1

A „CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS” PROBLEMATIKÁJA A PÁZMÁNY PÉTER

KATOLIKUS EGYETEM PEDAGÓGUSKÉPZÉSI GYAKORLATÁBAN

Dr. Gloviczki Zoltán – Nábrádiné Dr. Jurasek Ibolya – Dr. Pálvölgyi Ferenc – Dr. Szőke-

Milinte Enikő

A vizsgálat előzményei és módszerei

Az új Széchenyi-terv TÁMOP 4.1.2B kiemelt projekt fő célkitűzése a megújuló

magyar tanárképzés illesztése a 2012-ben megjelent Nemzeti alaptantervhez, mint a

köznevelés legfőbb pedagógiai-tartalmi szabályozójához. Az illesztés természetesen

fejlesztést jelent, túl a szaktárgyi szempontokon elsősorban a Nat nevelési céljainak, általános

fejlesztési követelményeinek újszerű megjelenítését a felsőoktatás felkészítő munkájában. E

kiemelt nevelési célok egyike a „családi életre nevelés”. A következő tanulmány e téma

megjelenését vizsgálja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pedagógusképzésében.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárképző központja, melynek önálló

elnevezése: Vitéz János Tanárképző Központ két képzési helyszínen folytat óvópedagógus,

tanító és tanárképzést. Utóbbi, a jogszabályok által meghatározott országos folyamatokhoz

illeszkedve a kivezetés alatt álló kétciklusú, illetve a felmenő rendszerben épülő osztatlan

tanárképzést foglalja magában. A dokumentumelemzést követően a kutatás további

módszereit az oktatói-hallgatói létszámok aspektusai határozták meg. A képzésben mintegy

huszonöt főállású oktató vesz részt, akikkel 12 interjú készült. Az évfolyamonként átlagosan

20 főt számláló tanítóképzésben a hallgatókat csoportos és egyéni interjú formájában

vizsgáltuk. A népesebb tanárképzést (évfolyamonként mintegy száz fő) online kérdőív

segítségével, melynek részletes leírását a melléklet tartalmazza. Az anyag kiegészült két

alumnusszal folytatott interjúval.

Jogszabályi háttér

A hazai pedagógusképzésünket meghatározó Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi

CCIV. törvény, valamint elsődleges végrehajtási rendelete, a 248/2012. (VIII. 31.) Korm.

rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges

egyes rendelkezésekről semmilyen szempontból nem érinti a családdal, a családi élettel való

kapcsolódásokat. A közelebbről a tanárképzés rendszerét meghatározó 283/2012. (X. 4.)

2

Korm. rendelet a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok

jegyzékéről ugyanígy.

A tanárképzést tartalmilag szabályozó 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári

felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti

követelményeiről a tanárképzés egészét tekintve nem tekinti releváns problémának a családot

és a családi életre nevelést, azonban a szakos leírások egy-egy utalásban megjelenítik azt a

romológiatanár, az erkölcstan-etika tanár, a hon- és népismeret tanár a népzene- és

népikultúra tanár, a gyógytestnevelő, egészségfejlesztő tanár, az egészségügyi tanár valamint

a művésztanárok esetében. Mindenütt a szakos tematikának megfelelő sajátos szempontból

nyer említést a család. Valamivel bővebben – szintén a szakos tematika, tehát a szakterületi

ismeretek részeként – a történelem és állampolgári ismeretek tanárának követelmény

leírásában: „a társadalmi együttélés formái a múltban és a jelenben, a családtól a nemzeti,

továbbá a nemzetek feletti közösségekig”.

Kimondottan a családi életre nevelés tematikája szakos leírásként a technika-,

életvitel- és gyakorlattanár mellett jelenik meg több helyen. Az életviteli ismeretek között

komoly szerepet kap: „A társas-társadalmi és a mesterséges (technikai) környezet

tapasztalati megismertetésére, a mindennapi életvezetéshez szükséges tudás nyújtásának

kialakítására irányuló ismeretek. Család, háztartás, tárgykultúra. Kisebbség és hátrányos

helyzet fogalma, kisebbségi csoportok Magyarországon és életmód jellemzőik. Kisebbségek és

hátrányos helyzetűek egészség-esélyei. A család, mint legfontosabb kiscsoport. A család

változása. A családi szocializáció, nemi szerepszocializáció. A családi élet szakaszai.

Veszélyforrások a családban. Az életmód és az életstílus definíciói. Az egészséges életmódot

meghatározó tényezők.” Két másik terület, ahol a szakos tanárok tematikus képzése kitekint a

család problémájára a „Lakás és lakókörnyezet: a család életterét biztosító lakás célszerű,

gazdaságos, esztétikus, az eltérő igényeket is figyelembevevő tervezése, berendezése (…)”.

Valamint az „Életpálya tervezés, pályaorientáció: a tanulók ismerjék meg képességeiket és a

különböző pályákat, majd ennek megfelelően döntsenek életútjukra vonatkozóan. A tananyag

az adott élettér és család életformáiból, foglalkozásaiból indul ki és arra építve tágítja a

látókört a számba vehető szakmák, foglalkozások felé. (…)”

Bár formálisan nem a felsőoktatást szabályozza, mégis említenünk kell a Nemzeti

alaptanterv (110/2012 (VI.6.) Korm. rendelet) követelményeit, melyek alapvető, és több

helyen hangsúlyozott tematikus egységként foglalkoznak a családdal, családi élettel, s így

elméletileg meg kell, hogy határozza a pedagógus képzést is. Ennek az összefüggésnek a

hiánya motiválja a jelen kutatást. A Nat egyúttal definiálja a családi életre nevelésnek a

3

pedagógusok pályára történő felkészítését is meghatározó tematikáját: "A család kiemelkedő

jelentőségű a gyermekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének,

testi és lelki egészségének kialakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az

értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező

zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A

köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése,

a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a

gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a

családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a

szexuális kultúra kérdéseivel is."

Az egyházi fenntartású Pázmány Péter Katolikus Egyetem sajátosságai

Sajátos távolságnak tűnhet a kutatás egyik premisszájaként szolgáló

dokumentumelemzést a Biblia szövegeivel kezdeni, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem

képzéseinek elméleti keretei azonban értelemszerűen itt gyökereznek. Az egyetem működése

nyilvánvalóan harmonizál valamennyi egyházi tanítással, valamint az azok alapját képező

Bibliai szövegekkel. Önmagában a család értelmezése is egyértelműen ezekre az alapokra

épül az egyetemi képzésben, nem csupán formálisan. Mind az oktatói interjúk, mind a

hallgatói és alumnus beszélgetések megerősítették, hogy képzéseinken egyértelmű és a

résztvevők számára konkrét vallási elkötelezettségtől függetlenül kívánatos ez az elvi

egyértelműség.

Az Újszövetségi Szentírásban a család lett az egyház legkisebb egysége. Jézus maga is

hangsúlyozott szereppel bíró családban született, mely a keresztény család mintája és őstípusa

(„Szent Család”). A család alapját, a házasságot Krisztus szentségi rangra emelte, noha az

őhozzá tartozást fontosabb és erősebb köteléknek nyilvánította ki, mint a test és vér, azaz a

család kötelékét (Mt 10,36). Az első tanítványok egyenként kapták a meghívást, s számolniuk

kellett saját családjaik tiltakozásával, sőt halálig menő ellenséges magatartásával. Cornelius

(ApCsel 10) és Sztefanasz (1Kor 1,16) ugyanakkor a házanépével, családjával együtt

keresztelkedett meg. Szt Pál részletes szabályokat adott a család minden tagja számára (Ef

5,21-6,9; Kol 3,18-4,1). A kereszténység korai szakaszában az egyházi elöljárók

alkalmasságát is családi életük mutatta meg (1Tim 3).

Egyéb, a katolikus egyetemen folytatott oktatást természetes módon meghatározó

egyházi dokumentumok közül megemlítendő, hogy már 1980. IX. 26-X. 25-ig püspöki

4

szinódus foglalkozott a családdal, mint alapvető közösséggel, melynek feladata, hogy a

bontakozó személyt a neveléssel és a katekézissel elvezesse a teljes emberi és keresztény

érettségre. Mint nevelő közösségnek, segítenie kell az embert abban, hogy fölismerje a saját

hivatását, s olyan személyes kapcsolatok által kell nevelnie, melyeket az igazságosság és

szeretet hat át. A szinódus javaslatai alapján II. János Pál pápa Familiaris consortio címmel

„apostoli buzdítást” adott ki (1981. november 22.), melyben összefoglalta a katolikus egyház

tanítását a családról. Az egyház meggyőződése, hogy csak az Evangéliumi üzenet elfogadása

által válhat valóra mindaz, amit az ember a házasságtól és a családtól méltán remél. Tudja,

hogy az evangéliumi igazság nem mindig találkozik a közvéleménnyel, de a lelkiismeretre és

nem a hatalmasokra hallgat, és a szegényeket és a megvetetteket védi. Nagyra értékeli a

szociológiai kutatásokat és statisztikai eredményeket, ha fölhasználhatók arra, hogy az

igazságot jobban megismerje, de az ilyen kutatások önmagukban nem tekinthetők abszolút

értéknek.

Ugyancsak II. János Pál pápa adta ki a már említett, a katolikus egyetemek működését

meghatározó dokumentumot: Ex corde Ecclesiae, 1990. augusztus 15.

"A katolikus egyetem célja, hogy intézményes módon biztosítsa az egyetemek világában a

keresztények jelenlétét, s szembesítse azt a társadalom és kultúra jelentős problémáival. (...)

Ezért a katolikus egyetem a kutatás helye, ahol a tudósok a valóságot vizsgálják

tudományáguknak megfelelő módszerekkel, és így hozzájárulnak az emberi tudás tárházához.

Minden egyes tudományágat szisztematikusan tanulmányoznak, azon kívül keresik a

különböző tudományágak közötti összefüggéseket, kölcsönös fejlődésük érdekében. (...)"

Amikor a katolikus egyetem kötelessége, hogy szembesítse az egyetemeket és

egyetemi polgárságot a társadalom és a kultúra jelentős problémáival, aligha kerülhető ki a

család szerepének vizsgálata. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Küldetésnyilatkozata

(1992. június 25.) közvetve és közvetlenül is utal a családi élet figyelembe vételére és

hangsúlyára:

„Az Egyetem a katolikus egyetemekről szóló „Ex corde Ecclesiae" kezdetű apostoli

rendelkezés szerint működik és tölti be egyházi küldetését. Emellett sajátos célkitűzései

különösen a következők: Az Egyetem tudományos közösség, mely szigorúan és kritikusan

segíti elő az emberi méltóság és a kulturális örökség védelmét”. (…) „Az Egyetem törekszik öt

egyéb sajátos célkitűzés mellett „az emberi személyiség, a keresztény és európai

műveltségeszmény és a család tiszteletére”, valamint „a keresztény életszemlélet és a

katolikus tanítás megismertetésére, az erre épített szellemiség szeretetére, átélésére és

megvalósítására az egész egyetemi tevékenységben, különösen pedig a nevelésben”.

