5 2 . OSZTROUMOV:

A BURZSOÁ BŰNÜGYI STATISZTIKA REAKCIÓS JELLEGE*

i . • ,

A burzsoá tudósok a statisztikát apologet ikus céljaikra használják f e l és a kap i t a l i zmus törvényeit úgy t ek in t i k , m i n t h a azok örökkévalók, megváltoztathatatlanok és m i n d e n embe r i társadalomra egyformán j e l ­lemzők volnának. A burzsoá statisztikát a mennyiség bálványozása, a m a t e m a t i k a i fo rma l i zmus , a tanulmányozott fo lyama tok a n y a g i termé­szetének lebecsülése j e l l e m z i .

A z i l y e n „módszertan" alkalmazása adja m e g a burzsoá s t a t i s z t iku ­soknak azt a lehetőséget, hogy a tőkés gazdasági rendszer t marcangoló ellentmondásokat elkendőzzék és megszépítsék. M i n d e z e k a súlyos bűnök a burzsoá bűnügyi statisztikában is megvannak , a m e l y a bűntettek valódi oka inak elferdítésére, azok súlyának csökkentésére szolgáló különleges csalárd módszerek kiagyalására specializálta magát. Ezért a burzsoá bűn­ügyi s ta t i sz t ika súlyos bűneinek és tudományellenességének leleplezése a szovjet s ta t i sz t ika i tudomány egy ik legfontosabb feladata.

A m a r x i z m u s - l e n i n i z m u s k la s sz ikusa i rendkívüli kifejező erővel tár­ták fe l , hogy a megerősödött tőkés társadalom az uralkodó osztály bűnei­nek és bűntetteinek arénájává let t . A z „ész u r a l m a " , amelyről a ha ta ­l o m r a ju to t t borzsoázia ideológusai — a X V I I I . század f rancia bölcselői — a n n y i t beszéltek, o l y a n gazdasági és p o l i t i k a i intézményekben öltött a l a ­kot , amelyekről kiderült, ahogyan Enge l s mondot ta , hogy csak torzképei a bölcselők fényes ígéreteinek. A k a p i t a l i z m u s ellentmondásaival egy­idejűleg, m i n t annak e lmaradha ta t l an kísérője, a bűnözés is növekszik, a munkanélküliséghez, a nyomorhoz , a prostitúcióhoz és a burzsoá r end más fekélyeihez hasonlóan: „ . . . a gazdaság felhalmozása az egy ik o lda lon egy­úttal a n y o m o r , kínzó m u n k a , szolgaság, tudatlanság, erőszak, e r k ö c s i lealacsonyítás felhalmozása a másik o l d a l o n . . ."* Enge l s a X I X . század első felének bűnügyi statisztikáját tanulmányozva, rámutatott a r ra , hogy a bűnözés Angliában az 1805—1842. években m a j d n e m a hétszeresére növe­kedet t , „ . . . és az angol nemzet le t t a világ legbűnözőbb nemzete" . 2 M e g ­állapította, hogy Angliában a bűnözés rendszeresen növekszik, hogy ez a növekedés jelentősen túlszárnyalja a lakosság szaporodását. Míg A n g l i a

* Vesztnyik sztatyisztyiki, 1951, 4. sz., 68—79. old. 1 Marx Tőke. 1949. 1. kötet. 651. old., oroszul, u. a.. Szikra. Budapest. 1948. 699. old. 2 Marx és Engels Müvei, 1930, III. kötet, 420. od.* oroszul.

e g y i k körzetében például a népesség száma h a r m i n c év alat t kétszereződött mag , a bűnözések száma már öt és fél év alatt , tehát hatszor gyor sabban növekedett . M a r x a múlt század 40-es és 60-as éveire vonatkozó ango l bűn­ügyi s t a t i sz t ika i adatok tanulmányozása alapján a r r a a következtetésre jutot t , hogy a bűnözés, a m e l y a növekedés üteme tekintetében túlszárnyalja a népmozgalom és számos más döntő fontosságú gazdasági mutatószám (termelés, áruforgalom stb.) növekedésének ütemét, a tőkés gazdasági r e n d belső jellegzetessége. „Valaminek ro thad tnak k e l l l enn i e az i l y e n társa­d a l m i rendszer belsejében — írja M a r x — a e m l y növeli gazdagságát, de ame l l e t t n e m csökkenti a n y o m o r t és amelynél a bűnözés gyorsabban növekszik, m i n t a népesség száma." 3 T ö b b m i n t száz évvel ezelőtt, a k a p i t a ­l i z m u s lakájai, a burzsoá jogászok, közgazdászok és s ta t i sz t ikusok , gazdáik társadalmi parancsának engedelmeskedve, i gyekez tek bebizonyítani, hogy a bűnözés örök kategória, a m e l y m i n d e n társadalomban m e g v a n és, hogy abban a k a p i t a l i z m u s semmiképpen sem vétkes. E n n e k az osztályparancs­nak teljesítésénél az e g y i k főszerepet a burzsoá bűnügyi s ta t i sz t ika ját­szotta, a m i abban az időben a k a p i t a l i z m u s i smer t védelmezőjének, A . Que te le tnek műveiben ju to t t különösen éles kifejezésre. A z évről-évre bámulatos állandósággal megismétlődő „bör tönök és vérpadok budget"-jének s t a t i sz t ika i megindokolásánál, Quete le t azt írta: „ . . . m i n d e n társadalmi á l l apo t . . . egy meghatározott számú és nemű d e l i k t u m o t tételez fe l , a m e l y e k m i n t szükséges következmény f o l y n a k szervezeté­bő l " . 4 Így tehát, Quete le t szer int , a k a p i t a l i z m u s kibékíthetetlen e l l en t ­mondásaival egyáltalán n e m előfeltétele a bűnözésnek. A bűnözés, Que te ­let szerint , m i n d e n társadalmi rendszer jellegzetessége, és az e l lene való küzdelem g y a k o r l a t i l a g tel jesen haszta lan, m e r t a bűnözés s ta t i sz t i ­k a i ada ta inak megismétlődése, m i n t e g y „természeti és vastörvénnyé" ava t ja azokat . Quete le t nézeteinek reakciós és tudományellenes v o l t a kézenfekvő. Megjegyezzük, hogy Quetele t , más burzsoá s t a t i s z t i kusokka l — a be lga D u c p e t i a u x - v a l és a f ranc ia G u e r r y - v e l — együtt, m e g t e r e m ­tője az úgynevezett morálstatisztikának — ennek a t i p i k u s áltudomány­n a k — a burzsoázia hűséges kiszolgálójának. A későbbiekben a morál­s ta t i sz t ika a l ap foga lmainak végleges „csiszolásánál", azaz, a k a p i t a l i z m u s elkerülhetetlen ellentmondásai — a bűnözés, a prostitúció, a n y o m o r stb. — igaz i o k a i n a k kiforgatásánál, s ikeresen fáradoztak a német M a y r , (Dettin­gen és főleg L e x i s , a k i k Enge l s fényes jel lemzése sze r in t n e m bolondok, h a n e m n a g y csalók és karrieristák. 5

A morálstatisztika a társadalmi élet o l y tényeinek kivizsgálását tűzte k i feladatául, a m e l y e k lehetővé teszik, hogy következtetéseket vonhas ­sunk le „az emberek erkölcsi életének alakulására vonatkozóan és egy­úttal hozzáférhetők a tömeges megfigyelés számára"'.6

M i l y e n tényeket vizsgál a morálstatisztika? A legkülönfélébbeket, m i n t például a bűncselekményeket, a büntetéseket, a házasságon kívüli szüléseket, az abortuszokat , a gyermekelhagyást, az öngyilkosságokat, a n e m i betegségeket, a prostitúciót, a n y o m o r t , a csavargást stb.

