a 2003 . é vi pisa vizsg á lat eredm é nyei

1111

A 2003. évi PISA vizsgálat eredményei

Vári Pé[email protected]

A Magyar Pedagógiai Társaság Összehasonlító Pedagógiai Szakosztályának üléseBudapest, Bánki Donát Főiskola, 2005. június 7.

22 PISA Programme for International Students Assessment

Monitorozó jellegű felmérés-sorozat Három felmért terület

Szövegértés, matematika, természettudomány 15 éves korosztály Reprezentatív minta 150 iskolából 3 éves ciklus Alkalmanként mindhárom terület, de egyik

hangsúlyos PISA 2000 szövegértésPISA 2003 matematikaPISA 2006

természettudomány

33

2000 2003 2006 2009 2012

Szövegértés

Szövegértés

SzövegértésSzövegérté

sSzövegérté

s

Matematika Matematika MatematikaMatematik

aMatematika

Természet-tudomány





Probléma megoldás

Informatikaikompetenci

a? ?

PISA vizsgálatok rendje

44Új elemek a PISA 2003-ban

Részt vevő országok: OECD 30 ország Partner országok: 11 ország

BRA, HKG, IND, LAT, LIE, MAC, RUS, SER,THA, TUN, URU

Új felmért terület: Problémamegoldás, mint CCC

(döntéselemzés, rendszerelemzés, hibakeresés)

55

Alacsony teljesítmé

ny

Magas matematika teljesítmény

OlaszországPortugália

LettországEgyesült ÁllamokSpanyolország

Norvégia

MagyarországLengyelországLuxemburg

Szolvákia

AusztriaNémetországÍrország

DániaFranciaországSvédország

CsehországIzland

Ausztrália

Japán

Belgium

Új-Zéland

SvájcMacao

Kanada

Hollandia

Finnország

Hong Kong

Korea

Liechtenstein

Oroszország

Görögország

440

460

480

500

520

540

Fejlődés Lengyelország mind a négy

PISA által mért területen javított a teljesítményén …

…ez a gyengén teljesítő diákok körében elért nagy mértékű fejlődésnek köszönhető, amelyet az 1999 óta tartó nagyszabású reform idézett elő .

Növekvő különbségek a teljesítményskálák élén

szereplő országokban tapasztalt fejlődés tovább növelte a különbségeket az OECD jól és rosszul teljesítő országai között .

A legjobban teljesítő országok

Finnország 2000 óta megőrizte első helyezését az olvasás-szövegértési skálán, javított a matematikai és természet-tudományos eredményén …

…és ezáltal egy szintre került az eddig utolérhetetlen mate-matikai és természettudo-mányos teljesítményt nyújtó távol-keleti országokkal

Hollandia is a legjobb mate-matikai teljesítményt nyújtó országok között szerepel

…bár olvasás-szövegértési és természettudományos eredményei nem olyan jók.

Fejlődés Belgium, Csehország és

Németország szintén legalább két a PISA által mért területen javítottak teljesítményükön

…Belgiumban és Német-országban elsősorban a jól teljesítő diákok eredményei javultak .

Nem pusztán a nemzeti jövedelem kérdése

a magasabb nemzeti jöve-delemmel és jobban képzett felnőtt lakossággal rendelkező országok általában jobb teljesítményt nyújtanak …

… de vannak kivételek .

66OECD

6. szint

5. szint

4. szint

3. szint

2. szint

1. szint

1. szint alatt

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 2.5a, p.354.

Teljesítményszintek

13%

21%

24%

19%

11%

4%

8%

6.szint 6,4 0,5 0 1,9 4,3

5.szint 17,9 4,7 0,2 7,1 12,3

4.szint 29,8 18,5 1,6 17,2 23,8

3.szint 27 30,8 10,9 25 21

2.szint 14,4 28,9 30,5 25 21

1.szint 4 14,2 33,6 16,4 10

1.szintalatt

0,5 2,4 23,3 7,5 2,9

Gim Szk Sz 9. 10.

77Teljesítményszintek

OECD HUN Gim Szk Sz

6. szinten 4,0 2,5 6,4 0,5 0,0

Legalább 5.

Legalább 4.

Legalább 3.

Legalább 2.

Legalább 1.


OECD HUN Gim Szk Sz

6. szinten 4,0 2,5 6,4 0,5 0,0

Legalább 5.

14,6 10,7 24,3 5,2 0,2

Legalább 4.

Legalább 3.

Legalább 2.

Legalább 1.


OECD HUN Gim Szk Sz

6. szinten 4,0 2,5 6,4 0,5 0,0

Legalább 5.

