9. óra a mÉrnÖki felelŐssÉg -- esetek · lehetőségek: 1. hallgatni, 2. javítást...
TRANSCRIPT
A MÉRNÖKI FELELŐSSÉG -- ESETEK
9. óra
Egy projekt szereplői
Beruházó
Tervező
Kivitelezők
Szakhatóságok
Szakértők
Felhasználók
K
Ö
R
N
Y
E
Z
E
T
K
Ö
Z
Ö
S
S
É
G
Üzemeltető
Műszaki ellenőr
Nincs tudatában az etikai szakmai vétségnek (Etikailag jóhiszeműen jár el – nem
akar rosszat --, de sem etikailag, sem szakmailag nem helyesen!!)
Hanyagság (pl. kansasi Hyatt Hotel lásd 1. óra)
Tévedés, figyelmetlenség (Citicorp Center N.Y.C.)
Tudatosan etikátlan magatartás
Egyszerű csalás, sikkasztás, vesztegetés (pl. tervek jogosulatlan felhasználása)
Érdek- és értékkonfliktusok etikátlan megoldása (Ezt nehéz etikailag helyesen
megoldani!) pl. Challenger
(A határok nem élesek, és több is előfordulhat egyszerre.)
Az etikai és szakmai hibák osztályozása
A szereplők között:
Beruházó – tervező
Tervező – kivitelező
Beruházó – kivitelező
Beruházó – közösség – környezet
Stb.
A szereplő szervezeteken belüli egyes funkciók között:
mérnök – menedzser
vezető – beosztott
Stb.
Érdekkonfliktusok
„The Fifty-Nine-Story Night Crisis”. The New Yorker Magazin. 1995.05.29. 45-53.
o. (http://www.duke.edu/~hpgavin/ce131/citicorp1.htm és
http://en.wikipedia.org/wiki/Citigroup_Center
http://www.crosscurrents.org/kremer2002.htm)
Magasság: 279 m
Iroda alapterület: 120 000 m2
Átadás: 1977, N.Y. C., Manhattan
Beruházási ktg.: kb. 200 m$
A szerkezet tervezője: William LeMessurier
Az eset arra példa, hogyan kell a hibát kezelni.
Eset: Citicorp Center I.
Eset: Citicorp Center II.
LeMessurier számára egy
évvel később kiderül:
A 45 fokos szélnyomás 40%-kal
nagyobb a korábban
számítottnál.
A kivitelezés során a pillérekre a
konzolokat az eredeti hegesztett
kötések helyett felcsavarozták.*
Következmény:
110 km/h szél már komoly
károsodást okoz, ilyen 16 évente
várható N.Y.C.-ben
Mit tenne Ön?
Eset: Citicorp Center III.
Lehetőségek: 1. hallgatni, 2. javítást kezdeményezni (3. harakiri)
Alkalmazzuk a korábban tanult racionális etikai döntési eljárást!
Kizáró feltétel: 1.-et kizárja, hogy több száz (ezer) emberéletet ilyen mértékben nem
kockáztatunk. (Amilyen egyszerűnek tűnik, olyan gyakran hagyják figyelmen kívül.
Lásd később!)
A hasznosság számítása: Az érdekes az, hogy csak a tervező számára is
hasznosabb és etikusabb 2. mint 1.. Az összes szereplő szempontját tekintetbe
vevő összes várható hasznosság pedig nyilvánvalóan sokkal magasabb 2.-ben mint
1.-ben.*
Ellenőrzés: 1. egyetlen kérdés szerint sem fogadható el.
Eset: Citicorp Center IV.
Kritérium Súly Hallgatni
Várható érték
Javítást kezdeményezni
Várható érték
Költség (kárt. a
beruházónak +
saját munka)
-200 m$ < -10 m$
Reputáció -Teljes hátralevő árbevétel < -50% árbev. 2 évig
Szégyen -A1 < -A2
Jogi, etikai
következmények
Kártérítés (anyagi lásd a
ktg.nél) a sérülteknek
Elzárás, büntetés
< (anyagi kártérítés lásd a ktg-
nél) max etikai felelősségre
vonás
Lelkiismeretfur-
dalás, önvád
-B1 < -B2
Összesen: <
Eset: Citicorp Center V.
A következmények várható hasznossága CSAK a szerkezet tervezője szempontjából
Mit tett LeMessurier?
Beszélt az ügyvédeivel és a biztosítójával
A Citicorp alelnökével, elnökével, akik támogatták a javítási tervet
N.Y.C. építési hatóságaival
Érzékelőket szereltek az épületre
Megszervezték a meteorológiai figyelő szolgálatot
Értesítették a katasztrófavédelmet, és kiürítési tervet készítettek
A munkatársaknak és a sajtónak nem szóltak
Hegesztett acél fülekkel erősítették meg a csatlakozási pontokat éjszaka.
Szerencséjükre nem szivárgott ki, sajtó sztrájk volt N.Y.C.-ben
Eset: Citicorp Center VI.
Mit lett az eredmény?
Az átalakítás becslések szerint 8 m$-ba került.
Citicorp kártérítési pert indított az összegért, de megállapodtak 2 m$-ban, ami éppen
LeMessurier cége felelősségbiztosításának felső határa. A biztosító fizetett
LeMessurier helyett.
