Parasit. Hung. 5. 273-288. 1972.

A bőrbagócslárva-betegség és leküzdésének szervezése Magyarországon

Dr. K O B U L E J Tibor

Allatorvostudományi Egyetem Parazitológiai Tanszéke. Budapest

Hazánkban felteinetően a bő rbagócsoknak négy f a j a honos. Ezek közül a Hypoderma b o v i s /de Geer, 1776/ és a H. I i neat um /de V i l l e r s , 1789/ lárvái a szarvasmarha élősködői, a H. d i a n a B r a u e r , 1858 és a H. act a e o n B r a u e r , 1858 lárvái p e d i g az őz­ben, i l l . a s z a r v a s b a n élősködnek. A bőrbagócsok lárvái óriási kárt okoznak mind a szarvasmarha-tenyésztésnek, mind a vadgaz­dálkodásnak, ezért elterjedésük területén mindenütt sok erőfe­szítés történik hatékony védekezési módszerek kimunkálására. E-zeknek az erőfeszítéseknek a gyümölcse immár l a s s a n megérett: a bőrbagócsok biológiájának a megismerésével lehetővé vált,hogy a terápiai beavatkozásokon alapuló védekezési rendszabályokat a maximális hatásfoknak l e g j o b b a n kedvező időpontban h a j t s u k vég­r e ; a gyógyszeripar i g e n hatékony bagócslárvaölő s z e r e k k e l lát­j a e l ujabban a g y a k o r l a t o t .

A bőrbagócsok biológiája

A bőrbagócsok közül csupán a H. b o v i s biológiája i s m e r t minden részletében. R a j t a keresztül azonban következtetni l e h e t a töb­b i f a j biológiájára i s , azon t u l p e d i g mindazokra a b i o t i k u s és a b i o t i k u s tényezőkre, amelyek meghatározzák az egyes f a j o k po­pulációinak egyedsürüségét elterjedésük területén.

A H. b o v i s imágóinak rajzása tőén a nőstények hamarosan -ket a gazda szőrszálaira. A

j u n i u s b a n — j u l i u s b a n v an. Ezt köve-24-48 óra múlva - lerakják petéi-rajzásnak l e g j o b b a n kedvező meteo-

rológiai v i s z o n y o k között /napsütéses, szélcsendes időjárás/ a nőstény élettartama 3-5 nap. Lehűlés esetén élettartama megnyú­l i k : l5-20°C-on 6 n a p i g , 5°C-on p e d i g 13 n a p i g t a r t ; a H. l i n e - atum nőstényei 5°C-on éppenséggel 25 n a p i g élnek /BRE3EV,1961/.

A Hypoderma-f a j ok nőstényei nagyon termékenyek.- Egy-egy H. bo­ v i s és H. l i n e a t u m 551 +_ 6, i l l . 530 + 7 petét t e r m e l /BRE3EV, 19 6 1 / . Az embrionális fejlődés csupán 3-4 n a p i g t a r t . Ez idő a-l a t t az ébrényeknek m i n t e g y 5-10 %-a e l p u s z t u l /BRE3EV, 1967/. A k i a l a k u l t 1 . lárvák a r r a a l k a l m a s szájszerveik segitségével be f u r a k o d n a k a bőr a l a t t i kötőszövetbe, és az e p i n e u r a l i s szö­v e t e k mentén, i l l . szövetekben hal a d n a k a g e r i n c c s a t o r n a felé /GEBAUER, 1939; BRE3EV, 1967/. E vándorlás ke r e k e n 3 hónapot vesz igénybe, s e z a l a t t az 1 . lárvák m i n t e g y 70 %-a e l p u s z t u l /KURCSINOV, 1 9 5 1 ; BRE3EV, 1967/. A lárvák a gerinccsatornában nagyjából 3 hónapig tartózkodnak, és t e s t h o s s z u k e z a l a t t eléri a 4-12 mm-t. Ezután elhagyják a gerinccsatornát, és a hát, va­l a m i n t az ágyék bőr a l a t t i kötőszövetében t e l e p e d n e k l e , csak­hamar üreg képződik körülöttük, amelynek falát SZÍVÓS kötőszö­v e t i t o k képezi. E t o k b a n a lárvák rohamos fejlődésnek i n d u l ­nak. A fejlődést két vedlés kiséri: az első vedlés /BRE3EV és GYACSENKO, 1964/ a mesterséges fertőzés utáni 200. és a 240. nap közé eső időszakban történik. M i v e l az 1 . vedlés a bőr a-l a t t m e g t e l e p e d e t t lárvák körül képződő kötőszöveti t o k k i a l a ­kulásának az idejére e s i k , fertőzött állatok boncolása nélkül i s észre l e h e t v e n n i , mert a k k o r válnak a csomók láthatókká. A bőr a l a t t i kötőszövetben a lárvapopuláció tartózkodásának a ta r t a m a 2.-3 hónap; ennek l e t e l t e előtt az 1 . vedlést követően a lárvák csakhamar 2- s z e r v e d l e n e k . A két vedlés közben a lár­vák rohamosan növekednek, s ennek az az eredménye, hogy a bebá-bozódásra a l k a l m a s lárvák t e s t h o s s z a csaknem 30 mm. A 2. és 3. lárvakorban az egyedeknek a 20-30 %-a e l p u s z t u l .