14,6 10,7 24,3 5,2 0,2

Legalább 4.

33,7 28,9 54,1 23,7 1,8

Legalább 3.

Legalább 2.

Legalább 1.


OECD HUN Gim Szk Sz

6. szinten 4,0 2,5 6,4 0,5 0,0

Legalább 5.

14,6 10,7 24,3 5,2 0,2

Legalább 4.

33,7 28,9 54,1 23,7 1,8

Legalább 3.

57,4 53,2 81,1 54,5 12,7

Legalább 2.

Legalább 1.


OECD HUN Gim Szk Sz

6. szinten 4,0 2,5 6,4 0,5 0,0

Legalább 5.

14,6 10,7 24,3 5,2 0,2

Legalább 4.

33,7 28,9 54,1 23,7 1,8

Legalább 3.

57,4 53,2 81,1 54,5 12,7

Legalább 2.

78,5 77,0 95,5 83,4 43,2

Legalább 1.


OECD HUN Gim Szk Sz

6. szinten 4,0 2,5 6,4 0,5 0,0

Legalább 5.

14,6 10,7 24,3 5,2 0,2

Legalább 4.

33,7 28,9 54,1 23,7 1,8

Legalább 3.

57,4 53,2 81,1 54,5 12,7

Legalább 2.

78,5 77,0 95,5 83,4 43,2

Legalább 1.

91,7 92,2 99,5 97,6 76,8

1313

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

GIM

NA

ZIS

TÁ

K

10. o

sztá

lyos

ok

OE

CD

átl

ag

Mag

yar

15 é

vese

k

9. o

sztá

lyos

ok

SZ

AK

KÖ

ZÉ

PIS

KO

LÁS

OK

SZ

AK

ISK

OLÁ

SO

K

Magyar diákok képességszint szerinti százalékos megoszlása a PISA matematika

skálán3. szint

1. szint

1. szint alatt

6. szint

5. szint

4. szint

2. szint


1414

3. szint

1. szint

1. szint alatt

6. szint

5. szint

4. szint

2. szint


0%

20%

40%

60%

80%

100%

Gim

názi

um

Fin

land

(1-

3)

Kor

ea (

2-5

)

Kan

ada

(4-7

)

Hol

land

ia (

1-5

)

Jap

án (

2-7

)

Svá

jc (

4-9

)

Bel

gium

(4

-8)

Aus

ztrá

lia

(7-9

)

10. É

vfol

yam

Új-

Zél

and

(7

-10

)

Izla

nd (

10-1

3)

Dán

ia (

10-1

4)

Cse

hor

szág

(9

-14

)

Fra

ncia

orsz

ág (

11-1

5)

Své

dor

szág

(12

-16

)

Aus

ztri

a (1

3-1

8)

Íror

szág

(15

-18

)

Ném

etor

szág

(14

-18

)

Szl

ovák

ia (

16-2

1)

Nor

végi

a (1

8-2

1)

Lux

emb

urg

(19

-21)

Sza

kköz

épis

kola

Mag

yaro

rszá

g (1

9-2

3)

Leng

yelo

rszá

g (1

9-2

3)

Spa

nyol

orsz

ág (

22

-24

)

9. É

vfol

yam

Egy

esül

t Á

llam

ok (

22

-24

)

Ola

szor

szág

(2

5-2

6)

Port

ugál

ia (

25

-26

)

Gör

ögor

szág

(2

7-2

7)

Tör

ökor

szág

(2

8-2

8)

Ált

alán

os i

skol

a

Mex

ikó

(29

-29

)

Sza

kisk

ola

Hazai rétegadatok nemzetközi összehasonlításban

1515300 350 400 450 500 550 600

FinnországKorea

HollandiaJ apán

KanadaBelgium

SvájcAustráliaÚj Zéland

CsehországI zlandDánia

FranciaországSvédország

AusztriaNémetország

I rországSzlovákiaNorvégia

LuxemburgLengyelországMagyarországSpanyolország

USAPortugália

OlaszországGörögországTörökország

Mexiko

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 2.5c, p.356.

Matematikai gondolkodás eredmények (OECD országok)

1616 2003-ban mért teljesítmények

350

400

450

500

550

600

Hong KongFinland

KoreaNetherlands

LiechtensteinJ apan

CanadaBelgiumMacao

SwitzerlandAustralia

New ZealandCzech Rep.

