a hírközlési és informatikai tudományos egyesület ... · t isztelt olvasó! az év vége, év...

Tartalom

HELYZETKÉP ÉS JÖVÔBETEKINTÉS 1

Dömölki Bálint, Kömlôdi Ferenc

ICT-trendek 2009/2010 2

Wersényi György

A fejhallgató szerepe virtuális hangtérszimulációban 9

Ferencz Csaba

Az ûrtevékenység helyzete és trendje napjainkban (1. rész) 19

Könyves Tóth Pál

A mobiltelefon, mint személyes adatok hordozója 34

Szabó Gabriella, Csanádi Péter

„...és akkor jött a Tenkes kapitánya!...” – avagy mivel javíthatjuk a projektmenedzsment sikerességét? 40

Horváth László

Miért más? – Puskás Tivadar szobrának ünnepélyes avatása kapcsán 44

Jakab László

A múlt ismerete nélkül nem lehet jövôt építeni... – Távközlés-történeti kiállítás Miskolcon (TELETÁR) 47

Pályázati lehetôségek 50

Nahimi Péter

Könyvajánló – A digitális rádiózás 51

Címlapfotó: CULTiRiS © Lehotka László

A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület folyóirata

FôszerkesztôSZABÓ CSABA ATTILA

SzerkesztôbizottságElnök: ZOMBORY LÁSZLÓ

BARTOLITS ISTVÁNBÁRSONY ISTVÁN

BUTTYÁN LEVENTEGYÔRI ERZSÉBET

IMRE SÁNDORKÁNTOR CSABA

LOIS LÁSZLÓNÉMETH GÉZAPAKSY GÉZA

PRAZSÁK GERGÔTÉTÉNYI ISTVÁNVESZELY GYULA

VONDERVISZT LAJOS

VédnökökSALLAI GYULA a HTE elnöke és DETREKÔI ÁKOS az NHIT elnöke

www.hiradastechnika.hu

A kiadvány az támogatásával készült.

Tisztelt Olvasó!Az év vége, év eleje környéke min-

den alkalommal a visszatekintésekideje. Így van ez az információs éskommunikációs technológiák terüle-tén is. Az 2009/2010-es esztendô for-dulóján, illetve az azt megelôzô ésazt követô hónapokban is számoselemzés, múltbanézés, jövôbetekin-tés lát(ott) napvilágot az óév megha-tározó technológiai jelenségeiról ésaz újév várható trendjeirôl.

A hagyományosan január elejénmegrendezett Las Vegas-i ConsumerElectronics Show (CES) átfogó képetad az év folyamán várható újdon-s ágokról. Ezekrôl ad áttekintô képetDömölki Bálint és Kömlôdi Ferenc„ICT-trendek 2009/2010” beszámoló-ja, a következô témakörökre fókuszál-va: üzleti környezet, technológiák, al-kalmazások, eszközök, kutatások.

Szûkebb szakterületrôl szól, deremélhetôleg olvasóink számára köz-érthetô módon Wersényi György „ Afejhallgató szerepe virtuális hang-térszimulációban” címû írása. A fej-hallgató a virtuális hangtérszimulá-ció alapvetô tartozéka, ezen keresz-tül szolgáltatjuk a hallgatónak a jelet.A megfelelô eszköz kiválasztása,megmérése, a mérési eredményekkiértékelése az elsô lépés a korrektszimuláció számára. Ebben a cikk-ben bemutatásra kerülnek a szimulá-cióhoz szükséges lépések, a mérôje-lektôl kezdve a mérési eljárásokonát a különbözô típusok alkalmazható-ságáig, valamint a mért jellemzôkkiértékeléséig.

Szintén áttekintés egy sokunkatérdeklô és érintô fontos területrôl –a sorrendben harmadik cikkünk –,Ferencz Csaba, a hazai ûrkutatásmeghatározó személyiségének „Azûrtevékenység helyzete és trendjenapjainkban” témakörben írt nagyobb

lélegzetû tanulmánya, amelynek el-sô részét adjuk közre ebben a szá-munkban. Ahogy a szerzô írja:

„Mintegy évtizedenként érdemesáttekinteni az ûrtevékenység helyze-tét és várható irányait, a meghatáro-zónak tûnô trendeket. Ebben a tanul-mányban – amely negyedik a sorban– ezt kísérlem meg, felmérve a terü-let aktuális nemzetközi helyzetét ésvárható változásait, valamint rövidenáttekintve annak hazai alakulását. Azûrtevékenység mai és jövôbeni fon-tosságát jól meg tudjuk érteni, ha el-gondoljuk csak egyetlen napunkataz életünket folyamatosan kiszolgá-ló ûrrendszerek és az ûrtevékeny-ség termékei nélkül; ahogyan azt azEurópai Ûrügynökség (ESA), valamintaz ûrkutatás legrégebbi nemzetköziszervezete, a COSPAR megfogalmaz-ta: ‘One day without space’ – ‘Egynap ûrtevékenység nélkül’. Civilizá-ciónk kiküszöbölhetetlenül függ azûrtevékenységtôl, az már létének elô-feltétele.”

A mobiltelefonálás elterjedtségeMagyarországon közismert: a statisz-tika szerint a használatban lévô mo-biltelefonok száma meghaladja az or-szág lakosainak a számát, s ha te-kintetbe vesszük, hogy az idôs- vagyaz óvodáskorúaknak, továbbá a mo-biltelefon használatára nem képesszemélyeknek nyilvánvaló okokbólnincs mobiltelefonjuk, jónéhányunk-nak több is van belôle. Fontos vonat-kozással foglalkozik Könyves TóthPál „ A mobiltelefon mint személyesadatok hordozója” címû cikke, mely-ben áttekintést ad a mobiltelefon hasz-nálatával kapcsolatos személyesadatok körét – különös tekintettel ekör bôvítésének lehetôségeit – érin-tô adatvédelmi és jogi kérdésekrôl.

Ebben a számunkban is folytat-juk a projektmenedzsment témakör-rel foglalkozó cikksorozatunkat. Azeddigiekben is különbözô oldalról

világították meg szerzôink ezt a fon-tos területet, most az emberi ténye-zôvel foglalkozik Szabó Gabriella ésCsanádi Péter, választ adva a cikkcímében is szereplô kérdésre: mivellehet javítani a projektmenedzsmentsikerességét. Írásukban bemutatnakkét olyan egyszerûen használhatóeszközt, ami segítségül szolgálhat aprojektvezetôknek az emberekkel, aprojektteam tagjaival való bánásmódsorán. Az eszközök segíthetik a pro-jektvezetôt a csoport összeállításá-ban, a csoporton belüli együttmûkö-dés fejlesztésében, valamint a kon-fliktusok megértésében és feloldásá-ban.

A további néhány rövidebb, aktu-ális eseményekkel foglalkozó köz-leményeink sorából hadd emeljekk i egyet, amelyet Horváth László írt„Miért más? – Puskás Tivadar szob-rának ünnepélyes avatása kapcsán”címmel annak apropójára, hogy 2009.december 17-én Újbudán felavattákPuskás Tivadar mészkôszobrát, Szath-máry Gyöngyi Munkácsy-díjas szob-rász alkotását.

Szabó Csaba Attila fôszerkesztô

LXV. ÉVFOLYAM 2010/1-2 1

� ELÔSZÓ

Helyzetkép és jövôbetekinté[email protected]

1. Üzleti környezet

1.1 A válság utáni fellendülés jelei az ICT területén már 2010-ben észlelhetôk lesznek

A válság a gazdasági élet minden szektorát beár-nyékolta a 2009-es évben. Ez alól az ICT sem volt kivé-tel, ugyanakkor a fejlôdés csak részben lassult le és azérzékeny veszteségek (például a chipekbôl származóbevételek 11,4%-os csökkenése) ellenére 2010-re ko-moly fellendülés várható. Olyannyira, hogy az infokom-munikációs ipar – azon belül fôként a hardver és (külö-nösen a fejlôdô országokban) a mobil telekommunikáció– az egész gazdaság újjászületésének motorja lesz.

A 3,2%-osra prognosztizált növeke-dés (Computerworld) harmadát a feltö-rekvô piacok fogják jelenteni. Új munka-helyek teremtése a 2010-es év harma-dik negyedévétôl és fôként 2011-tôl leszszámottevô. Változatlanul komoly igénymutatkozik a speciális szakképzettség-re, outsourcing-ra és offshoring-ra.

1.2 Folytatódnak a nagy piacvezetô cégek közti egyesülések és felvásárlások

A ICT piac 2009-es mozgásait cégek felvásárlása, fú-zióik, koncentrációik, a mamutcégek (fôként a Google ésa Microsoft) közötti versengés, a versengés mobil „fron-tokra” áttevôdése határozták meg. Ugyanezek a tenden-ciák fogják alakítani 2010 ICT-jét is. Ráadásul Steve Jobsa mindenható Apple-fônök is (újra) visszatért...

A nagy összefonódásokközött az Oracle áprilisi beje-lentése tûnik a legfontosabb-nak, melynek értelmében 7,4milliárd dollárért felvásárolják

a Sun Microsystems-t. A fúzió egyik legnagyobb ellen-zôje az Európai Unió volt, mivel Brüsszelben attól tartot-tak, hogy az egyesülés véget vethet a kialakulófélbenlévô nyílt forráskódú adatbázispiacnak, de egy január21-i EU döntés elhárítani látszik az üzlet 2010-es meg-köttetésének akadályait. Az Unió egyébként nemcsakaz Oracle ellen hadakozik – a trösztellenesség nevébenelmarasztaló ítéletet hozott az Intellel szemben is (ha-sonló eljárás és nyomásgyakorlás várható az EgyesültÁllamok Igazságügyi Minisztériumától).

A Yahoo! és a Microsoft vezetôségesikeresen megegyeztek online keresés iés hirdetési szolgáltatásaik egyesítésé-ben, bízva abban, hogy fel tudják vennia versenyt a Google szolgáltatásaival.

A HP szintén terjeszkedik: májusban az EDS-t, no-vemberben a hálózatépítô 3Com-ot vásárolta meg.

A nagy cégek mozgásai mellett nem szabad megfe-ledkezni a feltörekvô startup-okról sem (Aster Data Sys-tems, Eye-Fi, Palo Alto Networks, Plastic Data, TonchidotJapan stb.), akik közül néhányan jelentôs hatást gyako-rolhatnak már 2010-ben is a piacra.

1.3 Terjednek az ICT-termékek és -szolgáltatások forgalmazásának újszerû üzlet modelljei

2009 egyik legfontosabb üzleti trend-jeként – az Apple iPhone mintájára – egy-re több cég (Palm, RIM, Samsung, Nokia,Sony Ericsson, LG) indított el készülékek-re szabott online áruházat (app store), ame-lyekben ingyenes és fizetôs termékek egyaránt megta-lálhatók. Az okostelefon-gyártók – de példájukat követ-ve a többiek is – felismerték az üzleti modellben rejlôpotenciált: lehetôvé válik a független fejlesztôk széles-körû bevonása, hogy rengeteg alkalmazást, játékot ké-szítsenek, és juttassanak el a felhasználókhoz.

Szintén egyre jobban mûködik a „szoftver, mint szol-gáltatás” (Software as a Service, SaaS) koncepció tovább-

2 LXV. ÉVFOLYAM 2010/1-2

� IT3

ICT-trendek 2009/2010DÖMÖLKI BÁLINT, KÖMLÔDI FERENC

Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, IT3 Mûhely

[email protected]@agent.ai

Kulcsszavak: üzleti környezet , Internet technológiák, zöld és fenntartható ICT, közösségi szoftver, tablet PC

Mint ahogy év végén, év elején lenni szokott, a 2009/2010-es év fordulóján, az azt megelôzô és az azt követô hónapokban isszámos elemzés, múltbanézés, jövôbetekintés lát(ott) napvilágot az óév markáns és az újév várhatóan szintén markáns technológiai jelenségeirôl, trendjeirôl. A hagyományosan január elején megrendezett Las Vegas-i Consumer Electronics Show (CES)is ad egy átfogó képet az év folyamán várható újdonságokról. Ezekbôl a forrásokból igyekszünk egy – a teljesség igénye nélküli –áttekintô képet adni az IT3 Mûhely szemszögébôl, a következô témakörökre fókuszálva: üzleti környezet, technológiák, alkalmazások, eszközök és kutatások.

A képen látható sírkô James Gosling-nak, a Java nyelv atyjának blogjáról való

(http://blogs.sun.com/jag)

fejlesztéseként kialakult „minden, mint szolgáltatás”(Everything as a Service, EaaS) – felhôszámításokhoz(cloud computing) kapcsolódó – egyes esetekben in-gyenes (amiért alkalmasint nem pénzzel, hanem másformában, például reklámokat fogyasztva fizetünk) üz-leti modellje. Ezen belül az elszámolásnak különbözô,a tényleges felhasználás mértékétôl és minôségétôl isfüggô modelljei (pay-as-use) alakulnak ki és versenyez-nek egymással.

2. Technológiák

2.1 A számítástechnikai erôforrások központosított szolgáltatás formájában való nyújtása („felhôszámítások”)meghatározó tényezôvé válik

Az üzleti élet fejlôdésében aze-business jelentôségéhez mérhe-tô „felhôszámítások” az általuk mé-retezhetôbbé, rugalmasabbá váltinformatika utóbbi – és feltételez-hetôen elkövetkezendô – éveinekegyik legmeghatározóbb, paradig-

maszerû jelensége. Internet-technológiákon alapuló (web-es böngészôkrôl elérhetô) online szolgáltatásai és al-kalmazásai általában kielégítik a felhasználói igénye-ket. A hálózatok teljesítményadatainak és szolgáltatásminôségének növekedése biztosítja a zavartalan mû-ködést. Az adatok és az alkalmazások otthoni gépeink-rôl szép lassan átköltöznek a bárhonnan elérhetô és táv-együttmûködést biztosító felhôbe. A nagyvállalatoknálvalamint az amerikai közigazgatásban is terjedô web-alapú alkalmazási rendszerek (pl. Google Apps) pedigolyan kérdések megfogalmazására ösztönzik a felhasz-nálót, hogy hány desktop alkalmazásra van még szük-ség, van-e még egyáltalán szükség rájuk...

A trendek „felhôplatformok” és masszívan méretez-hetô feldolgozás felé mutatnak. Az Egyesült Államokkormányának informatikai rendszerei egyre ölesebb lép-tekkel tartanak a cloud felé. Újabb lendületet kap a ma-gán felhôkörnyezetek, valamint a webes/felhôalkalma-zások fejlesztése, 2010 elsô felében beindul a Micro-soft Word, Excel, PowerPoint és OneNote online válto-zata, az Office Web Apps.

Folytatódik a virtualizáció, szolgáltatásorientáltságés internet konvergenciája, amely lehetôvé teszi, báto-rítja, motorja annak, hogy az egyéni felhasználók, üzle-ti és közszolgálati szereplôk maguk döntsék el, mikéntóhajtanak a hagyományos hardver és szoftver jogosult-sági modellek megszorításai nélkül (de legalábbis a le-hetô legkevesebb korlátozással) igénybe venni info-kommunikációs szolgáltatásokat.

2.2 Az ICT-eszközök fejlesztésénél és alkalmazásuknál a környezetvédelem szempontjai növekvô mértékbenlesznek figyelembe véve

A stratégiai jelentôségû zöld ICT gyakran és szlogen-szerûen emlegetett fogalom. Közérdekû, bolygónk jövô-jét alakító súlyos kérdésekre keresi a választ: hogyan

„zöldítsük ki” az infokommunikációs ipart? Miként való-sítható meg a „zöld és fenntartható ICT” (green and sus-tainable ICT)?

Az Európai Unió szakemberei 2009-ben fogalmazták meg, hogy hat irányelvszimultán, összekombinált érvényesíté-sét látják a leginkább célravezetônek: azICT-infrastruktúra hatékonyságának nö-velését, új technológiák, anyagok és ala-csony fogyasztású berendezések kidolgozását („fogyasz-tástudatos” ICT), bevált ICT-eljárások környezetbaráttátételét (számítóközpontok, szerverfarmok átalakítását stb.),újrahasznosítási programokat, az energiatakarékosságkülönbözô eszközökkel (pl. fogyasztási limitek) történôbátorítását, a helyzet súlyosságának össztársadalmi szin-tû tudatosítását.

Vezetô informatikai cégeknél, például a Microsoftnálintenzív fejlesztô munka folyik a költségvetésük egyretetemesebb részét kitevô számítóközpontok hatékony-ságának javítása érdekében, aminek keretében a vál-lalatirányítás és a gyártás világában már az 1990-esévekben elterjedt, nagy népszerûségnek örvendô „kar-csúsítási” (lean) módszereket a számítóközpontok terü-letén is alkalmazni próbálják. A modern központok ter-vezôi és üzemeltetôi az energiafelhasználás valameny-nyi fázisát vizsgálják, céljuk a jelenlegi magas költségek/alacsonyszintû hatékonyságot (szabványosítással, cél-szerûségi szempontok érvényesítésével) alacsony költ-ségek/magasszintû hatékonyságra változtatni. Egyre na-gyobb figyelmet szentelnek korszerû hûtési eljárásokkidolgozására, illetve új központok energiatakarékos-sági szempontból kedvezô földrajzi környezetben (pél-dául Izlandon) történô létesítésére.

Az energiatudatos fejlesztések másik csoportja a mo-bil berendezések használatának energiaproblémáira irá-nyul, egyrészt a (e-paper, OLED alapú) kijelzôk energia-igényeinek drasztikus csökkenésével, másrészt a ve-zeték nélküli feltöltés különbözô módszereinek kidolgo-zásával.

2.3 Az informatikai rendszerek különbözô jellegû veszélyekelleni védelme minden szinten beépül a szervezetekbe

A biztonsági szempontok érvényesítése fejlesztôi,üzemeltetôi, illetve kormányzati/közigazgatási, üzleti ésegyéni felhasználói szinten egyaránt változatlanul a fi-gyelem középpontjában áll. Egyre több, veszélyesebb,változatosabb formájú a hackerek, terroristák, bûnözôk(és néha kormányok!) stb. által elkövetett infokommu-nikációs támadás.

A támadók legnépszerûbb célpontjai a leglátogatot-tabb (interaktív) weboldalak. Tevékenységüket megköny-nyíti, hogy a Web 2.0 jelenségkörhöz kapcsolódó fel-használók által generált tartalmak és az alkalmazás-programozási felületek (API-k) új típusú veszélyeket ge-nerálnak. A biztonságos elektronikus levelezést válto-zatlanul rongálják a (HTML és/vagy kép) spam-ek és azadathalászat. A malware-ek új csoportját, a spyware-tôlkülönbözô (ám azzal gyakran összekevert) crimeware-thasználva egyszerûbb lett az identitástolvajlás és a min-

ICT-trendek 2009/2010


den eddiginél agresszívebb botseregek, bothálózatoksem tétlenkednek. Hiába a védettebb rendszerek, a rossz-fiúk fokozzák tevékenységüket, még több kárt fognakokozni.

A probléma megoldása – a kritikus in-frastruktúra védelme szempontjából is– annyira fontossá vált, hogy Barack Oba-ma 2009. december 22-én, az ország kor-mányának és különbözô nemzetvédelmiszervezeteinek információbiztonsági te-vékenységét digitális szabotázsok ellenkoordinálandó, Howard A. Schmidt sze-

mélyében „cybercár”-t nevezett ki. Az Obama-adminiszt-ráció arra is rájött, hogy új megközelítés szükséges anemzetközi virtuális fegyverkezés elfojtására. Ennek je-gyében, decemberben az internetes hálózatok biztonsá-gáról, a virtuális tér katonai felhasználásának korláto-zásáról Washington és Moszkva az ENSZ fegyverzet-korlátozási bizottságának közremûködésével egyezte-téseket kezdett.

3. Alkalmazások

3.1 A közösségi hálózatokat fokozott mértékben használják fela társadalom és gazdaság valós, gyakorlati problémáinakmegoldására

A Web 2.0 legfôbb jellegzetességét adó közösségihálózatépítést megalapozó „közösségi szoftver” (socialsoftware) egyre több fejlesztô(csoport) vizsgálódásának,kísérletezésének kerül fókuszpontjába. Maguk a háló-zatok (Facebook, MySpace stb.) töretlen népszerûségerészben a külsô fejlesztôk által írt alkalmazásoknak, pél-dául a rengeteg aktív felhasználóval rendelkezô „közös-ségi játékoknak” (social gaming) köszönhetô.

A jövôvel kapcsolatban gyakran fogalmazódik meg akérdés: hogyan hangoljuk össze milliók cselekedeteitabból a célból, hogy jobbá tegyük a világot? A 2009. de-cember 12-én, a Stanford Egyetemen tartott „Innovationfor Social Change” TED-konferencia egyik résztvevôjeszerint például meghatározott problémákra (víz, éhínségstb.) fókuszáló mikrocsoportok létrehozásával. A Gartnerszerint a vállalatok is mind inkább bátorítani fogják al-kalmazottaikat közösségi hálózatok, s fôként azok együtt-mûködést, együttdolgozást tá-mogató funkcióinak haszná-latára. A Web 2.0, a p2p, a „tö-megek bölcsessége” (crowd-sourcing) a vállalati tudásme-nedzsment új megközelítése-it eredményezik.

A mikrobloggolás, különösen a Twitter politikai jelen-tôségére például az iráni elnökválasztást követô ese-mények mutattak rá. Gyakorlatilag egyedüli olyan mé-diumként funkcionált, amely segítségével percre kész,hiteles információk – tweet stream-ek formájában – szi-várogtak ki az országból. Természeti katasztrófák (pl.Haiti) esetén is felmérhetetlen értékû információ forrás-ként szolgálhatnak. A mikroblog „médiumfegyver” sze-

repét az a tény bizonyítja, hogy fontosabb iráni kormány-zati hivatalok elleni DOS-támadásokhoz is felhasznál-ták. Ezek a funkciók, a „mindig online”, valamint a „va-lósidejûség” koncepció fokozott érvényesülése a Twit-ter további diadalútját, hasonló szolgáltatások megjele-nését vetítik elôre. (A kézirat lezárása után február 9-énjelentette be a Google „Buzz” – a magyar változatban„Zümm” – nevû új termékét, amely a Gmail rendszer se-gítségével nyújt a Facebook-hoz, illetve a Twitter-hezhasonló – a mobiltelefonos változatban a helyfüggô in-formációkat is nagymértékben felhasználó – szolgálta-tásokat.)

3.2 A mobil alkalmazásokban fontos szerephez jutnak a helyfüggô információk, s ezek felhasználásával a környezeti információk megjelenítése

Mivel egyre inkább „eltávolodunk” asztali gépeinktôlés a valóság még „mobilabbá” válik, a (GPS-szel, kame-rával stb. felszerelt) mobilmindenessé alakult mobilte-lefonok térnyerése új lendületet adott a rájuk írt alkal-mazások fejlesztésének. A beépített GPS-ek következ-tében gombamód szaporodnak a helyalapú szolgáltatá-sok (Foursquare, Gowalla, Brightkite, Google Latitudestb.), amelyek komoly konkurensei lehetnek a Facebookés a Twitter hasonló funkcióinak.

A mobiltelefonra fejlesztett – helyalapú szolgáltatá-sokhoz (is) kapcsolódó – bôvítettvalóság-alkalmazásokinformációi idôvel nem elôre letöltött képeken, videókonstb. fognak alapulni, hanem a szükséges adatokhoz elô-zetes kutakodás nélkül, bárhol, bármikor hozzájuthatunk.Így például 2009. novemberben indult a müncheni Me-taio Junaio mobil bôvítettvalóság-platformjának elsô, ki-zárólag iPhone-ra írt változata. Hamarosan újabb funk-

ciókkal bôvül, más környe-zetekben (Android, Symbian)is használható lesz. Andro-iddal mûködô készülékek-re több AR-alkalmazást hoz-tak létre: a Layar például akörnyezet épületeirôl infor-mációt szolgáltató (2009 jú-

niusa óta mûködô) browsert fejlesztett. A Nokia tesztfá-zisban lévô crowdsourcing-jellegû Point&Find alkalma-zását használva, telefonunk segítségével virtuális infor-mációcímkékkel láthatunk el tárgyakat, amelyeket má-sok is megtekinthetnek képernyôjükön.

A mobiltechnológia és az iPhone-szerû okostelefo-nok (amelyeket kezdenek már „superphone”-nak is ne-vezni) lendületet adhatnak a közösségi játékoknak is.Az Apple online áruházában sok újszerû játék található,de többségük még csak elôfutára a jövô komplexebb,a hardver sajátosságait és a platform mobil jellegét kom-bináló alkalmazásainak.

3.3 A felhasználók széles köre által elôállítható mozgóképaz információtovábbítás meghatározó tényezôjévé válik

Az új mozgóképalkotó és megjelenítô technológiák,a tapintással és gesztusok útján történô vezérléssel ki-egészült, illetve azokon alapuló interfészek, a hiper- és

HÍRADÁSTECHNIKA


kereszthivatkozások egyre összetettebb rendszere együt-tesen teszik lehetôvé, hogy a videó túlnôjön hagyomá-nyos térbeli, interakciós és perspektivikus korlátain. Azanyagok elôállítása (webkamerák stb.), tárolása („kor-látlan tárkapacitás”), terjesztése (YouTube, internetes te-levízió stb.), visszakeresése (fejlesztési stádiumban lé-vô videókeresôk) és fogyasztása (netbook, mobiltelefonstb.) teljesen más, mint akár tíz éve volt. A videó kevesekalternatívvilág-teremtô médiumából a fizikai valóság meg-örökítésének leghatékonyabb eszközévé lett, immáronbárki létrehozhatja, végtelenségig alakíthatja át, kever-heti össze más felvételekkel saját alternatív univerzu-mát.

Megszûnnek a videó-interakció korlátai, tömegméret-ben elterjed a mozgóképes kommunikáció, illetve ugyan-olyan fôként „láthatatlan” (ambient), kiegészítô, háttér-tevékenység lesz, mint a többi információtechnológia.A folyamatot a hajlékony OLED-ek terjedése, a szokat-lan helyszíneken történô minôségi vetítést lehetôvé te-vô, elvileg bármely felületet (persze csak azt, amelyiketakarjuk) képernyôvé alakító technológiák gyorsítják.

Átalakul a nézôi élmény: a hiperhivatkozásokkal el-látott anyagok megkérdôjelezik a hagyományos kohe-renciát, linearitást, a passzív fogyasztóból interaktív be-fogadó lesz (legalábbis a lehetôség adott rá), a látvány-sorok, darabkák viszont töredezettebb, álomszerûbb va-lóságképet nyújtanak.

4. Eszközök

4.1 A PC szoftverpiacon – leggyakrabban nyílt forráskódúalakban – terjednek a teljes mértékben webhasználatonalapuló operációs rendszerek

2009. október 22-én a Microsoft piacra dobta a vára-kozások szerint a Vistánál gyorsabban elterjedô Windows7-et. A fogadtatás pozitív, sokan a PC-piac egészénekfellendülését várják tôle. A Goldman Sachs elemzô ésbefektetési csoport felmérése alapján a megkérdezet-tek 94%-a kíván Windows 7-re váltani (32% 2010-ben,28% 2011-ben, a maradék pedig az XP 2014. áprilisbanmegszûnô technológiai támogatásáig).

Az operációs rendszer számos új funkcióval gazda-gabb elôdjénél: érintés-, beszéd- és kézírás-felismerés,virtuális merevlemezek kezelése, több processzorma-gos gépek teljesítményének optimalizálása. Fontos vál-tozás az is, hogy az EU Microsoftot kötelezô döntésé-nek következtében, több programot ki lehet kapcsolni(IE 8, Media Player, Windows Search stb.), azaz haszná-latuk opcionális és akár konkurens termékkel is próbál-kozhatunk helyettük (például az IE8 helyett Firefox-szal).

Kérdés, hogy a Windows 7 mennyirefogja bírni a nyílt forráskódú, tisztán web-alapú operációs rendszerekkel, példáula Mac-szerû Jolicloud-dal vagy (még in-kább) a 2010. második felére várható, ve-télytársainál gyorsabbnak, egyszerûbb-

nek és biztonságosabbnak prognosztizált Chrome OS-szel szembeni versenyt. A kizárólag felhôszámításokon

alapuló operációs rendszerekben minden alkalmazástávoli szerveren, s nem magán az eszközön fut. Célcso-portja azok a felhasználók, akik a számítógéppel töltöttidejük zömében interneteznek. A majdani Chrome OS ab-ba a jövôbe enged betekinteni, amikor a web virtuálisanaz összes számítási igényünket, vágyunkat teljesíti.

4.2 A mobiltelefonok képességnövekedésével egyre inkábbelmosódik a határ az okostelefonok és a netbookok között,amihez hozzájárul a tablet gépek (újra)megjelenése is

A netbook-gyártók ugyan változatlanul örülhetnek azeladási mutatóknak, csakhogy a mérettartomány koráb-ban kihasználatlan szegmensét jól „belövô” gépeik kétoldalról is komoly riválisokkal találhatják szemben ma-gukat. Az erôviszonyok átrendezôdése máris megkez-dôdött: az okostelefonok (pél-dául az iPhone elsô komolyvetélytársaként beharango-zott – természetesen Andro-id-alapú – Droid), valamint aGoogle régen várt és 2010január 5-én megjelent NexusOne készüléke, majdnem min-den netbook-funkcióval ren-delkeznek, ráadásul kisebbekés könnyebbek is.

A két eszköztípus konvergenciájának másik oldalánegy régi-új szereplô tûnik fel a piacon: a tablet PC. Denem az évekkel ezelôtt beharangozott és túl drágánakbizonyult toll-alapú változat támad fel, hanem egy prakti-kusabb (és olcsóbb) új típus diadalútjának leszünk szem-tanúi. Merthogy (például a PC World szerint) 2010 a tab-let számítógép éve lesz. A siker titkai: toll helyett érintô-képernyô, PC-s operációs rendszerek helyett mobil OS(iPhone, Android), olcsóbb komponensek (mivel inkábbmobiltelefonokra, s nem számítógépekre hasonlítanak),Microsoft Office helyett pedig app store-okban beszerez-hetô ingyenes vagy filléres alkalmazások.

Az újfajta tablet gépek elsô példányai a Linux alapú12,1 colos, érintôképernyôs „mágikus” JooJoo, valaminta Dell Android-alapú masinája, továbbá a Microsoft és aHP január elején bejelentett új tablet PC modelljei.

Az igazi áttöréstazonban az App lenagy várakozás utánjanuár 27-én bemu-tatott iPad gépétôlvárják, amely 9,7 co-los képernyôvel, 10órányi akkumulátorüzemidôvel a mobilgéphasználat összesigényének (web-bön-gészô, e-mail olvasás,fénykép- és video né-zés, e-book olvasásstb.) kielégítése mel-lett az iPhone-ra ki-dolgozott valameny-



nyi alkalmazás futtatására képes és rendelkezik egy Of-fice-szerû iWorks programcsomaggal is.

Az univerzális számítógépjellegû tablet gépek ugyanak-kor egyes alkalmazási terü-leteken komoly versenybe ke-rülhetnek az adott feladatra„kihegyezett” célberendezé-sekkel. Ilyenek lehetnek a különbözô e-book olvasók,amelyeknek nagyon hatékony új modelljeivel találkoz-hattunk az év elején, mint például a legnagyobb (újság-olvasására is alkalmas, hajlékony képernyôjû Skiff, va-lamint az üzleti dokumentumok olvasására (és széljegy-zetelésére) ajánlott európai fejlesztésû (Cambridge) ésgyártású (Drezda) Que.

4.3 Az internetforgalom növekvô mértékben terelôdik át a hatékonyabbá és olcsóbbá váló szélessávú vezetéknélküli (mobil) csatornákra

Miközben az internetes szolgáltatások és adatkap-csolatok iránti rendületlenül növekvô igény kezelésérea mobilhálózatokat világszerte bôvítik és frissítik, a fo-gyasztók mind nagyobb mértékben használják mobilte-lefonjaikat, note- és netbookjaikat a – korábban jellem-zôen csak vezetékes vagy Wi-Fi kapcsolaton keresztüligénybe vett – nagy kapacitású szolgáltatások elérésé-hez. Úgy tûnik, valóban a „korlátlan” sávszélesség fe-lé tartunk, ami lassanként meghatározza az egyre job-ban mûködô, a korábbinál lényegesen gyorsabb és ol-csóbb mobil internetet is. Elôbb-utóbb azonban a mobilhálózatok számára rendelkezésre álló frekvenciák is el-fogyhatnak, ami – megfelelô szabályozás hiányában –a növekedés gátjává válhat.

5. Kutatások

5.1 Jelentôs kutatások folynak világszerte az emberi agyfunkcióinak megismerése és reprodukálása, valamintáltalában a „biológiailag inspirált informatika” területein

A legkülönbözôbb szakterületek kutatói egyöntetû-en hangsúlyozzák az agyra vonatkozó vizsgálódások,idegtudományok és infokommunikációs megoldásokközös nevezôre hozásának jelentôségét. A biológiailaginspirált informatika ugyan mind inkább buzzword-kénthangzik, ám egyre több projekt tûzi zászlajára. A mes-terségesintelligencia-rendszereket, robotokat az élôvi-lágból ellesett minták alapján hozzák létre – rovarokat,emlôsöket, fôemlôsöket, az embert – egy-egy, esetlegtöbb érzékszervi mûködést másolva. A világ több tudo-mányos mûhelyében kifejezetten abból a célból tanul-mányozzák az agy huzalozását, hogy az érzékelésre, ész-lelésre, cselekvésre, interakciókra és más folyamatok-ra vonatkozó információkat kombinálva hasonló gépetalkossanak. Az idegsejteket, tevékenységüket, kapcso-lódásaikat, hálózataikat, azok új dolgok kivitelezésé-hez nélkülözhetetlen tanulómechanizmusait vizsgálvapróbálnak eljutni (például) miniatûr neurális számítógé-pekhez.

A DARPA egyik projektjének keretében az emberi fi-gyelem, emlékezet, osztályozás, következtetés, problé-mamegoldás, tanulás, motiváció és döntéshozás mate-matikai, számítógépes modelljeinek, hosszabbtávon azagy és az elme mûködését másoló alapalgoritmusok el-készítésén dolgoznak. A Carnegie Mellon Egyetem ku-tatói olyan algoritmust fejlesztenek, amely egyrészt le-hetôvé teszi majd, hogy a számítógép az emberhez ha-sonlóan, többféleképpen közelítse meg, kezelje az ada-tokat, ismerjen fel mintákat, másrészt komoly segítsé-get nyújthat nagymennyiségû adattal dolgozó tudósok-nak, harmadrészt pe-dig felbecsülhetetlenszolgálatot tehet azagytevékenység titkai-nak, így a mintafelfede-zés mikéntjének meg-fejtésében is. A KékAgy projektet vezetôsvájci Henry Markramazt ígéri, hogy tíz évenbelül készen lesznekegy mûködôképes mes-terséges aggyal.