Az érett 3. lárvák a tartózkodási helyük /csomók/ fölött levő n y i l a s o n p a s s z i v módon kinyomatnak /a csomókban felgyülemlett váladék belső nyomása, a mozgással, felkeléssel és lefekvéssel járó izom f esí'ülés/, a t a l a j b a fúródnak és bebá bozódnak. A meta-

2 74

morfózis, az imágók kialakulása kedvező körülmények között 4-8 hét a l a t t z a j l i k l e . A bőrbagócsok fejlődésének e g y i k k r i t i k u s időpontja a bábstádium, mert nagyon érzékenyen reagál az átala­kulást befolyásoló minden külső, kedvezőtlen tényező hatására /kiszáradás, a t a l a j n a k kelleténél nagyobb víztartalma, a nap­p a l i és éjszakai hőmérsékleti ingadozások hiánya, gombás fertő­zöttség s t b . / . Még kedvezőnek mondható körülmények között i s e l p u s z t u l a bebábozódott egyedek 40 %-a /BARAT0V, 1969/.

A bábokból kikelő nőstények uterusában már megformált peték vannak, i g y ezek rövidesen párzanak, majd hozzákezdenek petéik lerakásához. Az imagók pusztulásának mértékéről n i n c s e n e k konk­rét a d a t o k . Oelentéktelen l e h e t , mert a bőrbagócsok amugyis na­gyon rövid / e f e m e r / élettartalmuak, továbbá n i n c s e n tudomásunk arról, hogy v a l a m e l y rovarevő fő táplálékát képeznék, ők maguk pe d i g nem táplálkoznak.

Az azonos napon mesterségesen fertőzött b o r j a k k a l végzett v i z s ­gálatokból kiderült, hogy az egyidőben gazdára került petékből k i a l a k u l t , g y a k o r l a t i l a g e g y s z e r r e vándorlásnak i n d u l t lárvapo­puláció vándorlása során nemcsak megtizedelődik, amint arról már v o l t emlités, hanem fejlődése és e z z e l k a p c s o l a t b a n a ván­dorlása i s jelentősen megnyúlik. A populáció első e g y e d e i 2-3 hónappal korábban érik e l a lárvák vándorlásának egyes állomá­s a i t / g e r i n c c s a t o r n a , bőr a l a t t i kötőszövet/, m i n t az odajutó utolsó egyedek. Ez a magyarázata annak, hogy azok a szerzők, a-k i k vágóállatokon vizsgálták a lárvák gerinccsatorna-passzázsá­nak a dinamikáját /BEESLEY, 1962; LEIBECKE, 1958; MARÁNSKI, 1967; HIEPE és társai, 1969/, anyagukban 5-7 hónapig, azaz no-vembertől-juniusig - kivételesen ennél i s hosszabb i d e i g /MA-RANSKI, 1967/ - találtak a kérdéses h e l y e n lárvákat. A lárvapo­puláció vándorlásának a megnyúlása a z t eredményezi, hogy a be-bábozódásra a l k a l m a s lárvák képződésének i d e j e i s megnyúlik. Ez a f a j fennmaradása szempontjából rendkivül f o n t o s jelenség, csökkenti u g y a n i s annak a rizikóját, hogy a 3.lárvák, kedvezőt­l e n körülmények közé j u t v a , e l p u s z t u l n a k . Megnyúlt fejlődésü lárvapopuláció e g y e d e i között u g y a n i s b i z t o s a n l e s z n e k o l y a n o k ,

amelyek a kedvezőtlen külső körülmények jóra fordulását "védett h e l y e n " , a gazda bőr a l a t t i kötőszövetében várják k i , s i g y a lárvapopulációnak ez a része imagókká fejlődhetik. Hogy mi a pon t o s oka a vándorló lárvák tömeges pusztulásának, i l l . a ván­dorlás megnyúlásának, még nem i s m e r e t e s . Ebben részben a gazda szervezetének i s m e r e t l e n védekezési mechanizmusa i s s z e r e p e t j átszik•

A bőrbagócsok e l l e n i küzdelem összehangolása biológiájukkal

A H. b o v i s fejlődésében /a H. l i n e a t u m esetében i s b i z t o s a n ha­sonló a h e l y z e t / , a m i n t az az e d d i g elmondottakból i s kiderült, vannak különböző s z a k a s z o k , - mondhatnók - k r i t i k u s mozzanatok, amelyek során a populációt h o l b i o t i k u s , h o l a b i o t i k u s tényezők kisebb-nagyobb mértékben m e g t i z e d e l i k . Nyilvánvalóan a b i o t i k u s tényezők rovására irható az embrionális fejlődés szakában tör­ténő 5-10 %-os redukció /a peték b i z o n y o s hányadának különféle - elsősorban - m e c h a n i k a i tényezők o k o z t a lesodródása a gazda szőrzetéről/. B i o t i k u s tényezők okozzák a vándorló 1 . lárvák tömeges - 70 %-os pusztulását, még mielőtt a gerinccsatornába jutnának. Hasonlóan b i o t i k u s tényezők hatására vezethető v i s s z a a 2. és 3. lárvák 20-30 %-ának az elpusztulása. Sem az első,sem a második e s e t b e n szereplő b i o t i k u s tényezőket nem ismerjük. Főleg i s m e r t a b i o t i k u s tényezők okozzák a bábok m i n t e g y 40 %-os

pusztulását .

