(9) nemes nagy_babits

8/3/2019 (9) Nemes Nagy_Babits

http://slidepdf.com/reader/full/9-nemes-nagybabits 1/7

,,A tüné keny alma"- Bevezeté s -

Hogyan iut valakinek eszé be' hogy verset í rjon? Mire is való az,amit ú gy fuvunk, hogy köté szet? Egyáltalán nem válla&ozom itt !á,

hogy ezekre az alapké rdé sekre válaszoljal mindössze csak annyitszeletné k - mint aÍ féleversí ró -, hogy olykor-olykor legalább ki-emeljem a feiemet a verssel való fogyhatatlan Í o8lalatosságból, é s

legalább szerrmel kövessem €eket a ké rdőieleket, amelyek nem-

egyszer szinte-szinte fenyegetdm csapkodnak az ember köül.Hadd plóbálkozzam meg mindiárt egy válasszal; ha nem is

egyenes válasszal. Azt gondolom - máI elé gÍ é góta_, hogy volta-

ké ppen minden}i kötó. Mindenki kötő, az í s,aki sosem Í rt vet-set, az is, aki sosem olvasott vaty hallott verset, é saz is' ald rt8tönelkattintia a Í ádiót, ha versről van szól. Mindannyian kivé tel né l-kül tele vagyunk kifuiezetlen fudattartalrnakkal, é rzelmek é saüg-gondolatok feszültsé geivel, verstorzókkal é sverscsí rákkal, ame-Iyekból mi lesz? Rendszerint nem több, mint egy felkiáltás, egyfé lÍ nondat va8y egy ké zmozdulat. A kerté sz, aki lámutat egy ffua,é sazt urondja: ,,hegf juhar", a futballszurkoló a 8ól utáÍ L az ö e8-asszony, aki Í é nyesretöli a ionahánalmát - mind verset mondottiané lkül, hogy tudna róla. Ha nem í gy volna, bizony mondom, ré -

ges-ré gen megszűnt volna ez a kevé ssé ukratí v vállalkozás, vagyné pmeseien szólva, egy nagy zsákba valrták volia a világ mindenkötőjé t, é sbedobták volna a Dunií ba.Arurrí l is inkább, mert eddigmé g bármilyen na8yta menendő váll,alkozás során sem sikerültvalahogy töké letesen, valahogy fé lreé rthetetlenül megmagyaráz-ni, hogy miÍ e is ió a vers. Mé gis ú 8y átszik, megvan az ember!sé 8ben az a rejtet' az a bú vóPatak-tulajdonság, ami eltűri é shor-dozza a köté szetet. Igaz, ez a titkos művé szi ösztön más



művé szetekhez

'óval

kegyesebb, mint a velsí ráshoz' ott van Pél-

dául a zene' Szí vbó1 irigylem a zenehallgatók szektáiát' akik kottá-

juk vonalaival behálózzák a Í ödet, s han8iegyeik Ausztráliától az

É szaki-sarkigrepülnek. Ezt bizony a köté szet szavairól koÍánt_

sem lehet e1mondani. Pedi8 - Isten látja lelkiinket - a zené lől sem

lehet világosabban megállapí tani' hogy voltaké pPen mire is való

mint a velslől.De mindegy. Ne irigykedjiiLrr}' Ne irigyeljük más mú vé szetek

tudat alatti viú mcsapásait' lnkább lássuk be' hogy a köté szet af'

féleké tpú púeve - olyan, amilyet e8yszel a SoÍ oksári ú ton át_

tam. Egy telies autósor állt é sdudáIt, mí g a teve - ez a magányos

é s titokzatos é spásztortalan teve - sávot vatott' é sné mimegve-

té ssel pillantva az ideges vagy kővé meredt autósokla' nyugodt

Ié ptekiel vonult a belsó város feté ' MáI akkor is szembetűnóen

soi asszociációm támadt a tevé ről, jelké pisé geolyannyira elkerül-

hetetlen volt _ használiu} hát fel őt, használjuk fel a soroksári te_

vé tez egyszer a köté szet szimbóIumául' Ké tPú Pja olt' mondom'

Ezt a ké i pú pot é n időrendben ismertem meg' Ú8y é !tem: az é vek

folyamán módomban volt fé heé rthetetlenülmegtaPaszta]ni a kól_

té szet kettős termé szeté t.

