a családi alkotmány‘adás_dr... · alapvetések a családi alkotmány, mint szükséglet a...
TRANSCRIPT
A családi alkotmányISMERKEDÉS EGY ÚJ TÁRSADALMI ÉS JOGI
JELENSÉGGEL
dr. Barkassy-Grünfeld Loránd
Főbb témakörök
• Alapvetések
• Alkotási folyamat
• Családi alkotmány tartalma
• Összegzés
Alapvetéseka családi alkotmány fogalma
• A családi alkotmány (karta, protokoll, szerződés) egy írásba foglalt nyilatkozat, vagy több szerződő fél részéről megkötött szerződés;
• célja, hogy rögzítse a család kulturális és szellemi örökségét, a család
jövőbeni gazdasági reményeit és ambícióit, valamint mindezek
eléréséhez szükséges eljárásrendet, szabályokat;
• tartalmazza családi küldetéstudat megfogalmazását;
• a bonyolulttá vált családi és vagyoni viszonyok szabályozott rendben
történő kezelését;
• a családi alkotmány teremti meg a család, a családi vállalkozás és a
külvilág közötti viszonyrendszert.
Alapvetéseka családi alkotmány, mint szükséglet
A családi „jogalkotás” szükségességének hátterében álló tényezők:
• a családi viszonyok és a családi vállalkozás komplexitásának,
volumenének növekedése;
• a családi vagyon, családi jólét védelmének szüksége;
• a vagyonmegóvás, és vagyongyarapítás intézményesítése;
• a családi vállalkozás vezetésében, irányításában való generációváltás
aktuálissá válása.
Alapvetéseka családi alkotmány, mint szükséglet
Kérdések, melyekre adekvát választ adhat a családi alkotmány:
• A családi vállalkozást családi tulajdonban kell tartani mindenáron?
• Milyen körülmények között mikor lenne érdemes megfontolni a
vállalkozás eladását, vagy külső befektetők bevonását?
• A családtagok vajon egyezően látják a család jövőjét?
• A családtagok mely időpontban szerezzenek jogosultságot arra, hogy
részesedést szerezzenek a családi vállalkozásban?
Alapvetéseka családi alkotmány, mint szükséglet
Kérdések, melyekre adekvát választ adhat a családi alkotmány:
• A családi vállalkozásban lévő részesedés átruházását érintően szükségesek
korlátozások?
• A családtagok vállalkozásban való alkalmazásának mik a kritériumai?
• A következő generációnak milyen feladatai lennének a vállalkozást és a
családi jólét fenntartását illetően?
• A fiatalabb családtagoknak szüksége van mentorállásra ahhoz, hogy
elsajátítsák a család vezetéséhez szükséges ismereteket, és megismerjék
annak eljárásrendjét?
Alapvetéseka családi alkotmány, mint szükséglet
Kérdések, melyekre adekvát választ adhat a családi alkotmány:
• A mentoroknak mely szempontok menték végezzék feladatukat?
• A család vezetésének eljárásrendje miként kerüljön meghatározásra, ki
vezesse a családot?
• A vezetőnek milyen kritériumoknak kell megfelelni, és mikor jön el a
vezetőváltás ideje?
• Amennyiben a vezetőség testületben működik, a családtagoknak
többségben kell lenniük?
Alapvetéseka családi alkotmány, mint szükséglet
Kérdések, melyekre adekvát választ adhat a családi alkotmány:
• Amennyiben a családtagok földrajzilag elszórtan élnek egymástól távol, a
vezetés eljárásrendje ezt miként kezelheti?
• Mely esetekben szükséges nem családtagokat, külső szakértőket,
tanácsadókat bevonni egyes családi ügyekbe?
• …………….
Alapvetéseka családi alkotmány normativitása
Normatív jelleg:
• A családi alkotmány jogi kötőerejétől függetlenül normatív jellegű. A
normativitása annyit jelent, hogy a családi alkotmány minden esetben
rendelkezéseket tartalmaz. Elrendeli, hogy mi legyen („Soll”).
