a 2003. nl,árcius X, éafofuam 1. sz. o

Háborúban hallgatnak a ta-nárok. Hailgatnak, ha a diák|eírja, amit a rádióban nagy-hangÉ szónokok mondanak,

amít az újságokba zsurnaliszták firkáIgat-nak. Hallgatnak, ha háboru van, ha hábo-rú lesz nemsokára, hisz akkor mindenki-nek össze kell fognia, szívünknek egyszer-re kell dobbannia, satöbbi, satöbbi.

Háboruban a gimnázium (épülete)nem gimnázhlm.

" Élethalálharc helyszíne, ahol ,,fel-

sőbbrendíí" diákok azt hirdetik: a négereklusták és alattomosak mind. Ahol azonbanakad egy tanár, aki ki meri mondani: ők isemberek 1odon von Horváth egy 1938-askisregényében).

Y ̂ gy katonakórh áz, aho| i|ágháb o -

rús sebesültek fekszenek. Mint lJjpesten,19|6-ban, ahol egy Babits Mihály nevíi'ta.nár is dolgozott. Aki le merte írni: ,,Csakewszer lenne még enyem / s kedvemrecsókkal önteném / szívesenhalnék azután /nagyobb örömmel ontanám / l<ts ujjáért acsobogó vér't, / mint száz I<tráIyétt,lobo-góétt!,, { átszottam a kezével, 1 9 1 5).

,*Aki ezt írta _ háborgott egy olvasó _'magyat á||ami gimnáziumban, az á||amjővo|tábő| hazafrságra oktatja a gondjairabízott gyermekeket. Milyen lehet egyolyan ember hazaftas érzij,lete, aki ebben arettenetes' hekatombák alatt nyögő ídő-ben ilyen cinikus kijelentésekre hajlan.dó...'' n Sipos Baltízs

* ,,Civil'' pillanatképek

,,Az ',ujpesti Iparosilak Kö.re<< pünkösd vasárnap d.l, azezredéves ünnepély alkalmá-ból saját helyiségében (Kili-án-féLe vendéglő) díszülést

tart. A díszülés megnyitására Tanos Pál kir.anyakönprvezetőt, a kör tiszteletbeli elnökétkérik fel. Este Boros Vilmos és Szalai Károlyfelolvasást taÍt, ezt pedig mulatság Íog1a követ-ni.'' (Közérdek, 189ó. május 10.)

;,Meghívó. Az '>Ujpesti Magyar Műked-velő Kör.. ez éi május hő 24-én piinkösd va-sárnap a kör helyiségében (Iswán utcza I. sz.)tánczviga|ommal e gybekötöt t jótékonyczé|lmegnyitó ünnepélyt tendez, melyre a nagykö-zonség tisztelettel meghivatik. Műsor:''fupáda honfoglaló és a magyarok bejövete|e hazánk-ba<< írta és felolvassa: Erschinger János, a körtiszteletbeli elnöke. Ezt követi: ''A politikuscsizmadia<< bohőzat 2 felvonásban, rendezte:Lőrinczi Sándor, a kör titkára. Előadás után>Magyarors zág ezer éves diadalünnepe.. láwá-nyos némaképlet, görögtűzÍény vi|ágítás mel-lett. Ezt táncz, a szinőrában pedig két millen-niumi fának elültetése követi.'' (Közérdek'189ó. május 17.)

,,Az ujpesti Katholikus Legényegylet f.é. November hó I-én a sa1át dísztermében(Csokonai utcza 34. sz.) jótékonyczé|u míi-kedvelői szinielőadást rendez. Ez alkalommalszinre kerül: ,'A Molnár és gyermeke,, czímíiszinmű, melyben Simon Kattcza, Morvai Ma-riska és Erzsike, Heinczinger Mariska, Ri-bárszfu Dániel, Borsos Ferencz, Lázár PáI,Heinczinger István, Wingert o.ttó és KuglerFerencz működnek közre.'' (A, IJj Rend, l 90ó'október 17')

,,Sikerült Szilveszter estélyeket rende-ZettaZ ''ujpesti Kőzmí3ve|ődési Kör<< és az,,Uj-pesti Torna Egyesület<<. A KözművelődésiKörben Erkel Jenő elmés prológja után Bara-nyai Béláné énekével, Erkel Jenő mókáival,Lengyel llonka, Deutsch Aranka, Ditrói Gá-bor és Erkel Jenő a ''Valami hibája van.., czí-míi vtgj áték e|ő adásáv a| mul attatták a kö zön s é -get, Az Ujpesti Torna Egyesület vendégei szá-mára Polgár Marci és Magyar Elemér Cabaret

- r - . : 0 Ú ' ' , ' ' , " ' l ' ^ : ' . ' 1 l ' ' .2 U,P9.9Í""l

estélyt rendezett, melyen Somogyi Nusi,Szmolka Ferike, Radó, Juszth, Mátrai vígszin-házi növendékek, továbbá Fuchs Jőzsef, Fara-gó, Lebovics, Gombos, Nemes és PoIgfu azUTE tagjai paródiákkal, humoros dalokkal ése p i zód okkal a gyon kaczagtatták a kö zöns é ge t.''(A" Ui Rend, 1908. január 8.)

,,Az ujpesti ,,Ly,^ Mííkedvelők Gárdá-ja<. október 31-én, szombaton este a Colosse-um nag}termében Szerencsesorsolás, világpos-ta és tánccal egybekötött hölgy-esté|y rendez,színte kerül: Vigéczek. Eredeti fővárosi életkép3 felvonásban. Irta: Kövesi Albert. Szinrende-ző: Marosi Vince' Kezdete 8 órakor' A tisztajövedelem 25o/o-a a ,>Munkás-Otthon.. javárafordíttatik.'' (Ujpest, 1908. október 18.)

,,Az ''IJjpesti lparos Ifiak Köre< folyóhő 20-án tartott vá|asztmányi ülésén elhatároz-ta, eW a jövő hónapban megtartandő nagysza-bású nyári táncestély me1taftását, melynektiszta bevéte|e az Ujpesti Dalkor fenntartásárafordíttatik. Mint értesülünk ezen i$ú tagokbólszeÍYezett dalkar működését már megkezdteErkel Sándor úr vezetésével s nagyban előké-szül a tervbe vett és augusztusban megtartandónyilvános nagy da1esté|yére.,, (Ellenzéki Hír-lap, 1908. június 28.)

,,Az >>lJjpesti Ker' Szoc. Egyesület<< épí-tendő''Munkás - otthon.. jav ár a sors j átékot ren-dez, s e sorsjáték főnyereménye 2000 koronaértékű' tárgy lesz. Hogy az egyesület magasztoscé|jait segítsék, a főnyeremény megszerzésé-hez az ujpesti iparos urak kegyes és jótékonyadományaikkal járultak. Maguk kebeléből 5O-esbizottságot alakítottak, elnökti] vá|aszt,ánScheiber Jánost és pénztárnokul Szatur Iswánt;minden szerdán este rövid értekezletre jönnekössze mikor is bejelenti mindenki, aki adomá-nyáva| az egyesület munkájának sikerét támo-gatniakarja.'' (Ellenzéki Hírlap, 1908. július 2ó.)

,,Az ujpesti Közmííve|ődési kör soroza-tos előadásainak fol1tatásául február hó 13-áneste 8 és fél órakor a városháza dísztermébenelőadást rendez, amikor dr. Rónay Zoltán író,,Gazdaság és társadalom.< címen előadást fogtartani,,, (Ujpesti Hírlap, 1913. február 9.) n(o sszedllította Szijllősy Marianne)

Múltidóző

Az Ujpesti HelytiirténetiA|apiwány |ap1a

Alapító szerkesztőz1(A.DI'pco\Trs GÉzA,

A szerkesztőbizottság elnöke:Dn. Spos LeJos

A szerkesztőbizottság tagjai:Hml"mxN LtszróDn. Kón.os ANonÁsRo:ró AxNeltÁruq

Szerkesztő:Ro1ró AxNmlÁrue

Munkatársak:IvÁxtrrNÉ KoNnÁo Gtzpl-ttKónos AxrróKxtzsÁN SÁNoonDn. SarI-alJÁNosSzÓrrósy MenraNNp

Számunk szetzőilGesR]BI- TtsoB tdft énészHmmlw Ltszl'ó tanórIvrirvn JÁNos okleaeles építőmémiik

Ja,l,tron PN' (Hlsoox) kaltőDn. K.nlsnc. Gyoncv egretemiad,junktus (ELTE)KruzsÁtv S aNoox gííj temény keze lőMolNÁn IsrvÁN GÁson

fihnoperatőrRo6ó AxN'l'l'r lan+ új s ó gír őSpos BerÁzs tötténészDn. SzEnrun Mextq, tantirSzorrősy MenrcNT{E'b e ly t iÍlt én e t i gűj t emény -o ez ető

Szerkesztőség:1041 Budapest, Iswán út 14.T e]': 23 Í.3 | 60, fax: 23 |-3 161Kiadjal Ujpest onkor mányzaraLapterv: BeNce Fp.np.NcMííszaki szerkesztő:Gpt-lÉnr KerarrNNyomdai kivitelezés:PÉ-PnrNr Br'Felelős vezető. SzÚcs EnNő

1 Spos BALÁZs ,,Htíborriban bnllgatnak.,',,

. 2003. ruárcius X. éxfolyam 1. sz. t

lDe$t t- -, I noiy'örténct| Érrceít6

r

U

Miilttdéző

,,C iu il,, pillanatkép e kOsszeállította SzorrósY MARIANNE

7

10t 1I J

15

t7

20a tz )

24

TanulmánySzorrősv MenrexNr Ciuil szeruezetek Újpesten a,,b o ldo g b é k e id,ők,, idej énKözleményekKruzsÁN SÁxoon Az újpati lőaasút, 2. részA rueg,er.i és a rdkospalotai aonal építéseRo;ri ANNemÁnre Úi p,'t szrÍz e szt end ős isk o ltíiIvervn JÁNos,,Éusztízados múlt uttín,,MoI-NÁn IsrvÁN Geson Az újputi cigdnysógtdrténete, 1. rész

25

GasR]Br Ttson Pillanatkép Ujpest tórsadalmi életébőlSzizéues bistőriaDn. Krusxa Gyoncy A Szilas-parakDn. SzBnÉmr MÁnrt Jámbor Pdl (Hiador)uerse Újpestről

JÁ,uson PÁl (HLnoon) Uj-PestHíres újpestiekHtnltc}rN Llrszto Dr"' Técsfu Henr.ikInter|úIvexnJÁNoS '.. .legjobban az tíjpesti Stephaneumtemplomtínak lebontósa flíj.. ',, Beszélgetés a ruillenniuméu é b en szü le t e tt L lísz lő Gy,j, gy ép ítőm éru ii k k e lHelwörténeti hírek

28

Úines.r"i

Magar Kirilyi Allami Főgimnózium

) l

Szorrósy Menrexxp

Civil szerve zetek Uj pestena ,,boldog békeidők" idején

Az 1867 -es I<tegyezés Magyar-országon is gyors gazdaságifej-lődést indított el, mely magávalhozta a társadalmi kibontako-zást,Igy alakult ez Újpesten is.

1840-ben kiadott a|apító levelében gróf Káro.lyi István egy főként iparos és kereskedő tele-pülés feltételeit teremtette meg. Az a|apítőiratban foglaltaknak megfelelően bekoltözőkfőként a polgári életformát tekintették mintá-nak, ugyanakkor fontosnak tartották saját ét.dekvédelmük mellett a míive|ődést, kulturá-lódást, környezetük jobbítását, biztonságossátételét is.

Az 1870-es években és a következő év-tizedekben alakultak e|ső szervezeteik. A kis-iparosok szakmai érdekvédelmi csoportjait tö-mörítő Qpesti Ipartestületet 1885-ben szer-vezték meg. A szakmánként formálódó testii-letek közös e|határozással, közadakozásból188ó-ban építették fel első széIdtázukat.1897_1908 között az iparossegédek számáraszáI|őt létesítettek, melyet a vidékről ideszár-mazott tanoncok csekély díjfizetésért vehettekigénybe. Az 1910-ben már 230 főt szám|á|ő,engedéllyel dolgozó asztalostársadalom még1894-ben nyersanyagbeszerző szövetkezetetalapított, melyet 1900-ban egy közös hitelszö-vetkezet életre hívása követett.

Ennek az anyagi támogatást nynjtőszervezeÚrck alakuló ülésén I27 tag 264 izIet-részt jegyzett. A helyi kereskedelem támogatá-sár a r aktár épüle t építé s ét határ o zták el, me ly-nek terveit és kivitelezését helyi iparosok ké-szítették el' A Király és Diófa (ma: Kassai) utcasarkán álló depó 1903-ban készült el. A raktárkapacitása lehetővé tette, hogy a termelők köz-vetlenül találkozhassanak a fogyasztőva|. Ezfő|eg az asztalosipar termelését segítette.

Az ipartestület székházának építését,s zintén közadako zásb ő|, I 9 2 6 -b an fe j e zté k be.Az épületben ma a Szabó Ervin Könywtár új-pesti fiókja mííködik.

A szakmai szewezetek foglalkoztak aszabadidő hasznos eltöltésével is. Már 1'869-ből találunk tudósítást amatőr színtársulatról,Csiki Sándor asztalos mííkedvelő csoportotszervezet\ mely március 7-én és 8-án nagy si-kerrel mrrtatta be A bujdosó lengyel gróf és amegtért haramiák című, Csiki Sándor áIta| írtdarabot. Az időnként felbukkanő, majd eltíinőcsoportok között említésre méltó az 1895-ösbemutató. A helybéliek egyik csoportja ekkormutatta be Gerhardt Hauptmann: Takácsokcímíí' darabját.

A szíryátsző csoportok mellett jelentős

volt az {Jjpesti Dalkör, mely többször lépettfel a helyi közönség eIőtt. I892-től több tészreszakadt kórus egpk legtöbb sikert e|értrésze aMunkáskép ző D a|kar, melyrrek a|apítő karna-gya Erkel Gyrrla volt. E kórus megérte fennál-lásának 100. évfordl1'óját is. A férfikar nép-daiokon és mozgalmi dalokon kívül Verdi-,S chubert-, Liszt-műveket is me gs zóIaItatott.,

Az öntevékeny csoportok muq-káját megnehezítette a meg-felelő helyiség hiánya, |902-ben merült fel először egy ön-álló épület felépítésének gon-

dolata. A megalakult Munkásotthon Bizott-ság ipartestületi támogatással gyí3jtötte azadományokat az épírkezéshez. Az adományo-zőkközöttvolt Scheiber János, Csikesz József,Krisztics F'de, Záhorsz|cy Pá|, Vankó Iswán,Schlarkó István, Fejes István és mások, akikkisebb összegekkel támogatták az építkezést.A Kakas vendéglő helyén 1909. december 5-én adták át rendeltetetésének a Munkásott.hont _ a mai Munkásotthon utcában, a ma ottműködő könywtár területén. Az intézménytaZ1970-es évek végén bontonák le. Műkedvelőelőadáson itt mutatták be a már említett dara-bokon \<tvifil az Éjj.li '''"''"dékhely és aJezsui-tákcímíi drámákat is. 1911-tő1itt egy 55 tag6zenekar is működött, mely Verdi-, Rossini-,Mascasni- és Strauss-műveket is előadon.

Úir;;:cs'* Tanalmtíny

, Ebben az épületben szervezték meg azUjpesti Természetb arátok Egyesületét }9 I 6-ban, és itt alakult meg I912-ben az QpestiMunkáskép ző T orna Egyesület is.

Más jelentősebb civil szewezetekis mű-ködtek Ujpesten. Ezek egy r észe felekezetekhezkötődött, mások világi csoportosulásnak számí-tottak. Az egyháza|d.toz a századfordulón katoli.kus, református és zsidó szervezetek tartoztak.E hárorn felekezet már önálló egyházközség-gel bírt az 1870-es évek elejétől. Első kulturálisés jótékony szervezeteik is ekkor alakultak.