I celandDenmark

FranceSwedenAustria

GermanyI reland

Slovak Rep.Norway

LuxembourgPoland

HungarySpainLatviaUnited

Russian Fed.Portugal

I talyGreeceSerbiaTurkey

UruguayThailandMexico

I ndonesiaTunisia

Brazil

Matematika

350

400

450

500

550

600

350

400

450

500

550

600

Szövegértés

350

400

450

500

550

600

Természettudomány

Problémamegoldás

1717

-3 -2 -1 0 1 2 3

MagasTanuló

i te

ljesí

tmény

A szociális háttér és a tanulói teljesítmény kapcsolata

ElőnySzocio-ökonómiai státusz indexHátrány

Alacsony

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Figure 4.8, p.176.

1818

200

300

400

500

600

700

800

-3 -2 -1 0 1 2 3

MagasTelje

sítm

ény

Tanulói teljesítmény és tanulói SES

ElőnyösPISA SES IndexHátrányos

Alacsony

1919 Matematika tanulónkénti eredmények

2020 Tanulói teljesítmény és tanulói SES (iskolatípusonként)

2121 PISA2003 skálán a magyar 10. osztályosok

2222 PISA2003 skálán a magyar 10. osztályosok

2626 A teljesítmény és a SES viszonya

2727

- 80

- 60

- 40

- 20

0

20

40

60

80

100

Tör

ökor

szág

Mag

yaro

rszá

g

Jap

án

Bel

gium

Ola

szor

szág

Ném

etor

szág

Aus

ztri

a

Hol

land

ia

Cse

hor

szág

Kor

ea

Szl

ovák

ia

Gör

ögor

szág

Svá

jc

Luxem

bur

g

Port

ugál

ia

Mex

iko

USA

Aus

trál

ia

Új

Zél

and

Spa

nyol

orsz

ág

Kan

ada

Iror

szág

Dán

ia

Leng

yelo

rszá

g

Své

dor

szág

Nor

végi

a

Fin

nors

zág

Izla

nd

Icel

and

A tanulói matematikai teljesítmények varianciája

A tanuló és iskola SES-ével magyarázható

variancia


Iskolán belüli variancia

Iskolák közötti variancia

2828

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Japan

Lie

chte

nste

in

Neth

erlands

Hong K

ong-C

hin

a

Czech R

epublic

Belg

ium

Austr

ia

Germ

any

Kore

a

Hungary

Turk

ey

Slo

vak R

epublic

Italy

Luxem

bourg

Sw

itzerland

Uru

guay

Serb

ia

Bra

zil

Gre

ece

Indonesia

Austr

alia

Russia

n F

edera

tion

United S

tate

s

New

Zeala

nd

Mexic

o

Tunis

ia

Latv

ia

Thaila

nd

Irela

nd

Canada

Port

ugal

Macao-C

hin

a

Spain

Denm

ark

Sw

eden

Pola

nd

Norw

ay

Icela

nd

Fin

land

United K

ingdom

1

Tanulói SES hatás Iskolai SES hatás

A tanulói és az iskolai SES hatása a teljesítményre(Félszórásnyi eltérés ábrázolása a SES indexen)

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Figure 4.11, p.188.

2929Teljesítmények és esélyek 2000-2003 (szövegértés)

3030

Tanulói vélemények

Mi hat leginkább a matematika-teljesítményre?

3131 Önbizalom a matematika terén

0 20 40 60 80 100

Egyszerűen nem vagyok jó matematikából.

Jó jegyeim vannak matematikából.

Gyorsan tanulom a matematikát.

Mindig is úgy gondoltam, hogy a matematika az egyik legerősebb

tárgyam.Matematika órákon, még a legnehezebb

feladatokat is megértem.

OECD átlag Magyarország Tanulók százaléka

-60 -50 -40 -30 -20 -10 0 10 20 30 40 50 60

Az index egy egységére jutó

változása a matematika

teljesítményben

OECD átlag Magyarország Standardizált teljesítménypont

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 3.6, p.134 and Figure 3.6, p.129.

3232 Matematikával kapcsolatos félelmek0 20 40 60 80 100

Gyakran aggódom, hogyan fogok teljesíteni amatematika órán.

Feszült vagyok amikor matematika házi feladatot csinálok.

Nagyon ideges leszek, ha matematikafeladatot kell megoldanom.

Tanácstalan leszek, ha matematikafeladatot kell megoldanom

Aggódom, hogy rossz jegyet kapok

mathematikából.


-60 -50 -40 -30 -20 -10 0 10 20 30 40 50 60



teljesítményben

OECD átlag Magyarország Standardizált teljesítménypontok


3333 Matematikával kapcsolatos félelmek

300

350

400

450

500

550

600

- 0,8 - 0,6 - 0,4 - 0,2 0,0 0,2 0,4 0,6 0,8

Szorongás index

Tel

jesí

tmén

y

LányokFiúk

Alacsony Magas

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 3.8, p.374.