Agykutatás és ICT találkozása azonban nem ér vé-get a mesterséges intelligenciánál, szuper és miniatûrszámítógépeknél: virtuális világokkal (valamint azok-ban) történô kísérletek és idegtudományok között szin-tén egyre több az átfedés.

5.2 A robotikában érvényesülni látszik az a koncepció, hogy a mesterséges intelligencia különbözô részterületeitegyetlen rendszerben integrálják

Egyre gyakrabban és mind többektôl hangzik el az aprognózis, mely szerint a biológiailag inspirált informa-tika leggyakorlatiasabb, legfizikálisabb megnyilvánu-lása, a robotika ugyanolyan mértékû és hatású forrada-lom elôtt áll, mint a PC-gyártás az 1980-as évek elején,és 10-20 éven belül a robotok annyira fontos, meghatá-rozó részei lesznek hétköznapjainknak, mint ma a szá-mítógépek. Ezzel szemben a jelenlegi példányok álta-lában csak egy-egy jól behatárolt részfeladat kivitele-zésére képesek, csapnivalóan tájékozódnak dinamiku-san változó ismeretlen környezetben, rosszul vizsgáz-nak az emberrel folytatott interakciók során, és csopor-

tosan végzett tevékenységeik semolyan automatikusak és intelligensek,mint ahogy tervezôik megálmodták.

Mindezek ellenére a fejlôdés egy-értelmû: részfeladatok kivitelezésé-ben egyre jobban teljesítenek és nem-csak megfogalmazódott, hanem a tu-dományos-technológiai feltételek isadottak részterületek (látás és moz-gás, navigáció és tárgyak megraga-dása, mobilitás és tapintás stb.) integ-rációjához, ami az autonóm módoncselekvô intelligens (kognitív) rend-szerek egyik alapfeltétele. Elsôsor-

HÍRADÁSTECHNIKA


ban (a nemcsak humanoidokkal és szórakoztatóipari ro-botokkal foglalkozó) japán és európai kutatómûhelyek-ben, egyetemeken folyó kutatások célozzák e törekvésekgyakorlati kivitelezését.

Érdekes módon, az Egyesült Államok (a hadászati,az ipari robotok és a nagyon gyakorlatias alkalmazásokkivételével) lemaradni látszik a szakterületi fejleszté-sekben és versenyfutásban, ugyanakkor – Japán és azEU mellett – olyan új high tech nagyhatalmak töltenekbe (és fognak betölteni) egyre meghatározóbb szerepet,mint Dél-Korea, Szingapúr vagy éppen Kína.

5.3 A 3D nyomtatóktól a nanotechnológián alapuló „programozható anyagig” terjedôen vizsgálják a valósvilág tárgyainak informatikai úton való elôállításáraszolgáló módszereket és eszközöket

A gyerekcipôben járó, – de 2010-ben is jelentôs fej-lôdést ígérô és egyre olcsóbbá váló – 3D-s nyomtatásmellett, annak árnyékában, nem is olyan régen azt hit-tük (és még most is hisszük): csak a sci-fikben lehet-séges, hogy elosztott számítások és a rajintelligenciaelvei alapján fejlesztett parányi robotok képesek lesz-nek egyszer alakot és méretet váltani. Amerikai kuta-tók szerint nem is kell sokat várni rájuk. Képzeljük el:mobiltelefonunkat összezsugorítjuk, s máris jobban el-fér a zsebben. Aztán nagyobb lesz, s könnyebben megyvele a webböngészés. Vagy azt, hogy a mindenkori szi-tuációnak megfelelôen, a legoptimálisabb formává ala-kul át. Vagy jobban kihasználjuk otthonunk tereit: azebédlôasztal estére pókerasztallá, éjszakára ággyá vál-tozik...

Az ilyen törekvé-seket jegyzô c lay-tronics („agyagoló-gia”) néven ismertúj szakterület felleg-vára a pittsburghiCarnegie Mellon Egye-tem, melynek kutatóiszerint hamarosanvalóra válhatnak e-

zek a forgatókönyvek. Maga a claytronics anyagokegyüttese, amely elegendô helyi számítási, aktuátori, táro-lási, memória-, energia-, érzékelési és kommunikációskapacitással rendelkezik ahhoz, hogy érdekes dinami-kus alakzatokat és konfigurációkat lehessen programoz-ni belôle.

A kutatók rekonfigurálható nanoméretû robotokban,„claytronikus atomokban”, catomokban gondolkodnak.Ezek a gépecskék együttesen alkotnának sokkal na-gyobb gépeket, rendszereket. Mozgásra képesek, kom-munikálnak egymással, színt és alakot váltanak. A fil-mekbôl és játékokból ismert morphing eljárással szintebármely tárggyá, akár emberutánzattá is átalakíthatók.Ha mindehhez hozzávesszük az elosztott számítások(distributed computing) koncepciót, máris magunk elôttlátjuk a – méhrajokhoz vagy madárcsoportokhoz hason-lóan rajintelligencia-szerûen – mûködô catomok mil l i-óit.

6. Összegzés

Az áttekintett tanulmányok a fentieken felül természete-sen sok egyéb érdekes témát is tartalmaznak (3D meg-jelenítés és televíziózás terjedése, online tartalom szol-gáltatás modelljeinek változásai stb.), amelyekkel a je-len cikkben nem tudtunk foglalkozni. Mindenestre vár-ható, hogy 2010-ben az informatika területén (is) érde-kes évnek nézünk elébe, aminek tanulságait az amerikaifôinformatikusok szövetsége az alább olvasható módonfordította le a tagjaik részére adott kilenc jótanáccsá:

1. Ne csak az informatikával foglalkozzál!2. Szabadulj meg a „szent tehenektôl”!3. Vigyázz a költségekre és a teljesítésekre!4. Készülj fel a „felhôre”!5. Válaszd ki az operációs rendszere(i)det!6. Legyél „zöld”! 7. Törôdj komolyan a rendszereid architekturájával!8. ...valamint az üzlet folyamatosságával!9. ...és a biztonsággal is!

A szerzôkrôl

DÖMÖLKI BÁLINT az ELTE matematika szakán szer-zett diplomát 1957-ben. Kandidátusi értekezését aformális nyelvek szintaktikus elemzésérôl a Moszk-vai Állami Egyetemen védte meg 1966-ban. 1957-tôlrészt vett az MTA Kibernetikai Kutató Csoportjánálaz elsô magyarországi számítógép létrehozásábanés üzemeltetésében. 1965 és 1990 között vezetô ál-lásokat töltött be az INFELOR, a SZÁMKI, majd azSZKI szoftverfejlesztô részlegeiben. 1990-ben mun-katársaival együtt megalapítja az IQSoft céget, mely-nek 1997-ig ügyvezetô igazgatója, majd 2003-ig igaz-gatósági elnöke volt. 2003-2004-ben az Informati-kai és Hírközlési Minisztériumban tanácsadókéntvett részt a Magyar Információs Társadalom Straté-gia kidolgozásában. 2005 óta a Nemzeti Hírközlésiés Informatikai Tanács szakértôjeként az Informá-ciós Társadalom Technológiai Távlatai projektet ve-zeti.



KÖMLÔDI FERENC 1985-ben szerzett bölcsészdip-lomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán, tibeti-magyar szakon. Ezt követôen hosszú évekig Fran-ciaországban tartózkodott, ahol különbözô kulturá-lis, mûvészeti és audiovizuális munkákat végzett.1995-ben a dániai European Film College-ben szer-zett posztgraduális filmes képesítést. 2000-tôl azIndex.hu technológia-rovatának munkatársa, 2003-tól az elsô magyarországi mesterségesintelligencia-portál, az Agent Portal (www.agent.ai) szerkesztôje,hírrovatának vezetôje. 2005-tôl az NHIT IT3 projektegyik tagja, elsôsorban a virtuálisvalóság- és mes-terségesintelligencia-megoldásokkal foglalkozik.Számos hazai és nemzetközi folyóiratban megjelenttanulmány és cikk, valamint több technológiai témá-jú, illetve a technológia és a kultúra/mûvészetek vi-szonyát elemzô könyv szerzôje.

Irodalom

[1] Marc Ferranti, IDG News Services,Top 10 Technology stories of 2009,http://www.thestandard.com/news/2009/12/08/top-10-technology-stories-2009

[2] Nancy Weil, Computerworld10 IT predictions for 2010http://www.computerworld.com/s/article/9142099/10_IT_predictions_for_2010

[3] Dave Rosenberg,Survey: IT spending to recover in 2010,http://news.cnet.com/8301-13846_3-10405357-62.html

[4] Shane O’Neill,Goldman Sachs: Windows 7 Upgrades to Fuel ITSpending in 2010,http://www.cio.com/article/510670/Goldman_Sachs_Windows_7_Upgrades_to_Fuel_IT_Spending_in_2010

[5] Jonathan Eunice,2010 will be a wild ride for IT,http://news.cnet.com/8301-31114_3-10432596-258.html

[6] David Cearley,Top 10 Strategic Technologies for 2010,Gartner Symposium ITxpo 2009, Cannes, France, 2-5 November 2009.

[7] Nick Jones,Emerging Trends Radar Screen,Gartner Symposium ITxpo 2009,Cannes, France, 2-5 November 2009.

[8] Marc Ferranti,Top 10 tech stories of the decade,http://www.computerworld.com/s/article/9142804/Top_10_tech_stories_of_the_decade

[9] Patrick Thibodeau,10 big cloud trends for 2010,http://www.computerworld.com/s/article/9142429/10_big_cloud_trends_for_2010

[10] Pete Cashmore, CNN,10 Web trends to watch in 2010,http://www.cnn.com/2009/TECH/12/03/cashmore.web.trends.2010/index.html

[11] Innovation for Social Change,TEDxSilicon Valley Conference, 12 December 2009.http://storage.ted.com/TEDxSV_program.pdf

[12] Gabriel Madway,CES-PREVIEW-Tech showcase looks to regain „wow” factor,http://www.reuters.com/article/idUSN0125446620100104

[13] Mike Elgan,Hello, tablets. Good-bye, netbooks!http://www.computerworld.com/s/article/9142162/Mike_Elgan_Hello_tablets._Good_bye_netbooks_

[14] Matt Hamblen,Quick hands-on from CES: Que and Skiff e-readers,http://www.computerworld.com/s/article/9143318/Quick_hands_on_from_CES_Que_and_Skiff_e_readers

[15] Henri Markram, University of Lausanne,The Blue Brain Project,http://bluebrain.epfl.ch/

[16] Seth Copen Goldstein, Carnegie Melon University,Welocome to the Claytronics Project,http://www.cs.cmu.edu/~claytronics/

[17] Galen Gruman, InfoWorldThe top tech resolutions for 2009,http://www.thestandard.com/news/2009/12/31/top-tech-resolutions-2009

A felsorolt anyagok egy pdf-portfólióba gyûjtve letölthetôkaz alábbi címrôl:

http://www.nhit-it3.hu/it3files/it3bt-trendek_irodalom-201002.pdf

HÍRADÁSTECHNIKA


1. Bevezetés

Hangfelvételeket azért készítünk, hogy ismételt leját-száskor az eredeti hangtér összes paraméterét megô-rizve reprodukáljuk a hallásélményt. A zenei felvételekhangszórós visszaadásra készülnek és céljuk, hogy pél-dául sztereó esetben két csatornán szolgáltassák a dob-hártya számára a megfelelô hangnyomásokat. Általá-nos jellemzôje, hogy a hangsugárzó messze nem line-áris átvitelû, irányított, sávhatárolt, valamint a lejátszássorán a lehallgató szoba teremakusztikai paramétereiis belejátszanak a végeredménybe. Továbbá természe-tes keresztáthallás van (ahogy a valóságban is): a balcsatorna jele nem csupán a bal fület, hanem késleltetveés halkabban, de a jobb fület is eléri (és viszont).

Ezzel szemben a fejhallgató csak közelíti ezt a körül-ményt, nincs benne a terem és a környezet hatása, va-lamint nincs keresztáthallás sem, ezért a zenei felvéte-lek másképp szólnak. Ehhez járul még hozzá, hogy afej mozgatásával együtt mozog a hangkép, amely újabbproblémákhoz vezethet. Halláskutatási és binaurális fel-vételek céljára fejhallgatós lejátszórendszer szükséges,amelynek feladata, hogy a felvétel helyén és idejébena dobhártyán fellépô hangnyomás idôfüggvényt repro-dukálja. Ez természetesen csak korlátozottan és hibák-kal oldható meg. A hallásfolyamat legfontosabb része alokalizáció, azaz a hangforrások helyének meghatároz-hatósága, az irányinformáció korrekt átvitele, illetve an-nak korlátainak megállapítása.

Mint ismert az intenzitásos és idôkülönbséges szte-reofónia példájából is, a forrás helyének meghatározá-sában három paraméter vesz részt: a két fül közötti idô-eltérés, az interaurális idôkülönbség (ITD – InterauralTime Difference), illetve a két fül közötti interaurális szint-eltérés (ILD – Interaural Level Difference). A forráshozközelebbi fülbe a hanghullám elôbb és hangosabban fogbeérkezni, természetes hangtérben ez a két hatás egy-szerre lép fel. Azonban azonos ITD vagy ILD-vel rendel-kezhetnek különbözô irányokban lévô hangforrások is.Az azonos ITD-vel rendelkezô források a térben, általá-

ban a fül tengelyére nézve, egy kúpon helyezkednek el.Ezen a kúpon való iránymeghatározáshoz spektrális szû-rés (és egyben hangszínmódosulás) segítségével tájé-kozódunk. Ezt az irányfüggô szûrést a fej, a felsôtest éselsôsorban a fülkagyló okozza, amelyeket a szakiroda-lomban HRTF (Head-Related Transfer Function) függvé-nyeknek nevezünk [1,2].

Ebben a cikkben a korábbiakat kiegészítendô, elsô-sorban a fejhallgató szerepére összpontosítunk. Az al-kalmazható fejhallgatók, azok méréstechnikája és a bi-naurális szimulációhoz szükséges kiegyenlítése a köz-ponti kérdés.

2 A binaurális technológia

A binaurális technológia alapállítása szerint tökéleteshangtér-reprodukciót érhetünk el, ha sikerül fejhallga-tón át, az egyes személyek HRTF függvényeinek segít-ségével a dobhártyán fellépô hangnyomást tökéletesen,az eredetivel megegyezô módon létrehozni [3]. Ez lehe-tetlen vállalkozás, ezért állandó kérdés az ebben a folya-matban résztvevô lépések, alapegységek szerepe, fon-tossága. Ennek is a két kiemelkedô tagja a HRTF függvény-rendszer (annak mérése, pontossága, térbeli felbontásastb.), valamint a fejhallgató, amit a lejátszáshoz alkalma-zunk (mérés, kiegyenlítés stb.). Valójában tehát nem is atökéletes fizikai egyezés a cél, hanem az „érzékelési”egyezôség.

Emlékeztetôül, a HRTF definíciója: olyan komplex át-viteli függvény, amely a szabadtér (süketszobai méré-sek!) és a dobhártya között értelmezett, irányfüggô, abal és a jobb fül számára általában eltérô szûrôkarak-terisztika-sereg [1,4-7]. Létezik ennek idôtartományi meg-felelôje is, impulzusválasz formájában.

Az 1. ábra jól mutatja a folyamatot, amellyel binaurá-lis szimuláció során találkozunk [8]. A felsô sor a szabad-téri lehallgatás, az alsó a szimuláció része. Az elektro-mos jelet a szabadtéri esetben egy H-átvitelû hangszó-róra vezetjük, majd az a test és a fül szûrôhatásának ki-


Kulcsszavak: fejhallgató, átviteli függvény, méréstechnika, mérôjelek, kiegyenlítés, MATLAB

A fejhallgató a virtuális hangtérszimuláció alapvetô tartozéka, ezen keresztül szolgáltatjuk a hallgatónak a jelet. A megfelelô eszköz kiválasztása, megmérése, a mérési eredmények megfelelô kiértékelése az elsô lépés a korrekt szimulációszámára. Ebben a cikkben bemutatásra kerülnek a szimulációhoz szükséges lépések, kezdve a mérôjelektôl, a mérési eljárásokonát a különbözô típusok alkalmazhatóságáig, valamint a mért jellemzôk kiértékeléséig.

� AKUSZTIKA

A fejhallgató szerepe virtuális hangtérszimulációban

WERSÉNYI GYÖRGY

Széchenyi István Egyetem, Gyô[email protected]

téve (P) jut a hallójáratba, azon keresztül (C) pedig a dob-hártyáig. Ahogy látható a definícióból, a PC-szorzat ma-ga a HRTF.

A HRTF vizsgálatakor a hangforrás (hangszóró) és adobhártya közötti utat szabadtéri terjedéskor gyakrankét részre osztjuk: az elsô az irányfüggô rész (váll, tor-zó, fej, fülkagyló hatása) P, a másik pedig a már irány-független (az irányinformációt már nem befolyásoló) hal-lójárati rész: C. A hangszóró H átvitele és C csak a frek-vencia, míg P ezen túl a helykoordináta függvénye is(azimuth és eleváció fok).

Amennyiben fejhallgatós a lejátszás, az eszköz a fül-re illeszkedik, sem F, sem a csatoláshoz tartozó E át-vitel nem irányfüggô. Utóbbi nem is egyezik meg a „fej-test-váll-fül” átviteli függvénnyel (P ≠ E). Ezt itt most akülsô fül átvitelnek nevezzük. Továbbá a hallójárati ter-jedés átvitele sem ugyanaz, mert a hallójárat bejáratamost le van zárva a fejhallgatóval és más ez az impedan-cia, mint a szabadtér hatása (C’ ≠ C).

A HRTF tehát a PC-szorzatnak felel meg, azaz a hang-forrástól a dobhártyáig terjed, noha elfogadható közelí-tés, hogy ennek irányfüggô része csak a P. Néha ez utób-bit DTF-nek hívják (Directional Transfer Function).

Fejhallgatós lejátszáshoz kell tehát ismernünk a PC-szorzatot, de legalább P-t, illetve a fejhallgató-külsôfül-hallójárat közös átviteli függvényét (FEC’). Utóbbit egy-ben meg lehet mérni és ki lehet egyenlíteni (el kell osz-tani ezzel az átvitelt). Ez megfelel az individuális fejhall-gató átviteli függvény mérésnek, amit a hallgató emberfején kell elvégezni (rosszabb esetben mûfejen). Végülegy digitális szûrô kell, amely ezeket egyben tartalmaz-za:

(1)

Ha ezt megszorozzuk H-val, akkor még annak a ha-tása is benne lenne, de ezt általában nem akarjuk, ésha a HRTF-t referenciajellel határozzuk meg, úgyis kie-sik a számításokból. Ebbôl P-t minden irányhoz meg kellhatározni, a többit csak egyszer kell megmérni.

A binaurális felvételeket tehát három módon végez-hetjük: a dobhártyán, a nyitott, illetve a blokkolt hallójá-rat bementén. Az elsô esetben kiegyenlítést a mikrofonátvitelére és a fejhallgatóra kell végezni, amelyet szintén

a dobhártyán mérünk. A második esetben ugyanez ahelyzet, de a mérési pont a nyitott hallójárat bemenete.A harmadik esetben ezeken túl még egy korrekciós té-nyezôre is szükség van, amely az akusztikai impedan-ciák eltérésébôl adódik (nyílt vagy blokkolt eset között,ezt nevezzük majd PDR-nek, lásd késôbb).

3. Méréstechnika

3.1 MérôjelekA mérôjel lehet impulzus, mely az impulzusválaszt

adja (impulse response – IR). Ezt FFT követi, ami magaaz átviteli függvény. Ez rossz választás, mert az ener-giatartalom kicsi (különösen kisfrekvenciákon), így erô-teljes átlagolásokra szükség lehet, hogy javítsuk a jel/zaj viszonyt. Ez utóbbi ráadásul nem triviális, hiszen azidôtartományi válaszokat, az egymás után megmért többimpulzusválaszt nehéz az idôtartományban átlagolni:digitális tárolásnál a szinkronizáció mintapontosságúkell legyen (az egymásra akkumulált mintáknál). Továb-bá idôablakolás is szükséges lehet, hisz még süketszo-bai mérésnél sem garantálható teljesen a visszaverôdés-mentesség (a szabadtéri terjedés). Mivel egy átlagos át-viteli függvényt keresünk, ilyenkor célszerû a többszörmegmért impulzusválaszokat FFT után a frekvenciatar-tományban átlagolni. Ha ezt sikerrel vettük és szükséglenne az impulzus válaszra ismét, akkor az átlagos spekt-rumból IFFT-vel visszaszámoltat használhatjuk.

Néhányan úgynevezett Golay-kódokat használnak,amelyek klikk-szerû de javított jel/zaj viszonyú mérôje-lek [9-11]. Hátránya, hogy a mikrofon vagy a hallgató el-mozdulására rendkívül érzékeny.

Mivel a szélessávú gerjesztés a cél, valamiféle zajjó ötletnek tûnik. Valójában, igazi véletlen zajjel nem jó,hiszen a fázisspektrum becslésére nem alkalmas (mi-vel tényleg véletlen a fázisa). Ezért „befagyasztott” vagy„álvéletlen” (pszeudo-random) zajjelet használunk, ame-lyet egyszer véletlen algoritmussal elôállítunk (vagy rög-zítünk), de utána digitálisan eltárolva valójában egy de-terminisztikus, állandó idôfüggvényt kapunk [12]. Ezt ki-adhatjuk ismételten, periodikusan és így a mérési ered-

HÍRADÁSTECHNIKA


1. ábra Átvitel a szabadtérben és szimuláció

mények átlagolhatók, a jel/zaj viszony javítás megold-ható. A mi mérôrendszerünk ilyen jelet használt [13]. Azalkalmazott átlagolás mellett, több periódusban kiadvaezt a zajjelet mértünk és sikerült kb. 89 dB jel/zaj-t elér-ni a mérôrendszerrel [2,14]. Ez kimondottan magasnakszámít a szokványos 60-70 dB körüli jel/zaj-hoz képest,tulajdonképpen lefedi a lényegi hallástartomány dina-mikáját (valójában 30 dB környékétôl számítva hallunka mindennapokban és 120 felett aligha vagyunk kitévezajoknak).

Szélessávú mérés még a sweep jel [15] és az MLS-módszer (Maximum-length-sequence). Utóbbi egy köz-kedvelt módszer, hiszen az átviteli függvény nem inverzszûréssel kerül meghatározásra, hanem kereszt-korre-lációval [16,17].

Mindegyik módszer körülbelül azonos „minôségû” át-vitelifüggvény-mérést, -becslést eredményez, így ízléskérdése is a választás.

3.2 HRTF mérésekA hangfrekvenciák nagyságrendjében a külsô fül li-

neáris rendszernek tekinthetô, így használhatók az idevonatkozó mérések, számítások, becslések. A klasszi-kus HRTF mérés során szélessávú zajjal gerjesztjük ahangszórót, majd ezt egy referenciamikrofonnal felves-szük az origóban, illetve ezt követôen a mûfejjel (vagyemberrel) is elvégezzük a mérést. A két spektrum há-nyadosa adja a HRTF-et adott irányhoz. Jó módszer, hiszaz átviteli út részei – beleértve a hangszórót is – kies-nek. Sôt, kiesik a terjedéshez szükséges idô, így a for-rástávolság is.

A baj az lehet, ha a nevezôben, azaz a hangszóró át-vitelében nagy bevágások vannak, vagy nagyon kis ener-giájú részek (különösen kis- és nagy frekvenciákon, aholaz átvitel már leesik és rossz a jel/zaj). Ugyanez a baj ak-kor is, amikor a HRTF-t (PC-szorzat) osztjuk a fejhallgatóátvitelével. A fejhallgató átvitelében is elôfordulnak ilyennagy spektrális beszakadások, így utólagos jelsimítás,szûrés szóba jöhet [18,19].

HRTF-t és a fejhallgató átvitelét is elvben a dobhár-tyán kellene mérni, ez azonban kényelmetlen és veszé-lyes és méreténél fogva megzavarja a hangteret. Az át-vitel változó a hallójáratban a mérési pont helyétôl füg-gôen. A probléma megoldható, ha a mérési pont helyeugyanaz a HRTF méréshez, mint a fejhallgató átvitelé-nek méréséhez, de ezt is nehéz garantálni. Az így elkö-vetett hibák jelentôségét pszichoakusztikus kísérletek-kel lehet eldönteni, ellenôrizni.

További gond, hogy minél kisebb a mikrofon, annálzajosabb, és a nagyfrekvenciás jel/zaj erôsen romlik. Azátvitelük gyakran 20 dB-el is leesik ott, ahol még mérnikéne. Ez különösen jelentôs, ha a fejárnyékban merünk,ahol egyébként is alacsony a jel/zaj [20,21]. Néha se-gíthet itt az átlagolás, amikor a mérési szám duplázása3 dB-es javulást okoz (viszont nô a mérési idô). Elvbennövelhetô lenne a hasznos jel szintje is ez ellen véde-kezendô, de élô embereknél már 70-80 dB felett bein-dulhatnak akusztikus reflexek (mûfejnél nyilván nem).Ezekhez a mérésekhez úgynevezett „probe tube” mik-

rofonok kellenek, amelyek kis méretû kapszulát és haj-lítható, általában mûanyag-gumi csövet tartalmaznak,amely be van vezetve a hallójáratba [22].

A másik megoldás a miniatûr mikrofon, amelyet nema hallójáratba illesztünk, hanem a hallójárat bementére(2. ábra). Membránja nagyobb, minôsége jobb, viselésekényelmesebb, de a mérési pont ilyesfajta megválasz-tása egyéb problémákat és kompromisszumokat kény-szerít ránk. Mindkét esetben gond lehet, hogy a memb-ránméret kisebb, mint a dobhártya felülete, így ezekcsak egy pontban és nem az egész dobhártya-kereszt-metszet által átlagolt (integrált) hangnyomást fogják ér-zékelni.

Möller és társai [23] megmutatták, hogy elegendôezeket a méréseket (HRTF és/vagy fejhallgató) a blok-kolt hallójárat bemenetén végezni. Levezették, hogy eza mérési pont teljes értékû és azonos a dobhártyán mértnyomással abban az esetben, ha C = C’. Ez egyáltalánnincs így és nem garantálható, de közelítôleg elfogad-ható, ha a fejhallgató úgynevezett „FEC-típusú”. A hal-lójárat bejáratán fellépô hangnyomás függ attól, hogyadott besugárzás mivel történik. A hallójárat lehet nyi-tott (open-canal), teljesen zárt (blocked-canal), illetve fej-hallgatók esetén valami a kettô között. Ezt nyitottnaksemmiképp nem nevezhetjük, akkor ugyanis szabadté-ri a csatolás, de teljesen zártnak sem, ezt fejhallgatójaváltogatja. Ez az az impedancia, amit a hallójáratból „ki-nézve” látunk. Azt a nyomáshányadost, amely a nyitotthallójárat (amely a szabad térrel „találkozik”) és a fej-hallgatóval lefedett hallójárat bemenete között áll fenn,nyomáshányados aránynak (PDR – Pressure DivisionRatio) nevezzük. Amennyiben ez a hányados egységnyi,a fejhallgató olyan, mintha „ott sem lenne, de mégis ottvan” és a szabadtérnek megfelelô terhelést mutat. Ezekneve korábban szintén „nyitott” volt, de ezt a kifejezéstmanapság inkább arra tartjuk fenn, hogy a fejhallgatóolyan, amely nem okoz teljes hangtérizolációt, a környe-zet részben behallatszik (és viszont). Ezért az egység-nyi PDR-el rendelkezô eszközök FEC-típusúak (Free-fi-eld Equivalent Coupling) [24].



2. ábra Probe tubemikrofon

HÍRADÁSTECHNIKA


3. ábra 14 fejhallgató átvitele 40 emberi fejen [33]

(2)

Többen is végeztek összehasonlító méréseket az ügy-ben, hogy a dobhártyán mért HRTF-k mennyiben térnekel a blokkolt hallójárat bemenetén mért DTF-tôl [8], aholis az egyezés néhány dB. Elônyös ez a technika, hiszena jel/zaj jobb, mert a miniatûr mikrofon lehet nagyobb,és a hangnyomásszint is. A mérési pont stabilabban tart-ható (HRTF felvétel után a fejhallgató megmérhetô) és asérülésveszély is kicsi.

Mivel a mért HRTF-k mennyisége véges, korlátos, aszimuláció során elérhetô térbeli felbontás is az. Elv-ben csak oda szimulálhatnánk forrást, amely iránybólmegmért HRTF-el rendelkezünk is. Ez emberi mérések-nél akár 10-15 fokos is lehet, holott a felbontóképessé-ge a hallásnak ennél jobb. Ha hiányzik a mért adat, inter-polálni kell. A mûfejes mérések lehetôvé teszik a nagytérbeli felbontású méréseket [2,14], a saját esetünkbenez 1 fokos horizontális és 5, illetve 10 fokos elevációslépéseket jelentett.

Minél ritkábbak a HRTF-ek, annál nagyobb hibával le-het interpolálni a hiányzókat. Egy vizsgálatban azt talál-ták, hogy lineáris interpoláció 10 fokos mérési felbontásmellett elégséges volt ahhoz, hogy ugyanaz a lokalizá-ció történjen az interpolált, mint az ugyanabban az irány-ban ténylegesen mért HRTF-fel [25]. Arra is rámutattakazonban, hogy bár a lokalizáció ugyanaz volt, mégis „más-képp szól” az interpolált HRTF szûrés, azaz létezik vala-milyen érzékelés arra, hogy felismerjük az interpolációshibát. Továbbá egyáltalán nem biztos, hogy a legegysze-rûbb lineáris interpoláció a legjobb, így további méré-sek itt indokoltak lehetnek. Léteznek más metódusok is,melyben például analitikus modell alapján dolgoznak [26-28], vagy a négy szomszédos HRTF-bôl interpolálnak [29],léteznek gömb alakú matematikai fejmodellek [30-32] stb.,de nem tûnnek ezek jobbnak a lineáris interpolációnál.

3.3 FejhallgatómérésekFejhallgatóméréseket végezhetünk klasszikus (má-

ra inkább elavultnak mondható) és modern módszerek-kel. A körülményesebb, nehézkesebb eljárás a hange-rôsség-összehasonlítás, amikor a kérdéses fejhallgató,illetve egy referencia hangsugárzó sugároz. A hangsu-gárzó és a tér együttese alkotja a referencia hangteret.Ha már létezik egy megmért referencia-fejhallgató, azösszehasonlítást ezzel is el lehet végezni. A modern el-járások olyan fület utánzó eszközöket használnak, minta mûfül(üreg), mûfej, vagy az élô emberi mérések.

Egy átfogó vizsgálat során 14 fejhallgató átviteli függ-vényét mérték meg a fejhallgató bemeneti feszültségeés 40 ember blokkolt hallójárati mérési pontja között(hangnyomás), MLS technikával [33,34]. A 3. ábra mu-tatja az összes mérési eredményt. Mindegyikre jellem-zô a viszonylag ingadozásmentes kisfrekvenciás átvi-tel és nagy individuális eltérések nagyfrekvencián. AzMLS elônye, hogy szinte zajérzéketlen és átlagolássalnagy jel/zaj érhetô el, de hossza nagyobb kell legyen,mint a rendszer impulzusválasza [16].

Blokkolt hallójárati mérés esetén, 7 kHz-ig hasonlólefutást, közös struktúrát mutatnak a mért eredmények,és 7-12 kHz-ig is felismerhetô „valami közös”, de 12 kHzfelett az individuális különbségek ezt nem teszik lehe-tôvé. A helyzet más, ha nyitott hallójáratnál végzünk mé-rést: csak 2 kHz-ig fedezhetô fel bármiféle közös struk-túra, 2-7 kHz között akár 20 dB-es különbségek is lehet-nek az emberektôl függôen, felette pedig semmiféle struk-túra nem fedezhetô fel. A különbség a két eset közöttéppen a PDR. Ajánlatosabb tehát a blokkolt hallójáratimódszer a kisebb ingadozások miatt, de ez csak FECtípus esetén lesz rendben elméletben. Minél közelebbvan a fejhallgató membránja a hallójárathoz (különösen,ha az bele van dugva), egyre kevésbé igaz, hogy FEClenne. Korábbi méréseink igazolták, hogy a manapságdivatos, micro-driver elvû, jó ár-érték arányú és minôs é-gû fülbe illeszhetetô típusok a szokványos zenehallga-tásra kiválóan alkalmasak, de kiegyenlítésre és hallás-kutatási célokra aligha [35].

Az eredmények tehát messze nem nevezhetôk lapos-nak, 8 kHz felett vékony, mély bevágások és csúcsokdominálnak, és ez különösen a személyek között válto-zik (azok elhelyezkedése a frekvenciában, valamint nagy-sága elérheti a 20 dB-t is). Az alkalmazott 187,5 Hz-es fel-bontás elégséges, de kis frekvenciákon már nem biztos(az MLS hosszának növelése megoldás lehet).

Emberi fejen individuális méréseket lehet végrehaj-tani. Ehhez vagy a hallójáratba illesztünk mikrofont (úgy-nevezett „probe tube” típust), vagy a kényelmesebb blok-kolt hallójárati bemeneti pontot választjuk valamilyenminiatûr mikrofonanl. Utóbbi csak FEC-típusnál korrektmatematikailag: minél kevésbé igaz ez az adott eszköz-re, annál nagyobb lesz a hiba (a PDR nem egységnyi vol-ta miatt). Mint láttuk korábban, a probe-mikrofon a teretkevésbé zavarja, de alacsony az érzékenysége a kismembránméret miatt és nem egységnyi az átvitele. Ne-héz rögzíteni is, így kevésbé alkalmas, mint a miniatûrmikrofon, melyet a hallójárat bemenetén könnyebben éstartósabban lehet rögzíteni (manapság individuálisan„kiöntött” gumi füldugókba építhetôk, amelyek teljesenkitöltik a hallójárat bemenetét és viszonylag kényelme-sek). A mikrofon elmozdulásaira nagyon érzékeny a mértátviteli függvény. Mindezek a megállapítások éppúgy iga-zak a HRTF mérésekre is, nem csak a fejhallgatók vizs-gálatára.

További érdekes kérdés a fejhallgatók építése, ter-vezése: milyen kritériumokat kell figyelembe venni ésa kész eszközöket miként tudjuk minôsíteni. Erre gyak-ran pszichoakusztikai lehallgatási teszteket végeznek,amelyek megbízhatósága, reprodukálhatósága nem ide-ális, nem objektív. Érdekes próbálkozás ilyen mérések-re egy alternatív mérési módszer, amely a fejhallgató mi-nôségének megállapítására törekszik, emberek segít-ségével, de objektíven [36]. Pszichoakusztikai eljáráshelyett a hallójárat bemenetén történô mérést használ.A referencia hangtér helyett elôzetes ismeretekkel ren-delkezünk a kívánt átviteli függvényt illetôen, ezt céloz-zuk meg a fejhallgató tervezésekor. Ez a módszer ki-zárja a pszichoakusztikai bizonytalanságokat és a dif-



fúz-téri kiegyenlítést szinuszos vagy keskenysávú han-gokkal is meg lehet valósítani. Elsôsorban olyan esz-közökrôl van itt szó, amelyek a hangszórós lejátszástakarják helyettesíteni (és nem a binaurális hallás és hal-láskutatás a céljuk).