3 Marx és Engels Művei, 1934, XI . kötet, П. rész, 246. old., oroszul. 4 A . Quetelet: Az emberről és képességeinek fejlődéséről; tanulmány a társadalom

fizikájáról, Szentpétervár, 1865, 7. old., oroszul. б Marx és Engels Művei, 1935, X X V I I . kötet, 603. old., oroszul, e Mayr: Moralstatistik. 1917. 1—2. old., németül.

E n n e k következtében az összes burzsoá államokban a bűnügyi s ta­t i s z t ika , a m e l y n e k a bűncselekmények, a büntetések és a bűnözők a l k o t ­ják a tárgyát, a morálstatisztika e g y i k legfontosabb része.

A morálba ütköző jelenségekre vonatkozó ha ta lmas s ta t i sz t ika i a n y a g feldolgozásánál, a morálstatisztikának elkerülhetetlenül szembe ke l l e t t néznie a számára o l y kényes kérdéssel: m i b e n re j l enek ezeknek a jelenségeknek, nevezetesen a bűnözésnek oka i? A kérdés megoldásánál rendkívül világosan muta tkozo t t m e g a morálstatisztika osztályjellege. Mindenekelőtt feltétlenül hangsúlyozni k e l l , hogy a morálstatisztika és a n n a k fő ága — a bűnügyi s ta t i sz t ika — m i n d korábban, m i n d j e l en l eg is, n e m vesz i f i gye l embe a vizsgálandó jelenségek minőségi elemzését, m e r t az i l y e n elemzés o l y a n következtetésekhez vezethet , ame lyeke t a k a p i t a l i z ­m u s védelmezői éppen elködösíteni és elferdíteni törekszenek. Ezért a burzsoá bűnügyi s t a t i sz t ika az t állítja, hogy a bűncselekményeknek, a bűnözőknek és a büntetéseknek csak tömeges megfigyelése alapján k e l l és lehet i s feltárni e jelenségek törvényszerűségeit és megállapítani azok

oka i t . A burzsoá statisztikára általában és különösen a burzsoá bűnügyi

statisztikára a vizsgálandó tények a n y a g i természetének megállapítását mellőző számokkal való játék a jel lemző. A morálstatisztikusok ha ta lmas számoszlopokat sorakozta tnak fe l a bűnözők nemére, korára és n e m z e t i ­ségére vonatkozólag, b izonyos bűncselekmény-kategóriáknak az év hónap­ja i szer in t való megoszlásáról (úgynevezett bűnügyi naptár), a bűncselek­ményeknek a városok és f a lvak közötti megoszlásáról stb. és természe­tesen, m i n d e n nehézség nélkül a r r a a következtetésre ju tnak , hogy a bűncselekmények 90 százalékát a munkanélküliek, a nyomorgók, a csa­vargók, a prostituáltak és egyéb „erkölcsi leg züllött" e lemek követik e l .

A bűnözés fogalmának alapját tehát a burzsoá erkölcs kritériuma képezi, a m e l y „mindenkor osztályerkölcs v o l t : . . . az uralkodó osztály uralmát és érdekeit igazo l t a . . . " 7 Elkendőzve ezt a vitán felül álló tényt, a k a p i t a l i z m u s álszent eskedve úgy tünteti f e l az osztály erkölcsöt és osztály­jogot, m i n t h a az az egész társadalom erkölcse és joga lenne és megf i ze ­tett tudósai útján könyörtelenül os torozza az általa felállított j o g i és erkölcsi szabályok megszegőit, m i n t elesett és „erkölcsileg züllött" bűnö­zőket, a k i k állítólag „a nép érdekeit sértik".

Jól tud juk , h o g y a termelés tőkés módja n e m lehet m e g i p a r i tar ­talék-hadsereg nélkül, a m e l y n e k egy része, M a r x kifejezésével élve,

„a szegénység légkörében" él. E z e k közé sorozza M a r x a „csavargókat, bűnözőket és a prostituáltakat", 8 a k i k hozzátartoznak a k a p i t a l i z m u s v i szonya ihoz és a k i k e t kegyetlenül büntet a burzsoá igazságszolgáltatás és megbélyegez a burzsoá erkölcs.

A morálstatisztika a r ra törekedve, hogy elrej tse a bűnözés elkerülhe­tetlenségét a burzsoá társadalomban, azt állítja, hogy a bűnözés a lakos­ság b izonyos , főleg szegény rétegei erkölcsi romlottságának következmé­nye és ezért a k a p i t a l i z m u s n a k ahhoz s e m m i köze sincsen. A bűnözés igaz i oka inak elkendőzése végett a morálstatisztika képviselői g y a k r a n teológiai álláspontra he lyezked tek . í g y például a fentemlített Oe t ingen ,

7 E n g e l s : Anti-Dühring, 1945, 89. old., o r o s z u l és ú. n. Szikra. Budapest, 1948, 90—91. old. « Marx és Enge l s Művei, XVII . kötet, 707. old., oroszul.

3 Statisztikai Szemle 18-16 ,

teológiái tanár „Morálstatisztika" című könyvében azt állította, hogy a bűnözés az embereknek felebarát] aikkal szemben megnyilvánuló irigy­ségének, főleg azonban a „ne ölj" és „ne lopj" keresztény parancsolatok megszegésének, vagyis az istenről való megfeledkezésnek következmé­nye. Janson, az ismert polgári statisztikus professzor, az erkölcsiség kritériumának kérdésével foglalkozva, ,,Morálstatisztiká"-jában ezt írja: „ . . . a morálstatisztika tárgyának elhatárolásánál, annak területi kiterje­dését olyan államokra és népekre korlátozzuk, amelyeknél az erkölcsöt általában a kereszténység szellemében értelmezik: érthető tehát, hogy a pogányok vagy a mohamedánok például sok tekintetben nem kerülhet­nek! be az összehasonlító statisztikába. Az olvasó azonban megérti, hogy az erkölcsösségre vonatkozólag nem lehet más kritériumunk, már a kereszténység erkölcsi tanításának minden mással szemben fennálló két­ségtelen fölénye miatt sem, mint az, amelyet a civilizált népek el­fogadtak".9

Amint mondani szokás, itt minden kommentár felesleges. Így tehát a burzsoá morálstatisztika és annak fő ága — a bűnügyi

statisztika — bizonyos társadalmi jelenségeknek erkölcsösökre és erkölcs­telenekre (természetesen burzsoá szempontok szerint) való felosztásával megkerülték a bűnözés fő okát — a kapitalizmus létezését. A morálstatisz­tika bűnössége és apologetikus jellege egészen nyilvánvaló.

II.

Ismeretes, hogy az ipari kapitalizmusból az imperializmushoz való át­menetet a kapitalizmus kibékíthetetlen ellentmondásainak elmélyülése, a dolgozók helyzetének rosszabbodása és a bűnözés további növekedése kísérte. Gigantikus méretekben megnövekedett a proletariátus osztály-öntudata, a forradalmi megmozdulások mind szervezettebb alakot ölte­nek: az imperializmus — mondia Sztálin elvtárs — a kapitalizmus ellentéteit a legvégső fokig, a legszélső határokig élezi ki. amelyekon túl a forradalom kezdődik".10 Az imperializmusban a dolgozók széles töme­geinek helyzete mindinkább rosszabbodik. Teljesen érthető, hogy a lakos­ság nagyobb részének nagymérvű elnyomorodása ebben az időben a bűnö­zés minden alakjának, különösen a visszaeső, hivatásos formájának állandó növekedéséhez vezetett, még a nők és az ifjúság körében is, amiről a világ összes országainak bírósági statisztikái is beszámoltak.