Kezdetben volt a gyerekkor. GyerekkoromtóI í rok verset mint

annyian, é smint annyian, kezdetben teljesen aggálytalanul' A

gyerekkod versí rás jó. Nem, ne higgyük, hogy minden gyerekkötő_

iől toLó t""" - -".t akkoÍ valóban mindenki kötő vob:ra' A gyelek

versé lzé keközismert. A ritmikus motyogás, a szóeufóÍ ia kolszaka

ez - öök elóké pe, forrása é smegé rtetóje a velsí Í ás egyfaitájának

vagy talán magtárrak a versí rásnak' Mindenki kötő volt tehát há-

roi-r-négy é ves korában, esetleg mé g etőbb ' Az ugráló kántáló é rtel-

mes é sé rtelmetlen szavakat had aTó gyerek az é letegyik legnagyobb

élményét liáL az emberi beszéd hajnalkorát' FéIig öntudatlanul é li

áL é sú t'jnő ritmusé rzé kkel'tehát kötóien' A gyelmeki ritmikus be-

szé d é letfunkció, s ú gygondolom' minden ké sőbbi ritmikus beszé d_

nek is elsósorban é letfirnkcí ónakkell lennie'

Nincs is semmi baj, mí g meg nem jelenik a teve második Pú Pja;

I

mí g fö nem tú nik a láthatáron a köté szet másik fele. Akkor töté nikez, amikor az ősi, serdületlen tmusba kezd beleszólni a serdiilő tar-

talom, s az ember me8rendülten iön Iá' hogy a köté szet kifejezé s'

Vagyis hogy a kötőnek mondania is kell valamí t, hogy a szavaknaké rtelmiikvary é sarra valók, hogy kifejezziiLk velük magunkat é s a vilá8ot, minden emóciónkat é s legalábbis az emberi lé t egé szé t.A ka-

maszköté szet áIadó pillanata ez, a verszuhatagoké - ki ne ismemé ,mikor minden*i kötó, vagy kötő volt é leté benké tszer-háromszor?Mé gis: a kamaszköté szet hí lságosan is sokla me8taní t. Ha

csakugyan versí rásra születti'ink, igen hamar rájövünk a szó é sazalany, a kifejezé s é s az emóció, a jel é s a táIgy közöti távolsá8Í a.A gyermekkori szóeuÍóriának vé ge, a kamasz-Pillanat ké telytelenönkifejezé sé nek ugyancsak felnóttiink, é shordozhatjuk a teve ké tp(tpját, az í tás mestersé gé nek rnindenkori kettóssé gé t, a szó öömé t é sa szó elé gtelenségé t.

A versí rás _ nekem - e kettő közöti egyensú lfláté k. Ké nyes

egyensú Iy: keskeny ösvé ny ké t szakadé k közöt' Vagy máské p-pen: az egyé ltelmú szó é sa tagolatlan közé rzet párharca. De foly-tathatrrám tovább a kettőssé gek felsorolását, ennek a ,,közöt"-á-lapotirak a bekelí té sé t, rni számomra a köté szet. De hát hogy isne volrra legalább kettóssé g a köté szet, amikol az é let s az? Min-den pillanafurrk é s egé sz lé tiinkellenté tek keIesztezé si helye -a}rogy a leneszánsz h]ozóÍ us mondja -, vagy ha tetszik, közle-kedé sicsomópont a té nyek é seszmé k országú tján, vagy lé gikikötó, é gé sföd kondenzcsí kos találkozótere. Csoda, hogy é liink,csoda, hogy í runka benyomások ilyen forgatagában, tú IzsúÍ o|t,20. századi eszrné letiink tudomásai é shányattatásai közöt.

Csak lassan világosul meg előtttink, felnóttsé günk fokozatainelőrehaladva, hogy í rninehé z.Hogy is mondja Arany János,mindannyiunk atyja, az erÍ lbeÍé saz iÍ ó mitologikus é smindenna-

Pos gyölelmeilől szólván?