1871-ben kezdte meg működését azIz-raelita Nőegylet, mely hangversenyek és színi-előadások tartásával ffijtatt adományokat em-berbaráti célokra. Nekik köszönhette |étét az1899-ben, aJózsef (ma:József Attila) utca 18-ban alapítoa újpesti izraelita leányáwaház,ahol ó éves kortól munkába lépésig nevelked-hettek, tartózkodhattak a lányok. I92I-ig mí3_ködött az intézmény. Elnöknői között volt:Lő*y Dávidné, Ehrenwald Simonné, Fried-maÍrn Arminné, Sonnenfeld Lina. A nőegy-letről már megemlékezik Koch (Kemény)Gusztáv váci járási szolgabíró I874-bő| szár-mazó jelentése, melyet grőf Szapáry István fő-ispánhoz ktildotu

"{Jjpesten 2 nőegy|etvafl) az

eg5nk az úg1mevezett felekezet nélkiili Frőbelnőegylet, melynek áldásos működése folytán80-100 kisded neveltetik t...] A másik azIJj_pesti Izraelita Nőegylet, segít elszegé-nyedett özvegyeket s áwákat, részint pénzze|,részint ruhával vagy tjze|ővel.'' A hitközségműködtette az l9}1-ben alakult Maskil El Dal(szegényekre figyelő) egyletet. Ez a szewezetsegé|yezte a szegény sorsú családokat. Az önhi-bájukon kívül bajba jutott embereknek kamat-mentes kölcsönöket biztosított.

Az I870-től önálló katolikrrs hitközség1891-ben alakította meg dr. Yarázséji Bé|ahittanár kezdeményezésére a Katholikus Le-gényegyletet' 1901-ben Károtyi Sándor gróf-tól önálló épületet kaptak a Csokonai utca3 8.-ban. A szervezet a vallás éshazaszeretet ie-gyében Wánta nevelni az iparos i!úságot,műveltté akarták tenni a leendő ipari munká-sokat ázért, hogy becsületes tagjai lehesseneka társadalomnak. Ennek érdekében jogi, e-gészségügyi és társadalmi ismeretteriesztőelőadásokat szerveztek, Sport- és turistaszak-osztályokat alakítottak.

Tanulruány

i903-ban kezdte mes működését az Ist-ván tér 14.-ben az Ujpesá Katholikus Kör,mely szintén dr.Yarázséji Béla kezdeményezé.sének köszönhette létét. Céljuk a társadalmi éskulturális tevékenység mellett a hitélet fej\esz-tése volt. A 3-400 tagot számláló csoport rend-szeresen rendezett hangversenyeket, felolvasó-esteket. Székhelyiik azIswán tér ó.-ban volt.

1 87 3 -ban alakult önálló egyházkőzség-gé az újpesti református felekezet. FeltóthyLász|ó vezetéSével a hitközség kebelén belülkezdte meg teYékenységét 1907-ben az Uj-pesti Református Kör. Céljaiban megegyezettaz e|őbb említett katolikus körével.

A világi csoportok között voltak larltu-rális egyesületek, jótékonysági, egészségügyi,szakmai, sport és politikai csoportosulások.

Az egy.tk legrégibb kulturális egyesületa Közmíivelődési Kör elődie l876-ban a|a-kult. Ugyanebben az évben kezdeményezteegy Sós nevű (keresztneve nem maradt fenn)színész,hogy az önálló községi iskola 4. osztá-|yába még együtt járő frűk és lányok közöttszínj átsző csoportot szeryezhessen. S zánd ékaszerint,,hazaftas irányű' és léleknemesítő,, da-rabot kívánt előadatni. I876. év karácsonván aJőszív;3' asztalosmester és a kis árva círrrí3, szín-művet mutatták be óriási sikerrel.

A szereplők Szerették volna valamilyenformában folytatni a műkedvelő munkát. Afrissen középiskolába került fi atalok Szterényi(Stern) J őzsef ttjság1ró ( 1 900 - tól kereske delmimini s zter) b iztatás ár a |étr eho zták 1 8 7 7 . j úlius29-én az Ujpesti onképzőkört. A csoport el_nöke: Szterényi József, alelnöke: Friedmann

II. kíkőni F. jótékonycélú antaltdrsasóg bólja az I920-aséuek aégén. A fotő a Polgírcennam színhóztertnében készült

Úii*-*s;i

Miklós, tttkára Forray (Wodianer) Soma, fő-könyvtárnoka: Romlalqy Béla, ellenőre:Deutsch Sándor, alkönyvtárnoka: Ugró Gyulavolt. Első hivatalos helviséeük FriedmannMiklós szobája, a, kpád, út 40.-ben, későbbaz Ltti|a utcai iskola egyik tantermében volt.A tagok adományból vagy saját pénzbőI vá-sárolt könyvekből képezték magukat, válogat-ták|a az eIőadandó mííveket. A kör tagjai szá-mára szigorú szabá|yokat alkotott, mely nagy-ban hozzájárult későbbi sikereikhez. ,Elsőelőadásukat a Széchenyi Kávéházban (fupádút 1.) rendezték; Moliére Botcsinálta Doktorcímű'vígsátéka került színre. A közösség, lévéntöbbségében köziskolai tanuló, csak felnőttfelügyelete mellett működhetett. A tagságidőközben nagykoruságot elért része ezt ne-hezen úselte. 1883-ban a fiatal felnőttek újtársaságot alapítottak Társalgó Kör néven.Székhelytik aYácí úti villamos forgalmi telepindőházának egyik emeleti helyisége lett.Szervezéseikben elsősorban a zenei tendezvé-nyek váltak igen sikeressé. Elnöktik előszörAbrányi Lajos tanító, majd Sonnenfeld Miksa,Weisz Mór és Ladány Zsigmond voltak. Akét párhuzamosan működő szervezet tagjaifelnőttek, önállókká váLtak, s többen munká-juk miatt vag5r egyéb okokból Qpestről is el-költöztek. A tagok |étszáma megcsappant' aszetv ezet fennmara d ás át cs ak az í)r ae gy esítés

4 . ^ ^ - 1 1 , , r | Í .jelentette. Igy 1887-ben a két társaság UjpestiKözmíiv e|ődési Kör néven e gyesült.

Az 1890-es évek elején a körtagja volt dr. lJgró Gyula,, anagyközség utolsó bírája, Uj-pest város első polgármestereés az e|oljáróság több tagja, így

Wolfner Tivadar országg,y"3|ési képviselő is. AKőzmíÍve|ődési Kör tevékenységi köre ki-szélesedett; ,,a modern pedagógiai követel-ményeknek megfelelő elemi iskolai épületeklétesítése, a polgári fiú- és leányiskolák kérdé-sének megoldása, iparosok és kereskedőktovábbképzésének kérdése, a népjóIét eIőmoz-dítása, a szociális bajok megsziintetésére irá-ny'uló törekvések'' mind áIlandő témái voltak akör üléseinek. 1 897-ben saját űjságot jelentet-tek meg Társadalmi Lapok címmel. Az űjságfőmunkatársai Kárpáti János, Nádasy Gusz-táv, Bartók Lipót, Erschinger János, dr. Ko-bay Károly és Ugró Gy'ula voltak. A pezsgő

szellemi élet központjául ekkor már nemnagyon felelt meg a Széchenyi Kávéház, s189ó-ban döntés született, hogy közadakozás-ból saját otthont épít az egyesület. A korabelife|jegyzés 79 adományoző nevét örökítettemeg, akik között több ismert képviselő, üzem-tulajdonos, kereskedő ta|á|ható. Kovács Fri-gyes műépítész tervei a|apján, Kőrösi Lajosépítőmérnök, köri tag kivitele zésében készültel az épület . 1892 . december 17 -én avatták felakör házát, az Arpád rít Só.-ban (ma: 66). Azépület, Polgárcentrum néven, ma is a szellemié|et szo|gá|atában áll, a jogutódként alakultKözművelődési Kör székhelye is.

A Közművelődési Kör 1897-ben bizott-ságot alakított, mely összegyűjtötte egy helyigimnázium létesítésének ildokait. Az új iskola,a későbbi Magyar Királyi Allami Főgimnázium(a mai Könyves Kálmán Gimnázium előinté-zete) mint ,,kózségs gimnázium', az 1905/|906-os iskolai tanévben nyílt meg' A Kör javasoltaaz e|öIjárőságnakaztis, hogy Kiima Lajos besz-tercebányai tanárt, Mildenberger Mártonunokáját híiákme1 az iskola élére.

A Közművelődési Kör 1 900-ban jelentősművészek alkotásaiból ny|t nagyszabású kiállí-tást rendezett. A kiállítók között volt: BihariSándor, Mednyánszky László,Edvi lllés Nadár,Pörge Gergely, PáIIya Celesztin, Margittay Ti-hamér, Bac}rmann KÁro|y, Andrejka Károly,Reinerné Iswánfi' Gabriella, Kernstock I(í-roly, Jakoby l(ároly, Thurmajer Károly és so-kan mások. A nagy sikerre való tekintettel e ki-á|litást akővetkező két évben is megismételték.

'Az I9I}-es években új civil SZefveZe-tek alakultak. Ilyen volt az Ujpesti JőszívEgyesület, az lJjpesti Gyermekbarát Egyesü-let, mely népkonyhát is üzemeltetett az Ar-pád űr 56'-ban, a II. Rákóczi Ferenc Jóté-konycélú Társaskör és a Kossuth Lajos Beteg-segéIyző és Te.metkezési Nőegylet, az Ujpest-Rákospalota Onkéntes Mentő-Egyesülete ésaz Ujpesti Szegény Gyermekkórház Egylet is.A nők képzését segítette a Lu1za Leányegye-sület és a Szabad Lyceum Ujpesti osztá|y'

Az e|ső világháboru és a háború befeje-zése mindenképpen új korszakot jelentett a ci-vi|' szewezetek történetében is. Egyesek to-vább működtek, újak alakultak, néhány tevé-kenysége pedig időlegesen vagy végérvénye-sen abbamaradt. fl

uií#s-t"i Ta,nulrntíny

KruzsÁx SÁxoon

Az újpesti lóvasút,2. tészA megyeri és a rákospalotai vonal építése

A 19. század derekára Új-pestet Pesttel _ a község ke-Ien szé|étőI messzebb fekvővasúton kívül - már lóvasútis összekötötte. A megin-

dult omnibuszok, valamint az 1860-as évekelejétől üzemelő helyi hajók _ melyek Pestbelvárosábó1 kiindulva Ujpestig, illetveMegyerig (a tertilet akkori elnevezése szerintKáposztásmegyerig) jártak _ a lóvonat-kozlekedés bevezetésekor megszűntek. (Ahajóközlekedést később ismét bevezették.)Arn az egyre terebélyesedő településen belülis növekedtek a távolságok. Addig csak gyalo-gosan járhatott vagy bérkocsin utazhatott' azújpesti polgár.

A lóvasút megjelenésének a helybeliekegy része nag'yon örült. Többen anyagilag isérdekelve voltak az űi vá||a|kozásban. azoÍ|-ban hamarosan visszaléptek, mert aZ átadottvonal nem készült el teljesen. A pá|ya csak aközség dé|i határáig épült ki, központjáignem jutott el.

Ujpesti viszonylata várakozáson felülianyagi hasznot hozott a lóvasúti társaságnak.A bevétel egy tészét újabb vonalak építésébekívánta befektetni' Pest város területén akartegységes há|ózatot létrehozni. Még 18óó ok-tóberében tárgya|ták az Astoriától a Város-ligetbe, valamint e vonalból l<ságazva a Pest-losonci vasút indóházához (ma: JózseF.'árosipályaudvar) vezető pá|ya tewét, 1867 őszén aKőbányfua felé haladó lóvonat építésévelkapcsolatos kérdések tisztázására került sor.A Pesti Közúti Vaspálya Társaság eg.yreinkább _ a nagyobb anyagi haszon remé-nyében _ jelentősebb forgalmú riw-onalakonkívánt lóvonatot jfuatni és még újabb irá-nyokban tewezett páIyát létesíteni.

A megyeri vonal születéseA megyeri ház- és szőlőbirtokosok (élükönKaan Agoston pesti ügyvéd, a káposztásme-

Kiizlemányek

gyeri birtokosok iegyzőie) 18óó novemberé-ben beadványt intéztek a hel1tartótanácshoz.Ebben kérték _ minthogy megtudták aPKVT további vasútépítési szándékát-, hogya társaság ne kapjon többi vonalára véglegesépítési engedél1t, míg az engedélyokmány-ban kikötött feltételnek - hogy ti. az újpestivonalat két év alatt végig, aZaZ a téli kikötőzfutö|téséig meg kell építenie _ nem feleltmeg. ,,Miután mi alólirottak, az elött a'gőzhajó társulat á|tal a, gőzösen legalábbegyszet, naponkint, kényelmesen Pestről Uj-pestre' 's illetőleg K.megyerre, onnét visszaközlekedhettünk, most pedig, miután a'közuti vaspálya társaság fenhangon hirdeté,és arra a' végleges engedélyt ki is nyerte,hogy a széna térről lJjpesten, a téIí kikötőzártöltéseig a'vonalat épitendi, még is a'vo-naIat nem addig, hanem csak a' pesti határona' pesti határ korcsmáig építette |<l, ez áIta| a,vasuti társaság a' volt kozlekedéstinket meg-rontotta' mivel a, gőzha)ó társaság bízván a,pesti köZúti vasut társaság hirdetményében,és nyert engedélyében, a' mint a' közuti vas-pálya társas ág a ka z|ekedését me ginditotta, a'gőzhajó társulat kozlekedését 1eállitotta.,, Amegyeriek ezek szerint nemcsak lóvasút,hanem méghajő nélkÍil is maradtak.

A helytartótanács leiratban jelezte Pestváros tanácsának, hogy utasítsa a PKVT-t,nyi|atkozzon a kérdéses vonalszakasz megnem építésének okairól. A vállalat 1867 ápri-lisában kelt védekezésében Íe|hozta: aZ enge-délyben foglaltak szerint 1.ogot kapott e vonalteljes hosszban történő megépítésére, de errenem kötelezhető. A kérdéses szakaszt szakér-tőkkel megvizsgá|tatták és a talaj minősége,az építés költségeinek összege, a forgalomvárható nagysága - ezá|taI a bevétel mennyi-sége - miatt elálltak a megvalósítástól. A kb.400 bécsi öl (kb. 760 m) hosszúságúra ter-vezett pá|yarészhez ktilön rendőri és pénzü-gyi el1árásra lett volna szükség, a vágány-

uifÍ*ii"Í-i

fektetés még a kocsiforgalmát iS akadá|yoztavolna.

Az ügyben előrelépés nem történt,ezért a megyeri birtokosok az év végén ismé-telten levelet intéztek a nem régen mega-lakult közmunka- és kozlekedésügyi minisz-tériumhoz. Ebben korábbi kérésük mellettkifejtették, hogy a lóvasút eszméje a megyerilakosok köréből eredt, kik ez ügyben buzdí-tották az újpesti ház- és gyártulajdonosokat.Most viszont éppen őket zárták ki a közle-kedésbő1.

Nem maradt hatástalan azújabb kérelen;') aZ ügyet felül-vizs gá|ták. Me gállapították,hogy az 18ó5-ben kiadott en-

ffiÉj|-}t gedélyokmány alapján a tel-jes, téli kikötő zártö|téséig vezető pest_új-pesti vonalat két év alatt, tehát 1867. április22-igke||ett volna kivitelezni. Az 18ó8. május3-i miniszteri 1eirat szerint a társaságotkötelezték, hogy az engedély visszavonásánakterhe mellett a rendelet kézhezvéte|étőIszámíwa négy hónapon belül a kérdéses vo-nalszakaszt hely ezze forgalomba. A .9 g új abbhaladékot kért, ám ezt elutasították. Igy ,,'..apesti közúti vaspálya társulat által az újpestiindóháztő| az ottani téli kikötő zár tö|téseigvezető pá|yavonal teljesen kiépittewén ) ezenvonal folyó october hó 7én |...] megnyitta-tott' s aközforgalomnak átadatott,,, - olvas-hatő a megyei jelentésben 'Ez a nagy késede-lemmel létrehozott Váci úti lóvonat voltgp"'t területén az e\ső kozúti vasút, az e|sőközöss é gi kozlekedési i gényeket eILátő )ármű'.

