61248097 samuel p huntington a civilizaciok osszecsapasa

8/16/2019 61248097 Samuel P Huntington a Civilizaciok Osszecsapasa

http://slidepdf.com/reader/full/61248097-samuel-p-huntington-a-civilizaciok-osszecsapasa 1/510

S a m u e l P . H u n t i n g t o n , A c i v i l i z á c i ó k ö s s z e c s a p á s a é s a v i l á g r e n d á t a l a k u l á s a

SAMUEL P. HUNTINGTON

A civilizáció !""zec"a#á"a $" a világ%en& átalaulá"a

'o%&(totta

Pu"zta )ó%a*El+"zó $" -. /e0ezet1

Gáz"it2 Mila*3-4. /e0ezet1

Gec"$n2i G2!%g2i

*5-6. /e0ezet1

SAMUEL P. HUNTINGTON A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása

A /o%&(tá" ala#0ául "zolgáló ia&á"7Samuel P. Huntington7The Clash of Civilizations and the Remaking of the World Order

Touc8"tone 9oo", 554

Hunga%ian t%an"lation

: Gáz"it2 Mila, 554Gec"$n2i G2!%g2i, 554

Pu"zta )ó%a, 554

http://en.wikipedia.org/wiki/Samuel_P._Huntington

http://en.wikipedia.org/wiki/Samuel_P._Huntington




Nanc2ne, ai az ;!""zec"a#á"t; mo"ol2ogva v$"zelte át

6




El+"zó

A 'o%eign A//ai%" c(m< /ol2ói%at 55= n2a%án !z!lte ;A civilizáció!""zec"a#á"a>; c(m< (%á"omat. A "ze%e"zt+ "ze%int ez az (%á" 8á%om$v alatt t!?? vitát váltott i, mint a neg2vene" $ve óta a /ol2ói%at

?á%mel2 má" cie. @$t"$gtelen, 8og2 ninc" m$g eg2 ol2an (%á"om,mel2%+l 8á%om $v alatt enn2it vitatozta volna.

engeteg o%"zág?ól, valamenn2i /!l&%$"z%+l $%ezte $"z%ev$tele $"%eagálá"o. Az az áll(tá"om, 8og2 a 0!ven&+ világ#olitia !z#onti $"legve"z$l2e"e?? &imenzió0a a Bl!n?!z+ civilizáció" c"o#o%toon/litu"a le"z, nag2 8atá"t g2ao%olt az em?e%e%eC

elgon&olo&tatta, /el8á?o%(totta, meg%$mi"ztette $" meg&!??entette+et. Ha má" nem i", ann2i min&en ?izonn2al elmon&8ató az (%á"%ól,8og2 $%z$en2en $%intette az em?e%eet, ta%tozzana ?á%mel2civilizáció8oz.

Teintettel az $%&el+&$"%e, mel2et (%á"om eltett - ?ele$%tve a/e%&(t$"eet $" a #ol$miát -, (vánato"na ta%tottam a /elvetett"zem#onto tová??i viz"gálatát. A $%&$"/eltev$" eg2i on"t%ut(v/o%má0a valamel2 8i#ot$zi" i"me%tet$"e, (%á"om?an, mel2ne ac(m$?en "ze%e#l+ $%&+0el%+l t!??n2i%e meg/ele&ezte, e%%et!%ee&tem.

E??en a !n2v?en #e&ig "ze%etn$ tel0e"e??, m$l2e?? $" ala#o"a??an&oumentált vála"zt a&ni a o%á??i (%á"om?an /eltett $%&$"%e.Meg#%ó?álom i/e0teni, /inom(tani, ieg$"z(teni, 8el2en$ntmin+"(teni az a??an /elvetett t$máat, $" i?ontani "o ol2angon&olatot, illetve taglalni "o ol2an t$mát, amel2eel ott nem/oglaloztam vag2 $##en c"a $%intettem +et. Eze !z$ ta%tozi7 acivilizáció /ogalmaC az eg2eteme" civilizáció $%&$"eC a 8atalom $" aultD%a a#c"olataC az e%+eg2en"Dl2 eltoló&á"a a civilizáció !z!ttC aultu%áli" +"8ono"o&á" a nem n2ugati tá%"a&alma?anC a n2ugatiunive%zalizmu" el+i&$zte on/litu"oC a muzulmán 8a%cia""ág $" a(nai maga?izto""ágC a t!%$"vonal-8á?o%D oai $" &inamiá0aC a

N2ugat $" a civilizáció világána 0!v+0e. Az eg2i !z#onti t$ma,amel2 a /ol2ói%at?an meg0elent ciem?+l ima%a&t7 an$#e""$gn!vee&$" &!nt+ 8atá"a az in"ta?ilitá"%a $" aze%+eg2en"Dl2%a. Eg2 má"i /onto", a ci?+l ug2anc"a 8ián2zó t$maezDttal má% a c(m?en i" "ze%e#el, " a !n2v utol"ó mon&atá?an (g2/oglalom !""ze7 ;Az el!vetezen&+ i&+"za?an a világ ?$$0$tleginá?? a civilizáció !""zec"a#á"a /en2egeti, $" a világ8á?o%D

ve"z$l2$t eg2e&Bl a civilizáció "eg(t"$g$vel l$t%e8ozott nemzet!zi%en& 8á%(t8at0a el.;

Ez a !n2v nem tá%"a&alomtu&omán2i m<ne $"zBlt, 8anem a

8i&eg8á?o%D utáni világ#olitia alaulá"át ig2e"zi $%telmezni.

=




@e%etet, #a%a&igmát (ván n2D0tani a világ#olitia /ig2el$"$8ez,$"#e&ig ol2at, amel2et a utató %em$l8et+en 8el2tállóna találnama0&, a #olitia ala(tói #e&ig 8a"zno"na. Hel2tálló voltána $"

8a"zno""ágána #%ó?á0a nem az le"z, 8og2 mag2a%ázatot tu&-e a&nimin&en%e, ami a világ#olitiá?an t!%t$ni.

N2ilván nem /og tu&ni. Hel2e""$g$t iná?? az /og0a igazolni, 8og2"ie%Bl-e min&en alte%nat(v #a%a&igmánál 8a"znál8ató?? $"8a"zno"a?? "zem#ontot /el(nálnia, mel2ne %$v$n a nemzet!zi/e0lem$n2e átlát8ató.

Hozzátenn$m, eg2etlen #a%a&igma "em !%! $%v$n2<. A civilizáció%a!""z#onto"(tó meg!zel(t$" "eg(t8et ug2an meg$%teni a világ#olitiáta 6. "záza& v$g$n $" a 6. "záza& ele0$n, ám ez nem 0elenti azt, 8og2ug2anil2en B&v!" lett volna a 6. "záza& !ze#$n, vag2 8og2 az le"z a

6. "záza& !ze#$n. A gon&olatoat, amel2e v$gBl ci$ $" !n2vv$ állta !""ze, el+"z!%a Fa"8ingtoni Ame%ican Ente%#%i"e In"titute eg2i el+a&á"án, 556otó?e%$?en tá%tam a n2ilváno""ág el$, ma0& az Olin In"titute ;A

változó ?izton"ági !%n2ezet $" az ame%iai nemzeti $%&ee; c(m<#%og%am0a "zámá%a $"z(tett &olgozat?an /oglaltam !""ze, a Smit8ic8a%&"on 'oun&ation támogatá"ával. A ci meg0elen$"$t !vet+en"o, az ;!""zec"a#á""al; /oglalozó "zeminá%iumon $" találozón

vettem %$"zt, mel2eet az Eg2e"Blt llamo?an "ze%vezte Bl!n/$letu&omán2o", o%mán2zati, Bzleti $" má" c"o#o%to. Ezen(vBlalalmam volt megvitatni az (%á"t $" anna t$teleit "zámtalan

o%"zág?an, t!??e !zt A%gent(ná?an, 9elgium?an, @(ná?an,'%anciao%"zág?an, N$meto%"zág?an, Nag2-9%itanniá?an, @o%eá?an,a#án?an, Luem?u%g?an, O%o"zo%"zág?an, SzaD&-A%á?iá?an,Szinga#D%?an, )$l-A/%iá?an, S#an2olo%"zág?an, Sv$&o%"zág?an,Svá0c?an $" Ta0vanon. Eze az e"zmec"e%$ "zem?e"(tette az !""ze"/+ civilizációval - a 8in&uizmu" iv$tel$vel -, $" %engeteget oultam a%$"ztvev+ meglátá"ai?ól $" $"z%ev$telei?+l. 55-?en $" 553-?en"zeminá%iumot ta%tottam a Ha%va%&on a 8i&eg8á?o%D utáni világte%m$"zet$%+l, a8ol a 8allgató %en&"ze%int e%+tel0e" $" ol2o% igen%itiu" meg0eg2z$"ei tová??i !"zt!nz$"t 0elentette. @!n2vem (%á"a!z?en nag2 "eg(t"$gem%e volt a Ha%va%& Eg2etemen m<!&+ o8nM. Olin In"titute /o% St%ategic Stu&ie" an& Jente% /o% Inte%national

A//ai%" ollegiáli" $" támogató !%n2ezete i".

A $zi%atot tel0e" eg$"z$?en elolva"ta Mic8ael J. )e"c8, o?e%t O.@eo8ane, 'a%ee& Kaa%ia $" . Scott Kimme%man, $" $"z%ev$telei

0elent+"en 0av(tottá min& !n2vem an2agát, min& #e&ig "ze%ezet$t.Scott Kimme%mantól n$lBl!z8etetlen utatá"i "eg(t"$get i" a#tamClen&Blete", $%t+ $" lele" !z%em<!&$"e n$lBl ez a !n2v 0óval$"+?? $"zBlt volna el. Eg2etemi"ta "eg(t+in, Pete% un $"J8%i"tiana 9%igg" i" on"t%ut(van munálo&ta. G%ace &e Magi"t%i"g$#elte le a $zi%at el"+ %$"zleteit, Ja%ol E&Fa%&" #e&ig nag2

o&aa&á""al $" ?ámulato" g2o%"a"ággal g$#elte D0%a $" D0%a, &e ol2an




"o"zo%, 8og2 0elent+" %$"zeit ?izon2á%a má% (vBl%+l /D00a.

)eni"e S8annon $" L2nn Jo a Geo%ge" 9o%c8a%&t-nál, o?e%t A"a8ina, ó?e%t 9en&e% $" o8anna Li #e&ig a Simon an& Sc8u"te%

ia&ónál &e%<"en $" nag2 "za$%telemmel eg2engett$ a $zi%at Dt0átaz eg$"z ia&á"i /ol2amaton át. @imon&8atatlanul 8álá" vag2omin&ezen em?e%ene az$%t, 8og2 "eg(tette m<vemmeg"zBlet$"$?en. N$lBlB e !n2v "oal %o""za?? lenneC megl$v+/og2at$o""ágai$%t vi"zont a /elel+""$g izá%ólag engem te%8el.

Munámat a o8n M. Olin 'oun&ation $" a Smit8 ic8a%&"on'oun&ation an2agi támogatá"a tette le8et+v$.

@!z%em<!&$"B n$lBl a !n2v ?e/e0ez$"e $veig 8Dzó&ott volna, $"%o##ant nag2%a $%t$elem e%+/e"z(t$"em nag2vonalD támogatá"át.Mi!z?en má" ala#(tván2o eg2%e iná?? ?el/!l&i $%&$"e%e

!""z#onto"(tana, az Olin $" a Smit8 ic8a%&"on ala#(tván2oateli"me%$" illeti az$%t, 8og2 változatlan $%&el+&$""el ("$%i $"támogat0á a 8á?o%Dval $" a ?$$vel, a nemzeti $" a nemzet!zi

?izton"ággal /oglalozó munáat.

S. P. H.

3




I.JIILIKJI@ ILGA

./e0ezet

Új korszak a világpolitikában

Bevezetés: zászlók és kulturális identitás

556. 0anuá% =-án o%o"z $" ame%iai tu&ó"o találozta az eg2i

mo"zvai o%mán2zati $#Blet tá%g2alóte%m$?en.@$t 8$ttel o%á??an meg"z<nt a Szov0etunió, $" az O%o"z '!&e%áció/Bggetlen o%"zággá vált. Enne e%e&m$n2e$##en a te%ememelv$n2$t o%á??an $e"(t+ Lenin-"zo?o% elt<nt, $" 8el2$?e azO%o"z '!&e%áció zá"zla0át t<zt$ i a /al%a. Amint az eg2i ame%iaimeg0eg2ezte7 a ?a0 c"a az volt, 8og2 a zá"zlót /o%&(tva %!gz(tett$.

Miután ezt "zóvá tett$ az o%o"z 8ázigaz&ána, azo az el"+"zBnet?en g2o%"an $" c"en&?en i0av(tottá a 8i?át.

A 8i&eg8á?o%D utáni $ve?en &%ámai változá"o vett$ ez&etBet an$#e i&entitá"á?an $" ezen i&entitá"o 0el$#ei?en. A világ#olitia

ultu%áli" vonala ment$n ez&ett D00áalaulni. A /o%&(tott zá"zló azátmenet 0elei volta, ám azóta a zá"zló eg2%e maga"a??an $" ?B"z$??en lo?ogna, az o%o"zo $" má" nemzete #e&ig D0ultu%áli" i&entitá"u 0el$#ei alatt g2Bleezne $" menetelne.

55. á#%ili" 4-án Sza%a0evó?an 6 eg2?eg2<lt lengette SzaD&- A%á?ia $" T!%!o%"zág lo?ogóit. Azzal, 8og2 az ENSK, a NATO vag2az Eg2e"Blt llamo zá"zla0a 8el2ett $##en azt a ett+t lengett$, aztmutat0a7 a "za%a0evóia muzulmán te"tv$%eiel azono"(tottámaguat, $" a világ tu&tá%a a&tá, 8og2 i i" az + igazi ?a%átai,illetve 8og2 iet nem teintene a ?a%átaina.

55. otó?e% -án Lo" Angele"?en em?e% vonult az utcá%a;tenge%n2i meiói zá"zló; alatt, tiltaozá"ul a 4-e" "zámDt!%v$n2te%vezet ellen. A te%vezet n$#"zavazá"t 8el2ezett ilátá"?a,mel2ne a%%ól ellett &!ntenie, 8og2 az illegáli" ?eván&o%ló $"g2e%meei ne %$"ze"Bl0ene Bl!n/$le állami "eg$l2e?en. Mi$%t;meiói zá"zlóal vonulna az utcá%a, mi!z?en azt !veteli, 8og2ez az o%"zág a&0on nei ing2ene" otatá"t> - $%&ezt$ meg/ig2el+. -

Az ame%iai zá"zlót ellene lengetniB.; @$t 8$ttel $"+?? aztán m$gt!?? tBntet+ vonult az utcá%a, eo% má% ame%iai zá"zlóal a$z?en. Ez utó??i &emon"t%áció a 4-e" t!%v$n2te%vezet &ia&alá8oz

vezetett, mint8og2 a ali/o%niai "zavazó 35-a támogatta azt.

A 8i&eg8á?o%D utáni világ?an nag2 0elent+"$g%e te"zne "ze%t a




zá"zló $" a ultu%áli" i&entitá" má" 0el$#ei, (g2 a e%e"zt, a /$l8ol&,"+t a /e0/e&+ i", me%t a ultD%a váli m$%va&óvá, $" a ultu%áli"i&entitá" az, ami a legát/ogó?? ta%talommal ?(% a legt!?? em?e%

"zámá%a. Az em?e%e %$gi-D0 i&entitá"oat /e&ezne /el, %$gi-D0zá"zló alatt menetelne, mel2e %$gi-D0 ellen"$ge ellen v(vott8á?o%Dat e%e&m$n2ezne.

Ezen D0 o%"za omo% világn$zet$t 0ól /e0ezte i eg2 velenceinacionali"ta &emagóg, ai Mic8ael )i?&in !alott lag"na c(m<%eg$n2$?en a !vetez+et mon&0a7 ;Nem le8etne igaz ?a%átain,8a ninc"ene igazi ellen"$gein. Ha nem g2<l!l0B azt, ami nem

vag2un, nem "ze%et8et0B azt, ami vag2un. Eze %$gi igaz"ágo,amel2eet /á0&alma"an D0%a /el/e&ezBn eg2 $v"záza&nál i"8o""za??%a n2Dló "zentimentáli" "zenvelg$" után. Ai taga&0áezeet az igaz"ágoat, azo taga&0á c"alá&0uat, !%!"$gBet,

ultD%á0uat, "zBlet$"Bn$l /ogva +et megillet+ 0ogaiat -tula0&on$##en !nmaguatQ Nem le"z !nn2< meg?oc"átani nei.;E %$gi ?!lc"e""$g "a0nálato" igaz"ágát az állam/$%/ia $" a tu&ó"o"em 8ag28at0á /ig2elmen (vBl. Az i&entitá"uat e%e"+ $" az etniai"a0áto""ágo%a D0%a %átaláló n$#e "zámá%a n$lBl!z8etetlene azellen"$ge, $" a legnag2o?? ve"z$l2eet %e0t+ ellen"$ge"e&$"e a

világ /+ civilizáció" t!%$"vonalai ment$n alaulna i.

elen !n2v /+ t$má0át az a&0a, 8og2 a 8i&eg8á?o%D utáni világ!""zeta%tá"ána, "z$t8Dzá"ána $" on/litu"aina "za?ál2ait aultD%a $" a ultu%áli" - v$g"+ "zinten civilizáció" - i&entitá"o

ala(t0á. A !n2v !t %$"ze az im$nti ala#t$tel !vetezm$n2eit%$"zletezi.

I. %$"z7 A t!%t$nelem /ol2amán el+"z!% /o%&ul el+, 8og2 a világ#olitiaeg2"ze%%e "o#ólu"D $" "ocivilizáció0DC a mo&e%nizáció nem azono" an2ugatia"o&á""al, $" "emmil2en $%telem?en "em vezet eg2eteme"civilizáció8oz, illetve a nem n2ugati tá%"a&alma n2ugatia"o&á"á8oz.

II. %$"z7 A civilizáció !z!tti e%+eg2en"Dl2 mó&o"ul7 a N2ugat %elat(v ?e/ol2á"át teintve 8an2atliC az áz"iai civilizáció n!veli gaz&a"ági,atonai $" #olitiai e%e0BetC az i"zlám %o??aná""ze%< &emog%á/iain!vee&$"$ne vag2un tanDi, $" ez &e"ta?ilizáló !vetezm$n2eel

0á% a muzulmán o%"zágo%a $" "zom"z$&ai%a n$zveC a nem n2ugaticivilizáció 8atá%ozotta??an iállna "a0át ultD%á0u $%t$ei mellett.

III. %$"z7 Eg2 D0, a civilizációon ala#uló világ%en& ialaulá"ánao%"zaát $l0B7 a ultu%áli" %oon"ág?an álló o%"zágoeg2Bttm<!&ne eg2má""alC "ie%telene vi"zont azo aze%+/e"z(t$"e, amel2e a tá%"a&almaat eg2i civilizáció?ól a má"i?a(ván0á átvezetniC az o%"zágo "a0át civilizáció0u vezet+ vag2 anna!z#ont0a$nt "zámon ta%tott mag-államai !%$ c"o#o%to"ulna.

I. %$"z7 A N2ugatot "a0át eg2eteme"(t+ t!%ev$"ei min&iná??on/litu"o?a "o&o%0á má" civilizációal, leginá?? az i"zlámmal

$" @(návalC a 8el2i "zinten, a t!%$"vonala ment$n, t!??n2i%e




muzulmán $" nem muzulmán o%"zágo !z!tt i%o??anó 8á?o%D;%ooni c"atlaozá"o8oz; vezetne, a on/litu"o ite%0e&$"$vel/en2egetne, ezzel iváltva a civilizáció" "zem#ont?ól !z#onti

államo e%+/e"z(t$"eit e 8á?o%D meg/$ez$"$%e. . %$"z7 A N2ugat $let?en ma%a&á"ána /elt$tele az, 8og2 azame%iaia mege%+"(t"$ n2ugati i&entitá"uat, a n2ugatia #e&igel/oga&0á, 8og2 civilizáció0u eg2e&i, &e nem eg2eteme"C ez$%t!""ze/ogna, 8og2 azt megD0(t"á $" meg+%izz$ a nem n2ugatitá%"a&alma /el+l $%ez+ i8(vá"oal "zem?en. A civilizáció

világ8á?o%D0ána ele%Bl$"e azon mDli, 8og2 a világ vezet+iel/oga&0á-e a világ#olitia "ocivilizáció" 0elleg$t, $" eg2Btt tu&na-em<!&ni anna /ennta%tá"á?an.

So#ólu"D, "ocivilizáció0D világ A 8i&eg8á?o%D utáni világ?an, a

világt!%t$nelem /ol2amán el+"z!%, a világ#olitia "o#ólu"Dvá és"ocivilizáció0Dvá vált. Az em?e%i"$g t!%t$net$ne /ol2amán acivilizáció !z!tti a#c"olato tDln2omó%$"zt i&+"zao"a volta,

vag2 eg2általán nem l$tezte. @$"+??, a mo&e%n o% ez&et$vel, i. "z.3 !%Bl, a N2ugat nemzetállamai - Nag2-9%itannia, '%anciao%"zág,S#an2olo%"zág, Au"zt%ia, Po%o"zo%"zág, N$meto%"zág, az Eg2e"Blt

llamo $" má"o - a n2ugati civilizáción ?elBl eg2 "o#ólu"Dnemzet!zi %en&"ze%t alotta, $" !lc"!n!"en 8atotta eg2má"%a,

ve%"engte $" 8á?o%Dzta. Ug2anao% az eml(tett államote%0e"ze&te, 8ó&(totta, g2a%mato"(totta i", ellentmon&á"t nemt<%+ ?e/ol2á"uat ite%0e"ztett$ min&en má" civilizáció%a #$$

térkép% A 8i&eg8á?o%D i&+"zaá?an a világ#olitia $t#ólu"Dvá vált,$" a világ 8á%om %$"z%e o"zlott. A z!m$?en gaz&ag $" &emo%atiu"o%"zágo c"o#o%t0a, $lB!n az Eg2e"Blt llamoal, e%+" i&eológiai,#olitiai, gaz&a"ági $" *i&+n$nt1 atonai ve%"en2%e elt a

valamel2e"t "zeg$n2e?? ;Szov0etunióval;, ami t$n2lege"en aommuni"ta o%"zágo Szov0etunió vezette c"o#o%t0át 0elentette. Aon/litu"o z!mmel a $t tá?o%on (vBl, a Ha%ma&i ilág?anza0lotta, amel2ne o%"zágai %en&"ze%int "zeg$n2e volta, #olitiai"ta?ilitá""al nem %en&elezte, ao%i?an válta /Bggetlenn$, $" elnem !telezettne teintett$ maguat #$& térkép%

A n2olcvana" $ve v$g$n a ommuni"ta világ !""zeomlott, $" a8i&eg8á?o%D" nemzet!zi %en&"ze% eg2"ze%i?en a mDlt$ lett. A8i&eg8á?o%D utáni világ?an a n$#e !z!tti leg/onto"a??megBl!n?!ztet+ 0eg2e nem i&eológiaia, m$g c"a nem i"#olitiaia vag2 gaz&a"ágia, 8anem ultu%áli"a. @i i" vag2un> - anemzete $" az o%"zágo e%%e az em?e%e "zámá%a legala#vet+??$%&$"%e ig2eezne mo"t vála"zt a&ni. R" e%%e a $%&$"%e a o%á??ani"me%t 8ag2omán2o" mó&on a&na vála"zt7 ol2an &olgo%a8ivatozva, amel2e a legt!??et 0elenti nei. Az em?e%e az el+&!,a vallá", a n2elv, a t!%t$nelem, az $%t$e, a "zoá"o $" int$zm$n2e/ogalmaival 8atá%ozzá meg maguat. @ultu%áli" c"o#o%toalazono"ulna7 t!%z"eel, etniai, vallá"i !z!""$geel, nemzeteel,$", a legtága?? "zinten, civilizációal. Az em?e%e a #olitiát

4




nemc"a a%%a 8a"znál0á, 8og2 el+moz&(t"á $%&eeiet, 8anem a%%ai", 8og2 meg8atá%ozzá i&entitá"uat. J"a ao% tu&0u, i

vag2un, 8a azt i" tu&0u, i nem vag2un, "+t g2ao%ta c"a ao%,

8a azt i" tu&0u, i ellen vag2un. A világ e"em$n2eine /+"ze%e#l+i tová??%a i" a nemzetállamo.Magata%tá"uat, aá%c"a a mDlt?an, ma i" a 8atalom%a $" agaz&ago&á"%a való t!%ev$" ala(t0a, &e ala(t0á a ultu%áli"#%e/e%enciá, 8a"onló"ágo $" Bl!n?"$ge i". A leg/onto"a??államc"o#o%toat má% nem a 8i&eg8á?o%D 8á%om ?lo0a t!m!%(ti,8anem a világ 8$t vag2 n2olc /+ civilizáció0a #$' térkép% A nemn2ugati tá%"a&alma, Bl!n!"en @elet-z"iá?an, n!veli gaz&a"ágie%e0Bet, " ezáltal nag2o?? atonai $" #olitiai ?e/ol2á"u ala#0ait i"megte%emti. E%e0B $" !n?izalmu n!vee&$"$vel #á%8uzamo"an anem n2ugati tá%"a&alma eg2%e e%+tel0e"e??en 8angoztat0á a magu

ultu%áli" $%t$eit, $" eluta"(t0á azoat, amel2eet o%á??an aN2ugat ;e%+"zaolt; %á0u. ;A 6. "záza& nemzet!zi %en&"ze%e -/ogalmazta meg Hen%2 @i""inge% - ...legalá?? 8at nag28atalmat /oglalma0& magá?an7 az Eg2e"Blt llamoat, Eu%ó#át, @(nát, a#ánt,O%o"zo%"zágot $" való"z(n<leg In&iátC valamint a !ze#e" nag2"ágD $"i"e?? o%"zágo "oa"ágát.; A @i""inge% által eml(tett 8atnag28atalom !t igen Bl!n?!z+ civilizáció8oz ta%tozi, vannatová??á /onto" i"zlám o%"zágo, amel2e "t%at$giai 0elent+"$g</!l&%a0zi 8el2zetB, nag2 n$#e""$gB, $"vag2 ola0$"zletei miattomol2 ?e/ol2á""al ?(%na a világ#olitiai e"em$n2e ala(tá"á%a.E??en az D0 világ?an a 8el2i #olitia az etniumo #olitiá0a, a

világ#olitia #e&ig a civilizáció #olitiá0a. A nag28atalma ve%"eng$"$t a civilizáció Bz&elme vált0a /el.

E??en az D0 világ?an a legm$l2e??, leg/onto"a?? $" legve"z$l2e"e??on/litu"o nem tá%"a&almi o"ztál2o, nem a "zeg$n2e $" gaz&ago

vag2 má", gaz&a"ágilag meg8atá%oz8ató c"o#o%to !z!tt ?ontaozna i, 8anem Bl!n?!z+ ultu%áli" entitá"o8oz ta%tozón$#e !z!tt. Az eg2e" civilizációon ?elBl #e%"ze le8et"$ge"e t!%z"i8á?o%D $" etniai on/litu"o. Ug2anao% a Bl!n?!z+civilizáció8oz ta%tozó államo $" c"o#o%to !z!tti e%+"za magá?an8o%&ozza a t$n2lege" e"zaláció le8et+"$g$t, me%t az a&ott civilizáció

má" államai $" c"o#o%t0ai min& /el"o%aozna a ;%oon o%"zágo;támogatá"á%a.6 A "zomáliai láno v$%e" !""zec"a#á"a nem /en2eget aon/litu" ite%0e&$"$vel. Amio% uan&á?an v$%e" t!%z"i!""zec"a#á"o t!%t$nne, ez ug2an $%ezteti 8atá"át Ugan&á?an,Kai%e-?an $" 9u%un&i?an, &e alig8a te%0e& annál me""ze??. Acivilizáció v$%e" !""zec"a#á"ai vi"zont, #$l&ául 9o"zniá?an, a@auázu"?an, @!z$#-z"iá?an vag2 @a"m(%?an, nag2o?? 8á?o%Dá

Hen%2 A. @i""inge%, )i#lomac2 *NeF o%7 Simon an& Sc8u"te%, 551, ##. 6=-

6.C )i#lomácia *9u&a#e"t7 Panem-McG%aF-Hill-G%a/o, 55, /o%&(totta 9aiRva, @álmán An&%á", &%. Mag2a%ic" Tamá", óz"a G2!%g2, Sza?ó @lá%a1

6 H. ). S. G%eenFa2 i/e0ez$"e, (oston )lo*e+ = )ecem?e% 556

5




te%e?$l2e"e&8etne. A 0ugo"zláv on/litu"o?an O%o"zo%"zág&i#lomáciai támogatá"t n2D0tott a "ze%?ene, SzaD&-A%á?ia,T!%!o%"zág.

I%án $" L(?ia #e&ig #$nzzel $" /eg2ve%eel támogatta a ?o"n2áoat,$" nem i&eológiai vag2 8atalom#olitiai meg/ontolá"?ól, nemgaz&a"ági $%&e?+l, 8anem a ultu%áli" %oon"ág miatt. ;A ultu%áli"on/litu"o "za#o%o&na - /ogalmazott áclav Havel -, $" at!%t$nelem /ol2amán "o8a nem volta ol2an ve"z$l2e"e, mint $##enna#0ain?an.; Ha"onló$## v$lee&i acue" )elo%", ai "ze%int ;a

0!v+ on/litu"ait nem gaz&a"ági vag2 i&eológiai, 8anem ultu%áli"t$n2ez+ /og0á iváltani;=. A legve"z$l2e"e?? ultu%áli" on/litu"o#e&ig azo, amel2e a civilizáció !z!tti t!%$"vonala ment$nalaulna i.

A 8i&eg8á?o%D utáni világ?an a ultD%a eg2"ze%%e mego"ztó $"eg2e"(t+ e%+. Az i&eológiailag elBl!nBl+, ám ultu%áli"an eg2"$ge"n$#e eg2má"%a találna, a8og2an a $t N$meto%"zág eg2e"Blt, $"a8og2an a $t @o%ea $" a Bl!n/$le (naia ez&ene !zele&nieg2má"8oz. Az i&eológiailag vag2 a t!%t$nelmi !%Blm$n2e!vetezt$?en eg2e"(tett, ám civilizáció0u teintet$?en elBl!nBl+tá%"a&alma /el?omlana, amint ez a Szov0etunió, ugo"zlávia $"9o"znia e"et$?en t!%t$nt, vag2 e%+" /e"zBlt"$g alaul itá%"a&almu?an, mint U%a0na, Nig$%ia, Szu&án, In&ia, S%i Lana $""o eg2$? o%"zág e"et$?en. A ultu%áli" a//initá""al %en&elez+o%"zágo eg2Bttm<!&ne gaz&a"ágilag $" #olitiailag. A !z!"

ultD%á0D o%"zágo%a $#Bl+ nemzet!zi "ze%vezete, mint #$l&ául azEu%ó#ai Unió, 0óval "ie%e"e??e azonál, amel2e meg#%ó?álnaát(velni a ultD%á /!l!tt. Neg2ven!t $ven e%e"ztBl a va"/Bgg!n2 volta /+ vála"ztóvonal Eu%ó#á?an. Ez a vonal má%a t!?? "záz m$%/!l&&elelete??%e toló&ott, $" mo"t eg2/el+l a n2ugati e%e"zt$n2"$g n$#ei,má"/el+l a muzulmán $" o%to&o n$#e !z!tt 8Dzó&i.

A /ilozó/iai /eltev$"e, a meg8atá%ozó $%t$e, a tá%"a&almia#c"olato, a "zoá"o $" az $let eg$"z$%+l vallott általáno" n$zeteala#vet+en Bl!n?!zne az eg2e" civilizáció !z!tt. A világ 0elent+"%$"z$n meg/ig2el8et+ vallá"i D00á$le&$" tová?? e%+"(ti a megl$v+ultu%áli" Bl!n?"$geet. A ultD%á változ8atna, $" a #olitiá%a, agaz&a"ág%a g2ao%olt 8atá"u 0ellege i" i&+"zaon$nt mó&o"ul8at.

m ami a Bl!n?!z+ civilizáció #olitiai $" a gaz&a"ági /e0l+&$"e!zti /+ Bl!n?"$geet illeti, azo eg2$%telm<en az elt$%+ ultD%á?ang2!e%ezne. A eletáz"iai gaz&a"ági "ie% /o%%á"a a elet-áz"iaiultD%a, $" ug2anez a /o%%á"a anna, 8og2 a elet-áz"iai tá%"a&almac"a nag2 ne8$z"$ge á%án $#e"e "ta?il &emo%atiu" #olitiai

= áclav Havel, ;T8e NeF Mea"u%e o/ Man;, ,e- .ork Times+ 4 ul2 55, #. A6.C acue" )elo%" ?e"z$&e;Vue"tion" Jonce%ning Eu%o#ean Secu%it2; c(mmel, Inte%national In"titute /o%

St%ategic Stu&ie", 9%u""el", Se#tem?e% 55=, #. 6.




%en&"ze%t l$t%e8ozni. Anna, 8og2 a &emo%ácia nem tu&ottialaulni a muzulmán világ tDln2omó %$"z$?en, az i"zlám ultD%a azel"+&lege" mag2a%ázata. A eleteu%ó#ai #o"ztommuni"ta

tá%"a&alma?an $" a volt Szov0etunió?an ta#a"ztal8ató /e0lem$n2eetezen o%"zágo civilizáció" i&entitá"a ala(t0a. Azo az o%"zágo,amel2e n2ugati e%e"zt$n2 !%!"$ggel %en&elezne, a gaz&a"ági/e0l+&$" $" a &emo%atiu" #olitia Dt0á%a l$#teC a gaz&a"ági $" a#olitiai /e0l+&$" ilátá"ai az o%to&o o%"zágo?an ?izon2talano, amuzulmán !ztá%"a"ágo?an #e&ig igenc"a omo%a.

A 0elen $" a !zel0!v+ lege%+"e?? civilizáció0a a N2ugat, ám e%e0e at!??i civilizáció$8oz vi"zon2(tva /og2atozi.

Mi!z?en a N2ugat ig2e"zi min&0o??an 8ang"Dl2ozni "a0át$%t$eit, $" e%+tel0e"e??en v$&elmezni $%&eeit, a nem n2ugati

tá%"a&alma vála"ztá"%a $n2"ze%Blne. N$mel2e utánozni#%ó?ál0á a N2ugatot, illetve c"atlaozni vag2 ;o&ac"a#ó&ni; 8ozzá.Má", on/uciánu" vag2 i"zlám o%"zágo meg("$%li n!velnigaz&a"ági vag2 atonai e%e0Bet, 8og2 ellenáll0ana a N2ugatna, $";ieg2en"Dl2ozzá; anna ?e/ol2á"át. A 8i&eg8á?o%D utáni #olitia /+tengel2e il2 mó&on a n2ugati e%+ $" ultD%a, illetve a nem n2ugaticivilizáció e%e0$ne $" ultD%á0ána !lc"!n!" eg2má"%a 8atá"a.

W""zegezve7 a 8i&eg8á?o%D utáni világ 8$t vag2 n2olc /+ civilizáció világa. Az államo $%&eeit, ellent$teit $" tá%"ulá"ait ultu%áli"8a"onló"ágo $" Bl!n?!z+"$ge ala(t0á. A világ leg0elent+"e??o%"zágaina t!??"$ge Bl!n?!z+ civilizáció8oz ta%tozi. Azo a 8el2i

on/litu"o, amel2e%+l leginá?? való"z(n<"(t8et+, 8og2 8á?o%Dáte%e?$l2e"e&ne, Bl!n?!z+ civilizáció c"o#o%t0ai vag2 o%"zágai!z!tti on/litu"o. A #olitiai $" a gaz&a"ági /e0l+&$" meg8atá%ozómintái civilizáción$nt elt$%+e. A világ#olitia na#i%en&en l$v+$%&$"ei a civilizáció !z!tti Bl!n?"$ge%e vezet8et+ vi""za. A

világ?an ol2 8o""zD i&e0e meg8atá%ozó "ze%e#et 0át"zó N2ugat8atalma /og2atozi, a nem n2ugati civilizáció$ n+. A világ#olitia"o#ólu"Dvá $" "ocivilizáció0Dvá vált.

Má" világo>Térképek és paradigmák A 8i&eg8á?o%D utáni világ #olitiá0ánata?ló0a, mel2et ultu%áli" t$n2ez+ ala(tana, $" a Bl!n?!z+civilizáció államaina $" c"o#o%t0aina !lc"!n!" eg2má"%a 8atá"a

0ellemez, v$gtelenBl leeg2"ze%<"(tett.

So min&ent mell+z, elto%z(t, illetve el8omál2o"(t. m 8a omol2anaa%un gon&olo&ni a világ &olgai%ól, $" 8at$on2an aa%unc"elee&ni e világ?an, ell valami/$le eg2"ze%<"(tett t$%$# a

való"ág%ól, valami/$le elm$let, elgon&olá", mo&ell, #a%a&igma.Elm$leti on"t%ució n$lBl, Xilliam ame"t i&$zve, e világ #u"ztán;vi%uló, lá%má" z<%zava%;. Az elm$leti $" a tu&omán2o" 8ala&á"na az




a l$n2ege - amint T8oma" @u8n meg/ogalmazta A tudomán/os forradalmak szerkezete c(m< la""ziu" muná0á?an -, 8og2 azt a#a%a&igmát, amel2 eg2%e ev$"?$ $#e" megmag2a%ázni D0 vag2

D0onnan /eli"me%t t$n2eet, 8el2ette"(t0B eg2 má"ial, amel2iel$g(t+?? mó&on a& "zámot %ólu. ;Anna, 8og2 eg2 elm$letet#a%a&igma$nt el/oga&0ana - (%ta @u8n -, az a /elt$tele, 8og2

0o??na lát""z$ ve%"en2tá%"ainál, &e nem "zB"$ge"megmag2a%áznia - $" való?an, "o8a nem i" mag2a%áz meg - min&en,

vele "zem?e"(t8et+ t$n2t.; ;Ha az em?e% i"me%etlen te%e#en (váneligazo&ni - 0eg2ezte meg ?!lc"en o8n LeFi" Ga&&i" i" -, általá?an

valami/$le t$%$#%e van "zB"$ge. A a%tog%á/ia, mint maga amegi"me%$" i", "zB"$g"ze%< leeg2"ze%<"(t$", amel2 le8et+v$ te"zi"zámun%a, 8og2 lá""u, 8ol vag2un $" me%%e 8ala&8atun.; A8i&eg8á?o%D" nag28atalmi ve%"eng$" mo&ell0e, mel2et el"+$nt

Ha%%2 T%uman /ogalmazott meg, ;eg2/a0ta geo#olitiai a%tog%á/iaig2ao%lat - mutat %á o8n LeFi" Ga&&i" -, amel2 a nemzet!zi te%e#et!z$%t8et+ /ogalmaal á?%ázolta, el+$"z(tve az utat a /elta%tóztatá"8ama%o"an el!vetez+ ?on2olult "t%at$giá0á8oz.; A világn$zete $"az o"ági elm$lete n$lBl!z8etetlen alauzo a nemzet!zi #olitia"zámá%a.3

A nemzet!zi a#c"olato tanulmán2ozói $" "ze%e#l+i neg2ven $vene%e"ztBl a világ#olitia 8i&eg8á?o%D" #a%a&igmá0ána %o##antleeg2"ze%<"(tett, ám %o##ant 8a"zno" /ogalmai "ze%int gon&olo&ta$" c"elee&te. Ez a #a%a&igma nem "zolgáltat8atott mag2a%ázatotmin&en%e, ami a világ#olitiá?an za0lott. @u8n i/e0ez$"$vel $lve"zámtalan %en&ellene""$g volt ta#a"ztal8ató, $" a #a%a&igma atu&ó"o $" a #olitiu"o el+l i&+n$nt eltaa%t /onto" /e0lem$n2eet,#$l&ául a (nai-"zov0et eltávolo&á"t. A világ#olitia eg2"ze%<mo&ell0e$nt azon?an ezzel eg2Btt i" t!?? /onto" 0elen"$g%e a&ottmag2a%ázatot ?á%mel2 %iváli"ánál, elenge&8etetlen iin&uló#ont volta nemzet!zi Bg2e $%telmez$"$?en, c"anem eg2eteme"enel/oga&ottá vált, $" $t nemze&$en át /o%málta a világ#olitiá%ól valógon&olo&á"t.

A leeg2"ze%<"(tett #a%a&igmá vag2 t$%$#e n$lBl!z8etetlene azem?e%i gon&olo&á" $" c"elev$" "zámá%a.

Eg2i le8et+"$gBn az, 8og2 eg2$%telm< elm$leteet vag2 mo&elleetalotun, $" ezeet tu&ato"an alalmazzu magata%tá"un

T8oma" S. @u8n, The 0tructure of 0cientific Revolutions *J8icago7 Unive%"it2

o/ J8icago P%e"", 561 ##. -4.C A tudomán/os forradalmak szerkezete*9u&a#e"t7 Gon&olat, 54, /o%&(totta 9(%ó )ániel1, #. =4.

3 o8n LeFi" Ga&&i", ;ToFa%& t8e Po"t-Jol& Xa% Xo%l&.; 1oreign Affairs+ *S#%ing 551, #. .C u&it8 Gol&"tein $" o?e%t O. @eo8ane, ;I&ea" an&'o%eign Poiic27 An Anal2tical '%ameFo%;, in Gol&"tein an& @eo8ane, e&.,

2deas and 1oreign 3oiic/4 (eliefs+ 2nstitutions+ and 3olitical Change *It8aca7Jo%nell Unive%"it2 P%e"", 55=1, ##. 4-.

6




i%án2(tá"á%a. Má"i le8et+"$g$nt taga&0u az e//$le alauzo"zB"$ge""$g$t, $" /elt$telezzB, 8og2 izá%ólag on%$t, ;o?0et(v;t$n2e ala#0án 0á%un el c"elee&etein?en, min&en eg2e" e"etet Dg2

ezelve, 8og2 ;mell+zzB a mell$e" "zem#ontoat;. Ez utó??ie"et?en azon?an megt$ve"zt0B magunat. Gon&olatain m$l2$nug2ani" %e0tett /eltev$"e, el/ogult"ágo $" el+(t$lete ?D0na meg,amel2e meg8atá%ozzá látá"mó&unat, azt, 8og2 a való"ág mel2t$n2eit ve""zB /ig2elem?e, 8og2an (t$l0B meg 0elent+"$gBet $"min+"$gBet. SzB"$gBn van e#licit vag2 im#licit mo&elle%e, 8og2$#e"e leg2Bn7

. /eli"me%ni a való"ág %en&"ze%eit $" általáno" t!%v$n2"ze%<"$geitC

6. meg$%teni az o-oozati a#c"olatoat a 0elen"$ge !z!ttC

=. meg$%ezni $" - n$mi "ze%enc"$vel - meg0ó"olni a 0!v+ /e0lem$n2eit7

. megBl!n?!ztetni a /onto"at a l$n2egtelent+lC $"

3. megálla#(tani, mil2en utat ell !vetnBn, 8og2 el$%0B c$l0ainat.

Min&en mo&ell vag2 t$%$# a?"zt%ació, $" eg2e" c$lo%a 0o??an, má"c$lo%a #e&ig ev$"?$ alalmaz8ató. Az autó" t$%$# megmutat0aneBn, 8og2an 0ut8atun el A-?ól 9-?e, &e nem igazán 8a"zno", 8a%e#Bl+g$#et vezetBn, amio% i" ol2an t$%$#%e van "zB"$gBn,amel2 /eltBnteti a %e#Bl+te%eet, az a&óto%n2oat, a l$gi Dtvonalaat$" a &om?o%zati vi"zon2oat. T$%$# n$lBl elt$ve&Bn. Min$l%$"zlete"e?? a t$%$#, annál tel0e"e??en tB%!zi a való"ágot. m eg2

tDlzottan %$"zlete" t$%$# nem tDl "o c$l%a 8a"zno"(t8ató. Ha azautó"zt%á&án el "ze%etn$n 0utni eg2i vá%o"?ól a má"i?a, /!l!"lege","+t i/e0ezetten zava%ó le8et eg2 ol2an t$%$#, amel2 az autó"!zlee&$"8ez nem a#c"oló&ó in/o%máció t!meg$t i" ta%talmazza,#$l&ául a /+Dtvonala elve"zne az alac"on2a?? %en&< uta ?on2olultt!meleg$?en. Az i" igaz #e%"ze, 8og2 8a t$%$#Bn!n c"a eg2etlená%va autó"zt%á&a lát8ató, ao% tDlontDl le"z<(ti a való"ágot, " ezzelmegne8ez(ti, 8og2 má" Dtvonalaat talál0un, 8a a "zt%á&át $##enel%ee"zti eg2 "Dl2o" ?ale"et. !vi&en, ol2an t$%$#%e van"zB"$gBn, amel2 0ól á?%ázol0a a való"ágot, " ug2anao% le i"eg2"ze%<"(ti azt ol2an /o%má?an, amel2 leginá?? "zolgál0a c$l0ainat.

Amio% a 8i&eg8á?o%D v$get $%t, Bl!n/$le világ#olitiai t$%$#e vag2 #a%a&igmá "zBl$ne.

5g/etlen világ4 eufória és harmónia Az eg2i "z$le" !%?eni"me%tetett #a%a&igma azon a /eltev$"en ala#ult, 8og2 a 8i&eg8á?o%D

v$gezt$vel a 0elent+" on/litu"o le8et+"$ge i" meg"z<nt a világ#olitiá?an, $" meg"zBletett eg2 %elat(ve 8a%moniu" világ. Emo&ell leg%$"zlete"e?? meg/ogalmazá"át '%anci" 'uu2ama a&ta ;at!%t$nelem v$g$%+l; iala(tott t$zi"$?en. ;Y...Z eg2"ze%<en a

'%anci" 'uu2ama, ;T8e En& o/ Hi"to%2;, The ,ational 2nterest+ *Summe%

5451, ##. , 4.C ;A t!%t$nelem v$ge>;, 6alóság+ 55=, @ono I"tván/o%&(tá"a.

=

http://hu.wikipedia.org/wiki/Explicit_(egy%C3%A9rtelm%C5%B1s%C3%ADt%C5%91_lap)

http://www.kislexikon.hu/implicit.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Francis_Fukuyama

http://hu.wikipedia.org/wiki/Explicit_(egy%C3%A9rtelm%C5%B1s%C3%ADt%C5%91_lap)

http://www.kislexikon.hu/implicit.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Francis_Fukuyama




t!%t$nelem v$g$ne Yvag2un tanDiZ - (%ta 'uu2ama -7 te8át azem?e%i"$g i&eológiai /e0l+&$"e ?e/e0ez+&$"$ne, anna, 8og2 v$g"+o%mán2zati /o%ma$nt "o% e%Bl a n2ugati li?e%áli" &emo%ácia

általáno" ?evezet$"$%e.; Igaz, tette 8ozzá, el+/o%&ul8atnaon/litu"o a Ha%ma&i ilág eg2e" #ont0ain, &e a glo?áli"on/litu"na v$ge, $" nem c"a Eu%ó#á?an. ;Ponto"an a nemeu%ó#ai világ;, el"+"o%?an @ina $" a Szov0etunió az, a8ol a nag2

változá"o t!%t$nte. Az e"zm$ 8á?o%D0a v$get $%t. Aa&na ug2an8(vei a ma%izmu"-leninizmu"na ;ol2an 8el2een, mint Managua,P8en0an $" a Ma""ac8u"ett" állam?eli Jam?%i≥, &e eg$"z$?en v$veg2+ze&elme"e&ett a li?e%áli" &emo%ácia. A 0!v+t nem az e"zm$$%t

v(vott nag2, lele"(t+ Bz&elme /og0á 0ellemezni, 8anem/!l&8!z%aga&t gaz&a"ági $" m<"zai #%o?l$má megol&á"a. R", vontale 'uu2ama a megle8et+"en "zomo%D !veteztet$"t, ez az eg$"z

?izon2 el$gg$ unalma" le"z.[Nag2on "oan "zám(totta e%%e a 8a%móniá%a. A #olitiai $" a"zellemi vezet+ 8a"onló n$zeteet /ogalmazta meg.

A ?e%lini /al leomlott, a ommuni"ta %en&"ze%ene ?e/ellegzett, azen"z, mon&tá, az a&&iginál 0elent+"e?? "ze%e#et /og ?et!lteni, ao%á??i 8i&eg8á?o%D" ellen/ele ;#a%tne%$nt; /ognaeg2Bttm<!&ni, $" ;eg2 nag2 Bzlet; "ze%e#l+i le"zne, a /+ na#i%en&i#ont #e&ig a ?$e/ennta%tá" $" a ?$ete%emt$" le"z. A világ vezet+o%"zágána eln!e ?e0elentette, 8og2 meg"zBletett az ;D0 világ%en&;C a

világ eg2i vezet+ eg2etem$ne eln!e megtaga&ta eg2

?izton"ág#olitiával /oglalozó #%o/e""zo% inevez$"$t, mon&ván,8og2 ninc" %á "zB"$g t!??$. ;Hallelu0aQ Nem tan(tun $" nemtanulun t!??$ a 8á?o%D%ól, me%t ninc" t!??$ 8á?o%D.;

A 8i&eg8á?o%D ?e/e0ez$"$ne #illanatá?an az eu/ó%iu" 8angulat a8a%mónia $%zet$t eltette, &e 8ama%o"an i&e%Blt %ola, 8og2 nemeg2$? illDziónál. A ilencvene" $ve ele0$n a világ megváltozott, &enem lett /elt$tlenBl ?$$"e??.

A változá" ele%Bl8etetlen volt, a 8ala&á" azon?an nem. A 6. "záza&!""ze" 0elent+" on/litu"ána v$g$n a 8a%mónia 8a"onlóanti"zavi%ág-$let< illDziói vi%ulta. Az el"+ világ8á?o%D ol2an

0el"zavaal zá%ult, 8og2 ez a 8á?o%D volt az utol"ó, ;!%!%e v$get vetett a 8á?o%Dna;. " a világot v$g$%v$n2e"en a &emo%ácia Dt0á%ate%elte. A má"o&i világ8á?o%D, '%anlin oo"evelt "zavaival,;meg"zBnteti az eg2ol&alD c"elev$" %en&"ze%$t, a izá%ólago""z!vet"$geet, a 8atalmi eg2en"Dl2oat $" az !""ze" ol2an/$lmegol&á"t, mell2el $v"záza&oon e%e"ztBl #%ó?álozta -8a"ztalan;. Min&ezt /elvált0a ma0& ;a ?$e"ze%et+ nemzete;;eg2eteme" "ze%vezete; $" ;eg2 állan&ó ?$e%en&"ze%; iala(tá"ánaez&ete. E88ez $#e"t az el"+ világ8á?o%D ite%melte a

;A&&%e"" to t8e Jong%e"" e#o%ting on t8e alta Jon-/e%ence;, Ma%c8 53, inSámuel I. o"enman, e&.. 3u*lic 3apers and Addresses of 1ranklin 7




ommunizmu"t, a /a"izmu"t, $" vi""za/o%&(totta a &emo%ácia$v"záza&o" t%en&0$t. A má"o&i világ8á?o%D való&i glo?áli"8i&eg8á?o%Dt "zBlt. A 8a%mónia illDzió0át a 8i&eg8á?o%Di v$g$n

eg28ama% "ze%te/o"zlatta az etniai on/litu"o meg"o"zo%ozó&á"a$" az ;etniai ti"ztogatá";, a t!%v$n2e" %en& /el?omlá"a, az államo!z!tti "z!vet"$ge $" on/litu"o D0 /a0táina ialaulá"a, aneoommuni"ta $" neo/a"i"zta mozgalma D00á$le&$"e, a vallá"i/un&amentalizmu" mege%+"!&$"e, O%o"zo%"zág n2ugati #olitiá0ánale8<l$"e *a ;mo"ol2&i#lomácia; $" az ;igen#olitia; v$ge1, az ENSK e"az Eg2e"Blt llamo te8etetlen"$ge *8a"ztalan ig2eezte meg/$eznia v$%e" 8el2i on/litu"oat1 $" a mege%+"!&+ @(na min& nag2o??maga?izto""ága. A ?e%lini /al leomlá"át !vet+ !t $v?en a ;n$#i%tá";"zó 0óval g2a%a??an 8angzott el. mint a 8i&eg8á?o%D !t $ve/ol2amán ?á%mio%. Az eg2etlen 8a%moniu" világ #a%a&igmá0á%ól

?e?izon2o"o&ott, 8og2 v$gtelenBl me""ze 0á% a való"ágtól, "8a"znave8etetlen a 8i&eg8á?o%D utáni világ alauza$nt.

8ét világ4 mi és 9k M(g az a vá%aozá", 8og2 ialaul eg2 eg2"$ge",8a%moniu" világ, min&ig a 0elent+" on/litu"o lezá%tával e%+"!&imeg, a ;$t világ; /ogalmai?an való gon&olo&á" v$gig8Dzó&i at!%t$nelem eg$"z /ol2amán. A ;mi; $" ;+;, a magun $" a má"i, a micivilizáción $" az + ?a%?á%"águ 0elleg< tagolá" min&ig i" vonzotta an$#eet. A tu&ó" elemz$"e?en vi""za-vi""zat$%ne az ol2an

világmag2a%ázato, mel2e a @elet $" a N2ugat, az R"za $" a )$l, a!z#ont $" a #e%i/$%ia /ogalmaival o#e%álna. A muzulmáno a

világot 8ag2omán2o"an dár al:iszlám-%a $" dár al:har*-%a, a ?$e ?i%o&almá%a $" a 8á?o%D ?i%o&almá%a o"zt0á. Ezt a /elo"ztá"ttB%!zt$, $" ?izon2o" $%telem?en /o%&(tottá vi""zá0á%a a8i&eg8á?o%D v$g$n az ame%iai tu&ó"o, ai a világot ;a ?$e;,illetve a ;n2ugtalan"ág zónái%a; o"ztottá. Az el+??i?e ta%tozott aN2ugat $" a#án a világ n$#e""$g$ne minteg2 3-ával, az utó??i?a#e&ig min&eni má".4

Attól /Bgg+en, 8og2 a %$"zeet 8og2an &e/iniál0u, az e$nt tagolt világ%ól alotott $# ?izon2o" m$%t$ig meg/elel8et a való"ágna. Alegg2ao%i?? /elo"ztá" - Bl!n/$le elnevez$"eel - a gaz&ag *mo&e%n,/e0lett1 o%"zágo $" a "zeg$n2 *t%a&icionáli", /e0letlen vag2 /e0l+&+1

o%"zágo megBl!n?!ztet$"e. Enne a gaz&a"ági /elo"ztá"na

Roosevelt *NeF o%7 u""ell an& u""ell, 551, \III, #. 34.

4 Lá"& Ma Singe% an& Aa%on Xil&av"2, The Real World Order4 ;ones o<=3eace+ ;ones ofTurmoil *J8at8am, N7 J8at8am Hou"e, 55=1C ó?e%t O. @eo8ane $"

o"e#8 S. N2e, ;Int%o&uction7 T8e En& o/ t8e Jol& Xa% in Eu%o#e;, in @eo8ane,N2e $" Stanle2 Ho//mann, e&., After the Cold War4 2nternational 2nstitutionsand 0tate 0trategies in 5urope+ $>?>:$>>$ *Jam?%i&ge7 Ha%va%& Unive%"it2P%e"", 55=1, #. .C ame" M. Gol&geie% $" Mic8ael Mc'aul, ;A Tale o/ TFo

Xo%l&"7 Jo%e an& Pe%i#8e%2 in t8e Po"t-Jol& Xa% E%a;, 2nternationalOrganization+ *S#%ing 5561, ##. -5.

3




t!%t$nelmileg meg/elel a N2ugat $" a @elet !z!tti ultu%áli"&i"tinció - ez e"et?en nem ann2i%a a gaz&a"ági 0ól$t Bl!n?!z+"zint0$t 8ang"Dl2ozzá, mint iná?? a meg8atá%ozó /ilozó/ia, az

$%t$e $" az $letmó& Bl!n?"$geit.5 Az eml(tett világ$#e min&eg2ie ta%talmazza a való"ág elemeit,ám o%látai i" vanna. A gaz&ag, mo&e%n o%"zágona vanna ol2an!z!" voná"ai, amel2e megBl!n?!zteti +et a "zeg$n2,8ag2omán2+%z+ o%"zágotól, mel2 utó??iana "zint$n vanna !z!"

voná"ai. A gaz&ag"ág elt$%+ "zint0e on/litu"o8oz vezet8et atá%"a&alma !z!tt, &e a ta#a"ztalato a%%a mutatna, 8og2el"+"o%?an ao%, amio% a gaz&ag $" e%+"e?? tá%"a&almameg#%ó?ál0á meg8ó&(tani $" g2a%mati "o%?a $n2"ze%(teni a"zeg$n2, t%a&icionáli" tá%"a&almaat. A N2ugat ezt tette n$g2"záz$ven e%e"ztBl, m(gnem a g2a%mato eg2ie-má"ia /elláza&t, $"

/el"za?a&(tó 8á?o%Dt in&(tott a g2a%mato"(tó 8atalma ellen,mel2ene aztán elment a e&vB a ?i%o&alma"&itól.

Má%a lezá%ult a &eolonizáció /ol2amata, $" a g2a%mati /Bggetlen"$gi8á?o%Dat /elváltottá a /Bggetlenn$ vált n$#e !z!tti on/litu"o.

ltaláno"a?? "zinten ev$""$ való"z(n<, 8og2 a gaz&ag $" a "zeg$n2o%"zágo !z!tt /eg2ve%e" on/litu" alaul i, me%t, n$8án2Bl!nlege" e"ett+l elteintve, a "zeg$n2 o%"zágo nem %en&elezneol2an #olitiai eg2"$ggel, gaz&a"ági e%+vel $" atonai #otenciállal,8og2 "zem?e"záll8atnána a gaz&ag o%"zágoal. A gaz&a"ági /e0l+&$"

z"iá?an $" Latin-Ame%iá?an i" eltBnteti a te8et+"e $" a

ninc"telene eg2"ze%< &ic8otómiá0át. A gaz&ag o%"zágo/ol2tat8atna eg2má""al e%e"e&elmi 8á?o%DatC a "zeg$n2 o%"zágomegv(v8at0á eg2má""al t$n2lege" 8á?o%DiatC &e eg2 nemzet!zi,o"ztál2ta%talmD 8á?o%D a "zeg$n2 )$l $" a te8et+" N2ugat !z!ttc"anem ol2an me""ze áll a való"ágtól, mint eg2 8a%moniu" $"

?ol&og világna a $#e.

A világ ultu%áli" ala#on t!%t$n+ ett$o"ztá"a m$g az el+??in$l i"ev$"?$ 8a"znál8ató elgon&olá". 9izon2o" "zinten a N2ugat$t"$g(vBl eg2"$ge"ne teint8et+, ám mi !z!" van a nem n2ugatio%"zágo?an azon (vBl, 8og2 nem n2ugatia> A 0a#án, a (nai, a

8in&u, a muzulmán $" az a/%iai civilizáció min&-min& ala#vet+enBl!n?!zi eg2má"tól a vallá", a tá%"a&almi "ze%ezet, azint$zm$n2e $" a meg8atá%ozó $%t$e teintet$?en.

Min&anna az eg2"$ge, amit nem n2ugatina nevez8etBn, $"általá?an a @elet-N2ugat &ic8otómia nem eg2$? a N2ugat te%emtettem(to"znál. E /elt$telez$"ne ug2anaz a /og2at$o""ága, mint azo%ientalizmu"na , mel2et E&Fa%& Sai& 0oggal ?(%ált, mon&ván, 8og2elm$l2(ti ;a Bl!n?"$get az i"me%+" *Eu%ó#a, a N2ugat, a ]mi^1 $" azi"me%etlen *a @elet, az ]+^1 !z!tt;, $" /elt$telezi, 8og2 az el+??i

5 Lá"& '. S. J. No%t8%o#, The @eeting of5ast and West4 An 2nuir/ ConcerningWorld Bnderstanding *NeF o%7 Macmillan, 51.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Orientalizmus

http://hu.wikipedia.org/wiki/Orientalizmus




l$n2eg$?+l /aa&óan /el"+??%en&< az utó??i8oz $#e"t. A8i&eg8á?o%D i&e0$n a világ 0ó%$"zt eg2 i&eológiai "#et%um ment$n#ola%izáló&ott. Azon?an nem l$tezi eg2etlen ultu%áli" "#et%um. A

;@elet; $" ;N2ugat; ultu%áli" #ola%izáció0a i" c"u#ánc"a a??ól azeg2eteme", ám ?alga "zoá"?ól /aa&, 8og2 az eu%ó#ai civilizációtn2ugati civilizációna nevezzB. ;@elet $" N2ugat; 8el2ett8el2$nvaló?? ;N2ugat $" a t!??ie;-%+l ?e"z$lni, ami legalá??i" a%%aenge& !veteztetni, 8og2 "o nem n2ugati t(#u"D tá%"a&alom l$tezi.

A világ tDl"ágo"an !""zetett a88oz, "em8og2 a %óla alotott $#et -mel2 ao% 0ó, 8a min$l t!?? c$lna /elel meg - gaz&a"ágilagle"z<(t8etn$n R"za%a $" )$l%e, illetve ultu%áli" "zem#ont?ól@elet%e $" N2ugat%a.

8örl*ell $?D állam A 8i&eg8á?o%D utáni világ%ól alotott8a%ma&i t$%$# a nemzet!zi a#c"olato %en&"ze%int ;%eali"tána;

nevezett teó%iá0á?ól e%e&eztet8et+. E "ze%int az államo az el"+&lege","+t az eg2etlen /onto" "ze%e#l+ a világ#olitia "z(nte%$n, " mivel azállamo a#c"olata leginá?? ana%c8ia$nt (%8ató le, /ennma%a&á"u$" ?izton"águ $%&e$?en "zaa&atlanul a%%a t!%ee&ne, 8og2/oozzá e%e0Bet. Ha az eg2i állam lát0a, 8og2 a má"i n!veli e%e0$t,$" ezzel #otenciáli" ve"z$l2/o%%á""á váli, Dg2 ?izton"ága $%&e$?enez "zint$n e%+t ig2e"zi g2<0teni, $"vag2 "z!vetezi má"államoal. A 8i&eg8á?o%D utáni világ minteg2 4 államánamagata%tá"a $" $%&eei el+%e 0elez8et+ e /eltev$"e ala#0án .

A világ%ól alotott ;%eali"ta; $# igen 8a"zno" iin&uló#ont a

nemzet!zi e"em$n2e elemz$"eo%, mint8og2 0ó%$"ztmegmag2a%ázza az államo magata%tá"át. Az államo a 0elen $" a 0!v+ világ#olitiai e"em$n2eine meg8atá%ozó entitá"ai. Ha&"e%egeetta%tana /enn, &i#lomáciai tev$en2"$get /ol2tatna, "ze%z+&$"e%+ltá%g2alna, 8á?o%Dzna, nemzet!zi "ze%vezeteet ellen+%izne,

?e/ol2á"ol0á $" 0elent+" m$%t$?en ala(t0á az i#a%i $" e%e"e&elmitev$en2"$get. A o%mán2o min&enn$l el+??%e valóna ta%t0áállamu Bl"+ ?izton"ágána /ennta%tá"át *?á% g2a%an el"+??"$get$lvezne a ?el"+ ?izton"ág ga%anciái1. Eg$"z$?en v$ve ez azállamoon ala#uló #a%a&igma való"ág8<?? $##el $" Dtmutatá""al"zolgál0a a világ#olitia meg$%t$"$t, mint az eg2etlen világot vag2 a

$t világot t$telez+ !""ze" t!??i.Ug2anao% #e%"ze omol2 o%látai i" vanna.

'elt$telezi ug2ani", 8og2 min&en állam azono" mó&on $%t$eli$%&eeit, $" azono" mó&on c"ele"zi. Az az eg2"ze%< /eltev$", 8og2c"ai" az e%+ "zám(t, le8et iin&uló#ont az államo magata%tá"ána

E&Fa%& X. Sai&, Orientalism *NeF o%7 Pant8eon 9oo", 541, ##. =-.

Lá"& @ennet8 N. Xaltz, ;T8e Eme%ging St%uctu%e o/ Inte%national Politic";, 2nternational 0ecurit/+ 4 *'ali 55=1, ##. -5.C o8n . Mea%"8eime%, ;9ac

to t8e 'utu%e7 In"ta?ilit2 in Eu%o#e a/te% t8e Jol& Xa%;, 2nternational 0ecurit/+3 *Summe% 551, ##. 3-3.




meg$%t$"$8ez, &e nem 0utun vele me""zi%e. Az államo az e%+/ogalmával &e/iniál0á $%&eeiet, &e ezen(vBl "o eg2$? /ogalom i""eg(ti e &e/in(cióat. Az államo te%m$"zete"en g2a%an t!%ee&ne

az e%+eg2en"Dl2 megte%emt$"$%e, &e 8a ez volna a leg/+?? "zem#ont,ao% #$l&ául az 5-e" $ve v$g$n a n2ugat-eu%ó#ai o%"zágo"z!vetezte volna a Szov0etunióval az Eg2e"Blt llamo ellen. Azállamo el"+&lege"en az $%z$elt /en2eget$"e%e %eagálna, $" an2ugat-eu%ó#ai o%"zágo ao% @elet /el+l $%z$elte #olitiai,i&eológiai $" atonai /en2eget$"t. R%&eeiet ol2 mó&on $%t$elt$,a8og2an azt "e8og2 "em 0elez8ette volna el+%e a la""ziu" %eali"tateó%ia. Az $%t$e, a ultD%a $" az int$zm$n2e te8át ala#vet+en

?e/ol2á"ol0á azt, a8og2an az államo meg8atá%ozzá $%&eeiet.Ezeet nemc"a ?el"+, 8oni $%t$ei $" int$zm$n2ei ala(t0á,8anem nemzet!zi no%má $" int$zm$n2e i". áa&á"ul a

?izton"águ%a való t!%ev$"en (vBl $" azon tDl az államo Bl!n?!z+t(#u"ai Bl!n/$le$##en 8atá%ozzá meg $%&eeiet. A 8a"onlóultD%ával $" int$zm$n2eel %en&elez+ o%"zágonál a !z!"$%&ee /ogna el+t$%?e e%Blni. A &emo%atiu" államo !z!"

voná"oal %en&elezne, ez$%t nem 8a%colna eg2má" ellen.@ana&ána #$l&ául ninc" "zB"$ge "z!vet"$ge"e%e a88oz, 8og2megaa&ál2ozza az Eg2e"Blt llamo invázió0át.

A t!%t$nelem az állam%a vonatozó #a%a&igma /eltev$"eit l$n2eg$?enigazol0a. Ug2anao% nem "oat $%Bn e /eltev$"eel, 8a azt aa%0umegmag2a%ázni, mi?en Bl!n?!zi a 8i&eg8á?o%D utáni világ#olitiaa 8i&eg8á?o%D alatti $" az azt megel+z+ világ#olitiától. Pe&igtaga&8atatlan, 8og2 vanna Bl!n?"$ge, $" az államo min&ent!%t$nelmi o%"za?an má" $" má" mó&on t!%ee&ne $%v$n2e"(teni$%&eeiet. A 8i&eg8á?o%D utáni világ?an az államo eg2%e iná?? acivilizáció e%etei !z!tt #%ó?ál0á meg8atá%ozni $%&eeiet. Ha"onló

vag2 velB azono" ultD%á0D államoal m<!&ne eg2Btt, e"etleg"z!vetezne, $" g2a%a??an e%Blne on/litu"?a má" ultD%á0Do%"zágoal. Az államo általá?an eg2 má"i állam "zán&$ai%a8ivatozva &e/iniál0á a ve"z$l2eet, $" ezeet a "zán&$oat,

valamint azo $%t$el$"$t e%+"en ?e/ol2á"ol0á ultu%áli"meg/ontolá"o. Az állam#olgá%o $" az állam/$%/ia ev$"?$ ta%t0á

való"z(n<ne, 8og2 ve"z$l2 /en2egetn$ +et ol2an n$#e %$"z$%+l,amel2eet, $%z$"B "ze%int, meg$%tene, " ai?en - teintettel a!z!" n2elv%e, vallá"%a, $%t$e%e, int$zm$n2e%e $" ultD%á%a -meg?(z8atna. óval való"z(n<?? ug2anao%, 8og2 ve"z$l2e"neta%tana ol2an államoat, amel2ene má" a ultD%á0u - e ultD%átn2ilvánvalóan nem $%ti, te8át Dg2 $%zi, nem ?(z8atna meg ?enne.Mo"t, 8og2 a ma%i"ta-lenini"ta Szov0etunió nem 0elent má% ve"z$l2ta "za?a& világ "zámá%a, illetve az Eg2e"Blt llamo "em 0elent

ve"z$l2t a ommuni"ta világ "zámá%a, min&$t világ o%"zágai eg2%einá?? Dg2 lát0á, 8og2 a ve"z$l2/o%%á"oat az !v$t+l elt$%+ ultD%á0Do%"zágo?an ell e%e"niB.

Mi!z?en a világ#olitiai e"em$n2e el"+&lege" "ze%e#l+i az államo

4




ma%a&na, "zuve%enitá"u, /unciói $" e%e0B %en&%e /og2atozi. Anemzet!zi int$zm$n2e /el0ogo"(tva $%zi maguat annameg(t$l$"$%e $" o%látozá"á%a, 8og2 az eg2e" államo mit te8etne

"a0át te%BletB!n, $" mit nem. 9izon2o" e"ete?en, leginá??Eu%ó#á?an, nemzet!zi int$zm$n2e vette át /onto" /ela&atoat,amel2eet o%á??an az államo látta el, $" e%+" nemzet!zi 8ivatali%en&"ze%eet $#(tette i, amel2e m<!&$"e !zvetlenBl $%inti azeg2e" állam#olgá%t. Glo?áli" "zinten meg/ig2el8et+ az a ten&encia i".8og2 a o%mán2o 8atalma c"!en, m(g a i"e?? állami eg2"$ge$, a%egionáli", !%zeti $" 8el2i #olitiai int$zm$n2e$ e%+"!&i. Soállam?an, !ztB a /e0lett világ államai?an, %egionáli" mozgalmaalaulna, mel2e 0elent+" autonómiát vag2 aá% tel0e"/Bggetlen"$get 8a%colna i a magu "zámá%a. Az államo o%mán2aieg2%e ev$"?$ $#e"e ellen+%izni a #$nz ?e- $" iá%amlá"át, $" eg2%e

nag2o?? ne8$z"$get ooz nei az e"zm$, a tec8nia, az á%u $" azem?e%e mozgá"ána ellen+%z$"e. Az állam8atá%o eg2%e iná??át0á%8atóvá válta. Min&ezen /e0lem$n2e láttán "oan a%%a a!veteztet$"%e 0utotta, 8og2 az a /a0ta, ?iliá%&gol2ó em$n2"$g<állam, mel2 u%alo&ó no%ma volt az 4-a" ve"zt/áliai ?$e!t$" óta,a v$g$t 0á%0a, $" változato", om#le, "o%$t< nemzet!zi %en& vanialauló?an, amel2 leginá?? a !z$#o% nemzet!zi

?e%en&eze&$"$%e eml$eztet6.

Tel<es káosz $"zint az államo g2!ngBl$"e $" a ;?uott államo;meg0elen$"e vezetett a neg2e&i világ$# ialaulá"á8oz, mel2 "ze%inta világ ana%c8i"ztiu". Ez a #a%a&igma iemeli7 a o%mán2zatteint$l2$ne meg"z<n$"$tC az államo /el?omlá"átC a t!%z"i, etniai$" vallá"i on/litu"o e%+"!&$"$tC a nemzet!zi "ze%vezett ?<n!z$"ialaulá"átC a meneBlte "zámána t!?? t(zmillió%a emele&$"$tC anuleá%i" $" má" t!meg#u"zt(tó /eg2ve%e el"za#o%o&á"átC ate%%o%izmu" te%0e&$"$tC a t!megm$"zá%lá"o $" az etniaiti"ztogatá"o meg"o"zo%ozó&á"át. E áo"z?a "Bll2e&t világ $#$tmegg2+z+en /e0ezte i $" /oglalta !""ze $t, 55=-?an na#világotlátott !n2v találó c(me7 az Out of Control *Ka?olátlanul1, mel2ne"ze%z+0e K?ignieF 9%zezin"i, illetve a 3andaemonium *Pool1,mel2et )aniel Pat%ic Mo2ni8an (%t.=

Az állam!z#ontD #a%a&igmá8oz 8a"onlóan a áo"z#a%a&igma i"!zel0á% a való"ág8oz. Szeml$lete" $" #onto" $#et a& "o min&en%+l,

6 Ste#8en ). @%a"ne% meg$%&+0elezi, 8og2 a ve"zt/áliai ?$e való?an

vála"ztóvonal volna. Lá"& a "ze%z+t+l ;Xe"t#8alia an& Ali T8at;, in Gol&"tein $"@eo8ane, e&.. 2deas and 1oreign 3olic/+ ##. 6=3-6.

= K?ignieF 9%zezin"i, Out ofControl4 )lo*al Turmoil on the 5ve of the T-ent/: first Centur/ *NeF o%7 Sc%i?ne%, 55=1C )aniel Pat%ic Mo2ni8an, 3andaemonium4 5thnicit/ in 2nternational 3olitics *O/o%&7 O/o%& Unive%"it2

P%e"", 55=1C lá"& m$g o?e%t @a#lan, ;T8e Joming Ana%c82;, Atlantic @onthEv+ 6= *'e?. 551, ##. -.

5




ami a világ?an t!%t$ni, &e az állam#a%a&igmától elt$%+en %ávilág(t a világ#olitia 8i&eg8á?o%D utáni o%"zaána 0elent+" változá"ai%a i".9ec"l$"e "ze%int #$l&ául má% 55=-?an i" neg2venn2olc etniai

8á?o%D za0lott a világ?an, $" "záz8atvann$g2 ;te%Bleti-etniai!vetel$" $" 8atá%oal a#c"olato" on/litu"; volt i"me%ete" azeg2o%i Szov0etunió te%Blet$n, mel2e !zBl 8a%minc a /eg2ve%e"on/litu" valamil2en /o%má0át !lt!tte. E #a%a&igma /og2at$o""ágaiazon?an m$g az állam!z#ontD #a%a&igma /og2at$o""ágainál i"omol2a??a. A világ, megle8et, aotiu", ám m$g"em 8ián2zi

?el+le tel0e"en a %en&. Az eg2eteme" $" &i//e%enciálatlan ana%c8ia$#e ev$" /ogó&zót (nál a #olitia "ze%e#l+i "zámá%a a világmeg$%t$"$8ez, az e"em$n2e %en&"ze%ez$"$8ez $" 0elent+"$gB$%t$el$"$8ez, az ana%c8ia ten&enciáina el+%e0elz$"$8ez, a áo"z

vál/a0aina $" /elte8et+leg Bl!n?!z+ oaina $" !vetezm$n2eine

megBl!n?!ztet$"$8ez, illetve a !veten&+ i%án2o i0el!l$"$8ez. ilágo !""zevet$"e7 %ealizmu", taa%$o""ág $" 0ó"lá" E n$g2#a%a&igma min&eg2ie a %ealizmu" $" a 0ó"lá" valamel2e"t elt$%+om?ináció0át (nál0a. Min&eg2ine megvanna a maga/og2at$o""ágai $" o%látai i". Le8et"$ge", 8og2 eze el8á%(t8ató

volnána a #a%a&igmá !tv!z$"$velC i0elent8et0B #$l&ául, 8og2 a világ?an eg2i&e0<leg /ig2el8et+ meg a %$"ze%e 8ullá" $" azinteg%áló&á" /ol2amata3. Min&$t ten&encia való?an l$tezi i", $" eg2!""zetette?? mo&ell min&ig 0o??an meg!zel(ti a való"ágot, mint azeg2"ze%<??. Sa0no" ug2anao% ezzel a mó&"ze%%el /elál&ozzu a/ogalmi taa%$o""ágot a való"ág oltá%án, $" - 8a a v$gleteig /e"z(t0B- min&en #a%a&igma vag2 elm$let taga&á"áig 0utun el. áa&á"ul $teg2i&e0< ellent$te" ten&encia !""zea#c"olá"ao% a ;"z$t8ullá"-integ%áló&á"; mo&ell nem $#e" megmutatni, mil2en !%Blm$n2e!z!tt 0ut $%v$n2%e az eg2i, $" mil2ene !z!tt a má"i. Az igazii8(vá"t eg2 ol2an #a%a&igma i&olgozá"a 0elenten$, mel2 $#e" volnamá" #a%a&igmánál t!?? ala#vet+ 0elent+"$g< e"em$n2mag2a%ázatául "zolgálni, $" (g2 a ten&enciá 0o?? meg$%t$"$t(nál8atná az elm$leti elvonatoztatá" 8a"onló "zint0$n.

A /enti n$g2 #a%a&igma eg2má""al "em eg2eztet8et+ !""ze. A világnem le8et eg2i&e0<leg eg2"$ge", ug2anao% ala#0ai?an mego"ztott

Lá"& ,e- .ork Times+ $ 'e?%ua%2 55=C ##. ., .C $" Gá?%iel Sc8oen/el&,;Oute% Limit";, 3ost:0oviet 3rospects+ *an. 55=1, #. =., az o%o"z $&elmiMini"zt$%ium a&ataival.

3 Lá"& Ga&&i", ;ToFa%& t8e Po"t-Jol& Xa% Xo%l&;C 9en0ámin . 9a%?e%, ;i8a&

v" McXo%l&;, Atlantic @onthl/+ 65 *Ma%c8 5561, ##. 3=-=, $" Fihad vs @cWorld *NeF o%7 Time" 9oo", 5531C Han" Ma%, ;A/te% icto%2 in t8eJol& Xa%7 T8e Glo?al illage o% T%i?al Xa%/a%e;, in . . Lee $" Xalte% @o%te%,e&., 5urope in TransitionG 3olitical+ 5conornic+ and 0ecurit/ 3rospects for the

$>>Hs *L9 Sc8ool o/ Pu?lic A//ai%", Unive%"it2 o/ Tea" at Au"tin, Ma%c8 551,##. 5-6.

6




@elet $" N2ugat vag2 R"za $" )$l !z!tt. A nemzetállam "em le8et a világ#olitiai e"em$n2e ala#eg2"$ge, 8a "z$t8ulló?an van, $" vi"zál2o "oa"ága t$#ázza. A világ vag2 eg2etleneg2, vag2 $t

Bl!n?!z+ eg2"$g%e o"zt8atóC vag2 4 állam?ól áll, vag2 a t!%z"e,etniai c"o#o%to $" nemzeti"$ge #otenciáli"an v$gtelen"oa"ágá?ól.

Ha a világot 8$t vag2 n2olc civilizációna teint0B, a ne8$z"$get!??"$g$t ele%Bl0B, (g2 nem ál&ozzu /el a való"ágot a taa%$o""áge&v$$%t, amint azt az eg2etlen vag2 a $t világ #a%a&igma e"et$?ente""zB, $" a taa%$o""ágot "em ál&ozzu /el a való"ág oltá%án, mintaz állam!z#ontD, valamint a áo"z#a%a&igma e"et$n. Ez a#a%a&igma !nn2en meg%aga&8ató $" átteint8et+ e%etet (nál a

világ meg$%t$"$8ez, a "oa"o&ó on/litu"o !z!tt megBl!n?!ztetia /onto"at a ev$"?$ /onto"tól, el+%e0elzi a 0!v+ /e0lem$n2eit, $"

Dtmutatóul "zolgál a #olitia ala(tói "zámá%a. Ug2anao% $#(t má"#a%a&igmá elemei%e, magá?a olva"ztva azoat. o??an!""zeeg2eztet8et+ velB, mint azo eg2má""al. A civilizáció-!z#ontDmeg!zel(t$" eg2e?e !zt a !vetez+et áll(t0a7

_ az eg2"$ge"Bl$" e%+i való?an m<!&ne a világ?an, $" #onto"aneze ge%0e"zti a ultu%áli" elBl!nBl$" $" a civilizáció" !ntu&atellene%+itC

_ a világ ?izon2o" $%telem?en való?an $t %$"z%e o"zt8ató, &e al$n2egi Bl!n?"$g a N2ugat min& ez i&áig &ominán" civilizáció0a $" az!""ze" t!??i civilizáció !z!tt van, amel2e vi"zont ev$" !z!"

voná""al %en&elezne, 8a %en&elezne eg2általán il2ennel. !vi&en,a világ a n2ugati ;eg2;-%e $" nem n2ugati ;"o;-%a tagoló&iC

_ a világ#olitiai e"em$n2e leg/onto"a?? "ze%e#l+i 0elenleg anemzetállamo, $" a 0!v+?en i" azo ma%a&na, &e $%&eeiet,tá%"ulá"aiat $" on/litu"aiat eg2%e iná?? ultu%áli" $" civilizáció"t$n2ez+ ala(t0áC

_ a világ való?an ana%c8i"ztiu", ?+vele&i t!%z"i $" nemzeti"$gion/litu"o?an, &e a "ta?ilitá"t leginá?? /en2eget+ on/litu"o aBl!n?!z+ civilizáció8oz ta%tozó államo vag2 c"o#o%toon/litu"ai.

A civilizáció-!z#ontD #a%a&igma te8át eg2 vi"zon2lag eg2"ze%<, &enem tDlzottan leeg2"ze%<"(tett t$%$#et (nál min&annameg$%t$"$8ez, ami a 6. "záza& v$g$n a világ?an t!%t$ni.Te%m$"zete"en eg2etlen #a%a&igma "em !%! $%v$n2<. A világ#olitia8i&eg8á?o%D" mo&ell0e 8a"zno" $" 8el2tálló volt neg2ven $vene%e"ztBl, &e a n2olcvana" $ve v$g$n elavulttá vált, $" eg2"ze% ma0& acivilizáció" #a%a&igmá%a i" 8a"onló "o%" vá%. A 0elen i&+"za?anazon?an 8a"zno" Dtmutatót (nál a88oz, 8og2 a /onto"atmegBl!n?!zte""B a ev$"?$ /onto"tól. Az 55= el"+ 8óna#0ai "o%ánleza0lott etniai on/litu"ona #$l&ául valamivel eve"e?? mint a

/ele volt Bl!n?!z+ civilizáció c"o#o%t0ai !z!tti on/litu". A

6




civilizáció" #e%"#et(va az ENSK /+titá%át $" az Eg2e"Blt llamoBlBg2mini"zte%$t a%%a !"zt!n!z8etn$, 8og2 ?$ete%emt+e%+/e"z(t$"eiet e on/litu"o%a !""z#onto"(t"á, eze ug2ani" "oal

iná?? /en2egetne azzal a ve"z$ll2el, 8og2 8á?o%Dáte%e?$l2e"e&ne.

A #a%a&igmá 0ó"latona i" ala#0ául "zolgálna, $" eg2 #a%a&igma$%v$n2e""$g$ne $" alalmaz8ató"ágána leg/+?? #%ó?á0a az, 8og2 a

?el+le /aa&ó 0ó"lato mil2en m$%t$?en ?izon2ulna #onto"a??naaz eg2$? #a%a&igmá?ól /aa&ónál. Az állam!z#ontD #a%a&igmá?óliin&ulva o8n Mea%"8eime% #$l&ául a !vetez+ 0ó"latot /ogalmaztameg7 ;A 8el2zet U%a0na $" O%o"zo%"zág !z!tt meg$%ett a%%a, 8og2it!%0!n !ztB a ?izton"ági-v$&elmi ve%"eng$". Azo anag28atalma, amel2ene 8o""zD $" v$&telen a !z!" 8atá%u -U%a0na $" O%o"zo%"zág !z!tt $##en il2en 8Dzó&i -, g2a%an

ez&ene ve%"eng$"?e ?izton"ági aggál2ai miatt.O%o"zo%"zág $" U%a0na %ácá/ol8atna ug2an e%%e a &inamiá%a, $"megtanul8atna 8a%moniu"an eg2Btt $lni, &e "zoatlan volna, 8a (g2t!%t$nne.; A civilizáció" meg!zel(t$" ug2anao% az U%a0na $"O%o"zo%"zág !z!tti "zo%o" ultu%áli", "zem$l2e" $" t!%t$nelmia#c"olatoat, az o%o"zo $" az u%áno min&$t o%"zág?elieve%e&$"$t 8ang"Dl2ozza, $" iná?? a%%a a civilizáció" t!%$"vonal%a!""z#onto"(t, amel2 az o%to&o @elet-U%a0nát elvála"zt0a a g!%!gatoliu" N2ugat-U%a0nától. A%%a a %$gi elet< $" ma i" /ennálló,!z#onti 0elent+"$g< t!%t$nelmi t$n2%e 8(v0a /el te8át a /ig2elmet,

amel2et Mea%"8eime% - ai az államot a ;%eali"ta; elgon&olá" "ze%intieg2"$ge", i&entitá"át izá%ólag !nmagá?an e%e"+ entitá"$nt /og0a/el - tel0e""$ggel /ig2elmen (vBl 8ag2. M(g az állam!z#ontDmeg!zel(t$" iemeli az o%o"z-u%án 8á?o%D le8et+"$g$t, civilizáció"meg!zel(t$" e"et$n ezt az e"$l2t minimáli"na teint8et0B, $"e8el2ett a%%a a le8et+"$g%e /ig2elBn /el, 8og2 U%a0na e"etlegett$"zaa&, $" azt 0ó"ol8at0u, 8og2 ez a Bl!nválá" a ultu%áli"t$n2ez+ i"me%et$?en e%+"zao"a?? le8et, mint amil2enJ"e8"zlováiá$ volt, &e !zel "em le"z ol2an v$%e", mint amil2enneugo"zlávia "z$t8ullá"a ?izon2ult. Eze az elt$%+ 0ó"lato aztán má"$" má" #olitiai #%io%itá"o8oz vezetne. Az e"etlege" 8á?o%Dt $"

U%a0na o%o"z leigázá"át 0!ven&!l+ Mea%"8eime% #$l&ául támogat0a,8og2 U%a0nána leg2en atom/eg2ve%e. Jivilizáció" meg!zel(t$"e"et$n O%o"zo%"zág $" U%a0na eg2Bttm<!&$"$t ?áto%(t8at0u,"B%get8et0B U%a0nát, 8og2 mon&0on le nuleá%i" /eg2ve%ei%+l,"zo%galmaz8at0u tová??á a 0elent+" gaz&a"ági "eg(t"$get, illetveeg2$? e"z!z! ?evet$"$t i" U%a0na eg2"$g$ne $" /Bggetlen"$g$ne/ennta%tá"a $%&e$?en, valamint azt, 8og2 $"zBl0!n

v$"z/o%gató!n2v U%a0na e"etlege" ett$"zaa&á"ána e"et$%e.

A 8i&eg8á?o%D utáni i&+"za "o /onto" /e0lem$n2e igazolta a

o8n . Mea%"8eime%, ;T8e Ja"e /o% a Nuclea% )ete%%ent;, 1oreign Affairs+ $&*Summe% 55=1, #. 3.

66




civilizáció" #a%a&igmát, mel2eet ug2anao% e #a%a&igma"eg(t"$g$vel meg i" le8etett 0ó"olni. Il2en a Szov0etunió $" ugo"zlávia/el?omlá"aC az eg2o%i te%BletB!n za0ló 8á?o%DC a vallá"i

/un&amentalizmu" mege%+"!&$"e az eg$"z világonC az i&entitá" vállalá"a miatti Bz&elme O%o"zo%"zág?an, T!%!o%"zág?an $"Meió?anC a#án $" az Eg2e"Blt llamo e%e"e&elmion/litu"aina intenzitá"aC az i"zlám államo ellenállá"a az I%a%a $"L(?iá%a g2ao%olt n2ugati n2omá""al "zem?enC az i"zlám $" aon/uciánu" o%"zágo e%+/e"z(t$"ei, 8og2 atom/eg2ve%t $" a c$l?a

0uttatá"u8oz "zB"$ge" e"z!z!et áll(t"ana el+C @(na e%+"!&+;Bl"+; nag28atalmi "ze%e#eC az D0 &emo%atiu" %en&"ze%emege%+"!&$"e eg2e" o%"zágo?an $" a &emo%áciá u&a%camá"o?an, a /oozó&ó /eg2ve%ez$"i ve%"en2 @eletz"iá?an.

Hog2 a ialauló világ%a menn2i%e alalmaz8ató a civilizáció"

#a%a&igma, azt 0ól illu"zt%ál0á az alá?? /el"o%olt, a #a%a&igmae%etei?e t!$lete"en ?eleill+ e"em$n2e, mel2e min& 55=-?an, 8at8óna# le/o%gá"a alatt !vetezte ?e7

_ /ol2tató&i $" intenz(ve??$ váli a 8o%váto, muzulmáno $""ze%?e 8a%ca a volt ugo"zláviá?anC

_ a N2ugat nem (ván "zámottev+ támogatá"t n2D0tani a ?o"zniaimuzulmánona, " a 8o%váto at%ocitá"ait nem (t$li el ug2anol2an8atá%ozottan, a8og2an azt a "ze%?e e"et$?en tetteC

_ O%o"zo%"zág vonao&i c"atlaozni az en"z 9izton"ági Tanác"a

t!??i tag0á8oz anna $%&e$?en, 8og2 %á?(%0á a 8o%váto%"zági"ze%?eet, !""ene ?$$t a 8o%vát o%mánn2alC !z?en I%án $" má"muzulmán nemzete /elveti, 8og2 4 em?e%t Bl&ene a

?o"zniai muzulmáno v$&elm$%eC

_ elm$%ge"e&i a 8á?o%D az !%m$n2e $" az aze%i !z!ttC a t!%!!$" az i%ánia !veteli, 8og2 az !%m$n2e 8ag20ana /el a 8ó&(tá""alCt!%! $" i%áni c"a#atoat vez$n2elne az aze%i 8atá%8oz, illetve a8atá%on tDl%a, $" O%o"zo%"zág /ig2elmeztet, 8og2 az i%áni ació ;aon/litu" e"zaláció0át e%e&m$n2ez8eti;, illetve 8og2 enne!vetezt$?en a on/litu" má%i" ;a nemzet!ziv$ válá" B"z!?$8ez$%ezett;C

_ /ol2tató&i a 8a%c @!z$#-z"iá?an o%o"z c"a#ato $" mu&z"a8e&inge%illá !ztC

_ on/%ontáció alaul i a ?$c"i Em?e%0ogi @on/e%encián a Xa%%enJ8%i"to#8e%, az Eg2e"Blt llamo BlBg2mini"zte%e vezette N2ugat,

valamint az i"zlám $" a on/uciánu" államo oal(ció0a !z!tt. Azel+??i el(t$li a ;ultu%áli" %elativizmu"t;, az utó??ia #e&ig

vi""zauta"(t0á a ;n2ugati unive%zalizmu"t;C

_ min& az o%o"z atonai "t%at$gá, min& a nato atonai te%vez+i D0%a a;&$li ve"z$l2%e; !""z#onto"(tanaC

_ a "zavazá", mel2 a 6. $vi olim#iai 0át$o %en&ez$"i 0ogát Peing

6=




8el2ett S2&ne2ne (t$li, n2ilvánvalóan c"anem tel0e" eg$"z$?en acivilizáció" vonala logiá0át !vetiC

_ @(na %a$taalat%$"zeet a& el Pai"ztánna, Ame%ia ezt !vet+en

"zancióat vezet ?e @(na ellenC @(na $" az Eg2e"Blt llamo !z!tton/%ontáció alaul i amiatt, 8og2 Peing a nuleá%i" tec8nológiát/elt$telez8et+en tová??a&ta I%ánnaC

_ @(na a 8eve" ame%iai tiltaozá" ellen$%e meg"zegi az atom("$%letimo%ató%iumot, $" ("$%leti %o??antá"t v$gezC R"za-@o%eamegtaga&0a, 8og2 tová??%a i" %$"zt veg2en a "a0átatom/eg2ve%#%og%am0á%ól /ol2tatott meg?e"z$l$"eenC

_ i&e%Bl, 8og2 az Eg2e"Blt llamo BlBg2mini"zt$%iuma a ;ett+"/elta%tóztatá"; #olitiá0át /ol2tatta - I%án $" I%a ellen eg2"ze%%eC

_ az Eg2e"Blt llamo v$&elmi mini"zt$%iuma n2ilváno""ág%a 8ozza,8og2 D0 $"zBlt"$gi "t%at$giát &olgozott i a $t ;/+ %egionáli"on/litu";, R"za-@o%ea, illetve I%án $" I%a teintet$?enC

_ az i%áni eln! /el8(vá"t int$z @(ná8oz $" In&iá8oz, 8og2 !""ene"z!vet"$get anna $%&e$?en, 8og2 ;mi$n le8e""en az utol"ó "zó anemzet!zi e"em$n2eel a#c"olat?an;C

_ eg2 D0 n$met t!%v$n2 &%a"ztiu"an "zigo%(t0a a meneBlte ?e/oga&á"átC

_ 9o%i"z elcin o%o"z $" Leon2i& @%avc"u u%án eln! megálla#o&ia /eete-tenge%i /lottá%ól $" má" $%&$"e%+lC

_ Ame%ia - a n2ugati o%mán2o g2ao%latilag eg28angDtámogatá"ával - ?om?ázza 9ag&a&ot, " ezt, mint a n2ugati ;ett+"m$%ce; D0a?? #$l&á0át, c"anem min&en muzulmán o%mán2 el(t$liC

_ az Eg2e"Blt llamo te%%o%i"ta államna min+"(ti Szu&ánt, $" azzal vá&ol0a Oma% A?&el-a8man eg2i#tomi "e0et $" !vet+it, 8og2!""zee"Bv$"t "z+tte ;vá%o"i te%%o%i"ta 8á?o%D in&(tá"á%a az Eg2e"Blt

llamo ellen;C

_ 0avulna anna ilátá"ai, 8og2 Leng2elo%"zágot, Mag2a%o%"zágot, aJ"e8 @!ztá%"a"ágot $" Szlováiát v$gBl /elveg2$ a nato-?aC

_ az 55=. $vi o%o"z #a%lamenti vála"ztá"o megmutat0á, 8og2O%o"zo%"zág ;8a"a&t; o%"zág, mel2ne lao""ága $" elit0e ?izon2talana teintet?en, 8og2 c"atlaozzon-e a N2ugat8oz, vag2 iná?? ?i%o%ael0en vele.

A civilizáció" #a%a&igma alalmaz8ató"ágát "zeml$ltet+ 8a"onlóe"em$n2li"tát a ilencvene" $ve ele0$ne 0ó/o%mán ?á%mel2 8at8óna#o" i&+"zaá%ól !nn2en !""ze le8et áll(tani.

A 8i&eg8á?o%D $vei?en Le"te% Pea%"on ana&ai állam/$%/i ?!lc"el+%elátá""al 8(vta /el a /ig2elmet a nem n2ugati tá%"a&almaD00á"zBlet$"$%e $" $lete%e0$%e. ;A?"zu%& volna azt $#zelni -

/ig2elmeztetett -, 8og2 eze a @eleten "zBlet+?en l$v+ D0 #olitiai

6




tá%"a&alma azona a 8a"onmá"ai, amel2eet mi itt N2ugatoni"me%Bn. Ezene az +"i civilizációna a /el$le&$"e D0 /o%máat /og!lteni.; ámutatva, 8og2 a nemzet!zi a#c"olato ;$v"záza&oon

át; az eu%ó#ai államo !z!tti a#c"olatoat 0elentett$, Pea%"oni/e0tette7 ;a legnag2o?? 8o%&e%e0< #%o?l$má a tová??ia?an nemaz eg2azon civilizáció8oz ta%tozó nemzete, 8anem az eg2e"civilizáció !z!tt táma&na ma0&;. A 8o""zan ta%tó 8i&eg8á?o%D$t#ólu"D 0ellege $"leltette azoat a /e0lem$n2eet, amel2ene!zele&t$t Pea%"on $%z$elte. m a 8i&eg8á?o%D ?e/e0ezt$vel %!gt!nel"za?a&ulta azo a ultu%áli" $" civilizáció" e%+, mel2e/onto""ágát Pea%"on má% az 53-e" $ve?en 8ang"Dl2ozta, $" azóta"zámtalan tu&ó" $" meg/ig2el+ i"me%te el $" emelte i e t$n2ez+ D0"ze%e#$t a világ#olitiá?an.4 ;Min&azona, aiet $%&eel na#0ain

Le"te% 9. Pea%"on, )emoc%ac2 in Xo%l& Politic" *P%inceton7 P%inceton

Unive%"it2 P%e"", 5331, ##. 46-4=.

4 o8an Galtung, t+lem tel0e"en /BggetlenBl, igen 8a"onló mó&on elemzi a 8$t vag2 n2olc 0elent+" civilizációna $" azo mag-államaina 0elent+"$g$t a világ#olitia "zem#ont0á?ól. Lá"& ;T8e Eme%ging Jon/lict 'o%mation"; in@at8a%ine $" Ma0i& Te8%anian, e&., Restructuring for World 3eace4 On the

Threshold of the T-ent/:1irst Centur/ *J%e""ill N7 Ham#ton P%e"", 5561,##. 6=-6. Galtung 8$t, te%Bleti-ultu%áli" ala#on "ze%vez+&+ c"o#o%tialaulá"á%ól ?e"z$l, eg2-eg2 u%alo&ó vezet+vel - az Eg2e"Blt llamoal, azEu%ó#ai @!z!""$ggel, a#ánnal, @(nával, O%o"zo%"zággal, In&iával $" eg2

;meg8atá%ozó i"zlám !z#onttal; - az $lB!n. Tová??i "ze%z+, ai az 55-e"$ve ele0$n 8a"onló n$zeteet /ogalmazta meg a civilizációal a#c"olat?an7Mic8ael Lin&, ;Ame%ica a" an O%&ina%2 Jount%2;, American 5nterprise+ *Se#t.Oct. 551, ##. 5-6=.C 9a%%2 9uzan, ;NeF Patte%n" o/ Glo?al Secu%it2 in

t8e TFent2-/i%"t Jentu%2;, 2nternational A<fairs+ *551, ##. ., 4-5.Có?e%t Gil#in, ;T8e J2cle o/ G%eat PoFe%"7 Ha" It 'inall2 9een 9%oen>;*P%inceton Umve%"it2, ia&atlan &olgozat, 5 Ma2 55=1, ##. C Xilliam S.Lin&, ;No%t8-Sout8 elation"7 etu%ning to a Xo%l& o/ Jultu%e" in Jon/lict;.

Current World Ieaders+ =3 *)ec. 5561, ##. =-4. $" ;)e/en&ing Xe"te%nJultu%e;, 1oreign 3olicv 4 *'ali 551, ##. -3.C ;Looing 9ac /%om 65567

A Xo%l& Hi"to%2, J8a#. =.7 T8e )i"a"t%ou" 6 "t Jentu%2``. 5conomist+ 6)ecem?e% 556 - 4 anua%2 55=, ##. -5.C ;T8e NeF Xo%l& O%&e%7 9ac to

t8e 'utu%e;, 5conomist+ 4 anua%2 55, ##. 6-6=.C ;A Su%ve2 o/ )e/ence an&t8e )emoc%acie";, 5conomist+ Se#tem?e% 55C K"olt o"tován2i, ;Jla"8 o/Jivilization" an& Jultu%e"7 Unit2 an& )i"unit2 o/ Xo%l& O%&e%; *ia&atlan&olgozat, 65 Ma%c8 55=1C Mic8ael la8o", ;Jultu%e an& 'o%eign Polic2;,

1oreign 3olicv+ 46 *S#%ing 551, ##. 35-4.C )onal& . Puc8ala, ;T8e Hi"to%2 o/t8e 'utu%e o/ Inte%national elation";, 5thics and 2nternational Affairs 4*551, ##. -66.C Ma8&i Elman&0%a, ;Jultu%al )ive%"it27 @e2 to Su%vival int8e 'utu%e; *az el"+ Meiói !v+utatá"i @ong%e""zu"%a $"zBlt &olgozat,

Meico Jit2, Se#tem?e% 551. 55 - ?en 0elent meg Elman&0%a !n2ve a%a?n2elven, ma0& a !vetez+ $v?en /%anciául7 3remiere )uerre Civilisationnelle

63




világa - /ig2elmeztetett ?!lc"en 'e%nan& 9%au&el $" m$g iná??min&azona, ai tenni (vánna $%te, ]meg$%i^ tu&ni, 8og2anigazo&8atun el a világ t$%$#$n a ma i" l$tez+ civilizáció !z!tt,

8og2an 8atá%oz8at0u meg 8atá%aiat, !z#ont0uat $" #e%i/$%iá0uat,ta%tomán2aiat $" a leveg+t, mel2et az em?e% ott ?el$legez, azáltaláno" $" #a%tiulá%i" ]/o%máat^, mel2e ?ennB l$tezne $"8ozzá0u a#c"oló&na. Ellenez+ e"et?en ata"zt%o/áli"

t$vel2g$"ene n$zBn el$?eQ;5

*Ja"a?lanca7 E&. Tou?al, 546, 551.

5 'e%nan& 9%au&el. On !istorv *J8icago7 Unive%"it2 o/ J8icago P%e"", 541, ##.6-6.

6




2. fejezet

Civilizációk a történelemben és napjainkban

A civilizációk természete

Az em?e%i"$g t!%t$nelme a civilizáció t!%t$nete. Az em?e%i"$g/e0l+&$"e izá%ólag a civilizáció /ogalmaival (%8ató le. A t!%t$netcivilizáció nemze&$ein (vel át az +"i "ume% $" eg2i#tomicivilizációtól a la""ziu"on $" a !z$#-ame%iain e%e"ztBl ae%e"zt$n2ig $" az i"zlámig, " !z?en a (nai $" a 8in&u civilizációmin& D0a?? változatai i" meg0elente a "z(nen. A t!%t$nelem /ol2amána civilizáció n2D0tottá a legtága?? azono"ulá"i e%eteet azem?e%e "zámá%a. Enne meg/elel+en a civilizáció e%e&et$t,

ialaulá"át, /elemele&$"$t, !lc"!n8atá"ait, v(vmán2ait,8an2atlá"át $" ?uá"át 0ele" t!%t$n$"ze, "zociológu"o $"ant%o#ológu"o #%ó?áltá "zámtalan (%á"?an /eltá%ni. A tel0e""$gig$n2e n$lBl eml(t8et+ a !vetez+7 Ma Xe?e%, Rmil$ )u%8eim,O"Fal& S#engle%, Pit2i%im Szo%oin, A%nol& To2n?ee, Al/%e& Xe?e%,

A. L. @%oe?e%, P8ili# 9ag?2, Ja%%oll Vuigle2, u"8ton Joul?o%n,J8%i"to#8e% )aF"on, S8muel N. Ei"en"ta&t, 'e%nan& 9%au&el,

Xilliam H. McNeill, A&&a 9ozeman, Immanuel Xalle%"tein $" 'eli#e'e%nán&ez-A%ne"to. $" tá%"ai ?+"$ge", nag2 m<velt"$g%+l $"

;A ]világt!%t$nelem^ !""z/enom$n0e D0/ent a maga $t ala#mozzanatá?an

0eleni meg7 a nag2 ultD%á $let/ol2amata$nt $" az eze !ztia#c"olato$nt.; O"Fal& S#engle%, A N2ugat alon2a *9u&a#e"t7 Eu%ó#a@!n2via&ó, 55, /o%&(totta Simon 'e%enc1, II, #. . Az eml(tett "ze%z+leg0elent+"e??, a civilizáció 0elleg$t $" mozgatóe%+it elemz+ m<vei7 Ma

Xe?e%, T8e Sociolog2 o/ eligion *9o"ton7 9eacon P%e"", /o%&. E#8%aim'i"c8o//, 541C Emil$ )u%8eim $" Ma%cel Mau"", ;Note on t8e Notion o/Jivilization;, Sociai e"ea%c8, =4 *51, ##. 44-4=.C O"Fal& S#engle%, AN2ugat alon2aC Piti%im So%oin, Sociai an& Jultu%al )2namic" *NeF o%7

Ame%ican 9oo Jo., vol"., 5=-5431C A%nol& To2n?ee, A Stu&2 o/ Hi"to%2*Lon&on7 O/o%& Unive%"it2 P%e"", 6 vol"., 5=-51C Al/%e& Xe?e%,

@ultu%ge"c8ic8te al" @ultu%"oziologie *Lei&en7 A. X. Si0t8o//`"Uitge%ve%"maat"c8a##i0 N.., 5=31C A. L. @%oe?e%, Jon/igu%ation" o/ Jultu%e

G%oFt8 *9e%ele27 Unive%"it2 o/ Jali/o%nia P%e"", 51, $" St2le an&Jivilization" *Xe"t#o%t, JT7 G%eenFoo& P%e"", 5=1C P8ili# 9ag?2, Jultu%e an&Hi"to%27 P%olegomena to t8e Jom#a%ative Stu&2 o/ Jivilization" *Lon&on7Longman", G%een, 5341C Ja%%oll Vuigle2, T8e Evolution o/ Jivilization"7 An

Int%o&uction to Hi"to%ical Anal2"i" *NeF o%7 Macmillan, 51C u"8tonJoul?o%n, T8e O%igin o/ Jivilize& Societie" *P%inceton7 P%inceton Unive%"it2P%e"", 5351C S. N. Ei"en"ta&t, ;Jultu%al T%a&i-tion" an& Political )2namic"7 T8eO%igin" an& Mo&e" o/ I&eological Politic";, 9%iti"8 ou%nal o/ Sociolog2, =6

*une 541, ##. 33-4.C 'e%nan& 9%au&el, Hi"to%2 o/ Jivilization" *NeF o%7 All$n Lane-Penguin P%e"", 551 $" On Hi"to%2 *J8icago7 Unive%"it2 o/ J8icago

6

http://hu.wikipedia.org/wiki/Max_Weber


http://en.wikipedia.org/wiki/Oswald_Spengler


http://en.wikipedia.org/wiki/Oswald_Spengler




tu&á"%ól tanD"o&ó i%o&almat alotta a civilizáció !""ze8a"onl(tóelemz$"e tá%g2á?an. A "ze%z+ látá"mó&0a, mó&"ze%tana, /ig2elmB/óu"za $" elgon&olá"ai Bl!n?!zne, min&azonáltal legl$n2ege"e??

megálla#(tá"ai?an a civilizáció te%m$"zet$t, i&entitá"át $"&inamiá0át illet+en "z$le" !%< eg2et$%t$" mutatozi.

Min&eneel+tt Bl!n?"$get ell tennBn a civilizáció eg2e", illetve at!??e" "zám?an 8a"ználato" /ogalma !z!tt.