3434PISA és TIMSS 2003

3535PISA és TIMSS 2003

3636 PISA skála az iskolai jelentésben

3737Megfontolásra ajánlottak

Kompetencia alapú képzés igénye PISA - TIMSS

Három Magyarország Gimnázium – Szakiskola (1,5 szórás) Lemaradók (1 és 1 alatt cca 60%)

Problémamegoldás Jobb, mint MAT és OLV

3838

Motiváció

3939Matematika iránti érdeklődés (belső motiváció)

0 10 20 30 40 50 60

Szeretek matematikáról olvasni.

Várom a matematika órákat

Azért tanulom a matematikát, mert szeretem

Érdekes dolgokat tanulunk matematikából

OECD átlag MagyarországTanulók százaléka

-60 -50 -40 -30 -20 -10 0 10 20 30 40 50 60



teljesítményben



4040

300

350

400

450

500

550

600

- 0,6 - 0,4 - 0,2 0,0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 1,2

Érdeklődés (motivációs) index

Tel

jesí

tmén

yAlacsony

Magas

Matematika iránti érdeklődés (belső motiváció)

Lányok

Fiúk

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 3.1, p.359.

4141 Külső motiváció a matematikában

55 60 65 70 75 80

Megéri erőfeszítést tenni a matematika tanulásban,

mert ez hasznomra lesz a későbbi munkámban.

A matematika tanulás értékes számomra, mert növeli

az esélyét egy későbbi jó állásnak.

A matematika fontos tantárgy számomra, mert

szükségem van rá a későbbi tanulmányaimhoz

Sok olyan dolgot tanulok matematikából, ami elősegíti,

hogy majd jó állást találjak

OECD átlag Magyarország

Tanulók százaléka

-60 -50 -40 -30 -20 -10 0 10 20 30 40 50 60

Az index egy egységére jutó változása a matematika

teljesítményben


OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 3.2a, p.360 and Figure 3.3a, p.122.

4242Külső motiváció a matematikában

300

350

400

450

500

550

600

- 1,0 - 0,8 - 0,6 - 0,4 - 0,2 0,0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0

Motivációs (külső) index

Tel

jesí

tmén

y

Lányok

Fiúk

Alacsony

Magas


4343

Nemek közötti különbségek

4444

-60 -40 -20 0 20 40

I celandThailandSerbiaLatviaI ndonesiaHong Kong-ChinaNetherlandsAustraliaPolandNorwayUnited StatesSwedenFinlandBelgiumAustriaHungaryJ apanFranceSpainGermanyRussian FederationMexicoCanadaUruguayTunisiaPortugalNew ZealandI relandCzech RepublicTurkeyBrazilDenmarkSwitzerlandLuxembourgI talySlovak RepublicGreeceMacao-ChinaKoreaLiechtenstein

Matematikai gondolkodás

Lányok jobbak Fiúk jobbak

-60 -40 -20 0 20 40Szövegértés


OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Tables 2.5c, 6.3, pp.356, 445.


4545

-60 -40 -20 0 20 40

LiechtensteinKoreaDenmarkNew ZealandSlovak RepublicLuxembourgGreeceCanadaSwitzerlandMexicoRussian FederationMacao-ChinaPolandPortugalI talyBrazilGermanyCzech RepublicNetherlandsUnited StatesSwedenJ apanUruguaySpainI relandNorwayI ndonesiaTurkeyBelgiumFranceAustraliaHungaryAustriaHong Kong-ChinaLatviaSerbiaFinlandThailandTunisiaI celand

Természettudomány


-60 -40 -20 0 20 40

Problémamegoldás


OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 6.7, p.449.OECD (2004), Problem solving for tomorrow’s world: First results from PISA 2003.


4646Az 1. és az alatti szinten teljesítő diákok százalékos aránya nemek szerint

%

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Fin

nors

zág

Kore

a

Holla

nd

ia

Kan

ad

a

Dán

ia

Svájc

Jap

án

Új-

Zéla

nd

Au

sztr

ália

Írors

zág

Cse

hors

zág

Svéd

ors

zág

Fran

ciaors

zág

Belg

ium

Szl

ováki

a

Izla

nd

Au

sztr

ia

Luxem

bu

rg

Norv

ég

ia

Ném

eto

rszá

g

Mag

yaro

rszá

g

Sp

an

yolo

rszá

g

Len

gyelo

rszá

g

Eg

yesü

lt Á

llam

ok

Port

ug

ália

Ola

szors

zág

Görö

gors

zág

Törö

kors

zág

Mexik

ó

Fiúk Lányok

Matematika teljesítmény

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Szövegértés teljesítmény

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Tables 2.5b, 6.5, pp.355, 447.