Így Németországban 1881-től 1901-ig a lakosság l$.%*os szaporodása mellett a bűnözések 34,6'r-kai, a kihágások pedig 35,95R/V-kal emelked­tek. Erősen emelkedett a visszaesők aránylagos súlya is, ami a következő adatokból látható:

Az 1882—1911. évi időszakban az elsőízben elítéltek száma 60r/<-kal, a visszaeső bűnözőké 300'v -kai növekedett. Ebből következik, hogy míg a visszaesők abszolút száma, 1887-ben, az elsőízben elítéltek számának körülbelül egyharmada volt, 1911-ben ezek a mutatószámok majdnem egyformák. A 12—18 éves fiatalkorúak bűnözése Németországban, csupán

« Ju. Janson: Irányelvek a morálstatisztika tudományos feldolgozásában, Szentpétervár 1371, I. kiadás, VIII. old., oroszul.

к» Sztálin Művei, 6. kötet, 72. old., oroszul és u. a., Szikra, Budapest, 1951, 80. old.

17 év alat t (1882-töi 1899-ig), 5 4 % - k a l növekedett . 1 1 Angliában a bebörtön- ;

zöttek között a visszaesők száma, 1857-ben, 3 0 % , 1878-ban 409Í, 1885— 1886-ban 519; és 1911-ben a férfiaknál 54 ' / ' , a nőknél 73 ,7$ vo l t .

Olaszországban a bűntettekért és vétségekért elítéltek száma 100 000 lakos ra számítva, 1883-ban, 1142,6, 1899-ben ped ig 1811,9 v o l t . 1 2 Emlé­keznünk k e l l a r ra , hogy — G . V . P l e h a n o v szavai s z e r i n t — „Francia­országban 1826-tól 1880-ig a felnőttek által elkövetett bűncselekmények átlagos száma megháromszorozódott, a g y e r m e k e k által elkövetetteké pedig megnégyszereződött" 1 ' 5 — éspedig a lakosság jelentéktelen szapo­rodása mel le t t . Különösen gyors ütemben növekedett a bűnözés Ameriká­ban, így, a n e m teljes fegyházstatisztikai adatok szerint , a bebörtönzöt-tek száma az U S A - b a n , 1850-től 1917-ig, a húszszorosára emelkedet t . 1 4 *

A legnyomatékosabban hangsúlyozni k e l l , hogy a burzsoá bűnügyi s ta t i sz t ika n e m tükrözi vissza a bűnözés valóságos meretei t , mert egyrészt e lha l lga t számos, a burzsoázia által elkövetett bűncselekményt (bírósá­gon kívüli fehér terror , a munkások megrokkanása a termelésben, stb.), másrészt ped ig a csaló módszerek egész sorának segítségével tudatosan csökkenti h ivata los adatait . Ezért a burzsoá s ta t i sz t ika adatai t csak k r i ­tikával lehet felhasználni; de az adatok, még így tudatosan csökkentve is jel lemzők a burzsoázia mind jobban növekvő megtorló intézkedéseire, ame­l y e k a dolgozók millióit ,,a társadalomra nézve veszélyeseknek" nyilvá­nítják.

A tőkés országoknak az uralkodó osztály legszörnyűbb bűncselekmé­nye i t mellőző statisztikájában a lka lmazot t hamisítások mér/tekéről a következő adatok alapján mondha tunk bírálatot:

Féktelen, véres fehér t e r ror j e l l e m z i a burzsoázia büntető politiká­ját, különösen a k a p i t a l i z m u s általános válságának időszakában. A z 1925— 1935-ös években .Nemzetközi Vörös Segély Központi Bizottsága össze­gyűjtötte és fe ldolgozta a fehér te r ror méreteire vonatkozó adatokat. Ezek az adatok, a m e l y e k n e k k i l enc t i z ed része sem került be 'a burzsoá s l a t i sz t ika h ivata los anyagába, n e m teljességük mel le t t is szörnyű képet festenek azoknak a törvénytelen megtorló intézkedéseknek szakadat lan növekedéséről, amelyeket az i m p e r i a l i z m u s a dolgozók fo r r ada lmi m e g ­mozdulásaival szemben a lka lmazo t t . A z említett 11 év alat t a fehér ter ror 13 millió áldozatát vették nyilvántartásba, a k i k közül 3 és félmillió a m e g ­öltek és a halálra kínzottak száma, körülbelül négy millió a sebesültek és megver tek , több m i n t öt millió a közigazgatási úton letartóztatottak, körülbelül kétszázezer a bíróságok által halálra- és több min t háromszáz­ezer a fegyházbüntetésre ítéltek száma. 1 5

A fehér te r ror áldozataira vonatkozó hata lmas .számadatok össze­hasonlításánál látható, hogy a bíróságon kívüli megtorlás a burzsoázia alapmódszere a fo r r ada lmi megmozdulások e l l en i ha rcban : s ezek az i m p e r i a l i z m u s áldozatai összes számának 95,7[ ( -át teszik, s az ezekre vonatkozó adatok természetesen, n e m szerepelnek a h iva ta los s ta t i sz t i -

U B . Sz. U t y e v s z k i j : A burzsoá államok büntető ioeának története. Ju r i zda t . 1950. 224. Old., OrOSZUl.

« U. O. la G . V. P l e h a n o v Müvei, 1925, X I . kötet. 235. o ld . , o roszu l . и В. Sz. U t e v s z k i j : A burzsoá államok büntetőjogának története, Ju r i zda t , 1950, 255. o ld . ,

o roszu l . is A . A. G e r c e n z o n : A bűnözés az i m p e r i a l i s t a országokban, Ju r i zda t , 1951, 107. és 108.

o ld . , o roszu l .

kai közleményekben. A bírói úton végrehajtott p o l i t i k a i megtorlás aránya csupán 4,3°/o, a m i t a bűnügyi s t a t i sz t ika talán részben szá­mításba is vet t . Hangsúlyozni k e l l , hogy más, a burzsoázia által állan­dóan elkövetett bűncselekmények sem szerepelnek a bűnügyi s ta t i sz t i ­kában, m e r t a burzsoá j og szempontjából ezek egyáltalán n e m számíta­nak bűncselekményeknek. E bűncselekmények közé t a r toznak elsősorban a munkások tömeges megnyomorodása és a termelésben a munkavédelem barbár körülményei m i a t t bekövetkezett halálos sérülések. E z érthető is, h i szen a munkavédelemre fordított költségek az értéktöbblet közvetlen csökkenését, azaz, t i sz ta veszteséget je lentenek.