4. Kiegyenlítés

A fejhallgató kiegyenlítéssel találkozhatunk a kereske-delmi célú eszközöknél is. Hasonlóan a mikrofonokhozés hangsugárzókhoz, létezik szabadtéri (free-field equa-lized) és diffúztéri (diffuse field equalized) kiegyenlítés.A szabadtérileg kiegyenlített hasonló frekvenciamene-tet próbál megvalósítani, mint egy tökéletesen lapos át-vitelû hangszóró tenné a szabadtérben (a süketszobá-ban). Feltehetôleg egy ilyen átvitel tartalmazni fog le-szívásokat 1200 Hz, illetve 8-10 kHz környékén, vala-mint enyhe erôsítést 2 kHz körül. Ez összességébenegységnyi átvitelt fog közelíteni a hallójáratnál. Az elô-zô eljárást még a hetvenes években szabványosították,a diffúztérit késôbb.

Megfigyelték, hogy a fenti szabadtéri kiegyenlítés lo-kalizációs problémákat okoz, különösen a középfrek-venciás részeken, ahol a HRTF függvények többségetartalmaz púpot. Szabadtéri lejátszáskor, ha a hangszó-ró tökéletesen egyenes átvitelû (ez nagyon jó volna),akkor csupán az adott irányhoz tartozó HRTF-k vesznekrészt a hallásfolyamatban, mindenféle egyéb módosulásnélkül. Ha ezt egy fejhallgatóval hasonlóan kiegyenlít-jük és a hallójáratnál lesz lapos az átvitel, akkor tulaj-donképpen ezzel a HRTF hatást is elimináljuk – érthetô,hogy ez lokalizációs zavarhoz vezet. Ha célunk annakmegôrzése, hogy a HRTF „érintetlen” maradjon, akkor akiegyenlítést úgy kell megtenni, hogy a hallójáratnál afejhallgató ne lapos, hanem éppen valamelyik irányhoztartozó HRTF-t közelítse. Mivel a HRTF-k változóak, kér-déses hogy melyiket kéne közelíteni és hogyan. Diffúz-téri kiegyenlítésnél ezt próbáljuk meg elérni, amely meg-felel annak, hogy egy lapos hangszóró átvitelt célzunkmeg, de nem szabadtéri, hanem diffúztéri átvitele során.Az ilyen hangszóró átvitele várhatólag csúcsokat tartal-maz 2-3 kHz és 5-7 kHz körül és egy élesebb bevágást8 kHz-nél. Emlékezzünk, hogy a diffúztérben minden irány-ból jön a hanghullám, ezért egyfajta térirányok szerintiátlagolásnak felel meg, valamiféle „átlagos” HRTF-nek.Egyik kiegyenlítés sem individuális, utóbbi célja hogyhasonlítson valamelyest egy HRTF adott függvényre (pl.30 fokos szöghöz tartozók a horizontális síkban) vagy azösszesre azáltal, hogy diffúztérben mért HRTF-et próbá-lunk utánozni jellegre.

A szabadtéri kiegyenlítés után a fejhallgató alkalmasa szokványos sztereó felvételek visszaadására, mert adirekt terjedés útját szimulálja egy lapos átvitelû hang-szóróból (ehhez alkalmas a 30 fokhoz tartozó HRTF). Et-tôl még a keresztáthallás hiánya, a lehallgató szoba, il-letve a fejmozgás hiánya okoz problémát. A másik meg-közelítés szerint, amikor hangszórót hallgatunk, a hall-gató általában a Hall-rádiuszon kívül van és a terem zen-

gô részében tartózkodik, így egy olyan kiegyenlítés amia diffúz-téri lehallgatást szimulálja, jobb.

Ha a mûfejet diffúz hangtérbe tesszük, az ideális fej-hallgató átviteli függvény ugyanazt a füljelet hozza lét-re, mint amit a mûfej mér az adott diffúz térben [4]. Azilyen eszközt nevezzük diffúz-tér kiegyenlítettnek, amelymás átvitelû, mintha szabadtérre egyenlítenénk ki (a szem-ben irányra). Az ilyen fejhallgató kellemesebb hangot ad,mint a szokványosak.

Sok gyártó a fejhallgatójáról az állítja, hogy ilyen, deha ez igaz lenne, nem kéne kiegyenlítés. Valójában afejhallgatók az emberi fülön aligha diffúz terûek. Mérés-sel igazolható, hogy egy ilyen fejhallgató esetén is rom-lik az elöl-hátul és fent-lent döntések százaléka [8], hanincs kiegyenlítés. A binaurális technikában ezek az esz-közök nem megfelelôek, még a diffúztéri kiegyenlítésután sem a korrekt lokalizációhoz. Ehhez individuáliskiegyenlítésre volna szükség. Sokan foglalkoztak ez-zel a kérdéssel [33, 37-40].

Az ehhez szükséges egyenlet az alábbi:

(3)

FEC fejhallgató esetén (PDR=1) a kiegyenlítést (G)csak a felvételi mikrofonra (M) és a fejhallgató átvitelifüggvényére (HTF) kell megtenni, de mivel a mikrofonokgyakran lineáris átvitelûek (M=1), elégséges csupán afejhallgató átviteli függvényét kiegyenlíteni. Ez ügybennagy engedményeket kell tennünk. A fenti vizsgálatbanmindössze egy eszköz volt FEC tulajdonságú és még né-hány, ha 2 dB-es változásoktól még eltekintünk. Ezek amegállapítások csak 7 kHz-ig érvényesek, felette nem.A PDR mérése nehéz és azok érvényességének maxi-muma is itt 7 kHz volt. Azért is fontos ez, mert 2-7 kHzközött az individuális változások a PDR-ban nagyobbak,mint magában a fejhallgató átviteli függvényében [41].

A fejhallgató kiegyenlítéséhez annak komplex átvi-teli függvényét kell megmérnünk, az FEC’-szorzatot, delegalábbis az FE-szorzatot. Ezt individuálisan kell(ene)elvégezni, azzal a hallgatóval akivel a tesztet (a HRTF szi-mulációt) majd végezzük. Sajnos nagy mérései eltéréseklehetnek egyéneken belül itt is, illetve gyakran csak mû-füllel, mûfejjel mérhetünk és több mérés eredményétfogjuk (spektrálisan) átlagolni. Mivel ez a függvény éles,mély beszakadásokat tartalmazhat (ahogy a HRTF ma-ga is) ezek egymásra hatása kiszámíthatatlan. Ennekellenére egyszerûbb, olcsóbb, kevésbé jó szimulációsrendszerek gyakran kihagyják a fejhallgató kiegyenlí-tést.

Több mérés után végezhetünk átlagolást vagy éppenkiválszthatjuk a „legreprezentatívabb” merést a kiegyen-lítéshez. Az eltérések a mérendô személyek között azon-ban nagyok, így elkerülhetetlennek látszik az individuá-lis kiegyenlítés. Amikor kiegyenlítést végzünk, abból in-dulunk ki, hogy a mérômikrofon lapos, egységnyi átvitelû,a fejhallgató FEC-típusú és így csak annak az átvitelifüggvényét kell megmérni és kiegyenlíteni. A legokosabb,ha olyan kiegyenlítô szûrôt választunk, amely egy átla-golt átviteli függvényt egyenlít ki.

HÍRADÁSTECHNIKA


Azonnal itt a kérdés: hogyan kell átlagolni [33]? Az átlagolást végezhetjük:– hangnyomásszint (sound level), azaz dB alapján,

amely azonos súllyal veszi figyelembe a csúcsokat és beszakadásokat,

– hangnyomás alapján (sound pressure), mert fülünk érzékenyebb a csúcsokra, ezért azok nagyobb súllyal szerepelnek így,

– teljesítmény (sound power) alapján, amikor még nagyobb súllyal szerepelnek a csúcsok;mivel a csúcsok jobban hallhatók, utóbbi tûnik a legjobbnak, de nincs lényegi, nagy különbséga három módszer között.

Végezetül: ugyanazon gyártó és modell fejhallgatóiközött is nagy lehet az eltérés, ezért a kiegyenlítést min-den egyes felhallgató példány és felhasználó számára elkell végezni, de ez történhet egy kiválasztott, legjellem-zôbb átviteli függvény alapján is (kompromisszumokmellett).

További kutatás szükséges még mindig arra nézve,hogy kell-e individuális HRTF mérés és individuális fej-hallgató-kiegyenlítés. Elôbbi esetleg hosszasabb tréningsorán kiküszöbölhetô, hisz már rövidebb idejû tréning,gyakorlat is javítja a virtuális lokalizációs eredménye-ket [42,43]. Hasonlóan egy „tube-phone”, amely mélyena hallójáratba nyúlik, jó alternatíva lehet a fejhallgatóhelyett, amelyet nem is kell kiegyenlíteni [44].

A szimulációk során szükséges individualitás régó-ta kérdés a kutatásokban. Az eredmények gyakran el-lentmondásosak, különösen azért, mert nagyon eltérô-ek a mérési körülmények: a személyek száma, a felhasz-nált eszközök és jelek, a mérés lefolyása – vagyis túl soka paraméter [46-49]. Így nehéz az eredményeket össze-hasonlítani és velôs konklúziókat levonni az ügyben,hogy mennyire fontos az individuális HRTF mérése, azoktérbeli felbontása, minôsége, vagy éppen a lejátszás mód-ja, a felhasznált fejhallgató kiválasztása, kiegyenlítése,és utóbbinak módja, menete.

A fejhallgató-kiegyenlítés tehát láthatólag a komolyhalláskutatási vizsgálatokhoz sajnos megkerülhetetlen.Ennek ellenére létezik több olyan rendszer is (Beachtron,

Convolvotron, VibeStudio, a Soundblaster alkalmazások,a Winamp plugin-ek stb.) amelyek jobb-rosszabb irány-szimulációt nyújtanak. Egy részük csak egyszerûen ITDés ILD elven késleltet és hangerôt szabályoz, de márezzel is el lehet érni „bizonyos” hatásokat. A VibeStudioDesigner például alaposan megmért (CIPIC adatbázis)[50] HRTF szûréssel, egyéni fejméret-beállítással és tá-volságmodellel növeli a szimuláció hatásfokát, ez utób-bi már tudományos célokra is alkalmas, de egyik semhasznál fejhallgató-kiegyenlítést. Ez érdekes, ugyanisennek implementálása nem volna különösebben nehézfeladat. Ettôl függetlenül e rendszerek egyszerûek, gyor-sak és néha egész élvezhetô virtuális szimulációt bizto-sítanak.

4.1 Mérés és implementációA kiegyenlítés tehát egy összetett probléma, célja vi-

lágos, szükségessége nem egyértelmû, megvalósításanehézkes és kompromisszumokkal teli. Korábban az in-verz szûrôket analóg áramkörökkel egyenlítették ki, ma-napság digitális szûrôkkel dolgozunk.



5. ábra A BK 4128-as mûfej (a), individuális mérés (b) és a BK 4101 binaurális mikrofonrendszer (c)

4. ábra 23 alanyon mért átviteli függvény, az átlagos átvitel (vonal)

és az inverz kiegyenlítô szûrô (szaggatott) [45]

Esetünkben három fejhallgatótípust is megmértünk: • Sennheiser HD580 fejhallgató• Audio-Technica ATH-M40fs fejhallgató• Panasonic RP HV 154 E-K fülhallgató.

A mérôjel 250 ms periódusú fehérzaj, összesen 30mp-en át történô átlagolással. A mûfejes mérésekhezBrüel Kjaer 4128-as, dobhártya helyén elhelyezett mik-rofonú mûfejet; míg az individuális mérésekhez a BK4101 binaurális, a hallójárat blokkolt bemenetén elhe-lyezett mikrofont használtunk. A PULSE legjobb felbon-tását és saját formátumát használva a mintavételi frek-vencia 51200 Hz, az FFT 12800 pontos, 4 Hz-es lineárisfelbontás mellett. Az eszközök tízszer lettek felhelyezveés az eredmények átlagolva.

Az implementáció három lépése: az átlagos komp-lex átviteli függvény megmérése és kiszámítása, annakinvertálása a frekvenciatartományban, végül a szûrôre-alizáció. Az utóbbi két lépéshez egy MATLAB-os progra-mot készítettünk, mely képes az átlagolásra, a FIR vagyIIR szûrôk létrehozására, pólus-zérus elrendezés alap-ján történô stabilitás vizsgálatára, valamint az adatok ki-mentésére spektrálisan, illetve impulzusválasz formá-jában késôbbi felhasználásra.

5. Összefoglalás

A fejhallgatók elengedhetetlen tagjai a virtuális hang-térszimulációnak, különösen, ha halláskutatási célok-ra végzünk lehallgatási teszteket. A megfelelô típus ki-választása, mérése és kiegyenlítése a fô feladat. Be-mutatásra került a szimuláció és a lejátszás folyamata,a fejhallgató szerepe, azok mérési lehetôségei, valaminta kiegyenlítéshez szükséges lépések. Végezetül, sajátmûfejes és individuális méréseink eredményeit MAT-LAB alatt elkészített programmal dolgoztuk fel, beleért-ve a digitális szûrôk realizációját is késôbbi felhaszná-lásra.

A szerzôrôl

WERSÉNYI GYÖRGY 1975-ben született Gyôrben.1998-ban a Budapesti Mûszaki Egyetemen szer-zett okleveles villamosmérnöki diplomát. 1998 és2002 között a Távközlési és Telematikai Tanszékdoktorandusza volt a „Békésy György” AkusztikaiKutatólaborban, kutatási témája az emberi térhal-lás vizsgálatok és a mûfejes méréstechnika. Egyévet DAAD ösztöndíjjal a cottbusi egyetemen töltött,majd 2002-ben PhD fokozatot is Németországbanszerzett. 1998 óta tanít a gyôri Széchenyi IstvánEgyetem Távközlési Tanszékén stúdiótechnikát, mû-szaki akusztikát, telekommunikációt és TV tech-nikát. 2005-tôl egyetemi docens, a HTE gyôri tago-zatának titkára, TDK- és államvizsgafelelôs, az Au-dio- és Videotechnika Labor vezetôje. 2004-tôl ven-dégelôadó a Lipcsei Telekom Fôiskolán. 2002-benHuszty Dénes Emlékdíjat, 2003-ban és 2007-benegyetemi Publikációs Nívódíjat kapott. 1997-tôl tag-ja az OPAKFI-nak, az Audio Engineering Society-nek (2000-tôl), a HTE-nek (2004-tôl), valamint az In-ternational Community for Auditory Display (ICAD)-nak (2007-tôl). Kutatási területe a lokalizáció, vir-tuális valóság- és hangtérszimulációs megoldá-sok, hallásmodellezés, vakokat segítô projektek,binaurális rendszerek.

Irodalom

[1] Wersényi, Gy., Virtuális hangtérszimuláció és a binaurális technológia. Híradástechnika, Vol. LXII, Nr. 2, pp.25–32.,2007. február

[2] Berényi P., Wersényi Gy., A külsô fül fejre vonatkoztatott átviteli függvényeinekvizsgálata. Akusztikai Szemle, IV. évf., 1-4., pp.35–41., Budapest, 1999.

[3] H. Møller,Fundamentals of binaural technology. Applied Acoustics 36, pp.171–218., 1992.

[4] J. Blauert,Spatial Hearing. The MIT Press, MA, 1983.

HÍRADÁSTECHNIKA


6. ábraMûfejes mérésSennheiserfejhallgatóval(fekete), i l letve individuál iseredmény(szürke)átlagolás után a bal csatornáranézve

[5] M. Kleiner, B.I. Dalenbäck, P. Svensson,Auralization – an overview. J. Audio Eng. Soc. 41, pp.861–875., 1993.

[6] C.I. Cheng, G.H. Wakefield,Introduction to Head-Related Transfer Functions(HRTFs): Representations of HRTFs in Time, Frequency and Space. J. Audio Eng. Soc. 49, pp.231–249., 2001.

[7] A. Kulkarni, H.S. Colburn,Role of spectral detail in sound-source localization.Nature 396, pp.747–749., 1998.

[8] F. Wightman, D. Kistler,Measurement and validation of human HRTFs foruse in hearing research. Acta Acustica united with Aucstica, Vol. 91,pp.429–439., 2005.

[9] D. Pralong, S. Carlile,Measuring the human head-related transfer functions:A novel method for the construction and calibrationof a miniature „in-ear” recording system. J. Acoust. Soc. Am. 95, pp.3435–3444., 1994.

[10] B. Zhou, D.M. Green, J.C. Middlebrooks,Characterization of external ear impulse responsesusing Golay codes. J. Acoust. Soc. Am. 92, pp.1169–1171., 1992.

[11] S. Foster,Impulse response measurements using Golay codes.IEEE Conf. Acoustics Speech Sig. Proc. 2,pp.929–932., 1986.

[12] J. Borish, J.B. Angell,An Efficient Algorithm for Measuring the Impulse Response Using Pseudorandom Noise. J. Audio Eng. Soc. 31(7), pp.478–488., 1983.

[13] Wersényi Gy., Illényi A., Test Signal Generation and Accuracy of TurntableControl in a Dummy-Head Measurement System. J. Audio Eng. Soc. 51(3), pp.150–155., March 2003.

[14] Gy. Wersényi,Measurement system upgrading for more precisemeasuring of the Head-Related Transfer Functions.Proceedings of Inter-Noise 2000, Nice,pp.1173–1176., 2000.

[15] S. Müller, P. Massarani,Transfer-Function Measurement with sweeps. J. Audio Eng. Soc. 49(6), pp.443–471., 2001.

[16] D.D. Rife, J. Vanderkooy,Transfer-function measurement with maximum-length sequences. J. Audio Eng. Soc. 37, pp.419–444., 1989.

[17] U.P. Svensson, J.H. Nielsen,Errors in MLS Measurements Caused by Time Variance in Acoustic Systems. J. Audio Eng. Soc. 47(11), pp.907–926., 1999.

[18] S. Kim, Y. Park,A direct design method of inverse filters for multichannel 3D sound rendering. Journal of Sound and Vibration, Vol. 278, No. 4-5,pp.1196–1204., 2004.

[19] A. Mouchtaris, P. Reveliotis, C. Kyriakakis,Invers filter design for immersive audio rendering over loudspeakers. IEEE Transactions on multimedia, Vol. 2, pp.77–87. 2000.

[20] Wersényi Gy., Illényi A.,Differences in Dummy-Head HRTFs Caused by the Acoustical Environment Near the Head. Electronic Journal of ‘Technical Acoustics’, No.1, Russia, 2005. (15 pages)

[21] Wersényi Gy.,Spatial and spectral properties of the dummy-headduring measurements in the head-shadow area based on HRTF evaluation.Proc. of InterNoise 2006 International Conference,Honolulu, Hawaii, 2006. (10 pages)

[22] E. Vil lchur, M.C. Killion,Probe-tube microphone assembly. J. Acoust. Soc. Am. 57, No. 1, pp.238–240., 1975.

[23] H. Møller, M.F. Sørensen, D. Hammershøi, C.B. Jensen,Head-Related Transfer Functions of human subjects.J. Audio Eng. Soc. 43(5), pp.300–321., 1995.

[24] H. Møller, D. Hammershøi, J.V. Hundeboll, C.B. Jensen,Transfer characteristics of headphones. Proc. of the 92th AES Convention, Vienna, 1992.

[25] E.H.A. Langendijk, A.W. Bronkhorst,Fidelity of three-dimensional-sound reproductionusing a virtual audio display. J. Acoust. Soc. Am. 107, pp.528–537., 2000.

[26] D.J. Kistler, F.L. Wightman,A model of head-related transfer functions based onprincipal components analysis and minimum-phasereconstruction. J. Acoust. Soc. Am. 91, pp.1637–1647., 1991.

[27] J. Chen, B.D. Van Veen, K.E. Hecox,A spatial feature extraction and regularization modelfor the head-related transfer function. J. Acoust. Soc. Am. 97, pp.439–452., 1995.

[28] R.L. Jenison, K. Fissell,A spherical basis function neural network for modeling auditory space. Neural Computation, Vol. 8, pp.115–128., 1996.

[29] F.L. Wightman, D.J. Kistler,Headphone Simulation of free-field listening, I: Stimulus synthesis. J. Acoust. Soc. Am. 85, pp.858–867., 1989.

[30] G.F. Kuhn,Model for the interaural time differences in the azimuthal plane. J. Acoust. Soc. Am. 62, pp.157–167., 1977.

[31] D.S. Brungart, W.M. Rabinowitz,Auditory localization of nearby sources, Head-related transfer functions. J. Acoust. Soc. Am. 106(3), pp.1465–1479., 1999.

[32] V.R. Algazi, C. Avendano, R.O. Duda,Estimation of a spherical-head model from anthropometry. J. Audio Eng. Soc. 49(6), pp.472–479., 2001.



[33] H. Møller, D. Hammershøi, C.B. Jensen, M.F. Sørensen,Transfer Characteristics of Headphones Measured on Human Ears. J. Audio Eng. Soc. 43(4), pp.203–216., 1995.

[34] J.V. Hundeboll, K.A. Larsen, H. Møller, D. Hammershøi,Transfer characteristics of headphones. Proc. of 6th International FASE Conference, Zürich,pp.161–164., 1992.

[35] Wersényi Gy.,Új típusú fülhallgatók objektív és szubjektív kiértékelése. Híradástechnika, Vol. LXIV, Nr. 1-2, pp.29–36.,2009. február

[36] H. Møller, C.B. Jensen, D. Hammershøi, M.F. Sørensen,Design Criteria for Headphones.J. Audio Eng. Soc. 43(4), pp.218–232., 1995.

[37] A. Kulkarni, H.S. Colburn,Variability in the characterization of the headphone transfer-function. J. Acoust. Soc. Am. 107, 2000, pp.1071–1074.

[38] D. Pralong, S. Carlile,The role of individualized headphone calibration forthe generation of high fidelity virtual audio space. J. Acoust. Soc. Am. 100, 1996, pp.3785–3793.

[39] V. Larcher, J-M. Jot, G. Vandernoot,Equalization Methods in Binaural Technology, AES Preprint #4858, 105th Convention, San Francisco, 1998.

[40] Fukodome,Equalisation for dummy-head headphone system forreproduction directional information. J. Acoust. Soc. of Japan E1 (1), pp.59–67., 1980.

[41] H. Møller, M.F. Sørensen, C.B. Jensen, D. Hammershøi,Binaural Technique: Do we Need Individual Recordings? J. Audio Eng. Soc. 44(6), pp.451–469., June 1996.

[42] P.M. Hofman, J.G.A. Van Riswick, J. Van Opstal,Re-learning sound localization with new ears. Nature Neuroscience, Vol. 1, pp.417–421., 1998.

[43] P. Zahorik, C. Tam, K. Wang, P. Bangayan, V. Sundareswaran,Effects of visual-feedback training in 3D sound displays.J. Acoust. Soc. Am. 109, p.2487., 2001.

[44] A. Kulkarni, H.S. Colburn,Role of spectral detail in sound-source localization.Nature 396, pp.747–749., 1998.

[45] P.F. Hoffmann, H. Moller,Some observations on sensitivity to HRTF magnitude. J. Audio Eng. Soc. 56(11), pp.972–982., 2008.

[46] P. Laws, H.-J. Platte,Spezielle Experimente zur kopfbezogenen Stereophonie. DAGA 75, pp.365–368., 1975.

[47] C.L. Searle, L.D. Braida, D.R. Cuddy, M.F. Davis,Binaural Pinna Disparity: Another auditory localization cue. J. Acoust. Soc. Am. 57, pp.448–455., 1975.

[48] R.A. Butler, K. Belendiuk,Spectral cues utilized in the localization of sound int he median sagittal plane. J. Acoust. Soc. Am. 61, pp.1264–1269., 1977.

[49] S. Weinrich,The problem of front-back localization in binaural hearing. Scand. Aud., suppl. 15, pp.135–145., 1982.

[50] V.R. Algazi, R.O. Duda, D.M. Thompson, C. Avendano,The CIPIC HRTF Database,Proc. 2001 IEEE Workshop on Applications of Signal Processing to Audio and Electroacoustics,Mohonk Mountain House, New Paltz, NY, pp.99–102.,21-24 October, 2001. http://interface.cipic.ucdavis.edu/CIL_html/CIL_HRTF_database.htm

HÍRADÁSTECHNIKA



Mottó: „Törvény az, ami alól nincs kivétel.”(Isaac Newton)

Az ûrtevékenység még rohanó korunkban is gyor-san változó terület, ezért körülbelül évtizedenként cél-szerû is, indokolt is áttekinteni az ûrtevékenység hely-zetét, úgymond helyzetképet rajzolni, s felmérni a köze-li jövô várható változási irányait. Az pedig kifejezettentanulságos, ha a mostani helyzetet a korábbi helyzet-képekben felvázolt trendekkel hasonlítjuk össze, hiszígy kirajzolódnak a helyes elôrejelzések is, a trendekmódosulásai is, azok okaival együtt, s a tévedések is.Eddig három helyzetkép készült [1-3], s említésre érde-mes, hogy az a fô folyamat, amit ezek jeleztek, neveze-tesen az, hogy az ûrtevékenység egy teljesen új és kü-lönösnek tûnô kutatásból és azonnali hasznosításból,alkalmazásból indult, majd az emberi civilizáció egylényeges tevékenységévé vált, s azután a civilizációmeghatározó részévé alakult, alakul, helyes elôrejelzéssorozat volt.

Mára az ûrtevékenység az emberi civilizáció olyanintegráns része, amellyel felhagyni nem lehet, amelymeghatározza lehetôségeinket és biztosítja az emberi-ség létezését. Ezért a korábbi helyzetképek általánosfelépítési vázát módosítva most elôször az ûrtevékeny-ség társadalmi beágyazódottságával, nélkülözhetôsé-gével, illetve nélkülözhetetlenségével foglalkozunk [4],s csak azután térünk át az ûrkutatás és alkalmazásai,majd a magyar ûrtevékenység helyzete és trendje vizs-gálatára.

Most is, mint korábban is, csak egy-két szubjektívalapon fontosnak gondolt irodalmi hivatkozást adok meg.A helyzetkép és a következtetések pedig értelemszerû-en az összeállító „szemével nézve” fogalmazódnak meg.De a tények tények, s így a következtetések sem nagyontudnak elrugaszkodni a valóságtól, még akkor sem, haszokatlannak tûnnek.

1. Az ûrtevékenység társadalmi szerepe,beágyazottsága

A korábbi helyzetképek [1-3] szerint az ûrtevékenység(space activity) civilizációnkban az elmúlt néhány évti-zedben kibontakozott fontos jelenség, amelynek a tár-sadalmi szerepérôl, hatásairól legújabban konferenci-ákat is szerveznek. (Lásd például [4]-ben vagy [13]-ban.)Azonban nemcsak nálunk, ebben a sajátosan gyorsanleépülô, egyre inkább elmaradó és szétesett társada-lomban, hanem a világ fejlett és gyorsan fejlôdô része-in is alapvetô kérdések merülnek fel az ûrtevékenység-gel kapcsolatban. Az emberiség ugyanis nemcsak ré-gebben fogta fel és fogadta el nehezen az újdonságot, atudás adta eredményeket – gondoljunk csak arra, hogya modern tudományt megalapozó, matematikai reformotbevezetô tudós pápát, II. Szilvesztert Róma népe ördön-gôsnek mondta és félt tôle a tudása miatt –, hanem mais értetlenkedve nézi a létéhez alapvetôen fontos tudáselemeit (számítógépek, nukleáris technika, repülés, mo-bil telefonok átjátszó állomásai stb.) és fél ezektôl, féla használatuktól. Igy az ûrtevékenység is az alig értettvagy egyáltalán nem értett jelenségek közé tartozik. Afelmerülô legalapvetôbb kérdések a következôk:

• Az ûrtevékenység a civilizációnk, a létezésünk fon-tos tényezôje-e, vagy pedig egy állam katonai erejéneka része, vagy valamely „sötét” („titkos”) hatalom egyikelôtûnô jele?

• Az ûrtevékenység a gazdag országok, gazdag nem-zetek játéka, vagy sokkal több, a fontos társadalmi prob-lémák megoldásának hatékony eszköze?

• Van-e jogunk a világûr kutatására, a világûrbe repü-lésre mielôtt végleg megoldottuk volna a szociális, kör-nyezeti stb. problémákat?

• Az ûrtevékenység egy véletlen jelenség az életünk-ben vagy az emberi civilizáció szükségszerû következ-ménye?

Kulcsszavak: ûrkutatás, jövôkutatás, világûr és társadalom, ûrhírközlés, globális helymeghatározás, távérzékelés, ûrparancsnokság

Mintegy évtizedenként érdemes áttekinteni az ûrtevékenység helyzetét és várható irányait, a meghatározónak tûnô trendeket.Ebben a tanulmányban – amely negyedik a sorban – ezt kísérlem meg, felmérve a terület aktuális nemzetközi helyzetét ésvárható változásait, valamint röviden áttekintve annak hazai alakulását. Az ûrtevékenység mai és jövôbeni fontosságát jól megtudjuk érteni, ha elgondoljuk csak egyetlen napunkat az életünket folyamatosan kiszolgáló ûrrendszerek és az ûrtevékenységtermékei nélkül; ahogyan azt az Európai Ûrügynökség (European Space Agency, azaz ESA), valamint az ûrkutatás legrégebbinemzetközi szervezete, a COSPAR megfogalmazta: „One day without space” – „Egy nap ûrtevékenység nélkül”. Civilizációnk kiküszöbölhetetlenül függ az ûrtevékenységtôl, az már létének elôfeltétele.

�ÛRKUTATÁS

Az ûrtevékenység helyzete és trendje napjainkban

(1. rész)

FERENCZ CSABA

Eötvös Lóránd Tudomá[email protected]

• Az ûrtevékenység az emberiség jövôbeli túlélésé-nek, megmaradásának az egyik kulcsa-e, vagy teljesenfölösleges?

E kérdések mind a társadalom úgymond köznapi szint-jén egyszerû megfogalmazásokban, mind a magát ér-telmiségnek tartó részében kifinomultabb formában ésérveléssel, mind a döntéshozói körökben (legtöbbszörteljes tájékozatlansággal párosulva) felmerülnek és jel-lemzôen objektív adatok vagy érdemi meggondolásoknélküli, tudatlanságból, tájékozatlanságból fakadó, ér-zelmi alapú válaszok születnek. Az emberiség, a civili-zációnk, egyéni életminôségünk nagy szerencséjérenem mindig.

Ahhoz, hogy a felvázolt kérdésekre megalapozott vá-laszt kapjunk, néhány érdemi lépést meg kell tennünk.A válaszok megtalálásához a következôk áttekintéséveljuthatunk el:

• Az ûrtevékenység megszületése• Az ûrtevékenység beszivárgása

a társadalomba:– a „hidegháború” alatt,– az új szolgáltatások

megszületésével,– a Föld világûrbôl vizsgálatának

elterjedésével• Az ûrtevékenység integrálódása

a modern társadalomba• Az ûrkutatás fô célja napjainkbanE lépések megtétele után már lehe-

tôségünk lesz következtetéseket levon-ni és a társadalomban felmerült kérdé-seket megválaszolni.

1.1 Az ûrtevékenység megszületéseAmíg az ember embernek nevezhetô, addig – amint

azt a történelembôl is tudjuk – az ismeretlen nemcsakveszedelem az ember számára, hanem hívás is. Megkell ismerni, mert ismeretlen, s megismerve valamelyikgondunk megoldására is fel lehet használni. Az elektro-mosság, elektromágnesség megszületése során Fara-day munkássága is alapvetô volt. Ezzel kapcsolatban kér-dezte meg tôle az akkori angol király – minthogy az ál-lam finanszírozta a munkásságát és a kísérleteit –, hogy„mire jó mindez?”. Faraday válasza: „Felség! Mire jó egyújszülött?” Akkor, a XIX. század második felében ez a vá-lasz az uralkodót, a kormányzó hatalmat, a döntéshozótteljesen kielégítette. Így Maxwell e mérések alapján fel-írhatta az egyenleteit...

Ennek köszönhetôen ma egész civilizációnk az elekt-romos, az elektromágneses energia hasznosítására épül,s ez a tény alapvetô abban, hogy az emberiség ma mint-egy 6,5 milliárdos létszámban élni tud a Földön és nempusztult ki már részben vagy egészben, s van reményünka jövôre nézve is.

Vagyis mûködô, élô civilizációban a fontos, új tevé-kenységi és ismereti területek megszületése folyama-tos. Ennek része volt az is, hogy megszületett az ûrte-vékenység. E folyamat fô fázisai a következôk:

• Az idea, az ötlet megszületése.

• A rakéták, a rádiózás, a számítógépek és egyébszükséges eszközök létrejötte.

• Az ûrkutatás és az ûrtechnika alkalmazásainakmegszületése.

1.1.1 Az idea, az ötlet megszületéseAz az ötlet, hogy érjük el az égitesteket – a Napot, a

Holdat, a bolygókat, csillagokat – olyan öreg, mint magaaz emberiség. Jóval az elsô fennmaradt feljegyzésekmegszületése elôttrôl, a Kôkorszakból már biztosan fenn-maradtak Hold-naptárak, a Hold mozgását (Telehold, Új-hold stb.) jelzô eszközök [5], sôt sokkal bonyolultabb,igen magas szintû tudást igazoló építmények [6] is. Eb-be az idôbeli mélységbe nyúlik vissza az emberiségérdeklôdése a környezô világûr, a csillagos égbolt je-lenségei iránt. Ez a tudás a csillagászat, az idômérés

és az ûrkutatás-ûrrepülés gyökérzete.Azonban, szemben a csillagászattal ésaz idôméréssel, az emberiségnek a je-lenkorig eltelt évezredek alatt nem volteszköze az ûrkutatás, ûrrepülés meg-valósításához. De az ötlet, az idea ak-tív volt, élt, s ennek sok bizonyítéka ma-radt ránk. Gondoljunk csak Ikarosz le-gendájára, Roger Bacon elôrejelzései-re így 800 év távlatából, vagy J. Verne,H.G. Wells és sokan mások mûveire.

Az ötlet élt, csak ki kellett találni,hogyan valósíthatjuk meg.

1.1.2 A rakéták és más szükségeseszközök megszületése

Az ûrbe kijutás „lova”, jármûve a ra-kéta. A rakétát régóta ismerjük tüzijá-

tékként, s a mongolok sok évszázaddal ezelôtt már fegy-verként is használták csakúgy, mint a fejlett európai had-seregek a mai rakétasorozatvetôk elôfutárát, a Congreveröppenttyûket a XIX. században. A magyar hadiipar isgyárott és a Honvédség használta is a Congreve röppen-tyûket az 1848-49-es Szabadságharcban. De ezek ki-csiny szerkezetek voltak, nem alkalmasak a világûrbekijutásra.

