a barokk kultúra magyarországon - · pdf filetörténeti...
TRANSCRIPT
Történeti háttér
A magyar kultúrában a barokk stílus az
1620-as évek végén
tűnik fel, s a század végére a művészet
valamennyi ágában
uralkodóvá válik.
o Pártfogói
o Érdekek és érdekellentétek
o Buda visszafoglalása (1683)
o A birodalom érdekeit szolgáló kizsákmányolás, a
németesítő politika és az ellenreformáció -- a
nemzeti függetlenségért vívott Rákóczi
szabadságharchoz vezetett.
o Leverése után az ország gyarmati sorba süllyedt.
Benczur Gyula: Buda visszafoglalása
A barokk periódusai az irodalomban:
o a barokk kezdete (kb. 1600—1640 között);
o a hősi barokk (kb. 1640—1690);
o a kiteljesedés, a "misztikus barokk" (1690—
1740);
o a késő barokk: a rokokó (1740—1770)
A magyarországi barokk irodalomegyházi keretek között születik meg
Fő szövegtípusai:
o a prédikáció és a vitairat.
o az ájtatossági irodalom.
o a barokk szépprózában vallásos olvasmányok születnek.
o A költészetben az anyanyelvű katolikus egyházi énekek jelennek meg anyanyelven, gyűjteményeik az énekeskönyvek.
A tordai gyűlés
Pázmány Péter (1570—1637)
egyházszervező és író, a magyar próza első nagy mestere; a magyarországi
ellenreformáció legnagyobb alakja.
Művei
Vitairatok: pl.
o (Felelet az Magyari István sárvári prédikátornak
az ország romlása okairul írt könyvére, 1603) és
o Alvinczi Péterrel folytatott vitája:
(Öt szép levél, 1609).
Fő műve:
Az Isteni igazságra vezérlő Kalauz (1613)
az első magyar nyelvű katolikus hittudományi
rendszerezés.
Pázmány Péter
Zrínyi Miklós (1620—1664)
költő, hadvezér és államférfi, a 17. századi magyar
függetlenségi küzdelmek vezéralakja.
Fő művei:
o Szigeti veszedelem (1646), első nemzeti eposzunk.
o Az török áfium ellen való orvosság (1661)
Legjelentősebb szépirodalmi műveit egy
kötetben adta ki 1651-ben
Hadtudományi művei:
o Tábori kis tracta (1646-51)
o Vitéz hadnagy (1650-53)
Gyöngyösi István (1629—1704)
a barokk kor népszerű elbeszélő költője.
Fő műve: „Márssal társalkodó murányi Venus”
o Egy kalandos és szerelmi történet verses
elbeszélése.
o Stílusa gördülékeny, verstechnikája fejlett
o Gyöngyösi István tette népszerűvé az elbeszélő
költészetünkben a felező 12-es sortípust.
Gyöngyösi István
Petrőczi Kata Szidónia(1662—1708)
o Az első jelentős magyar költőnő.
o Ötven költeménye kéziratban maradt ránk.
o Verseinek jelentős része vallásos ének
o Istenes énekei a német pietista versek
fordításai.
o Jó formaérzékkel, könnyedén alkalmazza a
különböző divatos versformákat, közöttük a
Balassi-strófát.
o A költőnő egyéni panaszai mellett megszólal
verseiben a hazája sorsán aggódó, a
protestánsok erőszakos térítésén szomorkodó
hazafi hangja is. Petrőczy Kata Szidónia
A barokk irodalom kiteljesedésének időszaka
Magyarországon 1690 és 1740 közé esik.
Meghonosodnak a modern nyugati eszmeáramlatok:
o az enciklopédizmus,
o a karteziánizmus,
o a pietizmus és
o a janzenizmus.
A barokk a társadalom valamennyi rétegében megjelenik:
o a főnemesi és
o egyházi-vallásos barokk mellett
o a köznemesi,
o a népi
o és a polgári változatok is megszületnek, ill. megerősödnek.
Jellegzetes műfajok: a levél, az önéletírás, az emlékirat és a napló.
Bethlen Miklós (1642—1716)
államférfi (erdélyi kancellár), a
magyar próza kiemelkedő
művelője. Apáczai Csere János
tanítványa volt.
Börtönévei alatt készíti
Önéletírását (1708—1710),
a vallomás-irodalom magyar
remekét.