T ö b b m i n t száz évvel ezelőtt E n g e l s „ A munkásosztály he lyze te Angl iában" c ímű művében rámutatott, hogy a termelésben bekövetkezett szerencsétlenségeket gyilkosságnak v a g y bűnösen okozot t súlyos tes t i sér­tésnek k e l l minősíteni, m e r t a kap i t a l i s t a tudatosan n e m tesz i m e g a l e g ­e l e m i b b munkavédelmi intézkedéseket s em és ezáltal a munkásokat életü­két és egészségüket veszélyeztető körülmények közé taszítja. 1 6 Érthető, hogy az i l y e n bűncselekményeket a burzsoázia n e m bünteti és a legrosz-szabb esetben csekély pénzbírsággal sújtja. A munkások megnyomorodása a kap i t a l i s t a gyárak börtöneiben, ha ta lmas méreteket ölt, a m i t a bírósági statisztikában természetesen n e m vesznek számításba. Rendkívül világosan írt erről M a r x , rámutatva: „ . . . h o g y a korszerű i p a r n a k az e m b e r i test részeivel, m i n t kézfejekkel, k a r o k k a l , c son tokka l , lábakkal, f e j ekke l , a r c o k k a l f izetet t rendszeres adó, túlszárnyalja a legvéresebb csataterek veszteségeit". 1 7 Különösen e l ter jedtek az üzemi balesetek Amerikában, a h o l á proletariátus ra f f ina i t kizsákmányolását a m a x i m u m i g fokozták.

H i v a t a l o s adatok szer in t egyedül az 1939. év folyamán körülbelül .1,6 millió munkás vo l t az a m e r i k a i i p a r áldozatainak száma. E z e k közül 16 000 ember megha l t v a g y súlyos tes t i sérülést szenvedett , 109 000 örökre e l ­veszítette munkaképességét, a fennmaradó 1,5 millió ember p e d i g hosz-szabb időre munkaképtelenné vált. A háború után ez a szám még jobban megnövekedet t ; így 1946-ban a súlyos tes t i sérülést e lszenvedet t v a g y megöl t munkások száma elérte a 2 063 000 főt . 1 8 Igen fontos megjegyezn i , hogy h a szembeállítjuk a termelésben megöl tek és megsebesültek számát a bűntények áldozatainak számával, a k k o r az t látjuk, h o g y az előbbiek száma ha ta lmasan túlszárnyalja az utóbbiakat.

Németországban a gyilkosságok évi átlagos száma 1886-tól 1921-ig, 10 000 l akos ra számítva, 0,2 vol t . U g y a n e b b e n az időszakban a termelés­ben előfordult halálos kimenetelű balesetek száma 10 000 biztosított m u n ­kásra számítva, 7,0 vo l t . E s z e r i n t az üzemekben dolgozó munkásoknak s o k k a l nagyobb annak valószínűsége, hogy életüket e lvesz t ik , m i n t bárki másnak: a halálesetek valószínűsége az üzemekben harmincötször nagyobb , m i n t az üzemen kívüli életvesztés valószínűsége. 1 8

Ebből világosan következik, hogy a kapitalisták évente a bűncselek­mények millióit követ ik e l a munkások élete és egészsége e l len , ame-

ie Marx és Engels Művei, 1930, III. kötet, 388. old., oroszul, i* Marx és Engels Művei, 1934, XI. kötet, II. rész, 86—87. old., oroszul, is A . A . Gerecenzon: A bűnözés az imperialista országokban, Jurizdat. 1951, 91, old.,

oroszul. i« U . o.. 82. old.

lyekért n e m ta r toznak semmiféle felelősséggel. E bűncselekmények szá­mát a burzsoá bírósági s ta t i sz t ika n e m vesz i f igye lembe , ugyanúgy, m i n t ahogy n e m vesz i számításba az i m p e r i a l i z m u s n a k a béke és az e m b e r i ­ség e l l en elkövetett sokmill iónyi, szörnyű gaztettét. A bűncselekmények számának a burzsoá bűnügyi statisztikában a lka lmazo t t nyilvánvaló csök­kentését vizsgálva, rá k e l l m u t a t n i a r r a az előszeretettel használt eljárásra, ame lye t a bűncselekmények „elemzésénél" a múlt század 90-es éveitől kezdve , n a p j a i n k i g a l k a l m a z n a k . E z az eljárás „tudományosan m e g i n d o ­k o l j a " azoknak a legsúlyosabb bűncselekményeknek a bírósági s ta t i sz t i ­kában való mellőzését, amelyekről éppen most beszéltünk.

A bűnügyi s t a t i sz t ika burzsoá „teoretikusai" ( M a y r , F e r r i , L e x i s , M a y o - S m i t h és mások) kötelezőnek tartják az összes nyilvántartott bűn­cselekményeknek két csopor t ra osztását: „formális bűncselekményekre" (vétségekre), azaz o l y cselekményekre, a m e l y e k n e m e l l enkeznek a tár­sada lmi erkölccsel (természetesen a burzsoá erkölccsel) és „tényleges bűn­cselekményekre", azaz o l y a n o k r a , a m e l y e k sértik ennek az erkölcsnek szabályait. C s a k az utóbbi csoport meríti k i a burzsoá tudósok vé leménye szer int a bűncselekmény kritériumát, míg az elsőt egyáltalában n e m k e l l f igye lembe v e n n i a bűncselekmények számának, dinamikájának stb. v i z s ­gálatánál. 2 0

A bűncselekmények tekintetében a valódi he lyze t meghamisítása, nagyarányú emelkedésének elködösítése, ezek az i g a z i okok, a m e l y e k mia t t a burzsoá bűnügyi s ta t i sz t ika a bűncselekményeket „formális bűn­cselekményekre" (vétségek) és „tényleges bűncselekményekre" (bűn­tettek) osztja f e l . Valóban e „módszer" szer in t a bűncselekmények ösz-szes számából k i k e l l zárni és k i i s zárják, a m i n t fent láttuk, az o l y a n cselekményeket, m i n t a munkások megnyomorítása és megölése az üze­mekben , a csalás és a spekuláció, a bíróságon kívüli te r ror , a béke és az emberiség e l l e n elkövetett szörnyű bűntettek, m i n t például A m e i i k a j e len leg i uralkodó köreinek lidércnyomásszerű bűncselekményei, a m e l y e k ­k e l kiirtják a békés k o r e a i lakosságot stb.

Te l jesen érthető, hogy a burzsoá s t a t i sz t ika szemszögéből nézve, ezek a cselekmények semmiképpen sem e l l enkeznek a burzsoá erkölccsel (sőt, ellenkezőleg) és ennek következtében n e m is k e l l azoka t a bűncselekmé­n y e k közé soro ln i .

A z ehhez hasonló „ tudományos elbírálások" c i n i z m u s a a n n y i r a nyilvánvaló, hogy csak az u n d o r érzését válthatják k i . A burzsoá bűnügyi s ta t i sz t ika mutatószámai tehát tudatosan meghamisítják a bűncselekmé­n y e k ha ta lmas növekedését. Ezért csak igen megközel í tőleg j e l l e m z i k a kap i t a l i s t a országok bírósági megtorlásait.

H L

A bűnözés szakada t lan növekedése az i m p e r i a l i z m u s korszakában, természetesen, nagy nyugtalanságot vált k i a burzsoáziában, a m e l y a bűnözés i g a z i o k a i n a k elferdítése és „ tudományos megindokolása" cé l ­jából az el lene vívott e lkeseredet t h a r c b a n újabb társadalmi parancsot ad lakáj-tudósainak. A burzsoá tudománynak mindenekelőtt annak beb izo -

20 E . Ferr i : Bűnügyi szociológia. 1910. I. kötet. 292. old., oroszul; Mayo-Smith: statisztika és szociológia. 1901. 303. old. oroszul és más szerzők.

nyitását tették feladatává, hogy a bűnözés n e m társadalmi, h a n e m b i o ­lógiai jelenség, a m i n e k következtében a bűnözők különálló kategóriához tartozó emberek, ak ike t p s z i c h o f i z i k a i sajátosságaik különböztetnek m e g a nem-bűnözőktől . Ebből ered a második feladat : ,,minél e lőbb" be k e l l bizonyítani a „született" bűnözők létezését, a m i „az egész társadalom" megvédése céljából nyilvánvalóan megsemmisítésüket vagy legalább is szigorú elkülönítésüket teszi szükségessé.