Prometheus nem Oagyok, de kí njót é rzem,

Mint ré gi Tantalus szomjazaa é hezem,



Fut Perceim nYugalma.

csok most Oilógosok előttem a mcsé k,

A szüntelen Í oryó, s rnegú iuló Oesé k'

É sa tüné l<eny alma.

Igen, tiiné keny alma, tantaluszi aLna az, amit a kötő velsé vel

lé akar szakí tani. De hát - mit is tehetne mást? - mindig ú ira meg_próbália.

Csokonai YIté zMihály:A Magánossághoz

Áldott Magánossóí , iijael! ragadj el

Álmodba most í s engemet;

Ha mások elhagyónak is, ne hagyj eI'

Rí ngasd öe dbe lelkem e t !

Öröm nekem, hogy lakJulyedbe szólltam,How itt KisasszoÍdon reád talóltarí ,E helybe andehgni jó,

E hely poé tának oaló.

Itt a magónos ,Jőlqybe é s cseré be

Megfrisselő ómyé k Í edez,A csonka gyertyónyok mohos tifué ben

A tiszta forrós csergedez,

Ké t hegy közöt a tónak é spataknak

N í mfái kákasátotokba laknak;

S csak ak*or í tszlgk ők elő,

Ha erre bőlcs s poé ta jő.

A leltge hold halkal uilógosí tja

A szőke bikkÍ ú koldnlát,

Estaéli hüs álommdl elborí Lja

A csendes qnek angyalót.

szelí d Mrgánossó7! az illy helyekbe

Gyönyijrkbdö s mú latsz Te; ah, ezekbe

Gyakran vezess be engemet,

N y ugtat ní ank^dt lelke et.

L1



Iit

,l

merengj a messze multba obszarí llón,melynek emlé keé desen |yiitijr,elmú ltkorodba, mely mikent a bűoöslámPiának kEe aan is már, de nincs is,melynek emlé kesohse lehet hűa?is,melynek emlé ke teher is, de kíncs i6:ott emlé kektől teú es Í 4ed.et

a m ár a ányf ö dn ek el c s i'i8 8 e s z the t ed :

csupa szé psé gközt é sgyönyöben jóruónmégis csak arta t'ogsz gondolni gyóuón:ez a sok szE5é8 mind mire aaló?mégisxak arra fogsz gondolni áruán:minek a selymes aíz, a tarka mórvóny?minek az est, e szórnyas takaró?míé r t do bok é smié rt a lomboks a tenger, tuwe ftem Oet ma8aető?minek az árok, mí nekaz apóyoks a felh6k, e bú s Daruida\iinyoks a nap, ez é 8ő sziszifuszí kő?mié fi az emlékek, mié rta multak?,nifu o lómpók é s mié tt a holdlk?tnié rta pé4étne lelő id.ő?

tlagy oedd. pé ldinak a Piciny Í ikú tot:mibt nő a Í n,hogyha majd leszórad?mié i szórad' le, hogyha ú jra nő?

Ami szé p, az nehé z _ tartottáka Í é giek.Ma sincs okunk meg-cáfolni ezt a rnondást, kiilcinösery ha e$l filoáfiai tartalrnú vers

szépsé gé t lóbáljuk kibontogatni. Mert nehé z szembené zni azLigynevezett vé gső ké ldé sekkel, tisztázni lé tiinkala pjait, d.e száz-szorosan nehé z elmé lkedni a persban. Vers é s filózófia ké nyes(isszefüggé seit feszegeti é PPenBabits Mihály a köté szehől, a ;ti-tokzatos mestersé 8"-r6l szólván. ,,Á legcsodálatosabu - -or'a'ul}abits -, ho8y a tú lságosan mély vagy böcs tartalom mé gárt is a