A nagy rakéták, azaz a szállító rakéták ötlete Ciol-kovszkij orosz tanár fejében született meg a XIX. század-ban azzal, hogy a nagy szállító rakéta segítségével el le-hetne érni egy Föld körüli pályát. Ott például ûrállomástlehetne létesíteni és használni. A számításokkal is alá-támasztott ötletet a XIX-XX. század fordulóján követtékaz elsô komoly rakéta fejlesztési kísérletek. Ezután, minttudjuk, a II. Világháború alatt egyrészt megszületett azelsô nagy rakéta, amely hordozó-eszköznek is jó volt már,de hadi célra alkalmazták, az A4, azaz V2 Németország-ban; másrészt négy országban (Brit Birodalom, USA, Né-metország és Magyarország) kifejlesztették a radart,majd a háború után közvetlenül két ország (USA és Ma-gyarország) sikeresen megradarozta a Holdat. Ennekkapcsán hazánk különleges, új vételi elvet alkalmazott,a korrelációs vételt (Bay Zoltán), ami ma a hírközlés ésaz ûrtevékenység egyik kulcseleme. Ugyancsak köz-

HÍRADÁSTECHNIKA


A Bay Zoltán féleHold-radar kísérlet antennája

vetlenül a háború után Neumann János az USA-ban lét-rehozta az elsô digitális, programozható számítógépet,így minden eszköz rendelkezésre állt az ûrtevékenységmegkezdéséhez.

Ezzel párhuzamosan az intenzív és folyamatos ûrte-vékenység, ûrutazás ötlete az emberi társadalomban isszéles körben megjelent, elterjedt és a társadalom re-mélte, hogy meg is valósítható. Ezt mutatta a modern tu-dományos-fantasztikus irodalom gyorsan növekvô, el-sô hulláma, a sci-fi filmek, rádiómûsorok, stb. szélesk ö-rû terjedése. Vagyis az ûrtevékenység megszületésé-nek megvolt a társadalmi háttere is.

1.1.3 Az ûrkutatás és alkalmazásai megszületése

a) Az áttörésAz alkalmat a társadalom által már elfogadott kez-

désre a döntéshozók (a hatalom) és az úgynevezett tu-dós közvélemény által elfogadottan az 1956-57-re meg-hírdetett Nemzetközi Geofizikai Év hozta meg. (Sok min-dennek kellett összeállni az államok mûködésében ah-hoz, hogy ez megtörténjen. Az ûrtevékenység nem ki-csit hányatott történetét részletesebben például [7]-benmegtalálja az olvasó, itt nem részletezem. Csak a lényeg ivonásokat emelem ki.) Ennek kapcsán az USA bejelen-tette, hogy mûholdat fog felbocsájtani, s a Szovjetuniófel is bocsájtotta az emberiség elsô mûholdját, a Szput-nyik-1-et 1957. október 4-én. Ez társadalmilag igen sze-rencsés fejlemény volt. Ugyanis a Szputnyik-1 semmifé-le tudományos mérést nem végzett, csak demonstráltaa hordozórakéta kapacitását, azaz képes egy atombom-bát a Föld bármely részére elszállítani. A Szputnyik-2novemberben, miközben a fedélzetén Lajka kutya az utol-só élelmiszer adagjában a halálos mérget is megette,szintén tudományosan érdektelen volt, de megmutatta,hogy a szállítási kapacitás a H-bomba elvitelére is ki-terjed.

A világ nyugati felén még október elején kitört a Szput-nyik-sokk, a rémület. Az a három ember pedig, aki a vi-lág azon felén valóban értett a rakétákhoz és az ûrkuta-táshoz egyszerre, Kármán Tódor, s az addig háziôrizet-ben tartott Oberth Hermann és Werner von Braun szabadkezet kapott, hogy érjék utol az „oroszokat”, ugyanis atervezett USA mûhold (a Vanguard-1) hordozója mindigfelrobbant start közben. De a Vanguard-1 sem volt tudo-mányos mûhold, hanem geodézia-alkalmazást(!) tervez-tek a segítségével, pontosan megmérni az európai és azamerikai kontinens távolságát, összekapcsolni a két résztérképeit a szükséges nagy pontossággal. Hiszen a tu-dós közösség, az „akadémiák” népe tudta mindenütt avilágon, hogy a Földet ismerjük, nincs azon mit kutatni.A mûholdak nem kutatásra, hanem legfeljebb hasznosí-tásra kellenek. Ez a megkapott „szabad kéz” azonban ku-tatást indított és átformálta a teljes világképünket.

b) A „nagy bumm” a Föld- és alaptudományokbanHárom hónap intenzív munka után, amelyet von Braun

vezetett, az USA-ban összeraktak egy hordozórakétátés elkészültek a Föld elsô kutató mûholdjával. Ugyanisa szabad kezet kihasználva megkeresték az egyeteme-

ket, hogy lenne-e valakinek javaslata mûholdon végzen-dô mérésre. Volt. Az egyik javaslatot Van Allen tette, hogymegmérnék egy GM-csôvel a mûhold pályája mentén asugárzást, azaz a nagyenergiájú részecskék jelenlétét,ha vannak. Az Explorer-1, a Föld harmadik mûholdja ésegyben az elsô kutató mûholdja, 1958. február 1-én star-tolt. A sugárzásmérôje pedig olyasmit mért, amire nemszámítottak azok, akik azt hitték, hogy ismerjük a Földet.Nagyenergiájú részecskékbôl álló, azaz „sugárzási” öve-ket talált a Föld körül. Ezeket – érthetôen – Van Allen-öveknek nevezzük, s felfedezésük indította el azt a folya-matot, amelyben teljesen új kép bontakozott és bontako-zik ki az életet hordozó bolygó, a Föld létezésérôl, szer-kezetérôl, állapotáról, mûködésérôl, arról, hogy miért éshogyan alkalmas a Föld az élet hordozására, s e képes-sége minek a következménye.

Már egy évvel késôbb, a szovjet Luna és az ameri-kai Pioneer szondák mérései alapján kiderült, hogy aFöld térsége és a bolygóközi tér között határ húzódik, sa bolygóközi tér sem üres, hanem kitölti a napszél, a boly-góközi tér és a Nap pedig az itt zajló folyamatokon ke-resztül sokoldalúan kölcsönhat a Földdel, különösen aFöld felsô légkörével, ahonnan a hatások azután egé-szen a bioszféráig és társadalmunkig terjednek. Telje-sen új kép bontakozott és bontakozik ki arról, hogy ho-gyan is létezhet egy életet hordozó bolygó (a Föld) egycsillag (a Nap) szomszédságában, különösképpen hosz-szú idôn, 4-4,5 milliárd éven át stabilan.

A mûholdak lehetôséget adtak arra, hogy a csillagá-szati távcsöveinket is kivigyük a földi légkörbôl a világ-ûrbe. Alapvetôen ez az új lehetôség, a megszületett ûr-csillagászat katalizálta, majd lehetôvé tette a más csil-lagok körül létezô bolygórendszerek, az úgynevezett exo-bolygók kutatását, megtudva, hogy Naprendszerünk nemtekinthetô tipikusnak, mint korábban hittük, hanem leg-alábbis ritka, nem tipikus. Teljesen új kép bontakozottki az életet, intelligens életet hordozó bolygó létezésérôlegy csillag szomszédságában egy galaxisban, amelyik-ben ez lehetséges, mégpedig az intelligencia feltûnésé-hez vélhetôen szükséges hosszú idôn át. Vagyis a tel-jes világképünk teljesen átformálódott és formálódik.

c) Az ûrkutatás gyakorlati alkalmazásainak megszületése

A globális hírközlés már 1958-ban megkezdôdött aSCORE rádiós mûsorszóró mûhold mûködésével, majda Telstar-1 1962-ben megoldotta az elsô transzóceániTV-átvitelt, a Syncom-1 – az elsô geoszinkron távközlésimûhold – pedig az állandó összeköttetést az Atlanti óce-ánon át, s 1965-ben már megszületett az elsô „civil”, az-az kereskedelmi hírközlési mûhold, az Intelsat-1A. Má-ra a globális hírközlés, amit csak mûholdas rendszerek-kel lehet biztosítani, a civilizáció mûködésének egyikalapja lett.

A globális és nagypontosságú helymeghatározás (pon-tos navigáció és nagypontosságú geodézia) nélkül a maiközlekedés, államigazgatás, mentés, honvédelem stb.már nem képes üzemelni. Az elsô rádiós geodéziai mû-hold a Föld negyedik mûholdja, a Vanguard-1 volt 1958

Az ûrtevénység helyzete és trendje napjainkban


ápril isában. Az elsô két rádiós navigációs mûhold, aTransit-1B és a Courier-1B 1960-ban indult, s a mai GPSrendszer is megszületett az ûrtevékenység elsô két év-tizedének végére.

A Föld megfigyelése a katonai felderítô holdakkal kez-dôdött 1959-ben, a Discoverer-1 startjával, majd követ-te ezeket az elsô felhôrendszereket figyelô, meteoroló-giai mûhold, a Tiros-1 1960-ban. Az ûrhajósok is sok ér-tékes észleléssel bôvítették a földfigyelés mibenlétét.Mindezek eredményeként 1972-re elkészült az elsô, ál-talános célú földfigyelô, azaz távérzékelô mûhold, a Land-sat-1 (ERTS-1).

Az ûrtechnikai, ûrtevékenységi alkalmazások gyorsmegjelenése kiterjedt az elsô ûrbeli anyagtechnológia-gyártási kísérletekre (1969-ben a Szojuz-4-en), a regio-nális biztonság garantálhatóságát akkor lehetôvé tevô„nyitott égbolt” kísérletek és biztonsági rendszer meg-születésére is. Eközben az ûrtevékenység során szüle-tett eredmények gyakorlati hasznosítása is elkezdôdöttmind az anyagtechnológiában, mind a gyógyszerek, minda gyógyászati és diagnosztikai eljárások, mind a nagy-kapacitású, de miniatûr elektronikai eszközök területén.

Mindezek az alkalmazások, kiterjedt hasznosításokelsöprô többsége ráadásul jellemzôen az ûrkutatás-ûr-tevékenység megindulását (1957-58) követô elsô 5-10éven belül született meg, az ûrkutatás kibontakozásávalpárhuzamosan, azzal egyidôben. Ez más kutatási terü-letekre nem jellemzô, mert az általános modell szerinta K+F lánc az alapkutatással kezdôdik, majd követi eztaz alkalmazott kutatás, a gyártmány- illetve technológia-fejlesztés, s végül elérjük a tömeggyártást, a kiterjedt al-kalmazást. Ezzel szemben az ûrtevékenységben (lásda folyamat egyes részeit [1-3]-ban) a szokványos fázisoknem különültek (és nem különülnek) el, hanem az alap-kutatástól a kiterjedt illetve tömeges alkalmazásig ter-jedô lépések egyidejûleg, szinkronban megtörténtek, saz eredményeket, lehetôségeket felhasználó, szolgál-tató ûrrendszerek az adott terület még folyamatban lé-vô kutatásával egyidejûleg már megjelentek. Ezért K+Fszempontból (is) az ûrtevékenység (!) bizonyult a legha-tékonyabbnak, feltéve, hogy e szempontot egyáltalán fi-gyelembe akarjuk venni.

d) A társadalom értelmi és érzelmi reakciójaAz ûrkutatást-ûrtevékenységet-ûrrepülést – melyrôl

eleve tudnunk kell, hogy ez három különbözô dolog; azûrkutatás az ûrtevékenységnek csak egy része, s a ku-tatás egy kisebb része az ember ûrrepülése, de mind-egyik sarkalatosan fontos és nélkülözhetetelen – ugyan-úgy, mint annak idején a repülést is, a kezdetektôl fog-va pártoló és ellenzô társadalmi reakció, s annak része-ként az ún. értelmiség pro és kontra érvelése kísérte.Mellette az új ismeretek szükségességével, vagyis a ku-tatás általános fontosságával és a kalandvággyal érvel-tek leginkább. Ellene az újtól való félelemmel (ûrlényekinváziója, elszabaduló robotok veszélye stb.), a felada-tok megoldhatatlanságával, illetve az ûrtevékenységrefordítandó pénzek értelmetlen kidobottságával érveltek.Illusztrációként példát is érdemes mutatni...

A II. Világháború befejezése után a Nyugati Szövet-ség (ma NATO) két fontos országa is foglalkozott a nagy-rakéták építésének kérdésével, hiszen a V2 német nagy-rakéta bevetett hadieszköz volt a háborúban. Azonbana megkérdezett tudós közösségek (az akadémiák tudósbizottságai) kijelentették, hogy 200 tonnánál nagyobbrakéták építése elvi lehetetlenség, s így még KármánTódor sem kezdhetett bele nagyobb rakéta megépítésé-be, nem is beszélve a háziôrízetbe zárt Werner von Braun-ról és Oberth Hermannról. A szovjet diktatúra nem kér-dezett semmit, hanem hordozóeszközt követelt, s ígyKoroljov elkezdhette az elsô nagyrakéták megépítését,amelyek mai, fejlesztett változatait még mindig használ-juk például Szojuz-Fregat-1B, illetve Szojuz-2 hordozó-rakétaként. A rakétafejlesztést akadályozó súlyos szak-mai arrogancia és tudatlanság hatását csak a Szputnyik-sokk szüntette meg, a „bip-bip-bip...” a világûrbôl.

A másik kiragadott példa legyen Prof. A.W. Bickerton1926-ban tudományosan bebizonyított tézise, mely sze-rint „az a bolondos ötlet, hogy a Holdra lôjünk, példájaama képtelenségeknek, amelybe a káros specializáló-dás ragadja a gondolatmentesen lezárt fülkékben dol-gozó tudósokat” [8]. Az Apollo misszióval a hátunk mö-gött úgy tûnik, hogy e mérvadó tudós beszélt tudomá-nyosnak vélt szamárságot, s nem a számára és sok-soktársa számára felfoghatatlan utakon járó kevesek, mintaz Apollo Hold-ûrhajót hordozó Saturn-V rakétát megal-kotó Werner von Braun. Pedig ez a szkepticizmus igenmeggyôzô alakokban tûnik fel, mint például Fritz Baade-nál 1961-ben [9], aki azt írta: „Feladatunk nem az, hogymás bolygókat hódítsunk meg, hanem az, hogy a sajátbolygónkon teremtsünk rendet. Igaz, hogy ez a legna-gyobb feladat, amely valaha is két vagy három emberigeneráció osztályrésze lett. Ha ezt megoldottuk – de csakebben az esetben – lesz meg többé-kevésbé a szüksé-ges erkölcsi bizonyítványunk, hogy valamilyen Földönkívüli égitesthez és esetleg a Holdunkhoz közeledjünk.”

A Szputnyik-sokk és a szovjet rendszer felsôbbségé-nek hatalmi igazolási vágya egy idôre e nézeteket a tár-sadalom szélesebb rétegeiben és a szakmai ügyekbenjellemzôen tájékozatlan (dilettáns) döntéshozók körébenhatástalanná tette, de a sokk oldódásával (elsôként ame-rikai ûrhajós lépett a Holdra) már megtette a hatását, pél-dául az Apollo-17 repülés után a döntéshozók pénzügyi-leg is értelmetlenül megszakították az Apollo repülésekfolytatását, s a mai napig nem jutottunk vissza a Hold-ra. De sok olyan példát is lehetne még sorolni, mint azúgynevezett „Grand Tour” és a Voyager-ek történetét [7].A „pro és kontra” érvelés kísér bennünket azóta is.

Azonban a társadalomban e kettôsség feltûnése mel-lett mégis a modern kozmológia alapjainak általános el-fogadottsága jellemzôvé vált, s ezt a Hold elérése, az1969-es Holdra szállás alapvetôen segítette. Érthetô,hogy ezért napjainkban egyes szekták nézeteik hirdet-hetôségének megôrzése érdekében kétségbe akarjákvonni a Holdra szállás tényét, kihasználva azt, hogy idô-ben már oly távol vagyunk tôle, hogy senki sem emlék-szik olyan, akkor köztudott tényekre [7], mint a zászló-lobogtató szerkezet kifejlesztésére...

HÍRADÁSTECHNIKA


Az ûrtevékenység gyors és látványos megszületésea feltáruló tények és a világûr jobb megismerésén ke-resztül nemcsak a kozmológia alapjainak elfogadásátkatalizálta, hanem változást indított el mind a kozmoló-giában, mind pedig ebbôl fakadóan a filozófiában. Meg-született a GAIA modell [10], meg az Ember Elv (Anthro-pic Cosmological Principle) [11] stb. és a XVIII-XX. szá-zad anyagelvû világmagyarázata még azt a kevés talajátis elvesztette, amire hivatkozva hírdették.

Mindeközben az ûrtevékenység, a mûholdak, ûrszon-dák és ûrhajók indulása, az ûrhajósok hazaérkezése olyköznapivá vált, hogy már nem jelentenek „hírt”, s csakvalami egyéb rendkívüliséggel együtt kerülnek már bea tömegtájékoztatásba. Ennek azonban egyik következ-ménye, hogy a társadalom széles rétegei, nagy tömegeinem realizálják az ûrtevékenység céljait, mibenlétét, in-tenzitását és fontosságát sem.

e) A csillagokhozA társadalom a sci-fi irodalom és mozgókép alkotá-

sokban találkozik és akar is találkozni (lásd az e tárgyúkönyvek, filmek bevételi adatait) a csillagok közötti uta-zással, az errôl szóló szórakoztató mesékkel. De ma eza társadalomban itt be is fejezôdik. Még kalandvágybólsem tartja a társadalom fontosnak vagy érdekesnek. Aztmondhatjuk, hogy a csillagok, a csillagközi kutatás ésesetleges csillagközi repülés messze túl van az emberitársadalom mai horizontján.

Más oldalról közelítve a kérdéshez, a tudós közvé-lemény is alapvetôen laikus e téren és jellemzô a céltés az eszközöket tekintve is a szkepticimus. Hasonlít ahelyzet ez ügyben a nagyrakéták építési lehetôségeivelkapcsolatos, az akkori nyugati világban meghatározó,1945-46-os, úgynevezett tudós nézetekhez. Eközben a-zonban a K+F munkában, a kutatásban mégis felmerül-nek elvi és gyakorlati lehetôségek, mint például a nap-vitorlás, de csak igen csekély ráfordítási háttérrel. De ahatárok nagyon távolinak tûnnek, s az emberiség jövôjeígy a meghozandó fontos döntésektôl függ.

1.2 Az ûrtevékenység beszivárgása a társadalomba(Ez a beszivárgás befejezôdött.)

1.2.1 Elsô fázis: „Hidegháború” és katonai egyensúlyA beszivárgás megindítója valójában még az atom-

bomba megszületése volt az ûrtevékenység megszüle-tése elôtt. Ugyanis a II. Világháború után a NATO általkörülzárt szovjet hatalom e körülzárt helyzetbôl csak A-bomba szállítására alkalmas nagyrakétákkal tudott ki-törni. De ez egyben megnyitotta az utat a totális hábo-rúhoz. Az ûreszközök (a mûholdak) pedig megnyitottákaz utat a totális felderítés elôtt és a katonai egyensúlymegbízható, globális ellenôrzéséhez. Ez az elsô fázisaz ügyben, hogy az ûrtevékenység nélkülözhetetlen té-nyezôként beszivárogjon a társadalom általános mûkö-désébe. Itt fontos tényeket kell kiemelni.

Az elsô ilyen a „kubai válság” 1962-ben, melybenkulcsfontosságú tényezô volt az ûrbeli felderítés. Ugyan-is a felderítô mûholdak, majd az ezt kiegészítô légifel-derítés adatai alapján derült ki és sikerült az ENSz-ben

is bemutatni, hogy a szovjetek nukleáris rakéták telepí-tésébe kezdtek Kubában. Ha ezeket sikerült volna titok-ban üzembe is helyezni, akkor az USA és ennek követ-keztében a NATO is csak megadhatta volna magát, elfo-gadva a szovjet terjeszkedést. Ez azonban meghiúsult,s a válság legkritkusabb óráinak történései megmutat-ták, hogy egy globális pusztulással járó háború elkerü-lése érdekében közvetlen hírkapcsolatot kell létesíteniWashington és Moszkva között; a „Forró Drótot”, amibenviszont kulcsfontosságú szerepet kap a stabil globálishírközlés az óceánokon át. Ezt pedig kellô stabilitássalcsak mûholdak segítségével lehetett megoldani.

A második tény: a Holdra szállás 1969-ben. Ha elkép-zelünk egy ûrben valóban aktív civilizációt, amely tar-tósan és biztonságban szeretne létezni, élni a Földön,akkor nyilvánvaló, hogy a Hold kulcsfontosságú a Földbiztonsága, védelme vagy bármiféle ellenôrzése (a ter-rorizálást is beleértve) szempontjából. Vagyis a Hold „el-lenôrzése” a Föld „ellenôrzésének” a kulcsa. (Hiszen aFöldrôl egy Hold-bázist nem lehet gyorsan és észrevét-lenül megtámadni, igen jó az elhárítás esélye, míg a Hold-ról a Föld olyan nagy sebeségre gyorsuló eszközökkeltámadható, ami alig hárítható el, mert – többek között –a Hold gravitációs tere kisebb, mint a Földé.) Ezért ak-kor teljes egyetértéssel megszülettek azok a nemzetkö-zi egyezmények, amelyek szerint a Hold, s bármely máségitest nem vonható nemzeti fennhatóság vagy partiku-láris szövetség (NATO, Varsói Szerzôdés stb.) fennható-sága alá. (Ez a kép mára újra bonyolultabb lett, ugyanisa tényleges jelenlét át tudja írni az egyezményeket.)

A harmadik tény a technológiában kiváltott (indukált)változások, mint például új anyagok, a miniatürizálás,új orvosbiológiai eljárások megjelenése és elterjedésea napi életben. Ide tartoznak a különleges mûanyagok,a nagyszilárdságú fémszerkezetek, a piciny kalkuláto-rok, PC-k és laptop-ok, az új szívgyógyászati eljárások,a csontritkulás gyógykezelésének megindulása, az alap-vetôen új gyógyszerfejlesztési eljárások megszületése...Mindez alapvetô átalakulást hozott mind a szolgáltató(pl. TV mûsorszórás, távközlés) rendszerekben, mind ateljes földi infrastruktúrában (közlekedés, forgalom-irá-nyítás, szórakoztató-ipar, világméretû cégek, bankháló-zatok teljes szolgáltatással, honvédelem és felderítés,mentés és katasztrófavédelem). Elkezdôdött a társada-lom gyökeres átalakulása.

Az elsô fázis eredményeként végsô soron 1970 kö-rül és onnan kezdôdôen az ûreszközök segítségével aglobális biztonsági helyzet stabilizálódott és a kapcso-lódó társadalmi folyamatok is megindultak.

1.2.2 Második fázis: a „világ-falu” megszületéseA megosztott, és információ-ellátottságában is szét-

vágott, s így egyben manipulálható földi társadalom anukleáris eszközökkel már képes lehetett volna sajátmagát az egész glóbuszon elpusztítani, éppen a teljesinformációs manipulálhatósága miatt is. E hírbeli teljesszétvágottságot csak gyengén és elégtelenül tudta át-törni például a Szabad Európa Rádió vagy más hírcsa-torna. Az óceánokon pedig a nagyobb információ meny-



nyiség átvitelét igénylô hírcsatornák, mint a TV, át semjutottak. Az ûrtevékenység ezt a helyzetet gyökeresenátformálta.

1962-tôl, a Telstar-1 startjával elkezdôdött a „világfa-l u ” megszületése, amelyben mindenki tud mindenrôl, saz igazság egyre inkább kiderül, mivel a Föld, a 6,5 mil-liárd ember totális kontrollja technikailag és társadalmi-lag is megoldhatatlan. Az 1960-as évek folyamán a kez-deti kísérletektôl a globális információ-átviteli szolgálta-tásig megszületett az alapellátás. A Föld e szempontbólkezdett kicsivé válni, mintha csak egy faluban laknánk.

Újabb áttörést jelentett a globális mûholdas mûsor-szórás, beleértve a TV-mûsorszórást, megjelenése. Adiktatúrák, így a bolsevik diktatúra (szovjet hatalom éscsatlósai) számára, amely rendszer a társadalom teljesés manipulált kontrolljára épült, oly veszélyt jelentett,hogy az ENSz-ben el akarták érni a globális mûholdasmûsorszórás betiltását illetve korlátozását. A techniká-ból adódóan ez elérhetetlen cél, különösen a kezdetek-ben, amikor a besugárzott területek technikai beállítá-sa még csak igen korlátozott pontossággal volt lehet-séges. Széttörtek az információs monopóliumok és meg-rendült a „kétpólusú” világszerkezet. (Azóta és éppen ez-ért az információs monopóliumok társadalmi, emberi –szerkesztôk, bemondók, kommentátorok stb. – szintenújraszervezôdése zajlik, de korlátozott sikerrel. Ez a mo-nopólium ugyanis sokkal könnyebben törhetô fel, minta technikailag is garantált monopólium.)

Speciális mûholdas, ûrrendszereket használó szol-gáltatások jelentek meg. Ezek közül kiemelendô a glo-bális, mûholdas helymeghatározó rendszerek üzembehelyezése, amelyek ma már hosszú ideje jól mûködôegyik példája az USA Global Positionong System (GPS)rendszere, de hamarosan teljes lesz az orosz GLONASSés remélhetôen elkészül az európai Galileo is. Ez a szol-gáltatás átalakította a tengeri, légi, majd a szárazföldiközlekedést, a térképészetet és geodéziai helykijelölésta kataszteri nyilvántartás illetve kitûzés jellegû felada-tokat is beleértve, a védelmi és cégirányítási-szervezé-si megoldásokat (kamionforgalom ellenôrzése, külde-mények nyomonkövetése, vám- és határôrizeti felada-tok megoldhatósága), de az egyének és családok sajátéletvitelét is (sport és egyéb szabadidôs tevékenység,napi közlekedés stb.).

A mûholdas hírközlés, távközlés különféle feladataiintegrálódtak, mert ugyanazon mûholdas rendszer a több-féle feladatot azonos mûszaki megoldás mellett el tud-ja látni. Vagyis integrálódott a pont-pont összeköttetésekegyüttese, a területi ellátás és a mûholdas mûsorszórás,és megjelent a teljes földfelszínt folyamatosan (24 órá-ban) ellátni képes mûholdas mobil szolgálat is. Utóbbiteljes integrálódása még csak elkezdôdött, míg a többiteljesen lezajlott. De ezen túlmenôen a mûholdas hír-közlô rendszerek integrálódnak, illetve integrálódtak amentô szolgáltatással, a tengeri és légi forgalomirányí-tással, a meteorológiával, a katasztrófa riasztással stb.Az így integrálódott rendszerek pedig minôségileg is újszolgáltatást jelentenek, amelyet a társadalom megszo-kottként használ már.

A második fázis eredményeként nemcsak megszü-letett a „világ-falu”, hanem az is kiderült, hogy nagy ûr-rendszerek nélkül a világ-falunk nem tud létezni, azazközel 6,5 milliárd ember e nélkül nem tud életben ma-radni. Az ûrszegmens kikapcsolása milliárdok haláláteredményezné részben közvetlenül, részben közvetve.

1.2.3 Harmadik fázis: a Föld a világûrbôl nézveEgyetlen rendszer sem ismerhetô meg csak belülrôl

vizsgálva. A megismeréshez kívülrôl kell nézni, legalábbtérben, de jobb, ha idôben is [3,12]. E téren a beszivárgásegyszerre több vonalon zajlott le.

Megjelentek és elôször a meterorológiai szolgálatokmûködése szempontjából váltak nélkülözhetetlenné ameteorológiai – vagy más néven: a kis felbontású – mû-holdas szolgálatok. Teljes és objektív képünk lett a lég-köri folyamatok nagyobbik, a felhôzettel szoros kapcso-latban lévô részérôl.

A Föld felszínérôl készült felvételek alapján vitatha-tatlan és egyben riasztó képet kaptunk bolygónk alap-vetôen általunk kiváltott szennyezettségérôl, ennek ala-kulásáról és a saját életfeltételeink veszélyeztetettsé-gérôl. Ennek eléréséhez a meteorológiai és a katonai-védelmi célú mûholdas Föld-figyelés technikájára épül-ve kifejlesztett, általános földfigyelési (távérzékelési) cé-lú mûholdrendszerek megszületése és folyamatos üze-me vezetett. Mára e kép teljes, s a környezet-szennyezésveszélye sem vitatható.

Új, társadalmi-gazdasági szempontból fontos célok,sikeres alkalmazások jelentek meg: a társadalom szol-gálata a haszonnövények megbízható termés-elôrejel-zésével, az erôforrások felhasználásának biztonságo-sabb módjaival, a környezetvédelem jobb áttekintésévelés végzésével, a katasztrófák kezelésének eredménye-sebb lehetôségével, a napra kész (real time) térképekelôállításával és széles körben hozzáférhetôvé tételé-vel stb.

Mindez új célokat jelölt ki az ûrkutatásban is: meg-érteni és pontosan meghatározni az élet és ezen belül azintelligens élet lehetôségének és tartós létének a felté-teleit a Földön mind a Naprendszer Föld-típusú bolygóialapos kutatásával, mind a Naprendszer egésze, vala-mint a Galaxisban elfoglalt helye és a Galaxisunk tulaj-donságai jobb megismerésével. Mik e létezés peremfel-tételei és hol húzódnak a határok, amiket átlépve élet,illetve intelligens élet nem létezhet?

A harmadik fázis eredményeként az ûrtevékenységa szociális-civilizációs problémák kezelésének, meg-oldásának alapvetô eszköze lett. Ezt jól mutatja a felso-rolt területek társadalmi fontossága és szerteágazósá-ga, s a létünk alapjaihoz kapcsolódása.

1.2.4 Általános következményekAz ûrtevékenység e három fázisba sorolt beszivár-

gásának általános következményei igen fontosak. Megváltozott a mindennapi életünk, részben az ûr-

szolgáltatások folyamatos használatán keresztül, rész-ben az információ-robbanás, de egyben minôségileg akorábbi állapotnál sokkal jobb és teljesebb, továbbá

HÍRADÁSTECHNIKA


gyors, azonnali jellege és annak megszokottá válásamiatt, részben azonban az életvitelünk rendkívül gyorsváltozásán keresztül, ami egyben az adaptációs képes-ségünket is a végsôkig igénybe veszi.

Így átformálódott az életmódunk és az életstílusunkmind személyi szinten, mind a globális politikában. Sze-mélyi szinten megjelent és használjuk a totális kommu-nikációt, rendkívül gyors átalakulás zajlik – legtöbbszöraz akaratunkkal is egyezôen, de idônként annak elle-nére is – az otthonunkban, ami érinti az otthon berende-zésétôl kezdve a napi életbeosztásunkig az életvitelün-ket minden szinten, a személyi biztonságunk (riasztás,gépkocsi lopásgátlás, segélyhívás, folyamatos informált-ság a család tagjairól) új szintre lépett... Míg a globálispolitikában az egész Földre kiterjed a „nyitott égbolt”,azaz a dolgok eltitkolhatóságának hihetetlen megnehe-zedése, globális és integrált biztonsági akciók váltaklehetôvé és meg is valósulnak, kiterjedt és megerôsö-dött a globális kooperáció, de egyben új problémák ismegjelentek a biztonság és a stabilitás terén (például in-formációs támadás, „hadviselés”, pénzügyi-gazdaságigyors manôverek).

Összesítve, az ûrtevékenység kulcsszerephez ju-tott a globális társadalomban. (A globális társadalom etanulmányban nem azonos a köznapi beszédben hasz-nált „globalizáció” kifejezéssel, bár a globális társada-lomban lejátszódhatnak a „globalizáció” folyamatai, snapjainkban annak egyik lehetséges, s nem feltétlenüla legjobb vagy jó változata le is játszódik. De a „globa-lizációnak” több lehetséges változata van, míg értelem-szerûen mindig az egész Földön élô emberiség alkotjaa globális társadalmat, ma együtt élve egy világ-faluban.)

1.3 Az ûrtevékenység integrálódása a modern társadalomba(Az integráció most zajlik.)

Az ûrtevékenység és különösen is az ûrszolgáltatá-sok teljes (totális) integrációja az egész emberi társa-dalomba az utolsó 15-20 évben indult meg és zajlik mais. Az elôjelei már az elôzô helyzetkép [3] megírásakorlátszottak, s jelenleg intenzíven halad elôre a folyamat.Ezt a társadalom is tudva-tudatlanul érzi és reagál is rá.Három szempontból nézzük meg ezért most az integrá-ciót: az integráció legfontosabb területeit, az integrációfô jellegzetességeit, és végül a társadalmi reakciót.

1.3.1. Az integráció legfontosabb területei• Hírközlés és adathálózatok: Az integráció részben

lezajlott, részben most zajlik a pénzügyi világ és a gaz-dasági irányítás-ügyintézés területein, a bank és bizto-sítási piacon, a cégek K+F tevékenységében, beleértvea nagy területen (pl. EU) vagy globálisan szétszórt K+Fhálózatok megjelenését és mûködését, a szállításbanés kereskedelemben, az államok belsô mûködésében,az államigazgatásban, a kormányzati szolgáltatásokban,a különféle védelmi feladatok ellátásában (vám, határ-ôrizet, rendôri munka, honvédelem stb.).

• Helymeghatározás és idôszolgálat: Az integrációlegfontosabb területei a légi-, tengeri és szárazföldi köz-lekedés, a számítógépes és adatkezelô hálózatok, a ge-

odézia, térképészet és a kapcsolódó államigazgatási te-vékenység (kataszteri nyilvántartás, állapotfelmérés stb.)teljes egészében, továbbá az egyes emberek magáné-letében a hobby tevékenységek, a szabadidô eltöltése,a sport, az egyéni közlekedés és folyamatos útvonal-tervezés...

• A Föld figyelése mûholdakról (távérzékelés): Itt azintegráció legfontosabb területei az élelmiszerellátáskérdései (haszonnövények hozambecslése és elôrejel-zése), a növénytakaró állapotának folyamatos figyelé-se és a növénytakaró megóvása, a (felszíni) vizek álla-potának figyelése és a vizek védelme, valamint a mete-orológia, továbbá a biztonság és védelem, honvédelemkiszolgálása, katasztrófa monitorozás és a mentés se-gítése, valamint a naprakész (real time) térképezés, nyil-vántartások karbantartása és a komplex geoinformati-kai rendszerek (GIS) létrehozása, karbantartása és alkal-mazása helyi, regionális és kormányzati szinten...

• Speciális szolgálatok: mentés a hírközlési és a hely-meghatározási ûrrendszerek együttes alkalmazásával,honvédelmi és felderítési feladatok megoldása a Földetfigyelô, a helymeghatározó és a hírközlési ûrrendszerekegyüttes használatával stb.