A burzsoá büntetőjog, a bűnügyi statisztikával szoros együt tműkö­désben, magára vállalta ennek az osztályparancmak teljesítését. Még a múlt század 80-as éveiben a burzsoá büntető jogtudományban egy u l t r a ­reakciós, úgynevezett antropológiai, i l l e t v e biológiai irányzat ütötte fe l a fejét, a m e l y különösen a fasiszta Németországban és a j e l e n k o r i A m e ­rikában terjedt e l . E barbár irányzat megalapítója C . L o m b r o s o . az i smer t sötétszellemű, fana t ikus olasz orvos vol t , a k i „műve iben" azt állítja, hogy a bűnözés okát n e m a társadalmi v i s z o n y o k b a n , h a n e m magában á bűnö­zőben, biológiai és fa j i sajátosságaiban k e l l ke resn i és, hogy az embe­rek között m i n d i g vannak o lyanok , a k i k születésüktől fogva bűnözésre vannak rende lve .

Egészen világos ennek az undorító elképzelésnek osztályjellege. H a a bűnözés az ember veleszületett sajátossága és éppen o l y a n természetes, m i n t a iszületés, a halál és a betegség, a k k o r a k a p i t a l i z m u s gemmakép­pen sem lehet abban vétkes. Elsősorban következik ez a fentiekből. Másodsorban ped ig következik az , ,elmélet"-ből, a bűnözők javíthatatlan-ságának elve, amiért n incs is értelme elítélésüknek, h a n e m könyörtelenül k i k e l l őket i r t a n i .

A született bűnözők létezésének bizonyítására L o m b r o s o és követői, a f i z i k a i és l e l k i ismérvek durván összetákolt rendszerével álltak elő (s t ig­mákkal), ame lyek csak a bűnözőkre jel legzetesek, a „tisztességes embe­r e k é n é l ped ig teljesen hiányoznak. L o m b r o s o és hívei nagyszámú bűn­ügyi s t a t i sz t ika i adat ta l i gyekez tek ezeket a v a d koholmányokat alá­támasztani, ame ly — a legkisebb részletekre is kiterjedően — tízesével do lgoz ta k i az ismertetőjeleket, a m e l y e k a g y i l k o s o k r a , rablókra, t o l v a ­j o k r a , erőszakolókra stb. je l legzetesek, m i n t h a ezzel egész „tárgyilagosan" bebizonyították v o l n a L o m b r o s o „tanainak 4 igazságát.

A g y i l k o s o k n a k például, a „ legpontosabb" s ta t i sz t ika i adatok sze r in t h ideg , m e r e v tekintetük, sajátos k o p o n y a a l k a t u k , nagy pofacsont juk és vékony a j k u k v a n . A to lva joknak n y u g t a l a n tekintetük van , a v i s s z a ­eső bűnözőket ped ig a lacsonyabb testalkat és k isebb testsúly különböz­te t i m e g az elsőízben elítéltektől. Különösen k i e m e l i L o m b r o s o a p o l i t i ­k a i bűnöző „típusát", ak i t állítólag már gyermekkorától kezdve a r o m b o ­lás sze l leme és különleges f i z i k a i ismertetőjelek j e l l emeznek .

L o m b r o s o n a k és ep igonja inak „ m ű v e i " a szó szoros értelemében tömve vannak i l y e n esztelen s ta t i sz t ika i ada tokka l . íme, néhány példa. L o m b r o s o „ A tudomány újabb s ike r e i a bűnözők vizsgálata terén" című munkájában azt írja, hogy: ,,100 újabb bűnöző-típusnak s t a t i sz t ika i mód­szer re l végrehajtott kivizsgálása" 2 1 télies mértékben igazo l t a nézeteinek helyességét. í g y „a bűnözök közül 86°/o keskeny- , 4 1 % p e d i g a l ac sony­

ai C. Lombroso: A tudomány újabb s i k e r e i a bűnözők vizsgálata terén. Szentpétervár. 1892. 50. o ld . , o roszu l .

h o m l o k ú . . . a gy i lkosoknál . . . n a g y o n erősen fej let t az állkapocs átmé­rője, erősen kiállóak az arccsontok. A tes t i és l e l k i anomáliák gyilkosoknál elérik a 45%-ot ; erőszakot elkövetőknél — S'3%; tolvajoknál (betöréses) — 2 4 % " , 2 2 továbbá: ,,. . . i g e n fej le t tek az o r rcson tok a bűnözőknél (különö­sen a gyilkosoknál) — 4 0 % ; e n n y i r e fe j le t t o r rcson toka t normális embe­reknél 100 esetben 4-nél találhatunk". 2 3 L o m b r o s o még b i zonyos ránco­k a t is m e g i n d o k o l , a m e l y e k a bűnözőknél, az emberiség ezen a lacsonyabb fajtájánál előfordulnak, a k i k közé a neolombrosisták — Németország és A m e r i k a barbár fasisztái — m i n d e n ,,nem-árját" és , ,nem-yankee"- t is besorolnak.

A m a j d e n e c k i és dachau i haláltáborok, a békés ko rea i lakosság m e g ­semmisítése és az imperialisták számos más gaztette g y a k o r l a t i a l k a l ­mazásai L o m b r o s o tanításának, a „fajelmélet" e változatának. Ezért m a legfontosabb fe lada tunk a burzsoázia hasonló bűnügyi s t a t i sz t ika i e lmé­le te inek leleplezése. Miután bebizonyították, h o g y - a „született" bűnözők ismertető j e l e i t lépten-nyomon megtalálhatjuk a burzsoá társa­d a l o m legbecsületesebb embere i , a min i sz te rek , ügyészek, tábornokok stb. között is és ellenkezőleg, n e m találhatók fe l a bűnözők között, L o m b r o s o és követői a bűnözés biológia megindokolása megmentésének érdekében azt i gyekez t ek bebizonyítani, hogy a bűnözők v a g y ep i lep­t i k u s o k v a g y o l y a n személyek, akiknél a tav i sz t ikus a lapon találhatók m e g a vadember ismertető j e l e i . „ A bűnözők és az ep i l ep t ikusok közötti hasonlóságot — írja L o m b r o s o — kiegészíti a s ta t i sz t ika , ame ly azt muta t ja , hogy a bűnözők 33°/o-a konvulzív e p i l e p t i k u s " 2 4

N a g y f igye lme t fordított L o m b r o s o ,-,műveiben" annak „bizonyítá­sára", hogy v a n n a k különleges bűnöző „fajok", amibe azután a német és az a m e r i k a i fasiszták, m i n t „ tudományos" a lapba, be lekapaszkodha t tak egész „népfajok" (négerek, szlávok, zsidók, cigányok) büntetőjogi m e g ­különböztetése céljából.