LeMessurier reputációja és megrendelés állománya nőtt.
LeMessurier ma tankönyvi példa az etikus mérnöki magatartásra
Eset: Citicorp Center VII.
A megrendelő – szállító, illetve a menedzser-mérnök konfliktusa
http://history.nasa.gov/sts51l.html
Rogers-jelentés: http://history.nasa.gov/rogersrep/genindex.htm
1986. 01. 28-án a kilövés után 73 mp-cel az űrsikló felrobban a gyorsító rakéta
egyik tömítőgyűrűjének meghibásodása miatt.
Eset: Challenger I.
A gyorsító rakéta (Rogers-jelentés)
Társadalmi háttér:
Háromszor elhalasztott indítás
A NASA-t kritizálják, hogy drága és nem elég hatékony az űrsikló program.
A költségvetés megkurtítása fenyeget.
Az ESA és az oroszok komoly riválisok, olcsóbbak, megbízhatóbbak.
Az alelnök, aki a NASA támogatója, a tervek szerint jelen lesz a kilövésnél.
Még a szokásosnál is jelentősebb PR esemény, mert az egyik első civil, egy tanárnő
repül.
Eset: Challenger II.
Előzmények a projektben:
Az O gyűrűs tömítéseknek nagy hőt, nagy hőingadozást és mechanikai igénybevételt
kell elviselni.
Korábban is voltak problémák az O gyűrűs tömítésekkel, mert a (mostani indítás
előtti) feltevések szerint a hidegben rideggé válnak és áteresztenek, továbbá a
meglazuló alkatrészek elnyírják őket.
A leghidegebb indítás korábban 12 C-ban történt.
Jan. 27-én északára és a kilövés napjára, 28-ra rendkívüli hideget várnak (-10, és -1
C)
A gyorsító rakéta műleírásában az szerepel, hogy -1 C –ig használható.
Eset: Challenger III.
Előző délután, este telekonferencia sorozaton döntenek a kilövésről. Résztvevők
(mások mellett):
Morton Thiokol (Utah), a rakéták gyártója (magáncég) részéről:
Jerald Mason vezérigazgató
Robert Lund műszaki igazgató
Alan McDonald a gyorsító rakéta fejlesztési projekt igazgatója
Joe Kilminster a gyorsító rakéta fejlesztési projekt műszaki vezetője
Roger Boisjoly, Arnold Thompson fejlesztőmérnökök
Marshall Space Flight Center (Alabama), a rakétahajtómű fejlesztéséért felelős
NASA egység részéről:
George Hardy tudományos és műszaki igazgatóhelyettes
Larry Mulloy mérnök, a gyorsító rakéta fejlesztési program vezetője
Stanley Reinartz, Shuttle Project Manager
Eset: Challenger IV.
A konferencia kritikus szakasza délután, este:
Boisjoly és Johnson (Thiokol) 1 órás prezentációban mutatják meg, hogy
1. a hideg veszélyezteti a tömítéseket, rideggé teszi őket és erodálódnak,
2. a korábbi kilövéseknél is a hideggel volt összefüggésben a tömítések fokozott
károsodása,
3. szerintük a kilövés 12 C alatt nem biztonságos, meg kell várni ezt a hőmérsékletet.
Lund összegzi a prezentációt, és javasolja a halasztást 12 C eléréséig.
Hardy (Marshall) „megdöbbentőnek” találja a halasztásra vonatkozó javaslatot.
Reinartz szerint működik a rakéta 1 C-ig. Mulloy (Marshall) kétségbe vonja, hogy
az adatok megbízhatóan alátámasztják 2-t. Kikéri Kilminster véleményét, aki kiáll
Biosjoly mellett.
Eset: Challenger V.
Thiokol képviselői megszakítják a telekonferenciát, és belső, válság
tanácskozást tartanak.
Ellenőrzik 2-t, az adatok tényleg nem egyértelműek, ennek ellenére Biosjoly és
Lund továbbra is kiáll a halasztás mellett.
Mason felszólítja Lundot, hogy „vegye le végre a mérnök sapkáját, és tegye fel a
menedzserit”.
Lund megváltoztatja álláspontját, és hozzájárul a fellövés folytatásához. Bár
hozzáteszi, hogy a hideg biztonsági kockázatot jelent, de a 2-re vonatkozó
adatok tényleg nem egyértelműek.
A NASA Űrsikló Projekt felső két vezetési szintjét, aki a kilövéssel kapcsolatos
döntéshozatalra jogosult, nem értesítik. A problémát a technikai szint (III és IV
vezetési szint) kezeli.
Eset: Challenger IV.
Eset: Challenger V.
Az adatok
(Rogers-jelentés, VI. fejezet)
Másnap tényleg hideg van.
Az indító állás:
Eset: Challenger VI.
Milyen etikai, szakmai, döntési problémák merültek fel?
Hogyan kell alkalmazni a racionális erkölcsi döntési módszert ebben az
esetben? Mi lenne az eredmény ezzel a módszerrel?
(Kizáró feltétel valószínűleg nem adódik, a döntési fa megmutatja a tétet, az
ellenőrző kérdések pedig rámutatnak, hogy a legfelsőbb döntéshozók nem
hagyhatók ki.)
Mit tettek volna másképpen?
(Persze utólag könnyű okosnak lenni.)
Eset: Challenger VIII.