1.3.2 Ezen integráció alapvetô jellemzôiEgyrészt a felsorolt alapvetô ûrrendszereknek létez-

niök és szolgáltatási biztonsággal mûködniük kell. Más-részt ezen ûrrendszerek nem kapcsolhatók ki, mert ki-kapcsolásuk, az alkalmazásból kivonásuk civil izáci-ónk fô infrastruktúrális elemeinek azonnali összeomlá-sát váltaná ki. Ez azt is jelenti, hogy az ezek fenntartá-sához és üzemeltetéséhez szükséges szakképzett, ma-gasan kvalifikált szakembergárdának mind most, minda jövôben folyamatosan rendelkezésre kell állnia, amia szükséges, magas gyermekszám biztosítása melletta képzés és az alkalmazás, az adott munkahelyre von-zás feltételeinek társadalmi biztosítását is igényli.

1.3.3 A társadalmi reakció, a társadalom válaszaA válasz „kétarcú”: az egyik arca az ûrrendszerek,

az általuk nyújtott lehetôségek és szolgáltatások kiter-jedt használata. (Itt meg kell jegyezzük, ahhoz, hogy atöbb, mint 6,5 milliárd ember élhessen a Földön, ez azáltalános és kiterjedt használat egyben elkerülhetetlenis.) A másik arc az ûrtevékenység, a tudományos fejlô-dés és elôrelépés mind érzelmi, mind gyakorlati elutasí-tása, mely egyre intenzívebb és egyre agresszívebb for-mában jelentkezik.

Ez a kétarcúság, azaz az ûrrendszerek és szolgálta-tásaik kiterjedt használata és egyidejûleg az ûrtevékeny-ség és a tudomány elutasítása, teljesen szokványos azegyéneknél, a társadalom egészénél, mintegy entitás-ként szemlélve a társadalmat, a kormányzatoknál és adöntéshozói csoportoknál (parlamentek, önkormányza-tok) egyaránt.

A társadalom egésze által adott válasznak vannakkifejezetten rossz vonásai. Ezek egyik része a tudomány-ellenes mozgalmak megjelenése és erôsödése, míg amásik része a „vissza a múltba”, a vissza a régi, jónak



vélt állapotokhoz, eljárásokhoz elképzelések megerô-södése. Azonban a világ irreverzibilis, s semmi módonnincs út visszafele. A visszafele lépés mind elméletileg,mind gyakorlatilag lehetetlen. A múltból sokat tanulha-tunk, s kell is tanulnunk, de vissza nem mehetünk.

A társadalmi reflexió röviden felvázolt jellege veszély-forrás. Ugyanis ennek következtében az ûrtevékenység(és a tudományos munka általában is) lassabban haladelôre, mint az egyébként lehetséges és egyben szük-séges is lenne. Ugyanakkor a társadalom megoldandóproblémái minden késés nélkül jelentkeznek. Vagyis agondok megoldásához szükséges eszközöket késleked-ve állítja csak elô a társadalom, s az is reális lehetôségma már, hogy az ûrtevékenység fejlôdése és az új tudásés technológiák elôállítása egyszerûen megáll. Ez pedigigen súlyos válságot vált ki kikerülhetetlenül!

Éppen ezért több oldalról is vizsgálták és vizsgálják,hogy a teljes, globális társadalomba integrálódott ûrte-vékenység „kikapcsolásának” mi lenne a hatása, vagy-is mi történne, ha például egy napra megszûnne mindenûrbeli, mûholdas szolgálat, szolgáltatás – „one day with-out space” [13], – vagyis mekkora a globális és helyi füg-gôségünk a mûholdas rendszerektôl, az ûrrendszerektôl.A biztonsági oldalát nézve az ugyan nem nagyon való-színû, hogy az összes mûholdas rendszerünk egyszerrekiesne, leállna, de sajnos nem zárható ki. Ugyanis csakegy rendkívül erôs napkitörés kell ahhoz, amelyik „el-találja” a Földet, hogy a mûholdak oly nagy sugárterhe-lést kapjanak, amelyik átmenetileg vagy véglegesenmegállítja a mûholdak fedélzeti elektronikus egységeimûködését. Ezért is oly fontos többek között az úgyneve-zett ûridôjárás kutatása, majd a jövôbeni elôrejelzése.

Azt mondhatjuk, hogy egyetlen napot még át tudnavészelni civilizációnk mûholdak nélkül, de csak komolygazdasági károk és mûködési zavarok árán. Ugyanis azûrtevékenység beépülése az életünk minden területére,mint láttuk, megtörtént és folyamatosan halad elôre egy-re újabb, alapvetôen fontos szolgálataival. Csak egyet-len területet, a helymeghatározást, a navigációt eme-lem ki példaként [13] a nemzetközi elemzések sorából.Ahhoz, hogy a mezôgazdasági termelést a szükségesszinten és hatásfokkal végezzék, az USA-ban a farme-rek a növényeik fejlôdését és pontos elhelyezkedésétreal-time mûholdfelvételek segítségével követik nyomon,s a mûvelést a GPS rendszer segítségével irányítják, amûvelés mellett beleértve a precíziós mûvelést és víz-gazdálkodást, amire nálunk is oly nagy szükség lenneaz egyre gyakoribb aszályok miatt. Ezért a John Deerecég a mezôgazdasági gépeibe a mûholdas navigációsrendszert már beépíti. Napjainkban csak az USA mezô-gazdaságában 300-400 ezer GPS vevô üzemel, s a szá-muk tovább növekszik. Csak a GPS használatának a tel-jes mezôgazdasági hatása az USA-ban ma körülbelül8,5 millió Euro/nap, azaz mintegy 3,1 milliárd Euro/év.(Mint komoly mezôgazdasági tevékenységgel rendelke-zô országban, hazánkban is területarányosan megbe-csülhetjük mekkora lenne csak ezen ûrrendszer hazaihasználatának a hatása, illetve mekkora kárt okozhat azûrtevékenység figyelmen kívül hagyása.)

Az újabb, hordozható GPS eszközök európai (EU klasz-szikus része, az úgynevezett Nyugat-Európa) bevezeté-sének a hatása ugyanezen a területen 2012-re becsülhe-tôen 8,3 milliárd Euro/év szintet is elérhet. Igy már vilá-gos, hogyha csak egyetlen területnek ekkora a hatásaés csak a navigációs-helymeghatározási mûholdrend-szerek területén, akkor miért is oly fontos és sürgetô azEU számára a saját mûholdas navigációs rendszer, aGalileo gyors kiépítése és miért is indította meg az EUa saját, önálló ûrpolitikája megtervezését és haladékta-lan végrehajtását.

1.4 Az emberi élet szolgálata, egyéni és globális szintenEz az ûrtevékenység és benne az ûrkutatás részben

deklarált, részben nem is deklarált célja a kezdetektôlfogva és marad a jövôben is. Azonban e cél szolgálatanem egyszerû; magába foglalja az élet és az intelligens(emberi) élet létezési feltételeinek megértését, de meg-óvását is. Mindenek elôtt a legfontosabb problémákattekintjük át az élet szolgálataként megjelölt célhoz ve-zetô úton, amelyek a következôk:

• Az ember elválaszthatatlan egyéni és társadalmiléte, valamint civilizációnk egésze gondjainak, illetvemûködési, mûködtetési feladatainak megoldása napiszinten. Az elôzôekben éppen ezeket taglaltuk részlete-sen mind a feladatok és megoldásuk oldaláról (lásd ahírközlést, helymeghatározást, a Föld ûrbôl figyelésétés ezek civilizációs beépülését, hatásait), mind az egyé-nek és a társadalom „kétarcú” viselkedését és az ab-ból fakadó sarkalatos gondokat. Ezért ezt most újra nemrészletezem.

• A problémakör következô szintje az a kérdés, hogyegy bolygó, esetünkben a Föld mitôl lakható, azaz ho-gyan, miként hordozhat életet. Korábban azt hittük, hogyez valamiféle objektív adottság, ami természetes, s azélet pusztán kihasználja ezt a lehetôséget megjelenvéna bolygón, a Földön, ami amúgyis alkalmas az élet hor-dozására. Azonban a Föld és a hasonló, azaz Föld-típu-sú bolygók, égitestek (Hold, Vénusz, Mars, Merkúr) meg-ismerése – amely feladat megoldásának még csak azelején tartunk – ezt a régi elképzelést, hiedelmet meg-cáfolta. Ugyanis mára már kiderült, hogy a Földet az élethordozására alkalmas állapotban így, nem túl közel ésnem túl távol a Naptól, az élet, a teljes bioszféra magatartja. A bioszféra nélkül a Föld a többi Föld-típusú boly-góhoz hasonlóan valamilyen természetes egyensúlyi ál-lapotban lenne, mint a Vénusz vagy a Mars.

Ezért különösen fontossá vált egyrészrôl az élet lé-tezése határfeltételeinek pontos megértése és megha-tározása. (Példaként gondoljunk csak a magaslégköriózonréteg megbomlása okozta gondokra.) Másrészrôlsürgetô és kiemelten fontos a Naprendszer Föld-típusúégitestei, bolygói állapotának, mûködésének, fejlôdés-történetének minél pontosabb megismerése, mert e nél-kül nem lehetséges a Föld állapotának, mûködésénekés várható változásainak (globális változások, köznapiszóval globális „melegedés”) megértése és a szükségesteendôk – például a légköri széndioxid mennyiség növe-kedésének pontos szerepe és a beavatkozás, korláto-

HÍRADÁSTECHNIKA


zás szükséges mértéke – meghatározása. Rossz dön-téssel összedönthetjük a civilizációt, ami tömegpusztu-lást váltana ki, másféle rossz döntéssel pedig veszé-lyeztethetjük a bioszférát, bolygónk életet hordozó álla-potát, ami szintén tömegpusztulást okozna. Ezért nagyonfontos a jó döntéshez szükséges ismeretek megszer-zése, ami viszont csak az összehasonlító planetológia,az ûrkutatás segítségével lehetséges.

• Rájöttünk, hogy az is alapvetô kérdés, hogyan le-hetséges egyáltalán az élet egy csillag szomszédságá-ban. Mert mit is jelent egy csillag a szomszédban? Olytermészetes, ismerjük és látjuk is minden nap, kedves,nyugodt, sárga csillag; a Nap. Igen jó dolog a Nap itt aszomszédban. Ez bolygónk létezésének elôfeltétele, hisza Föld a Nap bolygója. De a Nap az energiaforrásunk, azélet, a bioszféra a Nap fényébôl veszi a létezéséhez szük-séges energiát. Ebben nincs semmi új. Abban már igen,hogy rájöttünk, a Föld sem más mûködése alapvetô pa-ramétereit tekintve, mint egy mûhold, vagy más, az ûr-ben mûködô eszköz, amely szintén a Napból érkezô ener-giát használja (pl. napelemek) és a belsô mûködése kö-vetkeztében keletkezett rendetlen energiát (hôenergia)a mûködés miatt keletkezett rendetlenség (entrópia) nagyrészével együtt kisugározza a világûrbe. Ez a hosszútávú mûködôképesség meglétének elôfeltétele, azaz eztis a szomszédban lévô csillag teszi lehetôvé.

De az ûrkutatás és a mûholdak, ûreszközök építésiszabályai felfedezése közben arra is rá kellett ébred-nünk, hogy a szomszédban lévô csillag, a Nap olyan ve-szélyforrás is, amely az élet megsemmisítésének folya-matos lehetôségét jelenti. Ugyanis a 30 MHz alatti (ULF-SW) tartományban a Nap, mint minden adott típusú csil-lag intenzíven sugároz. Ez a tartomány azonban egybena bioszféra, s így az ember mûködésének is jellemzôtartománya (lásd az EKG és EEG jeleket stb.), s ha a Nape tartományba esô jelei, kitörései tel-jes intenzitással elérnék a Föld felszí-nét, nem maradnánk életben. De ugyan-így megsemmisítené a szénláncra szer-vezett életünket, hisz szénlácokból ál-lunk, a Nap pusztán a folyamatos ultrai-bolya és annál magasabb frekvenciájú(röntgen, gamma) sugárzásával. Ezt csaktetézi a napkitörések, a változó naptevé-kenység okozta romboló hatás, valamintaz az egyszerû tény, hogy a Nap normá-lis sárga csillagként az elmúlt 4-4,5 mil-liárd év, azaz az élet létezési ideje alattfolyamatosan növelte a kisugárzott ener-gia (fény) intenzitását, a napállandó maa hajdani értéknek másfél-kétszerese.

Tisztázódott, hogy a Föld igen speci-ális szerkezetû és mûködésû bolygó, séletet hordozó és óvó mûködése meglé-téhez és fennmaradásához ráadásul azélet közvetlen közremûködése is szük-séges a kezdetektôl fogva. Ezért a Nap-Föld kapcsolatokat, benne a magaslég-körünk állapotával, szerkezetével, az úgy-

nevezett ûridôjárással az ûrkutatás eszközeivel, mertmással nem lehetséges, kutatnunk kell, hogy teljeskörû-en felmérhessük, megismerhessük és döntéseinknél fi-gyelembe vehessük azokat a domináns hatásokat, ame-lyek az életet és civilizációnkat érdemben befolyásol-ják. Ez magába foglalja a Föld magaslégköre (ionoszfé-ra, magnetoszféra, geomágneses aktivitás, sugárzásiövek stb.) mûholdas és szimultán földi hálózatok segít-ségével történô vizsgálatát, a Nap és a bolygóközi térfolyamatainak és azok Földre gyakorolt hatásainak meg-ismerését. Ebbe beletartozik az is, hogy a Naprendszer,ez a bolygórendszer, amit valaha tipikusnak képzeleg-tünk, egyáltalán nem tipikus, hanem sajátos. (A más csil-lagok körüli bolygók, bolygórendszerek keresése és meg-ismerése, azaz az exo-bolygó kutatás ezt mutatta meg,bár az ûrkutatás e része még éppen csak elkezdôdött,és sok munka vár még ránk, amire azt mondhatjuk, hogyátfogó ismereteink lennének a bolygórendszerekrôl. Deazt már tudjuk, hogy a miénk sajátosan eltér a többi meg-ismerttôl, és ezt a modellszámítások is megerôsítették– lásd még a 2. részben.)

• Azonban az is kiderült, hogy mindez még önmagá-ban nem elegendô ahhoz, hogy intelligens lényekkéntlétezhessünk. Vizsgálni kellett – és ez a munka folytató-dik tovább –, hogy mik is az intelligens élet létezésénekperemfeltételei. Kiderült, hogy ahhoz, hogy az intelligensélet létezéséhez a mi esetünkben szükséges több mil-liárd év az élet megléte mellett teljen el, a galaxisnakis sajátosnak kell lenni, s benne az életet hordozó boly-górendszer csillaga pályájának is. Vagyis a saját létünkés fennmaradásunk megértéshez vizsgálni kell a csil-lagközi tér és a galaxisunk folyamatait és jobban megkell értenünk a kozmológiát, az Univerzum állapotával



A Föld mûködésének, elektromágneses környezetének vázlata

és történetével foglalkozó kutatást. Ehhez azonban ûr-beli, mûholdas csillagászat szükséges, valamint a fizikaés a biológia alapjait vizsgáló ûrbeli kísérletek, ame-lyeket elvileg sem lehet földi laboratóriumokban meg-csinálni, de amelyek nélkül nem tudunk elôrelépni sema fizikában, sem a biológiában.

Abban, hogy ennek az alapfeladatnak a megoldásá-ban mire jutunk és mikorra, a kulcsfontosságú tényezômaga az ember, az emberi társadalom, ahogyan errôlkorábban már részletesen szó esett. De sosem feled-kezhetünk el arról, hogy nem dönthetünk úgy az élet meg-óvásáról, hogy azt általában védjük, akár az emberi élet,az emberi társadalom, civilizáció lerombolása, elpusz-títása árán is.

Technikailag két, egyformán fontos és szimultán mû-velendô úton kell járjunk, hogy valóban szolgálhassukaz élet, az emberi élet megóvását. Nevezetesen auto-mata ûreszközöket, robotokat (mûholdakat, ûrszondákat)és kapcsolódó távvezérlést és adatátvitelt használunk.A másik út pedig az ember részvételével, közvetlen ûr-utazásával járó programok kivitelezése. Napjainkban di-vatos e két, egyformán fontos és szimultán mûvelendôutat szembeállítani. Azonban ezek nem alternatívák, ha-nem a cél eléréséhez mindkettôre feltétlenül szükségvan. Ráadásul az ember ûrutazása egy-egy konkrét fe-ladat megoldásán kívül még azért is fontos, mert em-berségünk alaprésze az ismeretlenbe elmenetel, az ez-zel járó „kaland”. Ha e vonásunkat elveszítjük, akkor em-beri mivoltunk csonkul meg a pusztulás fele mozdítvaa társadalmat.

1.5 ÖsszegzésAmint láttuk az elôzôekben az alapvetô kérdések a

következôk:• Mi történne ûrtevékenység nélkül? A létrejött civilizációnk összeomlana. De mert vilá-

gunk irreverzibilis és ezért benne visszaút nincs, lehe-tetlen visszatérni az emberi létezés valamely korábbiformájához. Vagyis a legvalószínûbben az ûrtevékeny-ség feladása és az ûrrendszerek kikapcsolása, leállá-sa végül lokális és globális anarchiához vezetne, a tár-sadalom helyébe a teljesen szétesett állapot, angol ne-vén a „slum” lépne. (A társadalom erre való hajlama nap-jainkban már jól látszik, az így létrejövô helyzet elfogad-hatatlanságával együtt.)

• Mi a döntéshozók mai állapota? Globálisan sincs meg a szükséges tudásuk a dön-

tések meghozatalához, s hazánkban ez különösen jel-lemzôvé vált az elmúlt néhány évben lezajlott kontra-szelekciós folyamatban. Ezen túlmenôen nincs elegen-dô motivációjuk ahhoz, hogy jó döntések meghozatalá-ra törekedjenek. A közvetlen cél a döntéshozatalban nema társadalom hosszú távú léte és jóléte biztosítása, ha-nem rövid távú, más célok, amiket a hatalomba jutás ésott megmaradás határoz meg alapvetôen. A tudásbeliés a célokat illetô bizonytalanság pedig hajlamossá te-szi a döntéshozókat a döntések halogatására, a feladat-megoldások idôbeli elhúzására. (Jó és egyben sajnála-tos példa erre, hogy az európai döntéshozók több, mint

két évtizedes halogatása miatt, hisz csak mostanra dön-tötték el, hogy legyen az EU-nak önálló és intenzív ûrpo-litikája megfelelô költségvetési háttérrel, Európa példá-ul a vitális fontosságú helymeghatározó-navigációs mû-holdrendszer kialakítása terén nagyon elkésett, s ez asok egyéb hátrány mellett gazdasági hátrányt és kiszol-gáltatottságot is jelent.) Azonban a halogatások eseté-ben fontos tudni, hogy a döntésekre nem áll rendelke-zésre bármennyi idô, csak annyi, amennyit az úgyneve-zett döntési idô-ablak biztosít. Ez minden döntésnél ki-kerülhetetlenül így van, a legszemélyesebb ügyeinktôlkezdve a napi munkánkon át a nagy társadalmi dönté-sekig. Ha a döntési ablakban döntünk, akkor érdemi dön-tést lehet hozni. Ha azonban ebben nem döntünk, akkora dolog eldôl úgymond magától a valószínûségek és apillanatnyi hatások együttes eredményeként. Az ez utánhozott döntés pedig már egy eldôlt folyamat módosítá-si kísérlete lesz csak.

• Hogyan érhetjük meg a jövôt? Mindenek elôtt a társadalom stabil létezését kell biz-

tosítani, amihez alapvetôen megfelelô lelki, szellemi éstesti állapotban lévô, kellô számú gyermekre, ehhez sta-bil családokra van szükség, s a stabilitás biztosításá-hoz kikerülhetetlenül használnunk kell az ûrtechnikát,az ûrtevékenységet. Azonban elôbbre nézve az is vilá-gos, hogy az emberi élet jövôbeni létezésének biztosí-tásához a Földön – és kicsit késôbb valószínûleg a szom-szédos bolygókon is – az ûrtevékenységet és azon belülaz ûrkutatást nemcsak mûvelni kell, hanem intenzívenfejleszteni is.

Mindezek alapján a következtetések:• Növekvô ûrtevékenység, egyre kiterjedtebb ûrku-

tatás nélkül az emberi társadalmat, a civilizációnkat nemlehet stabilizálni.

• Az ûrtevékenység szükséges feltétel ahhoz, hogyaz emberi társadalom megérje a jövôt. De az is világosaz elmondottak alapján, hogy önmagában csak az ûrte-vékenység nem elegendô ennek biztosításához, sarka-latos az emberek egyéni és együttes állásfoglalása azélet mikéntjérôl, fontosságáról, s a jövôrôl, mint érdemicélról.

• Maga az ûrtevékenység a szükséges lépéseket adöntéshozói mûködésbôl fakadó kötöttségek adta lehet-séges keretek között a visszatekintésbôl láthatóan ko-rábban megtette, s ma is a lehetséges mértékben meg-teszi. Így ma már az ûripar (pontosabban „a repülô- ésûripar”) szervesen és igen fontos, gazdaságilag lénye-ges tényezôként és a legfontosabb technológiai húzóá-gazatként beépült a gazdaságba, s az élet védelme szem-pontjából (ûridôjárás, természetes vagy mesterséges ob-jektumok Földre becsapódása, ûrrendszerek üzemvitelibiztonsága) fontos tényezôk figyelemmel kísérése ésmajdani befolyásolása céljával létrejöttek néhány he-lyen, s alakulóban vannak az EU-ban is az ûrparancs-nokságok – ezen, vagy PR okból más néven. Vagyis a jópályán haladáshoz az elvi lehetôségünk megvan.

• Azonban igen élesen vetôdik fel a társadalmi élet-és világszemlélet kérdése és ennek következményei.Egyetlen példát kiragadva az alaposan vizsgált kérdé-

HÍRADÁSTECHNIKA


sek közül: ûrhajósként repülni, kutatni, az ûrben szerelniegyrészt jó fizetéssel járó foglalkozás, másrészt rendkí-vül érdekes kaland, kihívás, ami a személyes élet koc-káztatásával is jár. De ehhez egészséges szervezet, e-gészséges, szabályozott életmód, kitartó tanulás, álta-lában több diploma, vagyis nagy szellemi, lelki és testierôfeszítés tartozik. Ma, a következô nemzedékben ezjellemzôen nem követendô példa. Mert a gyorsan és köny-nyen, akár a törvényeket átlépve vagy kijátszva is sze-rezhetô pénz, s a kaland, az élet kockáztatása akár egygördeszkával bemutatható ugrálással is elérhetô, szin-tén nagyon gyorsan.

Aktuális kérdés ma világszerte és Európában is, hogyhogyan biztosítható az ûrtevékenység egésze, azon be-lül az ûrkutatás és az ûrhajózás személyi bázisa 2020-2030-ban? Hiszen a személyi bázis nélkül bármi, így azûrtevékenység is összedôl, megszûnik. (Ezt vizsgáltukpéldául az EURISY zártkörû prágai konferenciáján 2009márciusában.) Vagyis a jövô megérése és a jövôbeni le-hetôségeink a következô generáció életszemléletétôl,világnézetétôl, életvitelétôl, s az ehhez kapcsolódó szü-lôi, közösségi és döntéshozói mûködéstôl függenek.

* * *A fentiek ismeretében mostmár áttérhe-

tünk az ûrtevékenység helyzetének és vál-tozási trendjének a korábbi helyzetképek-ben [1-3] megszokott áttekintésére, amelykép azonban az eddig részletezett általánostársadalmi, civilizációs bázison értelmezen-dô mindig, az erre vonatkozó utalások nélkülis. A továbbiakban az elôrejelzéseknél min-dig feltételezem, hogy az emberiség (a tár-sadalmak, a döntéshozók) az emberi élet fenn-maradását tekintik elsôdlegesnek, s ezértaz ûrtevékenységre fordítandó pénzek, azeszközök és a szakgárda a legszükségesebbmértékben rendelkezésre állnak majd.

2. Az ûrkutatás helyzete és trendje

E téren alapvetô változás nem következett be az elmúltévtizedben. Azonban a kutatómunka eredményei a ko-rábban megindult világképi, különösen is a Föld mûkö-désére vonatkozó nézeteinkben zajló változást felgyor-sították, s a kirajzolódó kép elemei illeszkednek egy-máshoz, azaz egységes képet látszanak alkotni.

a) Az ûrkutatás technikai oldaláról közelítve márameghatározóvá vált az a trend, amelyet a korábbi hely-zetkép [3] jelzett. Így ma már megszokott a kis, célorien-tált mûholdak, azaz úgynevezett mikro- és nano-holdakalkalmazása. E kicsiny eszközök megjelenése lehetô-vé tette, hogy adott, speciális, valamely kutatási célhozés csak ahhoz optimalizált mûholdakat építhessünk. Ez-zel a kiválasztott kutatási cél a csak ehhez illeszkedômûszerekkel, más mûszerek által keltett zavarok nél-kül vizsgálható. Egyben megszûnt az a kényszer, hogy-

ha felbocsájtunk egy (korábban értelemszerûen nagyvagy nagyobb méretû) mûholdat, akkor arra lehetôleg mi-nél több, akár egymást zavaró mûszert is tegyünk fel.

E kis holdak (relatíve) olcsók, könnyen pályára állít-hatók, akár más, nagyméretû, szolgáltató holdakkal e-gyütt indítva, „észrevétlen” többletteherként, s így mármegéri, hogy célorientált mûszerezettséggel, egy-egytudományos célt vizsgáló ûreszközt indítsunk el. Az isújdonság, hogy ez az új technika, a hajdan csak igen pri-mitív eszközökkel felszerelt és akkor is kicsiny amatôrrádiós mûholdak egyfajta utódjaként, tegye lehetôvé azérdeklôdô diákok képzését. Vagyis diák-mûholdakat le-het építeni, például 10x10x10 cm3 méretben („cube-sat”),s ez a szegényebb országok diákjai számára is elérhe-tô képzési forma. (Az elsô, egészében magyar mûhold, aMasat is diák-mûhold kutató mûszerekkel, most készüla Budapesti Mûszaki Egyetemen, ahol 48 évvel ezelôtt azelsô komplex ûrkutató csoportot is diákok alapították.)Az ûrkutatás alapintézményei, mint az ESA, NASA stb.,e lehetôséget is segítenek kihasználni, remélve, hogyígy segíthetô egyben az ûrtevékenység egyre égetôbbszakember utánpótlási gondjainak a megoldása is.

A kis mûholdak által nyújtott célorientált kutatási le-hetôségre egy példaként kiragadva érdemes megemlí-teni a francia (CNES) Demeter mûholdat és az orosz-ma-gyar-ukrán együttmûködésben épített Kompasz-2 mû-holdat. Mindkettô a Föld elektromágneses környezete,a földrengéseket megelôzô elektromágneses jelek ku-tatására készült, s sikeres méréseik azért váltak lehet-ségessé, mert más mûszereket nem kellett a holdakrafeltenni, így azok óhatatlanul megjelenô elektromágne-ses jelei, amelyek e méréseket zavarták volna, nem isvoltak, nincsenek is jelen.

A jövôbe tekintve várható, hogy a valamely kutatásicélra optimalizáltan épített kis mûholdak illetve kis mû-holdakból álló rendszerek, sôt egymáshoz képest kötöttformációban repülô mûhold-csoportok a kutatásban meg-határozóvá válnak, kiszorítva e területrôl az egyszerresokféle mérést is végzô, de így egyikre sem optimali-



Egy kutató mikro-mûhold, a Kompasz-2, magyar mûszerrel a fedélzetén, bemérés közben

zált, nagy mûholdakat. Ezzel együtt és ennek következ-tében is megerôsödik a Föld, mint életet hordozó boly-gó mûködésének és az életet veszélyeztetô tényezôkhatásainak (pl. ûridôjárás) a kutatása, megismerése; azélôvilág azon szerepének pontos tisztázása, ami sze-rint a Földet maga az élet tartja a természetes egyensú-lyi állapottól eltérô, az élet hordozására alkalmas állapot-ban; illetve a Földnek az élet számára fontos, különössajátosságai teljeskörû és pontosabb feltárása.

b) Ugyanakkor, a fenti trenddel szimultán folyamat-ban, tovább [3] növekszik a Föld körüli pályán keringô,speciális, automata laboratóriumok szerepe. Ezek va-lóban nagy ûrkomplexumok, amelyek azonban ma márnem sokféle kutatási célt szolgálnak egyszerre, hanemvalamely tudományterület ûrben jobban végezhetô, vagycsak az ûrben végezhetô kutatási munkáját vegzik el. Etrendtôl nem független az ûrállomások, mint nagy, komp-lex ûrlaboratóriumok szerepének növekedése, de ott azember is kulcstényezô, ezért arra az ember részvételé-vel folyó kutatásnál térek ki.

E korszerû, nagy ûreszközök, komplex laboratóriu-mok tehát valamely kutatási terület, az emberiség szá-mára fontos feladat megoldására specializáltak. Ma e-zek között az ûrbeli „csillagászati” laboratóriumok a meg-határozóak. Elsôként kiemelendô közöttük a Hubble ûr-teleszkóp, amelyet ûrhajósok kétszer is, legutóbb éppenmost, 2009-ben, megjavítottak és korszerûsítettek. (Eza feladat robotokkal, automatákkal nem vagy csak igenkörülményesen és sokkal nagyobb költségekkel lett vol-na megoldható. Vagyis ember részvétele nélkül olcsóbblett volna egy új komplex ûrtávcsô-rendszert fellôni, minta Hubble-t megjavítani és korszerûsíteni, amire a szük-séges pénz valószínûleg nem állt volna rendelkezésre.Így viszont a legolcsóbb és leggyorsabb változatot si-került realizálni az emberes javítással.) Most kezdi mega mérési programját a Kepler csillagászati ûrkomple-xum is, amely többek között a más csillagok körül ke-ringô bolygók felfedezésében jelent majd valószínûlegérdemi áttörést.

Szintén e kategóriába tartoznak azok a speciális mû-holdas missziók, amelyek célja a fizikai alapok kutatá-sa. Ide sorolhatjuk a gravitáció természetének vizsgá-latát, beleértve a gravitációs hullámok kutatását, álta-lában az univerzális állandók pontos értékének jobb meg-határozását, annak vizsgálatát, hogy ezek az állandókállandók-e, amint ma tudjuk, de az Univerzum keletkezé-sének vizsgálatát egyre pontosabban – hiszen azt mártudjuk, hogy kezdete van, lett, s nem örökkévaló –, hogymind a keletkezés mibenlétét, mind az Univerzum jövô-beni alakulását és persze benne a saját helyzetünketjobban megértsük.

c) Bolygóközi missziók és a Naprendszer kutatása.Két szempontból is fontos az ûrkutatás ezen része.

Egyrészt kiderült, hogy a Föld és a Nap, valamint a Nap-rendszer egésze, a bolygóközi tér folyamatai hatássalvannak a Föld mûködésére, a bioszférára és benne azemberi civilizációra, annak mai formájában is. Másrészt

a Föld állapota, elmúlt története és jövôbeni alakulásapusztán önmagában a Föld vizsgálatával nem érthetômeg. A megfelelô értelmezéshez mind a Föld-típusú boly-gók (vagyis a Vénusz, a Mars, a Merkúr és ide sorolan-dó a Hold is) kialakulását, mai állapotuk kifejlôdését ésaz ott zajló – sokszor rendkívüli – jelenségek megérté-sét is nagyon pontosan meg kell ismernünk. Ez az is-meret szükséges ahhoz, hogy a Földön az életet hordoz-ni képes állapotot a bioszféra e megértésen alapuló jómegóvásával az emberi élet, a civilizáció létfeltételeitmegóvhassuk, biztosíthassuk. A Föld-típusú égitestekalapos vizsgálata ezt biztosítja olyan ismeretekkel, me-lyekre a bolygókutatás nélkül egyáltalán nem tehetünkszert. De ugyanezért a Naprendszer egészét is jobbanmeg kell ismernünk, benne az óriás bolygók (Jupiter,Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) és különösen a Föld-típusú holdjaik kutatásával. Ez azért is fontos, mert amás csillagok körül található bolygók, bolygórendsze-rek, azaz az exobolygók vizsgálata mára felhívta a figyel-münket arra, hogy a Naprendszer nem tipikus, hanemrendkívüli, s a tipikus, azaz az eddig talált más bolygó-rendszerek legalábbis nem kedvezôek az élet ottani mû-ködése számára, így vélhetôen ott nincs élet...

Mivel ma még igen hiányosak az ismereteink is ésmég az elképzeléseink is az ügyben, hogy a különösenszabályos felépítésû Naprendszer egésze miért és ho-gyan fontos a létezésünkhöz, ezért a Naprendszer egé-sze mûködésének megértése kiemelkedô cél lett az ûr-kutatásban. Áttörésnek is tekinthetjük az elmúlt évtizederedményeit a Mars kutatásában, ahol bár komplett bi-oszféra létét nem tételezhetjük fel az eddig megismer-tek alapján, de (ma még) nem zárhatjuk ki teljesen vala-miféle elemi életforma esetleges létezését. Elmondhat-juk, hogy valamennyi nagy ûrkutató egység (NASA, ESA,Japán, India, Oroszország, Kína) így, vagy úgy bekap-csolódott a Mars vizsgálatába, mind Mars körüli pályá-ról történô távérzékeléssel, mind (helyben maradó illet-ve a felszínen közlekedô) leszálló egységekkel. Talál-tunk vizet a Marson, pontosabban igen kemény jég for-májában a sarki régióban, s egyértelmû nyomát találtuka hajdani nagy méretû vízfolyásoknak, víz elôfordulások-nak, de mára már ez a nagytömegû víz eltûnt a bolygó-ról. Az oly sokat emlegetett „arc a Marson” képzôdmény-rôl kiderült, hogy csak egy eródálódott plató, s a sarkirégiókban évszaktól függôen (tavasszal, nyáron) feltû-nô, növekvô sötét foltok széndioxid kitörésekkel kirob-banó homok, por nyalábok (jet-ek), lásd például [14]-ben.Tervezik anyagminták hazahozatalát is a Marsról, hogy aföldi laboratóriumokban a Marsra leszállt automatáknálpontosabban megvizsgálhassák a kutatók.

Megerôsödött a Vénusz kutatása is az elmúlt évti-zedben, ami azért fontos, mert a Vénusz hasonlít legin-kább a Földre; tömege alig kevesebb a Föld tömegénél,a Naptól való távolsága csak kicsit kisebb, mint a Föld-dé (ezért oly fényes sokszor az esthajnalcsillag az égen,mert olyankor közel van hozzánk), ugyanakkor mégis el-képesztôen eltérnek a viszonyok a földitôl a Vénuszon.A Föld jövôje szempontjából szeretnénk megérteni, hogyhogyan, mikor és miért került a Vénusz ebbe a nagyon

HÍRADÁSTECHNIKA


eltérô, s az élet hordozására teljesen alkalmatlan álla-potba. De megújult a Hold kutatása is, egyelôre automa-tákkal és szisztematikusnak mondható mind a Jupiter,mind a Szaturnusz rendszerének a vizsgálata. Ez foly-tatódni fog. Eddig csak igen kevés ismeretet szereztünka Naphoz legközelebb lévô Merkúrról. Az ESA-JAXA márkészülô közös missziója, amelyben magyar részvételis van, a BepiColombo keretében azonban remélhetôena következô évtizedben sokoldalú vizsgálattal új ada-tokhoz jutunk errôl a Föld-típusú bolygóról is. A vizsgáltidôszakban elindult az elsô ûrszonda, amelyik a Nap-rendszer eddig egyáltalán nem vizsgált bolygóját, a Plú-tót éri el néhány éven belül. Ez a szonda, a New Hori-zont az eddig a Földrôl elindított ûreszközök közül a leg-gyorsabb, a szökési sebesség több, mint kétszeresé-vel haladva a starttól számítva mindössze 9 év alatt ériel a Plútót, majd tovább halad a csillagközi tér felé.