A bőrbagócslárva-betegség e l l e n a védekezés a k k o r l e s z k o r s z e ­rű, ha a fenn vázolt fejlődési szakaszokban regisztrálható po-puláció-egyedsürüséget szabályozó jelenségekhez i g a z o d i k . Kon­krétan: o l y a n időszakban k e l l tevőlegesen b e a v a t k o z n i , amelyek­ben a populáció természetes halandósága i s magas.

Az embrionális fejlődés időszakában történő beavatkozásnak a hatékonysága számos tényező m i a t t fölöttébb kétséges. Olyan, az állatokra rápermetezhető s z e r r e l nem rendelkezünk,amely a szőr-

szálakhoz r a g a s z t o t t Hypoderma-petéket akár elpusztítaná, akár a t a l a j r a sodorná. Ezért a peték eltávolítása a gazdaállatról csak m e c h a n i k a i módon, vagy fáradságos kézi lemosással / e c e t e s o l d a t b a mártott r o n g g y a l történő ledörzsöléssel/ valósitható meg. Ennek válóraváltását nemcsak munkaigényes v o l t a /munkaerő­hiány/ t e s z i lehetetlenné, hanem ama tény i s , hogy endémiás t e ­rületen a már vázolt módon a bagócslárva-populáció nőstényeinek a rajzása nem azonos időben, hanem elnyújtva történik. I g y a nagyon rövid embrionális fejlődés m i a t t a feltételezhető rajzás idején - g y a k o r l a t i l a g t a v a s z derekától nyárutóig - 3 naponként k e l l e n e b e a v a t k o z n i .

Kiváló eredménnyel k e c s e g t e t az 1 . lárvák vándorlása során tör­ténő beavatkozás, különösen vándorlásuknak abban a szakaszában, amikor még nem j u t o t t a k e l a gerinccsatornába. A kiváló hatás elérését az t e s z i lehetővé, hogy az 1 . stádiumu bőrbagócslárvák rendkivül érzékenyek a szisztémásán ható s z e r v e s f o s z f o r s a v ­észterek iránt. Gazdag t a p a s z t a l a t tanúsága s z e r i n t minden széles körben a l k a l m a z o t t s z e r v e s foszforsav-észter az élőirt dózisban a vándorló lárvák 98-100 %-át e l p u s z t i t j a . A b e a v a t k o ­zás megvalósításának kedvez az, hogy a lárvák vándorlása a ge­rinccsatornáig hosszú i d e i g - 3 hónapig - t a r t . Ezért megfelelő időpontban végrehajtott e g y s z e r i kezeléssel - a populáció nem azonos ütem s z e r i n t történő vándorlása ellenére - az egész 1 . lárvapopuláció már a g e r i n c c s a t o r n a előtt elérhető. Az, hogy a beavatkozás módja - "pour on" - nagyon egyszerű, szintén nem a-kadálya megvalósításának.

Amig nem álltak rendelkezésünkre a s z e r v e s foszforsavészterek, a bagócslárvák e l l e n i küzdelem előterében a 2. és 3. stádiumu lárvák e l l e n történő beavatkozás állt.

Tervszerűen történő módszeres bőrbagócsirtást először Dániában s z e r v e z t e k . Skjaerum körzetében 1901-1907-ig t a v a s s z a l minden szarvasmarhát /3500-4500 állatot/ ismételten megvizsgáltak és a csomókból a lárvákat kinyomták. I l y e n módon az állatok 95 %-os fertőzöttségét 6 év a l a t t 20-25 % - r a sikerült leszorítani / V I L -

LIMOES, 1906/. Az első világháború a l a t t azonban a fertőzöttség ismét felszökött, ugy hogy 1923-ban már az állatoknak a 80 %-a

b i z o n y u l t fertőzöttnek. 1923-tól r e n d e l e t t e l kötelezték a gaz­dákat s z e r v e z e t t védekezésre. A kezelésekhez e k k o r már r o t e n o n -készitményeket használtak. Az i g e n SZÍVÓS és tervszerűen végre­h a j t o t t védekezés a z t eredményezte, hogy #1932-ben a s z i g e t e k e n kiirtották a bőrbagócsokat, de 3 u t t l a n d b a n , Németországgal ha­táros területeken a fertőzöttség még m i n d i g 16 %-os v o l t . A má­s o d i k világháború évei a l a t t a fertőzöttség ez utóbbi területen újból 38 % - r a e m e l k e d e t t . A háború után k o n t a k t mérgek beveté­sével 1952-re a fertőzöttséget 6,5 %-ra sikerült l e n y o m n i /dá­n i a i rendelkezések, 1937-1938, 1948, 1951-1955/. T e l j e s mentes­séget azonban ezután aránylag hosszú idő múlva - 1967-re - és már a s z e r v e s foszforsav-észterekkel sikerült elérni / A n i m a l H e a l t h Yearbook, 1968/. Tehát 66 év SZÍVÓS munkájára v o l t szük­ség még Dániában i s , hogy a bőrbagócslárva-betegséget t e l j e s e n megszüntessék, p e d i g i t t igazán minden k e d v e z e t t e küzdelemnek / f e j l e t t állattenyésztés, k i s terület, amely zömmel s z i g e t e k között o s z l i k meg, ami m e g n e h e z i t i a bőrbagócsoknak egyéb terü­letekről való beszivárgását/. Ehhez hasonló f i g y e l e m r e méltó e-redményt a bőrbagócslárva-betegség e l l e n csupán a hasonló kö­rülményekkel rendelkező Írországban értek e l . Az 1963. évi 70 %-os fertőzöttséget 1 9 6 7 - i g , v a g y i s négy év a l a t t , 2,4 % - r a csökkentették /THORNBERRY, 1968/. I t t azonban már a s z e r v e s foszforsav-észtereket alkalmazták, és a beavatkozás az 1.lárvák e l l e n irányult. E két eredmény összehasonlítása mindenképpen tanulságos, mert érzékelteti a 2. és 3. lárvák elpusztítására a l a p o z o t t védekezés nehézségeit.

