontból elhatároló jellegű különbséget, hanem csupán annak jelét k e l l látnunk ebben, hogy a megadott méretadat variabilitásának mér­téke erősebb, a fennállása nem tekinthető a véletlen következ­ményének. De ezen különbségek sem j e l e n t i k a z t , hogy ezen mére­tek i n t e r s p e c i f i k u s összehasonlításra ne lennének alkalmasak. A populációk variabilitásának mértéke kisebb a f a j o k között mu­tatkozó különbségeknél.

B E K I N K E Y , L . — F A K K A S , H . : U b e r die Variabi l i tät der S c h a l e n der Ost rácodén

Abmessungen verschiedener Ostracoden-Arten ( C y p r i s pubera O.P. Müller und Notodromas monacha 0 . F. Müller) werden von den Au­t o r e n u n t e r s u c h t . Sie bestätigen, dass d i e Masse der Schalen für die Trennung e i n z e l n e r Arten geeignet i s t .

Irodalom - References

DADAY, J. ( 1 9 O O ) : A magyarországi kagylósrákok magánrajza. -Budapest (pp. 3 2 0 )

KAESLER, R. L. ( 1 9 6 9 ) : Numerical Taxonomy of Selected Recent B r i t i s h Ostracoda, by J. W. Neale ( 2 1 - 4 7 )

PETKOVSKI, T. K . ( 1 9 5 9 ) : Süsswasserostracoden aus Jugoslavien, V I . - Acta Musei Macedonici S c i e n t i a r i u m N a t u r a l i u m , 6, ( 5 3 - 5 7 )

Page 16: A kagylósráko (Ostracodak kagylóina) variabilitásárók lpublication.nhmus.hu/pdf/fragpal/Fragm_min_pal_1973_Vol_4_65.pdf · belső peremtől "inne margin"-tór l a külső peremi

Manuscript r e c e i v e d : January 5, 1973.

Dr. László Berinkey -Dr. Henrik Parkas

Hungarian N a t u r a l H i s t o r y Museum Z o o l o g i c a l Department 1088 Budapest, Baross u. 13.