A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek.

A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát.

VILÁGOSIT6 S!(:ENT GERGELY 1858-DIK ÉVI ÜNNEPÉN A SZAMOS-l- UJV ÁRI ÖRM. SZERT ART ÁSU TEMPLOMBAN

MELYEKET

ERotlVI ÖRMtNVEK M~lT tlETtBÖl

AZ ÖRMÉNYEK APOSTOLA

MONDOTT

~, ,EGYHAZIBESZEDBEN

.lIklOll\lll~ IBWIi1fOP@

SZAOIOSUJVÁRI PLÉBÁó\OS És S7.0LNOK I\llfiÜLllTI ESPEIlES.

NYOMATOTT A MECHlT.A.RISTÁK NYOMDÁJA BETŰIVEL.

Q •

lClc •.1 <-tilört'-I'~ ,.:d. in\.

Budapest.

II

SZABAD KIR. SZAMOSUJVÁR VÁROSA

TEKINTETES TANAcSANAK ,

ÉS

•• •• I - I I I

OSSZES ORMENY AJKU POLGARSAGANAK·

TISZTELETTEL AJÁNLJ A

A SZÓNOK.

•

Ad Nrum. 1517/1858.

Fö Tisztelendő Esperes Plébános Lukácsi R:ristofurnak.

Nemzetünk Védszentjének világositó szentGergelynek f. 1858-ik évi emlék ünnepén a helybeliörmény szertartásu anya egyházban fő - tisztelendőUr által mondott egyházi szent beszéd, e városnak,hitéhez és ősi szertartásához vallásos kegyelettelragaszkodo örmény ajku összes polgársága keblébensokkal kedvesebb s állandóbb érz'elmeket gerjesz-tett, sem hogy azt á pusztában kiáltozónak hangja-ként, a Szentegyház falai között nyomnélkül ele-: 'nyészni engedhetnénk; s azért a tanács s választottközönség, mint az összes polgárság képviselője,kedves kötelességének tartotta, ezen az örménynemzet multját felderitő történelmi adatokat tartal-mazó, s valamint nemzetiségünk ugy ritusunknakis múltja s jövője tekintetében olly igen érdekesegyházi beszédnek saját pénztára költségén ki nyo-matását el határozni.

Mi végre szives bizalommal fel kéretik főtisz-telendő Ur, hogy a köz ohajtást méltányolva, azérdekelt igen becses tartalmu beszédet ki nyomatás,s igy a távolabb lakó örményatyafiakkal is közöl-hetés, és mentöl terjedtebb köz tudomásra.juttathatás

6

végett át engedni s illetőleg mi elöbb e' tanács-hoz juttatni sziveskedjék.

Sz. kir. Számos- Ujvár városa tanácsa és es-küdt közönsége.

Julius 15én 1858.

a polgármester

. Jakabb.

És meg állapodék a Noe bárkája a hetedikholnapban a huszonhetedik napon Örményország' hegyein.

Teremtes könyve 8. F. 4. v.

Mai napon, melyen városunk védszentjének,Örményország és nemzet Apostolának, Szent Ger-ge lyn ek , kit az összes katholika egyház »világositó"mellék névvel tisztel, év fordulati ünnepét üljük,nem tehetek jobbat, nem hasznosabbat, nem a nagyszentnek tiszteletére méltóbbat s czélszerübbet, mintha nemzetünk és nemzeti egyházunk eredetét és ne-vezetesebb viszontagságait, alkalmas .elmélkedésekkiséretében , rövid vázolatban elóadom ; illendő do-lognak tartom ugyanis, hogy egy külön ajku és kii-lön egyházi intézményekkel biró egyházi község,.nemzete és egyháza mult életének némi történelmiismeretével birjen j mert nem szeretjük, nem becstíl-jük azt, mit nem ismerünk: ismernünk kell nemze-tünket, nemzeti egyházunkat, annak íntézményeit,szertartásait, hogy szeres.sük, becsüljük és tisztelet-ben tartsuk. Aztán ki az közületek, légyen az ezenegyházi községnek tagja vagy nem, ki látván azt,hogy mi a velünk együtt lakó, és minket mindenoldalról környező népektől, nem csak egy külöm-böző ajku népfelekezetet képezűnk , hanem Istenitiszteletünket is az övékétől különböző nyelven éskülönböző szertartás szerínt végezzük, - tudni neohajtaná: hol és mikor vetté légyen ezen nemzet ezenegy ház eredetét? honnan ésmikor származtunk légyene tájékokra? minő okok birhattak őseinket eredetihazájok oda hagyására, és illy messzi földön, idegen

8

ajku népek közt uj lakhelyek keresésére? Várakozás-tokat sokáig fiiggőbe nem tartom, ki mondom mind-járt kezdetben, miszerint mi "menekültek" vagyunk,és pedig nem politicai hanem vallási menekültek, mintbeszédem folytán bövebben ki fog világlani, melly-nek első részébe~ nemzetünk és egyházunk neveze-tesebb történeti 'emlékeit kezdettől a leg ujabbidőkig: másodikban pedig azon tanuságokat fogomelőadni, mellyeket a történeti emlékekből vonhatunk,és azon kőtelességeket, mellyek azokból mi reánk,kik az örmény nemzetnek és egyháznak sorsosai ésa történeti emlékeknek hagyományosai 's örököseivagyunk, háromIanak.

Eredeti hazánk nagy örményország, elő-Ásiá-nak egyik nagy kiterjedésíí és termékeny tartománya;mellyet az egykori földi Paradicsomnak folyói TigrisEuphrates és társai öntöznek 1) és a mellynek nagyszámú, a fellegekkel vetélkedő hegyeinek egyikén anagy Araraton az özön viz hullámit61 hányatott N6ebárkája nyughelyet talált"], A föld szinte mindennépeinek nemzeti hagyományai és történetirói egy-hangulag Armeniára útálnak, mint az emberi nembölcsőj ére , a nemzetek egykori szülő földére; ésdicsőségöknek tartják eredetöket onnan szármoz-tathatni.

Nemzetünk ősrégi kronikáiban pedig olvassuk,hogy Haik az örmények ősapja a Bábel tornya épi-tésénél közbe jött nyelv zavar után, családjával ésszámos hozzá csatlakozott híveivel Sennaar mezejé-ről vissza ment Ararat földére, holott is uralkodott

1) Teremtés könyve 2. F. l{. v.2) Teremtés könyve 8 F. 4. v.