A civilizáció i&eá0át a 4. "záza& /%ancia gon&olo&ói &olgoztá i,m$g#e&ig a ;?a%?á%"ág`b ellent$te$nt. A civilizált tá%"a&alom, ennemeg/elel+en, Bl!n?!z!tt a #%imit(v tá%"a&alomtól, me%tmegálla#o&ott, u%?ánu" $" m<velt volt. Jivilizáltna lenni 0ó volt,civilizálatlanna lenni %o""z. A civilizáció e"zm$0e a tá%"a&almameg(t$l$"$%e alalma" no%mával "zolgált, $" a 5. "záza& /ol2amán az

eu%ó#aia "o "zellemi, &i#lomáciai $" #olitiai ene%giát "zentelteazon i"m$%ve i&olgozá"á%a, mel2e ala#0án a nem eu%ó#aitá%"a&alma%ól meg le8etett (t$lni, va0on el$gg$ ;civilizálta-e;a88oz, 8og2 el/oga&ta""ana az eu%ó#ai &ominanciá0D nemzet!zi%en&"ze% tag0a$nt. Ug2anao% az em?e%e eg2%e g2a%a??an

?e"z$lte a civilizáció%ól, (g2 t!??e" "zám?an. Ez ;az e"zm$n2i$nt vag2 m$g iná?? az e"zm$n2$nt &e/iniált civilizáció elvet$"$t 0elentette;, $" "zem?e/o%&ulá" volt azzal a /eltev$""el, 8og2 l$tezn$eg2etleneg2 m$%ce, mel2 - 9%au&el meg/ogalmazá"a "ze%int - ;n$8án2

P%e"", 541C Xilliam H. McNeill, T8e i"e o/ t8e Xe"t7 A Hi"to%2 o/ t8e Humán

Jommunit2 *J8icago7 Unive%"it2 o/ J8icago P%e"", 5=1C A&&a 9. 9ozeman,;Jivilization" Un&e% St%e"";, i%ginia Vua%te%l2 evieF, 3 *Xinte% 531, ##. -4, St%at$gia (ntelligence an& Statec%a/t *Xa"8ington7 9%a""e2`" YUSZ, 5561, $"Politic" an& Jultu%e in Inte%national Hi"to%27 '%om t8e Ancient Nea% Ea"t to t8e

O#ening o/ t8e Mo&e%n Age *NeF 9%un"Fic, N7 T%an"action Pu?li"8e%",551C J8%i"to#8e% )aF"on, )2namic" o/ Xo%l& Hi"to%2 *LaSalle, IL7 S8e%Foo&Sug&en Jo., 541, $" T8e Movement o/ Xo%l& evolution *NeF o%7 S8ee&an& Xa%&, 5351C Immánuel Xalle%"tein, Geo#olitic" an& Geocultu%e7 E""a2" on

t8e J8anging Xo%l&-"2"tem *Jam?%i&ge7 Jam?%i&ge Unive%"it2 P%e"", 5561C'eli#e 'e%nán&ez-A%ne"to, Millennium7 A Hi"to%2 o/ t8e La"t T8ou"an& ea%"

*NeF o%7 Sc%i?ne%", 5531. E muná !z$ "o%ol8ató Loui" Ha%tz utol"ó,t%agiu" "o%"D m<ve, A S2nt8e"i" o/ Xo%l& Hi"to%2 *KB%ic87 Humanit2 P%e"",

54=1, amel2?en ;%en&(vBl ?!lc" el+%elátá""al;, Sámuel 9e$%t i&$zve, !t nag2;ultu%áli" te%Blet%e; - e%e"zt$n2, muzulmán, 8in&u, on/uciánu" $" a/%iai -tagoló&ó em?e%i"$g%+l "zól, ;igen 8a"onlóan a 8i&eg8á?o%D utáni világ 0elenlegitagoló&á"á8oz;. Memó%iái Minute, Loui" Ha%tz, Ha%va%& Unive%"it2 Gazette, 45

*Ma2 6, 551. A civilizáció elemz$"$8ez mege%Bl8etetlen ala#m< Matt8eFMelo átteint+ !""zegz$"e, T8e Natu%e o/ Jivilization" *9o"ton7 Po%te% Sa%gent,551. Hálával ta%tozom m$g 'o%eign A//ai%"-?eli (%á"om8oz a#c"oló&ó8a"zno" $"z%ev$telei$%t Ha2Fa%& X. Ale%, %.-na, ;I/ Not Huntington`"

]Jivilization"^, T8en X8o"e>; *ia&atlan &olgozat, Ma""ac8u"ett" In"itute o/Tec8nolog2, 63 Ma%c8 551.

64




ivált"ágo" n$#%e vag2 c"o#o%t%a, az em?e%i"$g ]elit0$%e^b o%látoznáa civilizáció /ogalmát. Immá% t!?? civilizáció%ól volt "zó, mel2emin&eg2ie a maga mó&0án mon&8ató civilizáltna. Má" "zóval7 a

;civilizáció; ve"z(tett valamel2e"t o%á??i %ag2ogá"á?ól, $" a;civilizáció; aá% t$n2lege"en vag2 tel0e"en civilizálatlano i"le8ette eg2e" "zámD $%telem?en6.

Ez a !n2v a t!??e" "zámD $%telem?en 8a"znált civilizációal/oglalozi. Az eg2e" $" a t!??e" "zámD civilizáció megBl!n?!ztet$"eazon?an a mai na#ig ta%t0a magát, $" a civilizáció eg2e" "zámD$%telem?en 8a"ználato" e"zm$0e D0%a meg0eleni a??an azo/e0t$"?en, mel2 "ze%int l$tezi eg2eteme" világcivilizáció. Ez azo/e0t$" ta%t8atatlan ug2an, ám nem 8a"zontalan elm$l2e&ni a??an,amint e%%e "o% i" e%Bl e !n2v utol"ó /e0ezet$?en, 8og2 a civilizáció

va0on civilizálta??á válna-e vag2 "em az i&+ mDlá"ával.

Má"%$"zt, a civilizáció - legalá??i" N$meto%"zágon (vBl - ultu%áli"entitá". A 5. "záza&i n$met gon&olo&ó $le"en Bl!nvála"ztottámagát a civilizációt, mel2 ta%talmazza a m<"zai, a tec8niai $" azan2agi t$n2ez+et, valamint a ultD%át, amel2?e az $%t$e, aze"zm$n2e $" a tá%"a&alom maga" intelletuáli" "zintet $#vi"el+m<v$"zi, mo%áli" "a0áto""ágai ta%tozna. Ez a "z$tvála"ztá" a maina#ig $l a n$met gon&olo&á"?an, má"utt azon?an nem /oga&tá el.Eg2e" ant%o#ológu"o m$g meg i" /o%&(tottá a %elációtC + a ultD%áta #%imit(v, "tatiu", nem u%?ánu" tá%"a&alma 0ellemz+0$neta%tottá, m(g a om#lee??, u%?ánu" $" &inamiu" tá%"a&almaat

ta%tottá a tula0&on$##eni civilizációna. Az e//$le, a ultD%a $" acivilizáció megBl!n?!ztet$"$%e vonatozó t!%ev$"e azon?an nemte%0e&te el, $" - N$meto%"zágon (vBl - általáno" az eg2et$%t$",mi"ze%int - 9%au&ellel "zólva - ;megt$ve"zt+ az a (vánalom, 8og2n$met mó&%a megBl!n?!zte""B a kult"rá-t anna ala#0ától, acivilizáció-tól;=.

A civilizáció $" ultD%a eg2a%ánt eg2 a&ott n$# $letmó&0ána eg$"z$%eutal, $" a civilizáció ug2anaz nag2?an, mint a ultD%a. Min&ett+ne%$"z$t $#ezi az ;$%t$e, no%má, int$zm$n2e $"

6 9%au&el, On !istor/+ ##. -4., 66-6., $" !istor/ of Civilizations+ ##. -3.CGe%%it X. Gong, The 0tandard of ++ CivilizationJ in 2nternational 0ociet/*O/o%&7 Jla%en&on P%e"", 541, ##. 4@, 5-.C Xalle%"tein, )eopoliticsand )eoculture ##. an& 63C A%nol& .. To2n?ee, A 0tud/ of !istor/+\, ##. 6-63., $" Civilization on Trial *NeF o%7 O/o%& Unive%"it2 P%e"",

541, #. 6.

= 9%au&el, On Hi"toi2, #. 63. A ultD%a- $" civilizáció&e/in(ció %$"zlete"átteint$"$t, Bl!n!" teintettel azo n$met változatá%a, lá"& A. L. @%oe?e% an&Jl2&e @luc8o8n, Jultu%e7 A J%itical evieF o/ Jonce#t" an& )e/inition"*Jam?%i&ge7 Pa#e%" o/ t8e Pea?o&2 Mu"eum o/ Ame%ican A%c8aeolog2 an&

Et8nolog2, Ha%va%& Unive%"it2, ol. \LII, No. , 5361, eg2$? 8el2een i", &eel"+"o%?an ##. 3-65.

65




gon&olo&á"mó&o, mel2ene az eg2má"t !vet+ nemze&$e eg2a&ott tá%"a&alom?an el"+&lege" 0elent+"$get tula0&on(tana;. Acivilizáció, 9%au&el "zámá%a, ;eg2 t$%, eg2 ]ultu%áli" te%Blet^...

ultu%áli" 0ellegzete""$ge $" 0elen"$ge g2<0tem$n2e;. Xalle%"tein &e/in(ció0a "ze%int #e&ig a civilizáció ;a világ"zeml$lete,a "zoá"o, a "t%utD%á $" a *min& an2agi, min& "zellemi $%telem?en

vett1 ultD%á "a0áto" !""ze/Bgg$"%en&"ze%e, mel2 eg2/a0ta t!%t$nelmieg$"zet alot, $" amel2 eg2má" mellett $l *8a nem i" min&igeg2i&e0<leg1 e 0elen"$g má" változataival;. A civilizáció, )aF"on"ze%int, ;eg2 a&ott n$# ultu%áli" %eativitá"ána Bl!nlege", e%e&eti/ol2amata;, m(g )u%8eim $" Mau"" "zámá%a ;eg2/a0ta e%!lc"i!zeg, mel2 ite%0e& ?izon2o" "zámD nemzet%e, $" min&en eg2e"nemzeti ultD%a c"a eg2 on%$t /o%má0a az eg$"zne;. S#engle%#e&ig ezt (%0a7 ;eg2 ultD%a ele%Bl8etetlen sorsa az a

legkls9legese** $" leginká** mKvi álla#ot, mel2ne el$%$"$%e azem?e%i"$gne eg2 maga"an /e0lett /a0tá0a eg2általá?an $#e"... Acivilizáció lezá%ulá"C vala8og2 Dg2, a8og2an a l$t%e0!v+t a l$t%e0!tt...!veti.; A ultD%a 0ó"ze%$vel min&en civilizáció-&e/in(ció magva.3

A civilizációt meg8atá%ozó ulc"/onto""ágD ultu%áli" elemeetla""ziu" /o%má?an az at8$nia /ogalmaztá meg, amio%

?izto"(tottá a "#á%taiaat, 8og2 nem á%ul0á el +et a #e%z"ána7

L@ég ha akarnánk+ se tehetnénk ezt+ sok n/omós ok*ól Az els9 éslegfontosa** az+ hog/ a perzsák felégették és lerom*olták isteneinkképmásait és ha<lékait @indennél fontosa** kötelességnk+ hog/

ezért *ossz"t áll<unk+ Eg/ hát nem köthetnk szerz9dést azokkal+akik ezeket a rémségeket elkövették @ásodszor4 a helléneketösszeköti a közös eredet és a közös n/elv+ közösek a templomaink ésáldozati szertartásaink+ azonos az életmódunk4 elképzelhetetlen+hog/ az athéniak mindezt megtagad<ákL

$%"$g, n2elv, vallá", $letmó& - a g!%!g!?en eze volta !z!"e,eze Bl!n?!ztett$ meg +et a #e%z"ától $" má" nem g!%!g!t+l. A

9ozeman, Jivilization" Un&e% St%e""[, #. .

3 )u%8eim an& Mau"", Notion o/ Jivilization[, #. 4.C 9%au&el, On Hi"to%2, ##.., 66.C Melo, Natu%e o/ Jivilization", #. 4.C Xalle%"tein, Geo#olitic" an&Geocultu%e, #. 63.C )aF"on, )2namic" o/ Xo%l& Hi"to%2, ##. 3., 6.CS#engle%, A N2ugat alon2a, I, #. . R%&ee" mó&on az Inte%nationalEnc2clo#e&ia o/ t8e Social Science" *NeF o%7 Macmillan an& '%ee P%e"", e&.

)ávi& L. Sill", vol"., 541 nem ta%talmaz Bl!n civilizáció[ vag2civilizáció[ "zóciet. A civilizáció /ogalma[ *eg2e" "zám?an1 az u%?ánu"/o%%a&alom[ "zóci?en a#ott 8el2ett, m(g a civilizációat *t!??e" "zám?an1$##en c"a $%inti a ultD%a[ "zóci.

He%o&otu", T8e Pe%"ian Xa%" *Ha%mon&"Fo%t8, Englan&, Penguin 9oo",

561, ##. 3=-3.C H$%o&oto"z. A g!%!g-#e%z"a 8á?o%D *9u&a#e"t. Eu%ó#a@!n2via&ó, 545, Mu%a!z2 G2ula /o%&(tá"a1, #. .

=




civilizációt meg8atá%ozó !""ze" o?0et(v elem !zBl azon?an aleg/onto"a?? %en&"ze%int a vallá", amint azt az at8$nia i"8ang"Dl2oztá. Az em?e%i"$g t!%t$nelm$ne /+ civilizációit igen

0elent+" m$%t$?en azono"(tottá a világ legnag2o?? vallá"aival. Azoa n$#e, amel2e etniailag $" n2elvB?en ug2an azono"a, &e vallá"u Bl!n?!zi, $#e"e eg2má" ellen %$mtetteet el!vetni,amint ez megt!%t$nt Li?anon?an, a volt ugo"zláviá?an $" az in&iai"zu?ontinen"en.

A n$#e ultu%áli" 0ellegzete""$ge "ze%inti, Bl!n?!z+ civilizáció?a való ?e"o%olá"a $" /iziai 0ellegzete""$gei "ze%inti /a0o?a "o%olá"a!z!tt l$n2ege" eg2?ee"$" /ig2el8et+ meg. A civilizáció $" a /a0azon?an nem azono".

Eg2azon /a0 n$#eit m$l2en mego"zt8at0a, Bl!n?!z+ /a0o8oz ta%tozó

n$#eet #e&ig eg2e"(t8et a civilizáció. A nag2 t$%(t+ vallá"o, ae%e"zt$n2"$g $" az i"zlám Bl!n/$le /a0o tá%"a&almait !leli /el. Azem?e%c"o#o%to !z!tti ala#vet+ Bl!n?"$ge $%t$eiel, 8itBel,int$zm$n2eiel $" tá%"a&almi "t%utD%á0ual, nem #e&ig te"tBm$%eteivel, /e0/o%má0ual vag2 ?+%"z(nBel a#c"olato"a.

Ha%ma&"o%?an, /onto" meg0eg2ezni, 8og2 a civilizáció át/ogóa,azaz eg2etlen alotóelemB "em $%t8et+ meg tel0e"en an$lBl, 8og2utalnán az azt /el!lel+ civilizáció%a. A civilizáció - (%ta To2n?ee -;át/ogó, an$lBl 8og2 ?ele/oglal8ato lenn$ne má"?a;. A civilizáció;totalitá";. A civilizáció%a, /e0ti i Melo, ?izon2o" m$%t$<eg2"$ge"Bl$" 0ellemz+. $"zeiet az eg2má"8oz $" az eg$"z8ez való

vi"zon2u 8atá%ozza meg. Ha a civilizáció államo?ól áll, ezenet!?? a#c"olatu le"z eg2má""al, mint a civilizáció0uon (vBliállamoal. El+/o%&ul8at, 8og2 t!??et 8a%colna, $" g2a%a??anl$te"(tene &i#lomáciai a#c"olatoat. Gaz&a"ágilag iná?? /Bggneeg2má"tól. alamenn2iBet 8a"onló e"zt$tiai $" /ilozó/iai á%amlato8at0á át.4

A civilizáció a legtága?? ultu%áli" entitá". A /alva, a %$gió, azetniai c"o#o%to, a nemzeti"$ge, a vallá"i c"o#o%to a ultu%áli"8ete%ogenitá" Bl!n/$le "zint0ein min&-min& "a0át ultD%ával%en&elezne. Eg2 &$lola"zo%"zági /alu ultD%á0a Bl!n?!z8et eg2

$"za-ola"zo%"zági$tól, &e min&ett+ o"ztozi a !z!" ola"zultD%á?an, mel2 megBl!n?!zteti +et a n$met /alvatól. Az eu%ó#ai!z!""$ge vi"zont ol2an ultu%áli" voná"oal %en&elezne,amel2e Bl!n?!z+v$ te"zi +et a (nai vag2 a 8in&u !z!""$get+l.

A (naia, a 8in&u $" a n2ugatia ug2anao% nem %$"zei "emmil2entága?? ultu%áli" entitá"na. Jivilizációat alotna. A civilizációte8át az em?e%e legmaga"a?? "zint< ultu%áli" c"o#o%to"ulá"a, $" ez

E&Fa%& A. Ti%2aian, e/lection" on t8e Sociolog2 o/ Jivilization"[,

Sociological Anal2"i", =3 *Summe% 51. #. 63.

4 To2n?ee, A Stu&2 o/ Hi"to%2, I, #. 33.. i&$zi Melo, Natu%e o/ Jivilization". ##.4-5.C $" 9%au&el, On Hi"to%2, #. 66.

=




eg2?en a ultu%áli" i&entitá" legtága?? "zint0e i", mell2el az em?e%e%en&elezne, elteintve attól, ami +et má" /a0otólmegBl!n?!zteti. A civilizációat eg2"ze%%e 8atá%ozzá meg ol2an

!z!" o?0et(v eleme, mint a n2elv, a t!%t$nelem, a vallá", a"zoá"o, az int$zm$n2e $" az em?e%e "zu?0et(v !nazono""ága. Azi&entitá"na "zint0ei vanna. Eg2 %ómai lao" má"-má" intenzitá""al8atá%oz8at0a meg magát ola"z$nt, atoliu"$nt, e%e"zt$n2$nt,eu%ó#ai$nt, n2ugati$nt. A civilizáció, amel28ez ta%tozi, azazono"ulá" legtága?? "zint0e. A civilizáció a legnag2o?? ;mi;, mel2en

?elBl elt!lt ?ennBnet a ultu%áli" ott8ono""ág $%z$"e, $"megBl!n?!ztet0B magunat az !""ze" t!??i em?e%t+l. annacivilizáció, mel2e "o em?e%t /oglalna magu?a, mint #$l&ául a(nai civilizáció, má"o $## 8og2 nag2on eve"et, il2en civilizáció azangol a0D a%i?ia$. A t!%t$nelem /ol2amán "o ol2an i"

em?e%c"o#o%t l$tezett, mel2 elBl!nBl+ ultD%ával ?(%t. $" 8(0án volt ?á%mi/$le tága?? ultu%áli" i&entitá"na. A utató a m$%et $" a 0elent+"$g "zem#ont0á?ól ol2o% megBl!n?!ztette /+ $" #e%i/$%iu"civilizációat *9ag?21. vag2 /+, illetve el"atn2ult, illetve me&&+civilizációat *To2n?ee1. elen !n2v azoal /oglalozi, amel2eet%en&"ze%int az em?e%i t!%t$nelem /+ civilizációina teintene.

A civilizációna ninc"ene eg2$%telm< 8atá%ai, ninc" #onto"ez&etB $" v$gB. Az em?e%e D0%a meg8atá%oz8at0á $" meg i"8atá%ozzá i&entitá"uat, $" enne e%e&m$n2e$nt a civilizáció!""zet$tele $" /o%má0a az i&+ /ol2amán változi. A n$#e ultD%ái!lc"!n!"en eg2má"%a 8atna, $" át/e&i eg2má"t. A Bl!n?!z+civilizáció ultD%á0a Bl!n?!z+ m$%t$?en 8a"onl(t8at vag2 t$%8etel. A civilizáció min&azonáltal 0elent$""el ?(%ó entitá"o, $" no8a a!z!ttB l$v+ vála"ztóvonala %itán $le"e, eze $t"$gtelenBlm$gi"c"a l$tezne.

Neg2e&i "zem#ont$nt megálla#(t8ató, 8og2 a civilizáció8alan&óa, ?á% $letta%tamu igen 8o""zDC /e0l+&ne, alalmazo&na,mi!z?en a legta%tó"a?? em?e%i tá%"ulá"o !z$ ta%tozna, ol2an;való"ágo, mel2e%e v$gtelenBl longue durée 0ellemz+;. Eg2e&Blálló$" "a0áto" l$n2egB ;8o""zD t!%t$nelmi /ol2tono""águ?an %e0li.

A civilizáció való0á?an a l$tez+ leg8o""za?? t!%t$net;. 9i%o&almaemele&ne /el $" "Bll2e&ne el, o%mán2o 0!nne $" menne, acivilizáció vi"zont ma%a&na, $" ;tDl$li a #olitiai, tá%"a&almi,gaz&a"ági, "+t az i&eológiai /el/o%&ulá"oat i";5. ;A világt!%t$nelem -

von0a le a !veteztet$"t 9ozeman - "zeml$lete"en &oumentál0a azta t$telt, 8og2 a #olitiai %en&"ze%e mDlan&ó "eg$&e"z!z! acivilizáció /el"z(n$n, $" 8og2 min&en eg2e" n2elvileg $" mo%áli"aneg2"$ge" !z!""$g "o%"a v$g"+ "o%on ?izon2o" el"+&lege" "t%utu%álóe"zm$ /ennma%a&á"án mDli, mel2e !%Bl az eg2má"t !vet+nemze&$e eg2?e/o%%na, $" amel2e il2 mó&on "zim?olizál0á a

5 9%au&el, Hi"to%2 o/ Jivilization", #. =3, $" On Hi"to%2, ##. 65-6d.

=6




tá%"a&alom ontinuitá"át.; A világ !""ze" 6. "záza&i civilizáció0al$n2eg$?en legalá?? eze% $ve l$tezi, vag2, mint Latin-Ame%iae"et$?en, !zvetlen le"zá%mazott0a eg2 má"i 8o""zD $let<

civilizációna. A civilizáció /ennma%a&na, $" !z?en /e0l+&ne. )inamiu"aC/elemele&ne $" el"Bll2e&neC !""zeolva&na $" "z$tválnaC $" amintazt min&en t!%t$n$"z8allgató tu&0a, el i" t<nne, $" ?etemeti +et azi&+ #o%a. 'e0l+&$"B "zaa"zai Bl!n/$le$##en 8atá%oz8ató meg.Vuigle2 "ze%int a civilizáció 8$t "tá&iumon 8ala&na e%e"ztBl7 aeve%e&$", a va0D&á", a te%0e"ze&$", a on/litu"o, az eg2eteme"

?i%o&alom, a 8an2atlá" $" az invázió o%án.

Melo eg2etlen változá"i mo&ellt vázol /el, mel2ne /ázi"ai7 ai%i"tál2o"o&ott /eu&áli" %en&"ze%, ma0& az átmeneti /eu&áli"

%en&"ze%, ezt !veti a i%i"tál2o"o&ott állami %en&"ze%, aztán azátmeneti állami %en&"ze% !vetezi, v$gBl a i%i"tál2o"o&ott ?i%o&almi %en&"ze%. To2n?ee "ze%int a civilizáció a i8(vá"o%a való%eagálá"$nt alaul i, aztán n!vee&$"i "zaa"zon meg2 át,amel2ne eg2i /onto" eleme, 8og2 eg2 %eat(v i"e??"$g ellen+%z$"tg2ao%ol a !%n2ezete /elett. E /ázi"t a #%o?l$má i&+"zaa !veti,ma0& az eg2eteme" állam ialaulá"a, v$gBl a "z$t8ullá". L$n2egiBl!n?"$gei ellen$%e min&eze az elm$lete Dg2 teinti acivilizációat, 8og2 azo eg2 zava%o" i&+"zaon vag2 on/litu"oonát8ala&va eg2eteme" állammá "ze%vez+&ne, ma0& 8an2atlaniez&ene, $" v$gBl "z$t8ullana.

Wt!&i "zem#ont7 mivel a civilizáció ultu%áli", nem #e&ig #olitiaientitá"o, enne meg/elel+en nem ta%tana /enn t!%v$n2e" %en&et,nem "zolgáltatna igaz"ágot, nem "ze&ne a&ót, nem 8á?o%Dzna,nem tá%g2alna "ze%z+&$"e%+l, $" nem c"inálna "emmi ol2a"mit,ami a o%mán2o &olga. Politiai !""zet$telB civilizáción$nt

változi, $" az i&+?en i" változi eg2azon civilizáción ?elBl. E$nteg2etlen civilizáció eg2 vag2 t!?? #olitiai eg2"$get i" ta%talmaz8at.Eze az eg2"$ge le8etne vá%o"államo, ?i%o&alma. /!&e%áció,on/!&e%áció, nemzetállamo, multinacionáli" államo, mel2emin&eg2ie Bl!n/$le o%mán2zati /o%mával %en&elez8et. Acivilizáció /e0l+&$"e !z?en %en&"ze%int változá"o t!%t$nne a#olitiai alotóeleme "zámá?an $" 0elleg$?en i".

Sz$l"+"$ge" e"et?en el$#zel8et+ az i", 8og2 eg2 a&ott civilizáció $"eg2 a&ott #olitiai entitá" eg2?ee"i. ;@(na - /ogalmazta meg LuciánP2e - eg2 civilizáció, mel2 Dg2 te"z, mint8a állam volna.;6 a#án eg2ol2an civilizáció, mel2 ug2anao% való*an eg2 állam. A civilizáció

9ozeman, St%at$gia Intelligence an& Statec%a/t, #. 6.

Vuigle2, Evolution o/ Jivilization", ##. C Melo, Natu%e o/ Jivilization",##. . Lá"& ). J. Some%vell, A%gument[, a "ze%z+ által %!vi&(tett változata

A%nol& . To2n?ee, A Stu&2 o/ Hi"to%2, vol". I-I *O/o%&7 O/o%& Unive%"it2P%e"", 51 c(m< muná0ána, ##. 35.

==




t!??"$ge azon?an eg2n$l t!?? államot vag2 #olitiai entitá"t /oglalmagá?an. A mo&e%n világ?an a civilizáció t!??"$ge il2en.

$gezetBl, a tu&ó"o általá?an eg2et$%tene az eg2o%i $" az D0a??

civilizáció azono"(tá"át illet+en. G2a%an elt$% azon?an a v$lem$n2B a t!%t$nelem /ol2amán vala8a i" l$tezett civilizációtel0e" "záma "zem#ont0á?ól. Vuigle2 tizen8at eg2$%telm< t!%t$netie"et%+l ?e"z$l, &e ezen tDl - nag2 való"z(n<"$ggel - tová??i n2olc i"l$tezett m$g.

To2n?ee el+"z!% 8u"zoneg2%e tette a "zámuat, aztán8u"zon8á%om%aC S#engle% n2olc /+ ultD%át Bl!n?!ztet meg.

McNeill ilenc civilizációt eml(t az eg$"z t!%t$nelem /ol2amánC 9ag?2i" ilencet 8atá%oz meg, illetve tizeneg2et, 8a a#ánt $" az o%to&oiátmegBl!n?!ztet0B @(nától $" a N2ugattól. 9%au&el ilenc civilizációt

azono"(t, o"tován2i 8$t /+ o%tá%" civilizációt.= Eze a Bl!n?"$ge%$"zint attól /Bggne, 8og2 i-i mi$nt teint a Bl!n?!z+ ultu%áli"c"o#o%to%a. Eg2e"e Dg2 v$li, 8og2 a (naiana $" az in&iaianaeg2etlen civilizáció0u volt a t!%t$nelem /ol2amánC má"o vi"zont $t,illetve t!?? "zo%o"an a#c"oló&ó civilizáció%ól ?e"z$lne e"etB?en,mel2e !zBl eg2iet a má"i le"zá%mazott0ána le8et teinteni. EBl!n?"$ge ellen$%e a /+ civilizáció i&entitá"a nem $#ezi vitatá%g2át. ..Te%m$"zet"ze%<leg eg2et$%t$" mutatozi; - von0a le a!veteztet$"t Melo az i%o&alom átteint$"$t !vet+en - legalá??tizen$t /+ civilizáció &olgá?an, mel2e !zBl 8$t nem l$tezi má%*mezo#otámiai, eg2i#tomi, %$tai, la""ziu", ?izánci, !z$#-

ame%iai. An&o-vi&$i1, !t #e&ig igen *(nai, 0a#án, in&iai, i"zlám $"n2ugati1. E88ez az !t8!z a 0elen világ?an 8ozzáteen&+ az o%to&o, alatin-ame%iai $" /elte8et+leg az a/%iai civilizáció.

A 0elen /+ civilizációi a !vetez+7

8Enai Min&en utató eli"me%i, 8og2 l$tezi Bl!n (nai civilizáció,amel2 legalá?? i. e. 3-ig n2Dli vi""za, $" talán m$g eze% $vvelo%á??%a i". i"zon2lago" eg2et$%t$" van $t eg2má"t !vet+ (naicivilizáció l$tez$"$t illet+en, mel2e !zBl a má"o&i a e%e"zt$n2 o%o%ai "záza&ai?an l$#ett az el"+ !%!$?e. A 1oreign Affairs c(m</ol2ói%at?an meg0elent (%á"om?an ezt a civilizációt on/uciánu"na

6 Lucián X. P2e, J8ina7 E%%atic State, '%u"t%ate& Societ2[, 'o%eign A//ai%", 5*'ali 551, 34.

= Lá"& Vuigle2, Evolution o/ Jivilization", =. /e0ezet, Bl!n!" teintettel ##. .,

4.C Ma Xe?e%, T8e Social P"2c8olog2 o/ t8e Xo%l& eligion"[, in '%om Ma Xe?e%7 E""a2" in Sociolog2 *Lon&on7 outle&ge, t%an"l. An& e&. H. H. Ge%t8 $"J.X%ig8t Mill". 551, #. 6.C 9ag?2, Jultu%e an& Hi"to%2, ##. 3-.CS#engle%, A N2ugat alon2a, II, ##. 33C To2n?ee, A Stu&2 o/ Hi"toi2, I, #. ==.C

\II. ##. 3-3.C 9%au&el, Hi"to%2 o/ Jivilization", t!?? 8el2en McNeill, T8ei"e o/ t8e Xe"t, t!?? 8el2enC $" o"tován2i, Jla"8 o/ Jivilization"[, ##. 4-5.

Melo, Natu%e o/ Jivilization", #. ==.

=




neveztem. Ponto"a?? azon?an a ;(nai; 0elz+ 8a"ználata. No8a aon/ucianizmu" a (nai civilizáció eg2i /+ eleme, a (nai civilizációt!?? a on/ucianizmu"nál, $" @(nán - mint #olitiai entitá"on - i"

tDlmutat. A ;(nai; "zó, mel2et t!?? utató 8a"znált, meg/elel+en (%0ale @(na, a &$lelet-áz"iai t$%"$g $" má". @(na 8atá%ain (vBli (nai!z!""$ge !z!" ultD%á0át, valamint ietnam $" @o%ea %oonultD%áit i".

Fapán Eg2e" tu&ó"o eg2etlen távol-eleti civilizáció$nt!""zea#c"ol0á a 0a#án $" a (nai ultD%át. T!??"$gB m$g"em (g2

0á% el, 8anem iná?? Bl!nálló civilizációna i"me%i el a#ánt, mel2 a(nai civilizáció?ól "a%0a&t i. R" i. "z. $" !z!tt n2e%te el"a0áto" /o%má0át.

!indu ltaláno" az eg2et$%t$", 8og2 - legalá?? i. e. 3 óta - $t

vag2 t!?? eg2má"t !vet+ civilizáció l$tezett a "zu?ontinen"en.Ezeet %en&"ze%int in&iai, in& vag2 8in&u n$ven emlegeti, mel2e!zBl t!??n2i%e az utol"ó elnevez$" 8a"ználato" a legutó??icivilizáció%a. Il2en vag2 ol2an /o%má?an a 8in&uizmu" !z#onti

0elent+"$g< a "zu?ontinen" ultD%á0á?an az i. e. 6. $vez%e& óta. ;Ezt!?? vallá"nál vag2 tá%"a&almi %en&"ze%n$lC az in&iai civilizációmagvát 0elenti.;3 A mo&e%n o%?an i" ug2anezt a "ze%e#et t!lti ?e.m$g ao% i", 8a In&iá?an 0elent+" muzulmán !z!""$g $l, valamintt!?? a#%ó?? ultu%áli" i"e??"$g. Aá%c"a a ;"iniu";, a ;8in&u; "zói" megBl!n?!zteti a civilizáció nev$t !z#onti mag-államánaelnevez$"$t+lC ez i/e0ezetten (vánato", amio% eg2 civilizáció

ultD%á0a tDlte%0e& az a&ott állam 8atá%án. 2szlám Min&en 0elent+" tu&ó" eli"me%i eg2 Bl!n i"zlám civilizációl$tez$"$t. Az i. "z. . "záza&?an az A%a?/$l"ziget%+l e%e&+ i"zlámg2o%"an el+%et!%t R"za-A/%iá?an $" az I?$%iai-/$l"zigeten, valaminttová??te%0e&t elet /el$. @!z$#-z"iá?a, az in&iai "zu?ontinen"%e $")$lelet-z"iá?a i". Enne e%e&m$n2e$##en "o Bl!nálló ultD%a

vag2 alcivilizáció l$tezi az i"zlámon ?elBl, !ztB az a%a?, a t!%!, a#e%z"a $" a malá0.

OrtodoM T!?? utató i" megBl!n?!ztet eg2 o%o"zo%"zági !z#ontDBl!n o%to&o civilizációt, mel2 elBl!nBl a n2ugati e%e"zt$n2"$gt+l

eg2%$"zt a ?izánci e%e&et, a Bl!n vallá", a $t"záz $ve" tatá% u%alom,a ?B%o%atiu" z"a%no"ág ala#0ánC má"%$"zt #e&ig a %ene"zán"z, a%e/o%máció, a /elvilágo"o&á" $" má" !z#onti 0elent+"$g< n2ugatita#a"ztalato o%látozott 8atá"ána !vetezm$n2e$nt.

,/ugati A n2ugati civilizáció ialaulá"ána i&e0$t %en&"ze%int i. "z.-%a vag2 4-%a te"zi. A tu&ó"o általá?an 8á%om /+ alotó%$"z$tBl!n?!zteti meg. az eu%ó#ait, az $"za-ame%iait $" a latin-ame%iait.

Iatin:amerikai Latin-Ame%iána Bl!n i&entitá"a van, mel2

3 9%au&el, On Hi"to%2, #. 66.

=3




megBl!n?!zteti a N2ugattól. 9á% az eu%ó#ai civilizációle"zá%mazott0a, Latin-Ame%ia Eu%ó#ától $" R"za-Ame%iától igenelt$%+ Dton /e0l+&!tt tová??. @o%#o%at(v, teint$l2elv< ultD%ával

%en&elezi, amel2 Eu%ó#á%a 0óval i"e?? m$%t$?en, R"za- Ame%iá%a #e&ig eg2általán nem 0ellemz+. Eu%ó#án $" R"za- Ame%ián eg2a%ánt n2omot 8ag2ott a %e/o%mációC a atoliu" $" a#%ote"tán" ultD%a min&$t 8el2en !tv!z+&!tt. 9á% le8et, 8og2 ez $##mo"t változó?an van, Latin-Ame%iá%a t!%t$nelmileg 8omog$natolicizmu" 0ellemz+. Ug2anao% a latin-ame%iai ultD%á?a

?e$#Blte azo az +"8ono" ultD%á, amel2e Eu%ó#á?an neml$tezte, $" amel2eet R"za-Ame%iá?an 8at$on2anmeg"emmi"(tette. E ultD%á má"-má" 0elent+"$ggel ?(%na eg2%$"ztMeió?an, @!z$#-Ame%iá?an, Pe%u?an $" 9ol(viá?an, má"%$"zt

A%gent(ná?an $" J8il$?en. A latin-ame%iai #olitiai /e0l+&$" $le"en

elt$% az $"za-ame%iai o%"zágo?an $%v$n2e"Bl+ mintától. Az eg2$n"zint0$n a latin-ame%iaia mego"ztotta !nazono""águat illet+en.Eg2e"e azt mon&0á7 ;Igen, mi a N2ugat %$"ze vag2un.; Má"o aztáll(t0á7 ;Nem, neBn "a0át, eg2e&Blálló ultD%án van;, $" min& alatin-, min& az $"za-ame%iai "ze%z+ !n2vtá%n2i i%o&alom?antaglaltá a ultu%áli" Bl!n?"$geet.

Latin-Ame%iát teint8et0B a n2ugati8oz ta%tozó eg2ialcivilizációna, ug2anao% ol2an Bl!n civilizáció$nt i""zámol8atun vele, amel2 "zo%o"an !t+&i a N2ugat8oz, $"mego"ztott a teintet?en, 8og2 a N2ugat8oz ta%tozi-e vag2 "em. Eg2ol2an elemz$" "zámá%a, mel2 a civilizáció nemzet!zi #olitiai

vonzatai%a !""z#onto"(t, ?ele$%tve eg2/el+l Latin-Ame%ia, má"/el+lR"za-Ame%ia $" Eu%ó#a a#c"olatait, az utó??i a 8el2tálló?? $"8a"zno"a?? meg8atá%ozá".

A N2ugat magá?a /oglal0a te8át Eu%ó#át, R"za-Ame%iát, tová??ámá" eu%ó#ai tele#e"e által l$t%e8ozott o%"zágoat, (g2 Au"zt%áliát $"f0-K$lan&ot. Ug2anao% a N2ugat $t /+ eleme !z!tti a#c"olat azi&+ /ol2amán megváltozott. T!%t$nelmB tDln2omó %$"z$?en azame%iaia az eu%ó#aival "zem?eáll(tva &e/iniáltá "a0áttá%"a&almuat. Ame%ia volt a "za?a&"ág, az eg2enl+"$g, ale8et+"$ge, a 0!v+ o%"zágaC Eu%ó#a az eln2omá"t, az

o"ztál2ellent$teet, a 8ie%a%c8iát, az elma%a&ott"ágot te"te"(tettemeg. Eg$"zen o&áig elmente, 8og2 i0elentett$7

Ame%ia eg2 Bl!n civilizáció. Az Ame%ia $" Eu%ó#a !z!tti"zem?enállá" t$telez$"e 0elent+" m$%t$?en anna a !vetezm$n2e,8og2 Ame%iána - legalá??i" a 5. "záza& v$g$ig - c"a o%látozotta#c"olatai volta a nem n2ugati civilizációal. Amio% aztán azEg2e"Blt llamo il$#ett a világ#olitia #o%on&0á%a, ialault eg2

Az eml(tett i%o&almat az 55-e" $ve?en eg2 iemele&+ m<vel gaz&ag(totta

eg2 ol2an "ze%z+, ai min&$t ultD%át 0ól i"me%i7 Jlau&io eliz, T8e NeF Xo%l&o/ t8e Got8ic 'o *9e%ele27 Unive%"it2 o/ Jali/o%nia P%e"", 551.

=




tága?? azono"ulá" Eu%ó#ával. M(g a 5. "záza&i Ame%ia Eu%ó#átólBl!n?!z+$nt $" vele "zem?enálló$nt &e/iniálta !nmagát, a&&ig a6. "záza&i Ame%ia eg2 tága?? i&entitá", az Eu%ó#át i" magá?a

/oglaló N2ugat %$"ze$nt, "+t anna vezet+0e$nt "ze%e#el.Ma ;a N2ugat; i/e0ez$" eg2eteme"en anna a 0el!l$"$%e 8a"ználato",amit o%á??an n2ugati e%e"zt$n2"$gne nevezte. A N2ugat te8át azeg2etlen civilizáció, mel2et valamel2 $gtá00al azono"(tana, $" nemeg2 a&ott n$#, vallá" vag2 /!l&%a0zi te%Blet nev$vel. Ez az azono"(tá"iemeli a civilizációt t!%t$nelmi, /!l&%a0zi $" ultu%áli" ontetu"á?ól.

T!%t$nelmileg a n2ugati civilizáció eu%ó#ai civilizáció. A mo&e%no%?an vi"zont a n2ugati civilizáció eu%oame%iai vag2 $"za-atlanticivilizáció lett. Eu%ó#a. Ame%ia $" az $"za-atlanti t$%"$gmegtalál8ató a t$%$#enC a N2ugat vi"zont nem. ;A N2ugat; elnevez$"

vezetett a ;n2ugatia"o&á"; elm$let$ne ialaulá"á8oz i", $"el+"eg(tette a n2ugatia"o&á" $" a mo&e%nizáció /$l%evezet+eg2?eolva&á"átC a ;n2ugatia"o&ó; a#án !nn2e??en elgon&ol8ató,mint az eu%o-ame%ianizáló&ó a#án. Az eu%ó#ai-ame%iaicivilizációt azon?an eg2eteme"en n2ugati civilizáció$nt emlegeti,$" omol2 /og2at$o""ágai ellen$%e e 8el2Btt mi i" ezt a i/e0ez$"t8a"znál0u.

Afrikai #vitatott% A leg0ele"e?? civilizációutató - 9%au&eliv$tel$vel - nem i"me%ne el Bl!n a/%iai civilizációt. Az a/%iaiontinen" $"zai %$"ze $" eleti #a%t0a az i"zlám civilizáció8ozta%tozi. Etió#ia t!%t$nelmileg Bl!nálló civilizációt alotott. A t!??i

te%Blet%e az eu%ó#ai im#e%ializmu" $" a g2a%mato"(tá" a n2ugaticivilizáció elemeit tele#(tette. )$l-A/%iá?an a 8ollan&, /%ancia, ma0&angol tele#e"e eg2 "o "zem#ont?ól t!%e&$e" eu%ó#ai ultD%átte%emtette.4 Ami enn$l l$n2ege"e??7 az eu%ó#ai civilizáció el0uttattaa e%e"zt$n2"$get a ontinen" Sza8a%ától &$l%e e"+ legnag2o??%$"z$%e. Eg$"z A/%iá?an m$l2%e8atóa $" e%+"e a t!%z"i i&entitá"o,&e az a/%iaia eg2%e iná?? iala(tana eg2 a/%iai i&entitá"$%z$"ti", $" el$#zel8et+, 8og2 a "zu?-"za8a%ai A/%ia Bl!n civilizációvá

Lá"& J8a%le" A. $" Ma%2 . 9ea%&, T8e i"e o/ Ame%ican Jivilizálton *NeF o%7

Macmillan, 6 vol"., 561 $" Ma Lem$%, Ame%ica a" a Jivilization *NeF o%7Simon Sc8u"te%, 531. Haza/ia" lele"Blt"$ggel Le%ne% i0elenti7 Aá%tet"zi, aá% nem, Ame%ia az, ami7 eg2 tel0e"en Bl!nálló ultD%a, "zámo", c"a%á 0ellemz+ e%+vonallal $" 0elent$""elC azono" %angD G!%!go%"zággal $" ómávala t!%t$nelem eg2i 0elent+", "a0áto" civilizáció0a$nt.[ Ug2anao% eli"me%i7

ó/o%mán ninc" ol2an nag2 t!%t$nelemelm$let, amel2?e ?eleille"ze&8etne aBl!nálló ame%iai civilizáció t$tele.[ *##. 34-35.1.

4 Az R"za-Ame%iá?an, Latin-Ame%iá?an, )$l-A/%iá?an $" Au"zt%áliá?an D0tá%"a&almaat te%emt+ eu%ó#ai civilizációt!%e&$e "ze%e#$%+l lá"& Loui" Ha%tz,T8e 'oun&ing o/ NeF Societie"7 Stu&ie" in t8e Hi"to%2 o/ t8e Unite& State",

Latin Ame%ica, Sout8 A/%ica, Jana&a, an& Au"t%alia *NeF o%7 Ha%cou%t, 9%ace Xo%l&, 51.

=




/e0l+&8et, mel2ne v$l8et+leg a )$l-a/%iai @!ztá%"a"ág lenne a mag-állama.

A vallá" a civilizáció l$n2egi, meg8atá%ozó elemeC J8%i"to#8e%

)aF"ont i&$zve7 ;a nag2 vallá"o a tala#zato, amel2een a nag2civilizáció n2ug"zana;5. Xe?e% !t ;világvallá"a; !zBl n$g2 - ae%e"zt$n2"$g, az i"zlám, a 8in&uizmu" $" a on/ucianizmu" - /+civilizáció8oz a#c"oló&i. Az !t!&i, a ?u&&8izmu" azon?an nem.Mi$%t van ez (g2> Az i"zlám8oz $" a e%e"zt$n2"$g8ez 8a"onlóan a

?u&&8izmu" i", má% o%án $t /+ ág%a vált "z$t, $", aá%c"a ae%e"zt$n2"$g, nem ma%a&t /enn "zBlet$"e 8el2$n. Az i. "z. ."záza&tól ez&+&+en a ma8a0ána ?u&&8izmu"t @(ná?a e#o%táltá,ma0& innen tová?? @o%eá?a, ietnam?a $" a#án?a. Eze?en atá%"a&alma?an a ?u&&8izmu"t %$"z?en az +"8ono" ultD%á8ozigaz(tottá *@(ná?an #$l&ául a on/ucianizmu"8oz $" a taoizmu"8oz1,

vag2 ?eolva"ztottá, illetve eln2omtá. dg2, no8a a ?u&&8izmu"ultD%á0u /onto" !""zetev+0e ma%a&, eze az o%"zágo nem alotna

?u&&8i"ta civilizációt, $" nem i" azono"(t0á maguat anna%$"ze$nt. i"zont az, amit tel0e" 0oggal t8e%a-vá&in ?u&&8i"tacivilizációna nevez8etBn, való?an l$tezi S%i Lanán, Mianma%?an*9u%ma1, T8ai/!l&!n, Lao"z?an $" @am?o&z"á?an. Ezen tDlmen+enTi?et, Mongólia $" 98után lao""ága t!%t$nelmileg a ma8a0ána

?u&&8izmu" lámai"ta változatá8oz c"atlaozott, $" eze atá%"a&alma a ?u&&8i"ta civilizáció má"o&i te%Blet$t alot0á.Eg$"z$?en v$ve azon?an a ?u&&8izmu" vi%tuáli" i8alá"a In&iá?an,$" a&a#táció0a, ?eolva"ztá"a @(ná?an $" a#án?an az ottaniultD%á?a azt 0elenti, 8og2 a ?u&&8izmu", ?á% /+ vallá", nem $#ezieg2 /+ civilizáció ala#0át.6

@a#c"olato a civilizáció !z!tt

Találkozások4 civilizációk i sz $NHH el9tt A civilizáció !z!ttia#c"olatona o%á??an $t "zaa"za volt,

0elenleg e a#c"olato a 8a%ma&i "zaa"z?an ta%tana. Az el"+civilizáció ialaulá"a után t!?? mint 8á%omeze%

$ven e%e"ztBl - n$8án2 iv$telt+l elteintve - "emmil2en a#c"olatnem volt !z!ttB. Ha m$gi", Dg2 azo

nag2on o%látozotta vag2 i&+"zao"a $" intenz(ve volta. elleg$t

5 )aF"on, )2namic" o/ Xo%l& Hi"tot2, #. 64. Lá"& m$g Ma%2 J. 9ate"on,9e2on& Sove%eignit27 An Eme%ging Glo?al Jivilization[, in . 9. . Xale% $"Saul H. Men&lovitz, e&., Jonten&ing Sove%eigntie"7 e&e/ining Political

Jommunit2 *9oul&e%7 L2nne ienne%, 551, ##.4-5.

6 To2n?ee min& a t8e%a-vá&in ?u&&8izmu"t, min& a lámaizmu"t meg!vBlt civilizációna

teinti. A 0tudv of History, II. pp. 35., 91-92.

=4




0ól tB%!zi a "zó, amel2et a t!%t$n$"ze

8a"ználna le(%á"u%a7 ;találozá"o;6. A civilizáció te8át t$%?en $"i&+?en elBl!nBlte. J"a c"e$l2 "zámu

l$tezett eg2i&e0<leg, $" - amint 9en0amin Sc8Fa%tz $" SamuelEi"en"ta&t i/e0tette - 0elent+" Bl!n?"$g van az

aiáli" o% $" a #%eaiáli" o% civilizációi !z!tt a teintet?en, 8og2azo Bl!n?"$get tette-e ;t%an"zcen&entáli"

$" e világi %en&; !z!tt. Az aiáli" o% civilizációi - el+&eit+l elt$%+en- má% %en&elezte t%an"zcen&entáli"

m(to"zoal, mel2eet eg2 Bl!n $%telmi"$gi o"ztál2 8i%&etett7 ;az"i&ó #%ó/$tá $" #a#o, a g!%!g /ilozó/u"o $"

"zo/i"tá, a (nai (%á"tu&ó, a 8in&u ?%á8mano, a ?u&&8i"ta "zang8a%en& $" az i"zlám ulema tag0ai;66. Eg2e"

%$gió a a#c"oló&ó civilizáció $t vag2 8á%om nemze&$$t8o%&oztá ol2 mó&on, 8og2 a civilizáció i8alá"át

!vette eg2 !zte" i&+"za, ma0& azt eg2 D0 nemze&$. A &$ á*raJa%%oll Vuigle2 n2omán $"z(tett eg2"ze%<"(tett

%a0z a /+ eu%áz"iai civilizáció i&+?eni a#c"olatai%ól.

A civilizáció /!l&%a0zilag i" elBl!nBlte eg2má"tól. 3-ig az An&o-vi&$i $" a !z$#-ame%iai civilizációna

nem volta a#c"olatai "em má" civilizációal, "em eg2má""al. AN(lu", a Tig%i"-Eu/%áte"z. az In&u" $" a Sá%ga/ol2ó

v!lg2$?en ialault o%ai civilizáció Bl!n!"e??en "zint$n nem8atotta eg2má"%a. $gBl a a#c"olato

m$gi" "oa"o&ni ez&te a eleti me&ite%%án t$%"$g?en, )$ln2ugat- z"iá?an $" R"za-In&iá?an. A ommuniációt

$" a e%e"e&elmet ug2anao% o%látozta a civilizációat elvála"ztótávol"ág $" a %en&elez$"%e álló !zlee&$"i

e"z!z! o%látozott "záma. olt ug2an n$mi e%e"e&elem a

'!l&!zi-tenge%en $" az In&iai-óceánon,min&azonáltal nem az óceánt át"zel+ vito%lá" 8a0ó, 8anem ;a /Bve"#u"zta"ágoon n2a%galó lova volta a

8el2változtatá" leg/+?? e"z!zei, mel2e a világ Bl!nálló civilizációiti."z. 3 el+tt Dg2-a8og2 !""zea#c"oltá

eg2má""al;6=.

Az e"zm$ $" a tec8niai v(vmán2o civilizáció%ól civilizáció%a ván&o%olta, &e ez g2a%an $v"záza&oig ta%tott. A

leg/onto"a??, nem 8ó&(tá" e%e&m$n2ezte ultu%áli" 8atá" talán az

volt, 8og2 - minteg2 8at $v"záza&&al azt

=5




!vet+en, 8og2 R"za-In&iá?an meg"zBletett - a ?u&&8izmu"átte%0e&t @(ná%a. A n2omtatá"t az i. "z. 4. "záza&?an

találtá /el @(ná?an, a mozgat8ató ?et<mintát a . "záza&?an, &e ez

a tec8nia c"a a 3. "záza&?an $%t elEu%ó#á?a. A #a#(%t @(ná?an az i. "z. 6. "záza& óta 8a"znál0á,a#án?a a . "záza&?an $%ezett, n2ugata??%a, azaz

@!z$#-z"iá%a a 4. "záza&?an te%0e&t át. R"za-A/%iá?an a ."záza&?an, S#an2olo%"zág?an a 6., R"za-

Eu%ó#á?a #e&ig a =. "záza&?an 0elent meg. Eg2 má"i (naitalálmán2, a #u"a#o% a 5. "záza&?an "zBletett, az

a%a?o8oz n$8án2 $v"záza&&al $"+??, Eu%ó#á?a #e&ig a ."záza&?an 0utott el.6

6. 9A

a @ELETI 'RLTE@E JIILIKJII

*Neolitiu" e%tultD%á1

*nem civilizáció1

'o%%á"7 Ja%%oll Vuigle2, T8e Lvolution o/ Jivilization"7 AnInt%o&uction to Hi"to%ical Anal2"i" *In&iana#oli"7 Li?e%t2 P%e"", 6`be&., 551. #. 4=.

A civilizáció !z!tti leg&%ámai?? $" leg0elent+"e?? a#c"olato azo

volta, mel2e "o%án eg2i civilizáció tag0aileigáztá $" meg"emmi"(tett$ vag2 "zolga"ág?a $n2"ze%(tett$ eg2má"i civilizáció tag0ait. Eze a a#c"olato

t!??n2i%e nemc"a e%+"zao"a volta, 8anem %!vi&e i", $" c"a"zó%ván2o"an /o%&ulta el+. Az i. "z. . "záza&tól

ez&ve vi"zon2lag ta%tó" $" i&+n$nt intenz(v civilizáció" a#c"olatoalaulta i az i"zlám $" a N2ugat, valamint

az i"zlám $" In&ia !z!tt. A e%e"e&elmi, ultu%áli" $" atonai!lc"!n8atá"o azon?an 0ava%$"zt c"a a

civilizációon ?elBl $%v$n2e"Blte. M(g In&iát $" @(nát #$l&áuli&+n$nt le%o8antá $" leigáztá má" n$#e

*mogulo, mongolo1, min&$t civilizációna volta etenz(v, a;8a&vi"el+ n$#eet; 0ellemz+ i&+"zaai "a0át

civilizáció0uon ?elBl. Ha"onló$##en, a g!%!g! 0óval g2a%a??an8a%colta $" e%e"e&te eg2má""al, mint a

#e%z"áal vag2 má", nem g!%!g n$#eel.

!atás4 a ,/ugat felemelkedése Az eu%ó#ai e%e"zt$n2"$g Bl!ncivilizáció$nt a 4-5. "záza&?an ez&ett

ialaulni. T!?? "záz $ven e%e"ztBl azon?an - a civilizáció "zint0$t




illet+en - "o má" civilizáció m!g!tt

ullogott. @(na a Tang-, a Szung- $" Ming-&ina"ztia alatt, az i"zlám világ a 4. "záza&tól a 6. "záza&ig, $" 9izánc a

4. "záza&tól a . "záza&ig me"z"ze /elBlmDlta Eu%ó#át gaz&ag"ág,te%Blet, atonai e%+, valamint m<v$"zi, i%o&almi

$" tu&omán2o" tel0e"(tm$n2 teintet$?en.63 A . $" a =. "záza&!z!tt az eu%ó#ai ultD%a /e0l+&ni ez&ett, amit

"eg(tett ;a meg/elel+ eleme mo8ó $" "zi"ztematiu" átv$tele amaga"a?? i"zlám $" ?izánci civilizációtól, valamint

enne az !%!"$gne a N2ugat "#eciáli" !%Blm$n2ei8ez $"$%&eei8ez való igaz(tá"a;. Ug2ane??en az i&+"za?an

Mag2a%o%"zágot, Leng2elo%"zágot, San&ináviát $" a ?alti #a%tvi&$eta n2ugati e%e"zt$n2"$g%e t$%(tett$, ezt

!vett$ a %ómai 0og $" a n2ugati civilizáció má" a"#etu"ai, $" an2ugati civilizáció 8atá%a "ta?ilizáló&ott ott, a8ol

"zámottev+ változá" n$lBl máig megma%a&t. A 6. $" a =. "záza&?ana n2ugatia ig2eezte ite%0e"zteni

/enn8ató"águat S#an2olo%"zág%a, " 8at$on2 u%almat te%emtette ame&ite%%án t$%"$g?en. Ezt !vet+en azon?an a

t!%! 8atalom /elemele&$"e el+i&$zte ;N2ugat-Eu%ó#a el"+tenge%entDli ?i%o&almána; !""zeomlá"át.6 3-tól

vi"zont az eu%ó#ai ultD%a %ene"zán"za má% tel0e" g+zzel 8ala&t el+%e,$" a tá%"a&almi #lu%alizmu", a ?+vBl+

e%e"e&elem $" a tec8niai v(vmán2o megvetett$ a világ#olitia D0o%"zaána ala#0át.

A civilizáció !z!tti "zó%ván2o" vag2 o%látozott, "oi%án2Dtalálozá"oat /elváltotta a N2ugat ta%tó",

ellenáll8atatlan, eg2i%án2D 8atá"g2ao%lá"a az !""ze" t!??icivilizáció%a. A 3. "záza& v$g$n v$gleg

vi""za8ó&(tottá az I?$%iai-/$l"zigetet a mó%otól, $" ez&et$t vette a#o%tugálo ?e8atolá"a z"iá?a, valamint a

"#an2olo ?en2omulá"a az ame%iai /!l&%$"z%e. A !vetez+ 63$v?en az eg$"z n2ugati /$ltee $" z"ia 0elent+"

%$"zei eu%ó#ai u%alom vag2 &ominancia alá e%Blte. A 4. "záza& v$g$n a !zvetlen eu%ó#ai u%alom

vi""za8Dzó&ott, amio% el+"z!% az Eg2e"Blt llamo, aztán Haiti,ma0& Latin-Ame%ia z!me /elláza&t, $"

i8a%colta /Bggetlen"$g$t. A 5. "záza& má"o&i /el$?en azon?an azD00á$le&t n2ugati im#e%ializmu" ite%0e"ztette




u%almát c"anem eg$"z A/%iá%a, meg"zilá%&(totta az ellen+%z$"t azin&iai "zu?ontinen"en $" má"utt z"iá?an. A

6. "záza& ele0$%e #e&ig - T!%!o%"zág iv$tel$vel - az im#e%ializmu"

g2ao%latilag az eg$"z @!zel-@eletet!zvetett vag2 !zvetlen n2ugati /enn8ató"ág alá $n2"ze%(tette. Azeu%ó#aia vag2 a volt eu%ó#aia *az ame%iai

ontinen"en1 4-?an a '!l& "zá%az/!l&i /elBlet$ne =3-átellen+%izt$, 44-?an -át, $" 5-?en 4-át.

56-%a ez a "zázal$o" a%án2 m$g tová?? n!vee&ett, amio% a t!%! ?i%o&almat /elo"ztotta maga !z!tt Nag2-

9%itannia, '%anciao%"zág $" Ola"zo%"zág. 4-?an a ?%it ?i%o&alom,3 millió n$g2zetm$%/ól&et $" 6 millió

em?e%t !lelt /el. 5-%a a vito%iánu" ?i%o&alom - mel2?en a na#"o8a nem t$%t n2ugovó%a - millió

n$g2zetm$%/ól&%e $" =5 millió em?e%%e te%0e&t i.6 Az eu%ó#aite%0e"ze&$" !z?en az an&o?$li $" a !z$#ame%iai

civilizációat tel0e"en meg"emmi"(tett$, az in&iai $" az i"zlámcivilizációt - A/%iával eg2Btt - igá?a

8a0tottá, $" @(nát i" át8atotta, ?e/ol2á"a alá vonta ;a N2ugat;. J"aaz o%o"z, a 0a#án $" az etió# civilizáció -

vag2i" 8á%om %o##ant cent%alizált, teint$l2elv< ?i%o&alom - volt$#e" ellenállni a N2ugat táma&á"ána, $"

meg+%izni a való&i /Bggetlen"$get. N$g2"záz $ven e%e"ztBl acivilizáció !z!tti a#c"olato a??ól állta, 8og2 a

n2ugati civilizáció leigázott má" tá%"a&almaat.

E &%ámai $" eg2e&Blálló /e0lem$n2 "zámo" oal mag2a%áz8ató. Eze!z$ ta%tozi7 a N2ugat tá%"a&almi

"ze%ezete $" o"ztál2vi"zon2ai, vá%o"aina $" e%e"e&elm$nemege%+"!&$"e, a 8atalom vi"zon2lago" mego"zlá"a

a %en&e $" az u%alo&ó, a világi $" a vallá"i te"tBlete !z!tt, aialauló/$l?en l$v+ nemzettu&at a n2ugati n$#e

!%$?en, $" az állami ?B%o%áciá ialaulá"a "t?. A n2ugatite%0e"ze&$" !zvetlen /o%%á"a azon?an tec8niai

e%e&et< volt7 az óceánoon való !zlee&$" e"z!zeine /eltalálá"a,amine %$v$n a távoli n$#e meg!zel(t8et+v$

váltaC tová??á a atonai #otenciál /e0l+&$"e, mine !vetezt$?en atávoli o%"zágo $" n$#eleigázá"a vált

le8et"$ge""$. ;A N2ugat /elemele&$"e - 0eg2zi meg Geo//%e2 Pa%e% - 0elent+" m$%t$?en az e%+ alalmazá"án

6




mDlott, azon a t$n2en, 8og2 a atonai e%+eg2en"Dl2 az eu%ó#aia $"tenge%entDli ellen/elei !z!tt eg2$%telm<en az

el+??i 0avá%a ?illentC ...a n2ugatia "ie%e az el"+ igazi ?i%o&alma

megte%emt$"$?en 3 $" 3 !z!tt azona a 8a&itec8niai v(vmán2ona volt !"z!n8et+, mel2eet!""ze""$gB?en ]8a&vi"el$"i /o%%a&alomna nevezne.;

A N2ugat te%0e"ze&$"$t el+"eg(tette m$g a maga"a?? %en&<"ze%vezett"$g, /eg2elmezett"$g, i$#z$", a 0o??

/eg2ve%e, a 0o?? !zlee&$", logi"ztia $" eg$"z"$gBg2i"zolgáltatá"o - min&-min& az i#a%i /o%%a&alom?an

?et!lt!tt vezet+ "ze%e# e%e&m$n2e$nt.7" A N2ugat nem azzal8ó&(totta meg a világot, 8og2 e"zm$i, $%t$ei vag2

vallá"a *mel2%e eg2$?$nt alig-alig tu&ott átt$%(teni má"civilizáció8oz ta%tozó em?e%eet1 maga"a?? %en&< lett

volna. Sie%$t "oal iná?? a "ze%vezett e%+"za alalmazá"á?an való 0á%ta""ágána !"z!n8ette. A n2ugatia

g2a%an meg/ele&ezne e%%+l a t$n2%+lC a nem n2ugatia azon?an"o8a.

5-%e a világ eg2"$ge"e?? volt #olitiailag $" gaz&a"ágilag, mint azem?e%i"$g t!%t$nelme /ol2amán ?á%mio%. A

nemzet!zi e%e"e&elem a világ !""zte%mel$"e a%án2á?an "zint$nmaga"a?? volt, mint o%á??an ?á%mio%, $"

leg!zele?? ma0& c"a az 5-e", 54-a" $ve?en !zel(ti megi"m$t ezt a "zintet. A nemzet!zi ?e/etet$" a

tel0e" ?e/etet$"e a%án2á?an maga"a?? volt, mint o%á??an ?á%mio%.65 A civilizáció eg2et 0elentett a n2ugati

civilizációval. A nemzet!zi 0og a g%otiu"i 8ag2omán2o?óle%e&eztet8et+ n2ugati nemzet!zi 0og volt. A

nemzet!zi %en&"ze% #e&ig a "zuve%$n, &e ;civilizált; nemzetállamo$" az általu ellen+%z!tt g2a%mati te%Blete

nemzet!zi %en&"ze%e lett.

Az 3 utáni $v"záza&o?an a n2ugati meg8atá%ozott"ágDnemzet!zi %en&"ze% ialaulá"a volt a má"o&i /+

/e0lem$n2 a világ#olitiá?an. Azon tDl, 8og2 a &ominancia, illetve azalá%en&elt"$g /o%má0á?an a n2ugati $" a nem

n2ugati o%"zágo !lc"!n!"en 8atotta eg2má"%a, a n2ugatitá%"a&alma vi"zon2a $" !lc"!n8atá"a eg2enl+??

ala#on $%v$n2e"Blt. Eze a civilizáción ?elBli, a #olitiai entitá"o!z!tti inte%ació nag2on 8a"onl(totta

=




azo%a, amel2e o%á??an a (nai, az in&iai vag2 a g!%!g civilizációe%etein ?elBl za0lotta. @ultu%áli"

8omogenitá"on ala#ulta, ami magá?a /oglalta ;a n2elvet, a

0og%en&et, a vallá"t, a o%mán2zá"t, a mez+gaz&a"ágot,a /!l&tula0&onvi"zon2oat $" talán a %oon"ágot i";. Az eu%ó#ai n$#e;ultD%á0a "o teintet?en 8a"onló vag2

azono" volt, $" ite%0e&t a#c"olatoat ta%totta /enn a e%e"e&elemat(v 8álózata, az em?e%e állan&ó mozgá"a

$" az u%alo&ó c"alá&o "z!vev$n2e" !""ze/onó&á"ai %$v$n;.Ezen(vBl "zaa&atlanul 8a%colta eg2má""alC az

eu%ó#ai államo !z!tt a ?$e "zám(tott iv$telne, $" nem a8á?o%D.= 9á% ezen i&+"za 0elent+" %$"z$?en a

t!%!! /enn8ató"ága alá ta%tozott c"anem eg2neg2e&e anna, amitEu%ó#ána "zoá" nevezni, az O"zmán

9i%o&almat m$g"em teintett$ az eu%ó#ai nemzet!zi %en&"ze%%$"z$ne.

Száz!tven $ven e%e"ztBl a N2ugat "a0át civilizáción ?elBli #olitiá0áta nag2 vallá"i "zaa&á" u%alta, valamint a

vallá"8á?o%D $" az állan&ó &ina"ztiu" #e%#atva%o. f0a?? má"/$l"záz $ven e%e"ztBl - a ve"zt/áliai ?$$t

!vet+en - a n2ugati világ on/litu"ai z!mmel a 8e%cegeon/litu"ai volta. J"á"zá%o, a?"zoluti"ta $"

alotmán2o" u%alo&ó ig2eezte ite%0e"zteni a&mini"zt%at(v%en&"ze%Bet, 8a&"e%egBet, me%antili"ta gaz&a"ági

e%e0Bet, $" - ami leg/onto"a?? - a te%Bletet, mel2en u%alo&ta.E!z?en nemzetállamoat te%emtette, $" a

nag2 /%ancia /o%%a&alomtól ez&+&+en a on/litu"o leg/+??/%ontvonalai má% nem ann2i%a a &ina"ztiá, mint

iná?? a nemzete !z!tt 8Dzó&ta. 5=-?an . . Palme% (g2/ogalmazott7 ;A i%ál2o 8á?o%Dina v$geC

elez&+&te a n$#e 8á?o%Di.;= Ez a 5. "záza&i mo&ell az el"+ világ8á?o%Dig l$tezett.

5-?en, az o%o"z /o%%a&alom !vetezt$?en a nemzetállamoon/litu"ait megtet$zt$ az i&eológia oozta

on/litu"o, el+"z!% a /a"izmu", a ommunizmu" $" a li?e%áli"&emo%ácia !z!tt, $"+?? #e&ig e $t utó??i

!z!tt. A 8i&eg8á?o%D i&e0$n a ommunizmu"t, illetve a li?e%áli"&emo%áciát nag28atalma te"te"(tett$ meg,

amel2e a magu i&eológiá0ával 8atá%oztá meg i&entitá"uat, $"amel2e eg2ie "em volt nemzetállam, legalá??i"




a 8ag2omán2o" eu%ó#ai $%telem?en v$ve. A ma%izmu" 8atalom%ae%Bl$"e el+"z!% O%o"zo%"zág?an, ma0& @(ná?an

$" ietnam?an tula0&on$##en eg2 átmeneti "zaa"zt 0elentett az

eu%ó#ai nemzet!zi %en&"ze% $" a #o"zteu%ó#ai"ocivilizáció0D %en&"ze% !z!tt. A ma%izmu" ug2an az eu%ó#aicivilizáció te%m$e volt, &e "zBl+/!l&0$n nem ve%t

g2!e%et, $" Bl!n!"e?? "ie%t "em a%atott. E8el2ett e"zm$it amo&e%nizáló $" /o%%a&almi elite a nem n2ugati

tá%"a&alma?a im#o%táltáC Lenin, Mao $" Ho Si Min8 a maguc$l0ai8oz igaz(tottá a ma%izmu"t, $" a%%a 8a"ználtá,

8og2 "zem?e"zegBl0ene a n2ugati 8atalommal, " 8og2 mozgó"(t"án$#BetC eg2i&e0<leg 8ang"Dl2ozni

ez&t$ o%"zágai nemzeti i&entitá"át $" autonómiá0át a N2ugattal"zem?en. Ezen i&eológia !""zeomlá"a a

Szov0etunió?an $" "zámottev+ iigaz(tá"a @(ná?an $" ietnam?anazon?an nem /elt$tlenBl 0elenti azt, 8og2 eze a

tá%"a&alma im#o%tálni /og0á a má"i n2ugati i&eológiát, a li?e%áli"&emo%áciát i". Azo a n2ugati elm$, ai

Dg2 v$li, 8og2 ez meg /og t!%t$nni, való"z(n<leg megle#+&ne ma0&a nem n2ugati ultD%á %eativitá"án,

%ugalma""ágán $" in&ivi&ualitá"án.

8ölcsönhatások4 a sokcivilizáció<" rendszer A 6. "záza&?an te8át acivilizáció !z!tti a#c"olato elmoz&ulta

a%%ól a "zint%+l, mel2et az eg2i civilizációna az !""ze" t!??i%eg2ao%olt eg2i%án2D 8atá"a u%alt, $" ezzel eg2

ol2an "zaa"z vette ez&et$t, mel2et az !""ze" civilizáció intenz(v,ta%tó" $" "oi%án2D !lc"!n!" eg2má"%a 8atá"a

0ellemez. A civilizáció !z!tti a#c"olato o%á??i o%"zaánamin&$t !z#onti voná"a elt<n+?en van.

El+"z!% i", a t!%t$n$"ze e&velt i/e0ez$"$vel $lve7 ;a N2ugatte%0e"ze&$"e; v$get $%t, $" a ;N2ugat elleni

láza&á"; vette ez&et$t. Nem eg2enlete"en ug2an, "zBneteel $"i%án2váltá"oal, &e a N2ugat e%e0e c"!ent má"

civilizáció e%e0$8ez vi"zon2(tva. A világ t$%$#e 55-?en ev$"8a"onló"ágot mutatott az 56-a" $ve

t$%$#eivel. A atonai $" gaz&a"ági e%+, a #olitiai ?e/ol2á"eg2en"Dl2a mó&o"ult *e%%+l %$"zlete"e??en eg2 $"+??i

/e0ezet?en1. A N2ugat tová??%a i" 0elent+" 8atá"t g2ao%ol a nemn2ugati tá%"a&alma%a, &e a t!??i civilizációval

3




/ennta%tott a#c"olatait eg2%e 0o??an az azo?an leza0ló/e0lem$n2e%e a&ott %eació u%al0á. A nem n2ugati

tá%"a&alma o%ánt"em a N2ugat te%emtette t!%t$nelem tá%g2ai,

8anem eg2%e iná?? "a0át t!%t$nelmBne, "+t aN2ugat t!%t$nelm$ne mozgatóe%+iv$ $" ala(tóivá válna.

Má"o&"o%?an, e /e0lem$n2e e%e&m$n2e$nt a nemzet!zi %en&"ze%tDlte%0e&t a N2ugaton, $" "ocivilizáció0Dvá

vált. Ezzel eg2i&e0<leg a n2ugati államo !z!tti on/litu" - amel2$v"záza&oon e%e"ztBl u%alta a %en&"ze%t -

eltom#ult. A 6. "záza& v$ge /el$ a N2ugat mint civilizáció imoz&ult/e0l+&$"$ne ;8a&vi"el+ állami;

"zaa"zá?ól, $" elin&ult ;az eg2eteme" állam; /el$. A "záza& v$g$n eza "zaa"z m$g min&ig nem tel0e", mivel a

N2ugat nemzetállamai $t /$lunive%záli" állam"ze%ezetet alotnaEu%ó#á?an $" R"za-Ame%iá?an. Ez a $t

entitá" $" alotóeg2"$gei ug2anao% a /o%máli" $" in/o%máli"int$zm$n2i "zála %o##ant ?on2olult 8álózatával

!t+&ne eg2má"8oz. A o%á??i civilizáció unive%záli" államai ?i%o&alma volta. Mivel azon?an a n2ugati

civilizáció #olitiai /o%má0a a &emo%ácia, a n2ugati civilizációialauló?an l$v+ unive%záli" állama nem

?i%o&alom, 8anem iná?? /!&e%áció, on/!&e%áció, nemzet!zi%ez"ime $" "ze%vezete eg2Btte"e.

A 6. "záza& nag2 #olitiai i&eológiái !z$ ta%tozi a li?e%alizmu", a"zocializmu", az ana%c8izmu", a

o%#o%ativizmu", a ma%izmu", a ommunizmu", a"zociál&emo%ácia, a onze%vativizmu", a nacionalizmu", a

/a"izmu" $" a e%e"zt$n2&emo%ácia. Eze min&eg2i$?en van valami!z!"7 valamenn2i a n2ugati civilizáció

te%m$e. Eg2etlen má" civilizáció "em te%emtett 0elent+" #olitiaii&eológiát. A N2ugat vi"zont "o8a nem te%emtett

/+ vallá"i i%án2zatot. A világ nag2 vallá"ai min& nem n2ugaticivilizáció te%m$ei, $" az - e"ete t!??"$g$?en -

i&+?en megel+zi a n2ugati civilizációt. A8og2 a világ imoz&uln2ugati "zaa"zá?ól, a n2ugati civilizáció

0ellegzete" i&eológiái 8an2atlana, $" 8el2Bet átve"zi a vallá"o, azi&entitá" $" az el!telezett"$g má". ultu%áli"

ala#oon n2ugvó /o%mái. A vallá" $" a nemzet!zi #olitia ve"zt/áliaiBl!nvála"ztá"a, azaz a n2ugati civilizáció




i&io"zin%atiu" te%m$e a v$g$8ez !zele&i, $" a vallá", amintE&Fa%& Mo%time% %ámutat, ;eg2%e nag2o??

való"z(n<"$ggel ?en2omul a nemzet!zi e"em$n2e?e; i".=6 A

#olitiai e"zm$ civilizáción ?elBli !""zec"a#á"át- mel2 a N2ugat "zBlem$n2e - /elvált0a a ultD%a $" a vallá"civilizáció !z!tti !""zec"a#á"a.

A glo?áli" #olitiai /!l&%a0z te8át elmoz&ult az 56. $v eg2etlen világa /el+l a 8atvana" $ve 8á%om világa, ma0& a

ilencvene" $ve t!?? mint /$l tucat világa /el$. Ezzel eg2Btt az 56-a" $ve n2ugati világ?i%o&almai a 8atvana"

$ve 0óval o%látozotta?? ;"za?a& világává; z"ugo%o&ta !""ze *i&eta%tozott "o nem n2ugati állam i", amel2

"zem?en állt a ommunizmu""al1, ma0& a ilencvene" $ve?enta%talma tová?? "z<Blt ;N2ugattá;. Az elmoz&ulá"

544 $" 55= !z!tt "zemantiailag i" tB%!z+&!tt a ;"za?a& világ;,azaz eg2 i&eológiai i/e0ez$" 8a"ználatána

%itulá"á?an, $" ;a N2ugat;, azaz eg2 civilizáció" i/e0ez$"8a"ználatána g2ao%i??á válá"á?an *lá"& &$ tá*lázat%

G2ao%i??a az utalá"o az i"zlám%a, mint ultu%áli"-#olitiai 0elen"$g%e, ;Nag2-@(ná%a;, O%o"zo%"zág%a $"

anna ;!zelBl/!l&0$%e; *azaz a volt "zov0et tag!ztá%"a"ágo%a1, azEu%ó#ai Unió%a - eze a i/e0ez$"e min&min&

civilizáció" ta%talmDa. A civilizáció !z!tti a#c"olato e??en a"zaa"z?an 0óval g2ao%i??a $" intenz(ve??e,

mint amil2ene az el"+ "zaa"z?an le8ette, $" 0óval eg2enl+??e $"!lc"!n!"e??e, mint amil2ene a

má"o&i "zaa"z?an volta. A 8i&eg8á?o%D i&+"zaától elt$%+en nemeg2etlen t!%$" &ominálC "zámo" t!%$" l$tezi

a N2ugat $" má" civilizáció, valamint a "o nem n2ugati civilizáció!z!tt.

Nemzet!zi %en&"ze%%+l ao% ?e"z$l8etBn - /e0ti i He&le2 9ull -,;8a $t vag2 t!?? államna elegen&+

a#c"olata van eg2má""al, $" elegen&+ 8atá"t g2ao%olna eg2má"&!nt$"ei%e a88oz, 8og2 - legalá??i"

valamel2e" m$%t$?en - eg2 eg$"z %$"ze$nt vi"ele&0ene;.Nemzet!zi tá%"a&alom ug2anao% c"a a??an az

e"et?en l$tezi, 8a az államo eg2 nemzet!zi %en&"ze%?en ;!z!"$%&eeel $" !z!" $%t$eel; %en&elezne,

;Dg2 teintene magu%a, mint amiet !z!" "za?ál2%en&"ze%!telez;, ;o"ztozna a !z!" int$zm$n2e




m<!&tet$"$?en;, $" ;!z!" a ultD%á0u vag2 a civilizáció0u;==. Aá%c"a "ume%, g!%!g, 8elleni"ztiu", (nai,

in&iai $" i"zlám el+&ei, a -5. "záza& !z!tti eu%ó#ai nemzet!zi

%en&"ze% i" nemzet!zi tá%"a&alom volt. A 5.$" a 6. "záza& /ol2amán az eu%ó#ai nemzet!zi %en&"ze% ann2i%aite%0e&t, 8og2 g2ao%latilag má" civilizáció

!""ze" tá%"a&almát /el!lelte. Eg2e" eu%ó#ai int$zm$n2eet $"tec8niáat i&+vel e#o%tálta i" eze?e az

o%"zágo?a. m az eml(tett tá%"a&alma m$gi" 8(0án vanna anna a!z!" ultD%ána, amel2 az eu%ó#ai

nemzet!zi tá%"a&alom ala#0át $#ezi. A nemzet!zi a#c"olato%a vonatozó ?%it elm$let /ogalmai "ze%int a világ

te8át eg2 /e0lett nemzet!zi %en&"ze%, &e nemzet!zi tá%"a&alom$ntigen ez&etlege"ne "zám(t.

Min&en civilizáció a világ !ze#$ne teinti magát, $" az em?e%i"$gt!%t$nelm$ne !z#onti &%ámá0a$nt 0eg2zi

t!%t$nelm$t. Ez a N2ugat%a talán m$g iná?? igaz, mint má"ultD%á%a. Eg2 "ocivilizáció0D világ?an azon?an az

eg2-civilizáció" n$z+#ontona /og2atozi az $%telmB $" a8a"zno""águ. A civilizáció utatói %$góta ti"ztá?an

vanna ezzel a !z8el2"ze%< igaz"ággal. 54-?an S#engle% elvetette at!%t$nelem N2ugaton u%alo&ó %!vi&látó

/el/ogá"át, mel2 taa%o" óo%i, !z$#o%i $" mo&e%n "zaa"zo%ao"ztotta a - izá%ólag a N2ugat "zem#ont0á?ól

%eleván" - t!%t$nelmet. I&e0e, mon&ta S#engle%, /elváltani ;at!%t$nelem #tolemaio"zi %en&"ze%$t; eg2

o#e%niu"zival, $" az ;eg2ene" vonalD világt!%t$nelemeg28angD"ágát; lec"e%$lni ;8atalma" ultD%á "oa"ágána

"z(n0át$ával;=. N$8án2 $vtize&&el $"+?? To2n?ee i" "zigo%Dan ?(%álta a N2ugat ;loál#at%iotizmu"át $"

a%cátlan"ágát;, mel2 a??an az ;egocent%iu" illDzió?an; n2ilvánulmeg, 8og2 a világ !%Bl!tte /o%og, illetve 8og2

;a @elet moz&ulatlan;, $" 8og2 a ;8ala&á"; ele%Bl8etetlen.S#engle%8ez 8a"onlóan To2n?ee "em tu&ott mit

ez&eni a t!%t$nelem eg2"$g$ne /eltev$"$vel, azzal az elgon&olá""al,amel2 "ze%int c"a ;eg2 civilizáció" /ol2ó

van, $" az !""ze" t!??i vag2 enne mell$/ol2ó0a, vag2 eleve ?eleve"zett a "ivatag 8omo0á?a;=3. To2n?ee után

!tven $vvel 9%au&el 8a"onló mó&on "zo%galmazta a tága??#e%"#et(vá alalmazá"át, $" ;a világ nag2 ultu%áli"

4




on/litu"aina, valamint civilizációi "oa"ágána; meg$%t$"$t.= Azel+(t$lete, amel2e%e e tu&ó"o

/ig2elmeztette, ma i" $lne, $" a 6. "záza& v$ge tá0án ug2anol2an

"z$le" !%?en $%v$n2e"Blne $" ug2anazo?ana loál#at%ióta illDzió?an %ingatózna, mint o%á??an. Azaz, 8og2 aN2ugat 0elenlegi eu%ó#ai civilizáció0a eg2?en

a világ eg2eteme" civilizáció0a i" lenne.

6.. tá?lázat

A ;"za?a& világ; $" ;a N2ugat; i/e0ez$"e 8a"ználata

Eml(t$"e "záma 544 55= Eml(t$"e -o" változá"a

NeF o% Time"

Sza?a& világ N2ugat

-=4 h 6=

Xa"8ington Po"l

Sza?a& világ N2ugat

6 = 4 - h 6

@ong%e""zu"i 0eg2z+!n2v Sza?a&

világ N2ugat

=3 -4 h = 3. fejezet

Eg2eteme" civilizáció> Mo&e%nizáció $" n2ugatia"o&á"

Eg2eteme" civilizáció7 a /ogalom 0elent$"e

Eg2e" v$lee&$"e "ze%int na#0ain?an - . S. Nai#aul i/e0ez$"$vel -az ;eg2eteme" civilizáció;

ialaulá"ána vag2un tanDi. Mit $%t"Bn ezen> A /ogalom azem?e%i"$g ultu%áli" eg2"$g$%e, a !z!" $%t$e,

8ite, i%án2ult"ágo, "zoá"o $" int$zm$n2e világm$%et< egg2$ válá"á%a utal. M$g #onto"a??an, eg2"ze%%e 0elez8et m$l2%e8ató, ám i%%eleván" &olgoat, ug2anao% %eleván",ám nem m$l2%e8ató &olgoatC " eg2"ze%"min&

i%%eleván" $" /el"z(ni &olgoat i".

El+"z!% i" le ell "z!geznBn, 8og2 valamenn2i tá%"a&alom em?e%e%en&elezi ?izon2o" ala#$%t$eel, mint

#$l&ául azzal, 8og2 !lni gono"z &olog, ug2anao% %en&elezi ?izon2o" int$zm$n2eel i"C il2en #$l&ául a c"alá&,

amel2 Bl!n/$le /o%má?an "ze%vez+&8et. Az em?e%e t!??"$ge a

5




tá%"a&alma t!??"$g$?en 8a"onló ;e%!lc"i

$%z$el; %en&elezi, van valamil2en ;/elBlete";, minimáli" mo%áli"el$#zel$"e a 0ó $" a %o""z ala#/ogalmai%ól.6

Ha ezt nevezzB eg2eteme" civilizációna, ao% min&ez #e%"zem$l2%e8ató $" ala#vet+en /onto", &e nem

teint8et+ "em D0&on"ágna, "em %eleván"na. Hog2 az em?e%e at!%t$nelem /ol2amán min&ig %en&elezte

n$8án2 ala#$%t$el $" int$zm$n2n2el, az #e%"ze mag2a%áz8at0a azem?e%i magata%tá" eg2e" állan&ó /o%máit, &e

nem világ(t8at0a vag2 mag2a%áz8at0a meg a t!%t$nelmet magát, amel2az em?e%i magata%tá" változá"ai?ól áll.

Tová??á, 8a l$tezi eg2, az eg$"z em?e%i"$get /el!lel+ civilizáció,ao% mil2en i/e0ez$"t 8a"znál0un az em?e%i

/a0nál i"e?? /+ ultu%áli" c"o#o%to azono"(tá"á%a>

Az em?e%i"$g alc"o#o%to%a tagoló&i - t!%z"e%e, nemzete%e $"tága?? ultu%áli" entitá"o%a, amel2eet 0o??á%a

civilizációna nevezBn. Ha a civilizáció /ogalmat el+l$#tet0B, "ezáltal le"z<(t0B a%%a, ami !z!" az em?e%i"$g

eg$"z$?en, ao% vag2 $n2telene vag2un italálni eg2 D0 /ogalmat,amel2 az em?e%e legnag2o?? - &e az

em?e%i"$g eg$"z$n$l m$gi" i"e?? - ultu%áli" c"o#o%t0ait 0el!li, vag2azt ell /elt$teleznBn, 8og2 eze a nag2,

&e nem az eg$"z em?e%i"$g%e ite%0e&+ c"o#o%to l$n2eg$?en aligt!??e a "emmin$l. áclav Havel #$l&ául Dg2

/ogalmazott, 8og2 ;eg2etlen glo?áli" civilizáció?an $lBn,; $" ;ez nemt!?? v$on2 máznál;, mel2 ;eltaa%0a vag2

el%e0ti a ultD%á, n$#e, vallá"i világo, t!%t$nelmi 8ag2omán2o $"t!%t$nelmileg ialault attit<&! v$gtelen

"oa"ágát, mel2e min&eg2ie ?izon2o" $%telem?en e glo?áli"

civilizáció ]alatt^ n2ug"zi.;= A??ól azon?an c"a "zemantiai z<%zava% táma&, 8a a ;civilizációt; a glo?áli" "zint<alalmazá"%a o%látozzu, $" ;ultD%ána; vag2

;alcivilizációna; nevezzB azoat a nag2 ultu%áli" entitá"oat,amel2eet a t!%t$nelem /ol2amán min&ig i"

civilizációna teintette.

Má"o&"o%?an7 az ;eg2eteme" civilizáció; /ogalma alalma" le8etanna 0el!l$"$%e, ami a civilizált tá%"a&alma?an

!z!", illetve ami megBl!n?!zteti +et a #%imit(v tá%"a&almatól $"

a ?a%?á%otól, mint #$l&ául a vá%o"o vag2 az

3




általáno" ultD%a. Ezzel, te%m$"zete"en, a /ogalomna a 4. "záza&i,eg2e" "zámD 0elent$"$n$l !%Bn i, $" e??en

az $%telem?en - n$8án2 ant%o#ológu" $" má"o %$mBlet$%e, ai

&!??enten /ig2eli eg2e" #%imit(v n$#e i8alá"át - való?an ialauló?an van eg2 eg2eteme" civilizáció. Acivilizáció e??en az $%telem?en /oozato"an

?+vBlt az em?e%i"$g t!%t$nelme /ol2amán, $" az eg2e" "zám?an8a"znált civilizáció 0ól meg/$%t a t!??e" "zámD

civilizációal.

Ha%ma&"o%?an7 az ;eg2eteme" civilizáció; /ogalma 0el!l8etimin&azoat a /eltev$"eet, $%t$eet $" &ot%(náat,

mel2eet 0elenleg "o em?e% vall a n2ugati civilizáció?an, $" ?izon2o" "zámD, má" civilizáció8oz ta%tozó em?e%

i" magá$na $%ez. Ezt nevez8etn$n )avo"i @ultD%ána. Min&en$v?en t!?? tucat o%"zág?ól minteg2 eze%

Bzletem?e%, ?aná%, o%mán2zati ti"ztvi"el+, $%telmi"$gi $" D0"ág(%ótalálozi a "vá0ci )avo"?an ta%tott

ilággaz&a"ági 'ó%umon. A %$"ztvev+ c"anem min&eg2iem<"zai, tá%"a&alomtu&omán2i, Bzleti vag2 0ogi

&i#lomával %en&elezi, "zavaal $"vag2 "zámoal &olgozi,it<n+en ?e"z$l angolul, ite%0e&t nemzet!zi

a#c"olatoal %en&elez+ o%mán28ivatalo, vállalato $"tu&omán2o" int$zete alalmazá"á?an áll, $" g2a%an

utazi Bl/!l&%e. J"anem valamenn2ien az in&ivi&ualizmu", a#iacgaz&a"ág $" a &emo%ácia 8(vei, ami "zint$n

!z!" a n2ugati civilizáció $#vi"el+i?en. G2ao%latilag a &avo"i%$"ztvev+ ellen+%zi az !""ze" nemzet!zi

int$zm$n2t, a világ "zámo" o%mán2át $" a világ gaz&a"ági $" atonai#otenciál0ána z!m$t. A )avo"i @ultD%a

te8át %en&(vBl /onto". m 8án2 em?e% ta%tozi m$gi" e88ez aultD%á8oz> A N2ugaton (vBli világ?ól

való"z(n<leg eve"e??, mint 3 millió, vag2i" a világ n$#e""$g$ne-a. "+t megle8et, 8og2 c"a ez%el$e. Ez

o%ánt"em eg2eteme" ultD%a, %áa&á"ul a )avo"i @ultD%á8oz ta%tozó vezet+ 8azá0u?an nem /elt$tlenBl ma%a&na

ta%tó"an a 8atalom !zel$?en. ;Ez a !z!" $%telmi"$gi ultD%a - mutat%á He&le2 9ull - c"a az elit "zint0$n

l$tezi7 "o tá%"a&alom?an g2eng$ a g2!e%ei... Y$"Z $t"$ge", 8og2 -aá% c"a &i#lomáciai "zinten - a !z!"

3




$%telmi"$gi ultD%án tDlmen+en /el!leli-e min&azt, ami !z!" e%!lc"iultD%ána vag2 !z!" $%t$e eg2Btte"$ne

nevez8et+.;

Neg2e&i "zem#ont$nt utalnun ell a%%a a meg/ogalmazá"%a, 8og2a n2ugati /og2a"ztói $" t!megultD%a

te%0e&$"e eg2eteme" civilizációt te%emt. Ez az o/e0t$" nem nevez8et+"em m$l2en"zántóna, "em %eleván"na. A

t!%t$nelem /ol2amán ultu%áli" 8ó?o%to min&ig i" !nn2enátte%0e&8ette eg2i civilizáció%ól a má"i%a. Az eg2i

civilizáció D0(tá"ait %en&"ze%e"en átve"zi má" civilizáció. Ezeazon?an vag2 0elent+" ultu%áli"

!vetezm$n2eel nem 0á%ó tec8niai D0(tá"o, vag2 ol2an 8ó?o%to,amel2e 0!nne, menne an$lBl, 8og2

ma%a&an&ó n2omot 8ag2nána a /oga&ó civilizáció meg8atá%ozóultD%á0án. Ezeet az im#o%tált &olgoat vag2

az$%t /oga&0á ?e az a&ott civilizáció?a, me%t egzotiu"a, vag2 az$%t,me%t e%+"zao" te%m$"zet<e. Az elmDlt

$v"záza&o?an a n2ugati világon i&+%+l i&+%e v$gig"!#!%t a (nai vag2a 8in&u ultD%a Bl!n/$le elemei i%ánti

lele"e&$". A 5. "záza&?an a n2ugati ultu%áli" im#o%t n$#"ze%<v$ vált @(ná?an $" In&iá?an, me%t a n2ugati e%+t

v$lt$ /el/e&ezni ?enne. Az a mai elgon&olá" vi"zont, 8og2 a n2ugatit!meg- $" /og2a"ztói ultD%a a n2ugati

civilizáció &ia&alát te"te"(ti meg, ?agatellizál0a a n2ugati ultD%át. An2ugati civilizáció l$n2ege a Magna J8a%ta,

nem #e&ig a Magna Mac. Az, 8og2 nem n2ugati em?e%e i" "z(ve"ene"zi az ó%iá"8am?u%ge%t, m$g nem 0elenti,

8og2 a Magna J8a%ta i" !zel áll a "z(vB8!z.

Min&ez nem 0elent "emmit a N2ugat8oz való vi"zon2ulá"t illet+en

"em. Megle8et, vala8ol a @!zel-@eleten eg2 ma%on2i /iatalem?e% /a%me%na&%ágot vi"el, ólát i"zi, %a#zen$t8allgat, ám, mi!z?en a ell+ i&+?en min&ig

meg8a0ol Mea /el$, ?om?át "ze%el, 8og2 /el%o??ant"on eg2-eg2ame%iai %e#Bl+g$#et. A 8etvene"-n2olcvana"

$ve?en az ame%iaia millió"zám%a vá"á%oltá a 0a#án autóat,t$v$$"zBl$eet, /$n2$#ez+g$#eet $" Bl!n/$le

elet%oniu" et2e%$et an$lBl, 8og2 ;0a#anizáló&ta; volna, "+t,!z?en eg2%e m$l2Blt az ellen"zenvB a#án

i%ánt. @izá%ólag a naiv a%%ogancia vezet8eti a n2ugatiaat a%%a a

36




/elt$telez$"%e, 8og2 a nem n2ugatia a n2ugati

0ava meg"ze%z$"$t+l ;el-n2ugatia"o&na; ma0&. a0on mit mon&8ata N2ugat%ól a világ, 8a a n2ugati em?e%e a

?u?o%$o" /ol2a&$oal, o#ott na&%ágoal $" z"(%o" $teleelazono"(t0á ultD%á0uat>

Az eg2eteme" t!megultD%á%a vonatozó /e0teget$" n$mi$##i/inomulta?? változata nem a /og2a"ztói 0avaat

áll(t0a a !z$##ont?a, 8anem a m$&iátC vag2i" a Joca-Jola 8el2ettHoll2Foo&ot. A világ mozi-, telev(zió- $"

vi&eo/ilm-i#a%á?an meg/ig2el8et+ ame%iai u%alom m$g a%e#Bl+g$#g2á%tá" te%$n /ennálló &ominanciát i"

/elBlmDl0a. 55=-?an a világon a "záz legnag2o?? n$zett"$g< /ilm!zBl n2olcvann2olc volt ame%iai, $" $t

ame%iai, valamint $t eu%ó#ai "ze%vezet u%al0a azóta i" az eg$"z világ%a ite%0e&+ 8(%g2á%tá"t $" 8(ne%0e"zt$"t.3 Ez a

8el2zet $t 0elen"$g%+l á%ulo&i. Az eg2i, 8og2 az em?e%i$%&el+&$" a "ze%elem, a "ze, az e%+"za, a

titozato""ág, a 8+"ie""$g $" a gaz&ag"ág i%ánt eg2eteme", tová??á8og2 a 8a"zon$%&eelt - el"+"o%?an ame%iai

- c$ge /anta"ztiu" $%z$el tu&0á ezen $%&el+&$"t meglovagolni $"#$nz%e váltani. @ev$" vag2 eg2általán

"emmi/$le ?izon2(t$ "em táma"zt0a azon?an alá azt a /elt$telez$"t,8og2 a min&ent át8ató glo?áli" ommuniáció

ialaulá"a az attit<&! $" a megg2+z+&$"e "zámottev+ !zele&$"$te%e&m$n2ezn$. ;A "zó%aoztatá" -

/ogalmazott Mic8ael la8o" - nem azono" a ultu%áli" t$%(t$""el.;

A má"i á%ulo&ó 0elen"$g az, 8og2 az em?e%e a magu megl$v+$%t$ei $" n$z+#ont0ai e%et$?en $%telmezi a

ommuniációt. ;Ug2anaz a vizuáli" $#, amel2et eg2 i&+?en

"ugá%ozna a /!l&gol2ó na##ali "zo?ái?an - 0eg2imeg @i"8o%e Ma8?u?ani -, ellent$te" /eli"me%$"eet vált i. A n2ugatina##ali "zo?á?an ta#"olna, amio% a

$#e%n2+n %a$táal l!vi 9ag&a&ot. A N2ugaton (vBlie t!??"$ge vi"zont azt lát0a, 8og2 a N2ugat g2o%"

megto%lá""al $l a nem /e8$% i%aiaal $" "zomáliaiaal "zem?en, &ee"zt2<" $zzel ?áni a "ze%?eel, ami,

aá%8og2an i" n$zzB, ve"z$l2e" 0elz$".;

A glo?áli" ommuniáció a n2ugati e%+ eg2i leg/onto"a?? 0eleno%i

megn2ilvánulá"a. Ez a n2ugati 8egemónia

3=




azon?an a%%a !"zt!nzi a nem n2ugati tá%"a&alma #o#uli"ta#olitiu"ait, 8og2 el(t$l0$ a N2ugat ultu%áli" im#e%ializmu"át,

$" a%%a ?uz&(t"á !z!n"$gBet, 8og2 +%!&0ene +"8ono" ultD%á0u

/ennta%tá"án $" $#"$g$n. A glo?áli" ommuniáció /!l!tti tDlzott n2ugati u%alom te8át$##en"$ggel eg2i /+ /o%%á"a anna, 8og2 a nem

n2ugati n$#e ellen"zenvvel $" ellen"$ge"en vi"eltetne a N2ugattal"zem?en. Ezen tDlmen+en, a ilencvene" $ve

ele0$%e a mo&e%nizáció $" a gaz&a"ági /e0l+&$" a nem n2ugatitá%"a&alma?an megte%emtette a 8el2i $" %egionáli"

m$&ia ala#0ait, $" ez az a&ott tá%"a&alma (zl$"$8ez igazo&i. 55- ?en a cnn Inte%national tá%"a"ág - "a0át

?ec"l$"e "ze%int - 33 millió" #otenciáli" n$z+!z!n"$ggel%en&elezett, ami a világ n$#e""$g$ne -a *a "zám

megle#+ mó&on eg2ezi - $" $t"$g(vBl z!mmel azono" em?e%eet/e& - a )avo"i @ultD%a $#vi"el+ivel1, $" a

c$g eln!e azt 0ó"olta, 8og2 angol n2elv< m<"o%ai v$gBl aá% a #iac6--á8oz i" el0ut8atna, (g2 %egionáli"

*azaz civilizáció"1 8álózato 0!nn$ne l$t%e, amel2e "#an2ol 0a#án,a%a?, /%ancia *ez utó??i N2ugat-A/%ia

e&v$$%t1 $" má" n2elveen "ugá%oznána. ;A glo?áli"8(%"ze%e"zt+"$g - vonta le a !veteztet$"t 8á%om utató

- m$g ma i" 9á?el to%n2ával talál0a "zem?e magát.;4 onal& )o%emegg2+z+en $%vel amellett, 8og2 a &i#lomatá

$" a !zti"ztvi"el+ !%$?en glo?áli" ultD%a van ialauló?an. Ezzeleg2Btt i" %en&(vBl aggál2o" !veteztet$"%e

0ut a /ele%+"!&!tt ommuniáció 8atá"aival a#c"olat?an7 Jhaeg/é*ként minden eg/enl9en oszlik meg Yaz + iemel$"eZ,

a ommuniáció n!vev+ /a0 "Dl2ána ?izto"(tania ellene a%oon"zenv ala#0át a világ nemzetei !z!tt,

vag2 legalá?? a !z$#o"ztál2o !z!tt, avag2 leg%o""za?? e"et?enlegalá?? a világ &i#lomatái !z!tt;, ám

;n$mel2 &olgo, amel2e e"etleg nem eg2enl+en o"zlana meg, igen-igen /onto"a le8etne;5.

,/elv Min&en ultD%a vag2 civilizáció !z#onti eleme a n2elv $" a vallá". Ha való?an eg2eteme" ultD%a van

ialauló?an, ao% eg2eteme" n2elv $" eg2eteme" vallá"ialaulá"á%a utaló ten&enciána i" ellene 0elentezniB.

Ez a !vetelm$n2 g2a%an meg/ogalmazó&i a n2elvvel a#c"olat?an.;A világ n2elve az angol; -

3




&ela%álta a Wall 0treet Fournal "ze%e"zt+0e nem%$g. Ez $t&olgot 0elent8et, mel2e !zBl c"a az eg2i tanD"o&na

az eg2eteme" ultD%a ialaulá"á%ól. elent8eti azt, 8og2 a világ

n$#e""$g$ne eg2%e nag2o?? 8án2a&a ?e"z$l angolul. i"zont ninc" ?izon2(t$ enne alátáma"ztá"á%a, $" alegmeg?(z8ató?? ?izon2(t$, amel2

m$gi"c"a l$tezi - $", eli"me%em, alig8a le8et nag2on #onto" -,enne $##en az ellenez+0$t mutat0a. A

%en&elez$"%e álló t!?? mint 8á%om $vtize&et *534-5561 /el!lel+a&ato azt "ugall0á, 8og2 a n2elv8a"ználat

általáno" mintá0a nem igazán változottC ug2anao% 0elent+"enc"!ent az angol, /%ancia, n$met, o%o"z $" 0a#án

n2elvet ?e"z$l+ a%án2a, $" n!vee&ett a 8in&i, malá0-in&on$z, a%a?. ?engáli, "#an2ol, #o%tugál $" má" n2elveet

?e"z$l+$.

Az angol n2elvet ?e"z$l+ a%án2a a legalá?? eg2millió em?e% által ?e"z$lt n2elve !z!tt az 534. $vi 5,4-%ól

556-%e ,-%a c"!ent *lá"& '$ tá*lázat% Az !t /+ n2ugati n2elvet*angol, /%ancia, n$met, #o%tugál, "#an2ol1

?e"z$l+ a%án2a a világ n$#e""$g$8ez vi"zon2(tva az 534. $vi 6,-%ól 556-%e 6,4-%a e"ett vi""za. 556-?en

!zel $t"ze% ann2ian ?e"z$lt$ a man&a%in n2elvet - ez a világn$#e""$g$ne 3,6-a -, mint amenn2ien az

angolt, $" tová??i =, a (nai n2elv eg2$? változatait ?e"z$l+a%án2a *lá"& '& tá*lázat%

Eg2%$"zt az a n2elv, amel2 a világ n$#e""$g$ne 56-a "zámá%ai&egen, nem le8et a világ !z!" n2elve. Má"%$"zt

azon?an nevez8et+ anna, 8a ez az a n2elv, amel2et Bl!n?!z+n2elvc"o#o%to8oz $" ultD%á8oz ta%tozó em?e%e

8a"ználna az eg2má""al való ommuniáció?an. Azaz 8a ez a világon a lingua franca+ vag2i" - n2elv$"zeti

"zai/e0ez$""el - a világ el"+&lege" Tága?? @ommuniáció" N2elve*T@N21. Azona az em?e%ene,

aine ommuniálniu ell eg2má""al, meg ell találniu e88ez aze"z!zt. Hag2atoz8atna #e%"ze "#eciáli"an

$#zett "zaem?e%e%e, ai megtanulta /ol2$on2an ?e"z$lni $t vag2 t!?? n2elven, 8og2 tolmác"$nt,

/o%&(tó$nt &olgoz8a""ana. Ez azon?an ne8$ze", i&+ig$n2e" $"!lt"$ge". Ezzel mag2a%áz8ató, 8og2 a

33




t!%t$nelem /ol2amán min&ig ialault eg2 a&ott lingua franca4 alatin az óo%i $" a !z$#o%i világ?an, a /%ancia

$v"záza&oon e%e"ztBl N2ugaton, a "zua8$li A/%ia "o %$"z$n, $" az

angol a világ 0elent+" %$"z$n a 6. "záza&má"o&i /el$?en. A &i#lomatána, Bzletem?e%ene, tu&ó"ona,tu%i"tána $" a gon&0uat vi"el+

"zolgáltatóna, a %e#Bl+g$#-#ilótána $" a l$gi i%án2(tóna"zB"$gB van valamil2en e"z!z%e, 8og2

8at$on2an ommuniál8a""ana eg2má""al, $" a ommuniációmo"t tDln2omó%$"zt angol n2elven t!%t$ni.

=.. tá?lázat

A /+ n2elveet ?e"z$l+ a%án2a

*a világ n$#e""$g$ne "zázal$á?an1

Rv

N2elv

534 5 54 556

A%a? 6, 6,5 =,= =,3

9engáli 6, 6,5 =,6 =,6

Angol 5,4 5, 4, ,

Hin&i 3,6 3,= 3,= ,Man&a%in 3, , 3,4 3,6

O%o"z 3,3 3, , ,5

S#an2ol 3, 3,6 3,3 ,

Az millió vag2 annál t!?? em?e% által ?e"z$lt n2elve ?e"z$l+ine"záma.

'o%%á"7 A "zázal$o" a%án2o i"zám(tá"ánál Si&ne2 S. Jul?e%tne. a Xa"8ingtoni Eg2etem *Seattle1 #"zic8ológia tan"z$e #%o/e""zo%ánaa&atait 8a"ználtu, mel2eet

Jul?e%t az eg2millió vag2 annál t!?? em?e% által ?e"z$lt n2elve ?e"z$l+i%+l áll(tott !""ze, $" $vente !zz$te"z a World Almanac and (ook of 1acts:*m 9ec"l$"ei eg2a%ánt

ta%talmazzá az ;an2an2elvi; $" a ;nem an2an2elvi; ?e"z$l+et, $"n$#"zámlálá"o?ól, n$#e""$gminta-v$tele?+l, %á&ió- $" telev(zió-m<"o%o /elm$%$"ei?+l,

n$#e""$gn!vee&$"i a&ato?ól, má"o&lago" tanulmán2o?ól $" má"/o%%á"o?ól "zá%mazna

=.6 tá?lázat

3




A 3 (nai $" n2ugati n2elveet ?e"z$l+ "záma Ymillió1

N2elv 534 9e"z$l+

millióSzázal$világ 556 9e"z$l+

millió

Százal$világ

Man&a%in 3. 5 3,6

@antoni = ,3 3 ,

Xu =5 . ,

Min = .= 3 .4

Haa 5 , == ,@(nai n2elve 34 6,3 5 4,4

Angol 64 5,4 3 ,

S#an2ol 6 3, =6 ,

Po%tugál 6, =,

N$met 6 .6 5 6,

'%ancia 6,3 6= 6,

N2ugati n2elve 4 6, 6= 6,4

ilág !""ze" 643 ,3 355 =5,

'o%%á"7 A "zázal$o" a%án2o i"zám(tá"ánál Si&ne2 S. Jul?e%tne, a Xa"8ingtoni Eg2etem *Seattle1 #"zic8ológia tan"z$e #%o/e""zo%ánan2elve%+l !""zeáll(tott a&atait

8a"ználtu /el, amel2e meg0elente a World Almanac and (ook of 1acts 535. $" 55=. $vi !tetei?en.

E??en az $%telem?en az angol a ultD%a!zi ommuniáció e"z!ze amai világ?an, aá%c"a a e%e"zt$n2 na#tá%

az i&+ n2omon !vet$"$ne, az a%a? "zámo a "zámolá"na, $" amet%iu" %en&"ze% - a világ tDln2omó %$"z$n -

a m$%$"ne az e"z!ze. I"m$tlem azon?an, az angol a kult"raköziommuniáció e"z!ze, enne #e&ig el+/elt$tele

a Bl!nálló ultD%á l$tez$"e. A lingua franca a n2elvi $" ultu%áli"Bl!n?"$ge leBz&$"$ne, nem

/el"zámolá"ána az e"z!ze. Ha eg2 0a#án ?aná% $" eg2 in&on$zBzletem?e% angolul ?e"z$lget eg2má""al, ez nem

0elenti azt, 8og2 ?á%mel2iB i" elangolo"o&na vag2 eln2ugatia"o&na.