Az úipest-rákospalotai vonal első terveiEkkoriban már megfogalmazódott az igényaz Ujpestet és a szomszédos Rákospalotátösszekötő lóvasút építésére is. Mindkét tele-pülésen egyre többen laktak, olcsóbb és sű-rűbb Pestre irányuló közlekedést kívánva.Ezt a pest-újpesti lóvonat biztosította, Sza-porodtak az ipari vállalkozások is. Aruik szál-Iítását megkönnyítette Volna az új vasűt,amelynek vágányait a cs. kir. szabadalma-zott osztrák Allamvasút Társaság pá|yájáva|Palota állomáson kívánták összeköttetésbehozni.

Elsőként Lukácsy Sándor, rákospalo-tai nvaralótulaidonos és érdektársai folya-

modtak előmunkálati engedélyért a közmun-ka- és közlekedésügy'i miniszterhez. 1868.március 11-én Íé| éwe megkapták a tervek'számitások elkészítéséh ez szikséges hozzá-járulást. A munkák e|végzése után azonbanLukácsy újabb beadványban )e|ezte, hogy atervezett vasút építéséhez kellő anyagi alap-pal nem rendelkezik, így az előmunkálatiengedélyt egy vállalkozőkbő! e célra alakultkonzorciumru ruházta át. Név szerint VogelPéter, Basch Fülöp, Wolfner Gyula és társa,Gyengő Lász|ő, Flesch Mór, Weisz Ldo|f,Eppinger Farkas és Stern Ignác voltak már,kik a végleges építési hozzájáru|ásért a mi-niszterhez fordultak.

Az engedélyezési tárgya|ásra 1869'április 27 -én került sor. Az előadott tervezetszerint a vonal újpesti, Duna-partná| Iévővégpontjától a Károlyi család tuiajdonábanlévő földeken keresztül jutott volna el -

Palota állomást érinwe és az osztrák Allam-vasúti Társaság vasúwonalát keresztezve _

Palota község területére. }Iosszát 2050 bécsiölben (kb. 3,9 km) állapították meg. Teljeskivitelezésére B0 000 forintot szántak, amelyetrés zvénykibocs átás űtján |ovántak fedezni.

Az engedély megadásáh oz a következőváItoztatás vált szükségessé: ,,...a kért irány-ban építendő vaspáIya a gr. Károlyi földeketketté szeli, s az eIsza|<ított földterületeket ér-téktelenné teszi, s mivel vá||aIkozók Károlyigrófnak e részbeni nyllarkozatát, vagy belee-gyezését kimutatni nem tudták, a kért vas-pálya aként engedéIyeztetik, hogy az _ a be-mutatott tervtől eltérőIeg az országőton [ma:Arpád út] vagy annak közvetlen szomszéd-ságában vezettessék''. A vállalkozőkat űj ter-v ek készítés ére kötele zték.

Július 4-i ke|tezésíi az újpest-rákospa-lotai lóvasút engedélyolrnánya. Ebben kikö-tötték; a vasutat az oI<rnány keltétől számíwaegy év alatt kell üzembe he|yeznt, ktilönben azengedély érvényét veszti, a vasút fenntartóiezenkívül kötelesek a postakalauzt, valamintkétl:názsányl árut ingyen száIlítani, levelekszáI|ításátavasútsajátka|auzánakkíséretébenvégezni, a viteldíj mértékét a kormány áL|apít-jame$l honvédség, valamint pénziJ.gy, államiés közbiztonsági őrség tagjai kedvezménnyel,állami tiszwiselők, hivatalnokok és megbízás-sal szolgák is ingyen utazhamak.

Úiíi-*"q"r-i Közlernőnyek

Az engedélyeseknek jogukban á|| rész-vénytársaságot alapíta ni, részv ényeket kibo-csátani. A vasút engedélyidejét 45 évben ha-tározták meg. Ezenfelül 3000 forint bizto-sítékot kell a vállalkozóknak letenni aZesetleges be nem fejezett építkezések helyre-á||ítására.

1869 végén újabb tárgyalásra kerültsor. Erre okot egy másik lóvonat-építésiszándék adott: Károlyi Iswán gróf augusztus18-án kelt beadványában,szintén miniszterihozzíjárulást kért egy Ujpestet és Palotátösszekötő vonalra.

Ennek ten'e előkerült, rajta a községa|apítójának aláírása is olvasható. Pest ésIJjpest határátőI kiindulva arégi katolikus észsidó templomok között délkeleti, a maiMártírok útja vonalátő| az _ akkor mégnévtelen * osz utcában keleti iránvban iutottvolna el Palota és Újpest község iataráig. xhatár mentén haladva keresztezte volna a pa.lotai országutat, a jelenlegi Arpád utat' nag.y-jábő| a Yíztorony helyen. Tovább eg"yenesvonalban érte volna el a vasútállomást' vala-mint a palotai vendéglőt. Kereszttilhaladva avasút vágányain, a mai Pozsonyi utca déli ol-da|án egészen a Szövőgyár utca torkolatávalszemben tervezett végállomásig kozlekedettvolna. Hosszúságát 2250 ölre (kb. 4,27 km)teÍvezték.

A' tfugyaláson megjelenő Ká-rolyi Iswán gróffal közölték:mivel Vogel Péternek és tár-sainak érvényes és kizárólagosengedélye Yan az építésre, az ő

kérelmének most nem lehet eleget tenni.Amennyiben a vállalkozók va|am1lyen okbólnem tudiák megfelelő ideig a kivitelezést be-Íejezni, Károlyi grőf pá|yaépítési szándékátfi gyelembe fo gsák venni.

Eddigi ismereteink szerint földmunkík-ramég 1870 tavaszán sem került sor. Az enge-délyesek májusban újabb beadványban kérték ajúlius 4-én lejáró engedéIYdő meghosszabbí-tását egy éwel. Indoklásukban rossz pénzügyiviszonyokra, az építőarryagok, kiilönösen a vas-sínek nehézkes beszerzésére és az építésrő| aPKVT-vel va|ő tárgyalások befejezetlenségérehivatkoztak. Ezenfeliil egyre több építkezésfol1t a községekben, ezéttszerinti'ik a tervekhezképest több módosítást kellene végrehajtani, amérnöki munkákkal pedig nem késztiltek el.

A miniszter fél évet adott még a vá|Ia|-kozóknak. Mivel ők mfu előre látrák, hogyképtelenek eleget tenni a feltételeknek, enge-délyiiket az ezze| járő jogo|<kal és kötelezett-ségekkel együtt a lóvasúti ügyekben jfutasKá-rolyi Sándor grófrrak adták el. Az új tervek és amegvalósítás e|őkészítésébe már ő fogott bele.

@olytatjuk...)

A gróf l{lírolyi Isnán-féle lőz.lasúti aonal teroe (1869)

9Úiffii.eJiKözleruények

RoJró AxxentÁnIa

Ujpes t százesztendős iskolái

Ujpest lakosságának folyama-tos gyarapodása' a vidékről ér-kező családok letelepedése at9. század végén a hely.i közok-tatás sajátos problémájaként

jelentkezett. Az iskolaépületek és a pedagógu-sok száma elenyészőnek bizonyrrlt, ezért a köz-ség egyre több lakóház,il7ewe kozéptilet szobái-nak bérbevételére kényszerült. A képviselő-tes-tület erején felül vállalta az anyagi terheket an.nak érdekében, hogy eleget tegyen a törvényielőírásnak, amely szerint minden hat és tizenkétév közötti gyerek számára kőtelező az e7emiiskolai oktatás. Míg az elöljáróság folyamatosp énzigyi- gazdasági nehé zs é gekkel küs zkö dött,a kisdiákok a korszeríitlen körülménvektőlszenvedtek. A helyzetet néhány éwel később akozség, valamint a vallás- és közoktatásügyl mi-nisztérium által megkötött példaértékíí megái-lapodássaI rendezték'

Az 1870-es évek derekán a történelmiegyházak sorra úgy döntöttek, hogy Qpesten

megszüntetik felekezeti iskolájukat. Elsőként azizrae|ita, majd a katolikus, végul 1878-ban azevangélikus felekezeti isko|a zárta be kapuját. Atanulókat szüleik átíratták a felekezet nélkiiliközségi iskolákba, amelyek {enntartásához avallás- és közoktatásügyi miniszter eseti államse-gélyeket folyósított' 1B79-ben a28 tagú' iskola-szék _ felmérve a település tanügyi helyzetét _

indíwánnyal fordult a képviselő-testülethez.Vizsgálaruk megállapította, hogy Ujpesten alegutolsó összeírás szerint 1ó00 népiskolára kö-telezett 6-12 éves gyermek éI, az iskolábanazonban csak 800 a férőhelyek száma. Az érjn-tettek öwen százaléka nemcsak oktatásban nemrészesül, de ezzel a törvén-vi előírásoknak semtesz eleget. Az iskolaszék indíwányo zta, hogy aközség a probléma megoldása érdekében for-duljon a kormányhatősághoz. A képviselő-tes-nilet e témában az alábbihatátozatot hozta: ..Aközség képviselőtestülete nagyon átérzi az isko-lák hiányának hátrányos következményét, devégtelenül korlátolt anyagi viszonyainál fogva

A Toldy atcai líllami iskola

Uir*qs:-i10 Kdzlernények

azt el nem hfuíthatja, ennélfogva nem marad-ván más mód a bajon segítendő, mint a magaskormányhoz azon kérelemmel fordulni, hogyméItőztatna államsegélyből még a folyo tanév-ben legalább 3 osztá|yt' létesíteni és a tanítók fi-Zetését' és lakbérét államsegélybő| fedezni _

mely esetben nagy á|dozat bár, de a tanügy ér-dekében magára vá||a|ná a képviselő-testiilet,hogy a község terhére 3 tantermet kibérel és aztiskolának berendezi. Végiil a méltányosság kí-vánalma szerint fe|aján|ja a magas kormánynak,rniként az áItala fi ze te tt ezen 3 tanító v áIasztásá -

nak jogáról lemondva, azok kinevezéséhez te|-jesen hozzájárul és belen1'ugszik.''

A következő esztendőben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kózigazgatísi bizottságahivatalosan je|ezte, hogy amennyiben a községiiskolák állami iskolákká alakulnak át, az á||amiadó So/"-afelett is jelentős összeggel hozzájáru|-na aZ iskolák működtetéséhez' Mindemellettfelvetette, hogy új iskolák építésére is sor kerül-het, ha a község erre a célra telkeket aján| fe|.Rövid időn belül létrejött a szerződés, amely-ben tőgzítették, hogy a ,,községi elöljáróság ál-tal Ujpest községi elemi népiskolának felekezetihilönbség nélküli állami elemi népisko|ává valrőátengedése érdekében', átadja az Atd|a ít 6.szám, valamint a Lőrinc utca 40. szám alatti is-kolákat minden melléképületiikkel együtt. Aszerződ,és réSzletesen kitér a tantermek |e|tárbavett bútoraira és taneszközeire is. 1880 decem-berében azá||am hivatalosan is áwette aközsé-gi elemi népiskolákat, és biztosította aZ ott dol-goző 13 pedagógus bérezését. Emellett aZ osz-tályok számátújabb öttel gyarapította, azok é|é-re újabb öt tanárt állított. A hivatalos adatok sze-rint immár I25L tanulót res.isztráltak. Az államiiskolák igazgató1ává Mády iaj os lelkészt, Új pestelső református lelkipászto rát nevezték |a,

Három á,'vel később mindkét iskolátáta|a|<tották és bővítették" Az államosítást kö-vetően évrő| évre növekedett aZ osztá|yok és atanárok száma: az I884/85-ös tanévben már 38pedagógus állt alkalmazásban. EzzeI a nagyság-renddel az újpesti elemi iskola az ország |eg-n a gyob b iskolájáv á fe j l ő dö tt. E gye tl en igaz gatőimmár nem tudta ellátni valamennyi területet,ezért egy évtized múlva már öten irányítottákaz á|Iami elemiket: Mády Lajos mellett FridrichVendel, Radoch József, Baumgarten Etelka ésKiss Béla. A folyamatos fejlődés e||enére az

Közlemények

oktatás köriilményei űjra és újra elmaradtak akívánatostól. Ismét bérházi lakásokat kellettigénybe venni, hogy valamennyi osztál1t elhe-lyezzék.

1897-ben TóthJózsef Pest megyei tan-felügyelő vá|tozásra érettnek ítélte a helyzetet,és felterjesztést készített a vallás- és közokta-tásügyi miniszterhez, Kívánatosnak tartotta,hogy építsen a község korczerí3 elemi iskolákatúgy, hogy azok költségeit 50 évre amotazálvaaz á||am viselje, a telket azonban az elöIjárőságbiztosítsa. A képviselő-testület az lJ.gy előké-szítésére bizottságot neYezett ki, amely többekközött a köverkező javaslatot tette: ,,A kőzséghajlandó a vallás- és közoktatási minisztérium

[...] leirata értelmében alább ktilön is megjelölt7 ktilönböző heIyen, összesen 82 tanterembőlés minden hilon körzetben igazgatói, tan-testületi szoba és szo|ga lakásból álló iskolátj elen határo zat joger őr e emelkedésé tő| számí-tott egy év alatt felépíteni. A kincstár á|ta|fize-tett segély |ejárta után a jelen határozat a\apjánemelt 7 iskolaépületet telkestól együtt l/jpest

Úiri;*.xiMády Lajos lelkész, az újpesti óllami iskolák első igazgatőja

11

község köteles lesz 50 év után az állam tulajdo-nába bocsájtani. Végül amennyiben nagyobbbeépítés vagy újabb telepítések fo|ytán az iskolaépületek szaporítása válnék szükségessé' kö-te|ezi magát a község, annyiszor ahányszorszükséges, iskolaépítési célokra telket az á||amrendelkezésére bocsájtani' Amennyiben azon-ban ezen szükséglet nem újabb telepítés, illeweparce|Iázás miatt válnék szükségessé , ezen jogáta nag1rrnéltóságu vallás- és közoktatásügyi mi-nisztérium, tekintettel a község jelenlegi na-gyon is válságos pénzigyt helyzetére, jelenhatár ozat j o gerőre emelkedésé től számított I0éven belül nem gyakorolhatja. Az ekként felépítendő iskolák taníthatási szemoontból való be-rendezése, nemktilönben ezen berendezés idő-közönkénti kibővítése, valamint elhasználásfolytán újakkal való felcserélése a jövőben semfogsa a község kötelességét képezni.,,

A leiratban megjelölt, újonnan építendőiskolák helyszínei az a|ábbiak voltak:

,,1' A Nyár és Virág utcáktáján, egy méga jövőben megszerzendő telken 2' A község

tulajdonát képező és aLőrinc és Erzsébet utcáksarkán fekvő' most is iskolai célokra szo|gá|őtelken 3. A község tulajdonát képező Iswántéren kihasítandó telken 4. A Baross és Toldyutca sarkán |évő és aközség tulajdonát képezőtelken 5. Esy aYáci út és Vörösmarty,,ltcáktá-jána)övőbenszerzendő telken 6,Egy a jelenle-gi községházhelyén és végre 7. A'Széna térneka villamos vasút által átszeltkisebb felén, vagyisa Palóc és Bocskav utcák felé eső részén,,,

A képviselő-testtilet felhatal-mazta a bizottságot a jogügy-letek lebonyo|ítására, a rész|e-tes tervek elkészíttetésére ésjőváhagyására' Mivel az épít.

kezések miatt a közsésre e kedvező feltételekmellett is jelentős tehei hárult, Wolfner Tiva-dar országg5í3lési képvisel ő |<ljárta Wlassits Gyrr-la közoktatásügyi minis ztetnéI, hogy az iskolá-kat az állam építse, és Ujpestet az eddiginél na-gyobb teherviselés ne sújtsa.

Bár nem egy esztendő a|att, de aránylagrövid határidőn belül valamennyi iskola felé-pült. A testületi határozatban felsorolt elemi is-kolák kr;ztll elsőként azErzsébet utcai (ma Ká-rolyi Iswán 12 Évfo|yamos Gimnázi,,-) kezdtemeg mííködését 1901 májusában. A következőnégy: az Attila utcai (ma Bródy Imre Gimnázi-um)' a Lőrinc utcai (ma Bay Zo|tán Elekronikai,Gépészeti Szakközépiskola és Szakmunkás-képző), a FerencJózsef téri (késóbb Tanoda té-ri, Aprilis 4. téri, újra Tanoda téri, ma SzentJá-nos Apostol Katolil-us Altalános Iskola) ós aToldy utcai (ma Langlet Valdemar Altalános ésFelnőttképző Altalános Iskola) 1902 szeptem-berében nyílt meg. 191l-ben készült el a Violautcai állami elemi iskola (jelenleg a KárolyiGáspár Református Egyetem Allam- és Jogru-dományi Karának épülete). Hetedikként 191'2.ben kezdte meg működését aBéIa utcai iskola.