9

ő, és utánna fiai és azoknak ivadéki nemzedékrőlnemzedékre szinte két ezer évig. Örmény országnakés nemzetnek a Haik nemzetségéből szármozotturalkodói az 6kor leghatalmasabb bircdalmainak ; aBabiloniaiak', Assyriusok', Medusok' és Perzsák' tő-szomszédságában, ezen első rangu nagy hatalmassá-gok ellenében, nemzeti önállásukat és függetlensé-güket állandóul fenn tudták tartani 3),és az ős előkorezen mivelt nemzeteivel polgárosodásban, mivel t-ségben béke és hadi intézményekben lépést tartot-tak 4). Ezechiel Proféta emliti: miként Ar arat lakosaia tengerek akkori királynéjával a nagy és hatalmasTyrus várossal és a Phoeniciaiakkal kereskedelmiösszeköttetésben állottak 5). I-Ierodot történet ir6pedig leirja a hajókat, mellyeken az . örményekhajdan az ország termékeit Euphrat és Tigris folyóinle Babilonba és Ninivébe szállítottak 6). A miveltségés polgárosodás magas fokár6l bizonyságot tesznekaz ókorban épűlt várak és várasok fenmaradt nagy-szerű romjai. A közlekedés, hajozás és földmiveléselőmozditására ország szerte vezetett csatornák nyo-mai. A világ színpadára utóbb fölmerűlt Romaiakkalhol békés hol háborus viszonyban éltek eleink, söt.a nag'y Tigranes alatt nem egyszer dicsőséggel mér-kőztek meg velök, és a, római császárok végre isazon joggal beérték, hogy az örmény királyok fejéremagok tennék föl a koronát 7). Sokat mondhatnék

3) 'Strabo XVI. k.

4) Mores magna ex parte Medís et Armeniis similes sunt. Strabo Xl. k,5) Ezechiel 27. F. 14. v.6) .Herodot 1. k.

7) Ad orientem plus negotii cum Armeniis .... Armenios victo rege

10

még őseinknek Krisz tus szűletése elött viselt dol-gair6l; hanem nem akarok a profán történet és po-gány világ' ezen sötétség boritotta századaibanidőzni, és sietek által menni az evangelium' világos-sága által fel világositott örményországba; itt mégcsak annyit mondván: mikép elődink szintugy minta földnek többi népei az egy zsid6t kivéve, Krieztusszűletése és az Evangelium elfogadása elött többisteneket imádtak) ugy látszik mind azonáltal hogy

. az örrnényeknél, kik az ősi tűzhelynél maradtak, ésszemközt laktak Ararat hegyével és a N6e bárkájá-val, az egy igaz Istennek ismerete és tisztelete so-káig fen tartotta magát, mivel nekik külön nemzetiisteneik nem voltak) hanem isteneiket a szomszédnépektől kölcsönözték, igya Chaldeusokt6l vették anapnak, holdnak és csillagoknak, a Perzsákt61 a'tűznek, viznek elemeknek tiszteletét, vagy is a Zo-roaster vallását, a Görögöktöl végre Jupiternek,Apoll6nak, Diánnának, Herculesnek és a többi iste-nek' tiszteletét 8).

Az evangelium örményországban hirdettetettKrisztus Urunk menybe menetele után sz. Tádé ésBertalan apostolok által, j6lehet e szent férfiakprédikálására sokan tértek az örmények közől aKrisztus hitére és megkeresztelkedtek; az iidvözitővallás mind az által nagy örményországban ekkormély gyökeret nem vert, inkább elterjedt és meg-honosult az kis örményországban, melly azon időben

,Tigrane in hoc unum servitutis genus Pompeius assuefecerat, utrectores a Nobis acciperent , Florus XIr. F. - lásd Cicero pro legeManilia. - Dio Cassius in Nerone.

S) Zela, - in ea templum est Anaitidis (Dianae) quae ab Armeniiscolitur. Strabo XIr. k.

11

római tartomány vala, és mellynek Sebaste, Meliteneés más városaiban a kereszténységnek két első száza-dában a Krisztus hitéért számosan vértanú haláltszenvedtek. 9)

Az Örményeknek átalános megtérése a keresz-tény hitre történt a IVik században 305-ben kr. után.Annak eszkö::r,lője világositó sz. Gergely volt. --Beszédem kití-(zött határit tulhaladnám , ha elmondanám mind azon csudákat, miket Isten az Ő végh~-tetlen irgalmasságának és túláradó malasztjánakteljességében az Ő hű szolgája, hitvallója és elevenvértanúja :sz. Gergely által az örmény királyonTiridatesen és a nemzeten mivelt, és a mellyek a ke-resztényeket kevéssel elébb halálra üldöző kegyetlenkirályt és nemzetet a keresztény hit elfogadásárabirtak. Valóban, ha elgondoljuk, miként egy keletiősi vallásához és szokásaihoz rendkivtíl ragaszkodó,minden oldalról több isteneket imádó népektől kör-nyezett, maga is bálványozó, akkoriban hatalmas,mintegy huszonkét millio főből álló nemzet, bálvá-nyait, melyeknek az előtt térdet s fejet hajtott, magaösszetöri, oltárait és templomait lerombolja, Kirá-lyostul népesttil sz. Gergely lábaihoz borul; el kellismernünk, mikép itt Isten {~ja, Isten rendkivüli ma- ,laszt ja, csuda ereje működött.

Ép ezen jelenetet ábrázolja az előttünk álló ol-tárkép, hol világositó sz. Gergely Euphrat vizébeszállva, a királyt, királynét, királyi ház többi tagjait,ország nagyjait, hadsereget és számtalan nép soka-ságát megkereszteli. - A' történet irók előadása

9) lásd a római Martyrologiumban,

12

szerint ezen első alkalommal körtíl belől egy millíoés négy száz ezer embert.

Az Örmény nemzet megtérése után sz. Gergely-nek és a meg tért királynak első gondja volt, akatholika egyhá,z látható fejének, a szentségesrómai Pápának legmélyebb tiszteletöket és :fiui en-gedelmességöket, Constantin Császárnak pedig az őhasonlólag csudálatos megtérése fölötti őszinte örö-miiket nyilvánitani, miért fényes kisérettel Romábamentek. Rómaból hozta sz. Gergely a patriarchalméltóságon kivűl, melly első Sz. Sylvester Pápától,ff reá és utódaira ruháztatott, azon szokásokat ésszertartásokat, mellyekben az örmény egyház min-den keleti eredetisége mellett a·nyugot római latinegyházhoz annyira hasonlit.