Ug2anez mon&8ató el a n$met $" a /%ancia

3




a0D "vá0cia%ól, ai iná?? angolul ommuniálna eg2má""al, $"nem valamel2iB an2an2elv$n. Hog2

In&iá?an - Ne8%u te%vei ellen$%e - megta%tottá az angolt má"o&i

8ivatalo" n2elv$nt, "zintDg2 a%%óltanD"o&i, 8og2 In&ia nem 8in&i n2elv< lao"ai %aga"zo&na "a0átn2elvB8!z $" ultD%á0u8ozC illetve a%%ól az

ig$n2B%+l i", 8og2 In&ia "on2elv< tá%"a&alom ma%a&0on.

Amint a 0ele" n2elv$"z, o"8ua 'i"8man megálla#(totta, eg2 n2elv!n2n2e??en /oga&tati el lingua franca-$nt

vag2 a tága?? ommuniáció n2elve$nt, 8a nem azono"(t8ató eg2a&ott etniai c"o#o%ttal, vallá""al vag2

i&eológiával. Az angolt az i&+ /ol2amán "o min&ennelazono"(tottá, a !zelmDlt?an azon?an ;mente"Blt az

etniai ta%talomtól *vag2 minimáli"%a c"!ent etniai azono"(tá"a1;,aá%c"a az aá&, az a%ameu", a g!%!g $" a

latin e"et$?en i" t!%t$nt 8a0&anán. ;@ieg$"z(t+ n2elvi min+"$g$?en azangol vi"zon2lago" "ze%enc"$0$ne %$"ze,

8og2 az utó**i közel neg/edszázad*an "em ?%it, "em ame%iai/o%%á"ait nem !t!tt$ általáno"an vag2 ala#vet+en

etniai vag2 i&eológiai ontetu"8oz; *'i"8man iemel$"e1.6 Azangol n2elv 8a"ználata a ultD%a!zi

ommuniáció?an "eg(t te8át /ennta%tani, "+t mege%+"(teni a n$#e"a0át ultu%áli" i&entitá"át. Az em?e%e

#onto"an az$%t 8a"znál0á az angolt a t!??i ultD%ával valóommuniáció?an, me%t meg aa%0á +%izni "a0át

ultD%á0uat.

Az angolul ?e"z$l+ eg2?en eg2%e Bl!n?!z+?? angol n2elveet i" ?e"z$lne. Az angol ;8ono"o&i;, $" 8el2i

á%n2alatoat ve"z /el, amel2e megBl!n?!zteti a ?%it vag2 az

ame%iai angoltól, $" amel2e - "z$l"+"$ge"e"et?en - ezeet az angolváltozatoat ol2o% eg$"zen $%t8etetlenn$te"zi eg2má" "zámá%a. Ug2anez a 8el2zet a

(nai n2elv változataival i". A nig$%iai #i&gin angol, az in&iai angol $"az angol n2elv má" /o%mái ?e$#Blne az

a&ott 8ázigaz&a-ultD%á?a, $" v$l8et+leg tová??%a i" meg /og0áBl!n?!ztetni maguat az$%t, 8og2 %oon, &e

Bl!nálló n2elve leg2ene, a88oz 8a"onlóan, a8og2an az D0latinn2elve n+tte i eg2o% a latin?ól. Az ola"ztól,

/%anciától $" "#an2oltól elt$%+en ug2anao% ezeet az angol

34




"zá%maz$ n2elveet vag2 c"a a tá%"a&alom c"e$l2

8án2a&a ?e"z$li ma0&, vag2 c"a a&ott n2elvi c"o#o%to !z!ttiommuniáció?an le"zne 8a"ználato"a.

A /enti /ol2amato min&eg2ie meg/ig2el8et+ In&iá?an. A == millió"n$#e""$g?+l 54=-?an 4 millióan

?e"z$lte angolul, 55-?en a 4 millió" n$#e""$g?+l #e&ig 6millióan. In&iá?an az angolul ?e"z$l+ a%án2a

te8át vala8ol &:DP !%Bl állan&ó"ult.= Eg2 vi"zon2lag "z< eliten(vBl az angol m$g c"a nem i" lingua franca

;Az igaz"ág az - áll(t0a az f0&el8i Eg2etem $t angol#%o/e""zo%a -,8og2 8a az em?e% @a"m(%?ól leutazi

@an0áumá%i?a, az o%"zág leg&$li?? #ont0á%a, a ommuniáció"a#c"olat leginá?? a 8in&i valamel2 /o%má0án,

nem #e&ig angol n2elven 0!n l$t%e. Ezen tDlmen+en, az in&iai angol/ol2amato"an "zámo" "a0áto" megBl!n?!ztet+

voná""al i" ?+vBl7 in&iaizáló&i, vag2 m$g iná?? loáli""á váli,ug2ani" Bl!n?"$ge alaulna i a Bl!n?!z+

8el2i n2elve angolul ?e"z$l+i !z!tt. Az in&iai ultD%a magá?a"z(v0a az angolt, a8og2an anna i&e0$n a

"zan"z%itot $" a #e%z"át i".

A t!%t$nelem /ol2amán a n2elve mego"zlá"a a világon min&ig i" a8atalom mego"zlá"át tB%!zte. A leg"z$le"e??

!%?en ?e"z$lt n2elve - angol, man&a%in, "#an2ol, /%ancia, a%a?,o%o"z - ?i%o&almi államo n2elvei volta,

mel2e at(van "zo%galmaztá n2elvB 8a"ználatát má" n$#e!%$?en. A 8atalom mego"zlá"ána mó&o"ulá"a

változá"8oz vezet a n2elve 8a"ználatá?an i". ;A $t $v"záza&on átta%tó ?%it $" ame%iai g2a%mati, e%e"e&elmi,

i#a%i, tu&omán2o" $" #$nzBg2i 8atalom teint$l2e" !%!"$get 8ag2ott

8át%a a /el"+otatá"?an, a !zigazgatá"?an, ae%e"e&elem?en $" a tec8niá?an; - m$g8ozzá az eg$"z világon.3Nag2-9%itannia $" '%anciao%"zág

%aga"zo&ott 8ozzá, 8og2 g2a%mataion az + n2elvBet 8a"znál0á. A/Bggetlen"$g iv(vá"át !vet+en azon?an a

o%á??i g2a%mato t!??"$ge változó m$%t$?en $" változó "ie%%elig2eezett /elváltani a ?i%o&alom n2elv$t a

8azaival. A Szov0etunió /$n2o%á?an az o%o"z volt a lingua francaP%ágától Hanoiig. Az o%o"z 8atalom 8an2atlá"át

az o%o"z má"o&i n2elv$nt való 8a"ználatána 8an2atlá"a ("$%i. A

35




ultD%a má" /o%mái8oz 8a"onlóan a n!vev+

8atalom eg2"ze%%e i&$z el+ n2elvi maga?izto""ágot az an2an2elvi ?e"z$l+ !%$?en, $" !"zt!n!z má"oat a%%a,

8og2 megtanul0á az illet+ n2elvet. A ?e%lini /al leomlá"át !zvetlenBl!vet+ mámo%(tó na#o?an - amio% Dg2

t<nt, N$meto%"zág le"z az D0 ?e8emót - meg/ig2el8et+ volt az a 0elen"$g, 8og2 az angolul eg2$?$nt /ol2$on2an

?e"z$l+ n$mete a nemzet!zi !""ze0!veteleen iná?? n$metBlez&te ?e"z$lni. a#án gaz&a"ági e%e0e a nem

0a#ánoat a%%a !"zt!$lte, 8og2 megtanul0ana 0a#ánul, $" @(nagaz&a"ági /e0l+&$"e 8a"onló /ellen&Bl$"t

e%e&m$n2ez mana#"ág a (nai n2elvet illet+en. Hongong?an a (nai/ol2amato"an "zo%(t0a 8átt$%?e az angolt mint

&ominán" n2elvet, $" - teintettel a tenge%entDli (naia "ze%e#$%e)$lelet-z"iá?an - a (nai lett az a n2elv,

amel2en az eml(tett t$%"$g nemzet!zi e%e"e&elmiommuniáció0ána "zámottev+ %$"ze za0li. A8og2 a N2ugat

e%e0e /oozato"an c"!en a t!??i civilizáció e%e0$8ez $#e"t, az angol$" má" n2ugati n2elve 8a"ználata má"

tá%"a&alma?an - $" a tá%"a&alma !z!tti ommuniáció?an -"zint$n la""an /og2atozni /og. Ha valamio%, a

távoli 0!v+?en, &ominán" civilizáció$nt @(na l$# a N2ugat 8el2$%e,az angolt mint lingua francá-t i" /elvált0a

ma0& a (nai *man&a%in1.

Amint a o%á??i g2a%mato Bz&eni ez&te /Bggetlen"$gB$%t $"ma0&an el i" n2e%t$ azt, a 8azai n2elv

n$#"ze%<"(t$"e vag2 8a"ználata, $" a ?i%o&alom n2elv$ne i"zo%(tá"aa nacionali"ta elit eg2i e"z!z$v$ vált a%%a,

8og2 megBl!n?!zte""e magát a n2ugati g2a%mato"(tótól, $"

meg8atá%ozza "a0át i&entitá"át. A /Bggetlen"$giv(vá"át !vet+en ug2anez az elit "zB"$ge"ne ta%totta, 8og2megBl!n?!zte""e magát "a0át tá%"a&alma

!zn$#$t+l i". E%%e "zolgált az angol, a /%ancia vag2 valamel2in2ugati n2elv it<n+ i"me%ete. @!vetez$"$## a

nem n2ugati tá%"a&alma elit0ei g2ao%ta 0o??an tu&naommuniálni a n2ugatiaal $" eg2má""al, mint "a0át

o%"zágu !zem?e%$vel *ez 8a"onló a -4. "záza&i 8el2zet8ez,amio% i" a Bl!n?!z+ o%"zágo a%i"zto%atái

!nn2en tu&ta ommuniálni eg2má""al /%anciául, "a0át o%"zágu




!zn2elv$t azon?an nem ?e"z$lt$1. A nem

n2ugati tá%"a&alma?an $t ellent$te" ten&encia $%v$n2e"Bl. Eg2/el+laz angol eg2%e iná?? te%et 8ó&(t az eg2etemi

otatá"?anC a 8allgatóat ezzel i" /elv$%tezi a%%a, 8og2 8el2t tu&0anaállni a t+$$%t $" a /og2a"ztó$%t /ol2tatott

glo?áli" ve%"eng$"?en. Má"/el+l a tá%"a&almi $" #olitiai /e"zBlt"$ge!vetezt$?en eg2%e általáno"a??á váli a

8azai n2elve 8a"ználataC az a%a? i"zo%(t0a a /%anciát R"za- A/%iá?an, Pai"ztán?an az u%&u l$# az angol 8el2$?e

a !zigazgatá"?an $" az otatá"?an, In&iá?an a 8azai n2elv< m$&ia vált0a /el az angol n2elv< m$&iát. Ezt a

/e0lem$n2t el+%e 0elezte az In&iai Otatá"i 9izott"ág 54-?an, amio%i/e0tette, 8og2 ;az angol n2elv 8a"ználata...

a lao""ágot $t nemzet%e o"zt0a7 a eve"e%e, ai o%mán2ozna, $"a "oa%a, aiet o%mán2ozna. Az eg2i

nem $%ti a má"i n2elv$t, $" tága?? $%telem?en v$ve "em $%ti megeg2má"t.; Neg2ven $vvel $"+??, amio% az

angol m$g min&ig +%izte az elitn2elv "ze%e#$t, ez a 0ó"lat ?eigazoló&ott, $" ;te%m$"zetellene" 8el2zetet; te%emtett

;eg2 /eln+tt vála"ztó0ogon ala#uló &emo%áciá?an... az angolul ?e"z$l+ In&ia $" a #olitiailag !ntu&ato" In&ia

eg2%e 0o??an távolo&i eg2má"tól;, ;/e"zBlt"$get; te%emtve ;ac"Dc"on l$v+ angolul tu&ó i"e??"$g $" a

vála"ztó0oggal %en&elez+ millió !z!tt, ai nem ?e"z$lneangolul;. A nem n2ugati tá%"a&alma?an a

&emo%atiu" int$zm$n2e i$#Bl$"$vel $" az em?e%e !z$letiativitá"ána n!vee&$"$vel #á%8uzamo"an eg2%e

iná?? c"!en a n2ugati n2elve $" te%0e& a 8azaia 8a"ználata.

A "zov0et ?i%o&alom $" a 8i&eg8á?o%D v$ge el+"eg(tette az el/o0tott

vag2 el/ele0tett n2elve ?u%0ánzá"át $"D00á$le&$"$t. A volt "zov0et tag!ztá%"a"ágo?an omol2 e%+/e"z(t$"et!%t$nne 8ag2omán2o" n2elvei /eleleven(t$"$%e.

Az $"zt, a litván, az u%án, a g%Dz $" az !%m$n2 ma eg2-eg2 /Bggetlenállam 8ivatalo" n2elve. A

muzulmán !ztá%"a"ágo?an 8a"onló n2elvi !ntu&at%a $?%e&$"/ig2el8et+ megC Aze%?a0&z"án, @i%gizi"ztán,

TB%meni"ztán $" z?egi"ztán o%á??i o%o"z gaz&ái ci%ill(%á"mó&0á%ól átt$%te t!%! te"tv$%ei n2ugati

(%á"mó&0á%a, a #e%z"a n2elv< Ta&z"ii"ztán #e&ig átvette az a%a?




(%á"t. A "ze%?e D0a??an "ze%?ne nevezi n2elvBet,

nem "ze%?8o%vátna, $" atoliu" ellen"$gei n2ugati (%á"mó&0á%ólátt$%te o%o"z %oonai ci%ill

(%á"mó&0á%a. Ezzel #á%8uzamo"an a 8o%váto ma má% 8o%vátnanevezi n2elvBet, $" ig2eezne megti"zt(tani azt

a t!%! $" az i&egen "zavatól, m(g 9o"zniá?an ug2anazo a ;t!%! $"a%a? 0!vev$n2"zava, a n2elvi Ble&$,

mel2et a t!%! ?i%o&alom 3 $ven át ta%tó ?aláni 0elenl$te 8ag2ott8át%a, D0%a &ivat?a 0!tte;4. A n2elveet

D0%a%en&ezi $" D00á$#(ti, 8og2 !""z8ang?an leg2ene a civilizációi&entitá"ával $" !%vonalaival. A8og2 a

8atalom "z$tte%Bl, Dg2 te%0e& a ;?á?elizáló&á";.

6allás Az eg2eteme" vallá" ialaulá"a c"a alig valamivel való"z(n<?? az eg2eteme" n2elv ialaulá"ánál. A 6.

"záza& v$g$n az eg$"z világon D00á$le&te a vallá"o. Ez az D00á$le&$"magá?a /oglalta a vallá"o" !ntu&at

e%+"!&$"$t $" a /un&amentali"ta mozgalma ialaulá"át, ezzel/ele%+"(tve a vallá"o !z!tti Bl!n?"$geet.

Min&ez nem /elt$tlenBl 0á%t eg2Btt azzal, 8og2 0elent+"en változott volna a Bl!n?!z+ vallá"o 8(veine a

n$#e""$g8ez vi"zon2(tott a%án2a. Az eg2e" vallá"o !vet+i%+l%en&elez$"%e álló a&ato m$g 8$zago"a??a $"

m$g ev$"?$ meg?(z8atóa, mint az eg2e" n2elveet ?e"z$l+%+l%en&elez$"%e álló a&ato. A '' tá*lázat eg2

"z$le" !%?en 8a"znált /o%%á" a&atait ta%talmazza. Eze $" má" a&atoazt "ugall0á, 8og2 a vallá"o %elat(v

"zám"ze%< e%e0e nem változott 0elent+"en a 6. "záza&?an. A/el8a"znált /o%%á"?ól it<n+ legnag2o?? változá" az,

8og2 n!vee&ett a ;nem 8(v+; $" az ;atei"ta$nt; o"ztál2ozotta

a%án2a7 az 5. $vi ,6-8oz $#e"t 54-?an6,5 volt. Ez #e%"ze tanD"o&8at a vallá"tól való 0elent+"el/o%&ulá"%ól, ug2anao% 54-?an a vallá"o"

D00á$le&$" m$g c"a a ;?emeleg(t$"n$l; ta%tott. A 6,-o" n!vee&$"a nem 8(v+ a%án2á?an c"anem

megeg2ezi a ;(nai n$#i vallá"o; !vet+i !%$?en m$%t 5,-o"c"!en$""el7 5-?an 6=,3 volt ez az

a%án2, 54-?an #e&ig ,3. Ez a g2ao%latilag azono" n!vee&$" $"c"!en$" a%%a enge& !veteztetni, 8og2 a

ommunizmu" ?e!"z!nt$vel @(na n$#e""$g$ne tDln2omó %$"z$t

6




eg2"ze%<en átmin+"(tett$ n$#i vallá"o"?ól nem

8(v+v$.

=.=. tá?lázat A /+ vallá"i 8ag2omán2o !vet+ine a%án2a a világ n$#e""$g$8ez vi"zon2(tva *"zázal$1

Rv

allá"

5 5 54 543 *?ec"l$"1 6 *?ec"l$"1

N2ugati

e%e"zt$n2

6,5 =, =, 65, 65,5O%to&o

e%e"zt$n2

,3 =, 6,4 6, 6,

Muzulmán 6, 3,= ,3 , 5,6

Nem vallá"o" ,6 3, , ,5 ,

Hin&u 6,3 6,4 =,= =,3 =,

9u&&8i"ta ,4 , ,= .6 3,

@(nai n$#i 6=,3 3,5 ,3 =,5 6,3

T!%z"i , 6, 6. .5 .

Atei"ta , , ,3 , ,6

'o%%á"7 )ávi& ). 9a%%ett *"ze%.1, World Christian 5nc/clopedia4 Acomparative stud/ of churches and religions in the modern -orld

A7 $>HH:&HHH *O/o%&7 O/o%&

Unive%"it2 P%e"", 5461.

Az a&ato azt mutat0á, 8og2 n2olcvan $v alatt a világ n$#e""$g$?en

megn!vee&ett azona az a%án2a, ai a $t/+ t$%(t+ vallá"8oz, az i"zlám8oz $" a e%e"zt$n2"$g8ez ta%tozna. An2ugati e%e"zt$n2e ?ec"Blt a%án2a 5-?an

a világ n$#e""$g$8ez vi"zon2(tva 6,5 volt, 54-?an #e&ig =. Azi"zlám 8(veine a%án2a 0elent+"e??

m$%t$?en n!vee&ett7 az 5. $vi 6,-%ól 54-?an má% ,3,má" ?ec"l$"e "ze%int 4-%a. A 6. "záza&

elmDlt $vtize&ei?en min& az i"zlám, min& a e%e"zt$n2"$g 0elent+"enn!velte 8(veine "zámát A/%iá?an, $"

0elent+" elmoz&ulá" t!%t$nt a e%e"zt$n2"$g /el$ )$l-@o%eá?an. A

=




g2o%"an mo&e%nizáló&ó tá%"a&alma?an - 8a a

8ag2omán2o" vallá" $#telen alalmazo&ni a mo&e%nizáció!vetelm$n2ei8ez - /ennáll a n2ugati e%e"zt$n2"$g

$" az i"zlám te%0e&$"$ne le8et+"$ge. Eze?en a tá%"a&alma?an 0elenleg - $" /elte8et+leg a 0!v+?en i" - a

n2ugati ultD%a leg"ie%e"e?? el+8a%co"aina nem a neola""ziu"!zgaz&á"zo, a 8a%co" &emo%atá vag2 a

multinacionáli" vállalato vezet+i, 8anem a e%e"zt$n2 8itt$%(t+"zám(tana. A&am Smit8 $" T8oma" e//e%"on

nem $#e" iel$g(teni a vá%o"?a !lt!z+ $" az el"+ gene%áció"!z$#i"olát v$gzette leli, $%zelmi, e%!lc"i $"

tá%"a&almi ig$n2eit. Le8et, 8og2 $zu" @%i"ztu" "em, &e neimin&ene"et%e nag2o?? az e"$l2e.

Ho""zD távon azon?an Mo8ame& a n2e%+. A e%e"zt$n2"$gel"+"o%?an megt$%$" Dt0án te%0e&, m(g az i"zlám

megt$%$" és %e#%o&ució Dt0án. A e%e"zt$n2e a%án2a = !%Bltet+z!tt a n2olcvana" $ve?en, ?eállt e%%e a

"zint%e, 0elenleg c"!en+?en van, $" 663-%e való"z(n<leg 63!zel$?en le"z. en&(vBl maga"

n$#e""$gn!vee&$"i %átá0u !vetezt$?en *lá"& 3. /e0ezet1 amuzulmáno a%án2a a világon tová??%a i" &%ámaian

emele&ni /og, az ez%e&/o%&uló !%n2$$%e el$%i a 6-ot, n$8án2$vvel $"+?? meg8ala&0a a e%e"zt$n2e

"zámát, $" 663-%e /elte8et+leg a világ n$#e""$g$ne minteg2 =-átte"zi ma0& i.5

Az egyetemes civilizáció kialakulásának leetséges tényez!i

Az eg2eteme" civilizáció elm$lete a n2ugati civilizáció 0ellegzete"te%m$e. A 5. "záza&?an a n2ugati #olitiai $"

gaz&a"ági &ominancia ite%0e"zt$"$t a nem n2ugati tá%"a&alma%a

0o??á%a azzal igazoltá, 8og2 ;!tele""$gB civilizálni az elma%a&ott n$#eet;. A 6. "záza& v$g$n ug2anez azelm$let "eg(t igazolni a n2ugati &ominanciát

má" tá%"a&alma /!l!tt, $" e tá%"a&alma a??$li ig$n2$t, 8og2n2ugo&t "z(vvel ma0mol8a""á a n2ugati $letmó&ot

$" int$zm$n2eet. Az eg2eteme""$get mint i&eológiát a N2ugat ao%8a"znál0a, 8a on/%ontáló&ni $n2"ze%Bl a

nem n2ugati ultD%áal. Amint az g2a%an meg/ig2el8et+ atá%"a&alom #e%em$%e "zo%ulta vag2 a megt$%te

!%$?en, az ;eg2etlen; civilizáció leglele"e?? 8i%&et+i a N2ugat%a




ván&o%olt $%telmi"$gie - mint #$l&ául

Nai#aul $" 'oua& A0ami -, ai "zámá%a ez az elm$let %en&(vBliel$g(t+ vála"zt a&, 8a /elte"zi a $%&$"t7 ;@i i"

vag2o $n>; Eg2 a%a? $%telmi"$gi ug2anao% ;a /e8$% em?e%n$ge%eine; nevezte ezeet a iván&o%oltaat,6 $" az

eg2eteme" civilizáció elm$lete c"e$l2 támogatott"ággal ?(% má"civilizáció?an. A nem n2ugatia n2ugatina

lát0á azt, amit a N2ugat eg2eteme"ne lát. Amit a n2ugatia B&v!"glo?áli" integ%áció$nt Bnne#elne - #$l&ául

az eg$"z világ%a ite%0e&+ m$&iát -, azt a nem n2ugatia gono"zn2ugati im#e%ializmu"$nt uta"(t0á el. A világ

Jeg/ségeJ a nem n2ugatia "zámá%a a /en2eget+ ve"z$ll2el azono".

Az eg2eteme" civilizáció ialaulá"át alátáma"ztani 8ivatott $%ve8á%om /eltev$" valamel2i$%e vag2 $## azo

eg2Btte"$%e $#Blne. El+"z!% i" az . /e0ezet?en má% volt "zó a%%ól a/eltev$"%+l, 8og2 a "zov0et ommunizmu"

!""zeomlá"a a t!%t$nelem v$g$t $" a li?e%áli" &emo%ácia világ%a"zóló&ia&alát 0elenten$. Ez az $%v ta%t8atatlan,

ug2ani" eg2etlen alte%nat(va 8ami" $#let$t (nál0a. @iin&uló#ont0aaz a 8i&eg8á?o%D" állá"#ont, mel2 "ze%int a

ommunizmu" eg2etlen alte%nat(vá0a a li?e%áli" &emo%ácia, $" azel+??i imDlá"a t!%v$n2"ze%<en az utó??i

eg2eteme""$g$8ez vezet. N2ilvánvaló azon?an, 8og2 ateint$l2elv<"$gne, a nacionalizmu"na, a o%#o%ativizmu"na

$" a #iacgaz&a"ággal veg2(tett ommunizmu"na *#$l&ául @(ná?an1"o /o%má0a l$tezi $" vi%ul

na#0ain?an i". Enn$l i" /onto"a?? azon?an az !""ze" l$tez+ vallá"ialte%nat(va, mel2 (vBl e"i a "zeulá%i" i&eológiá

!%$n. A mo&e%n világ?an a vallá" ol2an - "+t talán a leg/+?? -

!z#onti e%+, mel2 motivál0a $"mozgó"(t0a az em?e%eet. Az !n8itt"$g netová??0a azt gon&olni, 8og2az$%t, me%t a "zov0et ommunizmu" !""zeomlott,

a N2ugat !%! i&+%e eln2e%te a világot, $" 8og2 a muzulmáno,(naia, in&iaia $" má"o n2om?an a

e?lB%e !leli a n2ugati li?e%alizmu"t mint eg2etlen alte%nat(vát. Azem?e%i"$g 8i&eg8á?o%D" /elo"ztá"ána má%a

v$geC ám a l$n2egi??, az etnium, a vallá" $" a civilizáció "ze%inti/elo"ztá" megma%a&t, $" D0 on/litu"oat "zBl.

Má"o&"zo%, l$tezi eg2 ol2an /eltev$" i", mel2 "ze%int a n$#e min&

3




e%+tel0e"e?? !lc"!n!" eg2má"%a 8atá"a - a

e%e"e&elem, a ?e/etet$"e, a tu%izmu", a m$&ia, az elet%oniu"ommuniáció %$v$n - !z!" világultD%át

te%emt. A !zlee&$" $" a ommuniáció" tec8nia 8ala&á"a való?aneg2"ze%<??$ $" g2o%"a??á tette a #$nz, az

em?e%e, az i"me%ete, a gon&olato $" a $#e mozgá"át a világ?an.@$t"$gtelen, 8og2 a /el"o%olt te%Bleteen

n!vee&ett a nemzet!zi /o%galom. Nag2on i" $t"$ge" azon?an emegn!vee&ett /o%galom 8atá"a. A

e%e"e&elem va0on n!veli vag2 c"!enti a on/litu"o való"z(n<"$g$t> Az a /eltev$", mel2 "ze%int c"!enti a

nemzete !z!tti 8á?o%D való"z(n<"$g$t, legalá??i" nem igazolt, vi"zont t!m$%&e ?izon2(t$ aa& enne

ellenez+0$%e. A nemzet!zi e%e"e&elem 0elent+"en ?+vBlt az 5-a" $" az 5-e" $ve?en, a !vetez+

$vtize&?en #e&ig v$get $%t a 8i&eg8á?o%D. 5=-?an #$l&ául anemzet!zi e%e"e&elem %eo%&maga""ágo?an

0á%t, eg2-$t $v%e %á #e&ig a nemzete má% #$l&átlan m$%ete?enm$"zá%oltá eg2má"t.6 Ha az ao%i c"Dc""zinten

l$v+ nemzet!zi e%e"e&elem nem tu&ta megaa&ál2ozni a 8á?o%Dt,ao% mil2en má" !%Blm$n2e !z!tt lenne

e%%e $#e"> A ta#a"ztalato eg$"zen eg2"ze%<en nem táma"zt0á aláazt a li?e%áli", inte%nacionali"ta elgon&olá"t,

mel2 "ze%int a e%e"e&elem el+"eg(ti a ?$$t. A ilencvene" $ve?en$"zBlt elemz$"e m$g iná?? $%&$"e""$

te"zi e /eltev$"t. Az eg2i tanulmán2 v$g!veteztet$"e "ze%int ;ae%e"e&elem ?+vBl+ "zint0e... %en&(vBli

mego"ztó e%+ le8et a nemzet!zi #olitiá?an;, $" ;nem való"z(n<,8og2 !nmagá?an a ?+vBl+ e%e"e&elem en28(ti

a nemzet!zi /e"zBlt"$geet, vag2 el+"eg(ti a nag2o?? nemzet!zi"ta?ilitá"t;66. Eg2 má"i tanulmán2 "ze%z+i

i/e0ti, 8og2 a !lc"!n!" gaz&a"ági eg2má"%autalt"ág tDlzott m$%t$eeg2a%ánt ;vezet8et ?$$8ez vag/ 8á?o%D8oz,

attól /Bgg+en, 8og2 a /ele a 0!v+?en mil2en m$%t$< e%e"e&elem%e"zám(tana;. A !lc"!n!" gaz&a"ági

eg2má"%autalt"ág c"a ol2ano% "eg(ti el+ a ?$$t, ;amio% az államoa%%a "zám(tana, 8og2 a e%e"e&elem

maga" "zinten /ol2tató&i a ?elát8ató 0!v+?en i";. Ha az államo má%nem %em$n2e&8etne a??an, 8og2 a




!lc"!n!" gaz&a"ági eg2má"%autalt"ág m$%t$e a 0!v+?en változatlanma%a&, ao% a való"z(n<"(t8et+ e%e&m$n27

maga a 8á?o%D.6=

A /enti megálla#(tá", mel2 "ze%int a e%e"e&elem $" a ommuniációnem te%emt8et ?$$t " nem ala(t8at i

!z!" állá"#ontot, eg2?ec"eng a tá%"a&alomutató meg/ig2el$"eivel. A "zociál#"zic8ológia Bl!n?!z+"$gelm$lete

"ze%int az em?e%e azzal &e/iniál0á maguat, ami eg2 a&ottontetu"?an megBl!n?!zteti +et má"otól7 ;az

em?e% min&ig ol2an /ogalmaal (%0a le !nmagát, amel2emegBl!n?!zteti +t má"otól, Bl!n!"en a maga

meg"zoott tá%"a&almi !%n2ezet$?en l$v+t+l... Eg2 #"zic8ológu"n+má" /oglalozá"D n+ !z!tt

#"zic8ológu"$nt, /$%/i #"zic8ológu"o !%$?en #e&ig el"+"o%?ann+$nt 8atá%ozza meg magát.;6 Az em?e%e

azzal &e/iniál0á maguat, ami megBl!n?!zteti +et má"otól. Amio% a ite%0e&t ommuniáció, e%e"e&elem

$" utazá"o meg"o"zo%ozzá a civilizáció !z!tti !lc"!n8atá"oat,az em?e%e eg2%e nag2o?? 0elent+"$get

tula0&on(tana civilizáció" i&entitá"una. @$t eu%ó#ai, eg2 n$met $"eg2 /%ancia "a0át a#c"olatuon ?elBl

n$met$nt $" /%ancia$nt /og0á azono"(tani eg2má"t. @$t eu%ó#ai,eg2 n$met $" eg2 /%ancia, 8a $t a%a??al,

mon&0u, eg2 "zaD&-a%á?iaival $" eg2 eg2i#tomival e%Blnea#c"olat?a, eu%ó#ai$nt /og0á meg8atá%ozni

maguat, $" a%a?$nt a má"i ett+t. Az $"za-a/%iai ?eván&o%lóal"zem?en a /%anciá ellen"$ge"e, az eu%ó#ai

atoliu" leng2eleet vi"zont $"z"$ggel ?e/oga&0á. Az ame%iaia 0óval eluta"(tó??a a 0a#án, mint a ana&ai

vag2 eu%ó#ai ?e/etet$"eel a#c"olat?an. Amint )onal& Ho%oFitz%ámutatott7 ;Nig$%ia eleti %$"z$n eg2 i?o

n$#8ez ta%tozó em?e% le8et az ove%i, $" le8et az onit"a t!%z" tag0aCLago"?an ug2an+ eg2"ze%<en i?o ma%a&C

Lon&on?an vi"zont nig$%iai, NeF o%?an #e&ig a/%iai.;63 A"zociológiá?an a glo?alizációelm$lettel

a#c"olat?an 8a"onló !veteztet$"e /ogalmazó&ta meg7 ;eg2min&iná?? glo?alizáló&ó világ?an - mel2et a

civilizáció", tá%"a&almi $" eg2$? "zint< !lc"!n!" /Bgg$", valaminteze általáno" "zámonta%tá"a 0ellemez -




e%+"!&i a civilizáció", tá%"a&almi $" etniai !ntu&at;. Az eg$"z világ%a ite%0e&+ vallá"i D00á$le&$", a ;vi""zat$%$" a

"zent"$g8ez; vála"z a%%a a "zeml$let%e, mel2 a világot ;eg2etlen

8el2$nt; /og0a /el.6 A N2ugat $" a mo&e%nizáció

Az eg2eteme" civilizáció melletti 8a%ma&i $" legáltaláno"a?? $%v aztáll(t0a, 8og2 ialaulá"a anna a "z$le" !%<

mo&e%nizáció" /ol2amatna az e%e&m$n2e, mel2 a 4. "záza&?anez&+&!tt, $" 0elenleg i" ta%t. A mo&e%nizáció

magá?a /oglal0a az i#a%o"o&á"t, az u%?anizációt, az (%ni-olva"ni tu&á"n!vev+ "zint0$t, az otatá"t, a gaz&ago&á"t,

a tá%"a&almi mo?ilitá"t $" a om#lee?? $" változato"a??/oglaloztatá"i "ze%ezetet. A mo&e%nizációt a

tu&omán2o" $" m<"zai i"me%etene a 4. "záza& óta ta%tó 8atalma"m$%t$< ?+vBl$"e e%e&m$n2ezte, mel2

le8et+v$ tette az em?e% "zámá%a, 8og2 o%á??an i"me%etlen mó&on/enn8ató"ága alá von0a $" ala(t"a a

!%n2ezetet. 'o%%a&almi /ol2amat, amel2 c"a a #%imit(vtá%"a&alom%ól a civilizált tá%"a&alom%a való átt$%$"8ez

/og8ató, azaz az eg2e" "zámD $%telem?en 8a"ználato" civilizációialaulá"á8oz, ami a Tig%i" $" az Eu/%áte"z, a

N(lu" $" az In&u" v!lg2$?en vette ez&et$t i. e. 3 !%Bl.6 Amo&e%n tá%"a&alom em?e%$ne attit<&0e, tu&á"a $"

ultD%á0a 0elent+"en elt$% a 8ag2omán2o" tá%"a&alom em?e%$neattit<&0$t+l, tu&á"ától $" ultD%á0ától. A N2ugat

mint az el"+ mo&e%nizáló&ó civilizáció te%m$"zete"en az $len áll amo&e%n"$g ultD%á0ána el"a0át(tá"á?an. Azzal,

8og2 má" tá%"a&alma átve"zi az otatá", a muna, a g2a%a#o&á" $"az o"ztál2"ze%ezet 8a"onló mintáit -

8angzi a /e0teget$" -, a mo&e%n n2ugati ultD%a a világ eg2eteme"ultD%á0a le"z.

@$t"$g "em /$%8et 8ozzá, 8og2 0elent+" Bl!n?"$ge vanna amo&e%n $" a 8ag2omán2o" ultD%á !z!tt. E??+l

azon?an nem /elt$tlenBl !vetezi az, 8og2 a mo&e%n ultD%á0Dtá%"a&alma 0o??an 8a"onl(tana eg2má"%a, mint

a 8ag2omán2o" ultD%ával %en&elez+. N2ilvánvaló, 8og2 az a világ,amel2?en eg2e" tá%"a&alma a mo&e%n"$g

maga" "zint0$n állna, má"o #e&ig tová??%a i" 8ag2omán2o"a,ev$"?$ 8omog$n annál a világnál, amel2?en

4




min&en tá%"a&almat a mo&e%n"$g 8a"onlóan maga" "zint0e 0ellemez. m mi a 8el2zet azzal a világgal, amel2?en

m$g min&en tá%"a&alom 8ag2omán2o" tá%"a&alom volt> A világ

n$8án2 "záz $vvel ezel+tt ug2ani" $## (g2 n$zetti. a0on ev$"?$ 8omog$n volt, mint a 0!ven&+ eg2eteme" mo&em

világa le"z ma0&> aló"z(n<leg nem. ;A

Ming-&ina"ztia @(ná0a... $t"$g(vBl !zele?? állt a aloi"-u%alo&ó'%anciao%"zágá8oz, mint Mao Je-tung

@(ná0a a /%ancia Wt!&i @!ztá%"a"ág8oz; - álla#(t0a meg 9%au&el.64

Min&azonáltal a mo&e%n tá%"a&alma $t o?ól i" 0o??an8a"onl(t8atna eg2má"8oz, mint a 8ag2omán2o"

tá%"a&alma. Az el"+ o az, 8og2 no8a a /oozott !lc"!n!" eg2má"%a8atá" nem te%emt !z!" ultD%át, $t"$g(vBl

8ozzá0á%ul, 8og2 a tec8niai el0á%á"o, találmán2o ol2an m$%t$?en$" ol2an g2o%"a"ággal 0u""ana át eg2i

tá%"a&alom?ól a má"i?a, ami a 8ag2omán2o" világ?anel$#zel8etetlen volt. Má"o&"zo%, a 8ag2omán2o"

tá%"a&alom a mez+gaz&a"ágon ala#ultC a mo&e%n tá%"a&alom azi#a%%a $#Bl, amel2 a $zm<ve""$gt+l a la""ziu"

ne8$zi#a%on át eg$"zen az i"me%eteen ala#uló i#a%ig /e0l+&8et. Amez+gaz&a"ág $" a 8ozzá a#c"oló&ó tá%"a&almi

"ze%ezet 0óval nag2o?? m$%t$?en /Bgg a te%m$"zeti !%n2ezett+l,mint az i#a%8oz tá%"uló tá%"a&almi "ze%ezet.

Az el+??ie a tala0 $" az $g8a0lat /Bggv$n2$?en változna, (g2 a/!l&tula0&onvi"zon2o, a tá%"a&almi "ze%ezet $" a

!zigazgatá" Bl!n?!z+ /o%mái8oz vezet8etne. Xitt/ogel 8i&%auliu"civilizáció%a vonatozó t$zi"$ne e%$n2eit

eli"me%ve azt ell mon&anom, 8og2 a ma""z(v !nt!z$"i %en&"ze%e$#(t$"$n $" m<!&tet$"$n n2ugvó

mez+gaz&a"ág igeni" 8ozzá0á%ul a cent%alizált $" ?B%o%atiu"teint$l2elv<"$g ialaulá"á8oz. Alig8a t!%t$n8etett

má"$##. A te%m$en2 tala0 $" a e&vez+ $g8a0lat min&en ?izonn2alel+"eg(ti a nag2a%án2D Bltetv$n2e"

mez+gaz&a"ág $" az e??+l !vetez+ tá%"a&almi "ze%ezetialaulá"át, mel2 magá?a /oglal0a a te8et+"

/!l&tula0&ono"o "z< o"ztál2át $" az Bltev$n2een &olgozó#a%a"zto, %a?"zolgá $" "zolgáló "z$le" o"ztál2át. A

nag2a%án2D mez+gaz&a"ági te%mel$"t aa&ál2ozó !%Blm$n2eel+"eg(t8eti a /Bggetlen gaz&álo&ó

5




tá%"a&almána ialaulá"át. Eg2"zóval, a mez+gaz&a"ágitá%"a&alma?an a tá%"a&almi "ze%ezetet a /!l&%a0z

ala(t0a. Ezzel "zem?en az i#a% 0óval ev$"?$ /Bgg az a&ott te%m$"zeti

!%n2ezett+l. Az i#a%"ze%ezet Bl!n?"$gei a/!l&%a0z 8el2ett /elte8et+leg iná?? a ultD%a $" a tá%"a&almi"ze%ezet Bl!n?"$gei?+l a&ó&na, $" m(g az

utó??i%ól el$#zel8et+, 8og2 onve%gál, az el+??i%+l nem.

A mo&e%n tá%"a&almana te8át "o !z!" voná"u van. )e va0on/elt$tlenBl 8omogenizáló&na-e> Az $%v, mel2

"ze%int igen, azon a /eltev$"en ala#ul, 8og2 a mo&e%n tá%"a&alomnaeg2etlen t(#u", a n2ugati /el$ ell !zel(tenieC

a mo&e%n civilizáció a n2ugati civilizáció, $" a n2ugati civilizáció amo&e%n civilizáció. Ez az azono"(tá" azon?an

tel0e""$ggel 8ami". A n2ugati civilizáció a 4-5. "záza&?an alault i,megBl!n?!ztet+ 0eg2ei #e&ig az ezt !vet+

$v"záza&o /ol2amán. Mo&e%nizáló&ni c"a a -4. "záza&?anez&ett. A N2ugat má% %$g N2ugat volt ao% i",

amio% m$g nem volt mo&e%n. A N2ugat meg8atá%ozó voná"ai,amel2e megBl!n?!zteti a t!??i civilizációtól,

i&+?en megel+zi a N2ugat mo&e%nn$ válá"át.

Mel2e volta a n2ugati tá%"a&alom e megBl!n?!ztet+ voná"ai "o"záz $vvel a mo&e%nizáció el+tt> T!?? utató

i" vála"zt a&ott e%%e a $%&$"%e, $" eze a vála"zo ?izon2o"%$"zletei?en elt$%ne. m megeg2ezne a

ulc"/onto""ágD int$zm$n2eet, "zoá"oat $" megg2+z+&$"eetillet+en, amel2e 0oggal teint8et+ a n2ugati

civilizáció magvána. Az alá?? /el"o%olt voná"o%ól van "zó.65

A klasszikus örökség Ha%ma&i gene%áció" civilizáció$nt a N2ugat"oat !%!!lt a o%á??i civilizációtól,

!zBlB i" leginá?? a la""ziu" civilizációtól. A N2ugat teint$l2e"la""ziu" !%!"$ge$nt eml(ten&+ a g!%!g

/ilozó/ia $" %acionalizmu", a %ómai 0og, a latin n2elv $" a e%e"zt$n2 vallá". Az i"zlám $" az o%to&o civilizáció i"

!%!!lt a la""ziu" civilizációtól, &e az meg "em !zel(ti a N2ugat!%!"$g$ne m$%t$$t.

8atolicizmus és protestantizmus A n2ugati e%e"zt$n2"$g - el+"z!% aatolicizmu", ma0& a atolicizmu" $" a

#%ote"tantizmu" - a n2ugati civilizáció t!%t$nelmileg leg/onto"a??

voná"a. Eze%$ve" t!%t$nete "o%án tDln2omó%$"zt




n2ugati e%e"zt$n2"$gne nevezt$ azt, amit ma n2ugaticivilizáció$nt i"me%Bn. A n2ugati e%e"zt$n2e

az !""zeta%tozá" ?izto" tu&atával Bl!n?!ztett$ meg maguat a

t!%!!t+l, a mó%otól, a ?izánciatól $"má"otól, ma0& a . "záza&?an - eg2"ze%%e I"ten $" az a%an2 nev$?en- /ele%ee&te, 8og2 meg8ó&(t"á a

világot. A %e/o%máció $" az ellen%e/o%máció, valamint a n2ugatie%e"zt$n2"$g ett$válá"a a #%ote"tán" $"za%a $" a

atoliu" &$l%e - ami tel0e"en 8ián2zi a eleti o%to&oiá?ól, $" 0o??á%a távol áll a latin-ame%iai ta#a"ztalattól i"

- "zint$n a n2ugati t!%t$nelem megBl!n?!ztet+ 0eg2ei !z$ ta%tozi.

5urópai n/elvek A n2elv, a vallá" után, c"a a má"o&i ol2anelemne "zám(t, amel2 megBl!n?!zteti eg2má"tól

a ultD%á $#vi"el+it. A N2ugat a??an i" Bl!n?!zi a civilizációt!??"$g$t+l, 8og2 ;"o n2elven ?e"z$l;. A

0a#án, a 8in&i, a man&a%in, az o%o"z, "+t m$g az a%a? i" az illet+civilizáció !z#onti n2elv$ne teint8et+. A

N2ugat meg!%!!lte a latint, ám a nemzete ialaulá"ával aBl!n?!z+ n2elve i" c"a lazán tagoló&ta ?e a latin

$" a ge%mán n2elve tág ategó%iái?a. A . "záza&%a eze a n2elvet!??n2i%e eln2e%t$ mai /o%má0uat.

A spirituális és a világi tekintél/ klönválasztása A n2ugatit!%t$nelem /ol2amán el+"z!% az eg28áz, $"+?? #e&ig

az eg28áza az államtól /BggetlenBl l$tezte. A n2ugati ett+"$g?enmin&ig i" az I"ten $" a c"á"zá%, az eg28áz $" az

állam, a "#i%ituáli" teint$l2 $" a világi teint$l2 ett+""$ge$%v$n2e"Blt. Eg2e&Bl a 8in&i civilizáció?an Bl!nBl el

enn2i%e a vallá" $" a #olitia. Az i"zlám?an az i"ten a c"á"zá%C@(ná?an $" a#án?an a c"á"zá% i"tenC az

o%to&oonál i"ten a c"á"zá% alá%en&elt tá%"a. Az eg28áz $" az államBl!nvála"ztá"a $" meg-megi"m$tl+&+

!""zec"a#á"a izá%ólag a n2ugati civilizáció?an /o%&ul el+. Ateint$l2e il2et$n Bl!nvála"ztá"a 0elent+"

m$%t$?en 8ozzá0á%ul a "za?a&"áge"zme n2ugati /e0l+&$"$8ez.

Fogrend Az a t$tel, mel2 "ze%int a civilizált l$t !z#onti eleme a 0og,%ómai !%!"$g. A !z$#o%i gon&olo&ó

i&olgoztá a te%m$"zete" 0og elm$let$t, " az u%alo&ó ennemeg/elel+en g2ao%oltá a 8atalmat, Angliá?an

#e&ig ialault a !z0og 8ag2omán2a. Az a?"zolutizmu" i&+"zaá?an,




a . $" a . "záza&?an iná?? a t!%v$n2e

meg"zeg$"e, mint"em ?eta%tá"a $%v$n2e"Blt, &e az em?e%i 8atalom/ol2amato"an alá%en&el+&!tt valami/$le Bl"+

tilalomna7 J,on su* homine sed su* 7eo et legeJ A 0og u%almána8ag2omán2a vetette meg az alotmán2o""ág

elv$ne $" az em?e%i 0ogo v$&elm$ne ala#0át, ?ele$%tve atula0&on0ogot, "zem?en az !n$n2e"

8atalomg2ao%lá""al. A t!??i civilizáció z!m$?en a 0og 0óvall$n2egtelene?? "ze%e#et 0át"zott a gon&olo&á" $" a

magata%tá" ala(tá"á?an.

Társadalmi pluralizmus T!%t$nelmileg a n2ugati tá%"a&alom min&igi" e%+"en #lu%ali"ztiu" volt. Amint )eut"c8

meg0eg2zi, a N2ugat eg2i "a0áto" voná"a ;a nem v$%%oon"ágon vag28áza""ágon ala#uló Bl!n/$le autonóm

c"o#o%to ialaulá"a $" /ennma%a&á"a;=. A -. "záza&tólez&+&+en il2en c"o#o%to volta a olo"to%o, a

"ze%zete"%en&e $" a c$8e, $"+?? aztán Eu%ó#a "o te%Blet$n/el!lelt$ az eg2e"Blete $" tá%"a"ágo "oa"ágát.=

Az eg2e"Bl$"i #lu%alizmu"t ieg$"z(tette az o"ztál2#lu%alizmu". An2ugat-eu%ó#ai tá%"a&alma t!??"$g$?en l$tezett

eg2 vi"zon2lag e%+" $" autonóm a%i"zto%ácia, teint$l2e" #a%a"zt"ág,$" eg2 ic"i, ám "zint$n teint$ll2el ?(%ó

e%e"e&+ o"ztál2. A /eu&áli" a%i"zto%ácia e%e0e Bl!n!"en nag2"ze%e#et 0át"zott ao%, amio% o%látozta az

a?"zolutizmu" ?e/ol2á"át $" elte%0e&$"$t az eu%ó#ai nemzetet!??"$g$n$l. Ez az eu%ó#ai #lu%alizmu" $le"

ellent$t?en áll a civil tá%"a&alom "zeg$n2"$g$vel, az a%i"zto%áciag2enge"$g$vel $" a !z#onto"(tott ?B%o%atiu"

?i%o&alma e%e0$vel, mel2e eg2i&e0<leg 0ellemezt$ O%o"zo%"zágot, a

t!%! /enn8ató"ág alá ta%tozó te%Bleteet $"má", nem n2ugati tá%"a&almaat.

8épviseleti testletek A tá%"a&almi #lu%alizmu" %$v$n 8ama%ialaulta a %en&e, a #a%lamente $" má"

int$zm$n2e az a%i"zto%ácia, a #a#"ág, a e%e"e&+ $" má"c"o#o%to $%&eeine $#vi"elet$%e. Eze a te"tBlete

?izto"(tottá a $#vi"elet azon /o%máit, mel2e a mo&e%nizáció "o%ána &emo%ácia int$zm$n2eiv$ /e0l+&te.

El+/o%&ult, 8og2 az a?"zolutizmu" i&e0$n a te"tBleteet ?etiltottá,

vag2 8atalmuat 0elent+"en o%látoztá. m 8a

6




ez meg i" t!%t$nt, a ite%0e"ztett #olitiai %$"zv$tel e"z!z$Bl "zolgálóte"tBlete min&ig /eleleven(t8et+e volta,

mint #$l&ául '%anciao%"zág?an i". A n2ugati civilizáció az eg2etlen,

amel2 eze%$ve" $#vi"eleti te"tBleti mDlt%ateint8et vi""za. A 5. "záza&tól ez&+&+en 8el2i "zinten i""ze%vez+&te mozgalma az !no%mán2zat

megte%emt$"$%e az itáliai vá%o"o?an, aztán tovate%0e&te $"za /el$,;%á$n2"ze%(tve a #B"#!!et, 8el2i

/+neme"eet $" eg2$? u%a"ágoat, 8og2 mego""zá 8atalmuat a#olgá%oal, $" 8og2 v$gBl tel0e"en mega&0á

maguat nei;=6. Az o%"zágo" "zint< $#vi"eletet (g2 ieg$"z(tette ?izon2o" m$%t$< 8el2i autonómia, ami%e "e8ol

a világon nem volt #$l&a.

2ndividualizmus A n2ugati civilizáció eml(tett "a0áto""ágai !zBlt!?? i" 8ozzá0á%ult a88oz, 8og2 l$t%e0!00!n az

in&ivi&ualizmu", az em?e%i $" a "za?a&"ág0ogo ti"ztelet?enta%tá"ána 8ag2omán2a, ami eg2e&Blálló a civilizált

tá%"a&alma !%$?en. Az in&ivi&ualizmu" a -3. "záza&?an alaulti, $" az eg2$n "za?a& vála"ztá"ána

el/oga&á"a jvag2 a8og2an )eut"c8 /ogalmaz7 ;a ómeó $" Dlia-/o%%a&alom; - a . "záza&%a az eg$"z N2ugaton

u%alo&óvá vált. Meg/ogalmazó&ta - 8a eg2eteme"en nem i" n2e%teel/oga&á"t - a min&en eg2$n

"zámá%a eg/enl9 0ogo, vag2i" az az elgon&olá", 8og2 ;Anglialeg"zeg$n2e?? em?e%$ne $##Dg2 van 0oga $lni,

mint a legvag2ono"a??na;. Az in&ivi&ualizmu" a N2ugatmegBl!n?!ztet+ 0eg2e ma%a&t a 6. "záza&i

civilizáció !%$?en. Eg2 azono" mintav$tellel $"zBlt, !tven o%"zág%aite%0e&+ /elm$%$" imutatta, 8og2 az

in&ivi&ualizmu" in&ee a n2ugati o%"zágo?an a legmaga"a??7 az el"+8D"z o%"zág !z!tt "ze%e#elt az !""ze"

n2ugati o%"zág Po%tugália, valamint Iz%ael iv$tel$vel.== Eg2 má"i,az in&ivi&ualizmu"t $" a olletivizmu"t

viz"gáló, t!?? ultD%át /el!lel+ /elm$%$" $"z(t+0e iemelte azin&ivi&ualizmu" el"+??"$g$t N2ugaton, m(g má"utt

iná?? a olletivizmu" $%v$n2e"Blt, $" azt a !veteztet$"t vonta le,8og2 ;a N2ugat "zámá%a leg/onto"a??

$%t$e a világ má" %$"zein ev$"?$ /onto"a;. A n2ugatia $" a nemn2ugatia eg2a%ánt $" "oa&0á%a i" az

=




in&ivi&ualizmu"t nevezi meg a N2ugat /+ megBl!n?!ztet+ 0eg2e$nt.=

Az im$nti /el"o%olá" nem t!%ee&ett tel0e""$g%e a n2ugati civilizáció

megBl!n?!ztet+ voná"ait illet+en. Azt "em(ván0a "ugallni, 8og2 eze a voná"o min&ig $" min&enBtt 0elen

volta a n2ugati civilizáció?an. N2ilvánvalóan

nem7 a n2ugati t!%t$nelem "zámo" z"a%noa %en&"ze%e"en /ig2elmen(vBl 8ag2ta a t!%v$n2eet, /el/Bgge"ztette a

$#vi"eleti te"tBlete m<!&$"$t. A /el"o%olá" azt "em (ván0a"ugallni, 8og2 a /enti voná"o eg2ie "em 0elent

volna meg má" civilizáció?an. N2ilvánvalóan meg0elent7 a 8orán $"a 0arEa az i"zlám tá%"a&alma

ala#t!%v$n2$ne "zám(tanaC a#án $" In&ia o"ztál2%en&"ze%e#á%8uzam?a áll(t8ató a N2ugat o"ztál2%en&"ze%$vel

*$" talán ezzel mag2a%áz8ató, 8og2 izá%ólag ez a $t /+ nem n2ugatio%"zág $#e" má% 8uzamo"a?? i&e0e

&emo%atiu" o%mán2zatot /ennta%tani1. Ha eg2en$nt ve""zB, 0ó/o%mán eg2i eml(tett voná"%ól "em 0elent8et0B

i, 8og2 izá%ólag a N2ugat%a 0ellemz+. W""ze""$gB%+l azon?an má%elmon&8ató ez, $" $##en ez $#ezi a N2ugat

Bl!n?!z+"$g$t. Eze az elgon&olá"o, "zoá"o $" int$zm$n2eeg$"zen eg2"ze%<en meg8atá%ozó??a volta $"

ma%a&ta N2ugaton, mint a t!??i civilizáció?an. Eze alot0á an2ugati civilizáció /ol2amato"an $%v$n2e"Bl+ l$n2eg$t,

vag2 anna legalá??i" eg2 %$"z$t. Eze azo a 0eg2e, amel2e 0ellemz+e ug2an a N2ugat%a, &e nem

nevez8et+ a mo&e%n"$g i"me%tet+0eg2eine. Ug2anao% eze tett$$#e""$ a N2ugatot a%%a, 8og2 $len 0á%0on

!nmaga $" a világ mo&e%nizálá"á?an.

A N2ugat8oz $" a mo&e%nizáció8oz való vi"zon2ulá" A N2ugat te%0e"ze&$"e el+"eg(tette a nem n2ugati tá%"a&almamo&e%nizáció0át $" n2ugatia"o&á"át i". E

tá%"a&alma #olitiai $" "zellemi vezet+i az alá??i 8á%om le8et+"$g valamel2i$vel %eagálta a N2ugat 8atá"ai%a7

eluta"(tottá min& a mo&e%nizációt, min& #e&ig a n2ugatia"o&á"tCmin&ett+t magu$vá tett$C magu$vá tett$ az

el"+t, $" eluta"(tottá a má"o&iat.=3

5lutasEtás a#án megle8et+"en eluta"(tó utat !vetett a N2ugattal

l$te"(tett el"+ a#c"olatai, 36 óta eg$"zen a




5. "záza& !ze#$ig. A mo&e%nizációna c"a o%látozott /o%máitenge&$l2ezte, #$l&ául a l+/eg2ve%e vá"á%lá"át,

$" a n2ugati ultD%a im#o%t0a - min&eneel+tt a e%e"zt$n2"$g$ -

"zigo%Dan o%látozott ma%a&t. A n2ugatiaat a. "záza& !ze#$n tel0e"en itiltottá az o%"zág?ól. Ez az eluta"(tóala#állá" ao% $%t v$get, amio% Pe%%2

a#itán2 43-?en e%+"zaal megn2ittatta a 0a#án i!t+etC$"+??, az 44-a" Mei&z"i-%e"tau%ációt !vet+en a

0a#áno ó%iá"i e%+/e"z(t$"eet tette a%%a, 8og2 el"a0át(t"á a n2ugatii"me%eteet. @(na i" $v"záza&oon át

ig2eezett Dt0át állni a "zámottev+ mo&e%nizációna vag2n2ugatia"o&á"na. No8a -?en ?eenge&t$ a

e%e"zt$n2 Bl&!tteet, 66-?en má% i"m$t "zigo%Dan itiltottá+et. a#ántól elt$%+en @(na eluta"(tó #olitiá0a

0ava%$"zt @(na !nmagá%ól alotott @!z$#?i%o&alom-$#$?eng2!e%ezett, $" a??an a "zilá%& megg2+z+&$"?en,

8og2 a (nai ultD%a maga"a?? %en&< min&en má" n$# ultD%á0ánál.@(na el"zigetelt"$g$ne - mint a8og2

a#án$na i" - a n2ugati /eg2ve%e vetette v$getC a ?%ite megalázó ve%e"$get m$%te @(ná%a az 4=5-46

!z!tt za0lott ó#ium8á?o%D?an. Amint eze?+l az e"ete?+l i"i&e%Bl, a 5. "záza&?an a n2ugati e%+ min&

ne8eze??$ $" v$gBl le8etetlenn$ tette, 8og2 a nem n2ugatitá%"a&alma eg2$%telm< i%ee"zt$"i "t%at$giát

!ve""ene.

A 6. "záza&?an a !zlee&$" $" a ommuniáció /e0l+&$"e $" azeg$"z világ%a ite%0e&+ !lc"!n!"

eg2má"%autalt"ág %en&(vBli m$%t$?en megn!velte a i%ee"zt$"!lt"$geit. A#%ó, el"zigetelt !z!""$ge

iv$tel$vel, amel2e 8a0lan&óa a #u"zta l$t/ennta%tá" "zint0$n $lni, amo&e%nizáció $" a n2ugatia"o&á" tel0e"

eluta"(tá"a alig8a le8et"$ge" eg2 ol2an világ?an, amel2 tDln2omó%$"ztmo&e%nn$ váli, $" a8ol az o%"zágo

"z!vev$n2e"en !""zea#c"oló&na. ;J"a a lege"leg"z$l"+"$ge"e??/un&amentali"tá uta"(t0á el min& a

mo&e%nizációt, min& a n2ugatia"o&á"t - (%0a )aniel Pi#e" azi"zlámmal a#c"olat?an. - A /ol2ó?a veti a

t$v$$"zBl$eet, ?etilt0á a a%ó%áat, $" eluta"(t0á a ?el"+ $g$"<moto%t. P%og%am0u megvaló"(t8atatlan"ága

3




azon?an e%+"en o%látozza e c"o#o%to vonze%e0$t. Soan !zBlB, (g2#$l&ául a anói en Izala, vag2 Sza&at

g2ilo"ai, illetve a meai mec"et?en t!%t$nt m$"zá%lá" v$g%e8a0tói $"

eg2e" mala0ziai dak-ah c"o#o%to - a8ató"ágoal t!%t$nt e%+"zao" !""zec"a#á"o?an el"zenve&ett

ve%e"$ge után - "zinte n2omtalanul elt<nte.;= A

;"zinte n2omtalan elt<n$""el; 0ellemez8etn$n a ti"ztán eluta"(tó#olitia "o%"át a 6. "záza& v$g$n. A /anatizmu"

- To2n?ee-t i&$zve - eg$"z eg2"ze%<en $let$#telen alte%nat(va.

8emalizmus A má"o&i le8et"$ge" %eagálá" a n2ugati 8atá"o%a aTo2n?ee által le(%t 8e%ó&ianizmu". Ez a%%a a

v$lee&$"%e $#Bl, 8og2 a mo&e%nizáció (vánato" $" "zB"$ge", az+"8ono" ultD%a !""zeeg2eztet8etetlen a

mo&e%nizációval, ez$%t el ell 8ag2ni vag2 ?e ell tiltani, $" atá%"a&alomna tel0e"en n2ugatia"o&nia ell anna

$%&e$?en, 8og2 "ie%%el mo&e%nizáló&8a""$. A mo&e%nizáció $" an2ugatia"o&á" e%+"(ti eg2má"t, $" eg2Btt ell

0á%niu. Ez a meg!zel(t$" tB%!z+&i eg2e" 5. "záza& v$gi (nai $" 0a#án $%telmi"$gi $%vei?en, mel2e "ze%int a

mo&e%nizáció $%&e$?en az $%intett tá%"a&almana el ell 8ag2niue%e&eti n2elvBet, $" /el ell venniB az angolt

nemzeti n2elv$nt. Ez a n$zet - ev$""$ megle#+ mó&on - a n2ugatia!%$?en m$g n$#"ze%<?? volt, mint a

nem n2ugati elit !%$?en. zenete a !vetez+7 ;Ha "ie%e" aa%"zlenni, ol2anna ell lenne&, amil2ene mi

vag2unC a mi utun az eg2etlen Dt.; Az in&olá" #e&ig az. 8og2 ;eYnem n2ugatiZ tá%"a&alma vallá"i $%t$ei,

e%!lc"i no%mái $" tá%"a&almi "ze%ezete en28$n "zólva i&egene,ol2o% eg2ene"en ellen"$ge"e az

in&u"zt%ializmu" $%t$ei $" g2ao%lata "zámá%a;.Ez$%t a gaz&a"ági /e0l+&$" ;meg!veteli az $let $" a tá%"a&alom%a&iáli" $" %om?oló átala(tá"át, "+t nemeg2"ze%

eg2ene"en a l$t $%telm$ne D0%agon&olá"át a88oz $#e"t, a8og2ane&&ig $%telmezt$ azo. ai az a&ott

civilizáció?an $lne;=. Pi#e" eg2$%telm<en az i"zlám%a utalvaug2anezt /e0ti i7

Ha el (ván0á e%Blni a t!%v$n2n$lBli"$get, a muzulmánona c"aeg2 le8et+"$gB van, a mo&e%nizáció ug2ani"

meg!veteli a n2ugatia"o&á"t... az i"zlám nem (nál alte%nat(v utat a




mo&e%nizáció8oz... A "zeula%izmu" nem e%Bl8et+

el. A mo&e%n tu&omán2 $" tec8nia meg!veteli a velB 0á%ógon&olo&á"mó& el"a0át(tá"átC ug2anez vonatozi a

#olitiai int$zm$n2e%e. Mivel a ta%talom nem ev$"?$ !veten&+ a/o%mánál, a n2ugati civilizáció &ominanciá0át el

ell i"me%ni anna $%&e$?en, 8og2 tanulni le8e""en t+le. Az eu%ó#ain2elve $" a n2ugati otatá"i %en&"ze% "em

e%Bl8et+ el, m$g 8a ez utó??i a "za?a&gon&olo&á"%a $" a !nn2e&$letvitel%e !"zt!n!z i". A muzulmáno c"a ao%

le"zne a??an a 8el2zet?en, 8og2 /e0le""zene $" /e0l+&0ene, 8aeg2$%telm<en el/oga&0á a n2ugati mo&ellt.=4

Hatvan $vvel e "zava el+tt Mu"zta/a @emál AtatB% 8a"onló!veteztet$"%e 0utott, ami?+l iin&ulva D0

T!%!o%"zágot te%emtett a t!%! ?i%o&alom %om0ain, $" ó%iá"ie%+/e"z(t$""el %uga"zo&ott nei o%"zága eg2i&e0< mo&e%nizálá"ána

$" n2ugatia"(tá"ána. E%%e az Dt%a l$#ve, az i"zlám mDltatmegtaga&va AtatB% ;meg8a"onlottá;

tette T!%!o%"zágot, eg2 ol2an tá%"a&almat, mel2 vallá"át, !%!"$g$t,"zoá"ait $" int$zm$n2eit teintve muzulmán,

ám az u%alo&ó elit el8atá%ozta, 8og2 mo&e%nn$, n2ugativá $" aN2ugattal eg2en%angDvá te"zi. A 6. "záza& v$g$n

aztán t!?? o%"zág !veti ma0& a emáli alte%nat(vát, $" a nem n2ugatii&entitá"t n2ugatival ig2e"zi /elváltani.

E%+/e"z(t$"eiet a . /e0ezet?en elemzem.

Reformizmus Az eluta"(tá" magá?a /oglal0a az eg2%e z"ugo%o&ómo&e%n világtól való el"zigetel+&$" %em$n2telen

vállalozá"át. A emalizmu" azt 0elentette, 8og2 ne8$z $"meg%ázó&tatá"oal teli munával el ell #u"zt(tani eg2

$v"záza&o óta /ennálló ultD%át, " a 8el2$?e eg2 má"i civilizáció?ól

im#o%tált, eg$"zen má" ultD%át ell áll(tani. A 8a%ma&i le8et+"$g7 !tv!zni a mo&e%nizációt a tá%"a&alom +"8ono"ultD%á0ával, meg+%izve anna !z#onti

$%t$eit, "zoá"ait $" int$zm$n2eit. R%t8et+ mó&on ez a le8et+"$g alegn$#"ze%<?? a nem n2ugati elite !%$?en.

@(ná?an a J"ing-&ina"ztia utol"ó i&+"zaá?an a ti:csung volt a 0el"zó7;(nai i"me%ete az ala#elveet illet+en,

n2ugati i"me%ete a g2ao%lati alalmazá"?an;. a#án?an ug2anezt/e0ezte i a vakon+ <oszei 0el"zó *;0a#án "zellem,

n2ugati tec8nia;1. Eg2i#tom?an az 4=-a" $ve?en Mo8ame& Ali




;("$%letet tett a tec8niai mo&e%nizálá"%a

tDlzott n2ugatia"o&á" n$lBl;. Ez a #%ó?álozá" azon?an u&a%c?a/ulla&t, amio% a ?%ite a%%a $n2"ze%(tett$,

8og2 8ag20on /el mo&e%nizáló %e/o%m0aival. Enne e%e&m$n2e$nt -álla#(t0a meg Ali Maz%ui - ;Eg2i#tom "o%"a

"o8a nem le8etett azono" a 0a#ánnal *tec8niai mo&e%nizációultu%áli" n2ugatia"o&á" nélkl 1, $" m$g az AtatB%/$l$vel

"em *tec8niai mo&e%nizáció ultu%áli" n2ugatia"o&á" révén1;5. A5. "záza& má"o&i /el$?en

)z"amála&&(n A/gáni, Mo8ame& A?&u8 $" má" %e/o%me%e i"m$t("$%letet tette az i"zlám $" a mo&e%n"$g

!""ze?$(t$"$%e, 8ang"Dl2ozva ;az i"zlám !""zeeg2eztet8et+"$g$t amo&e%n tu&ománn2al $" a n2ugati gon&olato

0avával;, illetve ;i"zlám logiai ala#ot; (nálva ;a mo&em gon&olato$" int$zm$n2e el/oga&á"á%a, a tu&omán2, a

tec8nia $" a #olitia te%$n *alotmán2o""ág $" $#vi"eletio%mán2zá"1 eg2a%ánt;. Ez eg2 "z$le" n2omtávon

8ala&ó, a emalizmu" /el$ 8a0ló %e/o%mizmu" volt, mel2 nemc"a amo&e%n"$get /oga&ta el, 8anem eg2e" n2ugati

int$zm$n2eet i". A muzulmán elite %$"z$%+l az il2en t(#u"D%e/o%mizmu" volt a &ominán" %eagálá" a n2ugati

8atá"%a !tven $ven e%e"ztBl, az 4-e" $vet+l az 56-a" $veig,amio% "zem?e"BlniB ellett el+"z!% a

emalizmu", ma0& eg2 0óval eg2"ze%<??, a /un&amentalizmu"/o%má0á?an meg0elen+ %e/o%mizmu" l$t%e0!tt$vel.

Az eluta"(tó állá"#ont - tová??á a emalizmu" $" a %e/o%mizmu" -Bl!n?!z+ /eltev$"een ala#ul, m$g#e&ig a%%a

vonatozóan, 8og2 mi le8et"$ge" $" mi (vánato". Az eluta"(tó"zámá%a a mo&e%nizáció $" a n2ugatia"o&á"

eg2a%ánt nem(vánato", $" min&ett+ vi""zauta"(tá"a le8et"$ge". Aemalizmu" "zámá%a a mo&e%nizáció $" a

n2ugatia"o&á" eg2a%ánt (vánato", az utó??i az$%t, me%t az el+??imegvaló"(tá"á8oz n$lBl!z8etetlen, $" min&ett+

le8et"$ge". A %e/o%mizmu" "ze%int a mo&e%nizáció (vánato" $"le8et"$ge" tDlzott n2ugatia"o&á" n$lBl, ami vi"zont

nem(vánato". @on/litu" /ig2el8et+ meg te8át az eluta"(tó ala#állá"$" a emalizmu" !z!tt a mo&e%nizáció $" a

n2ugatia"o&á" (vánato""ágát illet+en, valamint a emalizmu" $" a%e/o%mizmu" !z!tt a%%a vonatozóan, 8og2

4




megt!%t$n8et-e a mo&e%nizáció n2ugatia"o&á" n$lBl.

A '$ á*ra ezt a c"elev$"i utat mutat0a. Az eluta"(tó az A #ontnálma%a&C a emali"ta az átló ment$n a 9 #ont /el$

8ala&C a %e/o%me% v(z"zinte"en a J #ont /el$ ta%t. )e t$n2lege"enmil2en utat i" 0á%ta ?e e tá%"a&alma> N2ilvánvalóan

min&en nem n2ugati tá%"a&alom a maga Dt0át 0á%0a, amel2 0elent+"enelt$%8et az itt vázolt 8á%om

#%otot(#u"tól. Maz%ui azt i" i/e0ti, 8og2 Eg2i#tom $" A/%ia a ) #ont/el$ 8ala&, azaz ;a ultu%áli" n2ugatia"o&á"

tec8niai mo&e%nizációt mell9z9 /á0&alma" Dt0án;. Amenn2i?en anem n2ugati tá%"a&alma "zámá%a l$tezi

általáno" "$ma a mo&e%nizáció%a $" a n2ugatia"o&á"%a, ao% azt/elte8et+leg az A-E g!%?e á?%ázol0a. @ez&et?en a

mo&e%nizáció $" a n2ugatia"o&á" "zo%o"an !""zea#c"oló&i, am(g anem n2ugati tá%"a&alom magá?a "z(v0a a

n2ugati ultD%a l$n2ege" elemeit, $" la""an 8ala& a mo&e%nizáció /el$. Amint a mo&e%nizáció nag2o?? "e?e""$g%e

vált, a n2ugatia"o&á" m$%t$e c"!en, $" az +"8ono" ultD%a/oozato"an D00á$le&. A tová??i mo&e%nizáció aztán

mó&o"(t0a a civilizáció" e%+eg2en"Dl2t a N2ugat $" a nem n2ugatitá%"a&alom !z!tt, $" mege%+"(ti az +"8ono"

ultD%a melletti el!telezett"$get.

A változá" o%ai "zaa"zai?an a n2ugatia"o&á" te8át el+"eg(ti amo&e%nizációt. A $"+??i "zaa"zo?an a

mo&e%nizáció a n2ugatia" voná"o levet+z$"$t $" az +"8ono" ultD%aD00á$le&$"$t "eg(ti el+, m$g#e&ig $t/$le$##en.

Tá%"a&almi "zinten a mo&e%nizáció /oozza a tá%"a&alom eg$"z$negaz&a"ági, atonai $" #olitiai e%e0$t,

$" a%%a !"zt!nzi az a&ott tá%"a&alom tag0ait, 8og2 ?(zzana

ultD%á0u?an, $" vál0ana ultu%áli"an maga?izto""á. Az eg2$n "zint0$n a mo&e%nizáció eli&egene&$"8ez $" az e%!lc"ino%má iB%Bl$"$8ez vezet, mivel a 8ag2omán2o"

!tel$e $" a tá%"a&almi a#c"olato meg"zaa&na, ezi&entitá"vál"ág8oz vezet, ami%e a vallá" (nál vála"zt. Ezt

az o-oozati mozgá"t á?%ázol0a eg2"ze%< /o%má?an a '& á*ra

Ez a 8i#otetiu" általáno" mo&ell eg2?evág min& atá%"a&alomtu&omán2o megálla#(tá"aival, min& #e&ig a

t!%t$nelmi ta#a"ztalattal. Az ;állan&ó"ág8i#ot$zi"%e; vonatozó

?izon2(t$o ala#o" átteint$"$t !vet+en aine%

5




9aum a%%a a !veteztet$"%e 0utott, 8og2 ;az em?e% /ol2amato"ig2eezete, 8og2 megtalál0a az $%telemmel ?(%ó

teint$l2t $" az $%telemmel ?(%ó "zem$l2e" autonómiát, ultu%áli"an

elt$%+ mó&oon t!%t$ni. E teintet?en a világnem 8ala& a ultD%áon át(vel+ 8omogenizáló&á" i%án2á?a.

=.. 9A

alte%nat(v %eagálá"o a n2ugati 8atá"%a

Mo&e%nizáció -►

=.6. á?%a

Mo&e%nizáció $" ultu%áli" D00á$le&$"

E8el2ett iná?? állan&ó"ág mutatozi a mintá?an, amel2e elt$%+/o%máat !lt!tte a /e0l+&$" t!%t$nelmi $" o%a

mo&e%n "tá&iumai?an.; A !lc"!nz$"elm$let - amel2 má"o mellett'%o?eniu", S#engle% $" 9ozeman nev$8ez

/<z+&i - azt emeli i, 8og2 a ?e/oga&ó civilizáció mil2en m$%t$?en válogat0á i $" ve"zi át má" civilizáció

elemeit, 8og2an igaz(t0á, ala(t0á $" $#(ti ?e +et azzal a c$llal,8og2 mege%+"(t"$ $" ?izto"(t"á "a0át

ultD%á0u ala#$%t$eit.6 A világ c"anem valamenn2i nem n2ugaticivilizáció0a legalá?? eze%$ve" mDlttal

%en&elezi, "+t n$mel2iB t!?? eze% $ve" mDlt%a teint8et vi""za.@imutat8ató, 8og2 mil2en elemeet vette át

má" civilizációtól anna $%&e$?en, 8og2 "a0át /ennma%a&á"uat ?izto"(t"á. Az, 8og2 @(na ?e/oga&ta az in&iai

?u&&8izmu"t, o%ánt"em vezetett @(na ;in&iaizáló&á"á8oz;. A(naia ug2ani" a (nai c$lona $" "zB"$gletene

meg/elel+en a&a#táltá a ?u&&8izmu"t. A (nai ultD%a (nai ma%a&t. A (naia min& a mai na#ig !vetezete"en

vi""zave%i a e%e"zt$n2 8it%e t$%(t$"Bet c$lzó t!%ev$"eet. Haeg2"ze% m$gi" im#o%tálná a e%e"zt$n2"$get, azt

/elte8et+leg Dg2 $#(ten$ ma0& ?e $" Dg2 alalmazná, 8og2ille"ze&0$ a (nai ultD%a legl$n2ege"e?? elemei8ez.

Ha"onló$##en, az a%a?o ;ala#vet+en g2ao%lati meg/ontolá"?ól;/oga&tá el, $%t$elt$ $" 8a"zno"(tottá a

8elleni"ztiu" !%!"$get. ;Mivel el"+"o%?an ?izon2o" Bl"+&lege"/o%má vag2 tec8niai eleme átv$tele $%&eelte

+et, tu&tá, 8og2an teint"ene el min&azon g!%!g elgon&olá"otól,mel2e Bt!zte volna "a0át - 8orán:*éli

4




no%máion $" el+(%á"aion ala#uló - ]igaz"águ-al^.;= a#ánug2an(g2 0á%t el. A . "záza&?an im#o%tálta a (nai

ultD%át, $" ;!n"zántá?ól, gaz&a"ági $" atonai n2omá" n$lBl alault

át; /e0lett civilizációvá. ;A !vetez+$v"záza&o /ol2amán váltaozta azo az i&+"zao, amio% aontinentáli" 8atá"tól vi"zon2lag el"zigetelten, a

o%á??an átvett elemeet ala#o"an "zemBg2%e v$ve a 8a"zno"aat ?eolva"ztottá ultD%á0u?a, valamint azo az

i&+"zao, amio% /elD0(tottá a#c"olataiat a N2ugattal, $" D0a??elemeet vette át t+le.; E váltaozó

"zaa"zo !z?en a 0a#án ultD%a min&v$gig meg+%izte 0ellegzete" voná"ait.

A emali"ta elgon&olá" m$%"$elt változata - mel2 "ze%int a nemn2ugati tá%"a&alma mo&e%nizáló&hatnak a

n2ugatia"o&á" %$v$n - nem igazoló&ott ?e. A "z$l"+"$ge" emali"taelgon&olá", mel2 "ze%int a nem n2ugati

tá%"a&almana n2ugatia"o&niu kell az$%t, 8og2mo&e%nizáló&8a""ana, eg2eteme" $%v$nn2el nem áll0a meg a

8el2$t. Ug2anao% /elveti a $%&$"t7 vanna-e ol2an nem n2ugatitá%"a&alma, amel2e?en az +"8ono" ultD%a

ol2an nag2 m$%t$?en aa&ál2ozza a mo&e%nizációt, 8og2 ezt aultD%át c"anem tel0e" eg$"z$?en 8el2ette"(teni

ell a n2ugatival a88oz, 8og2 a mo&e%nizáció megt!%t$n8e""$>Enne elm$letileg iná?? a tel0e""$g%e t!%ev+

ultD%á?an ellene (g2 lennie, $" nem az eg2Bttm<!&+ultD%á?an. Ez utó??ia%a ;a !zte" c$lo nag2 "zeto%a

0ellemz+C e c$lo Bl!nállna $" /Bggetlene a v$g"+ c$lotól;. Eze a%en&"ze%e ;!nn2e??en D0(tana,

ite%0e"ztve a 8ag2omán2 le#l$t magá%a a változá"%a i"... Az il2eneD0(t8atna an$lBl, 8og2 g2!e%e"en

változtatnána tá%"a&almi int$zm$n2eien. Az D0(tá" leginá?? azi&+tlen"$get "zolgál0a.; A tel0e""$g%e t!%ev+

ultD%á?an ezzel "zem?en ;"zo%o" a#c"olat van a !zte" $" a v$g"+c$lo !z!tt... a tá%"a&alom, az állam, a

teint$l2 $" min&en eg2$? eg2 gon&o"an +%z!tt, a "zoli&a%itá" maga"/oán álló %en&"ze% %$"z$t $#ezi, mel2?en -

mint ognit(v alauz$ - meg8atá%ozó a vallá" "ze%e#e. Az il2en%en&"ze%e ellen$%z$""el vi"eltetne az D0(tá"oal

"zem?en.;3 A#te% ezeet a ategó%iáat az a/%iai t!%z"en$l v$g?ement változá"o elemz$"eo% alalmazza.

4




Ei"en"ta&t 8a"onló$##en elemzi a nag2 áz"iai civilizációat, $" v$g!veteztet$"e i" 8a"onló.

A ?el"+ átalaulá"t ;0elent+"en meg!nn2(ti a tá%"a&almi, ultu%áli"

$" #olitiai int$zm$n2e autonómiá0a;.Enn$l/ogva az iná?? eg2Bttm<!&+ 0elleg< 0a#án $" 8in&utá%"a&alma o%á??an $" !nn2e??en vágta nei a

mo&e%nizációna, mint a on/uciánu" $" az i"zlám tá%"a&alma.o??an tu&tá im#o%tálni a mo&e%n tec8niát $"

/el8a"ználni azt ultD%á0u megtámogatá"á%a. Ez va0on azt 0elenten$,8og2 a (nai $" az i"zlám tá%"a&almana

vag2 le ell mon&aniu a mo&e%nizáció%ól c"aDg2, mint an2ugatia"o&á"%ól, vag2 vállalniu ell min&ett+t> A

vála"ztá"i le8et+"$ge o%ánt"em il2en o%látozotta. a#ánon (vBlSzinga#D%, Ta0van, SzaD&-A%á?ia $" i"e??

m$%t$?en I%án i" mo&e%n tá%"a&alommá vált an$lBl, 8og2eg2i&e0<leg n2ugativá vált volna. Ami azt illeti, az i%áni

"a8 emali"ta t!%ev$"ei eg2"ze%%e váltotta i N2ugatellene",ug2anao% nem mo&e%n"$gellene" %eacióat. @(na

eg2$%telm<en a %e/o%mi"ta Dt%a l$#ett.

Az i"zlám tá%"a&almana min&ig i" ne8$z"$geet oozott amo&e%nizáció, $" Pi#e" $## ezzel táma"zt0a alá azon

áll(tá"át, mel2 "ze%int a n2ugatia"o&á" el+/elt$tele anna, 8og2 - agaz&a"ágot illet+en - /eltá%ul0ana az i"zlám

$" a mo&e%n"$g on/litu"ai ol2an $%&$"e !%Bl, mint #$l&ául aamat, a ?!0t, az !%!!"!&$"i 0og $" a n+i

munae%+ alalmazá"a. Ezzel eg2Btt eg2et$%t+leg i&$zi Maineo&in"ont azzal a#c"olat?an, 8og2 ;"emmil2en

megg2+z+ 0el "em utal a%%a, 8og2 a muzulmáno vallá"amegaa&ál2ozná a a#italizmu" i%án2á?a való /e0l+&$"t;,

$" i/e0ti, 8og2 a gaz&a"ági te%m$"zet< $%&$"eet le"zám(tva azi"zlám $" a mo&e%nizáció *a legt!?? #onton1 nem

Bt!zi. A 8(v+ muzulmáno m<vel8eti a tu&omán2oat,8at$on2an tev$en2e&8etne a g2á%a?an, /e0lett

/eg2ve%eet 8a"znál8atna. A mo&e%nizáció nem !vetel meg"emmil2en #olitiai i&eológiát vag2

int$zm$n2%en&"ze%t7 a vála"ztá"o, az o%"zág8atá%o, a #olgá%i"ze%vez+&$"e $" a n2ugati $let eg2$? 0eg2ei nem

"zB"$ge"e a gaz&a"ági n!vee&$"8ez. Az i"zlám mint 8itvallá" a vezet$" tanác"a&óit $" a #a%a"ztoat eg2a%ánt

46




iel$g(ti. A 0arEa+ az i"zlám Szent T!%v$n2e nem mon& "emmit amo&e%nizációt ("$%+ változá"o%ól, mint #$l&ául

a tá%"a&alom elmoz&ulá"a a mez+gaz&a"ágtól az i#a% /el$, a vi&$t+l a

vá%o" /el$, vag2 a "ta?ilitá"tól az állan&ótá%"a&almi mozgá" /el$. Ol2an &olgoal "em e%Bl !""zeBt!z$"?e,mint a !zotatá", a g2o%" ommuniáció, a

!zlee&$" D0 /o%mái vag2 az eg$"z"$gBg2i ellátá".

Hozzáte"zem, Bg2B "zolgálatá?an m$g a N2ugat-ellene""$g $" az+"8ono" ultD%á megD0(tá"ána

leg"z$l"+"$ge"e?? $#vi"el+i i" min&en tová??i n$lBl 8a"znál0á amo&e%n tec8nia ol2an /o%máit, mint az elet%oniu"

levelez$", a vi&eoazettá vag2 $##en a telev(zió.

Eg2"zóval a mo&e%nizáció nem /elt$tlenBl 0elent n2ugatia"o&á"t. Anem n2ugati tá%"a&alma mo&e%nizáló&8atna

$" mo&e%nizáló&ta i" an$lBl, 8og2 el8ag2tá volna "a0átultD%á0uat, $" átvett$ volna az általáno" n2ugati

$%t$eet, int$zm$n2eet $" "zoá"oat. Ez utó??i eg2$?$nt 0ó/o%mán le8etetlen7 ?á%mi leg2ene i" az

aa&ál2o, mel2eet a nem n2ugati ultD%á a mo&e%nizáció Dt0á?ag!%&(tene, elt!%#Blne azo mellett, amel2e a

n2ugati ultD%a Dt0á?an to%n2o"ulna. 9%au&elt i&$zve, en28$n "zólva;g2e%meteg; &olog volna azt gon&olni, 8og2

a mo&e%nizáció avag2 ;az eg2e" "zámD $%telem?en vett civilizáció&ia&ala; a világ nag2 civilizációi?an $v"záza&o

óta megte"te"Bl+ t!%t$nelmi ultD%á "oa"ágánameg"emmi"Bl$"$8ez vezetne.4 R##en ellenez+leg, a

mo&e%nizáció mege%+"(ti ezeet a ultD%áat, $" c"!enti a N2ugat%elat(v e%e0$t. A világ ala#0ai?an min&iná??

mo&e%nn$ váli, $" min& ev$"?$ le"z n2ugati.

II. A C"#"$"%&C"'()%" *+,*-.*/0Ú$. #&$12%&0A"

. 'EEKET

A /yugat elalványulása: atalom3 kult4ra és !sonosodás

A N2ugat 8atalma7 u%alom $" 8an2atlá"

A N2ugat 8atalmá%ól - má" civilizáció8oz való vi"zon2át illet+en -$t $# $l a !ztu&at?an. Az el"+ a

tDle%+?en l$v+, &ia&alma", "zinte tel0e" n2ugati u%alom. A Szov0etunió

"z$t8ullá"ával meg"z<nt az eg2etlen omol2

4=




i8(vá" a N2ugattal "zem?en, $" enne e%e&m$n2e$nt a világot -e"etleg alalmi 0a#án "eg$&lettel - a /+

n2ugati nemzete c$l0ai, #%io%itá"ai $" $%&eei ala(t0á $" /og0á

ala(tani. Eg2etlen /ennma%a&ó nag28atalom$ntaz Eg2e"Blt llamo - Nag2-9%itanniával $" '%anciao%"zággal eg2Btt -8ozza meg az ala#vet+ &!nt$"eet

#olitiai $" ?izton"ági Bg2e?en, " ug2an+ - N$meto%"zággal $"a#ánnal eg2Btt - &!nt ma0& az ala#vet+

gaz&a"ági $%&$"e?en. A N2ugat az eg2etlen civilizáció, mel2ne"zámottev+ $%&eelt"$gei vanna az !""ze"

t!??i civilizáció?an vag2 t$%"$g?en, $" $#e" ?e/ol2á"olni az !""ze"t!??i civilizáció vag2 t$%"$g #olitiá0át,

gaz&a"ágát $" ?izton"ágát. Má" civilizáció tá%"a&almaina%en&"ze%int "zB"$gB van a n2ugati "eg(t"$g%e, 8og2

el$%0$ c$l0aiat $" megv$&0$ $%&eeiet. A n2ugati nemzete, amintaz eg2i "ze%z+ !""zegezte7

_ ?i%tool0á $" m<!&teti a nemzet!zi ?an%en&"ze%t,

_ ellen+%zi az !""ze" em$n2valutát,

_ + a /+ /og2a"ztó a világon,

_ + áll(t0á el+ a világ $"zte%m$eine t!??"$g$t,

_ + u%al0á a nemzet!zi t+e#iacoat,_ 0elent$en2 mo%áli" ?e/ol2á"t g2ao%olna "o tá%"a&alom%a.

_ $#e"e ma""z(v atonai ?eavatozá"%a,

_ ellen+%zi a tenge%i Dtvonalaat.

_ + v$gzi a leg/e0lette?? tec8niai utatá"t $" /e0le"zt$"t,

_ $len0á%na a m<"zai otatá"?an,

_ u%al0á a világ<%utatá"t,

_ u%al0á a %e#Bl$""el $" <%8a0ózá""al a#c"olato" i#a%t,

_ u%al0á a nemzet!zi ommuniációt,

_ u%al0á a leg/e0lette?? tec8niá0D /eg2ve%g2á%tá"t.

A N2ugat%ól alotott má"i $# 0elent+"en elt$% ett+l. E "ze%int an2ugati civilizáció 8an2atló?an van, a t!??i

civilizáció$8oz vi"zon2(tva a világ #olitiai, gaz&a"ági $" atonaie%e0$?+l való %$"ze"e&$"e /ol2amato"an c"!en.

A N2ugat g2+zelme a 8i&eg8á?o%D?an nem &ia&alt, 8anemime%Bl$"t e%e&m$n2ezett. A N2ugatot eg2%e iná??

/oglaloztat0á "a0át ?el"+ gon&0ai $" "zB"$gletei, mi!z?en

4




"zem?e"Blnie ell a la""D gaz&a"ági n!vee&$""el, a

"tagnáló n$#e""$ggel, a munan$lBli"$ggel, a 8atalma" !lt"$gvet$"i8iánn2al, a %omló munamo%állal, az

alac"on2 megtaa%(tá"i %átával, $" - "o o%"zág?an, (g2 az Eg2e"Blt llamo?an i" - a tá%"a&almi

&ezinteg%ációval, a á?(tó"ze%-/og2a"ztá""al $" a ?<n!z$""el. Agaz&a"ági 8atalom g2o%" Btem?en tev+&i át @eletz"iá?a,

n2omá?an a atonai e%+vel $" a #olitiai ?e/ol2á""al. In&ia agaz&a"ági /ellen&Bl$" B"z!?$n áll, $" az

i"zlám világ eg2%e ellen"$ge"e?? a n2ugati világgal "zem?en. Se?e"en/og2atozi a N2ugaton (vBli tá%"a&alma

8a0lan&ó"ága, 8og2 el/oga&0á a N2ugat &itátumait, vag2enge&elme"e&0ene Dtmutatá"ainaC " !z?en a N2ugat

maga?izto""ága $" u%almi vág2a i" /og2atozi. A n2olcvana" $ve?en"zámtalan vita za0lott az Eg2e"Blt llamo

8an2atlá"ána elm$letei%+l. A ilencvene" $ve !ze#$n eg2tá%g2ilago" elemz$" 8a"onló !veteztet$"%e 0utott7

Az Eg2e"Blt llamo %elat(v e%e0e t!?? /onto" vonatozá"?an eg2%eg2o%"uló Btem?en /og 8an2atlani. N2e%"en

/ogalmazva az Eg2e"Blt llamo #oz(ció0a a#án8oz, ma0& @(ná8oz vi"zon2(tva való"z(n<leg m$g tová?? /og

g2!ngBlni. @atonai t$%en a t$n2lege" #otenciál eg2en"Dl2a az Eg2e"Blt llamo $" eg2 "o% e%+"!&+ %egionáli"

8atalom !z!tt *!ztB talán In&ia, I%án $" @(na a leg"zámottev+??1el /og toló&ni a !z#onttól a #e%i/$%ia /el$.

Ame%ia "t%utu%áli" e%e0$ne ?izon2o" %$"ze má" nemzete8ez /ogá%amlaniC ?izon2o" %$"ze *$" #u8a 8atalmána

?izon2o" 8án2a&a i"1 megtalál0a az utat a nem állami "ze%e#l+8!z,mint amil2ene #$l&ául a multinacionáli"

vállalato.6 A N2ugat által a világ?an el/oglalt 8el2%+l alotott $t, ellent$te" $#!zBl va0on mel2i /elel meg a való"ágna>

A vála"z te%m$"zete"en az, 8og2 min&ett+. A N2ugat 0elenleg/!l$n2e"en &ominál, $" ez - az e%+ $" a ?e/ol2á"

teintet$?en - (g2 i" ma%a& a 6. "záza& tDln2omó %$"z$?en.Ug2anao% /oozato", /elta%tóztat8atatlan $"

g2!e%e" változá"o i" t!%t$nne a civilizáció e%+eg2en"Dl2á?an, $" aN2ugat 8atalma a t!??i civilizáció$8oz

$#e"t tová?? /og c"!enni. Mi!z?en a N2ugat vezet+ "ze%e#e

43




g2!ngBl, e%e0$ne 0elent+" %$"ze eg2"ze%<en

"ze%te/o"zli, a ma%a&$ #e&ig %egionáli" ala#on "z$tte%Bl t!?? /+civilizáció $" azo mag-államai !z!tt. Az e%+

leg"zámottev+?? n!vem$n2e 0elenleg i" $" a 0!v+?en i" az áz"iaicivilizáció8oz e%Bl, $" @(na /oozato"an azzá

az állammá váli, amel2%+l leginá?? való"z(n<"(t8et+, 8og2 ?i%o%ael a N2ugattal a glo?áli" ?e/ol2á"$%t. Eze

az e%+elmoz&ulá"o a civilizáció !z!tt ma i" $" a 0!v+?en i" a nemn2ugati tá%"a&alma /oozott ultu%áli"

maga?izto""ágá8oz $" a n2ugati ultD%a /oozott eluta"(tá"á8oz vezetne.

A N2ugat 8an2atlá"ána 8á%om /+ 0ellegzete""$ge van.

El+"z!% i"7 ez eg2 la""D /ol2amat. A n2ugati 8atalom ialaulá"an$g2"záz $vig ta%tott. Han2atlá"a i" elta%t8at

ug2anenn2i i&eig. A n2olcvana" $ve?en a 0ele" ?%it tu&ó", He&le29ull megálla#(totta7 ;Az eg2eteme" nemzet!zi

tá%"a&alom?an $%v$n2e"Bl+ eu%ó#ai $" n2ugati &ominanciá%ólelmon&8at0u, 8og2 !%Bl?elBl az 5-a" $v%e $%te

el tet+#ont0át.;= S#engle% m<v$ne el"+ !tete 54-?an 0elent meg,$" /+ mon&an&ó0a - ;a N2ugat 8an2atlá"a;

avag2 ;alon2a; - !z#onti t$ma$nt ("$%te v$gig a 6. "záza&it!%t$nelmet. Maga a /ol2amat i" meg/ig2el8et+

volt a "záza& tDln2omó %$"z$?en. El$#zel8et+ ug2anao%, 8og2e"etleg /el i" g2o%"ul. A gaz&a"ági n!vee&$" $"

eg2 o%"zág a#acitá"ána n!vee&$"e eg2$? teintet?en eg2 S alaDg!%?$t !vet7 la""D ez&et, ma0& 8i%telen /elg2o%"ulá",

mel2et a ?+vBl$" c"!entett Bteme $" eg2 a&ott "zinten t!%t$n+"ta?ilizáló&á"a !vet. Az o%"zágo

8an2atlá"a i" t!%t$n8et eg2 /o%&(tott S alaD g!%?e ment$n, amint ez a

Szov0etunió e"et$?en ?e i" !vetezett7 ez&et?enm$%"$elt, ma0& 0elent+" g2o%"ulá", v$gBl meg/enel$". A N2ugat8an2atlá"a eg2el+%e a la""D el"+

"zaa"z?an van, &e eg2 #onton tDl &%ámaian /elg2o%"ul8at.

Má"o&"zo%, a 8an2atlá" nem eg2ene" vonalD. en&(vBl "za?ál2talanC"zBnete, vi""za/o%&ulá"o 0ellemzi, a

g2!nge"$g megn2ilvánulá"ait az e%+ megn2ilvánulá"ai !veti. AN2ugat n2itott &emo%atiu" tá%"a&almai ó%iá"i

megD0ulá"i $#e""$ggel %en&elezne. áa&á"ul - "o civilizációtól

elt$%+en - a N2ugatna $t /+ 8atalmi

4




!z#ont0a van. Az a 8an2atlá", amel2ne ez&et$t 9ull 5 !%Bl%etette, l$n2eg$?en a n2ugati civilizáció eu%ó#ai

%$"z$ne 8an2atlá"a volt. 5-t+l 53-ig Eu%ó#a meg8a"onlott

!nmagával, %áa&á"ul le!t!tt$ ?el"+ gaz&a"ági,tá%"a&almi $" #olitiai #%o?l$mái. Az 5-e" $ve?en azon?anez&et$t vette a n2ugati &ominancia ame%iai

"zaa"za, $" 53-?en az Eg2e"Blt llamo %!vi& i&eig c"anemeg2maga u%alta a világot, ug2anol2an m$%t$?en,

mint a "z!vet"$ge" 8atalma 54-?an. A 8á?o%D utáni &eolonizációtová?? c"!entette az eu%ó#ai ?e/ol2á"t, &e

nem az Eg2e"Blt llamo$t, amel2 D0/a0ta t%an"znacionáli"im#e%ializmu""al 8el2ette"(tette a 8ag2omán2o" te%Bleti

?i%o&almaat. A 8i&eg8á?o%D alatt azon?an az ame%iai atonaie%+8!z /elzá%ózott a "zov0ete$, " ug2anao% az

ame%iai gaz&a"ági &ominancia i" c"!ent, a8og2 a#án gaz&a"ágae%+"!&!tt. A atonai $" gaz&a"ági megD0ulá"%a

azon?an i"m$tl+&+ e%+/e"z(t$"e t!%t$nte. 55-?en eg2 má"i 0ele" ?%it tu&ó", 9a%%2 9uzan megálla#(totta7 ;A

való"ág az, 8og2 a !z#ont 0elenleg 0o??an &ominál, a #e%i/$%ia #e&ig 0o??an alá%en&elt, mint vala8a a

&eolonizáció ez&ete óta.; E megálla#(tá" $%v$n2e""$ge azon?aneg2%e 8alván2a??. Amint8og2 az a atonai

g2+zelem i", mel2 az eml(tett 8el2zetet megala#ozta, ?elev$"z at!%t$nelem?e.

Ha%ma&"zo%, a 8atalom eg2 "zem$l2 vag2 c"o#o%t $#e""$ge a%%a,8og2 megváltozta""a eg2 má"i "zem$l2 vag2

c"o#o%t magata%tá"át. A magata%tá" $"ztet$""el, $n2"ze%(t$""el vag2/ig2elmeztet$""el változtat8ató meg, $" ez

meg!veteli, 8og2 a 8atalom g2ao%ló0a %en&elezz$ gaz&a"ági,atonai, int$zm$n2i, &emog%á/iai, #olitiai,

tec8niai, tá%"a&almi vag2 eg2$? /o%%á"oal. Eg2 állam vag2 c"o#o%t8atalma enn$l/ogva %en&"ze%int Dg2

?ec"Bl8et+ meg. 8a /elm$%i a %en&elez$"$%e álló /o%%á"oat azonállamo vag2 c"o#o%to /o%%á"aina ellen$?en,

amel2eet ?e/ol2á"olni ig2e"zi. A N2ugat %$"ze"e&$"e a /onto"/o%%á"o t!??"$g$t, ám nem eg$"z$t illet+en a 6.

"záza&?an tet+z!tt, aztán c"!enni ez&ett má" civilizáció%$"ze"e&$"$8ez $#e"t.

Terlet és népesség 5-?en a n2ugati tá%"a&alma /enn8ató"ágaalá ta%tozott az eu%ó#ai /$l"ziget z!me a

4




9alánon (vBl, azaz a világ 36,3 millió n$g2zetm$%/!l&e" !""ze""zá%az/!l&i te%Blet$?+l *az Anta%ti"zt le"zám(tva1

minteg2 ,3 millió n$g2zetm$%/ól&. Te%Bleti te%0e"ze&$"$ne

c"Dc"án, 56-?an a N2ugat !zvetlenBlu%alt 63,3 millió n$g2zetm$%/!l&et, vag2i" a '!l& "zá%az/!l&ite%Blet$ne !zel a /el$t. 55=-%a ez a te%Bleti

/enn8ató"ág a /el$%e c"!ent, minteg2 6, millió n$g2zetm$%/!l&%e. A N2ugat vi""za"z<Blt e%e&eti eu%ó#ai

magvá%a, $" e88ez 0!tte m$g a nag2, tele#e"e által ?elaottte%Blete R"za-Ame%iá?an, Au"zt%áliá?an $" f0-

K$lan&on. Ezzel "zem?en a /Bggetlen i"zlám tá%"a&alma te%Blete az56. $vi ,4 millió n$g2zetm$%/!l&%+l 55=-

%a t!?? mint millió n$g2zetm$%/ól&%e n!vee&ett. Ha"onló változá"o t!%t$nte a n$#e""$g teintet$?en i".

5-?an a n2ugatia alottá a világ n$#e""$g$ne &u%ván =-át,$" n2ugati o%mán2o i%án2(tottá az ao%i

n$#e""$gne c"anem 3-át, ma0& - 56-?an jmá% 4-át. 55=- ?an vi"zont n$8án2 ?i%o&almi ma%a&ván2

- #$l&ául Hongong - iv$tel$vel, a n2ugati o%mán2o má% izá%ólagn2ugati n$#eet o%mán2ozta. Eze az

em?e%i"$g alig valamivel t!?? mint =-át tett$ i, $" a%án2u/elte8et+leg !%$ e"i vi""za a !vetez+

"záza& ele0$%e, $" -%a 663-%e.3 Az !""zn$#e""$g teintet$?en,55=-?an a N2ugat a neg2e&i 8el2et /oglalta el

a (nai, az i"zlám $" a 8in&u civilizáció m!g!tt.

Menn2i"$gileg te8át a N2ugat a világ n$#e""$g$ne eg2 /ol2amato"anc"!en+ i"e??"$g$t alot0a. Min+"$gileg

i" változi az eg2en"Dl2 a N2ugat $" má" n$#e""$ge !z!tt. A nemn2ugatia eg$"z"$ge"e??$, u%?ánu"a??á

válna, eg2%e t!?? !ztB az (%ni-olva"ni tu&ó, a tanult em?e%. Az5-a" $ve ele0$%e a c"ec"em+8alan&ó"ág

Latin-Ame%iá?an, A/%iá?an, a @!zel-@eleten, )$l-z"iá?an, @elet- z"iá?an $" )$lelet-z"iá?an a 8a%minc

$vvel o%á??ina 8a%ma&a/ele volt. A vá%8ató $letta%tam eze?en a%$gió?an 0elent+"en n+ttC A/%iá?an tizeneg2

$vvel, @elet-z"iá?an 8u"zon8á%om $vvel lett 8o""za??. A 8atvana"$ve ele0$n a Ha%ma&i ilág tDln2omó

%$"z$?en a /eln+tt n$#e""$g eve"e?? mint eg28a%ma&a tu&ott (%ni-olva"ni. A ilencvene" $ve?en - A/%iát le"zám(tva

44




- má% alig aa&t ol2an o%"zág, a8ol az (%ni-olva"ni tu&ó a%án2a ne$%te volna el a n$#e""$g /el$t. Az

in&iaia minteg2 3-a $" a (naia 3-a tu&ott (%ni $" olva"ni. Az

(%ni-olva"ni tu&ó a%án2a 5-?en a /e0l+&+o%"zágo?an - az átlagot teintve - a /e0lett o%"zágo?e8 a%án2 -a

voltC 556-?en vi"zont má% . A

ilencvene" $ve ele0$%e - A/%iát le"zám(tva - min&en %$gió?an ameg/elel+ o%c"o#o%tna g2ao%latilag az

eg$"ze %$"ze"Blt ala#/oD otatá"?an. Ami a leg/ig2elem%em$ltó??, a8atvana" $ve ele0$n z"iá?an, Latin-

Ame%iá?an, a @!zel-@eleten $" A/%iá?an a meg/elel+ o%c"o#o%teve"e?? mint eg28a%ma&a %$"ze"Blt !z$#/oD

otatá"?anC a ilencvene" $ve ele0$n má% a o%c"o#o%t /ele - eze"et?en i" A/%ia iv$tel$vel. 5-?an a

vá%o"laó a ev$"?$ /e0lett világ n$#e""$g$ne eve"e?? minteg2neg2e&$t alottá. 5 $" 556 !z!tt azon?an

a vá%o"i n$#e""$g a%án2a 5-%ól =-%a n+tt Latin-Ame%iá?an, =-%+l 33-%e az a%a? o%"zágo?an, -%+l 65-%e

A/%iá?an, 4-%ól 6-%e @(ná?an $" 5-%+l 6-%a In&iá?an.

.. tá?lázat

A civilizáció #olitiai /enn8ató"ága alá ta%tozó te%Blete, 5-55= A civilizáció ?ec"Blt !""zte%Blete eze% n$g2zetm$%/!l&?en

Rv N2ugati A/%iai @(nai Hin&u I"zlám a#án Latiname%iai

O%to&o Eg2$?

5 6 65 = 3 = 356 6 4 == 4

56 63 = 5= 3 4 6 4 54 634 6 634

5 6 4 = = 5= = 54= 6 4== = 6 =6

55= 6 3 46 = 56= 65 3 3 45 5 64

9ec"Blt "zázal$o" %$"ze"e&$" a világte%Blet?+%

5 =4, ,= 4,6 , ,4 ,= , , ,=

56 4,3 ,4 ,3 , =,3 ,3 3, 5,3 ,=

5 6, 4,4 ,3 6,3 ,3 ,= ,5 5 ,

55= 6,6 ,4 ,3 6, 6, ,= ,5 =, 3,6

Meg0eg2z$"7 Az a&ott $v?en $%v$n2e" állam8atá%oon ala#uló %elativ%$"ze"e&$" a világte%Blet?+l.

Az 36,3 millió n$g2zetm$%/!l&%e ?ec"Blt világte%Blet?e nem ta%tozi

?ele az Anta%ti"z.

45




'o%%á"7 0tatesman=s .ear:(ook *NeF o%7 St. Ma%tin`" P%e"", 5-561, World (ook Atlas *J8icago7 'iel& Ente%#%i"e" E&ucationalJo%#., 517 (ritannica (ook of the

.ear *J8icago7 Enc2clo#ae&ia 9%itannica, Inc., 556-551..6 tá?lázat

A világ t+ civilizációi8oz ta%tozó o%"zágo n$#e""$ge. 55= *eze%

/+1

inai = 5 latin-ame%iai 3 3

i"zlám 56 a/%iai =56

8in&u 53 4 o%to&o 6 =

n2ugati 43 0a#án 6

1orrás4 az 5nc/clopaedia (ritannia $>>D (ook of the .ear*J8icago7 Enc2clo#ae&ia 9%itannica. 551 -5. ol&alán "ze%e#l+a&ato ala#0án $"zBlt "zámitá"o.

Eze a változá"o az (%ni-olva"ni tu&á" teintet$?en, az otatá"?an $"a vá%o"ia"o&á"?an tá%"a&almilag mo?ilizált

n$#e""$get te%emtette, mel2ne 0o??a volta az a&ott"ágai $"nag2o??a az elvá%á"ai, " amel2et 0óval !nn2e??

volt mozgó"(tani #olitiai c$lo%a, mint az (%á"tu&atlan #a%a"ztoat. Amo?il tá%"a&alma e%+"e?? tá%"a&alma.