E nehézségek közül legszámottevőbb a lárvák vándorlásának az elnyújtott v o l t a . A lárvapopuláció első t a g j a i u g y a n i s két hó­na p p a l korábban j u t n a k e l a bőr a l a t t i kötőszövetbe, m i n t az u-tolsók. Ezért a lárvák maradéktalan elpusztítása csak 3-5 keze­lés árán lehetséges. Ha m e g g o n d o l j u k , hogy e kezeléseket a l e ­geltetési idényben k e l l megvalósítani, ez már önmagában i s mu­t a t j a az erőfeszités kilátástalanságát. Ennek meggyőző bizonyí­téka a számos országban s z e r z e t t ama t a p a s z t a l a t , hogy gondosan

s z e r v e z e t t és módszeresen véghezvitt védekezés árán i s a lárvák számottevő, de csak átmeneti csökkentését tudták elérni; tartós eredmény s e h o l sem született. A 2. és 3. lárvák elpusztítására a l a p o z o t t legtökéletesebb védekezési r e n d s z e r b e n i s akadhat rö­vi d e b b - h o s s z a b b időszakasz, amikor a gyógyszer nem akadályozza a bőr a l a t t i kötőszövetbe j u t o t t lárvák fejlődését. Ezek éretté válnak és bebábozódván imagókká fejlődnek. M i v e l a bőrbagócs-f a j o k nőstényeinek nagy a szaporasága, továbbá, t e r e p e n a himek és a nőstények i g e n a l a c s o n y egyedsürüség esetén i s egymásra találnak, ez már elegendő nemcsak a f a j fennmaradásához, hanem rövid időn belül az e r e d e t i egyedsürüség /súlyos fertőzöttség/ helyreállásához i s .

A bábstádiumban óriási veszteséget okozó a b i o t i k u s tényezőket utánozni nem t u d j u k , s i g y ezek a bőrbagócsok e l l e n i tervszerű küzdelemben nem használhatók f e l . Azok az elképzelések, amelyek értelmében a lárvák éretté válásának idején a fertőzött állato­k a t egy k i s e b b , jól körülhatárolt területen k e l l t a r t a n i , hogy a t a l a j b a n lévő bábokat vagy imagókat a kikelés pillanatában e l l e h e s s e n pusztítani / k o n t a k t mérgekkel/, részben a f e n t e m i i ­t e t t fejlődés nyujtottsága m i a t t megvalósithatatlanoknak . b i z o ­n y u l t a k /K0BULE3, nem közölt a d a t o k / .

N i n c s e n módunkban az imagók gyéritése a t e r e p e n . Egységnyi t e ­rületre ezekből o l y a n kevés j u t és élettartamuk i s o l y a n rövid, hogy a tömegesen előforduló r o v a r o k irtására a l k a l m a s módszerek e r r e a célra a l k a l m a t l a n o k . Az sem járható u t , amely a nősté­nyeknek a peterakás pillanatában történő elpusztítására vagy r e p e l l e n s s z e r e k k e l való távoltartására irányul.

Az e l m o n d o t t a k összefoglalásaként megállapítható, hogy a hypo-d e r m a t o s i s e l l e n s z e r v e z e t t védekezés abban az e s e t b e n l e s z va­lóban hatékony, ha beavatkozásunkat o l y a n időpontban h a j t j u k végre, amikor az élősködő halandósága amugyis nagy. A H. b o v i s példáján meggyőződhettünk, hogy az élősködő fejlődésében az 1 . lárvastád'ium különösen k r i t i k u s fejlődési sza k a s z , mert a lár­vák 70 %-a e l p u s z t u l , mielőtt a gerinccsatornába j u t n a . Ezért

beavatkozásunkat ugy k e l l ütemeznünk, hogy az az 1 . lárvák e l ­l e n irányuljon. Tehetjük e z t már azért i s , mert a vándorló 1 . lárvák i g e n érzékenyek a s z e r v e s roszforsav-észterek iránt.

A h y p o d e r m a t o s i s gyógyszeres megszüntetése

A bőrbagócslárva-betegség hazánk állattenyésztésének óriási kárt okoz, E felismerés nem ujkeletü, mert az a r e n d e l e t /18.027/1951. / I I I . 9 . / F M / , amely kötelezően előirja a bántalom e l l e n a tervszerű védekezést,21 esztendővel ezelőtt látott nap­világot. Nem igényel bővebb magyarázatot ama tény, hogy a r e n ­d e l e t ellenére g y a k o r l a t i l a g semmi sem történt e parazitózis o-k o z t a kár csökkentése érdekében. Az előbb vázoltak tükrében en--nek o k a i jól i s m e r t e k .