5

A tanítóképzés

A tanító szak jellegéből következően rendkívül összetett tudásátadást és

kompetenciafejlesztést igényel, hiszen az alsó tagozatban szereplő valamennyi tantárgy

oktatására jogosít, továbbá a választott műveltségi terület tárgyait a felső tagozat 5. és 6.

osztályában is taníthatja a pedagógus. Ennek következtében a hivatásra való felkészítés is

számos téma- és szakterület megismerését teszi szükségessé. A következő tárgyak

mindegyikében szerepel a családi életre nevelés igen szerteágazó területének valamely

összetevője, bár a valóságban legtöbb esetben indirekt módon. A családi életre nevelés

tantárgyközi feladat, így valamennyi tantárgy részt vállal az azokban megjelenő elemek

érvényesítésében, természetesen az egyes tárgyak sajátosságainak és tartalmainak

megfelelően.

Jelenleg két képzési terv szerint tanulnak tanító szakos hallgatóink, a régi, nagyobb

óraszámokat tartalmazó 2012-es a harmad- és negyedéves tanító szakosok számára, míg az

újabb, csökkentett óraszámú, 2013-as az első és második évfolyam számára van érvényben. A

korábbi képzési program természetszerűleg a vizsgált nevelési cél esetében is több lehetőséget

tartalmaz, mint az újabb. Ezek a következők: önismeret és önértékelés, a jellemnevelés, a

személyiségfejlesztés, a kommunikációs készség és a konfliktuskezelő képesség fejlesztése,

az empátia, a tolerancia, a kölcsönös tisztelet, mások megbecsülése, az értékközvetítő

példaképek szerepe, a barátságok fontossága az életünkben. Az előre tolódott serdülőkor

sajátosságainak, a lelki és biológiai változások szépségeinek és gondjainak a megélése.

Hogyan segíthetünk a gyermekeknek, fiataloknak abban, hogy helyesen használják a

tömegkommunikációs eszközöket? A szabadidő értékes eltöltése. A szerelem, a párválasztás,

a házasságra való felkészülés, a házastársi elköteleződés és hűség, az egymásért való közös

felelősségvállalás. A gyermekvállalás fontossága, a családtervezés és életmód kapcsolata: az

egészséges táplálkozás, a megfelelő testedzés, a káros szenvedélyektől való tartózkodást (a

káros szenvedélyek prevenciója, AIDS- és drogmegelőzés). Beteg, fogyatékossággal élő

gyermek és/vagy idős ember a családban – az empátiás és szolidaritás készség fejlesztése. A

hivatás és a boldog családi élet összeegyeztetése. A családban élő generációk, a hagyományok

megismerése és ápolása, a múlt értékeinek felidézése és követendő példája, az emlékek

megtartó ereje. A családi szerepek áttekintése, a család értékének hirdetése kiemelten fontos

feladat. A szeretettípusok, az igazi, elfogadó szeretet. Továbbá bioetikai témák: az élet

tisztelete, az abortusz, az eutanázia, a halál és a gyász, öngyilkosság... A téma szerteágazó,

6

melybe a szülő-gyermek, szülő-szülő, testvér-testvér és a nagyszülőkhöz való kapcsolat, az

egyszülős család, az önmérséklet, a pótszerekhez folyamodás, a házasság mint érték, a

majdani gyermekvállalási kedv és még számtalan téma hozzátartozhat. A témákat

természetesen az új képzés is igyekszik – lehetőségeihez mérten feldolgozni.

Az alapozó törzstárgyak közül a leghangsúlyosabban a pszichológia tárgykörében van

jelen a kérdés. Hallgatóink e tantárgycsoportban az alapképzésben öt tárgyat hallgatnak, mely

Bevezetést, Fejlődéslélektant, Szociálpszichológiát, Gyermek- és serdülőkori

személyiségzavarokat és a Személyiségfejlődés színtereit tartalmazza. Megismerik az

egészséges pszichológiai fejlődés alapfeltételének tekintett harmonikus társas kapcsolat

kialakulásának és fenntartásának feltételeit. Itt ismerkednek meg olyan fogalmakkal, mint

érés, fejlődés, érzelmi fejlődés, személyiség. Az egészséges személyiség fejlődésének

feltételeként azonosítják a család egészséges, jó működését. Erre vonatkozó témakörök: Az

elsődleges kapcsolat/ok fontossága, az anya-gyerek kapcsolat, az elsődleges kötődés kiemelt

szerepe a fejlődésben. Az apák szerepe a gyerekek fejlődésében. Igen fontos a szülők közötti

kapcsolat mint párkapcsolati minta. A család mint elsődleges szocializációs színtér – és mint a

szélesebb szocializációs faktorok szűrője és mediálója. A Szociálpszichológia tárgya

egyértelműen a társas kapcsolatok vizsgálata, a szerep és a személyiségműködés, a

konfliktusok megoldása a családon belül és tágabb értelemben is. A pedagógusnak az

árulkodó jelekből fel kell ismernie, hogy a gyermek családi hátterében megváltozott valami,

és ezt tudnia kell kezelni, segítséget nyújtani nem csak a gyermeknek, hanem akár a szülőnek

is a válsághelyzetek megoldásában, de mindenképpen vele együttműködve megtalálni azt,

hogy hogyan lehet a gyereket a legkevésbé terhelni. Így szóba kerülnek a családi szerepek, a

konfliktusok és a megoldási módok. A válás témája is előkerül, és a klinikai

gyermekpszichológusként is dolgozó oktató a gyakorlatból merített példákkal szolgál e

válsághelyzet feldolgozásának fokozatairól, miközben az érintett hallgató azzal is

szembesülhet, hogy ő hol tart a szülei által okozott trauma feldolgozásában, és egyúttal

ismereteket szerez arra vonatkozóan, hogy tanítóként mit tehet majd a gyermek érdekében.

Szóba kerül az értékrend, a normák és szokások kialakulása, melyekért elsődlegesen a család

a felelős, fontosak az egyes családi rituálék, melyeket együtt csinálnak, ezek az összetartozást

erősítik és tartják fent, a családtagoknak közös az értékrendjük, sőt ezek öröklődnek tovább

majdan a régi családból az újba, a hallgató saját családjába. Tanítványaink a csoportos

hallgatói interjú tanulságai szerint nyitottak ezekre a kérdésekre. A gyermek- és serdülőkori

személyiségzavarok tárgyon belül a gyermekkori pszichés problémák következményeivel is

találkoznak, egy-egy tanulási probléma, magatartási vagy beilleszkedési zavar is lehet a

7

rosszul működő család következménye. Nagyon sok pszichés zavar hátterében a családi

diszfunkcionális működés egyértelmű tünetei vannak, és a gyermek mint tünethordozó jelenik

meg. A kistestvér születése például az idősebb gyermekben viselkedésbeli visszaesést vagy

neurotikus tüneteket okozhat. Ezt a felkészült tanító észleli, és oldani tudja például a délutáni

foglalkozásra tudatosan választott mesével, melyben a legkisebb testvér segít mindenkinek, és

győzi le a boldogság útjában álló akadályokat. Más jellegű probléma, ha hiányzik a család

megtartó funkciója, támasz szerepe. Tény, hogy a serdülőkori deviancia hátterében

elhanyagoló vagy bántalmazó, esetleg túlságosan engedékeny család húzódhat, ahonnan ki

akar törni, valahova tartozni akar, és könnyen egy deviáns csoporthoz csapódik a kiskamasz.

A beavatkozás a pedagógus részéről ennek felismerése, és szakember segítségének a kérése.

A bántalmazásnak, a családon belüli erőszaknak a felismerésekor jelzési kötelezettsége is van.

A személyiségfejlődés színterei tárgy fókuszában egyértelműen a családi életre nevelés, a

család működése, szocializációs szerepe, a család összes funkciója, a párválasztásra, a

szexuális nevelésre gyakorolt hatása áll. De foglalkoznak például az örökbefogadás

kérdésével, annak kommunikációjával az óvoda, az iskola, a tágabb környezet felé. Azzal is,

hogy hogyan kell ezt a gyermek tudomására hozni, mely életkorban hogyan beszéljünk róla,

és miként bánjon a pedagógus ezzel az információval. A kortárs csoport szerepének

fontossága a tanuló életében, a csoport elvárásai, a deviáns viselkedésre való nemet mondás

kérdése anélkül, hogy a státusza ne sérüljön, szintén része a stúdiumnak. A halál, a veszteség

feldolgozása, a gyász szakaszai a családban, vagy egy családtag munkanélkülivé válása, az

érzelmi biztonság megerősítése, a kríziskezelés megtanulása a családban hangsúlyos szerepet

kap a tárgyon belül.

Figyelemre méltó a szakdolgozati témák szoros kapcsolódása is a családi életre

neveléshez: a párválasztás, udvarlás, házasélet, családalapítás, gyereknevelés, családi

munkamegosztás – nyílt és rejtett normák változásának elemzése, továbbá nemzedékek –

generációk összehasonlító elemzése (szülők, nagyszülők, esetleg még felmenők interjúi

alapján).

Az alapozó törzstárgyak között szerepel a Magyar társadalom fejlődése című stúdium,

melynek anyagát képezi hallgatói feladatként a családfa-készítés is, ennek kapcsán pedig

családi történetek gyűjtése. Ezzel erősíthető a családi összetartozás érzése, ez alkalmat ad

továbbá egyéni múltbeli döntések elemzésére, melyek a család életének későbbi alakulására

valamilyen befolyással voltak, de a hallgatói csoport tagjai is jobban megismerik egymást. Az

oktató igen fontos feladata a kisebbségi érzés oldása a csonka, hiányos családfák miatt,

melyekből egyre többet tapasztal. A stúdium alapvetően családtörténetek bemutatásával

8

dolgozza fel a közelmúlt történelmének eseményeit, ennek jelentős része -sajátos módon- a

hatalomból kiszorítottak, a nők, a gyerekek, a nemzetiségi és vallási kisebbségek

nézőpontjából történik.

Az alapozó törzstárgyak közé tartoznak a pedagógia kurzusai, az etika és a Társadalmi

ismeretek című kurzusok.

