7/27/2019 A 10 leghíresebb pszichokísérlet

http://slidepdf.com/reader/full/a-10-leghiresebb-pszichokiserlet 1/6

10 leghíresebb pszichokísérlet

pszichológusok már régóta keresnek válaszokat arra, hogyan érzékeljük a minket körülvev ő világot és

i az, ami a viselkedésünket motiválja, azaz miért cselekszünk úgy, ahogy tesszük. Szerencsére egyre

bb rejtélyre sikerült már fényt deríteniük. Íme, tíz híres pszichológiai kísérletet, ami biztosan

egváltoztatja azt, hogy hogyan látod magad.

indannyiunkban rejlik valami ördögi gonoszság?

ajon hogyan befolyásolja az ember viselkedését az, hogy milyen maga a helyzet? Erre kereste a választ

pszichológia történelmének egyik leghíresebb kísérlete, a stanfordi börtönkísérlet, melyet Philip

mbardo vezetett 1971-ben. A kísérletben résztvev ő önkénteseknek vagy elítélteket, vagy börtönőröket

llett játszaniuk a pszichológiai intézet alagsorában, amit átmenetileg börtönnek rendeztek be. A 

tatók rejtett kamerákkal figyelték a börtönélet történéseit.

kísérletet azonban a tervezettnél sokkal hamarabb le kellett állítani, a börtönőrök erőszakos

selkedése miatt, esetenként valódi megaláztatásokat okozva az elítélteknek, pl. előfordult, hogy 

7/27/2019 A 10 leghíresebb pszichokísérlet

http://slidepdf.com/reader/full/a-10-leghiresebb-pszichokiserlet 2/6

exuális tevékenységekre kényszerítették őket.

mbardo így nyilatkozott: „A kísérlet teljesen irányíthatatlanná vált, így muszáj volt leállítanom.

ténként már aludni sem tudtam, annyira aggasztott, hogy mi mindenre lesznek még képesek ezek az

mberek.”

ég az orrunk előtt lév ő dolgokat sem látjuk meg?

erinted tudod, hogy mi zajlik körülötted? Valószínűleg feleannyira sem vagy figyelmes, mint

ndolnád.

gy 1998-as kísérletben, a részt vev ő személynek egy járókelőnek kellett útbaigazítást adnia, akit pár

rcre kitakart két, ajtót cipelő

személy. Eközben azonban a járókelő

t egy hasonló magasságú, ésépítésű, de más hajú, ruhájú és hangú ember cserélte le. Akármilyen hihetetlen, az emberek felének 

mmi sem tűnt fel az egészből, pedig ott zajlott az orra előtt.

7/27/2019 A 10 leghíresebb pszichokísérlet

http://slidepdf.com/reader/full/a-10-leghiresebb-pszichokiserlet 3/6

ágyaink kielégítésének elhalasztása ugyan nehéz, de sikeresebbek leszünk, ha ellen

dunk állni?

híres „Marshmallow” tesztben négy éves gyerekeket tettek próbára. A gyerekeknek egy mályvacukrot

tak, és csak akkor kaptak még egyet, ha 15 percig kibírták, hogy ne egyék meg az elsőt. Általában

ok a gyerekek bírták ki a 15 percet, akik vagy elfordultak, vagy letakarták a szemüket, hogy ne is

ssák a cukorkát. Kutatások szerint, ezekre a gyerekekre késő bb kevésbé voltak jellemzőek a

agatartási problémák, az elhízás vagy a droghasználat.

it teszünk erkölcsi dilemmák esetén?

7/27/2019 A 10 leghíresebb pszichokísérlet

http://slidepdf.com/reader/full/a-10-leghiresebb-pszichokiserlet 4/6

anley Milgram azt szerette volna megtudni, mi van akkor, ha az ember személyes erkölcse és a

zető jének utasítása ellentmond egymásnak. A kísérleti személyeknek tanár és tanuló szerepét kellett

átszaniuk. A tanárnak azt az utasítást adták, hogy minden egyes rossz válasznál egyre erősebb

amütést kell adjon a másik szobában ülő tanulónak. (Természetesen a másik szobában ülő személy 

m kapott áramütést, és a hangok miszerint szenved az áramütéstől sem voltak valósak.)

