A ballada

Készítette:

Szűcs Budai Engelbert

magyartanár

http://mek.oszk.hu/06200/06204/html/

A balladáról

A népköltészeti alkotások változatokban élnek.

„A ballada: tragédia, dalban elbeszélve.” (Gregus Ágost)

drámai: mert párbeszédeket tartalmaz, konfliktusra épül

lírai: mert formája verses, dallama van és énekelhető

epikai: mert történetet mond el

A balladáról

drámai:

a műben a feszültségteremtés kap kiemelkedő szerepet

a kellően nyomasztó, izgatott, baljós hangulat eléréséhez

előszeretettel alkalmaznak

sűrítést, kihagyást, ugrálást = balladai homályt

a végkifejlet rendre tragikus, gyakran halállal járó

A balladáról

lírai:

dalszerű,

verses formájú

szabályos ritmus jellemzi,

erős zenei jellege van e

igyekszik kifejezni az érzelmi túltöltöttségét

olykor csak hajszál választja a románctól,

mely jóval líraibb hangvételű, elégikus alkotás

A balladáról

epikai:

elbeszél egy történetet

számos szereplője is lehet

ezek közül néhány fontosabb, azaz főszereplő, főbbszereplő körül zajlanak a szemlélt események

a történet verses alakba öntött elbeszélés valamilyenrejtett, vagy nyíltan kimondott tanulsággal, példázattal lezárva

A balladáról

verses kisepikai, nép- és műköltészeti műfaj

az eseményeket, előzményeket, okokat nagyrészt drámai

párbeszédekből és lírai monológokból ismerjük meg.

cselekménye sűrített, a lényeget emeli ki

mindent elhagy, ami a lényeg szempontjából nem

nélkülözhetetlen

előadásmódja szaggatott

a műfaj lényeges vonása, hogy az embereket kiélezett

lelkiállapotokban ábrázolja, gyakran a megzavart emberi lélek

magatartását mutatja be

legjellemzőbb témái a hűség és hűtlenség, féltékenység,

házasságtörés, általában a szerelem problémái

Klasszikus népballadák

Balladatémák:

A halálra táncoltatott leány – Sári bíróné

A házasság erőltetése, kényszerítése

A házasság akadályoztatása, tiltása

A falba épített asszony – Kőmíves Kelemenné

Klasszikus népballadák

Tizönkét kőmíjes esszetanakodott, Magos Déva várát hogy fölépítenék, Hogy fölépítenék fél véka ezüstér, Fél véka ezüstér, fél véka aranyér. Déva városához meg is megjelöntek, Magos Déva várhoz hezza is kezdöttek, Amit raktak délig, leomlott estére, Amit raktak estig, leomlott röggelre. Megint tanakodék tizönkét kőmíjes, Falat megállítni, hogy lössz lehetséges, Mig elvégre ilyen gondolatra jöttek, Egymás között szoros egyességöt töttek: – Kinek felesége legelőbb jő ide, Szép gyöngén fogjuk meg, dobjuk bé a tűzbe, Keverjük a mészbe gyönge teste hammát, Avval állítsuk meg magos Déva várát…

Vígballadák, románcok

Balladatémák:

Csudahalott – Görög Ilona

(Rendkívül elterjedt az a balladatéma, amelyben a legény halottnaktettetve magát, kedvesét magához csalja. Legrégibb balladáinkegyike lehet. Motívumai rendkívül meseszerűek, pl. a két anyaszerepe hasonló a mesék természetfeletti tudománnyal bíróboszorkányaihoz.)

A szeretet próbája

A házasuló királyfi

Jávorfácska

Gyáva legény

Rossz feleség

Vígballadák, románcok

Bizony csak meghalok, anyám, édesanyám,

Görög Ilonáért, karcsú derekáért.

Karcsú derekáért, gombos ajakáért,

Gombos ajakáért, piros orcájáért.

Ne halj, fiam, ne halj, Bertelaki László;

Csináltatok néked olyan csudamalmot:

Kinek egyik köve bélán-gyöngyöt hányjon,

Másod-köve pedig sustákot, petákot.

Oda is eljönnek szűzek, szép leányok,

A tied is elgyün: szép Görög Ilona.

Eresszen el anyám, anyám, édesanyám,

Csudamalom-látni, csudamalom-látni.

Ne menj, lányom, ne menj: megvetik a hálót,

Megvetik a hálót, megfogják a márnát!...

Balladás dalok

Balladatémák:

A hűség próbája

Rab- és bujdosó énekek

Balladás dalok

Sír a szemem, hull, könnyem,

Be igazán fáj a szívem!

Sír a szemem, kacag a szám,

Most fáj a szüvem igazán,

Kicsi madár, mi az oka,

Te a fődre nem szállsz soha?