A kincstár számára átengedett telkekjogwszonyát csak 1925-ben rendezték. Négy is.kola (a Lőrinc, a Toldy, azErzsébet és a Violautcai iskolák) telekkönywr átírásakot a képvise-lő-testtilet úgy döntött, hogy az ingatlanokatiskola céljaira örök ltaszná|atra a maryaÍ királyikincstár részére átengedi, és felhatalmazza aváros polgármesterét, hogy az örök haszonbérestelkekre Vonatkozóan, az átengedéshez kérje kiKárolyi Lászlő gróf hozzá)árulását, és az o|<sra-tokat ',a város közönsége nevében,, írja aIá. JWassits G1ula kiizoktatíiigti miniszter

Í2 uiF-si-Í-i Közlemóny

IvÁNn JÁNos

,,Evszázados múl t után,,

A fenti jeligével ellátott mű-velnyerte meg az újpesti köz-ségháza építése tárgyában I<l-í,t páIyázatot a HegedíísArmin*Böhm Henrik épí-

tészpáros 1898-ban. Ennek a páIyázatnak kéteredeti tervlapja került elő - több más terwelegyütt - 1994' december elején a volt VárosiMí3sza|<l Telep (Attila u. 126') épületeinekfelújítása során a padlásról. Jelen sorok írójá-nak szerencséje volt a dokumentumokat ere-detiben látnia és azokróI fényképfelvételeketkészítenie. Az igyekezet, hogv a tervlapokatrestaurálják, sajnos kudarcot vallott. Amint afotókról is látható, az anya1 oly mértékbenkárosodott (penészedett, összetöredezett),hogy a restaurálási kísérlet nem járt ered-ménnyel. Igy már csak ezek a fotók őrzik azeredeti,,leletek'' emlékét.

A ,,leletet adó'' telket a rajta levő épüle-tekkel egy győgyszerforga|maző cég vásároltameg. Ezen clkk szerzőie statikus tervezőkéntrésztvevője volt az épületek felűjításának, s atewezői művezetések során (amire épületfel-újításoknál fokozott figyelmet kell fordítani)j ó kapcsolatot sikeriilt kialakítania a l<tvite|ező

_ Pylon 2000 Kft. _ építésvezetőive|. Az őmúlt iránti érzékenységüknek köszönhető azértékes aflyag megta|á|ása, mqgmentése és át-adása, amiért ez úton is köszönet illeti őket:N"gy Péter és Bodó Pál ügyvezetőket.

Lássuk hát részleteiben a ,,kincseket''!A városháza tervpá|yázati anyagábőI egyheIyszínrajz és az épület |átvány,terve kerültelő. A hel;,színrajzon látható a páIyázat bontá-sakor szokásos felülcímkézés _ IJjpest község-házánaktennpáIyázata,,Evszázadosmúltután''- továbbá néhány érdekesség' Nevezetesen: atemplom csak egyhajós (a Zák Alajos-féle ol-dalhajókkal tőrténő kibővítés csak tiz ér,ryel ké-sőbb, 1908-ban készül e1), a községházávalát-ellenben terveztek egy vásárcsarnokot, a tét.szerkezet pedig szinte a mai formá1át mutatja.A' vátosháza láwány"tervének csak a délkeletisarka ,,élvezhető,,, de abból is látszik, hogylényegét tekintve mai állapotában is a terve-Zett foÍmát tárja e|énk az épi|et. Taláin a pá-|yázati tervben az emeleti ablakok nem voltakannyira hangsúlyosak, mint ahogy azokvégi|is megvalósultak'

Előkerültek továbbá elemi iskolák ter-vei is. Ugró G1'ula Qpest monográfiáiának

Uj p ut k özsé gh ózín a k t er"u p ó ly ázata . b e ly színraj z,Hegedűs Annin-Biibm Henrik pólyózati ter.ue

Közleruények

Újput községhóztinak ter.uptilyízata _ lónónyter.u. HegedíísAnnin-Bijbm Henrik pdhózati tel.u e

uines-t-ÍI3

433. oldalán részletesen beszámol a községképviselő-testületének azon iiléséről, amelyenelfogadták a,,nag1rrnélt őságtl vallás és közokta-tásügyi minisztérium,, 637 59/ IB9B sz. leiratá-nak intenciója szerint építendő iskolák helyeit.

0/. ö. ielen számunk 12. oldalával.)Nyilván a megjelölt területekmindegyikére készültek tervek,amelyekből előkerült - sajnos atervező(k) nevének feltünte-tése nélkiil _ a ,,Ytrág utcai

körzet''-nek nevezett Erzsébet ttca-Lőrtnczutca sarkán felépített iskola földszinti ésemeleti alaprajza (helyszínrajzi vázlattal), azIswán téren építendó iskola terve (helyszintaj-ztváz|attal), ami azonban nem épült fel (ezen atelken áI| a 2002. évben beÍejezett ún. Iswán.ház), továbbá a Jőzsef (ma: József Attila) és azAttila utca sarkán felépített elemi iskola terve

(ma a Bródy Imre Gimnázium épülete, mely-nek helyén áI|t a régiközségháza),

A' nagyívű' testi.ileti döntés nvomán vé-gül megépült hét iskola. ,,Lz első iskolaépületét _ olvasható Ugró G1'ula monográ-fiájában - 1901. évi május 22-én ünnepélyesfelavatással nyitották meg [. ..] AZ l902-ik évSzeptember havában a következő négy új ele-mi iskola készült el s vétetett haszná|atba atanév kezdetén, úg1rrnint: az Lttilautcai, aLő-rincz utcai (ma a Bay Zo|tán Elektronikai,Gépészeti Szakkozépiskola és Szakmunkás-képző mííködik az épületben), a Ferencz Jó-zse{ téri és a Toldy utcai [...] A hatodik s alegmodernebb iskola, a Viola utcai elemi isko-1" [...] az I9I1-ik évben adatott át rendelteté.sének. .., az I9I2-ik évben a Béla utcában bé-relt helyiségben a hetedik állami elemi iskolais felállíttatott.'' !

Áz Erysébet utcai iskola terue _ fi;lfuzinti akprajz helynínrajz

Az Isntín téri iskola ter.ue _ foldszinti alaprajz belyszhra1z

Az Erzsébet utcai iskola terne _ emeleti alapraiz Áz Attila ltttai iskola terue - alaprujz belyszínrajz

Úi,[{q"{Í-iA Ki)zkmónyek

MorNÁn IsrvÁN Genon

Az újpesti cigányság tórténete, I. tész

Nem tudható, hogy az 1840,április 5-én,101 fővel község-gé alakult lJjpesten volt-e ci-gány származású'. Az a|apítő-levél minden lakos számára

vallásszabadsá got és j o ge gy enLősé get biztosí-tott. Valószínű, hogy az a|apítő grőf az izra-elita vallásúak miatt iktatta be e passzust, ez aparagrafus azonban a későbbiekben érintettea cigányságot is. Más községekhez képest ittenyhébb volt a közterületi és közhivatali el-\en6tzés, a házbirtokosok nem vették szigo-rúan a bejelentési kötelezettséget sem. Mind-ez segítette a romák letelepedését is.

Az országos Magyar Királyr Statisz-tikai HivataI,,czigány'' összeírása szerint,1 893 . január 3 1-én Ujpesten 23 52I lakos kö-zőtt |6I fő cigány szátmazásű ember élt.P est- Pilis - S olt-Kiskun v árrne gy ében, amely-hez Újpest tartozott) akkor {7 fő szegková-csot és 1399 zenészt tartottak nyilván.Feltételezhető, hogy közülük többen Uj-pesten éltek.

Dr. Ugró Gyrrla monográfiájában leg-e|őször az 1874. március 8-j Lázadás kapcsánesik szó roma származásűró|: ,,Aközségházántovább tombolt a néo dühe. és az elmenekiiltjegyzőt és bírót kereste. Egy cigány |átta amenekiilést s ezt tudatta a néppel, hogy ajegyzőék merre menekiiltek. .'''

A romákró| a L9, század utolsó két év-tizedében főLes a hírek kozott esett szó. 1882

| . 1 , , -

a ' - .októberében az Ujpest Közlöny című lap ha-sábjain például a következő hít olvasható:,,Lakatos Sándor ''Babajkó.< név alatt ös-meretes bőgőst feljelentették erőszak miatt, abíróságon. Lakatos ,mindent tagad.'' 1896-ban a Közérdek című újságban meg az szere-pelt: Nyári kirándulóhely,,Tisztelettel tuda-tom a kedves közönséggel' hogy lJjpestenVasút lcca 87 , szám a|att é1ó vendéglőmet amodern igényeknek megfelelően rendeztembe. Kitíínő konyha és 1ő cigány, pontos és ki-fogástalan szo|gá|at.,, 1 899-ben pedig ez voltahír: ,,Az Iswán Kávéházban Radics Rezső és

Ktizlemények

zenekara muzsikál, príma hangulattal. AKorona Vendéglőben: Rácz Jőzsi és kirűnőbandája zené|,,,

Dr. Ugró Gyula, a nagyközség utolsóÍőbírája és a város első polgármestere maga isnagy pártolója volt az lJjpesten működő, mu-zsiká|ó cigánybandáknak. Nyilvánvalóan anőtaszerző polgármester rokonszenve is segí-tette a betelepülést.

A várossá vezető iftonAz újpesti állami elemi iskolák statisztikaiadatai s zerint az 19 0 I -b en alapított, Erzs ébetutcai iskolában regisztráItak előszór cigányanyanyelvű tanulót. ^z 1.907/|908-as tan-évben ugyanitt két leánygyermek szerepelt atanulók között. N"gy va|őszíní3séggel többcigány gy er ek j ár t az ű)p e sti i skol ákb a, mive l amuzsikus cigányok (romungrók) nem taÍtoz-tak az anyanyelvi roma kategőriájába, ezértaz ő gyermekeiket az 5150 iskolás között kti-lön csoportba sorolva nem tartották nyilván.

1909-ben, a korabeli sajtóban, vendég-lők és kávéházak hirdetéseinek ttcatjai szá-molnak be aruőI, mily kiríínő cigányzenekatmulattatja esténként a szőrakozni vágyőkat.Rögtön eg1mrással riva|izá|ó rokonok is akad-nak:,,Horv áth-ÍéIe vendé glő az ű1pesti vasút-nál, naponta Ersekrijvári Kolompár Jancsi akitűnő cigányzenekaráva| hangversenyez!''

Hor.u átb -fé le u endé glő

uff;;csr:i15

,'DemokrataKávéház az Lrpád - Rózsa utcasarkánál: Kolompár Jancsi |2 tagból á1lócigánybandája hangversenyezl'' A többi kávé-ház, vendéglő' mulató is büszkélkedik híres,neves prímásaival: Pannónia Kávéhán BerkesBerczi híres prímás, Blasz Jőzsef Kávéháza:Pápai Náci és bandája, TomikJános vendég.Iő)e: Lakatos Kálmán és cigányzenekata,Elite Kávéház: Ba|oghJancsi zenekara, AttilaKávéház: Bókai Berczi és bandája, VigadóKávéház:Pazsár Marci zenekata, majd fél év-vel később Lakatos Gi,'ula bandá1a" A Pan-nónia Kávéház az Arpád út Só.-ban siíríínváltogatta a jobbnál jobb zenekarokat, BerkesBerczi után Egri oláh Gy'ula, majd CsillagIzső bandája következett' eg.y éven belül. Azenekarok kivétel nélkiil nyolc és tizenkétfőbő| á||ő, hagyományos cigányzenekarokvoltak. Ezen tdőszak az újpesti cigányzenenasv korszaka.

A muzsikusok el tudták tartanicsaládjaikat. A feleségek általá-ban háztartásbeliként a we-reknevelésben és a konyhábanserénykedtek. Főzték otthon a

cigányos ételeket, ami nem sokban ktilönbö-zött a mag.yar konyhától, ha csak azt nemvesszük kiilönbségnek, hogy sokkal zsírosab-ban és ftíszeresebb en, aZaZ ízesebben Ííóztek,sütöttek. Kedvenc ételük volt a töltött ká-poszta és a csirkepörkölt galuskával. Mindigtöbbet főztek, mint amennyit kellett' mertannál nagyobb szégyen nem volt, ha jöttek avendégek, rokonok, és nem tudták őket étel-lelkínálni.

A városban az 1910-es évekvégén 16fő szegkovácsot tartottak számon' Ok ősi,

vándorló mesterségükkel letelepedve próbál-tak megélni munkáikból' Nem hirdették azújságok hasábjain magukat.

Az I9I|_Í9I2-es esztendőkben vala-milyen ,,divat,, folytán, a korabeli sajtó ven-dég|átói hirdetéseiből eltíínik a cigány sző azenekarok elől. A prímások nevei viszontugyanazok. Később újból mindenhol I<t(tinőcigányzenét ígérnek a vendéglősök.

Az e|ső világháború évei a lakosságtólőriási áldozatot követeltek. Nemcsak a kato-nai behívókkal kellett szembenézni, hanemaz ewÍe sűrűbben fellépő élelmiszerhiány ishatalmas problérnákat okozott' A cigán1.rnu-zsikusoknak is akadt egy-két konkurense akatonazenét játszó bandák között.

Két világh átp oru közöttÍ932-ben Ujpest egyik legrégebbi épüle-tében, a Megyeri Csárdában Bujka Józsi éshíres cigányzenekara muzsikál. A Pannóniarcavehaíban pedig az,,EgerbőI hazatért IJ j-

pest kedvenc prímása, Kolompár Laci teljesz enekar áv a| 1 átszlk r e gge li g !,' Azonb an s okái gnem marad, és helyébe RáczLaci prímás lépbandájávil', aki saját szetzeményeit adja elő.1939-ben megnflt a Brunovszky Nagyven-dégLő (Szllágyi ucca 14.). Ahogy ma az óregcigányok mondják, a ,,Brilnó,,, a ,,Brúnócki''.A megnyitón oláh Dudus és zenekara muzsi-káIt, majd az Amerikábő| hazatelepedettcigánygróf: Nyári Józsi és Rudi cigányzene-kara játszott. Vele szemben a Horváth Kert-ben: Oláh Kálmán és bandája hangszerez,majd CsókaJőzsi és zenekara váItja őket.

tJgyanekkor növekedtek a megélhetésinehézsések, E,rrő| |924-ben Látogass a ba-rakkvárJsba címmel azÚjpesttKuiír ad hírt:

,,A nyáron portenger' télen Szibériához ha_sonló: A BUR telep háta mögött közeL aChinoin gyárhoz, terül el a Barakkváros.olyanok laknak itt, akik máshol nem tudnaklakást kapni, bérelni. Itt élnek munkások éscigányok egyaránt' A barakk |akój fe||ázadtaka szadista gondnok ellen, ki elmondásuk sze-rint korbáccsa|jfu a barakkok között, és azza|dicsekszik, hogy ő már két kommunistát ismegölt. A gondnokot feljelentették a bírősá-gon. A bíró utasítást adott a rendőrségnek,hogy azonnal távolítsák el a gondnokot.''

(Folytatjuk...)Fat,kas Béla és cigríltj,zenekara

16 uiÍi:-+s"r-i Közlenaőnyek

GÁgnreL Ttson

Pillanatkép Ujpes t tátsadalrni é|etébő|Százéves história

A kiegyezést kovetően a Ma-gyar KiráIyság településein avalamilyen közös cél érdeké-ben szerveződő civi| szerveze-tek tevékenysége alkotta a tár-

sadalmi életet. Ezek a polgári szerveződésekritkán éltek meg egy gene,rációnál hosszabbidőt. Nem voltezmásként Ujpesten sem. 1902decemberének második felében Újpest társa-dalmi életét az önkéntes részvételen alapulókörök, egyletek, csoportok, egyesületek, társu-Iatok, asztaltársasá gok sokszínűsé ge tükrö zte.