53=-?an - amio% az i%ánia eve"e?? mint 3-a tu&ott (%ni-olva"ni, $" eve"e?? mint -a volt vá%o"i -

@e%mit oo"evelt $" n$8án2 JIA-Bg2n! m$g !nn2<"ze%%el /o0tottael láza&á"uat, $" "ie%%el 8el2ezte vi""za a

"a8ot a t%ón%a. 55-?en, amio% az i%ániana má% a /ele tu&ott (%ni-olva"ni, $" -u $lt vá%o"?an, nem volt az

az ame%iai atonai e%+, mel2 $#e" lett volna megta%tani a t%ón0án a"a8ot. A (naiaat, in&iaiaat, a%a?oat $"

a/%iaiaat tová??%a i" "z$le" "zaa&$ vála"zt0a el a n2ugatiatól, 0a#ánotól $" o%o"zotól. m ez a "zaa&$

g2o%"an "z<Bl. Ug2anao% /elt<ni eg2 D0 "zaa&$ !z!ttB. An2ugatia, 0a#áno $" o%o"zo átlag$leto%a

/ol2amato"an emele&i, $" a n$#e""$g azon nag2o?? a%án2a, mel2nem &olgozi má%, eg2%e "Dl2o"a?? te%8et

0elent a m$g at(v /oglaloztatotta "zámá%a. Má" civilizáció"zámá%a a g2e%ee nag2 "záma 0elenti a te%8et, ám a

g2e%ee m$gi"c"a a 0!v+ &olgozói $" atonái.

= tá?lázat

5




Az eg2e" civilizáció #olitiai /enn8ató"ága alá ta%tozó a%án2a a világ !""zn$#e""$g$8ez vi"zon2(tva, 5-663 *"zázal$?an1

Rv *világ1

N2ugat

i

A/%iai @(nai Hin&u I"zlám a#án Latin- ame%iai O%to&o Eg2$?

5

*,1

,= , 5.= ,= .6 =.3 =,6 4,3 ,=

56 *.51 4, , ,= ,= 6, . , =.5 4.5 *=,1 , 3, 66,4 3,6 =, 6,4 4, , 3,3

55 *3,=1 , 4,6 6,= ,= =, 6,= 5,6 ,3 3,

553 *3,41 =, 5,3 6, , 3,5h 6,6 5,= , =,3

6 *,61 ,3 , 66,= . ,5h ,4 ,= 3, 6,

663 *4,31 , , 6, ,5 5,6h ,3 5,6 ,5 6,4

Meg0eg2z$"7 A %elat(v világn$#e""$g-?ec"l$"e az a&ott $v?en$%v$n2e" állam8atá%oon ala#ulna. Az 553-663 !z!tti

n$#e""$g?ec"l$"e az 55-e" 8atá%oat ve"zi /ig2elem?e.

`9ec"Blt világn$#e""$g milliá%&?an

h A ?ec"l$"e nem ta%talmazzá a 'Bggetlen llamo @!z!""$ge $"9o"znia a&atait.

A ?ec"l$"e ta%talmazzá a 'Bggetlen llamo @!z!""$ge, G%Dzia $"a volt ugo"zlávia a&atait. 'o%%á"7 ENSK, )emog%á/iai %$"zleg,Gaz&a"ági $" Tá%"a&almi In/o%máció

$" Politiai Elemz$"e O"ztál2a, World 3opulation 3rospecls The

$>>& Revision *NeF o%7 Unite& Nation", 55=1C 0tatesman=s .ear: (ook *NeF o%7 St. Ma%tin`" P%e"",

5-561C World Almanac and (ook of 1acts *NeF o%7 P%e""Pu?. Jo., 5-55=1.

)azdasági tel<esEtmén/ A N2ugat %$"ze"e&$"e a világ gaz&a"ági!""ztel0e"(tm$n2$?+l "zint$n az 56-a" $ve?en

tet+z8etett, $" a má"o&i világ8á?o%D óta eg2$%telm<en c"!en. A világ i#a%i !""zte%m$$ne 3-?en @(na

áll(totta el+ c"anem eg28a%ma&át, In&ia c"anem eg2neg2e&$t, a

N2ugat #e&ig eve"e?? mint eg2!t!&$t. 4=-%a

5




a N2ugat valamel2e"t megel+zte @(nát. A %á!vetez+ $vtize&e?en -amint Paul 9ai%oc8 %ámutat - a N2ugat

i#a%o"o&á"a a világ t!??i %$"z$ne ;eli#a%talano&á"á8oz; vezetett.

5=-?an a nem n2ugati o%"zágo i#a%ite%mel$"e &u%ván $t8a%ma&a volt az 4. $vine. A 5. "záza&!ze#$t+l ez&+&+en a n2ugati %$"ze"e&$"

&%ámaian megn+tt, 564-?an tet+zve a világ i#a%i te%mel$"$ne4,6-ával. Ezt !vet+en a N2ugat %$"ze"e&$"e

i"m$t c"!ent, mivel n!vee&$"i %átá0a "ze%$n2 ma%a&t, $" a ev$"?$i#a%o"o&ott o%"zágo g2o%"an n!velt$

te%mel$"Bet a má"o&i világ8á?o%D után. 54-%a a N2ugat a világi#a%i te%mel$"$ne 3,4-át a&ta, ez &u%ván

ug2anao%a %$"ze"e&$", mint ameo%ával, 6 $vvel o%á??an, az4-a" $ve?en %en&elezett.

A gaz&a"ági !""zte%mel$"%+l a má"o&i világ8á?o%Dt megel+z+i&+"za?ól nem állna %en&elez$"%e meg?(z8ató

a&ato. 53-?en azon?an a N2ugat a világ !""zte%mel$"$ne8ozzávet+lege"en -át a&taC a n2olcvana" $ve%e

ez az a%án2 5-%a e"ett vi""za *lá"& DN tá*lázat% 6=-%a - ?ec"l$"e "ze%int - a N2ugat a világ

!""zte%mel$"$ne min&!""ze =-át $#vi"eli ma0&. Eg2 má"i ?ec"l$" "ze%int 55-?en a világ 8$t legnag2o??

gaz&a"ága !zBl n$g2 nem n2ugati o%"zágo$ volt7 a#án *a má"o&i8el2en1, @(na *8a%ma&i1, O%o"zo%"zág

*8ato&i1 $" In&ia *8ete&i1. 556-?en az Eg2e"Blt llamogaz&a"ága volt a lege%+"e?? a világon, $" a t(z el"+

gaz&a"ág !z!tt /oglalt 8el2et tová??i !t n2ugati o%"zág, valamint !tmá"i civilizáció vezet+ állama7

lá?lázat

$"ze"e&$" a világ i#a%i te%mel$"$?+l civilizáció vag2 o%"zágo"ze%int, 3-54 *"zázal$?an, világ k 1

O%"zág 3 4 4= 4 44 5 5= 564 5=4 53= 5=5= 54

N2ugat 4,6 6=,= =, 3=, 4,4 , 4. 4,6 4. . 3. ,63,4

@(na =6,4 ==,= 65,4 5 6,3 ,6 =, =, =, 6,= =,3 =,5 3,

a#án =,4 =,3 6.4 6, 6, 6, 6, =,= 3,6 6,5 3, 4.4 5,

In&ia Pai"ztán 6,3 5, , 4, 6,4 , . ,5 6, , ,4 6, 6,=

O%o"zo SKU 3, 3, 3, , . 4,4 4.6 3,= 5, , 6,5 6, 6,

56




9%az(lia, Meió - - - ,4 , ,4 ,4 ,4 .5 ,6 , 6,6

Eg2$? 3, , =, , 3,= 6,4 , ,5 , 6, 6,= 6,3

9ele$%tve a a%"ói Sze%z+&$" tagállamait a 8i&eg8á?o%D $vei?en'o%%á" Paul 9ai%oc8, ;Inte%national In&u"t%ialization Level" /%om3 to 54;, Fournal of 5uropean 5conomic !istor/+ *'all5461, ##. 65-==.

@(na, a#án, In&ia, O%o"zo%"zág $" 9%az(lia. 66-?an - megg2+z+el+%e0elz$"e "ze%int - az !t el"+ gaz&a"ágot

!t Bl!n?!z+ civilizáció a&0a ma0&, $" az el"+ t(z gaz&a"ág !z!tt c"a8á%om n2ugati o%"zág /oglal ma0& 8el2et. A

N2ugat e %elat(v 8an2atlá"a te%m$"zete"en nag2%$"zt @elet-z"iag2o%" emele&$"$ne a /ol2omán2a.4

A gaz&a"ági tel0e"(tm$n2%e vonatozó "zámo nem igazán tB%!zi aN2ugat min+"$gi /+l$n2$t. A N2ugat $"

a#án "zinte tel0e"en u%al0a a /e0lett tec8niát ig$n2l+ i#a%ágaat. Atec8niai el0á%á"o azon?an /ol2amato"an

te%0e&ne, $" 8a a N2ugat meg (ván0a +%izni el"+"$g$t, igenc"aig2eeznie ell azon, 8og2 o%látozza ezt a

te%0e&$"t. m a világ o%"zágai immá% ol2 "z!vev$n2e"en!""zea#c"oló&ta - $"#e&ig $## a N2ugatna

!"z!n8et+en -, 8og2 a tec8nia má" civilizáció?a való át"zivá%gá"áteg2%e ne8eze?? la""(tani. R" ezt m$g

tová?? ne8ez(ti, 8og2 ninc" t!??$ eg2etlen 8atalma", általáno"aneli"me%t /en2eget$" - mint a 8i&eg8á?o%D i&e0$n

- amel2 a tec8nológia-ellen+%z$"i int$ze&$"eet n$mileg 8at$onn2átette.

A t!%t$nelem /ol2amán /elte8et+leg @(ná$ volt a lege%+"e?? gaz&a"ág. A tec8nia &i//Dzió0a $" a nem n2ugati

tá%"a&alma gaz&a"ági /e0l+&$"e a 6. "záza& má"o&i /el$?en

vi""zaan2a%o&á"t 0elez a t!%t$nelmi mintá8oz. Ezla""D /ol2amat le"z, &e a 6. "záza& !ze#$%e - 8a nem o%á??an -, agaz&a"ági tel0e"(tm$n2 $" az i#a%i te%mel$"

mego"zlá"a a /+ civilizáció !z!tt /elte8et+leg az 4. $viálla#otoat /og0a vi""zai&$zni. A világgaz&a"ág

$#e%n2+0$n a $t"záz e"zten&+" n2ugati ;%a&a%0elne; ?e/ellegzett.

.3. tá?lázat

Az eg2e" civilizáció %$"ze"e&$"e a világ gaz&a"ági !""zte%mel$"$?+l.53-556 *"zázal$?an1

Rv N2ugati A/%iai @inai Hin&u I"zlám a#án Latiname%iai

5=




O%to&o

Eg2$?h

53 , ,6 =,= =,4 6,5 =, 3, , ,

5 3=, , ,4 =, , ,4 ,6 . ,

54 4, 6. . 6. ,= 4.3 . . .

556 4,5 6, . =,3 . 4, 4,= .6 6.

Az o%to&o civilizáció%a vonatozó ?ec"l$" ta%talmazza a voltSzov0etuniót $" a volt ugo"zláviát.

h Az ;eg2$?; ategó%ia ta%talmaz má" civilizációat $" a megenge&ett8i?a"zázal$on ?elBl mozog.

'o%%á"7 Az 53., 5., 54. $vi "zázal$oat on"tan" &ollá%a&atoala#ián He%?e%t 9loc "zám(totta i7 The 3lanetar/ 3roduct in $>?H4

A Creative 3auseQ *Xa"8ington,

).J.7 9u%eau o/ Pu?lic A//ai%", U.S. )e#t. o/ State. 541. ##. =-3. Az 556. $vi "zázal$"zám(tá"o a ilág?an vá"á%lóe%ó`-#a%itá"i ?ec"l$"i, =. tá?lázat. World

7evelopment Report $>>D *NeF o%7 O/o%& Unive%"it2 P%e"",551.

8atonai potenciál A atonai e%+ne n$g2 &imenzió0a van7menn2i"$gi - a atoná, /eg2ve%e, /el"ze%el$"e "t?.

"záma, illetve menn2i"$geC tec8niai - a /eg2ve%e $" /el"ze%el$"e8at$on2"ága $" tec8niai "zint0eC "ze%vezeti

- a c"a#ato eg2"$ge, /eg2elmezett"$ge, $#zett"$ge $" mo%ál0a, valamint a #a%anc"tová??(tá" $" az ellen+%z$"

8at$on2"ágaC $" tá%"a&almi - a tá%"a&alom $#e""$ge $"8a0lan&ó"ága a atonai e%+ 8at$on2 alalmazá"á%a. Az

56-a" $ve?en a N2ugat me""ze megel+z!tt min&enit az !""ze"/enti &imenzió teintet$?en. Az azóta eltelt

$ve?en a N2ugat atonai e%e0e c"!ent a t!??i civilizáció$8oz vi"zon2(tvaC ez a c"!en$" tB%!z+&i a atoná

"zámá?an i", ami a atonai #otenciálna $t"$g(vBl nem aleg/onto"a?? mutató0a, ám min&en$##en az eg2i

azo !zBl. A mo&e%nizáció $" a gaz&a"ági /e0l+&$" el+te%emti a/o%%á"oat $" megte%emti az ó8a0t az államo

"zámá%a, 8og2 /e0le""z$ atonai #otenciál0uat. @ev$" ol2an államaa&, amel2 ne 8a"ználná ezt i. Az 5=-a"

5




$ve?en a#án $" a Szov0etunió %o##ant e%e0< 8a&"e%eget 8oztal$t%e, amint az i&e%Blt a má"o&i világ8á?o%D

"o%án. A 8i&eg8á?o%D i&e0$n a világ $t lege%+"e?? 8a&"e%eg$?+l a

Szov0etunió$ volt az eg2i. elenleg izá%ólag aN2ugat $#e" 0elent+" 8ag2omán2o" atonai e%+t ?evetni ?á%8ol a

világon. Hog2 meg /og0a-e +%izni ezt a

$#e""$g$t, nem le8et tu&ni. Megle8et+"en ?izto"na t<ni azon?an,8og2 a nem n2ugati államo vag2

államc"o#o%to alig8a le"zne $#e"e e #otenciált el$%ni azel!vetez+ $vtize&e?en.

A 8i&eg8á?o%D utáni $ve?en !t /+ ten&encia /ig2el8et+ meg aglo?áli" atonai #otenciál /e0l+&$"$?en.

El+"z!%, a Szov0etunió /eg2ve%e" e%e0e meg"z<nt l$tezni %!vi&&elazután, 8og2 maga a Szov0etunió i" meg"z<nt.

O%o"zo%"zágon (vBl eg2e&Bl U%a0na !%!!lt 0elent+" atonaiBt+e%+t. Az o%o"z c"a#ato m$%et$t 0elent+"en

c"!entett$, illetve ivontá +et @!z$#-Eu%ó#á?ól, tová??á a ?altiállamo?ól. A a%"ói Sze%z+&$" /elo"zlott.

Az Eg2e"Blt llamo 8a&itenge%$"zet$vel való ve%"en2 i" a mDlt$. Aatonai /el"ze%el$"t+l vag2 megválta, vag2

8ag2tá, 8og2 t!n%emen0en $" m<!&$"$#telenn$ vál0$. A!lt"$gvet$" v$&elmi ia&á"ait &%a"ztiu"an

c"!entett$. Min& a ti"zteet, min& a "o%atonáat magával%aga&ta eg2/a0ta &emo%alizáló&á". Min&azonáltal az

o%o"z atona"ágna "ie%Blt át/ogalmaznia Bl&et$"$t $" &ot%(ná0át,D0 "ze%e#!%t ala(tott i, az o%o"zo v$&elm$t

$" a ;!zelBl/!l&!n; t!%t$n+ on/litu"o ezel$"$t t<zte i c$lulmaga el$.

.. T9LKAT

Az EGES JIILIKJI@ RSKESE)RSE A ILG WSSKES A@TdAN SKOLGL @ATON9L *SKKALR@1

Rv *világ

!""ze"1

N2uga

ti

A/%ia

i

@inai Hin&

53




u

I"zlám a#án Latiname%iai

O%to&o Eg2$?5 *,41 =, . , , , ,4 5, , ,

56 *4,31 4,3 =,4 , , =, 6,5 ,6 6,4 ,3

5 *6=,551 6,4 6, 6, , , ,= , 63, 6,=

55 *63,51 6, =. 63, ,4 6, , ,= ,= =,3

Meg0eg2z$"7 A ?ec"l$"e az a&ott $v?en $%v$n2e" állam8atá%oat ve"zi /ig2elem?e. A világ !""ze" *at(van "zolgáló1 atoná0á%a vonatozó $ven$nti ?ec"l$" eze% /+?en van

/eltBntetve.

A Szov0etunió%a vonatozó ?ec"l$" az 56. $v%e vonatozi, . M.Macinto"8 a&ata 9 H. Li&&ell-Ha%t muná0á?ól7 Ce RedArm/ The

RedArm/: $>$? to $>DN+ The

0ovietArm/ : $>D lo present *NeF o%7 Ha%cou%t, 9%ace, 531.

'o%%á"7 U.S. A%m" Jont%ol an& Oi"a%mament Agenc2, World @ilitar/ 5Mpenditures and Arms Transfers *Xa"8ington, ).J.7 T8e Agenc2,5-5517 0lalesman=s .ear:

(ook *NeF o%7 St. Ma%tin`" P%e"", 5-561.

Má"o&"zo%, az o%o"z 8a&"e%eg 8i%telen c"!ent$"e eg2 la""D??, ám 0elent+" c"!en$"t i&$zett el+ a n2ugati

atonai ia&á"o?an i". A 9u"8- $" a Jlinton-o%mán2zat az Eg2e"Blt llamo atonai ia&á"aina =3-o"

c"!ent$"$t i%án2ozta el+7 az 55. $vi =6,= milliá%&%ól *55-e"&ollá%?an "zámolva1 554-?an 666,= milliá%&

&ollá%%a. A atonai e%+ "ze%ezet$t teintve a&&ig%a /ele-$t8a%ma&ale"z anna, ameo%a a 8i&eg8á?o%D utol"ó

$vei?en volt. A atonai állomán2 !""zl$t"záma el+%elát8atólag 6,

millió%ól , millió%a /og a#a&ni. So 0elent+"/eg2ve%#%og%amot t!%!lte $" t!%!lne. 543 $" 553 !z!tt az $ve"/eg2ve%vá"á%lá" a 8a0óat illet+en 65-%+l -%a

c"!ent, a %e#Bl+g$#e te%$n 5=-%ól 6-%e, a tanoat illet+en6-%ól -%a, a "t%at$giai %a$tá te%$n 4-%ól 4-

%a. A n2olcvana" $ve v$g$t+l ez&+&+en Nag2-9%itannia,N$meto%"zág $" i"e?? m$%t$?en '%anciao%"zág

8a"onló c"!ent$"eet 8a0tott v$g%e a v$&elmi ia&á"o $" a atonai#otenciál te%$n. A n$met /eg2ve%e" e%+ a

ilencvene" $ve !ze#$t+l a te%ve "ze%int = -%+l /oozato"an

5




= -%e c"!en, ma0& való"z(n<leg =6

-%eC a /%ancia 8a&"e%eg 55. $vi 65 -e" l$t"záma 55-%e663 -%e /og vi""zae"ni. A ?%it atonai

állomán2 az 543-!" = -%ól 55=-%a 6 4-%a c"!en. ANATO ontinentáli" tag0ai "zint$n %!vi&(tett$ a

"o%atonai "zolgálat i&e0$t, $" "zó?a e%Blt, 8og2 e"etleg le i"mon&ana %óla.

Ha%ma&"zo%, a ten&enciá @elet-z"iá?an i&+!z?en 0elent+"enelt$%te az O%o"zo%"zág?an $" a N2ugaton

meg/ig2eltet+l. Itt $##en"$ggel a atonai ia&á"o $" az e%+ n!vel$"e vált g2ao%lattá, " az i%amot @(na &itál0a.

N!vev+ gaz&a"ági vag2onu !vetezt$?en - valamint a (nai$"zBl+&$"t+l !"zt!n!zve - má" elet-áz"iai

nemzete i" mo&e%nizál0á $" ?+v(ti atonai e%e0Bet. a#án/ol2tat0a tec8niailag iváló atonai Bt+e%e0$ne

t!$lete"(t$"$t. Ta0van, )$l-@o%ea, T8ai/!l&, Mala0zia, Szinga#D% $"In&on$zia min& t!??et !lt militá%i" c$lo%aC

%e#Bl+g$#eet, 8a%coc"iat $" 8a0óat vá"á%olna O%o"zo%"zágtól, azEg2e"Blt llamotól, Nag2-9%itanniától,

'%anciao%"zágtól, N$meto%"zágtól "t?. Mi!z?en 543 $" 55= !z!tta NATO atonai ia&á"ai 8ozzávet+lege"en

-al c"!ente *55=-a" &ollá%?an "zámolva 3=5, milliá%&&ollá%%ól 43, milliá%& &ollá%%a1, a ia&á"o

ug2ane??en az i&+"za?an @elet-z"iá?an 3-al emele&te, 45,4milliá%& &ollá%%ól =,4 milliá%& &ollá%%a.5

Neg2e&"ze%, a atonai #otenciál - ?ele$%tve a t!meg#u"zt(tó/eg2ve%eet - "z$le" !%?en n!ve"zi a világon.

Amint az o%"zágo gaz&a"ágilag /e0l+&ne, megte%emt+&ne a/elt$tele /eg2ve%e el+áll(tá"á%a i". A 8atvana" $" a

n2olcvana" $ve !z!tt #$l&ául azon 8a%ma&i világ?eli o%"zágo"záma, amel2e 8a%ci %e#Bl+g$#eet áll(tana

el+, eg2%+l n2olc%a emele&ett, a 8a%coc"iat $" a 8elio#te%eetg2á%tó$ eg2%+l 8at%a, a tatiai %a$tá

g2á%tóina "záma #e&ig nullá%ól 8$t%e. A ilencvene" $ve?en tanDi voltun anna a meg8atá%ozó ten&enciána,

8og2 a v$&elmi i#a% glo?alizáló&i, amel2 /elte8et+leg tová??c"!enti a N2ugat atonai el+n2$t. So nem

n2ugati o%"zág má% %en&elezi nuleá%i" /eg2ve%eel *O%o"zo%"zág,@(na, Iz%ael, In&ia, Pai"ztán $" v$l8et+leg

5




R"za-@o%ea1, vag2 omol2 e%+/e"z(t$"eet te"z meg"ze%z$"B%e*I%án, I%a, L(?ia $" /elte8et+leg Alg$%ia1C illetve

ol2an 8el2zetet te%emt, 8og2 g2o%"an 8ozzá0u 0ut8a""on, 8a

"zB"$g$t látná *a#án1. $gBl, min&ezen /e0lem$n2e !vetezt$?en a 8i&eg8á?o%D utáni világ meg8atá%ozó "a0át0a lett a %egionáli"

0elleg<v$ váló atonai "t%at$gia $" e%+. A %$gió"o&á" "zolgáltat0a az$""ze%< mag2a%ázatot az o%o"z $" a n2ugati

atonai e%+ c"!ent$"$%e $" má" államo atonai e%e0$nen!vel$"$%e. O%o"zo%"zág má% nem %en&elezi glo?áli"

atonai #otenciállal, &e "t%at$giá0át $" e%e0$t a ;!zeiBl/!l&%e;!""z#onto"(t0a. @(na megváltoztatta "t%at$giá0át, $"

mó&o"(totta atonai e%e0$t, 8og2 8ang"Dl2ozza a 8el2i 8atalomi"ugá%zá"át $" a (nai $%&ee v$&elm$t @eletz"iá?an.

Az eu%ó#ai o%"zágo 8a"onló$##en áti%án2(t0á e%+iet min& aNATO-n, min& a N2ugat-eu%ó#ai Unión

e%e"ztBl, 8og2 ezel8e""$ az in"ta?ilitá"t N2ugat-Eu%ó#a#e%i/$%iá0án. Az Eg2e"Blt llamo eg2$%telm<en megváltoztatta

azt a atonai te%vez$"t, mel2 o%á??an a Szov0etunió /$en ta%tá"át $"az ellene /ol2atott Bz&elmet

"zolgálta, 8og2 a vá%atlan %egionáli" e"em$n2eet eg2i&e0<legezel8e""e a Pe%z"a-!?!l?en $" R"zaelet-z"iá?an.

Az Eg2e"Blt llamona azon?an /elte8et+leg nem le"z elegen&+ aatonai e%e0e a%%a, 8og2 el$%0e ezeet a

c$loat. I%a leg2+z$"$%e Ame%ia ?evetette at(v tatiai%e#Bl+g$#eine 3-át, mo&e%n 8a%coc"i0aina 6-át,

a 8a&"e%eg állomán2ána =-át, $" 8a&itenge%$"zeti állomán2ána-át. Xa"8ingtonna - /ig2elem?e v$ve,

8og2 c"!entette atonai #otenciál0át - a 0!v+?en omol2ne8$z"$geet /og oozni az az eg2-$t ?eavatozá",

mel2et "zB"$g$##en /oganato"(tania ell ma0& n$8án2 0elent+"e??%egionáli" 8atalom ellen a n2ugati /$lte$n

(vBl. A atonai ?izton"ág világ"ze%te eg2%e ev$"?$ /Bgg az e%+glo?áli" mego"zlá"ától $" a nag28atalma

tetteit+l, $" eg2%e iná?? az e%+ %egionáli" mego"zlá"a $" a civilizációmag-államaina l$#$"ei /og0á

meg8atá%ozni.

W""zegezve, eg$"z$?en v$ve a N2ugat ma%a& a lege%+"e?? civilizáció a6. "záza& el"+ $vtize&ei?en i". Ezen tDl

54




való"z(n<leg tová??%a i" 0elent+" /!l$nn2el ?(% ma0& a tu&omán2o"te8et"$ge, a utatá"i $" /e0le"zt$"i a#acitá", $"

a - #olgá%i, valamint a atonai 0elleg< - tec8niai innováció te%$n. A

t!??i e%+/o%%á" /eletti ellen+%z$" azon?aneg2%e iná?? mego"zli a nem n2ugati civilizáció mag-államai $"

vezet+ o%"zágai !z!tt. A N2ugat /enn8ató"ága

e /o%%á"o /!l!tt az 56-a" $ve?en tet+z!tt, $" azóta%en&"ze%telenBl, ám 0elent+"en c"!en. A 66-a" $ve?en

- "záz $vvel az eml(tett tet+z$" után -, a N2ugat /elte8et+en a világte%Blet$ne minteg2 6-át /og0a ellen+%izni

*a 5-o" c"Dc"8oz $#e"t1, a világ !""zn$#e""$g$ne -átmon&8at0a ma0& a magá$na *az eg2o%i 4-8oz

$#e"t1, a világ tá%"a&almilag mo?ilizáló&ott n$#e""$g$ne talán 3-6-át t!m!%(ti, a világ gaz&a"ági

te%mel$"$?+l !%Bl?elBl =-al /og %$"ze"e&ni *a minteg2 -o"c"Dc"8oz $#e"t1, az i#a%i te%mel$"?+l talán

63-al *a 4-o" c"Dc"8oz $#e"t1, $" a világ atonai "zem$l2iállomán2ána eve"e?? mint -a /og

"zolgálni a 8a&"e%egei?en *a o%á??i 3-8oz $#e"t1.

55-?en g2ao%latilag Xoo&%oF Xil"on, Llo2& Geo%ge $" Geo%ge"Jlemanceau eg2Btte" /enn8ató"ága alá

ta%tozott a világ. Pá%iz"?an Bl&!g$lve el&!nt!tt$, mel2 o%"zágol$tezzene $" mel2e ne, mil2en o%"zágo

"zBle""ene, 8ol 8Dzó&0ana a 8atá%ai, i o%mán2ozza +et, $" a@!zel-@eletet - valamint a világ má" %$"zeit

- 8og2an o""zá /el a g2+zte" 8atalma !z!tt. )!nt!tte azo%o"zo%"zági atonai ?eavatozá"%ól $" a%%ól, 8og2 a

gaz&a"ági enge&m$n2eet megvon0á @(nától. Száz $vvel $"+??állam/$%/ia eg2etlen "z<e?? c"o#o%t0a "em le"z

$#e" 8a"onló 8atalmat g2ao%olniC 8a ?izon2o" /oig eg2 c"o#o%tm$gi" $#e" lenne e%%e, ao% az ?izto"an nem

8á%om n2ugati #olitiu"?ól /og állni, 8anem a világ 8$t vag2 n2olc /+civilizáció0a mag-államaina vezet+i?+l.

eagan, T8atc8e%, Mitte%%an& $" @o8l utó&aina Teng H"ziao-#ing,Naa"zone, In&i%a Gan&8i, elcin, @8omeini

$" Szu8a%to utó&ai le"zne a ve%"en2tá%"ai. A n2ugati &ominanciao%a a v$g$8ez !zele&i. Ug2anao% a N2ugat

8alván2ulá"a $" má" e%+!z#onto /elemele&$"e el+"eg(ti az;+"8ono"o&á"t; $" a nem n2ugati ultD%á

55




D00á$le&$"$ne glo?áli" /ol2amatát.

,052/2026&0: A /*7 /.8-A1" (8$1Ú+&(Ú99&$*60*

A ultD%á mego"zlá"a a világon a 8atalom mego"zlá"át tB%!zi. Hog2a e%e"e&elem igazo&i-e a zá"zló8oz vag2

"em, azt a 8el2zet 8atá%ozza meg, ám a ultD%a ma0&nem min&ig a8atalom n2om&oain 0á%. A t!%t$nelem /ol2amán

eg2 civilizáció e%e0$ne n!vee&$"e %en&"ze%int eg2?ee"ettultD%á0ána vi%ágo%ával, $" ezt az e%+t /el8a"ználta

a%%a i", 8og2 $%t$eit, "zoá"ait $" int$zm$n2eit ite%0e""ze má"tá%"a&alma%a. Az eg2eteme" civilizáció eg2eteme"

8atalmat !vetel. A %ómai 8atalom eg2 ma0&nem eg2eteme"civilizációt te%emtett a la""ziu" világ o%látozott

8atá%ain ?elBl. A n2ugati 8atalom az eu%ó#ai olonializmu"/o%má0á?an a 5. "záza&?an, ma0& az ame%iai

8egemónia a 6. "záza&?an ite%0e"ztette a n2ugati ultD%át a o%tá%" világ 0ava %$"z$%e. Az eu%ó#ai

olonializmu"na v$geC az ame%iai 8egemónia vi""za"zo%uló?an van. A n2ugati ultD%a e%ózió0a !veti ezt, amint

az +"8ono", t!%t$nelmileg g2!e%et ve%t e%!lc"!, n2elve, 8ite $"int$zm$n2e D0 e%+%e a#na. A nem n2ugati

tá%"a&alma n!vev+ e%e0e - mel2 a mo&e%nizáció te%m$e - a nemn2ugati ultD%á D00á"zBlet$"$t i&$zi el+

világ"ze%te.

@Bl!n?"$get ell tennBn - $%velt o"e#8 N2e - a gaz&a"ági $" atonaie%+n n2ugvó, #a%anc"oló ;em$n2

8atalom; $" a ;lág2 8atalom; !z!tt, mel2 eg2 állam azon $#e""$g$t 0elenti, 8og2 ultD%á0ána $" i&eológiá0ána

vonze%e0e %$v$n %á?(%8at ;má" o%"zágoat a%%a, 8og2 azt akar<ák+

amit +;. Amint N2e /eli"me%te, a em$n2 8atalom"z$le" !%< elte%0e&$"e /ig2el8et+ meg a világ?an, $" a 0elent+"nemzete ma ;ev$"?$ $#e"e 8a"ználni

8ag2omán2o" e%+/o%%á"aiat c$l0ai el$%$"$%e, mint a mDlt?an;. N2eDg2 /ol2tat0a, 8og2 8a eg2 állam ;ultD%á0a $"

i&eológiá0a vonzó, má"o nag2o?? 8a0lan&ó"ágot mutatna a%%a,8og2 !ve""$;, $" (g2 a lág2 8atalom ;$##ol2an

/onto", mint a em$n2, #a%anc"oló 8atalom;. )e mi te"z eg2ultD%át $" i&eológiát vonzóvá> Eze ao% válna

vonzóvá, 8a azt ta%t0á %ólu, 8og2 g2!e%B az an2agi "ie% $" a




?e/ol2á". A lág2 8atalom c"a ao% 8atalom, 8a

a em$n2 8atalom tala#zatán n2ug"zi. A em$n2 gaz&a"ági $"atonai 8atalom n!vee&$"e /oozott maga?izto""ágot,

a%%oganciát $" a "a0át ultD%a maga"a??%en&<"$g$?e vetett 8itette%emt, vag2 e"etleg - má" n$#e

8atalmá8oz vi"zon2(tva - lág2 8atalmat, ami 0elent+"en n!veli vonze%e0$t má" n$#e el+tt. A gaz&a"ági $" atonai

8atalom c"!en$"e $te&$"8ez, i&entitá"vál"ág8oz vezet, illetvea88oz a t!%ev$"8ez, 8og2 má" ultD%á?an

talál0u meg a gaz&a"ági, atonai $" #olitiai "ie% n2it0át. Amint anem n2ugati tá%"a&alma ?+v(ti gaz&a"ági,

atonai $" #olitiai a#acitá"uat, /oozottan ez&i 8i%&etni "a0át$%t$ei, int$zm$n2ei $" ultD%á0u e%$n2eit.

A ommuni"ta i&eológia az !tvene"-8atvana" $ve?en az eg$"z világon vonzó volt az em?e%e "zámá%a, 8i"zen azt

a Szov0etunió gaz&a"ági "ie%$vel $" atonai e%e0$vel tá%"(tottá. Ez a vonze%+ la""an "ze%te/o"zlott, amio% a

"zov0et gaz&a"ág meg%ee&t, $" $#telen volt /ennta%tani a "zov0etatonai e%+t. A n2ugati $%t$e $" int$zm$n2e

az$%t vonzottá tová??%a i" a má" ultD%á?an $l+ em?e%eet, me%t an2ugati 8atalom $" gaz&ag"ág /o%%á"a$nt

teintette %á0u. Ez a /ol2amat $v"záza&o óta ta%t. $" =!z!tt - amint Xilliam McNeill %ámutat - a

mag2a%o, a leng2ele $" a litváno átvett$ a e%e"zt$n2"$get, a%ómai 0ogot $" a n2ugati ultD%a má" elemeitC ;a

n2ugati civilizáció il2et$n el/oga&á"át "e%entette a n2ugatim$ltó"ágo atonai vit$z"$g$ne %etteg$""el veg2e"

c"o&álata;6. Amint a N2ugat 8an2atli, c"!en az a $#e""$ge i",8og2 az em?e%i 0ogo, a li?e%alizmu" $" a

&emo%ácia elveit má" civilizációal el/oga&ta""a, $" ug2an(g2c"!en ezen $%t$e vonze%e0e má" civilizáció

!%$?en.

Ez má% meg i" t!%t$nt. A nem n2ugati n$#e $v"záza&oon e%e"ztBli%ig2elt$ a n2ugati tá%"a&alma gaz&a"ági

#%o"#e%itá"át, tec8niai /e0lett"$g$t, atonai e%e0$t $" #olitiaieg2"$g$t. E "ie% titát a n2ugati $%t$e?en $"

int$zm$n2e?en e%e"t$, $" amio% megtalálni v$lt$ a n2it0át,meg#%ó?áltá alalmazni "a0át tá%"a&almu?an. Ha

gaz&ago $" e%+"e aa%na lenni, v$lt$, ol2anna ell lenniB, mint




a N2ugat. Má%a azon?an eze a emali"ta

attit<&! elt<nte @elet-z"iá?an. A g2o%" gaz&a"ági /e0l+&$"t má%nem a n2ugati ultD%a im#o%t0ána

tula0&on(t0á, 8anem "oal iná?? anna, 8og2 %aga"zo&ta "a0átultD%á0u8oz. Az$%t "ie%e"e, áll(t0á, me%t

Bl!n?!zne a N2ugattól. Ha"onló$##en, amio% a nem n2ugatitá%"a&alma a N2ugat8oz $#e"t g2eng$ne

$%ezt$ maguat, az !n%en&elez$", a li?e%alizmu", a &emo%ácia $" a/Bggetlen"$g n2ugati $%t$eit 8(vtá

"eg(t"$gBl, 8og2 igazol0á "zem?e"zegBl$"Bet a n2ugati&ominanciával. Mo"t, amio% nem g2eng$ t!??$, "+t

eg2%e e%+"!&ne, 8a?ozá" n$lBl táma&0á ug2anezeet az $%t$eet,amel2eet o%á??an $%&eei el+moz&(tá"á%a

?evetette. A N2ugat elleni láza&á"t e%e&etileg a n2ugati $%t$eeg2eteme""$g$ne 8angoztatá"a legitimálta, mo"t

vi"zont a nem n2ugati $%t$e maga"a??%en&<"$g$ne 8angoztatá"alegitimál0a.

Ezen attit<&! ialaulá"a a onal& )o%e által ;má"o&i gene%áció"+"8ono"o&á"i 0elen"$gne; nevezett

/ol2amat%ól tanD"o&i. Min& az eg2o%i n2ugati g2a%matoon, min&#e&ig a /Bggetlen o%"zágo?an - #$l&ául

@(ná?an $" a#án?an - ;az el"+ ]mo&e%nizáló^ vag2 ]/Bggetlene&$"utáni^ nemze&$ g2a%an "ze%ezte

$#e"(t$"$t Bl/!l&i *n2ugati1 eg2etemeen, ozmo#olita *n2ugati1n2elveen. $"zint az$%t, me%t el"+ Bl/!l&i

Dt0uo% m$g ?e/ol2á"ol8ató tizen$ve"e volta, (g2 a n2ugati $%t$e$" $letmó& vállalá"a !nn2en le8etett

meg8atá%ozó a "zámu%a.; A 0óval nag2o?? má"o&i gene%áció z!meezzel "zem?en ott8on "ze%zi meg $#e"(t$"$t,

azoon az eg2etemeen, amel2eet az el"+ gene%áció te%emtett, $" azotatá" n2elve min&iná?? a 8el2i, "emmint a

g2a%mati n2elv. Eze az eg2eteme ;0óval /el"z(ne"e?? a#c"olatotte%emtene a nag2vá%o"i világ ultD%á0ával;, ;a

tu&á" #e&ig /o%&(tá"o %$v$n +"8ono"o&i - %áa&á"ul %en&"ze%into%látozott menn2i"$g< $" %o""z min+"$g<

/o%&(tá"o %$v$n;. Ezen eg2eteme &i#lomá"ai %o""z n$ven ve"zi ao%á??i n2ugati otatá"?an %$"ze"Blt gene%áció

&ominanciá0át, (g2 g2a%an ;enge&ne a 8el2i ellenz$i mozgalma vonze%e0$ne;=. Mi!z?en a n2ugati ?e/ol2á"

6




vi""za"zo%ul, a /iatal /elt!%ev+ vezet+ má% nem /ol2amo&8atnat!??$ a N2ugat8oz e%+$%t $" 0ól$t$%t. A "ie%

e"z!zeit "a0át tá%"a&almuon ?elBl ell megtalálniu, ez$%t

alalmazo&niu ell anna $%t$ei8ez $" ultD%á0á8oz. Az +"8ono"o&á" /ol2amatána nem /elt$tlenBl ell ivá%nia amá"o&i gene%ációt. A %áte%mett, $%z$en2 $"

alalmazo&ó el"+ gene%áció" vezet+ magu i" +"8ono"o&na. Hog2c"a 8á%om nevezete" e"etet eml(t"Bn7

Mo8amma& Ali inna8, Ha%%2 Lee $" Solomon 9an&a%anaie. ,"o%%en&?en, O/o%&, Jam?%i&ge $" a Lincoln`"

Inn it<n+ 8allgatói volta, %eme Bg2v$&e, $" tá%"a&almuelit0$ne e%+"en eln2ugatia"o&ott tag0ai. inna8

el!telezett mate%iali"ta volt. Lee, eg2 ?%it mini"zte% "zavaival, ;alegiváló??, megve"zee&ett angol Szuezt+l

elet%e;. 9an&a%anaie e%e"zt$n2 neveltet$"?en %$"ze"Blt. ma88oz, 8og2 nemzetBet a /Bggetlen"$gig, "+t azon

tDl%a vezet8e""$, +"8ono"o&niu ellett. i""zat$%te +"eiultD%á0á8oz, $" !z?en i&+n$nt i&entitá"t, nevet $"

megg2+z+&$"t változtatta. M. A. inna8 angol Bg2v$& Pai"ztán?anVuai&-i-Azam n$ven, a o%á??i Ha%%2 Lee

#e&ig Li @uan-0u lett. A mate%iali"ta inna8 a #ai"ztáni államala#0ána "zám(tó i"zlám ?uzgó 8i%&et+0$v$ vált. Az

;angol; Lee má%a megtanulta a man&a%in n2elvet, $" Li$nt aon/ucianizmu" $%t+ 8(v$v$ vált. A e%e"zt$n2

9an&a%anaie átt$%t a ?u&&8izmu"%a, $" a "zingal$z nacionalizmu"/el$ /o%&ult.

A n2olcvana" $" ilencvene" $ve?en az +"8ono"o&á" az eg$"z nemn2ugati világ?an általáno""á vált. Az i"zlám

D00á$le&$"e $" az ;D0%ai"zlámo"o&á"; meg8atá%ozó /ol2amat amuzulmán tá%"a&alma?an. In&iá?an a n2ugati

/o%má $" $%t$e eluta"(tá"a, valamint a #olitia $" a tá%"a&alom;8in&u"o&á"a; az u%alo&ó ten&encia. @eletz"iá?an

a o%mán2o a on/ucianizmu"t "zo%galmazzá, a #olitiai,$%telmi"$gi vezet+ o%"zágai

;áz"iaia"o&á"á%ól; ?e"z$lne. A n2olcvana" $ve !ze#$n a#án aJ,ihon<inronJ+ azaz a a#án- $"

0a#án"ágelm$let meg"zállott0ává vált. Eg2 vezet+ 0a#án $%telmi"$gii/e0tette, 8og2 o%"zága t!%t$nelmileg ;a Bl"+

ultD%á im#o%t0ána; $" ;e ultD%á má"olá" $" /inom(tá" Dt0ánt!%t$n+ ]+"8ono"(tá"ána^ cilu"ain ment

=




e%e"ztBl, $" ele%Bl8etetlen z<%zava%8oz vezetett az im#o%tált $"te%m$en2 im#ulzu" ime%(t$"e, illetve a a#u

v$g$%v$n2e" megn2itá"a a Blvilág el+tt;. elenleg a#án ;e cilu"

má"o&i /ázi"ána B"z!?$n áll;. A 8i&eg8á?o%D v$gezt$vel O%o"zo%"zág D0%a ;meg8a"onlott; o%"zággá

vált, " iD0ult a n2ugato"o $" a "zlavo/ile

la""ziu" Bz&elme. Eg2 $vtize&en e%e"ztBl azon?an az el+??it+l azutó??i /el$ 8ala&á" ten&enciá0a $%v$n2e"BltC

!z?en a ;n2ugato"; Go%?ac"ov utat enge&ett elcinne, ai "t(lu"átteintve o%o"z, megg2+z+&$"e "ze%int n2ugati,

$" ait aztán az o%o"z o%to&o +"8ono"o&á"t megte"te"(t+nacionali"tá "o&o%na mo"t %en&"ze%e"en ve"z$l2?e.

Az +"8ono"o&á"t el+"eg(ti a &emo%ácia-#a%a&oon7 8a a nemn2ugati tá%"a&alma átve"zi a n2ugati

&emo%atiu" int$zm$n2eet, ez a loáli" $" N2ugat-ellene" #olitiaimozgalmaat e%+"(ti $" "eg(ti a 8atalom

!zel$?e. A 8atvana"-8etvene" $ve?en a /e0l+&+ o%"zágo n2ugatia"$" N2ugat-#á%ti o%mán2ait #ucc"o $"

/o%%a&alma /en2egett$C a n2olcvana"-ilencvene" $ve?en az a/oozó&ó ve"z$l2 /en2egeti +et, 8og2 vála"ztá"o

Dt0án távol(t0á el +et a 8atalom?ól. A &emo%atizáló&á" Bt!zi an2ugatia"o&á""al, $" a &emo%ácia

l$n2eg$?+l /aa&óan loalizáló, nem #e&ig ozmo#olitizáló /ol2amat. A nem n2ugati tá%"a&alma?an a #olitiu"o

nem azzal n2e%i meg a vála"ztá"oat, 8og2 in2ilván(t0á, men2n2i%en2ugatia. A vála"ztá"i ve%"eng$" iná??

a%%a !"zt!nzi +et, 8og2 megtalál0á azt, ami megg2+z+&$"B "ze%inta vála"ztó /Bl$ne a lege&ve"e??en c"eng,

$" eze általá?an etniai, nacionali"ta $" vallá"i te%m$"zet< "zólamo.

Min&enne e%e&m$n2e eg2/a0ta általáno" mozgoló&á" a n2ugati$#zett"$g< $" n2ugati i%án2ult"ágD elite ellen.

Az i"zlám /un&amentali"ta c"o#o%to 0ól "ze%e#elte azoon a c"e$l2"zámD vála"ztá"oon, amel2eet a

muzulmán o%"zágo?an ta%totta, $" Alg$%iá?an 8atalom%a i" 0utotta volna, 8a a atona"ág nem $%v$n2telen(ti az

556. $vi vála"ztá"oat. In&iá?an a vála"ztói támogatá"$%t /ol2tatott ve%"eng$" "zemmel lát8atóan !z!""$gi

!vetel$"eet $" !z!""$gi e%+"zaot moz&(tott el+.3 S%i Lanán a&emo%áciána !"z!n8et+en a Sza?a&"ág#á%t




53-?an leváltotta a N2ugat-o%ientált, eliti"ta Eg2e"Blt NemzetiPá%tot, $" a n2olcvana" $ve?en megte%emtette a

Pat8ia J"intana0a "zingal$z nacionali"ta mozgalom

/elemele&$"$ne ala#0ait. 55 el+tt min& a &$l-a/%iai, min&#e&ig a n2ugati elit, tula0&on$##en n2ugati államna teintette )$l-

A/%iát. Miután az a#a%t8ei& ?e%en&eze&ett,

a n2ugati elit la""an t!%!lte )$l-A/%iát a n2ugati tá?o% tag0aina"o%á?ól, mi!z?en a &$l-a/%iai /e8$%e tová??%a

i" n2ugatina teintett$ maguat. m anna $%&e$?en, 8og2 D0%ael/oglal8a""á 8el2Bet a n2ugati nemzet!zi

%en&"ze%?en, /el ellett áll(taniu a n2ugati &emo%atiu"int$zm$n2eet, amine e%e&m$n2e$nt aztán az e%+"en

n2ugatia"o&ott /eete elit 8atalom%a i" e%Blt. Ha azon?an igaz, 8og2a má"o&i gene%áció /oozottan 8a0lamo" az

+"8ono"o&á"%a, utó&ai 0óval iná?? 8"zo"za, zulu $" a/%iaiBl"e0<e le"zne, $" )$l-A/%ia eg2%e iná??

a/%iai állam$nt /og0a meg8atá%ozni magát.

A 5. "záza& el+tt i&+"zaon$nt a ?izáncia, az a%a?o, a (naia, at!%!!, a mongolo $" az o%o"zo %o##ant

maga?izto"a volta a N2ugat8oz vi"zon2(tott e%e0B $"tel0e"(tm$n2B teintet$?en. Eo%tá0t le i" n$zt$ a

N2ugatot ultu%áli" alac"on2%en&<"$ge, int$zm$n2i elma%a&ott"ága,o%%u#t"ága $" &ea&enciá0a miatt. Ma, amio%

a N2ugat "ie%e %elat(ve 8alván2ul, eze az attit<&! D0%ameg0elenne. Az em?e%e Dg2 $%zi, ;nem ell t!??$

elvi"elniB; a N2ugatot. I%án eg2 "z$l"+"$ge" e"et, $" - amint eg2meg/ig2el+ meg0eg2ezte - ;a n2ugati

$%t$eet ug2an má"$## uta"(t0a el, mint má" államo;, ám ;azeluta"(tá" 8atá%ozott"ága ug2anol2an itt i", mint

Mala0ziá?an, In&on$ziá?an, Szinga#D%?an, @(ná?an $" a#án?an;. A n2ugati i&eológiá u%alta ;#%og%e""z(v

o%"za v$g$ne; vag2un tanDi, $" eg2 ol2an o%"za B"z!?$8ez$%eztBn, mel2?en az elt$%+ civilizáció

"oa"ága !lc"!n!"en eg2má"%a 8at, eg2má" mellett $l $" eg2má"8ozalalmazo&i. E glo?áli" +"8ono"o&á"i

/ol2amat a világ"ze%te ta#a"ztal8ató vallá"i megD08o&á"?an n2ilvánulmeg, valamint leginá?? az áz"iai $" az

i"zlám o%"zágo ultu%áli" D00á$le&$"$?en, amit leginá?? gaz&a"ági$" &emog%á/iai &inamizmu"u i&$z el+.

3




La %evanc8e &e )ieu

A 6. "záza& el"+ /el$?en az $%telmi"$gi elite t!??n2i%e Dg2 v$lee&te, 8og2 a gaz&a"ági $" tá%"a&almi

mo&e%nizáció e%e&m$n2e$nt az em?e%i l$tez$" eg2i l$n2ege" eleme,a vallá" el"o%va&. Ug2anig2 v$lee&te

azo, ai B&v!z!lt$, $" azo i", ai /á0laltá ezt a ten&enciát. Amo&e%nizáló mate%iali"tá !%ven&te anna,

8og2 a tu&omán2, a %acionalizmu" $" a #%agmatizmu" /oozato"an/el"zámol0a a l$tez+ vallá"o ala#0át $#ez+

?a?onáat, m(to"zoat, i%%acionáli" elemeet $" %(tu"oat. A l$t%e0!v+tá%"a&alom tole%án", $"z"ze%<, g2ao%latia",

#%og%e""z(v, em?e%ie" $" "zeulá%i" le"z - áll(tottá. Az aggó&óonze%vat(vo ug2anao% /ig2elmeztette7

"Dl2o" !vetezm$n2eel 0á%, 8a a vallá"o" megg2+z+&$", a vallá"iint$zm$n2e $" a vallá"na az eg2$ni $"

ollet(v em?e%i magata%tá"8oz n2D0tott e%!lc"i Dtmutatá"ameg"z<ni. A v$ge%e&m$n2 ana%c8ia, %omlott"ág, a

civilizált $let meg%en&Bl$"e le"z. ;Ha az em?e%ne nem le"z I"tene*ai eg2 /$lt$en2 I"ten1 - mon&ta T. S. Eliot

-, Hitle% $" Sztálin el+tt ell ma0& ti"ztelegnie.;4

A 6. "záza& má"o&i /el$?en i&e%Blt, 8og2 eze a %em$n2e $"aggo&alma ala#talano. A gaz&a"ági $"

tá%"a&almi mo&e%nizáció glo?áli""á vált, ug2anao% "o% e%Blteg2/a0ta glo?áli" vallá"i megD08o&á"%a i". E megD08o&á"

- Gille" @e#el i/e0ez$"$vel7 la revanche de 7ieu - min&en ontinen"t,min&en civilizációt $"

g2ao%latilag min&en o%"zágot át8atott. Az 5-e" $ve !ze#$n -áll(t0a @e#el - a "zeula%izáció" ten&encia $"

a vallá"na a "zeula%izmu"8oz való i&om(tá"a ;vi""zá0á%a /o%&ult;.

f0 vallá"o" meg!zel(t$" alault i, mel2ne c$l0a má% nem a világi $%t$e8ez való igazo&á", 8anem a tá%"a&almi"ze%vezet "za%áli" ala#0ána vi""zaáll(tá"a -

8a ell, aá% a tá%"a&alom megváltoztatá"a á%án i". Ez a meg!zel(t$",mel2 "zámtalan /o%mát !lt!tt, a u&a%c?a

/ulla&t mo&e%n"$gt+l való tová??l$#$"t a0ánlotta, anna 8átulBt+it $"z"áutcáit #e&ig az I"tent+l való

eltávolo&á"na tula0&on(totta. Az aggiornamento 8el2$?e ;Eu%ó#amá"o&i evangelizáció0a; l$#ett, a c$l má% nem

az i"zlám mo&e%nizálá"a, 8anem ;a mo&e%n"$g i"zlamizálá"a;5.




A vallá"i megD0ulá" %$"z?en eg2Btt 0á%t eg2e" vallá"ote%0e"ze&$"$vel, amel2e D0 8(ve%e tette "ze%t ol2an

tá%"a&alma?an i", a8ol o%á??an nem %en&elezte Bl!n!"e??

?e/ol2á""al. A vallá"i D00á"zBlet$" azon?an "oaliná?? ol2an em?e%eet $%intett, ai !z!""$gB 8ag2omán2o"

vallá"á8oz t$%te vi""za, /eleleven(tett$ $" D0

$%telemmel t!lt!tt$ meg azt. A e%e"zt$n2"$g, az i"zlám, a 0u&aizmu", a ?u&&8izmu", az o%to&oia min&-min&

mege%+"!&!tt, n+tt a o%á??an c"a alalmi 8(v+ el!telezett"$ge $" ?e/ol2á"a, $" "zigo%D??an ?eta%t0á a vallá"i

"zoá"oat. alamenn2i vallá"?an /eltáma&ta a /un&amentali"tamozgalma, amel2e a vallá"i &ot%(ná $"

int$zm$n2e 8a%cia"-e%+"zao" megti"zt(tá"a mellett "zállna "(%a,illetve az eg2$ni, tá%"a&almi $" !z!""$gi

magata%tá"na a vallá"i t$tele8ez igazo&ó átala(tá"át t<zi i c$lul. A /un&amentali"ta mozgalma %o##ant

e%e0<e, $" 0elent+" #olitiai 8atá"u le8et. Ug2anao% c"a /el"z(ni8ullámai a 0óval tága?? $" m$l2%e8ató??

vallá"i á%amlatna, amel2 D0 /o%mát a& az em?e%i $letne a 6. "záza& v$g$n. A vallá" világm$%et< megD0ulá"a

me""ze meg8ala&0a a /un&amentali"ta "z$l"+"$ge"e tev$en2"$g$t.E%+tel0e"en vi""zatB%!z+&i a

tá%"a&alma?an, az em?e%e min&enna#i $let$?en $" muná0á?an, valamint a o%mán2o elgon&olá"ai?an $"

te%vei?en i". A "zeulá%i" on/uciánu" világ?an a ultu%áli"D00á"zBlet$" #$l&ául az áz"iai $%t$e igenl$"$ne

/o%má0át !lti, &e a világ t!??i %$"z$n a vallá"i $%t$e igenl$"$?enn2ilvánul meg. ;A /oozato" ]világiatlano&á"

^ - 0eg2ezte meg Geo%ge Xeigel - a 6. "záza& v$g$ne eg2imeg8atá%ozó tá%"a&almi t$n2ez+0e.;6

A vallá" általáno" 8atá"a $" 0elent+"$ge &!??enete" e%+vel t!%t/el"z(n%e a volt ommuni"ta o%"zágo?an. Az

i&eológia !""zeomlá"át !vet+ váuumot ?et!lt+ vallá"i megD08o&á" Al?ániától ietnamig v$gig"!#!%t ezeen az

o%"zágoon. O%o"zo%"zág?an 0elent+" m$%t$?en D00á$le&t azo%to&oia. 55-?en a 8u"zon!t $ve"n$l /iatala??

o%o"zo =-a áll(totta azt, 8og2 atei"tá?ól i"ten8(v+v$ vált. Az at(vtem#lomo "záma Mo"zva t$%"$g$?en az

544-?an %egi"zt%ált 3-%+l 55=-?an má% 63-%e emele&ett. A#olitiai vezet+ eg2!ntet<en teintettel vanna a




vallá"%a, amit a o%mán2 i" támogat. Az o%o"z vá%o"o?an, amint eg2$le" "zem< meg/ig2el+ 55=-?an 0elentette,

;a tem#lomi 8a%ango zDgá"a t!lti ?e D0%a a leveg+t. ag2ogna az

D0onnan a%an2ozott u#olá. A tegna# m$g%omo" tem#lomo D0%a $nel$"t+l 8ango"a. A tem#lomo a vá%o"oleg/o%galma"a?? 8el2ei.;6 A "zláv

!ztá%"a"ágo?an D00á$le&t o%to&oiával eg2i&e0<leg @!z$#-z"ián v$gig"!#!%t az i"zlám /eltáma&á". Itt 545-?en

m<!&+ mec"et $" me&%e"ze *i"zlám "zeminá%ium1 l$tezettC55= ele0$%e vi"zont má% !%Bl?elBl

mec"et $" me&%e"ze m<!&!tt. Mi!z?en az D00á$le&$" ug2anmagával 8ozta eg2e" /un&amentali"ta mozgalma

$l$nBl$"$t i" - amit (vBl%+l SzaD&-A%á?ia, I%án $" Pai"ztántámogatott -, min&ez ala#vet+en m$gi" eg2

%en&(vBl "z$le" ala#oon n2ugvó, a tá%"a&almi /e0l+&$" /+"o&%át$%int+ ultu%áli" 0elen"$gne teint8et+.66

Mivel mag2a%áz8ató e glo?áli" vallá"i D00á$le&$"> Az eg2e"o%"zágo?an $" civilizáció?an min&enne n2ilván

megvanna a "a0áto" oai. Az azon?an alig8a 8i8et+, 8og2 "zámtalanBl!n?!z+ o eg2i&e0< $" 8a"onló /e0lem$n2eet

i&$zne el+, %áa&á"ul a világ tDln2omó %$"z$n. Eg2 glo?áli" 0elen"$gglo?áli" mag2a%ázatot !vetel.

9á%menn2i%e i" eg2e&i t$n2ez+ ?e/ol2á"ol8attá az eg2e"o%"zágo?an az e"em$n2eet, ezeet általáno" oona

ellett iváltaniu. Mel2e i" eze az oo>

A glo?áli" vallá"i D00á$le&$" legn2ilvánvaló??, legiemele&+?? $"lege%+tel0e"e?? oa #onto"an az, ami%+l azt

gon&oltá, 8og2 a vallá" 8alálá8oz /og ma0& vezetni7 a tá%"a&almi,gaz&a"ági $" ultu%áli" mo&e%nizáció /ol2amata,

mel2 a 6. "záza& má"o&i /el$?en v$gig"!#!%t a világon. Az i&entitá"%$gi elet< /o%%á"ai $" az auto%itá"

%en&"ze%ei !""zeomlotta. Az em?e%e vi&$%+l a vá%o"o?a!lt!zne, el"zaa&na g2!e%eit+l, $" D0 munát

találna - vag2 $##en"$ggel nem találna "emmil2en munát.engeteg i&egennel e%Blne !lc"!n8atá"?a, $"

8i%telen D0 a#c"olat%en&"ze%e ala(t0á $letBet. f0i&entitá"/o%%á"o%a, a "ta?il !z!""$g D0 /o%mái%a $" a mo%áli"

el+(%á"o D0 $"zl$tei%e van te8át "zB"$gB, 8og2 azo?ól l$tB"zámá%a $%telmet $" c$lt me%(t8e""ene. A vallá"

4




- a /+ á%amlat8oz ta%tozó c"aDg2, mint a /un&amentali"ta á%amlato- iel$g(ti ezeet a "zB"$gleteet. Amint

Li @uan-0u meg/ogalmazta @elet-z"iával a#c"olat?an7

Mez+gaz&a"ági tá%"a&alma vag2un, amel2e eg2- vag2$tnemze&$n2i i&+ alatt i#a%o"o&ta. Ami N2ugaton 6

vag2 m$g t!?? $v alatt za0lott le, az itt 3 vag2 m$g eve"e?? $v alattt!%t$ni. Az eg$"z eg2 nag2on "z< i&+e%et?e

van ?ele"zo%(tva $" ?ele#%$"elve, a zava%o $" a to%zulá"o ez$%tele%Bl8etetlene. Ha megn$zzB a g2o%"an /e0l+&+

o%"zágoat - @o%ea, T8ai/!l&, Hongong, Szinga#D% -, "zem?et<nieg2 /ig2elem%e m$ltó 0elen"$g7 a vallá"

"ze%e#$ne mege%+"!&$"e... A %$gi "zoá"o $" vallá"o - az+"ultu"z, a "ámánizmu" - má% nem igazán iel$g(t+e.

alami/$le maga"a?? %en&< mag2a%ázatot e%e"Bn a%%a, 8og2 mi azem?e% c$l0a, a%%a, 8og2 i i" vag2un. Ez nag2

tá%"a&almi "t%e""zt i&$z el+.6=

Az em?e%eet nemc"a az $%telem vez$%li. R%&eeiet $%v$n2e"(ten&+c"a ao% m$%legel8etne $" c"elee&8etne

$""ze%<en, 8a ti"ztá?an vanna $n0Bel. A g2o%" tá%"a&almi változá"o i&e0$n a ialault i&entitá"o

"ze%te/o"zlana, az $nt D0%a ell &e/iniálni, $" D0 i&entitá"o "zBletne. Azo "zámá%a, ai "zB"$g$t $%zi, 8og2

/elteg2$ $" megvála"zol0á a $%&$"t7 ;i vag2o>;, ;8ováta%tozom>;, a vallá" megg2+z+ vála"zoal "zolgál, a

vallá"i c"o#o%to #e&ig i" tá%"a&almi !z!""$geet te%emtene azo8el2$?e, amel2e az u%?anizáció /ol2amán

meg"emmi"Blte. Min&en vallá" - mon&ta Ha""zán al-Tu%a?i -;azono""ágtu&attal $" i%án2mutatá""al; lát0a el

az em?e%eet. E /ol2amat?an az em?e%e D0%a /el/e&ezi vag2

megte%emti t!%t$nelmi i&entitá"uat. 9á%mil2eneg2eteme""$g%e t!%+ c$l0ai leg2ene i", a vallá"o i&entitá"t a&na azem?e%ene, ala#vet+ Bl!n?"$get t$ve a

8(v+ $" nem 8(v+ !z!tt, eg2 maga"a?? %en&< ;mi; $" eg2 ett+lelt$%+, alac"on2a?? %en&< ;má"o; !z!tt.6

A muzulmán világ?an, áll(t0a 9ema%& LeFi", meg/ig2el8et+ ;az a v$"z8el2zete?en g2a%an vi""zat$%+ 0elen"$g,

8og2 a vallá" 8(vei ala#vet+ i&entitá"uat $" lo0alitá"uat i"m$t a vallá"i !z!""$g?en talál0á meg - azaz eg2

ol2an entitá"?an, mel2et iná?? az i"zlám, "emmint etniai vag2

5




te%Bleti %it$%iumo 8atá%ozna meg;. Gille"

@e#el i" %ámutat az i&entitá"e%e"$" !z#onti 0elent+"$g$%e7 ;Az]alul%ól 0!v+ D0%ai"zlámo"o&á"^ el"+"o%?an $"

leginá?? az i&entitá" D0%a$#(t$"$ne eg2i /o%má0a eg2 ol2an világ?an, mel2 elve"z(tette $%telm$t, amo%//á $"

eli&egen(t+v$ vált.;63 In&iá?an ;eg2 D0 8in&u i&entitá" vanialauló?an;, vála"z$nt a mo&e%nizáció eltette

/e"zBlt"$ge%e $" eli&egene&$"%e.6 O%o"zo%"zág?an a vallá"iD00á$le&$" ;az i&entitá" i%ánti "zenve&$l2e"

vág2aozá"; e%e&m$n2e, ;mel2et c"a az o%to&o eg28áz $#e" ?izto"(tani, vag2i" az az eg2etlen meg nem "zaa&t

a#c"olat, mel2 az o%o"zoat !""ze!ti eze%$ve" t!%t$nelmBel;. Azi"zlám !ztá%"a"ágo?an az D00á$le&$"

8a"onló$##en ;a !z$#-áz"iaia azon lege%+tel0e"e?? vág2ó&á"á?ól;/aa&, ;8og2 $%v$n2e"(t"$ i&entitá"uat,

amit Mo"zva $vtize&een e%e"ztBl eln2omott;6. A/un&amentali"ta mozgalma i/e0ezetten azt a c$lt "zolgál0á,

8og2 8(vei ;meg?i%ózzana a áo"z, az i&entitá", az $%telem $" a ?izto" tá%"a&almi "t%utD%á elve"zt$"$ne

$lm$n2$vel, mel2et a mo&e%n tá%"a&almi $" #olitiai mintá g2o%" ?evezet$"e, a "zeula%izmu", a tu&omán2o"

ultD%a $" a gaz&a"ági /e0l+&$" i&$zett el+;. A /un&amentali"ta;mozgalma, amel2eel "zámolnun ell - e%+"(ti

meg Xilliam H. McNeill i" -, ...azo, amel2e %engeteg 8(vetto?o%ozna a tá%"a&alom?ól, $" g2o%"an te%0e&ne,

me%t - t$n2lege"en vag2 lát"zólag - vála"zt (nálna az D0onnan/el/e&ezett em?e%i "zB"$glete%e... Nem

v$letlen, 8og2 valamenn2i e//$le mozgalom ol2an o%"zág?an in&ulDt%a, amel2?en a n$#e""$g n!vee&$"e

le8etetlenn$ te"zi a t!??"$g "zámá%a a %$gi /alu"i $letmó& /ol2tatá"át,$" a8ol a vá%o"i ala#D t!megommuniáció

- ?e8atolva eze?e a /alva?a - o#tatni ez&te a #a%a"zti $let$v"záza&o" e%eteit.;64

Tága?? $%telem?en a vallá" világm$%et< D00á$le&$"e a"zeula%izmu"%a, az e%!lc"i %elativizmu"%a $" a tDl8a0tott

$n!z#ontD"ág%a a&ott vála"z, a %en&, a /eg2elem, a muna, a!lc"!n!" "eg(t"$gn2D0tá" $" az em?e%i "zoli&a%itá"

$%t$eine /eleleven(t$"e. A vallá"i c"o#o%to ol2an tá%"a&almi"zB"$gleteet el$g(tene i, mel2eel az állami




8ivatali %en&"ze% t!??$ nem t!%+&i. Il2ene7 az o%vo"i $" ó%8ázi"zolgáltatá"o, óvo&á $" i"olá Bzemeltet$"e,

az i&+"gon&ozá", a g2o%" "eg$l2n2D0tá" te%m$"zeti $" má"

ata"zt%ó/á után, valamint a meg$l8et$"i $" "zociáli"támogatá" a gaz&a"ági (n"$g i&+"zaai?an. A %en& $" a civiltá%"a&alom !""zeomlá"a ol2an váuumot te%emt,

mel2et vallá"i, g2a%an /un&amentali"ta c"o#o%to t!ltene i.65

Ha a 8ag2omán2o"an &ominán" vallá"o nem el$g(ti i ag2!$%telenn$ vált em?e%e $%zelmi $" tá%"a&almi

"zB"$gleteit, má" vallá"i c"o#o%to l$#ne a "z(n%e, 8og2 eztmegteg2$, $" !z?en 0elent+"en n!veli tá?o%uat

$" a vallá" "ze%e#$t a tá%"a&almi $" a #olitiai $let?en. )$l-@o%eat!%t$nelmileg tDln2omó%$"zt ?u&&8i"ta o%"zág

volt, a e%e"zt$n2e 53-?en a lao""ág talán -=-át tett$ i. Amint )$l-@o%ea - ma""z(v vá%o"ia"o&á" $"

/oglaloztatá"?eli &i//e%enciáló&á" ("$%et$?en - g2o%" gaz&a"ági/e0l+&$"ne in&ult, a ?u&&8izmu" nem állta meg

t!??$ a 8el2$t. ;A vá%o"o?a !z!nl+ millió "zámá%a - $" "o ol2anem?e% "zámá%a i", ai ott ma%a&ta a

megváltozott /alva?an - @o%ea ag%á%o%"zaána n2ugalma" ?u&&8izmu"a elve"ztette vonze%e0$t. A

e%e"zt$n2"$g a "zem$l2e" megváltá" $" az eg2$ni "o%" Bzenet$velnag2o?? viga"zt (nált a z<%zava% $" a változá"

i&e0$n.;= A n2olcvana" $ve%e a e%e"zt$n2e - z!mmel#%e"?ite%iánu"o $" atoliu"o - immá%on )$l-@o%ea

lao""ágána legalá?? =-át tett$ i.

Ha"onló, ezzel #á%8uzamo" változá" t!%t$nt Latin-Ame%iá?an. A#%ote"tán"o "záma Latin-Ame%iá?an az 5.

$vi &u%ván millió%ól 55-%e minteg2 3 millió%a emele&ett. E

"ie% oai !z$ ta%tozi - i"me%t$ ?e 545-?ena latin-ame%iai atoliu" #B"#!! - a atoliu" eg28áz ;la""D"ága ateintet?en, 8og2 meg8a0ol0$ a vá%o"i $let

0ellegzete""$gei el+tt;. Eg2 má"i t$n2ez+ ;az eg28áz "ze%ezete, mel2ol2o% megaa&ál2ozza, 8og2 %eagál0on a

0elen em?e%$ne #"zic8ológiai "zB"$gletei%e;. A atoliu" eg28áztólelt$%+en - álla#(totta meg eg2 ?%azil #a# -

a #%ote"tán" eg28áza iel$g(ti ;az eg2$n ala#vet+ "zB"$gleteit - azem?e%i meleg"$g, a megn2ugvá", a m$l2

"#i%ituáli" $lm$n2 i%ánti vág2at;. A #%ote"tantizmu" te%0e&$"e Latin-




Ame%ia "zeg$n2ei !%$?en el"+&lege"en nem

eg2i vallá" /elváltá"a eg2 má"ial, iná?? a vallá"o" el!telezett"$g$" %$"zv$tel 0elent+" $" t$n2lege"

mege%+"!&$"e, amint #$l&ául a n$vlege" $" #a""z(v atoliu"o at(v$" ?uzgó evang$liu"oá válta. 9%az(liá?an

a ilencvene" $ve ele0$n a lao""ág 6-a nevezte magát#%ote"tán"na, $" =-a atoliu"na, ám

va"á%na#on$nt 6 millió em?e% 0elent meg a #%ote"tán"tem#lomo?an, $" !%Bl?elBl 6 millió a atoliu"

tem#lomo?an.= Má" világvallá"o8oz 8a"onlóan a e%e"zt$n2"$g i"a mo&e%nizáció8oz a#c"oló&ó D00á$le&$"en

meg2 e%e"ztBl, $" Latin-Ame%iá?an ez iná?? #%ote"tán", "emmintatoliu" /o%mát !lt!tt.

Eze a változá"o )$l-@o%eá?an $" Latin-Ame%iá?an tB%!zi a ?u&&8izmu", illetve az int$zm$n2e" atolicizmu"

$#telen"$g$t a%%a, 8og2 iel$g(t"$ a mo&e%nizációmeg%ázó&tatá"ait át$l+ em?e%e leli, $%zelmi $" tá%"a&almi

"zB"$gleteit. Hog2 má"utt t!%t$nne-e tová??i 0elent+" mó&o"ulá"oa Bl!n?!z+ vallá"o %elat(v vonze%e0$ne

teintet$?en, az attól /Bgg, 8og2 az u%alo&ó vallá" mil2en m$%t$?enle"z $#e" iel$g(teni ezeet a

"zB"$gleteet. Ha $%zelmi "ziá%"ágá%a gon&olun, aon/ucianizmu" Bl!n!"en "e?ez8et+ne t<ni. A

on/uciánu" o%"zágo?an a #%ote"tantizmu" $" a atolicizmu"8a"onlóan n$#"ze%<v$ vál8at, mint az evang$liu"

#%ote"tantizmu" Latin-Ame%iá?an, a e%e"zt$n2"$g )$l-@o%eá?an,$" a /un&amentalizmu" a muzulmáno $" a

8in&u !%$?en. @(ná?an a n2olcvana" $ve v$g$n - amio% agaz&a"ági n!vee&$" tel0e" g+zzel megin&ult -

"zint$n te%0e&ni ez&ett a e%e"zt$n2"$g, ;Bl!n!"en a /iatalo!%$?en;. 'elte8et+en minteg2 3 millió e%e"zt$n2

$l ma @(ná?an. A o%mán2zat #%ó?álta megaa&ál2ozni "zámun!vee&$"$t7 ?!%t!n?e zá%atta a #a#oat,

mi""zioná%iu"oat $" 8itt$%(t+et, ?etiltotta $" megaa&ál2ozta a vallá"i "ze%ta%tá"oat, $" 55-?en t!%v$nn2el

tiltotta meg Bl/!l&iene a 8itt$%(t+i tev$en2"$get, vallá"i i"olá vag2 má" vallá"i "ze%vezete ala#(tá"át,

tová??á a vallá"i c"o#o%to %$"zv$tel$t /Bggetlen vag2 atenge%entDl%ól /inan"z(%ozott tev$en2"$ge?en.

6




Szinga#D%?an - aá%c"a @(ná?an - a lao""ágna minteg2 3-ae%e"zt$n2. A n2olcvana" $ve v$g$n $" a

ilencvene" $ve ele0$n a o%mán2 mini"zte%ei /ig2elmeztett$ a

t$%(t+et, 8og2 ne ?o%(t"á /el az o%"zág ;$%z$en2 vallá"i eg2en"Dl2át;, +%izet?e vett$ a vallá"o" "ze%vezetemunatá%"ait, !ztB a atoliu" "ze%vezete

ti"zt"$gvi"el+it, $" Bl!n/$le mó&oon zalattá a e%e"zt$n2c"o#o%toat $" eg2$neet.=6 A 8i&eg8á?o%D

?e/e0ezt$vel, $" az azt !vet+ #olitiai n2itá""al, a n2ugati eg28ázameg0elente az eg2o%i "zov0et

tag!ztá%"a"ágo?an i", ve%"en2%e elve az D00á$le&t o%to&oeg28ázzal. Ott i" - aá%c"a @(ná?an -

e%+/e"z(t$"eet tette t$%(t+ tev$en2"$gB o%látozá"á%a. 55=-?anaz o%to&o eg28áz "zo%galmazá"á%a az o%o"z

#a%lament ol2an 0og"za?ál2te%vezetet /oga&ott el, mel2 meg!veteli,8og2 a Bl/!l&i vallá"i c"o#o%to állami

0óvá8ag2á""al %en&elezzene, illetve a#c"oló&0ana valamel2 o%o"z vallá"i "ze%vezet8ez, amenn2i?en t$%(t+ vag2

otatá"i tev$en2"$get (vánna /ol2tatni. elcin eln! azon?aneluta"(totta a te%vezet alá(%á"át, (g2 t!%v$n2 nem

"zBletett.== Az e"em$n2e eg$"z$?en v$ve a%%a enge&ne!veteztetni, 8og2 a8ol a la revanche de 7ieu $" az

+"8ono"o&á" on/litu"?a e%Bl, ott az utó??i 8Dzza a %!vi&e??et7 8aa mo&e%nizáció vallá"i "zB"$gleteit a

8ag2omán2o" 8it nem tu&0a iel$g(teni, ao% az em?e%e az$%zelmileg iel$g(t+ vallá"i im#o%t8oz /o%&ulna.

A mo&e%nizáció #"zic8ológiai, $%zelmi $" tá%"a&almi t%aumáintDlmen+en a vallá"i megD08o&á"t "e%ent+ tová??i

t$n2ez+ !z$ ta%tozi a N2ugat vi""zavonulá"a $" a 8i&eg8á?o%D v$ge. A 5. "záza&tól ez&+&+en a nem n2ugati

civilizáció általá?an "o%%a i#%ó?áltá a N2ugat%ól im#o%tálti&eológiáat. A 5. "záza&?an a nem n2ugati elite

magu$vá tett$ a n2ugati li?e%áli" $%t$eet, $" a N2ugattal való"zem?e"zegBl$"B el"+ megn2ilvánulá"ai a

li?e%áli" nacionalizmu" /o%má0át !lt!tt$. A 6. "záza&?an az o%o"z,áz"iai, a%a?, a/%iai $" latin-ame%iai elite im#o%táltá

a "zociali"ta $" a ma%i"ta i&eológiáat, $" - a n2ugati a#italizmu" $"im#e%ializmu" ellen$?en -

!tv!zt$ azt a nacionalizmu""al. A ommunizmu" ?uá"a aSzov0etunió?an, 0elent+" mó&o"ulá"a @(ná?an $" a

=




"zociali"ta gaz&a"ágo u&a%ca a ta%tó" /e0l+&$" megvaló"(tá"átillet+en mo"tan%a i&eológiai váuumot i&$zett el+.

A n2ugati o%mán2o, c"o#o%to $" a nemzet!zi "ze%vezete -

!ztB a Nemzet!zi alutaala# $" a ilág?an - meg("$%elt$ ?et!lteni ezt a l$gB%e" te%et a neoo%to&ogaz&a"ág#olitia $" a &emo%atiu" #olitia

&ot%(náival. 9izon2talan, 8og2 ezene a &ot%(nána a 8atá"amenn2i%e le"z ta%tó" a nem n2ugati ultD%á?an.

Min&e!z?en az em?e%e Dg2 teintene a ommunizmu"%a, mint alegutó??i világi i"ten%e, mel2 meg?uott, $"

D0, megg2+z+ világi i"ten"$ge 8(0án meg!nn2e??Blten $" lele"en/o%&ulna ;az igazi; /el$. A vallá" l$# az i&eológia

8el2$?e, $" a vallá"o" nacionalizmu" vált0a /el a világinacionalizmu"t.=

A vallá"i megD08o&á"i mozgalma "zeula%izmu"ellene"e,eg2eteme""$gellene"e, $" - a e%e"zt$n2

megn2ilvánulá"o iv$tel$vel - N2ugat-ellene"e. Ellenzi azt a%elativizmu"t, egoizmu"t $" /og2a"ztói "zeml$letet

i", amel2 a 9%uce 9. LaF%ence által ;mo&e%nizmu"na; nevezett 0elen"$ggel tá%"ul, $" ami eg2általán nem

azono" a ;mo&e%n"$ggel;. ltalá?an nem uta"(t0á el az u%?anizációt,az i#a%o"o&á"t, a /e0l+&$"t, a a#italizmu"t, a

tu&omán2t $" a tec8niát, $" min&azt, ami eg2 tá%"a&alom"ze%vez+&$"e "zem#ont0á?ól ezzel eg2Btt 0á%. E??en az

$%telem?en nem mo&e%n"$gellene"e. El/oga&0á a mo&e%nizációt,amint Li @uan-0u megálla#(t0a, ;a tu&omán2 $"

a tec8nia n$lBl!z8etetlen"$g$t, $" az $letmó& e88ez a#c"oló&ómegváltozá"át;, &e ;nem /oga&0á el azt, 8og2

e!z?en n2ugatia"o&0ana;. Sem a nacionalizmu", "em a"zocializmu" - /e0ti i al-Tu%a?i - nem e%e&m$n2ezett

/e0l+&$"t az i"zlám világ?an. ;A vallá" a /e0l+&$" moto%0a;, $" amegti"ztult i"zlám mai "ze%e#e a #%ote"tán" etiána

a N2ugat t!%t$nelm$?en ?et!lt!tt "ze%e#$8ez 8a"onl(t8ató. A vallá"nem !""zeeg2eztet8etetlen a mo&e%n állam

/e0l+&$"$vel "em.=3 Az i"zlám /un&amentali"ta mozgalma a/e0lette?? $" lát"zólag "zeulá%i"a?? muzulmán

o%"zágo?an e%+"e7 Alg$%iá?an, I%án?an, Eg2i#tom?an, Li?anon?an$" Tun$ziá?an.= A vallá"i mozgalma -

Bl!n!"en a /un&amentali"ta mozgalma - %o##ant Bg2e"enalalmazzá a mo&e%n ommuniáció" $" "ze%vez$"i




tec8niáat BzenetB te%0e"zt$"$?en, amit leg&%ámai??an a#%ote"tán" t$v$-evangelizmu" "ie%e illu"zt%ál @!z$#-

Ame%iá?an.

A vallá"i ;D00á$le&+; a tá%"a&alom valamenn2i "zint0$n $#vi"eltetimaguat, &e tDln2omó t!??"$gB $t -

eg2"ze%%e u%?ánu" $" mo?ilizáló&ott - !%?+l e%Bl i. A /%i""en vá%o"o?a ván&o%oltana általá?an "zB"$gB

van $%zelmi, tá%"a&almi $" an2agi táma"z%a $" i%án2mutatá"%a, amitmin&en má" /o%%á"nál 0o??an ?izto"(tana nei

a vallá"i c"o#o%to. A vallá" "zámu%a - egi" )e?%a2t i&$zve - nem;a n$# ó#iuma, 8anem a g2eng$

vitamin0a;=. A má"i /+ !% az D0 !z$#o"ztál2, mel2 a )o%e általle(%t ;má"o&i gene%áció" +"8ono"o&á"i

0elen"$g; 8o%&ozó0a. Az i"zlám /un&amentali"ta c"o#o%to ativi"tái -amint @e#el %ámutat - ;nem i&+"!&+

onze%vat(vo vag2 (%á"tu&atlan #a%a"zto;.

A muzulmáno e"et$?en, c"aDg2, mint má"onál, a vallá"imegD08o&á" u%?ánu" 0elen"$g, $" azo "zámá%a vonzó,

ai mo&e%n i%án2ult"ágDa, i"olázotta, $" "zamai, o%mán2zati$" e%e"e&elmi #ál2án mozogna.=S A

muzulmáno !z!tt $## a /iatalo vallá"o"a, "zBlei vi"zont világi"zeml$let<e. J"anem ug2anez a 8el2zet a

8in&uizmu""al, a8ol i" a megD08o&á"i mozgalma vezet+i az+"8ono"o&on má"o&i gene%áció tag0ai !zBl

e%Blne i, $" g2a%an ;"ie%e" Bzletem?e%e $" !zigazgatá"ialalmazotta;, aiet az in&iai "a0tó az angol

;2u##ie; n2omán ;"cu##ie;-na *"zá%it vi"el+ ,,2u##ie;-na1 nevez. Ailencvene" $ve ele0$n eg2%e t!??

támogató0u volt ;In&ia e%+" !z$#o"ztál2?$li 8in&u0ai !%$?en

*e%e"e&+ $" !n2vel+, Bg2v$&e $"m$%n!!;, $" ;maga" %angD !zti"ztvi"el+, $%telmi"$gie $"D0"ág(%ó1;=5. )$l-@o%eá?an a 8atvana"-8etvene"

$ve?en 8a"onló !%! $#vi"el+i t!lt!tt$ meg eg2%e iná?? aatoliu" $" a #%e"?ite%iánu" tem#lomoat.

A vallá", aá% +"8ono", aá% im#o%tált, $%telmet $" i%án2mutatá"tn2D0t a mo&e%nizáló&ó tá%"a&alma e%+"!&+

elit0eine. ;A 8ag2omán2o" vallá"na tula0&on(tott $%t$?en - (%0aonal& )o%e - a !lc"!n!" ti"ztelet i%ánti

ig$n2 /ogalmazó&i meg a ]&ominán" má"^ n$#e, $" g2ao%ta,

3




eg2i&e0<leg $" !zvetlene??Bl, a 8el2i u%alo&ó

o"ztál2 ellen$?en, mel2 magá$vá tette e &ominán" má" n$#e $%t$eit$" $let/o%má0át.; ;Az i"zlám

mege%+"!&$"$ne /+ !"zt!nz+0e - álla#(t0a meg Xilliam McNeill -, ?á%mi l$g2en i" "a0áto" "zetá" /o%má0a,

el"+"o%?an a 8el2i tá%"a&alom%a, #olitiá%a, e%!lc"!%e g2ao%olteu%ó#ai $" ame%iai 8atá" eluta"(tá"a.; E??en

az $%telem?en a nem n2ugati vallá"o D00á$le&$"e a N2ugat-ellene""$g lege%+tel0e"e?? megn2ilvánulá"a a nem

n2ugati tá%"a&alma?an. Ez az D00á$le&$" nem a mo&e%n"$g, 8anem aN2ugat, a N2ugattal tá%"(tott világi,

%elativi"ztiu", el/a0zottna n2ilván(tott ultD%a eluta"(tá"a. Anna azeluta"(tá"a, amit a nem n2ugati tá%"a&alma

;N2ugat-m$%gez$"$ne; nevezte el. @ultu%áli" /Bggetlen"$gin2ilatozat ez, ?B"ze i0elent$"e anna, 8og2

;mo&e%ne le"zBn ug2an, mi!z?en meg+%izzB !nmagunat;.

3. 'EEKET

Gaz&a"ág, &emog%á/ia $" az ag%e""z(v civilizáció

Az +"8ono"o&á" $" a vallá"o" $%zelme D00á$le&$"e világm$%et< 0elen"$g. A leginá?? talán m$gi" a??an a n2ugati

világgal "zem?eni ultu%áli" !ntu&at?an $" azo?an a /el$ i%án2ulói8(vá"o?an n2ilvánul meg, mel2e z"iá?ól

$" az i"zlám világá?ól e%e&ne - eze válta a 6. "záza& utol"óneg2e&$ne &inamiu" civilizációivá. Az i"zlám

i8(vá" tetten $%8et+ a??an, a8og2 az i"zlám vallá" ultu%áli",tá%"a&almi $" #olitiai "zinten D00á$le& $" min&ent

át8at a muzulmán világ?an. Ezzel eg2Btt 0á% a n2ugati $%t$e $"int$zm$n2e eluta"(tá"a. Az áz"iai i8(vá"

$%z$el8et+ az !""ze" elet-áz"iai civilizáció?an - leg2en az (nai,

0a#án, ?u&&8i"ta vag2 muzulmán -, mel2e 8ang"Dl2ozzá a N2ugattól való Bl!n?!z+"$gBet, valaminti&+n$nt azoat a !z!" voná"oat i", mel2e

valamenn2iB?en megtalál8ató, " mel2eet g2a%an aon/ucianizmu""al azono"(tana. Az áz"iaia $" a

muzulmáno eg2a%ánt azt emeli i, 8og2 az + ultD%á0u maga"a??%en&<, mint a n2ugati. Ezzel eg2?evetve má",

nem n2ugati civilizáció?a ta%tozó n$#en$l - 8in&u, o%to&o, latin-ame%iai, a/%iai - azt ta#a"ztal8at0u, 8og2

8ang"Dl2ozzá ug2an "a0át ultD%á0u 0ellegzete" voná"ait, &e a




ilencvene" $ve !ze#$t+l /ogva 8a?ozna

i0elenteni, 8og2 /!l!tte állnána a n2ugati ultD%ána. z"ia $" azi"zlám o%"zágo vi"zont - aá% eg2e&Bl, aá%

"z!vetezve -, &e eg2%e maga?izto"a??an 8ivatozna !nmagu%a,"zem?en a N2ugattal.

E i8(vá"o m!g!tt eg2má""al !""ze/Bgg$"?e 8oz8ató, ám m$gi"Bl!n?!z+ oo állna. Az áz"iai !ntu&ato""ág a

gaz&a"ági n!vee&$"?en g2!e%ezi, a muzulmán !ntu&at #e&ig/+$## a tá%"a&almi mo?ilitá"?an $" a

n$#e""$gn!vee&$"?en. E i8(vá"ona má% mo"t i" &e"ta?ilizáló8atá"u van a világ#olitiá%a, $" ez (g2 le"z a 6.

"záza&?an i". Hatá"ai te%m$"zete azon?an 0elent+"en Bl!n?!zi. A@(ná?an $" má" áz"iai tá%"a&alma?an

ta#a"ztal8ató gaz&a"ági /e0l+&$" !vetezt$?en e o%mán2ona%en&elez$"$%e áll min& az !"zt!nz$", min& #e&ig

az an2agi e%+/o%%á" a88oz, 8og2 a t!??i o%"zággal "zem?en min&!vetel+z+?? mó&on l$#0ene /el. A muzulmán

o%"zágo?an a n$#e""$gn!vee&$" - Bl!n!"$##en a 0elent+"eng2a%a#o&ó 3-6 $v !z$ e"+ c"o#o%t e"et$?en

- /%i"" után#ótlá"t "zolgáltat a /un&amentalizmu"8oz, te%%o%izmu"8oz,8el2i on/litu"o8oz $" a mig%áció8oz. Az

áz"iai o%mán2zatoat e%+"(ti a gaz&a"ági /e0l+&$" - a muzulmáno%mán2oat $" nem muzulmán tá%"a&almaat

vi"zont a n$#e""$gn!vee&$" /en2egeti.

AK KSIAI WNTU)ATOSSG

A 6. "záza& má"o&i /el$ne eg2i leg0elent+"e?? világm$%et<e"em$n2e a elet-áz"iai gaz&a"ági /e0l+&$" volt. A

/ol2amat az !tvene" $ve?en ez&+&!tt a#án?an, $" eg2 i&eig Dg28itt$, 8og2 ez az o%"zág le"z a %ita iv$tel,

vag2i" az a nem n2ugati állam, amel2 "ie%e"en 8a0t0a v$g%e amo&e%nizálá"t $" váli gaz&a"ágilag /e0lett$. A

gaz&a"ági /e0l+&$" /ol2amata azon?an ite%0e&t a ;n$g2 i"tig%i"%e;*Hongong, Ta0van, )$l-@o%ea, Szinga#D%1,

ma0& #e&ig @(ná%a, Mala0ziá%a, T8ai/!l&%e $" In&on$ziá%a - az utó??ii&+?en #e&ig eg2%e iná?? 0elentezi a

'Bl!#-"zigeteen, In&iá?an $" ietnam?an i". Eze az o%"zágog2a%an eg2 $vtize&en át vag2 aá% annál i"

8o""za?? i&eig tu&ta 4--o", "+t m$g nag2o?? átlago" $ve"

n!vee&$"t /ennta%tani. A e%e"e&elem?en




8a"onlóan e%+tel0e" n!vee&$"%e el+"z!% z"ia $" a világ !z!tt, ma0& z"ián ?elBl e%Blt "o%. Az áz"iai gaz&a"ág

tel0e"(tm$n2e $le" ellent$t?en áll a "ze%$n2e?? eu%ó#ai $" ame%iai

n!vee&$""el $" azzal a "tagnálá""al, amel2 a világ legnag2o?? %$"z$t 0ellemezte.

ag2i" a iv$tel t!??$ má% nem a#án, 8anem eg2%e iná?? eg$"z z"ia. Az a once#ció, mel2 a 0ól$tet a

N2ugattal, az alul/e0lett"$get #e&ig a nem N2ugattal azono"(t0a, nem/og0a tDl$lni a 6. "záza&ot. Az átalaulá"

tem#ó0a nag2on g2o%". A8og2 a%%a @i"8o%e Ma8?u?ani %ámutatott, Angliána $" az Eg2e"Blt llamona 34,

illetve $v ellett a88oz, 8og2 meg&u#lázza az eg2 /+%e e"+te%mel$"$t, a#án azon?an ug2anezt ==, In&on$zia

, )$l-@o%ea , @(na #e&ig $v alatt 8a0totta v$g%e. A (naigaz&a"ág a n2olcvana" $ve?en $" a ilencvene"

$ve el"+ /el$?en $vente átlago"an 4-al n!vee&ett, $" a Tig%i"e"em ma%a&ta le ett+l *lá"& N$ á*ra% A

ilág?an 55=-?an i0elentette, 8og2 ;a (nai gaz&a"ági te%Blet a világ neg2e&i n!vee&$"i #ólu"ává; vált az

Eg2e"Blt llamo, a#án $" N$meto%"zág mellett. 9ec"l$"e "ze%int a6. "záza& ele0$%e a világ legnag2o??

gaz&a"ága ez le"z. M(g a ilencvene" $ve?en z"ia a má"o&i, valamint a 8a%ma&i legnag2o?? gaz&a"ágot

mon&8atta a magá$na, való"z(n<, 8og2 66-%a az !t legnag2o??gaz&a"ág !zBl n$gg2el, a t(z legnag2o?? !zBl

8$ttel áz"iai o%"zág /og %en&elezni. El$#zel8et+, 8og2 e%%e az i&+%ea gaz&a"ági !""zte%m$ t!?? mint -át

áz"iai tá%"a&alma?an áll(t0á ma0& el+. A ve%"en2$#e" gaz&a"ágolegnag2o?? %$"ze i" való"z(n<leg áz"iai le"z.

M$g 8a az áz"iai gaz&a"ági n!vee&$" a vá%tnál o%á??an $"g2o%"a??an /$ez+&i i" le, e&&igi n!vee&$"$ne

!vetezm$n2ei ao% i" 0elent+"e ma%a&na.

A elet-áz"iai gaz&a"ági /e0l+&$" megváltoztat0a az e%+eg2en"Dl2t z"ia $" a N2ugat - Bl!n!"$##en az Eg2e"Blt

llamo - !z!tt. A "ie%e" gaz&a"ági /e0l+&$" !n?izalmat "zBl $"!ntu&ato""ág8oz vezet azonál, ai

l$t%e8oztá $" %$"ze"Blne ?el+le. A 8atalom8oz 8a"onlóan a 0ól$t aze%$n2 /elt$telezett ?izon2(t$a, az e%!lc"i $"

ultu%áli" /en"+??"$g záloga. A8og2 a elet-áz"iaia gaz&a"ágilag

4




eg2%e "ie%e"e??$ válta, Dg2 ez&t$ a n2ugati

$" eg2$? államoal "zem?en ultD%á0u má""ágát in2ilván(tani $"$%teei, $letmó&0u /el"+??%en&<"$g$t

8ang"Dl2ozni. Az áz"iai tá%"a&alma eg2%e ev$"?$ volta /og$on2aaz Eg2e"Blt llamo !vetel$"ei%e $"

$%&eei%e, " eg2%e iná?? ellen tu&ta állni az Eg2e"Blt llamo vag2má" n2ugati o%"zágo n2omá"ána.

3. 9A

A GAK)ASGI @IHdS7 KSIA RS A NUGAT

--♦--@(na 8u%ó#a

Tomi"7 ilág?an. !=orlF T@ti $>>N $>>$ i Haitimo%e7 o8n"

Ho#i%c. Unie%"it2 P%e"". 553. X1C )i%eeto%ate-Gene%al o/u&get. Accounnng an& StaB"Bc", *1. J.. 0EEirisiiiE Ahstrticl ofWuitmal

2ncome Tai-Em iieu Rvpiihlic of Clunu 26@:26/Q *5531.Megiee1e" Az a&ato 8aiom$e" állagoat tB%!zne.

55=-?an Tomm2 @o8 nag2!vet meg0eg2ezte, 8og2 ;ultu%áli"D00á"zBlet$" "!#!% v$gig; z"ián, mel2ne %$"ze a

;n!vev+ !n?izalom;, ami azt 0elenti, 8og2 az áz"iaia ;t!??$ nemteinti "zB"$g"ze%<en a leg0o??na azt, ami

n2ugati vag2 ame%iai;6. Ez az D00á"zBlet$" a??an 0elentezi, 8og2eg2%e nag2o?? 8ang"Dl2t a#na a "a0áto"

ultu%áli" i&entitá"oC azo, mel2e az eg2e" áz"iai o%"zágoat 0ellemzi, $" azo a !z!" voná"o i", mel2e

megBl!n?!zteti az áz"iai ultD%áat a n2ugatitól. E ultu%áli"%ene"zán"z 0elent+"$ge @elet-z"ia $t /+

tá%"a&alma $" a n2ugati civilizáció !z!tti változó !lc"!n8atá"?ann2ilvánul meg.

Amio% a 5. "záza& !ze#$n a N2ugat meg#%ó?álta %áe%+ltetni

8atalmát @(ná%a $" a#án%a, az ottani u%alo&ó eliteg2 i&eig ug2an ac$%o&ott a emalizmu" gon&olatával, $"+??azon?an m$gi" %e/o%mi"ta "t%at$giát vála"ztott. A

Mei&z"i-%e"tau%ációval a#án?an a %e/o%me%e ol2an &inamiu"c"o#o%t0a 0utott 8atalom%a, amel2 tanulmán2ozta $"

átvette a n2ugati tec8nológiát, el0á%á"oat $" int$zm$n2eet, ma0& ?eille"ztette min&ezt a 0a#án mo&e%nizáció

/ol2amatá?a. E!z?en "ie%Blt meg+%iznie a 8ag2omán2o" 0a#ánultD%a l$n2egi alotóelemeit, mel2e t!??

"zem#ont?ól i" 8ozzá0á%ulta a mo&e%nizáció8oz, " le8et+v$ tett$,

5




8og2 a#án D00á$le""ze, átala(t"a, ma0&

/el8a"znál0a e ultD%a elemeit, " (g2 támoga""a $" igazol0a a8a%minca" $" neg2vene" $ve 0a#án im#e%ializmu"át.

@(ná?an vi"zont a megg2engBlt J"ing-&ina"ztia $#telen volt"ie%e"en alalmazo&ni a n2ugati 8atá"8oz. a#án

$" az eu%ó#ai 8atalma @(nát leg2+zt$, iz"ámán2oltá $"megaláztá. 5-?en a &ina"ztia !""zeomlott, amit

"z$t8Dzá" $" #olgá%8á?o%D !vetett. Eg2má""al ve%"eng+ (nai$%telmi"$gie $" #olitiai vezet+ "zintDg2

eg2má""al ve%"eng+ n2ugati once#cióat ig2eezte "eg(t"$gBl 8(vni7il2en volt Szun at-"zen a ;nacionalizmu",

&emo%ácia $" a i"em?e% ?ol&ogulá"a; 8á%ma" 0el"zavával, LiangJ"i-c"ao a maga "a0áto" li?e%alizmu"ával, v$gBl

Mao Je-tung, ai a ma%izmu"-leninizmu" t$teleit 8i%&ette. Aneg2vene" $ve v$g$n a Szov0etunió?ól im#o%tált

elm$let g2+ze&elme"e&ett a N2ugat%ól $%ez+ nacionali"ta, li?e%áli",&emo%atiu" $" e%e"zt$n2 e"zm$ /!l!tt, $"

@(na "zociali"ta tá%"a&alommá változott.

a#án má"o&i világ8á?o%D" ata"zt%o/áli" ve%e"$ge tel0e" ultu%áli"z<%zava%8oz vezetett. 55-?en eg2, az

o%"zágot ala#o"an i"me%+ n2ugati "zem$l2i"$g meg0eg2ezte7 ;Ma má%ne8$z lenne /el?ec"BlnBn anna m$%t$$t,

a8og2an "ie%Blt a 8á?o%D "zolgálatá?a áll(taniu min&ent, a vallá"t,a ultD%át, az o%"zág eg$"z "zellemi"$g$t. A

8á?o%D elve"zt$"e "oolta a %en&"ze%t. Az + gon&olo&á"u?an ezDg2 0elent meg, 8og2 min&en $%t$telenn$ vált,

min&ent i ell &o?ni.;= R" min&enne 8el2$?e az az állá"#ont l$#ett,8og2 amine ?á%mi !ze i" van a N2ugat8oz

- Bl!n!"en a g2+zte" Ame%iá8oz -, az min& 0óna $" (vánato"na

"zám(t. a#án te8át $##Dg2 ig2eezett azEg2e"Blt llamoat #$l&ána teinteni, mint @(na a Szov0etuniót.

A 8etvene" $ve v$g$%e a ommuni"ta %en&"ze%e m$g min&ig$#telene volta a gaz&a"ági /e0l+&$"%e,

ug2anao% a a#italizmu" "ie%e a#án?an $" má" áz"iaio%"zágo?an i" eg2%e iná?? a%%a "a%allta az D0 (nai

vezet$"t, 8og2 távolo&ni ez&0en a "zov0et mo&ellt+l. Eg2 $vtize&&el$"+?? a Szov0etunió !""zeomlá"a c"a m$g

iná?? iemelte a "zov0et #$l&a 8i?áit. @(nána te8át vála"ztania

ellett7 vag2 a N2ugat /el$ /o%&ul, vag2 #e&ig

6




!nmaga Dt0át !veti. T!?? $%telmi"$gi $" má"o i" a tel0e"n2ugato"(tá" #á%t0án volta - ez a t%en& a??an $%te el

"a0áto" ultu%áli" $" #o#ulá%i" c"Dc"#ont0át, 8og2 a (nai t$v$?en

vet(teni ez&t$ a 1ol/ami elégia c(m< "o%ozatot,$" a Tienanmen t$%en /eláll(tottá a )emo%ácia I"tenn+0$ne"zo?%át. A n2ugati i%án2ult"ág 8i%&et+i azon?an m$g

azt a #á% "záz em?e%t "em tu&tá magu mell$ áll(tani, aiPeing?en "zám(totta, nem8og2 a 4 millió vi&$i

#a%a"ztot. A 6. "záza& v$g$n a tel0e" eln2ugato"o&á" $##ol2 ev$""$ volt c$l"ze%< megol&á", mint a 5. "záza&

v$g$n. A (nai vezet$" a ti:csung D0változata mellett vo"olt7a#italizmu" $" ?el$#$" a világgaz&a"ág?a eg2/el+l,

mel2 má"/el+l eg2Btt 0á% a #olitiai teint$l2elv<"$ggel $" a8ag2omán2o" (nai ultD%a i%ánti el!telezett"$ggel. A

ma%izmu"-leninizmu" /o%%a&almi legitimitá"a 8el2$?e a %ez"im atel0e"(tm$n2 legitimitá"át 8el2ezte, mel2ne

ala#0át a /el$l$nBl+ gaz&a"ági /e0l+&$" $#ezte, illetve az anacionalizmu", amel2et a (nai ultD%a 0ellegzete"

voná"aina 8ang"Dl2ozá"a 0elentett. Eg2 ommentáto% meg0eg2z$"e"ze%int ;a Tienanmen utáni %ez"im lele"en

B&v!z!lte a (nai nacionalizmu"t mint a legitimitá" D0 /o%%á"át;, $"tu&ato"an "z(totta az Ame%ia-ellene""$get,

8og2 ezzel igazol8a""a 8atalmát $" magata%tá"át. dg2 e%Bl el+t$%?ea (nai ultu%áli" nacionalizmu", ami%+l 55-

?en eg2 8ongongi vezet+ e$nt ?e"z$lt7 ;Mi, (naianacionali"tána $%ezzB magunat, $" ezt e&&ig m$g "o"em

ta#a"ztaltu. @(naia vag2un, $" ?B"z$ vag2un %á.; A ilencvene"$ve ele0$n magá?an @(ná?an i" ialault

;az a t!mege" vág2, 8og2 az em?e%e vi""zat$%0ene min&a88oz, amiigazán (nai, $" ami ug2anao% nem%itán

#at%ia%c8áli", #%imit(v $" teint$l2elv<. E??en a t!%t$nelmileg vi""zat$%+ gon&olat?an a &emo%ácia - aá%c"a a

leninizmu" j&i"z%e&itáló&i, D0a?? i&egen"ze%< te8e%%$ váli.;3

A 6. "záza& ele0$n (nai $%telmi"$gie - Xe?e%t+l /BggetlenBl - a(nai vi""zama%a&ott"ág /o%%á"a$nt

8atá%oztá meg a on/ucianizmu"t. A 6. "záza& v$ge /el$ "o (nai#olitiai vezet+ - n2ugati tá%"a&alomtu&ó"o

#$l&á0át !vetve - a (nai 8ala&á" /o%%á"a$nt Bnne#elte aon/ucianizmu"t. A n2olcvana" $ve?en a (nai

6




o%mán2 azzal ig2eezett el+"eg(teni a on/ucianizmu" i%ánti$%&el+&$"t, 8og2 azt a (nai ultD%a ;/+"o&%a$nt;

8atá%ozta meg. A on/ucianizmu"$%t te%m$"zete"en az a Li @uan-0u

i" %a0ongott, ai Szinga#D% "ie%$ne /o%%á"átlátta ?enne, $" ai i&+!z?en a világ "zem$?en a on/uciánu" $%t$eleg/+?? 8i%&et+0$v$ vált. A ilencvene"

$ve?en a ta0vani o%mán2 ;a on/uciánu" gon&olat !%!!"e$nt;8i%&ette magát, $" Li Teng-8u0 eln! Ta0van

&emo%atizáló&á"i /ol2amatána g2!e%eit a (nai ;ultu%áli"!%!"$g?en; e%e"te, amel2et @ao aóig *i. e. 6.

"záza&1, @on/uciu"zig *i. e. 3. "záza&1 $" Menciu"zig *i. e. =. "záza&1 vezetett vi""za. Aá% a #a%anc"u%almi

%en&"ze%t, aá% a &emo%áciát aa%tá igazolni, a (nai vezet+min&ig a !z!" (nai ultD%á8oz n2Dlta vi""za,

nem #e&ig az im#o%tált n2ugati once#ció8oz.

Az a /a0ta 8an nacionalizmu", mel2et a %ez"im támogat, "eg(teln2omni a n2elvi, %egionáli" $" gaz&a"ági

Bl!n?"$geet a (nai n$#e""$gen ?elBl. Eg2i&e0<leg azon?an8ang"Dl2ozza a nem (nai n$#e""$ggel "zem?en

/ennálló Bl!n?"$geet i". A 8an nemzeti"$g8ez ta%tozó @(nan$#e""$g$ne ug2an min&!""ze -át te"zi i,

ám te%Blet$ne -át u%al0á. Nacionalizmu"u $%veet a& ae%e"zt$n2"$ggel, e%e"zt$n2 "ze%vezeteel $"

e%e"zt$n2 t$%(t$""el "zem?en, amel2e alte%nat(v, n2ugati 8itet(nálna, 8og2 az ?et!lt"e a maoi"ta leninizmu"

!""zeomlá"ao% eletezett <%t.

A n2olcvana" $ve?en a "ie%e" 0a#án gaz&a"ági /e0l+&$" /$n2$?enlátván2o"an i&om?o%o&ta az ame%iai

gaz&a"ág $" az ame%iai tá%"a&almi %en&"ze% 8i?ái $" ;8an2atlá"a;C a

0a#áno eo% eg2%e iná?? iá?%án&ulta an2ugati mo&elle?+l, $" eg2%e maga?izto"a??an 8i%&ett$, 8og2"ie%B ulc"a "a0át ultD%á0u?an e%e"en&+. A

0a#án ultD%a, amel2 53-?en atonai ata"zt%ó/á8oz vezetett, "ez$%t el ellett uta"(tani, 543-%e gaz&a"ági "ie%t

e%e&m$n2ezett, " ez$%t B&v!z!lni ellett. A 0a#áno eg2%e 0o??anmegi"me%e&te a n2ugati tá%"a&alommal, "

;$"z%evett$, 8og2 n2ugatina lenni !nmagá?an v$ve m$g nem magaa me"$" g2!n2!%<"$g. Meg ell te8át t+le

"za?a&ulni.; M(g a Mei&z"i-%e"tau%áció a#án0a azt a #olitiát

66




vallotta magá$na, 8og2 ;el ell "zaa&ni z"iától

$" Eu%ó#á8oz ell c"atlaozni;, a&&ig a 6. "záza& utol"ó$vtize&ei?en za0ló ultu%áli" D00á$le&$" !ze#ette a#án

má% a ;távolo&ni Ame%iától, c"atlaozni z"iá8oz; #olitia /el$/o%&ult.4 Ez a t%en& el"+"o%?an azzal 0á%t eg2Btt,

8og2 D0%a azono"ulni le8etett a 0a#án ultu%áli" 8ag2omán2oal, $"D0%a mege%+"!&!tt e 8ag2omán2o $%t$e.