A Pedagógia körébe tartozó különféle területeket tartalmazó tárgyakat a tanító

szakosok hat féléven át tanulják. Közülük a családdal kapcsolatos legtöbb tudnivalót a

Bevezetés a pedagógiába-című stúdium tartalmazza. Megismerik a nevelésre vonatkozó

hétköznapi és tudományos elméleteket, a laikus és a professzionális nevelés különbségeit, a

családdal való együttnevelés jelentőségét, területeit és eljárásait. Összehasonlítást tesznek a

laikus nevelés legfontosabb színtere, a család és a professzionális nevelés legfontosabb

színtere, az iskola nevelési feladatai között. Témakörök: A család a változó világban. A család

szerkezete, családtípusok, családi szerepek. Értékrendek a családban. A család funkciói. A

családi és iskolai szocializáció és nevelés kölcsönhatása. A család társadalmi hatásokat szűrő

és közvetítő szerepe. A család és az iskola intézményesült kapcsolatrendszere, az

együttműködés tartalma és szervezeti lehetőségei. Feszültségek, konfliktusok és feloldási

módok a kapcsolatban. Mindezen tartalmak kiváló lehetőséget teremtenek a családi életre

nevelés különféle területeinek érintésére is. A Pedagógia a gyakorlatban pedig megismerteti a

hallgatókkal az együttműködés lehetőségeit a nevelőpartnerekkel, ezen belül a családdal,

tanítja a nevelő hatások koordinálását és a kapcsolattartás hagyományos és újszerű módjait is.

Az Etika tárgy elősegíti, hogy a hallgatók jövendő szakmai munkájukban az erkölcsi

értékek iránt érzékeny pedagógusként értsék és példájukkal is közvetítsék a múlt (a zsidó-

keresztény, az európai és egyetemes emberi etika) erkölcsi hagyományaiból örökölt s a jelen

konfliktusait etikailag megfelelően kezelő magatartásmintákat. A jelenleg érvényben lévő

tantervben az etika oktatása inkább etikatörténetet jelent, és jobbára elméleti kérdésekkel

foglalkozik, noha jelen vannak a bioetikai témák is a tárgyleírásban, mégsem bírnak akkora

jelentőséggel, mint kívánatos volna. Ezek a következők: az abortusz, az eutanázia, a

halálbüntetés, az öngyilkosság, a klónozás, a szervátültetés, a komatózus állapotban való

életben tartás, a mesterséges megtermékenyítés etikai kérdései vallási és szekuláris

aspektusból, a prostitúció, az emberkereskedelem. A családi életre nevelés szempontjából

elsősorban természetesen az abortusz, valamint a mesterséges megtermékenyítés bír a

legnagyobb jelentőséggel.

A Társadalmi ismeretek (Bevezetés a szociológiába) keretében egyebek mellett

foglalkoznak a demográfiai, családszociológiai kérdésekkel, de a tananyag részét képezik a

9

különféle devianciák és a társadalmi változások is, melyek közül az előbbi a családi háttér

elégtelen voltának következménye, míg az utóbbi hatása a napjainkban jellemző,

megváltozott családi kapcsolatok, családmodellekben megjelenésében is tapasztalható. A

stúdium egyik kötelező olvasmánya a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia "A boldogabb

családokért" című körlevele is.

Az informatikai kurzus során kitérnek a médiaértés és az értelmi fejlődés kapcsolatára,

a szülők és nevelők szerepére, felelősségére, a biztonságos internethasználatra, hasznos és

káros hatásaira is figyelemmel vannak. A stúdiumok témája a gyermeki számítógép-használat

családon belüli következetes szabályozása is, lehetséges káros hatásai a családi kapcsolatokra.

Az információs kommunikációs eszközöknek a megjelenése ugyanis a családokban sok

esetben pozitív, máskor negatív hatású is lehet, pl. a gyereknek egy eszközhöz való túlzott

kötődése. Ezeken a gyerekeken látható, hogy a család nem sokat foglalkozik velük,

délutánjaik jelentős részét számítógépes játékok veszik el. Az informatika műveltségterületes

tanítónak az is feladata, hogy megvédje a tanítványait a káros tartalmaktól, a szülőt

meggyőzze ennek fontosságáról. Viszont a családi kapcsolatok ápolásának, a távolban élő

rokonokkal, családtagokkal való sokkal gyorsabb, egyszerűbb és közvetlenebb

kommunikációnak is eszköze lehet. Továbbá alkalmat teremthet, ha okosan csinálják, olyan

együtt játszásra, időtöltésre a szülőknek a gyermekeikkel. A hallgatók pozitív tapasztalatait

mind a családból, mind a gyakorlóiskolában tapasztaltakból hasznosnak bizonyul

összegyűjteni és egymással megosztani.

A tanítóképzés szakmai elméleti moduljain illetve a műveltségterülethez tartozó

tárgyak közül a család, a családi kapcsolatok és a párkapcsolat sokféle vonatkozásban

előkerül az irodalmi témájú órákon is. Leghangsúlyosabb talán a párkapcsolat témája, mivel a

hallgatók abban az életkorban vannak, hogy ez inspirálóan hat rájuk. Különösen sok az ilyen

tartalmú mű pl. az Irodalomtörténet "dráma" félévében (Shakespeare: Rómeó és Júlia, Ibsen:

Solness építőmester, García Lorca: Bernarda Alba háza, Tennessee Williams: A vágy

villamosa, stb.), de máshol is, szinte mindenhol előkerül ez a téma a művekről való

beszélgetésekben (pl. Weöres Sándor: Holdbéli csónakos című drámája kapcsán az Irodalmi

műelemzés órán). Megjelenik a házastársi kapcsolat is (pl. Heinrich Böll: És száját nem

nyitotta szóra című regényében), illetve a családban élő fogyatékos vagy család nélkül felnőtt

árva gyermek témája is (pl. ugyanebben a regényben, illetve: Francois Mauriac: A kis idétlen

című regényében, vagy Émile Ajar: Előttem az élet című regényében). A szülő-gyerek

kapcsolat talán mindenek előtt Lázár Ervinnek azokban a műveiben a legmeghatározóbb, ahol

10

felnőtt és gyerek dialógusából keletkezik a "mese" (pl. A szárnyas emberem; Szegény Dzsoni

és Árnika, stb.).

Az irodalmi alkotásokról való beszélgetés pedagógiai lehetősége abban áll, hogy ezek

a művek az alapvető emberi kapcsolatokat, családi viszonyokat, párkapcsolatot nem

idealizáltan mutatják be, hanem többnyire inkább problematizálják őket, és éppen emiatt

szinte provokálják a témáról való gondolkodást.

Elsősorban az utóbbit, a felnőtté válást, a saját út megtalálását hangsúlyozzák a

Meseterápia kurzus népmeséi (tündérmeséi), ahol a család mint az útnak indulás közege

jelenik meg, a házasság és családalapítás pedig úgy, mint az emberi kiteljesedés szimbóluma.

A népmesék a család meglétét, a családalapításra való törekvést teljesen természetesnek,

magától értetődőnek tételezik fel, többek között ebben áll fontos és sajátos nevelő erejük.

Ezen túl bemutatják azt a lelki utat, amely pl. a szülőkről való leválástól, a saját út

megtalálásától vezet a felnőtté válásig, a párválasztásig és a személyes kiteljesedésig. A

mesében a család természetes, viszont a hős semmit nem kap "ingyen": próbatételek során át,

ellenfelekkel való szembenézésen, küzdelmen és újjászületésen keresztül vezet az út a

családalapításig, a családi boldogságig. A népmese világában "alapértelmezett" a

családalapítás felé való törekvés, viszont küzdelmes, állandó önfelülmúlást követelő,

áldozatokkal teli út vezet hozzá.

A Gyermekirodalom tantárgy kötelező olvasmányainak szinte mindegyike a család

témaköréhez kapcsolódik. Az alábbiakban néhány példát említek Varró Dániel Akinek a lába

hatos című műve az újszerű apaszerepről, John Boyle A csíkos pizsamás fiú című regénye a

gyerekholocaustról szól, ahol az apa karriervágya mint a család elpusztítója jelenik meg, vagy

David Walliams Gengszter nagyija az „unalmas” nagymamák tiszteletére, a generációk

közötti különbségek elfogadására tanít, és a nagymama elvesztésével a halál témája is

megjelenik a családban. A két utóbbi művet (Tasnádi István A kőmajmok háza c. művével

együtt) 2-2 órában gyerekekkel is fel kell dolgozniuk a hallgatóknak interaktív formában.

A Drámapedagógia méltán rendkívül népszerű választható stúdium a tanító és

óvodapedagógia szakosok körében egyaránt. A drámaórákon ön- és társismereti játékok

segítségével az együttműködés fejlesztése is cél. Egy konkrét téma: az apa külföldön

dolgozik, a család élete megváltozik, hogyan lehet úrrá lenni a helyzet okozta nehézségeken.

Másik téma: a pályakezdő Anna első munkahelye és párkapcsolati konfliktusa. Megoldási

módok keresése a megfelelő iskolai munkavégzés és a magánéleti válság közötti feszültség

leküzdésére. Más jellegű, de a családi életre neveléshez szintén szorosan kapcsolódó feladat: a

szerelem témakörben óratartás egy konkrét 7.-es osztályban: mit gondolnak a szerelemről,

11

milyen gondjaik vannak, melyek az udvarlás megfelelő formái, mindezek megbeszélése,

lehetőség szerint tanácsok adása. Kormos István Az aranyhalacska és a csuka című verses

meséje kapcsán a köszönés, a megszólítás, az idősebbek tisztelete családon belül és kívül, a

velük való, illő kommunikáció kerül elő, ebben a témában feladat foglalkozás tartása is az

óvodában és az első osztályban.

A Módszertan 1-2. stúdium tárgya az olvasás-, írás-, fogalmazás- és nyelvtantanítás.

A gyerekek életkori sajátosságaiból adódóan a család szerepe, támogató, biztonságot adó

háttere az iskolai tankönyveknek is döntő jelentőségű és arányú témája,itt tehát a köznevelés

tantervi igénye direkt módon kapcsolódik a képzéshez.

A magyar nyelvészethez kapcsolódó kurzusok is számos indirekt kapcsolódási pontot

nyújtanak a témához. A pszicholingvisztika órákon például foglalkozunk a női agy és a

férfiagy eltérésével, így a nemek gondolkodás- és szövegalkotásbeli különbözőségeinek,

azok biológiai okainak megismerésével növelhető a tolerancia és empátia egymás iránt,

valamint csökkenthetők a párkapcsolati konfliktusok. Ez utóbbi hatásáról a hallgatók

beszámolóiból értesülünk is.

