a fogyatékossággal élők jogai magyarországon

A fogyatékossággal élők jogai Magyarországon

Előadó: Markos Ádám András

A társadalmi csoport

Felépítés

I. A fogyatékossággal élők jogainak forrásai

A fogyatékossággal élők jogainak nemzetközi forrásai

A fogyatékossággal élők jogainak hazai forrásai

Felépítés

II. A fogyatékossággal élők jogainak kialakítása és hatásuk

A kialakítás szükséges területei

A megvalósulás akadályai

Felépítés

III. A fogyatékossággal élők jogainak megvalósulásának főbb területei

Felsőoktatás

Foglalkoztatás

Választás

A fogyatékossággal élők jogainak forrásai

A nemzetközi jogi források ENSZ CRPD/C/2/3 A fogyatékossággal élő

személyek jogairól szóló egyezmény (2007) Paradigmaváltás Modern esélyegyenlő jogfelfogás A társadalmi réteg, mint „kisebbség”

meghatározása Az alapvető követelmények meghatározása a

jogok kialakításához


A nemzetközi jogi források Az Európai Unió Alapjogi Chartája - III. CÍM -

EGYENLŐSÉG - 26. cikk - A fogyatékkal élő személyek beilleszkedése (2007/C 303/01) (2010-ben lép hatályba)

Már kötelező erejű dokumentum, egész Európában példamutató erejű, az Unióban kikerülhetetlen

Kifejezetten elkülönítve megnevezi a társadalmi réteget, mint az esélyegyenlőség követelményének alanyait


A nemzetközi jogi források A Bizottság 317/2010/EU rendelete ( 2010. április 16.)

az 577/98/EK a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására vonatkozó 2011. évi ad hoc modul előírásainak elfogadásáról (EGT-vonatkozású szöveg) – foglalkoztatási integráció

A Tanács ajánlása ( 2008. március 3. ) a fogyatékossággal élő személyek parkolási kártyájáról szóló 98/376/EK ajánlásnak a Bolgár Köztársaság, (…) a Magyar Köztársaság, (…) és a Szlovák Köztársaság csatlakozása miatt történő kiigazításáról –akadálymentes közlekedés

Egyéb bizottsági határozatok, ajánlások – vegyes területek


A fogyatékossággal élők jogainak hazai forrásai 1949. évi XX. Törvény a Magyar

Köztársaság Alkotmánya 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden

embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.

66. §[117] (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nők egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében.


1949. évi XX. Törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén

tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.

(3)[123] A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.

70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.


A fogyatékossággal élők jogainak hazai forrásai Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

XIV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember

jogképes . (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek

bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja .


A fogyatékossággal élők jogainak hazai forrásai Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

XV. Cikk (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a nőket,

az időseket és a fogyatékossággal élőket. XVIII . cikk (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden

állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.


A fogyatékossággal élők jogainak hazai forrásai 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos

személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

„A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása, illetve a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében„

Kialakítja: fogalmak, alapelvek, alapvető jogok, az esélyegyenlőség követelménye


A fogyatékossággal élők jogainak hazai forrásai 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő

bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

8. § Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt - g) fogyatékossága - miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.

A fogyatékossággal élők jogainak kialakítása és hatásuk

A létrejött alapvető jogszabályok melletti további jogszabályok

Juttatásokról és ellátásokról Egyenlő esélyű hozzáférésről Közlekedési kedvezményekről Oktatásról Polgári törvénykönyvről Munka törvénykönyvéről Jelnyelvről Akadálymentesítési szabályokról

Fogyatékossággal élők jogai - Felsőoktatás

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 147. § E törvény alkalmazásában: 8.pont fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): az

a hallgató (jelentkező), aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés és viselkedés fejlődési rendellenességű,

A HALLGATÓ EGYÉNI JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 46. § (3) f) állapotának, személyes adottságának,

fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön


55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető.

95. § (5) Az oktatással kapcsolatos feladatokat ellátó kötelessége, hogyb) oktató tevékenysége során figyelembe vegye a hallgató egyéni képességét, tehetségét, fogyatékosságát,


A TANULMÁNYI KÖTELEZETTSÉGEKTELJESÍTÉSE

61. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetőleg szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez.

(2)A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elveket, az előnyben részesítési szempontokat és eljárási szabályokat a Kormány határozza meg. A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg a fogyatékossággal élő hallgatókkal kapcsolatos intézményi feladatok végrehajtásának rendjét.