Igy volt ez 1902 decemberében is. Ak-kor a ,,boldog békeidők'' szokásos rendezvé-nyei zaj|ottak Karácsony környékén a civilSzervezetek pro gramj ai áItaláb an larlturális' j ó -tékonysági jellegííek, ritkábban a rendszeresszerv ezeti életükhöz kapcsolódtak.

A népkonyháktól a felolvasóestigAz Amadeo Agnes aszta|társasáe 18 szegény is.kolás gyermeket látott el ruhával decemberl4-én (vasárnap) Bráner Ferencz vendéglő-jében (Attila u. ó.), a tagok év közben adomá-nyozott filIéreiből'

Vnuk Lajos vendéglőjének asztaltársa-sága 17 -én téli harisnyával és cipővel látott el11 gyereket - tag;aik éves megtakarításainakkamataiból. ,,Az aszta|társaság lelke Pohl Ká-roly ipartestületi titkár , pénztárnoka Vnuk La-jos vendéglős'' volt - a ,,pénztárnok'' vendég-Iője aKirály utca ó.-ban' a néhai ipartestületiszéh.házzal szemben állt. Szintén ezen a na-pon, délután 5 órakor Blitzner Károly vendég.lőjében ült össze a Nevelésügyi Asztaltársaság- a korábban már kijelölt szegény gyerekekfe1öI töztetésére.

A civil szetvezetek között a jótékonysá-gi területen kimagasló Szerepet játszott az1897-ben egyletté alakult Qpesti Gyermek-barát Egyesület. Elődje az 1894-ben alapítottKözponti Asztaltársaság és az ehhez 1895-bencsatlakozott lztae|ita Asztaltársaság volt. Az

Kdzlenuínyek

egyesület jótékonysági tevékenységét Qpestközség éves költségu-etésében r ögzített össze-gekkel támogatta. December 18-án (csütörtö-kön) az egyesület 103 gyereknek adott - fele-kezetre való tekintet néllnil - téli ruhát, majdtarto tta me g e gyleti helyis é géb en díszko zgyő-lését. Rendezvényükon jelen volt ,,Illek Vinczeesperes-plébános, Mády Lajos református es-peres' dr. Venetiáner Lajos főrabbi, Lindt Já-nos bíró, Zsoldos János főjegyző,,...

Az újpesti iparosokat fogta össze a tele-pülés egyik legfontosabb civil szeÍvezete) az1 885-ben alapított {Jjpesti lpartesnilet' Előd;eaz 1879-ben életre hívott ',újpesti vegyes ipar-társulat'' volt, amely 1 B B4-ben magát feloszlat-ta, vagyonát átadta az ipartestületnek. KésőbbUjpest Megyei Város Ipartestülete néven míí-kodott. Székházuk a Király utca 5.-ben volt,helyén ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyv-tárújpesti Király Könyvtára mííköclik. A kará-Csonv előtti héten székházukban közművelő-dési estet rendeztek. A Katholihrs Legényegy-Let dalárdája énekelte e7 a Szőzatot, majd eztkövette Kiss Béla igazgató felolvasása aziparosés kereskedő tanoncok neveléséről. Várady:Melyiket szefessem' . . címíí költeményének el-hangzása után az Ernani-opeúbőI a Bordaltadta elő a Katholikus Legényegylet dalárdája'Ezt ű)ra egy felolvasás követte ,,a szövetkezése gyéni, társadalmi és nemzetga zdasági j elentő-

. :|),) i lt iIl l lÍ, Í:|í: 1' r. .

t Dest r37 t r r T ' o . r - ' L t " . . r ' s

I

r

UA z t'Jj p e sti Ip att e stii l e t sz é k h ríza 1 8 9 6 -b ttlt

L /

sé gér őI,,, amit cimbalom- és he gedűzenével o1-dottak. Majd egy humoreszk felolvasása és ada|árda fellépése feieztebe az e|őadást.

Ezen a héten a szegétryek szá-mára három népkonyhát nyi-tottak meg. A felnőttek az Ist-ván téri Széchenyi-házban, aziskolás gyerekek a Toldy (mai

Mintegy 120 kézimunka, 15 festrnény és szo-

bor került fe|aján|ásra és volt megtekinthető aZ

újévig nyiwa tartó ideiglenes galériában.December 2I-én az if1ilságl' egyesüle-

tekről címszó a|att e\őadást hallgathattak meg

az iparos munkások képzésére alakult újpesti

bizottság rendezvény én r észtv ev ők.Több szegény gyerek jltott 22-én me-

leg ruhához és cipőhöz a korábban már emlí-

t"ít Újp".t Rákospalotai Szent Erzsébet Jóté-konyságr Nőegyesületnek kösziinhetően. Csak

december hónapban az egyesület háromszáz

gyermekruhát, száz pár cipőt és harisnyát, öt-

ven-ötven férfi és női ruhát, ezer adag kenye-

ret éS tejet, 250 adag ttizelőt (egy adag 25 kg

szén és 15 kg fa volt) osztott szét a rászorultak

között. Két gyermekágyas asszonyt élelemmel,

tize\őve|, ág.ylrreművel, pénzbeli segéllyel és a

szülésznői költségek fedezésével támogattak.Tizenkét személyt 5-20 korona közötti összeg-

gel segítetrek. Karácsony napján 12 fe|díszírcn

Lrácsónr,{át. élelmet és ruhaneműt osztottak ki.pákent Ujp.ut katolikus iparosait fo-

sadta az 1891-ben létrehozott, felekezeti ala-

lon működő Katholikus Legényegylet' amely-

nek zászlőszentelésére 1893-ban került sor.

Károlyi Sándor grófnak köszönhetően ,,kíilönházban,,volt a székhelyiik ,,a régi vasúti meg-

áI|őnál, majd a J őzsef utcában'', vé gül a Csoko -

nay utca (a mai Csokonai u.) 38'-ban, Kará-

csony első napján az újpesti Katholikus Le-

gényegyletben vetített képekkel kísért bibliai

ólő'dá't, majd egy karácsonyi j6,tékot láthatott

a,,szépszámil és intelligens közönség''. Az este

8 órakor kezdődő előadást a daLárda hangver-

senye kcivette.

Karácsonytól S zilveszterigA Közérdek címíi, újság karácsonyi, s záma hét-

köznaponként is a Rákospalota Ujpest Kor-

csolyáző Egyesület jé gpáLyáján zaj|ő víg éLetrő|

számolt bé. Az újpesti tánckedvelő ifjak

december 25-én, a Nemzeti Kávéházban (a

Templom és a Deák utca _ ma Deák Ferenc u._ '".ká''; rendezték táncestjiiket _, melynek be-

vétel ét a z ú j p esti n épkonyhán ak aján|ották fel',

Néhány,sportolni vág,1ó i!únak kö-

szönhette az lJjpesti Torna E,gylet (UTE)e\ődje, az Qpesti Torna Egyesület 1885 tava-

szánlétrejőttét' Nem sokkal később már az or-

szágos kiállítás országos tornaversenyén 40 ta-

Langlet Valdemar u.) és Erzsébet utc4i isko-lákban 11_13 és 16_|7 óra között juthattak

ételhez. Kétezernél több gyermek szorult rá anépkonyhára, százná| több gyerek pedig csalá-doknál került elhelyezésre. Az egyletek és ma-gánosok által fenntartott népko"Éák mííkö-dését a község lehetőség szerint támogatta' Az1890-es évek elején rövid ideig községi nép-konyha is működött, majd csupán az lzradritaNőegyletnél lehetett a r ászorrLtaknak ételhezjutni _ itt valláshilonbség nélhil látták el aszegényeket. A'90-es évek végén a táncvigal-makból és ensedélvdíiakból szátmazó bevéte-lét Ujpest kö"zségé ,,a népkonyha fenntartá-sára'' fordította.

,,Díszes, e|őkelő társaság,'vett részt de-

cember 17 -én az Ujpest Rákospalotai SzentE,rzsébet Jótékonysági Nőegylet esté|yén, azegylet helyiségében, Ez az Arpád út mellettiIswántelken volt (a gyermekmenhely, a későb-bi Clarisseum), amely 1938-ig kőzigazgatásiszempontból Rákospalotához tartozott. A nyi-tó felolvasást két opera részlet követte az űjpes-ti zenede elnökének e|őadásában. Zongoráva|kísért cimbalom- és fuvolakoncert, majd éjfé-lig tartó ,,csevegéS'' zárta a programot' A jóté-

konysági tevékenysé geket felvállaló, népkony-hát is mííködtető egylet elnöke hosszú ideiggróf Károlyi Lászlóné volt.

,,Minden egyesület és aszta|társasággyííjtsön a Kossuth szobor javára,, * olvashat-tuk a korabeli sajtó szinte minden egyes szá-mában az iljp esti Kossuth-szobor bizottsá g fel-hívását. Most, karácsony táján |<tá||ítást és vá-

sárt is szeweztek. A felajánlott tárgyakat a bi-zottság elnökének, Endre Jánosnak a Deák ut-

ca (ma Deák Ferenc utca) 8.-ba lehetett bektil-deni' Az újpesti Kossuth-szobor bizottság aközségháza II. emeletén (az 1900 nyarán áta-

dott Szent Iswán téri űj községházán, késóbbvárosháza, ma polgármesteri hivatal), decem-ber 2O-tól karácsonyi kézimunka-kiállítást ésvásárt szervezett a Kossuth-szobor 1avára.

18 uff*Hs*-i Ktizlerrzőnyek

gú tornászcsapattal szerepeltek . 1902, éw köz.gyűlésüket december 27 -én, a SzéchenyiKávéház (Arpád út 1') nag1termében tartották'szépszámú' résztvevővel. Különösen a ,,foot-ball-osztály'' beszámolója keltett nagy figyel-met' AZ I-ITE három focicsapata |902-ben 36,,nyilvános'' meccsen vett részt, amiből 19-etmegnyert' 3 döntetlen volt.. ' Akkori klzg5ríi.lésükön tornászatróL, vívóiról és az igen n$!en-gén'' szereplő futballcsapatárőL lehetett hallani.

December 28-án az ioaros munkásokképzésér e alakult újpesti bizóttsá g előadóest-jén Szent Iswánról, majd a magyar zenérő|szó\ő e|őadásokat szava|at és monolós zárta.Az újpesti Zenemíívelő Egyesület igaigatővá_Iasztmánya 29-én tartott ülésén ,,magánének-te,, 3-4 f:ó, Í6 évet már betöltött lány tandíj-mentes felvételéről és képzésér őI határ ozott,vagyoni helyzetükre való tekintet nélktil.

- Nagyon jól sikenilt szilveszter estje voltaz Ujpesti Dalkörnek a Keil-féle kávéházban.Az r87l-től működő dalkör Qp.'t legkoráb-ban alapított civil szervezeteinek egyike volt.Szintén december 31-én került sor az UjpestiMunkásképző Egylet tagjai számára rendezettszilveszteri bálra. ,'A Colosseum nagytermétteljesen megtöltötte a közönség, amely nagytetszéssel kísérte a műkedvelők előadását.,, Az

azőta e|bontott Colosseurn (Árpád u. 23 ') faIaikozt A falu rossza népszínma és a RabszolgaIázadás címíj' dráma került bemutatásra. A zeneszüneteiben az egyIet ve-g.yes és férft' da|karaénekelt. Saját könywtáruk javára (Bocskai u.25.) szervezték meg az lJjpesti Hajós ésEpítő-munkások a ,,világposta tombola-játékkal ésszef encse halászatta|,' egybekötött sz1L-veszteríiket. Az,,újpesti egyesült szew ezetek,,a Ripper-féLe kávéházban (Templom u. 10.)aján|ottak szilveszteri kikap-csolódást láto-gatóiknak: dal, szava|at, mono-lóg, párosjelenetek, szerpentin, világposta és tánccalegybekötött kedélyes Szilveszter-estre kerültitt sor.

Az Ujpesti Kőzm(lveIődési J(ör 1887-ben jött létse, az 1'877 -ben alakult Qpesti lfiú-sági onképzőkör, valamint az 1883-ban alapí-tott Társalgó Kör egyesüléséveI' SzéIdtázát1899-ben avatták fe| az Arpád űt 56,-ban _ eza mai Arpad űt 66., azÚipLsti Polgárcentrum.Itt, a közművelődési kör szilveszterén nevetvebúcsúztak e| az óesztendőtő| a kör tagjai ésmeghívott vendégeik. Rigmusokban taftottszilveszteri beszámoló, a Brehm áI|awl|ága cí-míi' da|míi', gordonka - és cimbalombemutatók,valamint a Bál után elnevezésű monológ ké-pezte rendezvényük ,'kötött'' részét' a

Szq gónók mulatsíga B erlingeraél 1 9 1 8 -ban

Úir;-"q.xr:iKdzlernőnyek L9

Dn. Krusxe Gvoncv

A Szilas-patak

Ujpestet régebben joggal ne-vezték az é|ővizek városának,hiszen a Duna és a Duna-menti puhafaligetek áradásostavacskái és pocsolvái mellett

sokfelé találhatók vízfoltokkal tarkított láposterületek, tlszta vizí| tőzeg- és kavicsbánya-tavak. Korábban komoly természeti értéketképviselt három síkvidéki patak, amely számáttekinwe is jelentős természeti érték, amellyelBudapest más részei sohasem büszkélkedhet-tek. Kár, hogy mára ezeknek a vidáman csör-gedező patakoknak a medrét és partját ki-betonozták, elpusztíwa a vízhez katődő é|ő-világ jelentős részét. Ezek a csatornává váltvízfolyások a Szilas-patak, a Csömöri-patak ésa Mogyoródi-patak. Ahhoz, hogy megtudjuk,milyenek voltak valamikor ezek a patakok,amikor még volt bennük magasabb rendííélet, nem kell időutazásra vállalkoznunk, elégaz is ha megtekintjük őket Ujpest szomszédoskerületeiben'

A Szilas-patak a szilasligeti és a kerepe-si forrásoknál ered. Az utóbbi évek aszályosidőszakajmiatt a Szilasliget és Kerepes közöt-ti rész teljesen kiszáradt, és csak a Kerepeselőtti forráslápok vize tölti meg a patakmed-ret. A Szilas-patak {e|duzzasztásával hoztáklétre Cinkota mellett a Naplás-tavat' amely-nek ktilönleges növény- és állawilága védelemalatt áll. A természetes környezetbe jól illesz-kedő, nagy kiterjedésíí tó jelenleg horgásztő-ként működik, és sok, a főváros betonrenge-tegében élő ember kikapcsolódását szo|gá|ja.

A Duna felé csörge d'ező Szl|as-patakegészen Rákospalotáig természetes élőhely. Apart menti vegetációt jellegzetes mocsári nö-vényzet alkotja. A békabuzogányos (Sparga-niace ae emer.sum) szegélynövényzetben megta-lálhatjuk a feketenadáIy,tőt (Sympbytum ffici-nale), amely gyógpövény, a mocsári nefe-lejcset @/Iyosotis palustris), a úti boglárkát(R.anunculus acris) és a kiilönböző sásféléket.A, nővényzet egy része a patakvízbe is beha-tol, kedvező feltételeket teremtve a bol-

20 Úir;*xi

harákoknak (Gammanls sp.) és a vízi ászka-rákoknak.

A bqlharákok egyatánt gyakoriak álló-és folyóvizekben. Hátpajzsuk nincs, testük ol-dalirányba lapított. L táp|á|kozásban fontoselső négy pár lábuk, melyekből az első kettőpár ollót visel és előreirány'ul. A következőhárom pár tor|áb, azíszáshoz szükséges eve-ző|áb. Az első három állandóan csapkodó pot-rohláb a vizet hajtja a hasoldali kopol-tyiJJütoz, míg az utolsó három pár hátrairány'uló ugróláb, llrie\y az a\jzatróI löki el azállatot. Mikor nem úsznak, akkor a fenékenoldalt fekve, a lefelé irányuló hátsó lábaikkalmozognak, testüket begörbítik, majd ki-nyujtják. Ezért Magyarország egyes teri-letein oldalgóknak is nevezik őket. Több-ségük növényevő, de némelyikük apróbbférgeket, rovar|árvákat is megtámad. A pata-koÉban élők fontos szerepet játszanakavízbebekerülő szerves anyagok lebontásában. Azászkák szinte valamennyi vízi élőhelyetmeghódították, miközben egyes fajaik, aközismert pincebogarak a szárazföldre iskimerészkedtek. Gyakori fajuk a wzinövérry-zet köZott é|ő, barna színíi,, közönséges vízi-ászka (Ase llus aqua.ticus) .