F o r d u l a t o t j e l e n t e t t a h y p o d e r m a t o s i s e l l e n s z e r v e z e t t erőfe­szítések hatékonyságában a s z e r v e s foszforsav-észterek és egyéb s z e r v e s foszforvegyületek bevetése. I g y hazánkban i s reális a-l a p o t n y e r t az e m i i t e t t r e n d e l e t , különösen miután megoldódott a h a z a i foszforsav-észterek - többek között a D i t r i f o n - gyár­tása. Megállapítást n y e r t u g y a n i s , hogy a s z e r v e s f o s z f o r s a v -észterek, v a l a m i n t a dimetildiklórvinil-foszfát /DDVP/ iránt a különféle r o v a r o k és lárváik a melegvérű állatoknál i s érzéke­nyebbek, i g y e s z e r e k irtásukra kiválóan a l k a l m a s a k . A hypoder-m a t o s i s e l l e n s z e r v e z e t t küzdelemben e s z e r e k különösen széles körű alkalmazására azután került s o r , miután számos kutató /MC­GREGOR és társai, 1954; ROGOFF és KOHLER, 1959; ROSENBERGER és társai, 1 9 6 1 ; MARANSKI, 1963; HIEPE és társai, 1965; MIETH és társai, 1966; CHABRA és CHARMA, 1967; FALUDI és társai, 1969 és még sokan mások/ megfigyelése alapján nyilvánvalóvá l e t t , hogy e s z e r e k nemcsak per os vagy pa r e n t e r a l i s a n a l k a l m a z v a haté­konyak, hanem, megfelelő oldószerben o l d v a , a bőrről i s felszí­vódnak és kiváló hatást f e j t e n e k k i . O e l e n l e g a h y p o d e r m a t o s i s megszüntetésé re e z e k e t a "pour on", mások s z e r i n t " s p o t on"név-

Az állati s z e r v e z e t b e n enzim hatására a s z e r v e s f o s z f o r s a v ­észterek e l b o m l a n a k , s e bomlás e g y i k terméke a DDVP.

v e i jelölt módszereket alkalmazzák. Oldószerként v a l a m i l y e n többértékü a l k o h o l t vagy a d i m e t i l s z u l f o x i d o t alkalmazzák.Az i -r o d a l m i a d a t o k elemzése alapján megállapítható,hogy körültekin­tően végrehajtott terápiai beavatkozással mind az a l k o h o l b a n , mind a d i m e t i l s z u l f o x i d b a n o l d o t t triklórfon /= Neguvon, D i t r i -f o n / 30-50 mg/kg adagjával az 1 . stádiumu, még vándorló lárvák 92-100 %-a elpusztítható. Hazánkban FALUDI és társai/1969/,majd K0BULE3 és MOLNÁR / 1 9 7 1 / d i m e t i l s z u f o x i d b a n o l d o t t D i t r i f o n n a l operáltak: 50 mg/kg dózissal s z a r v a s m a r h a - c s o p o r t j a i k b a n a bőr-bagócslárvák 98,10 - 99,68 %-át sikerült elpusztítaniuk.

A d i m e t i l s z u l f o x i d n a k oldószerként alkalmazása előnyös, mert benne a D i t r i f o n kiválóan oldódik: 1 ml d i m e t i l s z u l f o x i d b a n 2 g D i t r i f o n feloldható. Ez kedvez a beavatkozás megvalósításának. Csekély mennyiségű anyaggal k e l l manipulálni /100 kg testsúlyra a f e n t e m i i t e t t oldatból 2,5 ml szükséges, i g y egyszerű f e c s ­kendő /tü nélkül/ segitségével vihetjük rá a "gyógyszerfoltot" / s p o t on/ az állat hátára. Ez e m e l i az adagolás biztonságát és növeli a hatásfokot, mert csak i g y l e h e t b i z t o s i t a n i , hogy a s z e r minden c s e p p j e közvetlenül a bőrre kerüljön /a fecskendőt közben a szőr ellenében t o l j u k előre/ és maradéktalanul felszí­vódjék. A d i m e t i l s z u l f o x i d alkalmazása a n n y i b a n kényelmetlen, hogy az o l d a t o t közvetlenül a felhasználás előtt k e l l elkészí­t e n i , m ert az i g y o l d o t t D i t r i f o n hamar b o m l i k . Megvan azonban az az előnye, hogy nagyon olcsó, mert egy 400 kg-os állat i l y módon előállított D i t r i f o n - a d a g j a a j e l e n l e g i gyógyszerárak m e l l e t t csupán 4,60 F t .

A s z e r v e s foszforsav-észterek alkalmazásának vészélyei

A s z e r v e s foszforsav-észterek, v a l a m i n t a DDVP, amelyek ma már a hatékony növényvédelem nélkülözhetetlen eszközei, veszélyes mérgező anyagok, ezért alkalmazásuk esetén körültekintően k e l l eljárni. Különösen érvényes ez a magasértékü a l k o h o l o k b a n vagy a d i m e t i l s z u l f o x i d b a n o l d o t t foszfonátokra, mert ezek a bőrről

nagyon g y o r s a n felszívódnak. Az ebből keletkező veszély elhárí­tásának e g y e t l e n eszköze a hibátlan gumikesztyű. Kezelés során legyen•kéznél a t r o p i n vagy PAM i s , hogy szükség esetén a s z e r kolinesztráz-aktivitását bénitó hatását semlegesíteni l e h e s s e n . Szerves foszforsav-észter mérgezés m i a t t kényszervágni állatot nem szabad, mert husa, belső s z e r v e i nagy konce.ptrációban t a r ­talmazhatják a s z e r t , s i g y mérgezést o k o z h a t n a k . Ezért számos megfigyelés tárgya v o l t annak vizsgálata, hogy mi a s z e r v e s foszforsav-észtereknek a s o r s a a s z e r v e z e t b e n : kumulálódnak-e benne vagy sem, ha v i s z o n t nem kumulálódnak, mennyi i d e i g ma­radnak a s z e r v e z e t b e n .