A Vizuális nevelés és tantárgypedagógiája című szakmai elméleti modul tárgyai is

kapcsolatba hozhatók a családi életre neveléssel. A családrajzok elemzése a stúdium szerves

részét képezi. Az elemzési szempontrendszerből a hallgató számára egyértelműen kiderül,

hogy milyen fontos a családi háttér biztonsága, hogy ez mennyire befolyásolja a

gyermekrajzokban tükröződő gyermeki világképet. A szakirodalom segítségével, a

családrajzok elemezésével bizonyítható, hogy milyen sok információt megtudhatunk nem

csupán a gyermekek személyiségéről, érzelmeiről, de a családi hátteréről, a családban

betöltött szerepéről, a családtagjainak szerepéről, a családon belüli interperszonális

kapcsolatokról, a gyermek énképéről, önértékeléséről, vágyairól, félelmeiről, valamint az

aktuális érzelmeiről a családtagjaival szemben is.

A családi életre nevelés vizuális kultúránkhoz kapcsolódó másik megnyilvánulása a

vizuális antropológia területéhez tartozik, ezt a hallgatók szabadon választható tárgyként

vehetik fel. A fénykép- és emlékgyűjtés és feldolgozás apropóján a generációk más

minőségben találkoznak. Kiváltképp a nagyszülőkkel való beszélgetés ápolja újra a

szeretetkapcsolatot (a nagyszülők nagyon lelkesek és aktívak), de tapasztalat , hogy a

szülőkkel mint fiatal emberekkel (a fényképeken) való találkozás is meghatározó a hallgatók

számára. Minta lehet a családtervezésben, élettervezésben.

Az Ének-zene és tantárgypedagógiája órákon a régi és a mai udvarlási szokások, a

szerelem, a megfelelő pár megtalálása a megtanulandó népdalok szinte mindegyikének

12

központi témája. A hallgatói interjúból megtudható, hogy az oktató gyakran él a helyzet adta

lehetőséggel egy-egy dal tanítása kapcsán, és hangsúlyozza a házasság fontosságát, az

anyaság felemelő érzését, a több gyermek vállalásának jelentőségét, a családi boldogság

erejét. Sajnos a népdalok gazdag szimbolikájának megfejtésére nem mindig áll rendelkezésre

elegendő idő.

A Természetismeret és tantárgypedagógiája című szakmai elméleti modult négy

különböző tudományterület ismeretanyaga alkotja, melyek az iskolai Környezetismeret című

tárgy oktatására készítik fel a hallgatókat. Közülük az Egészségnevelés a legfontosabb a jelen

kutatás számára. Központi témája természetesen a szervrendszerek anatómiája, élettana,

működése, gyermekkori és felnőttkori betegségei, a felnőtt és a gyermeki szervezet ismerete.

Azonban az egészségnevelés kurzus egyik lényeges része a lelki egészség fogalma. A kurzus

tartalmi elemeiben direkt módon jelenik meg a családi életre való nevelés témaköre, hiszen

családtervezési alapismeretek nyújt. A szexuális életre való nevelés tárgykörében szó esik a

férfi és a nő biológiai különbözőségéről, a felelősségteljes szexuális viselkedésről, valamint a

fogamzásgátlástól a nemi úton terjedő betegségeken keresztül az abortusz kérdéséig, és

megbeszélésre kerül a másság fogalma is.

A Technika és tantárgypedagógiája tantárgycsoport felkészíti a hallgatókat a háztartási

ismeretek oktatására is. Szóba kerülnek a családi munkamegosztás, az ésszerű gazdálkodás, a

kertművelés szabályai, a konyhai műveletek higiéniája, a takarékosság a háztartásban kérdése,

ennek kapcsán megosztják egymással otthoni tapasztalataikat, szokásaikat. Mindez jó alkalom

a családi életre nevelés bizonyos területeinek kibontására.

A német és a szlovák nemzetiségi szakirány hallgatói számára a "családi életre

nevelés" legerősebben talán A magyarországi németek néprajza és A Magyarországi

szlovákok néprajza című tárgyakban jelenik meg, amikor végighaladnak a naptári évhez

kapcsolódó népszokásokon. A hagyományok tisztelete a család közvetítésével történik, az

ünnepnapok megtartása családi körben zajlik.

Az emberi élethez kapcsolódó hagyományok áttekintésekor (születés, keresztelés,

elsőáldozás, bérmálás, esküvő, halálozás) különösen jól alkalmazható a kontrasztív vizsgálat

és elemzés a régi és a mai életmód, a gyerekek száma, a többgenerációs együttélés előnye-

hátránya, a családtagok szerepköre, a családon belüli munkamegosztás viszonylatában. A

tárgyi kultúra oktatásánál az akkori és mostani lakókörnyezetet szokás összehasonlítani.

Feladat (a "sváb", illetve "tót" származású) hallgatóknak, hogy gyűjtsenek a nagyszüleiktől

régi családi fotókat, és azok elemzése a családmodellek feltérképezésével kezdődik.

13

A Német (nemzetiségi) gyermekirodalom és a Szlovák gyermekirodalom, valamint az

Angol gyermekirodalom (a műveltségterületi képzés része) esetében a gyermekversek,

mondókák, altatódalok és mesék tanítása során hangsúlyozzuk, hogy ezeknek természetesen

nagy szerepük van az oktatásban, de elsődleges helyszínként családi közegben kellene

megjelenniük, így közvetve itt is többször téma a család életmódja, napirendje. De az adott

művek közvetítésével az anya szerepe és az apa szerepe és felelőssége a családban, a

gyerekek érzelmi kötődése a szülőkhöz, testvérekhez, nagyszülőkhöz, a család összetartó

ereje, a kölcsönös segítségnyújtás, a család által nyújtott biztonság is téma.

A Beszédgyakorlat órákon a család témakörön belül a szülők és a gyerekek, a

testvérek, valamint a generációk közötti kapcsolat (a nagyszülők szerepvállalása az unokák

nevelésében, az idős szülők/nagyszülők segítése, érzelmi biztonság a családban), a közös

időtöltés, a gyermeknevelés, a szülők mint követendő példa, a szülők felelőssége, a

családmodellek (kiscsaládok, nagycsaládok, egyszülős családok, elvált szülők, több generáció

együttélése – az ebből fakadó előnyök, hátrányok) mind-mind előkerül. Természetesen ezek a

témák szerepelnek a műveltségterületi képzésként felvehető Angol nyelv és irodalom c.

modulban is.

A családi életre nevelés fontos részét képezik a képzésen jelentős arányt képviselő,

összességében 40 kreditet kitevő iskolai szakmai gyakorlatok Ez utóbbihoz kapcsolódik a

szülői értekezleteken és családlátogatáson való részvétel is.

Szükséges megemlíteni, hogy intézményünkben az óvodapedagógusok képzésében is

megjelenik a családi életre nevelés, és noha e tanulmánynak a témája a Nat nevelési

feladatainak egyike, és az óvoda működését az Óvodai nevelés alapprogramja szabályozza, a

tanító szakos hallgató számára viszont követelmény, hogy ismerje az iskolára való felkészülés

és az iskolakezdés gyakorlati pedagógiai teendőit; tudja feltárni a gyermekek iskoláskor előtti

tapasztalatit, szokásait, képességeinek szintjét; tájékozódjon a családokban és az óvodában

preferált értékekről. Az óvodapedagógusok számára evidencia a családi és az óvodai nevelés

rendkívül szoros kapcsolata: az óvodai játék, az óvodapedagógussal folytatott beszélgetések

vagy a foglalkozások során minduntalan előkerül a család fogalma, szerepe, léte. A

gyermekek világról alkotott képét alapjaiban határozza meg családjuk milyensége. A családi

életre nevelés a maga globalitásában van jelen az óvodai nevelésben, a tanító tehát erre

építhet.

Az óvoda az első intézményi szocializációs helyszín a gyermekek számára, ezáltal

pedig rendkívül szoros kapcsolatban van a szocializáció legelső helyszínével, a családdal. Az

óvodapedagógus és a gyermekek beszélgetéseinek éppen ezért rendkívül gyakran a család a

14

témája vagy kiindulópontja. A toleranciára, önzetlenségre, megértésre nevelésben az óvoda

felbecsülhetetlen jelentőségű: valószínűleg itt találkozik először a legtöbb gyermek olyan

kortárs csoporttal, melynek tagjai különböző, esetenként egymástól gyökeresen eltérő családi

környezetekből érkeznek. Mivel a szülő és az óvodapedagógus az oktatás minden szintjén

egyaránt követendő modellt képvisel a gyermekek világában, lényeges, hogy az

óvodapedagógus által felvállalt magatartás és a beszélgetések során közvetített üzenet

megerősítse a család fontosságát, de egyúttal arra is felhívja a figyelmet: többféle

családmodell létezhet, és ezek mind egyaránt értékesek, amennyiben jelen van a családban a

harmónia és a szeretet1.

Tanárképzés

A tanárképzés esetén vizsgálatunk nem tér ki a különféle tanár szakos diszciplináris

kurzusokra, hangsúlyozzuk ugyanakkor az általánosan kötelező tárgyak rendszerének

jelentőségét. A négy kötelező tárgy közül kettő bevezetés a Biblia ó- illetve újszövetségi

részébe, egy pedig bevezetés a katolikus hit rendszerébe. Mindhárom kurzus megerősíti a

Katolikus Egyház fenti szempontjait, álláspontját.

A PPKE BTK Vitéz János Tanárképző Központjában az akkreditációk során

meghatározott stratégia szerint a tanárképzés

„- célja olyan tanárok képzése, akik mind pedagógiai, mind pszichológiai szempontból

korszerű elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkeznek ahhoz, hogy képesek legyenek

az iskola világával összefüggő jelenségek megismerésére, megértésére és kezelésére, illetve a

szaktantárgyak középiskolai oktatására.

- feladata a középiskolai pedagógiai munka és a tanári hivatás elméleti és gyakorlati

ismeretanyagának közvetítése, a tanárjelöltek tanári képességeinek fejlesztése, az iskolai és az

iskolán kívüli pedagógiai feladatok ellátására való felkészítése.

- funkciója a pedagógus hivatás és szakma elméleti ismereteinek és gyakorlati

készségeinek megalapozása, együttes alkalmazásuk elősegítése, illetve a szakma történetének,

fejlődésének ismertetése, a leendő tanárok olyan korszerű ismeretekkel való felruházása, hogy

felelősséggel és szakértelemmel tudják vállalni a 10-18 éves fiatalok nevelését-oktatását, és

hogy képesek legyenek alkotó módon hozzájárulni a nevelésügy fejlődéséhez.”