Babits Mihály: Esti ké rdé s

Midőn az est, e lágyon tokaró

fekete, síma bótsony takaú ,melyet terí t egy óriósi dajka,

4 Í é ltett jldet lassan ekakaria

s oly óaatossan, how minden fiiszóllóqy lePle alatt eqyenessen álI

é snem knp a oirágok szirtna ló cot

s a hí mes epke Wnyes, dupln szárnyón

rcfi oeszti a szioáf!ányos zomóncot

é s ú gy pí .henneke lepelnek árnyón,

e könnyü, sí ma hórsonyos lepelnek,

hogy nem is é rzik e lepelt teheruek:olyankor bórhol jórj a ugyoilógban,aa|y otthon ij.lhetsz bama, bú s szobádben,

aagy kóaé házban bámé szan aigyózd,

hogy gyujtják sorban a napfé nyii gázt;

oagy fórddtan, domb otdalón, ebeddet

nezzed a lombon ót a lusta holdat;

uagy országú ton, melyet por lepett el,

ómos kocsisod bóbiskolaa haj thnt ;

adgy a hajónak ingó padlat,án

széd. .lj, L1a8y 0. l')onatnak pamlagán;aagy ideqefl Oórost bolyguán keresztí il

állj meg a sarkakon csodálni restijla tfuol utcák hosszú folulát,az utcalán?ok kettős Oon6lát;

aagy ePp a oí zi oáfosbau a Rí o,án,

hol lóngot apróz nntt opólt kö,

8485



v-qrsnek. Mindenki fudja ezt. vannak kiváló é snagpatöó kötők,

akiket ez öt meg. Sú llyal telhelve nem lehet löPülni; s itt azt]án

mindegy, ha a teher csupa aTany é sdlágakő is..." Szerencsé re ma-

ga Babits Mihály é PPen olyan kötő, aki t9d sú llyal teÍ helve riiPül_

ni, s ennek köszönhegük többek közt az Esti kéfdé st,a r^a{yal tí Io-

zófiai köté szet egyik legszebb klasszikus darabját.

Babits Miháty második kiitete, a Herceg,hótha meLjön a té t s! az

7909-től1911'-19 í rott verseit gyú jtiössze. Ezek közül való az Esí lkérdé s s.Tehát a Í iatal Babits v€se ez, a vilá8háború előtti BjüjEÉ ,

aki Í ormában aruryira telhetetlen, é lné nybenannyira szellemi-é l-

mé ny-kereső, hogy a csodálatosan gazd agmagyar század'elő sze|-

lemi é rdeklődé sé nekeljes térké pé tmeg lehebre rajzolni első köe_

teiből. S mé g az is megeshetné k, hogy a té Iké p ágasabb volrra a

tájé knál. Ho8yisne volÍ ra tátasabb, hiszen a vels legalább arrnyira

a vágy műfaja, mint a té nyé.

A soha-meg-nem-elé gedé s kötője vé gigzsákmányolta az euló-

pai irodalom sok ezer kilomé telé té sháromezer évét ; !ú kod kö_

té szete zsú Í olté sstilizált, mint egy nagy utazó do|gozószobája'Gazdagságábólmindenre teük,legfóké ppen a játé kra' { hí res alli-

terációk ideje ez, a szójáté ké ,halmozásé , gondolatritmusé - hogy

csak a legkülsőbb elemeket emlí tsük -, de ez a játé k sohasem tud

igazrán könnyeddé vá]ni. Mintha nem is szavakat, hanem köveket

gögetne, vagy mintha - az ő szavával _ ,,holt oszlopoknak méla

táncát" látnánk: mindig marad benne valami sú ly. A magyar iro-

dalmi szecesszió legsú lyosabb iáté kossága ez, a szavak PompájátszikáI gondolat é sösszeszorí tott szájú érzéshordozza' A dí szek

közűl feszült é s tóPlengó aszké taarc tekint ránt; olyan ez a hu-

szonhé t é ves, sovány, Í ekete fiatalember, mint e8y Keresztelős'eni já.'os hermelin*öpenyben - PeÍszeazt is mondhatnií nk,

hogy a századfordulón minden kötónek volt ú jdivahí hermelin-

köPenye, ez máÍ hozzátaÍ tozott akaÍ szakhoz, de talán soha ellen-

té tes alkatra olyan szorosan Iá nem nótt' mint a Í iatal Babitsra'

A pompa é saz egys zerűsé g, az Ádázó dí szí tQ\g{ve94 !!nyeg-

retöé s feledhetetleniil kaPcsolódik össze'é P? e4az.9 lihfo é sb en.