Nem szállok, mert kicsiny vagyok,

S irigyeim sokak s nagyok…

Betyárballadák

Balladatémák:

Angyal Bandi

Bogár Imre

Sobri Jóska

Zöld Marci

Rózsa Sándor

Betyárballadák

Rózsa Sándor az én nevem,

Az urakat nem ismerem,

Bakony-erdő a lakásom,

Ezer betyár a pajtásom.

Aki betyár akar lenni,

Nem kell annak megijedni,

Én is az akarok lenni,

Én sem szoktam megijedni.

Tizenhat esztendős voltam,

Mikor lopni megtanultam,

Loptam harminchárom lovat,

Mégsem csörgetem a vasat…

Új stílusú balladák

Balladatémák:

Gyilkosságtörténetek

Szerencsétlen események

Új stílusú balladák

Fölszállott a páva

Vármegye házára,

Látod, Bagi András

Most esett rabságba:

Se nem a gulyáér,

Se nem az ökörér,

Hanem Sinka Pista

Fejbecsapásáér.

(…)

Már Sinka Pistának

Húzzák a harangot,

De Bagi Andrásnak

Csörgetik a láncot.

A balladáról

Megkülönböztethetjük a balladákat történetvezetésük szerint:

Vannak egyszálú, illetve többszálú balladák.

az egyszálú ballada lineárisan egyetlen szemszögből tárja szemünk

elé a történetet

a többszálú ballada akár több, térben vagy/és időben egymástól

távol lévő nézőpontból mutatja be a cselekményt.

A balladáról

Téma szerint megkülönböztethetünk népi balladákat, illetve

történelmi balladákat.

A népballadák néphiedelemre, babonára, népi bölcsességre,

megfigyelésre, tanulságos esetre fókuszálnak, a szereplők kiléte

igazán nem is fontos. Hétköznapi emberek lelki problémáikkal kell

megküzdeniük. A küzdelem kimenetele általában értékvesztéssel

jár, mindamellett példázatként is szolgál.

A történelmi balladákban jelentős történelmi esemény,

személy/személyek kerülnek középpontba. A történet nem

feltétlenül felel meg a valóságnak, ám a kitalációknak a köztudott

részletek szabnak határt. Itt is valamiféle tanulság, vagy balladai

igazságszolgáltatás zárja a történetet.

A műballadáról

Arany pályaképében két nagy balladaíró korszak van:

egyik az ötvenes évek, ezeket a nagykőrösi balladák néven

foglalhatjuk össze;

a másik nagy csoportba az Őszikék balladái tartoznak;

Balladáit csoportosíthatjuk:

témájuk szerint:

történelmi (pl.: A walesi bárdok)

népéletből merített (Tengeri-hántás)

A műballadáról

Szó bennszakad, hang fennakad,

Lehellet megszegik. -

Ajtó megől fehér galamb,

Ősz bárd emelkedik.

Itt van, király, ki tetteidet

Elzengi, mond az agg;

S fegyver csörög, haló hörög

Amint húrjába csap.

„Fegyver csörög, haló hörög,

A nap vértóba száll,

Vérszagra gyűl az éji vad:

Te tetted ezt, király!

Levágva népünk ezrei,

Halomba, mint kereszt,

Hogy sírva tallóz aki él:

Király, te tetted ezt!”

A műballadáról

Dalos Eszti - a mezőre kiment ő,

Aratókkal puha fűvön pihent ő;

De ha álom ért reájok,

Odahagyta kis tanyájok’

- Töri a vadkan az „irtást”-

Ne tegyétek, ti leányok!

(…)

Szomorún jár, tébolyog a mezőben,

Nem is áll jól semmi dolog kezében;

Éje hosszú, napja bágyadt,

Szive sóhajt - csak egy vágyat:

- De suhogjon az a munka! -

Te, halál, vess puha ágyat.

A balladás dalról

-Hallod-e, te sötét árnyék, ember vagy-e vagy csak árnykép.

-Nem vagyok én sötét árnyék, sem ember, sem puszta árnykép,

Égi boltban kabát vagyok, rézgombjaim a csillagok,

Égi boltban kabát vagyok, rézgombjaim a csillagok.

Szövegalkotási feladat

Házi feladatként írjatok:

belső monológot az egyik tűz körül ülő fiatal szemszögéből arról,

hogy hogyan hatott rá a történet, milyen gondolatok, érzések

fogalmazódtak meg benne a hallgatása közben.

monológ helyett megalkotható a hallgatóság két tagjának a történet

meghallgatása után folytatott párbeszéde is.

(Arany János: Tengeri-hántás)

Szövegalkotási feladat

Házi feladatként írjatok:

párbeszédet, amit Kőmíves Kelemenné folytathatott barátnőivel,

amikor búcsúzott tőlük illetve kicsi fiától.

(Kőműves Kelemenné)

belső monológot az egyik csillag szemszögéből arról, hogy hogyan

hatott rá a búcsút intő költő, milyen gondolatok, érzések

fogalmazódtak meg benne a poétát hallgatva.

(Orbán Ottó: Hallod-e te sötét árnyék)