Azaz expressis verbis sem a családi életre nevelés tematikája, sem a családdal való

együttműködés vagy a családról megszerezhető ismeretek nem kapnak kiemelt hangsúlyt. 1 Kovács György- Bakosi Éva: Óvodapedagógia. Debrecen, 2004. 185-223. p.

15

Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a cél-feladat-funkció meghatározások bizonyos mélységben

elképzelhetetlenek a család problémájának érintése nélkül.

A családi életre nevelés megjelenése a pszichológiai tanegyégek oktatásában

A tanárképzés hagyományosan pedagógiai-pszichológiai alapképzéssel indul. Egyetemünk

tanárképzésében a pszichológiai modul nem tartozik a Tanárképző Központ szakmai és szervezeti

irányítása alá. A pszichológiai képzés leírásának tematikus vizsgálata a következő eredményeket

mutatta.

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)2

Pszichológia tanegységek

Kulcsszavak

„család” „szülő” „szexuális”

Személyiségpszichológ

ia: “segíteni az oktatás

hatékonyságát és a

szülőkkel, illetve a

családokkal való

kapcsolattartást

Neveléspszichológia:

“…már meglévő

pszichológiai ismeretek

alkalmazásával a

szocializáció során a

családban és az

iskolában zajló

folyamatok feltárása és

megértése “

A család mint rendszer – funkciói

és sajátosságai a szocializáció

során.

Személyiségpszichológia

: “segíteni az oktatás

hatékonyságát és a

szülőkkel, illetve a

családokkal való

kapcsolattartás …”

Neveléspszichológia: “Az iskolai

élet – tanárok, diákok, iskolai

személyzet és szülők – jellemzői.”

Személyiségpszichológia

és fejlődéspszichológia:

“…pszichoszexuális

fejlődés “

Személyiségfejlődési zavarok:

Veszélyeztetettség,

gyermekbántalmazás, szexuális és

egyéb abuzusok.

2A TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK INDÍTÁSI KÉRELME ALAPJÁN, 2008. május 5.

16

A két nem családban és az

iskolában.

Személyiségfejlődési zavarok:

A család funkciói, stabilitás-

instabilitás jelei..

Iskola és család lehetséges

konfliktusai

A következő kulcsszavakra végzett keresés nem hozott eredményt: párkapcsolat, házasság,

szerelem, gyermekvállalás.

OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS 3

Pszichológia tanegységek

Kulcsszavak

„család” „szülő” „szexuális”

A pszichológia alapjai:

„képes legyen ráhangolódni

diákjai gondolkodására és

érzelmi megnyilvánulásaira,

megérteni iskolai, családi és

élettani helyzeteikre adott

reakcióikat”

Személyiségpszichológia

„képes legyen tudatosan

felvenni és irányítani a

kapcsolatot diákjaival,

észrevenni és megérteni,

hogy mások szükségletei,

reakciói, céljai, világról

alkotott elképzelései sajátos

rendszert alkotnak, melyeket

Bevezetés a

neveléspszichológiába: „

A szocializáció

folyamatának

elemzésével, a már

meglévő pszichológiai

ismeretek és készségek

alkalmazásán keresztül, a

nevelési folyamatokban

részt vevő szereplők

(tanár, diák, szülő)

szemszögéből feltárni és

megérteni a szocializáció

során a családban és az

iskolában zajló

folyamatokat”

Személyiségpszicho-

lógia:

“…pszichoszexuális

fejlődés “

3 OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS TANÁRI FELKÉSZÍTÁS, AKREDITÁCIÓS ANYAG 2014

17

nemcsak egyéni

személyiségjegyeik, hanem

életkoruk és családi

helyzetük is jelentősen

befolyásol.”.

Fejlődéspszichológia:

„Érintőlegesen a családi

kontextus és hatásai illetve

az élethosszig tartó fejlődés

is megjelenik az ismeretek

bemutatásában.”

Bevezetés a

neveléspszichológiába: „ A

szocializáció folyamatának

elemzésével, a már meglévő

pszichológiai ismeretek és

készségek alkalmazásán

keresztül, a nevelési

folyamatokban részt vevő

szereplők (tanár, diák, szülő)

szemszögéből feltárni és

megérteni a szocializáció

során a családban és az

iskolában zajló

folyamatokat”

A következő kulcsszavakra végzett keresés nem hozott eredményt: párkapcsolat, házasság,

szerelem, gyermekvállalás.

Az oktatói interjúk betekintést nyújtanak a tárgyleírások mögött húzódó tényleges és

aktuális tematikákról is. A Fejlődéslélektan gyakorlat keretei között vitáznak a családi

életciklusokról, a családi fejlődés szakaszairól, a gyermekvállalás pszichológiai

vonatkozásairól, apai és anyai identitás formálódásáról, továbbá a gyermekvállalás és

várandósság témái is szóba kerülnek, a kötődés témájával együtt.

A Személyiségfejlődési zavarok előadásain a párkapcsolat fejlődési szakaszairól, a

családi normatív krízisekről, a válásról és következményeiről, illetve a házasság és válás

egészségpszichológiai vonatkozásairól esik szó (férfiakra, nőkre, gyerekekre külön-külön

18

ismertetve). Célja, hogy a hallgatók tisztában legyenek a családi életciklusokkal, képesek

legyenek a gyermekek szocializációs környezetében tájékozódni.

Neveléslélektan és Fejlődéslélektan például a nevelői attitűd, a családi kommunikáció,

a családon belüli optimális kapcsolat, a fejlődési szakaszok, a családi szocializáció kerül

szóba. A témák kapcsán fölállítható egy modell a családon belüli optimális kapcsolatról,

amiről azt gondoljuk, hogy a legjobban működik.

A Személyiségfejlesztő gyakorlatokon a játék, szerepjáték szexualitás, család témában

rávilágít arra, hogy a nyíltság és őszinteség a feltétele a kényes témák megbeszélésének.

A hallgatói kérdőívek tanulsága szerint a családi életre nevelés kérdése az alábbi

gyakorisággal (1. ábra, 2. ábra) került szóba az érintett kurzusokon.

A pszichológia alapjai

Személyiségfejleszt és konfliktuskezel

gyakorlat

Személyiségpszichológia

Fejlődéspszichológia

19

Szociálpszichológia előadás

0 10 20 30 40 50

soha

ritkán

néha

gyakran

nagyon gyakran

nem volt ilyen tanegységem

Bevezetés a neveléspszichológiába vagy

Neveléspszichológia

1. ábra Az egyes tanegységekben előforduló családi életre nevelésre vonatkozó kérdések gyakorisága

pszichológia tanegységeknél

Személyiségfejlődési zavarok

0 20 40 60 80 100

soha

ritkán

néha

gyakran

nagyon gyakran

nem volt ilyen tanegységem

Tranzakcióanalízis

Resztoratív eljárások a

konfliktuskezelésben

Személyiségfejlesztő gyakorlat

2. ábra Az egyes tanegységekben előforduló családi életre nevelésre vonatkozó kérdések gyakorisága

pszichológia tanegységeknél

20

A hallgatói válaszokat megvizsgálva a pszichológiai tanegységek közt is két markáns

csoportot lehet megkülönböztetni a családi életre nevelés felkészítésére vonatkozóan: az egyik

népesebb csoport, ahol gyakran kerül szóba a családi életre nevelés kérdése (A pszichológia

alapjai, Személyiségfejlesztő és konfliktuskezelő gyakorlat, Fejlődéspszichológia,

Személyiségpszichológia, Bevezetés a neveléspszichológiába, Szociálpszichológia előadás,

Személyiségfejlődési zavarok, Személyiségfejlesztő gyakorlat), a másik csoportban azok a

tanegységek kapnak helyet, amelyek tanulmányozása kapcsán a családi életre nevelés nem

kerül szóba (Resztoratív eljárások, Tranzakcióanalízis) (3. ábra). Érdemes hangsúlyozni, hogy

a pszichológiai tanegységek esetében a két csoport közötti arány sokkal szerencsésebben

alakul, mint a pedagógiai tanegységek esetén, két kivételtől eltekintve az összes tanegységben

gyakran szóba kerülnek családi életre neveléssel kapcsolatos kérdések.

0

20

40

60

80

100

120

140

soha

ritkán

néha

gyakran

nagyongyakran

3. ábra A családi életre nevelés problematikájának előfordulási gyakorisága a pszichológiai tanegységekben

Arra vonatkozóan, hogy a pszichológiai tanegységek milyen módszerekkel készítik fel

a családi életre nevelésre a hallgatókat a hallgatói válaszok alapján megállapítható, hogy a

családi életre nevelés leginkább elméleti ismeret formájában jutott el az érintettekhez,

második helyen a beszélgetés módszere, harmadikon a gyakorlati tevékenységek állnak (4.

ábra). Összehasonlítva a pedagógiai tanegységekben alkalmazott módszerekkel nem

tapasztalunk jelentős eltérést, mint később látni fogjuk, ugyanazzal a módszertannal készítik a

pszichológiai és pedagógiai tanegységek a családi életre a hallgatókat.

21

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

nem került szóba a téma

nem volt ilyen tanegységem

egyéb

gyakorlat formájában

beszélgetés, vita formájában

elméleti ismeretként

4. ábra A tanegységek tanítása során alkalmazott módszerek a családi életre nevelésre való felkészítés

szempontjából

Az “egyéb” kategória mögött csak egy esetben említettek egy új módszert,

nevezetesen a példaadást, a személyes példát mint módszert. A többi esetben a “nem került

szóba” és “az elméleti ismeret” opciókat írták le saját szavaikkal, vagyis e két kategória

gyakoriságát növelték (kiselőadást kellett tartani, sehogyan sem, még nem került szóba ez a

téma, semmilyen módon nem történt ezeken az órákon családi életre nevelés). Megvizsgálva a

hallgatói válaszokat abból a szempontból, hogy milyen módszert ítéltek a leghatásosabbnak a

családi életre felkészítés szempontjából, megállapíthatjuk, hogy a személyes példát (55,9%), a

beszélgetést (22%) és a saját élményt tartják (11%)a leghatásosabbnak. A formális nevelés

mellett, az extracurriculum fontosságát kell felismernünk ebben az adatban: fontos, hogy

olyan hiteles személytől kapjuk a családi életre neveléssel kapcsolatos tapasztalatot, aki saját

példájával bizonyítja az általa hirdetett elmélet validitását.