A szövetség, melyet ekkor a két főpap és kétkoronás-fó a hatalmuk alatt álló egyházak és biro-dalmak nevében egymásközt kötöttek, fönn állottszázadokon kereszttíl a legjóbb egyetértésben s idő];folytán nem egyszer megerősittetett; utolsó meguji-tása ez egyházi egyességnek a római egyházzaltörtént IV. Eugen romai Pápa idejében a florentiaiközönséges egyházi gyülekezetben 1439-ben Krisz-tus után 10) és csak az utóbbi századok mostohakörnyülményeinek tulajdonitható, ha mind a melletta nemzet jóval nagyobb része a katholika egyházegységétől elszakadt.

A keresztény hit felvételét követték nyombanazon áldások, melyekkel az, a polgári államokat jó-tékony hatása és befolyása által bóldogitani szokta-

10) IV Eugen Pápa Apostoli iru.ta az Örményekhez : "laetentu!: coeliet exultet terra."

13A keresztény jámborság, evangeliu mi erények, fele-baráti szeretet, szóval a hit- élet tettekben nyil-vánult. A buzg6 király, ország-nagyok, egyesek ésközségek vetélkedtek egymásközt, Isten dicsőségérea Boldogságos Szűz Anyának és Szentek tiszteletéreszebbnél szebb templomokat épiteni , azokat éksze-rekkel diszesiteui és jövedelmekkel gazdagon ellátni.A szegények, ügyefogyottak, betegek, árvák és uta-zók elfogadására és ápolására ország szerte kőr- ésárvaházak és ispotályak épültek, megtelt az országférfi és nő szerzetes rendele kolostoraival , az erdőkmagányai és saiklák üregei megnépesedtek szentéletű remetékkel. Virágzásnak indult ekkor az ör-mény irodalom is, és a IVdik és következő századok-ban Örmény országben irók éltek és munkákat írtak,mellyekhez hasonlókkal azon századokból Europamostani mivelt népei közől egy sem dicsekedhetik.A mi pedig bámulatosabb , a hitélet ezen jelenségeimutatkoztak közepette a legborzasztóbb háboruknak,miket a nemzet valaha viselt, annál borzaszt6bbakpedig, mivel vallási háboruk voltak. Milly megfog-hatatlan az Isteni bőlcseség! milly csudálatosak azIsteni Gondviselés utjai! Ázsia szivében, a keresz-ténység keleti határ szélein támaszt Ó magának egyerőteljes népet, melly századokon keresztűl előhar-czosa és védtala légyen a nyugot ázsiai és europaikereszténységnek, a melyen a hitetlenek szilaj ereje

- megtörjön ! Igen-is tisztelt Hallgat6k! azon időtől,hogy az örmények a Krisztus hitére tértek, il nemzetélete egy egész évezreden és pár századon keresztűl,nem volt egyéb, mint egy szakadatlan harcz ésháboru, az őt minden oldalról környező, a keresz-

14

tény hit elfogadásáért vesztére törő pogány, moha-medán és egyébb Ázsia belsejéből előnyomulóhitetlen népfajok számtalan csordái ellen.

Első, ki az örményeket az üdvözitő hitért had-dal megtámadta, Maximinus romai császár volt, kimint Eusebius egyházi-történet iró meg jegyzi, eg~szvirágzó római seregeket vesztett el a keresztény ör-mények ellen gondatlanul inditott és folytatott há-borúban. t t)

Ugyanazon időben másfelől a Perzsák az Örmé-nyeknek legmakacsabb és dühösebb ellenségei ron-tottak be az országba, a nemzetet fegyver erejévela keresztény vallás elhagyására, és a Zoroaster val-lása elfogadására, az elemek imádására rá hajtaniszándékozván. E' végre számtalan tííz' imádó papokatugy nevezett Mágusokat hoztak az országba, kik azUr oltárait le rombolták, és a perzsa örQk.tüz tisz-teletére ország szerte oltárokat ..emeltek, és a, földnépét a tiiz imádására kényszerítették, az ellensze-gülőket le ölték vagy rabszíjra fűzve fogságbahurczoltak. Vérbetükkel vannak megirva a nemzetévkönyveiben az üldözések, melyeket ekkor az ör-mények Sapor és Isdegerd perzsa királyok idejébenKrisztus hitéért szenvedtek. 12)

11) Bellum insuper a tyranno commotum est adversus Armenios, jaminde a priscis temporibus amieos et socios populi romani, qui cumChristiani ip si quoque essent et divinae religionis studiosissimi Deoinvisus tyr annus eos ad simulacrerum et daerrionum cultum tradu-ce re per vim conatus, pro amicis inimicos, hostes pro sociis effecit.Et ipse quidem in bello adversus Annenios una cum exercitu suovarios élades atque aerumnas pertulit. Eusebius L. 9. Cap. 8.

12) Ammian 27. k. - Cassiodor 3. k. 2. F. - Clemens Galanus, "Con-cilíatío Ecclesiae Armenae cum Romana" czimú munkájának IV. k."Sed quis non ínsuper admiretur firmissimam Armeniorum constan-

15

Ekkor támadtak a nemzet kebeléből férfiak, kika szentirás Machabaeusaihoz hasonló vallási érzfí-lettőllelkesűlve, készebbek voltak inkább meghalni,mint hazájok végromlását, nemzetük kiirtását, Istenoltárainak felforgatását, az ártatlan, vallá.sához hűnépnek fogságba hurczoltatását és le gyilkoltatásáttovább szemlélni. Fegyvert fogtak tehát és szembeszállva a Perzsa hatalommal negyven évi.legvéreng-zőbb háboru után, millyenről a Historia csak emlé-kezik , ki vívták hazájuk és vallásuk szabadságát.Krisztus ezen bajnokainak egyike és nevezetesbikevolt a hős Vártán örményország hadainak fővezére,ki nyolcvan éves korában, seregének élén vitézűl11arczolva,áruláskövetkeztében 1036 társával RI esett.

Ma nem érnérn végét beszédemnek ha csak szá-zad részét akarnám elmondani azon veszélyeknek,mellyekben nemzetünk vallásáért forgott a VIIik

században, az akkor éppen tőszomszédságában tá-madt Mohamedán hatalom és vallás elleni küzdel-meiben, melly a mint tudva van, rövid idő alattóriási mértékben növekedett és a keresztény világotelnyeléssei fenyegette.

