A huszita típusú szekérvár megjelenése a

magyar hadrendben

A régi-új fegyvernem

• A szekér használata harci cselekményekhez nem újdonság (magyar hadrendben sem – lásd: Muhi)

• XIV. sz. második felében újfajta használat: – CSAPATSZÁLLÍTÓ JÁRMŰ: strassbourgi

krónika – 1332 „wagenreiter”– ELŐRETOLT ÜTEGÁLLÁSOK: flamand

hadseregek –’ribeaudequin’ • Jan Žižka z Trocnova• tűzfegyver + mállhás- (sószállító-) szekér

= huszita típusú hadiszekér

Átültetés a magyar hadrendbe

• Háború a cseh trónért 1438-ban• Albert és Kázmér is használta – „tüzérpárbaj”

Tabor alatt• Hunyadi János itt látta ,mit tud az eszköz

Próbálta bevetni a déli hadszíntéren• Nem biztos, hogy ekkor, de az első sikerek

közvetlenül ez után Şehabeddin ellen 1442-ben

1442

• Şehábeddin hadjárata 1442-ben• Elsődleges cél: a majdani felvonulási terület

károsítása• Hunyadinak ekkor már voltak szekerei• Mindkét fél nagyon óvatos• Csata a Ialomiţa felső folyásánál

„Hosszú” hadjárat (1443)• Hunyadi sikereinek visszhangja külföldön• „keresztes hadjárat” megszervezése• Cseh vezérek: Jan Čapek, Jenik z Mečkova • Szemtanúk szerint 600 hadiszekér • Sikertelen áttörési kísérlet a Zlatica-hágónál• Szervezett visszavonulás iskolapéldája• Fősereg visszavonulása hadiszekerek fedezete mellett

Az 1444-es hadjárat

• Előző évi hadjárat megismétlése• Szekerek szerepe hasonló az előző évben

játszottakhoz• Csata Várnánál• Szorult helyzet – szekerek másodlagos szerepe• Ulászló meggondolatlan rohama• Szekerek zárt alakzatba – de már késő

A várnai csata

A szekérvár további szerepe

• A magyar hadrend részét képezte még nagyon sokáig – legalább a XV. sz. végéig

• Hunyadi is sokszor használta még: pl. Rigómező• Az eszköz sok más ország hadművészetére is

hatást gyakorolt második rigómezei csata: már Murad is használta két huszita típusú szekérvár nézett szembe egymással

Köszönöm a figyelmet!