A l a p o s vizsgálatok tanúsága s z e r i n t /BEHRENZ, 1959; KUHNERT ós társai, 1963; SCHWARTZ és DEDEK, 1965/ a s z e r v e s f o s z f o r s a v ­észterek nem kumulálódnak a s z e r v e z e t b e n , mert különféle belső s z e r v e k b e n , elsősorban a májban enzimhatásra e l b o m l a n a k , amikor i s DDVP i s k e l e t k e z i k . Utóbbi a továbbiakban rövidesen szintén e l b o m l i k . Ezek s z e r i n t az élő szervezetből a foszfonátok bom­lástermékei belátható időn belül eltűnnek. Sem a húsban, sem a t e j b e n 10 óra múlva biológiai módszerekkel nem l e h e t a Neguvon /= D i t r i f o n / nyomait k i m u t a t n i /BEHRENZ, 1 9 6 1 ; LEAHY, 1964/. SCHWARTZ és DEDEK /1965/ különlegesen érzékeny módszerükkel k i ­mutatták, hogy a t e j b e n 50 mg/kg dózis alkalmazása esetén a maximális hatóanyag-koncentráció nem több, m i n t 0,45-0,47 ppm. Mindazonáltal a néhánynapos b o r j a k a t szoptató t e h e n e k e t nem a-jánlatos k e z e l n i , mert az újszülöttek nagyon érzékenyek e sze­rek iránt /kutyakölykökön t e t t saját megfigyelés/, i g y náluk fennáll a mérgezés veszélye. A tejelő t e h e n e k e t , amelyek t e j e közfogyasztásra kerül, kezelés után csak 10 óra múlva ajánlatos f e j n i .

A h y p o d e r m a t o s i s e l l e n i hatékony védekezés kimunkálásán fárado­zó kutatók egy része ama t a p a s z t a l a t alapján, hogy a bőrbagócs-lárvák vándorlásuk során rövidebb-hosszabb időre a g e r i n c c s a ­tornában i s megállapodnak, aggályosnak mondja a kezeléseknek e r r e az időre való ütemezését /SCHAPFF és társai, 1962; MARANS-K I , 1963; NELSON és társai, 1967/. Hazánkban e kérdést közve-

t e t t módon vizsgálta K0BULE3 és MOLNÁR / 1 9 7 1 / és a r r a a megál­lapításra j u t o t t , hogy a gerinccsatornában a gyógyszer hatására e l p u s z t u l t , majd szétesett lárvák a l i g h a okoznak k l i n i k a i tüne­te k b e n i s megnyilvánuló h e l y i gyulladást* R a j t u k kivül még szá­mos szerző f o g l a l k o z o t t e kérdéssel /GORDON, 1958; HARLICH és PORTER, 1958; GALVIN és társai, i 9 6 0 ; SOUTHCOTT, 1961, LANDRUM és SHARER, 1961; HOTSON, 1963; KEITH, 1963; HAGEN, 1967; KHAN, 1969/, és egyöntetűen a r r a a megállapításra j u t o t t , hogy a foszfonátok hatására a gerinccsatornában e l p u s z t u l t lárvák nem okoznak o l y a n súlyos gyulladást, amely k l i n i k a i tünetekben nyilvánulna meg /fájdalmasság, izomgyengeség, sántaság, a t a x i a , p a r a p l e g i a / . Az e l p u s z t u l t bagócslárvák gerincvelőt kárositó hatásáról g y a k o r l a t i megfigyelések n i n c s e n e k . Ennek a lehetősé­gét hangoztató szerzők közül u g y a n i s azok, a k i k kezeléseiket a bagócslárváknak a gerinccsatornában való tartózkodása idején végezték /MARANSKI, 1967; HIEPE és társai, 1969/ sem e m i i t i k , hogy a kezelést követő időben az e l p u s z t u l t lárvákra v i s s z a v e ­zethető sántaságot észleltek v o l n a .

H y p o dermatosis e l l e n i tervszerű küzdelem szervezése hazánkban

Hazánkban a h y p o d e r m a t o s i s endémiásan előforduló parazitózis. A t a v a s z i kedvező időjárástól függően a következő évben e terü­l e t e k e n h o l súlyos, h o l kevésbé súlyos bőrbagócslárva-betegség formájában j e l e n t k e z i k . Az állatok lesoványodnak, tejhozamuk csökken, a hát t e l e van kisebb-nagyobb d u z z a n a t t a l , amelyek környékét szennyes, sárgás-barna váladék b o r i t j a . A keletkező kárt felmérni nehéz /a bőripari kárnál tetemesebb a t e j h o z a m csökkenéséből és sulyveszteségből adódó kár/, hozzávetőleges becslések s z e r i n t évi több tízmillió f o r i n t r a tehető /HOLLÓ, 1967/, ezért g o n d o l n i k e l l a bántalom e l l e n a tervszerű védeke­zés megszervezésére,

A tervszerű védekezés a l a p j a az endémiás területeken a módsze­resen történő kezelések megszervezése. M i v e l a terápiai b e a v a t -

kozás éle az 1 , lárva e l l e n irányul, s i g y nem állapitható meg, hogy m e l y i k állat fertőzött és m e l y i k nem fertőzött, minden ál­l a t o t k e z e l n i f o g u n k . Az állatoknak állandóan istállóban tartá­sa nem zárja k i a kezelés szükségességét. T a p a s z t a l a t i tény, hogy a bagócslegyek nőstényei az istállóban t a r t o t t állatokat i s f e l k e r e s i k . E g y i k súlyosan fertőzött területen még az állan­dóan istállózott hizó bikák között i s szép számban találtunk bagócslárvákkal fertőzött e g y e d e k e t . Megtörténhet az istállóban való fertőződés még akk o r i s , ha közelében n i n c s e n e k a bábok metamorfózisához megfelelő t a l a j v i s z o n y o k , mert a nőstények röptávolságának a sugara 5-8 km.