Összevetve a hallgatói adatokat a pszichológiai tanegységek dokumentumelemzésének

adataival a következő megállapításokat tehetjük:

-a dokumentumelemzés megerősíti azt a hallgatói adatot, miszerint a

Személyiségpszichológia, a Fejlődéslélélektan, A pszichológia alapjai nagyon határozottan –

célmeghatározásukban és/vagy tematikájukban – elköteleződnek a családi életre nevelés

feladata mellett

-a dokumentumelemzés megerősíti azt a hallgatói adatot, miszerint a Neveléspszichológia

vagy Bevezetés a neveléspszichológiába és a Személyiségfejlődési zavarok tanegységek,

célmeghatározásukban és/vagy tematikájukban, elköteleződnek a családi életre nevelés

feladata mellett

-a dokumentumelemzés nem erősíti meg azt a hallgatói adatot, miszerint a

22

Személyiségfejlődési gyakorlatok, a Személyiségfejlődési és konfliktuskezelési gyakorlatok

és a Szociálpszichológia előadás vagy szeminárium célmeghatározásukban és/vagy

tematikájukban elköteleződnek a családi életre nevelés feladata mellett.

A tanári interjúk megerősítették a hallgatói adatokat és a dokumentumelemzés

tapasztalatait, ugyanakkor ki is egészítették és árnyalták azokat.

A megkérdezett tanárok szerint, a hallgatók részéről elsősorban önismereti igény miatt

jelentkezik a téma iránti nyitottság és érdeklődés, hiszen őket magukat is a párválasztás,

elköteleződés témaköre izgatja, ez a hallgatói válaszokból is kiderül, amikor a családi életre

neveléssel való foglalkozás szükségességét indokolják. A pedagógusok nyitottak a téma iránt,

viszont a „Családi életre nevelés” kifejezést nem feltétlenül tartják szerencsésnek, úgy

gondolják, „senki nem szereti ha nevelik”. Helyette például a „Szex, libidó, szingliség”

működhetne.

A megkérdezett pedagógusok szerint, a családi életre nevelés témája a tanárképzésben

feltételezi a hallgatói és tanári reflexiót, igazi reflexiókra azonban kiscsoportos

foglalkozásokon nyílna alkalom, hiszen a téma érzékeny és intim. Egy-egy témánál,

elsősorban személyes érintettség esetén nagy a bevonódás, ezért a csoporttitok kezelésére

mindig fel kell hívni a figyelmet. Jelenleg a tanár személyes tapasztalatainak a megosztására

nincs lehetőség, a nagy létszámok miatt. Esetismertetésekre van példa, teljes titoktartással és a

személyiségi jogok tiszteletben tartásával. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a gyakorlatban is

megtapasztalják a hallgatók az elméleti háttértudás szükségességét. A beszélgetések során a

középpontban az van, aki kérdez, vagyis a diák, viszont a tanár, saját véleményét fölvállalja,

megosztja a fölmerült problémával kapcsolatban.

A családi életre nevelés hallgatói fogadtatásával kapcsolatban jó tapasztalatokat

osztottak meg az interjúalanyok. Olyan extracurriculáris tevékenységeket említettek mint a

Boldog Gizella Szakkollégium 2012-es tematikus előadása szexualitás, férfi/nő szerep

témában (diákok önszerveződése) vagy a HÖK által szervezett tréning párkapcsolati témában.

A családi életre nevelésre való felkészítésnek sajnos nem kedvez az osztatlan

tanárképzési struktúrában a személyiségfejlődési zavarok kurzus eltörlése hiszen az érintett

témákat nem biztosítják a megmaradt tanegységek, sajnálatos és nagy hiány, hiszen nem

kapnak párkapcsolat fejlődési szakaszaival, a családi normatív krízisekkel, a válással és

következményeivel, illetve a házasság és válás egészségpszichológiai vonatkozásaival

kapcsolatos ismereteket a diákok.

További problémát jelentenek a nagy létszámú előadások, ahol nincs lehetőség

23

személyes tapasztalatra, több vitára, vagy szituációs játékokra.

A családi életre nevelés megjelenése a pedagógiai tanegyégek oktatásában

A pedagógiai tárgyú tantárgyleírások és tematikák a tanárképzés általánosságban vett

szükségszerű családcentrikussága ellenére zavarba ejtő hiányát mutatják a kérdéskörnek. A

prognosztizálható érintési felületek közül a dokumentumok szintjén a Nevelésfilozófia, a

Tanulás és tanítás, a Drogprevenció, sőt az Erkölcsi nevelés és az Iskola és társadalom

tantárgyak a leírás szintjén egyáltalán nem említik, s a gyakorlatban is csak az Erkölcsi

nevelés dolgozza fel a család fogalmát. A Gyermek és ifjúságvédelem kurzus a család hiánya

kapcsán érinti azt (a gyermekvédelembe ágyazott családsegítés, családba tagolás), illetve

ajánlott irodalmi jegyzékében tűnik fel Bagdy Emőke Családi szocializáció és

személyiségzavarok című monográfiája. Az iskola belső világa című kurzus, látszólag címe

ellenére, mégis nagyfokú rálátást tükrözve veszi be tematikájába a családot. „Az iskola

világában megjelenő szociológiai jelenségek” között négy elem egyike a családszerkezet

hatása. A pedagógiai problématörténet szeminárium négy ajánlott témájának egyike függ

össze a családi neveléssel, s a téma vázlata is annak lehetséges mélységéről tanúskodik:

„családi- és informális neveléstörténet: A családi nevelés funkcióváltozásai / A családi

nevelés szerepének kortörténeti elemzése / Család és iskola kapcsolata a nevelés történetében

/ A „szociális tanulás” jelentőségének történeti elemzése

A dokumentumok elemzése és az interjúk jól mutatják, hogy egy-egy tárgy, illetve

kurzus konkrét tematikája függ az időszaktól és a kurzust megtartó oktató személyes

indíttatásaitól is. A nevelés világa című bevezető kurzus valamennyi eddigi – oktatók által

leadott - féléves tematikája alapján elmondható, hogy míg azok döntő részben nem említik a

jelen problematikát, addig néhány dokumentum a családi nevelést és a család és iskola

kapcsolatát is felkínálja választható kutatási témának a hallgatók számára, illetve megjelenik

az ajánlott irodalom listáján Szabó Éva Szeretettel és szigorral (az iskolai nevelés problémái a

szülők és a tanárok szemével) című monográfiája.

A kérdés szempontjából kiemelt fontosságú Neveléselmélet előadás, és a hozzá

kapcsolódó (képzésünkben „A nevelés gyakorlati feladatai” címet viselő) szeminárium

ugyanezt az időbeli és személyfüggő diverzitást mutatja. Míg a kilencvenes évektől a kétezres

évek elejéig az előadásban a nevelés tényezői és helyszínei közt felmerül a család és a szülők,

a tételjegyzékben pedig a 30-35 tétel közül az egyik a családi életre nevelés, addig az utolsó

években sem az előadás, sem a szeminárium anyagában nem jelenik meg külön feltüntetve a

24

családi élet, családi nevelés jelensége. A leírások tanúságán túl azonban az interjúk

rávilágítottak arra, hogy a gyakorlatban a pedagógiai órákon is él a hallgatók személyes

érdeklődése a téma iránt. A nevelés gyakorlati feladatai órán a hallgatók által vállalt és

megtartott referátumok nagy számban érintik a családi élet problematikáját. Jól látható, hogy

mind a saját tapasztalatok szakmai absztrahálása, mind a kortárs problémafelvetés erősen

motiválja a hallgatókat. Megjelenik előttük mind a leendő tanítványok ezirányú nevelésének,

mind a majdani szülők segítésének felelőssége, de nem kevésbé számottevő eleme

érdeklődésüknek a saját majdani családépítésük iránti elkötelezettségük. A szemináriumok

közül az interjúk tapasztalatai szerint a Multikulturális nevelés és a Kommunikációs gyakorlat

területén kap még kiemelt hangsúlyt a téma. Általános tapasztalat ugyanakkor, hogy elméleti

megközelítésben a hallgatók kevésbé szívesen vizsgálják a témát, oly mértékben, hogy

vonatkozó szakirodalom olvasása – minden érdeklődésük ellenére – távol áll tőlük. Bruno

Bettleheim művei és Eric Berne Emberi játszmák című művei fordulnak meg kezükben a

kérdéskörrel kapcsolatban, de nem állíthatjuk, hogy absztrakt kereteket állítanának fel ezekből

az olvasmányaikból.

Az egész kari pedagógusképzés bevezető kurzusa esetén („Bevezetés a pedagógiába”),

dokumentum szinten egészen 2013-ig nem jelenik meg a kérdés, míg az utóbbi két tanévben a

félévi tizenkét előadás és a hozzá kapcsolódó tizenkét vizsgatétel egyike a családi-közösségi

és iskolai nevelés összehasonlítása, ezen belül a családi nevelés szerepének és jelentőségének

hangsúlyával.

A kari tanárképzés tartalmi oldalán, az ajánlott és kötelező irodalmak között kizárólag

a fenti elemek jelennek meg. Tananyagok tekintetében a Bevezetés a pedagógiába tantárgy

kari jegyzete kapcsolódik a kurzus említett tematikus fókuszához4. A jegyzet szemléletében is

világossá teszi a családi és iskolai nevelés problémájának elválaszthatatlanságát, s minden

releváns ponton kitér a családi nevelésre is. A családi-közösségi-intézményi nevelés

fejezetében minden, karunkon pedagógusképzésben részt vevő hallgató számára kötelezően

elsajátítandó anyagként jelennek meg a következő gondolatok.

A családi nevelés legalapvetőbb területe a nemi szerepek és kapcsolatok területén

történő szocializáció. Ehhez kapcsolódik a generációk közti kapcsolatok mintaként, elvként

való bemutatása és fejlesztése. Az emberiség fajfenntartása és ezen belül családreprodukciója

enélkül a családi nevelés nélkül elképzelhetetlen.

4 Gloviczki Zoltán: Bevezetés a pedagógiába. PPKE BTK, Budapest-Piliscsaba, 2015 (elektronikus kiadású jegyzet)

25

Következő szinten a gyermek és a természeti-társadalmi környezet első kapcsolatainak

kialakítása is családi funkció, valamint a legtágabb értelemben vett gazdálkodásba történő

bevezetés. Mindkét elem nélkülözhetetlen az önfenntartás – és ezen keresztül bizonyos

értelemben ismét a fajfenntartás szempontjából.

Családi nevelési alapfunkciónak tekinthető továbbá a szolidaritásra nevelés, illetve

adott esetben a vallási nevelés. Utóbbiakról empírikusan nem belátható, hogy akár az

önfenntartás, akár a fajfenntartás nélkülözhetetlen elemei lennének, ám sokan mindkettőről,

még többen legalább az egyikről állítják ezt az igen erős tételt is.