Eközben három (eredetileg négy) korábbi ûrszonda,amelyik a nagybolygók vizsgálatára indult még majd 40évvel ezelôtt – a Pioneer-11, a Voyager-1 és a Voyager-2 ûrszondák (a Pioneer-10 sajnos már idôközben elhall-gatott) – ezekben az években, évtizedekben haladnak áta Naprendszert és a galaxismagunk rendszerét, azaz acsillagközi teret elválasztó, átmeneti zónán. Mivel mamár tudjuk, hogy a Föld magaslégkörének elhatároló-dása a bolygóközi tértôl milyen fontos az élet fennma-radása szempontjából, különös figyelemmel fordulunka Nap és a csillagközi tér határának adatai felé. Egy-részt azért, mert fontos lehet még a földi élet megmara-dása szempontjából is, másrészt mert e szondák márismértek olyan váratlan, úgymond anomalisztikus adato-kat, amelyek megértése biztosan elôrelépést jelent majda tudományban, s amire földi laboratóriumban nem le-hetett volna rátalálni semmi módon. Mindezeket kiegé-szítik a Naprendszer kis objektumait, üstökösöket, kis-bolygókat kutató ûrszondák, amelyek esetenként anyag-mintát is képesek visszahozni a Földre ezekbôl a maivélekedésünk szerint a Naprendszerrel együtt keletke-zett objektumokból.

d) Élet egy csillag szomszédságában.Az eddig elmondottak (1.4 pont), azaz az így elvég-

zett és futó kutatás alapján világossá vált, hogy a Földállapota és a földi élet, a bioszféra és benne a civilizáci-ónk közvetlen összefüggésben van a kozmikus környe-zetével. Ennek kapcsán azt már tudjuk, s e tudás erede-te ôsi, csak megerôsödött, hogy a Nap nevû csillag nél-kül nem létezhetne, nem mûködhetne bioszféra, élôvilágbolygónkon. Maga a Föld a Nap keletkezése során, illet-ve után, annak egyik következményeként jött létre, s hamegfelelô mennyiségû és összetételû légköre és kellô-en és csak annyira sós vize van, akkor létezhet rajta élet,amelynek a mûködéséhez a Nap szolgáltatja a szüksé-ges energiát (lásd a fotoszintézist).

De amióta – és e tudásunk valójában újkeletû, azótaalakul és bôvül –, a vélekedéseink helyébe az Explorer-1 sugárzásmérô GM-csöve elkezdte mérni a sugárzásiövek létét, azt is egyre pontosabban látjuk, hogy a Nap,azaz egy csillag a közelünkben halálos veszély. Hiszen

a nagyenergiájú részecske-sugárzások, amelyek a Nap-ból jönnek – regulárisan a napszélben, s idônként a nap-kitörésekben sokkal nagyobb intenzitással –, valaminta Nap ultraibolya, röntgen és gamma sugárzása és azalacsony frekvenciájú – azaz az ULF-VLF-tôl a rövid hul-lámokig terjedô – sugárzása közvetlenül veszélyeztetiaz életet és szétverné a szénláncot, amibôl állunk, illet-ve összezavarná a mûködési ritmusainkat (gondoljanakaz EKG-ra, EEG-re stb.). Ezek bármelyike a bioszféraösszeomlását, megszûnését eredményezné, ha a Földkülönleges állapota, mágneses tere, légköre és magas-légkörének sûrûsége, különleges összetétele és szer-kezete stb. meg nem védene bennünket mindezektôl.

Mindezek okán az elmúlt években elsôrendû, kiemeltprogrammá vált a Föld és a Nap különös szimbiózisánakkutatása, amely során ennek mibenléte és a kölcsönha-tás pontos mûködésének megismerése a cél. E kiemeltprogram neve a már említett „Élet egy csillag szomszéd-ságában”. Várható, hogy e nagy program minimum a kö-vetkezô évtizedet meghatározóan kitölti. Ugyanis ennekmegértéséhez nemcsak a mûholdas, illetve a bolygó-közi szondás (bolygóközi tér és más bolygók kutatása),de az emberes ûrrepülések és a csillagközi tér, a csilla-gászati kutatások is kellenek. E nagy program az ûrkuta-tási tevékenység integráló gerincvonulata lett. Már el-kezdôdött az e területet is felölelô ûrszolgálat felállításais (lásd a 4. részben).

e) Az ember ûrrepülése – ûrhajók, ûrállomások, ûrte-lepek –, mint azt az elôzôekben már láttuk, nélkülözhetet-len az ûrkutatási, ûrhasznosítási céljaink megvalósításá-hoz, s az elôbb tárgyalt célok elérése mellett a gyógyá-szati eljárások, az egészségügy fejlôdésében is mássalnem helyettesíthetô, kardinális szerepe van. (Ilyen pél-dául a csontritkulás vizsgálata és kezelési módszerei-nek fejlesztése az ûrben, mivel a súlytalanságba felér-ve az ûrhajósok szervezetében azonnal megkezdôdik akalcium gyors kiépülése. A visszatérésükhöz meg kelloldani, hogy e folyamat ne tegye ôket „törékennyé” – ígyma már elég jól lehet kezelni a csontritkulást, s a folya-matot is sokkal jobban és pontosabban ismerjük, mintkorábban, csak a Földön vizsgálódva.)

Ugyanakkor az ember ûrrepülése a tömegtájékozta-tás figyelmét is élvezi, bár változó mértékben, szembenaz ûrtevékenység többi területével. Így a közvéleményszemében az egész ûrtervékenység csak ûrrepülések-bôl és távoli bolygók, csillagok vizsgálgatásából áll, amia társadalom szemében az ûr kutatását érdekes, de anapi élettôl távol esô, nem nélkülözhetetlen, egyfajta lu-xusként jeleníti meg. E kép pedig destabilizálja a ráfor-dításokat, pedig fontossága ellenére e téren különösennagy a ráfordítás elégtelensége, illetve a társadalmi, az-az közteherviselési ráfordítás bizonytalansága, erôs fluk-tuációja. Ennek egyik oka a döntéshozók választási cik-lushoz igazodó szemlélete, a másik a társadalmi és egy-idejû döntéshozói teljes tájékozatlanság mind a teljesûrtevékenység, mind az ûrrepülés jelentôségérôl. A leg-rosszabb a helyzet e szempontból az USA-ban és az EU-ban, ESA-ban.



Az USA-ban ennek következtében az évtizedes mu-lasztással oda jutottak, hogy az ûrrepülôgépek élettar-tama miatt azok repültetésének elkerülhetetlen leállítá-sa után a világ két legerôsebb ûrhatalmának egyike vár-hatóan hosszabb ideig – de remélhetôen nem végleg –,nem tud ûrhajót indítani. A Bush-kormányzat ugyan vé-gül rádöbbent a helyzet tarthatatlanságára, hiszen ez akáraz állam teljes technológiai lemaradásának a kezdeteis lehet és meghirdette – a Holdra visszatéréssel és aMarsra eljutatással, mint valóban nagyon fontos végcél-lal – az új ûrhajó és hordozórakéta-generáció kifejlesz-tését, de ezt az Obama-kormányzat már felülvizsgálja,így bizonytalan a végkifejlet. Azonban a legjobb esetbenis két következménnyel már elkerülhetetlenül számolnikell: egyrészt az USA még évekig bizonyosan nem tudsaját ûrhajón saját ûrhajóst a világûrbe juttatni, aminek– mint ez köztudott – még biztonságpolitikai destabili-zációs hatása is lehet Földünkre; másrészt az új ûrhajó-típus nem jelent technológiai-mérnöki érdemi elôre lé-pést. Annak idején az ûrrepülôgépek minôségileg új, ki-váló ûrhajótípusként léptek szolgálatba, s megnyitottákaz utat a polgári repüléshez közelítô ûrhajózás felé. En-nek folytatása [3] az egy lépcsôvel a világûrbe, az SSTO(Single Stage To Orbit) lett volna, nem pedig egy „felna-gyított Apollo-kabin”, amit most rohamléptekkel fejlesz-tenek, hacsak a program nem áll le. Vagyis az USA tech-nológiailag visszafele lépked, pillanatnyilag két okból:mert döntéshozói, elfelejtve, hogy a késlekedô döntés isdöntés, méghozzá biztosan rossz döntés, így elkésteka program indításával, s mert nem fordítanak a szüksé-ges mértékben pénzt a kutatás-fejlesztésre. (Ne feledjük,hogy a GDP százalékában nézve nagyságrendileg töb-bet fordítanak K+F-re, mint azt hazánk döntéshozói te-szik. Nálunk ennél sokkal rosszabb a helyzet.)

Az ESA-EU, azaz Európa más típusú hibát követett el.Ahogyan évtizedekkel ezelôtt rosszul mérték fel a navigá-ciós-helymeghatározási (azaz GPS-típusú) mûholdrend-szerek jelentôségét, valamint biztonsági és K+F hatását,ugyanígy – azt pusztán presztizskérdésnek minôsítve –lényegtelennek ítélték az ember közvetlen kilépését aFöldrôl az ûrbe, és a „csak robotokkal kell ûrkutatni”-elvet hírdetô szakértôk álláspontját fogadták el. Ráadá-sul ez akkor olcsóbbnak is tûnt, csak most fizeti már Eu-rópa e döntés árát, sokkal többet, mint amit akkor meg-takarítottak és helyette különféle, rövid távú célokra for-dítottak. Ezért ma az ESA és az EU az ûrhajósait csakmások – rövidesen már csak az oroszok – ûrhajóival tud-ják felvitetni az ûrbe. Pedig fontos teendôik volnának, mamég csak a Nemzetközi Ûrállomáson (ISS), amelynek eu-rópai modulja is van, s ott mind biológiai, mind anyag-technológiai, mind fizikai és geofizikai kísérletek futnak.Ha nem tudunk változtatni e helyzeten, akkor Európa le-marad a nemzetközi gazdasági versenyben, ahol ez elô-ször az életszínvonalat érinti, majd az adott közösségpuszta fennmaradását is.

A helyzetet orvoslandó az ESA már sikeresen kifej-lesztett egy teherszállító ûrhajót az ISS ellátásához. Azon-ban a folytatás még a döntéshozók kezében van. Orosz-ország a Szovjetunió megszûnésével szükségképpen ve-

lejáró megrázkódtatás után intenzív K+F politikát indított,aminek része az ûrtechnika-ûrtechnológia fejlesztése is.Miközben a Szojuz ûrhajók mai, fejlett változatai stabilanbiztosítják az ISS üzemét, elkezdték egy új ûrhajótípuskidolgozását is. Nem zárható ki – bár még a sarkalatosdöntések elôtt vagyunk –, hogy az orosz kollégák az ûr-repülésben technológiailag is elôrelépést jelentô meg-oldásokat valósítanak meg. Ugyanis a jelenlegi Szoju-zok stabilitása következtében nincsenek idôkényszer-ben. Eközben az új „ûrhatalmak” is elkezdték az ûrrepü-lés megvalósításának vizsgálatát, sôt Kína már sikere-sen fejlesztett mind ûrhajót, mind kapcsolódó techniká-kat (ûrséták megvalósítása, ûrállomás építésére felké-szülés, Hold-repülésre felkészülés stb.).

Összegezve, az világossá vált – elsôsorban az ISS-sel szerzett tapasztalatok alapján –, hogy az ember fo-lyamatos ûrbeli jelenlétéhez a legjobb út a szoros nem-zetközi együttmûködés, a feladatok együttes megoldása.Ez azonban nem zárja ki, hogy azok, akik ebbôl kimarad-nak és nem vesznek részt az ûrrepülésben, azok a tech-nológiai fejlôdésben és biztonságpolitikailag is lemarad-nak, viselve annak összes konzekvenciáját. Az sem ki-zárt, hogy rendkívüli erôfeszítéssel egyetlen ország vagyvalamely régió magányosan érjen el komoly eredmé-nyeket, megkísérelve aztán az ebben elért pozíció földi,hatalmi-gazdasági pozícióra váltását, ami nagyon ve-szélyes fejlemény lehet. Ez különösen az ember Holdravisszatérése során okozhat gondot, míg a teljes nem-zetközi kooperácóban megvalósuló Hold-állomás (ûrte-lep) létesítés, majd Marsra repülés közvetett és közvet-len hatásai érdemben segítenék földi gondjaink megol-dását. (Illusztrációként ezen állításhoz gondoljunk csakarra, hogy az Apollo programban használt holdautó sema gyártása, sem az üzeme során nem környezetszeny-nyezô, s egyáltalán nem fogyaszt szénhidrogéneket.) Eterület bizonytalanságai jól tükrözik a földi globális em-beri társadalom növekvô bizonytalanságait.

f) Távoli utakon.Az elôzô helyzetkép [3] készítése idején vált nyilván-

valóvá; az emberiség talált egy reális technikai lehetô-séget arra, hogy a szomszédos csillagokat, azok környe-zetét, esetleges bolygórendszerét mûszereinkkel, azazkutató robotjainkkal elérjük, közvetlenül is vizsgálhas-suk. Senki ne essen mégegyszer abba a hibába, amibeaz ûrkutatás megszületésekor az akadémiák és szakér-tôi csoportok mind beleestek, nevezetesen azt hitték,hogy a Földet ismerjük, azon már nincs mit kutatni, s ez-ért az elsô kutató-mûhold az Explorer-1 lett (1958. feb-ruár 1.), a Van Allen övek, a sugárzási övek felfedezésé-vel pedig megkezdôdôtt az addigi Föld-képünk teljes át-alakulása...

Ma is gondolhatnánk, hogy nincs semmi kutatandóegy másik csillag környezetében, amiért oda mûszert len-ne érdemes küldeni. De amiért mégis érdemes oda kül-deni automatáinkat, az éppen az, amit nem ismerünk,amirôl fogalmunk sincs, s így eszünkbe sem jut. Az új is-meret pedig a legfontosabb, amire az emberiségnek szük-sége van. Az úgynevezett napvitorlás pedig, amelyik a

HÍRADÁSTECHNIKA


Nap fényének nyomása segítségével akár a fénysebes-ség néhány tizedére is fel tud gyorsulni, pár évtized alattel tud jutni a legközelebbi csillagokig, s a mért adatokatonnan haza tudja küldeni. Ráadásul ez a technológia al-kalmas arra is, hogy a természetes (tehetetlenségi) geo-szinkron pálya mellett – vagy akár annak közelében is –a Földrôl helyben állni látszó mûholdakat telepítsünk,kielégítve a geoszinkron pálya használata iránti, mégmindig rohamosan növekvô igényt. Az elsô napvitorlása pályára állítás közben megsemmisült a hordozóraké-ta hibája miatt, de várhatóan újabb kísérlet követi majd,s annak eredményétôl függôen megkezdôdhet a nem te-hetetlenségi pályák alkalmazása is a földi igények kie-légítésére, miközben elindulhat az elsô csillagközi szon-da is. A lehetôség adott.

A civilizációnk fennmaradásához és fejlôdéséhezszükséges új ismereteket az ûrkutatás-ûrtechnika mindjelenleg, mind a belátható jövôben képes lesz megsze-rezni és az emberiség rendelkezésére bocsájtani.

(Folytatás a következô számunkban)

A szerzôrôl

FERENCZ CSABA 1941-ben született Csíksomlyón.A Budapesti Mûszaki Egyetemen szerzett villamos-mérnöki diplomát 1964-ben, majd 1964-1968 közötta BME-n volt tanársegéd. 1968-1982 között az Ûrku-tatási Kormánybizottság titkárságán, majd a jogu-tód MTA Interkozmosz Tanács titkárságán volt önál-ló csoportvezetô, illetve osztályvezetô. 1982-2002között tudományos tanácsadó az MTA-n, az ELTE-rekihelyezve, majd egyetemi magántanár és 2002-tôlaz ELTE tanácsadója. 1968-ban szerzett dr. techn.fokozatot (aranygyûrûvel) a BME-n, 1972-tôl kandi-dátus, majd 1981-ben a tudomány doktora az MTA-n,doctor habilis (1995) és magántanár (1996) a BME-n,majd a BME tiszteleti tanára (2002). A NewYork Aca-demy of Sciences (1995) és a Magyar Mérnökakadé-mia (1996) tagja. Euromérnök Eur. Ing. FEANI (1996),az URSI, az MTA TRB és az URSI MNB tagja. Az Ûrku-tatási Tudományos Tanács és a Magyar ÛrkutatásiTanács tagja. Tanít és kutat, szakterületei az elektro-mágneses hullámterjedés, a mûholdas távérzéke-lés és ûreszközök fedélzeti mûszereinek tervezése.Az „Ûrkutatás és gyakorlati alkalmazásai”, az „Elekt-romágneses hullámterjedés”, a „Mûholdas távérzé-kelés” és a „Globális változások” címû tantárgyakattanítja az ELTE-n és a BME-n. 1961-tôl létrehozta akomplex ûrkutatást Magyarországon, 1965-tôl a mû-holdak követésével, 1966-ban a meteorológiai APTképek vételével, 1968-ban mûholdas transzóceá-niai rádióátvitellel. Társaival kifejlesztette az elsôhazai mûholdas mûszert, ami 1974-ben az IK-12-ônrepült. Részt vett az elsô magyar ûrhajós tudomá-nyos programja megvalósításában. Új eljárásokatfejlesztett ki az elektromágneses hullámterjedés-ben és távérzékelésben. Több, mint 300 publikáció-ja van.

Irodalom

[1] Ferencz Cs. (1977): A híradástechnikát is érintô tendenciák az ûrkutatásban; Híradástechnika, XXVIII, pp.129–136.

[2] Ferencz Cs. (1985): Az ûrkutatás helyzete és trendje; Híradástechnika, XXXVI, pp.529–543.

[3] Ferencz Cs. (1998): Az ûrkutatás helyzete és trendje; Magyar Ûrkutatás 1997, Magyar Ûrkutatási Iroda, Budapest.

[4] Ferencz Cs. (2005): With or without space activity; First IAA Conf. on „Impact of Space on Society”, Budapest, 17-19 March 2005.

[5] Vértes L. (1965): “Lunar Calendar” from the Hungarian Upper Paleolithic; Science, 149, pp.855–856.

[6] Hoyle F. (1978): Stonehenge-tôl a modern kozmológiáig; „Gyorsuló Idô” sorozat, Magvetô Kiadó, Budapest.

[7] Ferencz Cs. (2009): Ûrtan, Az ûrkutatás és gyakorlati alkalmazásai; ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

[8] Clarke A.C. (1968): A jövô körvonalai. Hol kezdôdik a lehetetlen?; Gondolat Kiadó, Budapest.

[9] Baade F. (1961): Versenyfutás a 2000-ik évig; Gondolat Kiadó, Budapest.

[10] Lovelock J.E. (1979): GAIA, a new look at life on Earth; Oxford University Press, Oxford.

[11] Barrow J.D. and Tipler F.J. (1986): The Anthropic Cosmological Principle; Oxford University Press, Oxford.

[12] Avanesov G.A. (1996): Fundamental problems of Earth research from space;Russian Space Bulletin, Vol. 3, No. 4, pp.9–12.

[13] Groswald L. (2009): A day without space: Our uses of and dependence on space assets; Space Research Today, COSPAR’s Inform. Bulletin,No. 174, pp.3–4.

[14] Covault C. (2006): Victoria’s secret; Aviation Week & Space Technology, Vol. 165, No. 13, pp.24–27.




1. Bevezetés

A telefonszolgáltatást vagy helyhez kötött elôfizetôi vég-pontra, azaz vezetékes hálózatra csatlakozó készülék,vagy nagy térben mozgó, mobil rádiótelefon hálózat há-lózati végpontján csatlakoztatott, nem helyhez kötött be-rendezés, a mobiltelefon használatával vesszük igény-be. Ennek feltétele a szolgáltatóval megkötött elôfizetôiszerzôdés, amely rögzíti az elôfizetô személy azonosítóadatait. Hangsúlyozni kell, hogy ezek az adatok az elôfi-zetôt azonosítják, mindenekelôtt a szolgáltatás igénybe-vételi díjának számlázása céljából és nem azt a személyt,aki a szolgáltatást igénybe veszi, vagyis a felhasználót.

A mobiltelefon tehát nem mindig azonosítja használó-ját, aki azt rendszerint magánál is tartja, a világ bármelytáján is tartózkodik. Amint bekapcsolja és jelzést fogad,a használója földrajzi helyét meglehetôsen pontosan –gyakran 50 méteres pontossággal – meg lehet határoz-ni, hiszen a mobiltelefon-hálózat globális, az országha-tárokon átnyúlik, a fizikai távolságnak nincs jelentôsége.A hálózat üzemeltetôje rögzíti, és – legalábbis az Uniótagállamaiban kötelezô módon1 – hosszabb ideig meg isôrzi, hol tartózkodik vagy tartózkodott a használat idô-pontjában a mobiltelefon birtokosa, továbbá azt is, mi-lyen számot hívott, s milyen számról hívták.

Az is kérdéses azonban, hogy a felhasználó, ponto-sabban a mobiltelefont birtokló személy kicsoda. Mind-azonáltal a hálózat üzemeltetôje által tárolt adatokból –s ezt teszik a titkosszolgálatok és a bûnöldözô szervek– következtetni lehet, ô-e az, akire az adatok mutatnak.

2. Személyazonosító adatok

A mobiltelefon, pontosabban a SIM kártya vásárlásakoregyébként egyrészt meg kell adnunk személyazonosító

adatokat, másrészt hitelesen igazolnunk is kell azokat.Az adatokat – önkéntes és tájékozott beleegyezésünkalapján – a mobilszolgáltató az adatvédelmi jogszabá-lyok és rendelkezések szerint kezelheti, sajátos szabá-lyait üzletszabályzatában (ÁSZF) rögzíti.

Ha az információs társadalomra jellemzô szolgáltatá-sok (elektronikus kereskedelem, bankolás, hatósági ügy-intézés, magánjogi ügyletek lebonyolítása, a hûségked-vezmények gyûjtése, beléptetô rendszerek stb.) általáno-san elterjednek, – márpedig eddigi bôvülésük erre en-ged következtetni –, a több intelligens kártya helyett, me-lyek tárkapacitása egyébként is jóval kisebb, mint ameny-nyit a mobiltelefon befogadhat, egyetlen készüléket kellcsak magunknál tartani.

Hangsúlyoznunk kell, hogy a mobilhálózat üzemelte-tôje által rögzített adatok a mobilállomásra vonatkoznak,s nem az azt használó személyre, hiszen azok csupána használat földrajzi helyét bizonyítják. A személy, azember azonban nem mobiltelefon. Azt a készüléket és azáltala elérhetô szolgáltatásokat, melyet és melyeket aszolgáltató az általa nyilvántartott személlyel azonosít,használhatja bárki, például családtagja vagy akit errefeljogosít, esetleg aki azt tôle ellopta, vagy az elveszettkészüléket megtalálta. Gyakori ugyanakkor az is, hogyegy alkalmazott a munkáltató adataival regisztrált mobil-telefont használ. Az elôfizetô és a felhasználó személyekövetkezésképpen elkülönül.

A hazai mobiltelefon-szolgáltatók üzletszabályzatai(Általános Szerzôdési Feltételek – ÁSZF) szerint az elôfi-zetô személye azonosítására alkalmas adatokat, hívó-számával együtt az elôfizetô kártya, szaknyelven SIMkártya (Subscriber Identification Module – az elôfizetôtazonosító modul) is tartalmazza. A SIM kártya a szolgál-tató kizárólagos tulajdonát képezi, s e tulajdonjog nemruházható át. Ugyanakkor azonban a felhasználó és azelôfizetô nem feltétlenül ugyanaz a személy. A felhasz-

Kulcsszavak: mobiltelefon, elektronikus személyazonosítás (eID), adatvédelem, biztonságos elektronikus aláírást elôállító eszköz (BALE)

A statisztika szerint Magyarországon a használatban lévô mobiltelefonok száma meghaladja az ország lakosainak a számát, s ha tekintetbe vesszük, hogy az idôs- vagy az óvodáskorúaknak, továbbá a mobiltelefon használatára nem képes személyeknek– nyilvánvaló okokból – nincs mobiltelefonjuk, jónéhányunknak több is van belôle. A cikkben áttekintjük a mobiltelefonhasználatával kapcsolatos személyes adatok körét, különös tekintettel e kör bôvítésének lehetôségeire és jogi kérdéseire.

� INFORMÁCIÓBIZTONSÁG

A mobiltelefon, mint személyes adatok hordozója

KÖNYVES TÓTH PÁL

[email protected]

1 Adatmegôrzési irányelv: Az Európai Parlament és a Tanács 2006/24/EK irányelve (2006. március 15.) a nyilvánosan elérhetô elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlô hálózatok szolgáltatása keretében elôállított vagy feldolgozott adatok megôrzésérôl és a 2002/58/EK irányelv módosításáról. Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelô rendelkezéseket az elektronikus hírközlésrôl szóló 2003. évi C. törvény tartalmazza.

náló az a természetes vagy jogi személy, jogi személyi-ség nélküli gazdasági társaság, vagy nyilvántartásbavett más szervezet (nem természetes személy), aki azelôfizetôi szerzôdés megkötését követôen az elôfizetôikártyát üzemben tartja.

Az elôbbieken túlmenôen a mobilhálózat üzemeltetôitovábbi négy nyilvántartást vezetnek:

• honos helyzetregiszter – HLR(Home Location Register), a mobil elôfizetôk adat-bázisa, amely többek között tartalmazza az elôfizetô(pontosabban készüléke) IMEI kódját;

• látogató helyzetregiszter – VLR(Visitor Location Register), azon mobilkészülékeklistája, amelyeket a HLR-jükön kívül használnak;

• készüléket azonosító regiszter – EIR (Equipment Identity Register), a mobilkészülékadatait tartalmazza, számlázási célokat szolgál,és lehetôvé teszi a lopott vagy talált készülékekblokkolását;

• azonosító központ – AuC (Authentication Centre), az elôfizetôt adatai alapján feljogosítja a hálózathasználatára.

3. Az elektronikus személyazonosításeszközei

Az elektronikus személyazonosítás (eID – electronicIDentification) eszközeként az utóbbi évtizedben az in-telligens kártya (smart card) és egyéb IT-eszközök (pl.személyi számítógép, PDA) terjedtek el, holott a mobil-telefonnak mint eID eszköznek az intelligens kártyávalösszehasonlítva számos elônye van.

Kezdetben és mindmáig az elektronikus személyazo-nosítás hatékony kezelésére irányuló törekvések elsô-sorban az intelligens kártyára koncentrálódtak és kor-látozódtak. Ilyen kártyák széles körû használata terjedtel a telefóniában, a bankolásban, az egészségügyben (e-health), a közforgalmú személyszállításban, hogy csaka közismert alkalmazásokat említsük. Használatuk biz-tonságos, ellenálló a csalásokkal szemben, az elektro-nikus ügyletek lebonyolításához biztonságos környe-zetet teremt. Alkalmazásukkal lehetôvé válik mind on-line, mint offline szolgáltatásokhoz való hozzáférés, mi-közben a felhasználó meggyôzôdhet arról, hogy az elekt-ronikus hírközlési csatornán továbbított adatai felett tel-jeskörû ellenôrzést gyakorol.

Mindez azonban korántsem jelentheti és nem is je-lenti azt, hogy az elektronikus azonosság csupán az in-telligens kártyával valósítható meg. Az eID sokkal in-kább egy koncepció (lásd késôbb az osztrák polgárkár-tya-koncepciót), amely különféle eszközökön testesülhetmeg. Jelen elemzésünk tárgyát tekintve a mobiltelefo-nok SIM kártyájának és a mobiltelefonba vagy mobilte-lefonra telepíthetô egyéb intelligens moduloknak (chipek-nek) van jelentôsége.

Bármilyen eszközt – adat és szoftverhordozót – vá-lasztunk is, az eID sémának alkalmasnak kell lennie nem-csak a felhasználó azonosítására, hanem adott szolgál-tatás igénybevételére való feljogosítására is, esetleg azelektronikus aláírás támogatására stb. Az eszköz tar-talmazhat fejlett biztonsági megoldásokat a személy egy-értelmû és kizárólagos azonosságának hitelesítésére(pl. biometrikus azonosítókat).

Megjegyzendô, hogy a biometrikus adatok nem nyúj-tanak lehetôséget az abszolút hiteles személyazonosí-tásra. A vonatkozó statisztikai adatok arról tanúskodnak,hogy az emberek 19%-a nem azonosítható ujjlenyomat,31%-a arcgeometriája alapján, nem is beszélve arról a10%-ról, akiknek az írisze (szivárványhártyája) azonosí-tás céljára nem is alkalmas, vagy nem rögzíthetô.

A biztonságos elektronikus aláírást elôállító eszközzel(BALE) szemben támasztott követelményeket az elektro-nikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (Eat) 1. sz.melléklete rögzíti, teljes összhangban az EU vonatkozóirányelvével2, mégpedig a következôképpen:

„1. A biztonságos aláírás-létrehozó eszközöknekmegfelelô technikai és eljárási eszközökkelbiztosítaniuk kell legalább a következôket:a) az aláírás készítéséhez használt aláírás-

létrehozó adat aláírónként biztosan mindigkülönbözik, s titkossága kellôen biztosított,

b) az aktuálisan elérhetô technológiával kellôbizonyossággal garantálható, hogy az aláíráskészítéséhez használt aláírás-létrehozó adatnem rekonstruálható, megvalósítható annaka jogosulatlan felhasználókkal szembeni védelme, illetve az aláírás nem hamisítható.

2. A biztonságos aláírás-létrehozó eszközökneknem szabad az aláírandó elektronikus doku-mentumot az aláírás elhelyezéséhez szükségesmértéken felül módosítaniuk, illetôleg nem akadályozhatják meg azt, hogy az aláíró a doku-mentumot az aláírási eljárás elôtt megjelenítse.”

Sem e követelményekben, sem a törvény teljes szö-vegében nem lelhetô fel a mobiltelefon vagy más IT-tech-nológiai eszköz, vagy ilyenre való utalás. Ennek ellené-re a BALE leginkább az intelligens kártya formájábanjelenik meg, s a személyazonosítási kártyára vonatko-zó ISO szabványok is e formára vonatkoznak. Ausztriá-ban azonban e formát nem tekintik kizárólagosnak és amobiltelefon SIM kártyáját is törvényes eID-hordozónaktekintik.

Az Eat szerint /7.§ (5)/ minôsített elektronikus aláíráslétrehozásához kizárólag olyan aláíró eszköz és egyébelektronikus aláírási termék használható, amely rendel-kezik a Hatóság által nyilvántartásba vett, tanúsításrajogosult szervezetek által erre a célra kiadott igazolás-sal. A BALE tehát nem korlátozódik az intelligens chip-kártyára. Ugyancsak ezt olvashatjuk az NHH honlapjána gyakori kérdésekre adott válaszok között3:



2 Az Európai Parlament és Tanács 1999. december 13-i 1999/93/EK Irányelve az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekrôl3 http://www.nhh.hu/index.php?id=kerdes&cid=53&page=2

„ Mi a biztonságos aláírás-létrehozó eszköz (BALE)?Ez egy olyan hardvereszköz (pl. intelligens kártya,USB eszköz stb.) amelyet egy erre kijelölt és meg-felelô felkészültséggel rendelkezô, az EU bármelyiktagállamában mûködô tanúsító szervezet megvizs-gált és a biztonsági és mûködési követelményeknekmegfelelônek talált. Errôl a tanúsító szervezet tanú-sítványt állít ki.”

Az NHH nyilvántartása szerint hazánkban mindösszekét tanúsító szervezet létezik (a Mátrix és Hunguard), ki-jelölési okiratuk tartalmazza a tevékenységükre vonat-kozó jogszabályokat, szabványokat és MIBÉTS4 mód-szertanokat. Honlapjaikat felkeresve azonban nem talál-tunk olyan tanúsítványt, amely BALE-ként mobiltelefontalkalmazna.

Arra a kérdésre, telepítenek-e elektronikus aláírást,s az ehhez szükséges adatokat és szoftvereket mobilte-lefonba, a két tanúsító szervezet egyike, továbbá a hite-lesítés-szolgáltatók egyike az alábbi válaszokat adta.

MATRIX Vizsgáló, Ellenôrzô és Tanúsító Kft.:„ Mivel a mobiltelefonok gyakorlatilag 100%-ban le-fedték napjainkra a fejlettebb országok lakosságát,jogos az igény, hogy a telefonkészülékeket és a mo-bil hálózatokat egyre több szolgáltatás nyújtásábatudják bevonni. Ezeknél az extra szolgáltatásoknáláltalános igény a felhasználó hiteles azonosítása atelefonhálózatokban jelenleg alkalmazott mostanimegoldásoknál magasabb megbízhatósági szinten.

Az egyik lehetséges megoldás a PKI-rendszerekhasználata, amihez az elôírások szerint szükség vantöbbek között egy biztonságos aláíró eszközre is(magyarul BALE, angolul SSCD). A megfelelôen biz-tonságos elektronikus aláírás létrehozásának egyszükséges, de nem elégséges feltétele a BALE hasz-nálata, az egész aláíró alkalmazásnak és környezet-nek megfelelôen biztonságosnak kell lennie.

Az Elektronikus Aláírási Törvénybôl idézett köve-telmény szükséges feltétele egy BALE-eszköznek,de nem elégséges. A részletes mûszaki követelmé-nyek megtalálhatók például a CWA 1469 CEN Work-shop Agreement anyagban, amely általánosan elfo-gadott követelményeket fogalmaz meg. A jelen cikkszerzôje nem ismer olyan mobiltelefont, amely kie-légítené ezeket a követelményeket és Common Cri-teria minôsítéssel rendelkezne.

Járhatóbb útnak tûnik olyan SIM kártyák haszná-lata, amelyek támogatják a PKI rendszerekhez hasz-nálatos kriptográfiai funkciókat és kielégítik a BALE-eszközökkel szemben támasztott követelményeket.

Ez megoldja a BALE kérdést, de ettôl még nemlesz az elektronikus aláírás a törvény által elfoga-dott, ehhez a telefon egészét megfelelôen biztonsá-gosra kell kialakítani. Ez mûszakilag lehetséges,

és nagy valószínûséggel elôbb vagy utóbb meg isfog valósulni, de jelenleg a szerzô nem ismer ilyenmegoldást (ettôl még nem lehetetlen, hogy már vanilyen).”

MÁV Informatika Zrt.:„Társaságunk még nem telepített mobiltelefonba elekt-ronikus aláírást hitelesítô tanúsítványt, illetve ehhezszükséges aláíró kulcsot, ez irányú igénnyel mégnem jelentkeztek ügyfelek, és az elmúlt 8 év folya-mán a mindennapi gyakorlatban sem láttunk-végez-tünk még ilyet.