Mit mondjak a tatárok pusztitásairól a XlIIik

. században, 1ri.kegész virágzó városok és helységeklakosságát száz ezerenként kardra hányták! Két évigkalandoztak ezen barbárok Magyar és Erdély hon-ban, és pusztaságot hagytak magok után; képzelhe-titek, mit miveltek ők egy olly szerencsétlen ország-

tiam in Cruciatlbus sbrenue toleratis pro Christo sub hoc (Sapore)Rege, haud enim Regem Arsacom solum, sed et innumerabiles inArmenia Christianos pro fide Christi dirissime excrucíavit et necitradidit Sapor.

16

ban a. hol végkép megtelepedtek, és a hol maradé-kaikban maigis fön maradtak.

Ezeket tehát elhallgatva, még csak annyit mon-dok, hogy ezen több mint ezer évi vallási küzdel-mében a nemzet v~gtére is elvérzett, királyi trónja amondott idő szak alatt háromszor forgattatott fel, akét első Izben hamvaiból ujra feltámadt, a harmadikbukásból fellábalni mind maig nem tudott.

Ezen harmadik történt 1371-ben kr. után, e-képen: A keresztes háboruk alkalmával a XI-dik ésrá következett két században, az Örmények, kik azonidőben, minden ázsiai keresztény népek közől egye-dűl állottak mégfönn és birtak külön országgal ésnemzeti királlyal, a nyugoti keresztényeket minttestvéreiket ugy tekintették, s J eruzsalem és a szentföld elfoglalásában fegyveres erővel, élelemmel,szálitással és mindennemű hadi szerekkel segitették,a· mit többek közt tanusitanak III-dik Coelestin,III-dik Innocent IV -dik Kelemen és IX-dik Gergelyrómai Pápáknak az akkori örmény királyok és Pa-triarchákhoz irt levelei mellyekben őket részint akeresztesek sikeres föl segéllésére buzditják, részintpedig az azoknak nyújtott segedelemért köszönetetmondanak, őket azért dicséretekkel és áldásokkalhalmozzák. j 3)

A fegyverek szerencséje utóbb azonban meg-változván, a keresztények Jeruzsálemet és a sz. fől-det kénytelenittettek oda hagyni, a keresztesek szö-vetségesei az Örmények pedig magokra maradtak,szemközt a nyugoti keresztényeknek általok adott

\'") Hi (Armeni) enim uni omnium transitum Alernannorum non hostium

17segedelemért , halálos ellenségeikkel a számtalanmohamedán népekkel. A' háboru súlyát., mely mostegyediH reájok nehezedett 1 megfosztva minden kűl-segits égtől sokáig hordozni nem birták, hanem avesztekre esküdt, ugyan azon egy időben, és egyértelemben, különböző oldalról az országba rontott,arab, perzsa, török és tatár népek sokaságátol aszó teljes értelmében elnyomattak, az ország mindenirányban feldulatott, a lakosok kor és nem kiilönb-ség nélkííl kardra hányattak, vérpatakok. lángbaborult és hamuvá lett városuk és helységek jelöltékaz utat melyen a barbárok haladtak. Ekkor a ki-rály is, ki 'ezen időben VI-dik Leo vala, nejével ésegyetlen leányával fogságba esett, és csak hét évmulva , első János castiliai spanyol király közbenjárására nyeré vissza szabadságát; meghaltParisbán1393-ban és eltemettetett a Coelestinusok templo-mában emeltetett királyi sirban. 14)

A hazájok ezen végromlását túl élt Örmények,kiknek a dühös ellenség fegyvere ellen, sem azerdők rengetegei sem a sziklák barlangjai biztos me-nedéket többé nem szolgáltathattak, szerencsétlenhazájokat oda hagyták, és a ki m81Te csak tudott,

incursionem sed amicorum adventum judicahant. - Nicetas Cho-niates évkönyveinek 46 lapj. »Et vero inter alia ejusdem (Armenae)Natíonís de Ecclesia, Republicaque Christiana merita illud praeci-puum ac singulari memoria dignum est, quod principibus exerciti-busque christianis saepíus olim ad occupationem Terrae Sanctaeproficiscentibus, nulla Natio, nullus Populus promptius alaoriusqueeis suppetlas tulit quam Armenii, qui viris, equis, armis, cornmeatu,consilio ac denique omni ope christianos sacro illo in bello fortissima

. ac fidelissime juverunt. XIII. Gergely Pápának 1747-ben kelt apo-stoli irata : »Romana Ecclesia."

II) Du Breuil Antiq. dc P,(ris 3. k.

18

menekíílt, sokan a Ciliciai kikötőkben hajókra szállvaaz akkor még fenn álló byzantiumi görög birodalomvárosaiba névszerint Konstantinápolyba vonultak,mások Olasz országba hajóztak és az olasz tenger-parti városokban: Velenczében, Genuában, Livor-nóban, Pisában, Anconában, Nápolyban ~s Rómában,részint maigis fen levő örmény gyarmatokat alkot-ták; mások a fekete tenger parti, és Duna mellékitartományokban kerestek magoknak menedéket;mások végre, és ezek a mi egyenes' őseink eldődinkvoltak, Ani városának az egyesűlt Perzsa és Tatártábor által történt vég elpusztitása után, áthatva akaukaziai bérczeken elébb ugyan a mai Kazán ésAstrachan orosz tartományokban telepedtek meg,ha-nem itt is a Tatároktól háborgattatva, fegyverrelutat nyitottak magoknak Critniába, hol a Germaiak-től , kiknek azon időben Crimiának Caffa nevű vá-rosa és környéke birtokában vala, a leg szrvesebbvendég szeretettel fogadtattak. 178. évig laktakCrimiában őseink, mig 1457-ben Caffa is a Tatárokáltal elfoglaltatván, az Örmények, kik az ellenségfegyverét ki kerülhették, Crimiából Lengyel or-szágba, onnan idő multával Moldovába, Bucovinábaés Oláh országba költöztek.

