A démosz küzdelme a hatalomért

ATHÉN

• Attikai-félsziget• lakói: iónok• A mükénei világ egyik legfontosabb

erődített városa• nem vett részt a gyarmatosításban, ennek

ellenére kereskedett, kézműipara fejlődött• Kikötője: Pireusz• Fontos uralkodója: Thészeusz• Nemzetségi arisztokrácia (arisztoi=kiváló)

kiszorítja a királyt a hatalomból, és helyét választott képviselő: arkhón veszi át

• Társadalmi feszültségeket a görög gyarmatosítás oldotta meg megjelent az olcsó Kis-Ázsiából származó gabona

• Arisztokrácia élelmiszer-monopóliumát érzékenyen érintette

• A középréteg (démosz=nép): kereskedők, kézművesek, hajósok, földművesek száma, gazdasági súlya nőtt, a nemzetségi arisztokraták hatalma úgy csökkent.

Arisztokrácia és a démosz küzdelme

• királyság megszűnését követően az arkhón (először 1, majd 3, végül 9, majd 10) kezébe került a hatalom → legfontosabb hivatali tisztség

• kezdetben életük végéig, majd 10 évre, később évente választották

• arkhóni tisztséget csak arisztokraták tölthették be

• Legfőbb bírói testület, az areioszpagosz (Árész-dombján) tagjai a volt arkhónok→ végrehajtás

• államforma → arisztokratikus köztársaság

• démosz nem rendelkezik politikai jogokkal, még a meggazdagodott kereskedők és iparosok sem

• földművesek jelentős részét még mindig az adósrabszolgaság fenyegeti

Kr.e VIII-VII. században Hellaszban megjelenik a türannisz (egyeduralom) intézménye, mely a rendet próbálta fenntartani az arisztokrácia és a démosz között. A türannosz (egyeduralkodó) általában olyan arisztokrata volt, aki a démosz érdekeit képviselte.

Drakón (sárkány) arkhón, i.e. 621Drakón (sárkány) arkhón, i.e. 621

• démosz ↔ arisztokrácia ellentéteinek csillapítására

• szigorú törvények írásba foglalása „drákói szigor”• ezek a törvények az arisztokraták érdekeit

védték• eddig szokásjog alapján ítélkeztek, írott törvény

gátat szabott az önkényeskedésnek• Lehetőséget adott a törvény előtti

egyenlőségnek

Szolón – Kr.e. 594.

arkhón

• eltörölte az adósrabszolgaságot, felszabadította az adósrabszolgákat

• elengedte az adósságokat, teherlerázás = szeiszaktheia

• Megtiltotta, hogy jövőben úgy adjanak kölcsön, hogy valaki adósrabszolga lehessen

• politikai jogok alapja a származás helyett a vagyon lett (1 mérő gabona=52,2 liter, 1 mérő olaj = 39,4 liter)

• lakosságot vagyoni helyzet alapján 4 csoportba osztotta

• meghatározta az egyes csoportokba tartozók milyen hivatalt tölthetnek be

4 vagyoni csoport, jövedelem alapján1. 500 mérősök (500 mérő feletti gabona, olaj, bor):

háborúban lovaskatonák, kötelesek az államköltségekhez pénzben hozzájárulni (leiturgia), közülük kerültek ki az arkhónok

2. Lovasok/Hippeisz (ló v. 300-500 mérő gabona, olaj, bor): ők is lovas katonák voltak

3. Ökörfogatosok/zengiták (200-300 mérő gabona, olaj, bor) gyalogos katonák: hopliták (nehézfegyverzetű gyalogság) voltak a háborúban

4. Napszámosok/thészek (200 mérő alatti jövedelem) semmiféle tisztséget nem viselhetnek, csupán népgyűlés tagjai és ítélkezés alapján szólhatnak bele az állam ügyeibe, könnyűfegyverzetű gyalogosok a háborúban

• E besorolás szerint történt az adófizetés, a tisztségviselés és a katonáskodás egyaránt. Erre azért volt szükség, mert sem a tisztségek betöltéséért, sem a katonáskodásért nem járt fizetség, mindenkinek a saját jövedelméből kellett megélnie.

• Eme besorolás miatt nevezzük a szolóni alkotmányt timokratikusnak. A szó azt jelenti, hogy az egyénnek a jogai a vagyonától függenek, vagyis a gazdagok érdekeit szolgálja, ugyanis az első osztályokba ebből kifolyólag már nem csak az arisztokraták tartoztak, hanem a gazdag kereskedők és iparosok is.