4747

Az iskola és a tanuló

4848 Az iskolához való kötődés

0 20 40 60 80 100

Az iskolában kívülállónak érzem magam (kimaradok a dolgokból).

Az iskolában könnyen barátkozom.

Az iskolában úgy érzem, tartozom valahova.

Az iskolában feszélyezve érzem magam és nem találom a helyem.

Az iskolában úgy érzem, az osztálytársaim szeretnek engem.

Az iskolában magányos vagyok.

OECD átlaga Magyarország Tanulók százaléka

-60 -50 -40 -30 -20 -10 0 10 20 30 40 50 60



teljesítményben

OECD átlag MagyarországStandardizált teljesítménypont

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 3.5a, p.368 and Figure 3.5, p.129.

4949 Az iskolához való viszony

0 20 40 60 80 100

Az iskola nem igazán készít fel az iskola elhagyása utáni felnőtt életre.

Az iskolában töltött idő pazarlás.

Az iskola segít abban, hogy önbizalmam legyen, amikor döntéseket kell hoznom.

Az iskola megtanít olyan dolgokra, amelyek hasznosak lehetnek későbbi munkámban.

OECD átlag MagyarországTanulók százaléka

-60 -50 -40 -30 -20 -10 0 10 20 30 40 50 60



teljesítményben



5050 Tanári segítség matematikábólA diák nézőpontjából

0 20 40 60 80

A tanár érdeklődést mutat minden diák tanulása iránt.

A tanár külön segítséget nyújt, ha a diákoknak szükségük van rá.

A tanár segít a diákokat a tanulásban.

A tanár addig magyarázza az anyagot, amíg mindenki meg

nem érti.

A tanár lehetővé teszi a diákok számára, hogy kifejtsék

véleményüket.

OECD átlag Magyarország

Tanulók százaléka

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 5.1a, p.403 and Figure 5.1, p.213.

5151

Tanulási stratégiák

5252A szisztematikus tanulási

stratégia0 20 40 60 80 100

Amikor matematika dolgozatra készülök, megpróbálom felmérni, hogy melyek a legfontosabb

megtanulni való részek.

Amikor matematikát tanulok, ellenőrzöm magam, hogy emlékszem-e arra, amit már megtanultam.

Amikor matematikát tanulok, megpróbálok rájönni, hogy melyik elméleti részt nem értem még teljesen.

Ha valamit nem értek matematikából, mindig keresek további információt ahhoz, hogy tisztán lássam, mi a

feladat.

Amikor matematikát tanulok, azzal kezdem, hogy végiggondolom, pontosan mit is kell megtanulnom.


-60 -50 -40 -30 -20 -10 0 10 20 30 40 50 60



teljesítményben



5353 A memorizáló tanulási stratégia

0 20 40 60 80 100

Néhány matematika feladatot annyiszor átismételek, hogy úgy érzem, álmomban is meg tudnám oldani őket.

Amikor matematikára készülök, mindent megtanulok kívülről, amit csak tudok.

Ahhoz, hogy megjegyezzem egy matematikai feladat megoldásának módját, újra és újra példákkal

gyakorolom.

Matematikatanulás közben megpróbálom megjegyezni az eljárás minden lépését.


-60 -50 -40 -30 -20 -10 0 10 20 30 40 50 60



teljesítményben



5454 Az értelmező tanulási stratégia

0 20 40 60 80 100

Amikor matematika feladatokat oldok meg, gyakran új módszerrel próbálom megtalálni a helyes választ.

Szoktam azon gondolkozni, hogy az a matematika, amit megtanultam, hogyan alkalmazható a

mindennapi életben.

Az új matematikai elméleteket úgy próbálom megérteni, hogy olyan dolgokkal hozom összefüggésbe őket,

amelyeket már ismerek.Amikor matematika feladatokat oldok meg, gyakran gondolok

arra, hogy hogyan lehetne a megoldást más érdekes kérdésekre is alkalmazni.

Amikor matematikát tanulok, aza anyagot megpróbálom összefüggésbe hozni más tárgyakban

tanult dolgokkal.


-60 -50 -40 -30 -20 -10 0 10 20 30 40 50 60



teljesítményben

OECD átlag MagyarországStandardizált teljesítménypont


a 2003 . é vi pisa vizsg á lat eredm é nyei

Documents