Megjegyzendő, mikép apáink mig Crimiában ésLengyelországban laktak, Rómával egyesült katholi-kusok voltak, valami~lt katholikusok maigis ott ma-radt atyánkfiai: Moldovaban azonban nem egyesültvallásu fejedelem és nép hatahr:,a alá kerülvén,és az ott kerabban meg telepedett Örmények is nemegyesült hitűele levén, őkis csupa tudatlanságbólezen vallást követték, és csak később Erdélyben

Hl

tértek ismét vissza a katholika Egyház kebelébe. -Átjöttek pedig Erdélybe 1672-ben Kr. után, átjöve-telük fő oka vala: hogya moldovai fejedelem és nép,az Örményeket, jólehet szintugy nem egyesülthitü-ek volnáu"ak mint ők, az örmény nyelv és ritus elha-gyására és a görög szertartás követésére kényszeri-tették, mivel pedig erre őseink rá állani se hogy semakartak, isszonyu üldözést támasztottak ellenök.Templomaikat kirabolták, drága ékszereiktől meg-fosztották, egyházi könyveiket máglyára rakvaelégették, püspökjűköt és papjaikat börtönbe vetet-ték, a gyermekeket ujból megkeresztelték, halot-taikat görög saertartás szerint temettették el, végr<~a templomoknak ágyukat szegezve azokat halomra-lőtték. Szóval az Örményeket ősrégi az okásaikból,erkölcseikből és nemzetiségökből merőben ki akar-ták vetkeztetni. Másfelől a Törökök is nagy haddalMoldovába beütvén, az Örmények hazájok esküdt el-lenségeivel találkozni itt is nem akarván, 1669 -benKr. után mint egy három ezer család a Moldova ésErdély közt fekvő havasokba vonultak; itt tartóz-kodtak eleink három esztendeig, mig 1672-ben elsőApafi Mihály akkori erdélyi fejedelem engedelmévelErdélynek a mondott havasok aljában fekvő helysé-geibe szállóttak. Apafi az uj vendégeket a kereske-dés fel virágoztatása tekintetéből a folytonos hábo-ruk miatt népességében különbenis igen megfogyat-kozott országba örömmel fogadta, azok egy részéneksaját ősi jószágát Ebesfalvát lakhelyül engedte,valamennyieket pedig különbféle szabadalmakkal éskiváltságokkal megajándékozta.

Erdély nem sokára az után, a margts dicsően') *

20uralkodó austriai ház; birtokába esvén, Nagy Leo-pold császár az Örményeknek, kik az austriai háziránti hivségöket rövid idő alatt több alkalommal,névszerint 171 t= Besztercze védelmé ben a Törökökellen részt véve, meg a Rákoczi féle forradalom ide-jében, fényesen bebizonyitották, kiváltképpen pedighalhatatlan emlékezetű Verzár, vagy amint akkornevezték Verzeresko Auxentius püspökjük érdemei-nek tekintetéből, ki az uralkodó austriai ház irántitántorithatatlan hivségéért mind a Törököktől mindpedig a Rákocziaktól különbféle méltatlanságokat éskétrendbeli sanyaru fogságot szenvedett, külön vá-ros épitésére, melly Örmény város nevet viseIne ésÖrményeké lenne, helyet adott itt Szamosujvárt.Leopold császár és apostoli király utódjai a felsé-ges austriai házból szármozott minden uralkodókegytől egyig az Örményeket legmagasabb császárikegyeikre méltatták , szabadalmakkal megajándé-kozták.

Másfelől Róma is alig hogy értesűlt őseinknekMoldovából Erdélybe történt átszállása felől, azon-nal gondoskodott arról, hogy a kath. hit egységtőleltávozott fiait az egyház kebelébeterelje, mire nézvesaját honfiakat Verzeresko Auxentiust, ki ép azonidőben a romai hit-terjesztő-társulat intézetébenhittani tanulmányait bevégezte vala, Apostoli-he-lyettes minőségben Erdélybe hozzájok le küldötte.Ezen, később örmény püspökké fel szentelt apostolilelkü férfiu több évi fár adosásainak sikerűlt elvégreaz eltévedt nyájat Krisztus aklába vissza vezetni ésa római egyházzal a katholika egység és igazságközéppontjával egyesiteni. Ugyan csak ő vólt, ki

21az általa város épitésére nyert föld területen az elsőházat épit ette , példáját nyomba követték a Beszter-czéről, Görgényből, Peteléről, Károly Fejérvárrólés más helyekről szeretett Főpásztoruk körül egybesereglett hivek, és rövid időn nőtt, épűlt és népesedetta város. Verzeresko püspök háza, melly közhagyo-mány szerint ezen templom terén vagy épen helyénállott, halála után a buzgó hivek által Főpásztoruk

) emlékezete iránti kegyeletből kápolnává alakíttatottát, és szenteltetett fel, hol sokáig isteni szolgálattartatott, mig a szerény kápolna helyén ezen pom-pás templom emelkedett.

Mig Verzeresko püspök élt, és azután is mig anemzetnek saját egyházI főnökei voltak, a nemzet-ben egyetértés, összetartás, az isteni szolgálatbanegység és egyformaság uralkodott. Az erdélyi ör-ménység, jólehet akkor is szintugy mint most el-oszolva lakott az .nrszágban , egy egészet, egy, ör-mény Compania nevezete alatt a kormány által iselismert nemzet-egyházi testületet képezett, melly,belügyeit maga intézte, a határozott évi adót kiosz- •totta, felsze~te és beszolgáltatta a császári kin~étár- ~~ba. Hasonlag adósott kiki tehetsége szerint a pűs- M \~pöki asztal, az egyháziak és isteni szolgálat illő ..~tartására, adakoztak továbbá és áldoztak a közjóra •valamenyien, valahányszor a nemzet egyházi és pol-gári érdekei megkivánták; s hogy hazafiui törekvé-seik sikeretienek nem voltak, hogy mit tehet egyet-;értés , összetartás egy aránylag kevés számu népnélis, tanusitják városunknak általuk. szerzett és nagyrészt maigis fenlevő egyházi és polgári intézményei,tanusitják az erdélyi örmény városok- és községek-

ben létező szárnos , részint magán ájtatos férfiak éscsaládok által, részint köz költségen épült templo-mok, iskolák, kérházak és egyéb jótékony intéze-tek és kegyes alapitványok.