A part közelében vadász]k rájuk egyragadozó poloska, a víziskorpió Q,{epa rubra).A víziskorpiő a tavak és patakok partoldalánál1 lesben, a növények gyökere között. Innenfigyeli az aprő wzi állatok mozgását, majd haegyikiil. a fogőkala közelébe kerül, előrelen-dül, megragadja a prédát, és testnedvét|<lszív-ja, Lapított potrohának nyolcadik szelvényekét hosszú |égzőcsőben folytatódik, melyekegymással összekapcsolódva biztosítják apoloska számáta az oxígén-utánpótlást alégkörbő1.

A víziskorpió nevét testformájának, fo-gólábainak és |égzőfuggelékeinek köszönheti.E'gyébként nem sok köze van szárazföIdi név-rokonához. A táplálkozását igen egyszeríimegfigyelni, ehhez e|ég egy alkalmas zsák-mányt, pl. egy víziászkát juttatnunk a fogó-

Közleméryek

Iábaiközé. A poloska ilyenkor hirtelen előre.lendül, és megragad)a a zsákmányt. A száj-szerv mint egy kis ormány hajladozikide-oda,hogy megta|áIja azt a részt, ahol a belsejébőlelőbukkanó szúróserték behatolhatnak a test-be. Táplálkozása során a víziskorpió egy-folytában mozgatja a hosszú szúrósertéket,melyek átjárják a zsákmány testét. Repülninem tud' mert repülőizmai visszafej|ődtek.

A vízben álló békabuzogánv és s.Vé-kény gyökerei között tavigiliszt7k

.1Cr"uíiilus

lacaum) élnek, amelyek hasonló életmódotfolytatrrak, mint szátazföldi rokonaik, a földi-giliszták. Testtik kékesen irizá|, így féreglétükre is szép |á. .r,ány nyújtanak a tekergőzőállatok.

Az iszapgiIiszták veszélyes ellensége aragadoző LónadáIy (Hnernopis sanguisuga),amely nemcsak őket, hanem a vízbe kerülőföldigilisztákat is bekebelezi. A méretében ésmegjelenésében is a vérszívő orvosi piícáhozhasonló féteg az emberre nem jelent v eszé|7t.,de a gi|isztákat úgy szippantja be, akár aZ em.ber egy szá| makarőnit. A lópióca hasoldala

hasonló lehet, mint az orvosi piócáé, a testeszintén rendelkezhet sárga szegéL|ye|, de ahátoldala mindig egyszíníi, barnás, szembenaz owosi piócával, amelynek a háti részétmárványozott mintázat borít1a. Petecso-móikat nyár végén rejtik el a parton. A kispiócák tavasszal kelnek ki a kokonokból, és avízbe másznak, hogy fol1tassák szüleik ra-gadoző é|etmódját. A patak ragadozó lapos-férgei az öwén5fiérgek. Ezek az áIlatoktöbb-nyire a patakmederben heverő kövek alsó fel-színén tartózkodnak az itt é|ő rasadozónyolcszemű nadá||yal @rpobdella ocnrulnta)együtt, amely hazánk leggyakoribb piőcája.Az öwénsférgek, mint a tejfehér planária(Dendrocoelum lacteum) és a gyászp|anáriaQ)ugesia lugubr.is) apró férgekre és rákokravadásznak, de az elhullott állatok lebontásá-ban is fontos szerepük van.

A szitakötő|árvák kazu| a sávos szi-takötő (Calopterix spknden) és a légivadászok(Agl.ionida) |árvái gyakoriak. A vizbe hato|ónövényzetben élnek a szövőtegzes (Hydropsy-che sp.) Láwái, amelyek víz a|atti hálójukkal

Á Szilas.patak

Úiíi-ieji,rJKözleméryek 21

szíiríkki apró élőlényekbő| á|Ló táplá|ékukat a

lassan áramlő vízbő|. A Szilas-patak értékes

élőlénye e g5r kér észÍaj Lárv ája, amely kevés he-

lyen fordul e|ő az ország más területein. A

patak csendesebb, kiszélesedő részein a mol-

nárkák (Gercis sp) mellett napsütéses időben a

vtzÍe|színen kőr öző keringőbo g ar ak (Gyrinus

sp ) vadásznak vízbe hullott rovarokra.Sajnos |999 tavaszán a patakrendezése

ürügyén az M3-as aatőpá|yátől kezdődőentöbb száz méteres partszakasz növényzetétpusztították el Újpal.ota irányában. A partot

kaviccsal szőtták le és dróthá|óval lefedték'Ennek következtében ezen a területen ki-

pusztult a patak sokszíníí éIővtlága, A beavat-

kozás következtében ezen a részen tömegesenelter j e dh ettek a púp os s zűny o gIárvák' amelyekkifeilett nőstényei vérszívásukkal az emberek-nek is számos kellemetlenséget okoznak.

A patak mentén néha megfi-gyelhetjük a jégmadarat (Al-

cedo attbis bPida) is, amely aSzilas-patak melletti kis tó-ban halászik. A tavat néhány

szanak a tó szukcessziós feltöltődési follya'

matában. .\ hínárnövényzet sűrűjében ta-

Yasztó| őszig gazd'ae gerinctelen állawilág él.

Már kora tavasszal tömegesek a vízben

lebegő kandicsrákok (Copepoda), majd avízi-

bolhák @apbnia sp.) megje|enésekor a velük

táp|áLkoző piros színíi víziatkák (Hydra_

chnida) és a törpe-vízipoloskák (Plea leachi)

is tömegessé válnak. A. vízi növényzetben

gyakoriak a különböző rovarlárvák, mint

ámilyen a közönséges katonalégy (Strati-

o*y i, cb amaele on) |áwá)a, YaW a bogár|árvák,

de a ragadozó bűvárpók (Argyroneta aquati-

ca) is sokszor szemünk elé kerül. A szita-

kotő|áwák közül a közönséges szitakötő

(Synpetrum uulgatum) Iáwái gyakoriak a

tótan. A' ragado,ző búvárpók is A nyílt vízi

részeken gyakran megfigyelhetjik az űsző

vízisiklót Q,{atrix natrix), vagy a tőkés récét

(Anas platyrchyncbos). A tó autópáIyátíI távo-

labbi }észén fiLzfák alkotnak puhafaligetet,

majd távolabb magaskórós társulások

ktivetkeznek.A patakban é1ő növények és állatok

részét képezik a Szi las-patak bonyolult

életkozosiégének, amelybő1 ha kiesik

néhány fonios tag, akkor az összes többi

é|ő|ény is elpusztu|, Ezért -van aZ, hogy a

part menti növényzet kiirtásával és a meder

tibetonozásával hirtelen eltűnik a patak

sokszínű éIővi\ága, és átaója helyét a káros,

gyakran az emberre is veszélyes'mikroorga-''iz*.'sok'ak. A patakmeder kibetonozásá-

val eltűnik a patakot végig|<l'sérő mocsári és

vízinóvényelr zöld szegéIye. Kivesznek a

novénytársulásokban élő gerinctelen álla-

tok is. A patakban a növényi lét kezdetleges

formái. baktériumok, kékmoszatok képesek

csak fennmaradni' Ezek nem tudják lebon-

tani a patak messziről ideszállított szefiy-

nyezőáéseit, sőt gyakran maguk is mér-

glk.t juttatnak a vízbe, A patakrombolás

Lá'o' hatásait felismerve a Rákos-patak

r evitalízáciőjára, betonmedrének lebon-

tására tervek születtek, amelyeknek a meg.

valósítása a kazeIjavőben fog megkezdődni.

A jó példa erejében bízva ta\án reményked-

hetünk abban, hogy unokáink még vissza-

kaphatják azt a vidáman csörgedező Sz1Las-

paiakot, ami most csak nagyapáink em-

lékeiben él. t]

méterre találjuk a Szilas-pataktól, az M3-as

autőpá|ya mellett. Ez az élőhely a helyi vé-

dettségű Rákospalotai Turjános részét ké-

pezi. Partja mentén nádasok alakultak ki,

amelyekben a mocsarak és az átterek jel-

legzetes növényeit is megtaláljuk. Ilyen

pe1daul az észak-amerikai eredetű süntök(Echinocystb lobata), amely {ó!eg ártéri |i-

zesekben jelenik meg, ahol a növényzettefelfuwa szinte áthatolhatatlan szövedéketképez, és a tövises termésű bojtorján szerb-

töiis (Xanthium strumarium). A nádas által

szabadon hagyott részeken gyakori még az

árt&i üde gyomtársulásokra je|Iemző borsos

keserűfií (Polygonum bydropiper), amely csí-

pős íze miatt kapta a nevét, és a ligeti sep-

i"''." (Stenactis űnnua subsp. stl,igosa), amely

ártereken és vágásokon sokfelé elterjedt az

otszágban. A vízben, az a|jzaton sűríí csil-

Iárkamoszat (Cbara sp) gyepek alakultak ki,

míg az alámerült hínárvegetáciőt az érdes-

tíósagaz (Ceratophylletunl demersi), a fésíis

békaszőIő (P otamo ge ton p e ctin atus) és fonalas

ző|dmoszatok képviselik. Az érdestócsagazállományai a növényi tápanyagokban gazdag

eutróf vizet jdizik, és gyors növekedésűiszapfelhalmozőként jelentős szerepet ját-

Úir;;*xi22 Kőzlemőnyek

Jámbot Pál (Hiador) verse l.Jjpestrő|

Jámbor Pá| 1821-ben született,Pakson. Kalocsán, Pécsett ésVácott játt gimnáziumba, majda kalocsai papnevelde hallgatójalett. Kalocsán' kispaptársaival

1840-ben ,)maryaÍ iskola'' elnevezéssel on-képzőt alakított. Ekkor jelentette meg verseitHiador álnéven. 1843-ban Hattyúdalok cím-mel közreadta első verseskötetét. Nkotásait aPetőfi Sándor ellenfelének számító Honderűközölte. Az ttjság segédszerkesztője, ZerfftGusztáv, aki 1848-ban majd németre fordítjaa Nemzeti Dalt és részt vesz az Egyen|őségiTársulat megalapítás ában, I846-ban cikksó-r ozatban támadta Petőfi t. A, Ew magyar lylri-cus. Irodalmi levelek dr. Laube HenrikhezT',ipcsébe című írásaiban a János vitézrő| péI-dául elítélőleg beszélt, szemére Vetve a szer-zőnek a ,,póriasság''-ot, a műveltség hiányát,máshol aztL<lfogásolta, hogy Petőfi ,,balul ér-telmezi a népiesség,,-et, a da|ai ,,zsíros, fenés''aljasságokkal vannak tele, műveiben,,leszállt''ug'yan a néphez, írta, de azt ,,a költészet ma-gaslataira'' már képtelen volt fölvezetni. Pető-fivel szemben Hiadort tekintette nagy költő-nek. A szerkesztő, Petrichevich

*Éorváth

Lázár is kendőzetlenül fogalmazott. AzEuró-pai műveltségű Hiador, divatos Petőfi címmela következőt írta |847 ' február 9-én: ,,Hiadormunkái a divatos Petőfié fc;lött _ csekély véle-ményünk szerint - annyival fönntebb áilanak,mennyivel egy európai műveltsé gí3, kö|tészfönnebb á1l olly koltőnél, ki saját hona kes-keny szellemében tul mit sem ismer. Gyémántmindkettő. Egy'k, melyen még rajta.,ü,,g u"anyaföld salakja; másik, mely művé szkézekközévetődött s köszörűnek minden úiabb for-gásáva| űj tuzet- új fényt lövell ki.''

Jámbor Pál (Hiador) maga nem vettrészt az irodalmi harcban. 1844-ben pappászentelték, 1846-ban és 1847-ben - a névévelfolytatott csatározások idején - óbecsénsegédlelkész. 1848-ban hazafias versekkel éscikkekkel harcra buzdított. Kossuth lelkes hí-ve lett' 1849-ben a Vallás- és Közoktatásüp.Vi

Közlemányek

Dn. SzEnÉxyI MÁnre

Minisztériumban hivatalt vállalt. A szabadsás-harc bukása után egy ideig bujkált (akárcsakVörösmarry). 1852-ben emigrált. Párizsbantelepedett le. Barátságot kötö1t a Petőfl á|talcsodált franci a költővel, B éran ger-v a|, magyarverseket fordított franciára, Paul Durivage né-ven francia verseket és regényeket írt'

1 859-ben hazatért. Előbb segédlelkészvolt, 18ó1-tőI a szabadkai gimnázium igazga-tója lett. LHatározati Párt híveként az I86I-iés az 1867_1871-es országffilés képviselője'I87 2-ben Közvélemény címmel,,röpívek''-etjelentetett meg. Ebben a kéthetenként megje-lenő folyóiratban, melybe |<tzfuóIag ő írt, szővolt az önkormányzato1<ró|, a honvédelemről,a vasút fej|esztéséről, a közlekedésrőL, az iparés a kereskedelem fellendítésének szükséses-ségérő|, a népnevelésrő|, az iskolaügyről, a

Úir*q.p.pJómbor Pól (Hiador)

I tL )

könywkiadásról és a színházi bemutatókról is.A cikkeiben sokszor hivatkozott SzéchenyiIswány gróÍ írásaira és tevékenységére is. AKözvélemény címíí újság egyik I97I-es szá-mában hírt ad arról, hogy,,gr. Károlyi Sándor|őerejíi vasutat építtet'' a Íőváros és Ujpestközött.

Jámbor Pál (Hiador) és Károlyi grőf aszabadságharc bukása után Párizsban élt. Ta-lán már ott is ismerték egymást, az viszont bi-zonyos' hogy 18ó1-ben mindketten a Határo-zaaPárt parlamenti képviselői voltak, s nemkizárt, hogy egyszeríí ismeretségen túl akármég az iparpártoló javaslatok és törvényterve-zetek kidolgozásában is közösen dolgoztak. Ag.yorsan Íej|ődő Ujpest önmagában is példa-

'

étté|dt lehetett a költő-képviselő számára.

A teleptilésről ktilonben egy másik ese-mény kapcsán is hírt adott lapjában. 18ó8 júli-usában megemléke zett Beniczky Lajos egyko-ri szabadságharcos alezredes, majd 18ó1-esképviselő ha|á|áró|. Beniczky holttestét aDunából fogták ki, a,kortársak gyilkosságragyanakodtak. Mivel Ujpesten é|t a nővére,Éeniczky Irma írónő, és itt temették el 18ó7-ben elhunyt testvérét' az egykori nemzetői,tőrnag1rot, Beniczky Attilát, ezétt kézenfebővolt, liogy az !850. február 28-án kötél általiha|á|r a, ma j d hús zévi s áncfo gs á gr a íté|t, 1 8 5 8 -

ban szabadult katonatisztet Ujpesten temessékel. Elképzelhető, hogy a temetésen JámborPil Gliador) maga is részt vett.

Az Uj-Pest című vers 1 87 l-ben, a Fliadorújabb költeményei című kötetben jelent meg.

ó-goda'ol cseng a pöröly,Dal, mit a munkás dalol;Mesterművet szült a lrámor _

Azt jelenti e gomoly.A nap, mely aranysugárt szórA harmattal, mely ezüst,A"''y'áldást, hidd, nem átaszt,Mennyit átasztmost a ftist.

Minden egy sző: Munka!Munka!

T"dju eztjőIAlbion,Atfurván a tenger ágyátTegnap egy drótsodronyon.Mindennap csodák születnek,Avilág uj arcot ölt.Oh hon ébredj! annyi kincset,A''.y' kincset - rejt e föld!...

A szegénység szo|gaság aztMondja eW nagy francia,Es amit mond, szentírás az,Nála nincs nagyobb iga;Gazdagodjunk meg barátim,A szabadság megjövend.Hogyha szárnyat bír a nemzet:A jövendő a mienk!

JÁmnon PÁl (Hnnon)

Uj-Pest

Harsog a kiirt, éljen Uj-Pest!Ilri szép ktilvárosunk,Hol csengő pöröly tüzébenKél a nap, mit álmodtunk.Aki számkivewe hervadt'A teswér megjött haza;Hints virágot merre indult;Egy lépést tett. ahaza.