A „vitán felülálló" és „ tárgyi lagos" bíró szerepét ennél a „b izonyí ­tásnál" is a bűnügyi s ta t i sz t ika játszotta. Így „Bűncselekmények" című munkájában L o m b r o s o megállapítja, hogy a kiderített gyilkosságok száma 1 mill ió l akos ra számi tv, P i e m o n t e b a n — 47, Lombardiában — 22, C a m -pagna-ban — 217, Calabriában — 246, Szicíliában — 205, Szárdiniá­ban — 122 és ebből az t a következtetést vonja Le: „Világos, hogy a bűn­tények szemmellátható többségét a szemi ta és a l a t i n fajú lakosság között figyelhetjük m e g . . . a germán fajokhoz viszonyítva . . ." 2 r >

I V .

Rá k e l l m u t a t n i , hogy a X I X . század végének társadalmi-gazdasági feltételei még n e m adtak széleskörű lehetőséget ahhoz, hogy az antropoló­gusok javas la ta i t teljes s i k e r r e l alkalmazhassák a burzsoá jog tudomány­ban és gyako r l a tban . Arról v a n szó, hogy „ . . . a burzsoázia m i n d e n országban elkerülhetetlenül a kormányzásnak kétféle rendszerét, az

\. -'_> C. Lombroso: A turiománv úiabb sikerei a bűnözők vizsgálata terén. Szentpétervár,

1892, 45. old., oroszul. »• U. o.. 52. old. 24 U . o.. 82—83. Old. а» C. Lombroso: Bűncselekmények, Szentpétervár. 1900. L4. old., oroszul.

érdekükért fo lyó h a r c n a k és u r a l m a védelmének két módszerét valósítja m e g s u g y a n a k k o r az e két módszer h o l felváltja egymást, h o l p e d i g különféle összetételben egymással összefonódik. E z először is az erőszak m ó d s z e r e . . . A második módszer a l i b e r a l i z m u s * m ó d s z e r e . . . " 2 6 íme , ez v o l t az o k a annak, hogy az antropológusok indítványait ebben a k o r s z a k ­ban, a m i k o r a burzsoázia még n e m tudot t tel jesen l e m o n d a n i a liberális taktikáról és a d e m o k r a t i k u s (természetesen m i n d i g csak formális) e l v e k ­ről, g y a k o r l a t i l a g csak korlátozottan lehetet t a l k a l m a z n i . A széleskörű alkalmazás ideje csak v a l a m i v e l később következett e l , a m i k o r a m o n o p o l ­k a p i t a l i z m u s ellentmondásai a l egnagyobb f o k b a n kiéleződtek és r e n d ­kívül kedvező feltételek adódtak a legreakciósabb eszmék g y a k o r l a t i alkalmazására. „ A szabad konkurrenciának — írta L e n i n — a demokrácia f e l e l meg. A monopól iumoknak a p o l i t i k a i reakció a l egmegfe le lőbb . " 2 7

Ezért az antropológusok nyílt, t e r ro r i s z t ikus programmját, a m e l y a bűnö­zés egész problémáját a „felmérni , mérlegelni, f e l akasz t an i " c i n i k u s kép­letével o ldot ta meg, n e m fogadhat ta e l a burzsoázia azon része, a m e l y a „korbács" és „mézeskalács" p o l i t i k a i összetársításáról még n e m tudot t l e m o n d a n i . j ,

A l ombros i an i zmus m e l l e t t egy másik irányzat is je lentkezet t a b u r ­zsoá bűnügyi jogban és bűnügyi statisztikában, a szociológiai irányzat, a m e l y álcázni igyekeze t t az antropológusok nyílt embergyűlölő kijelenté­seit, de amel le t t u g y a n a z o k r a a reakciós végkövetkeztetésekre jutot t . A szociológiai irányzat a maga nem-tudományos nézeteit, az ú. n . bűnö­zési tényezők elméletére alapítja, a m e l y a bűnözést az egymással össze n e m függő jelenségekkel (tényezőkkel) magyarázza, a m e l y e k e t a bűnö­zés o k a i n a k i smer t e l . E b b e n az „elméletben" a reakciós burzsoá s ta t isz­t i k a játszotta a főszerepet, a m e l y állítólag vitán felül bebizonyította, hogy a bűnözés alapforrásait háromféle tényező a l k o t j a :

1. társadalmi-gazdasági tényezők, i d e t a r toznak a munkanélküliség, a magas kenyérárak, a n y o m o r stb.;

2. f i z i k a i tényezők, az évszakok, az éghajlat, a hőmérséklet stb. és végül

3. egyéni tényezők, a m e l y e k közé t a r toznak a n e m , a k o r , a vé r ­mérséklet és a bűnöző szervezetének más p s z i c h o f i z i k a i sajátosságai. E z t a h a r m a d i k tényezőt teljes egészében Lombrosótól vették át.

A z egyes tényezők fontosságának megindokolására a különböző bűn­cselekmények elkövetésénél a „szociológusok" a bűncselekmények és a különböző tényezők párhuzamos so ra inak összehasonlítása útján, számos s ta t i sz t ika i adatot sorakozta tnak fe l , m i n t p l . a munkanélküliséget, a p ros ­titúciót, a kenyérárak sz invona la t stb. Hasonló szembeállítás segítségé­v e l állapították m e g a bűncselekmény és v a l a m e l y i k tényező dinamikája közötti párhuzamot, s ezt a tényezőt azután ezen az a lapon a bűncselek­mény okának nyilvánítottak. A „szocio lógusok" abban a törekvésükben, hogy a bűnözés i g a z i oka i t leplezzék és tel jesen mellőzhessék a n y a g i természetének elemzését, a statisztikát valósággal bálványozva, h a m i s elméletük megindokolására „nehéz tűzérség"-ként alkalmazták.

2в Lenîn Müvei, 16. kötet, 320. old., oroszul és Lenin: Marx, Engels, marxizmus. Szikra,. Budapest, 1949. 237. old.

27 Lenin Müvei. 23. kötet. 31. o ld . , o r o s z u l .

így például F e r r i , későbbi fasiszta, Olaszország igazságügyminisz­tere azt írta: „ A bűnözés tényezőinek három kategóriáját különböztetem meg: az antropológikus vagy egyéni, a f i z ika i és társadalmi kategóriákat. A bűnözőkre jellemző antropológikus tényezők a bűncselekmény első együtthatói . . . E z t követi a bűnözés f i z i k a i . . . tényezőinek sorozata . . . amelyek a bűnügyi stat iszt ika tanúságai szerint jelentős szerepet játsza­nak a különböző bűncselekmények elkövetésében. Ezek a tényezők: az éghajlat, . . . a nappal és éjjel váltakozásai. . . stb. Fennmarad még a bűnözés társadalmi tényezőinek kategóriája, amely abból a társadalmi környezetből származik, amelyben a bűnöző é l . . . " 2 8

A bűnözés tényezői elméletének általános fejtegetése után F e r r i szá­mos stat iszt ikai adatot sorol fel és ezek alapján vonja le a ,,döntő" követ­keztetést, hogy a bűnözés stat iszt ikai lag beigazolt ingadozásai „nagyobbára az évszakok, a meteorológiai és gazdasági feltételek k o m ­binált befolyásával magyarázhatók". 2 9 Teljesen nyilvánvaló, hogy: 1. a „szociológusok" kutatásaikban a stat iszt ika segítségével leplezték a bűnö­zés igaz i okát — a kapi ta l izmus létezését; 2. hogy a társadalmi tényező­ket a kapi tal is ta társadalom gazdasági és társadalmi struktúrájától e l ­szigetelten vizsgálták, holott az említett „tényezők" (szegénység, prosti- 1

túció stb.) ennek a struktúrának következményei. M i n t A . J a . V i s i n -szkij akadémikus is rámutatott „ A szociológus-kriminalisták kezében a társadalmi tényezőkre való utalás . . . csak eszköznek b i z o n y u l t . . . persze, jobb eszköznek, min t az antropológusok kezében — a kapital is ta társa­dalom bűnözése valódi okainak leplezésére, amelyek ennek a társadalom­nak és gazdasági alapjának struktúrájában gyökereznek." 3 0 Hangsúlyozni k e l l , hogy m i n d a „szociológusok", m i n d az „antropológusok" meg van­nak* győződve egy bizonyos ember-kategória létezéséről, amely bűn­cselekmények elkövetésére v a n kárhoztatva. Ide tartoznak a csavar­gók, az alkoholisták, a koldusok, a prostituáltak és más személyek, ak ik ,,veszedelmes állapot hordozói". A „szociológusok" véleménye szerint ezek­ke l a potenciális bűnözőkkel szemben k e l l a legkeményebb „társadalmi biztonsági rendszabályokat" a lka lmazni .