Az erdélyi örmény szertartásu egyház, migkebeléből püspöke és egyházi főnökei voltak, köz-vetlen a római apostoli szent Szék fölügyelése .ésgondviselése alatt állott, A szentséges római Pápákegész atyai gyöngédséggel ápoltak az Ararat tövé-ből Erdély bérczei közé átültetett világosit6 sz.Gergely egyházának Rómával egyesült ezen gyenge

.növényét, növendékpapjait az apostoli szent Székköltségén növeltették és tanittatták szinte a multszázad végeig a római hit-terjeszW-társulat' világhirüintézetében. Több apostoli leiratok által intézkedtekaz iránt, hogy az erdélyi katholikus Örmények,. ~keleti örmény - egyház' szertartásait híven és sértet-Ientíl megtartsák ; tették pedig ezt a szentséges

/

romai Pápák főkép azért, hogy az Erdélylyel kelet. felől határos tartományokban, délkeleti Europaban és

It

,. • _L egészAzsiában elszórt nagy számu nem egyesült val-~Nf. lásuie""rdélyi és más katholikus Örményeknél a keleti~~ f.örmény egyház szokásait és szertartásait magais~ 6.1 tiszteletben tartja és mások által is tiszteletben tar-

tatni parancsolja, levetkezvén a Róma: ellen tápláltelőitéleteket és balvéléményeket hajlandóbbakkátétessenek a katholika igazság elfogadására.

Miután pedig Verzeresko püspök meghalt, és anemzetnek megszűntek lenni ajka és ritusa szer éntiegyházi előljárói, megszünt az egyetértés és össze-tartás a nemzetben, megszünt az egység és egyfor-maság az egyházi életben, az isteni szolgálatban.

23

Azon idő óta be állott egyházi állapotaink hasouli-tanak egy. ~zétvert nyájnak állapotához, az édesapjoktől elmaradt árva gyermekek sorsához.

Minthogy tehát a kijelelt idő óta beállott, mintszintén jelen egyházi állapotainkról mi jót, mi ör-vendetest sem mondhatok, inkább hallgatok, és végetvetve ez uttal beszédem historiai részének, átmegyekazon tanuságok előadására, melyeket a felhozotttörténeti tényekből vonhatunk, és azon kötelessé-:gekre, melyek azokból mi reánk, kik az Örménynemzetn~k és nemzeti egyháznak tagjai, sorsosai azelőadott történeti emlékeknek hagyományosai , sörökösei vagyunk, háramlanak.

A keresztény katholika religio nemzetünkbenegykoru a kereszténységgel Üdvözitőnk tanitványaisz. Tád~. és Bertalan apostolok hintették el annakmagvát Ormény országban, nevelte pedig és termé-kenyitette azt világoeitő sz. Gergely, ugy hogy akisded mag rövid időn terebélyes fává növekednékmelynek árnyéka alatt Ararat :fiai és leányjai nyu-godalmat, üdvöt és boldogságot keresnének és talál-nának. lelkeiknek ; és miután egyszer szerencsésekvoltak őseink Krisztust és az Ő menyei tanitásátmeg ismerni; miután szerencsések voltak izlelni azörömöt, vigasztalást s boldogságot, melyet az a hivőléleknek nyujt, soha többé azt el nem hagyták,

24

soha semminemű földi erő s hatalom attól őket elvonni többé nem tudta. Csak egy szóba került volnanékik üldözőik és kinzóik kezeiből szabadulni, éle-tüket és vagyonukat megmenteni, csak egy szővaljelenteni: hogy Krisztust meg tagadják, és azonnalszabadon bocsáttattak volna, nem csak, de sőt aján-dékokkal is halmoztattak volna; hanem azt soha semcselekedték, készebbek voltak a legborzasztóbb ki-nokat inkább ki állani, vagyonuktél és életöktől ismegfosztatni, mint Krisztust és az Ő religióját meg-tagadni; utóljára is midőn egy egész évezreden ke-resztül hazájuk és vallásuk szabadságáért vivottvéres harczokban elvérzettek , a hitetlenektől el bo-rittattak inkább mint legyőzettek, készebbek voltak

~hőn szeretett hazájokat oda hagyni s idegen földreismeretlen országokba költözni inkább, mint Krisztusmegtagadásával és. az üdvözitő hitnek el árulásávalélet és vagyon biztosságot magoknak alacsonyulvásárolni. Azért mondám é'h tisztelt hallgatók! mind-járt beszédem kezdetén, hogy mi menekűltek vagy-unk, nem politikai hanem" vallási menekültek!" őseink,--hogy hitöket éshitőkért minden perczben veszély-ben forgott életöket megmentsék, jöttek a világ ezenrészébe. -' Igenis szeretett Hiveim! vértanuknak éshitvallóknak vagytok ti ivadéki; mert nem nagyotmondok , ha azt álitom: hogy nincs köztetek család,melly ha le származési fáját feltudná vinni a mult szá-zadokba, tagjai közt vértanukat és hitvallókat neszámlálna, Ezt azonban nem azért mondám, hogyelbizzátok magatokat, hanem hogy őseitek példájátszem elött tartva, legyetek tiis a hitben álhatatosak,sernminemü földi .érdek, világi szerencse vagy em-

25ber i tekintet meg ne ingasson, meg ne tántoritson ahitben; hanem azért; hogy legyetek méltó fiai ésleányai, méltó unokái óseiteknek, hogy valaminthitöknek vagytok örökösi, ugy legyetek örökösei azö erényeiknek , keresztényi jámborságuknak , hogyéljen bennetek is a hit, és tettekben nyilvánúljon,valamint élt ö bennek és nyilvánult kegyes jámboréletben és tettekben.

A keresztény katholika hittel egykoru továbbánemzetünknél a nemzeti egyházi szertartás, vagyisazon szokás, melynél fogva az örmény egyház azisteni tiszt eletet a kereszténység kezdete óta örménynyelven, Örmények apostola vilagositó szerit Ger-gely s hivatali utódai', örmény egyház Pátriarcháiés szent Atyái által szervezett rend és modor szerÍntvégzi. Őseink egyházuk ezen ritka kiváltságát min-den idők és körűlmények közt leg drágább kincsgyal'!.ánt őrizték és fenn tartották; utolsó vándorlá-sokis Moldovából Erdélybe, mint a maga helyénelőadtam, főleg ezen ős régi hagyományok, egyháziintézmények és szokások megmentése végett történt,sőt midőn Erdélybe is át. jöttek és utób bis, midőn akatholika egyházba léptek" magoknak ki kötötték,miszerint nékik az uj hazában és a katholika egy-házban eredeti szokásaik és szertartásaik szerintélni megengedtessék , mi nékik mind a szentségesrómai Pápák, mind pedig a felséges apostoli k~rá-ly ok és fejedelmek által biztositatott. t5)

15) Sacra Congregatio dc Propaganda Fide annuente Sanctissimo de-crevít ; ne dc cetero Armenis cunctis sive laicis sive ecclesiasticissaecularibus quam regularibus ad latinum ritum quacUl1que dccausa sine speciali Sedis Apostolicae licentia transiré liceat et pro-

26

Nincs is példánk rá a múlt század végéig, hogyörmény, Erdélyben más mint örmény rítust köve-tett volna, de visszont nincs példánk reá, hogyörmény, Erdélyben, mig r itusá] követte vegyes há-zasságra lépett, gyermekeinek más, mint katholikavallásban neveltetésébe bele egyezett, vagy épenvallását elhagyta volna, mint ez az utóbbi időkbenfájdalom! nem eggyel és nem egyszer megtörtént.