$ogyha szárny nincs, jó a mankó;Eljen a lovas vasút!Amerika ily uton jár,Es mi messze, messze futlMondd' ki vette vaih előbbre

9zt a gazdag századot?o a foldbe milliót vet,Millót Vet, mint magot.

Pest az agy, dekarja Új-Pest,Méh ma, holnap óriás;Egrk a hajnalt hasítja,Pénztver itt a kalapács.Pest-Budától Palotáig,Egy bíró lesz ezután;Holnap a Lánchíd helyett majdHárom híd fut a Dunán.

24 uir*es"r:i Ktizlemények

HmmexN L,xszt-ó

Dr. Técsőy Henrik

Ujpestet rnár 193O-bansporwárosként emlegettékaz akori szaklapok. Ffosz-szú a sora azoknak avtlás-bajnokoknak és olimpiko-

noknak, akiknek városunkhoz kotodiksportpályafutása. Sajnos a dobogó fokainállók sokszor eltakarták azokat az edzőket,sportvezetőket, akik maguk is rengetegettettek esy-egy |<lvá|ő eredményért. Ezekegyike volt dr. Técsőy Henrik is, akinekszemélye összeforrott az újpesti vízi spor-tokkal.

Csa|ádja eredetileg a Tichy nevetviselte. Edesapja, Tichy András kőmííves-mester vo|t, ó építette családja számáta188ó-ban az osz utca 55. sz. a|attiházat.Ittlátta meg a napvilágot a Schneider Margit-tal kötött házasságábóI származő fia |894.augusztus 15-én.

A szerény anyagi körülmények ko-zött felnövő gyermek e|végezte a polgári is-kola négy é*,folyamát. Ezt követően mind-össze tizennégy évesen dolgozni kénysze-rült. Betanított munkásként helyezkedettel, L909-13 között mintaasztaló,-tano,'.volt a Láng Gépgyárban' Munka mellettazéÍt.)vtott ideje a testedzésre is. Barátaivalegyütt gyakorta |eiárt az újpesti téli kikö-tőben lévő egykori fauszodába. Tehet-ségével hamarosan kitűnt társai kazttl. AzUTE 1910-ben hozta létre úszószakosztá-Iyát, majd hamarosan megalakult a vízilab-dacsapat is. Első rnérkőzését az együttes aTetézvárosi F. C. ellen játszotta. A kerettagja volt Tichy Henrik is.

Munkahelyén felfigyeltek rá. Támo-gatták tanulmányait, így érettségi vizsgáttehetett. 1916-tő| már nem fizikai mun-kásként, hanem műszaki tiszwiselőkéntdolgozott. A Láng Gépgyár az eLső w|ág-háború utolsó éveiben nagyvátadi ize-mében foglalkoztatta őt. Az összeomlástkövető gzzdasági válság miatt nehéz hely-zetbe kerül ő váI|a|at |étszámleépítése Tichy

Híl"es újpestiek

Henriket is érintette. Az agilis fiataiemberkönnyen talá|túj á|lást,I920-tőL már a Bu-dapesti Iparbank tiszwiselője volt. I92t-ben megnősült, feleségül vette FIyroSsConstanciát. Két gyermekiik született, Ist-ván és Vilma.

Tichy Henrik aktív sporto|ói páLya_futása ekkortájt véget ért, de a meden-céknek soha nem fordított hátat. F,dzőkénttevékenykedett, I921-től pedig a Magyarl/szó Szövetségben töltött be ktilönbozőtisztségeket.

Dr. Técsőy Henrik

Úiti;Es"*z5

PáIyája ezt követően két szá-lon futott, tiszwiselőként éssporrvezetőként egyarántszép karriert épített fel.I92 6 -ban lépett szulővár osa,

Ujpest szolgáIatába. A számvevőszékenKriszt Lajos munkatársaként dolgozott,1927 -tőI szárnasztl beosztásban. Ui mun-kaköre szélesebb ismereteket kívánt, ígybeiratkozott a szegedi FerencJózsef Tudo-mányegyetemre' ahol 1 93 1 -ben államtudo-ri, t932-ben jogtudori oklevelet szerzett.Ettől kezdve akeze alatt dolgozó sportolóknagy tisztelettel csak ,,Doki bácsi''-nakszólították a jogász-edzőt. Ekkortájt ma-gyarosította nevét Técsőyre.

1935-ben Aschner Lipót, az UTEakkori elnöke és fő mecénása megbízta őt as porte g'ye sül et ús zó s z ako sztáIy ának v ezeté _

sével. Dr. Técsőy Henrik ebben az évtized_ben állt pá|yája csúcsán. Kiváló növendékeivoltak, kozttik az időve| baráttá váIő Ha-lassy olivér olimpikon. F'dzői sikereit hal-latlan munkabírásának, a frataI tehetségekmagabiztos \<tváIasztásának, a sportolókkalkialakított atyai viszon1mak köszönhette.

t936-ban érte élete talán legnagyobbmegtiszteltetése. Sporwezet őként tagsa |e-hetett a berlini olimpiára kiutazó maryarcsapatnak. Büszkén viselte a válogatott vilá-gos színíí, címeres formaöltönyét. Kiválónémet nyelr.nrdásának jó Itasznát vette a7olimpián, ahol a magyar.versenyzők remekeredményeket értek el. orömét csupán azárnyékolta be, hogy röüddel a vi|ágver-senyt mege|őzően megözvegyült. Igy a kétgyermek felnevelése is az ő gondja lett.Többé nem nősült meg. A sport, akőzéIetíszereplés és Újpest töltotte I<l az életét.I936-tő| a város áwaszékének jegyzőjelett,1937 -ben belüg'yi igazgatási szabizsgáttett. Munka mellett kevés ideje maradt akedvtelésekre. Szabad őráit gyetmekeiveltöltötte, akik maguk is úsztak. Gyakorta el-kísérték sporwersenyekre apjukat, az 1lyenalkalmakat rendszerint fényképe zőgépéve|örökítette meg. Felvételei a korabeli íszó-sport fontos dokumentumai.

1938-ban átadták a Yáci ít 104.szátm alatti Tungsram lszodát, amelyinnentől kezdve második otthona lett.

26 Úir;-*.'"..'a

Héwégenként leventeoktatóként tevé-kenykedett, olyan lelkesedéssel, hosy1 941 -ben hadtestparancsnoki elismerésbenrészesült. Ezt a feladatot ís azétt vá||alta,mert eszményképe voLt az edzett, iskolá-zott if1(lság. A kibontakoző háború foko-zott aggodalommal töltötte el. A MagyarUszószövetség alelnökeként országos is-mertségre tett szert' íg5r étthető, hog5r aII. bécsi dörrtés során Magyarországhozvisszakerült Marosvásárhely polgármesteris,ékétdr. Técsőy Henriknek ajánlották fel.

o előrelátóan elhárította a megtisZ-teltetést. I944-tő| aZ újpesti áwaszékelnöke lett.

A háború utáni nehéz időket azúszósport is megsínylette. Técsőy Henrikmindent megtett' hogy tehetséges ver-senyzői ne szenvedjenek hiányt semmibensem. Kettesi Gusztávnak, a későbbi magyarbajnok vegyesúszónak lábbelit szerzett aszövetségtől, Brunovszky Jőzsef újpestivendéglősmesternél pedig |<ljárta, hogytehetséges, de szegény sorsú sportolói.koztük Csordás György, ingyenebédetkapjanak. Szerepe volt abban, hogy KutasiIswán, Szitrya Károly, Dömötör ZoItán,dr. Mayer Mihály olimpiai bajnok éshelyezett lett.

A proletárhatalom azonban nem tar-tott igén}"t szo|gáIataira. 1950-ben meg.szüntették az iljpesa áwaszéket. és ő ren-delkezési állományba került. Ezt követőenktilönboző, jogászi végzettségéhez méItat-lanul alacsony beosztásokban volt kény-telen dolgozni. Visszavonult a hivatalipá|yárőI, és mivel minimális nyrgellátástkapott csupán, ezértszinte nélkÍilöznie kel-

lett. Sporwezetői tevékenységét is be-Íejezte.

Egy életen át tartő áIdozatos mun-ká1át a mlaryat állam később a sport ér-

demérem bronz, majd ezüst fokozatávalismerte e|. Az aÍarry fokozatra is felterjesz-tették, de 19ó3. december 31-én beko-vetkezett ha|áIa miatt ezt már nem kaphat-ta meg. Abban az osz utcai házban hunytel, ahol megszületett. A Megyeri úti te-metőben hantolták el. Sírját halottak nap-

lán minden évben megkoszorízzák azúszósport mai képviselői.

Híres újpexiek

A sztízezer nézőt befogadő berlini olimpiai aréna

Dr. Técsőy Henrík páIya-futásának csúCspontjaminden bizonnyal a berli-ni olimpia volt' A világ-versenyek történetében

kiilönös helyet foglalnak el a XI. iljkori já_tékok, hiszen a náci Harmadik Birodalomvoit a házigazda. Ez a tény ug.yan beár_nyékolta a versenyeket, de az őkori olim-piai szeiiern ezűttal is diadalmaskodott:remek Sporteseményeken tapsolhatott aközönség. Magyarország száÁára ez voltaz egylk legeredményesebb megmérette-tés, az érerntáblázaton harmadikként vés.-Zett a csapatunk. Csík Ferenc a 100 m-ésgyorsúszásban első helyezett lett. CsákIbolya rnagasugrásban leit a világ legjobb-ja, Elek llona vívő szintén a dobogó leg-felső fokára állhatott. Atíz aranyérem leá-értékesebb je az űjpestiek szárnára mindJnbizonnyal az a trőÍea, melyet a vízilabda-válogatott szerzettmeg a Tvé-"to., zágga|

Hír"es rijpestiek

játszott döntő mérkőzésen. A csapat osz-lopos taga Halassy olivér vo|t, szewezőielke pedig dr. Técsőy Henrik. A döntő-ben az elbizakodott németek éIvezték ahazai medence minden e\őnvét. a lelátő-kon eztek biztatták őket. igy hírlett,hogy a Führer is jelen }.esz, anémetek fen.nen hirdették, hogy ezkét gő|t je|ent szá-mukra. Végül Hitler nem ült a páho|yá-ban, a várt győzelem ís elmaradt. A keser-ves összecsapás 2_2-es eredménye mégis amagyaroknak kedvezett, j obb gőIaránnya|ők nyerték Ír.eg aZ aranyérmet.

A rnagyar olimpiai csapat taglai asportpályákon és az (lszóstadionon kívülkeveset láttak a korabeli Berlinből. Dr.Técsőy Henrik az olirnpia forgataga utánaiighanem szívesen tért haza a Berlinhezképest kisvárosi jetlegű Újp.'t'".

, Ha élne, talán örülne annak, h'gyUjpest testvérvárosa a rendszewá|tás őtaBerlin Marzahn kerülete. !

I

Úin*"i 27

IvÁxn JÁNos

,,. . .|.gjobban az űjpesti Stephaneumtemplomának lebontása fá.i...,,

Beszélgetés a millennium évében születettLász|ő György építőmé rnökkel2002, algusztus 21-én iinne-pelte 10ó. születésnapját Lász-ló György rubindiplomás rnér-nök, Rákospalota díszpolgára, aPro Urbe Díj kitiintetettje.

_ Méruök Ur! Az első uilóghóboruí önt amííegtetemről elsőéaeskt1nt mint önkéntest szólí-tlttű. el. Kérem, beszéljen gler"ruekéueir,ől, rnííszn,-ki indíttatóstíról, a btíborujrtíl és a uisszatérésl,ől!Kereshető-e a bosszú élet titka a gtennekkori kö-riilményekben?

_ Nagybátyám Szárcsa község állomás-főnöke volt, és megengedte, hogy báqrárr.rma|felüljünk a kézihajtárymak nevezett speciálisjármííre, mindez 1908-ban volt. Es mit akaregy 12 éves kamasz, aki lelkesedik mindenért,ami mozog és amin mozog? Még többet tud-

A ma mtír r,ubindiplomás mérmök, Ldszló G1öt.gt 1998-ban

28 Úin*s,ti

nil Így hát beiratkoztam a műegyetemre, aholtöbbek között geológiából ér,{olyamelsőkéntvizsgáztam Safarzik professzor írná|, Geoló-giai tudásomnak hamarosan hasznát vettem _

a fronton. 1916 január)ában Wolchíniábanjavaslatom szerint építették meg aztaz alag6t-fedezéket, amely a szükséges biztonságot és

,,komfortot'' biztosította a háborús korülmé-nyek között. Egy egész zászlóalj elfért benne,parancsnoki' legénységi helyiségekkel, kony-

hával, WC-vel, mindennel, amire egy zász|ó-

aljnak szüksége vo|t az adott helyzetben. De

visszatérve a kézlhajtányta és a vasútra: még19 1ó-ban hadifogságba kerültem, és,,építhet-tem,, aZ északkeleti l]ral-vasutat.

- Ezek szerint - ami az alagtitépítést illeti_ a frontszolgrÍlat sardn ,,élesben,, gtakol.oltn a

Mííegteternen tanultakat. De hogtan élte meg a

badifogsdgot? Hogyan tudta fenntar.tani kiuóló

fizikai kondícitíjlít - biszen beaonuldsa előtt szinte

a legjobb teljesítményeket fehnutatő ifiúsági atléta(sprinte), kitíínő ökijlaíaó oolt, sőt az 1916-osolimpiára úg készült kimenni, hogt ott pebely-

súlyban olimpiai bajnok legyen? Miael tudta emel-

lett még biztosítani a szellem fl,issuségét is?- A hadifogoly'ágert egy vidéki keres-

kedőváros múzeumában rendezték be. A kiál-

Iított tárgyakat elvitték' de a múzeum remekkönywtára megmaradt, és abba nekiink bejárá.sunk volt. A könyr,tárban olyan tudósok mun-

kái is megvoltak, mint pl. Kant, Schopen-hauer. Francia, angol és német tankönywekmellett itt találkoztam már Einstein legujabbfelfedezésének - a relativ-itáselméletnek - a

|eírásával, továbbá a legmodernebb műszaki

eredményeket tárgya|ő kötetekkel. Itt olvas-tam először a Pelton-turbinárói, al:;ri abban az

időben technikai újdonságnak számított. En-nek lényege, hogy nagy nyomású vízsugarat

,'lőnek'' egy speciálisan kialakított _ páros la-

Interjú

pátí _ turbinakerékre, ami szinte veszteségnélkiil képes a vízi energiátmozgási enetgiáváalakítani. Szereztem egy fiizetet, egy tinta-ceruzát, kartonból készítettem egy papírvo-na|zót, és e|emző tanulmányt írtam errő| atechnikai újdonságról. Talán nem kell mon-danom, mindez még a cári Oroszországbanvolt. A hadifo golytábort rends zeresen Láto gat-ták a svédek (akik már azI. világháboruban issemlegesek voltak), és pénzt,. gÉb természet-beni ellátmányt osztottak szét a hadifoglyok,közott' Sőt a vasútépítéstől úgy vonultunk bea ,,táborba,,, hogy spórolt pénzünk is volt, oly-annyira, hogy hadifogolyként a városban tud-tam albérletet szeÍezni és azt mesfizetni.Megtanultam oroszul, és jeles ktizéfiskolai,valamint egyetemi tanulmányaimnak köszön-hetően tanárként dolgozhattam, a tanárképzőfőiskolán felsőbb matematikát taníthattam. Asportolást sem hag1tam abba. Hadifogolytár-saimat birkózni, az oroszokat boxolni tanítot-tam. Ez utóbbiért a fizetségem kenyér, míg apolgári ifak tánctanításáért a fizetség egy-egyvacsorameghívás volt.

orosz nyelvtudásom és szervezőkész-ségem nyomán - miután besoroztak a VörösHadseregbe - az volt a dolgom, hogy a Jeka-tyerinburgi Kormányzőságban megszetvez-Zem az i!úság nevelését, felkészítsem őket akésőbbi katonáskod ásra. Atépítetrük a hippo-dromot stadionná - aminek 25 évesen én let-tem aZ elnöke _, és megszervezttik az I92O-asés t92l-es Urali olimpiát. Itt Jekatyerin-burgban jelent}eztem az eg-yetemre, a gépészkarra,. mert ott építész fakultás nem volt.orosztudásom és míisza|<t előképzettségema|apján eljutottam odáig, hogy rajzo|<kal kie-gészített egyetemi jegyzeteimet a ,,bennszü-löttek'' is használták. Negyedéves gépész hall-gatóként sikerült átjelentkeznem a moszkvaie g'ye temre' fo lytawa vé gre ere d e ti, s za|<lt ány(lstúdiumaimat. De beütött a krach, mert szintea végzés előtt letartóztattak. Magyar voltam,hadifogoly, és hiába a Vörös Hadseregből ke-rültem az egyetemre' nem voltam páríag, ve-széIyes lettem a Szovjetunióra. Végül is 1924végén kicseréltek ew mawar kommunistára,így nyolc év után végre hazajohettem. 1924decemberében itthon kellett bizonyítanom,hogy a Szovjetunióban párton kívüli voltam.Igazo|tak, így fo|yarhaftam tanulmányaimat,

Inte(ú

s három hónap alatt három fé|év anyagát szín.jeles eredménnyel pótoltam. Végre - a szoká-sosnál kicsit hosszabbra nyúlt tanulmányi időután - mérnök lettem'

_ Előzetes beszélgetéseinkből tudjuk, hogtiin az Ást Ede és Tsa. cégnél kezdte ptífuójót. Ké-rerrz, beszéfien a cégről és ott aégzen munkdjdrtíl!