Bethlen Kata (1700-1759)
o 1717-től Haller László gr., majd halála után 1722-től Teleki
József gr. felesége.
o Életének maga által való rövid leírása c. emlékirata
o Imádságai
o Korabeli orvosoktól orvostudományt tanult.
o Udvari papja, Bod Péter segítségével értékes,
különlegességeket tartalmazó könyvtárat gyűjtött össze,
ezt a nagyenyedi kollégiumra hagyta.
o Oktatási kérdésekkel is foglalkozott, bírálta a leánynevelés
korabeli hiányosságait.
o Rákóczi Ferenc (1676—1735)
fejedelemnek — politikai és történelmi
főszerepe mellett — az irodalmi
jelentősége is kivételes.
o Az emigrációban francia címmel,
latinul írta vallomásszerű önéletrajzát
Emlékiratok címmel (Mémoires,
1716—1717).
o Vallomások (Confessiones) című,
szintén latin nyelvű művét
Törökországban írja, benne életútját
és személyes döntéseit boncolgatja.
o Mikes Kelemen (1690—1761)
o A magyar próza kiemelkedő
művelője.
o A Törökországi levelek (1717—1758)
műfaja francia divatot követ, de
megszólal benne az erdélyi barokk
kultúra, és a székely hagyományok is.
o A mű személyes és kordokumentum is
egyszerre.
Apáczai Csere János (1625-1659)
o Munkásságában összegződött és
egységbe rendeződött a korabeli
Európa valamennyi korszerű szellemi
irányzata.
o Alapvető jelentőségű tudományos
műve, a Magyar enciclopaedia
(1655)
Misztótfalusi Kis Miklós (1650-1702):
betűmetsző, nyomdász, könyvkiadó.
o A nagyenyedi Bethlen kollégiumban később
Amszterdamban tanult.
o A Blaeu-nyomdában nyomdászmesterséget és
betűöntést tanult.
o 1689-ben visszatért Erdélybe.
o Fölújította a református egyház kolozsvári nyomdáját.
o 1693-tól, több mint száz igényes nyomtatványt,
jelentős részben világi könyvet adott ki.
Pápai Páriz Ferenc (1649-1716)
o Heidelbergben filozófiai, Bázelben
orvosi tanulmányokat folytatott.
o 1675-ben hazatért, a fejedelem
orvosa lett.
o A nagyenyedi kollégiumban görög
nyelvet, fizikát és logikát tanított 1680-
tól haláláig.
o 1680-ban Kolozsváron jelent meg a
Pax Corporis c. műve, az első magyar
nyelvű nyomtatott orvosi könyv.
o Átdolgozta, kibővítette Szenci Molnár
Albert latin-magyar szótárátPápai Páriz Ferenc
Bod Péter (1712 - 1769)
református lelkész, irodalomtörténész
o Nagyenyeden, majd a leydeni
egyetemen tanult a teológiát és keleti
nyelveket.
o 1743-ban gr. Bethlen Kata udvari
papjának hívta meg.
o Fő műve: Magyar Athenás (Nagy-
Szeben), 1766. (485 életrajz)
Bod Péter
o Az 1650-es évektől Nyugat Magyarországon
bontakozott ki a barokk stílus.
o Az ország legnagyobb részén és Erdélyben
még a késő reneszánsz volt az uralkodó.
o A kastélyépítészet barokk stílusa a sárvári
Nádasdy kastély 1653-ban készült
nagytermének kialakításában jelentkezett
először.
o I. Esterházy Pál herceg (1635-1712), nádor
alakíttatta át a régi kastélyt Kismartonban,
1663 és 1672 között barokk stílusban.
Sárvár
Sárvár
Kismarton
o Az 1700-as évektől a magyar barokk építészet
irányítását az olasz mesterektől az osztrákok vették
át.
o Az 1690-es években kapcsolódott be a
magyarországi stílusfejlődésbe a bécsi barokk
nagy mestereinek első nemzedéke:
o Domenico Martinelli (1650-1716)
o Fischer von Erlach (1656-1723).
o Savoyai Jenő herceg Ráckevén, a város
határában fekvő, művészi kerttel kiegészített nyári
rezidenciája jellemzően barokk alkotás (1701-
1702)Ráckeve, Savoyai kastély
Mária Terézia trónra kerülése új
lendületet adott a főúri
kastélyépítészetnek.
Grassalkovich Antal (1694-1771)
1735-ben kezdte el Gödöllőn
kastélyának felépítését
o A kettős U alakú épület díszudvarával,
hét egyemeletes szárnyával, templomával,
valamint lovardájával és istállójával,
franciakertjével egyedülálló méretű,
reprezentatív barokk együttest alkotott.
o Mária Terézia 1751-ben, látogatásával
tisztelte meg Grassalkovich grófot.
o A barokk kastélyépítészet csúcspontja:
Esterházy Miklós (1714-1790) fertődi
kastélya
o Hazai viszonylatban páratlan együttest
alkotott, melybe nemcsak kerti
épületeket (operaház, színház,
muzsikaház, medencék, kutak,
víztornyok, lovarda és istálló,
vadászház és vadaskert, képtár stb.)
komponálta bele, hanem a park
révén az egész tájat is barokk
kompozíciós egységbe rendezte.