• növeli a népgyűlés (ekklészia) hatáskörét → legszegényebb polgárok is részt vehettek, évente 4x üléseztek, 20 év feletti athéni polgár lehet a tagja

• A népgyűlésből a buléba (400-ak tanácsa) az első 3 vagyonosztály szerint lehetett küldeni képviselőket. (Logikus, hogy az 500-asok közül többen voltak képviselve)

• Areioszpagosz tanácsa (volt arkhónok tanácsa) - a végrehajtás, a törvény őrei

• sztratégosz: katonai tisztség(10 fő) tényleges vezető

• arkhón: legfontosabb hivatali tisztség (9 fő)• héliaia: esküdtbíróság (6000 fő – sorsolással)

• Szolón, olyan alkotmányt tartott ideálisnak és az egyedüli helyesnek, ahol az ember szabad, az egyénnek joga és kötelessége a véleménynyilvánítás, de az illető felelősségre vonható szavaiért és tetteiért, vagyis a közösség és az egyén viszonya kölcsönös.

• Csak az athéni születésű férfiak vehettek részt a politikai életben, más poliszból betelepülő idegenek (metoikosz) nem. A metoikoszok elé gazdasági akadályokat nem gördített.

• Demokrácia (népuralom) alapját teremtette meg

• Demokrácia → olyan politikai berendezkedés, amelyben az államhatalom (törvényhozás, kormányzás, bíráskodás) nem az uralkodó vagy egy kiváltságos réteg, hanem a nép kezében van

Szolón idején az athéni politika Szolón idején az athéni politika és társadalomés társadalom

A Türannisz = zsarnokuralom (Kr.e 560-510.)• A probléma, hogy az arisztokraták elvesztik

egyedi jogaikat, a démosz pedig keveselte azt• hatalmi űr » egyes politikusok egyeduralomra

törnek• türannisz: zsarnokság, türannosz: zsarnok• Peiszisztratosz (560-527) támogatta a démoszt• (arisztokrata származású) magához ragadta a

hatalmat → zsarnokság (türannisz)• ellenálló arisztokraták földjeit (megöltek v.

elmenekültek) kiosztotta a démosz között, hogy növelje támogatói számát, általános jövedelemadót vezetett be, állandó hadsereget hozott létre

• Óriási építkezések (templomok, kikötő, vízvezetékek)

• Vidékre „kiszálló” bíróságok.• Adót vezetett be, amiből építkezéseit fedezte

(templom, vízvezeték, városfal)• Építkezés → növeli tekintélyét, munkát jelent a

démosznak (kézművesek)• Fejlődött Athén gazdasága• Halála után nem sokáig áll fenn a türannosz

rendszere.• Merénylet fiai ellen – a démosz elüldözi őket

(Hippiász és Hipparkhosz).

Kleiszthenész arkhón, i.e. 508

• Származás, vagy vagyoni besorolás helyett a területi besorolás vált a tisztségek betöltésének az alapjává, ezzel a démosz vezető szerepét biztosította.

• 1 kerület (phülé) (szárazföldi, tengerparti, városi)

• összesen 10 kerület volt

Kleiszthenész területi beosztásaKleiszthenész területi beosztása

• Elkülönítette a törvényhozást, a végrehajtást és a bíráskodást (ekklészia, bulé, Areioszpagosz, sztratégoszok, heliaia).

• Politikai egység jött létre a démosz vezetésével.

• Bevezette a cserépszavazást az egyeduralom visszajövetele ellen.

Népgyűlés = EKKLÉSZIA

• legfőbb hatalom

• minden athéni polgár részt vehetett

• tv.hozás, háború-béke kérdésében dönt

• minden fontos ügyben a döntő szó kimondása

• sűrűn ülésezett, de nem folyamatosan

Ötszázak tanácsa = BULÉ

• tagjait a területi felosztás alapján sorsolták

• Törvényjavaslatokat tett a népgyűlésnek

• kisebb jelentőségű kérdésekben dönthetett

Esküdtbíróság = héliaia

• 6000 fő, sorsolással

• fellebbviteli bíróság

• arkhóni ítéleteket vizsgálta felül

Areioszpagosz

• volt arkhónok tanácsának feladata a tisztviselők ellenőrzésére szűkült

Sztratégosz (katonai vezető)

• nem sorsolták, hanem választották

• állam tényleges vezetője (10 fő)

• 1 éves hivatali idejük többször meghosszabbítható a többi tisztséggel ellentétben

Cserépszavazás (osztrakiszmosz)

• zsarnokság újjáéledésének megakadályozása

• ha valakiről úgy gondolták, hogy zsarnokságra tör, cserépszavazással 10 évre elűzhették Athénból (vagyona megmaradt)

• 6000 szavazat kellett, hogy a szavazás érvényes legyen

Kleiszthenész idején az athéni politika és Kleiszthenész idején az athéni politika és társadalomtársadalom

Az athéni társadalom és a kleiszthenészi alkotmány