Má"%$"zt vi"zont ez t!?? gon&&al i" eg2Btt 0á%t7 ig2eezte;áz"iá"(tani; a#ánt i", $" 0ellegzete" civilizáció0a

ellen$%e meg/eleltetni eg2 általáno" áz"iai ultD%ána. Ha /ig2elem?e ve""zB, 8og2 - @(nától elt$%+en - a#án a

má"o&i világ8á?o%D után menn2i%e azono"ult a N2ugattal, illetveazt, 8og2 a N2ugat - 8i?ái ellen$%e - m$g"em

omlott !""ze, mint a Szov0etunió, ao% világo", 8og2 a#án "zámá%aaz !"zt!nz$", 8og2 eluta"(t"a a N2ugatot,

"o8a nem volt ao%a, mint @(na "zámá%a az, 8og2 min$l távola??tu&0a magától min& a "zov0et, min& a n2ugati

mo&ellt. Má"%$"zt vi"zont a 0a#án civilizáció eg2e&i"$ge, a 0a#ánim#e%ializmu" eml$e $" a legt!?? áz"iai

o%"zág?an $l+ $# @(na !z#onti gaz&a"ági "ze%e#$%+l eg2Btte"en azte%e&m$n2ezi, 8og2 a#ánna !nn2e?? le"z

eltávolo&nia a N2ugattól, mint c"atlaoznia z"iá8oz.5 Amio% a#ánmege%+"(ti "a0át ultu%áli" i&entitá"át,

eg2?en 8ang"Dl2ozza eg2e&i"$g$t $" Bl!n?!z+"$g$t min& a n2ugatiultD%ával, min& má" áz"iai ultD%áal

"zem?en.

M(g a (naia $" a 0a#áno D0 $%t$eet /e&ezte /el "a0átultD%á0u?an, eg2?en !z%em<!&te a??an a tága??

$%telem?en vett !ntu&at%a $?%e&$"?en i", mel2ne "o%án az áz"iai

ultD%a $%t$eit az eu%ó#ai $%t$eel vetett$ eg2?e. Az ezt ("$%+ i#a%o"o&á" $" gaz&a"ági n!vee&$" a n2olcvana"$" ilencvene" $ve @elet-z"iá0á?an azt

e%e&m$n2ezte, amit 8el2e"en talán áz"iai !ntu&ato"o&á"nanevez8etn$n. Enne az !""zetett magata%tá"/o%mána

n$g2 0elent+"e?? eleme van.

El+"z!% i"7 az áz"iaia Dg2 8i"zi, 8og2 @elet-z"ia $#e" /ennta%tanigaz&a"ági /e0l+&$"$t, $" 8ama%o"an

tDl"zá%n2al0a a N2ugatot a gaz&a"ági te%mel$"t illet+en, te8át a

N2ugat8oz $#e"t eg2%e nag2o?? 8atalom8oz 0ut a

6=




világ Bg2ei?en. A gaz&a"ági n!vee&$" 8atalom$%zetet elt az áz"iaitá%"a&alma?an, eg2?en mege%+"(ti +et

a??an a 8it?en, 8og2 $#e"e meg+%izni "a0át i&entitá"uat a

N2ugattal "zem?en. ;$ge azona az i&+ne,amio% 8a az Eg2e"Blt llamo?an tB""zentette eg2et, z"ia má%i"ela#ta a nát8át; - 0elentette i eg2 vezet+

0a#án D0"ág(%ó 55=-?an. Az eg$"z"$gBg2i 8a"onlat8oz eg2 malá0ti"zt"$gvi"el+ m$g ann2it tett 8ozzá7 ;z"ia

ao% "em /og !8!gni, 8a Ame%iá?an má% láz #u"zt(t.; Eg2 má"iáz"iai vezet+ #e&ig (g2 /ogalmazott7 ;Az

áz"iaia "zámá%a lezá%ult ?am?a"águ o%"zaa, $" ez&et$t vette aza o%, amio% má% ve"zi a ?áto%"ágot, 8og2

vi""za i" ?e"z$l0ene; - má% ami az Eg2e"Blt llamo8oz való vi"zon2uat illeti. Mala0zia mini"zte%eln!8el2ette"e

eg2 (z?en (g2 /ogalmazott7 ;z"ia n!vev+ 0ól$te azt 0elenti, 8og2mo"tan%a a ontinen" ol2an #oz(ció?a

e%Blt, ami /ig2elem%e m$ltó alte%nat(vát (nál8at "zámá%a aglo?áli"an &ominán" #olitiai, tá%"a&almi $" gaz&a"ági

%en&"ze%eel "zem?en.; A elet-áz"iaia v$lem$n2e "ze%int ezeg2?en azt i" 0elenti, 8og2 a N2ugat t!??$ nem

le"z $#e" a%%a $n2"ze%(teni az áz"iai tá%"a&almaat, 8og2 /elel0enemeg az em?e%i 0ogoat !z$##ont?a áll(tó

n2ugati $%t$%en&ne.

Má"o&"zo%7 az áz"iaia Dg2 8i"zi, 8og2 ez a gaz&a"ági "ie% 0ó%$"ztanna az áz"iai ultD%ána a g2Bm!lc"e,

amel2 a ultu%áli"an $" tá%"a&almilag eg2a%ánt 8an2atló n2ugatiultD%a /elett áll. A n2olcvana" $ve láza"

na#0ai?an, amio% a 0a#án gaz&a"ág, e#o%t, e%e"e&elem vi%ágzott," a valutata%tal$o ó%iá"ia volta, a 0a#áno

- aá%c"a a "zaD&-a%á?iaia o%á??an - min&untalan D0 gaz&a"ági8atalmual &ic"ee&te, megvet+en

?e"z$lte a N2ugat 8an2atlá"á%ól, $" min& a "a0át "ie%B, min& #e&iga n2ugati ?otla&ozá" oait ultD%á0u

maga"a??%en&<"$g$t $" a n2ugati ultD%a 8an2atlá"á%a vezett$ vi""za. A ilencvene" $ve ele0$n a ;"zinga#D%i

ultu%áli" o//enz(va; n2omán D0%a el+t$%?e e%Blt az áz"iai&ia&al$%z$". Li @uan-0uval az $len a "zinga#D%i vezet+

z"ia /elemele&$"$t 8i%&ett$ a N2ugattal "zem?en, $" "ie%Bt$n2ez+it, a 0ó%$"zt on/uciánu" áz"iai ultD%a

6




e%$n2eit - %en&, /eg2elem, c"alá&, /elel+""$g, em$n2 muna,olletivizmu", a?"ztinencia - !""zevetett$ azzal

a "zi?a%itizmu""al, %e"t"$ggel, in&ivi&ualizmu""al, ?<n!z$""el, "ilán2

otatá""al, a teint$l2ti"ztelet 8ián2ával $";"zellemi megc"onto"o&á""al;, mel2e "ze%intB a N2ugat ?uá"ánaiváltó oai. Ha az Eg2e"Blt llamo -

$%velte - ve%"en2%e aa% elni a @elettel, ao% ;meg ell$%&+0eleznie a "a0át tá%"a&almi $" #olitiai

?e%en&eze&$"$t illet+ ala#/eltev$"eit, $" ezen!z?en 0ól te"zi, 8aeg2#á% &olgot el"a0át(t a elet-áz"iai

tá%"a&almatól;.

A elet-áz"iaia "zem$?en "ie%B /+leg anna e%e&m$n2e, 8og2ultD%á0u iná?? a !z!""$get, nem #e&ig az

eg2$nt áll(t0a !z$##ont?a. Li @uan-0u a !vetez+$##en $%velt7 ;Aelet-áz"iai - 0a#án, o%eai, ta0vani,

8ongongi $" "zinga#D%i - $%t$e%+l, " /+$nt a !z!""$g el+t$%?eáll(tá"á%ól ?e?izon2o"o&ott, 8og2 a

/elzá%ózá"i /ol2amat?an mil2en $%t$e"e. A elet-áz"iai ultD%a$%t$ei - mint #$l&ául a c"o#o%t$%&ee

el"+??"$ge az eg2$ni $%&eeel "zem?en - el+"eg(ti a g2o%"/e0l+&$"8ez "zB"$ge" !""ze/ogá"t.; ;A 0a#áno $"

o%eaia munae%!lc"e - mel2ne !""zetev+i a /eg2elem, a lo0alitá"$" a "zo%galom - motiváló e%+$nt

m<!&!tt az a&ott o%"zágo gaz&a"ági $" tá%"a&almi /e0l+&$"$?en. Emunae%!lc" /o%%á"a az a /ilozó/ia, mel2

"ze%int a c"o#o%t $" az o%"zág min&ig 0óval /onto"a??, mint az eg2$n;- /ogalmazott a malá0 mini"zte%eln!.6

Ha%ma&"zo%7 ?á% a elet-áz"iaia /eli"me%i a Bl!n/$le áz"iaitá%"a&alma $" civilizáció !z!tti Bl!n?"$geet,

m$gi" /+$nt azzal $%velne, 8og2 "o /onto" &olog?an azono"a.Eze !zBl az eg2i leg/+?? - eg2 (nai

má"$nt gon&olo&ó "ze%int - ;a on/ucianizmu" $%t$%en&"ze%e,mel2 a t!%t$nelem /ol2amán /ennma%a&t, $"

amel2et a %$gió t!?? állama i" vez$%elvne ta%t;. @Bl!n!"en azon voná"ai, mel2e a taa%$o""ág%a, a c"alá&%a, a

muná%a $" a /eg2elem%e i%án2ulna. Ha"onlóan /onto" voná", 8og2eg2/o%mán eluta"(t0á az in&ivi&ualizmu"t, $"

l$n2eg$?en min&enBtt a ;#u8a; teint$l2elv<"$g vag2 a &emo%ácianag2on o%látozott /o%mái u%alo&na. Az

63




áz"iai tá%"a&almana !z!" $%&eB, 8og2 a N2ugattal "zem?enmegv$&0$ e 0ellegzete" voná"aiat, $" "a0át

gaz&a"ági $%&eei el+moz&(tá"án munálo&0ana. Sze%intB ez

in&oolná, 8og2 az z"ián ?elBli eg2Bttm<!&$"ol2an D0 /o%máat !lt"!n, mint #$l&ául a )$lelet-áz"iai NemzeteSz!vet"$g$ne *ASEAN1 ite%0e"zt$"e $" a @eletáz"iai

Gaz&a"ági J"o#o%t *EAEJ1 l$t%e8ozá"a. M(g a elet-áz"iaitá%"a&alma 0elenlegi gaz&a"ági $%&ee az, 8og2

/ennta%t"á 0elenl$tBet a n2ugati #iacoon, való"z(n<, 8og28o""za?? távon a gaz&a"ági %egionalizmu" váli

u%alo&óvá, ez$%t @elet-z"iána eg2%e iná?? az z"ián ?elBlie%e"e&elem%e $" ?e/etet$"e%e ell

!""z#onto"(tania. Ez$%t Bl!n!"en /onto", 8og2 a#án - az áz"iai/e0l+&$" moto%0a - eltávolo&0on

;eláz"iátlano&á"i $" eln2ugato"o&á"i #olitiá0ától;, $" elin&ul0on az;áz"iaivá válá" Dt0án;, vag2i", tága??

$%telem?en, "eg(t"e el+ ;z"ia el-áz"iá"o&á"át;, azt a /ol2amatot,mel2et a "zinga#D%i vezet+ i" 8el2e"ne

ta%tana.

$gBl7 a elet-áz"iaia "ze%int az áz"iai /e0l+&$" $" az áz"iai $%t$eol2an mo&ellt $#ezne, mel2et má" nem

n2ugati tá%"a&almana i" magu$vá ellene tenniB a N2ugat8oz való /elzá%ózá"u "o%án, "+t azt m$g a N2ugatna

"em á%tana átvenni, 8a meg aa% D0ulni. ;Eg2"ze%<en nem m<!&iaz az angol"zá"z /e0l+&$"i mo&ell,

mel2et az elmDlt n$g2 $vtize&?en ann2i%a Bnne#elte, $" iiáltottaa leg0o?? mó&"ze%ne a /e0l+&+ o%"zágo

átala(tá"á%a7 gaz&a"águ mo&e%nizálá"á%a, illetve $let$#e" #olitiai%en&"ze% i$#(t$"$%e; - áll(t0á a eletáz"iaia.

A elet-áz"iai mo&ell l$# a n2ugati 8el2$?eC ma Meiótól $" J8il$t+lI%ánig, T!%!o%"zágig, illetve a

8a0&ani "zov0et !ztá%"a"ágoig Dg2 #%ó?álna tanulni z"ia"ie%$?+l, mint a o%á??i nemze&$e a n2ugati

"ie%e?+l. z"ia ;át ell 8og2 a&0a a világ t!??i %$"z$ne azoat az$%t$eet, mel2e eg2eteme"e... enne az

e"zm$n2ne az áta&á"a #e&ig az áz"iai tá%"a&almi %en&"ze%e#o%tálá"át 0elenti, Bl!n!"en a elet-áz"iai$t.;

SzB"$g"ze%<, 8og2 a#án $" má" áz"iai o%"zágo a ;c"en&e"-óceániglo?alizmu"on; munálo&0ana, 8og2

6




;glo?alizál0á z"iát;, " ezáltal ;&!nt+ mó&on megváltozta""á az D0 világ%en& $#$t;3.

Az e%+" tá%"a&alma eg2eteme""$g%e t!%ne, a g2eng$ eg2e&ie

ma%a&na. @elet-z"ia eg2%e n!vev+ !n?izalma%$v$n ialaul8at eg2 ol2an áz"iai eg2eteme""$g, mel2et c"a ao%á??i n2ugati8oz 8a"onl(t8atun. ;Az áz"iai

$%t$e eg2eteme" $%t$e. Az eu%ó#ai $%t$e eu%ó#ai $%t$e; - 0elentette i Ma8at8i% mini"zte%eln! az

eu%ó#ai állam/+ el+tt 55-?an. Ezzel eg2Btt 0á% eg2/a0ta áz"iai;oci&entalizmu";, mel2 ug2anol2an

uni/o%mizált, negat(v mó&on á?%ázol0a a N2ugatot, a8og2 - ?izon2o" v$lem$n2e "ze%int - 8a0&an a n2ugati

o%ientalizmu" á?%ázolta a @eletet. A elet-áz"iaia "zem$?en agaz&a"ági #%o"#e%itá" az e%!lc"i /en"+??%en&<"$g

?izon2(t$a. Ha eg2"ze% In&ia /elváltaná @elet-z"iát, $" a világgaz&a"ágilag legg2o%"a??an /e0l+&+ te%Blet$v$

váln$, ao% a világna /el ellene $"zBlnie a 8in&u ultD%a/el"+??%en&<"$g$t 8i%&et+ 8imnu"zo%a. Eze a%%ól

"zólnána, 8og2 tula0&on$##en a a"zt%en&"ze% volt a gaz&a"ági/e0l+&$" igazi moto%0a, $" 8og2 a g2!e%e8ez

való vi""zat$%$""el $" a ?%it im#e%ializmu" o%á?ól "zá%mazó,el"atn2ult n2ugati !%!"$g i"!#%$"$vel "ze%ezte c"a

meg In&ia az +t megillet+ 8el2et a legiváló?? civilizáció "o%á?an. Azan2agi "ie%t min&ig ultu%áli" izmo"o&á"

!veti - a em$n2 8atalom lág2 8atalmat "zBl.

I"zlám f00á"zBlet$"

M(g az áz"iaia a gaz&a"ági /e0l+&$" e%e&m$n2e$##en válta eg2%e!ntu&ato"a??á, a muzulmáno eg2%e nag2o??

t!mege?en /o%&ulta az i"zlám /el$, mel2et min&en i&entitá",

$%telem, legitimitá", /e0l+&$", 8atalom $" %em$n2 /o%%á"ána teintette. Ez utó??it ;Az i"zlám a megol&á"Q; "zlogen#$l&ázza a leg0o??an. Az I"zlám f00á"zBlet$"

ite%0e&$"$?en $" m$l2"$g$?en az utol"ó /ázi"a anna, a8og2 azi"zlám civilizáció alalmazo&ott a N2ugat8oz, &e

immá% ol2an t!%ev$", mel2 a ;megol&á"t; nem a n2ugatii&eológiá?an, 8anem magá?an az i"zlám?an (ván0a

megtalálni. Eg2"ze%%e te"te"(ti meg a mo&e%nitá" el/oga&á"át, an2ugati ultD%a elvet$"$t $" - az $let alauza$nt

- a mo&e%n világ?an i" tel0e""$ggel $%v$n2e" i"zlám i%ánti D0

6




el!telezett"$get. A8og2 ezt eg2 vezet+ "zaD&i

ti"zt"$gvi"el+ 55-?en meg/ogalmazta7 ;A ]Bl/!l&i im#o%t^ min&ig"z$#, c"illogó vag2 valamil2en 8ig8-tec8 ]

&olog^. )e a meg/og8atatlan tá%"a&almi $" #olitiai int$zm$n2e,mel2eet Bl/!l&%+l 8ozun ?e, v$gzete"e i"

le8etne... E%%+l az i%áni "a8ot ellene meg$%&ezni... Az i"zlám"zámun%a nem c"u#án vallá", 8anem $letmó& i".

Mi. "zaD&ia mo&e%nizálni aa%un, ami nem /elt$tlenBl 0elenteln2ugato"o&á"t.;

Az I"zlám f00á"zBlet$" a muzulmáno ("$%lete e c$l el$%$"$%e. Ol2an"z$le" "zellemi, ultu%áli", tá%"a&almi $"

#olitiai mozgalom, mel2 a tel0e" i"zlám világ?an elte%0e&t. Az i"zlám;/un&amentalizmu";, mel2et általá?an az

i"zlám #olitiai mozgalmával azono"(tana, c"a eg2i !""zetev+0e azi"zlám e"zm$, g2ao%lat, $" %eto%ia i%ánti

el!telezett"$g l$n2ege"en ite%0e&te?? D00á"zBlet$"$ne. Az I"zlámf00á"zBlet$" nem "z$l"+"$g, 8anem maga a

/+"o&o%, nem el"zigetelt 0elen"$g, 8anem min&ent át8ató mozgalom.

Az f00á"zBlet$" valamenn2i o%"zág muzulmán0ait meg$%intette,mi$nt a muzulmán államoat $" tá%"a&almaat "

"zintDg2 azo #olitiá0ána legt!?? a"#etu"át i". o8n L. E"#o"itoe%%+l (g2 (%7

A magán$let?en "zámo" 0el$t ta#a"ztal8at0u az i"zlám $?%e&$"ne7 a vallá"i g2ao%lat n!vev+ 8ang"Dl2t a# *az

em?e%e el0á%na a mec"et?e, imá&ozna, ?!0t!lne1, eg2%e ?+vBl a vallá"o" #%og%amo $" #u?liáció !%e. nag2o??

"ze%e#et a# a 8ag2omán2o" !lt!z!&$" $" $%t$%en&, a "zD/izmu"*mi"zticizmu"1 D00á$le&. Ezt a "z$le" ala#D

megD08o&á"t !veti az i"zlám mege%+"!&$"e a !z$let?en i"7

meg"za#o%o&ta az i"zlám i%án2ult"ágD o%mán2zato,"ze%vezete, t!%v$n2e, ?ano, "zociál#olitiai "zolgáltatá"o $"otatá"i int$zm$n2e. A o%mán2zato $" ellenz$ei

eg2a%ánt az i"zlám /el$ /o%&ulta, 8og2 n!vel0$ teint$l2Bet $"támogatá"%a talál0ana a t!megen$l... A legt!??

állam/+ $" o%mán2zat, m$g az ol2an világia" i%án2ult"ágDa i", mintT!%!o%"zág$ $" Tun$ziá$, eg2%e iná??

/eli"me%i az i"zlám #otenciáli" e%e0$t, $" eg2%e n!vev+$%z$en2"$get, /og$on2"ágot mutatna i%ánta.

Eg2 iemele&+ i"zlám"za$%t+, Ali E. Hillal )e""oui 8a"onlóan (%0a

64




le az f00á"zBlet$"t. Ol2an t!%ev$"e

!""ze""$g$t lát0a ?enne, mel2 meg("$%li az i"zlám t!%v$n2eivel/elváltani a n2ugatiaat7 a vallá"o" n2elv $" a

vallá"i "zim?ólumo 8a"ználatá%a ?áto%(t, #á%tol0a az i"zlám otatá"ite%0e"zt$"$t *ez a??an n2ilvánul meg, 8og2

eg2%e t!?? i"zlám i"ola alaul, $" az állami i"olá?an i"i"zlamizáló&i a tanan2ag1, e%+tel0e"e??en 8ang"Dl2ozza

az i"zlám tá%"a&almi vi"ele&$"/o%máat *#$l&ául a n+8ag2omán2o" !lt!z!&$"$t, az a?"ztinenciát "t?.1. a%%a

?uz&(t, 8og2 eg2%e t!??en veg2ene %$"zt a vallá" g2ao%lá"á?an,!"zt!nzi, 8og2 - ?izon2o" muzulmán

tá%"a&alma?an - i"zlám c"o#o%to 0elent+" ellenz$i "ze%e#8ez 0u""ana a világi o%mán2zattal "zem?en, $" azon

van, 8og2 az i"zlám államo $" tá%"a&alma !z!tt ialaul0oneg2/a0ta nemzet!zi "zoli&a%itá".4 A la revanche

de 7ieu világm$%et< 0elen"$g, &e I"ten, vag2 m$g iná?? Alla8 ?o""zD0a m$gi" az ummá-?an, a mo"zlim

!z!""$g?en a legtel0e"e?? $" legát8ató??.

Politiai mani/e"ztációi teintet$?en az I"zlám f00á"zBlet$" n$mel28a"onló"ágot mutat a ma%izmu" "z!vegeivel.

Eze?en i" eg2 t!$lete" tá%"a&alom v(zió0át lát8at0u, mel2el!telezte magát az ala#vet+ változá"o mellett,

eluta"(t0a a /ennálló 8atalmaat $" a nemzetállamot, $" a &ot%(náeg$"z "álá0ával %en&elezi, mel2 a m$%"$elt

%e/o%motól az e%+"zao" /o%%a&alomig te%0e&. m talán m$gi"8a"zno"a?? lenne a #%ote"tán" %e/o%mációt 8a"ználni

analógia$nt. Min&ett+ a /ennálló, ám "tagnáló $" o%8a&óint$zm$n2e ellen i%án2ul, min&ett+ azt 8i%&eti, 8og2

vi""za ell t$%ni eg2 ti"ztá?? $" "zigo%D?? vallá"/o%má8oz, min&ett+

muná%ól, %en&%+l $" /eg2elem%+l #%$&iál, "min&ett+ nag2on vonzó az $##en /elemele&+, &inamiu"!z$#o"ztál2 "zem$?en. Min&ett+ !""zetett

mozgalom, mel2?en t!??/$le "zál /onó&i !""ze, &e c"a $t /+ ága van7 a #%ote"tantizmu" e"et$?en a

lut8e%anizmu" $" álvinizmu", az i"zlám?an a "(ita $" a "zunnita/un&amentalizmu". S+t, #á%8uzamot /e&ez8etBn

/el @álvin $" @8omeini a0atolla8 !z!tt i", amenn2i?en min&ettenolo"to%i /eg2elmet aa%ta tá%"a&almu%a

$n2"ze%(teni. Min& a %e/o%máció, min& az f00á"zBlet$" !z#onti

65




e"zm$0e az ala#vet+ %e/o%m. Eg2 #u%itán lel$"z

azt 8i%&ette, 8og2 ;a %e/o%mációna eg2eteme"ne ell lennie... i ellte%0e&nie min&en%e, min&en em?e%%e $"

8ivatá"%aC meg ell %e/o%málnia a ?(%ó"ágoat $" az alac"on2a??8ivataloat eg2a%ánt... Meg ell %e/o%málni az

eg2etemeet, a vá%o"i a&mini"zt%ációt, az államoat, az elemii"oláat, az Bnne#na#ot, a "ze%ta%tá"i el+(%á"oat, az

i"tenti"zteletet.; Ha"onló$##en /ogalmaz al-Tu%a?i, amio% eztmon&0a7 ;Ez az $?%e&$" min&en%e ite%0e& -

nemc"a eg2$ni eg2e""$g%+l "zól, nemc"a "zellemi $" ultu%áli"&olog, &e !z?en nem i" #u"ztán #olitiai. Eze

eg2Btte"e, a tá%"a&alom át/ogó D00á$#(t$"e az ala#otól /el eg$"zen atet+zetig.;5 A 6. "záza& v$ge /el$ a eleti

/$ltee #olitiá0á?an "emmi?e venni az I"zlám f00á"zBlet$"t ol2anlenne, mint8a a . "záza& v$g$n az eu%ó#ai

#olitiá?an nem vette volna tu&omá"t a #%ote"tán" %e/o%máció%ól.

Az f00á"zBlet$" azon?an eg2 ulc"/onto""ágD #onton m$gi"Bl!n?!zi a %e/o%mációtól. Ez utó??i 8atá"a ug2ani"

nag2%$"zt Eu%ó#a $"zai %$"z$%e o%látozó&ott, c"a ev$""$ n2e%tte%et S#an2olo%"zág?an, Ola"zo%"zág?an, @elet-

Eu%ó#á?an $" általá?an a Ha?"?u%g-9i%o&alom?an. Ezzel ellent$t?enaz f00á"zBlet$" má%i" min&en muzulmán

tá%"a&almon %a0ta 8ag2ta a n2omát. A 8etvene" $vet+l ez&ve azi"zlám "zim?ólumai, 8ie&elmei, g2ao%lata,

int$zm$n2ei, "t%at$giái $" "ze%vezetei Ma%oótól In&on$ziáig $"Nig$%iától @aza8"ztánig eg2%e nag2o??

támogatá"t n2e%te a milliá%&n2i em?e%t "zámláló muzulmán világ?an. Az i"zlamizáció eleinte a ultD%a világá?an

0elentezett, ma0& tová??te%0e&t a tá%"a&almi $" #olitiai "z/$%á?an. A

"zellemi $" #olitiai vezet+ - aá% tet"zettnei, aá% nem - eo% má% alig8a te8ett$ volna meg, 8og2"emmi?e veg2$, vag2 meg#%ó?ál0á 8an2agolni

el+(%á"ait. Az általáno"(tá" min&ig ve"z$l2e" $" g2a%an /$l%evezet+ i".Eg2et mint8a m$gi" igazolna az i&+. 553-

?en min&en ol2an állam, mel2ne tDln2omó%$"zt muzulmánlao""ága volt - I%án iv$tel$vel -, ultu%áli"an,

tá%"a&almilag $" #olitiailag "oal iná?? i"zlám i%án2ult"ágD volt,mint tizen!t $vvel o%á??an.6;

A legt!?? o%"zág?an az i"zlamizáció !z#onti eleme az i"zlám

=




tá%"a&almi "ze%vezete ialaulá"a volt, illetve

"zámo" a&&ig i" megl$v+ "ze%vezet i"zlám vezet$" alá %en&el$"e. Azi"zlám 8(vei Bl!n!"en a%%a /ig2elte, 8og2

i"zlám i"oláat ala#(t"ana $" ite%0e""z$ az i"zlám ?e/ol2á"t azállami i"olá%a i". Enne e%e&m$n2e$##en az

i"zlám c"o#o%to ol2an i"zlám ;civil tá%"a&almat; 8ozta l$t%e, mel2nem%itán i"zo%(totta a világi tá%"a&alom

g2ao%ta g2eng$n m<!&+ int$zm$n2eit. A ilencvene" $ve ele0$nEg2i#tom?an az i"zlám "ze%vezete ol2an

ite%0e&t 8álózatot 8ozta l$t%e, mel2 ?et!lt!tte a o%mán2zat által8ag2ott <%t, $" eg$"z"$gBg2i, "zociáli", otatá"i

$" eg2$? "zolgáltatá"oat n2D0tott a "zeg$n2 eg2i#tomi t!megene. Az 556-e" ai%ói /!l&%eng$" után eze a "ze%vezete

;#á% ó%án ?elBl az utcán volta, $" $telt meg taa%óat o"ztotta, m(ga o%mán2 "eg(t"$g$%e m$g 0ó i&eig

vá%ni ellett;. o%&ániá?an a Muzulmán Te"tv$%e Sz!vet"$g$ne"t%at$giá0a az volt, 8og2 ultu%áli" $" "zociáli"

t$%en i/e0le""ze ;az i"zlám !ztá%"a"ág in/%a"t%utD%á0át;, $" ailencvene" $ve ele0$%e e??en a n$g2millió lao"D

i" o%"zág?an eg2 nag2 ó%8ázat, 8D"z liniát, neg2ven i"zlámi"olát $" "záz8D"z 8orán-olva"ó!%t m<!&tetett.

A "zom"z$&o" n2ugati #a%ton $" Gázá?an az i"zlám "ze%vezete;&iá"z!vet"$geet, i/0D"ági "ze%vezeteet, vallá"i,

tá%"a&almi $" otatá"i "z!vet"$geet; ala#(totta $" m<!&tetne mai", ezeen ?elBl otatá"i int$zm$n2eet - az

óvo&ától eg2 i"zlám eg2etemig -, liniáat, á%va8ázaat,n2ug&(0a"ott8ont. L$t%e8oztá az i"zlám i%án2ult"ágD

igaz"ág"zolgáltatá" tel0e" %en&"ze%$t, ?(%ó"ágoal eg2etem?en. A8etvene" $" n2olcvana" $ve?en az i"zlám

"ze%vezete elá%a"ztottá In&on$ziát. A n2olcvana" $ve ele0$n alegnag2o?? il2en "ze%vezet, a @uhhammadzsi<a

má% 8atmillió tagot "zámlált. !vi&e"en eg2/a0ta ;vallá"i 0ól$ti állam; 0!tt l$t%e a ;világi államon; ?elBl, $" eg2 0ól

iala(tott 8álózaton e%e"ztBl ;a ?!lc"+t+l a "(%ig; n2D0tott"zolgáltatá"oat az eg$"z o%"zágna, ?ele$%tve az

i"oláat, ó%8ázaat $" eg2etemi "z(nvonalD int$zm$n2eeteg2a%ánt. Itt $" má" muzulmán tá%"a&alma?an

Dg2"zint$n a #olitiai tev$en2"$g?+l "zám<z!tt i"zlám "ze%vezeteol2an "zociáli" "zolgáltatá"o%a volta

=




$#e"e, mel2eet a 6. "záza& el"+ $vtize&ei?en m<!&!tt ame%iai#olitiai g$#ezet8ez le8etne leginá??

8a"onl(tani.6

Az f00á"zBlet$" #olitiai meg0elen$"i /o%mái ev$"?$ volta átBt+e%e0<e, mint "zociáli" $" ultu%áli" voná"ai, &e a

muzulmán tá%"a&alma?an (g2 i" a 6. "záza& utol"ó neg2e&$neleg/onto"a?? #olitiai /e0lem$n2$t 0elenti. Az

i"zlám mozgalma #olitiai támogatott"ágána m$%t$e $" 0ellemz+io%"zág%ól o%"zág%a változna. anna

azon?an ?izon2o" ten&enciá, mel2e min&enBtt megtalál8ató.Eze a mozgalma általá?an nem a#ta

0elent+"e?? támogatá"t a /alu"i vezet+ %$teget+l, a #a%a"ztotól $" azi&+" em?e%et+l "em. Má" vallá"o

/un&amentali"tái8oz 8a"onlóan az i"zlám 8(veit i" a mo&e%nizáció"/ol2amat ;te%melte i;. E"etB?en &inamiu",

mo&e%n gon&olo&á"D, 0o??á%a /iatal em?e%e%+l van "zó, ainag2%$"zt 8á%om c"o#o%t?ól ve%?uváló&ta.

Mint a legt!?? /o%%a&almi mozgalom?an, a em$n2 mag itt i"&iáo?ól $" $%telmi"$gie?+l állt. A legt!??

o%"zág?an a /un&amentali"tá má% a #olitiai i"zlamizáció el"+"zaa"zá?an a ?e/ol2á"u alá vontá a &iá"ze%vezeteet

$" az eze8ez 8a"onló "z!vet"$geet. Eg2i#tom, Pai"ztán $" A/gani"ztán eg2etemein az i"zlám

;átt!%$"; a 8etvene" $ve?en ment v$g?e, ma0& tová??te%0e&t má"muzulmán államo%a. Az i"zlám vonzá"a a

m<"zai int$zm$n2e &iá0ai !z!tt volt a lege%+"e??, a m$%n!ia%oon $" te%m$"zettu&omán2o" tan"z$een. A

ilencvene" $ve?en SzaD&-A%á?iá?an, Alg$%iá?an $" má"utt i" a;má"o&gene%áció" +"8ono"o&á"; a??an

0elentezett, 8og2 eg2%e t!?? eg2etemi"ta /ol2tatta tanulmán2aitan2an2elv$n, " (g2 eg2%e 0o??an i volta t$ve az

i"zlám 8atá"aina.66 Az i"zlám "o"zo% g2ao%olt 0elent+" vonze%+t an+%e - T!%!o%"zág a leg0o?? #$l&a a%%a az

$le" elBl!nBl$"%e, mel2 a világi i%án2ult"ágD i&+"e?? n+ $" i"zlámel!telezett"$g< lán2ai $" lán2unoái !z!tt

megmutatozi.6= Eg2e" eg2i#tomi i"zlám c"o#o%to militán" vezet+i%+l $"z(tett tanulmán2 a%%a mutat %á, 8og2

eze !t ol2an /+ 0ellemvoná""al %en&elezne, amel2e ti#iu"nateint8et+, $" 0ellemz+ az i"zlám 8a%co"

=6




8(vei%e má" o%"zágo?an i". Min&ann2ian /iatalo volta, nag2%$"zt a8D"za", 8a%minca" $vei?en 0á%ta. 4-u

eg2etemi"ta vag2 eg2etemet v$gzett em?e% volt. T!?? mint 3-u

elit eg2eteme%+l, illetve ol2an maga"tec8niai "z(nvonalat $#vi"el+ te%Blete%+l 0!tt, mint #$l&ául azo%vo"tu&omán2 vag2 a m$%n!i tu&omán2o.

T!?? mint -u az al"ó-!z$#o"ztál28oz ta%tozott, ;"ze%$n2, &enem "zeg$n2 8átt$%%el; %en&elezett, $" el"+gene%áció"

$%telmi"$giene "zám(totta. G2e%meo%uat i"vá%o"?an vag2/alu"i !%n2ezet?en t!lt!tt$, &e

$"+?? nag2vá%o"i lao"o lette.6

Az i"zlám mozgalma 8a%co" á&e%eit $" $lc"a#atát &iáo $"$%telmi"$gie alottá, az at(v tag"ág z!me vi"zont

vá%o"i, !z$#o"ztál2?eli em?e%e?+l állt. Eze ?izon2o" m$%t$ig ag2a%an ;8ag2omán2o"na; min+"(tett

!z$#o"ztál2?eli %$tege?+l "zá%mazta7 e%e"e&+, i"vállalozó,*azaari - volta. 0át"zottá a

leg0elent+"e?? "ze%e#et az i%áni /o%%a&alom?an, $" + támogattá azalg$%iai, t!%!o%"zági $" in&on$ziai /un&amentali"ta

mozgalmaat i". A /un&amentali"tá azon?an /+$## a !z$#o"ztál2;mo&e%ne??; %$tegei?+l e%Blte

i. Az i"zlám ativi"tá !z!tt ;való"z(n<leg a%án2talanul nag2"zám?an vanna 0elen az a&ott o%"zág

lao""ágána leg0o??an m<velt $" leg$%telme"e?? /iatalem?e%ei;,!ztB o%vo"o, Bg2v$&e, m$%n!!, tu&ó"o,

taná%o, !z8ivatalnoo.63

A 8a%ma&i /+ c"o#o%tot a vá%o"o?a /%i""en ?e!lt!z!tte tett$ i. A 8etvene" $" n2olcvana" $ve?en a vá%o"i

lao""ág az eg$"z i"zlám világ?an &%ámai m$%t$?en megn!vee&ett.

A vá%o"?a !lt!z+ le%omlott, g2a%an#%imit(v n2omo%neg2e&e?e z"D/oló&ta, (g2 $%t8et+, 8og2 "zB"$gB

volt azo%a a "zociáli" "zolgáltatá"o%a,

mel2eet az i"zlám "ze%vezete (nálta. Emellett - a8og2 e%%e E%ne"tGellne% %ámutat - az i"zlám

;m$ltó"ágtel0e" i&entitá"tu&atot; (nált ezene a ;g2!e%eit+l/%i""en el"zaa&t t!megene;. I"ztam?ul?an $"

Ana%á?an, @ai%ó?an $" A"z0Dt?an, Alg(%?an, 'ez?en $" a gázai!vezet?en az i"zlám c"o#o%to "ie%e"en

"ze%vezt$ $" "ze%ezt$ meg a ;leti#o%ta $" ninc"telene;

==




támogatá"át. Olive% o2 ezt (g2 /ogalmazta meg7 ;A

/o%%a&almi i"zlám t!meg a mo&em tá%"a&alom te%m$e... + a vá%o"o?a D0onnan $%ezette, a #a%a"zto milliói,

ai a nag2 muzulmán met%o#oli"zo lao""ágát má%i"meg8á%om"zo%oztá.;6

A ilencvene" $ve &e%eán m$g c"a I%án?an $" Szu&án?an 0utott8atalom%a i/e0ezetten i"zlám o%mán2. N$8án2

muzulmán állam?an, mint T!%!o%"zág $" Pai"ztán, ol2an %ez"imu%alo&ott, mel2 a &emo%atiu" legitimitá"%a i"

0ogot /o%mál8atott. A minteg2 neg2ven tová??i muzulmán o%"zágo%mán2zata iná?? nem &emo%atiu"

?e%en&eze&$"< volt7 mona%c8ia, eg2#á%t%en&"ze%, atonai &itatD%a,"zem$l2i &itatD%a, illetve eze om?inációi,

" a vezet$" általá?an eg2 c"alá&%a, lán%a vag2 t!%z"%e o%látozó&ott,mel2 0ó #á% e"et?en e%+"en /Bgg!tt a Bl/!l&

támogatá"ától. @$t %ez"im, a ma%oói $" "zaD&-a%á?iai meg("$%elt valami/$le i"zlám legitimitá"t $let%e elteni. A

o%mán2zato t!??"$g$ne azon?an nem volt meg a meg/elel+ ?ázi"aa88oz, 8og2 - az i"zlám, a &emo%ácia

vag2 a nacionalizmu" $%t$eit ala#ul v$ve - igazol0a 8atalmát.Jlement Hen%2 Moo%e meg/ogalmazá"ával $lve

;?une%%ez"ime; voltaC eln2omó, o%%u#t o%mán2o, mel2eel8atá%oló&ta a tá%"a&alom "zB"$gleteit+l, vág2aitól.

Az il2en %ez"ime 8o""zD i&eig /ennma%a&8atna, nem"zB"$g"ze%<en ?una el. A mo&e%n világ?an

azon?an el$g nag2 a való"z(n<"$ge anna, 8og2 megváltozna vag2!""zeomlana. Enne meg/elel+en a

ilencvene" $ve &e%eá%a a le8et"$ge" alte%nat(vá válta !z#onti$%&$""$7 i vag2 mi !veti ma0& +et a

8atalom?an> Ug2ane??en az i&+"za?an a vála"z "zinte min&eno%"zág?an az volt, 8og2 a !vetez+ %ez"im

i"zlám#á%ti le"z.

A 8etvene" $" n2olcvana" eve?en a &emo%atizáló&á" 8ulláma"!#!%t v$gig a világon, mel2 t!?? tucat államot

$%intett. E 8ullám - ?á% el$gg$ o%látozottan - 8atá""al volt amuzulmán tá%"a&alma%a i". )$l-Eu%ó#á?an,

Latin-Ame%iá?an, @elet-z"ia #e%emvi&$$n $" @!z$#-Eu%ó#á?an a&emo%atiu" mozgalma te%et n2e%te $"

8atalom%a 0utotta, a muzulmán o%"zágo?an vi"zont az i"zlám

=




mozgalom e%+"!&!tt meg. Az !n$n2u%alommal

"zem?en az i"zlám volt a e%e"zt$n2 o%"zágo?an l$tez+&emo%atiu" ellenz$ 8el2?eli meg/elel+0e. '+$nt a

!vetez+ 8ivtá $let%e7 a tá%"a&almi mo?ilitá", a #a%anc"u%almi%ez"ime u&a%cai " az ezt !vet+

legitimitá"ve"zt$"B, illetve a változó nemzet!zi !%n2ezet, ?ele$%tveaz ola0á% n!vee&$"$t. Min&eze a

muzulmán világ?an iná?? az i"zlám ten&enciáat e%+"(tett$,"emmint a &emo%atiu"aat. A #a#o, lel$"ze $"

világi-/eleezeti c"o#o%to a e%e"zt$n2 tá%"a&alma?an /onto""ze%e#et 0át"zotta az !n$n2u%almi %ez"ime

ellenz$e$nt, a muzulmán o%"zágo?an ug2anezt a /ela&atot azulema, a mec"et8ez a#c"oló&ó c"o#o%to $" az

i"zlám 8(vei t!lt!tt$ ?e. A #á#ána 0elent+" "ze%e#e volt a??an, 8og2Leng2elo%"zág?an v$get $%t a ommuni"ta

%ez"im, I%án?an az a0atolla8 &!nt!tte meg a "a8 u%almát.

A n2olcvana" $" ilencvene" $ve?en a muzulmán o%"zágo?an azi"zlám mozgalma u%altá a o%mánn2al

"zem?eni ellenz$et, $" g2a%an i i" "a0át(tottá azt. E%e0B %$"z?ena??an %e0lett, 8og2 az alte%nat(v ellenz$

nag2on g2eng$n m<!&!tt. A ?alol&ali $" ommuni"ta mozgalma8itelBet ve"ztett$ $" meg i" %en&Blte a

Szov0etunió $" a nemzet!zi ommunizmu" !""zeomlá"ával. Alegt!?? muzulmán állam?an l$tezte li?e%áli",

&emo%atiu" ellenz$i c"o#o%to, &e eze 0o??á%a c"e$l2 "zámD$%telmi"$gi?+l, illetve n2ugati g2!e%eel vag2

a#c"olatoal ?(%ó em?e%e?+l állta. A li?e%áli" &emo%atá ev$"iv$tellel $#telene volta állan&ó, t!mege"

támogatott"ágot "ze%ezni maguna a muzulmán tá%"a&alma?an,

m$g az i"zlám li?e%alizmu"na "em "ie%Bltg2!e%et ve%nie. ;A muzulmán tá%"a&almon ?elBli li?e%alizmu"%ól $"a nemzeti #olgá%i 8ag2omán2%ól (%ni "o"zo%

c"a g2á"z0elent$""t(lu"?an le8et. Ol2an em?e%e nev$8eza#c"oló&na az il2en i%án2zato, ai vala8a

meg("$%elt$ a le8etetlent, $" "zB"$g"ze%<en el?uta; - 0eg2eztemeg 'oua& A0ami.6 A 5. "záza& v$g$t+l

ez&ve /ol2amato"an i"m$tl+&+ 0elen"$g, 8og2 a li?e%áli" &emo%ácia$#telen g2!e%et ve%ni a muzulmán

tá%"a&alma?an. Enne a u&a%cna az oa %$"z?en az, 8og2 az

=3




i"zlám ultD%a $" tá%"a&alom ellen"$ge"en

vi"zon2ul a n2ugati li?e%áli" e"zm$8ez.

Az i"zlám mozgalma ellenz$i ?e/ol2á"ána, illetvemege%+"!&$"$ne "ie%$t 0elent+"en el+"eg(tette azon

%ez"ime #olitiá0a, mel2eel "zem?en az i"zlám az eg2etlen 0á%8atóalte%nat(vát (nálta. A 8i&eg8á?o%D" i&+"za?an

el+/o%&ult, 8og2 t!?? o%mán2zat i" - !ztB az alg$%iai, t!%!, 0o%&áni, eg2i#tomi $" iz%aeli -

?áto%(totta $" támogatta az i"zlámot, 8og2 ezzel c"!ent"e aommuni"ta vag2 ellen"$ge" nacionali"ta mozgalma

ve"z$l2$t. Az W?!l-8á?o%D it!%$"$ig SzaD&-A%á?ia - $" má" #e%z"a-!?!l?eli o%"zág i" - 0elent+" !""zegeel

támogatta a Muzulmán Te"tv$%e Sz!vet"$g$t $" a t!??i állam?anm<!&+ 8a"onló i"zlám c"o#o%tot. El+t$%?e

e%Bl$"Bet az i" el+"eg(tette, 8og2 a o%mán2o ig2eezte eln2omnia világi ellenz$et. A /un&amentali"ta

8atalom általá?an a világi &emo%ata, illetve a nacionali"ta #á%toe%e0$vel /o%&(tott a%án2?an n!vee&ett. Ol2an

o%"zágo?an, mint Ma%oó $" T!%!o%"zág, g2eng$?? volt, 8i"zeneze?en iná?? l$tezett valami/$le t!??#á%ti

ve%"en2, ellent$t?en azoal az államoal, a8ol az ellenz$eteln2omtá.64 A világi ellenz$ min&ig

$%z$en2e??en %eagál az eln2omá"%a, mint a vallá"i. Ez utó??iug2ani" ol2an int$zm$n2e, ala#(tván2o, 0ól$ti

"ze%vezete, mec"ete 8átte%$?en vag2 ezeen ?elBl m<!&i,mel2eet a o%mán2 nem me% ?ántani. A li?e%áli"

&emo%atána ninc"ene il2en /e&+"ze%vei, ez$%t a o%mán2 0óval!nn2e??en "emmi"(t8eti meg +et, vag2

o%látoz8at0a tev$en2"$gBet.

A o%mán2zato Dg2 (vánta maguna el+n2!et ?izto"(tani azi"zlám ten&enciá mege%+"!&$"e e"et$%e, 8og2

ite%0e"ztett$ a vallá"otatá"t az állami i"olá%a i", mel2e ezutáng2ao%ta i"zlám8(v+ taná%o $" i"zlám

i%án2ult"ágD e"zm$ 8atá"a alá e%Blte, (g2 a vallá" $" a vallá"iotatá"i int$zm$n2e eg2%e nag2o?? ?e/ol2á""al

volta a &iáo%a. Az e//$le l$#$"e azt volta 8ivatva ?izon2(tani,8og2 az a&ott o%mán2 az i"zlám el!telezett0e.

Az an2agi támogatá"on e%e"ztBl #e&ig ?izto"(tani ig2eezett "a0át

?e/ol2á"ána /ol2amato""ágát az i"zlám

=




int$zm$n2e?en $" otatá"?an. Min&enne !vetezt$?en eg2%e t!??&iá i"me%8ette meg az i"zlám $%t$eit, " lett

n2itotta?? az i"zlám 8(vó "zavá%a. @!zBlB "oan $"+?? 8a%co"

"ze%e#et vállalta az i"zlám c$l0aina megvaló"(tá"á?an i".

Az f00á"zBlet$" e%e0e $" az i"zlám mozgalma vonzá"a a%%a in&(totta ao%mán2oat, 8og2 támoga""á az i"zlám

int$zm$n2eit $" g2ao%latát, $" magu i" 8a"znál0á e vallá""zim?ólumait $" mó&"ze%eit. A legtága??an

$%telmezve ez azt 0elentette, 8og2 D0%a $" D0%a mege%+"(tett$ államu$" tá%"a&almu i"zlám 0elleg$t. A 8etvene" $"

n2olcvana" $ve?en a #olitiai vezet+ ig2eezte %ez"imBetazono"(tani az i"zlámmal $" "a0át magu i"

azono"ulni azzal. A 0o%&ániai Hu"zein i%ál2 megg2+z+&$"$v$ vált#$l&ául, 8og2 eg2 világi o%mán2zatna ninc"

"o 0!v+0e a%a? !zeg?en, " ez$%t anna "zB"$ge""$g$%+l ?e"z$lt,8og2 miel+?? l$t%e ell 8ozni az ;i"zlám

&emo%áciát;, illetve ;mo&e%nizálni ell az i"zlámot;. A ma%oóiHa"z-"zán i%ál2 a #%ó/$tától való "zá%mazá"át

8ang"Dl2ozta, $" "ze%e#$t ;az igaz8it<e vez$%e$nt; 8atá%ozta meg.9%unei "zultán0a, ai o%á??an "o8a"em t<nt

az i"zlám g2ao%ló 8(v$ne, eg2"ze% c"a ;eg2%e iná?? vallá"o"$%zelm<$nt; ez&te meg8atá%ozni magát, $"

o%mán2át ;malá0 muzulmán mona%c8ia$nt; emlegette. Tun$ziá?an9en Ali min& g2a%a??an eml(tette Alla8ot

?e"z$&ei?en, " ;magá%a vette az i"zlám !#en2$t;, 8og2 ezzelellen+%z$"e alatt tu&0a ta%tani a n!vev+

n$#"ze%<"$g< i"zlám c"o#o%toat.65 A ilencvene" $ve ele0$nSzu8a%to eg2%e n2(lta?? ;muzulmán; #olitia

/elvállalá"á%a $n2"ze%Blt. 9angla&e"?en a ;"zeula%izmu"; elv$t a8etvene" $ve !ze#e után i8ag2tá az

alotmán2?ól, $" a ilencvene" $ve ele0$%e - /ennállá"a óta el+"z!% -a t!%!o%"zági világia", emali"ta

i&entitá"tu&atna i" "zem?e ellett n$znie e omol2 i8(vá""al.= Ao%mán2zati vezet+, Wzal, Szu8a%to, @a%imov

Dg2 ig2eezte 8ang"Dl2ozni az i"zlám i%ánti el!telezett"$gBet,8og2 "iette eleget tenni a háddzs

8ag2omán2ána.

Má" muzulmán államo o%mán2ai i" azon volta, 8og2 i"zlamizál0á

=




a t!%v$n2t. In&on$ziá?an i"zlám t!%v$n2e,

e"zm$ $" el0á%á"o e%Blte ?e a világi 0og%en&"ze%?e. E88ez $#e"tMala0zia - mel2 0elent+" nem muzulmán

lao""ággal %en&elezi - iná?? a%%a 8a0lott, 8og2 ett+" 0og%en&"ze%t ala(t"on i, eg2 i"zlám 0elleg<t $" eg2

világit.= Kiaul Ha tá?o%no o%mán2zá"ána i&e0$n Pai"ztán?anomol2 e%+/e"z(t$"eet tette a t!%v$n2 $" a

gaz&a"ág 8a"onló i"zlamizálá"á%a. allá"i ?Bntet$"/o%máat/oganato"(totta, ?evezett$ a 0arEa t!%v$n2"z$e

%en&"ze%$t, mel2e aztán a t!%v$n2e""$g leg/+?? +%ei$nt ez&tem<!&ni.

Aá%c"a a világm$%et< vallá"i D00á$le&$" t!??i meg0elen$"i /o%má0a,az I"zlám f00á"zBlet$" i" eg2"ze%%e te%m$e a

mo&e%nizációna, illetve a mo&e%nizáció meg$%t$"$%e $"/el&olgozá"á%a i%án2uló e%+/e"z(t$"ne. Enne 8átte%$?en

ug2anazon oo állna, mel2e a nem n2ugati tá%"a&alma?análtalá?an az +"8ono"o&á"t i" el+i&$zi7 az

u%?anizáció, a tá%"a&almi mo?ilitá", az otatá" $" az (%ni-olva"nitu&á" maga"a?? "zint%e e%Bl$"e, a megn!vee&ett

/og2a"ztá", ?ele$%tve a ommuniáció" le8et+"$geet, $" az eg2%e"z$le"e?? !%?en l$tez+ !lc"!n8atá" a n2ugati

$" má" ultD%á !z!tt. Eze a /e0lem$n2e aláá""á a 8ag2omán2o"/alu"i $" t!%z"i a#c"olatoat, eli&egene&$"t

$" i&entitá"zava%t "zBlne. Az i"zlám 8it, az el!telezett"$g, a vallá""zim?ólumai iel$g(ti az (g2 eletezett leli

vág2aat, $" az i"zlám "zociáli" "ze%vezetene !"z!n8et+en amuzulmáno tá%"a&almi, ultu%áli" $" gaz&a"ági

"zB"$gletei ?elee%Blne a mo&e%nizáció /ol2amatá?a. Amuzulmáno m$l2en át$%zi, 8og2 vi""za ell találniu

az i"zlám e"zm$i8ez, g2ao%latá8oz $" int$zm$n2ei8ez. M$g#e&iganna $%&e$?en, 8og2 il2 mó&on "ze%t

te8e""ene valami/$le i%án2t<%e, $" ?ein&(t8a""á a mo&e%nizációmoto%0át.=6

Az I"zlám f00á"zBlet$"%+l áll(tottá má% azt, 8og2 ;a n2ugati 8atalom$" #%e"zt(z" 8an2atlá"ána !vetezm$n2e...

A8og2 a N2ugat /ela&ta vezet+ "ze%e#$t, Dg2 ve"ztette /$n2B?+le"zm$n2ei $" int$zm$n2ei i".; Enn$l

#onto"a??an /ogalmazun, 8a azt mon&0u, 8og2 az f00á"zBlet$"t a8etvene" $ve ola0á%%o??aná"a in&(totta el $"

=4




ta%totta $let?enC ez ug2ani" 0elent+"en megn!velte "zámo" muzulmánállam gaz&ag"ágát $" 8atalmát, $" $#e""$

tette +et a%%a, 8og2 változta""ana azon az alávetett"$gi vi"zon2on,

mel2 a&&ig 0ellemezte a N2ugat8oz /<z+&+a#c"olataiat. o8n 9. @ell2 ao%tá0t a !vetez+et 0eg2ezte meg7;A "zaD&ia n2ilván $t"ze%e" el$gt$telt

$%ezne, amio% megalázó ?Bntet$"eel "D0t0á a n2ugatiaat, 8i"zenezáltal nemc"a "a0át 8atalmuat $"

/Bggetlen"$gBet 8ang"Dl2ozzá, &e eg2Dttal in2ilván(t8at0á azt i",8og2 megveti a e%e"zt$n2"$get, $" az

i"zlámot maga"a?? %en&<ne ta%t0á.; Az ola0?an gaz&ag muzulmánállamo tev$en2"$gei, ;8a t!%t$neti, vallá"o",

/a0i $" ultu%áli" !%n2ezetB?en viz"gál0u +et, !""ze""$gB?ennem e%e&m$n2ezne má"t, mint me%$"z ("$%letet

a%%a, 8og2 a e%e"zt$n2 N2ugat meg8ó&ol0on a muzulmán @eletel+tt;==. A "zaD&i, l(?iai $" má" o%mán2zato a%%a

8a"znál0á ola0inc"Bet, 8og2 ezzel "e%ent"$ $" támoga""á amuzulmán D00á$le&$"t, a muzulmán 0ól$t #e&ig

a%%a in&(t0a a muzulmánoat, 8og2 $%&el+&$"Bet a n2ugatiultD%á%ól "a0át0u /el$ /o%&(t"á, $" $"zen áll0ana

a%%a, 8og2 mege%+"(t"$ az i"zlám 8el2$t $" 0elent+"$g$t a nem i"zlámtá%"a&alma?an i". A8og2 o%á??an a

n2ugati gaz&ag"ág a n2ugati ultD%a /el"+??%en&<"$g$ne ?izon2(t$a volt. Dg2 mo"t az ola0inc" vált az i"zlám

/el"+??%en&<"$g ?izon2"ágává.

A n2olcvana" $ve?en az ola0á%%o??aná" iváltotta len&Bletalá??8ag2ott, a n$#e""$gn!vee&$" azon?an tová??%a

i" /<t!tte a gaz&a"ági /e0l+&$"t. @elet-z"ia /elemele&$"$t alátván2o" gaz&a"ági n!vee&$" ?izto"(totta, az I"zlám

f00á"zBlet$"t #e&ig a 8a"onlóan látván2o" n$#e""$gn!vee&$"i a%án2. Az i"zlám o%"zágo?an - Bl!n!"en a

9alánon, R"za-A/%iá?an $" @!z$#-z"iá?an - an$#e""$gn!vee&$" 0elent+"en nag2o?? volt, mint a !%n2ez+

o%"zágo?an $" általá?an az eg$"z világon. 53 $" 55 !z!tt a '!l&n$#e""$ge =,= milliá%&%ól 3,= milliá%&%a

emele&ett, ami ,43-o" $ve" n!vee&$"i a%án2t 0elent. A muzulmántá%"a&alma?an a n!vee&$"i a%án2

ma0&nem min&en e"et?en 6 /!l!tt volt, g2a%an meg8ala&ta a6,3-ot $" alalman$nt = /!l$ emele&ett. 53

=5




$" 55 !z!tt #$l&ául a Mag%e? n$#e""$ge $vi 6,3-al emele&ett,65.4 millió%ól 35 millió%a, mi!z?en

Alg$%iá?an $vi =-o" volt a n!vee&$". Ug2anezen i&+"za?an.

Eg2i#tom?an 6,=-o" n!vee&$"i %áta mellett alao""ág "záma 65,-%+l 36, millió%a emele&ett. @!z$#-z"iá?an5 $" 55= !z!tt a n$#e""$g

Tá&z"ii"ztán?an 6,5-o" n!vee&$"t mutatott, z?egi"ztán?an 6,,TB%meni"ztán?an 6,3, @i%gizi"ztán?an

,5-o"at, $" min&!""ze ,-o"at @aza8"ztán?an, a8ol alao""ágna c"anem a /ele o%o"z. Pai"ztán $"

9angla&e" n$#e""$gn!vee&$"i a%án2a $vi 6,3 /!l!tt volt,In&on$ziá$ 6, /!l!tt. Mint má% eml(tettB, 54-?an

a világ n$#e""$g$ne 4-a volt muzulmán, " ez 6-%e t!?? mint6 /!l$ emele&i ma0&, 663-%e #e&ig

el$%8eti a =-ot.=

A n$#e""$gn!vee&$" a Mag%e??en $" má"utt i" el$%te a c"Dc"ot $"ez& 8an2atlani, az a?"zolDt "zámo?an való

n!vee&$" azon?an tová??%a i" 0elent+" le"z, $" e n!vee&$" 8atá"át a6. "záza& el"+ /el$?en 0ól le8et ma0&

$%z$elni. Az el!vetez+ $ve?en a muzulmán n$#e""$ga%án2talanul /iatal em?e%e?+l /og állni, eg2 0elent+"

&emog%á/iai 8ullám !vetezt$?en /el&uzza& a tizen- $" 8u"zon$ve"o%o"ztál2 #N& á*ra% Az e o%o"ztál2?a

ta%tozó 0elent+" %$"ze ug2anao% vá%o"laó le"z, $" legalá??!z$#/oD i"olai v$gzett"$ggel /og %en&elezni. A

t!megne $" a tá%"a&almi mo?ilitá"na e om?ináció0a 8á%om 0elent+" #olitiai !vetezm$nn2el 0á%.

El+"z!% i", tu&valev+, 8og2 a /iatalo min&ig !z#onti "ze%e#et 0át"zana a tiltaozá"?an, az in"ta?ilitá"

el+i&$z$"$?en, a %e/o%mo $" /o%%a&almi mozgalma támogatá"á?an.9izon2(t8ató, 8og2 az em?e%i t!%t$nelem "o%án

a nag2 t!meg< /iatal o%o"ztál2 0elenl$te 0o??á%a eg2?ee"ett az il2ene"em$n2eel. Mon&0á, 8og2 ;a

#%ote"tán" %e/o%máció eg2ie azona a t!%t$nelmi #$l&ána,mel2e i/e0ezetten i/0D"ági mozgalma; volta.

ac Gol&"tone megg2+z+en $%vel amellett, 8og2 a &emog%á/iain!vee&$" volt a !z#onti t$n2ez+0e anna a $t

/o%%a&almi 8ullámna i", mel2 a . "záza& &e%eán $" a 4. "záza& v$g$n v$gig"!#!%t Eu%áz"ián.=3




Az i/0D"ág a%án2ána 0elent+" megn!vee&$"e a n2ugati államo?aneg2?ee"ett a ;&emo%atiu" /o%%a&alma

o%ával; a 4. "záza& utol"ó $vtize&ei?en. A 5. "záza&i "ie%e"

i#a%o"(tá" $" az emig%áció c"!entette az eu%ó#aitá%"a&alma?an az i/0a?? o%o"ztál2o #olitiai 8atá"át. A 8D"za"$ve?en azon?an a /iatalo a%án2a D0%a

n!vee&ni ez&ett, " ezáltal t!mege" támogatá"t ?izto"(tott a/a"izmu"na $" má" "z$l"+"$ge" mozgalmana.=

N$g2 $vtize&&el $"+?? a má"o&i világ8á?o%Dt !vet+ *a*/ *oomnemze&$e #e&ig a 8atvana" $ve tiltaozó

megmoz&ulá"aina vált /o%%á"ává.

Az i"zlám /iatal"ág i" %a0ta 8ag2ta a maga $z0eg2$t az I"zlámf00á"zBlet$"en. A8og2 a mozgalom a 8etvene"

$ve?en ez&ett te%et n2e%ni $" a n2olcvana" $ve?en mege%+"!&ni, a/iatalo a%án2a *vag2i" a 3-6 $ve"

o%c"o#o%t1 a nag2o?? muzulmán államo?an 0elent+"en emele&ett,$" ez&te meg8ala&ni a tel0e" n$#e""$g 6-

át. T!?? muzulmán o%"zág?an a /iatalo &emog%á/iai 8ulláma a8etvene"-n2olcvana" $ve?en $%te el a c"Dc"ot, a

t!??ien$l ez a !vetez+ "záza& ele0$n /og ?e!vetezni #N$tá*lázat% A má% l$tez+ vag2 /elt$telezett

&emog%á/iai c"Dc"o min&ezen o%"zágo?an eg2 iv$tellel 6 /!l!tt vanna - a 6. "záza& el"+ $vtize&$%e

0elzett "zaD&-a%á?iai c"Dc"#ont $##en c"a alatta ma%a& enne. Ezea /iatalo 0elenti az után#ótlá"t az i"zlám

"ze%vezete?en $" #olitiai mozgalma?an. Talán nem tel0e"en v$letlen, 8og2 - miután az i%áni n$#e""$g?en a

/iatalo a%án2a a 8etvene" $ve?en &%ámai mó&on emele&ett, " az$vtize& má"o&i /el$%e el$%te a 6-ot - az

i%áni /o%%a&alom $##en 55-?en !vetezett ?e. ag2 az, 8og2 Alg$%iá?an ezt a #ontot a ilencvene" $ve ele0$n

$%t$ el, $## ao%, amio% az i"zlám 'IS ez&ett n$#"ze%<v$ válni,$" vála"ztá"i g2+zelmeet a%atni. Potenciáli"an

0elent+"e azo a %egionáli" változato i", mel2e "zint$n a muzulmán/iatalo &emog%á/iai 8ullámá?an

mutatozna #N' á*ra% 9á% az a&atoat a0ánlato" n$mióvato""ággal ezelni, az el+%e0elz$"e m$gi" el$gg$

megg2+z+en a%%a utalna, 8og2 a ?o"zniai $" al?án /iatalo a%án2a v$"ze"en c"!enni /og a "záza&/o%&ulón.




Má"%$"zt vi"zont a /iatalo &emog%á/iai 8ulláma tová??%a i" maga"ma%a& a Pe%z"a-!?!l t$%"$g$?en. 544-?an

A?&ulla8 "zaD&i t%ón!%!!" i0elentette, 8og2 az o%"zágát /en2eget+

legnag2o?? ve"z$l2 az, 8og2 a /iatalo !%$?en te%et n2e% az i"zlám /un&amentalizmu".= Az el+%e0elz$"e"ze%int ez a ve"z$l2 a 6. "záza&?an i" /enn /og

állni.

3.6 9A

A )EMOG'IAI @IHdS7 AK ISKLM. OOSKOSKG RS ANLGAT

jEu%ó#a jajO%o"z l-otlcniLio

'o%%á"7 U. N.. Po#uiution )ivi"ion. )e#a%tment /o% Eeunomic an&Sociai In/o%mation an& Poiic2 Anal2"i". Xo%l& Po#ulation P%o"#ect".The SW:f Revision *NeF o%7 Unite& Nat(on". 5537 U. N..

Po#ulation )ivi"ion. )e#a%tment /o% Economie an& SociaQIn/o%mation an& Poiic2 Anal2"i". 0eM and Age 7iDtrikutioii t=t=the

2Torhl fopiilunom The 266D Revision *NeF o%7 Unite& Nation".551

A nag2o?? a%a? államo?an *Alg$%ia, Eg2i#tom, Ma%oó, Sz(%ia,Tun$zia1 a munát e%e"+ 8u"zon$ve" /iatalo

"záma 6-ig n!vee&ni /og. Az 55-e" $vi a&atoal !""zevetve amunae%+#iac%a ?el$#+ "záma Tun$ziá?an

=, Alg$%iá?an, Eg2i#tom?an $" Ma%oó?an !%Bl?elBl 3, m(gSz(%iá?an t!?? mint -al /og emele&ni. Az

a%a? államo?an az (%á"tu&á" g2o%" te%0e&$"e "zaa&$ot te%emt az(%á"tu&ó /iatala?? gene%áció $" a 0ó%$"zt

(%á"tu&atlan i&+"e?? gene%áció !z!tt, (g2 ;a tu&á" $" 8atalom"z$tválá"a; való"z(n<leg ;/e"zBlt"$ggel te%8e""$

te"zi a #olitiai %en&"ze%eet;=4.

A nag2o?? n$#e""$gne t!?? e%+/o%%á"%a van "zB"$ge, ez$%t a "<%<nlaott vag2 g2o%"an n!vev+ n$#e""$g<

tá%"a&alma 8a0lamo"a a%%a, 8og2 D0 te%Bleteet /oglal0ana el $"n2omá"t g2ao%ol0ana má", &emog%á/iailag

ev$"?$ &inamiu" n$#c"o#o%to%a. Az i"zlám n$#e""$gn!vee&$"te8át az eg2i /+ el+i&$z+0e azona a

on/litu"ona, mel2e az i"zlám ?i%o&alom 8atá%vi&$ein amuzulmáno $" má" n$#e !z!tt ?e!vetezne. A

n$#e""$g n2omá"a a gaz&a"ági "tagnálá""al eg2Btt el+"eg(ti amuzulmáno N2ugat%a $" má", nem muzulmán

6




o%"zágo?a t!%t$n+ mig%áció0át, " az $%intett o%"zágo?an a ?eván&o%lá" /onto" $" $n2e" $%&$""$ váli. Amio%

az eg2i ultD%a la""an vag2 eg2általán nem n!vev+ n$#e $" eg2

má"ina a g2o%"an "za#o%o&ó n$#c"o#o%t0aieg2má" mell$ e%Blne, az min&$t $%intett tá%"a&alom?an gaz&a"ági$"vag2 #olitiai te%m$"zet< alalmazo&á"t

$n2"ze%(t i. A 8etvene" $ve?en #$l&ául a 8a0&ani Szov0etunió&emog%á/iai eg2en"Dl2a &%ámaian megváltozott,

amio% a muzulmán n$#e""$g 6-al n!vee&ett, mi!z?en azo%o"z min&!""ze ,3-&el, $" ez omol2 gon&ot

0elentett a !z$#-áz"iai ommuni"ta vezet+ne5 Az e88ez 8a"onlóg2o%" n!vee&$" az al?ánonál o%ánt"em

n2ugtat0a meg a "ze%?eet, g!%!g!et vag2 ola"zoat. Az iz%aelieetagga"zt0a a #ale"ztino maga"

n$#e""$gn!vee&$"e, S#an2olo%"zág?an #e&ig, a8ol az $vin$#e""$gn!vee&$" az eg2!t!&$t "em te"zi i, (no"

8angulatot "zBl a "zom"z$&o" Mag%e?, a8ol a n$#e""$g t(z"ze% il2eng2o%"an n+, az eg2 /+%e e"+ g&# vi"zont c"a

eg2tize&e a "#an2olna.

3.. tá?lázat

A /iatalo &emog%á/iai 8ulláma a muzulmán államo?an-e" $ve 4-a" $ve 5-e" $ve 6-e" $ve 6-e" $ve

9o"znia Sz(%ia Alg$%ia Tá&z"ii"ztán @i%gizi"ztán

9a8%ein Al?ánia I%a TB%meni"ztán Mala0zia

Eg2e"Blt emen Ma%oó Eg2i#tom Pai"ztán

A%a? Emi%átu" T!%!o%"zág 9angla&e" I%án Sz(%ia

I%án Tun$zia In&on$zia SzaD&-A%á?ia emen

Eg2i#tom Pai"ztán @uvait, Szu&án o%&ánia

@aza8"ztán Malaizia I%a

@i%gizi"ztán Omán

Tá&z"ii"ztán L(?ia

TB%meni"ztán A/gani"ztán

Aze%?a0&z"án

Azo az $vtize&e, mel2e?en a 3 $" 6 $v !z$ e"+ n$#e""$g el$%te vag2 vá%8atóan el$%i c"Dc"#ont0át a tel0e" n$#e""$g8ez vi"zon2(tva*ma0&nem min&ig t!?? mint 61.

9izon2o" államo?an a 8ullám $t"ze% i" tet+zi. 'o%%á"7 lá"& 3.6.

=




á?%a.

3.= 9A

A MUKULMN 'IATALO@ )EMOG'IAI HULLMA RGI@SKEINT

'o%%á"7 U. N.. Po#ulation )ivi"ion, )e#a%tment to% Economic an&Sociai In/o%mation an& Poiic2 Anal2"i", Xo%l& Po#ulation P%o"#ect",The $>>D

Revision *NeF o%7 Unite& Nation". 5531C U. N., Po#ulation)ivi"ion, )e#a%tment /o% 'conomic an& Sociai In/o%mation an&Poiic2 Anal2"i", 0eM

ami Age 7islri*nlion ofthe World 3opulations The $>>D Revision*NeF o%7 Unite& Nation". 551

áltozó i8(vá"o

Eg2etlen tá%"a&alom "em $#e" a%%a, 8og2 v$gtelen i&eig $t"zám0eg2< gaz&a"ági n!vee&$"t ta%t"on /enn, (g2 az

áz"iai gaz&a"ági vi%ágzá" i" alá??8ag2 valamio% a 6. "záza& ele0$n. A 0a#án gaz&a"ági n!vee&$" mutatói

0elent+"en c"!ente a 8etvene" $ve &e%eán, $" a $"+??ie?enmá% nem volta 0elent+"en maga"a??a az

Eg2e"Blt llamo?an vag2 az eu%ó#ai o%"zágo?an ta#a"ztal8atónál. A ;gaz&a"ági c"o&a; áz"iai államai !zBl

eg2i a má"i után /og0a ta#a"ztalni, 8og2 n!vee&$"i mutatóic"!enne $" meg!zel(ti azt a ;no%máli";

"zintet, mel2et a om#le gaz&a"ágo általá?an /ennta%tana.Ha"onló$##en, a vallá"i megD08o&á" $" a 8ozzá

a#c"oló&ó ultu%áli" mozgalma "em ta%tana !%!$, (g2 eg2#onton az I"zlám f00á"zBlet$" i" meg/eneli $"

?eleolva& ma0& a t!%t$nelem?e. aló"z(n<, 8og2 ez ao% /og ?e!vetezni, amio% a mozgalmat tá#láló

&emog%á/iai e%+ a 6. "záza& má"o&i, 8a%ma&i $vtize&$?eng2engBlni ez&. Eo%%a az ag%e""z(v, 8a%co" $"

?eván&o%ló c"o#o%to "záma i" c"!enni /og, $" az i"zlámon ?elBli, valamint a muzulmáno $" má" c"o#o%to

!z!tti on/litu"o *lá"& . /e0ezet1 i" ve"z(tene e%e0B?+l. Azi"zlám $" a N2ugat !z!tti a#c"olat?an ug2an

nem !vetezi ?e !zele&$", &e ev$"?$ le"z /e"zBlt"$get+l te%8e",$" a vázi8á?o%D" 8angulat *lá"& 5. /e0ezet1

8el2t a& eg2/a0ta 8i&eg8á?o%Dna, e"etleg ;8i&eg ?$$ne;.

Az áz"iai gaz&a"ági /e0l+&$" gaz&aga??, !""zetette?? !%!"$get 8ag2




maga után, eg2%$"zt 0ómó&D #olgá%"ágot $"

!z$#o"ztál2t, má"%$"zt 0elent+" változá"oat a nemzet!zi "z(nt$%en. aló"z(n<, 8og2 v$g"+ "o%on #lu%ali"tá??, 0ó

e"$ll2el &emo%atiu"a?? #olitia /og ialaulni, mel2 azon?an nemle"z "zB"$g"ze%<en N2ugat-?a%át. E8el2ett a

megn!vev+ 8atalom a /ol2amato" áz"iai !ntu&ato"o&á"t "eg(ti ma0&el+ a nemzet!zi a#c"olato?an $"

/ol2amato?an, illetve azt a ita%tó t!%ev$"t, 8og2 a glo?áli"t%en&eet a N2ugat ne a meg"zoott mó&oon

ezel0e, $" a nemzet!zi int$zm$n2eet ne a n2ugati mo&elle $"no%má "ze%int ala(t"a át. Az I"zlám f00á"zBlet$"

- c"aDg2, mint a 8ozzá 8a"onl(t8ató mozgalma, #$l&ául a%e/o%máció - "zint$n /onto" !%!"$get 8ag2 maga

után. A muzulmáno #onto"a??an /og0á $%z$elni, 8og2 mi !ti!""ze +et a nem muzulmánoal, $" mi vála"zt0a

el +et t+lB. A vezet+ D0 gene%áció0a, mel2 átve"zi az i%án2(tá"t a&emog%á/iai 8ullám c"Dc"án, 8a nem i" "zB"$g"ze%<en

/un&amentali"ta i%án2ult"ágD, &e eg$"z ?izto"an "oal iná?? azi"zlám el!telezett0e le"z, mint

el+&ei. Az +"8ono"o&á" D0%a /oozó&ni /og. Az f00á"zBlet$" i"zlámi%án2ult"ágD "zociáli", ultu%áli", gaz&a"ági $"

#olitiai "ze%vezete 8álózatát 8ag20a maga m!g!tt, mel2e ug2an atá%"a&almon ?elBl m<!&ne ma0&, &e eg2?en

tDl i" l$#ne ma0& a tá%"a&almon. Az f00á"zBlet$" eo%%a ?e?izon2(t0a ma0&, 8og2 ;az i"zlám az eg2e&Bli

megol&á"; az e%!lc"!t, az i&entitá"t, az $let $%telm$t $" a 8itet $%int+#%o?l$má%a, &e mit "em tu& 0av(tani a

8el2zeten, amio% tá%"a&almi igaz"ágtalan"ág, #olitiai eln2omá",gaz&a"ági elma%a&ott"ág $" g2enge 8a&"e%eg

ve"zi !%Bl. Eze a 8ián2o""ágo "z$le" !%< iá?%án&ulá""al 0á%8atna az i"zlám #olitiai i%án2zata e"et$?en,

e"etleg ellenació8oz vezet8etne, $" talán a88oz, 8og2 eg2e"ema0& alte%nat(v ;megol&á"t; #%ó?álna találni e

#%o?l$má%a. El$#zel8et+, 8og2 eg2 m$g e%+tel0e"e??en N2ugat-ellene" nacionalizmu" i" ialaul, mel2 az i"zlám

8ián2o""ágai$%t a N2ugatot vá&ol0a. Illetve, 8a Mala0zia $" In&on$zia/ol2tat0a gaz&a"ági /e0l+&$"$t, el+/o%&ul8at,

8og2 ol2an ;i"zlám /e0l+&$"i mo&ellt; tu&na /el(nálni ma0&, mel2$#e" ve%"en2ezni a n2ugati $" áz"iai

3




mintáal.

Min&ene"et%e a !vetez+ $vtize&e?en az áz"iai gaz&a"ágin!vee&$"ne e%+"en &e"ta?ilizáló 8atá"a le"z a

N2ugat által i%án2(tott, 0elenlegi nemzet!zi %en&%e. Amenn2i?en@(na /e0l+&$"e /ol2tató&i, Dg2 ez omol2 változá"oat

i&$z8et el+ a civilizáció !z!tti 8atalmi eg2en"Dl2?an. EmellettIn&ia i" g2o%" gaz&a"ági /e0l+&$"ne

in&ul8at, " enne e%e&m$n2e$nt el$#zel8et+, 8og2 nem i" ol2an"oá má% /+ t$n2ez+$nt ell "zámolni vele a

világ Bg2ei?en. Ezalatt a muzulmán n$#e""$gn!vee&$" &e"ta?ilizáló8atá"t /e0t i min& a muzulmán

tá%"a&alma?an, min& #e&ig "zom"z$&ainál. A !z$#i"olát v$gzett/iatalo tová??%a i" /%i"" e%+vel lát0á el az

I"zlám f00á"zBlet$"t, $" el+"eg(ti a muzulmán milita%izmu"e%+"!&$"$t $" a muzulmán mig%áció n!vee&$"$t.

Enne e%e&m$n2e$##en a 6. "záza& el"+ $vei?en való"z(n<leg anem n2ugati civilizáció e%e0$ne $" ultD%á0ána

/ol2amato" D00á"zBlet$"e le"z ma0& ta#a"ztal8ató. Ha"onló$##en való"z(n<ne teint8et+ ug2anao% anna

a 8a%cna a /ol2tatá"a i", mel2et a nem n2ugati civilizáció v(vna an2ugatiaal, illetve eg2má" !z!tt.

III.

JIILIKJI@ f EN)E

. 'EEKET

A glo?áli" #olitia ultu%áli" átalaulá"a

T$tova c"o#o%to"ulá"o avag2 i&entitá"tu&at $" #olitia

A mo&e%nizációtól <zve a világ#olitia ultu%áli" 8atá%o ment$n

c"o#o%to"ul át. Ha"onló ultD%á0D nemzete $"o%"zágo e%Blne !zele?? eg2má"8oz, ug2anao% a Bl!n?!z+ultD%á0D nemzete $" o%"zágo "z$tválá"a

ta#a"ztal8ató. Az i&eológia $" a "zu#e%8atalmi vi"zon2o általmeg8atá%ozott el!telezett"$ge ol2an D0 %en&ne

a&na 8el2et, mel2et a ultD%a $" civilizáció 8atá%oz meg. A #olitiai8atá%oat eg2%e iná?? Dg2 %a0zol0á át, 8og2

azo eg2?ee""ene a ultu%áli", vag2i" az etniai, vallá"i $"civilizáció" 8atá%oal. @ultu%áli" !z!""$ge vált0á

/el a 8i&eg8á?o%D" t!m?!et, $" a civilizáció !z!tti t!%$"vonala a




világ#olitiá?an !z#onti on/litu""á

te%e?$l2e"e&ne.

A 8i&eg8á?o%D alatt eg2 o%"zág le8etett el nem !telezett, a8og2 e%%et!?? #$l&a i" aa&t, vag2 változtat8atott

el!telezett"$g$n, a8og2 ezt n$8án2 meg i" tette. Eg2 állam vezet+i vála"zt8atta ?izton"ági $%&eei, e%+eg2en"Dl2t

illet+ "zám(tá"ai vag2 i&eológiai #%e/e%enciái "zem el+tt ta%tá"ával. Az D0 világ?an azon?an a

ultu%áli" i&entitá" az a !z#onti t$n2ez+, mel2 meg8atá%ozza eg2állam "z!vet"$ge"i, illetve on/%ontáció" %en&"ze%$t.

Eg2-eg2 o%"zág #e%"ze ele%Bl8eti, 8og2 8i&eg8á?o%D"el!telezett"$get vállal0on magá%a, azt azon?an nem,

8og2 i&entitá"át meg8atá%ozza. A ;Mel2i ol&alon áll"z>; $%&$"t/elvált0a eg2 "oal ala#vet+??, a ;@i vag2>;.

E%%e min&en államna vála"zt ell a&nia. R" e vála"z magá?an %e0ti aultu%áli" i&entitá"t, mel2 az a&ott állam

8el2$t meg"za?0a a világ#olitiá?an, i0el!lv$n ?a%átait $" ellen"$geit.

A ilencvene" $ve?en általáno" i&entitá"vál"ág %o??ant i. Sze%te a világ?an a nemzete "o%%a vetett$ /el a

$%&$"t7 ;@i i" vag2un> Hová i" ta%tozun> @i az, ai nem ta%tozi

!z$n>; Eze a $%&$"e nemc"a az D0nemzeti államot iala(tani vág2ó "zámá%a ala#vet+e, mint #$l&áula 8a0&ani ugo"zlávia e"et$?enC $%v$n2B

enn$l általáno"a??. A ilencvene" $ve !ze#$n azon államo !z!tt,mel2eet at(van /oglaloztatott i&entitá"u,

ol2ano "ze%e#elte, mint Alg$%ia, @ana&a, @(na, N$meto%"zág,Nag2-9%itannia, In&ia, I%án, a#án, Meió,

Ma%oó, O%o"zo%"zág, )$l-A/%ia, Sz(%ia, Tun$zia, T!%!o%"zág,U%a0na $" az Eg2e"Blt llamo. Az

i&entitá"#%o?l$má te%m$"zete"en azon államo?an alege%+tel0e"e??e, mel2e?en Bl!n?!z+ civilizáció8oz

ta%tozó nag2o?? n$#c"o#o%to $lne eg2Btt.

Az i&entitá"vál"ággal B"z!&ve az em?e%e el"+"o%?an a v$%"$gi,8ag2omán2?eli, 8it?eli $" c"alá&i a#c"olatai%a

táma"zo&na. Ha0lamo"a??a azoat támogatni, aine 8a"onlóaaz +"ei, vallá"a, n2elve, $%t$ei, int$zm$n2ei,

ug2anao% eltávolo&na azotól, ai t+lB ala#vet+enBl!n?!zne. A ultu%áli"an a N2ugat8oz ta%tozó

o%"zágo !zBl n$8án2na - (g2 Au"zt%iána, 'inno%"zágna $"




Sv$&o%"zágna - a 8i&eg8á?o%D alatt "emlege"

"ze%e#et ellett vállalnia, " (g2 eze n$mileg eltávolo&ta a N2ugattól,mo"t azon?an D0%a c"atlaoz8atna

ultu%áli" %oonai8oz az Eu%ó#ai Unió e%etei !z!tt. A 8a0&ani a%"ói Sze%z+&$"8ez ta%tozó atoliu" $"

#%ote"tán" államo, Leng2elo%"zág, Mag2a%o%"zág, J"e8o%"zág $"Szlováia eg2a%ánt az unió" $" NATO-tag"ág

/el$ 8ala&na, n2omu?an a ?alti államoal. Az eu%ó#ai 8atalmaeg2!ntet<e a??an, 8og2 nem aa%na

muzulmán államot *T!%!o%"zág1 az Eu%ó#ai Unión ?elBl, $"o%ánt"em !%Blne anna, 8og2 az eu%ó#ai

ontinen"en l$t%e0!tt eg2 má"o&i muzulmán állam i", 9o"znia.R"zaon a Szov0etunió "z$te"$"e után má%i" %$gi-D0

"z!vet"$gmo&elle alaulna i a ?alti !ztá%"a"ágo !z!tt, mel2etová??i Bl!nlege" "z!vet"$ge%e t!%ee&ne

Sv$&o%"zággal $" 'inno%"zággal. A "v$& mini"zte%eln! $le" 8angoneml$eztette O%o"zo%"zágot a%%a, 8og2 a ?alti

!ztá%"a"ágo Sv$&o%"zág !zeli "zom"z$&ai, $" Sv$&o%"zág nemma%a&8at "emlege" eg2 o%o"z ag%e""zió e"et$n.

Ha"onló D0%a%en&ez+&$" meg2 v$g?e a 9alánon i". A 8i&eg8á?o%Dalatt G!%!go%"zág $" T!%!o%"zág a NATO8oz

ta%tozott, 9ulgá%ia $" ománia a a%"ói Sze%z+&$"8ez, ugo"zlávia elnem !telezett o%"zág volt, Al?ánia

#e&ig - el"zigetelt"$g$?en i" - a ommuni"ta @(na 8a0&ani"z!vet"$ge"e. Mo"t eze a 8i&eg8á?o%D"

el!telezett"$ge ol2an ultu%áli" vi"zon2ona a&ta 8el2et, mel2eaz i"zlám?an $" az o%to&oiá?an g2!e%ezne.

A ?aláni vezet+ a%%ól ?e"z$lne, 8og2 B&v!" lenne, 8a l$t%e0!nne valami/$le g!%!g-"ze%?-?olgá% o%to&o

"z!vet"$g. G!%!go%"zág mini"zte%eln!e (g2 /ogalmazott7 ;A ?aláni8á?o%D /el"z(n%e 8oztá az o%to&o

!tel$e eml$$t..., ami eg2 l$tez+ a#c"olat. E&&ig 8átt$%?e "zo%ult,&e a ?aláni /e0lem$n2e !vetezt$?en

ez& i"m$t /o%mát !lteni. Eg2 c"e##/ol2ó" világ?an az em?e%ei&entitá"t $" ?izton"ágot e%e"ne. A g2!e%eiet

e%e"i $" azoat a a#c"olatoat, mel2eel megv$&8eti maguataz i"me%etlent+l.; Ezeet a n$zeteet

vi""z8angozta a "ze%?iai /+ ellenz$i #á%t vezet+0e i"7 ;A &$lelet-eu%ó#ai 8el2zet 8ama%o"an meg!veteli, 8og2 az

4




o%to&o államo, Sze%?ia, 9ulgá%ia $" G!%!go%"zág D0 ?aláni"z!vet"$g%e l$#0ene eg2má""al az$%t, 8og2

megv$&8e""$ maguat az i"zlám te%0e&$"$t+l.; Innen $"za%a

#illantva, az o%to&o Sze%?ia $" ománia "zo%o"aneg2Bttm<!&i, amio% a atoliu" Mag2a%o%"zággal a#c"olato"!z!" #%o?l$máit ig2e"zi megol&ani. A "zov0et

/en2eget$" elmDltával a G!%!go%"zág $" T!%!o%"zág !zt o%á??an/ennálló ;te%m$"zetellene"; "z!vet"$g la""an

$%telm$t ve"zti, #á%8uzamo"an azzal, a8og2 a on/litu"otová??$lez+&ne !ztB az Egei-tenge%. Ji#%u", a

atonai e%+eg2en"Dl2, a NATO-?an ?et!lt!tt "ze%e#, illetve azEu%ó#ai Unió8oz $" az Eg2e"Blt llamo8oz /<z+&+

vi"zon2 miatt. T!%!o%"zág D0%a a ?aláni muzulmáno v$&elmez+0$ne "ze%e#$?en találta magát, $" 9o"znia /+

támogató0a lett. A 8a0&ani ugo"zlávián ?elBl O%o"zo%"zág az o%to&oSze%?ia, N$meto%"zág #e&ig a atoliu"

Ho%váto%"zág Bg2$t a%olta /el, a muzulmán államo a ?o"zniaio%mán2t "eg(tett$, m(g a "ze%?e 8a%c?an állta a

8o%vátoal, illetve a ?o"zniai $" az al?án muzulmánoal. ltalá?anelmon&8at0u, 8og2 a 9alán vallá"i

t!%$"vonala ment$n ?alanizáló&i D0%a. Mi"8a Glenn2 ezt (g2/ogalmazta meg7 ;@$t /eg2ve% villan el+, az

eg2iet e&&ig a eleti o%to&oia #alá"t0a %e0tette, a má"iat i"zlám/át2ol;, $" /ennáll a le8et+"$ge anna, 8og2

;eg2%e nag2o?? Bz&elem /og /ol2ni a ?e/ol2á"$%t a 9elg%á&At8$ntengel2 $" az al?ánt!%! "z!vet"$g !z!tt;.

E!z?en a 8a0&ani Szov0etunió te%Blet$n az o%to&o 9elo%u""zia,9ela%u"z, Mol&ova $" U%a0na O%o"zo%"zág /el$

g%avitálC az !%m$n2e $" aze%ie 8a%colna eg2má""al, m(g o%o"z $"t!%! %oonai eg2a%ánt meg("$%li

/el/eg2ve%ezni +et, il2 mó&on $let?en ta%tva a on/litu"t. Az o%o"z8a&"e%eg muzulmán /un&amentali"tá ellen

8a%col Tá&z"ii"ztán?an $" muzulmán nacionali"tá ellenJ"ec"en/!l&!n. A 8a0&ani "zov0et-muzulmán

!ztá%"a"ágo ita%tóan a%%a t!%ee&ne, 8og2 Bl!n/$le gaz&a"ági $"#olitiai "z!vet"$ge%e l$#0ene eg2má""al

$" e%+"(t"$ !tel$eiet muzulmán "zom"z$&aial, mi!z?enT!%!o%"zág, I%án $" SzaD&-A%á?ia ig2e"zi

/e0le"zteni a#c"olatait ezen D0 o%"zágoal. Az in&iai"zu?ontinen"en In&ia $" Pai"ztán tová??%a i"

5




on/litu"?an áll @a"m(% - $" a 0elenleg /ennálló atonai eg2en"Dl2 -miattC a 8a%c @a"m(%?an /oozó&i, In&ián

?elBl #e&ig min& D0a?? !""zet<z$"e%e e%Bl "o% a muzulmán $"

8in&u /un&amentali"tá !z!tt.@elet-z"iá?an, mel2 8at Bl!n/$le civilizációna n2D0t ott8ont, eg2%ee%+tel0e"e?? a /eg2ve%ez$"i láz, $"

%egionáli" vitá e%Blne el+t$%?e. A 8á%om ;i" @(na; - Ta0van,Hongong $" Szinga#D% - valamint a tenge%entDli

(nai !z!""$ge eg2%e 0o??an /ig2elne az an2ao%"zág%a, eg2%einá?? "z$le"(ti a#c"olataiat vele, $"

te%m$"zet"ze%<en /Bggni i" ez&ene t+le. A $t @o%ea 8a?ozva ?á%,&e tu&ato"an 8ala& az eg2e"Bl$" /el$. A

&$lelet-áz"iai államo?an a muzulmáno, valamint a (naia $"e%e"zt$n2e vi"zon2a eg2%e /e"zBlte??$ váli,

i&+n$nt e%+"zao" c"elem$n2e%e i" "o% e%Bl.

Latin-Ame%iá?an a gaz&a"ági "z!vet"$ge - a Me%co"u%, az An&o-megálla#o&á", a Meió, @olum?ia $"

enezuela !z!tt !t!tt 8á%omol&alD eg2ezm$n2, a @!z$#-ame%iai@!z!" Piac - D0 $let%e elne, D0%a

mege%+"(ti azt az Eu%ó#ai Unió által "zeml$lete"en #$l&ázott 0elen"$get, 8og2 a gaz&a"ági integ%áció g2o%"a??an

8ala& $" me""ze??%e 0ut ao%, 8a ultu%áli"an !z!" voná"o%a $#Bl.Ezzel eg2i&e0<leg az Eg2e"Blt llamo $"

@ana&a meg("$%li ?e"zi##antani Meiót az R"za-Ame%iaiSza?a&e%e"e&elmi Eg2ezm$n2?e *NA'TA1,

%áa&á"ul eg2 ol2an /ol2amat e%et$?en, mel2ne 8o""za?? távD "ie%enag2%$"zt azon mDli, 8og2 Meióna

"ie%Bl-e magát ultu%áli"an D0%a meg8atá%ozniaC azaz $#e" le"z-e a 0!v+?en latin-ame%iai állam 8el2ett $"zaame%iai$nt

l$tezni. A 8i&eg8á?o%D" i&+"za v$g$vel az államo világ"ze%te D0ellen"$ge"e&$"eet $" "z!vet"$geet ez&ene

iala(tani, illetve meg#%ó?ál0á /el/%i""(teni a %$gieet. A c"o#o%t8ozta%tozá" vág2a 8a0t0a +et, $" #e%"ze nag2

?izton"ággal %en&"ze%int %á i" találna a 8a"onló ultD%á0D, azono"civilizáció?ól "zá%mazó államo meg/elel+

c"o#o%t0á%a. A #olitiu"o /el8(v0á %á0u a /ig2elmet, a nemzet #e&igazono"ul a ;nag2o??; ultu%áli" !z!""$geel,

mel2e /elBlemele&ne a nemzete 8atá%ain, " (g2 l$t%e0!n Nag2-

3




Sze%?ia, Nag2-@(na, Nag2-

Mag2a%o%"zág, Nag2-Ho%váto%"zág, Nag2-Aze%?a0&z"án, Nag2-O%o"zo%"zág, Nag2-I%án, Nag2-z?egi"ztán

e"zm$0e.

)e va0on min&ig eg2?ee"n$ne-e a #olitiai $" gaz&a"ágiel!telezett"$ge a ultu%áli" $" civilizáció"

el!telezett"$geel> Te%m$"zete"en nem. Az e%+eg2en"Dl2?ól /aa&ómeg/ontolá"o i&+n$nt civilizáció !zti

"z!vet"$ge8ez vezetne. ó #$l&a e%%e az I. 'e%enc által !t!tt"z!vet"$g az O"zmán 9i%o&alommal a Ha?"?u%go

ellen. áa&á"ul eg2e" "z!vet"$g/a0tá, mel2eet eg2 a&ott o%"za?anállam$%&e &itált, g2ao%ta $let$#e"e

ma%a&na $"+?? i". aló"z(n< azon?an, 8og2 eg2%e 0o??anmegg2engBlne, ta%talmuat ve"zti, $" eg2 i&+ után

ala(tani ell %a0tu, 8og2 i tu&0á "zolgálni az D0 o%"za c$l0ait.G!%!go%"zág $" T!%!o%"zág $t"$g(vBl

NATO-tag ma%a&, &e való"z(n<, 8og2 má" NATO-tago%"zágo8oz/<z+&+ vi"zon2u ma0& megg2!ngBl. E88ez

8a"onlóa azo a "z!vet"$ge i", mel2eet az Eg2e"Blt llamo ta%t/enn a#ánnal $" @o%eával, de facto Iz%aellel

$" - ?izton"ági meg/ontolá"o ala#0án - Pai"ztánnal. Az ol2anmulticivilizáció" nemzet!zi "ze%vezetene,

mint az ASEAN, eg2%e t!?? ne8$z"$ggel ell "zem?en$zniB, 8a /ennaa%0á ta%tani eg2"$gBet. Az In&iá8oz $"

Pai"ztán8oz 8a"onló államona, mel2e a 8i&eg8á?o%D alatt má"$" má" "zu#e%8atalom #a%tne%ei volta, mo"t

D0%a meg ell 8atá%ozniu $%&eeiet $" ol2an D0 "z!vet"$geet elle%e"niB, mel2e ultu%áli" ala#D #olitiá0u

%ealitá"ait tB%!zi. Azo az a/%iai államo, mel2e e&&ig attól a

n2ugati támogáta"tól /Bggte, mel2ne c$l0a a"zov0et ?e/ol2á" távol ta%tá"a volt, mo"t )$l-A/%iá%a teintenei%án2(tá"$%t $" táma"z$%t.

Mi$%t van az, 8og2 a !z!" ultu%áli" voná"o meg!n2-n2(ti azeg2Bttm<!&$"t $" az eg2"$g iala(tá"át, m(g a

ultu%áli" Bl!n?"$ge 8a"a&á"t $" on/litu"oat i&$zne el+>

El+"z!% i", min&enine t!??/$le i&entitá"a van, mel2e ve%"eng8etne eg2má""al, &e e%+"(t8eti i" eg2má"t. Eze

%oon"ági, /oglalozá"?eli, ultu%áli", int$zm$n2i, te%Bleti,

m<velt"$gi, #á%ti%án2ult"ágD, i&eológiai $" eg2$?

3




voná"o. Az eg2i &imenzió?a ta%tozó azono""ágo Bt!z8etne amá"i &imenzió?a ta%tozóal. Eg2 la""ziu"

#$l&a "ze%int 5-?en a n$met muná"ona vála"ztaniu ellett a

nemzet!zi #%oleta%iátu"8oz /<z+&+o"ztál2azono""águ $" a n$met nemzet8ez $" ?i%o&alom8oz !t+&+nemzeti azono""ágtu&atu !z!tt. A mai

világ?an a ultu%áli" azono"ulá" /onto""ága &%ámai m$%t$?enn!ve"zi a má" &imenzió?a ta%tozó

azono""ágtu&ato8oz $#e"t.

Az azono""ágtu&at min&en eg2e" &imenzió?an általá?an a !zvetlen,"zemt+l "zem?en megvaló"uló "zinten ?(% a

legt!?? ta%talommal. A "z<e?? azono""ágtu&ato azon?an neme%Blne "zB"$g"ze%<en on/litu"?a a

tága??aal. Eg2 atonati"zt int$zm$n2i "zinten azono"ulni tu&c"a#atával, ez%e&$vel, 8a&o"ztál2ával $" általá?an

atonai "zolgálatával. E88ez 8a"onlóan eg2 em?e% $#e" ultu%áli"anazono"ulni t!%z"$vel, etniai c"o#o%t0ával,

nemzeti"$g$vel, vallá"ával, civilizáció0ával. Ha eg2 ultu%áli" i&entitá""zem?e"z!+ az al"ó?? "zinteen, ug2anez

a voná" m$g e%+tel0e"e??en 0elentez8et maga"a?? "zinten. 9u%e"zavaival7 ;Az eg$"z i%ánti "ze%etetet nem olt0a

i ez az alá%en&elt el/ogult"ág... A !z "ze%etet$ne el"+ #%inc(#iumaaz, 8og2 %aga"zo&0un a i"e?? c"o#o%t8oz,

"ze%e""B azt a ic"in2 "zaa"zt, mel28ez a tá%"a&alom?anta%tozun.; Eg2 ol2an világ?an, mel2?en t$n2lege"en a

ultD%a "zám(t, a "zaa"zo le"zne a t!%z"e $" az etniai c"o#o%toCaz ez%e&e a nemzeteet, m(g a 8a&"e%ege a

civilizációat 0elenti. Az a t$n2, 8og2 az em?e%e az eg$"z világoneg2%e n!vev+ m$%t$?en ultu%áli" 8atá%o

ment$n Bl!n?!zteti meg !nmaguat, magá?an %e0ti annale8et+"$g$t, 8og2 a ultu%áli" c"o#o%to !zti

on/litu"o i" eg2%e nag2o?? /onto""ágot n2e%0ene - a civilizáció alegtága??an $%telmezett ultu%áli" entitá",

te8át a Bl!n?!z+ civilizáció?ól "zá%mazó c"o#o%to !z!ttion/litu"o a világ#olitia !z#onti t$n2ez+0$v$

válna.

Má"o&"zo%, az eg2$n "zint0$n a ultu%áli" azono""ágtu&at n!vev+/onto""ága - mint azt a =. $" . /e0ezet?en

lát8attu - nag2%$"zt a "zociáli"-gaz&a"ági mo&e%nizáció e%e&m$n2e,

36




amenn2i?en a mo?ilitá" $" az eli&egene&$"

meg"zBli az ig$n2t ta%talma"a?? azono""ágo i%ánt, $" mi!z?en - atá%"a&alom "zint0$n - a nem n2ugati

tá%"a&alma megn!vee&ett $#e""$ge $" 8atalma a 8el2iazono""ágtu&at $" ultD%a D0 $let%e elt$"$%e !"zt!n!z.

Ha%ma&"zo%, az azono""ágtu&at min&en - "zem$l2e", t!%z"i, /a0i,civilizáció" - "zinten izá%ólag a ;má"i8oz;

való vi"zon2?an /ogalmaz8ató megC azaz a má"i em?e%, t!%z", /a0 vag2 civilizáció vi"zon2latá?an. Az államo

vag2 az azono" civilizáció8oz ta%tozó eg2$? entitá"o !z!tti t!%t$neti vi"zon2o "zB"$g$##en Bl!n?!zne a

má" civilizáción ?elBli államo, illetve eg2$? entitá"o !z!tt /ennálló vi"zon2otól. ElBl!nBl+ ó&o

?e/ol2á"ol0á vi"ele&$"Bnet azoal "zem?en, ai ;ol2ano, mintmi;, illetve azoal, aiet ;?a%?á%ona;

teintBn. A e%e"zt$n2 világ nemzetei "zámá%a az eg2má""al"zem?eni vi"ele&$" "za?ál2ai Bl!n?!zne azotól,

amel2e a t!%!!el vag2 a t!??i ;#ogánn2al; "zem?eni vi"ele&$"Bet "za?ál2ozzá.

A muzulmáno má"$nt vi"ele&ne a dár al:iszlám $#vi"el+ivel, $"megint má"$## a dár al:har*

$#vi"el+ivel. A (naia Bl!n?!z+ mó&on vi"ele&ne a (naii&egeneel $" a nem (nai i&egeneel "zem?en.

A civilizáció" ;mi; $" a civilizáción (vBli ;+; állan&óan 0elen van azem?e%i"$g t!%t$net$?en. Eze a civilizáción

(vBli $" ?elBli vi"ele&$"/o%má a !vetez+?+l e%e&ne7

. /el"+??%en&<"$gi *n$8a al"ó??%en&<"$gi1 $%z$" azoal "zem?en,aiet nag2on má"na látunC

6. /$lelem $" ?izalom8ián2 az il2eneel "zem?enC

=. a n2elvi Bl!n?"$ge $" eg2$ni vi"ele&$"/o%má !vetezt$?en/ell$#+ ommuniáció" ne8$z"$geC

. tá0$ozatlan"ág má" n$#e tá%"a&almi g2ao%lata, vi"zon2ai,motivációi $" !vetelm$n2ei te%$n.

A mai világ?an a !zlee&$" $" ommuniáció /e0l+&$"e g2ao%i??,intenz(ve??, "zimmet%iu"a?? $" 0o??an

!%Bl8atá%olt !lc"!n8atá"oat e%e&m$n2ez Bl!n?!z+civilizáció8oz ta%tozó em?e%e !z!tt. Enne e%e&m$n2e$##en

civilizáció" azono""ágtu&atu eg2%e "zem?e"z!+?? le"z. A /%anciá,

n$mete, ?elgá $" 8ollan&o

3=




eg2%e iná?? eu%ó#ai$nt gon&olna !nmagu%a. A !zel-eletimuzulmáno azono"ulna a ?o"zniaiaal $"

c"ec"eneel, $" az + #á%t0u%a állna. A @elet-z"iá?an laó (naia

az an2ao%"zág $%&eeivel azono"(t0á "a0át0aiat. Az o%o"zo azono"ulna a "ze%?eel, $" támogat0á +et,

valamint má" o%to&o nemzeteet. A civilizáció"

azono""ágtu&at e "z$le"e?? "zint0ei azt 0elenti, 8og2 ialaul acivilizáció" Bl!n?!z+"$gene eg2

m$l2e?? tu&ataC tová??á anna az ig$n2e i", 8og2 megv$&0B azt, amimegBl!n?!ztet ;minet; ;t+lB;.

Neg2e&"ze%, a Bl!n?!z+ civilizáció?ól "zá%mazó c"o#o%to $"államo !zti on/litu"o oai általá?an nem D0

elet<e7 ezeet a n$#e, a te%Blet, a gaz&ag"ág, az e%+/o%%á"o /!l!tt való %en&elez$" vág2a 8ozza /el"z(n%e. No

$" a %elat(v 8atalom$, az$ a $#e""$g$, mell2el má"o%a $n2-"ze%(t8et0B "a0át $%t$einet, ultD%ánat,

int$zm$n2einet, mi!z?en ezt + i" megtenn$, 8a $#e"elenn$ne %á. A ultu%áli" c"o#o%to !zti on/litu"

azon?an ultu%áli" $%&$"e%e i" vonatoz8at. A ma%izmu"-leninizmu" világi i&eológiá0a $" a li?e%áli" &emo%ácia

i&eológiá0a !zti Bl!n?"$geet, 8a megol&ani nem i" le8et, ?e"z$lniaz$%t le8et %ólu. Az an2agi $%&eelt"$g?en

/ell$#+ Bl!n?"$ge%+l le8et tá%g2alni, eze g2a%anom#%omi""zummal meg i" ol&8ató - ám a ultu%áli"

$%&$"e e"et$n az il2e"mi nem le8et"$ge". Tel0e""$ggel le8etetlen,8og2 a 8in&u $" a muzulmáno megol&8a""á

eg2 A2a&82á?an /el$#(ten&+ tem#lom vag2 mec"et #%o?l$má0át, lettl$n2en az $t Bl!nálló, vag2 aá% eg2etlen -

tem#lomot $" mec"etet eg2"ze%%e $#vi"el+ - "zin%etiu" $#Blet.Nem le8et !nn2en megol&ani azt az

eg2"ze%<en te%Bleti #%o?l$mána t<n+ $%&$"t "em, mel2 @o"zovótillet+en me%Blt /el az al?án muzulmáno $" az

o%to&o "ze%?e !z!tt, &e #$l&ána ve8etn$n a z"i&ó $" a%a?oe%uz"álem /!l!tt /ol2tatott 8uzao&á"át i".

Min&ez az$%t van (g2, me%t e 8el2ene m$l2 t!%t$nelmi, ultu%áli" $"$%zelmi ta%talmu van min&$t ol&al

"zem$?en. E88ez 8a"onlóan nem való"z(n<, 8og2 a /%ancia8ató"ágo, illetve - má" %$"z%+l - a muzulmán

"zBl+ el/oga&nána eg2 ol2an om#%omi""zumot, mel2megenge&n$, 8og2 a muzulmán i"olá" lán2o -

3




mon&0u, min&en má"na# - 8ag2omán2o" !lt!zet?en me8e""enei"olá?a. Az eze8ez 8a"onló ultu%áli"

$%&$"e min&ig igen-nem, min&en-vag2-"emmi vála"zt !vetelne.

Wt!&"z!% " eg2?en v$gezetBl megálla#(t8at0u7 a on/litu"omin&enBtt $" min&eno% 0elen volta $" 0elen

vanna. Az em?e%i te%m$"zet8ez 8ozzáta%tozi a g2<l!let. Azem?e%ene "zB"$gB van ellen"$ge%e, leg2ene

eze aá% Bzleti ve%"en2tá%"a, aá% !zna#i vet$l2tá%"a, aá%#olitiai ellen/eleC az em?e%e min&en$##

ig$n2li +et, 8og2 meg tu&0á 8atá%ozni !nmaguat $" motivációtn2e%0ene. Te%m$"zet"ze%<en nem ?(zna meg

eg2má"?an, má"o má""ágát /en2eget$"ne lát0á, $#e""$gne a%%a,8og2 nei á%t"ana. Eg2 on/litu"

megol&á"a, eg2 ellen"$g elt<n$"e ol2an "zem$l2e", tá%"a&almi $"#olitiai e%+et "za?a&(t /el. mel2e n2omán D0a

eletezne. ;A ]mi^ "zem?en a ]má"oal^ ten&encia a #olitiaiBz&+t$%en "zinte eg2eteme" 0elen"$gne

mon&8ató; - mon&ta Ali Maz%ui.6 A mo&e%n világ?an #e&ig az ;+;meg0el!l$" eg2%e iná?? a má"

civilizáció8oz ta%tozó em?e%e%e vonatozi. A 8i&eg8á?o%D v$g$tnem ("$%t$ on/litu"oC iná?? a tága??