Fertőd, kastély
Dísztretem
Jezsuita templomok
A reformáció 17. századi térhódításával
szemben fellépő ellenreformáció a
Habsburgok támogatásával jelentős
szakrális építészeti tevékenységet
folytatott a Nyugat-Felvidéken.
o Kolostorok, püspöki vagy érseki
paloták, a korszak fontos építészeti
alkotásai, melyek már a barokk stílus
első hazai képviselői.
o A királyi Magyarország egyházi
székhelyén, Nagyszombatban 1629-
1637-ben épült a római Il Gesu
egyszerűsített, kiegészített, bécsi
mintára formált változata.
o A templom építésze feltehetőleg az
itáliai Pietro Spazzo (1734-1797) volt.
Nagyszombat
o A barokk templomok
nagyszabású freskódíszeit
általában külföldről jött mesterek
készítik, köztük a legjelentősebb:
o Franz Anton Maulbertsch, aki
élete fő műveit nálunk alkotta.
Franz Anton Maulbertsch
Johann Lucas Kracker
o letelepedett hazánkban és
Jászón, majd Egerben
dolgozott.
o Freskókat, oltárképeket festett.
o Kracker fő műve az egri líceum
könyvtártermének freskója.
o Korának legjelentősebb
magyar festője.
o Hamburgban, majdHannoverben tanult.
o II. Rákóczi Ferenc udvari
festőjévé nevezte ki.
o 1732-től Berlinben és
Lipcsében működött, majd
haláláig Drezdában élt
visszavonultan.
o A barokk szobrászat Magyarországon inkább az
egyházi, mint a világi művészetet tekintve hagyott
jelentős műveket az utókorra.
o Az egyházi művészetet főként a díszes templombelsők
és a szenteket ábrázoló plasztikák jellemzik.
o A jóval szegényebben jelen levő világi szobrászat
alkotásai főként a kapuzatok, az épületornamentika és
a stukkószobrászat terén ér el eredményeket.
o Donner 1729-1739-ig Pozsonyban
működött mint az érsek udvari
építésze és szobrásza.
o Donner legismertebb műve a
pozsonyi dóm főoltárának
szoborcsoportja a templom
névadójának, Szent Mártonnak lovas
szobra, amint a mecénás Esterházy
arcvonásaival, magyar ruhában,
megosztja köpenyét a földön ülő
koldussal.
o A Zala megyei Egervár plébániatemplomának főoltár
tabernákuluma számára készítette a
szobrot a művész.
o A templom kegyura a gróf Széchenyi-
család.
o Az egervári főoltár 1730 körüli szobrai a
stájer barokk hatását mutatják. A pestis ellen védő szent alakja a fájdalom és a
szenvedés érzékletes megfogalmazása.
o Fontos műve: Kovachich
Márton György
történésznek, a budai
egyetemi könyvtár őrének,
mellszobra.
o Kovachich maga rendelte
meg portréját, közvetlenül a
művésznél, Pozsonyban.
o A Pozsony melletti
Somfán született
o A bécsi Képzőművészeti Akadémiát látogatta
o Fő művei: Önportréja, és
a budavári
szentháromság
szoborcsoport
o A 17-18. század fordulóján az igényes műzenei gyakorlatmegteremtésére elsősorban a püspöki székesegyházak,nagyobb városi templomok és a szélesebb műveltségű főúriudvarok vállalkozhattak külföldről érkezett zenészekalkalmazásával.
o Gyorsan emelkedett a hazai muzsikusok száma, egyreszélesebb rétegek körében támadt igény a rendszereszenélésre.
o Az iskolákban lényeges szerepet kapott a zeneoktatás.
o A művelt értelmiség körében közkedveltségnek örvendett ahangszeres kamarazene, a dal, a színpadi zene és az igényestánczene.
o A kor műzenéje szoros kapcsolatban áll a népdallal és ahangszeres népzenével.
o Az Esterházy-család egymást követő zeneszerető tagjai hatalmas vagyonuk tekintélyes részét áldozták a templomi és világi zeneélet felvirágoztatására.
o Esterházy Miklós (1582–1645) még csak trombitásokat és dobosokat foglalkoztatott.
o Fia, Esterházy Pál (1635–1713),
Magyarország nádora
o Egy 55 egyházi kantátából álló gyűjtemény szerzője. (1711)
o Harmonia Celestis : a magyar barokk zene első dokumentuma.
Kismarton
o Az udvar első jelentős komponistája
Werner.
o Bécsből érkezett 1728 – ban, és csaknem
négy évtizeden át, működött itt
karmesterként és komponistaként.
o Az egyházi zene repertoárjának
gyarapításán fáradozott.
o Haydn 1761-től működött itt,
tevékenységének középpontjában a világi
hangszeres műfajok és az operák állottak.
Haydn
Werner egy
kézirata