Nekünk egyébaránt egyéb okaink is vannakősi intézményeink, hagyományaink és egyházi szerttartásaink mellett híven megmaradni: mi .t. i. nemegyedűl állunk széles e világon a keleti örményegyháznak és nemzetnek tagjai, mi egy kis töre-dékét képezzük a török, orosz és perzsa biroda-lomban szélesen elterjedt és egész Indiáig el ágazottörmény egyháznak és nemzetnek, melynek fájda-lom! egy igen kicsiny része vallja a katholika hitet,j6val nagyobb része a római katholika egyház egy-ségétől el szakadt tévelygésben él, hogy számokkalfejezzem ki magam: a katholikus örmények számaalig tesz két száz ezeret, midőn a nem egyesültekénégy milli6 öt száz ezernél többre tétetile

inde omnibus Archiepiscopis, Episcopis et Officialibus Armenorumunitorum districte praecipiendo mandavít , ne deinceps licentias prohujusmodi transitu subditis suis cujuscunque gradus et conditionisexistant, concedere praesumant ; et Archiepiscopis, Epíscopís, et aliisPraelatis latinis et eorum Officialibus, ne deinceps Annenos prae-dictos unitos ad latinum ritum transiré volentes, quo vis praetextuaut causa etiam cum llcentda Armenorum Praelatorum suorum reci-pere audeant sub poena nullitatis actus. die 2. april. 1699, -Antoine a keresztények szertartásairol irt Értekezésében,

VI. Károly Császár 1726, '} Szamosujváriaknák adott Pri vi-legiumában többek közt olvassuk: Cuj us (Episcopi, 'I'ranssilvanien-sis) Officií erit invigilare, utrum ritus armeno catholicus debitcibidem (Armenopoli) et alibi observetur,

27

Ezen eltévedt testvéreinkről, atyánkfiairól megfeledkeznünk nem illik, nem szabad, és ha üdvö ssé-göket másképpen munkálni nem áll hatalmunkban,ha őket a katholikaegyháznak máskép megnyerninem tudjuk, igyekezzünk legalább példánk általőket megnyerni, és ne idegenitsük el őket a katho-lika egyháztól, keleti szertartásaink elhanyagolásaáltal, melyekhez ők rendkivül ragaszkodnak, és amelyekben ők vilagositó szent Gergely vallásánaklényegét helyheztetik. Mert tudnunk kell, mondXIV-ik Benedek Pápa a keleti Missionariusokhoz irtlevelében: "hogy a keleti népeket mi sem tartóz-tatja vissza inkább a római egyházzali egyesüléstől,mint abbeli aggodalmuk, miként ha Rómával egye-sülnek, vesztik 'rítusokat, vesztik nemzetiségőket,mir e nézt, mit sem mulaszt-el Róma maga részéről,hogya keletieknek ezen aggo dalmát eloszlassza ésőket ebben a-tekintetben meg nyugtassa, i6)

A régletünt nemzeti nagyság és dicsőség felemlitéséből az általam előadott történeti vázolatban,még más erkölcsi tanuságokat is· merithetünk: misem tünteti t. i. világosabban szemiink elébe a földinagyságnak. dicsőségnek és átalában minden földi.dolgoknak mulandóságát, állhatatlanságát, .mint ahistoriai emlékezetek, mint vissza tekintés az egykorvirágzott de már politikai jelentőségüket vesztettnemzetek múlt életébe; meg győz e minket arról;hogy nincs e' földön maradandó városunk, Továbbhárom ezer évnél állott egykor és virágz ott Ázsiaszivében az örmény birodalom, és elenyészett; egy

16) XIV -ik Benedek kőrlevele : "Allatae sunt.«

28

nyorilol'U falu és egy kisszerű templom, építve azonvetem fölébe, mellybe világosit6 sz. Gergely a mégpogány király által vettetett, jelölik a helyet a holegykor Örményország fővárosa Artaxata állott.Romok, roppant kiterjedésben boritják anagy Ararátaljaban azon helyet, hol egykor a mi eredeti szülővárosunk Áni feküdt. Ani előázsiának a közép kor-ban egyik leg nagyobb városa, mely hiteles iróktanutétele szerint , ez er egy templomot, száz ezerházat, és egy ~illi6nál több lakost számlált, mostromban .hever , egy lélek sem lakja azt, borzaszt6halál csendesség uralkodik a nagyszertí romok fe-lett 17). Hol vannak a hajdan-kornak ezeknél mégsokkal nevezetesebb városai? hol Ninive, hol Báby-Ion, hol 'I'yrus ? melyek piaczait őseink egykor lá-togatták; elttíntek l nincsenek többé! a mi több, eltűntek nem csak a városok, hanem eltüntek a népek-is, melyek azokat lakták, s eltünt volna kétségkivíílnemzetünk is a népek sorából és a világ seinpadéröl,ha azt a keresztény vallás és annak j6tékony intéz-ményei a vég enyészettől, vagy az arab, török,perzsa és más nichamedán népekhe való bele olva-dástől meg nem 6vják.

Nemzetünk múlt viszontagság-teljes életébőlvigasztalást merithetűnk az élet különbféle \ viszon-tagságaiban, vigasztalást akkor is, ha valamely rend-kivííli csapás, szerencsétlenség ér benníínket .. Nagyvolt a csapás, nagy a szerencsétlenség, mely két év-vel ez elött érte városunkat, annak egy igen szép

17) In Armerria est civitas nobilis, quac Ani vocatur, ubi sunt milleEcclesiae, ac centum mille familiac quam Tatari ceperunt in 12dicbus. - Vincentius Bellov. Histori. 30. könyv.