abár látszólag sokan kellemetlenül érezték magukat és nem tették szívesen, a tanárok 65%-a így is

jlandó volt a végső, fájdalmas, 450V-os áramütésig elmenni. A kísérlet alapvetően azt hivatott

mutatni, hogy a tekintélyszemélyeket hajlamosak vagyunk vakon követni, de újabban a kutatók úgy 

lik, a vizsgálat jó példája a belső erkölcsi dilemmáknak.

hatalom megbolondít minket?

atalom birtokában hajlamosak vagyunk másokkal jogtalanul lenézőek és udvariatlanok lenni, derül ki

7/27/2019 A 10 leghíresebb pszichokísérlet

http://slidepdf.com/reader/full/a-10-leghiresebb-pszichokiserlet 5/6

kutatásokból. Dachner Keltner pszichológus így nyilatkozik: „Ha a kutatók hatalmat adnak 

lamelyik kísérleti személy kezébe, az hajlamos lesz sokkal feltűnő bben flörtölni, kockázatos

lasztásokat hozni, vagy például kéretlenül őszintének lenni.”

aját csoportunkat jobbnak értékeljük, mint másikakat?

uzafer Sherif arra hívta fel a figyelmet, hogy csupán attól függ, hogy A vagy B csoportot látjuk 

bbnak, hogy melyikhez tartozunk. Két csoport fiú töltött el egy hetet úgy, hogy nem tudtak a másik 

oport létezéséről. Mikor azonban egy helyre rakták őket a másik csoporttagokkal szemben

utasítóan viselkedtek, gúnyneveket aggattak a másikakra, és a végén már együtt enni sem voltak 

jlandóak. Pedig a gyerekek véletlenszerűen kerültek egyik vagy másik csoportba, nem volt okuk nem

eretni egymást.

sak egyetlen egy dologra van szükségünk a boldogsághoz?

gy 75 évig tartó harvardi kutatásból végül kiderült, hogy egyedül a szeretet az, ami igazán fontos a

sszú távú boldogsághoz és élettel való elégedettséghez. George Vaillant szerint a boldogságnak két

tétele van, az egyik a szeretet a másik, hogy a szeretettel együtt tudunk élni.

iztos önbecsülés és a szociális státusz kell a boldoguláshoz?

utatók azt találták, hogy az Oscar-díj nyertesek közel négy évvel tovább élnek, mint akiket jelöltek, de

m kaptak díjat. Persze ezzel nem azt mondják, hogy ha díjat nyerünk, akkor tovább fogunk élni,

nem hogy bizonyos szociális tényezők, úgymint az önbecsülés, nagyon fontosak az egészséghez.

7/27/2019 A 10 leghíresebb pszichokísérlet

http://slidepdf.com/reader/full/a-10-leghiresebb-pszichokiserlet 6/6

zeretnénk mindent logikusnak látni?

ztosan sokan hallottatok már róla, hogy sokszor meggy őzzük magunkat valamiről, azért, hogy a

ágot értelmesebbnek lássuk. Leon Festinger kísérletében például egy unalmas feladatot kellettgrehajtaniuk a személyeknek miután 1 vagy 20 dollárt kaptak jutalmul. Akik csak 1 dollárt kaptak, ők 

ső bb kevésbé értékelték unalmasnak a feladatot. Hogy miért? Mert szeretnénk az eseményeket

gikusnak hinni, és ezért képesek vagyunk saját magunkat is becsapni.

ztereotípiákban gondolkodunk?

ába hisszük, hogy mindenféle sztereotipizálástól távol állunk, ez közel sincs így. John Bargh kísérletera is felhívja a figyelmet, hogy a sztereotípiáink sokszor nem is tudatosak. Pl. Azok az emberek,

iknek idősekről kellett szavakat gy ű jteniük, a feladat után lassabban sétáltak a lifthez, mint akiknek 

oridával kapcsolatban kellett a feladatot végrehajtaniuk.

argh szerint túlzásba visszük a sztereotipizálást. Csupán kor, nem és bőrszín alapján hajlamosak 

gyunk olyasmit megállapítani, minthogy az illető, buta, lassú vagy kedves, holott a valóság

rántsem biztos, hogy ez…