A h y p o d e r m a t o s i s e l l e n i tervszerű küzdelemben a nőstényeknek ezt a tulajdonságát nem szabad f i g y e l m e n kivül h a g y n i . A tartós hatás érdekében u g y a n i s nemcsak az endémiás terület állatait k e l l k e z e l n i /a június előtt született b o r j a k sem képeznek ez alól' kivételt/, hanem az endémiás terület körül egy 10 km szé­l e s biztonsági sávban i s kezelésben k e l l részesíteni az állato­k a t . Hazánk v i s z o n y a i között ez nem okoz különösebb g o n d o t , m e r t minden körzeti állatorvos gyakorlatból t u d j a , hogy működése t e ­rületén h o l van és h o l n i n c s e n h y p o d e r m a t o s i s , i g y a biztonsági sávnak a kijelölése nem probléma.

A terápiai beavatkozás optimális időpontja: szeptember közepé­ től - november közepéig t a r t . Ez az az idő, a m i k o r az egész lárvapopuláció a g e r i n c c s a t o r n a felé vándorol, s t a p a s z t a l a t s z e r i n t legérzékenyebb a foszfonátok iránt. Semmi akadálya a-zonban annak sem, hogy a beavatkozást, amennyiben e r r e a f e n t j e l z e t t időpontban nem kerülhet s o r , más időre ütemezzük. Kö­vetkező t a v a s s z a l márciusban-áprilisban legalább kétszer /2-3 h e t e s időközzel/ gondosan meg k e l l vizsgálni az állományt, hogy az e s e t l e g életbenmaradt néhány lárvát i s elpusztíthassuk, mert csak i g y akadályozhatjuk meg, hogy a terület rövidebb-hosszabb idő múlva ismét bagócsossá váljék, v a g y i s beálljon az e r e d e t i állapot. Ha az ország minden endémiás területén tervszerűen a f e n t vázolt s z e l l e m b e n folytatnók a h y p o d e r m a t o s i s e l l e n a küz­d e l m e t , a k k o r rövid időn belül megszabadulhatnánk e parazitó-zistól. A továbbiakban már csupán a z z a l k e l l e n e törődnürfk, hogy

hazánk határmenti területein időben lokalizáljuk i l l . megszün­tessük a határon túlról berepült bagócsok létesitette gócokat.

Gyógyszeres beavatkozásra a l k a l m a s a triklórfónnak vagy DDVP-nek v a l a m e l y speciális készítménye / i l y e n többek között a C h i -n o i n készitménye a D i x o l , ami tulajdonképpen propilénglikolban o l d o t t D i t r i f o n / , vagy a d i m e t i l s z u l f o x i d b a n ex tempore o l d o t t D i t r i f o n . Mind a két gyógyszerformának megvannak az előnyei és hátrányai, egyben azonban megegyeznek? ha l e g e a r t i s h a j t j u k végre a beavatkozást és az előirt adagot meg i s kapják az álla­t o k , ugy mindkettővel csaknem 100 %-os hatást l e h e t elérni.

K O B U L E J , T . : Hypodermatosis and its Control in Hungary

Under the o b l i g a t i o n o f a d e p a r t m e n t a l o r d e r i s s u e d i n 1952, i t i s t h e d u t y o f t h e v e t e r i n a r y surgeons t o combat a g a i n s t hypo­d e r m a t o s i s i n t h i s c o u n t r y . However, s i n c e n e i t h e r due r e g a r d f o r t h e l i f e c y c l e o f t h e w a r b l e f l i e s was shown e a r l i e r , nor p r a c t i c a b l e and e f f e c t i v e d r u g was a v a i l a b l e , many e f f o r t s y i e l d e d u n s a t i s f a c t o r y r e s u l t s .

C o n s i d e r i n g some f a v o u r a b l e f i e l d t r i a l s , a s i n g l e t r e a t m e n t i s su g g e s t e d f o r e v e r y c a t t l e i n endemic area t o be c a r r i e d o u t d u r i n g t h e autumn. The t r e a t m e n t w i t h D i t r i p h o n /• Neguvon/, d i s s o l v e d i n d i m e t h y l s u l p h o x i d e and used as a "pour on" d r e s s ­i n g , r e s u l t s i n more th a n 99,8 % of e f f i c i e n c y p r o v i d e d t h a t each a n i m a l r e c e i v e s the dose recommended, i . e., 50 mg per k g .

I r o d a l o m

1 . A a r s b e r e t n i n g s f r a V e t e r i n a e r d i r e k t o r a t e t , M i n i s t e r i e t f o r f o r Landbuch og F i s k e r e i , Danemark, 1937-1938, 1948. 1951-1955.