29részét elhamvasztván és sok becsülete polsgárnaknagy fáradtsággal szerzett vagyonát, több évi keres-ményének gyömölcsét megsernmisitvén ; hanem gon-dolj uk el tisztelt Hallgat6k! hányszor nem láttákapáínk ősi honjukban és az általam elbeszélt hosszasvándorlás ideje alatt lakhelyeiket a tűzze] vassalmindent pusztit6 ellenség által felperzseltetn!, hány-szor nem látták édes övéiket legköz-elebbi véreiketés rokonikat szemeik elött fel konczoltatni, vagy ahalálnál is rosszabb fogságba hurczoltatni! Titeket,hála Istennek! ilyes-mi nem ért, és őrizzen is megatt61 a Mindenhat6. Ti Isten oltalma és az austriaisasok szárnyai alatt békét és nyugalmat élveztek,életetek és vagyonotok bátorságban vagyon.

Apáinkat az együtt kiállott viszontagságok,szenvedések, csapások összetart6kká tették, egy nép-családdá olvasztották, ugy hogy ők egymást ugysz-eretnék mint testvérek, s egymásért és a közj6értáldozni készek volnának. Vajha közös őseink,egykor együtt kiállott viszontagaágainak általamtörtént fel említése képes volna az unokákban kissémegtágult hazafiui és testvéri szeretetnek kapcsaitszorosab bra fűzni!! -

Apáink, kik midőn Erdélybe jöttek, lakhelyeknélkül szűkölködtek , egyetértés, hazafiui szeretet,egyesített erő és áldozat által, nem csak helyet tudtakegy külön nemzeti város épitésére nyerni; hanem anyert, az elött puszta helyen csinos várost tudtaképíteni. Apáinknak vallásos buzgalma Isten dicső-ségére ezen nagy és felséges szentegyházat alapjá-b61 föl tudta épiteni, mi a fenn levő várost és tem-plomot .fenntartani és mindkettöt a mint őseinktől

30

vettük utódainknak által adni, egyh{tzunk időnkéntfölmerülő szükségeit fed ezni nem tudnánk!? - Haj danmagán Istenfélő férfiak és családok saját költségüköntemplomot építeni, kórházat állitani és alapitani tud-tak; mi városunk szegényeiről, betegeiről és árváirelkik véreink és atyánkfiai, gondoskodni nem tudnánk!?

Avagy fogja valaki közőletek talán mondanikönnyü volt apáinknak, mert ők boldogabb időkbenéltek és inkább volt módjok benne. Hogy az időkváltoztak valamint minden változik a nap alatt: megengedem, de hogy apáinknak több m6djoklettvolnaj6tékony köz. czélokra áldozni? szabad legyen kétel-kednem, és ha csak ugyan volt m6djuk, volt azért, .mert az élőhit, egyetértés és akarat tudott médokatteremteni; "bizony bizony mondom néktek: légyenbennetek is élő hit, felébaráti szeretet, jő szív és el-szánt akarat, és találtok médokat jót tenni, köz jóra

Iáldozni." .

Hanem befejezem már igenis hosszura terjedtbeszédemet, miután nemzetünk és nemzeti egyházunkeredetét és nevezetesebb viszontagságaitfő vonások-ban előadtam, és megmutattam: miszerint mi csakugyan menekültek vagyunk még pedig inkáb b vallásimint politikai menekültek, miután előadtam: hogynemzetünk a kereszté allás védelméért és annakérdekében a hitetlenek Elllen vivott több mint ezerévi küzdelmeiben vérzett el, és ennek következtébenhagyták oda őseink eredeti honjukat és költöztekezen tájékokra. Jelen alkalommal nemzeti történel-münket leg nagyobb általánosságban ismertettemmeg veletek, részletességekbe nem bocsátkoztam,jövő és a rá következő években, ha Isten is ugy akarja,

31nemzetünk vallási és polgári életének egyes pontjaités történelmi nevezetességíí eseményeit fogom meg

ismertetni.Felüthetjük bátran tisztelt Hallgatók! a törté-

netek évkőnyveit , és visszatekinthetünk nemzetünkmult életébe, mit SBm találunk abban, min okunk le-hetne elpirúlni, hanem igenis sokat, mi dicsőségünkre,vigasztalásunkra és tanúságunkra szolgálhat. Haza-fiuság és polgári erények, vallásosság és keresztényjámborság voltak fő jellemvonásai nemzetünknekminden időben, és azok hála Istennek! mind maig;egy piszok egy folt nem bélyegzi a történetekbennemzetünk multját, politikai vagy egyházi életét.

Alkotója pedig és megmentője nemzetünk mindkét nembeli életének világosit6 sz. Gergely; ha Őnem lessz, ha Isten véghetetlen irgalmában Őt nemze-tünknek nem adja, rég eltüntünk volna miis a népeksorából, és az egykor szomszéd népek sorsára jutot-tunk volna. Az Őszelleme lelkesitette őseÍnket val-lási harczaikban, vigasztalta szenvedéseikbéii. Az Őlelke lebeg és őrködik mind maig nemzetünkön.egyházunkon, egyházi szertartásainkon és intézmé-nyeinken, melyeknek szerzője, és melyekbe Istentőlihletett lelkét öntötte.

Tiszteljük szeretett Hiveim! nemzetünk ezennagy Apostolát, legnagyobb jőltevőjet , kinek Istenután nemzeti megmaradásunkat, vallásunkat s egy-házi intézményeinket köszönhetjük.

Most borúljunk térdre tisztelt Hallgatóim! imád-juk és áldjuk a Mindenhatőt, ki nemzetünknek szentGergelyben egy fényesen világit6 napot, egy égőszövétneket adott, melynek világ-ánál a világ világos-

32ságát az örök igazságot Jézus Krisztust meg isiner-tük, kérjük a Mindenhatót hogy világositó sz. G~r-gely érdemeiért és az Ő esedezésére vegye oltalmábanemzetünket, egyházunkat, városunkat és városunkminden ajku és rendű lakosit. - Kérjük a Minden-hatót, hogy oszlassa el a setétség és tudatlanságfellegeit és világositsa fel a hit egységétől el szakadtatyánkfiainak elméjét, hogy ismerjék el ök is a ka-tholika hit igazságát, és térjenek az igaz egyházba,melyet Krisztus szerzett, és melyet világositó szentGergely nemzetünkben alapitott. Kérjük végre aMindenhatót, hogya hit világa, melyet ezen nagySzent gyujtott szfvünkben, soha el ne homályösod-jék , hanem égjen lánggal és ·lobogjon állandóul ésgyúlassza szivűnket Isten és felebarátunk szeréte-tére és vezéreljen "nket földi vándorlásunk után azörök világdj(;;ágba az örök életbe Amen.

L MTA BTK TTI

1111111111111111111100018405