$%telem?en civilizációna "zám(tó, Bl!n?!z+ ultD%á?ól "zá%mazóc"o#o%to !z!tti, D0 i&entitá"/o%má $" D0

on/litu"mo&elle meg0elen$"e 0ellemezte e v$get. Ezzel eg2i&e0<lega !z!" ultD%a eg2Bttm<!&$"%e ?áto%(t

ol2an államo $" c"o#o%to !z!tt, mel2e ug2ana??a a ultD%á?ata%tozna - ezt lát8at0u az o%"zágo !zti

%egionáli" "z!vet"$ge ialauló mo&ell0$?en, Bl!n!"en a gaz&a"ágte%Blet$n.

(ult4ra és gazdasági egy;ttm<ködés A ilencvene" $ve ele0$n "o "zó e"ett a %egionalizmu"%ól $" a világ#olitia %egionalizáló&á"á%ól. A glo?áli"

?izton"ág na#i%en&0$n a világm$%et< on/litu"oat /elváltottá a%egionáli" on/litu"o. A nag28atalma,

O%o"zo%"zág, @(na, az Eg2e"Blt llamo $" a má"o&lago" 8atalma,mint T!%!o%"zág $" Sv$&o%"zág i/e0ezetten

%egionáli" te%minu"o?an /ogalmaztá D0%a ?izton"ági $%&eeiet. A%$gióon ?elBli e%e"e&elem g2o%"a??an

n!vee&ett, mint a %$gió !z!tti, $" t!??en Dg2 láttá, 8og2 meg

33




/ogna 0elenni a %egionáli" gaz&a"ági

t!m!%Bl$"e - Eu%ó#á?an, R"za-Ame%iá?an, @elet-z"iá?an $"talán má"utt i".

A ;%egionalizmu"; /ogalom azon?an nem (%0a le #onto"an, 8og2 mi i"t!%t$ni. A %$gió nem #olitiai vag2

ultu%áli", 8anem /!l&%a0zi entitá"o. El$#zel8et+, 8og2 - mint a9alán vag2 a @!zel-@elet e"et$?en - a %$giót

civilizáción ?elBli $" azon (vBli on/litu"o o"zt0á meg. A %$gióc"a ao% $" ann2i?an $#ez8eti az államo

!z!tti eg2Bttm<!&$" ala#0át, amenn2i?en $" amenn2i%e a /!l&%a0zi voná"o eg2?ee"ne a ultu%áli"aal. A

ultD%ától el"za(tva a !zel"$g m$g nem e%e&m$n2ez !z!" voná"oat, "+t, 0elent8eti enne $## az ellenez+0$t i".

A atonai "z!vet"$ge $" gaz&a"ági tá%"ulá"o ?izon2o"eg2Bttm<!&$"t (vánna meg tag0aitól, az

eg2Bttm<!&$" ?izalmon ala#ul, a ?izalmat #e&ig leginá?? a !z!"$%t$e?en $" ultD%á?an le8et /ellelni. Enne

e%e&m$n2e$##en - ?á% a /ennállá" i&+ta%tamána $" a it<z!ttc$lona i" van "ze%e#B - a %egionáli"

"ze%vezete általáno" 8at$on2"ága /o%&(tottan a%án2o" tag0aicivilizáció" Bl!n?!z+"$g$vel. ltalá?an

elmon&8at0u, 8og2 az eg2 civilizáció%a $#Bl+ "ze%vezete t!??min&ent te"zne $" általá?an "ie%e"e??e i", mint

a multi-civilizáció" "ze%vezete. Ez $##Dg2 igaz a #olitiai $" ?izton"ági "ze%vezete%e, min& a gaz&a"ágia%a.

A NATO "ie%e nag2%$"zt a??ól e%e&, 8og2 !z!" $%t$eel $"/ilozó/iai ig$n2eel ?(%ó n2ugati államo

t!m!%Blte ?enne. Az Eu%ó#ai Unió a !z!" eu%ó#ai ultD%a te%m$e. Az Eu%ó#ai 9izton"ági $" Eg2Bttm<!&$"i

Sze%vezet *OSJE1 vi"zont legalá?? 8á%om, má" civilizáció?ól"zá%mazó o%"zágot i" magá?an /oglal, mel2e má"

$%t$eel $" $%&eeel %en&elezne, (g2 ez 0elent+"en aa&ál2ozza,8og2 a "ze%vezet omol2 int$zm$n2i

i&entitá"t ala(t8a""on i $" "z$le"(t8e""e t$n2lege" tev$en2"$gei!%$t. Az eg2 civilizáció?ól "zá%mazó @a%i?i

@!z!""$g *JAIJOM1, amel2 tizen8á%om angol n2elv<, 8a0&ani ?%itg2a%mat?ól áll, az eg2Bttm<!&$"i

megálla#o&á"o eg$"z "álá0át ala(totta i, mel2?en az eg2e"alc"o#o%to !z!tt m$g "zo%o"a?? az

3




eg2Bttm<!&$". i"zont az a megD0uló ("$%let, 8og2 l$t%e8ozzanaeg2 "z$le"e?? !%< a%i?i "ze%vezetet, amel2

meg("$%elte volna át8i&alni az angol"zá"z-latin "zaa&$ot a a%i?i

t$%"$g?en, %en&%e u&a%c?a /ulla&t. E88ez8a"onlóan az 543-?en alault egionáli" Eg2Bttm<!&$" )$l-áz"iaiSz!vet"$ge, mel2 8$t 8in&u, muzulmán $"

?u&&8i"ta államot eg2e"(tett, tel0e"en m<!&$"$#telenne ?izon2ultC ol2ann2i%a, 8og2 utó?? má% találozóiat

"em tu&tá megta%tani.= A ultD%a $" %egionalizmu" vi"zon2aeg2$%telm<en a gaz&a"ági integ%áció8oz !t+&i. A

legev$"?$ integ%ált államtól a leginá?? integ%áltig a gaz&a"ágieg2Bttm<!&$" n$g2 "zint0$t "zoá"

megBl!n?!ztetni7

. "za?a&e%e"e&elmi te%Blet

6. vámunió

=. !z!" #iac

. gaz&a"ági unió

Az integ%áció Dt0án a legtávola??%a az Eu%ó#ai Unió 0utott, a maga!z!" #iacával $" a gaz&a"ági unió t!??

megvaló"ult elem$vel. A vi"zon2lag 8omog$nne "zám(tó Me%co"u%

$" An&o-megálla#o&á" tagállamai 55-?ena vámunió iala(tá"ána /ol2amatával /oglalozta. z"iá?an amulticivilizáció" ASEAN c"a 556-?en ez&ett

"za?a&e%e"e&elmi a"#i%ációal /ell$#ni. Má" multicivilizáció"gaz&a"ági "ze%vezete m$g iná?? lema%a&ta.

553-?en - a NA'TA el8an2agol8ató iv$tel$vel - eg2etlen 8a"onló"ze%vezet "em 8ozott l$t%e

"za?a&e%e"e&elmi te%Bletet, 8og2 a gaz&a"ági integ%ációite%0e&te?? /o%mái%ól ne i" ?e"z$l0Bn.

N2ugat-Eu%ó#á?an $" Latin-Ame%iá?an a !z!" civilizáció" voná"oeg2Bttm<!&$"i $"z"$ggel $" %egionáli"

"ze%vezett"$ggel 0á%ta eg2Btt. A n2ugat-eu%ó#aia $" a latin-ame%iaia tu&atá?an vanna anna, 8og2 "zámo"

!z!" voná" !ti !""ze +et. @elet-z"ián ?elBl !t civilizáció l$tezi*illetve 8at, 8a O%o"zo%"zágot i"

8ozzáve""zB1. E??+l !vetez+en @elet-z"ia le8et a nem !z!"civilizáció?an g2!e%ez+, ta%talma" "ze%vezete

iala(tá"ána ("$%leti te%e#e. A ilencvene" $ve ez&et$t+l /ogva@elet-z"iá?an nem volt a NATO-8oz /og8ató

3




?izton"ági "ze%vezet vag2 t!??ol&alD atonai "z!vet"$g. Az 5-?enl$t%e8ozott eg2etlen multicivilizáció"

%egionáli" "ze%vezet, az ASEAN eg2 (nai, eg2 ?u&&8i"ta, eg2

e%e"zt$n2 $" $t muzulmán tagállamot eg2e"(tett, $" valamenn2iBne %!vi& Dton "zem?e"BlniB ellett ol2an l$tez+i8(vá"oal, mint amil2ene a "zó%ván2o"

ommuni"ta láza&á"o, illetve ol2an le8et"$ge" i8(vá"oal, mint ietnam $" @(na on/litu"a az $"za-vietnami

8atá%!vezet?en.

Az ASEAN g2a%an "ze%e#el a 8at$on2 multicivilizáció" "ze%vezet#$l&á0a$nt. Ug2anao% azon?an az il2en

"ze%vezete o%látozott"ágána la""ziu" #$l&á0a$nt i"eml(t8etn$n. Nem atonai "z!vet"$g, ám tag0ai i&+%+l

i&+%e $tol&ali atonai eg2Bttm<!&$"%e $n2"ze%Blne, mi!z?enn!veli 8a&i !lt"$gvet$"Bet $" g2a%a#(t0á

8a&e%e0BetC ez #e&ig $le" ellent$t?en áll azzal, amit a n2ugat-eu%ó#ai$" latin-ame%iai o%"zágo te"zne.

Gaz&a"ág "zem#ont?ól az ASEAN má% a ez&eteo% Dg2"ze%vez+&!tt, 8og2 ;iná?? gaz&a"ági eg2Bttm<!&$"%e,

mint"em gaz&a"ági integ%áció%a; i%án2ul0on. Ennee%e&m$n2e$##en a %egionalizmu"%a vonatozó #%og%am0a

;"ze%$n2 Btem?en; 8ala&, $" a 6. "záza&ig m$g c"a a"za?a&e%e"e&elmi !vezet ?evezet$"$t "em te%vezi.

54-?an az ASEAN !""ze8(vott eg2 Dg2nevezett Po"ztmini"zte%iáli"@on/e%enciát *PMJ1, mel2ne e%et$?en

Bl/!l&i mini"zte%e találoz8atta ;velB #á%?e"z$&et /ol2tató#a%tne%eiel;7 az Eg2e"Blt llamo. a#án,

@ana&a, Au"zt%ália, f0-K$lan&, )$l-@o%ea $" az Eu%ó#ai @!z!""$gmini"zte%ei volta 0elen. A PMJ azon?an

el"+"o%?an $tol&alD #á%?e"z$&e /ó%uma volt, " nem i" tu&ottmeg?i%ózni ;"emmil2en 0elent+"e?? ?izton"ági

#%o?l$mával;3. 55=-?an az ASEAN m$g nag2o?? "za?á"D te%v?eez&ett, !""ze8(vta az ASEAN egionáli"

'ó%umát, mel2ne o%á??i tag0ai $" meg8(vott0ai mellett má% ott voltO%o"zo%"zág, @(na, ietnam, Lao"z $" Pá#ua

f0-Guinea. A8og2 azon?an a neve i" 0elzi, ez a "ze%vezet iná?? aollet(v ?e"z$&, mint a ollet(v c"elev$"

8el2"z(n$v$ vált. A tago el+"z!% 55 0Dliu"á?an találozta, 8og2;i"me%te""$ n$zeteiet a %egionáli" ?izton"ági

34




t$má%ól;, &e az ellentmon&á"o" t$máat e%Blt$, me%t - mint azt azeg2i %$"ztvev+ meg0eg2ezte -, 8a eze%+l

?e"z$ln$ne, ao% ;az $%intett %$"ztvev+ %!gt!n táma&ni ez&en$

eg2má"t;. Az ASEAN $" a 8a"onló"ze%vezete 0ól #$l&ázzá, mil2en o%láto aa&ál2ozzá amulticivilizáció" %egionáli" "ze%vezete m<!&$"$t.

M<!&+$#e" elet-áz"iai %egionáli" "ze%vezete c"a ao% 0elennema0& meg, 8a l$t%e0!n az a elet-áz"iai

ultu%áli" !z!""$g i", amel2 /enn tu&0a ta%tani ezeet. A elet-áz"iaitá%"a&almana $t"$gtelenBl vanna ol2an

!z!" voná"ai, mel2e megBl!n?!zteti +et a N2ugattól. Mala0ziamini"zte%eln!e, Ma8at8i% ?in Mo8amma&

azzal $%vel, 8og2 eze a !z!" voná"o ala#ot te%emtene azeg2Bttm<!&$"%e, $" ezzel el+"eg(ti a @elet-áz"iai

Gaz&a"ági J"o#o%t *EAEJ1 ialaulá"át. Ez magá?a /oglalná az ASEAN o%"zágait, Mianma%t *9u%mát1, Ta0vant,

Hongongot, )$l-@o%eát $" - ami enn$l i" /onto"a?? -, @(nát $"a#ánt i". Ma8at8i% azzal $%vel, 8og2 az EAEJne

a !z!" ultD%á?an vanna a g2!e%ei. Ne Dg2 teint"B - mon&ta -,;mint eg2 /!l&%a0zi c"o#o%to"ulá"t,

c"a me%t @elet-z"iá?an van, 8anem ultu%áli" c"o#o%t$nt ell/el/ogni. A elet-áz"iai le8et 0a#án, o%eai vag2

in&on$z, &e vanna !ztB ultu%áli" 8a"onló"ágo... Az eu%ó#aiat!m?!?e t!m!%Blne, az ame%iaia i". NeBn,

áz"iaiana i" t!m?!?e ell t!m!%BlnBn.; Mint azt az eg2i!z%em<!&+ elmon&ta, a ?izott"ág c$l0a,

8og2 "eg(t"e ;a %egionáli" e%e"e&elem /e0l+&$"$t azon o%"zágo!z!tt, mel2eet !z!" áz"iai voná"o /<zne

!""ze;.

Az EAEJ ala#t$tele te8át az, 8og2 a gaz&a"ágna a ultD%át ell!vetnie. Au"zt%áliát, f0-K$lan&ot $" az Eg2e"Blt

llamoat az$%t zá%0á i ?el+le, me%t nem áz"iai államo. Az EAEJ"ie%e azon?an leginá?? a#án $" @(na

!z%em<!&$"$n mDli. Ma8at8i% meg$%te a 0a#ánoat, 8og2c"atlaozzana. ;a#án áz"iai állam. a#án @eletz"iá8oz

ta%tozi; - mon&ta eg2 0a#án 8allgató"ág el+tt ta%tott ?e"z$&$?en.;Nem /o%&(t8atna 8átat enne a

geo#olitiai t$n2ne. I&eta%tozna.;4 A 0a#án o%mán2zat azon?an vonao&ott ?el$#ni az EAEJ-?e, %$"z?en az$%t,

35




me%t ta%tott attól, 8og2 /elinge%ii vele az Eg2e"Blt llamoat, %$"z?en#e&ig az$%t, me%t mego"zlotta a v$lem$n2e

a%%ól, 8og2 a#ánna való?an z"iával ell-e azono"ulnia. Ha a#án

?el$# az EAEJ-?e, ao% i%án2(tani i" /og0aazt, ami nemc"a /$lelmet $" ?izon2talan"ágot elt ma0& a tago?an,&e min&en ?izonn2al /elelti @(na ellen"$ge"

$%zelmeit i". Rve óta ?e"z$lne a%%ól, 8og2 a#án l$t%e8oz eg2 áz"iai;0en-?loot; az Eu%ó#ai @!z!""$g $" a

NA'TA ellen"Dl2ozá"á%a. a#án azon?an magán2o" o%"zág,"zom"z$&ai8oz ev$" ultu%áli" "zál /<zi, $" a 0en?lo,

az !tlet el"+ /elvet$"e, 553 óta "em 0!tt l$t%e.

M(g az ASEAN Bg2e ne8$ze"en 8ala&t el+%e, a 0en-?lo álomma%a&t, a#án 8a?ozott, az EAEJ #e&ig ?e "em

in&ult igazán. Ug2anao% @elet-z"iá?an &%ámaian mege%+"!&te agaz&a"ági !lc"!n8atá"o. Ez a n!vee&$" a

elet-áz"iai (nai !z!""$ge !zti ultu%áli" !tel$e?eng2!e%ezett. Ezen !tel$ene !"z!n8et+en

alaul8atott i ;/ol2amato" !zvetlen integ%áció; eg2 @(na-ala#Dnemzet!zi gaz&a"ág?an, mel2et t!??

"zem#ont?ól i" a Hanza Sz!vet"$g8ez 8a"onl(t8atun, " amel2 ;taláneg2 de facto (nai !z!" #iac8oz i" elvezet;5.

@elet-z"iá?an, c"aDg2 mint má"8ol, a ta%talma" gaz&a"ágiinteg%áció !vetelm$n2e a ultu%áli" !z!""$g.

A 8i&eg8á?o%D v$ge a%%a !"zt!nz!tt, 8og2 vag2 %$gi gaz&a"ági"ze%vezeteet elt"ene $let%e, vag2 #e&ig D0a

l$t%e8ozá"án /á%a&ozzana. Ezen e%+/e"z(t$"e "ie%e leginá?? az$%intett államo ultu%áli" 8omogenitá"án

mDlott. Simon Pe%e"z 55-e" te%ve a !zel-eleti !z!" #iac%ól való"z(n<leg m$g 0ó i&eig ;"ivatagi &$li?á?;

ma%a&. Eg2 a%a? ti"zt"$gvi"el+ a !vetez+et 0eg2ezte meg7 ;Az a%a? világna ninc" "zB"$ge ol2an int$zm$n2%e

vag2 /e0le"zt$"i ?an%a, mel2?en Iz%ael !z%em<!&i.; A @a%i?i llamo Sz!vet"$ge, mel2 55-?en 0!tt l$t%e,

8og2 megte%emt"e a 8ián2zó lánc"zemet a JAIJOM$" Haiti, valamint a %$gió "#an2ol an2an2elv< o%"zágai

!z!n, alig mutatta 0el$t, 8og2 $#e" lenne /elBle%ee&ni "o"z(n<tag"ága n2elvi $" ultu%áli" Bl!n?"$gein, a

8a0&ani ?%it g2a%mato el"zigetel+&$"$n $" azon a &ominán"o%ientáción, amel2et az Eg2e"Blt llamo /el$




mutatna. Má"%$"zt vi"zont "ie%e"e??e volta azo aze%+/e"z(t$"e, mel2e ultu%áli" "zem#ont?ól

8omog$ne?? "ze%vezete l$t%e8ozá"át c$loztá. Pai"ztánna,

I%ánna $" T!%!o%"zágna 543-?en #$l&ául"ie%Blt $let%e elteniB az 5-?en l$t%e8ozott $" azóta i" 8aló&óegionáli" Eg2Bttm<!&$" a 'e0l+&$"$%t *O)1

nev< "ze%vezetetC e%+/e"z(t$"eiet, min&en mego"ztott"águ ellen$%e,"ie% o%onázta. Az int$zm$n2 D0 nevet

a#ott7 Gaz&a"ági Eg2Bttm<!&$"i Sze%vezet *EJO1 lett ezt !vet+en.Hama%o"an megálla#o&á"%a 0utotta a

ta%i/á c"!ent$"$%+l $" eg2 "e%eg má" $%&$"?en i", $" 556-?en azEJO tag"ága ?+vBlni ez&ett, mint8og2

?el$#ett A/gani"ztán $" 8at muzulmán !ztá%"a"ág i", mel2 o%á??ana Szov0etunió8oz ta%tozott. E!z?en a

8a0&ani Szov0etunió !t !z$#-áz"iai !ztá%"a"ága 55-?en elvimegálla#o&á"t !t!tt eg2 !z!" #iac l$t%e8ozá"á%ól,

$" 55-?en a $t legnag2o?? állam, z?egi"ztán $" @aza8"ztáneg2ezm$n2t (%t alá a%%ól, 8og2

;enge&$l2ezi az á%u, "zolgátatá"o $" a t+e "za?a& á%amlá"át;, valamint eg2ezteti inc"tá%i, #$nzBg2i $"

&(0"za?á"i #olitiá0uat. 55-?en 9%az(lia, A%gent(na, U%ugua2 $"Pa%agua2 a Me%co"u%?an talált eg2má"%a,

m$g8ozzá azzal a c$llal, 8og2 átugo%0á a gaz&a"ági integ%ációmeg"zoott "zaa"zait, $" 553-%e %$"z?en l$t%e i"

0!tt !z!ttB eg2 vámunió. 55-?en a o%á??an "tagnáló @!z$#-ame%iai @!z!" Piac "za?a&e%e"e&elmi

!vezetet l$te"(tett, $" 55-?en a o%á??an 8a"onló$##en #a""z(v An&o-c"o#o%t vámuniót 8ozott l$t%e. 556-?en

a ;vi"eg%á&i n$g2e; *Leng2elo%"zág, Mag2a%o%"zág, J"e8o%"zág $"Szlováia1 megeg2ezte a??an, 8og2

l$t%e8ozzá a JE'TA-t, a @!z$#-eu%ó#ai Sza?a&e%e"e&elmiTá%"ulá"t, 55-?en #e&ig /elg2o%"(tottá a

megvaló"(tá" /ol2amatát.6

A gaz&a"ági integ%ációt e%e"e&elmi te%0e"ze&$" !veti, $" an2olcvana" $ve /ol2amán, illetve a ilencvene"

$ve ele0$n a %$gióon ?elBli e%e"e&elem eg2%e /onto"a??á vált a%$gió !z!tti e%e"e&elem8ez vi"zon2(tva.

Az Eu%ó#ai @!z!""$gen ?elBli e%e"e&elem a !z!""$g 54-a" tel0e"e%e"e&elmi m$%leg$ne 3,-át tette i,




ami 545-%e 34,5-%a n+tt.

Ha"onló elmoz&ulá" t!%t$nt a %egionáli" e%e"e&elem i%án2á?aR"za-Ame%iá?an $" @elet-z"iá?an i". Tová??á,

a Me%co"u% megala(tá"a $" az An&o-#atum D0%a$le&$"e ailencvene" $ve ele0$n el+"eg(tette a Latin-Ame%ián

?elBli e%e"e&elem /ellen&Bl$"$t, mel2ne e%et$?en - 55 $" 55=!z!tt - a 9%az(lia $" A%gent(na !z!tti

e%e"e&elem 8á%om"zo%o"á%a, a @olum?ia $" enezuela !z!ttin$g2"ze%e"$%e n+tt. 55-?en 9%az(lia az Eg2e"Blt

llamo 8el2$?e l$#ett mint A%gent(na leg/+?? e%e"e&+#a%tne%e. ANA'TAmegalaulá"át 8a"onló$##en az

Eg2e"Blt llamo $" Meió !z!tti e%e"e&elmi a#c"olato ?+vBl$"e !vette. A @elet-z"ián ?elBli

e%e"e&elem i" g2o%"a??an /e0l+&!tt, mint a %$gió !zti, &ete%0e&$"$t gátolta a#án azon ig2eezete, 8og2 #iacait

zá%va ta%t"a. A (nai ultu%áli" zóna *ASEAN, Ta0van, Hongong, )$l-@o%ea $" @(na1 államai !zti e%e"e&elem

vi"zont az 5-e" 6 alatti $%t$%+l 556-%e ma0&nem =-%aemele&ett, m(g e??+l a 0a#án %$"ze"e&$" 6=-%ól

=-%a zu8ant. 556-?en a (nai zónae#o%t má", a %$gió8oz ta%tozóo%"zágo?a meg8ala&ta min& az Eg2e"Blt

llamo, min& a#án $" az Eu%ó#ai @!z!""$g eg2Btte"en i&e i%án2ulóe#o%t0át.=

A tá%"a&alom$nt $" civilizáció$nt i" eg2e&i a#ánna omol2ne8$z"$gei táma&na, amio% /e0le"zteni (ván0a

e%e"e&elmi a#c"olatait @elet-z"iával, illetve meg aa%0a ol&ani azEg2e"Blt llamoal $" Eu%ó#ával "zem?en

ialault gaz&a"ági on/litu"ait. 9á%mil2en e%+" e%e"e&elmi $" ?e%u8ázá"i a#c"olatoat te%emt"en i" a t!??i

elet-áz"iai o%"zággal, megBl!n?!ztet+ ultu%áli" voná"ai -teintettel a nag2%$"zt (nai gaz&a"ági elit%e - eleve

izá%0á a??ól, 8og2 ol2an, 0a#án vezet$" alatt álló %egionáli"gaz&a"ági c"o#o%tot 8ozzon l$t%e, mel2 !""zevet8et+

lenne a NA'TA-val vag2 az Eu%ó#ai @!z!""$ggel. Ezzel eg2i&e0<legmin&az, ami ultu%áli"an a N2ugattól

elvála"zt0a, "Dl2o"?(tani /og0a a /$l%e$%t$"eet $" on/litu"oat azEu%ó#á8oz $" az Eg2e"Blt llamo8oz /<z+&+

gaz&a"ági vi"zon2ai?an. Ha "zem?en$zBn a t$nn2el, 8og2 agaz&a"ági integ%áció a !z!" ultu%áli" voná"o

6




/Bggv$n2e, ao% a#án - mint ultu%áli"an magán2o" o%"zág -gaz&a"ágilag i" magán2o" 0!v+ el$ n$z.

A mDlt?an a nemzete !zti e%e"e&elem mintái a nemzete !zti

"z!vet"$ge mintáit !vett$. A ialauló világ?an a e%e"e&elem mintáit &!nt+ mó&on /og0á ?e/ol2á"olni aultu%áli" mintá. Az Bzletem?e%e ol2an

#a%tne%eel "ze%etne Bzletet !tni, aiet meg$%tene $" ai?enmeg?(znaC az államo #e&ig áta&0á az

i%án2(tá"t azona a nemzet!zi "ze%vezetene, mel2e 8ozzá0u8a"onló mentalitá"D államoat t!m!%(ten$, $"

amel2e?en meg?(zna. A gaz&a"ági eg2Bttm<!&$" a !z!"ultu%áli" voná"o?an g2!e%ezi.

A C"#"$"%&C"'( 0%*+(*%*1*

A 8i&eg8á?o%D o%"zaát - a $t "zu#e%8atalom8oz vi"zon2(tva - at!??i állam "z!vet"$ge"$nt, "zatellit$nt,

Bg2/$l$nt, "emlege"$nt vag2 el nem !telezett$nt $lte meg. Ma, a8i&eg8á?o%D utáni i&+"za?an az államo a

Bl!n/$le civilizáció8oz tagállam$nt - geo#olitiai $%telem?en vett- mag-állam$nt, magán2o" állam$nt,

8a"a&ó állam$nt vag2 el"zaa&ó állam$nt vi"zon2ulna. Acivilizációna a t!%z"e8ez $" nemzete8ez

8a"onlóan megvan a magu #olitiai "ze%ezete. A tagállam ol2ano%"zág, amel2 ultu%áli" "zem#ont?ól tel0e"en

azono"ul eg2 civilizációvalC mint #$l&ául Eg2i#tom az a%a?-i"zlám vag2 Ola"zo%"zág az eu%ó#ai-n2ugati

civilizációval. Eg2 civilizáció magá?a /oglal0a azoat i", aio"ztozna az a&ott civilizáció !z!" voná"ai?an $"

azono"ulna ultD%á0ával, &e !z?en ol2an állam #olgá%ai, mel2et eg2má"i civilizáció8oz ta%tozó nemzet i%án2(t.

A civilizáció általá?an %en&elezi eg2 vag2 t!?? ol2an !""zetev+vel,mel2et, illetve mel2eet tag0ai a civilizáció"

ultD%a leg/+?? /o%%á"aina teintene. Eze a /o%%á"o általá?an acivilizáció mag:országán vag2 o%"zágain ?elBl,

vag2i" a lege%+"e?? $" ultu%áli"an leginá?? !z#onti "ze%e#et ?et!lt+ államonállamoon ?elBl talál8ató.

A mag-államo "záma $" "ze%e#e civilizáció%ól civilizáció%a változi,$" az i&+ /ol2amán i" mó&o"ul8at. A 0a#án

civilizáció tula0&on$##en az eg2etlen 0a#án mag-állammal azono". A(nai, o%to&o $" 8in&u civilizáció

=




min&eg2i$ne van eg2 nag2on meg8atá%ozó mag-állama, t!??tagállama $" nemzetc"o#o%t0ai, mel2e má"

civilizáció által i%án2(tott o%"zágo?an $lne *tenge%entDli (naia,

Bl/!l&i o%o"zo, S%i Lana-i tamilo1.T!%t$netileg a N2ugatna t!?? mag-állama i" volt - ma $t il2enl$tezi7 az Eg2e"Blt llamo $" a /%ancia-n$met

mag Eu%ó#á?an, mel2e !z!tt tová??i e%+!z#ont$nt /oglal 8el2et Anglia. Az i"zlám o%"zágai?an, Latin-

Ame%iá?an $" A/%iá?an ninc"ene mag-államo. Ez %$"z?en an2ugati im#e%ializmu" !vetezm$n2e, amel2

eg2o%on /elo"ztotta A/%iát, a @!zel-@eletet, $" - 0óval o%á??an,ug2anao% ev$"?$ 8atá%ozottan - Latin-

Ame%iát i".

Az i"zlám mag-állam 8ián2a omol2 gon&ot 0elent min& a muzulmán,min& a nem muzulmán tá%"a&almanaC

ezzel a . /e0ezet?en /oglalozun ?+ve??en. Latin-Ame%ia vi"zon2latá?an talán S#an2olo%"zág vál8atott volna a

"#an2ol n2elv< vag2 aá% az i?$%iai civilizáció mag-államává, &e vezet+i - el$gg$ tu&ato"an - iná?? a%%a

t!%ee&te, 8og2 az eu%ó#ai civilizáció tagállamává vál0ana, " !z?en/ennta%t"á ultu%áli" a#c"olataiat

o%á??i g2a%mataial. 9%az(liát m$%ete, e%+/o%%á"ai, n$#e""$ge,atonai $" gaz&a"ági e%e0e $#e""$ tenn$ a%%a,

8og2 Latin-Ame%ia vezet+ államává vál0on, $" a 0!v+?en m$g azzá i" vál8at. Ug2anao% 9%az(lia az Latin-

Ame%iána, ami I%án az i"zlámna. 9á% min&en 0ellegzete""$gemegvan 8ozzá, 8og2 mag-állam leg2en, a

"zu?civilizáció" Bl!n?"$ge *I%án e"et$?en a vallá"i, 9%az(liae"et$?en a n2elvi1 megne8ez(t8eti e "ze%e#

?et!lt$"$t. Enn$l/ogva Latin-Ame%iá?an t!?? o%"zág - 9%az(lia,Meió, enezuela $" A%gent(na - ve%"eng a

vezet+ #oz(ció$%t, mi!z?en #e%"ze te%m$"zete"en eg2Bttm<!&ne. A latin-ame%iai 8el2zetet tová?? ?on2ol(t0a,

8og2 Meió D0 i&entitá"t e%e" magána7 a latin-ame%iai 8el2ettig2e"zi az $"za-ame%iai civilizációval

azono"ulni. P$l&á0át !vet8eti J8ile $" #á% má" állam i".El$#zel8et+, 8og2 v$gBl a latin-ame%iai civilizáció

eg2?eolva&, $" a 8á%omágD n2ugati civilizáció eg2 al/a0ává váli.

alamenn2i le8et"$ge" mag-állam azon $#e""$g$t, 8og2 a




Sza8a%ától &$l%e /ev+ a/%iai t$%"$g vezet+0$v$ vál0on,

e%+"en o%látozza, 8og2 a te%Blet angol $" /%ancia n2elv< államo?óláll. Ele/ántc"ont#a%t eg2 i&eig a /%ancia

n2elv< A/%ia mag-államána "zám(tott. Ug2anao% 0elent+" %$"z?en'%ancia A/%ia mag-állama volt maga

'%anciao%"zág i", mel2 az el"zaa&á"t !vet+en i" "zo%o" gaz&a"ági,atonai $" #olitiai a#c"olatoat ta%tott /enn

8a0&ani g2a%mataival. Min&azonáltal Nig$%ia $" )$l-A/%ia az a $ta/%iai o%"zág, mel2 a leginá?? alalma" a

mag-állam "ze%e#%e. Az angol n2elv< Nig$%iát m$%ete, el8el2eze&$"e$" e%+/o%%á"ai te8etn$ #otenciáli" magállammá,

&e a civilizáció!zi eg2"$g 8ián2a, a m$%t$telen o%%u#ció, a#olitiai "ta?ilitá" 8ián2a, az eln2omó

o%mán2zat, tová??á az általáno" gaz&a"ági ?a0o aa&ál2ozzáa??an, 8og2 e "ze%e#et ?et!lt"eC ?á% alalman$nt

az$%t ez i" el+/o%&ult. )$l-A/%iát "zámo" tula0&on"ága - ?$$",tá%g2alá"o Dt0án megvaló"ult átmenete az

a#a%t8ei&?+l, gaz&a"ági 8atalma, a t!??i a/%iai állam$nál /e0lette??gaz&a"ága, atonai e%e0e, te%m$"zete"

e%+/o%%á"ai $" 0ól "ze%vezett /eete-/e8$% #olitiai i%án2(tá"a -eg2$%telm<en a ontinen" &$li %$"z$ne vezet+

#oz(ció0á%a #%e&e"ztinál0aC el$#zel8et+, 8og2 ma0&an ?et!lt8eti a volt Angol A/%ia, "+t a Sza8a%ától &$l%e elte%Bl+

t$%"$g vezet+ #oz(ció0át i".

A magán/os állam-na ninc"ene !z!" ultu%áli" voná"ai má"tá%"a&almaal. Etió#iát #$l&ául ultu%áli"an

nag2%$"zt el"zigeteli muzulmán "zom"z$&aitól u%alo&ó n2elve, azam8a%i, mel2 "a0áto" etió# (%á"0eg2eet

8a"ználC nem ev$"?$ vallá"a, a o#t o%to&oia, $" az

im#e%ializmu""al a#c"olato" Bl!nlege" t!%t$nelmita#a"ztalatai. Eg2 má"i #$l&a7 m(g a 8aiti elit 8ag2omán2o"an nag2

?ec"?en ta%t0a '%anciao%"zág8oz /<z+&+

ultu%áli" !tel$eit, az ottani %eol n2elv, a vudu vallá", a t!%t$nelmimDlt - ami?en volt /o%%a&alom, 8á?o%D a

/e8$%e ellen, %a?"zolgaláza&á" $" általá?an t!m$%&e ?%utalitá" -,magán2o" állammá te"zi ezt az o%"zágot.

Si&ne2 Mintz "zelleme" meg0eg2z$"$vel $lve7 ;min&en nemzet eg2e&i,&e Haiti m$g enn$l i" eg2e&i??;. Min&eze

e%e&m$n2e$##en az 55-e" 8aiti vál"ág alatt a latin-ame%iai

3




államo nem teintett$ Haitit %egionáli"

#%o?l$mána, $" ?á% u?ai meneBlteet min&ig i" ?e/oga&ta, vonao&ta ug2anezt tenni a 8aiti meneBlte

e"et$?en. Panama megvála"ztott, &e 8ivatal?a m$g nem l$#ettállameln!e ezt (g2 /ogalmazta meg7 ;Latin-

Ame%iá?an Haitit nem teinti o&ata%tozó államna. Má" a n2elve,má"o az etniai g2!e%ei, má" a ultD%á0a.

ltalá?an v$ve tel0e"en má".; Haiti ug2anao% elBl!nBl a a%i?it$%"$g angol n2elv< /eete államaitól i". Amint

azt eg2 ommentáto% meg0eg2ezte7 ;A 8aitia $##ol2anBl!n?!z+ne t<nne eg2 g%ena&ai vag2 0amaicai

"zem$?en, mint eg2 ioFaina vag2 montanaina.; Haiti, ;a "enine"em ell+ "zom"z$&;, való?an %oontalan

o%"zág.3

A leg/onto"a?? magán2o" állam a#án. Eg2etlen má" o%"zág "em!t+&i eg2e&i ultD%á0á8oz, $" a 0a#án

iván&o%ló i" c"e$l2 "zám?an vanna 0elen má" államo?an. Ai""zámD 0a#án ?eván&o%ló i" g2o%"an a""zimiláló&i

az a&ott o%"zág ultD%á0á8oz *lá"& a 0a#án-ame%iaiaat1. a#ánmagán2o""ágát n!veli, 8og2 ultD%á0a

"a0át"ágo", nem ta%tozi ol2an eg2eteme" vallá"8oz *e%e"zt$n2"$g,i"zlám1 vag2 i&eológiá8oz *li?e%alizmu",

ommunizmu"1, mel2et e#o%tál8atna má" tá%"a&alma?a, " ezzelmegte%emt8etn$ e nemzeteel a ultu%áli"

a#c"olatoat.

Ma0&nem min&en o%"zág 8ete%og$n, amenn2i?en általá?an ett+ vag2 t!?? etniai, /a0i $" vallá"o" c"o#o%tot i"

magá?an /oglal. T!?? o%"zág ug2anao% mego"ztottna "zám(t,amenn2i?en az e c"o#o%to !zti Bl!n?"$ge $"

on/litu"o /onto" "ze%e#et 0át"zana az állam #olitiá0á?an. Amego"ztott"ág m$%t$e g2ao%ta változi. A

m$l2%e8ató mego"ztott"ág eg2 államon ?elBl e%+"za8oz vezet8et, $" ve"z$l2eztet8eti az o%"zág l$t$t i". Ez utó??i

/en2eget$" $" az autonómiá$%t vag2 el"zaa&á"$%t /ol2tatottmozgalma való"z(n<leg ao% e%Blne el+t$%?e,

amio% a ultu%áli" Bl!n?"$ge eg2?ee"ne a /!l&%a0ziel8el2eze&$""el. Ha a ultD%a $" a /!l&%a0z nem találozi

!""ze, ao% n$#i%tá" vag2 az $%intett lao""ág e%+"zao" eltávol(tá"a,

iván&o%lá"a Dt0án m$gi" !""zete%el8et+.




Az eg2 civilizáció8oz ta%tozó, ám elBl!nBl+ ultu%áli" c"o#o%to?ólálló o%"zágo?an m$l2 ?el"+ ellent$te

alaul8atna i, " eze elvezet8etne /el?omlá"u8oz

*J"e8"zlováia1, vag2 legalá??i" /ol2amato"an na#i%en&enta%t8at0á anna le8et+"$g$t *@ana&a1. Az igazi mego"ztott"ágazon?an a hasadó állam-nál e%Bl el+t$%?e, a8ol

0elent+" c"o#o%to ta%tozna Bl!n?!z+ civilizáció8oz. Az il2enmego"ztott"ág $" a vele 0á%ó /e"zBlt"$ge g2a%an

ao% m$l2Blne el, amio% az eg2i civilizáció8oz ta%tozó t!??"$gic"o#o%t az államot meg#%ó?ál0a "a0át #olitiai

e"z!ze$nt 8a"ználni, $" "a0át n2elv$t, vallá"át $" "zim?ólumait te"zi8ivatalo"an !telez+v$, mint a8og2 azt a

8in&u, "zingal$ze $" muzulmáno #%ó?áltá meg In&iá?an, S%iLanán $" Mala0ziá?an.

Az ol2an 8a"a&ó államona, mel2e te%Bletileg civilizáció 8atá%án8el2eze&ne el, "zem?e ell n$zniB azzal a

"a0áto" #%o?l$mával, 8og2an ta%t8at0á /enn eg2"$gBet. Szu&án?an$vtize&een át ta%tott a #olgá%8á?o%D a

muzulmán $"zai $" a nag2%$"zt e%e"zt$n2 &$li o%"zág%$"z !z!tt.Ug2anez a civilizáció" mego"ztott"ág 8a"onlóan

8o""zD i&eig (nozta Nig$%iát, $" eg2 0elent+" "zece""zió" 8á?o%D8oz,tová??á államc"(n2e8ez, lázongá"o8oz $"

eg2$? e%+"zao" c"elem$n2e8ez vezetett. Tanzániá?an a e%e"zt$n2animi"ta ontinentáli" %$gió $" az a%a?

muzulmán Kanzi?á% Bl!n uta%a "o&%ó&ott, $" t!?? "zem#ont?ól i"$t Bl!nálló állammá vált. Kanzi?á% 556-?en

tito?an c"atlaozott az I"zlám @on/e%enciá8oz, &e a %á!vetez+$v?en Tanzánia el$%te, 8og2 m$gi"

vi""zal$#0en. Ug2anez a e%e"zt$n2-muzulmán mego"ztott"ági&$zett el+ /e"zBlt"$geet @en2á?an. A/%ia

c"Bc"$n a nag2%$"zt e%e"zt$n2 Etió#ia $" a tDln2omó%$"ztmuzulmán E%it%ea 55=-?an vált "z$t. Etió#iá?an

azon?an - az o%omo n$#c"o#o%t?an - 0elent+" t!meg< muzulmáni"e??"$g ma%a&t. Ha"onló t!%$"vonalaat

találun m$g In&iá?an *muzulmáno $" 8in&u1, S%i Lanán*"zingal$z ?u&&8i"tá $" tamil 8in&u1, Mala0ziá?an

$" Szinga#D%?an *(naia $" malá0 muzulmáno1, @(ná?an *8annemzeti"$g< (naia, ti?eti ?u&&8i"tá,

muzulmáno1, a 'Bl!#-"zigeteen *e%e"zt$n2e $" muzulmáno1, valamint In&on$ziá?an *muzulmáno $" timo%i




e%e"zt$n2e1.

A civilizáció" t!%$"vonala mego"ztó 8atá"át leginá?? azo?an azo%"zágo?an /ig2el8et0B meg, mel2eet a

8i&eg8á?o%D" i&+"za?an !""zeta%tott eg2 - a ma%izmu"-leninizmu"i&eológiá0a által legitimált - teint$l2elv<

ommuni"ta %ez"im. A ommunizmu" !""zeomlá"ával a vonzá" $"ta"z(tá" mágne"e$nt a ultD%a /oglalta el az

i&eológia 8el2$t. ugo"zlávia $" a Szov0etunió "z$te"ett $" civilizáció"t!%$"vonala ment$n D0 entitá"oá alault7

a 8a0&ani Szov0etunió e"et$?en ?alti *#%ote"tán" $" atoliu"1államoá, tová??á o%to&o $" muzulmán

!ztá%"a"ágoá. A volt ugo"zlávia e"et$?en7 atoliu" Szlov$niává$" Ho%váto%"zággá, %$"z?en muzulmán

9o"znia-He%cegovinává, o%to&o Sze%?ia-Monteneg%óvá $"Mace&óniává. A8ol az utó&államo?an m$g min&ig

aa&ta multicivilizáció" c"o#o%to, ott D0a?? /elo"ztá"o!vetezte. 9o"znia-He%cegovinát a 8á?o%D "ze%?,

muzulmán $" 8o%vát %$"ze%e o"ztotta, $" Ho%váto%"zág?an "em vá%atott "oat magá%a, 8og2 a "ze%?e $" a

8o%váto eg2má"na e""ene. Az o%to&o "zláv Sze%?ián ?elBl azal?án muzulmán @o"zovó e&&ig megta%tott

?$$" álla#ota nag2on i" ?izon2talan, mint a8og2 eg2%e t!??/e"zBlt"$g eletezi az al?án muzulmán i"e??"$g $"

a "zláv o%to&o t!??"$g !z!tt Mace&óniá?an i". T!?? 8a0&ani"zov0et !ztá%"a"ágna i" át ell 8i&alnia a

civilizáció" t!%$"vonalat, %$"z?en az$%t, me%t a "zov0et o%mán2zatDg2 ala(totta a 8atá%oat, 8og2 mego"ztott

!ztá%"a"ágoat $#ezzen - az o%o"z %(mi te%Blet U%a0ná8oz e%Blt,az !%m$n2 Heg2i-@a%a?a8 #e&ig

Aze%?a0&z"án8oz. O%o"zo%"zágon ?elBl t!??, vi"zon2lag i" l$t"zámDmuzulmán i"e??"$gi c"o#o%t talál8ató,

/+$nt a @auázu" $"zai %$"z$n $" a olga !%n2$$n.R"zto%"zág?an, Letto%"zág?an $" @aza8"ztán?an 0elent+"

o%o"z i"e??"$gi c"o#o%to $lne, mel2eet ug2anc"a a "zov0et#olitia te%emtett. U%a0na mego"zli a g!%!g

"ze%ta%tá"D atoliu", nacionali"ta, u%án n2elv< n2ugati $" azo%to&o, o%o"z n2elv< eleti o%"zág%$"z !z!tt.

A 8a"a&ó o%"zágo?an a $t vag2 t!?? civilizáció?ól "zá%mazónag2o?? c"o#o%to eg2!ntet<en azon a v$lem$n2en

4




vanna, 8og27 ;@Bl!n?!z+e vag2un, ez$%t 8ovata%tozá"un i"Bl!n?!z+.; A vi"zol2gá" e%e0e "z$tl!i +et, (g2

má" tá%"a&alma8oz ta%tozó civilizáció" mágne"B /el$ g%avitálna.

Az elszakadó állam ezzel "zem?en ol2anu%alo&ó ultD%ával ?(%, mel2 eg2 a&ott civilizáción ?elBl 0el!li i a8el2$t, c"a8og2 vezet+i eg2 má"i civilizáció

i%án2á?a in&ulnána. Az + v$lem$n2Bet e$nt le8etne!""ze/oglalni7 ;Tu&0u, mil2ene vag2un, $"

8ovata%tozá"un i" eg2$%telm<, c"a8og2 mi változtatni "ze%etn$nezen a 8el2zeten.; Eg2 8a"a&ó o%"zág

nemzeteit+l elt$%+ mó&on az el"zaa&ó o%"zág n$#e eg2et$%t a??an,8og2 ine teint"e !nmagát, vi"zont nem $%t

eg2et a??an, 8og2 mel2i civilizáció?a ta%tozi. Enne ti#iu"#$l&á0át n2D0t0a a t!%! elit 0elent+" %$"ze, mel2 a

emali"ta "t%at$giát vála"ztotta, $" Dg2 &!nt!tt, elvet min&en nemn2ugati ultu%áli" $" int$zm$n2i t!%ev$"t anna

$%&e$?en, 8og2 min$l e%+tel0e"e??en !t+&8e""en a N2ugat8oz,illetve, 8og2 min$l 0o??an el+moz&(t"a az o%"zág

mo&e%nizálá"át $" n2ugato"o&á"át. O%o"zo%"zág Nag2 P$te% ótael"zaa&ó o%"zág, amenn2i?en állan&ó gon&ot ooz

a "zámá%a, 8og2 a n2ugati civilizáció8oz ta%tozz$-e vag2 azelBl!nBl+ eu%áz"iai o%to&o civilizáció magállamává

vál0$. Te%m$"zete"en Mu"zta/a @emál o%"zága a la""ziu"el"zaa&ó állam, mel2 a 8D"za" $ve óta

ig2e"zi mo&e%nizálni $" n2ugato"o&ni. Ma0&nem $t $v"záza&one%e"ztBl Meió - az Eg2e"Blt llamoal

"zem?en - latin-ame%iai o%"zág$nt 8atá%ozta meg !nmagátC an2olcvana" $ve?en azon?an vezet+i el"zaa&ó

o%"zággá tett$, meg("$%elv$n $"za-ame%iai tá%"a&alom$ntD0%a&e/iniálni 8ovata%tozá"uat. A ilencvene" $ve

au"zt%ál vezet+i ezzel "zem?en azon ig2eezne, 8og2 o%"záguatelc"atol0á a N2ugattól $" z"ia %$"z$v$ teg2$,

eg2 ;/o%&(tottan el"zaa&ó o%"zágot; #%o&uálva ezzel. Az el"zaa&óállamna $t i"m$%ve van. ezet+i általá?an

;8(&$nt; utalna %á, mel2 8(& $t civilizációt !t !""zeC má"oug2anao% iná?? anu"-a%cDna nevezi.

;O%o"zo%"zág N2ugat /el$ teint - &e @elet /el$ igazo&i;C ;Mel2i Dt aleg0o?? T!%!o%"zág "zámá%a7 a eleti

vag2 a n2ugati>;C ;Au"zt%ál nacionalizmu"7 mego"ztott lo0alitá"; -eze azo a ti#iu" D0"ágc(me, mel2e eg2

5




el"zaa&ó állam i&entitá"#%o?l$mái%a utalna.

El"zaa&ó államo - a civilizációváltá" u&a%ca

Eg2 el"zaa&ó állam ao% $#e" "ie%e"en D0%a/ogalmaznicivilizáció" i&entitá"át, 8a eleget te"z legalá?? 8á%om

!vetelm$n2ne. El+"z!% i", az o%"zág #olitiai $" gaz&a"ági elit0$nenem eg2"ze%<en támogatnia ell a 0ava"latot,

8anem lele"e&nie i" ell $%te. Má"o&"zo%, a !z!""$gne legalá??i"8a0lan&óna ell mutatoznia a%%a, 8og2

?eleeg2ezzen az D0%a&e/iniálá"?a. Ha%ma&"zo%, a ?e/oga&ó - 0ó%$"ztn2ugati - civilizáció u%alo&ó elemeine

8a0lania ell a%%a, 8og2 ?e/oga&0á az átt$%tet. Az i&entitá"D0%a$%telmez$"$ne /ol2amata g2ao%ta meg"zaa&,

#olitiailag, tá%"a&almilag, int$zm$n2ileg, ultu%áli"an 8o""za&alma"$" /á0&alma" i" le8et. E&&ig l$n2eg$?en m$g

"o8a nem "ie%Blt.

Oroszország Mo"t, a ilencvene" $ve?en Meió má% 0ó #á% $ve,T!%!o%"zág #e&ig 0ó #á% $vtize&e el"zaa&ó

államna min+"Bl. O%o"zo%"zág ezzel "zem?en $v"záza&o ótail2enne "zám(t, mi!z?en - ellent$t?en

Meióval $" T!%!o%"zággal - eg2 0elent+" civilizáció mag-államána

i" mon&8at0a magát. Amenn2i?enT!%!o%"zágna vag2 Meióna "ie%Blne ultu%áli"an - a n2ugaticivilizáció tag0a$nt - D0%a$%telmezni !nmagát,

ez v$gBl i" c"e$l2, e%+"en o%látozott 8atá""al lenne az i"zlám világá%a vag2 Latin-Ame%iá%a. Ha azon?an

O%o"zo%"zág váli n2ugativá, ao% az eg$"z o%to&o civilizációelt<ni a /!l& "z(n$%+l. A Szov0etunió !""zeomlá"a

D0%a$le"ztette azt a !z#onti vitát, mel2 o%á??an O%o"zo%"zág $" aN2ugat vi"zon2á%ól /ol2t.

O%o"zo%"zág $" a N2ugat a#c"olatá?an n$g2 /ázi"tBl!n?!ztet8etBn meg. Az el"+?en, amel2 Nag2 P$te% *45-

631 u%almáig ta%tott, a i0evi o%o"z nag2/e0e&elem"$g a N2ugattól/BggetlenBl l$tezett, $" ev$" a#c"olata volt a

n2ugat-eu%ó#ai tá%"a&almaal. Az o%o"z civilizáció a ?izáncicivilizáció utó&8a0tá"a$nt /e0l+&!tt, $" ma0& $t"záz

$ven át, a =. "záza& &e%eától a 3. "záza& !ze#$ig mongol/enn8ató"ág alá ta%tozott. O%o"zo%"zágna alig vag2

eg2általán nem állt mó&0á?an a n2ugati civilizáció t!%t$nelmi

0elen"$geit meg8atá%ozni - vag2i" nem volt !ze a




%ómai atolicizmu"8oz, a /eu&alizmu"8oz, a %ene"zán"z8oz, a%e/o%máció8oz, a te%Bleti te%0e"ze&$"e8ez $" a

g2a%mato"(tá"8oz, a /elvilágo"o&á"8oz, a nemzetállamo

ialaulá"á8oz. A n2ugati civilizáció n2olc, o%á??anmá% meg8atá%ozott i"m$%ve !zBl - vallá", n2elv, az állam $" azeg28áz "z$tvála"ztá"a, 0ogállami"ág, tá%"a&almi

#lu%alizmu", $#vi"eleti te"tBlete, in&ivi&ualizmu" - O%o"zo%"zág?an8$t g2ao%latilag nem l$tezett. Az eg2etlen

le8et"$ge" iv$tel, a la""ziu" !%!"$g #e&ig 9izáncon e%e"ztBl$%ezett O%o"zo%"zág?a, $" enne meg/elel+en

0elent+"en Bl!n?!z!tt attól, amit a n2ugati világ !zvetlenBlómától a#ott. Az o%o"z civilizáció a i0evi o%o"z

nag2/e0e&elem"$g, a 0elent+" ?izánci 8atá"o $" az eln2Dló mongolu%alom !z!" te%m$e volt. Eze a 8atá"o

ala(tottá tá%"a&almát $" ultD%á0át, mel2 igen ev$""$ eml$eztetettazo%a a n2ugat-eu%ó#ai tá%"a&alma%a,

mel2e nag2on Bl!n?!z+ e%+ 8atá"a alatt /e0l+&te i.

A . "záza& v$g$n O%o"zo%"zág nemc"a Bl!n?!z!tt Eu%ó#ától, &e 0elent+" volt az elma%a&ott"ága i"C e%%e Nag2

P$te% 5-54-a" eu%ó#ai !%Dt0a "o%án /ig2elt /el. A 0!ven&+ cá%elt!$lte, 8og2 ?i%o&almát mo&e%nizálni $"

n2ugato"(tani /og0a. Hog2 n$#eit 8a"onló??á teg2e az eu%ó#aia8oz,Mo"zvá?a 8azat$%ve el"+ &olga volt

le?o%otváltatni neme"eine "zaállát, $" ?etiltani a 8o""zD a/táno$" c"Dc"o" "Bvege vi"el$"$t. Nem t!%!lte el a

ci%ill á?$c$t, &e meg%e/o%málta, leeg2"ze%<"(tette, $" n2ugati "zavaat$" i/e0ez$"eet i" ?evezetett. A

leg/onto"a??na azon?an az o%o"z atonai e%+ /e0le"zt$"$t $"mo&e%nizálá"át ta%totta. L$t%e8ozta a 8a&itenge%$"zetet,

?evezette a !telez+ atonai "zolgálatot, i$#(tette a v$&elmiint$zm$n2%en&"ze%t. M<"zai i"oláat

ala#(tott, N2ugat%a Bl&!tt em?e%eet, 8og2 tanul0á meg $" 8ozzá8aza a legmo&e%ne?? i"me%eteet a

/eg2ve%e%+l, 8a0ó%ól $" 8a0ó$#(t$"%+l, navigálá"%ól, ?B%o%atiu"int$zm$n2e%+l $" "o eg2$?, a atonai

8at$on2"ág8oz n$lBl!z8etetlen &olog%ól. Hog2 ?evezet8e""e ezeetaz D0(tá"oat, &%a"ztiu"an meg%e/o%málta $"

ite%0e"ztette az a&ó%en&"ze%t, $" - u%alo&á"a v$ge /el$ ját"ze%veztea o%mán2"t%utD%át i". Elt!$lte, 8og2




O%o"zo%"zágot nemc"a eu%ó#ai 8atalommá te"zi, 8anem eg2?enol2an 8atalommá, mel2 Eu%ó#á?an "z$elC ez$%t

el8ag2ta Mo"zvát, Szent#$te%vá%on ala#(totta meg D0 /+vá%o"át, $"

?eleez&ett a nag2 $"zai 8á?o%D?aSv$&o%"zággal, 8og2 meg"ze%ezze O%o"zo%"zág u%almát a ?altit$%"$g?en, megala#ozva eg2?en eu%ó#ai teint$l2$t.

Azon?an mi!z?en ?i%o&almát mo&e%nizálta $" n2ugato"(totta,eg2?en áz"iai 0ellegzete""$geit i" mege%+"(tette

azáltal, 8og2 t!$l2%e emelte a &e"#otizmu"t, $" a tá%"a&almi vag2#olitiai #lu%alizmu"na m$g az (%mag0át i"

ii%totta. Az o%o"z neme""$gne "o8a nem volt t$n2lege" 8atalma.Nag2 P$te%ne azon?an "ie%Blt m$g tová??

c"!enteni ?e/ol2á"át, amenn2i?en n!velte a "zolgáló neme""$get $" ?evezette anna ?on2olult 8ie%a%c8iu"

%en&"ze%$t, a ;angtá?lázat;-ot. Enne %it$%iumai immá% nem a"zBlet$""el vag2 tá%"a&almi 8el2zettel volta

a#c"olat?an, 8anem az u%alo&ó "zolgálatá?an "ze%zett $%&emeel. A #a%a"zto8oz 8a"onlóan a neme"ene i"

atonai "zolgálatot ellett tel0e"(teniB, " ezzel ialault a ;tal#n2alóa%i"zto%ácia;, mel2ne magata%tá"a $"+??

ol2ann2i%a /el8á?o%(totta Ju"tine-t.l" A 0o??ág2o !n%en&elez$"i 0ogát tová?? o%látozta, m$g "zo%o"a??%a /<zve

!tel$eiet a /!l&8!z $" /!l&e"u%u8oz. Az o%to&o eg28ázat - mel2tága??an $%telmezve min&ig i" az állam

i%án2(tá"a alatt állt - D0%a"ze%vezte, $" a cá% által inevezett Szinó&u"i%án2(tá"a alá 8el2ezte. A cá%na 8atalmá?an

állt az i", 8og2 maga nevezze i utó&0át, an$lBl 8og2 az a&&igi!%!!"!&$"i g2ao%latot /ig2elem?e vette volna. E

változá"oal Nag2 P$te%ne "ie%Blt el$%nie, 8og2 O%o"zo%"zág?an amo&e%nizáció a ez&etet+l "zo%o"an

!""zea#c"oló&ott eg2/el+l a n2ugato"o&á""al, má"/el+l a&e"#otizmu""al. Ezt a Nag2 P$te%-i mo&ellt !vette aztán

Lenin $" Sztálin, &e i"e?? m$%t$?en má% II. @atalin $" II. Sán&o% i",amio% t!??/$le mó&on #%ó?áltá

mo&e%nizálni, n2ugato"(tani O%o"zo%"zágot $" mege%+"(teniauto%atiu" 8atalmuat. Az 54-a" $veig a &emo%ácia

o%o"z 8(vei általá?an n2ugato"(tó i" volta, a n2ugato"(tó azon?annem volta /elt$tlenBl &emo%atá. Az

o%o"z t!%t$nelem tanul"ága az, 8og2 a tá%"a&almi $" gaz&a"ági %e/o%mmeg!veteli a 8atalom cent%alizálá"át. A

6




n2olcvana" $ve v$g$n Go%?ac"ov "z!vet"$ge"ei "zint$n ezzelmag2a%áztá u&a%cuat, /el#ana"zolván7 /ig2elmen

(vBl 8ag2tá azoat az aa&ál2oat, mel2eet a glasznoszt/

8el2ezett a gaz&a"ági li?e%alizálá" Dt0á?a.Nag2 P$te%ne iná?? "ie%Blt O%o"zo%"zágot Eu%ó#a %$"z$v$ tenni,mint Eu%ó#át O%o"zo%"zág$vá. Az O"zmán

9i%o&alommal ellent$t?en az o%o"z ?i%o&almat Eu%ó#a-"ze%te a#olitiai $let nag2 $" legitim %$"ztvev+0e$nt

/oga&tá el. Ott8on azon?an a %e/o%mo ellen$%e - ?á% azon2ilvánvalóan 8ozta n$mi változá"t - a ialault

$# nag2on veg2e"ne ?izon2ult7 eg2 i" elit c"o#o%t iv$tel$vel azo%o"z tá%"a&almat tová??%a i" áz"iai $" ?izánci

mó&"ze%e, int$zm$n2e $" 8ag2omán2o m<!&tett$, a8og2 ennemin& az eu%ó#aia, min& az o%o"zo

tu&atá?an i" volta. ;@a#a%0 meg eg2 o%o"zt, $" el+0!n ?el+le a tatá%; - 0eg2ezte meg &e Mai"t%e. Nag2 P$te%

el"zaa&ó államot te%emtettC a 5. "záza&?an a "zlavo/ile $" an2ugato"o eg2Btt #ana"zo&ta e%%e a 8el2zet%e, $"

va&ul vitázta a%%ól7 va0on Dg2 ve""ene-e v$get nei, 8og2 v$gigvi"zi az eu%ó#aizáló&á"i /ol2amatot, vag2 Dg2,

8og2 /el"zámolna min&en eu%ó#ai 8atá"t $" vi""zat$%ne a való&io%o"z leli"$g8ez. A N2ugat-?a%át J"aa&a0ev

azzal $%velt, 8og2 ;a mi na#un ug2anaz a na#, ami a N2ugat%a "Btle;, $" O%o"zo%"zágna i" $lnie ell ezzel a

/$nn2el, 8og2 megvilág(t"a $" megváltozta""a !%!!lt int$zm$n2eit. A"zlavo/il )an2ilev"zi0 ol2an "zavaal

á%8oztatta a n2ugato"(tá"i ("$%leteet, mel2e mo"t, "záza&unilencvene" $vei?en i" vi""zac"engne7 e

#%ó?álozá"o ;elto%z(t0á az em?e%e $let$t, $" i&egen, Bl/!l&i$let/o%máal 8el2ette"(ti azt... Bl/!l&i

int$zm$n2eet 8ozna ?e, $" az o%o"z /!l&!n meg aa%0á 8ono"(tani+et... min& a ?el-, min& #e&ig a Bl#olitiát

- ?ele$%tve az o%o"z $let $%&$"eit - i&egen, eu%ó#ai "zem"z!g?+l viz"gál0á, ol2an nag2(tón e%e"ztBl, mel2ne

m$g a /$n2t!%$"e i" eu%ó#ai;5. Az o%o"z t!%t$nelem?en Nag2 P$te% v$g$%v$n2e"en a N2ugat-?a%áto 8+"e $"

ellen/elei "átán0a lett. Eg2 e%%e utaló "z$l"+"$ge" #$l&a$nteml(t8et0B az Eu%áz"ia-e"zme azon 8i%&et+it, ai

magu i" á%ulóna ta%tottá a Nag2 P$te%-i #olitiát, $" ai a 8D"za"$ve?en az$%t válta a ?ol"evio nag2

=




#á%tolóivá, me%t azo eluta"(tottá a n2ugato"o&á"t, i8(vá"t int$zteEu%ó#ával "zem?en, $" D0%a Mo"zvát

nevezt$ i /+vá%o""á.

Az O%o"zo%"zág $" a N2ugat !z!tt ialauló vi"zon2 8a%ma&i"zaa"za a ?ol"evi /o%%a&alommal ez&+&!tt, " ez

0elent+"en Bl!n?!z!tt attól az ellentmon&á"o" "zaa"ztól, mel2 ao%á??i $t $v"záza&ot 0ellemezte. Ol2an

#olitiaigaz&a"ági %en&"ze% 0!tt l$t%e, amel2 N2ugaton "o8a"emma%a&8atott volna /ennC min&azonáltal ol2an

i&eológia mozgatta e %en&"ze%t, amel2 N2ugaton "zBletett. A"zlavo/ile $" n2ugato"o vitá0a a%%ól "zólt7 va0on

Bl!n?!z8et-e O%o"zo%"zág a lema%a&á" ve"z$l2e n$lBl a N2ugattól A ommunizmu" #om#á" megol&á"t inált e

#%o?l$má%a, azt áll(tván7 O%o"zo%"zág ala#vet+en Bl!n?!zi aN2ugattól, me%t má% me"z"ze megel+zte azt.

M$g#e&ig Dg2, 8og2 a világon ma0&an v$gig"!#%+ #%oletá%/o%%a&alom$l$%e áll. O%o"zo%"zág (g2 má% nem az

elma%a&ott áz"iai mDltat te"te"(tette meg, 8anem a 8ala&ó "zov0et 0!v+t. A /o%%a&alom el+"eg(tette, 8og2

O%o"zo%"zág megel+zze a N2ugatot, " nem az$%t Bl!n?!zi t+le, me%t- a "zlavo/ile "zó8a"ználatával $lve -

;mi nem le"zBn il2ene;, 8anem az$%t, me%t ;i&+vel ti i" ol2anole"zte, mint mi; - legalá??i" a @ommuni"ta

Inte%nacionál$ Bzenete "ze%int.

J"a8og2 mi!z?en a ommunizmu" 8ozzá"eg(tette a "zov0et vezet+et a88oz, 8og2 megBl!n?!ztet8e""$

maguat a N2ugattól, eg2?en e%+" !tel$eet i" l$t%e8ozott a N2ugat$" a "zov0et tá%"a&alom !z!tt. Ma% $"

Engel" n$mete volta - n$zetei /+?? 8angoztatói a 5. "záza& v$g$n

$" a 6. "záza& ele0$n "zintDg2 n2ugateu%ó#aia.5-%e a n2ugati államo?an i" "zámo" "za"ze%vezet,"zociál&emo%ata $" muná"#á%t vált

i&eológiá0u el!telezett 8(v$v$, " eze eg2%e nag2o?? 8atá"tg2ao%olta az eu%ó#ai #olitiai $let%e. A ?ol"evi

/o%%a&almat !vet+en a ?alol&al ommuni"ta $" "zociali"ta #á%to%a8a"a&t, mel2e min&eg2ie 0elent+" e%+vel ?(%t

az eu%ó#ai államo?an. A N2ugat nem i" 8án2a&án a ma%i"ta 0ó"lat ?evált7 a ommunizmu"t $" a "zocializmu"t a

0!v+?e vezet+ e"zm$ne teintett$, $" - (g2 vag2 Dg2 - min&en




#olitiai $" $%telmi"$gi elit B&v!z!lte azoat.

O%o"zo%"zág?an az állam 0!v+0$%+l /ol2tatott "zlavo/il-n2ugato" vita(g2 át8el2ez+&!tt Eu%ó#á?a, a8ol a 0o??- $"

?alol&al ez&ett azon vitázni, 8og2 mi i" a N2ugat 0!v+0e, " nem $## aSzov0etunió te"te"(ti-e meg ezt a 0!v+t. A

má"o&i világ8á?o%D után a Szov0etunió 8atalma mege%+"(tette aommunizmu" vonzá"át min& N2ugaton, min&

#e&ig - $" ez "oal 0elent+"e?? - a??an a nem n2ugati világ?an, mel2e%+" ellen"zenvvel vi"eltetett a N2ugat

i%ánt. A n2ugati u%alom alatt l$v+ nem n2ugati tá%"a&alma elit0ei?+lazo, ai meg aa%tá t$ve"zteni a N2ugatot,

az !n%en&elez$" /onto""ágá%ól $" a &emo%áciá%ól "zónoolta. Ai vi"zont "zem?e aa%ta "zállni a N2ugattal, a

/o%%a&almat $" a nemzeti /el"za?a&ulá"t t<zt$ zá"zla0u%a.

Az o%o"zo e n2ugati i&eológia /el8a"ználá"a %$v$n, illetve 8og2 e%%eaz i&eológiá%a $#(tett$ N2ugatellene""$gBet,

?izon2o" "zem#ont?ól !zele?? e%Blte a N2ugat8oz, mintt!%t$nelmB "o%án ?á%mio%. 9á% a

li?e%áli" &emo%ácia i&eológiá0a 0elent+"en Bl!n?!zi aommunizmu"$tól, min&$t ol&al tula0&on$##en

ug2anazt a n2elvet ?e"z$lte. A ommunizmu" $" a Szov0etunió!""zeomlá"a v$get vetett a N2ugat $" O%o"zo%"zág

!zti !lc"!n8atá"na. A N2ugat %em$n2e&ett $" 8itte, 8og2 a8a0&ani Szov0etunió?an min&enBtt g2+zelmet a%at

ma0& a li?e%áli" &emo%ácia. Ez azon?an nem (g2 %en&eltetett. 553óta O%o"zo%"zág?an $##Dg2, mint a t!??i

o%to&o !ztá%"a"ág?an %o##ant ?izon2talan a li?e%áli" &emo%ácia 0!v+0e. Emellett az o%o"zo /el8ag2ta a

ma%izmu""al, $" elez&te o%o"z$nt vi"ele&ni, (g2 a "zaa&$

O%o"zo%"zág $" a N2ugat !z!tt tágulni ez&ett. A li?e%áli" &emo%ácia $" a ma%izmu"-leninizmu" !z!tti on/litu"i&eológiá !z!tt za0lott, mel2e - 0elent+"

Bl!n?"$gei ellen$%e - mo&e%ne, világia"a volta, $" lát"zólagmin&ett+ c$l0a a "za?a&"ág, eg2enl+"$g $" az

an2agi 0ól$t megte%emt$"e volt. Eg2 n2ugati &emo%ata $#e" voltintelletuáli" vitát /ol2tatni eg2 "zov0et

ma%i"távalC ug2anezt vi"zont alig8anem le8etetlenne találná eg2o%o"z o%to&o nacionali"ta vita#a%tne% e"et$?en.

A "zov0et o%"za?an a "zlavo/ile $" n2ugato"o /el/Bgge"ztett$

3




vitá0uat, mint8og2 min&$t /$l - #$l&ául

Szolz"en2icin $" Sza8a%ov i" - $le"en "zem?en állt a ommuni"ta"zint$zi""el. E "zint$zi" !""zeomlá"ával az

O%o"zo%"zág való&i i&entitá"á%ól /ol2tatott vita D0?ól /ello??ant. I"m$tte%(t$%e e%Blt, 8og2 veg2e-e át

O%o"zo%"zág a N2ugat $%t$eit, int$zm$n2eit $" g2ao%latát, "ig2eezzen-e ?etagoló&ni a n2ugati civilizáció?a>

ag2 eg2 elBl!nBl+ o%to&o $" eu%áz"iai ultD%a $#(t$"e lenne-e ameg/elel+ Dt, mel2 tel0e""$ggel Bl!n?!zi a

N2ugat$tól, " eg2e&i lánc"zemet $#ez Eu%ó#a $" z"ia !z!tt> E$%&$"e omol2an mego"ztottá az $%telmi"$gi

$" #olitiai elitet, nem ev$"?$ az eg$"z tá%"a&almat. Az eg2i ol&alonott állta a N2ugat?a%áto, a

;ozmo#olitá;, az ;atlanti"tá;, m(g a má"ion a "zlavo/ile utó&ai,aiet általá?an ;nacionali"ta$nt;,

;eu%áz"iai"ta$nt; vag2 ;g/erzsavn/iki -$nt; *azaz7 e%+"állam-#á%ti$nt1 emlegette.6

E c"o#o%to !z!tt a leg0elent+"e?? Bl!n?"$g a Bl#olitia te%$n 0elentezett, &e ?izon2o" m$%t$ig "zem?en

állta el$#zel$"ei a !veten&+ gaz&a"ági %e/o%m%ól $" azállam"ze%ezet mil2en"$g$%+l i". A v$lem$n2e

állan&óan eg2i v$glet?+l a má"i?a c"a#ta. A "#et%um eg2i v$g$nazo 8el2eze&te el, ai a go%?ac"ovi ;D0

gon&olo&á"; #á%t0án állta, $" a ;!z!" Eu%ó#a-8áz; megte%emt$"ele?egett a "zemB el+tt, illetve elcin t!??

/+tanác"a&ói i" i&e ta%tozta, ai 8angot a&ta azon vág2una,8og2 O%o"zo%"zág vál0on v$g%e ;no%máli"

o%"zággá;, $" a 8$t vezet+ i#a%o"o&ott &emo%ácia - a G--lu? -/oga&0a ?e n2olca&i tag$nt 8azá0uat. Az

en28$?? nacionali"tá - mint #$l&ául Sze%ge0 Sztanevic" - azzal$%velne, 8og2 O%o"zo%"zágna el ellene

vetnie az ;atlanti; utat, $" #%io%itá"$nt a má" államo?an $l+o%o"zo v$&elm$t ellene meg8i%&etnie.

Hang"Dl2oznia ellene tová??á a t!%! $" muzulmán a#c"olatoat,$" el+"eg(tenie - meg/ogalmazá"a "ze%int -

;e%+/o%%á"ain, vála"ztá"ain, !tel$ein $" $%&eein áti%án2(tá"át z"iá?a, illetve @elet%e;6. A 8a"onló

megg2+z+&$"<e az$%t %itizáltá elcint, me%t alá%en&elteO%o"zo%"zág $%&eeit a N2ugatna, me%t c"!entette az




o%o"z atonai e%+t, me%t nem támogatott ol2an 8ag2omán2o""z!vet"$ge"eet, mint Sze%?ia, me%t ol2an mó&on

e%+ltette a gaz&a"ági $" #olitiai %e/o%mot, 8og2 az á%tott a

nemzetne. E t%en&et 0elzi P0ot% Szavici0 e"zm$ine D0elet< n$#"ze%<"$ge i", ai a 8D"za" $ve?en O%o"zo%"zágot "a0áto"eu%áz"iai civilizáció$nt (%ta le.

A "z$l"+"$ge"e?? nacionali"tá !z!tt ott talál0u Szolz"en2icint, aianna az O%o"zo%"zágna a #á%t0án áll, mel2

magá?a /oglal0a az !""ze" o%o"zt, valamint a 8ozzá0u "zo%o"an!t+&+ "zláv o%to&o ?elo%u"zoat $" u%ánoatC

ezen(vBl azon?an "eni má"t. E !%8!z ta%tozna a ?i%o&alminacionali"tá, #$l&ául lag2imi% K"i%inov"zi0, ai

"ze%etn$ vi""zaáll(tani a "zov0et ?i%o&almat $" 8el2%eáll(tani az o%o"z8a&e%+t. Ez utó??ia g2a%an nemc"a

N2ugat-ellene"e, &e anti"zemitá i", " az o%o"z Bl#olitiát "ze%etn$D0%a elet $" &$l /el$ i%án2(tani, $" u%almu

alá 8a0tani a &$li muzulmán te%Bleteet *a8og2 azt K"i%inov"zi0"B%geti1, vag2 eln2e%ni a muzulmán államo $"

@(na támogatá"át a N2ugattal "zem?en. A nacionali"tá t!??"eg(t"$get "ze%ette volna n2D0tani a "ze%?ene a

muzulmánoal /ol2tatott 8á?o%D?an. A ozmo#olitá $"nacionali"tá !zti Bl!n?"$g int$zm$n2i "zinten i"

meg0elent, a BlBg2mini"zt$%ium $" a 8a&"e%eg látván2o""zem?enállá"a$nt. )e ta#a"ztal8ató volt elcin magata%tá"á?an

i", ai ?izton"ági, illetve Bl#olitiai el$#zel$"ei?en 8ol e%%e, 8ol a%%a8a0lott.

Az o%o"z n$# $##ol2 mego"ztott, mint az o%o"z elit. Eg2 556-e", 65eu%ó#ai o%o"zt $%int+ /elm$%$" "ze%int a

vála"zoló -a ;n2itott a N2ugat /el$;, =-a nem, 6-a #e&ig;nem tu&0a el&!nteni, mel2i állá"#ontot

teg2e magá$vá;. Az 55=-a" #a%lamenti vála"ztá"oon a %e/o%m#á%tn2e%te el a "zavazato =,6-át, a

%e/o%mellene" $" nacionali"ta #á%to =,=-ot "ze%ezte, m(g acent%i"tá =,-et.6 A 5-o" 0Dniu"i

eln!vála"ztá"on az o%o"z n$# állá"#ont0a D0%a mego"zlott7 =támogatta a N2ugat 0el!lt0$t. elcint *illetve má"

%e/o%mi"ta 0el!lteet1. 3=-u ug2anao% a nacionali"tá%a $"ommuni"tá%a "zavazott. A ilencvene" $ve?en

te8át i&entitá"ána !z#onti $%&$"$t illet+en O%o"zo%"zág m$gmin&ig el"zaa&ó állam ma%a&t eg2 ol2an




n2ugato"-"zlavo/il ett+""$ggel, mel2 ;..nemzeti karakterénekelvála"zt8atatlan 0ellegzete""$ge;==.

Törökország A 8D"za" $" 8a%minca" $ve?en Mu"zta/a @emál

AtatB% gon&o"an i"zám(tott %e/o%m"o%ozattal(vánta nemzet$t el/o%&(tani az o"zmán-muzulmán mDlttól. Aemalizmu" ala#elvei - azaz ;a 8at n2(lve""z+; -

a !vetez+ volta7 #o#ulizmu", %e#u?lianizmu", nacionalizmu", világia""ág, etatizmu" $" %e/o%mizmu". A

multinacionáli" ?i%o&alom e"zm$0$t elvetve, @emál 8omog$nnemzetállam iala(tá"át t<zte i c$l0ául, az

!%m$n2e $" g!%!g! ii%tá"a, illetve az o%"zág?ól t!%t$n+ i<z$"B%$v$n. Eltávol(totta a "zultánt, $"

e%+/e"z(t$"eet tett, 8og2 megala#ozza a #olitiai 8atalom n2ugatit(#u"D %e#u?liánu" %en&"ze%$t. Elt!%!lte a

ali/átu"t, a vallá"i 8atalom !z#onti /o%%á"át, v$get vetett a8ag2omán2o" otatá"na, /el"zámolta a vallá"i

mini"zt$%iumot, meg"zBntette a Bl!nálló vallá"i i"oláat $"/+i"oláat, $" ol2an eg2"$ge", állami !zotatá"i

%en&"ze%t vezetett ?e, mel2 ezáltal tel0e" m$%t$?en világi 0elleg< lett.Meg"za?a&ult az eg28ázi ?(%ó"ágotól,

mel2e az i"zlám t!%v$n2eit $#vi"elt$, $" a "vá0ci Polgá%iT!%v$n2!n2v!n ala#uló D0 0og%en&"ze%t vezetett ?e. A

8ag2omán2o" na#tá%at /elc"e%$lte a Ge%gel2-na#tá%%a, $" 8ivatalo"anmeg"zBntette az i"zlám államvallá"i "ze%e#$t.

Nag2 P$te% #$l&á0a n2omán ?etiltotta a /ez vi"el$"$t, l$v$n az a vallá"i8ag2omán2 "zim?óluma, $" a%%a ?áto%(totta

az em?e%eet, 8og2 8o%&0ana ala#ot. @i0elentette7 el+n2!" lenne at!%! n2elv?en iná?? latin, "emmint az a%a?

(%á"0eg2e 8a"ználata. Ez utó??i %e/o%m ala#vet+ /onto""ágDna ?izon2ult. ;A latin ?et<!n nevel+&+ D0

nemze&$e "zámá%a g2ao%latilag le8etetlenn$ vált 8ozzá/$%ni a8ag2omán2o" i%o&alom ó%iá"i t!meg$8ez,

ug2anao% a%%a ?iztattá +et, 8og2 tanul0ana eu%ó#ai n2elveet, $"e!z?en n$mileg c"!ent az

anal/a?etizmu".;6 Miután D0%a/ogalmazta a lao""ág nemzeti,#olitiai, vallá"i $" ultu%áli" i&entitá"át, a

8a%minca" $ve?en @emál ig2eezett len&Bletet a&ni a gaz&a"ágna. A mo&e%nizáció $z a $z?en 8ala&t az

eln2ugato"o&á""al, eg2?en ez lett a mo&e%nizáció e"z!ze i".

4




Az 5=5 $" 53 !z!tt &Dló - n2ugati #olgá%8á?o%D$nt i" /el/og8ató- má"o&i világ8á?o%D alatt T!%!o%"zág

meg+%izte "emlege""$g$t. Ezt !vet+en azon?an "ietett m$g 0o??an

azono"ulni a N2ugattal. N2(ltan n2ugatimo&elleet !vetve váltott át az eg2#á%t%en&"ze%%+l at!??#á%t%en&"ze%%e. Lo??izott a NATO-tag"ág$%t, $" azt

536-?en el i" n2e%te, mege%+"(tve #oz(ció0át mint a "za?a& világtag0a. A n2ugati gaz&a"ági $" ?izton"ági "eg(t"$g

&ollá%milliá%&0ai á%amlotta az o%"zág?a, 8a&"e%eg$t N2ugaton$#ezt$ i, "ze%elt$ /el, " integ%áltá a NATO

"ze%vezet$?e. Te%Blet$%e ame%iai atonai táma"z#ontoattele#(tette. T!%!o%"zágot a N2ugat "a0át eleti

v$&+?á"t2á0ána teintette, amel2 megaa&ál2ozza a Szov0etunióte%0e"ze&$"$t a '!l&!zitenge% t$%"$g$?en, a

@!zel-@eleten $" a Pe%z"a-!?!l?en. Az e$nt i/e0ezett azono"ulá"i vág2 $" a#c"olat%en&"ze% miatt a nem

n2ugati, el nem !telezett államo az 533-!" ?an&ungi on/e%enciánmeg i" ?$l2egezt$ T!%!o%"zágotC az i"zlám

o%"zágo %áa&á"ul i"ten meg"$%t$"$vel i" vá&oltá.63

A 8i&eg8á?o%D után a t!%! elit tová??%a i" azt #á%tolta, 8og2 o%"zágama%a&0on n2ugati $" eu%ó#ai. R%veiet a%%a

ala#oztá, 8og2 a NATO-tag"ág "zo%o" "ze%vezeti !tel$e "eg(t/ennta%tani a g!%!g!el "zem?eni eg2en"Dl2t.

Azon?an T!%!o%"zágna a NATO-tag"ág?an megte"te"Bl+ n2ugati!t+&$"e a 8i&eg8á?o%D te%m$e volt. Enne

v$ge meg"zBntette a a#c"olat l$t%e0!tt$ne oát, $" a !tel$g2engBl$"$8ez, D0%a/ogalmazá"á8oz vezetett. A

N2ugat "zem$?en T!%!o%"zág ma má% ev$"?$ 8a"zno" ?á"t2a eg2$"za%ól 0!v+ /en2eget$" iv$&$"$%e, "ze%e#e

iná?? a%%a "z<Bl, 8og2 - mint az W?!l-8á?o%D i&e0$n i" - tá%" leg2ena &$l%+l 0!v+, i"e?? /en2eget$"e

el8á%(tá"á?an. E??en a 8á?o%D?an T!%!o%"zág /onto" "eg(t"$getn2D0tott a Sza&&ám Hu"zein-ellene" oal(cióna

azzal, 8og2 lezá%ta azt a te%Blet$n át8ala&ó vezet$et, mel2en az i%aiola0 el0utott a '!l&!zi-tenge%8ezC az i"

/onto" "eg(t"$gne ?izon2ult, 8og2 az ame%iai %e#Bl+g$#e t!%! ?ázi"o%ól i" /el"záll8atta, amio% ?evet$"%e

in&ulta I%a ellen. Wzal ao%i állameln! eme &!nt$"eit azon?anomol2 %itia ("$%te, $" a BlBg2mini"zte%, a

5




v$&elmi mini"zte% $" a tá?o%noi a% vezet+0e el i" ve"z(tette ?á%"on2"z$$t. TBntet$"e%e i" "o% e%Blt, mel2een

tiltaozta Wzal $" az Eg2e"Blt llamo "zo%o" eg2Bttm<!&$"e ellen.

Nem v$letlen te8át, 8og2 min& SBle0man)emi%el eln!, min& #e&ig pille% mini"zte%eln!a""zon2 má% o%án"B%getni ez&te az ENSK "zancióina /elol&á"át

I%aal "zem?enC a "zanció eg2$?$nt omol2 gaz&a"ági te%8eet%ótta T!%!o%"zág%a.6 Ana%a mai

8a0lan&ó"ága, 8og2 a &$l%+l $%ez+ i"zlám /en2eget$" ellen$?eneg2Bttm<!&0!n a N2ugattal, "oal ?izon2talana??,

mint az a o%á??i el!telezett"$ge, 8og2 %$"zt veg2en a "zov0et ve"z$ll2el "zem?eni !z!" /ell$#$"?en.

Az W?!l-vál"ág alatt T!%!o%"zág 8ag2omán2o" "z!vet"$ge"e,N$meto%"zág eluta"(totta, 8og2 NATO-ellene"

táma&á"na teint"en eg2 T!%!o%"zág%a i%án2uló i%ai%a$tatáma&á"t. Ez megmutatta, 8og2 T!%!o%"zág nem

"zám(t8at n2ugati támogatá"%a a &$li /en2eget$""el "zem?en. A8i&eg8á?o%D "o%án a Szov0etunióval t!%t$n+

on/%ontáció nem $%&+0elezte meg T!%!o%"zág civilizáció"i&entitá"át - a 8i&eg8á?o%D utáni on/%ontáció az

a%a? államoal vi"zont igen.

A n2olcvana" $ve ez&et$t+l /ogva T!%!o%"zág n2ugati i%án2ult"ágDelit0$ne eg2i - "+t, talán leg/onto"a?? -

Bl#olitiai c$l0a az volt, 8og2 ?izto"(t"a az Eu%ó#ai Unió" tag"ágot.54 á#%ili"á?an 8ivatalo"an i" /ol2amo&ott

ez$%t. 545 &ecem?e%$?en T!%!o%"zággal !z!lt$, 8og2 a/ol2amo&ván2t 55= el+tt nem tu&0á /ontoló%a venni.

55-?en az Unió 8el2t a&ott Au"zt%ia, 'inno%"zág, Sv$&o%"zág $"No%v$gia $%elm$ne, $" "z$le" !%?en

"zám(totta a%%a, 8og2 a !vetez+ $ve?en 8a"onlóan e&vez+l$#$"e t!%t$nne Leng2elo%"zág, Mag2a%o%"zág $"

J"e8o%"zág, a $"+??ie?en #e&ig Szlov$nia, Szlováia $" a ?alti!ztá%"a"ágo c"atlaozá"a Bg2$?en. A t!%!!

Bl!n!"en az$%t volta c"aló&otta, me%t N$meto%"zág - az Eu%ó#ai@!z!""$g leg?e/ol2á"o"a?? tag0a - nem

támogatta $%$"Bet, 8el2ette a !z$#-eu%ó#ai államo tag"ágánael+"eg(t$"$n munálo&ott.6 Az Eg2e"Blt

llamo n2omá"á%a az Unió ug2an vámunió" tá%g2alá"oat ez&ettT!%!o%"zággal, a tel0e" tag"ág azon?an ma i"

4




távoli $" $te" le8et+"$gne t<ni.

Mi$%t l$#te át T!%!o%"zág /elett, mi$%t alaul8atott i az a ?en2omá", 8og2 min&ig a "o% v$g$%e $n2"ze%Bl> Az

eu%ó#ai vezet+ - a n2ilváno""ág el+tt legalá??i" - T!%!o%"zágalac"on2 gaz&a"ági /e0lett"$g$%+l ?e"z$lne, $"

az em?e%i 0ogo ti"ztelet?en ta%tá"ána 8ián2á%ól, mel2 Bl!n!"en a"an&ináv államoal t!%t$n+

!""ze8a"onl(tá"o% váli "zem?e!tl+v$. A "z(n/ala m!g!tt azon?anaz eu%ó#aia $" t!%!! eg2et$%tene a??an,

8og2 a való&i o a g!%!g! 8eve" ellenez$"e, $" - ami enn$l i"/onto"a?? - az a t$n2. 8og2 T!%!o%"zág

muzulmán állam. Az eu%ó#ai o%"zágoat el%ia"zt0a, 8og2 a 0!v+?ene"etleg meg ell n2itniu a#uiat eg2

millió" muzulmán lao""ággal %en&elez+, nag2 munan$lBli"$g<o%"zág ?eván&o%lói el+tt. M$g l$n2ege"e??ne

t<ni, 8og2 N2ugaton Dg2 $%zi, a t!%!! ultu%áli"an nemta%tozna Eu%ó#á8oz. Wzal eln! 556-?en

i0elentette, 8og2 ;az em?e%i 0ogo 8el2zete T!%!o%"zág?an c"aB%Bg2 a%%a, 8og2 ne enge&0$ c"atlaozni az

Eu%ó#ai @!z!""$g8ez. A való&i o az, 8og2 mi muzulmáno vag2un,+ #e&ig e%e"zt$n2e.; Ma0& 8ozzátette7

;Ezt azon?an nem vall0á ?e.; Az eu%ó#ai vezet+ való0á?an magu i" ?ei"me%t$, 8og2 az Unió ;e%e"zt$n2

lu?;, $" 8og2 ;T!%!o%"zág tDl "zeg$n2, tDl n$#e", tDl muzulmán, tDl8a%"án2, ultu%áli"an tDl"ágo"an i"

Bl!n?!z+;. Az eg2i "za$%t+ meg0eg2ezte7 ;Eu%ó#a %$málma; m$gma i", a ;N2ugat-Eu%ó#át #u"zt(tó

"za%ac$no $" a 9$c" a#uit &!nget+ t!%!! eml$e;. Az e//$le%eagálá"o $" i0elent$"e n2omán ;a t!%!!

!%$?en ialault az az általáno" $%z$";, 8og2 ;a N2ugat nem (ván0aEu%ó#á?an látni a muzulmán t!%!!et;64.

Mint8og2 T!%!o%"zág elvetette Meát, +t vi"zont 9%B""zeluta"(totta el, az o%"zág a#va a#ott az alalmon,

8og2 a Szov0etunió /el?omlá"át !vet+en Ta"ent /el$ /o%&ul0on. Wzaleln! $" má" vezet+ a t!%! n$#e

!z!""$g$ne látomá"át vázoltá /el, $" omol2 e%+/e"z(t$"eet tettea ;T!%!o%"zágon (vBli te%Bleteen..., az

A&%iai-tenge%t+l @(náig... $l+ t!%!!el; való a#c"olatomegte%emt$"e $%&e$?en. @Bl!n!" /ig2elmet a#ott

4




Aze%?a0&z"án $" a n$g2 t!%! n2elv< !z$#-áz"iai !ztá%"a"ág,z?egi"ztán, TB%meni"ztán, @aza8"ztán $"

@i%gizi"ztán. 55 $" 556 !z!tt T!%!o%"zág "z$le" !%<

tev$en2"$g?e ez&ett, 8og2 mege%+"(t"e a#c"olatait "eg2?en ?e/ol2á"át i" eze?en az D0 !ztá%"a"ágo?an. Eg2e?e !z!tt,3 milliá%& &ollá%n2i 8o""zD táv%a "zóló,

alac"on2 amatD !lc"!nt 0uttatott nei, valamint 5 millió &ollá%!zvetlen "eg(t"$get, telev(zió" m<8ol&at

*mell2el az o%o"z n2elv< a&á"oat le8etett 8el2ette"(teni1,tele/on8álózatot, l$gi0á%at-"zolgáltatá"t, T!%!o%"zág?a

"zóló !"zt!n&(0a ez%eit, $#z$"t !z$#-áz"iai $" aze%i ?aná%o,Bzletem?e%e, &i#lomatá $" t!?? "záz atonati"zt

"zámá%a. Taná%oat Bl&te az D0 !ztá%"a"ágo?a, 8og2 t!%!n2elvet tan(t"ana, $" !zel 6 !z!" vállalozá"

i" ?ein&ult. A gaz&a"ági a#c"olato Dt0át !z!" ultu%áli" voná"oeg2engett$. A8og2 azt eg2 t!%! Bzletem?e%

meg0eg2ezte7 ;Aze%?a0&z"án?an vag2 TB%meni"ztán?an a "ie%leg/onto"a?? t$n2ez+0e, 8og2 a meg/elel+ #a%tne%t

megtalál0u. A t!%!! "zámá%a ez nem 0elent gon&ot. Azono" aultD%án, t!??$-ev$"?$ a n2elvBn i", m$g a

on28án i" 8a"onló.;65

A @auázu" $" a @!z$#-z"ia /el$ /o%&ulá"t nemc"a az az álom!"zt!n!zte, 8og2 T!%!o%"zág eg2 t!%!

nemzet!z!""$g vezet+0e le8et, &e az a vág2 i", 8og2 ellen tu&0on állniaz i%áni $" "zaD&-a%á?iai 8atá" te%0e&$"$ne,

az i"zlám /un&amentalizmu" t$%n2e%$"$ne. A t!%!! Dg2 láttá7 +(nál0á az alte%nat(vát, a ;t!%! mo&ellt;

vag2 ;T!%!o%"zág e"zm$0$t;, eg2 világi, &emo%atiu",#iacgaz&a"ággal ?(%ó muzulmán állam /o%má0á?an.

Emellett Ana%a m$g azt i" %em$lte, 8og2 meg tu&0a áll(tani azD00á$le&+ o%o"z ?e/ol2á"t. Ha alte%nat(vát (nál

O%o"zo%"zággal $" az i"zlámmal "zem?en, ao% 8at8ató"a??an$%8eti az Eu%ó#ai Unió támogatá"át, " $"+?? azt

i", 8og2 c"atlaoz8a""on 8ozzá.

E ez&eti láza" tev$en2"$g a t!%! !ztá%"a"ágo &olgá?an 55=-%a/e"zBlte??$ vált, amine az volt az oa, 8og2

az e%+/o%%á"o v$ge"ne ?izon2ultaC Wzal 8alála után SBle0man)emi%el lett az eln!, $" az o%o"z ?e/ol2á"

mege%+"!&!tt. Amio% a t!%! ultD%á0D, o%á??i "zov0et

46




!ztá%"a"ágo el+"z!% válta /Bggetlenn$, vezet+i

azonnal Ana%á?a %o8anta, 8og2 u&va%ol0ana T!%!o%"zágna.I&+vel azon?an O%o"zo%"zág D0%a n2omá"t

g2ao%olt %á0u, $" min&en/$le (g$%eteet tett, mel2ene 8atá"á%a vi""zatáncolta, $" ig2eezte iná?? c"a a

;ieg2en"Dl2ozott; a#c"olato á#olá"ána "zB"$ge""$g$t8ang"Dl2ozni, eg2/el+l ultu%áli" %oonu, má"/el+l

o%á??i eln2omó0u /el$. A t!%!! azon?an a tová??ia?an i"meg#%ó?áltá /el8a"ználni ultu%áli" !t+&$"eiet,

8og2 ite%0e"zt8e""$ gaz&a"ági $" #olitiai a#c"olataiat. Eg2ileg/onto"a?? /eg2ve%t$n2B$nt meg"ze%ezt$ a

meg/elel+ o%mán2o $" tá%"a"ágo ?eleeg2ez$"$t eg2 vezet$$#(t$"$%e, amel2 a !z$#-áz"iai $" aze%?a0&z"áni

ola0at "záll(t0a T!%!o%"zágon át a '!l&!zi-tenge%8ez.=

M(g T!%!o%"zág azon munálo&ott, 8og2 a#c"olatoat ala(t"on ia 8a0&ani "zov0et !ztá%"a"ágoal, o&a8aza

"oan meg$%&+0elezt$ "a0át emali"ta világi i&entitá"át. El+"z!% i" -"o má" állam8oz 8a"onlóan -

T!%!o%"zág "zámá%a a 8i&eg8á?o%D v$ge - a tá%"a&almi $" gaz&a"ági/e0l+&$" oozta változá"o %$v$n -

el+t$%?e áll(totta a ;nemzeti i&entitá" $" etniai azono""ágtu&at;=/onto" $%&$"eit, $" a vallá" $"zen állt, 8og2

azo%a vála"zt a&0on. AtatB% $" a t!%! elit világi !%!"$ge a "záza&$t8a%ma&á?an eg2%e iná?? !""zt<z alá

e%Blt. A t!%!! Bl/!l&i ta#a"ztalatai o&a8aza /el"z(tottá az i"zlám$%zelmeet. A N2ugat-N$meto%"zág?ól

8azat$%+ t!%!! ;az ott ta#a"ztal8ató ellen"$ge" magata%tá"%a%eagálva vi""zat$%te a88oz, ami?en ott8ono"an

$%ezt$ maguat. R" ez az i"zlám volt.; A leg/+?? v$lem$n2e $"

megol&á"o eg2%e iná?? i"zlám "z(nezeteta#ta. 55=-?an ;az i"zlám "t(lu"D "zaállt vi"el+ /$%/ia $"le/át2olozott n+ való"ággal 8emz"egte

T!%!o%"zág?an, a mec"ete eg2%e t!?? em?e%t vonzotta, $" ?izon2o" !n2ve"?olto #olcai %o"a&ozta a !n2vet+l,

D0"ágotól, azettától. J)-t+l $" vi&eoazettától, mel2e min& a&ia&alma" i"zlám t!%t$nelm$t,

el+(%á"ait $" $letmó&0át 8i%&ett$, $" m$ltattá az O"zmán 9i%o&alom"ze%e#$t Mo8ame& #%ó/$ta $%t$eine meg+%z$"$?en;.

elent$"e "ze%int ;legalá?? 65 ia&ó $" n2om&a, =

4=




"a0tóia&ván2, !ztB n$g2 na#ila#, #á% "záz

alóz%á&ió $" !%Bl?elBl =. "zint$n enge&$l2 n$lBl m<!&+telev(zióállomá" 8i%&ette az i"zlám i&eológiá0át;=6.

A /oozó&ó i"zlám $%zelmeel "zem?e"Bl+ t!%! vezet+ ?izon2o"/un&amentali"ta megol&á"o8oz /ol2amo&ta,

8og2 támogatá"t "ze%ezzene a t!meget+l. A n2olcvana" $"ilencvene" $ve?en az áll(tólag világi t!%! o%mán2

0elent+"en megn!velte a allá"i g2e Hivatalána !lt"$gvet$"$t,mec"ete $#(t$"$t /inan"z(%ozta, el%en&elte a

vallá"otatá"t az állami i"olá?an, $" 0elent$en2en támogatniez&te az i"zlám /eleezeti i"oláat, mel2e

"záma a n2olcvana" $ve?en az !t"z!%!"$%e n+tt, $" (g2 a !z$#i"olá"&iáo 3-a ma má% eze?e 0á%. Az itt

8i%&etett i"zlám &ot%(náon n+tte /el a v$gz+" &iáo ez%ei, ai!zBl aztán "oan !z8ivatalnoo lette.

Szem?en '%anciao%"zággal - "zim?oliu" $" &%ámai ont%a"ztQ - ao%mán2 g2ao%latilag megenge&te, 8og2 a

lán2o 8ag2omán2o" muzulmán /át2ollal 0á%0ana i"olá?a, " min&ezt8etven $vvel azután, 8og2 AtatB% ?etiltotta

a /ezt.== E o%mán2zati int$ze&$"e, mel2eet nag2%$"zt az a c$lmotivált, 8og2 i/og0á a "zelet az i"zlám8(v+

vito%lá0á?ól, ?izon2(t0á, 8og2 mil2en e%+"en /D0ta eze a "zele an2olcvana" $ve?en $" a ilencvene" $ve

ele0$n.

Má"o&"zo%, az I"zlám f00á"zBlet$" megváltoztatta a t!%! #olitia 0elleg$t. A #olitiai vezet+, /+leg Tu%gut Wzal

n2(ltan azono"ulta a muzulmán "zim?ólumoal $" "t%at$giáal.T!%!o%"zág?an c"aDg2 mint má"utt, a

&emo%ácia mege%+"(tette az +"8ono"o&á"t, amine !vetezt$?en

"oan a vallá"8oz /o%&ulta. ;A #olitiu"o -&e a világi"ág ?á"t2á0a$nt $" +%e$nt ti"ztelt 8a&"e%eg i" - ol2ann2i%aig2eezte eln2e%ni a n$# eg2$t $"

meg"ze%ezni "zavazatát, 8og2 nem teint8ette el a lao""ág vallá"i(vánalmaitól7 "o enge&m$n2B ?<zl!tt a

&emagógiától.; A #o#ulá%i" mozgalma a vallá" /el$ /o%&ulta. M(g azelit $" a ?B%o%atiu" c"o#o%to -

Bl!n!"en a atonai vezet$" - világi i%án2ult"ágDa volta, a/eg2ve%e" e%+!n ?elBl i"zlám $%zelme ez&te

0elentezni, $" 54-?en t!?? a&$tot izá%ta a atonai

4




aa&$miá%ól, me%t azt g2an(tottá %ólu, 8og2 i"zlám

$%zelm<e. A nag2 #olitiai #á%to eg2%e 0o??an átláttá anna"zB"$ge""$g$t, 8og2 az D00á$le&+ muzulmán

tariká-tól - vag2i" zá%t tá%"a"ágotól, mel2eet AtatB% anna i&e0$n ?etiltott - ig2eezzene vála"ztá"i

támogatá"t "ze%ezni.= 55 má%ciu"á?an a 8el2i vála"ztá"oon az !tnag2 #á%t !zBl eg2e&Bl az i"zlám ól$t Pá%t0a

tu&ta n!velni "zavazataina a%án2át, " (g2 &u%ván 5-ot a#ott,mel28ez $#e"t pille% mini"zte%eln! Igaz

W"v$n2 Pá%t0a, a maga 6-ával $##Dg2 "oat ve"ztett, mint az azótael8un2t Wzal SzBl+/!l& Pá%t0a, mel2 eo%

6-ot a#ott. Az i"zlám ól$t Pá%t0ána "ie%Blt meg"ze%eznie a $tlegnag2o?? t!%! vá%o", I"ztam?ul $" Ana%a

támogatá"át, $" nag2on 0ó e%e&m$n2eet $%t el az o%"zág &$leleti%$"z$n i". Az 553-!" &ecem?e%i vála"ztá"oon a

ól$t Pá%t0a t!?? "zavazatot $" t!?? 8el2et n2e%t el a #a%lament?en,mint ?á%mel2i má"i #á%t, $" /$l$vvel $"+??

átvette a o%mán2zá"t, oal(ciót alotva az eg2i világi #á%ttal. Mintmá" o%"zágo?an, a /un&amentali"tá /+

támogatói itt i" a /iatalo, a Bl/!l&%+l 8azat$%+, a ;leti#o%ta $"i"emmizette; $" a ;/%i""en vá%o"?a

!lt!z!tte;, a ;nag2vá%o"o sans culotte^-0ai; volta.=3

Ha%ma&"zo%, az I"zlám f00á$le&$" megváltoztatta T!%!o%"zágBl#olitiá0át i". Wzal eln! vezet$"e alatt az W?!l8á?o%D?an

a N2ugat mellett /oglalta állá"t, a%%a "zám(tva, 8og2 ez ma0& "eg(ti azEu%ó#ai @!z!""$g8ez t!%t$n+

c"atlaozá"t. Ez azon?an nem !vetezett ?e. A NATO t$tova vála"zaa%%a a $%&$"%e, mit i" tenne a "ze%vezet, 8a

I%a megtáma&ná az o%"zágot, m$g ev$"?$ n2ugtatta meg a

t!%!!et, ai a%%a volta (vánc"ia, va0on mit tennea NATO eg2 nem o%o"z ve"z$l2 e"et$n.= A t!%! vezet+ ig2eezteite%0e"zteni a#c"olataiat Iz%aellel, amit a

t!%!o%"zági i"zlám8(v+ 8eve" /el8á?o%o&á""al /oga&ta. Enn$l 0óval/onto"a??, 8og2 a n2olcvana" $ve?en

T!%!o%"zág /e0le"zteni ez&te a#c"olatait t!?? a%a? $" muzulmánállammal i". A ilencvene" $ve?en #e&ig

at(van "eg(tette az i"zlám $%&ee t$%8ó&(tá"át, 0elent+" támogatá"tn2D0tva a ?o"zniai muzulmánona $"

Aze%?a0&z"ánna. Ami a 9alánt, @!z$#-z"iát vag2 a @!zel-@eletet

43




illeti, T!%!o%"zág Bl#olitiá0a /oozato"an

i"zlamizáló&ott.

T!%!o%"zág $veen át meg/elelt a "a0át civilizáció" i&entitá"án változtatni aa%ó, el"zaa&ó államoat 0ellemz+

$t-8á%om minimáli" elvá%á"na. A t!%! elit /elt$tlenBl támogatta, an$# #e&ig el/oga&ta ezt a #olitiát. A ?e/oga&ó

n2ugati civilizáció elit0ei azon?an nem volta enn2i%e /og$on2a.Mint8og2 a #%o?l$ma 8o""zan

el8Dzó&ott, az i"zlám t!%!o%"zági D00á$le&$"e N2ugat-ellene"8angulatot eltett, $" ez&te aláá"ni a t!%! elit

világi, n2ugati i%án2ult"ágát. T!%!o%"zág való"z(n<leg el"zaa&óo%"zág ma%a&, mivel "o min&en aa&ál2ozza,

8og2 tel0e"en eu%ó#aivá vál0$, a88oz #e&ig ninc" el$g e%e0e, 8og2 0elent+" "ze%e#et vállal8a""on a t!%! ultD%á0D,

8a0&ani "zov0et !ztá%"a"ágo?an, (g2 az i"zlám ten&enciáD00á$le&$"e tová?? mo%z"ol0a ma0& az atatB%i

!%!"$get.

Teintettel a vázolt ellent$te" i%án2ult"ágo%a, a t!%! vezet+!vetezete"en ultD%á !z!tti ;8(&$nt; (%0á le

államuat. 55=-?an Tan"u pille% mini"zte%eln!-a""zon2 Dg2 látta,

8og2 mi!z?en T!%!o%"zág ;n2ugati&emo%ácia;, ug2anao% ;a @!zel-@eletne i" %$"ze;, (g2 ;/iziailag$" /ilozó/iailag i" $t civilizációt !t !""ze;.

Ug2anezt az am?ivalenciát tB%!zi, 8og2 mi!z?en pille%mini"zte%eln!-a""zon2 ott8oná?an g2a%an muzulmán

%u8át !lt, a NATO-találozóon m$gi" "zBntelenBl e$nt $%vel7;/!l&%a0zi $" #olitiai t$n2, 8og2 T!%!o%"zág

eu%ó#ai állam;. T!%!o%"zág SBle0man )emi%el eln! "ze%int i" ol2an;0elent+" 8(& a %$gió?an, mel2 n2ugat%ól

elet%e (vel, vag2i" Eu%ó#ától @(náig;. Eg2 8(& me"te%"$ge" $#(tm$n2,mel2 !""ze!t ug2an $t "zilá%& entitá"t, +

maga azon?an eg2ine "em %$"ze. A t!%! vezet+, amio% 8azá0uat- n$mi "z$#(t$""el - 8(&8oz 8a"onl(t0á,

mege%+"iti, 8og2 T!%!o%"zág el"zaa&ó állam.