86

Né zzük csak meg előszö a veÍ s külső me8ielené sé t. Ez az Öt-

ven\|1o14 sorgs m!í €yguen mondat' A vé gé n orakozó ké rdő-mondatok is karonÍ ogva _ a babitsi helyesí rás szerint kisbetűvel -következnek egymás utií n, hiszen egyeden alapké rdé snekcsupána \r áItozatai. Ez a hosszú versmondat önmagában is bravú l, a fia-tal Babits becsvágya szerint való, s mál önmagában is elárul vala-mit a versről. Azt, hogy egyetlen gondolaté It született, a ,,mié It é -

lú n!?11Lé-rdé séé rt,gy cé lja, egy kózé ppontia vary s ezt már a versnyelvtani megjelené sé vel is ábÍázolja. Ha csak ráné zünk a velsre,vagy ha é PPen Babits hangján hallhatjuk, ezen a különös kántáló,ráolvasást idé zőhangon, a sorok megszakí tatlan hulláma azonnalelsodor. Elsodor? Na8yon is erőszakos szó ez; inkább csak hintáz-tahri kezd, a mellé kmondatok kanyalulataiba hömPöyget, a ké _

pek öblein már_már megáll veliiLrrk, aztán továbbmegy, éppenazé It ráé Iősen, mert hiszen feltarthatatlan.

Midőn az est' e lágyan taknró, l ' '

Jekele, síma bdrsonylakaró ] ' ]

tl!'

- kezdó4ik a vers, s utána hosszú sorokon át nem is következikmás' mint az este leí Iása, a dí szes é sgyön8é d Ié szletek halmozá-sa, a dajka-ké p' az egyenesen álló frí szálak é s a csolbí tatlan lepke-zománc, s csak a vets é l é n |Ió uidőn-figyelmeztet aÍra, hogy egymellé kmondatban járun]<. Az övenhárom soros versrlplldqt !4go_lását a kötő három ilyen aptó határozószóla bí zta:. midóa aLya!-l,or, o Í Í ,Ez a hálom, szinte é szlevé denvezetó tájé koztat el ben-niiÍ rket a velsben, s teszi áttekinthetővé sűrúsé gét.

olyankor (vagyk este) bálhpl ifu aÍ ragy\/itágban _ í gy&apeso-lódik a második rész az e|ső\öz.s ettől kezdve ú gy szé lesedik ki a

vers, mintha egy emelkedő repülógé pről Í é nyké pezné vidé ket:cgyre táguló köökben látjuk a világ ké peit' A kötő szobáiából in_

dulunk: . ,J/- w/\ tt.-.... aa\y otthon i.ilhetsz barna, bú s szobádban,

I

aagy kaoé hózban bómé szan aigyázd,

87



hogy gyujtjók sorbax a naPÍé ll!ü4ázt;aagy Í ú radtan,dofib oldalón, ebeddel

xé zzed a lombon át a lusta holdat;

aa4y otszó4litotl, melyet por lePett el,

álmos kocsisod bóbiskolL'a haj that ;

pagy ű hajóruk in?ó padlatán

szédí jlj, aaqy a poflattlak pamlagán;

aagy idegen aórost boly8oófl keresztijlólj meg a sarkakon csodóni rest la tápol utcók hossz\I fonalót ,

az utcalánsok kettős poÍ Lalót , , '

_ itt egyszerre megáll a filmfelvevő gép' Nery! f9q be ú jabbé s 'í iahhtáj akat, távoLi _fö1dre9?9\9!1 h9n9l!1!!rts!94!azc!k9PÉ Í nur!4!!

uagy epp a aí ziuórosban, a Rkl[ghol lónsot apróz matt opáltijkö

- megé lkeztiink Velencé be. A vers tovább_i ré lze - hogy ú gy mond-

iul - velencé ben iátszódik. S azt is mondhatnálk, hogy vé letlenül

iátszódik itt, a téI, a födÍ aizi messzeségek általánosságából leholgo-

nyozfunk a világ egyik szé phelyé n. De egy nagy kiiltői oeuvre_ben

dtka az esetle8essé g Bab_lE ebben az időbe.i:a'!Ye!9!s999n's !'"r"-csak iárt ott, han€m velset is í rt róa, qlyat pé }4asl,ainLa2ú nyile-lmcében. t)

szent Mórk dí cső teré n, melyet mé lón tapostam,

oalaha ré gesré ?eqy másik bú s magyar,mé ttóbb kijltő mi t é /L, é shós fiint senki mostan,

tiport hatalmasan, ki tudta mit akar!