A törvény sem kötelezi a szolgáltatókat arra, hogybármilyen aláírás-létrehozó eszközre telepítsenektanúsítványokat, sokkal inkább saját jól felfogottüzleti érdekbôl teszik ezt meg, ha a mûszakilag er-re felkészültek és ha jogszabályi feltételek ezt lehe-tôvé teszik. Ez utóbbit kiemelném, ugyanis a hazaigyakorlatban használható aláírás létrehozó eszkö-zökrôl az illetékes hatóság (NHH) nyilvántartást ve-zet, és ezek között nem található „mobiltelefon”.

Így ha kiadnánk tanúsítványt mobiltelefonra, ak-kor nem kellô körültekintéssel járnánk el (ti. az ügy-fél azt hinné, hogy minden rendben van, holott a mo-bilja nem nyilvántartott aláírás-létrehozó eszköz, kö-vetkeztetésképpen az aláírása valószínûleg nem len-ne érvényes).

Ettôl függetlenül biztos, hogy vannak olyan mo-bilok, illetve SIM-kártyák, amelyeket ha a törvény-ben megjelölt bevizsgáló cég megvizsgálná, akkoraláírás-létrehozó eszköznek minôsülnének és azNHH nyilvántartásba venné, de hazai viszonylatbannincs tudomásunk ilyenrôl.”

4. Az intelligens kártya vagy mobiltelefon

Az intelligens kártya sok tekintetben nem több, mint egyszokatlanul kis méretû számítógép. Tartalmaz CPU-t, kü-lönféle memóriákat (ROM, EEPROM, RAM), továbbámás sajátos elemeket, például kriptográfiai koprocesz-szorokat. Mindez a mobiltelefonba is, magába a SIM kár-tyába vagy a készülékbe telepített újabb csipmodulbais beépíthetô.

Elemzésünk tárgyát illetôen hatalmas mennyiségûinformációt tartalmaznak a kormányzati vagy közigaz-gatási informatikai bizottságok dokumentumai. E bizott-ságokat – különféle megnevezéssel – kormányhatáro-zatok5 hozták létre, egyúttal meghatározva feladataikatis. A jelenleg mûködô bizottság elnevezése: Közigazga-tási Informatikai Bizottság, amely a korábban létreho-zott bizottságok feladatainak ellátását folytatja, elnökeaz infokommunikációért felelôs kormánybiztos. Doku-mentumai letölthetôk az Elektronikus kormányzat-köz-pont honlapjáról6.

HÍRADÁSTECHNIKA


4 Magyar Informatikai Biztonsági Értékelési és Tanúsítási Séma5 Lásd: 1054/2004. (VI. 3.) Korm. határozat a kormányzati informatika fejlesztésének koordinálásával kapcsolatos egyes feladatokról,

2124/2003. (VI. 6.) Korm. határozat a közigazgatási szolgáltatások korszerûsítési programjának kormányzati koordinálásáról, 1026/2007. (IV. 11.) Korm. határozat a közigazgatási informatikai feladatok kormányzati koordinációjáról (jelenleg már csak ez hatályos)

6 http://www.ekk.gov.hu/hu/ekk

Számunkra jelentôs a Bizottság 26. számú Ajánlása„ A Magyarországon elektronikus azonosításra, hitelesí-tésre, aláírásra és elektronikus azonosítók hordozásáraalkalmas eszközök követelményei”-rôl. A 2008. júniusá-ban kelt ajánlás a HUNEID (Hungarian Electronic Identi-fication) specifikációt részletezi. Célja (idézzük): „olyanegységes követelményrendszer megfogalmazása, melyegyértelmûvé teszi a Magyarországon biztonságos elekt-ronikus azonosításra-hitelesítésre, aláírásra, valamint azegyéb azonosító adatok tárolására alkalmas intelligenskártyák kibocsátását és alkalmazását a közigazgatás egé-szére. Mindezekkel gyártófüggetlen, platformfüggetlenés alkalmazásfüggetlen módon kívánja elôsegíteni az in-telligens kártyák elterjedését kibocsátótól függetlenüla magyar információs társadalmi törekvések megvaló-sításához”.

Nem váratlan ugyanakkor, hogy megerôsíti azt a fel-fogást, hogy a „kártya kifejezés absztrakció, az elektro-nikus azonosításra-hitelesítésre és aláírásra vonatko-zó követelmények USB-token és SIM-kártya formátum-ban megvalósított eszközökkel is kielégíthetôk (illetvea jövôben megjelenô, ma még e célra nem alkalmazotteszközökkel is, amennyiben azok, az itt szereplô köve-telményeket kielégítik), amely eszközöknél az okmány-jellegû alkalmazás, azaz a vizuális azonosíthatóság nemkövetelmény és nem biztosított”.

Az Intelligens Kártya definicióját az Ajánlás rögzíti:„ Az Intelligens Kártya (Smart Card) kifejezés a doku-mentumban absztrakció, az e-ID White Paper és aCEN/CWA 15264 szellemében a fizikai kártyaformá-tum csak ott kötelezô, ahol a kapcsolódó okmányfunkció a kártya formátumot elôírja, mely esetbena CEN/TS 15480-1 szabvány az irányadó. IntelligensKártya alatt tehát valamilyen intelligens – elôre meg-határozott funkcionalitás végrehajtására alkalmas– csip platformot (csipmodul, operációs rendszer,fájlrendszer, aláíró alkalmazás vagy applet) értünk,ami többek között USB-alapú biztonsági eszközzel,vagy mobil SIM-kártyával is kielégíthetô.”

Az ajánlás tartalmi ismertetését bízvást eltekinthe-tünk, hiszen az bárki számára hozzáférhetô, letölthetôés olvasható. Mégis célszerû idézni, hogy a követelmény-rendszer az alábbiak vonatkozásában irányadó:

• HUNEID-kártya és alkalmazás parancs interfész(felhasználói fázisban)

• HUNEID-alkalmazás fájlstruktúra specifikáció• HUNEID-kártya és alkalmazás biztonsági

követelmények• HUNEID-kártyán lévô tanúsítványok kibocsátására

és tartalmára vonatkozó minimum követelmények• azonosító adatok és azok elhelyezése

a HUNEID-alkalmazásban• egyéb eID-alkalmazások• azonosító adatok és azok elhelyezése

egyéb eID-alkalmazásban

• kártyával szemben támasztott elvárások a kártyamenedzsment szempontjából

• kártyával szemben támasztott elvárások a kulcsmenedzsment szempontjából

• kártya- és alkalmazáskibocsátási alternatívákAz ajánlás továbbá felsorolja mindazokat a szabvá-

nyokat, amelyek a HUNEID-kártya, s a fentiek szerinti mo-bileszköz esetében figyelembe kell venni, valamint a vo-natkozó jogszabályokat, továbbá számos referenciát istartalmaz.

5. Digitális igazolványok

A fentebb említett e-ID White Paper szerint a digitálisigazolványokat (tanúsítványokat) hamarosan beépítikbármilyen olyan eszközbe vagy szoftverbe, amely bizton-ságos kommunikációra képes egyéb eszközökkel vagyszemélyekkel, felölelve nemcsak a bármiféle számító-gépeket, hanem a televíziókészülékeket, jármûveket, te-lefonokat, beléptetô rendszereket, jármûvezetôi engedé-lyeket, szavazólapokat, ajtókulcsokat, elektronikus pénztstb.

Hivatkozunk továbbá az Európai Szabványügyi Bizott-ság (CEN) CWA 14169 sz. Workshop Agreement-jére7 is,amely a BALE biztonsági követelményeit rögzíti az EUe-aláírási irányelvével összhangban. Figyelemre méltó,hogy a BALE-t megvalósító eszközt magát (kártya, mo-bileszköz stb.), sehol sem nevesíti. Mindazonáltal több-ször példaként említi (e.g. smart card).

Jogosítvány, forgalmi engedélyA gépjármûvek közúti forgalomban való vezetésére

a vonatkozó hatályos jogszabály8 értelmében csak ahatóság által kiállított jármûvezetésre jogosító okmány-nyal – vezetôi engedéllyel – rendelkezô személy jogo-sult, mely jogosultságot a jogosítvány bemutatásával iga-zolja. Az elôbbihez hasonlóan a forgalmi engedély olyanhatósági engedély, amely a jármû közúti forgalomban tör-ténô részvételének jogszerûségét igazolja.

A jogszabály mindkét engedély tartalmi elemeit meg-határozza. Megjegyezzük, hogy 2001. január 1-jétôl be-vezetésre került vezetôi engedély kártyaformátumú.

Elemzésünk szempontjából nem kérdéses, hogy ezekaz okmányok csak eredeti, a hatóság által kibocsátottadathordozón minôsülnek hitelesnek. Közjegyzô ugyankészíthet róla hiteles másolatot (és errôl egyikük sze-mélyesen is tájékoztatást adott), de az csupán azt iga-zolhatja, hogy a másolat kiállításának idôpontjában azokmány érvényes volt, így ellenôrzés során a hatóságiszemély, többnyire rendôr, nem köteles azt elfogadni, ésesetleg arra kötelezheti a másolatot felmutató személyt,hogy az eredeti okmányt a hatóságnak bemutassa. A jár-mûvezetôt igazoltató rendôr ugyanis mindkét okmányt –a jogszabályban rögzített feltételek fennállása esetén –a helyszínen elveszi.



7 Secure signature-creation devices „EAL 4+”, CEN WORKSHOP AGREEMENT CWA 14169, March 20048 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról

Ha tehát ezeknek az okmányoknak elektronikus má-solatát mobiltelefonunkba töltjük, az semmiképpen nemminôsíthetô hitelesnek. Más kérdés, hogy e másolat hi-telességérôl a hatósági személy meggyôzôdhet, ha azehhez szükséges technikai feltételek rendelkezésre áll-nak. Ha saját mobiltelefonjára – például NFC-techniká-val – e másolatot áttölti, majd azt, vagy annak adatait akiállító hatóságnak továbbítja, a kiállító hatóság – ugyan-csak hírközlési csatornán – visszaigazolhatja annak hi-teles voltát.

Ezek a technikai feltételek azonban hazánkban egy-részt még nem állanak rendelkezésünkre, s ha majd igen,akkor is kérdéses, hogyan veszi el a rendôr az okmánymásolatát magát. Ettôl függetlenül persze kötelezheti azérintett személyt, hogy az eredeti okmányt a hatóságnakhaladéktalanul ténylegesen adja át.

6. Azonosság – digitális azonosság

A való világban hozzászoktunk, hiszen azonosságunkatvagy bizonyos tulajdonságunkat számos élethelyzetbenigazolnunk kell.

Digitális azonosság: lényegében ugyanúgy jellemez-hetô, mint a valóságos világban, csakhogy azt ott digi-tális formában kell meghatároznunk és az azonosságigazolásakor megosztott hálózatokban alkalmaznunk.Eszerint: a digitális azonosság a személy azonosságá-nak az a formája, amelyet megosztott hálózatban hasz-nálunk abból a célból, hogy számítógépünkkel egyébszámítógépekkel és személyekkel kapcsolatot hozzunklétre.9 A digitális azonosság az alábbi két részbôl áll:

1. személyes azonosság (kicsoda a szóbanforgó személy?),

2. az azonosság ismérvei (a személyes azonosság igazolása).

Személyes azonosság: olyan, adott személyre jellem-zô ismérvek összessége (halmaza), melyek meghatáro-zott idôtartamban nem, vagy csak nagyon nehezen változ-tathatók meg. Például: születési idôpont, genetikai minta(a szem színe, a magasság stb.). Megjegyezzük: szüle-tésünk idôpontját ugyan hamisan is megadhatjuk, meg-változtatni azonban nem tudjuk.

Igazoláson azokat az ismérveket értjük, amelyek aszemélyes azonosságot meghatározzák. Például az út-levél annak igazolására szolgál, hogy adott személy tény-legesen az útlevél birtokosa. A személy ugyan azonosönmagával, arca látványának útlevélbeli fényképévelvaló összevetése nyújtja ennek megfelelô igazolását.

Azonosítás (identifikáció): személyes ismérv hozzá-rendelése egy személyhez, mely személy különféle tu-lajdonságokat mutat. A legegyszerûbb példa, ha a sze-mélyhez a nevét rendeljük hozzá (a névadás célja ugyan-is éppen az, hogy valamely személyre a nevével hivat-kozzunk, s ne kelljen újra meg újra a tulajdonságaivalkörülírni, kirôl is van szó). „Ön Például János” – mond-juk, mikor találkozunk Például Jánossal. Ebben az eset-

ben a hozzárendelés a „Például János” név és PéldáulJános személye között jön létre. Az azonosítás azt jelenti,hogy megjelölünk egy olyan ismérvet, melybôl egy sze-mély (vagy dolog /objektum/) azonosságára adott össze-függésben egyértelmûen következtethetünk.

Hitelesítés (autentikáció): a hitelesítés az az eljárás,melynek során egy személy (akár digitális) azonossá-gát megállapítjuk, azonosságáról meggyôzôdünk. Az azo-nosság puszta kinyilvánítása (pl. „János vagyok”) nemelegendô, hiszen hitelesítés hiányában csupán állításrólvan szó (egy személy azt állítja magáról, hogy ô János).A hitelesítés folyamán egy személy azonosságát meg-felelô igazolással (útlevéllel, jelszóval) bizonyítani kell,melynek során megállapítjuk, hogy ô ténylegesen az aszemély, akinek állítja vagy kiadja magát. Az igazolás fe-lülvizsgálatával az azonosság valódiságára és megbíz-hatóságára következtethetünk. A hitelesítés célja éppenez, vagyis az azonosság hitelességének (valódiságának)ellenôrzése abból a célból, hogy az azonosság megha-tározott eljárásokban megbízható legyen.

Hitelesítési mechanizmusokEgy azonosság hitelesítése során megfelelô igazolá-

sokat mutathatunk be, mégpedig az alábbi módon:• Birtokláson alapuló hitelesítés:

A hitelesség alapja az a tárgy, amely azonosságaigazolása céljából a felhasználó birtokában van.E tárgyat gyakran egy megbízható harmadik félbocsátja ki. A digitális világban ilyen például egyintelligens kártya és az intelligens kártya funkcióttartalmazó mobiltelefon a rajta tárolt igazolásokkal.

• Tudáson alapuló hitelesítés: A hitelesítés alapja valaminek a kizárólagosismerete. Ilyen például a jelszó. A felhasználó bejelentkezéskor – miután megadta személyi azonosítóját – megadja jelszavát, melyeknek a tárolt adatokkal való összevetése során egyezésesetében a személy azonossága hitelesíthetô.

• Tulajdonságon alapuló hitelesítés: A hitelesítés alapja valamilyen kizárólagos tulajdonság – például a mobiltelefonban tároltujjlenyomat, szivárványhártya stb. – igazolása.

Feljogosítás: a hitelesítést követô eljárás, melyneksorán a hitelesített személy meghatározott szolgáltatá-sokhoz vagy rendszerekhez hozzáférhet. A jogosultságmegadását a szolgáltató különféle feltételekhez kötheti.

Az egyszeri bejelentkezés (SSO) az a folyamat, mely-ben egy felhasználónak csupán egyetlen hitelesítô szer-vezetnél kell hitelesíttetnie magát, melyet követôen egyéb-ként védett dolgokhoz férhet hozzá anélkül, hogy ismé-telten hitelesíttetnie kellene magát.

A hálózatok számának növekedése, mely rendsze-rint együtt jár a hálózatok egymáshoz kapcsolódásával,továbbá az internethasználat szakadatlan bôvülésévela hitelesítési eljárás meghonosodott az online világbanis. A személyeknek e világban is van azonosságuk, me-

HÍRADÁSTECHNIKA


9 Lásd még: http://www.digitalidworld.com/local.php?op=view&file=aboutdid

lyet digitális azonosságnak nevezünk. Ha valaki, vagyisegy felhasználó egyes felkínált szolgáltatásokat, vagyegy kiszolgáló (szerver) alkalmazásait igénybe akarjavenni, biztonsági okokból a felhasználónál rendszerintazonosítania és hitelesítenie kell magát. Az internetenleggyakrabban alkalmazott hitelesítési mechanizmus afelhasználónév és a jelszó megadását kívánja meg, me-lyeket nyilvántartásában a szolgáltató bejegyzésként(account) tárol. Tekintettel viszont arra, hogy a felhasz-náló több szolgáltatónál is bejelentkezik, szaporodnakbejegyzései, s ezzel együtt egymástól nem feltétlenül kü-lönbözô azonosítói és jelszavainak száma. Hajlamosakvagyunk arra, hogy egyszerû, könnyen megjegyezhetô,sôt különféle szolgáltatások igénybe vételéhez ugyan-azokat jelszavakat használjuk, esetleg azokat számító-gépünk közelében fel is jegyezzük. Ezáltal viszont drasz-tikusan csökken a jelszó használatának biztonsága, vagy-is azt mások is megismerhetik vagy megfejthetik, s jel-szavunkkal visszaélhetnek.

Ezt elkerülhetjük, ha a legkülönfélébb szolgáltatások-hoz – mindenek elôtt például a közigazgatásban – egyet-len, a mobiltelefonban tárolt, RFID-vel továbbított azono-sítóval és jelszóval férhetünk hozzá.

7. Az osztrák polgárkártya-koncepció

Ausztriában az e-kormányzásról szóló törvény 2004-benvaló hatályba lépését követôen több mint 10 millió eID-tbocsátottak ki. Ez a szám ugyan – minthogy Ausztria la-kosainak száma 8 millió körül van – félrevezetô lehet,ami abból adódik, hogy az osztrák koncepció szerint azeID nem szükségszerûen jelent eID-kártyát. Az ország-ban 2005 márciusát követôen kibocsátott ATM kártyákpéldául beépített BALE-t is tartalmaznak, amely megfe-lel az EU elektronikus aláírási irányelvében rögzített kö-vetelményeknek, továbbá polgárkártyaként is aktivál-ható.

Az osztrák eID, eltérôen más európai megoldásoktól,nem egyetlen kártyára korlátozódik. Az eID koncepcióttöbb fizikai eszköz támogatja:

– a polgárkártya: nemzeti eID kártya és a helyi bankokáltal kibocsátott bankkártyák,

– a Mobilcom Austria A1 távközlési infrastruktúrája,amely az A1 által kiadott SIM kártyákba telepítettintelligens kártya funkciókra épül,

– USB.Az eID azonosítónak tényleges személyhez való ren-

delésére ugyan nagyon szigorú törvényes elôírások sze-rint csak az illetékes hatóságnak van joga, a kártyánakmagának a kibocsátására magánjogi szervezetek is jo-gosultságot kaphatnak (ilyen az A1 is).

Az EU e-aláírási irányelvének osztrák értelmezéseszerint az egyedi azonosító és az elektronikus aláírásnincs feltétlenül elválaszthatatlan kapcsolatban, s ezértazokat mint két elkülönült funkciót kezeli. Ez az elkülö-nítés különösen hasznos, amikor más országokkal valóinteroperabilitásról van szó, minek eredményeképpenaz „idegen” azonosság minden további nélkül elfogad-

ható Ausztriában elektronikus aláírást igénylô funkciókiváltására.

Az osztrák polgárkártya-koncepciót úgy fogalmaztákmeg, hogy eleget tegyen az eID-vel szemben támasztottkét alapvetô követelménynek:

– az e-aláírást Ausztriában elfogadják jogszabályikötelezettség alapján, s legyen összhangban azEU e-aláírási irányelvében foglalt rendelkezéseivel,

– abból a célból, hogy az e-aláírás feleljen meg az elôzô követelménynek, ha egy egyedi azonosítónem szükséges, a koncepció támogat egy sajátosazonosítási eljárást, miközben betartja az adatvédelmi jogszabályok elôírásait is.

Kezdetben úgy tûnhetett fel, hogy az adatvédelmi szem-pontból szükséges összekapcsolhatóság tilalmának kö-vetelménye nem teljesül. Jóllehet az összekapcsolha-tóságnak nincs jogi definíciója, az ISO IT biztonsági szab-ványa szerint az „biztosítja, hogy egy felhasználó több-ször is igénybe vehet javakat vagy szolgáltatásokat, anél-kül hogy ezeket egymással össze lehetne kapcsolni”.E tilalom szerint felhasználók és/vagy más személyeknem tudják meghatározni, hogy ugyanaz a felhasználóváltott-e ki a rendszerben bizonyos sajátos mûveleteket.

E tilalomnak a forrás-személyazonosítóval bizonyosmértékig eleget tesz a polgárkártya koncepció, amely– ismételten hangsúlyozzuk – felöleli a mobiltelefont is.

Az e-Gov törvény azonosságnak az egyedi azonosí-tót (eindeutige Identität) definiálja, mint az érintett egyvagy több ismérv szerinti megjelölését, miáltal minden-ki mástól felcserélhetetlenül és összetéveszthetetlenülmegkülönböztethetô.

8. Összefoglalás

E cikkben nem foglalkozhattunk a mobiltelefonban tá-rolt vagy tárolható adatok és lehetséges felhasználásukteljeskörû bemutatásával. Csupán arra kívántuk felhív-ni olvasóink és fôleg a mobiltávközlés mûszaki fejlesz-tésével foglalkozó szakemberek figyelmét, hogy a ha-tályos jogszabályok lehetôséget nyújtanak újabb funk-cióknak a mobiltelefonba való telepítésére.

A szerzôrôl

KÖNYVES TÓTH PÁL villamosmérnök, 1974 óta foglalkozik a személyes ada-tok védelmének és a közérdekû adatok nyilvánosságának jogi kérdéseivel.Ô készítette az e kérdéseket szabályozó 1992. évi LXIII. törvény tervezetét.Elsôként képviselte hazánkat az Európa Tanács adatvédelmi bizottságábanés munkacsoportjaiban (1989-1993). 1989 óta tagja a Távközlési Adatok Vé-delmével foglalkozó Nemzetközi Munkacsoportnak (IWGDPT). Szellemi sza-badfoglalkozásúként kutatja a hálózatos szolgáltatások – így a távközlés –gazdasági szabályozási kérdéseit is. Kezdeményzésére jött létre a „Tisztes-séges adatkezelésért” elnevezésû informális szakértôi kör.




1. Bevezetés –a téma aktualitása, indokoltsága

A Human Synergistics Hungary által szervezett 2009/2010-es Országos Szervezeti Kultúra Kutatás eredményeinekelemzése során szakértôi csoportunk sok érdekes kö-vetkeztetésre jutott. A válaszadók szerint a jellemzôenangolszász kutatási eredményekkel is összehasonlítás-ban a szervezetek vezetôi nagy hangsúlyt helyeznek arra,hogy a szervezeti célok kialakításába bevonják a mun-katársakat, azok ismertek és elfogadottak legyenek szá-mukra. Fontosnak tartják a célok kommunikálását, a szer-vezetek jól mûködtetik a „szokásos” HR rendszereket(például kiválasztás, kinevezés gyakorlata, képzések, fej-lesztések).

A válaszadók összesített véleménye alapján azonbana magyar gyakorlat nem éri el az angolszász minta átla-gát, fôleg a munkavégzés autonómiája, a munkafelada-tok fontossága, hatása, a célok tisztasága, a visszajelzésés a döntésekre való felhatalmazás, az önálló, felelôsmunkavégzés lehetôségének tekintetében. Mindebbôl azta következtetést vonhatjuk le, hogy a válaszadók szerinta vezetôk ugyan ismerik a legkorszerûbb menedzsment-eszközöket és technikákat, de járatlanok a „people ma-nagement” területén. Talán nem érzékelik ennek fontos-ságát, esetleg nem láttak, tanultak meg ilyen mintákat,nem ismerik az emberekkel való bánásmód (ösztönzés,mozgósítás, motiválás, visszajelzés, fejlesztés, bevonás)korszerû, eredményes eszközeit.

A kutatás eredményei szerint ugyan a szavaink szint-jén „az ember a legfôbb érték”, a valóság, cselekvésszintjén azonban inkább csak „termelési tényezô”, „szük-séges rossz, ami nélkül nem létezik szervezet”, de több-nyire „csak a baj van vele”. A sikeres vezetô a társadal-mi konvenciók szerint inkább az, aki jól ért a szakmá-jához, mint az, aki eredményesen tud bánni az embe-rekkel. Így általában könnyebben elfogadjuk azt, ha egyszervezet tagjai motiválatlanok, stresszesek, elégedet-lenek, mint azt, ha „nem jönnek a számok, az eredmé-nyek”. Pedig ez utóbbi magasabb lehet, ha az elôbbi nincsígy!

Tanácsadói, fejlesztôi, tréneri tapasztalataink alap-ján azt mondhatjuk, hogy a fenti képhez igen hasonló ahelyezet a projektmenedzsment területén. Kifinomult,szofisztikált, informatikával támogatott projektmenedzs-ment-eszközök állnak rendelkezésünkre a projektterve-zéshez, a monitoringhoz. Folyamatosan megújuló meg-közelítésekkel, módszerekkel találkozunk (például agilismódszertan). Vajon foglalkoznak-e, akarnak-e foglalkoz-ni a projektvezetôk az „emberi tényezôvel”? Van-e elégidejük, ismeretük, hogy a projekteredményekre gyako-rolt hatásához képest megfelelô mértékben, tudatosanfigyeljenek rá?

Meggyôzôdésünk és tapasztalásunk, hogy a sikeresprojektvezetô tudatosan figyel az embereire, a projekt-team-tagokra, foglalkozik a kiválasztásukkal, a fejlesz-tésükkel, az együttmûködésükkel, alakítja, formálja, be-folyásolja a projektteam, a csoport mûködési kultúráját.Ehhez rendelkezésre állnak olyan egyszerûen kezelhe-tô eszközök, módszerek, amelyek segítik a projektve-zetôt az eligazodásban. Megmagyaráznak, mérhetôvétesznek olyan tényezôket, amelyeket a nagyobb gyakor-lattal rendelkezô, tapasztalt projektvezetôk inkább csak„éreznek”. Az alábbiakban ezekbôl mutatunk be ízelítôt,kedvcsinálót annak érdekében, hogy a tanulni, fejlôdnivágyó, nyitott projektvezetôknek legyen módjuk a mun-kájuk során felvetôdô tapasztalataikat kérdésekké, fel-ismerésekké formálni, illetve tudjanak megoldási irá-nyokat, segítségeket keresni, találni.

2. Beavatkozási lehetôségek személyesszinten – Belbin csoportszerepei

A projektsiker, eredményesség egyik lényeges összete-vôje a projektteam összeállítása, együttmûködése. Sze-rencsés esetben a projektvezetônek van lehetôsége meg-választani a projektteam tagjait. Részt vehet a kiválasz-tásban, felkérhet adott szakembert, esetleg gyakorolhatjaegyetértési jogát. Természetesen nem minden esetbenvan így, nem csekély azon esetek száma sem, amikor aprojektvezetô „készen kapja” a teamet.

Kulcsszavak: teammunka, Myers-Briggs típusindikátor (MBTI), Belbin-féle csoportszerepek, preferenciák, projektvezetô coach szerepe

Írásunkban bemutatunk két olyan egyszerûen használható eszközt, ami segítségül szolgálhat a projektvezetôknek az emberekkel,a projektteam tagjaival való bánásmód során. Az eszközök segíthetik a projektvezetôt csoport összeállításában, a csoportonbelüli együttmûködés fejlesztésében, a konfliktusok megértésében és feloldásában.

��PROJEKTMENEDZSMENT

„...és akkor jött a Tenkes kapitánya!...”avagy mivel javíthatjuk a projektmenedzsment sikerességét?

SZABÓ GABRIELLA, CSANÁDI PÉTER

MCS Management & Controlling-Service Vezetési Tanácsadó [email protected]

Mit tehetünk ebben az esetben? Milyen szempontokvezéreljenek minket akkor, amikor alakítani tudjuk a pro-jektteam összetételét?

Induljunk ki abból a helyzetbôl, hogy a lehetséges team-tagok szakmailag alkalmasak a feladatok megoldására.Ekkor az egyik segédeszközünk a sokat által ismert „Bel-bin-féle” csoportszerepek rendszere lehet (1. táblázat) [1].

Könyvében Belbin a csoportok hatékonyságának ja-vításával összefüggô kísérleteirôl, kutatásairól ír. A táb-lázatban szereplô csoportszerepek a kutatás eredménye-ként kialakult rendszernek tekinthetôk. Már a fenti rövidismertetôbôl is látszik, hogy a csoportmunka, a feladat-megoldás során különbözô feladatokhoz, funkciókhozkötött szerepek alakulnak ki az eredményesen teljesítôcsoportokban. E szerepek hiánya, vagy indokolatlan re-dundanciája mûködési és teljesítményanomáliákat okoz-

hat. A projektvezetô feladata és felelôssége tehát a cso-port összetételére vonatkozóan a legkedvezôbb feltéte-lek kialakítása, megteremtése a fentiek figyelembevé-telével. A hivatkozott könyv végén található (201–207.oldal) „Csapattag-típus kérdôív” egyszerû, gyors eszköz-ként használható, pragmatikus segítség a gyakorló pro-jektvezetôknek.

3. Miért nem értünk szót egymással? –a Myers-Briggs típusindikátor (MBTI)

Gyakran találkozunk azzal a helyzettel, hogy a projektsorán a teamtagok nem értik meg egymást. Ugyanarróla feladatról beszélnek, de mégsem értenek szót egymás-sal. Az egyikük a projekt koncepcióját, végeredményét,

„...és akkor jött a Tenkes kapitánya!...”


1. táblázat A „Belbin-féle”

csoportszerepekrendszere

a társadalomra, környezetre vonatkozó hatását taglal-ja, a másikuk arról beszél, hogy mibôl kell kiindulni, ho-gyan következnek a feladatok egymás után lépésrôl lé-pésre, mik azok a részletek, amikben a buktatók, veszély-források rejlenek. Néhány esetben a párbeszéd vitává,konfliktussá dagad, megnehezíti a teamen belüli együtt-mûködést, a teljesítést. Máskor azzal találkozunk, hogya team-megbeszéléseken néhányan „ontják magukból”az ötleteket, megoldásokat, folyamatosan beszélnek,míg az értekezlet más résztvevôi többnyire hallgatagonülnek, a legritkább esetben szólalnak meg. És mégis!Amikor megszólalnak, a javaslatuk körültekintô, végig-gondolt, világos, logikus, a megoldás reményével kecseg-tetô.

1. ábra Az egyes preferenciapárok

Melyikük a jobb teamtag? Az állandóan beszélô, azötletekbôl soha ki nem fogyó, vagy a ritkán de akkor lé-nyegeset mondó?

Carl Gustav Jung preferenciakutatásai és az erre épü-lô személyiség tipológiai rendszer szolgáltathatja szá-munkra a megértés alapját. Jung két tanítványa, Kathe-rine Briggs és Isabell Briggs Myers egészítette ki a kuta-tást, tette a mindennapi alkalmazásra könnyen használ-hatóvá az 1940-es években [2]. A Myers-Briggs típusin-dikátor elméleti hátterébôl megérthetjük, hogy az egyesemberek nem jók, vagy rosszak, amikor ugyanazt a hely-zetet különbözô módon közelítik meg, hanem mindösz-sze másfélék. Mindenki rendelkezik erôsségekkel, ésmindenkinek vannak fejlesztendô területei, lehetôségei.

Jung az emberi viselkedésekben rejlô különbsége-ket a személyiségünket meghatározó preferenciákkalmagyarázta, melyek vagy velünk születettek, vagy a kör-nyezetünk hatására gyermekkorunkban alakultak ki, rög-zültek.

Mi is a preferencia? Legkönnyebben a jobb- és a bal-kezesség példáján keresztül érthetjük meg. Egyik em-ber sem jobb, vagy rosszabb attól, hogy a jobb, vagy abal kezét használja írásra. Valamelyik kezünkkel ügye-sebbek vagyunk, így születtünk, illetve így alakult ki ezgyerekkorunkban. Az egyik kezünk ügyesebb, de a má-

sikat is tudjuk használni. Sôt, ha az ügyesebbik kezün-ket valami miatt nem tudjuk használni, a feladatot a má-sik kezünkkel is meg tudjuk csinálni. „Mindössze” job-ban oda kell figyelnünk, nagyobb energiát, több idôt kella feladat elvégzésére fordítanunk. Az egyik megoldástehát „kézreállóbb”, könnyebb, komfortosabb, a másiktöbb odafigyelést igényel.

A jungi három preferenciapár (extraverzió – introver-zió; érzékelés – intuíció; gondolkodás – érzelem) az MBTIrendszerben egy negyedikkel egészült ki (1. ábra). (Az1. ábra és a 2. táblázat az Anima Ráció Konzultánsok szak-mai anyagai alapján készült.)

Mire jó ez nekünk? Megérthetjük, jobban megismer-hetjük a saját és a teamtagjaink személyiségét. Nem kellahhoz pszichológusoknak lennünk, hogy érdekeljenekaz emberek, hogy érzékeljük különbözô mûködésüket.Mindössze nyitottnak, érdeklôdônek kell lennünk, tuda-tában kell lennünk projektvezetôi felelôsségünknek, vagy-is annak, hogy a mi dolgunk a projekten belüli együttmû-ködés feltételeinek megteremtése és fenntartása.

Ha használjuk a 2. táblázatban leírtakat, megfigyel-hetjük, hogy az egyes teamtagok miként viselkednek.Ez alapján visszajelezhetünk neki, jobban segíthetünkaz esetleges konfliktusok, problémák megoldásában.Figyelhetünk például arra, hogy az értekezleteken a csen-desebbeket (introvertáltak) szólítsuk meg, kérdezzükmeg, hogy elmondhassák véleményüket. Az extraver-táltaknak adjuk teret, lehetôséget ötleteik, gondolataikkifejtésére, használjunk olyan munkaformákat, ahol ezthatékonyan megtehetik.

És még néhány példa. Az intuitívokat vonjuk be akoncepciók alkotásába, az érzékelôket a részletes meg-valósítási, kiviteli tervek elkészítésébe. A gondolkodómódon döntôket logikus áttekinthetô, többtényezôs dön-tési eljárások, szempontrendszerek kialakítására kér-jük fel, az érzô módon döntôktôl azt kérdezzük, hogy miklesznek a döntés hatásai, következményei az érintet-tekre. A megítélô, következtetô módon mûködôk eseté-ben biztosak lehetünk abban, hogy határidôre elkészí-tik a feladataikat, míg az észlelô módon élôk esetébenszámíthatunk a rugalmasságukra, változó helyzetekbena gyors reagáló képességükre (részletesebben lásd: [3])

5. Összefoglalás

A fenti megközelítések, módszerek, eszközök, eljárásokhasznunkra lehetnek a projektvezetés során a közösmunka és együttmûködés minôségének garantálásában.Akár magunk használhatjuk ôket, akár használatukhozigénybe vehetjük szakemberek közremûködését. Az eset-leges többletköltségek megtérülnek azáltal, hogy na-gyobb lesz a team hatékonysága, teljesítménye, gyor-sabban, olcsóbban lehet megvalósítani a projektfelada-tokat, elérni a projektcélokat.