@eMikó M(g T!%!o%"zág a 8D"za" $ve?en.vált el"zaa&ó o%"zággá,Meió e"et$?en ez c"a a n2olcvana"

$ve?en !vetezett ?e. T!%t$nelmi a#c"olatu a N2ugattal azon?anm$gi" "o 8a"onló"ágoat mutat. M$g ma, a

6. "záza&?an i" $%v$n2e"e Octavio Paz "zavai7 ;Meió mag0a

4




in&ián. Nem eu%ó#ai állam.;=4 A 5. "záza&?an

Meiót az O"zmán 9i%o&alom8oz 8a"onlóan n2ugati 8atalma&a%a?oltá /el. A 6. "záza& má"o&i $" 8a%ma&i

$vtize&$?en - aá%c"a T!%!o%"zág - ol2an /o%%a&almon mente%e"ztBl, mel2 megte%emtette nemzeti

i&entitá"ána D0 ala#0ait, $" eg2#á%t%en&"ze%t 8ozott l$t%e.T!%!o%"zág?an azon?an a /o%%a&alom, mi!z?en

elvetette az i"zlám $" o"zmán ultD%a 8ag2omán2ait, ig2eezett an2ugati ultD%a min$l t!?? elem$t meg8ono"(tani

$" el+"eg(teni a N2ugat8oz való c"atlaozá"t. Meió?an vi"zont -8a"onlato"an a88oz, ami O%o"zo%"zág?an

t!%t$nt - a /o%%a&alom a n2ugati ultD%a azon elemeine im#o%t0át 0elentette, mel2e a n2ugati a#italizmu""al $"

&emo%áciával "zem?en álló D0 nacionalizmu" meg0elen$"$t"eg(tett$ el+. M(g T!%!o%"zág 8atvan $ven át

eu%ó#ai$nt ig2eezett meg8atá%ozni !nmagát, Meió az Eg2e"Blt llamoal "zem?en #%ó?ált i&entitá"t

"ze%ezni. A 8a%minca" $vet+l a n2olcvana" $veig a meiói vezet+ol2an gaz&a"ág#olitiát $" Bl#olitiát

/ol2tatta, amel2 i8(vá"t 0elentett az ame%iai $%&ee ellen.

A n2olcvana" $ve?en ez megváltozott. Miguel &e la Ma&%i& eln! $"utó&a, Ja%lo" Salina" &e Go%ta%i

D0%a/ogalmaztá a meiói c$loat, a !veten&+ megol&á"oat, illetveaz o%"zág i&entitá"átC il2en nag2"za?á"D változtatá"%a

az 5-e" /o%%a&alom óta nem e%Blt "o%. Salina" tula0&on$##enMeió Mu"zta/a @emál0ána

teint8et+. AtatB% "zeula%izációt (g$%t $" nacionalizmu"t, mel2e azi&+ tá0t &ivato" t$mái volta a N2ugatna i".

Salina" vi"zont a gaz&a"ági li?e%alizmu"t ig2eezett el+moz&(tani,

amel2 a n2ugati világ?an u%alo&ó $tala#e"zme !zBl az eg2i. *A má"iat, a #olitiai &emo%áciátazon?an nem B&v!z!lte.1 AtatB%8!z 8a"onlóan

Salina"t i" támogatta e c$lo el$%$"$?en a #olitiai $" a gaz&a"ági elitCtag0ai !zBl "oan az Eg2e"Blt llamo?an

tanulta - mint maga Salina" $" &e la Ma&%i& i". Az eln! &%ámaimó&on c"!entette az in/lációt, #%ivatizált eg2

"e%eg állami vállalatot, ?áto%(totta a Bl/!l&i ?e%u8ázá"oat,c"!entette a vámta%i/áat $" "zu?vencióat,

át"t%utu%álta a Bl/!l&i a&ó""ágot, meg/$ezte a "za"ze%vezeteet,

4




n!velte a te%mel$en2"$get, $" ?ea#c"olta

Meiót az Eg2e"Blt llamo $" @ana&a alotta R"za-ame%iaiSza?a&e%e"e&elmi Eg2ezm$n2?e *NA'TA1.

Ami$nt AtatB% %e/o%m0ai a%%a i%án2ulta, 8og2 T!%!o%"zágot!zel-eleti, muzulmán állam?ól világia" eu%ó#ai

o%"zággá változta""a, Dg2 Salina" %e/o%m0aina c$l0a az volt, 8og2 alatin-ame%iai Meió?ól $"za-ame%iai

államot /a%ag0on.

Salina" vála"ztá"a nem volt ele%Bl8etetlenBl "zB"$g"ze%<. Ameiói elit #$l&ául !vet8ette volna azt az Eg2e"Blt

llamo-ellene", 8a%ma&i világ?eli nacionali"ta $" #%otecioni"tautat, amel2et el+&ei a "záza& o%á??i

$vtize&ei?en. Má"%$"zt - $" n$8án2 meiói való?an támogatta ezt az!tletet - meg("$%el8ette volna

valami/$le i?$%iai "z!vet"$get iala(tani S#an2olo%"zággal,Po%tugáliával, illetve a &$l-ame%iai államoal.

a0on "ie%%el 0á%-e Meió D0 t!%ev$"e> Politiai, gaz&a"ági $"$%telmi"$gi elit0$ne z!me 8el2e"li ezt az utat.

Szem?en T!%!o%"zággal, itt a ?e/oga&ó civilizáció #olitiai,gaz&a"ági $" $%telmi"$gi elit0e i" támogat0a Meió D0

el!telezett"$g$t. A Bl!n?"$g%e leginá?? a ?eván&o%lá" l$n2egi/onto""ágD, civilizáció!zi #%o?l$má0a mutat %á.

Az ó%iá"i t!%! ?eván&o%lót!meget+l való /$lelem min& az eu%ó#aielit?en, min& az ottani nemzete?en

ellenállá"t "zBlt, " leg/+$## enne !vetezt$?en ellenzi, 8og2T!%!o%"zág ?el$#0en Eu%ó#á?a. Ezzel "zem?en

az Eg2e"Blt llamo te%Blet$%e t!%t$n+ t!mege" - legáli" $" illegáli" -meiói ?eván&o%lá" eg2ie volt azon

$%vene, mel2eet Salina" a NA'T-na c(mzett7 ;ála"zt8atna7

vag2 te%m$einet /oga&0á el, vag2 ?e ellenge&niB ?eván&o%lóinat.; áa&á"ul az Eg2e"Blt llamo $"Meió !z!tt l$n2ege"en i"e?? a ultu%áli"

Bl!n?"$g, mint T!%!o%"zág $" Eu%ó#a !z!tt. Meió vallá"aatoliu", n2elve "#an2ol, elit0e min&ig i" Eu%ó#a

/el$ /o%&ultC 8o""zD i&+n át g2e%meeiet i" i&e Bl&t$ i"olá?a. Azutó??i i&+?en vi"zont enne az elitne az

$%&el+&$"e min&iná?? az Eg2e"Blt llamo%a i%án2ulC nem c"o&ate8át, 8og2 g2e%meei mo"tan"ág itt v$gzi

tanulmán2aiat. Az angol-ame%iai R"za-Ame%ia $" a "#an2ol-

44




in&ián Meió !z!tt l$n2ege"en !nn2e??ne

mutatozi !""z8angot te%emteni, mint a e%e"zt$n2 Eu%ó#a $" amuzulmán T!%!o%"zág !z!tt. E !z!" voná"o

ellen$%e a NA'TA %ati/iálá"a után ialault az Eg2e"Blt llamo?ana Meióval való "zo%o"a?? eg2Bttm<!&$"

ellenz$e, amel2 !vetelte a ?eván&o%lá" meg"zo%(tá"át,#ana"zo&ott a g2á%a &$l%e !lt!z$"e miatt, $"

meg$%&+0elezte, 8og2 Meió $#e" alalmazo&ni az $"za-ame%iai "za?a&"áge"zm$n28ez $" az ottani

t!%v$n2e8ez.=5 Eg2 el"zaa&ó o%"zág "ie%e" váltá"ána 8a%ma&i!vetelm$n2e a te%v általáno" el/oga&á"a a

nemzet %$"z$%+l - nem ell azt /elt$tlenBl támogatniu, &e eg2et ell$%teniB vele. E t$n2ez+ /onto""ága ?izon2o"

m$%t$ig attól /Bgg, 8og2 az o%"zág &!nt$"8ozatali /ol2amatai?anmil2en /onto""ággal ?(%na a n$# n$zetei. 553

óta Meió N2ugat-#á%ti állá"#ont0a nem m$%etett meg a &emo%áciam$%leg$n. A #á% eze% 0ól i$#zett, Bl/!l&%+l

támogatott c8ia#a"i ge%illa D0$vi /o%%a&alma !nmagá?an m$g nem 0elentette azt, 8og2 l$n2ege"e?? ellenállá"

!vezn$ az $"za-ame%ianizáló&á"i /ol2amatot. A meiói$%telmi"$gie, D0"ág(%ó $" má" !zv$lem$n2-/o%máló

"zem$l2e !%$?en azon?an %oon"zenvez+ vi""z8ang%a talált eláza&á", $" azt "ugallta, 8og2 az $"zaame%ianizáló&á"

általá?an, a NA'TA #e&ig Bl!n!"en $#e" eg2%e n!vev+ ellenállá"tiváltani a meiói elit $"

a n$# !%$?en. Salina" eln! "zán&$o"an a&ott #%io%itá"t agaz&a"ági %e/o%mna $" n2ugato"o&á"na a #olitiai

%e/o%mmal $" &emo%atizáló&á""al "zem?en. Min& a gaz&a"ági/e0l+&$", min& #e&ig az eg2%e ?+vBl+ a#c"olat az

Eg2e"Blt llamoal e%+"(teni /og0a azoat a t$n2ez+et, mel2eel+moz&(t0á a meiói #olitiai %en&"ze% való&i

&emo%atizáló&á"át. Meió 0!v+0e "zem#ont0á?ól ulc"$%&$",mil2en m$%t$?en /og0a a mo&e%nizáció $"

&emo%atizáló&á" "e%enteni a n2ugato"o&á""al "zem?eni ellenállá"t.@ie%+"zaol8at0a-e a NA'TA-tól való

eltávolo&á"t, illetve megg2eng(t8eti-e a "ze%vezetet $" aláá"8at0a-eazoat a változá"oat, mel2eet a n2olcvana"ilencvene"

$ve?en Meió%a $n2"ze%(tett a n2ugati i%án2ult"ágD elit>

Ausztrália O%o"zo%"zágtól, T!%!o%"zágtól $" Meiótól elt$%+en

45




Au"zt%ália a ez&etet+l /ogva n2ugati

tá%"a&alomna "zám(tott. A 6. "záza& "o%án "zo%o" a#c"olatai volta min&eneel+tt Angliával, ma0& #e&ig az

Eg2e"Blt llamoal i" - a 8i&eg8á?o%D" i&+"za?an nemc"a aN2ugat "ze%ve" %$"z$ne teintett$, &e

?eleta%tozott az Eg2e"Blt llamo, Nag2-9%itannia, @ana&a $" Au"zt%ália alotta atonai $" 8(%"ze%z$"i

"z!vet"$g?e i". A ilencvene" $ve ele0$n azon?an az au"zt%ál#olitiai vezet+ i%án2váltá" mellett &!nt!tte7 e

"ze%int Au"zt%ália el8ag20a a N2ugatot, magát áz"iai állam$ntD0%a/ogalmazza, $" "zo%o"a?? a#c"olatoat á#ol

/!l&%a0zi "zom"z$&aival. Paul @eating mini"zte%eln! i0elentette, Au"zt%ália nem le8et t!??$ ;a ?i%o&alom

/iói%o&á0a;, !ztá%"a"ággá ell válnia, $" c$l0ai !z!tt ell"ze%e#el0en a "zo%o"a?? ;eg2?e/onó&á"; z"iával.

Azzal $%velt, e%%e az$%t van "zB"$ge", 8og2 megte%emt"$ Au"zt%áliamint /Bggetlen állam i&entitá"át. ;Au"zt%ália

nem l$#8et /el a világ?an multiultu%áli" állam$nt, nem e%e"8et "talál8at nag2 8i%telen a#c"olatot z"iával

min&a&&ig, am(g megma%a& "zá%maz$államna.; @eatingi0elentette7 Au"zt%ália 8o""zD $veen át ;anglo/(liá?an

$" /á"ult"ág?an; "zenve&ettC az Angliával /ennta%tott "z!vet"$g;el"en22e"zti nemzeti ultD%ánat, gaz&a"ági

0!v+net $" "o%"unat z"iá?an $" a J"en&e"-óceán t$%"$g$?en;.Ga%et8 Evan" BlBg2mini"zte% 8a"onló $%z$"eine

a&ott 8angot.

Au"zt%ália áz"iai o%"zág$nt való meg8atá%ozá"a a??an a/elt$telez$"?en g2!e%ezi, 8og2 a nemzete "o%"ána

/o%málá"á?an a gaz&a"ág átl$# a ultD%án. A /+ l!$"t a elet-áz"iai

gaz&a"ágo &inamiu" n!vee&$"e a&ta, amel2 magával 8ozta az au"zt%ál-áz"iai e%e"e&elem g2o%" n!vee&$"$t i".5-?en Au"zt%ália e#o%t0ána =5-a

@elet- $" )$lelet-z"iá?a i%án2ult, az ottani o%"zágo e#o%t0ána#e&ig 6-a Au"zt%áliá?a. 55-%e @elet- $"

)$lelet-z"ia 6-al %$"ze"Blt az au"zt%ál e#o%t?ól, m(g "a0áte#o%t0a Au"zt%áliá?a -%a emele&ett. J"a

!""ze8a"onl(tá"$##en7 55-?en az Eu%ó#ai @!z!""$g?e i%án2ulóau"zt%ál e#o%t volumene ,4 volt, az

Eg2e"Bl llamo?a i%án2uló$ #e&ig ,. Az au"zt%álo Dg2

5




gon&olo&ta, 8og2 a világ 8á%om nag2 gaz&a"ági

t!m? ialaulá"a /el$ 8ala&, $" ezen ?elBl Au"zt%ália 8el2e a elet-áz"iai t!m??en van.

A gaz&a"ági a#c"olato ellen$%e nem való"z(n<, 8og2 az au"zt%ál-áz"iai megol&á" eleget tu& ma0& tenni azon

!vetelm$n2ene, amel2e eg2 el"zaa&ó o%"zág "ie%e" civilizáció" váltá"á8oz "zB"$ge"e. El+"z!% i", a

ilencvene" $ve !ze#$n az au"zt%ál elit o%ánt"em volt el%aga&tatvaett+l az Dttól. 9izon2o" m$%t$ig a//$le

#a%tizán!tletne t<nt "zámá%a, " a Li?e%áli" Pá%t vezet+iam?ivalen"en vi"zon2ulta 8ozzá, vag2 $##en"$ggel

ellenezt$. A muná"#á%ti o%mán2 ug2anc"a "o %itiát a#ottBl!n?!z+ $%telmi"$giet+l $" D0"ág(%ótól. Az

áz"iai váltá" Bg2$?en nem volt eg2$%telm< on"zenzu" az elit!%$?en, $" a !zv$lem$n2 i" mego"zlott. 54 $"

55= !z!tt azo a%án2a, ai a mona%c8iától való el"zaa&á"t#á%toltá, 6-%+l -%a n+tt. Ezen a #onton a

támogatott"ág azon?an megto%#ant $" ez&ett "z$tmo%z"oló&ni. 556má0u"á?an m$g 6-o" támogatott"ága volt

anna, 8og2 a Union ac e%Bl0!n i az au"zt%ál zá"zló?ól, 55=augu"ztu"á%a azon?an ez =3-%a e"ett vi""za.

556-?en eg2 au"zt%ál ti"ztvi"el+ meg0eg2ezte7 ;Ne8$z ezt len2elnie an$#ne. El "em tu&om mon&ani, 8án2

g2<l!l!&+ levelet a#o, 8a i&+n$nt azt n2ilatozom, 8og2 Au"zt%ália leg2en z"ia %$"ze.;

Ha%ma&"o%?an7 látni ell azt - $" talán ez a leg/onto"a?? "zem#ont -,8og2 az áz"iai ultu%áli" elit m$g ev$"?$

volt /og$on2 az au"zt%ál te%v%e, mint az eu%ó#ai elit a t!%!c"atlaozá" gon&olatá%a. N2ilvánvalóvá tett$, 8og2

8a Au"zt%ália c"atlaozni aa% z"iá8oz, ao% való?an áz"iaivá i" ell válniaC amit eg2$?$nt el$gg$

való"z(n<tlenne, "+t ma0&8og2nem tel0e""$ggel le8etetlenne(t$lte. ;Au"zt%ália áz"iai integ%áció0ána "ie%e

eg2etlen &olgon mDli7 azon, 8og2 az áz"iai államo menn2i%e/oga&0á el az au"zt%ál "zán&$ot. Au"zt%ália áz"iai

el/oga&ott"ága azon áll vag2 ?ui, 8og2 az au"zt%ál o%mán2zat $" anemzet mil2en m$l2"$g?en tu&0a meg$%teni

az áz"iai ultD%át $" tá%"a&almat; - 0elentette i eg2 in&on$z8ivatalno. Az áz"iaia nag2on i" 0ól lát0á a

5




"zaa&$ot Au"zt%ália áz"iai %eto%iá0a $" #e%ve%z n2ugati való"ága!z!tt. Eg2 au"zt%ál &i#lomata "ze%int a

t8ai/!l&ie ;eln$z+ tole%anciával; ezeli az au"zt%álo azon ó8a0át,

8og2 áz"iaivá vál0ana.6 55 otó?e%$?enMa8at8i% mala0ziai mini"zte%eln! i0elentette7 ;@ultu%áli""zem#ont?ól Au"zt%ália m$g min&ig eu%ó#ai... mi Dg2

8i""zB legalá??i", 8og2 az.; Te8át Au"zt%ália ne leg2en a @elet-áz"iaiGaz&a"ági J"o#o%t *EAEJ1 tag0a. Mi,

áz"iaia ;ev$"?$ 8a0lun a%%a, 8og2 má" államoat %itizál0un vag2meg(t$l0Bn. Au"zt%ália azon?an, mivel

ultu%áli"an Eu%ó#á8oz ta%tozi, Dg2 $%zi, 0ogá?an áll megmon&animá"ona, 8og2 mit c"inál0ana, mi a 8el2e",

$" mi nem az. Ez #e%"ze nem eg2eztet8et+ !""ze a c"o#o%tc$lit<z$"eivel. Ez az $n /+ $%vem az YEAEJ tag"águZ

ellen. Nem a ?+%B "z(ne, 8anem a ultD%á0u.;= !vi&en, azáz"iaia #onto"an ug2anazon o miatt zá%0á i az

au"zt%áloat "a0át lu?0u?ól, mint amil2en meg/ontolá"?ól Eu%ó#a"em /oga&0a ?e a t!%!!et7 + má"o, mint

mi. @eating mini"zte%eln! "zava0á%á"a volt, 8og2 változtatni /og Au"zt%ália 8el2zet$n, mel2ne !vetezt$?en

o%"zága ;meg"z<ni auto0á"na lenni; z"iá?an. E i0elent$"#e%"ze !nmagána mon& ellent7 a auto0á"

min&enBtt i&egen.

A8og2 Ma8at8i% i" megálla#(totta, Au"zt%ália z"iá8oz valóc"atlaozá"ána ala#vet+ aa&ál2ai ultD%á0á?an,

illetve $%t$ei?en %e0lene. Az au"zt%ál el!telezett"$g a &emo%ácia,az em?e%i 0ogo $" a "a0tó"za?a&"ág mellett

%en&%e /e"zBlt"$geet te%emt a "zom"z$&aival /ennta%tott vi"zon2ai?an, mint8og2 g2ao%ta tiltaozni $n2"ze%Bl

ezen 0ogo meg"$%t$"e miatt. Eg2 maga" %angD au"zt%ál &i#lomata a!vetez+et 0eg2ezte meg7 ;Au"zt%ália való&i

gon&0ait a %$gión ?elBl nem az o%"zág zá"zló0a, 8anem az ala#vet+tá%"a&almi $%t$ei oozzá. G2an(tom, 8og2

nem tu&nána ol2an au"zt%ált találni, ai /ela&ná ezeet az $%t$eetaz$%t, 8og2 a %$gió?a ?e/oga&0á.;

Szem?e!tl+e a 0ellem?eli, "t(lu"?eli $" vi"ele&$"?eli Bl!n?"$ge i". Amint Ma8at8i% i" meg0eg2ezte, az áz"iaia

általá?an i/inomult, !zvetett, vi""za/ogott, %ava"z, nem (t$lez+,nem e%!lc"i ala#D, on/litu"e%Bl+

56




mó&"ze%eel ig2eezne el$%ni c$l0aiat. E88ez $#e"t az au"zt%ál azangolul ?e"z$l+ világ legeg2ene"e??,

leg"zóimon&ó??, legn2e%"e??, t!??e "ze%int leg$%z$etlene??

n$#e. A ultD%á Bt!z$"e &%ámai mó&onn2ilvánult meg Paul @eating áz"iaiaal t!%t$n+ tá%g2alá"ai "o%án i",mint8og2 a mini"zte%eln! "z$l"+"$ge"

mó&on te"te"(ti meg az au"zt%ál nemzeti a%ate%t. T!??"z!% 0ellemezt$ má% +t ;/alt!%+ o"%a eml$eztet+ #olitiu"$nt;,

aine ;e%e&en&+en #%ovoat(v $" !tee&+; a "t(lu"a, ai nem8a?ozott #olitiai ellen/eleit

;moc"a&$ona;, ;?eillato"(tott &z"igolóna; vag2 ;ag2á%o"ult,+%Blt ?<n!z+ne; nevezni.3 Mi!z?en

amellett $%velt, 8og2 Au"zt%áliána z"ia %$"z$v$ ell válnia, @eating- a %á 0ellemz+ ?%utáli" +"zinte"$ggel -

eg2/ol2tá?an i%%itálta, meg&!??entette $" maga ellen 8angolta azáz"iai vezet+et. A ultD%á !z!tti 8atalma" "zaa&$

ol2ann2i%a elva(totta azoat, ai a ultD%á onve%genciá0át8i%&ett$, 8og2 a%%a "em /ig2elte /el,

menn2i%e ta"z(t0a vi"ele&$"B azoat a "zom"z$&aiat, aieteg2"ze%i?en ultu%áli" te"tv$%ei$ aa%ta /oga&ni.

A @eating-Evan"-&!nt$"t Dg2 i" teint8et0B, mint a %!vi&látógaz&a"ági "zeml$let e%e&m$n2$t. A8el2ett, 8og2

"a0át ultD%á0u megD0(tá"án /á%a&ozta volna, iná?? "emmi?e vett$ azt, $" ol2an #olitiai tatiázá"?a /ogta,

mell2el tula0&on$##en c"a Au"zt%ália gaz&a"ági #%o?l$mái%ólig2eezte elte%elni a /ig2elmet. Pe%"ze,

el$#zel8et+ eg2 ellent$te" meg!zel(t$" i"7 vála"ztá"uatteint8et0B Dg2 i". mint távol?a vezet+ ez&em$n2ez$"t,

mel2 8ozzá "ze%etn$ a#c"olni Au"zt%áliát @elet-z"ia iemele&+gaz&a"ági, #olitiai $" ma0&ani atonai

e%e0$8ez. E??+l a "zem#ont?ól Au"zt%ália le8etne az el"+ n2ugatiállam, amel2 el"zaa&ni (ván a N2ugattól $"

meg("$%el ?etagozó&ni eg2 nem n2ugati civilizáció?a. A 6. "záza&ele0$n a t!%t$n$"ze talán Dg2 teintene ma0&

vi""za a @eating-Evan"-vála"ztá"%a, mint a N2ugat 8an2atlá"ánaeg2i /+ 0el$%e. Ha !veti ezt a te%vet, az #e%"ze

m$g nem /og0a meg"emmi"(teni Au"zt%ália n2ugati !%!"$g$t, $" a;"ze%enc"$" o%"zág; állan&ó"ultán el"zaa&ó

állam ma%a& ma0&, ;a ?i%o&alom /ióvállalata$nt; *amint Paul@eating óc"á%olta vala8a1, $" ;z"ia D0 /e8$%

5=




"!#%e&$e$nt; *amint Li @uan-0u "zólt %óla megvet+en1.

Ez alig8a teint8et+ ol2an "o%"na, mel2et Au"zt%ália ne tu&naele%Blni. Ha i&entitá"át nem áz"iai$nt (vánná

D0%a/ogalmazni $" el/oga&ná az Angliától való el"zaa&á"t, ao% azo%"zág vezet+i Au"zt%áliát meg8atá%oz8atná

c"en&e"-óceáni állam$nt, $##en Dg2. a8og2 azt @eating el+&0e,ó?e%t HaFe #%ó?álta el$%ni. Ha Au"zt%ália a ?%it

o%oná?ól iváló !ztá%"a"ág aa%na lenni, ao% !""ze/og8atna azzalaz o%"zággal, mel2 ezt a világon el"+$nt

tette megC azzal az o%"zággal, mel2 Au"zt%áliá8oz 8a"onlóan ?%itg2!e%eel ?(%, mel2et "zint$n emig%án"o

n$#e"(tette ?e, /!l&%$"zn2i m$%et<, a n2elve ug2anc"a angol,immá%on 8á%om 8á?o%D?an volt Au"zt%ália

"z!vet"$ge"e, $" tDln2omó%$"zt eu%ó#ai lao""ága van. aá%c"a Au"zt%áliána, anna &acá%a, 8og2 n!vev+?en

van áz"iai "zá%mazá"D lao"aina "záma i". @ultu%áli" "zem#ont?ól az. 0Dliu" -i 'Bggetlen"$gi N2ilatozat

"oal iná?? !""z8ang?an van az au"zt%ál $%t$eel, mint azo az$%t$e, mel2eet eg2 áz"iai o%"zág

$#vi"el8et. Gaz&a"ágilag #e&ig, a8el2ett 8og2 ol2an o%"zágc"o#o%t/el$ !zele&ne, mel2t+l ultu%áli"an tel0e"en

i&egen, " amel2 $## emiatt vi""zauta"(t0a !zele&$"$t, az au"zt%ál vezet$" meg#%ó?ál8atná ite%0e"zteni a NA'TA-t

eg2 R"za-ame%iai-)$l-óceániai *NASP1 Sz!vet"$gg$, mel2 magá?a/oglalná az Eg2e"Blt llamoat, @ana&át,

Au"zt%áliát $" f0-K$lan&ot. Ez i?$(t8etn$ a ultD%át a gaz&a"ággal," ol2an ?izto" ala#oon álló, e%+" i&entitá"t

?izto"(t8atna Au"zt%áliána, amel2et az áz"iaivá válá" 8iá?avalóe%+/e"z(t$"ei "o8a"em tu&nána n2D0tani.

A n/ugati vErus és a kulturális skizofrénia M(g az au"zt%ál vezet+ z"ia /el$ !zele&te, má" el"zaa&ó államo

jT!%!o%"zág, Meió, O%o"zo%"zág - meg("$%elt$ ?ele/oglalni aN2ugatot "a0át tá%"a&almu?a, $" vi"zont. E

ta#a"ztalat #onto"an mutat0a a 8el2i ultD%á e%e0$t, "z(vó""ágát $"%ugalma""ágát, valamint azt a $#e""$gBet,

8og2 meg tu&na D0ulni, /el tu&0á ta%tóztatni, illetve alalmaznitu&0á a n2ugati 8atá"oat, $" aá% ellen i" tu&na

állni nei. Mi!z?en a N2ugatot elvet+ állá"#ont0a ta%t8atatlanna ?izon2ult, a emali"ta vála"z%ól

5




?e?izon2o"o&ott, 8og2 tel0e""$ggel "ie%telen. Ha a nem n2ugatiállamo mo&e%nizáló&ni aa%na, ao% e88ez

"a0át mó&"ze%eet ell i&olgozniu. A n2ugati Dt vag2 a 0a#án #$l&a

nem a meg/elel+ vála"zC "a0át8ag2omán2ai%a, int$zm$n2ei%e $" $%t$ei%e ell $#(teniB.

Azo az a%%ogán" #olitiai vezet+, ai azt $#zeli, 8og2 ala#vet+enátala(t8at0á tá%"a&almu ultD%á0át,

u&a%c%a vanna (t$lve. @$#e"e ug2an ?evezetni a n2ugati ultD%a ?izon2o" elemeit, &e a%%a "o8a"em le"z e%e0B,

8og2 /ol2amato"an eln2om0á vag2 iita""á a 8el2i ultD%a l$n2egielemeit. Pe%"ze, 8a eg2"ze% a n2ugati v(%u"

má% ?e/$"zelte magát eg2 tá%"a&alom?a, ao% ne8$z onnan ii%tani. A v(%u" 0elen van, &e nem v$gzete" - a

#ácien" tDl$li, &e t!??$ "o8a"em le"z má% eg$"z"$ge". A #olitiai vezet+ t!%t$nelmet c"inál8atna, &e nem

meneBl8etne el a t!%t$nelem el+l. El"zaa&ó államoatte%emt8etne, &e nem te%emt8etne n2ugati

tá%"a&almaat. 9eolt8at0á ultD%á0u?a a "izo/%$niát, amel2 aztánaz állam /ol2amato"an 0elenl$v+ $"

meg8atá%ozó 0ellegzete""$ge le"z.

. 'EEKETMag-államo, oncent%iu" !%! $" a civilizáció" %en&

A C"#"$"%&C"'( 0 A +*/6

A ialauló világ#olitiá?an a nag2o?? civilizáció magállamai vált0á /el a $t 8i&eg8á?o%D" "zu#e%8atalmat a

vonzá"i $" ta"z(tá"i #ólu"o "ze%e#!%$?en. Az eml(tett változá"o alegti"ztá??an a n2ugati, az o%to&o $" a (nai

civilizáció vonatozá"á?an m$%8et+ le. Eze?en ol2an civilizáció"c"o#o%to alaulna i, mel2e magu?an

/oglalna mag-államoat $" tagállamoat. S+t, a "zom"z$&o"o%"zágo ultD%á0á8oz ta%tozó i"e??"$gieet,

tová??á - m$g ellentmon&á"o"a?? mó&on - "zom"z$&o" o%"zágomá" ultD%á8oz ta%tozó eg2$neit i". E

civilizáció" t!m?!!n ?elBl az államo g2a%an oncent%iu" !%!etalotva 8el2eze&ne el a mag-állam vag2 a

mag-államo !%BlC min&ez i%án2mutató a teintet?en, 8og2 azeml(tett államo menn2i%e azono"ulna vag2

integ%áló&na a t!m??e. Az i"zlámna ninc" eli"me%t mag-állama,ez$%t ig2e"zi /oozni a !z!" tu&ato""ágot, &e

53




min& ez i&eig min&!""ze ala#"zint< !z!" #olitiai "t%utD%át "ie%Bltiala(tania.

Az o%"zágo 8a0lamo"a %á, 8og2 "zee%Bet eg2 8a"onló ultD%á8oz

ta%tozó o%"zág$8oz !""$, $" (g2 te%emt"ene eg2en"Dl2t azoal "zem?en, aiel ninc"ene !z!" ultu%áli"

voná"ai. Ez Bl!n!"en igaz a mag-államo%a.

E%e0B vonzza a ultu%áli"an 8a"onló államoat, $" ta"z(t0a a má"ultD%ával %en&elez+et. 9izton"ági oo?ól a

mag-államo meg("$%el8etne ?ee?elezni vag2 u%almu alá 8a0tanimá" civilizáció8oz ta%tozó n$#eetC eze

vi"zont ig2eezne ellenállni vag2 /el"za?a&ulni az il2en i%án2(tá" alól*lá"&7 @(na - ti?etie $" u0gu%oC

O%o"zo%"zág - tatá%o, c"ec"ene, !z$#-áz"iai muzulmáno1. At!%t$nelmi a#c"olato $" az e%+eg2en"Dl2t illet+

meg/ontolá"o i" in&(t8atna a%%a ?izon2o" o%"zágoat, 8og2ellenáll0ana mag-államu ?e/ol2á"ána. G%Dzia $"

O%o"zo%"zág eg2a%ánt o%to&o állam, &e a g%Dzo t!%t$nelmB "o%ánmin&ig i" "zem?en állta az o%o"z u%alommal

$" eluta"(tottá az O%o"zo%"zággal való "zo%o" a#c"olato i$#(t$"$t. ietnam $" @(na eg2a%ánt on/uciánu"

állam, m$gi" l$tezi !z!ttB eg2/a0ta t!%t$nelmi ellen"$ge""$g. Azi&+ "o%án azon?an a !z!" ultu%áli" voná"o

$" a tága??, e%+"e?? civilizáció" tu&at ialaulá"a !zele?? vi8etieg2má"8oz ezeet az államoat, a8og2 az a

n2ugat-eu%ó#ai o%"zágo e"et$?en i" t!%t$nt.

A 8i&eg8á?o%D alatti %en& anna volt !"z!n8et+, 8og2 a $t "zem?enálló t!m?!n a nag28atalma u%alo&ta,

mel2e a Ha%ma&i ilágot i" a ?e/ol2á"u alatt ta%tottá. A mo"tialauló világ?an a világ8atalom elavult

/ogalommá vált, a világ!z!""$g #e&ig eg2el+%e c"a távoli álom. AzEg2e"Blt llamoat i" ?ele$%tve, eg2etlen

8atalomna "inc" 0elent+", a glo?áli" ?izton"ágot $%int+ $%&eelt"$ge. A mai ?on2olulta?? $" 8ete%og$ne?? világ

%en&0$ne !""zetev+i a civilizációon ?elBl, illetve azo !z!tt lel8et+/el. A világot c"a a civilizációat ala#ul

v$ve le8et %en&?e %aniC má" megol&á" nem l$tezi. E??en a világ?ana civilizáció magállamai alot0á a

civilizációon ?elBli %en& /o%%á"át, $" - má" mag-államoal t!%t$n+tá%g2alá"o "o%án - a civilizáció !zti

5




%en&$t i".

Az a világ, mel2?en a mag-államo 0át""zá a vezet+ vag2 i%án2(tó"ze%e#et, a ?e/ol2á"i "z/$%á világa.

Ug2anao% ol2an világ, mel2?en a mag-állam %$"z$%+l a ?e/ol2á"g2ao%lá"át m$%"$eli, tom#(t0a az a !z!"

ultD%a, amel2 tagállamaival !""ze!ti. A !z!" ultu%áli" voná"olegitimál0á a mag-állam vezet+ $" %en&et

te%emt+ "ze%e#$t min& a tagállamo, min& #e&ig a Bl"+ 8atalma $"int$zm$n2e "zem$?en. Ez$%t 8iá?avaló azt

tenni, amit 9ut%o"z-Gáli ENSK-/+titá% tett 55-?en, amio%meg8i%&ette a ;?e/ol2á"i "z/$%á megta%tá"ána; elv$t,

mel2 "ze%int az ENSK ?$e/ennta%tó e%+ine min&!""ze eg28a%ma&áta&8at0á a %egionáli" 8atalma. Az il2en

!vetelm$n2 "zem?en áll azzal a geo#olitiai való"ággal, mel2 "ze%integ2 a&ott %$gió?an - mel2?en l$tezi

meg8atá%ozó állam - a ?$$t c"ai" ezen állam vezet$"$vel le8etel$%ni $" /ennta%tani. Az Eg2e"Blt Nemzete nem

alte%nat(vá0a a %egionáli" 8atalomna, $" a %egionáli" 8atalom ao% váli /elel+""$ $" legitimm$, 8a eg2 civilizáció

mag-állama g2ao%ol0a e 8atalmat a tagállamoal "zem?en.

A mag-állam az$%t /elel8et meg %en&/ennta%tó /ela&atána, me%t atagállamo ultu%áli" %oonuna teinti. A

civilizáció eg2 ite%0e&t c"alá&, $" a tagállamo - mint i&+"e??c"alá&tago - /eg2elmezi $" támogat0á %oonaiat.

Ha ez a %oon"ág ninc" 0elen, ao% o%látozottá váli az e%+"e??állam $#e""$ge a%%a, 8og2 %$gió0án

?elBl megol&0a a on/litu"oat $" %en&et te%emt"en. Pai"ztán,9angla&e", &e m$g S%i Lana "em /oga&0a el In&iát

%en&ez+ e%+$nt )$l-z"iá?an, $" ninc" elet-áz"iai o%"zág, amel2

el/oga&ná a %$gió?an a#ánt e??en a"ze%e#!%?en.

Ha a civilizáció nem %en&elezne mag-állammal, ao% acivilizáción ?elBli %en& /ennta%tá"a, illetve a

civilizáció !z!tti %en&te%emt$" igen ?on2olulttá váli. 9o"zniae"et$?en az Eg2e"Blt llamoat az "a%allta e

"ze%e# ?et!lt$"$%e, 8og2 nem volt i"zlám mag-állam, amel2 ol2anlegitim $" /el8atalmazott mó&on vi"zon2ult

volna a ?o"zniaia8oz, mint O%o"zo%"zág a "ze%?e8ez, illetve

N$meto%"zág a 8o%váto8oz. A ("$%let az$%t volt

5




8atá"talan, me%t az Eg2e"Blt llamoat nem /<zte "t%at$giai $%&ea88oz, 8og2 8ol 8Dzzá meg a 8a0&ani

ugo"zlávia te%Blet$n az D0 8atá%oat. Ha"onló u&a%co /el$ te%elte a

megol&á"e%e"$"t, 8og2 Ame%ia $" 9o"znia!z!tt ninc" "emmi/$le ultu%áli" !tel$, %áa&á"ul Eu%ó#á?an e%+"ellenz$e táma&t anna, 8og2 a ontinen"en

muzulmán állam 0!00!n l$t%e. A mag-államo 8ián2a A/%iá?an $" aza%a? világ?an i" nag2?an megne8ez(tette a

"zu&áni #olgá%8á?o%D megol&á"á%a tett e%+/e"z(t$"eet. Má"%$"zt vi"zont, a8ol van mag-állam, ott az le"z a

civilizációon n2ugvó D0 nemzet!zi %en& !z#onti eleme.

A N2ugat !%Bl8atá%olá"a

A 8i&eg8á?o%D alatt az Eg2e"Blt llamo volt a !z#ont0a anna anag2, !""zetett, multicivilizáció"

államc"o#o%tna, amel2 a Szov0etunió te%0e"ze&$"$nemegaa&ál2ozá"át t<zte i c$lul. Ez a ;"za?a& világ;-$nt,

;N2ugat;-$nt, illetve ;"z!vet"$ge"e$$nt i"me%t c"o#o%t magá?a/oglalt "o n2ugati tá%"a&almat, &e

n2ilvánvalóan nem az !""ze"$t, tová??á T!%!o%"zágot,G!%!go%"zágot, a#ánt, @o%eát, a 'Bl!#-"zigeteet, Iz%aelt.

Lazá??an !t+&te m$g 8ozzá ol2an államo, mint Ta0van, T8ai/!l&$" Pai"ztán. A "zem?en álló o%"zágo enn$l

alig volta ev$"?$ 8ete%og$ne. I&e ta%tozta az o%to&o államoG!%!go%"zág iv$tel$vel, t!??, t!%t$nelmileg

n2ugati állam, ietnam, @u?a, n$mileg In&ia, $" i&+n$nt eg2 vag2t!?? a/%iai állam. A 8i&eg8á?o%D v$g$vel e

ta%a ultD%á0D c"o#o%to "z$t/o%gác"oló&ta. A "zov0et %en&"ze%,Bl!n!"en a a%"ói Sze%z+&$" /el?omlá"a &%ámai

volt. A 8i&eg8á?o%D" multicivilizáció" ;"za?a& világ; - valamivel

la""a??an ug2an - "zint$n átalault eg2 ol2anc"o#o%ttá, mel2 t!??$-ev$"?$ eg2?ee"i a n2ugati civilizációval. A8atá%o ialaulá"ána /ol2amata m$g min&ig

ta%t - e??e ?eleta%tozi a n2ugati nemzet!zi int$zm$n2e?en valótag"ág &e/iniálá"a i".

Az Eu%ó#ai Unió mag-államait, '%anciao%"zágot $" N$meto%"zágot azel"+ !%?en 9elgium, Hollan&ia $"

Luem?u%g c"o#o%t0a !vezi, mel2e min&eg2ie ?eleeg2ezett a??a,8og2 /el"zámol0á á%u- $" "zem$l2/o%galmi 8atá%ait.

Ezután ol2an tagállamo !vetezne, mint Ola"zo%"zág,

54




S#an2olo%"zág, Po%tugália, )ánia, Anglia,

d%o%"zág $" G!%!go%"zág, ma0& azo az államo, mel2e 553-?en válta taggá *Au"zt%ia, 'inno%"zág, Sv$&o%"zág1.

Ezeet !veti azo az államo, mel2e 0elenleg m$g nem tago*Leng2elo%"zág, Mag2a%o%"zág,

J"e8o%"zág, Szlováia, 9ulgá%ia $" ománia1. E%%e a 8el2zet%e%e/letálva, 55 +"z$n min& a n$met o%mán2zó

#á%to, min& #e&ig /%ancia vezet+ ti"zt"$gvi"el+ te%vet n2D0totta ?eeg2 &i//e%enciált unió l$t%e8ozá"á%a. A n$met

te%v "ze%int a ;em$n2 mag; az e%e&eti államo?ól állna Ola"zo%"zágiv$tel$vel, $" ;enne !z#ont0á?an

N$meto%"zág $" '%anciao%"zág; 8el2eze&ne el. A em$n2 magállamai meg("$%eln$ g2o%"an megala#ozni a

#$nzuniót $" v$&elmi, valamint Bl#olitiá0u integ%áció0át. Ezzel"zinte eg2i&e0<leg E&oua%& 9alla&u% /%ancia

mini"zte%eln! 8á%om"zint< uniót a0ánlott, mel2?en a magot az !tinteg%áció#á%ti állam alotná, a /%i""e??

tagállamo a má"o&i !%?en 8el2eze&n$ne el, m(g a $"+?? taggá váló o%"zágo a legBl"+ !%?en. Utó??

Alain u##$ /%ancia BlBg2mini"zte% - /ig2elem?e v$ve a ?alla&u%ite%v "zem#ont0ait - el+te%0e"ztette ;a #a%tne%i

a#c"olatoal az unió8oz !t+&+ elet- $" !z$#-eu%ó#ai államoatmagá?an /oglaló ]Bl"+ !%^b once#ció0át,

tová??á ;eg2 !z$#"+ !%$t, mel2ne tagállamai ?izon2o" te%Bleteen*!z!" #iac, vámunió "t?.1 !telez+en

ta%taná maguat ?izon2o" /eg2elem8ez. A ]mege%+"(tett"zoli&a%itá"D^ ?el"+ !%!8!z #e&ig azon államo

ta%toznána, amel2e 8a0lan&ó $" $#e"e i" g2o%" /e0l+&$"%e a v$&elem, a monetá%i" integ%áció, a Bl#olitia "t?.

te%Blet$n.; So #olitiai vezet+ állt el+ 8a"onló te%veel. Ezemin&eg2i$ne n$lBl!z8etetlen eleme volt a

"zo%o" a#c"olatoal %en&elez+ államo ?el"+ c"o#o%t0a, $" eg2Bl"+ c"o#o%t, mel2 nem tel0e"en integ%áló&i a

mag-állammalC aztán tová??i c"o#o%to !vetezne, m(g a 0ava"lattev+ el nem 0utotta a&&ig a 8atá%ig, mel2 a

tagoat a nem tagotól v$gBl i" elvála"ztotta.

Eu%ó#án ?elBl enne a 8atá%na a megálla#(tá"a eg2ie a leg/+??i8(vá"ona, mell2el a 8i&eg8á?o%D" o%"za

utáni N2ugatna "zem?e ell n$znie. A 8i&eg8á?o%D alatt Eu%ó#a,

55




mint eg$"z, nem l$tezett. A ommunizmu"

!""zeomlá"ával azon?an má% nem le8et it$%ni a $%&$"megvála"zolá"a el+l7 Mi i" Eu%ó#a> Eu%ó#át $"zaon,

n2ugaton $" &$len tenge%e 8atá%ol0áC eze &$len eg2$%telm<eneg2?ee"ne a ultu%áli" t!%$"vonalaal. )e 8ol

van Eu%ó#a eleti 8atá%a> Mel2 államo%a gon&ol0un eu%ó#ai$nt,eg2?en #otenciáli" Eu%ó#ai Unió-tag$nt,

NATO-tag$nt, eg2$? "z!vet"$ge tag0ai$nt>

E $%&$"e%e a legim#ozán"a??, eg2?en legátBt+?? e%e0< vála"ztao% a#0u, 8a v$gigteintBn azon vonalon,

mel2 "záza&o óta elvála"zt0a a n2ugati e%e"zt$n2eet a muzulmán$" o%to&o n$#et+l. E vonal t!%t$neti

el+zm$n2ei a ómai 9i%o&alom . "záza&i "z$te"$"e, illetve a N$met-%ómai 9i%o&alomna a . "záza&?an t!%t$nt

megala#(tá"a !z!tti i&+zóná?an e%e"en&+. Legalá?? !t"záz $ve itt8Dzó&i a 8atá%. R"za%ól in&ul, v$gig/ut

azon a te%Bleten, ami ma 'inno%"zágot O%o"zo%"zágtól $"O%o"zo%"zágot a ?alti államotól *R"zto%"zág, Letto%"zág,

Litvánia1 elvála"zt0aC átmeg2 9elo%u""zia n2ugati te%Bletein,U%a0nán, elvála"ztva a g!%!g atoliu" n2ugati

%$"zeet az o%to&o eletiet+l, át8ala& ománia azon %$"z$n, a8ol aatoliu" mag2a% lao""ágD E%&$l2

8el2eze&i el, v$gigmeg2 a 8a0&ani ugo"zlávián, mel2et azon a#onton vág ett$, a8ol Szlov$nia $" Ho%váto%"zág

8atá%ol0a a t!??i !ztá%"a"ágot. A 9alánon ez a vonal te%m$"zete"eneg2?ee"i az o"zt%á-mag2a% ?i%o&alom $"

az O"zmán 9i%o&alom !z!tti t!%t$neti 8atá%vonallal. Ez Eu%ó#aultu%áli" 8atá%vonala, mel2 a 8i&eg8á?o%Dt

!vet+ világ?an Eu%ó#a $" a N2ugat #olitiai $" gaz&a"ági 8atá%a$nt

i" m<!&i. A civilizáció" #a%a&igma (g2 eg2$%telm< $" e%+tel0e" vála"zt a& an2ugat-eu%ó#aia $%&$"$%e7 Hol $% v$get

Eu%ó#a> Eu%ó#a ott $% v$get, a8ol a n2ugati e%e"zt$n2"$g, $" a8ol azi"zlám $" az o%to&oia világa ez&+&i. Ez

az a vála"z, amit N2ugat-Eu%ó#á?an 8allani "ze%etn$ne, amit vi""za/ogottan, &e &!nt+ t!??"$g?en támogatna, $"

amit t!?? $%telmi"$gi $" #olitiai vezet+ n2(ltan i" #á%tol. Mic8aelHoFa%& "ze%int /onto" /eli"me%ni azt a

Bl!n?"$get, mel2et a "zov0et $ve !""zemo"ta, " amel2 @!z$#-

6




Eu%ó#a vag2 @itteleuropa $" @elet-Eu%ó#a !z!tt

l$tezi. @!z$#-Eu%ó#á8oz ta%tozna azo a te%Blete, ;mel2e 8a0&ana n2ugati e%e"zt$n2"$g %$"zei volta, a

Ha?"?u%g 9i%o&alom, Au"zt%ia, Mag2a%o%"zág $" J"e8"zlováia,Leng2elo%"zág, tová??á N$meto%"zág eleti

vi&$ei. A ]elet-eu%ó#ai^ i/e0ez$"t azon %$gió "zámá%a elleneta%togatni, amel2e az o%to&o eg28áz ?e/ol2á"a

alatt /e0+&te7 a /eete-tenge%i !z!""$ge, mint #$l&ául 9ulgá%ia $"ománia, mel2e c"a a 5. "záza&?an

e%Blte i az o"zmán u%alom alólC $" a Szov0etunió ]eu%ó#ai%$"zei^.; HoFa%& "ze%int N2ugat-Eu%ó#a el"+

/ela&ata az, 8og2 ;D0%a vi""za"z(v0a a !z$#-eu%ó#ai nemzeteet a??aa ultu%áli" $" gaz&a"ági !z!""$g?e, mel2?e

való0á?an ta%tozna, 8og2 D0%a!""e a "zálaat Lon&on, Pá%iz",óma, MBnc8en, valamint Li#c"e. a%"ó, P%ága $"

9u&a#e"t !z!tt;. @$t $vvel $"+?? Pie%%e 9e8a% meg0eg2ezte, 8og2;eg2 D0 8atá%vonal; alaul i, ;eg2 ala#vet+en

ultu%áli" vála"ztóvonal a n2ugati e%e"zt$n2"$g által u%alt *%ómaiatoliu" vag2 #%ote"tán"1 Eu%ó#a $" a

eleti e%e"zt$n2"$g, illetve i"zlám 8ag2omán2 által u%alt Eu%ó#a!z!tt;. Eg2 /inn vezet+ 8a"onló$##en látta a

va"/Bgg!n2t /elváltó 0elent+" eu%ó#ai vála"ztóvonalat, mel2 ;+"iultu%áli" 8atá%$nt 8Dzó&ott min&ig i" elet $"

n2ugat !z!tt;, $" amel2 ;a 8a0&ani o"zt%á-mag2a% ?i%o&alom, illetvea leng2el $" ?alti államo te%Blet$t eg2a%ánt;

a n2ugati-eu%ó#ai t$%"$g?e 8el2ezi, a t!??i elet-eu%ó#ai $" ?alániállam$t #e&ig azon (vBl%e. Eg2 iemele&+

angol elemz+ ezzel eg2et$%tve meg0eg2ezte, 8og2 ;ez lett a nag2 vallá"i vála"ztóvonal... a eleti $" n2ugati

eg28áza !z!tt7 tága?? $%telem?en azon n$#e !z!tt, mel2e!zvetlenBl, vag2 jelta $" n$met -

!zvet(t+!n e%e"ztBl ómától a#tá a e%e"zt$n2"$get, $" azoneleti, &$leleti n$#e !z!tt, mel2e8ez

@on"tantiná#ol2on *9izáncon1 e%e"ztBl $%ezett;6.

A !z$#-eu%ó#aia i" 8ang"Dl2ozzá enne a vála"ztóvonalna a 0elent+"$g$t. Azoat az államoat, mel2e

0elent+"en el+%e8ala&ta a ommunizmu" !%!"$g$ne le?ontá"á?an,$" a &emo%ácia, illetve a #iacgaz&a"ág /el$

ta%tana, ;a atolicizmu"t $" #%ote"tantizmu"t az o%to&oiától

6




elvála"ztó vonal; el8atá%ol0a azotól, mel2e e

teintet?en m$g nem "oat tette. Litvánia eln!e "ze%int$v"záza&oal ezel+tt a litvánona vála"ztaniu ellet

;$t civilizáció; !z!tt, $" + ;a latin világ%a "zavazta, átt$%te a%ómai atolicizmu"%a, $" t!%v$n2een ala#uló

állam"ze%vezetet ala(totta i;. A leng2ele 8a"onló$##en/ogalmazna, amio% azt mon&0á7 azóta ta%tozna a

N2ugat8oz, amióta a . "záza&?an 9izánccal "zem?en a latine%e"zt$n2"$get vála"ztottá.= A elet-eu%ó#ai

o%to&o államo n$#ei ezzel "zem?en veg2e" $%zelmeel /ig2eli eultu%áli" 8atá%o $l$n taglalá"át. A ?olgá%o

$" %ománo tu&0á, mil2en ó%iá"i el+n2!el 0á% a N2ugat8oz, an2ugati int$zm$n2e8ez való ta%tozá", &e !z?en

"a0át o%to&o 8ag2omán2aial i" azono"ulna, $"j /+leg a ?olgá%o- O%o"zo%"zággal $" 9izánccal /ennálló

t!%t$nelmi a#c"olataial i".

Eu%ó#a azono"(tá"a a n2ugati e%e"zt$n2"$ggel eg2$%telm<%it$%iumot "zolgáltat az D0 tagállamo n2ugati

"ze%vezete8ez való c"atlaozá"a teintet$?en. Eu%ó#a el"+ "zámDn2ugati entitá"a az Eu%ó#ai Unió, mel2ne

tagl$t"zám-n!vee&$"e 55-?en a ultu%áli"an n2ugati Au"zt%ia,'inno%"zág $" Sv$&o%"zág /elv$tel$vel tová??

/ol2tató&ott. 55 tava"zán az Unió /elt$tele"en Dg2 &!nt!tt, 8og2 a ?alti államo iv$tel$vel izá%0a az !""ze"

8a0&ani "zov0et !ztá%"a"ág c"atlaozá"át. Eg2?en ;eg2Bttm<!&$"ieg2ezm$n2t; (%t alá n$g2 !z$#-eu%ó#ai

állammal *Leng2elo%"zág, Mag2a%o%"zág, J"e8o%"zág $" Szlováia1 $"$t elet-eu%ó#aival *ománia, 9ulgá%ia1.

Nem való"z(n< azon?an, 8og2 ezen államo !zBl ?á%mel2i i" tel0e"

0ogD taggá vál8atna m$g e??en az$v"záza&?an, $" $t"$gtelen, 8og2 el+?? a#0á meg a tag"ágot a!z$#-eu%ó#ai o%"zágo, mint ománia $"

9ulgá%ia, 8a ez utó??ia eg2általán mega#8at0á vala8a. @!z?en ?iztatóan /e"t a ?alti államo $" Szlov$nia

0!ven&+?eli tag"ága, m(g a muzulmán T!%!o%"zágC az a#%ó Málta,illetve az o%to&o Ji#%u" Bg2e 553-?en m$g

min&ig /Bgg+?en volt. Az EU-tag"ág ite%0e"zt$"$?en világo"anlát"zi, 8og2 azo az államo vanna el+n2?en,

mel2e n2ugati ultD%á0Da, ug2anao% gaz&a"ágilag i" /e0lette??e.

66




Ha ezt a %it$%iumot alalmazzu, ao%

megálla#(t8at0u, 8og2 a ;vi"eg%á&i n$g2e; *Leng2elo%"zág,J"e8o%"zág, Szlováia $" Mag2a%o%"zág1, a ?alti

államo, tová??á Szlov$nia, Ho%váto%"zág $" Málta EU-tag le"z, $" azUnió te%Blete Dg2 e"i eg2?e a n2ugati

civilizáció$val, a8og2 az az eu%ó#ai t!%t$nelem?en min&ig i" l$tezett.

A civilizáció logiá0a 8a"onló e%e&m$n2t 0ó"ol a nato ite%0e"zt$"$tillet+en i". A 8i&eg8á?o%D azzal ez&+&!tt,

8og2 @!z$#-Eu%ó#á?an megn+tt a Szov0etunió #olitiai $" atonaie%e0e. Az Eg2e"Blt llamo $" a n2ugat-eu%ó#ai

o%"zágo az$%t ala#(tottá meg a nato-t, 8og2 az el8á%(t"a, "zB"$ge"et$n #e&ig megto%ol0a a tová??i "zov0et

ag%e""ziót. A 8i&eg8á?o%D utáni o%"za?an a NATO a n2ugaticivilizáció ?izton"ági "ze%vezet$v$ változott. A

8i&eg8á?o%D után a NATO-na eg2etlen /onto" c$l0a ma%a&t7 ?izto"(tania ell, 8og2 a 8el2zet ne változzonC azaz

aa&ál2ozza meg, 8og2 @!z$#-Eu%ó#á?an D0%a te%et n2e%8e""en azo%o"z #olitiai $" atonai ?e/ol2á". Mint

n2ugati ?izton"ági "ze%vezet, a NATO te%m$"zete"en el/oga&0a atag$nt 0elentez+ eu%ó#ai államoat, amel2e

meg/elelne a atonai /e0lett"$g%e, #olitiai &emo%áciá%a $" a8a&"e%eg civil ellen+%z$"$%e vonatozó

elvá%á"ona.

A 8i&eg8á?o%D utáni Eu%ó#át $%int+ ?izton"ági megálla#o&á"oala#c"olato" ame%iai "t%at$gia eleinte

eg2eteme"e?? volt, magá?a /oglalta a ?$e#a%tne%"$get, mel2 n2itvaállt min&en eu%ó#ai, "+t eu%áz"iai o%"zág el+tt

i". Ez a meg!zel(t$"i mó& eg2?en 8ang"Dl2ozta az Eu%ó#ai9izton"ági $" Eg2Bttm<!&$"i Sze%vezet "ze%e#$t i".

Jlinton eln! 55 0anuá%0á?an, Eu%ó#á?an tett látogatá"ao%mon&ott ?e"z$&$?en i" ez vi""z8angzott7 ;A

"za?a&"ág 8atá%ait ne a %$gi t!%t$nelem, 8anem az D0/a0ta vi"ele&$""za?0a meg. Min&enine mon&om... ai D0

8atá%t "ze%etne 8Dzni Eu%ó#á?an7 nem "za?a& elzá%óznun azEu%ó#a "zámá%a leg0o?? 0!v+ le8et+"$g$t+l -

leg2en &emo%ácia min&enBtt, leg2en #iacgaz&a"ág min&enBtt,min&en o%"zág m<!&0$ eg2Btt a ?izton"ág

$%&e$?en. g2elnBn ell a%%a, 8og2 enn$l eve"e??el ne $%0B ?e.;

Eg2 $vvel $"+?? azon?an a o%mán2zatna

6=




el ellett i"me%nie a ;%$gi t!%t$nelem; 8atá%aina 0elent+"$g$t, $" ?eellett $%nie ;eve"e??el; i", 8a a t$n2lege"en

megl$v+ civilizáció" Bl!n?"$ge%e gon&olta. A o%mán2zat

at(va??an ig2eezett iala(tani a NATO -min&eneel+tt Leng2elo%"zággal, Mag2a%o%"zággal, J"e8o%"zággal $"Szlováiával, ma0& Szlov$niával, $" $"+??

való"z(n<leg a ?alti államoal t!%t$n+ - ?+v(t$"$ne %it$%iumait $"Btemte%v$t i".

O%o"zo%"zág $l$nen tiltaozott a NATO ?+v(t$"e ellen. M$g azo i",ai áll(tólag li?e%áli"a??a $" n2ugato"a??a

volta, Dg2 $%velte7 a ?+v(t$" /ele%+"(ti O%o"zo%"zág?an anacionali"ta $" N2ugat-ellene" #olitiai e%+et. Az a

NATO-?+v(t$" azon?an, mel2 a t!%t$nelmi n2ugati e%e"zt$n2"$go%"zágai%a o%látozó&i, ga%antálná

O%o"zo%"zágna, 8og2 Sze%?ia, 9ulgá%ia, ománia, Mol&ova,9elo%u""zia $" U%a0na (vBl ma%a&0on - amen2n2i?en

U%a0na nem "zaa& ett$. A n2ugati államo%a ite%0e&+ NATO- ?+v(t$" eg2?en mege%+"(ten$ O%o"zo%"zág

mag-állami "ze%e#$t eg2 elBl!nBl+, o%to&o civilizáción ?elBl, " ezzell$t%e0!nne az az állam, mel2 az o%to&o

civilizáció 8atá%ain ?elBl /elel+" a %en&$%t.

A ?alti államo e"et$?en váli n2ilvánvalóvá az, 8og2 mi$%t 8a"zno"civilizáció" "zem#onto ala#0án

megBl!n?!ztetni az államoat. Eze ug2ani" ol2an eg2e&i "zov0etutó&államo, mel2e t!%t$nelmB, ultD%á0u

$" vallá"u teintet$?en eg2$%telm<en n2ugatia, (g2 "o%"u min&ig

6




i" /onto" volt a N2ugat "zámá%a. Az Eg2e"Blt

llamo 8ivatalo"an "o8a nem i"me%te el, 8og2 a Szov0etunió8ozta%toznána, "eg(tette /Bggetlen"$gi t!%ev$"eiet

a Szov0etunió !""zeomlá"ao%, $" %aga"zo&ott 8ozzá, 8og2 azo%o"zo ?eta%t"á a megálla#o&á"oon n2ugvó

Btemte%vet c"a#atai ivoná"ao%. Az o%o"zona "zóló Bzeneteg2$%telm<v$ tette7 nei i" ?e ell látniu, a

9altium (vBl áll azon a ?e/ol2á"i "z/$%án - ?á%mil2en leg2en i" az -,amel2et a t!??i utó&állammal l$t%e

"ze%etn$ne 8ozni. A Jlinton-o%mán2zat e &!nt$"e a "v$&mini"zte%eln! "ze%int ;eg2ie volt az eu%ó#ai

?izton"ág$%t $" "ta?ilitá"$%t tett leg/onto"a?? l$#$"ene;. E &!nt$""eg(tette az o%o"z &emo%atáat, /el8(vta

ug2ani" a "z$l"+"$ge" o%o"z nacionali"tá /ig2elm$t, 8og2 ?á%mel2%evan"i"ta te%vB a ?alti !ztá%"a"ágoal

"zem?en tel0e""$ggel 8a"zontalan az eg2$%telm< n2ugatiel!telezett"$g /$n2$?en.

Az Eu%ó#ai Unió $" a NATO ?+v(t$"$ne "o /ig2elmet "zentelte, e"ze%vezete ultu%áli" átalaulá"a azon?an

/elveti az !""zevoná"o le8et+"$g$t i". G!%!go%"zág - nem n2ugatiállam$nt - tag0a min&$t "ze%vezetne,

T!%!o%"zág #e&ig tag0a a NATO-na, $" /elv$tel$t $%te az Unió?a. Ea#c"olato a 8i&eg8á?o%D !vetezt$?en

alaulta (g2. @$%&$" te8át, van-e 8el2B a 8i&eg8á?o%D utánicivilizáció világá?an>

T!%!o%"zág te%vezett unió" tag"ága #%o?l$máat ooz, NATO-tag"ágát #e&ig táma&ta az i"zlám ól$t Pá%t0a. A

NATO-tag"ág való"z(n<leg megma%a&, 8ac"a a ól$t Pá%t0a nem a%atel"!#%+ vála"ztá"i g2+zelmet, vag2 az o%"zág

nem &!nt Dg2, 8og2 elveti AtatB% !%!"$g$t, $" i"zlám vezet+8atalom$nt /ogalmazza D0%a !nmagát. Ez

el$#zel8et+ $" talán (vánato" i" lenne "zámá%a, &e való"z(n<tlen,8og2 má% a !zel0!v+?en ?e!vetezzen.

9á%mil2en "ze%e#e i" le"z a NATO-?an, T!%!o%"zág eg2%e iná??"a0át Bl!n $%&eeit /og0a "zem el+tt ta%tani a

9alán, az a%a? világ $" @!z$#-z"ia teintet$?en.

G!%!go%"zág nem %$"ze a n2ugati civilizációna, &e ott8ona voltanna a la""ziu" civilizációna, mel2 a N2ugat

eg2i /+ /o%%á"a. A t!%!!el való "zem?enállá" miatt a g!%!g!

63




t!%t$nelmileg a e%e"zt$n2"$g lán&z"aviv+ine

teinti maguat. A "ze%?et+l, %ománotól $" ?olgá%otól elt$%+en ag!%!g t!%t$nelem min&ig !zeli a#c"olat?an

állt a n2ugatival. G!%!go%"zág m$gi" anomáliána "zám(t, mint8og2o%to&o (vBlálló$nt ta%t0á "zámon a

n2ugati "ze%vezete?en. So8a nem volt !nn2en ezel8et+ tag0a azEU-na vag2 a NATO-na, min&ig i" ne8ezen

alalmazo&ott eze elvei8ez $" e%!lc"$8ez. A 8atvana" $ve!ze#$t+l a 8etvene" $ve &e%eáig atonai 0unta

i%án2(tá"a alatt álltC (g2 a&&ig nem c"atlaoz8atott az Eu%ó#ai@!z!""$g8ez, m(g át nem t$%t a &emo%atiu"

állam/o%má%a. ezet+i mint8a nemeg2"ze% "zánt"zán&$al8a0lanána el a n2ugati no%mától $" elten$ne

ellen"$ge" $%zelmeet a n2ugati o%mán2o?an. G!%!go%"zág"zeg$n2e?? volt min&en má" EU- $" NATO-tagnál. $"

g2a%an /ol2tatott ol2an gaz&a"ág#olitiát, mel2 mint8a "emmi?e venn$ a ?%B""zeli elvá%á"oat. 55-?en az EU

Tanác" eln!e$nt vi"ele&$"$vel t!?? tagot maga ellen 8angolt -n2ugat-eu%ó#ai vezet+ ti"zt"$gvi"el+ eg2má"

!z!tt 8i?ána mon&0á m$g ma i" tag"ágát.

A 8i&eg8á?o%D utáni o%"za?an a g!%!g #olitia eg2%e 0o??an elt$%ta n2ugatitól. A Mace&óniával "zem?en

meg8i%&etett g!%!g ?loá&ot a n2ugati o%mán2o /el8á?o%(tónata%tottá, enne aztán az lett az e%e&m$n2e, 8og2

a 9%B""zeli 9izott"ág tiltó %en&eletet 0ava"olt G!%!go%"zág ellen azEu%ó#ai 9(%ó"ágon. A volt ugo"zlávia oozta

on/litu"o Bg2$?en At8$n el8atá%olta magát a /+?? n2ugati8atalma #olitiá0ától, at(van támogatta a

"ze%?eet, $" a%cátlanul meg"zegte az ENSK-"zancióat, mel2eel

ugo"zláviát "D0tottá. A Szov0etunió $" aommuni"ta /en2eget$" meg"z<nt$vel G!%!go%"zág /el/e&ezte, 8og2azono"a az $%&eei O%o"zo%"zággal, má%mint

ami a !z!" ellen"$get, T!%!o%"zágot illeti. Enne /ol2tánO%o"zo%"zág omol2 le8et+"$geet a#ott, 8og2 0elen

leg2en Ji#%u" g!%!g! által o%mán2zott &$li %$"z$nC a ;!z!" eletio%to&o vallá";-na 8ála a g!%!g ci#%iótá

azóta i" "z(ve"en látott ven&$g$nt B&v!zli a "zigeten az o%o"zoat$##Dg2, mint a "ze%?eet.3 553-?en !zel

$teze% o%o"z tula0&on?an l$v+ vállalozá" m<!&!tt Ji#%u"on, o%o"z

6




$" "ze%? n2elven (%t D0"ágoat a&ta i, $" a

g!%!g ci#%ióta o%mán2 nag2 t$tel?en vá"á%olt /eg2ve%eetO%o"zo%"zágtól. G!%!go%"zág O%o"zo%"zággal a%!ltve

e%e"te anna mó&0át, mi$nt le8etne le/etetni eg2 ol2an ?olgá%-g!%!g ola0vezet$et, amel2 a @auázu"?ól $"

@!z$#-z"iá?ól a '!l&!zi-tenge%ig 8Dzó&na, " ie%Bln$T!%!o%"zágot, illetve a t!??i muzulmán államot. Az

általáno" g!%!g Bl#olitia e%+"en o%to&o i%án2ult"ágot n2e%t.G!%!go%"zág 8ivatalo"an n2ilván tag0a ma%a& a

NATO-na $" az Eu%ó#ai Unióna. A8og2 azon?an a ultu%áli"átalaulá" /ol2amata elm$l2Bl, való"z(n<, 8og2 e

a#c"olato eg2%e g2engBlne, iB%e"e&ne $" te%8$%e válna az$%intettene. A 8i&eg8á?o%D" ellen"$get, a

Szov0etuniót /elvált0a a 8i&eg8á?o%D utáni "z!vet"$ge", O%o"zo%"zág.

O%o"zo%"zág $" a !zelBl/!l&

A cá%i $" ommuni"ta ?i%o&alma utó&a ol2an civilizáció" t!m?, mel2t!?? "zem#ont?ól az eu%ó#ai N2ugat%a

eml$eztet. Mag$nt O%o"zo%"zág '%anciao%"zág $" N$meto%"zágmeg/elel+0e. @!zeli a#c"olat?an áll eg2 ?el"+

!%%el, mel2?en a $t leg/onto"a?? "zláv-o%to&o !ztá%"a"ág,

9elo%u""zia $" Mol&ova 8el2eze&i el, ezen(vBl@aza8"ztán a maga -o" o%o"z lao""ágával, valamintW%m$n2o%"zágC eze valamenn2ien t!%t$nelmileg

O%o"zo%"zág "zo%o" "z!vet"$ge"eine "zám(tana. A ilencvene" $ve!ze#$n e !ztá%"a"ágona iv$tel n$lBl

o%o"z?a%át o%mán2a volt, mel2e vála"ztá"o Dt0án e%Blte8atalom%a. Szo%o", &e nem ol2an e%+" "zála /<zi

O%o"zo%"zág8oz *a tDln2omó%$"zt o%to&o1 G%Dziát $" *a nag2%$"zto%to&o1 U%a0nát, ám ezeet e%+tel0e" nemzeti

i&entitá"tu&at 0ellemzi, $" 8a0&ani /Bggetlen"$gB eleven eml$e. Azo%to&o 9alánon O%o"zo%"zágna 0ó

a#c"olatai vanna 9ulgá%iával, G!%!go%"zággal, Sze%?iával $"Ji#%u""al, $" valamivel ev$"?$ 0ó omániával. A

8a0&ani Szov0etunió muzulmán !ztá%"a"ágai gaz&a"ágilag $" ?izton"ági "zem#ont?ól m$g min&ig e%+"en /Bggne

O%o"zo%"zágtól. Ezzel "zem?en a ?alti államo - Eu%ó#a g%avitáció" vonzá"á%a vála"zolva - Bg2e"en il$#te az

o%o"z ?e/ol2á"i "z/$%á?ól.

O%o"zo%"zág ol2an "z$le" t!m?!t #%ó?ál iala(tani, mel2ne

6




!z#ont0á?an a vezet$"e alatt álló o%to&o te%Blete

talál8ató. E !z#ontot vi"zon2lag g2enge, i"zlám Bt!z+államo ve"zi !%Bl, mel2eet Bl!n?!z+ mó&on ta%t

"a0át vonzá"!%zet$?en, ám valamenn2in$l ig2e"zi távol ta%tanimá" 8atalma ?e/ol2á"át. O%o"zo%"zág elvá%0a,

8og2 a világ el/oga&0a e %en&"ze%t, "+t eg2et i" $%t"en vele. A8og2 aztelcin 55= /e?%uá%0á?an meg/ogalmazta7 a

Bl/!l&i o%mán2zatona $" nemzet!zi "ze%vezetene ;meg ella&niu O%o"zo%"zágna azt a 8atalmat, mel2 a

?$e $" "ta?ilitá" /ennta%tó0a$nt a Szov0etunió 8a0&ani %$giói?ani0á% nei;. M(g a Szov0etunió glo?áli"

$%&eeel ?(%ó "zu#e%8atalom volt, a&&ig a mai O%o"zo%"zág ol2annag28atalom, mel2 %egionáli" $" civilizáció"

$%&eeel ?(%.

A 8a0&ani Szov0etunió o%to&o államai !z#onti /onto""ágDa az!""ze/Bgg+ o%o"z t!m? eu%áz"iai, illetve

világm$%et< iala(tá"ána "zem#ont0á?ól. A Szov0etunió "z$te"$"e"o%án a eletezett !t állam min&eg2ie e%+"en

nacionali"ta i%án2?a moz&ult el, 8ang"Dl2ozva D0 /Bggetlen"$g$t $" aMo"zvától való távol"ágot. Nem"oá%a

azon?an a gaz&a"ági, geo#olitiai $" ultu%áli" való"ág /eli"me%$"ea%%a in&(tott n$g2et az D0 államo !zBl, 8og2

o%o"z?a%át o%mán2t vála""zon, $" o%o"z?a%át #olitiát 8i%&e""enmeg. Ezen o%"zágo n$#ei O%o"zo%"zág /el$

teintene támogatá"$%t $" v$&elem$%t. Az !t!&i állam?an,G%Dziá?an az o%o"z atonai ?eavatozá" i&$zett el+

8a"onló változá"t a o%mán2 állá"#ont0á?an.

W%m$n2o%"zág t!%t$nelmileg O%o"zo%"zággal azono"(totta $%&eeit, $"O%o"zo%"zág min&ig i" azzal ?B"z$le&ett,

8og2 + v$&i meg az !%m$n2eet muzulmán "zom"z$&aitól. Ezt a vi"zon2t eleven(tette /el D0%a a #o"zt"zov0et

o%"za. Az !%m$n2e az o%o"z gaz&a"ági $" atonai "eg(t"$gt+l/Bggte, ez$%t támogattá az o%o"z #olitiát má"

o%á??i "zov0et !ztá%"a"ágoal iala(tott a#c"olatai?an i".

W%m$n2o%"zágtól elt$%+en 9elo%u""ziána ninc" igazi nemzetii&entitá"tu&ata, %áa&á"ul m$g iná?? /Bgg az o%o"z

támogatá"tól. Az itt laó legalá?? ann2i%a azono"ulnaO%o"zo%"zággal, mint "a0át 8azá0ual. 55 0anuá%0á?an a

t!%v$n28ozá" az a&&igi cent%i"ta, m$%"$elten nacionali"ta

64




o%mán2/+t onze%vat(v, o%o"z?a%át eln!%e c"e%$lte.

55 0Dliu"á?an a "zavazó 4-a lag2imi% K"i%inov"zi0"z$l"+"$ge"en o%o"z?a%át "z!vet"$ge"$t vála"ztotta

eln!ne. 9elo%u""zia o%án c"atlaozott a 'Bggetlen llamoSz!vet"$g$8ez, $" ala#(tó tag0a lett a 5=-a",

O%o"zo%"zággal $" U%a0nával !t!tt gaz&a"ági unióna, ?eleeg2ezetteg2 O%o"zo%"zággal iala(tott monetá%i"

unió?a, áta&ta atom/eg2ve%eit Mo"zvána, $" vállalta, 8og2 a "záza&8át%al$v+ $vei?en o%o"z c"a#ato

állomá"ozzana te%Blet$n. 553-?en 9elo%u""zia - nev$t le"zám(tva -O%o"zo%"zág %$"ze lett.

Amio% a Szov0etunió !""zeomlá"ával Mol&ova /Bggetlenn$ vált,t!??en a%%a "zám(totta, 8og2 el+?? vag2 utó??

D0%aeg2e"Bl omániával. A /$lelem, 8og2 ez megt!%t$n8et, "zaa&á%mozgalmat e%e&m$n2ezett az elo%o"zo"o&ott

eleten, mel2et Mo"zva 8allgatólago"an, a . o%o"z 8a&o"ztál2#e&ig at(van támogatott. Ez vezetett aztán a

)n2e"zte%-#a%ti "zaa&á% !ztá%"a"ág megalaulá"á8oz. Aomániával való eg2e"Bl$"t illet+ $%zelme azon?an

eg2%e c"!ente min&$t o%"zág gaz&a"ági ne8$z"$gei $" az o%o"zgaz&a"ági n2omá" miatt. Mol&ova ?el$#ett a

'@-?a, $" eg2%e $l$ne?? e%e"e&elmet /ol2tatott O%o"zo%"zággal.55 /e?%uá%0á?an az o%o"z?a%át #á%to

el"!#%+ g2+zelmet a%atta a #a%lamenti vála"ztá"oon.

E 8á%om állam?an a !zv$lem$n2 - vála"zolva a "t%at$giai $"gaz&a"ági $%&ee eg2$%telm< Bzenet$%e - ol2an

o%mán2oat "eg(tett 8atalom?a, mel2e az O%o"zo%"zággal valóeg2Bttm<!&$" #á%t0án állta. alamel2e"t

8a"onló volt a 8el2zet U%a0ná?an i". G%Dziá?an azon?an - mel2

4-ig /Bggetlen állam volt, amio% i"u%alo&ó0a, \III. G2!%g2 v$&elmet $%t az o%o"zotól a t!%!!el"zem?en - ez a /ol2amat eg$"zen má"$nt alault.

Az o%o"z /o%%a&alom után, az 54-56l-e" i&+"za?an G%Dzia D0%a/Bggetlen le8etett, &e aztán a ?ol"evio

e%+vel ?eolva"ztottá a Szov0etunió?a. A Szov0etunió "z$te"$"e utánD0%a iiáltotta /Bggetlen"$g$t. A vála"ztá"oat

eg2 nacionali"ta oal(ció n2e%te meg, &e enne vezet+0e ol2an!n#u"zt(tóan eln2omó #olitiát <z!tt,

8og2 $"+?? e%+"zaal eltávol(tottá. E&ua%& A. Seva%&na&ze - ai

65




8a0&an a Szov0etunió BlBg2mini"zte%e volt

- vi""zat$%t, 8og2 i%án2(t"a az o%"zágot, $" az 556-e" $" 553-!"eln!i vála"ztá"oat "imán megn2e%te. Szem?e

ellett azon?an n$znie az a?8áz "ze#a%ati"ta mozgalommal, mel2 0elent+" o%o"z támogatá"t $lvezettC tová??á az

eltávol(tott Gam"za8u%&ia eln! által vezetett /elel$""el i". \III.G2!%g2 u%alo&ó #$l&á0át !vetve Dg2 &!nt!tt,

;ninc" má" vála"ztá"un;, $" Mo"zvá8oz /o%&ult "eg(t"$g$%t. Azo%o"z c"a#ato ?eavatozá"a azzal 0á%t, 8og2

G%Dziána c"atlaoznia ellet a '@-8oz. 55-?en a g%Dzo ?eleeg2ezte, 8og2 az o%o"zo meg8atá%ozatlan i&+%e

8á%om atonai táma"z#ontot áll(t"ana /el az o%"zág te%Blet$n. Azo%o"zo ezzel a atonai ?eavatozá""al - mel2

el+"z!% megg2eng(tette, ma0& #e&ig ?izto"(totta a g%Dz o%mán28atalmát - el$%t$, 8og2 a /Bggetlen"$g%e t!%ev+

G%Dzia i"m$t az o%o"z tá?o%?an !""!n i.

O%o"zo%"zág mellett a legn$#e"e?? $" leg/onto"a?? 8a0&ani "zov0et!ztá%"a"ág U%a0na. A t!%t$nelem ?izon2o"

i&+"zaai?an ez az állam i" /Bggetlen volt. A mo&e%n o% /ol2amánazon?an l$n2eg$?en anna a #olitiai

entitá"na volt %$"ze, mel2et Mo"zva i%án2(tott. A &!nt+ e"em$n23-?en t!%t$nt, amio% 9o8&an Hmeln2ici0

- leng2el /enn8ató"ág ellen láza&ó ozá vez$% - 8<"$get e"B&!tt acá%na. Ez$%t c"e%$?e "eg(t"$get a#ott a

leng2eleel "zem?en. Ao%tól eg$"z 55-ig - le"zám(tva eg2eg$"zen %!vi& i&+"zaot 5 $" 56 !z!tt,

amio% i" /Bggetlen volt jU%a0nát Mo"zvá?ól o%mán2oztá.U%a0na azon?an 8a"a&ó állam, $t Bl!n?!z+

ultD%ával. Az o%"zágon e%e"ztBl/ut a N2ugatot $" az o%to&o

te%Bleteet elvála"ztó civilizáció" t!%$"vonal, $" ezmá% $v"záza&o óta (g2 van. A mDlt?an U%a0na alalman$ntLeng2elo%"zág8oz, Litvániá8oz $" az O"zt%á-

Mag2a% Mona%c8iá8oz ta%tozott. Lao""ágána nag2 %$"ze a g!%!gatoliu" eg28áz8oz ta%tozi, mel2ne o%to&o

a "ze%ta%tá"a, &e eli"me%i a #á#a /enn8ató"ágát. A n2ugat-u%ánou%ánul ?e"z$lne $" e%+"en nacionali"ta

$%zelm<e. A eleti %$"zeen azon?an /+leg o%to&o vallá"D, o%o"zul ?e"z$l+ n$#c"o#o%to lana. A ilencvene"

$ve ele0$n a tel0e" u%án lao""ág 66-a o%o"z volt, az o%o"z

6




an2an2elv<e =-ot tette i. Az általáno" $"

!z$#i"olá"o nag2 %$"z$t o%o"z n2elven tan(tottá. A @%(mnag2%$"zt o%o"z te%Blet, $" 53-ig az O%o"z

'!&e%áció %$"ze volt, amio% i" H%u"c"ov U%a0ná8oz c"atolta,áll(tólag az$%t, 8og2 8ono%ál0a Hmeln2ici0 =

$vvel o%á??i &!nt$"$t.

@elet- $" N2ugat-U%a0na !zt a Bl!n?"$g az em?e%e vi"ele&$"$?en mutatozi meg a leginá??. 556 v$ge

/el$ #$l&ául a n2ugat-u%án o%o"zo eg28a%ma&a *amit $%&eme" amin&!""ze -o" i0evi a%ánn2al !""zevetni1

azt áll(totta, 8og2 o%o"zellene""$get ta#a"ztal. A elet-n2ugatimego"ztott"ág &%ámaian ?ele"zólt az 55 0Dliu"i

eln!vála"ztá" v$ge%e&m$n2$?e i". A 8ivatal?an l$v+ Leon2i&@%avc"u, ai nacionali"tána ta%totta magát anna

ellen$%e, 8og2 "zo%o"an eg2Bttm<!&!tt az o%o"z vezet$""el,meg"ze%ezte N2ugat-U%a0na = te%Blet$t, m$g8ozzá

5-o", illetve azt i" meg8ala&ó t!??"$ggel. Ellen/ele, Leon2i&@uc"ma, ai a am#án2 el+tt u%án n2elvó%áat

vett, = eleti te%Blet támogatá"át n2e%te el, 8a"onlóan &!nt+t!??"$ggel. A "zavazato 36-ával @uc"ma n2e%t.

55-?en az u%án !zv$lem$n2ne c"a eg2 v$on2 "zelete e%+"(tettemeg Hmeln2ici0 3-e" &!nt$"$t. Eg2

ame%iai meg/ig2el+ "ze%int a vála"ztá" ;i%i"tál2o"o&ott /o%má?anmutatta meg a "zaa&$ot a n2ugat-u%a0nai,

eu%ó#ai "zlávo, illetve azon o%o"z-"zláv v(zió !z!tt, mel2 a%%ól "zól,8og2 mil2enne ellene lennie U%a0nána.

Itt nem ann2i%a etniai #ola%izáció%ól, mint iná?? Bl!n?!z+ultD%á%ól van "zó.;4

E /elo"ztá" e%e&m$n2e$##en az u%án-o%o"z a#c"olato a 0!v+?en

8á%om/$le$##en alaul8atna. A ilencvene"$ve ele0$n %itiu" /onto""ágD #%o?l$má /e"zBlte a $t o%"zág!z!tt, (g2 az atom/eg2ve%e $%&$"e, a @%(m

"tátu"a, az o%o"zo 0ogai U%a0ná?an, a /eete-tenge%i /lotta/elo"ztá"a $" a gaz&a"ági a#c"olato ilátá"ai. T!??en

nem zá%tá i eg2 /eg2ve%e" on/litu" le8et+"$g$t "emC n2ugatielemz+ te8át Dg2 $%velte7 a N2ugatna

támogatnia ell az u%án atome%+t, 8og2 az o%o"z ag%e""ziótele%Bl8e""$.5 Ha a civilizáció t$n2leg "zám(t, ao%

U%a0na $" O%o"zo%"zág !z!tt nem való"z(n< eg2 e%+"zao"

6




on/litu" i%o??aná"a. Min&ett+ "zláv,

tDln2omó%$"zt o%to&o állam, n$#ei $v"záza&o óta eg2Btt $lne,g2ao%ia a veg2e" 8áza""ágo. A vitát

i%o??antó #%o?l$má $" a "z$l"+"$ge"e n2omá"a ellen$%e a vezet+min&$t ol&alon omol2an $" nag2%$"zt

"ie%e"en munálo&ta azon, 8og2 m$%"$el0$ a /e"zBlt"$get.Miután U%a0ná?an 55-?en o%o"z?a%át eln!!t

vála"ztotta, m$g i"e?? lett anna való"z(n<"$ge, 8og2 a $t o%"zág!zt elm$%ge"e&0en a on/litu". M(g a

8a0&ani Szov0etunió te%Blet$n má"8ol omol2 8a%co /ol2ta amuzulmáno $" e%e"zt$n2e !z!tt, $" az o%o"zo

$" ?altia !zt i" o

mol2 n$zetelt$%$"e%e e%Blt "o%, "+t ol2o% 8a%co &Dlta, 553 ótaaz o%o"z-u%án vi"zon2t "emmi/$le e%+"zao"

c"elem$n2 "em á%n2$olta ?e.

Má"o&i, $" talán való"z(n<?? le8et+"$g az, 8og2 U%a0na $t Bl!nentitá""á váli "z$t ultu%áli" 8atá%a ment$n,

mel2e !zBl a eleti eg2e"Bl O%o"zo%"zággal. A "z$tválá" $%&$"eel+"z!% a @%(mmel a#c"olat?an me%Blt /el. A

%(mi lao""ág, mel2 -?an o%o"z, az 55l-e" &ecem?e%i

n$#"zavazá"on 0elent+"en támogatta azt a t!%ev$"t,8og2 U%a0na vál0on /Bggetlenn$ a Szov0etuniótól. 556 má0u"á?an a%(mi #a%lament ug2anao% a%%a "zavazott,

8og2 vál0ana /Bggetlenn$ U%a0nától, &e aztán @i0ev n2omá"á%a vi""zavontá a 8atá%ozatot. Az o%o"z #a%lament

azon?an a%%a "zavazott, 8og2 t!%!l0$ el azt az 53-e" 8atá%ozatot,mel2 a @%(met U%a0nána enge&te át. 55

0anuá%0á?an a %(mie ol2an eln!!t vála"ztotta, ai az ;o%o"zeg2e"(t$"; mellett am#án2olt. Ez a%%a !"zt!n!zte

az em?e%eet, 8og2 /elteg2$ a $%&$"t7 va0on a @%(m lenne a!vetez+ Heg2i-@a%a?a8 vag2 A?8ázia> A vála"z

eg2$%telm<7 nem. A @%(m D0 %(mi eln!e ig2eezett g2o%"anel/ele0teni a o%á??an el8atá%ozott n$#"zavazá"t a

/Bggetlen"$g%+l, e8el2ett a i0evi o%mánn2al Blt tá%g2alóa"ztal8oz.55 má0u"á?an a 8el2zet i"m$t /el/o%%ó"o&ott,

amio% a %(mi #a%lament a%%a "zavazott, 8og2 áll(t"á vi""za az 556-e" alotmán2t, amel2 g2ao%latilag

/Bggetlenn$ tette volna +et @i0evt+l. Az o%o"z $" u%án vezet+

vi""za/ogott"ága azon?an D0%a megaa&ál2ozta,

66




8og2 a on/litu" e%+"za8oz veze""en, $" a $t 8óna##al $"+??megta%tott vála"ztá"oon az o%o"z?a%át

@uc"mána - má% mint U%a0na eln!$ne - "ie%Blt meg8iD"(tania a

%(mi el"zaa&á"%a i%án2uló t!%ev$"t. A vála"ztá" "o%án azon?an /elme%Blt anna a le8et+"$ge, 8og2 azo%"zág n2ugati %$"ze leváli a%%ól az U%a0ná%ól,

mel2 eg2%e !zele?? 8Dzó&i O%o"zo%"zág8oz. anna o%o"zo, aienne !%Bln$ne. Eg2 o%o"z tá?o%no

e%e"etlenBl (g2 /ogalmazott7 ;U%a0na, vag2 iná?? @elet-U%a0nama0& vi""za0!n !t, t(z, tizen!t $v mDlva.

N2ugat-U%a0na meg men0en a /en$?eQ; Eg2 e//a0ta c"ona, g!%!gatoliu" "ze%ta%tá"%en&< $" n2ugato%ientált

U%a0na l$te azon?an c"a ao% le8et"$ge", 8a e%+" $" 8at$on2n2ugati támogatá"t a#. Il2en támogatá" azon?an

való"z(n<leg c"a ao% $%ez8et, 8a a N2ugat $" O%o"zo%"zág !z!ttia#c"olato D0%a nag2on meg%omlanána, $"

8i&eg8á?o%D%a eml$eztet+ 8el2zet a&ó&n$ el+.

Eg2 8a%ma&i, iná?? való"z(n< /o%gató!n2v "ze%int U%a0na -8a"a&ó állam$nt - /Bggetlen $" eg2"$ge"

ma%a&, mi!z?en "zo%o"an eg2Bttm<!&i ma0& O%o"zo%"zággal.Mi8el2t az atom/eg2ve%eet $" 8a&e%+t illet+

átmeneti $%&$"e megol&ó&na, a 8o""zD távD #%o?l$má má%/+$nt gaz&a"ági te%m$"zet<e le"zneC eze

megol&á"át #e&ig nag2?an el+moz&(t0a ma0& a %$"z?en 8a"onlóultD%a $" a "zámtalan "zo%o" "zem$l2i !t+&$".

o8n Mo%%i"on %ámutatott, 8og2 az o%o"z-u%án a#c"olattula0&on$##en a /%ancia-n$met a#c"olat elet-eu%ó#ai

meg/elel+0e.6 A8og2 ez utó??i az Eu%ó#ai Unió mag0át $#ezi, Dg2 azel+??i ala#vet+ /onto""ágD az o%to&o világ

eg2"$g$t illet+en.Nag2-@(na $" a vele eg2Btt #%o"#e%áló "z/$%á

@(na t!%t$nelmileg min&ig i" Dg2 teintett !nmagá%a, mint ol2anentitá"%a, amel2 magá?a /oglal0a a ;(nai zónát;.

E??e ?eleta%tozi @o%ea, ietnam, a Liu J"iu-"zigete, mi t!??,ol2o% a#án i". Az eml(tett entitá" %$"ze tová??á

eg2 ;?el"+-áz"iai zóna; i", mel2ne %$"zei a nem (nai man&z"u,mongolo, u0gu%o, t!%!! $" ti?etie, aiet

?izton"ági oo?ól @(na min&ig i" ellen+%z$" alá ó8a0tott vonni.

$gBl l$tezi eg2 ;Bl"+ zóna;, mel2?e a

6=




?a%?á%o ta%tozta, ait+l vi"zont ;elvá%tá, 8og2 i"me%0$ el @(nanag2"ágát, $" 8ó&ol0ana el+tte;=. A mo&e%n

(nai civilizáció 8a"onló$##en $#Bl /el7 !z#onti mag0a a Han-@(na.

@Bl"+, 0elent+" autonómiával ?(%ó, &e @(naeli&egen(t8etetlen %$"ze$nt ezelt ta%tomán2ai vi"zont ol2an

vi&$e, mel2ene má" civilizáció?ól "zá%mazó,

nem (nai lao""águ van *Ti?et, H"zinc"iang1. E mo&e%n @(na!nmaga %$"ze$nt teint ol2an tá%"a&alma%a i",

mel2e nag2 való"z(n<"$ggel !nmagu i" %$"zei (vánna ma0& lennieg2 Peing-!z#ontD @(nána *Hongong,

Ta0van1. E /el"o%olá"?ól nem 8ián2oz8at eg2 Bl!nálló állam*Szinga#D%1 "em, mel2et nag2%$"zt (naia lana, $"

amel2 eg2%e iná?? Peing /el$ o%ientáló&i. elent+" ?e/ol2á""al ?(%ó(nai n$#e""$ge van T8ai/!l&ne, ietnamna,

Mala0ziána, In&on$ziána $" a 'Bl!#-"zigetene, eze ug2anc"aaz eml(tett !%?e ta%toznaC $##Dg2,

mint azo a nem (nai tá%"a&alma i" *E"za-$" )$l-@o%ea, tová??ái"m$t c"a ietnam1, mel2e - min&ett+l

/BggetlenBl -, @(ná8oz 8a"onlóan "zint$n on/Dciánu"a.

Az !tvene" $ve?en @(na a Szov0etunió "z!vet"$ge"e$nt 8atá%oztameg magát. @$"+??, a (nai-"zov0et

el8i&egBl$" után a Ha%ma&i ilág vezet+0e$nt l$#ett /el, "zem?enmin&$t "zu#e%8atalommal, ami 0elent+" !lt"$ggel

$" ev$" 8a"zonnal 0á%t. Amio% a Nion-o%mán2zat i&e0$n az USA#olitiá0a mó&o"ult, @(na min&ent

megtett, 8og2 8a%ma&i 0át$o""á vál0$ a "zu#e%8atalma 0át"zmá0á?an. A 8etvene" $ve?en az Eg2e"Blt llamo

mellett !telezte el magát, amio% az g2eng$ne t<nt, ma0& an2olcvana" $ve?en D0%a távola?? e%Blt t+le, amio%

Xa"8ington atonai e%e0e n!vee&ett, mi!z?en a Szov0etuniógaz&a"ágilag c"+&?e 0utott $" ?ele?on2oló&ott az

a/gán vál"ág?a i". A "zu#e%8atalmi ve%"en2 után a ;(nai á%t2a;min&en $%t$$t elve"ztette, $" Peing a%%a

$n2"ze%Blt, 8og2 D0%a át/ogalmazza a világ?an 0át"zott "ze%e#$t. @$tc$lt t<z!tt maga el$7 a (nai ultD%a ?a0noa

aa%t lenni, a mag-állam, mel28ez - mint civilizáció" mágne"8ez - vi"zon2ulni $n2"ze%Bl a t!??i (nai

!z!""$gC má"%$"zt ig2eezett min&ent megtenni, 8og2 vi""za"ze%ezzea 5. "záza&?an elve"ztett, 8egemón

6




8atalom$nt ?et!lt!tt elet-áz"iai t!%t$nelmi #oz(ció0át.

@(na e ialauló "ze%e#eit a !vetez+?en le8et tetten $%ni7 el+"z!%i", á%ulo&ó, a8og2 D0%a/ogalmazta 8el2zet$t a

világ Bg2ei?enC má"o&"zo%, "oat elá%ul a c$lo%ól a tenge%entDli(naia nag2 ig2eezete, 8og2 min$l e%+tel0e"e??

gaz&a"ági a#c"olatoat ala(t"ana i @(nával. $gBl, &e nemutol"ó"o%?an /onto" 0elz$" a &i#lomáciai

a#c"olatai intenz(v /e0l+&$"e a 8á%om má"i nag2 (nai állammal,Hongonggal, Ta0vannal $" Szinga#D%%al, "

"zintDg2 azoal a &$lelet-áz"iai o%"zágoal, mel2e?en Peing 0elent+" #olitiai ?e/ol2á""al ?(%.

A (nai o%mán2 a (nai civilizáció mag-államána teinti a"zá%az/!l&i @(nát, mel28ez a t!??i (nai !z!""$gne

igazo&nia ellene. Má% %$g /el8ag2ott azzal, 8og2 $%&eeit Bl/!l&!n,a 8el2i ommuni"ta #á%toon e%e"ztBl

ig2eezzen el+moz&(tani, a o%mán2zat mo"taná?an ;a (nai"ágglo?áli" $#vi"el+0e$nt (ván0a láttatni !nmagát;

. A (nai o%mán2 "zámá%a a (nai "zBlet$"< em?e% a (nai!z!""$g tag0a m$g ao% i", 8a má"i o%"zág?an $l, "

mint il2en, ?izon2o" "zem#ont?ól a (nai o%mán2 alá ta%tozi. A(nai i&entitá" /a0i te%minu"o?an /ogalmazó&i

meg. @(nai az, aine (nai a ;/a0a, v$%e, ultD%á0a;, a8og2 a @(naiN$#!ztá%"a"ág eg2 utató0a meg/ogalmazta. A

ilencvene" $ve &e%eán e mon&at t!??"z!% i" el8angzotto%mán2ti"ztvi"el+ $" magánem?e%e "zá0á?ól

eg2a%ánt. A (naia $" a nem (nai tá%"a&alma?an $l+ (nai"zá%mazá"D em?e%e "zámá%a a ;tB!%te"zt; váli

i&entitá"u #%ó?á0ává7 Men0 $" n$zz a tB!%?eQ - /ig2elmezteti a#eingi i%án2ult"ágD (naia azoat, ai

Bl/!l&!n a""zimiláló&ni ig2eezne. A &ia"z#ó%a (nai0a, vag2i" ahuazsen vag2 (nai "zá%mazá"D em?e% -

a8og2 megBl!n?!zteti a csungkuozsen-t+l, vag2i" a (naiállam#olgá%tól - eg2%e /oozotta??an a%tiulál0a a

;ultu%áli" @(na; once#ció0át, mint "a0át kungsi -0a vag2 !z!""$gitu&ata mani/e"ztáció0át. A (nai i&entitá", mel2

ellen ann2i i%o8aná"t int$zte a 6. "záza&?an N2ugaton, mo"t D0?óle%+%e a#, m$g8ozzá a (nai ultD%a

/ol2amato"an megl$v+ elemei?+l.3

T!%t$nelmileg ez az i&entitá" !""zeeg2eztet8et+ volt a (nai !z#onti

63




8atalommal á#olt - 8ol 0o??, 8ol %o""za??

- a#c"olatoal. A ultu%áli" i&entitá" $%zete meg!nn2(ti agaz&a"ági a#c"olato ialaulá"át a t!?? @(na

!z!tt, $" meg i" e%+"(ti azoat - ma0& eze válna anna a g2o%"gaz&a"ági n!vee&$"ne a /+ elem$v$, mel2 a

"zá%az/!l&i @(ná?an $" má"utt i" v$g?emeg2. Eze vi"zont azt azan2agi $" leli len&Bletet ?izto"(t0á, amel2 a

(nai ultu%áli" i&entitá" n!vel$"$8ez /elt$tlenBl "zB"$ge".

A ;Nag2-@(na; te8át nem #u"ztán elvont once#ció. G2o%"ann!vev+ ultu%áli" $" gaz&a"ági %ealitá", amel2

eg2%e iná?? #olitiai való"ággá ez& válni. A n2olcvana" $"ilencvene" $ve vi8a%o" gaz&a"ági /e0l+&$"e a

(naiana !"z!n8et+ min& a ontinen"en, min& az Dg2nevezett @i"Tig%i"e e"et$?en *a n$g2 !zBl 8á%om

(nai1, min& #e&ig )$lelet-z"iá?an. @elet-z"ia gaz&a"ága eg2%einá?? @(ná%a i%án2ul, " ug2anao% eg2%e

iná?? (naia i%án2(t0á. A 8ongongi, ta0vani, "zinga#D%i (naia"zolgáltattá anna a t+$ne a 0ó %$"z$t, amel2

a ilencvene" $ve?en a "zá%az/!l&i @(na n!vee&$"$t (vBl%+l/elg2o%"(totta. A tenge%entDli (naia )$leletz"ia

má" %$"zein má% o%á??an o%"zágu gaz&a"ágána i%án2(tói lette. Ailencvene" $ve ele0$n a 'Bl!#"zigete

lao""ágána min&!""ze -a volt (nai, &e (nai tula0&onD vállalatai =3-o" e%e"e&elmi m$%leget

tu&ta /elmutatni. A n2olcvana" $ve &e%eán In&on$ziá?an 6-= volt a (nai lao"o a%án2a, &e eze a 8el2?eli

magánt+$ne minteg2 -át ?i%tooltá. A 63 legnag2o?? vállalozá" !zBl (nai i%án2(tá" alá ta%tozott, $"

In&on$zia ?%uttó te%mel$"$ne 3-át eg2 (nai onglome%átum a&ta.

A ilencvene" $ve ele0$n, T8ai/!l&!n -n2i (nai $lt, &e az + ?i%tou?an volt 5 a l$tez+ legnag2o?? Bzletic"o#o%t !zBlC a ?%uttó te%mel$" 3-a itt

%ealizáló&ott. Mala0zia lao"aina minteg2 eg28a%ma&a (nai,min&azonáltal l$n2eg$?en + u%al0á a tel0e" gaz&a"ágot.

a#ánon $" @o%eán (vBl a elet-áz"iai gaz&a"ág ma má%ala#vet+en (nai gaz&a"ág.

A (nai /elvi%ágzá"i !vezet ialaulá"át nag2?an meg!n2-n2(tette ac"alá&o $" "zem$l2e" a#c"olato ;?am?u"z8álózata;,

valamint a !z!" ultD%a. A tenge%entDli (naia !nn2e??en !tne

6




Bzletet @(ná?an, mint a n2ugatia

vag2 0a#áno. @(ná?an a ?izalom $" el!telezett"$g "zem$l2e"a#c"olatoon mDli, nem "ze%z+&$"een,

t!%v$n2en vag2 eg2$? 8ivatalo" &oumentumon. A n2ugatiBzletem?e%e "zámá%a In&iá?an !n2n2e?? Bzletet

!tni, mint @(ná?an, mint8og2 itt a megálla#o&á" "zent"$ge a /ele"zem$l2e" a#c"olatán n2ug"zi. 55=-?an eg2

vezet+ 0a#án i%ig2en 0eg2ezte meg, 8og2 ;@(nána el+n2e "zá%mazia??ól a (nai e%e"e&+?+l álló 8atá%talan

8álózat?ól, mel2 Hongong, Ta0van $" )$lelet-z"ia !z!tt át/ogmin&ent;. Eg2 ame%iai Bzletem?e% ezzel

eg2et$%tve meg0eg2ezte, 8og2 ;a tenge%entDli (naia?an megvannaa vállalozá"8oz "zB"$ge $"z"$ge. Ott a

!z!" n2elv, $" a c"alá&i a#c"olato?ól !lc"!nz!tt ?am?u"z-8álózatot alalmazzá a a#c"olatte%emt$"?en. Ez

el$#e"zt+ el+n2t 0elent azoal "zem?en, aine 0elent$"eet ell(%niu eg2 a%oni vag2 #8ila&el#8iai

igazgatótanác" %$"z$%e.; A Bl!n?!z+ o%"zágo?an $l+ (naia !ztia#c"olato el+n2eit Li @uan-0u /%a##án"an

(g2 /ogalmazta meg7 ;Etniai "zem#ont?ól (naia vag2un. @!z!"+"einen $" ultD%ánon e%e"ztBl 0ellegzete"

!z!" voná"oal %en&elezBn... Az em?e% te%m$"zete" em#átiát$%ez azo i%ánt, ai 8a"onló /iziai 0eg2eel

%en&elezne. A !zel"$gne ez az $%z$"e c"a /oozó&i, 8a emellettug2anaz a ultD%á0u $" a n2elvB, mint a

mi$n. (g2 !nn2< iala(tani azt a meg$%t$"t $" ?izalmat, mel2min&en Bzleti a#c"olat ala#0a.;4 A n2olcvana"

$ve v$g$n $" a ilencvene" $ve?en a tenge%entDli (nai etnium$#e" volt ;?e?izon2(tani a "ze#tiu" világ

el+tt, 8og2 a !z!" n2elv $" ultD%a által el$%t csanhszi a#c"olato#ótol8at0á azt a 8ián2t, amel2 a t!%v$n2e $"

"za?ál2o - illetve azo átteint8et+"$ge - te%$n mutatozi;. Agaz&a"ági /e0l+&$" !z!" ultu%áli" g2!e%ei%e

mutatott %á az 55= novem?e%$?en, Hongong?an megta%tottDg2nevezett Má"o&i világ?eli @(nai állalozó

@on/e%enciá0a. Az e"em$n2t a "a0tó Dg2 a#o"zt%o/álta, mint ;a (naig2+zelem Bnne#l$"$t, mel2%e az eg$"z világ%ól

$%ezte (nai Bzletem?e%e;5. J"aDg2, mint má"utt, a !z!"ultu%áli" voná"o a (nai világ?an i" "eg(ti a

6




gaz&a"ági !""zea#c"oló&á"t.

Eg2 $vtize& g2o%" (nai gaz&a"ági n!vee&$"$t !vet+en, aTienanmen t$%i e"em$n2e miatt c"!ent a N2ugat

gaz&a"ág $%&el+&$"e @(na i%ánt, " ez a tenge%entDli (naia "zámá%amegte%emtette a le8et+"$get $" az !"zt!nz$"t

a88oz, 8og2 !z!" ultD%á0u?ól $" "zem$l2e" a#c"olatai?ól t+$továc"olva, omol2 ?e/etet$"eet

e"z!z!l0ene @(ná?an. Enne e%e&m$n2e$##en &%ámaianmeg"za#o%o&ta a (nai !z!""$ge !zti általáno"

gaz&a"ági "zála. 556-?en a !zvetlen Bl/!l&i ?e/etet$"e 4-a*,= milliá%& &ollá%1 a 8atá%on tDli (naiatól

"zá%mazott, el"+"o%?an Hongong?ól *4,=1, &e Ta0van%ól *5,=1,Szinga#D%?ól, Maaó?ól $" má"8onnan i".

Ezzel "zem?en a#án min&!""ze ,. m(g az Eg2e"Blt llamo ,-al volt0elen. Az 3 milliá%& &ollá%o" Bl/!l&i

!""z?e%u8ázá"o -a (nai /o%%á"o?ól "zá%mazott. A e%e"e&elmin!vee&$" e88ez 8a"onlóan ?ámulato" volt.

Ta0van (nai e#o%t0a "zinte a "emmi?+l 0!tt l$t%e az 54-556-e"i&+"za alatt, " az o%"zág tel0e" á%uivitel$ne

immá% 4-át tette iC %áa&á"ul eg2e&Bl az 556-e" $v?en =3-o"n!vee&$"t mutatott. Szinga#D% (nai e#o%t0a

556-?en 66-al n+tt, eve"e?? mint 6-o" általáno"e#o%tn!vee&$" mellett. 55=-?an Mu%%a2 Xei&en?aum

meg0eg2ezteC ;A %$gió 0elenlegi 0a#án &ominanciá0ána ellen$%e z"ia@(na-ala#D gaz&a"ága g2o%"an ta%t a/el$,

8og2 az i#a%, e%e"e&elem $" #$nzBg2 D0 e#icent%umává vál0$. Ez a"t%at$giai /onto""ágD te%Blet 0elent+"

tec8nológiát $" g2á%tó$#e""$get /oglal magá?a *Ta0van1, iemele&+ vállalozói, ma%eting $" "zolgáltatói

$#e""$get *Hongong1, nag2"ze%< ommuniáció" 8álózatot*Szinga#D%1, el$#e"zt+en !""zevont t+$t

*min&8á%om o%"zág?an1, $" 8atalma" te%Bleti a&ott"ágoat,e%+/o%%á"oat $" munae%+t *"zá%az/!l&i @(na1.;6

E88ez te%m$"zete"en azt i" 8ozzá ell tennBn, 8og2 a n!vev+#iaco !zBl a "zá%az/!l&i @(na volt #otenciáli"an

a legnag2o??, $" a ilencvene" $ve &e%eá%a a (nai ?e%u8ázá"oeg2%e iná?? e%%e a #iac%a i%án2ulta, min& az

im#o%t, min& #e&ig az e#o%t teintet$?en.

A &$lelet-áz"iai o%"zágo?an $l+ (naia változó m$%t$?en

64




a""zimiláló&na a 8el2i lao""ág8oz, mel2 g2a%an

tá#lál (naiellene" $%z$"eet. In&on$ziá?an #$l&ául az 55-e"me&ani lázongá" i&e0$n "zámo" e%+"zao"

c"elem$n2%e e%Blt "o%. Az eg2e" o%"zágo?an $l+ (naia @(ná?ai%án2uló ?e%u8ázá"ait a malá0o $"

in&on$ziaia ;t+e"z!tet$"ne; ta%t0á. Szu8a%to eln! o%mán2ac"a Bgg2el-?a00al tu&ta lec"illa#(tani a

lao"oat, " megg2+zni +et a%%ól, 8og2 ez a t+eiá%amlá" nem /og0aá%o"(tani a gaz&a"ágot. A &$lelet-áz"iai

(naia vi"zont váltig áll(t0á, 8og2 a lo0alitá" "zBl+/!l&0B8!z, nem#e&ig +"ei 8óná8oz !ti +et. A ilencvene"

$ve ele0$n a )$lelet-z"iá?ól @(ná?a i%án2uló (nai t+eiá%amlá"át ?izon2o" /oig ellen"Dl2ozta a ta0vani

?e/etet$"e meg"za#o%o&á"a a 'Bl!#-"zigeteen, Mala0ziá?an $" ietnam?an.