Babits száirüí ra Velence nemcsak a velencei_mú ]tat ielentette,hanem a magyar mú ltat s, az otthonos zrí nyi-emlé ket.S nemcsak

az embe ség, nemcsak a szemé ly, hanem a nemzet mú ltja is az,

88

, ,l ,1

nelynek emlé ke sose lehet hí 4)ö5!mel!nek emlé ke tehet is, de kincs is. Amú lhak lyen sokré tegú é lmé nyeaz olasz ,,ví zi válosban" é rte

utol a kötót, s velse í dőben is kiszé lesedik, ú gy, ahogy előbb tér_

ben szé lesedett'

' '. merengj a messze multba pisszarízú n,

melynek emlé ke é desen gyöö,

elmú ltkorodba, mely mikÍ nt a bí lnös

lómpónak kepe van is már, de nincs is,

melynek emlé ke sohse lehet hiaös,

metynek emlé ke teher is, de kincs is

A ve19 z{1Q1!_s'zé hezé keatiilú . f'

vele ncé benteszi-feL az es-

ti ké ld6la <ötő:

ott e lé kekt1l terhes Í ejedeta óÍ oónlfödnek elcsi]4gesztheted:

csupa szepsé g ki)zt é sgyönyöben jároónmé gis csak ata fogsz gondoltli gyóOón:

\ ez a.sok szé psé gmind mire l,aló|

.,lr ..., ,.n .:r. t , t ' l'e, -L ,A vers zárólé sze ennek a ké rdé snek-aré szletezé se, ú jé sú iol-

'dahról való felmutatása. A dtmus felgyorsul a sok kis ké rdőmon-

dat egyre drámaibbá teszi a vé gkifejletet de ugyanakkor a ré szle-

tezé s hömpöygé sé t is megtalqa, bősé gesen é spompásan sorolvaa világ ké peit' A 1e6beü mozgás csodája ez a zátólé s4 fiil\tha aztmondanánk valakiről, hogy: lassan siet.

... fiié rt a dofibok é s mié rto lombok

s a tenger, melybe rcfi aet n!43'0etó?

minek az órok, minek az apóIyok

s'a felhők, e bú s Danaidalónyoks a nap, ez égő sziszifuszi kő?

89



A magyar köté szet legtómöebb jelzóivel van ittdolgrrnk' Arni_

tológiát segí tségül dé zve, mintegy a messzelátó apró karikájába

fogja a kötő a ké pe! csak az alaposabban beletekintőnek nyí lik ki a

hasonla tok távlata. A lassan siető kötő nem é r rá, hogy látornj&it \i-fejtse, az olvasórabí zza, hadd lássa meg a sajátszemé vel a szüntele_

nül megteló é skiüÍ iitő felhők ti'mlőit, a DaÍ laidaJií nyoka!az é ghe-

gyé re naponta felgödí teft s legululó ti'izes követ' a naPot' Ó a kötő

csak beledobja a hömPöygó mondatrendszerbe hasonlattömbjeit'amelyek mindegyike kiilön verset é rdeme]ne, s továbbme8y' Töb_

bek köz<jtt ezt nevezziik modem hasonlattednikának' MeIt hát a

fiatal Babits é PPotyan tömö, mint amennyire pazarló S bonyolult

ságában is egyszerű. Lehet_e egyszerűbben, világog4bba4Jz_i-si

pé ldabeszédeknyelvé tköcsönké rve, föten*ria zárókerdé st?

mert oedd pé ldónak o piciny filszáIat:míé r tnő a t'ü, hogyhd mnjd leszárad?