V .

A z imper ia l izmus mindinkább fulladozik saját ellentmondásaitól, amelyeknek egyik megnyilvánulása a bűnözés óriási megnövekedése. A burzsoá bűnügyi statisztika a valóság m i n d e n elferdítése és eltorzítása ellenére sem tudja lep lezni a bűnözés ha l la t lan megnövekedését, jobban mondva a burzsoá megtorlás növekedését. Csak annyi t jegyzünk meg, hogy a tőkés országokban évente a lakosság 1—3%-át ítélik el , ami leg­kevesebb 20—30 millió embert jelent . 3 1

Hangsúlyozni k e l l , hogy a tőkés államok között a bűnözés méretei és növekedése, s ennek az országnak társadalmi életében elfoglalt súlya tekintetében az U S A áll az első helyen. A hivatalos adatok szerint az 1935—1938. években az U S A - b a n a bűncselekmények száma évente körül­

ás E . F e r r i : Bűnügyi szociológia, 1910. I. kötet, 306v—307. o ld .

ií« и. o. 334. és 335. o ld . 30 A . Ja . V i s i n s z k i j : A bírósági bizonyítékok elmélete a szovjet jogban. J u r i z d a t .

M o s z k v a , 1946, 48. old. , oroszul . 31 A . A . Gercenzon : Bűnözés az irnoeriaJista országokban. 1951. 60. old. , oroszul .

belül 1 és félmillió voi t . S o k kutató véleménye szer int ezeket az adatokat egyötödére, egyhatodára csökkentették úgy, hogy a bűncselekmények szá­mát a valóságban évente legalább 10 millióra lehet t e n n i . 3 2

A Szövetségi Nyomozó I roda közleménye szerint , 1948-ban .,. . . a bűnözés fenyegető méreteket öltött és tovább növekszik". 1948-ban „ . . . m i n d e n 18,7-ik pe rcben egy k o m o l y bűncselekményt követtek el . N a p o n t a átlagban 36 ember let t gyilkosság áldozata. 255 nőn követtek el erőszakot. M i n d e n 24 órában 463 gépkocsit lop tak e l és 2672 egyéb bűn­cselekményt követtek el ."? 8 A z újabb adatok a bűncselekmények további növekedéséről számolnak be az U S A - b a n . Míg 1948-ban 1 686 000 bűn­cselekményt j egyez tek fe l , 1949-ben ez a szám 1 763 000-re növekedett ; emel le t t b izonyos a m e r i k a i városokban és tagállamokban a bűncselekmé­nyek növekedése még intenzívebb vol t . M e g кеД említeni a bűnözés e m e l ­kedését az ifjúság körében, v a l a m i n t a visszaesők számának növekedé­sét is. Így 1945-ben m i n d e n ötödik letartóztatott 21 évesnél f ia ta labb vol t , a letartóztatottak 52°/o-a p e d i g már előzőleg őrizetben vo l t . A h i v a ­talos adatok szer in t a második világháború folyamán a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma három és félszeresére növekedett .

Д bűncselekmények által okozot t kár az U S A - b a n évente ha ta lmas összeget — 15—20 milliárd dollárt tesz k i . 3 ' 4

A z U S A - b a n , , a h o l a k a p i t a l i z m u s rothadása a l egnagyobb erővel muta tkozot t meg , rendkívül el terjedt és úgynevezett „szervezett bűnö­zés", azaz az állandó bűnbandák, a m e l y e k nagy szerepet játszanak az ország p o l i t i k a i életében. „ A magas fejlettségű k a p i t a l i z m u s országában maga a gangsz te r izmus is a kap i t a l i s t a i pa r jellegét ölti f e l . A z U S A - b a n a band i t i zmus a gazdasági rendszer e g y i k lényeges e l e m e . . . " A gang-szter-gazdaság különböző. V a n n a k régi, hagyományos ágazatai . . . Hozzá­ta r toznak az ország általános gazdaságához, bár sem statisztikának, sem ellenőrzésnek alávetve n incsenek / 1 5 Amerikában v a n n a k „Gyilkossági részvénytársaságok", ^amelyek elvállalnak gyfiikosságokat 500 dollártói (egyszerű polgárok felszámolása) 20 000 dollárig (po l i t i ka i tényezők e l ­távolítása). : i < i Külön hangsúlyozzuk, hogy az U S A - b a n végérvényesen e l ­mosódott a határ a bűnözők és a kapitalisták világa között, a gangszterek és a monopól iumok előtt hajbókoló állami tényezők között, a k i k amin t ismeretes, az államhatalmat e legszörnyűbb bűncselekmények elköveté­sére használják fe l . N a g y számban lehetne példákat f e lhozn i a r ra , hogy tegnapi gangszterek, m a már magas államhivatalokat töltenek be.

Csak George P a r n e l l - T h o m a s n a k az ,*amerikael lenes" tevékenység kivizsgálására a l a k u l t bizottság elnökének botrányát említjük meg , a k i ­nek az vo l t a feladata, hogy megtanítsa az a m e r i k a i a k a t „amerikai módra élni" és akiről kiderült, hogy nagy bűnöző, és hamis okmányok segít­ségével rendszeresen s ikkasztot t állami pénzeket.

A bűnözés h a l l a t l a n növekedése az i m p e r i a l i s t a országokban, különö­sen p e d i g az U S A - b a n , a m i még a meghamisított burzsoá s t a t i sz t ika a d a ­taiból is világosan kivehető, a reakciós bűnügyi s t a t i sz t ika i i r o d a l o m

»2 A . A . G e r c e n z o n : Bűnözés az i m p e r i a l i s t a országokban. 1951. 60. o ld . , o roszu l . :«:» P r a v d a . 1949. április 22. a* A . A . Gercenzon: Bűnözés a<z i m n e r i a l i s t a országokban. 1951. 37.. 42. és 43. o ld . , o r o s z u l

és ugyanettől a szerzőtől: Bűnözés az U S A - b a n . 1948, 16. o l d . , o r o s z u l . se D. Zavlavszkij: Előszó W a l l f e r t . . T e k k e r bandája" című regényéhez. 7. o ld . , o ro szu l IP D. Karten: E z A m e r i k a . M o s z k v a . 1948. 16. o ld . , o roszu l .