Nemi szerepeket, generációk közti kommunikációt, társadalmi-környezeti relációkat,

gazdálkodást, szolidaritást, vallási kérdéseket természetesen máskor és máshol is érinthet, sőt

kell is érintenie a nevelésnek, ám a család megalapozó funkciója ezeken a területeken

meghatározó. Az életkori sajátosságoknak megfelelően kezdetben mindenképp mintaként,

majd később – illetve témák szerint is változóan - lehetőség szerint kognitív megerősítéssel is.

Mindez azt is jelenti, hogy a család életformája önmagában is nevelő értékkel bír. Ennél is

látensebb módon hat a családi nevelésre a szülők saját élettörténete, mely, mint egyfajta

szociokulturális „génállomány” öröklődik bizonyos – természetesen tudatosan is

befolyásolható – részleteiben.

Felmerülhet, bár korábban részben válaszoltunk a kérdésre, mennyiben tekinthető

tudatos nevelésnek pl. a család életformájával történő befolyásolás. Tekintettel arra, hogy a

gyermek nem valamiféle mozifilmként, egy vászon másik oldalán szemléli a család életét,

ezek a passzívnak tűnő nevelési formák természetesen önmagukban nem léteznek. a családi

nevelés egésze, mint említettük nem feltétlenül tervszerű, nem feltétlenül szakszerű, nem

feltétlenül rendszer-szinten koherens – ám egészében és egyes pillanataiban is döntések

eredményeként megszülető, tudatos tevékenység, melynek spontaneitását a természeti és

társadalmi környezet igényei is befolyásolják.

A családi nevelés mindkét másik nevelési közeggel szembeni, általában pótolhatatlan,

szinkrón módon szinte egyáltalán, de utólag is alig felülírható, és ezért a pedagógus számára

is (remélhetőleg leendő szülőkhöz is szólva megjegyezzük: szülők számára nem kevésbé)

tudatosítandó előnyei, s egyben felelőssége a következők: 1. az időbeliség, vagyis az első

inputok lehetősége; 2. az intimitás, mely általában a legcudarabbnak vélt szülő-gyermek

kapcsolatban is mélyebb, mint bármely más kapcsolatrendszerben; 3. az intenzitás, mely az

egész életutat tekintve – extrém esetektől eltekintve – akkor is minden más nevelési közeget

felülmúl, ha egy-egy intézményben nevelt gyermek esetén úgy is látszik, hogy idejlnek

26

nagyobb részét családján kívül tölti: az intenzitás nem mennyiségi, hanem minőségi

meghatározás; 4. végül, egészen serdülőkorig a szülők abszolút és spontán legitimációja

A kari tanárképzésben oktatók tudományos érdeklődésének nem áll homlokterében a

családi életre nevelés témaköre. Publikációik közül – melyek ugyanakkor természetes alapjául

és hátteréül szolgálnak oktatói munkájuknak - két tételt emelhetünk ki témánk szempontjából.

Gloviczki Zoltán és Zsinka László monográfiája A nevelés és iskola az antik és

középkori Európában (Attraktor, 2014), melynek első változata kari tanulmányi jegyzetként

jelent meg, tehát az oktatás szemléleti tükreként is szolgálhat, az antik neveléstörténet

problémáját alapvetően a családi élet és a családi nevelés elemzéséből vezeti le.

Tanárképző tanszékünk gondozásában jelent meg 2004-2010 között a Mester és

Tanítvány konzervatív pedagógiai folyóirat 28 száma, mely képzésünknek és szemléleti

megközelítésünknek állandó tükre és hivatkozási pontja. A 2005/7 Család és iskola című

tematikus szám – bár a családi életre nevelés témáját csak egy tanulmányban bontja ki -

országos viszonylatban is egyedülálló, kötetnyi körképet adott az iskola és család

kapcsolatának kérdésköréről, annak elméleti és gyakorlati elemeiről. Különösen jelentős

megközelítése ennek a témának is Pálvölgyi Ferenc monográfiája, Az erkölcsi nevelés

perspektívái (L’Harmattan, 2015)5.

Mindezeket az információkat szembesíthetjük azzal is, milyen mértékben érik el

szándékaink a hallgatókat. Kérdőívünk kérdése: „Az alábbi tanegységek tanulmányozása során

milyen gyakran került szóba a családi életre nevelés kérdése?”(5. 6. 7. ábrák)

Bevezetés a pedagógiába

Pedagógiatörténet

5 különösen 95-96., 100-101.

27

Neveléselmélet

Oktatáselmélet

Pedagógiai kommunikációs gyakorlatok

A nevelés gyakorlati feladatai

5. ábra Az egyes tanegységekben előforduló családi életre nevelésre vonatkozó kérdések gyakorisága

pedagógiai tanegységeknél

Szakmódszertani tárgyak

Gyakorlatkísérő szeminárium

28

Gyakorlatra felkészítő szeminárium

Közösségi pedagógiai gyakorlat

Összefüggő egyéni gyakorlat

Iskola és társadalom

Bevezetés a pedagógiába Kontroll kérdés

Oktatástechnológia

29

6. ábra Az egyes tanegységekben előforduló családi életre nevelésre vonatkozó kérdések gyakorisága pedagógiai

tanegységeknél

A pedagógia világa

Tanítás és tanulás

Mikrotanítás

Az iskola belső világa

Pályaismereti gyakorlat

Oktatáspolitika

30

7. ábra Az egyes tanegységekben előforduló családi életre nevelésre vonatkozó kérdések gyakorisága pedagógiai

tanegységeknél

A pedagógiai tanegységek között elkülöníthető a hallgatói válaszok alapján két

tanegységcsoport: az egyikben viszonylag gyakran fordul elő a családi életre nevelés

felkészítésének problematikája (Bevezetés a pedagógiába, Pedagógia történet,

Neveléselmélet, Pedagógiai kommunikáció, A nevelés gyakorlati feladatai) és egy másik

csoport, ahol nem lehet számottevőnek nevezni a családi nevelésre való felkészítés

előfordulását (Gyakorlatkísérő szeminárium, Gyakorlatra felkészítő szeminárium, Összefüggő

pedagógiai gyakorlat, Iskola és társadalom, Oktatástechnológia, A pedagógia világa, Tanítás

és tanulás, Mikrotanítás, Az iskola belső világa, Oktatáspolitika, Pályaismereti gyakorlat,

Iskolafejlesztés, minőségbiztosítás) (8. ábra).

A kontroll kérdésre adott válaszokat megvizsgálva (Bevezetés a pedagógiába) azt a

megállapítást kell tegyük, hogy nem teljesen megbízhatóak a hallgatóktól kapott adatok, nem

tudják kétszer egyformán felidézni a tapasztalataikat. Következésképpen az adatok csak

tendenciákat mutatnak nem írják le precízen a valóságot. (Ez a kérdőíves felmérés

módszerének egyik korlátja.)

0

20

40

60

80

100

120

140soha

ritkán

néha

gyakran

nagyon gyakran

nem volt ilyentanegységem

8. ábra A tanegységekben megjelenő családi életre nevelés-problematika gyakorisága

A családi életre nevelés felkészítésének módszertanáról a pedagógiai tanegységek estén

elmondható, hogy első helyen az elméleti előadás, második helyen a beszélgetés és harmadik

31

helyen a gyakorlat áll (9. ábra).

0

20

40

60

80

100

120

140

nem került szóba a téma

nem volt ilyen tanegységem

egyéb

gyakorlat formájában

beszélgetés, vita formájában

elméleti ismeretként

9. ábra A tanegységek tanítása során alkalmazott módszerek a családi életre nevelésre való felkészítés

szempontjából

A kérdésre, „Mi gyakorolta Önre a legnagyobb hatást a családi életre neveléssel

kapcsolatban?”, a következő válaszok születtek (9. ábra):

egy elmélet

egy ajánlott szakirodalom

egy ajánlott szépirodalom

egy szemináriumi beszélgetés

egy saját élmény gyakorlat

egy személyes példa

egyéb

9. ábra Mi gyakorolta a legnagyobb hatás a hallgatóra a családi életre neveléssel kapcsolatban

egy elmélet 6 4.7%

egy ajánlott szakirodalom 1 0.8%

egy ajánlott szépirodalom 4 3.1%

egy szemináriumi beszélgetés 28 22%

32

egy saját élmény gyakorlat 14 11%

egy személyes példa 71 55.9%

Egyéb 3 2.4%

Megállapítható a hallgatói adatok alapján, hogy legnagyobb hatása a személyes

példának (55,9%) és a szemináriumi beszélgetésnek (22%) van, ezt követi a saját élmény

(11%) majd az elmélet (4,7%). A személyes példa jelentőségét erősítik a következő kérdésre

adott válaszok is. A családi életre nevelés egyes részterületeinek a képzésben való

megjelenésére kérdeztünk rá (10. ábra). A válaszokból kiderült, hogy a Pázmány

tanárképzésben az elmélet és a szemináriumi tevékenység mellett a személyes példa

modellközvetítő szerepe is markánsan jelen van. Figyelemre méltó az is, hogy az

extracurriculáris tevékenységek keretében történő családi életre nevelésre való felkészítés

nincs megfelelő súllyal jelen a Pázmányos tanárképzésben. Egyedi esetekben nagy hatású,

összességében azonban elhanyagolható azon TDK dolgozatok, diplomamunkák vagy

extracurriculáris előadások, programok halmaza, melyek e témában mozognak. (Az

alumnusokkal folytatott interjú-beszélgetések a képzést követően pontosan ugyanezt a

reflexió-sort mutatták).