2. A n i m a l H e a l t h Yearbook. FAO-WHO-OIE, 19*68.

3. BARATOV, W,: P o d k o z s n i j e óvoda krupnovo r o g a t o v a s z k o l a v

T a d z s i k i s z t a n y e , Kand, d i s s z . Dusanbe, 1969.

4. BEESLEY, W.N. : Res.Vet. S e i . , 3. 203, 1962.

5. BEHRENZ, W.: Neguvon ad u s . v e t . Bayer, 1959.

6. BEHRENZ, W.: Vetmed. N a c h r i c h t e n , 3. 133. 1961.

7. BRE3EV, K.A.: En t o m o l . O b o z r e n y i e , 4 0 . 76-96. 1 9 6 1.

8. BRE3EV, K.A.: P a r a z i t . S z b o r n y i k . Z o o l . I n s z t . AN SzSzSzR.,

23. 1 91-221. 1967.

9. BRE3EV, K.A. - GYACSENKO, V.N.: Z o o l . Z s . 43. 474-479.1964.

10. CHABRA, R. - CHARMA, R. M.: I n d i a n 3. V e t . S e i . , 37. 263.

1967.

1 1 . FALUDI, D. - K0BULE3, T. - KÖRMÖCZY, Gy. : Magy. Állatorv.

L a p j a , 24. 243. 1969.

12. GALVIN, T. 3. - BELL, R. R. - TURK, R.D.: Am. 3. V e t . Res.,

2 1 . 1058, 1960.

13. GEBAUER, 0.: Z. P a r a s i t e n k d . , 1 1 . 391-399. 1939.

14. GORDON, H. McL.: A u s t r . V e t . 3., 34. 104. 1958.

15. HAGEN, A.F.: 3. Econ. E n t o m o l . , 60. 590. 1967.

16. HARLICH, H. - PORTER, D.A.: V e t . Med,, 53. 343. 1958.'

17. HIEPE, Th. - MIETH, K. - RIBBECK, R. - THEUS, 3. - FRIED­

RICH, H.3.: Mh. Vetmed., 20. 447. 1965.

18. HIEPE, Th. - RIBBECK,R. - GAHTOW, L. - GRAMANN, F. - HORST,

3.: Mh. Vetmed., 24. 289. 1969.

19. HOLLÓ, F.: Fontosabb parazitózisok kártételei, OMgK Témado­

kumentáció. Budapest, 1967.

20. HOTSON, 3.K.;: A u s t r . V e t . 3., 3£. 108. 1963.

2 1 . KEITH, R.K.: A u s t r . V e t . 3., 40. 402. 1963.

22. KHAN, M.A.: Res. V e t . S e i . , 10. 355. 1969.

23. K0BULE3, T. - MOLNÁR, A.: Magy. Állatorv. L a p j a , 26. 145.

19 7 1 .

24. KURCSINOV, N.M.: S z b o r n y i k Naucsnich T r u d . L e n i n g r a d s z k o v o

i n s z t . u s z o v e r s e n s z t v o v a n y i j a v e t . v r a c s e j , 7. 33-38.

1 9 5 1 .

25. KUHNERT, M. - DEDECK, W. - SCHWARZ, H.: A r c h . Exp. Vetmed.

1 2 . 403. 1963.

26. LANDRUM, M. S. - SHARER, R. 3.: Am. 3. V e t . Res., 22. 893.

19 6 1 .

27. LEAHY, R.C.: Neguvon ad us. v e t . Bayer, 1964. 28. LEIBECKE, B,: Untersuchungen über den A u f e n t h a l t der Das-'

s e l l a r v e n im W i r b e l k a n a l der R i n d e s . D i s s z , Hannover, 1958.

29. MARANSKI, Cz.: A c t a P a r a s i t . P o l . , 19. 265. 1963. 30. MARANSKI, Cz.: Wiad. P a r a z y t . , 13. 585. 1967. 3 1 . McGREGOR, W.S. - RADELER, P.D. - BUSCHLAND, R.C: 3. Econ.

En t o m o l . , 4 7 . 649. 1954. 32. MIETH, K. - FRANKE, R. - THEUS, 3.: Mh. Vetmed., 2 1 . 694.

1966. 33. NELSON, D. L. - ALLEN, A. D. - MOZIER, 3. 0. - WHITE, R.G.:

V e t . Med. S m a l l A n i m a l C l i n . , 62. 683. 1967. 34. ROGOFF, W. M. - KOHLER, P. H,: 3. Econ. E n t o m o l . , 52. 927.

1959. 35. ROSENBERGER, G. - SCHADE, R. - HEMPEL,R.: D t s c h . Tierärztl.

Wschr., 68. 547. 1961. 36. SCHARFF, D. K. - SHARMAN, G. - LUDWIG, P.: 3. Am. V e t . Med.

Ass., 1 4 1 . 582. 1962. 37. SCHWARZ, H. - DEDEK, W.: Mh. Vetmed., 20. 958. 1965. 38. SOUTHCOTT, W.H.: A u s t r . V e t . 3., 37. 55. 1 9 6 1 . 39. THORNBERRY, H.: The V e t e r i n a r i a n , 5. 185. 1968. 40. VILLIMOES, N.,: Z. F l e i s c h - und M i l c h h y g . , 16. 226. 1906.

Érkezett: 1972. V. 15. Dr. K0BULE3 T i b o r Állatorvostudományi Egyetem

Parazitológiai Tanszéke Budapest V I I . L a n d l e r 3. u. 2.