ujabb hullámát idézte elö. G o m b a módjára szaporodnak a mindenféle „neolombrosiánus" és „neoszoeiológus" „elméletek", m e l y e k régi, annak­idején kompromittált, az új p o l i t i k a i he lyze tnek megfelelően modernizált . , tanok"-nak újjáélesztései. A cél egy és ugyanaz , — elbolondítani a d o l ­gozó tömegeket és bebizonyítani, hogy a k a p i t a l i z m u s n e m vétkes a bűnö­zés létezésében és hogy a bűnözők a biológiailag n e m teljes értékű embe­reknek egy külön kategóriája, ak ike t könyörtelenül büntetni k e l l . M e g ­erősítésképpen előveszik a Morgan—Mendel-féle tudományellenes elmé­letet is, ame ly állítólag „kétségbevonhatatlanul bebizonyítja" egy h a l h a ­ta t lan, a bűnöző „típusra" jellemző átöröklési a n y a g létezését (gének, chromosomák). A m i n t ismeretes, ebben az altanításban a s ta t i sz t ika igen k o m o l y szerepet játszik, a m i r e vonatkozólag T. D. L i s z e n k o akadé­m i k u s világosan megmondo t t a : „Miután n e m tudják az élő természet tör­vényszerűségeit feltárni, a morganisták kénytelenek a valószínűségi elmé­lethez f o l y a m o d n i é s . . . a biológiai tudományt üres statisztikára változ­t a t n i . " 3 7

íme néhány példa-arra, h o g y a n használják fel a reakciós bűnügyi s ta t i sz t ika ócska lim-lomját a m e r i k a i ta la jon. A z U S A - b a n megje lent egy H u t t o n nevű író könyve „ A z a m e r i k a i bűnöző" jellemző c íme alatt .

Bőséges s ta t i sz t ika i adatok felhasználásával — m i n t h a azok igazolnák a bűnöző biológiai n e m teljes értékűségét — H u t t o n a r r a a hőn óhajtott következtetésre jut , hogy „a bűnöző viselkedésének f i z i k a i a lap ja van" 3 * és hogy „a született bűnöző plazmacsírája p iszkos üledék". 3 9 U g y a n e r r e a következtetésre j u tnak a Wa l l - s t r ee t más a m e r i k a i lakáj-tudósai is, — A b r a h a m s o n , Kesse l , S u t e r l a n d , T e k k e r és mások és azt bizonyítják, hogy a bűnözés n e m a k a p i t a l i z m u s szüleménye, hanem egy „betegséghez hasonló életmód". így A b r a h a m s o n 1945-ben megjelent könyvében azt írta: „Értékes egyéni tulajdonságokkal rendelkező egyének ritkán kerül­nek bűnöző irányzat hatása alá." 4 0 A b b a n az igyekezetükben, hogy a „"tudo­mányosan" megindokolják a bűnözők e l l e n i elkeseredett harcot , az ame­r i k a i kannibálok H u t t o n szócsövén át h i r d e t i k : „Elég vo l t az önámításból azza l a reménnyel, hogy ezt a társadalmi rákfenét k i lehet gyógy í ­t an i édes pilulákkal. E h h e z késre v a n szükség. 4 1 Kés, fehérterror, L i n c h -bíráskodás, ezt követelik a gazdáik társadalmi parancsai t teljesítő hu t -tonok.

Különösen a négerekre ve t i rá magát H u t t o n és i g y e k s z i k a velük-született bűnözési ha j l amuka t bebizonyítani. M i n d e n n e k a négerekkel szembeni megkülönböztetést, a barbár sterilizációs-ivartalanítási törvé­nyeke t és más. a négerekkel szemben a lka lmazo t t erőszakos megtorlá­sokat k e l l igazo ln ia . Világosan beszélnek erről a s t a t i sz t ika i adatok. í gy az 1932—1936. években m i n d e n 100 000 férfilakos közül szándékos emberölés vádja mia t t bírói ítélet alapján megbüntettek 2,24 fehér- és 24.81 néger férfit. 4 2 S z e m előtt k e l l t a r tan i , hogy míg a néger bűnözők száma állandóan növekszik, a jómódú fehér középosztály bűnözőinek száma v iszont állandóan csökken. T u d j u k , hogy „telivér a m e r i k a i fajú"

: i : A biológiai tudomány he lyze te , Sze l jhozg iz , M o s z k v a , 1948, 520. o ld . , oroszul. • í s Szovje t állam és j og , 1949, 7. sz., 55. o l d . 3 8 , ,Novo je v r e m j a " , 1949, 16. sz., 26. o l d . ló U. o., 28. o l d . 1 1 U. o. tó Szovje t állam és jog, 1949, 7. sz., 34. old.

bűnözők szabadon járnak és magas állami h i v a t a l o k a t töltenek be. 1926-ban Chava rna chikágói bíró k i je len te t te , hogy az U S A - b a n legalább 136 000 g y i l k o s v a n szabadlábon. 1936-ban kiszámították, hogy már legalább ztf l 000 g y i l k o s jár s zabadon . 4 3

A j e l e n k o r i fajelmélet e g y i k i smer t képviselője az U S A - b a n B o g a r -dus, a sötétszellemű szociológus, a k i „ A z emigráció és a fajok közötti v i s z o n y " című könyvében h a z u g s t a t i s z t i ka i adatok alapján a l egvadabb reakciós nézeteket h i r d e t i .

B o g a r d u s egész „ tudománya", m e l y e t ő „statisztikai módszer"-nek nevez, abban áll, h o g y tíz táblázattal zsonglőrösködik, a m e l y e k 1725 ame­r i k a i n a k több, m i n t 40 nemzetiség népeit jel lemző véleményét t a r t a lmaz ­zák. Gondosan kiválogatva az a m e r i k a i sovinisztáknak az emberek n e m ­zet i öntudatát megalázó kijelentéseit, B o g a r d u s „statisztikailag" f e l d o l ­gozza (osztályozza) e jellemzéseket és ezek alapján állapítja m e g az egyes nemzetek fogyatékosságait. I l y e n v a d s t a t i sz t ika i adatok alapján v o n j a l e B o g a r d u s azt a következtetést, hogy az összes nemzetek , k ivéve termé­szetesen az a m e r i k a i t , a legkülönbözőbb születési hibákban s z e n v e d ­nek, a m i n e m teljes értékűségük m e l l e t t tanúskodik. 4 4

Mindezekből nyilvánvaló, hogy az összes megtárgyalt burzsoá bűnügyi s ta t i sz t ika i elméletek odairányulnak, hogy a k a p i t a l i s t a országok bűn­cselekményeinek i g a z i gyökerei t álcázzák és megindokol ják az i m p e r i a ­listákra nézve veszedelmes rétegek e l len irányuló véres fasiszta ter ror t . M i n d e z e k az elméletek hazugak, hibások, tudományellenesek és n e m bír­ják e l a l egk i sebb k o m o l y bírálatot sem. A bűnözés a kap i t a l i s t a rend­szerben elkerülhetetlen. Csak a k a p i t a l i z m u s megsemmisítésével együtt semmisíthető meg . A k a p i t a l i z m u s ellentmondásai — többek között a bűnö­zés is — n e m szüntethetők m e g a rendszer k e r e t e i n belül. A z i g a z i t u d o ­mányos bűnügyi s ta t i sz t ika világosan bizonyítja ezt az e lv i t a tha t a t l an meg­állapítást.

« : i Bolsevik. 1948. 24. sz., 56. old. » 4 4 „Az amerikai imperializmus agresszív ideológiája é* politikája.' Cikkgyűjtemény

Goszplanizdat, 1950. 161. old., oroszul.