0

20

40

60

80

100

120

Harmonikus családi minták, nevelésikérdések

Rosszul működő családmodellek,nevelési kérdések

Felelős párkapcsolatok alakítása,nevelési kérdések

Szexualitás, nevelési kérdések

Párkapcsolati konfliktusok, nevelésikérdések

10. ábra A családi nevelés részterületeinek megjelenése a tanárképzésben

Megfogalmaztuk a hallgatók számára azt a kérdést, hogy „Fontosnak tartja-e, hogy a tanárképzés

a családi életre nevelés feladatára is felkészítse?” A válaszok több mint 95%-a a családi életre

nevelés fontosságát hangsúlyozta (11. ábra)

33

igen 121 95.3%

nem 6 4.7%

11. ábra A családi életre nevelésre való felkészítés fontossága

Amikor a válaszaik indoklását kértük, a hallgatói válaszok közt megjelent a személyes érdeket

előtérbe helyező válaszok csoportja:

saját gyermek megfelelő nevelése

jó családanya legyen „Nem lehetek jó pedagógus, ha rossz anya vagyok.”

lelki egészség megőrzése: a jó család az alapja a szakmai tevékenység gyakorlásának,

a lelki egészség megőrzésének, „a tanári pálya sajnos sokak számára együtt jár egy

túlhajszolt életmóddal, ami könnyen vezethet tartós rosszkedvhez és így családi

problémákhoz” „a család az egészséges, kiegyensúlyozott élet alapja”.

megfelelő családalapítás, mert szeretne családot

A válaszok másik csoportja a „kötelességtudathoz” köthető:

nevelni kell a tanítványokat

alapvető tanári tulajdonság

a NAT megköveteli a családi életre nevelést minden tantárgy keretén belül, ezért a

leendő pedagógusoknak is tisztában kell lenniük a témával kapcsolatos kérdésekkel,

megközelítési lehetőségekkel

Az idealizált személyes és tanári szerephez és hivatáshoz kapcsolódó válaszokat is

megfigyelhettünk:

így a jövőben talán megelőzhetőek lesznek a tanár-szülő konfliktusok és

egészségesebb családokat alakítanak ki a tanulók

nekünk kell biztosítani a család megalapításával a és a gyermekvállalással a jövőt

„sok-sok családi élet fog rajtunk függeni, sok családba fogunk belátni tanári pályánk

során”

34

A válaszok közt megjelent a segítő attitűd mint a családi életre nevelés feladatának

motivációja:

„fontos, hogy leendő diákjaimnak a lehető legtöbb segítséget megtudjam adni az élet

minél több területén; tudnom kell kezelni a tanulók iskolán kívüli problémáit is,

illetve esetlegesen ebben a témában felmerül kérdéseikre is illene tudnom választ

adni”

ha a gyermekek nem kapnak pozitív családi modelleket a saját családjukban, akkor a

tanár az egyetlen aki tehet valamit ezért

adódhat olyan eset, hogy egy családpedagógiai kérdésben, krízisben a pedagógus

adjon tanácsok

A személyes példaadás fontosságát hangsúlyozó válaszokat is meg lehetett

különböztetni:

„azt gondolom, a pedagógusok egyik alapvető feladata a példamutatás, így az

egyetemi évek alatt szükségesnek tartom az ehhez kapcsolódó önfejlesztést is”

pedagógus minden téren mintával szolgál, mind a tanítványok, mind a

társadalom számára

„ha a leendő tanárok eleve megtanulják azt, hogy a családi élet a legszentebb

kincs, hogy támogatnunk kell a kialakulását és a harmonikus családok

fenntartását, akkor azt sokkal könnyebben és hitelesebben tudják átadni a

diákoknak is”

Több megkérdezett a család szerepét hangsúlyozta:

a hagyományos családmodell megerősítése

„a család társadalmunk alap pillére, illetve az elsődleges helyszíne a gyermek

szocializációjának”

alapvető szükséglete az embernek a családalapítás, ezért minél több tapasztalatra,

elméleti ismeretre van szükségünk, amivel talán elkerülhetjük vagy épp

megoldhatjuk a felmerül problémákat is

35

„a család a társadalom azon legkisebb alapegysége, mely nélkül az egyén, egy

elveszett kis féreg a horog végén”

párválasztásról, az egészségesen működő családmodellről beszélni kell

„a gyermek majd egyszer családot alapít, ahhoz hogy ez jó időben és

felelősségteljesen történjen szükséges az iskolában is az ehhez kapcsolódó kérdéseket

tisztázni”

„egyre több manapság a csonka család, ezért egyre fontosabb a családi nevelés

hangsúlyozása és a jó példa közvetítése”

„gyerekek számára is fontos, hogy felelős felnőttek és felelős családapák/családanyák

legyenek, s ők is megfelelő módon neveljék gyermekeiket”

Megjelent a családi nevelés feladatának az iskolára való átruházása mint problematika:

„Ma a család már nem a régi, így a család mellett az iskolának is, a tanároknak is

egyre fontosabb a szerepe és hatása a családi életre nevelésben.”; „manapság a

családok zöme nem készíti fel erre a feladatra”

a család intézményének válsága (problémás családi háttér) hatással van az iskolai

teljesítményre

különböző családi minták megértése, összeegyeztetése

A válaszadók egy része, a nevelési színterek közötti együttműködést hangsúlyozta:

A szülőkkel és ezen belül a családdal való együttműködés szintén része a

pedagógus munkájának, feltétele a nevelésnek.

„családnak, nevelésnek, oktatásnak szimbiózisban kell lennie”

Többen a pedagógus felkészültségét mint biztonság-növelő tényezőt hangsúlyozták:

„a pedagógusnak akarva-akaratlanul szembesülnie kell majd ilyen

szituációkkal, jó tehát, ha nem éri teljesen készületlenül”

„fontos, hogy a tanárok többet tudjanak erről a témáról, annak érdekében, hogy

a fiataloknak időben elkezdhessék átadni ezt a tudást

„a pedagógus munkája során többféle családmodellel találkozik, melyek

36

működésével, hatásaival tisztában kell lennie”

A válaszok közt megjelentek elutasítást vagy távolságtartást megfogalmazó álláspontok is:

nem tartozik szorosan a tanár munkájához

mindenki saját maga döntse el, hogy családban, párkapcsolatban akar-e élni, akar-

egyereket vállalni vagy sem; maximum annyiban lehet érdekes, hogy az esetleges

problémákat a tanár észre tudja venni az iskolai gyakorlat során.

Az iskolai családi életre nevelés fontosságát is megkérdeztük a hallgatóktól, A válaszokból

kiderül, hogy a hallgatók a családi életre nevelés feladatát kulcsfontosságúnak tartják (12

ábra).

12. ábra A családi életre nevelés az iskolában

Kíváncsiak voltuk a hallgatói prognózisokra a családi életre neveléssel kapcsolatban, ezért

megkérdeztük: „Egyetért-e a kijelentéssel: Az iskolai nevelés a jövőben nélkülözni fogja a családi

életre nevelés feladatát.” (13. ábra) A hallgatók optimista vélekedései vannak túlsúlyban, úgy

gondolják, hogy a családi életre nevelés a jövőben is az iskola egyik kiemelt nevelési feladata

lesz.

37

13. ábra A családi életre nevelés jövőbeni helyzete

Arra a kérdésre, hogy „Milyen mértékben fogja felkészíteni a tanárképzés a családi életre

nevelésre?” a hallgatói válaszok változatosak (14. ábra).

maximálisan felkészít 3 2.4%

többnyire felkészít 35 27.6%

közepesen készít fel 45 35.4%

gyengén készít fel 36 28.3%

nem fog felkészíteni 8 6.3%

maximálisan felkészít

többnyire felkészít

közepesen készít fel

gyengén készít fel

nem fog felkészíteni

14. ábra A családi életre nevelés feladatára való felkészítés a tanárképzésben

A saját felkészültségük tekintetében, ahogy ez a ábrán is látszik nem feltétlenül

bizakodóak, 27,6%-uk gondolja azt, hogy többnyire felkészíti az tanárképzés, 35,4% gondolja

38

azt, hogy közepesen és 28.3%-uk úgy véli, hogy gyengén készíti fel a tanárképzés a családi

életre nevelés feladatának a megvalósítására. Kevesen, 2,4%-ban gondolják azt, hogy

maximális felkészítést kapnak, míg 6,3%-uk véli úgy, hogy egyáltalán nem fogja felkészíteni

a tanárképzés erre a nevelési feladatra.

Az oktatói interjúk és a dokumentumelemzés a családi életre neveléssel kapcsolatban

hasonló diverzitást mutatnak. Míg a megkérdezettek feltétlenül szükségesnek tartották a témát, sőt

pozitívan ítélték meg annak jelenlétét és jelentőségét is, a tényleges helyzet tükrében elmondható,

hogy szükségesnek látszik a problémakör megfogalmazása és artikulált, önálló tárgyalása,

beépítése a képzési portfólióba. Egy sikertelen, 2012-es pályázat után, mely a „Családi Életre

Nevelés Műhely” címen tartalom fejlesztési, kutatási és ismeretterjesztő célokat tűzött volna ki

maga elé, 2015-ben a Tanárképzési tanszék sikerrel pályázott a téma bővebb feldolgozására.

39

MELLÉKLET

A felmérés 2015. 03. 13-2015-03.19. között történt, online kérdőív segítségével.

A kérdőív elérhető:

https://docs.google.com/forms/d/1xwDYqu81pf5YXMiQHNdWuztBqRSHXsR5aIP

rAbai9O4/viewform

Az osztatlan tanárképzésben és a tanári mesterképzésben résztvevő hallgatók közül

127 fő töltötte ki a kérdőívet.

A minta életkori összetétele:

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

1 8

15

22

29

36

43

50

57

64

71

78

85

92

99

10

6

11

3

12

0

12

7

Életkor

Életkor

A minta nemek szerinti összetétele

nő 92

72.4%

férfi 35

27.6%

40

Szakosság tekintetében nagyon árnyalt a minta: a PPKE VJK minden tanárszakja képviseltettte magát.

magyar-angol 6 4.7%

magyar-német 9 7.1%

magyar-pedagógia 2 1.6%

magyar-történelem 25 19.7%

magyar-olasz 2 1.6%

magyar-etika 4 3.1%

magyar-média 8 6.3%

magyar-latin 3 2.4%

magyar-francia 1 0.8%

magyar-spanyol 0 0%

történelem-etika 5 3.9%

történelem-francia 0 0%

történelem-latin 5 3.9%

történelem-média 7 5.5%

történelem-olasz 2 1.6%

angol-etika 0 0%

angol-francia 1 0.8%

angol-latin 1 0.8%

angol-magyar 2 1.6%

angol-média 2 1.6%

angol-olasz 2 1.6%

angol-történelem 9 7.1%

német-etika 0 0%

német-francia 1 0.8%

német-latin 0 0%

német-média 1 0.8%

német-olasz 1 0.8%

német-történelem 3 2.4%

angol-pedagógia 4 3.1%

történelem-pedagógia 2 1.6%

német-pedagógia 2 1.6%

Egyéb 17 13.4%

Hányadik féléve tanul?

41

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

1 7

13

19

25

31

37

43

49

55

61

67

73

79

85

91

97

10

3

10

9

11

5

12

1

12

7

Hányadik féléve tanul?

Hányadik féléve tanul?

Tanárképzési forma

MA 61 48%

osztatlan tanárképzés 66 52%

levelez s MA 0 0%