A bemutatott eszközökön túl számos más is használ-ható. Célunk most mindössze annyi volt, hogy kedvetcsináljunk a nyitott, továbbfejlôdni vágyó projektveze-tôknek. Úgy gondoljuk, hogy ezek az eszközök alkalma-

HÍRADÁSTECHNIKA


sak arra, hogy a személyes mûködést „mérhetôvé” ésmegismerhetôvé tegyék. A keletkezô információk alap-ján a projektmenedzser dönthet a team összeállításáról,gyakorolhatja coach szerepét, fejlesztô célú visszajel-zéseket adhat a projektteam tagjainak. A cél természe-tesen a teljesítmény- és hatékonyságnövelés, ami meg-valósulása esetén finanszírozási forrása is az esetlegkeletkezô többletköltségeknek.

2. táblázat A preferenciapárok összefoglalása

Irodalom

[1] Meredith Belbin,A team, avagy az együttmûködô csoport (4. kiadás);Edge 2000 Kft., Budapest, 2003., p.109.

[2] Mészáros Aranka,A Myers-Briggs-féle típus indikátor a vezetôk „szolgálatában”(kézirat); Gödöllô, 2005.

[3] www.anima-racio.hu

A szerzôkrôl

SZABÓ GABRIELLA a MCS Management & Cont-rolling-Service Vezetési Tanácsadó Kft. munka-társa. Szociológus, CHAMP változásmenedzs-ment tanácsadó és minôsített IPMA projektme-nedzsment-tréner. 1988 óta foglalkozik csopor-tok és egyének fejlesztésével, mint tanácsadó,tréner, coach és pszichodráma vezetô. Szak-területei a vezetôi irányítói attitûd, készségekfejlesztése, a vezetôi szerepek, helyzetek, ne-hézségek feldolgozása, az együttmûködés, part-nerség minôségének növelése.

CSANÁDI PÉTER okleveles szakközgazda, be-jegyzett vezetési tanácsadó (CMC), IPMA A-mi-nôsítésû projektigazgató (CPD), minôsített IP-MA projektmenedzsment-tréner. Több, mint 20éve dolgozik tanácsadóként. Jelenleg az MCSManagement & Controlling-Service Vezetési Ta-nácsadó Kft. társtulajdonosa és ügyvezetô igaz-gatója. Szakterületei a vállalat- és üzletfejlesz-tés, a szervezet- és vezetésfejlesztés, vezetôicoaching, a controlling, stratégiafejlesztés ésváltozásmenedzsment. Szakmai felkészültsé-gét közel 120 projektben bizonyította, 2002-benaz Emberi Erôforrás Gazdálkodási TanácsadókOrszágos Szövetsége az „Év tanácsadója” cím-mel tüntette ki. Üzleti, szakmai feladatai melletttagja a Budapesti Kommunikációs Fôiskola Mes-tereink Tanácsának, a Szervezetfejlesztôk Ma-gyarországi Társaságának, a Vezetési Tanács-adók Magyarországi Szövetsége Etikai Bizott-ságának.

„...és akkor jött a Tenkes kapitánya!...”



Prológus

Nem ez az elsô és különösen nemez az egyetlen szobor Puskás Tiva-darról, aki köztudottan 1844. szep-tember 17-én született Budapesten.A 165. évforduló nem is a legkere-kebb dátumok egyike. (A kétszeri ha-lasztást szeptember 17-rôl október9-re, majd onnan december 17-re pe-dig felejtsük el! A bürokrácia mal-mai, mint köztudott, lassan ôrölnek.)A Szombathelyi tér pedig nem az And-rássy út. Környékén szinte egyálta-lán nincs forgalom, tehát jó ha éven-te néhány százan elolvassák majd,kit is ábrázol az alkotás.

Mégis mérföldköve a szakma meg-ismertetésének ez a szépen kifara-gott, több mint kétméteres „totemosz-lop”. Nézzük meg öt tételben, hogymiért is...

Pro primo

A mûsorközlô, Bényi I ldikó szavaitidézve:

„2008 májusában érkezett az el-sô levél dr. Petz Ernô nyugalmazottegyetemi tanártól a Puskás Tivadarutca lakójától: milyen szép lenne,ha a közelükben lévô kis téren egyszobor állhatna. A teret Szombathe-

lyi térnek nevezik, de egyik oldalánhalad a Puskás Tivadar utca. Innena gondolat, hogy a köztéri szobor áb-rázolja Puskás Tivadart, a telefonhír-mondó feltalálóját. A megkeresés aMagyar Elektrotechnikai Egyesület-hez érkezett, de mivel a Puskás Ti-vadar szellemi örökségét a Híradás-technikai Tudományos Egyesület gon-dozza, a két egyesület természete-sen összefogott az ügy érdekében.”(Elôször 60 éves, közös történetünk-ben – a szerzô megjegyzése.)

„2009 februárjában a Hírközlésiés Informatikai Tudományos Egyesü-let, valamint a Magyar Elektrotech-nikai Egyesület közös emlékbizott-

Újsághír: 2009. december 17-én 11 órakor Újbudán felavatták Puskás Tivadar mészkô szobrát, Szathmáry Gyöngyi Munkácsy-díjas szobrász alkotását. Az ünnepségen a befogadó kerületet Molnár Gyula polgármester, Budapestet Horváth Ferenc dandártábornok, helyôrségparancsnok, a HTE-t Dr. Pap László akadémikus, tiszteletbeli elnök, a Puskás Technikumot pedig több száz didergô diák képviselte.

� ESEMÉNYEK

Miért más?Puskás Tivadar szobrának ünnepélyes avatása kapcsán

HORVÁTH LÁSZLÓ

Puskás Tivadar Távközlési [email protected]

ságot hozott létre Puskás Tivadar szü-letése 165. évfordulójának méltó meg-ünneplésére.

Az emlékbizottságból mindenkinagy lelkesedéssel és egyéni fela-datvállalással végezte a rábízott mun-kát ...megtekintette a Szombathelyiteret, és alkalmasnak tartotta a szo-bor elhelyezésére, felvette a kapcso-latot a XI. kerület, Újbuda önkormány-zatával, javaslatot tett a szobor al-kotójára ...Szathmáry Gyöngyi Mun-kácsy-díjas szobrászmûvész, elegettett a felkérésnek és 2009 nyaránközösen az önkormányzat képvise-lôivel és az emlékbizottsággal meg-történhetett a szobor helyének kije-lölése.

A hely kiválasztása volt talán alegnehezebb, a legtöbb kölcsönösengedményre és egymás szempont-jainak elfogadására itt volt a legna-gyobb szükség. A tér, amint láthat-ják pihenôhely és játszótér is egy-ben. Égtájak szerinti fekvése, a sé-tautak nyomvonalvezetése nem tet-te lehetôvé a szobor olyan beállítá-sát, amikor a fények a legjobban ki-emelik a formákat.

A Budapesti Galéria elfogadó mû-vészeti szakvéleményével és a sike-res helykijelölés birtokában végül el-indulhatott az engedélyezési eljárás.Idôközben elkészült a szobor, össze-

gyûltek az adományok, megérkezteka támogató határozatok is. Novembervégén, az utolsó helyszíni szemlénkitûzték a szobor alapjának körvona-lait, és a szakemberek elkészítettékaz alapot, majd végül az alkotás is ahelyére került...”

Pro secundo

Molnár Gyula, Újbuda polgármeste-rének szavait idézve:

„Az elmúlt esztendôben alig ad-tak át Budapesten új köztéri szobrot,alig van olyan új közösségi tér vagyközterület, ahol valamilyen kiváló esz-me köré valamilyen mûalkotás meg-jelenésével valóban egy új típusúközösség alakulhat ki. És ezért örü-lök annak, hogy egy Erdélybôl szár-mazó, kiváló magyar tudós, aki újabbpéldája annak, hogy mennyire tehet-séges, életre való nép vagyunk. Hi-szen ha valaki végignézi Puskás Ti-vadar életútját, akkor láthatja, hogyminden egyes helyzetben és mindenegyes életszakaszában, minden or-szágban képes volt arra, hogy a le-hetô legjobbat hozza ki magából – ésnem veszem el a szakemberek ke-nyerét –, de mégis olyan dolgokat tetthozzá a tudományhoz, ami a mai In-ternet alapja is valahol.

Azt ugyan nem tudjuk megmon-dani, hogy manapság, a mobiltelefo-nok korában a világon naponta hány-szor hangzik el a ‘halló’ szócska, deazt tudjuk, hogy a világ ennek a szó-nak a keletkezését Puskás Tivadar-hoz köti...”

„Szeretném megköszönni az Egye-sületnek, az emlékbizottságnak, ésmindenkinek, aki hozzájárult ahhoz,hogy ez a tér, ami eddig csak egy köz-terület volt egy játszótérrel és egyparkkal, innentôl kezdve egy közös-ségi tér lesz. Egy olyan hely, ahol Pus-kás Tivadar szelleme is itt lesz kö-zöttünk. Én arra kérem a jelenlévôés itt élô lakókat, hogy ôrizzék és vi-gyázzanak erre a szoborra, ígérem,én is így fogok tenni.

Nagyon szépen köszönjük!”

Pro tertio

A költô, Tóth Árpád szavait idézvea „Szomorú nóta a telefonról” címûversébôl:

„ A fejem fáj az agyam sajog,Kínozzák a távbeszélô-bajok....Óh miért is csenget?Miért oly naiv, és mért oly kába?Hisz tudja jól, úgyis hiába!A gond leroskaszt minden vállat,Ha megvadul e háziállat.És holttá pusztul minden élô,Ha kínozza a távbeszélô.”

(És akkor erre még jött a mobil...– a szerzô megjegyzése.)

Miért más?


Molnár Gyula polgármester és Kovács András az MEE fôtitkára a szobor leleplezésének ünnepélyes pil lanatában

Molnár Gyula

Pro quatro

Az igazság pillanata Dr. Pap Lászlóbeszédébôl:

„Az idôs Edison 1911-ben Buda-pestre látogatva azt állította, hogy 30évvel korábban Puskás Tivadar voltaz elsô, aki felvetette a telefonköz-pont gondolatát, erre azonban sem-mi egykorú forrás nem utal. Sem Pus-kás nem állította ezt magáról, de alelkes 1893-as nekrológok sem em-lítettek ilyet. Edison talán a telefon-hírmondóra emlékezett, mely valóbanegy telefonokból álló központi egy-ség köré szervezett találmány, csak-hogy jóval nagyobb jelentôségû, mintmaga a telefonközpont. Ez volt azeddig ismert elsô elektronikus hír-és mûsorszolgáltató médium a vilá-gon, a rádió és az Internet „ôse”. Ezvalóban Puskás Tivadar találmánya,szabadalmaztatta is, és Budapestenmûködött elôször, 1893-ban!

Hölgyeim és Uraim! Ez az oka an-nak, hogy Puskás Tivadar emlékétnapjainkban is tisztelettel vesszükkörül és ma is példakép mindannyi-unk számára.”

Igen, jelenleg a média századá-ban felértékelôdik Puskás Tivadarszerepe, aki a telefonhírmondóvalmegteremtette a mûsorszórás alap-jait. A szobor is ezt ábrázolja. Szath-máry Gyöngyi mûvésznô szavaivalélve: „Puskás Tivadar a füléhez eme-li a telefonhírmondó, saját találmánya

hallgatóját és – miközben gyönyör-ködik az elsô opera közvetítések egyi-ke, Erkel Ferenc: Hunyadi Lászlójadallamaiban –, a távolba tekint... éslátja a jövôt, a XXI. század médiafor-radalmát, melyet Ô indított el...”

Pro quinto

Ugye most már tetszenek érteni, hogymiért más ez a szobor, mint az eddi-gi Puskás szobrok bármelyike?!

Epilógus

Egy elôzô Puskás-szobor avatása kap-csán, egy kerekebb évfordulón a Ma-gyar Köztársaság híradó alakulataifelvették Puskás Tivadar nevét. Az-óta minden évben kellô és illendôpompát biztosítanak a Puskás-ünnep-ségek fényének emelése céljából.Így tettek most is. A csikorgó hideg,a szállingózó hóesés ellenére pat-togtak a vezényszavak, csillogtak acsizmák, helyükre kerültek a koszo-rúk és szólt a zene, ahogyan azt egyilyen ünnepségen elôírja a protokoll,a „Magyar takarodó” dallamaival be-fejezve.

Köszönet a Helyôrség minden snáj-dig katonájának és parancsnokának,Horváth Ferenc dandártábornok úr-nak.

HÍRADÁSTECHNIKA


Szathmáry Gyöngyi Munkácsy-díjas szobrászmûvész

Dr. Pap László

Horváth Ferenc dandártábornok


ABudapesti Távíróigazgatóság már az 1885. évi Or-szágos Kiállításon bemutatta a korábbi évekbenösszegyûjtött távközlési muzeális anyagát, amely

az 1896. évi ezredéves kiállításra tovább bôvült. A táv-közlés emlékeinek gyûjtése tehát már a kezdetek-kez-detén megindult. Része volt ebben annak az 1894-es ren-deletnek is, amely felhívást intézett a szakemberekhez,a muzeális értékek beszállítására, megóvására. 1931-tôla Postamúzeum már szervezett formában foglalkozik amûszaki emlékek gyûjtésével, az anyagok feldolgozásá-val, kiállítóhelyek létrehozásával, idôszaki kiállításokszervezésével.

A Postamúzeum legnagyobb területigényû gyûjte-ményét a távíró és távbeszélô tárgyak alkotják. A gyûj-tés során az apró alkatrészektôl kezdve a mindenki ál-tal jól ismert, igényesen kialakított telefonkészülékekentúlmenôen, a nagyobb kiterjedésû berendezések (ke-retek, egységek, gépek) is bekerültek a gyûjteménybe.A gyûjtemény tárgyait a Magyar Királyi Posta elôszörideiglenes raktárakban, késôbb a Közlekedési Múzeum-ban, majd különbözô postaépületek raktáraiban tárolta.

1945-ben a Postamúzeum nyolc helyiségbôl álló rak-tárt kapott a Lágymányos Távbeszélô Központ III. eme-letén, ahol tárgyait, dokumentumait tárolhatta. A Posta-múzeum 1972-ben költözött mostani helyére, az And-rássy út 3. szám alá, azonban távközlés-történeti tár-gyak raktározására itt nem volt lehetôség. Ebben a te-kintetében az elsô minôségi változást 1997-es év hoz-ta, amikor a MATÁV a rákospalotai távbeszélô központépületének felsô szintjén megfelelô raktározási lehetô-séget biztosított a távbeszélô gyûjtemény egy részé-nek, és a Postai Tervezô Intézet dokumentációs tárának.A gyûjtemény legnagyobb része azonban 2006-ig a Gyá-l i úti pinceraktárban kapott helyet, ahol méltatlan körül-mények között kellett tárolni a mûtárgyakat.

A telephely tervezett megszüntetése miatt a MagyarTelekom új raktárhelyet keresett és végül Miskolc-Avaskorábbi crossbar központ mûszaki helyiségeiben bizto-sított területet a Postamúzeumnak. A mintegy 600 m2-es egykori gépterem minden szempontból alkalmasnakbizonyult a hatalmas gyûjtemény elhelyezésére és alátogathatóság feltételeinek megteremtésére. A teljestávbeszélô és távíró gyûjtemény költöztetése 2006. au-gusztus végére fejezôdött be.

A terveknek megfelelôen nem egyszerû raktár, ha-nem látogatható látványtár kialakítása volt a cél, amely

lehetôvé teszi a távközlés-történeti emlékek bemutatá-sát, de ugyanakkor raktározási célt is szolgál. Ennekérdekében a keretsorok az eredeti keretek elrendezé-séhez hasonlóan kerültek kialakításra, elegendô he-lyet hagyva a látogatóknak, illetve a muzeológusi mun-kát végzô szakembereknek. A telepítési munkálatok apolcok felállításával kezdôdtek, majd a távbeszélô, tá-víró és átviteltechnikai keretsorok szerelésével folyta-tódtak. Az elsô sorban elhelyezett üvegpolcos, üvegaj-tós, kivilágított polcrendszer védi a kiállított tárgyakatnem csupán egy esetleges sérüléstôl, hanem a portólis. A terem elsô részében összesen öt sorban állnakpolcok, amelyek a kisebb tárgyak tárolására és bemu-tatására szolgálnak, gyûjteménycsoportok és kronoló-gia szerint rendezve. A legértékesebb és leglátványo-sabb tárgyak szemmagasságban láthatók. Az alsó pol-cokon a nagyobb és nehezebb tárgyak, a magasabb pol-cokon a lentrôl is jól látható nagyobb tárgyak, illetve adobozokban tárolt másodpéldányok kaptak helyet. Azüvegvitrin polcain az 1800-as évek második felébôl szár-mazó Morse távírók és billentyûk, egy 1864-bôl meg-

� TECHNIKATÖRTÉNET

A múlt ismerete nélkül nem lehet jövôt építeni...

Távközlés-történeti kiállítás Miskolcon (TELETÁR)

JAKAB LÁSZLÓ

Postamúzeum

maradt távírószalag, valamint egyéb érdekes és látvá-nyos berendezések (kopogó, idôgép, undulátor stb.) lát-hatók. Külön említést érdemel a Pollák-Virágh-féle gyors-távíró, amelynek makettje szintén itt található. A távírósemlékeket a távbeszélô-technika hôskorának fadobo-zos (fali és asztali) LB telefonjai követik melyek közülkülönösen figyelemre méltó az 1898 körüli Teirich&Leo-polder-féle LB fali készülék, illetve az Ericsson MagyarVillamossági Mûvek által gyártott mágnestalpas tele-fonkészülék. A második sorban vegyesen találhatók tá-víró és távbeszélô készülékek,valamint egyéb berendezések.Itt látható az a két CB telefonké-szülék is, amelyet, a miskolci –hazánkban utolsó – AR rendsze-rû régióközpont 2005. december19-i ünnepélyes kikapcsolásakorhasználtak, az aula és a gépte-rem között. A harmadik sorbanmár korszerûbb asztali készülé-kek, számtárcsás és nyomógom-bos hívómûvel szerelt telefonok,vezeték nélküli készülékek, üze-netrögzítôs telefonok és korsze-rû, ma is használt ISDN készülé-kek láthatók. Megtekinthetôk atávbeszélô és távírótechnika kü-lönféle vizsgáló és minôsítô esz-közei, berendezései, hagyomá-nyos és speciális mûszerei.

A terem jobb oldali oldalfalán találhatók a nyilvánostávbeszélô készülékek, a kezdetektôl napjainkig. A pol-cokat a manuális telefonközpontok sora követi. Az elsôközpont elôtt ülô kisasszony egy 1892-bôl származó LBV/100-as régi típusú telefonközpontot kezel. Ezt követô-en különbözô típusú manuális kezelésû LB és CB típu-sú központok láthatók. Ezek közül említést érdemel aCB P 204-es típusú, fémházas, szovjet gyártmányú köz-pont, amely valamikor az Országházban mûködött. A te-rem bal oldalán kézi kapcsolású LB és CB telefonköz-pontokat, egy 7A2 típusú rotary központ modellt, vala-mint távgépírókat és alközpontokat helyeztünk el, vala-mennyi mûködôképes állapotban van!

Érdekes látványosság a fô folyosó tengelyében fel-függesztett hatalmas óra, amely egykor a Teréz köz-pontban mûködött. A kiállítás fontos részét képezik a te-rem középsô harmadában található távbeszélô, távíróés átviteltechnikai keretsorok, amelyek nagy része agyôri mintaközpont berendezéseibôl áll. Az elsô sort a7A és 7D típusú forgógépes (rotary) távbeszélô központberendezései alkotják, a második és harmadik keret-sorban az Ericsson licenc alapján gyártott ARF és ARMkeretsorok találhatók, ezt követôen pedig különbözô tá-víró és átviteltechnikai berendezések, illetve alközpon-tok és elektronikus központok következnek. Itt láthatókmég az elsô magyar (450MHz) 0660-as WESTEL rádió-telefon központ központi berendezései, és antennái is.

Az üzembe helyezések során a következô távközlé-si berendezéseket sikerült életre kelteni: LB 12/60-ashelyi telepes manuális telefonközpont, CB 20/120-asközponti telepes távbeszélô központ. 7A2 típusú rotaryautomata központ makett, ARK 511 crossbar központ,AR vizsgáló kocsi, CLTR EXCHANGE TESTER (az ARvizsgáló kocsi utóda). Alközpontok: ST V/25, STB V/25,STB III/10, STB II/6, RA 8, RA 15, RA 24, RX 2/6, RX 15,RX VI/30. Különbözô PCM keretek, ML-3 típusú mikrofil-molvasó berendezés, és végül LB és CB telefonkészü-lékek, amelyekre a telefonközpontok mûködésének be-mutatásához volt szükség.

HÍRADÁSTECHNIKA


Üzemelô távírótechnika: TW55 gép-távíró központ 2 db távgépíróval, éshívó egységekkel. A távgépíró beren-dezések a terem fô folyosóján látha-tók, ahol látványosan zakatolva továb-bítják a látogatók által begépelt távira-tot egyik készülékrôl a másikra. A meg-nyitót követôen üzembe helyezett TW55 távíróközpont lehetôvé teszi, hogya megfelelô hívószám tárcsázását kö-vetôen a távgépírók összekapcsolásais automatikusan történhessen meg. Azátviteltechnikai berendezések (MOB,RMB, EMB, VE, LVK) üzembe helyezé-s i munkáit miskolci szakemberek vé-gezték. A berendezések mûködés köz-ben történô bemutatásával a látogatókjobban megérthetik a nagy távolságúbeszédátvitel technikáját.

Az egymás mellett sorakozó, különbözô típusú egyen-irányítók között megtalálhatóak a kezdeti transzdukto-ros, tirisztoros egyenirányítók (akkumulátortöltôk) ésaz utóbbi évek korszerû, magas üzemi frekvencián mû-ködô kapcsolóüzemû, tranzisztoros berendezései is. Alegrégebbi áramellátó egység a sor elején látható már-ványtáblás gerjesztéskapcsoló, amelyet az 1900-asévek elején használt forgógépes áramátalakítóknál al-kalmaztak. A terem hátsó részében különféle távbeszé-lô kezelôasztalokat, valamint asztalba épített távgépíróberendezéseket mutatunk be. Az utolsó sorban fônök-titkári telefon-alközpontok, illetve elektronikus alköz-pontok találhatók. Végül két üvegvitrinben mobiltelefo-nok láthatók a kezdetektôl napjainkig, vagyis az Erics-son Hotline táska)telefontól a Nokia kommunikátorig.

A terem hátsó falán található a NEC videotelefon köz-pont 1972-bôl, mellette a katódsugárcsöves monitorok,a beépített kamerával, és a beszélgetéshez szükségeshagyományos telefonkészülékekkel. A jobb hátsó sa-rokban hálózatos mûtárgyak és hordozható, illetve tá-

bori telefonok, valamint katonai telefonközpontok lát-hatók. A terem hátsó részén felállított állványokra ke-rültek a korabeli dokumentációk. Az egyes készülékek,központok leírásai lehetôvé teszik a kutatói munkát ésmegkönnyítik a látványraktárban kiállított mûködô be-rendezések karbantartását, javítását. A fal melletti hát-só pulton, illetve vitrinben személyes emlékek, igazol-ványok, oklevelek, sportkupák színesítik a látványt, afalon elhelyezett tablón pedig régi fényképeket látha-tunk a helyi dolgozókról, munkavégzés közben.

Az egykori központ-felügyeleti helyiségben kialakí-tott multimédiás terem lehetôséget biztosít kisebb elô-adások rendezésére, iskolai csoportoknak bemutatóktartására, illetve idôszaki kiállítások rendezésére.

A látogatók a szakszerû tárlatvezetésen túlmenôenegy érintôképernyôs információs pult segítségét is igény-be vehetik, amely részletesebb információkat nyújt azegyes tárgyakról, illetve videón az építés, berendezésmozzanati is láthatók. A Látványtár a postamuzeum.huweblapon az Online Múzeum menüpont alatt is megtalál-ható, sok fotóval és információval.

A 2007-es megnyitó óta sokanlátták a látványraktárt, laikusokés szakemberek egyaránt. Bí-zom abban, hogy ez a kis ismer-tetô további szakemberek érdek-lôdését kelti fel múltunk emlé-kei iránt és családtagjaikkal, is-merôseikkel közösen örömmelbarangolnak majd ezek között azigazán érdekes, mûködô muzeá-lis berendezések között, nem csu-pán az interneten, hanem a va-lóságban is. A Hírközlési Múzeu-mi Alapítvány alapítóinak (MagyarTelekom, Magyar Posta, AntennaHungária) dolgozói részére a be-lépés ingyenes!

Távközlés-történeti kiállítás Miskolcon



� PÁLYÁZATOK

Idén már az év elején kiírták az OTKA alapkutatásipályázatát.

A nagyobb forrású kutatási-fejlesztési támogatásokegyik legjelentôsebbje, az NKTH által kiírt NTP (straté-giai kutatások) tavalyi második fordulójának beadásihatárideje végül 2010 januárjára tolódott. Az NFÜ ha-sonló léptékû, de inkább piacorientált GOP-2009-1.1.1pályázata szintén idei beadással végzôdik.

• folyamatos beadással, Nemzetközi együttmûködésben végzett alapkutatások támogatása, OTKAhttp://www.otka.hu/index.php?akt_menu=3536#topilletve ezek kiegészítô támogatása, OTKAhttp://www.otka.hu/index.php?akt_menu=3534#top

• folyamatosan és szakaszosan,Ausztria – oktatói, kutatói és doktoranduszi ösz-töndíjak,illetve projektpályázatok, OMAA,http://www.omaa.hu/

• folyamatosan,Akkreditált Innovációs Klaszterek pályázat, NFÜ,http://www.nfu.hu/content/2716

• 2010.03.29. GOP-2009-1.1.1. Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támo-gatása,második forduló, NFÜ,http://www.nfu.hu/content/3313

• 2010.04.20. Alapkutatási pályázat, OTKA,http://www.otka.hu/index.php?akt_menu=4139#top

• 2010.04.28. Tudomány az oktatásban, Pro Renovanda Cultura,http://www.prof.iif.hu/prc/

• 2010.07.05.GOP-2009-1.1.2. / KMOP-2009-1.1.2. K+F központok fejlesztése, NFÜ http://www.nfu.hu/content/3313

• 2010.10.29.Nyeretlen EKT Starting Grant pályázatok támogatása,http://www.nkth.gov.hu/palyazatok-eredmenyek/felhivasok/erc/europai-kutatasi-tanacs

• 2010.10.31.Mecenatúra pályázat, NKTH,http://www.nkth.gov.hu/mecenatura-080519

• 2010.12.31.Konzorciumépítô pályázat EU 7KP-hoz,(Déri Miksa), NKTH, http://www.nkth.gov.hu/palyazatok-eredmenyek/felhivasok/eukonz07

• 2010.12.31.GOP-2009-1.2.2. Innovációs és technológiai parkok támogatása, NFÜ,http://www.nfu.hu/content/3313

• 2011.06.30.Innocsekk Plusz, NKTH,http://www.nkth.gov.hu/palyazatok-eredmenyek/felhivasok/innocsekk-plusz/innocsekk-plusz

• 2013.11.30.EUROSTARS magyar résztvevô támogatása, NKTH,http://www.nkth.gov.hu/palyazatok-eredmenyek/deri-miksa-program/palyazat-eurostars

• 2013.12.31. Bonus-Hu, NKTH, http://www.nkth.gov.hu/palyazatok-eredmenyek/felhivasok/bonus-hu/bonus-hu-program

Összeállította: Zsóka Zoltán

Pályázati lehetôségek

Mint minden más szakterületen, a távközléshez kapcsolódó kutatási területeken tevékenykedô csoportok mûködésében is jelentôs szerepe van a pályázatokon alapuló támogatásoknak. Rovatunkkal a pályázati lehetôségekrôl szeretnénk hírt adni.

Jákó Péter „A digitális rádiózás” címû könyve, amelya közeli napokban jelenik meg az Alkalmazott Kommu-nikációtudományi Intézet kiadványainak sorában a Mû-egyetemi Kiadó gondozásában, kapcsolódva és mint-egy kiegészítve az AKTI gondozásában korábban márnapvilágot látott Digitális televíziózás (W. Fischer) címûkötetet.

E könyvet különösen idôszerûvé teszi a jelenleg iszajló digitális átállás folyamata. A korszerûsített DABrendszer mellett új földfelszíni és mûholdas terjesztésûmegoldások jelentek és jelennek meg, hogy átvegyékaz analóg AM és FM rádiózás szerepét. Már nem kétsé-ges, hogy a digitális átállás a rádiós mûsorszórás terü-letén is hamarosan meg fog történni, azonban a „mi-kort” ma még nem tudjuk megválaszolni, ahogy az semtudható, hogy mely rendszerek lesznek az analóg rádióelterjedt utódai.

A könyv az egymással részben versengô, részbenegymást kiegészítô rádiós mûsorszóró rendszerek be-mutatásán keresztül ismerteti a digitális mûsorszórótechnikában alkalmazott megoldásokat, lehetôségeket.

A kötet szerzôje a Magyar Rádió és az Antenna Hun-gária munkatársaként szerzett tapasztalatai alapján –hasonlóan a Digitális hangtechnika címû könyvéhez –most sem csak a szakembereknek, hanem a szélesebbközönségnek is ír e kötetben, mely a technikai részletekés az olvasmányos tárgyalásmód közötti egyensúly meg-találásával könnyen érthetô, érdekes és hasznos olvas-mány.

A könyv forgalmazásával kapcsolatban felvilágosí-tást a [email protected] vagy az [email protected]ímeken kaphat.

Nahimi Péter


�� KÖNYVAJÁNLÓ

Jákó Péter:

A digitális rádiózás

Kivonatos tartalomjegyzék

I. Digitális kontra analógII. Digitális hangtechnika alapjai

III. HibavédelemIV. Hagyományos PCM konverterekV. Digitális jelfeldolgozás

VI. Alternatív konverterekVII. Digitális keverôasztal

VIII. Kivezérlés, kivezérlésmérésIX. HangjeltömörítésX. Digitális berendezések összekapcsolása

XI. Számítógép a mûsorkészítésbenXII. Digitális mikrofonok

XIII. Digitális rádiórendszerek


Summaries • of the papers published in this issue

Summaries • of the papers published in this issue

ICT trends 2009/2010Keywords: business environment, Internet technologies, green and sustainable ICT, social software, tablet PC

What will happen in the ICT world in 2010, what trendsand technologies will be the the most significant? Thearticle based on similar publications (Cnet, Computer-world, Gartner, etc.) tries to give a detailed overview fo-cusing on five important areas: business environment,technologies, applications, tools, researches.

The role of headphones in virtual audio simulationKeywords: headphone, measurement, transmission,excitation signals, equalisation, MATLAB

Headphones are elementary parts of a virtual audiosimulation. They deliver the excitation signal to the earand eardrum. The selection, measurement and evalu-ation of the proper headphone are the first steps to acorrect sound-field simulation. This paper presents anoverview about existing methods, test signals, differentmeasuement setups and realisations.

Conditions and trends in space activity (2009)Keywords: space activity, space research, futurology,space and society, space communication, global positioning, remote sensing, space command

It is informative to overview the condition and prob-able directions of changing, the deterministic trends ofspace activity. The goal of this paper, which is the fourthin a series in the last 40 years, is to present an over-view summing up the actual conditions and probablechanging of the global space activity and a brief sum-mary of the situation of the space activity in Hungary. Itis possible to understand the current and future impor-tance of the space activity if we make an experiment toimagine only one day of our life without the space ser-vice systems and without space products, without theresults of space technology; as it is expressed by theEuropean Space Agency (ESA) and by the oldest inter-national organization of space research, by the COS-PAR: “One day without space!” Our civilization inherent-ly depends on the space activity; the space activity isnow a precondition of the existence of our civilizationtoday.

Mobile telephone as carrier of personal dataKeywords: mobile telephone, data protection,personal identification (eID), SSCD

The number of mobile stations used for personal te-lecommunications is sucessivly growing, while the servi-ce providers are developing technologies to widen theirscope of application. Out of these the ones requiringidentification of the user are given special attention fromthe perspective of personal data protection. This artic-

le suggests that mobile stations can replace intelligentcards, containing – beyond the basic identification data– sometimes very special and sensitive data on the userwhich need protection to make fraudulent misuse impos-sible.

“..and then the Captain of Tenkes appeared...” or: How can the success of project management get improved? Keywords: efficiency of team work, Belbin team roles,Myers-Briggs Type Indicator, team composition, preferences, coaching role of a project manager

In the following paper we will introduce two simply,useable tools, which could help project managers todeal with people, with project team members. This toolscan help in setting up the teams, developing the teamcooperation and understanding and solving conflicts.

Contents

STATE-OF-THE-ART AND LOOKING INTO THE FUTURE 1

Bálint Dömölki, Ferenc Kömlôdi

ICT trends 2009/2010 2

György Wersényi

The role of headphones in virtual audio simulation 9

Csaba Ferencz

Conditions and trends in space activity (2009) 19

Pál Könyves Tóth

Mobile telephone as carrier of personal data 34

Gabriella Szabó, Péter Csanádi

“..and then the Captain of Tenkes appeared...”– or: How can the success of project management get improved? 40

László Horváth

Unveiling the sculpture of Tivadar Puskás 44

László Jakab

TELETAR – exhibition of history of telecommunications in Miskolc 47

Calls for proposals 50

Péter Nahimi

Book review – Digital Audio Broadcasting 51

Journal of the Scientific Association for Infocommunications

SzerkesztôségHTE Budapest V., Kossuth L. tér 6-8.Tel.: 353-1027, Fax: 353-0451, e-mail: [email protected]

Hirdetési árakBelív 1/1 (205x290 mm) FF, 120.000 Ft + áfaBorító II-III (205x290mm) 4C, 180.000 Ft + áfaBorító IV (205x290mm) 4C, 240.000 Ft + áfa

Cikkek eljuttathatók az alábbi címre isSzabó A. Csaba, BME Híradástechnikai TanszékTel.: 463-3261, Fax: 463-3263 e-mail: [email protected]

ElôfizetésHTE Budapest V., Kossuth L. tér 6-8.

Tel.: 353-1027, Fax: 353-0451e-mail: [email protected]

2010-es elôfizetési díjakKözületi elôfizetôk részére: bruttó 32.130 Ft/év

Hazai egyéni elôfizetôk részére: bruttó 7.140 Ft/évHTE egyéni tagok részére: bruttó 3.570 Ft/év

Subscription rates for foreign subscribers:4 issues (on english) 50 USD, single copies 15 USD

+ postage

www.hte.huFelelôs kiadó: NAGY PÉTER

Lapmenedzser: DANKÓ ANDRÁS

HU ISSN 0018-2028

Layout: MATT DTP Bt. • Printed by: Regiszter Kft.

a hírközlési és informatikai tudományos egyesület ... · t isztelt olvasó! az év vége, év...

Documents