• Minden norma egyben értelmezési séma is. Egy szerződéskötés attól lesz
több, mint egy levélváltás, hogy a Polgári Törvénykönyv irányadó
rendelkezései alá esik. (Hans Kelsen: Tiszta jogtan)
• A jogi norma három szerkezeti eleme: hipotézis, diszpozíció,
jogkövetkezmény
Alapvetéseka családi alkotmány normativitása
Normatív jelleg:
• A családi alkotmány csak akkor tekinthető jogi normának, amennyiben
jogkövetkezményt is tartalmaz, vagyis a rendelkezését megsértőkkel
szemben szankciót helyez kilátásba, amit végre is hajt. (lex imperfecta).
A családi alkotmány jogi megítélése:
• A pozitív jogi normatan szerint a jogi norma érvényét egy másik jogi
normától eredeztetheti, amely elvezet egészen egy feltételezett
alapnormáig (Grundnorm). Egy állam alkotmánya vagy alaptörvénye a
jogszabályok hierarchiájában első helyen áll.
Alapvetéseka családi alkotmány normativitása
A családi alkotmány jogi megítélése:
• A családi alkotmány tartalmát tekintve hasonlít egy állam alkotmányára,
jogalkotási szempontból azonban messziről sem.
• A családi alkotmány formáját tekintve lehet jognyilatkozat vagy
szerződés.
• Jogszabály családi alkotmányhoz, mint jognyilatkozathoz nem fűz
joghatályt (esetleges kodifikációs javaslat).
• A családi alkotmány így gyakran nem bír jogi kötőerővel. Az abban
foglaltak csupán iránymutatással szolgálhatnak a családtagok számára.
Alapvetéseka családi alkotmány normativitása
A családi alkotmány jogi megítélése:
• A jogi kötőerővel nem rendelkező családi alkotmányoknak is lehetnek
jogi következményeik. A családi alkotmány ezért minden esetben jogilag
releváns.
• A családi alkotmány rendelkezhet jogi kötőerővel, így annak
rendelkezései kikényszeríthetők, amennyiben szerződéses formában
születik.
• A szerződések konszenzuál ügyletek, relatív jogviszonyt keletkeztetnek,
amely csak a felek között teremt jogi kötőerőt.
Alapvetéseklegfőbb princípiumok
• Családi ethos meghatározása, a családi ethos-nak megfelelő
magatartás megkövetelése a család valamennyi tagjától;
• Iskolai előmenetel, megfelelő neveltetés elvárása;
• Utódlás generális elveinek lefektetése;
• A család, a családi vagyon és a családi vállalkozások
hatékony működtetését szolgáló szervezet meghatározása.
Alkotási folyamatprimus aquirens szerepe
Primus aquirens:
• A családi vagyon megteremtésében és a családi vállalkozás
megalapításában legnagyobb szerepet betöltő családfő.
• Tipikusan akkor jut kiemelt szerephez, ha már első generációs
szükségletként jelentkezik a családi alkotmány bevezetésének igénye.
• A hazai viszonyokat figyelembe véve, Magyarországon az első
generációra hárul a feladat.
Alkotási folyamata többi családtag és a külső szakértő szerepe
Többi családtag:
• Az alkotási folyamatba véleményezőként való bevonás, javaslattétel és
ajánlások megfogalmazása a tartalmi elemeket illetően.
Terminológia:
• A jövőbeli remények, elvárások, ambíciók, a családi értékek, célok
sajátságos megfogalmazása családonként eltérő;
• a családi önazonosságot kifejező tartalmi elemek kidolgozása;
Alkotási folyamata többi családtag és a külső szakértő szerepe
Terminológia:
• a családi alkotmány megszövegezése jogalkotási, okirat szerkesztési
feladat, így mindenképpen jogászi szakértelmet igényel.
Legitimitás:
• Szakértő elemek bevonása emeli az okirat szakmai színvonalát;
• Családon kívüli tényező javíthatja az okirat családtagok részéről való
befogadását.