A fogyatékossággal élők jogai - Munkavállalás

Munka törvénykönyve

Megváltozott munkaképesség

Rehabilitációs hozzájárulás

A fogyatékossággal élők jogai – Munkavállalás – Mt.

Alapvető kötelezettségek 51. § (5) A fogyatékossággal élő személy

foglalkoztatása során gondoskodni kell az ésszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról

Az egyenlő bánásmód követelménye 12. § (1) A munkaviszonnyal, így különösen a munka

díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával.

A fogyatékossággal élők jogai – Munkavállalás – Mt.

A kártérítés mértéke és módja 169. §

(3) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a munkavállaló a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el.

A szabadság 118. §

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.

A fogyatékossággal élők jogai – Munkavállalás – MMK.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az jogosult, akinek az egészségi állapota - az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait figyelembe véve meghatározott állapota - a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy)

A fogyatékossággal élők jogai – rehabilitációs hozzájárulás.

Ok: 25 fő állomány fölött 5% 964 500 Ft/fő/év – a hiányzó fők alapján Felülről oktrojált integráció a nyílt

munkaerőpiacra A rehabilitációs ellátás összege a 8 órás

minimálbér 30 és 50 százaléka (27.900 – 46.500) közötti mértékű lehet, a rokkantsági ellátás pedig a minimálbér 30 - 150 százaléka (27.900 – 139.500) között mozoghat.

A fogyatékossággal élők jogai – Munkavállalás

Védett munkahelyek

Drága az államnak Bértámogatás Szegregatív Sok esetben

szükségtelen Kontraproduktív

Nyílt Munkaerőpiaci Integráció

Gazdaságos Integratív Szociális

felelősségvállalás Sok esetben

lehetséges Termelékeny Nincs támogatás

A fogyatékossággal élők jogai – Választás

A választási eljárás alapelvei 2. §(1) A választási eljárás szabályainak

alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket: d) a fogyatékossággal élő választópolgárok

joggyakorlásának elősegítése


Fogyatékossággal élő választópolgárok segítése 97. § A fogyatékossággal élő választópolgár a

következő segítséget igényelheti választójogának gyakorlása érdekében:

a) braille írással készült értesítő megküldése, b) könnyített formában megírt tájékoztató anyag

megküldése, c) braille írással ellátott szavazósablon , d) akadálymentes szavazóhelyiség alkalmazása.


A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke 108. §(1) A mozgóurna iránti kérelmet a

szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága miatt gátolt választópolgár nyújthatja be.


168. § (1) Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve

akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, általa választott segítő — ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes — segítségét igénybe veheti.

Szavazás 310. §

(2) A nemzetiségi szavazóhelyiséget úgy kell kialakítani, hogy a fogyatékossággal élő

választópolgárok számára akadálymentes legyen .


Problémák a kívánt hatás elérésében Nehéz minden életterületen megvalósítani az

esélyegyenlőséget A korai integráció hiánya

Iskolai, oktatási társadalmi

A korábbi rendszer maradék hatása Folyamatos érdekellentét az államháztartással

és az egészséges társadalmi rétegekkel Tudatlanság - kétirányú


Problémák a kívánt hatás elérésében A végrehajtás hibás megoldása

Rossz sorrendben Rossz koncepciók alapján Esetleg teljesen kihagyva

Hiányos kommunikáció Szakemberek hiánya a területen A magasan képzettek alulreprezentáltsága a

társadalmi rétegben

Megoldás a konkrét javaslatokon túl

A „design for all” elképzelés alkalmazása – a jogalkotás során minden társadalmi réteg érdeke figyelembe veendő

Integráció: oktatási, társadalmi, munkaerő-piaci

A pozitív diszkrimináció mértékletes alkalmazása

Információs híd kialakítása

Egy pozitív, előremutató példa

Egyenlő bánásmód - egyenlő esélyek Szabad nyelvhasználat Elismert nyelv a jelnyelv Ptk. – szóbeli végrendelet, mint kivételes

végrendeleti forma – de eddig csak szóban Új Ptk. – kormányzati hajlandóság arra, hogy

ebben a jogviszonyban is elfogadják a jelnyelvet mint nyelvet

a fogyatékossággal élők jogai magyarországon

Documents