- Az Ast Ede és Tsa. cés.hez MihailichGyőző professzor _ akj az újpesti víztoronytewezője volt - aján|ására kerültem. A cégalapvetően vasbetonépítéssel foglalkozott Bu-dapest, Szeged, Pécs központokkal. Ahogyananévjegyén látom, ön is építőmérnök. Bizo-nyára ismeri az fut-Rapid födémet, ami mun-káltatóm egyik szabadalma volt.

_ Igen, iymer,ern. Taltín ez uolt Maglar-orszógon az első előre g,óltott ger"endtís fiidőnl, azún, sííríjbordós fiidérn, amelyet 5,65 rn fesztóuol-sógig glírtottak.

- Igen. Tehát az Ast Ede és Tsa. cégnélkezdtem dolgozni, mint a cég egyetlen Stati-kus mérnöke és mint a födémosztá|v vezetője.

Lószh Gyiirgl főmííae: a rrÍkospalotai euangélikusnagtemplom

Úini-cs:t"i29

Repülőgéppe| ingáztam a központok kozott.Első munkám volt - ami ma is áll, és amire na-gyon büszke vagyok - a Veres Páiné utca 3 3.sz. hatemeletes bérház statikus tervezése és azépítkezés mííszaki irányitása. Júniusban kezd-tük a munkát,ítgy, hogy a telken á1ló földszin-tesházakat is le kellett bontanunk' és még ab-ban az évben, december 15-én beköltöztek aIakők az épületbe. Nagyon sok épületet épí-tettem' illewe nag'yon sok épület statikus ter-veit készítettem el. Legjelentősebbnek tartom_ az előbbin túl _ az Uj|ipíwárosban, azaz amai XI[. kerületben a Katona Jőzsef és Pan.nónia utca sarkán álló ún. Phönix-házat és aKelenföldi Erőmű épületeit, melyek egyrké-ben a szerkezet próbaterhelését is elvégeztük.

_ Ujpest és kíkospalota ezer szdllal kiitődikegtmóshoz. Nyihán az 19Í}-es fíaór"oshoz csato-lós előtt e két települ4s nem tudott az előbbi léptékíimegbízósokkal szolgtílni az egyre jobban bfutómér"ntiknek 8 cégének. De tadjuk, hog uoltnk új-pesti nt.unkái is...

- I931-ben terveztem és építettemmint építőmester Istvántelken a StephaneumAggok Házát és mellé a templomot. Aszeretetház 9,50 m fesztávolságú, ami szokat-lanul nagy ilyen létesítményeknél. Az épület-együttes első, földszintes épületének építő-mestere az újpesa építési váI|a|koző, KőrösiLa;.os volt' Az intézmény 1947 -ig mííködött,amikor az idősgondozástaz állam áwette, és azépületbe a Chinoin Rt. költözött, raktárként

kihasználva az e|őbb említett szokadanul nagyÍesztávot. A neogót stílusban épült temp-lomot leborrtották. Az épiiletkomplexumrólösszeállítottam egy visszaemlékezést. Mintkordokumenlom, ewszet talán érdekes lehet.Ujpesten egyébként mintegy 40 épület sta-tikus tervezőie voltam. Ezek kcizül az I97]-esévekben sokat lebontottak, amikor a város-központ-rehabilitáció jegyében 1 jellegtelenpane|házak tömegét építették. En voltam atewezője többek között a még ma is álló Ist-ván út 3I, sz. épület emeletráépítésének és azArpád út 1ó0. sz. kétemeletes bérháznak. Enépítettem az Arpá'dKőrház területén azigaz-gatő részére készült emeletes villalakást, amit1938, mfucius 14-én adtunk át. Ugyancsak akőrház területén építettem még l940-ben anői pavilont.

_ 1945-ben iint meghíutdk Rókospalotaadros mííszaki osztólyának élére. Alapaető felada-ta a atíros újjdépítése uolt, amit ön közrrlegelé-gedósre el is uégzett. 1948-ban a aóros aízueze-tékrend,szel.e is kiépült, iin mégis tduozott plszt-jtíról, Mián?

_ Rákospalota csatornázása e|odázha-tatlanná vált. A szomszédos Ujpesten már ahuszadik század elején kiépült egy rendszer(az űn,I' ütem), ésszerííen a Duna felé lejtés-ben, amihez már akkor kellett volna csatlakoz-ni. Ez akkor nem történt meg. Az rijpesti csa-tornázás II. ütemét l94548-ban tervezték éSépítették, ami éppen az én hivatali időmreesett' A munkákat Rákospalotáról átkerültmérnökök szewezték, és felajánlották a díjta-lan csatlakozás lehetőségét, Ugy tíint, az új-pestiek 'jobban'' szeretnék megoldani Rákos-palota csatornázását, mint maguk az érintet-tek. Logilms volt szinte minden. A csatorna-há|őzat a vízvezetéWendszerrel együtt kiépül-hetett volna, továbbá a háLózat esése a Dunafelé követhette volna a természetes földrajziadonságokat. Számomra érthetetlen módon apalotai illetékesek ezt a megoldást elvetették.Ezze| én mííszakilag nem értettem egyet -

távoztam,_ on ezek utdn tanítltt a Mííeg1tetemen.

Könyuszekrénye polcain llíttant, egletewxi jeg|-zetetit, tankönya eit, a Mérnöktoaóbbképző Intézet

felkér,ésére összedllított rnunkdit, amelyeket _

többek köztitt _ az építés gépesítéséael kapcsolatbankészített. Ezeket őridsi gtakorlati tapasztalatáraUjput, Aryód út 160.

-7- o tu , a , / / . r r . . . . / . i .

30 U'Ps.*Í".t Inte(ú

alapzzta, avnelyet a ternpllrnépítés sordn szerzettélnlényei és eredményei is glarapítottak' Beszéljenkérem ezekről is!

* Megadatott, hogy kilenc templomépítésében, bővítésében, illewe Íe|iljításábanvehettem részt. Az első a rákospalotai kert-városi templom tervezése volt, amely a mainapig áll. A következő a már említett újpestiStephaneum Aggok Házához tartozó temp-lom, amelyet követett az \Wancsak ma is mű-ködő terézvárosi, a Szondy utca 69. sz. teikenfelépített, neoromán stílusú, római katolikus,továbbá a ferencvárosi Haller téren á|1ó görögkatolikus templom. Székesfehérvárott, a vas-útállomás mögötti Prohászka ottokár-emlék-templom 32 m átmérőjíiktpo|ája még tég|á-ból épült, de a rákospalotai evangétikus nagy_templom kupoláját már 6 cm vastag vasbetonhéjból építettem. Bogy' község reformátustemplomát 1940-ben újítottuk fel teljes egé-szében, míg a kistarcsai evangélikus temploműj tornyát 1938. július 3-án szentelték fel.Pestszenterzsébeten a Jehova Tanúinak emeltépületemet sajnos már lebontották.

Szobója faltín beker.etezae ltíg díszpolgíriokleuele őlete főmííuének, az előbb említett rókos-palotai euangélikus nagltemplomnnk az tÍbrtí-zolósdual' Ktir,em, ru,andjon nébtíny szőt az építés-r,ől, az alkalmazott technikai újdonstígokrőt!

_ 1931-ben költoztünk Rákospalotára,ebbe a házba, ahol ma is beszélg.etü''k. N"*sokkal ezltán barátságot kotottein az evangé-likus pappal, aki tájékoztatott arrőL, hog5|újtemplomot kívánnak építeni, meÍt az eddigi _ma is álló - templomot a gyülekezet.kinőtte.Több terwá|tozat után _ amelyek között egygótikus stílusú kupola is szerepelt, de amelyeta rákospalotaiak elvetettek, mert az aWorirendőrsisakra emlékeztette őket _ a mesépiiltvá|tozatot fogadták eI' Az általam ia*"asoltmegoldás a Németországbantöbb templom éscsillagvizsgáló kupolájának építése során al-kalmazott ún. hajlításmentes héjszerkezet volt,amely szerkezetet, illetve építési módszert aBerlin-Scharlottenburgi Egyetem profesz-szora alkalmazta e|őször. A kor építési átszín-vonala mellett a kupola a szokásos költségekegyötödéért megépíthető volt. A templomt936. október 11. és 1940. november 13. kö-zött épült fel. Elnézést a hosszúra nyúlt szak-mai indoklásért, de ú'gy érzem, ez.hozzátar-

Interjú

tozik 64 év előtti merész i1ításaim megérté-séhez' A kupola ó cm Vastag és közepén háló-vasalással ellátott héjszerkezettel épült, amelyalu] és felül erőteljes peremgyűrűvel kapcsoló-dott fenn a kupolasapkához, alul a kupoladob-hoz. A bejárati oszlopok, a larpolasapka és asaroktornyok kilátói vasalt műanyagból ké-szültek, amelyet egy svájci mester fluorral tettbajszá|r ep edésmentess é, Ar r a aZ esetr e, h" gy-ha egyszer a tornyokban harangok is lesznek,a tornyok sarokpilléreibe és koszorúgerendái-ba rejtett vasbeton gerendázatot építettünk be.

_ Mérmiik úr! Hosszúra nyúlt beszélgeté-sünk uégén engedjen meg eg/ személyes jellegííkérdést, Jőllebet én ruagam ,,csak,, bar"zninc éuedolgozom statikusként, de mór, nekem is szorunrúszíuuel kellett rnegtűpűSztíl,lnom egykori lelkese-déssel megsalősított épületehn tel,jes lebontdsdt.ont hogyan tírintette, hog1an ér,inti ez az,,élrnény"?

- Nekem ezekbőI az ,,éLményekből'' isbőven kijutott. Mint racionálisan gondolkodómérnök megértem az épületek, épületegyütte-sek elbontásának szükségességét' de mint,,áPZ,,, elsiratom a ,,ftaimat,,. Es legjobban azújpesti Stephaneum templomának lebontásafáj, mert űgy érzem, az vo|t a ,,legkedvesebbgyermekem". !

ÚineinUjpex, Arpód Kőr"hdz igazgatői aillalakrÍs, épült 19jS-batl

3r

Könyvek U|pestről

Fennállásának 75' év-fordulója alkalmából'város- és iskolatörténetiszempontból is jelentősemlékkönyvet jelente-tett meg az Ujpesti KétTanítási Nyelvű Mű-szaki Szakközépiskolaés Gmnázium. A GálKatalin által írt és szer-kesztett kötetből meg-

tudhatjuk, hog5, előzetes tárgya|ások,ltán, 1925 -

ben dr. Semsey Aladár, Qpest polgármestere fa-ipari szakiskola építése cé|)ábő| a magyar kincstár-nak ajándékozta aZ aL<koÍ Horthy Miklós utcábanlévő ingatlant, amely tényrő| okirat tanúskodik. Aterveket Foerk F-rnő míiépítész készítette; mun-kájánakszínvonalát mutatja, hogy az iskola épüle-tét aFővárosi Közgyíílés védett települési érték-nek nyilvánítona. Az emlékkönyv további fejeze-teiben az iskola igazgatóinak, jelentős pályát befu-tott diákjainak és diákbóL tanárrá lett egyénisé-geinek portréja olvasható. Természetesen a maiszínes diákélet sem maradt ki a kötetből. Az isko-la - a technilami és gimnáziumi képzés mellett -

immár felsőfoku szakképzéssel is foglalkozik.

A környezeti nevelésselfoglalkozó pedagógu-sok és diákok terep-munkáját segstő anyagKriska György: Ujpest éskörnyékének természetiértékei című kiadványa.A kötet részletesen fog-lalkozik a környék vizei-nek természetes élővilá-

gával. Ktilön tárgyaIja a Farkas-erdő, a Szi|as-pa-tak, Csömöri-patak, Mogyoródi-patak, Duna-keszi.tőzegavak és az ártéri erdők jellemző nö-vény- és á||atvt|ágát,Ismerteti az emberi beavat-kozások hatásait az em|íten. élőhelvelre. Kiilönfejezetben tárgya|ja Ujpest védett növényet, a ho-moktövist. A fiizetet 72 színes felvetel egészíti ki.Kriska György tanul mánya a Karinthy Frigyes Al-talános Művelődési Központ, a KörnyezewédelmiAlap és U1p.'t onkormányz atl támo gatásával ké-szült el' A kiadvány részletei az Qpesti Helyt<'né-neti Ertesítő számaibanis olvashatók. Az &de|dő-

dők mindkét kötetet megta|á|jákaz lJjpesti Hely-történeti Gyííjteményben (Bp. rV., BerdaJ. u.48.)

Kriszt Lajos Emlékére AlapíwányJanuár 30-án került sor a Kriszt Lajos EmlékéreAlapíwány díjkiosztó ünnepségére. Az e|jsme-rést minden esztendőben Kriszt Lajos, IJjpestegykori (ószámvevőjének születésnapján, a vá-rosházán adják át. A díj alapítója dr. KapolyiLász|ő akadémikus, Kriszt Lajos fia. A kuratóri-um döntése értelmében ,,áz év köztiszwiselője'',az idei év díjazotga: Zobo|yák Ferencné, az új-pesti polgármesteri hivatal adőftoáájának fő-munkatársa.

Aschner Lipót.díjakUgyancsak január 30-án kertilt sar aZ AschnerLipót Alapíwány díjainak átadására. A kitiinte-tésben évente két olyan magyaÍ gazdaságiveze-tő részesül, a|<t ahazai iparban a névadó szelle-mének megfelelően tevékenykedett. Idén Far-kas József kiadótulajdonos és Varga Mihály vál-|a|kozó részesült az elismerésben.

Budapesti HistóriákA Budapesti Honismereti Társaság szervezésébenprogramsorozat kezdődött a, főváros történetimúltjáról. Március 5-én az Ujpesti Polgárcent-rum adott otthont a városrészünkkel kapcsolatosismeretterjesztő délutánnak. Karvaly a címer kö-zepén _ a fóti l(írolyi család szerep e az észak-pes-ti települések létrejöttében és fejlődésében cím-mel Buda Attila, az ELTE BTK Irodalomtör-téneti Könywtáta vezetője tartott előadást, majddr, Zámbő Gyr|a, az Ujpesti Helytcirténeti Ala-píwányelnökeaza|apíwánytevékenységérő|tájé-koztatta az érde|áődőket' Az Ujpesti Helytörté-neti Gyííjteményben Szöllősy Marianne tartotttár|awezetést.

Helyörténeti vetélkedőAz Ujpesti Helpörténeti Alapíwány kuratóriu-ma április 1l-én 10 órakor az Ujpesti Gyermek-és l$úsági Házban rendezi meg az általános is-kolások számára meghirdetett helytörtén"-u u.-télkedőt. A zsűri elnöke Hock Zo|tán, Ujpestalpolgármestere.-

*Márciusiszámunkban azL.,5., l0., 15., 16.és19. oldalonlátható fotókat és dokumentumokat az Ujpesti Hely-történeti G/íjtemény bocsátotta rendelkezésÍinkre.

Úiri*is-r:it l) L Helytörtőneti hírek