a gyermek a modern európai társadalmakban
DESCRIPTION
A gyermek a modern európai társadalmakban. Joshua Reynolds. A 19. század. Iskoláztatás a gyermek szerepének megváltozása család szerepének megváltozása Csökkenő születésszám Kevesebb testvér → kortárscsoportok felé fordulás Kevesebb gyermek → intenzívebb érzelmi kapcsolat - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A gyermek a modern európai társadalmakban
Joshua Reynolds
A 19. század Iskoláztatás
a gyermek szerepének megváltozása család szerepének megváltozása
Csökkenő születésszám Kevesebb testvér → kortárscsoportok felé fordulás Kevesebb gyermek → intenzívebb érzelmi kapcsolat
→ befektetés a gyermek Csökkenő gyermekhalálozás
Jövőbe való befektetés
A gyermekhez való ambivalens viszony gyermeki ártatlanság ↔ gyermeki
romlottság a gyermek mint termelési tényező ↔
a gyermek mint gazdasági teher iskola ↔ család gyermekhez fűződő érzelmek ↔
társadalmi elvárások
Gyermeki ártatlanság - romlottságPálcázott gyermek, ha kiált,Bosszúra hívja a halált.Ki a gyermek hitén mulat,Gúnyolt lesz vénen s lant alatt.Ki gyermeket kétségre oktat,Sírjában mindörökre rohad.Gyermek hitén ki nem nevet,Győz pokol s halál felett.
(Blake: Az Ártatlanság Jövendölései, Kálnoky László fordítása
Barabás Miklós: Utcaseprő1844
Than Mór 1863
Az eredendő bűn gondolatának újraéledése
„Vajon nem alapvető hiba-e a gyermekeket olyan ártatlan lényeknek tekinteni, akiknek kis gyengeségei talán korrigálandók, ahelyett, hogy olyan lényeknek tekintenénk őket, akik romlott és ördögi hajlamokat hoznak magukkal a világra, és a nevelés nagy célja ezeket kiegyengetni?” (Hannah More)
A serdülő mint problémaforrás
A gyermek-és/vagy fiatalkorú bűnelkövetők
A gyermek mint termelő – mint gazdasági teher
A gyermekmunka Méretei Dilemmái
Erkölcsileg hasznos? Természetellenes?
Szabad munkaerő Rabszolgaellenes mozgalmak „Természet rendje”
Iskola ↔ család Kötelező iskoláztatás „Sok szülő
éppenséggel nem törődik gyermeke iskoláztatásával, mert a ki maga sem tanult, az ritkán tudja a hasznos ismeretek értékét fölfogni és megbecsülni” (Népnevelők Lapja, 1868/31.) „kényszer-iskoláztatás behozatala” (Tanodai Lapok 1868/46.) Állam beleszólása a családok életébe A gyermek ismereteinek forrása az iskola Intézményesül a gyermek elkülönülése a
társadalmon belül
Domanovszky,1850-es évek
Than Mór 1855
Begas 1821
A gyermekhez fűződő érzelmek ↔ Társadalmi elvárások
Reaburn 1811
John Hoppner 1803
Munkácsy 1879
Arthur Hughes 1866
Székely Bertalan 1875
Rippl Rónai 1890
Társadalmi elvárások a gyermekkel szemben Nevelhetőség Erkölcsi tökéletesedés Normakövető magatartás
Iskoláztatás Életpálya megválasztása