S ezzel voltaké ppen a ven be is vol:ra. Í ejezve' Mire való a ha_|áIlaI záÍódó é let? Minek a lé t,ha megsemmisüt? - ké rdi á kciltő

fennhangon azt, amit ma8ában mindenki megké rdezegyszer_

másszor'De Babits nem áll meg itt. Mé lyen iellemző módon továbblé p;

eggyel többet gondol. Egé sz fiatalkori műve tele van ilyen tovább-

lé pé ssel,hillendülé ssel. A fiatal Babits nemcsak vezeti vagy oly-

kor valósággal beleké nyszerí ti az olvasót a saját világába, hanem

szüntelenül me8 is lepi. Ilyen meglePeté s a záÍósor' MeIt a kötő

azt js me'ké ldezi a Í (tszá|t6l:

ftjié r! szárad le, hogyha ú jra nő?

Ennek a zárósornak az é rtelmé t ilozófiai műszavakkal is köül

' ' lehetrre rakni. Mindenesetre itt már nem az egyes fűszálról van szó,

a szemé lyről: az ellenkezőjé re fordult kérdé s,ez a mé ly, logikai szó-

játé k a Í ű'szá]ak Í ajtáiát, nemé t, családját veszi cé lba,a tenyé szet e8é -

szé t.Azt a ké Ptelenül hanyag tenyé szetet,amely elmé vel oly nehe_zen rnegközelÍ thető módon té kozolja a lé tet é snemlé tet. Ez a ké tverssor: Mié rtnó a fú , hogyha majd leszálad; smié lt szárad le, ho8y-ha ú i Í anő_k9t tűz közé veszi a létezéské Ptelensé gé t.

De hát mit válaszol Babits a ké rdé sre?Azt is mondhatnánk,hogy óe;mit. Hí szen kérdést gé rt, egy jóliátett ké .Ja"t,iuu"t f\

'é r' mint egy elhamarkodott felelet. Azt is mondhahánk nem tett

mást, mint ráemeltette a szemünket a lé tegyik föntebbi gondola-táIa. De hát loqgs9ll]tgy van. Mert a filozófiai köté qz.et nehé z \'"váll-alkozás, egyike a letkülönb erőfeszí té seknek,de az a lí rikus, . !aki nem tudja é letanya8ba ötöztetni az eszmé it, aki nem tudja 1 ,

8ondolatmeneté tinduIatmenetté iserCjsí teni,azké zbesevegyeatollat. Babits verse Persz'e közé rzetver}, csak é ppen a közé rzetnekabból a szeleté ből való, amelyik böcseletté tud tömöüIhi. Babits ..' - '.J

igeni5 válaszol a ké rdé sre,é rzelmi feszültsé 88e] é sanyaggazdag-

'.:í f:]J:::'"#:1'J:i:::E:,:;:,^:';ffiilH[': :

utak, városok, ez a fogyhatatlan, nosztalgikus hömpolygé sÍ orma_ " '

ilag csak felsorolás, de é Izelmile8 vé geláthatatlan gyönyöködé s ' . .

az é let ké Peiben' A kötő nyelvtanilag ké rdez, ké pgazdagságával \felel. A veÍ s teste válaszol a vers é rtelrrlé nek-

Petsze az, hogy milyen é letanyagon pé |dázza, igazo|ja vála-szát a kijltő, az naí yon is jellemző. Voltaké ppen minden kötőnekfö kellene tennie ezt az esti ké rdé st,é s a sajá i é leLanyagával vála-szolnia rá. Babits anyaga elsósorban a szé psé gké peit hordozza.Ennek a velsnek egyik kulcsszava a szé psé g,a szónak olyan áI-nyalatával, ahogyar. azt a századvé gen é rtetté k.Halálé rzé s é s

szé psé gkapcsolatát számtalan változatban önti elé nk a századvé 8eulóPai köté szete. Ez a nagy gondolkodó vers ennyiben korhozkööt, abban Pedi& hogy a halál kísé rtőÍ é |elmeireaz é let gazd.ag-ságával válaszol, mindenkoron é rvé nyes'

:i

90

1966

(9) nemes nagy_babits

Documents