Alkotási folyamataz első aláírók
Legitimitás és az aláírók személye:
• Az aláírók személye nagyban függ attól, hogy kik kerültek bevonásra az okirat
megalkotásában;
• jellemzően a primus aquirens ragadja magához az okirat „jegyzésének” jogát;
• ajánlatos azonban valamennyi felnőtt családtagot és a többi érintettet is
felsorakoztatni az aláírók között;
• a családi alkotmány legitimitását erősíti az aláírók széles bázisa;
• végezetül pedig az aláírók, mint szerződéses felek kiszélesítik az alkotmány
személyi hatályát, ezáltal növelik jogi jelentőségét és kötőerejét.
A családi alkotmány tartalmadöntéshozatal
Feladatkörök elosztása családon belül:
• A családi viszonyokkal kapcsolatos döntések meghozatalában egyes
családtagok különböző funkciókat kaphatnak.
• Két alapvető döntéshozatali kategória: az ellenőrzés és az elosztás.
• Mindkettőt döntéshozó szervek gyakorolhatják, és a Családi Tanács felügyeletet
gyakorolhat mindkettő fölött.
Ellenőrzési funkció:
• Ide tartozik alapvetően szavazati jogok különféle döntési fórumokon való aktív
gyakorlása és ellenőrzése. Ez tulajdonképpen maga a döntéshozatal.
A családi alkotmány tartalmadöntéshozatal
Elosztó funkció:
• A családi vagyon és a családi vállalkozásban előállt javak családtagok közötti
elosztásában való döntéshozatal.
A családi alkotmány tartalmabizottsági rendszer
Bizottsági struktúra:
• A funkciók és jogkörök elosztása hatékony irányítást tesz lehetővé (állami
vezetési modell).
• Bizottsági struktúrán belüli két főkategória: Családi Gyűlés és a Családi Tanács
Családi Gyűlés:
• A család legfőbb döntéshozatali fóruma.
• Meg kell határozni a jogköröket, a összehívás gyakoriságát, eljárásrendjét.
Családi Tanács:
• Végrehajtó funkció az különböző szervek feletti ellenőrzés és a javak elosztása
fölött.
A családi alkotmány tartalmaelosztási rendszer
Kritériumok:
• A javak elosztásánál elsődlegesen a feltételrendszert és a vezérelveket kell
lefektetni.
Szabályozási területek:
• Családi vagyon megóvásának eszközrendszere: pl.: egyes családtagok
túlköltekezésének megfékezése;
• túlköltekezés fogalmának meghatározása;
• az elvárt életszínvonal meghatározása;
• tandíjak, egészségügyi szolgáltatások igénybevételének költségei, biztosítások;
• beruházások engedélyezése, tőkebefektetések;
• öröklési jogi kérdések;
• társaságokban való részesedésszerzés, nyereségben való részesedés; egyéb
juttatások.
A családi alkotmány tartalmavitarendezés
Döntőbizottsági klauzula:
• A családi alkotmány egyik talán legfontosabb rendelkezése;
• lényege: a rendes bíróság előtti jogviták kedvezőtlen hatásainak elkerülése.
Szabályozási területek:
• Tárgyi és személyi hatáskör;
• vitarendezési eljárásrend, így különösen:
• családi döntnökök körének meghatározása;
• az eljáró tanács összetétele, „választottbírók” delegálása;
• jogorvoslati lehetőségek (rendes bírósági vagy választottbírósági út
igénybevétele)
Összegzés
• Magyarországon a piacgazdaság és a magántulajdon
intézményének bevezetése okán bonyolultabbá váltak a
családi vagyoni viszonyok.
• A magántulajdon intézményesítése és a vállalkozási szabadság
bevezetése óta eltelt idő indokolja a családi vállalkozások
generációváltását.
• A családi alkotmány kitűnő eszköz személyi és vagyoni
viszonyok családon belüli rendezéséhez, a családi vállalkozás
átadásának lebonyolításához és a család jövőjének megóvásához.