A n!vev+ gaz&a"ági 8atalom $" a !z!" (nai ultD%a om?ináció0aa%%a in&(totta Hongongot, Ta0vant $"

Szinga#D%t, 8og2 eg2%e "zo%o"a?? vi"zon2t ala(t"ana i a (naian2ao%"zággal. Alalmazo&va a !zele&+

8atalomáta&á"8oz, a 8ongongi (naia má% iná?? a #eingi,"emmint a lon&oni elvá%á"ona ig2eezte

meg/elelni. Az Bzletem?e%e $" má" vezet+ vonao&ta @(nát%itizálni, vag2 ?á%mi ol2at tenni, amivel meg"$%t8etn$

azt. Ha m$gi" meg"$%tett$, a (nai o%mán2 nem 8a?ozott n2om?anmegto%olni az il2e"mit. 55-%e -

mint ;8ongongi tanác"a&ó; - má% Bzletem?e%e "zázai m<!&teeg2Btt - a//$le 8ongongi á%n2$o%mán2$nt

- Peinggel. A ilencvene" $ve ele0$n Hongong?an a (naigaz&a"ági ?e/ol2á" &%ámaian megn+tt,

$" 55=-%a - 0elent$"e "ze%int - az an2ao%"zág?ól $%ez+ ?e/etet$"enag2o??a volta, mint a 0a#án $"

ame%iai ?e/etet$"e eg2Bttv$ve.6 A ilencvene" $ve !ze#$%eHongong $" a (nai an2ao%"zág gaz&a"ági

integ%áció0a tula0&on$##en ?e/e0ez+&!tt, mel2et 55-?en #olitiaiinteg%ációna ellett !vetnie.

Ta0van nem /e0le"ztette ol2an vi8a%o" g2o%"a"ággal a a#c"olataitPeinggel, mint Hongong, a n2olcvana"

$ve?en azon?an e t$%en i" 0elent+" változá"o t!%t$nte. 55 után8á%om $vtize&en át a $t @(na nem volt 8a0lan&ó

65




eli"me%ni eg2má" l$t$t, illetve legitimitá"át, tula0&on$##en 8á?o%D" vi"zon2?an állta eg2má""al, amel2

i&+%+l i&+%e a??an n2ilvánult meg, 8og2 g$#/eg2ve%%el l+tt$ eg2má"

#a%t0ait. Miután azon?an Teng H"ziao-#ing8atalma mege%+"!&!tt, $" elin&(tottá a gaz&a"ági %e/o%moat, azan2ao%"zág o%mán2a t!?? l$#$"t tett a ?$Bl$"

/el$. 54-?en a ta0vani o%mán2 vála"zolt eze%e, $" la""an távolo&niez&ett a o%á??an meg8i%&etett

Dg2nevezett ;8á%om nem; #olitiá0ától, mel2ne l$n2ege (g2/oglal8ató !""ze7 "e a#c"olat, "e tá%g2alá", "e

om#%omi""zum Peinggel. 54 má0u"á?an a $t /$l $#vi"el+iel+"z!% Blte tá%g2alóa"ztal8oz, ami%e eg2 @(ná?a

elt$%(tett ta0vani %e#Bl+g$# vi""za"zolgáltatá"a a&ott alalmat. A!vetez+ $v?en Ta0van elt!%!lte az a&&ig

$%v$n2?en l$v+ utazá"i tilalmat @(ná?a.66

A a#c"olato g2o%" ialaulá"át nag2?an "eg(tette a ;!z!" (nai"ág;$" az e??+l /aa&ó !lc"!n!" ?izalom.

A8og2 azt a ta0vani tá%g2alóBl&!tt"$g eg2i tag0a meg/ogalmazta, ;ata0vania $" a (naia tu&0á, 8og2 a v$% nem

váli v(zz$;, $" ?B"z$ eg2má" e%e&m$n2ei%e. 55= v$g$%e ,6 millióta0vani látogatott a "zá%az/!l&%e, illetve

(nai Ta0van%aC ma má% na#onta neg2venez%e" lev$l/o%galmat $"= tele/on8(vá"t %egi"zt%álna. A $t @(na

!zti e%e"e&elem a 0elent$"e "ze%int 55=-?an el$%te a ,milliá%& &ollá%tC 6 ta0vani vállalozá" 3 $" =

milliá%& &ollá% !z!tti $%t$< ?e/etet$"t e"z!z!lt az an2ao%"zág?an.Ta0van /ig2elme eg2%e n!vev+ m$%t$?en

Peing%e i%án2ult, $" "ie%e eg2%e iná?? ett+l /Bgg!tt. 55=-?an eg2ta0vani ti"zt"$gvi"el+ meg0eg2ezte, 8og2

;54 el+tt Ta0van leg/onto"a?? #iaca Ame%ia volt, &e a ilencvene"$ve%e megtanultu, 8og2 Ta0van gaz&a"ági

"ie%$ne leg%itiu"a?? t$n2ez+0e @(na;. A ta0vani ?e/etet+"zem$?en az eg2i /+ vonze%+ az olc"ó (nai

munae%+, 8i"zen o&a8aza min&untalan enne 8ián2ával ellett"zem?en$zniB. 55-?en elez&ett meg/o%&ulni a

t+e-munae%+ %o""z eg2en"Dl2i /ol2amata, miután ta0vani 8alá"zatitá%"a"ágo (nai muná"t alalmazta

8a0óion.6=

A /e0l+&+ gaz&a"ági a#c"olato a $t o%mán2zat !zvetlen

66




tá%g2alá"ai8oz vezette. 55-?en, az e"zmec"e%e $" a

ommuniáció el+"eg(t$"e $%&e$?en Ta0van l$t%e8ozta aTenge%"zo%o"-!zi Ala#(tván2t, Peing #e&ig a Ta0van"zo%o"

Menti @a#c"olato Sz!vet"$g$t. 55= á#%ili"á?an ta%tottá el"+találozó0uat Szinga#D%?an, mel2et aztán

t!??, @(ná?an $" Ta0vanon %en&ezett találozó !vetett. 55augu"ztu"á?an eg2 ol2an megálla#o&á" "zBletett,

mel2 ;átt!%$"t; 8ozottC e??en ti"ztázta t!?? #%o?l$mát, $"megez&+&!tt eg2 o%mán2/+i c"Dc"találozó

el+$"z(t$"e.

A ilencvene" $ve !ze#$n m$g min&ig t!?? omol2 n$zetelt$%$"ne8ez(tette Ta0#e0 $" Peing ?a%átozá"át,

#$l&ául a "zuve%enitá" #%o?l$má0a, Ta0van %$"zv$tele a nemzet!zi"ze%vezete?en, illetve anna le8et+"$ge, 8og2

Ta0van e"etleg /Bggetlen o%"zág$nt /ogalmazza D0%a magát. Ez utó??i való"z(n<"$ge azon?an eg2%e távola??ina

t<ni, mivel a /Bggetlen"$g Bg2$ne /+ támogató0a, a )emo%atiu"Hala&á" Pá%t0a eg2%e iná?? ?elát0a, 8og2 a

"zavazó nem (ván0á megzava%ni az an2ao%"zággal ialaulóa#c"olatoat, (g2 8a a #á%t tová?? e%+ltetn$ az

Bg2et, az %ontaná vála"ztá"i e"$l2eit. A #á%t vezet+i te8át azt8ang"Dl2ozzá, 8og2 8atalom%a 0utá"u e"et$n a

/Bggetlen"$g $%&$"$t nem t<zn$ azonnal na#i%en&%e. A $to%mán2na !z!" $%&ee, 8og2 mege%+"!&0$ a

(nai /enn8ató"ág a S#%atl2-"zigeteen, illetve a )$l-(nai-tenge% má""zigeteinC illetve 8og2 Peing mega#0a a

legnag2o?? e%e"e&elmi e&vezm$n2t. A ilencvene" $ve ele0$t+l/ogva a $t @(na la""an, &e $%z$el8et+en $"

t!%v$n2"ze%<en !zele&i eg2má"8oz. 9+vBl+ gaz&a"ági a#c"olatai,

valamint !z!" ultu%áli" i&entitá"u #e&ig"eg(ti !z!" $%&eei ialaulá"át.

Ez a !zele&$" 553-?en vá%atlanul meg"zaa&t, amio% a ta0vanio%mán2 ag%e""z(ven !vetelni ez&te

&i#lomáciai eli"me%$"$t, illetve azt, 8og2 ?el$#8e""en a nemzet!zi"ze%vezete?e. Li Teng-8u0 eln! ;magánlátogatá"t;

tett az Eg2e"Blt llamo?an, ma0& az 553-!" &ecem?e%i ta0vani#a%lamenti vála"ztá"oat 55

má%ciu"á?an eln!vála"ztá" !vette. ála"zul e%%e Peing a nag2o??

ta0vani i!t+ !zel$?en v(z alatti /eg2ve%("$%lete?e

66




ez&ett, $" 8a&g2ao%latoat ta%tott a Ta0van8oz ta%tozó "zigete#a%t0ai !zel$?en. E /e0lem$n2e

$t /onto" $%&$"t vetette /el. Megta%t8at0a-e Ta0van 0elenlegi

&emo%atiu" ?e%en&eze&$"$t an$lBl, 8og2 8ivatalo"an /Bggetlenn$ válna> Má"%$"zt #e&ig7 le8et-e a 0!v+?enTa0van &emo%atiu" állam, an$lBl 8og2

g2ao%latilag /Bggetlen leg2en>

Ta0van @(nával /ennta%tott a#c"olatai e&&ig $t "zaa"zon menteát, $" $## mo"t $%ezte el eg2 8a%ma&i8oz. A

ta0vani nemzeti o%mán2 $veen át ig$n2t /o%mált a%%a, 8og2 eg$"z@(na o%mán2ána teint"$. Ez te%m$"zet"ze%<en

on/litu"t oozott Ta0#e0 $" Peing !z!tt. A n2olcvana" $ve?en ata0vani o%mán2 /el8ag2ott ezzel

az !nc"alá""al, $" ezt !vet+en má% c"a a "zigeto%"zág%a vonatozó"zuve%enitá"t teintette "a0át0ána. Ez

megte%emtette "zámá%a a le8et+"$get, 8og2 #%o?l$mamente"enalalmazo&ni tu&0on Peing ;eg2 o%"zág, $t

%en&"ze%; once#ció0á8oz. Ta0vanon azon?an "o ?e/ol2á"o" eg2$n $"c"o#o%t eg2%e iná?? 8ang"Dl2ozni ez&te

Ta0van elBl!nBl+ nemzeti i&entitá"átC iemelt$, 8og2 min&!""zeeg2 %!vi& i&+t t!lt!tte (nai /enn8ató"ág alatt,

%áa&á"ul a man&a%in (nait ?e"z$l+ a 8el2i n2elv0á%á"t "em $%ti.Tula0&on$##en nem (nai állam$nt #%ó?áltá

meg8atá%ozni a ta0vani tá%"a&almat, vag2i" @(nától /Bggetlen legitimállam$nt. áa&á"ul min$l at(va??

nemzet!zi "ze%e#et ez&ett 0át"zani a ta0vani o%mán2, annál iná??az a ?en2omá" alault i Ta0van%ól, mint8a

az Bl!n állam lenne, $" nem @(na %$"ze. !vi&en7 a ta0vani o%mán2o%á??i !nmeg8atá%ozá"a, mell2el tel0e"

@(na o%mán2ána n2ilván(totta magát, má%a megváltozott. Az D0meg8atá%ozá" "ze%int Ta0van vezet$"e @(na eg2

%$"z$ne o%mán2a$nt m<!&i, $" i&+vel e /ol2amat D0!nmeg8atá%ozá"8oz vezet8et, mel2 má% nem !t+&ne

@(ná8oz. Ez utó??i 8el2zet - mel2 de facto /Bggetlen"$get 0elentenetel0e"en el/oga&8atatlan a (nai o%mán2zat

"zem$?en. Peing t!??"z!% i" mege%+"(tette, $"z atonai e%+t i" ?evetni enne megaa&ál2ozá"á%a. @(nai o%mán2zati

vezet+ azt i" in2ilván(tottá7 Hongong 55-e" $" Maaó 555-e"c"atlaozá"a után l$#$"eet

666




te"zne, 8og2 Ta0vant i" D0%aeg2e"(t"$ az an2ao%"zággal. Hog2 ezmi$nt /og megvaló"ulni, az attól /Bgg, mil2en

m$%t$?en n!ve"zi ma0& Ta0vanon azo "záma $" ?e/ol2á"a, ai a

/Bggetlen"$get támogat0á. Tová??á, 8og2 mil2en e%e&m$n2%e vezet ma0& a #eingi !%!!"!&$"i 8a%c, mel2 m$gnacionali"tá?? állá"#ont%a 8angol8at0a a

#olitiai $" atonai vezet+et. 'Bgg tová??á a (nai atonai #otenciál/e0l+&$"$t+l i", mel2ne %$v$n le8et+v$

vál8at, 8og2 a (nai 8a&"e%eg ?loá&ot von0on Ta0van !%$, vag2$##en le%o8an0a a "zigeto%"zágot. A 6. "záza&

ele0$%e Ta0van - aá% az$%t, me%t enge& az e%+"zana, aá% /eli"me%veaz alalmazo&á" el+n2eit, vag2 e"etleg

min&ett+ 8atá"á%a - min&en$##en $n2telen le"z "zo%o"a??a#c"olatoat iala(tani a "zá%az/!l&i @(nával.

A 8etvene" $ve v$g$ig a "zilá%&an antiommuni"ta Szinga#D% $" a@(nai N$#!ztá%"a"ág !zti a#c"olatoat a

/ag2o""ág 0ellemezte. Li @uan-0u $" má" "zinga#D%i vezet+ %áa&á"ulmegvet+en n2ilatozta a (nai elma%a&ott"ág%ól.

A n2olcvana" $ve?en ?ein&ult (nai gaz&a"ági /e0l+&$" 8atá"á%aazon?an Szinga#D% ez&ett D0%a a

"zá%az/!l& /el$ /o%&ulni. 556-%e má% ,5 milliá%& &ollá%t /etette ?e@(ná?an, $" a !vetez+ $v?en ?e0elentett$7

i#a%i !zigazgatá"i om#leum $#(t$"$?e ez&ene Sang8a0 mellett.;Szinga#D% II; t!?? milliá%& &ollá%o"

?e/etet$""el ec"egtet má%i". Li eln! ma má% lele"en &ic"$%i @(nagaz&a"ági ilátá"ait, $" c"o&ál0a e%e0$t. 55=-

?an, eg2i ?e"z$&$?en (g2 /ogalmazott7 ;@(na az a 8el2, a8ol a &olgot!%t$nne.;6 Azo a "zinga#D%i Bl/!l&i

?e/etet$"e, mel2e a&&ig Mala0ziá?a $" In&on$ziá?a i%án2ulta,mo"t @(ná?a e%Blte át. 55=-?an a "zinga#D%i

o%mán2 által támogatott tenge%entDli #%o0ete /ele (nai volt. Amio% Li @uan-0u a 8etvene" $ve?en el+"z!%

Peing?e látogatott, %aga"zo&ott 8ozzá, 8og2 a (nai vezet+eliná?? angolul ?e"z$l0en, "emmint man&a%inul.

Nem való"z(n<, 8og2 ma - $t $vtize&&el $"+?? - m$g min&igug2anez lenne a (ván"ága.

I"zlám i&entitá"tu&at - o8$zió n$lBl

Az a%a?o $" muzulmáno !%$?en a #olitiai lo0alitá" "ze%ezete$##en a /o%&(tott0a anna, amit a mo&e%n

66=




N2ugaton ta#a"ztalun. Ez utó??inál a #olitiai lo0alitá" c"Dc"a anemzetállam, mel2ne nemc"a alá%en&el+&ne a

"z<e?? !%< lo0alitá"o, &e eze eg2?en ?ele i" tagozó&na. A

nemzetállamot tDl8ala&ó c"o#o%to - n2elvi vag2 vallá"i !z!""$ge, vag2 civilizáció - ev$"?$ /el/oozott lo0alitá"t $"el!telezett"$get (vánna. A "z<e??t+l

a tága?? entitá"o /el$ ta%tó "álán a n2ugati lo0alitá"o vala8ol!z$#en c"Dc"o"o&na i, a lo0alitá"

intenzitá"ána (ve ?izon2o" m$%t$ig /o%&(tott U-t (% le. Az i"zlám világ?an a lo0alitá" "ze%ezete ma0&nem

#onto"an a /o%&(tott0a enne. Az i"zlám lo0alitá"o 8ie%a%c8iá0á?an a!z$#"+ %$"z B%e". I%a La#i&u" meg/ig2el$"e

"ze%int ;a $t ala#vet+, e%e&eti $" máig $%v$nn2el ?(%ó "t%utD%a;eg2%$"zt a c"alá&, a lán, a t!%z"C má"%$"zt vi"zont

;eg2 min&ig n!vee&+ "álán a ultD%a, vallá" $" a ?i%o&alomeg2"$ge;63. Eg2 l(?iai utató 8a"onló meg/ig2el$"%e

0utott7 ;A t!%z"i"$g $" a vallá" Yaz i"zlámZ min&ig i" 0elent+" $"meg8atá%ozó "ze%e#et 0át"zott $" 0át"zi ma i" az

a%a? tá%"a&alma $" #olitiai %en&"ze%e tá%"a&almi, ultu%áli" $"#olitiai /e0l+&$"$?en. aló?an, eze ?e/ol2á"a

ol2 0elent$en2, 8og2 a leg/onto"a?? t$n2ez+ne $" változónateinti +et, mel2e mo&ellezi $" ug2anao%

meg i" 8atá%ozzá az a%a? #olitiai ultD%át $" az a%a? #olitiaimentalitá"t.; Az a%a? államo #olitiá0á?an min&ig

!z#onti 8el2et /oglalta el a t!%z"e, mel2e !zBl t!?? eg2"ze%<enc"a ;zá"zló" t!%z";-$nt 0át"zott "ze%e#et -

a8og2 ezt Ta8"in 9a"8i% meg/ogalmazta. SzaD&-A%á?ia ala#itó0a/+$nt az$%t volt "ie%e", me%t 8áza""ág $" má"

e"z!z! %$v$n Bg2e"en l$t%e8ozott eg2 t!%z"i oal(ciót. A "zaD&i#olitia azóta i" nag2%$"zt t!%z"i #olitia,

mel2?en a "zu&ai%i "zem?en állna a "amma%oal $" má"t!%z"eel. A l(?iai /e0l+&$"?en legalá?? 4 nag2o??

t!%z" 0át"zott 0elent+" "ze%e#et. Azt mon&0á, 8og2 Szu&án?anminteg2 !t"záz t!%z" $l, mel2e !zBl a

legnag2o??8oz a lao""ág minteg2 6-a ta%tozi.6

@!z$#-z"iá?an t!%t$netileg nem l$tezte nemzeti i&entitá"o. ;Alo0alitá" a t!%z"%e, lán%a, a ite%0e"ztett c"alá&%a

i%án2ult, nem az állam%a.; 9á% e n$#e !z!" ;n2elvvel, vallá""al,ultD%ával, azono" $letmó&&al; ?(%ta, m$gi" ;az

66




i"zlám volt !z!ttB a lege%+"e?? !""zeta%tó e%+, m$g az em(%8atalmánál i" nag2o??;. A c"ec"enen$l $" -a %oon

$"za-auázu"i n$#en$l minteg2 "záz ;8eg2i; $" 8etven ;"(vi&$i;

lán i%án2(totta a #olitiát $" gaz&a"ágot,ol2an m$%t$?en, 8og2 a megte%vezett "zov0et gaz&a"ággal "zem?en ac"ec"enen$l áll(tólag ;t!%z"i; gaz&a"ág van

$%v$n2?en mo"t i".6

Az i"zlám világ?an a lo0alitá" $" el!telezett"$g /óu"zá?an a i"c"o#o%t $" nag2 8it, a t!%z" $" az umma állt, $" a

nemzetállam ev$"?$ 0elent+". Az a%a? világ?an a l$tez+ államonalegitimitá"i #%o?l$mái vanna, me%t eze az

eu%ó#ai im#e%ializmu" !n$n2e", g2a%an "ze"z$l2e" te%m$ei, $"8atá%ai "o"zo% nem e"ne eg2?e az etniai

c"o#o%t8atá%oal, mint #$l&ául a ?e%?e%e, illetve a u%&oe"et$?en. Eze az államo mego"ztottá az a%a?

nemzetet, a #ána%a? állam vi"zont "o8a"em 0!tt l$t%e. E88ez 0á%ulm$g, 8og2 az Alla8 /el"+??%en&<"$g$?e vetett

8ittel $" az umma min&en8ató"ágával nem eg2eztet8et+ !""ze azu%alo&ó állam e"zm$0e. Az i"zlám

/un&amentalizmu", mint /o%%a&almi mozgalom elveti a nemzeti állame"zm$0$t, $" az i"zlám eg2"$g$t 8el2ezi

el+t$%?e, mi$nt a ma%izmu" a nemzet!zi #%oleta%iátu"t. Az i"zlám világ?an a nemzeti állam g2enge"$ge a??an i"

megn2ilvánul, 8og2 m(g a má"o&i világ8á?o%Dt !vet+ $ve?en"zámo" on/litu"%a e%Blt "o% muzulmán

csoportok !z!tt, a&&ig vi"zon2lag %itá volta a muzulmánállamok !zti 8á?o%D - ez utó??ia !zBl a

leg0elent+"e?? iv$tele$nt ta%t0á "zámon I%a táma&á"ait"zom"z$&ai ellen.

A 8etvene", n2olcvana" $ve?en az I"zlám f00á"zBlet$"t $let%e elt+t$n2ez+ el+"eg(tett$ az ummá-val, illetve

általá?an az i"zlám civilizációval való azono"ulá"t. A n2olcvana" $ve!ze#$n eg2 utató e%%+l (g2 (%t7

A muzulmán i&entitá" $" eg2"$g ala#vet+ #%o?l$má0át tová??ge%0e"ztette a &eolonizáció, a &emog%á/iai n!vee&$", az

i#a%o"o&á", az u%?anizáció $" a változó nemzet!zi gaz&a"ági %en&,mel2 - t!??e !z!tt - "zo%o"an a#c"oló&ott a

muzulmán te%Blete ola0inc"$8ez... A mo&e%n ommuniációmege%+"(tette $" eg2"ze%<??$ tette a muzulmán n$#e

663




!zti a#c"olatta%tá"t. Hi%telen megn+tt azona a "záma, aielza%án&oolna Meá?a, " ezzel megte%emti azon

muzulmáno !z!tt i" a !z!" i&entitá" intenz(v $%z$"$t, ai ol2an

távol"ágo?ól $%ezne, mint @(na, Szenegál,emen $" 9angla&e". In&on$ziá?ól, Mala0ziá?ól, a 'Bl!#-"zigete &$li%$"z$%+l $" A/%iá?ól eg2%e t!?? &iá $%ezi a

@!zel-@elet eg2etemei%e, " (g2 a 8atá%oon tDl%a i" elvi"zi az e"zm$t,illetve iala(t0á a "zem$l2e" a#c"olatoat. A

muzulmán $%telmi"$g $" az ulema Ya vallá"i tu&ó"oZ %en&"ze%e"en,"+t eg2%e g2a%a??an ta%tana on/e%enciáat $"

meg?e"z$l$"eet ol2an !z#onto?an, mint Te8e%án, Mea $" @ualaLum#u%... YHang- $" ma má% vi&eó-Z azettáon

te%0e&ne a mec"et?eli #%$&iáció, (g2 a ?e/ol2á"o" "zónoo 8el2i!z!""$gB mellett ma má% má" 8allgató"ágot i"

meg"zól(t8atna.64

A muzulmán eg2"$g $%z$"$t tB%!zi $" "eg(ti az államo $"nemzet!zi "ze%vezete tev$en2"$ge i". 55-?en

"zaD&-a%á?iai vezet+ - eg2Bttm<!&ve a #ai"ztániaal,ma%oóiaal, tun$ziaiaal $" t!%!!el -

a?at?an meg"ze%vezt$ az el"+ i"zlám c"Dc"találozót. E??+l alaulti aztán az I"zlám @on/e%encia Sze%vezete

*OIJ1, amel2 56-?en "z$8el2$t )z"i&&á?a tette át. Ma "zinte az!""ze" muzulmán lao""ágD állam tag0a a

@on/e%enciána, mel2 a maga nem$?en az eg2etlen e//$le állam!zi"ze%vezet. A e%e"zt$n2, o%to&o, ?u&&8i"ta $"

8in&u o%mán2ona ninc" vallá"i tag"ágon ala#uló állam!zi"ze%vezetB, a muzulmánona azon?an van.

Emellett a "zaD&i, #ai"ztáni, i%áni $" l(?iai o%mán2 ol2an nemo%mán2zati "ze%vezeteet i" támogat, mint a

*#ai"ztáni ala#(tá"D1 Muzulmán ilágong%e""zu", a *"zaD&iala#(tá"D1 Muzulmán ilágliga. Tová??á #$nzel

;"zámo" má", g2a%an távoli %ez"imet, #á%tot, mozgalmat $" Bg2et,mel2e%+l Dg2 $%zi, 8og2 az !v$vel !z!"

i&eológiai i%án2t !vetne;, $" amel2e ;tová?? gaz&ag(t0á azi"zlámon ?elBli in/o%máció- $" e%+/o%%á"c"e%$t;65.

Az i"zlám tu&attól az i"zlám o8$zióig vezet+ /ol2amat $t#a%a&oont i" magá?an %e0t. El+"z!% i", az i"zlámot

eg2má""al ve%"eng+ 8atalmi !z#onto o"zt0á meg. mel2emin&eg2ie ig2e"zi t+$t ovác"olni az ummá-val

66




való muzulmán azono"ulá"?ól, 8og2 i%án2(tá"a %$v$n "eg(t"e azi"zlám o8$zió Bg2$t. Ez ve%"eng$"t ooz a l$tez+

%ez"ime $" "ze%vezetei, valamint az i"zlám %ez"ime $" "ze%vezetei

!z!tt. SzaD&-A%á?ia vezet+ "ze%e#et vállalt#$l&ául az I"zlám @on/e%encia Sze%vezet$ne l$t%e8ozá"á?an, 8og2ezzel ellen"Dl2ozza az A%a? Ligát, ami a??an

az i&+?en Na""ze% i%án2(tá"a alatt állt. 55-?en, az W?!l-8á?o%D utánHa""zán al-Tu%a?i "zu&áni vezet+ l$t%e8ozta

a N$#i A%a? $" I"zlám @on/e%enciát *PAIJ1, 8og2 ezzel ellen"Dl2ozzaa "zaD&i i%án2ult"ágDt. 553 ele0$n a PAIJ

8a%ma&i, a%tDmi on/e%enciá0án t!?? "záz Bl&!tt vett %$"zt, ain2olcvan o%"zág i"zlám "ze%vezeteit $"

mozgalmait $#vi"elt$.= E 8ivatalo" "ze%vezete mellett az a/gán8á?o%D !vetezt$?en ialault eg2 ol2an

ite%0e&t 8álózat i", mel2 nem 8ivatalo" $" /!l&alatti mozgalma vete%án0ait t!m!%(tette. muzulmán vag2 i"zlám

Bg2e$%t 8a%colta Alg$%iá?an, J"ec"en/ól&!n, Eg2i#tom?an,Tun$ziá?an, 9o"zniá?an, Pale"ztiná?an, a 'Bl!#"zigeteen

$" má"utt i". A 8á?o%D után "o%ai ieg$"zBlte azoal a8a%co"oal, aiet - Pe"ava% mellett -, a

)z"i8á& $" )ava eg2etemein $#ezte i, illetve ol2an a/gani"ztánitá?o%o?an, mel2eet Bl!n/$le lie $" Bl/!l&i

támogatói #$nzelte. A %a&iáli" %ez"imene $" mozgalmanai&+n$nt !z!" $%&ee volt /elBle%ee&ni a

8ag2omán2o" ellen"$ge"e&$"en - ez$%t le8etett i%áni "eg(t"$ggela#c"olatoat te%emteni a "zunnita $" "(ita

/un&amentali"ta c"o#o%to !z!tt. Szo%o" atonai eg2Bttm<!&$"l$tezi Szu&án $" I%án !z!tt - az i%áni l$gie%+

$" 8a&itenge%$"zet "zu&áni /el"ze%el$"eet $" ?ázi"oat 8a"znált, $" a$t o%mán2zat o%á??an !z!"en támogatott

/un&amentali"ta c"o#o%toat Alg$%iá?an $" má"utt i". Ha""zán al-Tu%a?i $" Sza&&ám Hu"zein áll(tólag má% 55-

?en "zo%o" a#c"olatoat #%ó?ált iala(taniC %áa&á"ul I%án $" I%a i"eg2%e iná?? meg?$$l$"%e t!%e"zi.=

Má"o&"zo%, az umma /ogalma a nemzeti állam legitimitá"ána8ián2át /elt$telezi, %áa&á"ul ma az ummá-t c"a eg2

vag2 t!?? mag-állam tev$en2"$ge eg2e"(t8etn$, mel2 államoazon?an 0elenleg nem l$tezne. Az i"zlám mint

eg2"$ge" vallá"i-#olitiai !z!""$g once#ció0a o%á??an azt 0elentette, 8og2 általá?an ao% alaulta i magállamo,

66




amio% a vallá"i $" #olitiai vezet$" - a ali/átu" $" a "zultán"ág -eg2etlen u%alo&ó int$zm$nn2$

olva&t !""ze. A . "záza&?an R"za-A/%ia $" a @!zel-@elet g2o%" a%a?

meg8ó&(tá"a az Oma00á& @ali/átu"?an $%teel tet+/oát, mel2ne /+vá%o"a )ama"zu"z lett. Ezt !vette a 4."záza&?an a ?ag&a&i !z#ontD, #e%z"a ?e/ol2á"D

A??á"zi&a @ali/átu", ma0& a . "záza& "o%án @ai%ó?an $"Jó%&o?á?an i" ialaulta má"o&lago" /onto""ágD

ali/átu"o. N$g2"záz $vvel $"+?? az o"zmán t!%!! v$gig"!#!%tea @!zel-@eleten, 3=-?an el/oglaltá

@on"tantiná#ol2t, $" 3-?en D0 ali/átu"t ala#(totta. Ezzel !zeleg2 i&+?en má" t!%! n$#e ?e8atolta

In&iá?a, $" megala#(tottá a Mogul 9i%o&almat. A N2ugatiemele&$"e min& az o"zmán, min& #e&ig a mogul

?e/ol2á"t aláá"ta, $" az O"zmán 9i%o&alom meg"z<n$"e után má%nem 0!tt l$t%e i"zlám mag-állam. A te%Blete

0elent+" %$"z$t a n2ugati 8atalma o"ztottá /el eg2má" !z!tt, "amio% vi""zavonulta, g2enge - n2ugati mintá%a

iala(tott, az i"zlám 8ag2omán2tól i&egen - államoat 8ag2tamagu m!g!tt. Ez$%t t!%t$n8etett, 8og2 a 6.

"záza& /ol2amán tula0&on$##en nem volt ol2an muzulmán állam,mel2ne elegen&+ 8atalma, illetve elegen&+

ultu%áli" $" vallá"i legitimitá"a lett volna a88oz, 8og2 ?et!lt"e ezt a"ze%e#et, $" 8og2 a t!??i i"zlám $" nem i"zlám

állam vezet+$nt /oga&0a el.

Az i"zlám mag-állam 8ián2a tula0&on$##en /+ oa lett azon át8atóBl"+ $" ?el"+ on/litu"ona, mel2e ma az

i"zlámot 0ellemzi. Hiá?a e%+" az i&entitá"tu&at, a o8$zió 8ián2ag2eng(ti az i"zlámot, " eg2?en a má" civilizáció

/el$ i%án2uló /en2eget$"ne i" ez a /+ /o%%á"a. El$#zel8et+-e, 8og2 eza 8el2zet /ennma%a&>

Eg2 i"zlám mag-államna 0elent+" gaz&a"ági e%+/o%%á"o%a, atonai8atalom%a, "ze%vez+$"z"$g%e van "zB"$ge,

tová??á i"zlám i&entitá"%a $" el!telezett"$g%e, 8og2 az ummá-t#olitiai $" vallá"i vezet$""el %u8ázza /el. I&+%+l

i&+%e 8at állam neve me%Bl /el #otenciáli" vezet+$nt, 0elenlegazon?an eg2 "em /elel meg a 8at$on2 magállammá

válá" !vetelm$n2eine. In&on$zia a legnag2o?? muzulmán állam,mel2 gaz&a"ágilag i" g2o%"an /e0l+&i,

664




ug2anao% az i"zlám világ #e%em$n, me""ze az a%a? !z#onttól8el2eze&i el. Az ottani i"zlám lazá??, &$leletáz"iai

t(#u"DC az in&on$z lao""ág $" ultD%a a ?enn"zBl!tt, muzulmán,

8in&u, (nai $" e%e"zt$n2 voná"o "z(ne"eg2velege. Eg2i#tom a%a? állam, n$#e""$ge nag2, a @!zel-@eleten, azi"zlám civilizáció !ze#$n, "t%at$giailag

/onto" 8el2en te%Bl el, $" itt talál8ató az i"zlám tano vezet+int$zm$n2e, az Al-Az8a% Eg2etem i". Ug2anao%

vi"zont "zeg$n2 o%"zág, gaz&a"ágilag Xa"8ingtontól, n2ugatii%án2(tá"D nemzet!zi "ze%vezetet+l $" az ola0?an

gaz&ag a%a? államotól /Bgg.

I%án, Pai"ztán $" SzaD&-A%á?ia eg2a%ánt muzulmán o%"zágna vall0á maguat, $" min&ig i" at(van ig2eezte

?e/ol2á"t "ze%ezni az ummá-?an, "+t meg"ze%ezni anna i%án2(tá"át.E!z?en - eg2má""al ol2o% (m$letlenBl

ve%"engve - ala#(totta ?izon2o" "ze%vezeteet $" i"zlám c"o#o%toat,támogattá az A/gani"ztán?an 8a%colóat,

$" ig2eezte eln2e%ni a !z$#-áz"iai muzulmáno eg2eit. I%ánnamegvan a ell+ m$%ete, !z#onti

el8el2eze&$"e, lao""ága, t!%t$nelmi 8ag2omán2a, ola0/o%%á"ai $"!ze#e" /e0lett"$g< gaz&a"ága a88oz, 8og2

i"zlám mag-állam le8e""en. J"a8og2 a muzulmáno 5-a"zunnita, I%án #e&ig "(ita. Az i"zlám n2elve$nt a

#e%z"a nem $% /el az a%a??al, $" az a%a?-#e%z"a vi"zon2 i" t!??"z!% volt ellen"$ge" a t!%t$nelem "o%án.

Pai"ztán i" el$g nag2, 0elent+" "zámD lao"a $" atonáina ?áto%"ágaulc"/onto""ágD állammá te8etn$. áa&á"ul

vezet+i o%á??an el$g !vetezete"en ig2eezte meg"ze%eznimaguna azt a #oz(ciót, mel2 %á0u %u8áz8atná az

i"zlám államo !zti eg2Bttm<!&$" oo%&ináció0ána /ela&atát. S+t,(g2 az i"zlám "zó"zóló0ána "ze%e#!%$t i"

?et!lt8etn$. Pai"ztán azon?an vi"zon2lag "zeg$n2 állam, omol2 ?el"+ etniai $" %egionáli" mego"ztott"ágtól

"zenve&, 8(%e" #olitiai in"ta?ilitá"á%ól $" In&iával "zem?eni ?izton"ági %!ge"zm$i%+l. Ez #e%"ze in&ool0a, 8og2

"zo%o" a#c"olato%a vág20$ má" i"zlám államoal, ám e!z?ennem n$lBl!z8eti má", nem muzulmán 8atalma

"eg(t"$g$t "em, mint amil2en @(na vag2 $## az Eg2e"Blt llamo.

SzaD&-A%á?ia az i"zlám e%e&eti 8azá0a, itt talál8ató az i"zlám

665




leg?ec"e"e?? "zent 8el2ei, n2elve az i"zlám n2elve,

?i%toá?an vanna a világ legnag2o?? ola0lel+8el2ei $" az e??+l/aa&ó #$nzBg2i ?e/ol2á". Ezen(vBl o%mán2a

"zigo%Dan i"zlám t!%v$n2e "ze%int /o%málta meg a "zaD&itá%"a&almat. A 8etvene" $" n2olcvana" $ve?en SzaD&-

A%á?ia volt az i"zlám világ eg2etlen nag2on ?e/ol2á"o" tag0a.)ollá%milliá%&oat !lt!tt "ze%te az eg$"z világon a

muzulmán Bg2e%e. Mec"eteet $#(tett, tan!n2veet a&ott i,#olitiai #á%toat /inan"z(%ozott, tová??á i"zlám

"ze%vezeteet $" te%%o%i"tamozgalmaat i". Ig2eezett igaz"ágo"an,min&en8ova 0uttatni a #$nzt. Má"%$"zt vi"zont

lao""ága vi"zon2lag c"e$l2, $" /!l&%a0zilag "e?ez8et+ 8el2zete miatt ?izton"ági "zem#ont?ól a N2ugattól /Bgg.

$gezetBl T!%!o%"zág ell+ t!%t$nelmi 8átt$%%el, 0elent+"lao""ággal, !ze#e"en /e0lett gaz&a"ággal %en&eleziC

"zámottev+ a nemzeti !""zeta%tozá" e%e0e az o%"zág?an, atonai8ag2omán2ai $" #otenciál0a i" el$g"$ge" lenne

a88oz, 8og2 az i"zlám mag-állama leg2en. Amio% azon?an AtatB% világi tá%"a&alom$nt 8atá%ozta meg

T!%!o%"zágot, eg2?en azt i" megaa&ál2ozta, 8og2 a T!%!@!ztá%"a"ág - e mag-állami "ze%e#et teintve - az

O"zmán 9i%o&alom n2omá?a l$#8e""en. T!%!o%"zág m$g az I"zlám@on/e%encia Sze%vezet$ne ala#(tó tag0a "em

le8etett, mint8og2 a világi"ág i%ánti el!telezett"$g$t alotmán2a (%0ael+. dg2 am(g T!%!o%"zág magát világi

állam$nt 8atá%ozza meg, a&&ig nem vál8at az i"zlám vezet+0$v$.

)e mi t!%t$nn$, 8a T!%!o%"zág D0%a&e/iniálná !nmagát>El$#zel8et+, 8og2 T!%!o%"zág eg2"ze% c"a /ela&0a

ma0& azt a /%u"zt%áló $" megalázó "ze%e#et, mel2?en ol&u"$nt

$n2"ze%Bl n2ugati tag"ág$%t !n2!%!gni, $"iná?? Dg2 &!nt, 8og2 eg2 8atá"o"a?? $" emele&ette?? t!%t$nelmi"ze%e#%e t!% az i"zlám leg/+?? "zó"zóló0a$nt

- $" a N2ugat ellen"$ge$nt. Má% láttu7 a /un&amentalizmu" te%etn2e% T!%!o%"zág?an. Wzal eln!"$ge alatt az

o%"zág 0elent+" e%+/e"z(t$"eet tett, 8og2 azono"ul0on az a%a? világgal,i8a"ználta a l$tez+ etniai $" n2elvi

a#c"olatoat, 8og2 ?e/ol2á"át meg"zilá%&(t"a @!z$#-z"iá?an, ?áto%(totta $" támogatta a ?o"zniai muzulmánoat.

A muzulmán államo !z!tt T!%!o%"zág eg2e&ine "zám(t,

6=




mint8og2 ite%0e&t t!%t$nelmi a#c"olatai vanna a

9alánon, a @!zel-@eleten, R"za-A/%iá?an $" @!z$#-z"iá?an $l+muzulmánoal. El$#zel8et+, 8og2

T!%!o%"zág ;leo##int0a; ma0& )$l-A/%ia #$l&á0át, meg"za?a&ul a világi"ágtól, mel2 "zámá%a i&egen, a8og2 )$l-

A/%ia i" meg"za?a&ult az a#a%t8ei&t+l, " ezzel - civilizáció0án ?elBl -8i%telen vezet+ állammá l$# ma0& el+.

)$l-A/%ia az$%t alalma" vezet+i "ze%e#%e a ontinen"en, me%t - ae%e"zt$n2"$g $" az a#a%t8ei& a#c"án -

i"me%i a N2ugat 0ó $" %o""z ol&alait. Miután T!%!o%"zág -a világi"ág$" a &emo%ácia a#c"án - "zint$n

megi"me%8ette a N2ugat 0ó $" %o""z ol&alait, el$#zel8et+, 8og2alalma" le8et az i"zlám vezet+ "ze%e#$ne

?et!lt$"$%e. A88oz azon?an, 8og2 ezt megte8e""e, el+?? el ellene vetnie az atatB%i !%!"$get, m$g8ozzá m$g

annál i" ala#o"a??an, a8og2 O%o"zo%"zág nem%$g meg"za?a&ult alenini &ot%(nától. Ug2anao% "zB"$ge lenne

eg2 D0a?? AtatB% ali?e%< vezet+%e, ai !tv!zni tu&ná a vallá"i $"#olitiai legitimitá"t, 8og2 ezzel T!%!o%"zágot

el"zaa&ó állam?ól mag-állammá /o%mál8a""a.

I.JIILIKJI@ WSSKEJSAPSA

4. 'EEKET

A N2ugat $" a t!??ie - civilizáció !zi #%o?l$má

N2ugati unive%zalizmu"

A mo"t ialauló világ?an a Bl!n?!z+ civilizáció8oz ta%tozóállamo $" c"o#o%to a#c"olata !zel "em le"z

"zo%o", "+t g2a%an ellen"$ge""$ vál8at. anna ol2an civilizáció!zi

vi"zon2o, mel2e a t!??in$l !nn2e??ene%e&m$n2ezne on/litu"t. Mi%o"zinten a leg$le"e?? t!%$"vonalaaz i"zlám világ, valamint az o%to&o, 8in&u,

a/%iai $" n2ugati e%e"zt$n2 "zom"z$&ai !z!tt vanna.Ma%o"zinten az u%alo&ó /elo"ztá" ;a N2ugat $" a

t!??ie; !z!tt 8Dzó&i, $" ezen ?elBl i" a legintenz(ve??on/litu"o eg2/el+l a muzulmán $" áz"iai civilizáció,

má"/el+l a N2ugat !z!tt me%Blne /el. A 0!v+ ve"z$l2e"!""zeBt!z$"eit való"z(n<leg a n2ugati a%%ogancia, az

i"zlám intole%ancia $" a (nai maga?izto""ág %o??anó eleg2e oozza

6=




ma0&.

A civilizáció !zBl eg2e&Bl a N2ugat az, mel2ne má% o%á??an i"nag2, i&+n$nt ata"zt%o/áli" 8atá"a volt má"

civilizáció%a. Enne e%e&m$n2e$##en a civilizáció világánaleg/+?? 0ellegzete""$ge a N2ugat, illetve a t!??i

civilizáció 8atalmána $" ultD%á0ána a#c"olata. A8og2 má"civilizáció %elat(v 8atalma n!ve"zi, Dg2

8alván2ul a n2ugati ultD%a vonzá"a, $" a nem n2ugati n$#e eg2%enag2o?? !n?izalommal $" el!telezett"$ggel

teintene "a0át ultD%á0u%a. A N2ugat $" a t!??ie vi"zon2ána!z#onti #%o?l$má0a azo?an a n2ugati - /+leg

ame%iai - e%+/e"z(t$"e?en %e0li, mel2e &i""zonán" mó&onig2eezne #á%tolni eg2 unive%záli" n2ugati

ultD%át, mi!z?en e??$li $#e""$gei eg2%e o%látozotta??a.

A ommunizmu" !""zeomlá"a mege%+"(tette a N2ugat?an azt an$zetet, 8og2 &emo%atiu" li?e%áli" i&eológiá0a

g2+ze&elme"e&ett $" ezáltal eg2eteme"en $%v$n2e""$ vált -amielm$l2(tette ezt a &i""zonanciát. A N2ugat,

Bl!n!"en az Eg2e"Blt llamo, mel2 min&ig i" mi""ziót tel0e"(t+o%"zág$nt teintett !nmagá%a, Dg2 8i"zi, 8og2 a

nem n2ugati n$#ene el ellene !telezniB maguat a &emo%ácia,a "za?a& #iac, a o%látozott 8atalmD

o%mán2, az em?e%i 0ogo, az in&ivi&ualizmu", a t!%v$n2e n2ugati$%t$ei mellett, $" "a0át int$zm$n2ei?en i"

ezeet az $%t$eet ellene megvaló"(taniu. Má" civilizációi"e??"$gei ug2an B&v!zli $" "zámon $%i ezeet

az $%t$eet, &e a nem n2ugati ultD%á u%alo&ó n$zetei 8ol"ze#tiu"a, 8ol #e&ig ellen"$ge"e velB

a#c"olat?an. Ami unive%zalizmu"$nt t<ni /el a N2ugatna, az

im#e%ializmu" a t!??ie "zem$?en. A N2ugat min&ig i" meg /og0a #%ó?álni /ennta%tani 0elenlegiivált"ágo" 8el2zet$t, $" Dg2 v$&eni meg $%&eeit,

8og2 azoat a ;világ!z!""$g; $%&eei$nt tBnteti /el. A i/e0ez$"mo"tan%a eu/emi"ztiu" /el8angot a#ott *a

;"za?a& világot; váltotta /el1, $" általáno" legitimitá""al #%ó?ál/el%u8ázni ol2an acióat, mel2e az Eg2e"Blt

llamo $" a t!??i n2ugati 8atalom $%&eeit tB%!zi. A N2ugat#$l&ául integ%álni #%ó?ál0a a nem n2ugati

tá%"a&alma gaz&a"ágát a??a a világgaz&a"ági %en&"ze%?e, mel2?en +

6=6




az D%. A Nemzet!zi alutaala#on *IM'1 $"

má" nemzet!zi gaz&a"ági int$zm$n2een e%e"ztBl "a0át gaz&a"ági$%&eeit (ván0a el+moz&(tani, $" az általa

8el2e"ne v$lt gaz&a"ági megol&á"oat má" nemzete%e%á$n2"ze%(teni. Eg2, a nem n2ugati n$#e !z!tt v$gzett

!zv$lem$n2-utatá" "o%án az IM' min&en ?izonn2al eln2e%n$ a#$nzBg2mini"zte%e $" #á% má" "zem$l2

támogatá"át, &e min&eni má" e&vez+tlenBl (t$ln$ megtev$en2"$g$t. A t!meg Geo%gi0 A%?atovval $%tene eg2et,

ai "ze%int az IM'-ti"ztvi"el+ ;D0?ol"evio, ai "ze%etii"a0át(tani má"o #$nz$t, gaz&a"ági $" #olitiai

vi"ele&$"/o%mái nem &emo%atiu"a, i&egen "za?ál2oat$n2"ze%(tene a n$#e%e, $" el/o0t0á a gaz&a"ági

"za?a&"ágot;`.

A nem n2ugatia általá?an nem 8a?ozna %ámutatni a n2ugati elve$" a n2ugati g2ao%lat !z!tt 8Dzó&ó

"zaa&$%a. A $#mutatá", a ett+" m$%ce alalmazá"a $#vi"eli aztaz á%at, amit az unive%zalizmu" maga"zto""ágá$%t

/izetni ell. A &emo%ácia való?an #á%tolan&ó, &e nem ao%, 8ai"zlám /un&amentali"táat "eg(t 8atalom%a.

I%án $" I%a ne /eg2ve%ezzen, &e Iz%aelne ug2anezt #e%"ze "za?a&. A"za?a& e%e"e&elem a gaz&a"ági n!vee&$"

eli(%0e, &e nem a mez+gaz&a"ág e"et$?en. Az em?e%i 0ogo#%o?l$máat oozna @(ná?anC SzaD&-A%á?iá?an

ug2anao% min&en %en&?en van. Az ola0?an gaz&ag @uvait elleniag%e""zió t<%8etetlen, &e az ola0?an "zeg$n2

9o"znia elleni, #e%"ze nem. A ett+" m$%ce g2ao%lati alalmazá"aele%Bl8etetlen á% az eg2eteme" elve

8i%&et$"$$%t c"e%$?en.

Politiai /Bggetlen"$gBet meg"ze%ezve a nem n2ugati államo"ze%etn$ne /el"za?a&ulni a n2ugati gaz&a"ági,

atonai $" ultu%áli" u%alom alól. A elet-áz"iai tá%"a&alma Dt?an vanna a/el$, 8og2 gaz&a"ágilag eg2en$%t$<e

leg2ene a N2ugattal. z"iai $" i"zlám államo eg2a%ánt e%e"i amó&0át anna, 8og2 a N2ugat atonai e%e0$t

%!vi& Dton ellen"Dl2ozni tu&0á. A n2ugati civilizáció eg2eteme""$g%et!%ev$"e, vi"zon2lag 8an2atló e%e0e $" má"

civilizáció eg2%e n!vev+ ultu%áli" t!%ev$"ei ?izto"(t0á, 8og2 a

N2ugat $" a t!??ie vi"zon2a a 0!v+?en

6==




o%ánt"e leg2en z!en+mente". E vi"zon2o te%m$"zete $"ellen"$ge""$gB m$%t$e változó, $" 8á%om

ategó%iá?a "o%ol8ató. Az ag%e""z(v civilizáció - az i"zlám $" @(na -

e"et$?en a N2ugattal való a#c"olat való"z(n<leg /ol2amato"an /e"zBlt, g2a%an nag2on ellen"$ge" le"z.Latin-Ame%iával $" A/%iával, mel2e

g2eng$?? civilizáció $" ?izon2o" m$%t$ig /Bggne a N2ugattól, aa#c"olato en28$?? on/litu"oal 0á%na

ma0& eg2Btt, Bl!n!"en Latin-Ame%ia e"et$?en. O%o"zo%"zág, a#án$" In&ia N2ugat8oz való vi"zon2a e $t

ategó%ia !z$ e"i. Eg2a%ánt "ze%e#elne ma0& ?enne azeg2Bttm<!&$" $" a on/litu" elemei, mivel e 8á%om

magállam 8ol az ag%e""z(v civilizáció, 8ol #e&ig a N2ugat #á%t0á%a/og állni. ;Ingacivilizáció$nt; vi"ele&ne

ma0& a N2ugat $" az i"zlám-(nai civilizáció !z!tt.

Az i"zlám $" @(na omol2 ultu%áli" 8ag2omán2t te"te"(t meg, mel2 0elent+"en Bl!n?!zi a n2ugatitól - az +

"zemB?en v$gtelenBl /!l!tte i" áll anna. A N2ugat$8oz vi"zon2(tott8atalmu $" !ntu&ato""águ eg2%e e%+"!&i,

$" eg2%e "za#o%o&na $" /oozó&na az $%&ee $" $%t$e !ztion/litu"o i". Az i"zlámna ninc" mag-állama,

ez$%t N2ugat8oz való vi"zon2a o%"zág%ól o%"zág%a változi. A 8etvene"$ve óta azon?an l$tezi eg2 el$g

!vetezete" N2ugat-ellene" vonulat, mel2et a /un&amentalizmu"/el$le&$"e, a muzulmán államoon ?elBl a

o%mán2zato N2ugat-ellene""$ válá"a, ?izon2o" i"zlám c"o#o%to $"a N2ugat !zti vázi8á?o%D" 8angulat

ialaulá"a, az Eg2e"Blt llamo $" ?izon2o" muzulmán államo!z!tt a 8i&eg8á?o%D" ?izton"ági !tel$e

megg2engBl$"e /$m0elez. A n$zetelt$%$"e 8átte%$?en az az ala#vet+$%&$" áll, 8og2 e civilizáció a N2ugat8oz

vi"zon2(tva mil2en "ze%e#et /ogna 0át"zani a világ 0!v+0$neiala(tá"á?an. A 6. "záza& a glo?áli" int$zm$n2ei,

tová??á a 8atalmi mego"zlá", a nemzete #olitiá0a $" gaz&a"ágai va0on n2ugati $%t$eet $" $%&eeet /ogna-e

$#vi"elni, vag2 iná?? az i"zlám$t $" @(ná$t>

A nemzet!zi vi"zon2o %eali"ta elm$lete "ze%int a nem n2ugaticivilizáció mag-államaina !""ze ellene

/ogniu, 8og2 ellen"Dl2ozni tu&0á az u%alo&ó N2ugat 8atalmát. Ez

6=




?izon2o" te%Bleteen má% meg i" t!%t$nt. A

!zeli 0!v+?en azon?an nem való"z(n< eg2 általáno" N2ugat-ellene"oal(ció ialaulá"a. Az i"zlám $" a (nai

civilizáció ala#vet+en Bl!n?!zi eg2má"tól vallá"á?an, ultD%á0á?an,tá%"a&almi "ze%ezet$?en, 8ag2omán2ai?an,

#olitiá0á?an $" általáno" $let/el/ogá"á?an. aló"z(n<legmin&eg2ine eve"e?? !z!" voná"a van a má"ial,

mint a n2ugati civilizációval. A #olitiá?an azon?an a !z!" ellen"$g!z!" $%&eet 0elent. A N2ugatot

ellen"$gBne teint+ i"zlám $" (nai tá%"a&almana (g2 má%i" 0óou van %á, 8og2 a N2ugattal "zem?en

eg2Bttm<!&0eneC a8og2 vala8a a "z!vet"$ge"e $" Sztálin -Hitle%%el "zem?en. Ez az eg2Bttm<!&$" t!??

te%Bleten i" megvaló"ul8at - i&eta%tozna az em?e%i 0ogo, a gaz&a"ág$" /+$nt azo az e%+/e"z(t$"e, mel2e

min&$t civilizáció tá%"a&almai?an a atonai e%+ n!vel$"$%ei%án2ulna, Bl!n!"en a t!meg#u"zt(tó /eg2ve%e $" az

ezeet 8o%&ozó %a$tá te%$n, ezzel ellen"Dl2ozan&ó a n2ugati atonai/!l$n2t a 8ag2omán2o" /eg2ve%zete?en. A

ilencvene" $ve ele0$%e má% m<!&!tt a ;on/uciánu"-i"zláma#c"olat; @(na, R"za-@o%ea $" - változó

m$%t$?en - Pai"ztán, I%án, I%a, Sz(%ia, L(?ia $" Alg$%ia !z!tt, 8og2"zem?e tu&0ana "zállni e t$%en a

N2ugattal.

A N2ugatot $" a /el"o%olt nem n2ugati tá%"a&almaat elvála"ztó$%&$"e eg2%e /onto"a??á válna nemzet!zi

vi"zon2lat?an. Ma ala#vet+en /onto"na lát"zi az alá??i 8á%omn2ugati t!%ev$", illetve a ?el+lB /aa&ó

on/litu"o7 . @atonai /!l$n2 /ennta%tá"a a /eg2ve%ez$"

c"!ent$"e, illetve a le"ze%el$" #olitiá0ána alalmazá"a %$v$n, mel2e a nuleá%i", ?iológiai $" veg2i /eg2ve%e%e,

valamint eze 8o%&ozói%a vonatozna. 6.

N2ugati #olitiai $%t$e $" int$zm$n2e #%o#agálá"a azzal a c$llal,8og2 a nem n2ugati tá%"a&alma n2ugati

mó&on ti"ztel0$ az em?e%i 0ogoat, $" n2ugati mó&on "a0át(t"á el a&emo%áciát. =. A n2ugati tá%"a&alma ultu%áli",

"zociáli" $" etniai integ%itá"ána megv$&$"e azáltal, 8og2o%látozzá a nem n2ugati ?eván&o%ló $"

meneBlte "zámát. A N2ugatna min&8á%om t$%en má% mo"t

6=3




ne8$z"$gei vanna, $" ez (g2 le"z ao% i", amio%

meg("$%li ma0& megv$&eni $%&eeit a nem n2ugati tá%"a&almaal"zem?en.

'eg2ve%ez$"

A világm$%et< gaz&a"ági $" tá%"a&almi /e0l+&$" !vetezt$?en aatonai e%+ i" min& 8at$on2a?? glo?áli"

t$n2ez+v$ váli. a#án, @(na $" t!?? má" áz"iai állam Dg2 le"z eg2%ee%+"e?? atonailag i", a8og2 gaz&a"ágilag

eg2%e izmo"o&i, $" e88ez eg2 i&+ után az i"zlám államo i"/elzá%ózna ma0&. S+t, O%o"zo%"zág i", amenn2i?en

"ie%Bl meg%e/o%málnia gaz&a"ágát. A 6. "záza& utol"ó $vtize&ei?ent!?? nem n2ugati állam "ze%zett ?e /e0lett

/eg2ve%eet a n2ugati tá%"a&alma?ólC tová??á O%o"zo%"zág?ól,Iz%ael?+l $" @(ná?ól i". áa&á"ul mo&e%n

/eg2ve%g2á%tó i#a%u i" ialauló/$l?en van. E /ol2amat nem áll le,"+t, talán /el i" g2o%"ul a 6. "záza& ele0$n.

Ett+l /BggetlenBl e "záza&?an a N2ugat - ami 0elen e"et?en /+leg azEg2e"Blt llamoat 0elenti, e"etleg m$g

Angliát $" '%anciao%"zágot - m$g eg2e&Bl i" $#e" le"z a%%a, 8og2 a világ ?á%mel2 %$"z$n atonai acióat 8a0t"on

v$g%e. R" c"a az Eg2e"Blt llamona le"z meg a ell+ l$gie%e0ea88oz, 8og2 a világ ?á%mel2 #ont0a ellen

?om?atáma&á"t int$zzen. Eze azo a !z#onti eleme, mel2e azEg2e"Blt llamo világ8atalmi, illetve a világ

u%alo&ó civilizáció0a$nt "ze%e#l+ N2ugat atonai #oz(ció0át 0ellemzi. A !zel0!v+?en a N2ugat $" a t!??ie

!z!tt /ennálló 8ag2omán2o" atonai eg2en"Dl2 nag2%$"zt az el+??i,azaz a N2ugat el+n2$t /og0a mutatni. Az az

i&+%á/o%&(tá", e%+/e"z(t$" $" !lt"$g, mel2?e eg2 el"+ o"ztál2D,

8ag2omán2o" atonai e%+ i/e0le"zt$"e e%Bl,nag2on i" a%%a !"zt!nzi a nem n2ugati államoat, 8og2 má"mó&"ze%eet talál0ana a n2ugati, 8ag2omán2o"

atonai e%+ ellen"Dl2ozá"á%a. E88ez a leg%!vi&e?? Dt a t!meg#u"zt(tó/eg2ve%e $" az eze c$l?a 0uttatá"á8oz

"zB"$ge" /el"ze%el$" ?e"ze%z$"e. A civilizáció mag-államai $" azono%"zágo, mel2e %$gió0u?an u%alo&ó

e%+ne "zám(tana, illetve amel2e meg aa%0á "ze%ezni ezt a#oz(ciót, Bl!n!"en ig2eezne il2en /eg2ve%eet

?e"ze%ezni. Eze a /eg2ve%e 8ozzá"eg(t8eti +et a88oz, 8og2

6=




meg"ze%ezz$ "a0át civilizáció0uon, illetve

%$gió0uon ?elBl az i%án2(tó "ze%e#et, má"/el+l (g2 !nn2e??eniv$&8eti, 8og2 az Eg2e"Blt llamo vag2 má"

Bl"+ 8atalom ?eavatozzon civilizáció0u $let$?e. Ha Sza&&ámHu"zein $t-8á%om $vvel $"+?? táma&0a meg

@uvaitot, ao%, amio% I%ana má% lette volna atom/eg2ve%ei,mo"t való"z(n<leg @uvaitot, "+t a "zaD&i ola0mez+et

i" ?i%toolná. A nem n2ugati államo levontá az W?!l-8á?o%Dn2ilvánvaló tanul"ágait. Eze -#$l&ául az

$"za-o%eai 8a&"e%eg "zámá%a - a !vetez+ volta7 ;Ne 8ag2&,8og2 az ame%iaia i$#(t"$ 8a&e%e0Bet, ne

8ag2&, 8og2 alalmazzá l$gie%e0Bet, ne 8ag2&, 8og2 magu8oz%aga&0á a ez&em$n2ez$"t, $" ne 8ag2&, 8og2

c"a c"e$l2 "zámD "e?e"Blt0B leg2en.; Eg2 in&iai vezet+ atonaiti"zt"$gvi"el+ "zámá%a a tanul"ág m$g

n2ilvánvaló?? volt7 ;A&&ig ne ez&0 8a%c?a az Eg2e"Blt llamoal,m(g ninc"ene atom/eg2ve%ei&.;6 Ezt a

tanul"ágot a nem n2ugati világ?an igen meg"z(vlelt$ a #olitiai $"atonai vezet+, mivel van eg2 nag2on i"

logiu"na tet"z+ /ol2omán2a7 ;Ha van atom/eg2ve%e&, az Eg2e"Blt llamo nem /og vele& 8a%colni.;

LaF%ence '%ee&man meg/ig2el$"e "ze%int ;az atom/eg2ve%e nem a8atalmi #olitiát e%+"(ti, a8og2 ezt

meg"zotu, 8anem iná?? a nemzet!zi %en&"ze%"z$t/o%gác"oló&á"á%a i%án2uló ten&enciát, mel2?en az e&&igi

nag28atalma i"e?? "ze%e#8ez 0utna;. A 8i&eg8á?o%D utánio%"za?an te8át a N2ugat "zámá%a az

atom/eg2ve%e "ze%e#e $## a /o%&(tott0a anna, ami a 8i&eg8á?o%D"o%"za?an volt. A8og2 a%%a Le" A"#in

v$&elmi mini"zte% %ámutatott, az atom/eg2ve%e om#enzáltá aSzov0etunió tDle%e0$t a 8ag2omán2o" /eg2ve%zet

teintet$?en. Az atom/eg2ve% ;ieg2enl(t+ t$n2ez+$nt; 0elent meg.Ma, a 8i&eg8á?o%D után azon?an az Eg2e"Blt

llamona ;#á%atlan 8ag2omán2o" atonai e%e0e van, #otenciáli"ellen/elei vi"zont azo, ai atom/eg2ve%eet

"ze%ez8etne. Ma má% mi vag2un azo, aiet e"etleg]ieg2enl(t8etne^.;=

Nem megle#+, 8og2 v$&elmi te%v$?en O%o"zo%"zág i" igenc"a8ang"Dl2ozta az atom/eg2ve%e "ze%e#$t, $" 553-

6=




?en U%a0nától tová??i inte%ontinentáli" %a$táat $" ?om?ázó%e#Bl+g$#eet vá"á%olt. Eg2 ame%iai

/eg2ve%"za$%t+ meg0eg2ezte7 ;Mo"t mi 8all0u vi""za min&azt, amit

az !tvene" $ve?en az o%o"zo%ól mon&tun.Mo"t az o%o"zo mon&0á7 ]SzB"$gBn van atom/eg2ve%e%e, 8og2om#enzálni tu&0u az + 8ag2omán2o"

tDle%e0Bet.^b Ha"onlóan /o%&(tott a 8el2zet a teintet?en i", 8og2 a8i&eg8á?o%D alatt m$g az Eg2e"Blt llamo

nem volt 8a0lan&ó lemon&ani az atom/eg2ve%e el"+ ?evet$"$ne a 0ogá%ól mint az el%ettent$" e"z!z$%+l. Az

atom/eg2ve%e D0/a0ta el%ettent+ /unció0ával !""z8ang?an,O%o"zo%"zág 55=-?an elvetette a 8a0&ani "zov0et

el!telezett"$get, $" ma má% + az, ai nem mon& le az el"+ c"a#á" 0ogá%ól. Ezzel eg2i&e0<leg @(na - iala(tván

8i&eg8á?o%D utáni nuleá%i" "t%at$giá0át, a ;o%látozott el%ettent$";-t-, ma má% meg$%&+0elezi 5-e"

el!telezett"$g$t az el"+ c"a#á" elvet$"$t illet+en. A8og2 eg2%e t!??nuleá%i" $" t!meg#u"zt(tó /eg2ve%t

"ze%ezne ?e, való"z(n<leg min& t!?? mag-állam $" %egionáli"8atalom /og0a !vetni e #$l&át, il2 mó&on /oozva

/eg2ve%eine el%ettent+ 8atá"át a 8ag2omán2o" n2ugati 8a&e%+vel"zem?en.

Az atom/eg2ve%e a N2ugatot !zvetlene??Bl /en2egeti. @(nána $"O%o"zo%"zágna ol2an ?alli"ztiu"

atom%a$tái vanna, mel2e Eu%ó#át i", R"za-Ame%iát i" el tu&0á$%ni. R"za-@o%ea, Pai"ztán $" In&ia i" eg2%e

"z$le"(ti %a$tái vála"zt$át, $" el+?? vag2 utó?? $#e"e le"znec$l?a venni a N2ugatot i". Emellett az

atom/eg2ve%eet má" e"z!z!el i" c$l?a le8et 0uttatni. @atonaielemz+ /el%a0zoltá az e%+"za tel0e" "#et%umát,

iin&ulva a ev$""$ intenz(v 8a&vi"el$"?+l, mint #$l&ául ate%%o%izmu" $" az el"zó%t ge%illatev$en2"$g, a i"e??

8á?o%Don át a nag2oig, mel2e?en a 8ag2omán2o"/eg2ve%nemet+l az atoma%zenálig ?ezá%ólag, l$n2eg$?en

min&en e"z!z ?evet$"%e e%Bl8et. A te%%o%izmu" a t!%t$nelem "o%ánmin&ig a g2eng$ /eg2ve%e volt, vag2i" azo$,

aine nem volt $" ninc" 8ag2omán2o" 8a&e%e0B. A má"o&i világ8á?o%D óta az atom/eg2ve% az az e"z!z,

mell2el a g2eng$ om#enzálni ig2eezne al"ó??%en&<"$gBet a8ag2omán2o" /eg2ve%e t$%en. A mDlt?an a

6=4




te%%o%i"tá c"a o%látozott !%< e%+"zao" c"elem$n2e%e volta$#e"e, itt meg!lte #á% em?e%t, ott leveg+?e

%!#(tette valamil2en l$te"(tm$n2t. A nag2o?? e%+"za8oz nag2o??

atonai e%+%e volt "zB"$g. El!vetezi az azi&+, amio% má% vi"zon2lag ev$" te%%o%i"ta i" $#e" le"z omol2, "+taá% t!meg#u"zt(tó e%+"zao" c"elee&ete

v$g%e8a0tá"á%a. @Bl!n-Bl!n a te%%o%izmu" $" az atom/eg2ve% a nemn2ugati g2eng$ /eg2ve%e. Amio% a ett+t

$#e"e le"zne om?inálni, az e%+tlen nem n2ugati eg2"ze%i?ene%+""$ váli ma0&.

A 8i&eg8á?o%D utáni o%"za?an leginá?? a on/uciánu" $" azi"zlám államo ig2eezne t!meg#u"zt(tó

/eg2ve%eet $" az eze c$l?a 0uttatá"á8oz "zolgáló e"z!z!eti/e0le"zteni. Pai"ztánna $" való"z(n<leg R"za-

@o%eána i" van c"e$l2 "zámD atom/eg2ve%e, vag2 legalá??i"$#e"e g2o%"an !""ze"ze%elni il2et, $" i/e0le"zteni

vag2 vá"á%olni ol2an nag2 8atótávol"ágD %a$táat, mel2e c$l?a 0uttat8at0á +et. I%ana 0elent+" veg2i a%zenál0a

van, $" e%+/e"z(t$"eet tett ?iológiai $" atom/eg2ve%e ?e"ze%z$"$%e i".I%án?an ite%0e&t #%og%am gon&o"o&i az

atom/eg2ve%-utatá"%ól, $" az o%"zág /oozza e%+/e"z(t$"eit a c$l?a 0uttató e"z!z! i/e0le"zt$"e te%$n i". 544-?an

a/"zan&z"ani eln! i0elentette7 az i%ániana ;/el ell "ze%elezniBtáma&ó $" v$&elmi c$loat "zolgáló veg2i,

?ate%iológiai $" %a&iológiai /eg2ve%eel;, $" 8á%om $vvel $"+??aleln!e eg2 i"zlám on/e%encián elmon&8atta7

;Mivel Iz%aelne tová??%a i" vanna atom/eg2ve%ei, neBn,muzulmánona eg2Btt ell m<!&nBn eg2

atom?om?a l$t%e8ozá"án, /BggetlenBl attól, 8og2 az ENSK megaa%0a aa&ál2ozni a /eg2ve%ez$"t.; 556-?en $"

55=-?an vezet+ ame%iai 8(%"ze%z$"i ti"ztvi"el+ azt áll(tottá, 8og2I%án atom/eg2ve%e ?e"ze%z$"$vel

/oglalozi, 553-?en #e&ig J8%i"to#8e% Xa%%en BlBg2mini"zte%/aa&t i n2e%"en7 ;I%án mana#"ág %ettent+

g2o%"an ig2e"zi atom/eg2ve%eet i/e0le"zteni.; L(?ia, Alg$%ia $"SzaD&-A%á?ia áll(tólag "zint$n $%&el+&i az

atom/eg2ve%e i%ánt. Ali Maz%ui "zeml$lete" meg/ogalmazá"ával $lve7;a gom?a /o%má0D /el8+ /!l!tt a /$l8ol&;

nemc"a a N2ugat%a, &e má"o%a i" %ái0e"zt8et. El+/o%&ul8at, 8og2 v$gBl az i"zlám ;nuleá%i" o%o"z %ulettet 0át"zi

6=5




ma0& $t má"i civilizációval - )$l-z"iá?an a 8in&uizmu""al, a@!zel-@eleten #e&ig a cionizmu""al $" a

#olitizáló&ott 0u&aizmu""al;3.

A on/uciánu"-i"zlám a#c"olat a /eg2ve%ez$" te%$n alegite%0e&te?? $" legmeg/og8ató??. @(na a 8ag2omán2o"

$" a nem 8ag2omán2o" /eg2ve%e eg2i leg/+?? "záll(tó0a t!??muzulmán állam "zámá%a. E t%anzació !z!tt

"ze%e#el7 eg2 tito", e%+"en v$&ett atom%eato% i$#(t$"e az alg$%iai"ivatag?an, lát"zólag utatá"i c$lo?ól, &e

n2ugati "za$%t+ Dg2 gon&ol0á, $#e" le"z #lutónium el+áll(tá"á%ai"C veg2i /eg2ve%e el+áll(tá"á8oz "zB"$ge"

an2ago ela&á"a L(?iánaC JSS-6 !ze#e" 8atótávol"ágD %a$tá"záll(tá"a SzaD&-A%á?iánaC nuleá%i"

tec8nológia vag2 nuleá%i" an2ago "záll(tá"a I%ana, L(?iána,Sz(%iána $" R"za-@o%eánaC nag2 menn2i"$g<

8ag2omán2o" /eg2ve% el0uttatá"a I%a?a. A ilencvene" $ve ele0$n - a(nai "záll(tá"oat ieg$"z(tve - R"za-

@o%ea Scu&-J %a$táal látta el Sz(%iátC eze I%ánon e%e"ztBl$%ezte, mint a8og2 $"+?? a mozgó il!v+állá"o

i".

A on/uciánu"-i"zlám /eg2ve%a#c"olat !z#onti eleme az a vi"zon2,mel2 eg2%$"z%+l @(na $" - i"e?? m$%t$?en

- R"za-@o%ea, má"%$"z%+l #e&ig Pai"ztán $" I%án !z!tt áll /enn.54 $" 55 !z!tt a (nai /eg2ve%e /+$nt

I%án?a $" Pai"ztán?a i%án2ulta, &e I%a i" %$"ze"Blt a"záll(tmán2o?ól. A 8etvene" $ve ele0$n @(na $" Pai"ztán

nag2on "zo%o" atonai a#c"olatoat ala(tott i. 545-?en a $tállam t(z$ve" memo%an&umot (%t alá a atonai

;eg2Bttm<!&$"%+l a ?e"ze%z$", a utatá" $" /e0le"zt$" te%$n, tová??á

a tec8nológia áta&á"á%ól, $" !z!"megálla#o&á" ala#0án 8a%ma&i o%"zág?a t!%t$n+ e#o%t%ól;. Eg2ieg$"z(t+ megálla#o&á"t 55=-?an (%ta alá,

mel2ne n2omán @(na !lc"!nt n2D0tott a #ai"ztáni/eg2ve%vá"á%lá"o8oz. Enne e%e&m$n2e$##en @(na lett

;Pai"ztán legmeg?(z8ató?? $" legnag2o?? /eg2ve%"záll(tó0a, $" alegBl!n/$l$?? atonai "za$%t+el i" ellátta a

#ai"ztáni 8a&"e%eg valamenn2i /eg2ve%nem$t;. @(na "eg(t"$getn2D0tott Pai"ztánna a??an, 8og2 %e#Bl+g$#eet,

tanoat, tBz$%"$gi /eg2ve%eet $" %a$táat g2á%tó Bzemeet

6




tele#(t"en. Enn$l 0elent+"e?? azon?an, 8og2 @(na

8ozzá0uttatta Pai"ztánt az atom/eg2ve%-tec8nológiá8oz i"C áll(tólag&D"(tá" c$l0á?ól ellátta u%ániummal,

on"t%ució" te%veel, $" min&en ?izonn2al enge&$l2t a&ott eg2#ai"ztáni atom/eg2ve% (nai te%Bleten t!%t$n+

i#%ó?álá"á%a. @(na eze után M--e", = ilom$te%e"8atótávol"ágD ?alli"ztiu" %a$táat "záll(tott

Pai"ztánna, mel2e atom/eg2ve% 8o%&ozá"á%a i" alalma"a. *Ezzela l$#$"$vel meg"$%tette az Eg2e"Blt llamo

i%ánti !telezett"$g$t.1 i"zonzá"$##en @(na l$gi Bzeman2ag-/elv$teli tec8nológiát $" Stinge%-%a$táat a#ott

Pai"ztántól.

4.. tá?lázat

@(nai /eg2ve%"záll(tá"o, 54j55

I%án Pai"ztán I%a

Nag2o?? 8a%ci tano 3 =

Pánc$lozott "zem$l2"záll(tó 0á%m<ve = - 3

Tanel8á%(tó i%án2(tott %a$tá 3 -

TBz$%"$gi alat%$"ze%a$tail!v+ 6 3 6

Ha%ci %e#Bl+#$#e 66 -Száll(tó0á%m<ve meg"emmi"(t$"$t "zolgáló %a$tá ==6 =6 -

'!l&-leveg+ %a$tá 44 666 -

A 0elzett "záll(tá"o nem tel0e"en ?izto"a

'o%%á"7 @a%i. X. Eien?e%%27 5Mplaining a nd 2nfluencing C hinese Arms Transfers # Xa"8ington, National )e/en"e Unive%"it2, In"titute/o% National St%ategic Stu&ie",

NcNai% Pa#e% No. =.. 553 /e?%.1, #.6.

A ilencvene" $ve%e a @(na $" I%án !z!tti /eg2ve%a#c"olat i"elm$l2Blt. A n2olcvana" $ve?en, az i%ai-i%áni

8á?o%D alatt @(ná?ól "zá%mazott az i%áni /eg2ve%e 66-a, $" 545-%ePeing Te8e%án legnag2o?? /eg2ve%"záll(tó0ává

l$#ett el+. @(na at(van támogatta azoat a ev$""$ titolt i%ánit!%ev$"eet i", mel2e atom/eg2ve%e

?e"ze%z$"$%e i%án2ulta. A $t állam el+?? alá(%t eg2 ;el+zete" (nai-i%áni eg2Bttm<!&$"i "ze%z+&$"t;, ma0& 55

0anuá%0á?an t(z$ve" megálla#o&á"t !t!tt a tu&omán2o"

eg2Bttm<!&$"%+l $" a atonai tec8nológia c"e%$0$%+l.

6




556 "ze#tem?e%$?en a/"zan&z"ani eln! i%áni atom"za$%t+("$%et$?en Pai"ztán?a látogatott, ma0&

tová??ment @(ná?a, a8ol D0a?? eg2ezm$n2t (%t alá a nuleá%i"

eg2Bttm<!&$"%+l, $" 55= /e?%uá%0á?an @(na vállalta, 8og2 $t = megaFatto" atom%eato%t $#(t I%án?an. Amegálla#o&á"o $%telm$?en Peing

atomtec8nológiát $" in/o%mációt "záll(tott I%ánna, ottani utatóat$" m$%n!!et $#zett i, $" ellátta I%ánt eg2

alut%on-?e%en&ez$""el i". 553-?en a ita%tó ame%iai n2omá"naenge&ve @(na ?eleeg2ezett a??a, 8og2

*Xa"8ington "ze%int1 ;el8ala"zt0a;, illetve *#eingi $%telmez$""ze%int1 ;/el/Bgge"zti; a $t = megaFatto" %eato%

le"záll(tá"át. @(na eg2?en /+ %a$ta- $" %a$tatec8nológia-"záll(tó0a i" volt I%ánna, ?ele$%tve a n2olcvana" $ve

v$g$n az R"za-@o%eán e%e"ztBl el0uttatott, Dg2nevezett SilFo%m%a$táat, illetve az 55-553-!" i&+"za?an

tová??(tott ;t!??tucatn2i, e"etleg t!?? "záz %a$tai%án2(tó %en&"ze%t$" om#ute%izált e"z!zt;. @(na enge&$l2ezte,

8og2 I%án maga g2á%t"on le (nai /!l&-/!l& %a$táat. R"za-@o%eae88ez azzal 0á%ult 8ozzá, 8og2 Scu&-%a$táat

"záll(tott I%án?a, "eg(tette a 8el2i el+áll(tó l$te"(tm$n2ei/e0le"zt$"$t, ma0& 55=-?an m$%/!l& 8atótávol"ágD

No&ong-I-%a$táal eg$"z(tette i az i%áni a%zenált. A 8á%om"z!g8a%ma&i c"Bc"e, I%án $" Pai"ztán ug2anc"a

ite%0e&t eg2Bttm<!&$"t ala(tott i nuleá%i" t$%en - Pai"ztán?an$#ezt$ i az i%áni tu&ó"oat, $" Pai"ztán,

I%án $" @(na 556 novem?e%$?en megálla#o&ott a??an, 8og2 eg2Btt&olgozna nuleá%i" #%o0ete i/e0le"zt$"$n.4

A t!meg#u"zt(tó /eg2ve%e el+áll(tá"a te%$n Pai"ztánna $" I%ánnan2D0tott ite%0e&t (nai "eg(t"$g azt ?izon2(t0a,

8og2 igen e%+tel0e" el!telezett"$gi $" eg2Bttm<!&$"i vi"zon2 áll/enn ezen államo !z!tt.

E /e0lem$n2e $" a n2ugati $%&eeet $%int+ #otenciáli" /en2eget$"Be%e&m$n2e$##en a t!meg#u"zt(tó /eg2ve%e

$%&$"e el"+ 8el2%e e%Blt a N2ugat ?izton"ági na#i%en&0$n. 55-?en#$l&ául az ame%iai n$# 35-a Dg2

gon&olta, 8og2 az atom/eg2ve%e te%0e&$"$ne megaa&ál2ozá"a/onto" Bl#olitiai c$l. 55-?en az eg$"z

lao""ágna má% 46-a, a Bl#olitiai vezet+ne 5-a gon&olta(g2. 55= "ze#tem?e%$?en Jlinton eln! a

66




/eg2ve%ez$" megáll(tá"ána el"+??"$g$t 8ang"Dl2ozta, 55 +"z$n#e&ig i0elentette, 8og2 ;a nemzet "zámá%a

"B%get+ /ela&at; "zem?en$zni azzal ;az Eg2e"Blt llamo

nemzet?izton"ágát, Bl#olitiá0át $" gaz&a"ágát $%int+%en&(vBli $" iv$tele" /en2eget$""el;, mel2et ;a nuleá%i", ?iológiai$" veg2i /eg2ve%e, valamint az ezeet c$l?a

0uttató e"z!z! 0elentene;. 55-?en a JIA l$t%e8ozott eg2 "záz/+"atom"o%om#ó-!z#ontot, $" 55=

&ecem?e%$?en A"#in v$&elmi mini"zte% ?e0elentette az D0/eg2ve%ez$"ellene" ez&em$n2ez$"tC illetve azt. 8og2 D0

m(ni"zte%8el2ette"i #o"ztot 8ozta l$t%e, mel2ne c$l0a a /eg2ve%ez$"megaa&ál2ozá"a $" a nuleá%i" ?izton"ág

/elBg2elete.5

A 8i&eg8á?o%D alatt az Eg2e"Blt llamoat $" a Szov0etuniót ala""ziu" /eg2ve%ez$"i ve%"en2 /oglalta le, "

!z?en eg2%e /e0lette?? nuleá%i" /eg2ve%eet 8ozta l$t%e.'eg2ve%ez$" /eg2ve%ez$""el állt eo% "zem?en. A

8i&eg8á?o%D" o%"za után a !z#onti /eg2ve%ez$"i ve%"en2 ett+l 0óc"án Bl!n?!zi. A N2ugat ellen/elei

meg("$%elne t!meg#u"zt(tó /eg2ve%eet "ze%ezni, mi!z?en aN2ugat ig2e"zi elt$%(teni +et e??$li

"zán&$aitól. Nem /eg2ve%ez$" áll "zem?en /eg2ve%ez$""el, 8anem/eg2ve%ez$" a vi""za"zo%(tá""al. A n2ugati

nuleá%i" a%zenál m$%et$%e $" e%e0$%e nem te%0e& i a ve%"eng$",leg/el0e?? eg2e" #olitiu"o "zónolatai?an. A

/eg2ve%ez$"i ve%"en2 imenetele a ;/eg2ve%ez$" /eg2ve%ez$""el"zem?en; e"et$?en a $t ol&al e%+/o%%á"ain,

el!telezett"$gen $" tec8nológiai /e0lett"$g$n mDli. Ninc" eleveel%en&elt v$ge%e&m$n2. A ;/eg2ve%ez$" $"

vi""za"zo%(tá"; e"et$?en a ve%"en2 imenetele meg0ó"ol8ató??. An2ugati meg"zo%(tá"o la""(t8at0á ug2an má"

tá%"a&alma /eg2ve%ez$"$t, &e megáll(tani nem tu&0á.

A nem n2ugati tá%"a&alma gaz&a"ági $" tá%"a&almi /e0l+&$"e, an2ugati $" nem n2ugati tá%"a&alma?an eg2a%ánt

l$tez+ !"zt!nz$", 8og2 eg2e?e !z!tt /eg2ve%e, tec8nológiá $""za$%telem ela&á"a %$v$n i" an2agi 8a"zon8oz

0u""ana, valamint a mag-államo $" %egionáli" 8atalma #olitiaiin&(t$ai, 8og2 "a0át 8egemóniá0uat

megv$&0$, min& "zem?en állna a N2ugat vi""za"zo%(tá"i

6=




t!%ev$"eivel.

A N2ugat azt áll(t0a, 8og2 tev$en2"$ge valamenn2i nemzet $%&eeit"zolgál0a, mivel a nemzet!zi %en& $"

"ta?ilitá" $%&e$?en ig2e"zi megaa&ál2ozni a /eg2ve%ez$"t. Má"nemzete azon?an Dg2 lát0á, 8og2 ez az

ig2eezet eg2e&Bl a N2ugat $%&eeit "zolgál0a. Hog2 ez #onto"an (g2 van, az a??an i" megmutatozi, 8og2 a

N2ugat - Bl!n!"en az Eg2e"Blt llamo - eg$"zen má"/a0taaggo&alommal "zeml$li az atom/eg2ve%e

te%0e&$"$t, mint azon %egionáli" 8atalma, amel2e ?izton"ágát a"zó?an /o%gó /eg2ve%ez$" $%inti. Ez Bl!n!"en

@o%ea e"et$?en volt /ig2elem%e m$ltó. 55=-?an $" 55-?en azEg2e"Blt llamoat a 8i&eg i" i%ázta az $"zao%eai

nuleá%i" /eg2ve%e gon&olatától. 55= novem?e%$?en Jlinton eln!eg2$%telm<en i0elentette7 ;Nem

"za?a& megenge&ni, 8og2 R"za-@o%ea atom?om?át /e0le""zen i.E??en nag2on elt!$ltne ell lennBn.;

Szenáto%o, $#vi"el+ $" a o%á??i 9u"8-o%mán2zat ti"zt"$gvi"el+ia%%ól tá%g2alta, 8og2 e"etlege"en megel+z+

táma&á"t int$zne $"za-o%eai atoml$te"(tm$n2e ellen. Azame%iai aggo&alom az $"za-o%eai #%og%am miatt

nag2%$"zt a??an g2!e%ezett, 8og2 az mil2en 8atá""al le8et a világm$%et< /eg2ve%ez$"%e. Eg2 il2en e%+ nemc"a

o%látozná $" ne8ez(ten$ az USA elet-áz"iai tev$en2"$g$t, &e 8aR"za-@o%ea e"etleg ela&ná tec8nológiá0át

$"vag2 /eg2ve%eit, azzal )$l-z"iá?an $" a @!zel-@eleten i" ala#o"an ?e/<t8etne az ame%iaiana.

)$l-@o%ea vi"zont %egionáli" $%&eei tB%$?en vi"zon2ult a ?om?á8oz. Nag2on "o &$l-o%eai Dg2 v$lte, az $"zao%eai

?om?a tula0&on$##en o%eai ?om?a, amit ez$%t ellenB "o8a"em vetn$ne ?e. m alaloma&tán 8a"zno"

le8et, 8a a#án vag2 valai má" /en2eget+en l$#ne /el @o%eával"zem?en. )$l-o%eai civil $" atonai

ti"zt"$gvi"el+ "zeme el+tt eg2$%telm<en az eg2e"(tett @o%ea $#ele?egett, mel2 e"etleg ma0& meg!%!li a ?om?át.

ag2i" )$l-@o%ea $%&eeit "zolgálná, 8a l$t%e0!nne a ?om?a,mi!z?en a vele 0á%ó !""ze" ellemetlen"$get, a

!lt"$geet $" a nemzet!zi !zv$lem$n2 %o""zallá"át min& R"za-@o%eána ellene elvi"elnie. Az $"zai

6




nuleá%i" /eg2ve%e $" a &$li i#a%i %áte%mett"$g om?ináció0a ol2aneg2e"Blt @o%eát e%e&m$n2ezne, mel2

el/oglal8atná az +t megillet+ iemelt 8el2et a elet-áz"iai "z(nt$%en.

Min&enne e%e&m$n2e$nt Xa"8ington eg$"zmá"$nt $%t$elte az 55-e" nag2 o%eai-/$l"zigeti vál"ágot, mintSz!ul, a8ol a legnag2o?? leli n2ugalommal

/oga&tá az $"za%ól $%ez+ 8(%eet. Az ame%iai $" a &$lo%eai/+vá%o" !z!tt eg2/a0ta ;#áni"zaa&$; alault i.

A ;vál"ág; tet+/oán, 55 0Dniu"á?an eg2 D0"ág(%ó meg0eg2ezte7 ;Az$"za-o%eai nuleá%i" ?om?a 0ó #á% $ve

8Dzó&ó Bg2$?en az az eg2i legnag2o?? /u%c"a"ág, 8og2 a vál"ág$%zete annál e%+"e??, min$l távola?? e%BlBn

@o%eától.; )$l-z"iá?an i" el+/o%&ult 8a"onló "zaa&$ az ame%iai$" a %egionáli" ?izton"ági "zem#onto !z!tt,

amio% i" az Eg2e"Blt llamo 0o??an aggó&ott a nuleá%i"/eg2ve%ez$" miatt, mint a %$gió lao""ága. In&ia $"

Pai"ztán iná?? elvi"eli a !lc"!n!" nuleá%i" /en2eget$"t, "emmint8og2 el/oga&0a Xa"8ington a0ánlatát a

/en2eget$" c"!ent$"$%e vag2 meg"zBntet$"$%e.

Az Eg2e"Blt llamo $" má" n2ugati o%"zágo e%+/e"z(t$"ei, 8og2ele0$t veg2$ a t!meg#u"zt(tó /eg2ve%ez$"ne,

e&&ig m$%"$elt "ie%%el 0á%ta, $" ez való"z(n<leg (g2 le"z a 0!v+?eni". Eg2 8óna##al azután, 8og2 Jlinton eln!

?e0elentette, nem "za?a& megenge&ni, 8og2 R"za-@o%eánanuleá%i" /eg2ve%ei leg2ene, az ame%iai 8(%"ze%z$"

a%%ól $%te"(tette az eln!!t7 P8en0an má% %en&elezi i" eg2 vag2 $t ?om?ával. Az ame%iai #olitia,

!vetez$"$##en a%%a a megg2+z+&$"%e 0utott, 8og2 /el ell (nálniaz $"za-o%eaiana valami c"e$l2"$get,

8og2 ne /e0le""z$ tová?? nuleá%i" a%zenál0uat. Xa"8ingtonDg2"zint$n $#telen volt vi""za/o%&(tani, illetve

megáll(tani az in&iai $" #ai"ztáni atom/eg2ve%ez$"i /ol2amatot, $"nem tu&ta Dt0át állni I%án nuleá%i"

/e0l+&$"$ne "em.

553 á#%ili"á?an az atom"o%om#ó-eg2ezm$n2 on/e%encián a /+$%&$" az volt, 8og2 a "ze%z+&$"t meg8atá%ozatlan

i&+%e vag2 8u"zon!t $v%e D0(t"á-e meg. Az Eg2e"Blt llamo a/ol2amato" meg8o""za??(tá" #á%t0án állt. Azon?an

t!?? o%"zág i" tiltaozott a meg8o""za??(tá" ellen a??an az e"et?en,

63




8a ezt nem ("$%i az e&&igien$l "oal

&%a"ztiu"a?? nuleá%i" /eg2ve%zetc"!ent$" az !t eli"me%tatom8atalom %$"z$%+l. Emellett Eg2i#tom i" tiltaozott

a 8o""za??(tá" ellen, azt a /elt$telt "za?va, 8og2 Iz%ael i" (%0a alá a"ze%z+&$"t $" enge&0e ?e az ellen+%z+ ?izott"ágot

az o%"zág?a. $gBl az Eg2e"Blt llamo - "ie%%el alalmazván an2omá"g2ao%lá", a megve"zteget$" $" a

/en2eget$" "t%at$giá0át - nag2o?? on"zenzu"t tu&ott el$%ni ameg8atá%ozatlan i&e0< meg8o""za??(tá"t illet+en. A

0ava"latot o%á??an ellenz+ Eg2i#tom, vag2 Meió #$l&ául a8atá%ozott ellenez$"$vel ve"z$l2eztette volna

0ól$t$t, mel2 nag2%$"zt az Eg2e"Blt llamotól /Bgg!tt. Azeg2ezm$n2t on"zenzu""al meg8o""za??(tottá, &e az

utol"ó vitá?an 8$t muzulmán *Sz(%ia, o%&ánia, I%án, L(?ia, Eg2i#tom$" Mala0zia1 $" eg2 a/%iai *Nig$%ia1 állam

?e0elentette elt$%+ v$lem$n2$t.6

55=-?an a N2ugat el"+&lege" c$l0ai - amint eze az ame%iai#olitiá?an i" megmutatozta - /oozato"an

át8el2ez+&te a /eg2ve%zetc"!ent$"%+l a /eg2ve%ez$"megaa&ál2ozá"á%a. E változá"t anna /eli"me%$"e oozta,

8og2 a nuleá%i" /eg2ve%ez$" ?izon2o" m$%t$ig ele%Bl8etetlen.Ma0& 8a el0!n az i&e0e, az ame%iai #olitia

la""an el0ut a /eg2ve%ez$"t ellenz+ állá"#ont%ól a /eg2ve%ez$""el valómeg?a%átozá"ig, $" 8a a o%mán2 eg2"ze%

meg"za?a&ult a 8i&eg8á?o%D" mentalitá"tól, ao% azt i" ?e /og0alátni, 8og2 a /eg2ve%ez$""el való meg?$$l$"

való0á?an az Eg2e"Blt llamo $" a N2ugat $%&eeit "zolgál8at0a.553 óta azon?an min& az Eg2e"Blt llamo,

min& a N2ugat %en&%e a meg"zo%(tó #olitia mellett /oglal állá"t, mel2

v$gBl ó8atatlanul u&a%c?a /og /ulla&ni. A nuleá%i" $" má" t!meg#u"zt(tó /eg2ve%e g2a%a#o&á"a !z#onti

0elen"$g eg2 "o-civilizáció" világ?an, $" azt 0elzi,

8og2 a 8atalom &i//Dzió0ána la""D, &e ele%Bl8etetlen /ol2amataza0li.

AK EM9EI OGO@ RS A )EMO@JIA

A 8etvene" $" n2olcvana" $ve /ol2amán t!?? mint 8a%minc állam váltott át #a%anc"u%almi%ól &emo%atiu"

#olitiai %en&"ze%%e. Az átmenete e 8ullámát t!?? t$n2ez+ "eg(tette

el+. A #olitiai változá"o 8átte%$?en a /+

6




t$n2ez+ $t"$gtelenBl a gaz&a"ági /e0l+&$" volt. Emellett azon?an azEg2e"Blt llamo, a nag2o?? n2ugat-eu%ó#ai

8atalma $" a nemzet!zi "ze%vezete tev$en2"$ge $" #olitiá0a i"

"eg(tett a??an, 8og2 &emo%ácia alaul0on iS#an2olo%"zág?an $" Po%tugáliá?an, t!?? latin-ame%iai o%"zág?an, a'Bl!#-"zigeteen, )$l-@o%eá?an $" @elet-

Eu%ó#á?an. fg2 t<nt, 8og2 azon &$l- $" !z$#-eu%ó#ai államo?an"zilá%&ulna meg leginá?? az D0 &emo%atiu"

%ez"ime, mel2e lao""ága /+leg atoliu" vag2 #%ote"tán". Enn$l ?izon2talana?? $#et mutatta a latin-ame%iai

o%"zágo. @elet-z"iá?an a atoliu" - $" e%+" ame%iai ?e/ol2á" alattálló - 'Bl!#-"zigete a n2olcvana"

$ve?en t$%t vi""za a &emo%áciá8oz, mi!z?en e%e"zt$n2 vezet+ig2eezte el+"eg(teni a &emo%atizáló&á"i

/ol2amatot )$l-@o%eá?an $" Ta0vanon i". A8og2 a%%a má% o%á??an%ámutattun, a 8a0&ani Szov0etunió te%Blet$n a

?alti államo t<nne a leg"ie%e"e??ne a &emo%áciameg"zilá%&(tá"á?an. A &emo%ácia "zint0e $" "ta?ilitá"a

azon?an 0elent+" változá"oat mutat az o%to&o államo?an,%áa&á"ul a v$ge%e&m$n2 el$g ?izon2talanna t<ni. A

muzulmán !ztá%"a"ágo nemigen mutat0á a &emo%atiu" 0!v+ 0eleit. A ilencvene" $ve%e - A/%ián (vBl $"

@u?a iv$tel$vel - &emo%atiu" átmenet ez&+&!tt azon államot!??"$g$?en, mel2e lao""ága n2ugati

e%e"zt$n2 volt vag2 e%+tel0e" e%e"zt$n2 ?e/ol2á" alatt $lt.

Ez a &emo%atizáló&á"i 8ullám $" a Szov0etunió !""zeomlá"a,N2ugaton - Bl!n!"en az Eg2e"Blt llamo?an -

azt a $#zetet eltette, 8og2 világm$%et< &emo%atiu" /o%%a&alom van /ol2amat?an, $" 8ama%o"an az eg$"z

világon általáno""á válna az em?e%i 0ogo n2ugati e"zm$i $" a#olitiai &emo%ácia n2ugati /o%mái. A

&emo%atiu" /ol2amat te%0e&$"$ne el+"eg(t$"e (g2 el"+&lege"/onto""ágD c$l lett a n2ugatia "zem$?en. N2ilvánvalóan

8el2e"elte azt a 9u"8-o%mán2zat i"C 55 á#%ili"á?an ame" 9ae%BlBg2mini"zte% i0elentette, 8og2

;/elta%tóztattu a ommunizmu"t, itt a &emo%ácia;, $" 8og2 a8i&eg8á?o%D utáni világ?an ;9u"8 eln! a

&emo%ácia el+"eg(t$"$t $" meg"zilá%&(tá"át 0el!lte meg D0Bl&et$"Bn$nt;. 556-e" am#án2á?an 9ill Jlinton

6




t!??"z!% i" elmon&ta, 8og2 0!ven&+ o%mán2zata el"+&lege"/onto""ágDna ta%t0a ma0& a &emo%ácia g2ámol(tá"át,

"+t a &emo%atizáló&á"i /ol2amat volt az eg2etlen ol2an Bl#olitiai

t$ma, mel2ne eg$"z am#án2"zónolatotál&ozott. Hivatal?a l$#$"e után azt a0ánlotta, 8og2 $t8a%ma&&alemel0$ a Nemzeti Ala#(tván2 a )emo%áciá$%t

an2agi támogatá"átC nemzet?izton"ági "za$%t+0e a clintoniBl#olitia !z#onti t$má0a$nt a ;&emo%ácia

te%0e"zt$"$t; 0el!lte meg. A v$&elmi mini"zte% i" 8a"onló "zellem?enn2ilatozott, illetve a &emo%ácia Bl/!l&i

#%o#agálá"át a n$g2 nag2 c$l eg2ie$nt eml(tette, $" meg#%ó?áltomol2 8ivatali #o"ztot elBl!n(teni

mini"zt$%iumá?an e c$l%a. Enn$l i"e?? m$%t$?en $" ev$"?$n2ilvánvalóan ug2an, &e az em?e%i 0ogo $"

&emo%ácia el+moz&(tá"a iemele&+ "ze%e#et a#ott az eu%ó#aiállamo Bl#olitiá0á?an i", $" ez tB%!z+&!tt

azo?an a %it$%iumo?an i", mel2e ala#0án a n2ugati i%án2(tá"Dnemzet!zi gaz&a"ági int$zm$n2e &!nt!tte a

/e0l+&+ o%"zágona n2D0tott !lc"!n!%+l $" "eg$l2e%+l.

553 óta azon?an c"a m$%"$elt "ie%%el 0á%ta az e c$lo el$%$"$%etett eu%ó#ai $" ame%iai e%+/e"z(t$"e. Szinte

az !""ze" nem n2ugati állam ellenállt a n2ugati n2omá"na. Eze!z!tt volta 8in&u, o%to&o $" a/%iai o%"zágo,

"+t n$8án2 latin-ame%iai i". A n2ugati &emo%atizálá"i t!%ev$"azon?an az i"zlám világ?an $" z"iá?an Bt!z!tt

a legnag2o?? ellenállá"?a. Ez az ellenállá" a ultu%áli" !ntu&at/e0l+&$"$ne ol2an "z$le" mozgalmai?an

g2!e%ezett, mint az I"zlám f00á"zBlet$" $" az áz"iai !nmeg8atá%ozá"i/ol2amat.

Az Eg2e"Blt llamo u&a%ca z"ia vonatozá"á?an /+$nt az áz"iaitá%"a&alma n!vev+ gaz&a"ági 0ól$t$%e $"

o%mán2ai !n?izalmá%a vezet8et+ vi""za. z"iai #u?lici"tá D0%a $"D0%a eml$eztett$ a N2ugatot a%%a, 8og2 v$ge

a /Bgg+"$g $" alá%en&elt"$g o%ána, $" 8og2 a N2ugat - mel2 5- ?en a világ gaz&a"ági !""zte%m$$ne /el$t

áll(totta el+, tová??á i%án2(totta az Eg2e"Blt Nemzete Sz!vet"$g$t, $"#a#(%%a vetette az Em?e%i ogo Eg2eteme"

N2ilatozatát - mo"tan"ág vi""za"zo%uló?an van a t!%t$nelem"z(n#a&án. Eg2 "zinga#D%i ti"zt"$gvi"el+ tett

64




eml(t$"t a%%ól, 8og2 ;azona, ai z"iá?an az em?e%i 0ogo Bg2$t#%ó?ál0á el+t$%?e 8el2ezni, "zámolniu

ellene a 8i&eg8á?o%D utáni i&+"za megváltozott e%+vi"zon2aival...

Nag2?an c"!ent ug2ani" a n2ugati ?e/ol2á"@elet- $" )$lelet-z"iá?an.;=

R" igaza i" van. M(g az Eg2e"Blt llamo $" R"za-@o%ea !ztinuleá%i" megálla#o&á"t talán m$g nevez8etn$n

;tá%g2alá" Dt0án el$%t a#itulációna;, a&&ig az em?e%i 0ogo$%&$"$?en Xa"8ington a%%a $n2"ze%Blt, 8og2

/elt$tel n$lBl a&0a meg magát @(nána $" má" áz"iai 8atalmana. AJlinton-o%mán2zat el+"z!% azzal /en2egette

@(nát, 8og2 megtaga&0a a legnag2o?? e%e"e&elmi e&vezm$n2tt+le, 8a nem ig2e"zi eg2Bttm<!&ni az em?e%i

0ogo te%$nC ezt !vet+en azon?an BlBg2mini"zte%$t megaláztáPeing?en, m$g c"a a%%a "em Bg2elve, 8og2

valamenn2i%e meg+%iz8e""e m$ltó"ágát, mi%e a Jlinton-o%mán2zateg2 8u"zá%vágá""al Bl!nvála"ztotta a

legnag2o?? e%e"e&elmi e&vezm$n2 $" az em?e%i 0ogo $%&$"$t.@(na azon?an c"!##et "em változtatott

vi"ele&$"$n, mit "em t!%+&ve az ame%iai %o""zallá""al. A Jlinton-o%mán2 8a"onló$##en vi""zavonulót /D0t,

amio% Szinga#D%%al ellett volna ti"ztáznia eg2 n2ilváno"anmego%?ác"olt ame%iai állam#olgá% Bg2$t, " "zintDg2

In&on$ziával "zem?en, amio% az e%+"zao" c"elem$n2eet !vetettel @elet-Timo%?an.

T!?? t$n2ez+ i" el+"eg(tette, 8og2 az áz"iai %ez"ime 8at8ató"a??antu&0ana ellenállni a n2ugati n2omá"na. Az

ame%iai $" eu%ó#ai Bzleti $let nag2on "ze%ette volna e%e"e&elmia#c"olatait $" ?e/etet$"eit ite%0e"zteni eze%e

a g2o%"an /e0l+&+ államo%a, ez$%t e%+tel0e" n2omá"t g2ao%olt "a0áto%mán2zatá%a, 8og2 ne zava%0a a ialauló

a#c"olatoat. Az áz"iai államo az e//$le n2omá"t teint$l2Bmegt$#ázá"a$nt $lt$ volna meg, $" a&ott e"et?en

eg2má" "eg(t"$g$%e "iette volna. elent+" "ze%e#e volt @(nalegnag2o?? e%e"e&elmi e&vezm$n2$ne

megta%tá"á?an azona a ta0vani, 0a#án $" 8ongongiBzletem?e%ene i", aine nag2 ?e/etet$"ei volta

@(ná?an. A 0a#án o%mán2 l$n2eg$?en eltávolo&ott Ame%iától azem?e%i 0ogo $%&$"$?en. ;Nem 8ag20u, 8og2

65




8olmi ]elvont em?e%0ogi elgon&olá"o^ 8atá""al leg2ene @(návalá#olt a#c"olatain%a; - 0elentette i @iic"i

Mi0azava mini"zte%eln!, nem "oal a Tienanmen t$%i e"em$n2e

után. Az a"ean o%"zágai nem volta 8a0lan&ó n2omá"t g2ao%olni Mianma%%a *9u%ma1, "+t, 55-?en B&v!z!lt$találozó0uon a atonai 0unta $#vi"el+0$tC

e!z?en az Eu%ó#ai Unióna - a8og2 azt "zóviv+0e meg/ogalmazta - ?e ellett látnia, 8og2 l$#$"ei ;nem volta

tDl "ie%e"e;, $" alalmazo&nia ellett az a"ean ez i%án2D#olitiá0á8oz. Emellett a n!vev+ gaz&a"ági 8atalom

le8et+v$ tette eg2e" államo - #$l&ául Mala0zia $" In&on$zia -"zámá%a, 8og2 el+8ozao&0ana "a0át

/elt$teleiel ol2an o%"zágo $" vállalato e"et$?en, mel2e %itizál0á+et vag2 az + "zem#ont0u?ól el(t$len&+$n

vi"ele&ne.

ltalá?an v$ve az áz"iai o%"zágo n!vev+ gaz&a"ági e%e0e eg2%eimmDni"a??á te"zi +et az em?e%i 0ogoat $" a

&emo%áciát illet+ n2ugati n2omá"%a. ;@(na mai gaz&a"ági8atalmána /$n2$?en az ame%iai lec$ztet$" az em?e%i

0ogo%ól 8a"zontalanna tet"zi. Eg2 $vtize& mDlva min&en il2e"mi 0elent$telen le"z, $t $vtize& mDlva #e&ig

nevet"$ge";3 - 0eg2ezte meg ic8a%& Nion 55-?en. Ao%%a a(nai gaz&a"ági /e0l+&$" való"z(n<leg t$n2leg

/!l!"lege""$ te"zi a n2ugati lec$et. A gaz&a"ági n!vee&$"mege%+"(ti az áz"iai o%mán2o #oz(cióit a n2ugati

o%mán2o8oz /<z+&+ vi"zon2ai ala(tá"ao%. Ho""za?? távonazon?an meg /og0a e%+"(teni az áz"iai tá%"a&alma

#oz(cióit i" a "a0át o%mán2ai8oz /<z+&+ vi"zon2ai?an. Ha tová??iáz"iai o%"zágo vála"zt0á ma0& m$gi" a

&emo%áciát, ezt "a0át e%+"!&+ #olgá%"águ $" !z$#o"ztál2u /og0ai$n2"ze%(teni.

A 8atá%ozatlan i&+%e meg8o""za??(tott atom"o%om#óeg2ezm$nn2el"zem?en min&azo a n2ugati e%+/e"z(t$"e,

mel2e az en"z "ze%vezetei?en az em?e%i 0ogo $" &emo%ácia$%&$"!%$%e i%án2ulta, t!??n2i%e a legc"e$l2e??

e%e&m$nn2el "em 0á%ta. @ev$" iv$tellel - mint #$l&ául I%a elit$l$"e- az em?e%i 0ogi $%&$"e ma0&nem

min&ig el?uta az ENSK-"zavazá"oon. Elteintve n$8án2 latin-ame%iai államtól, a t!??i o%mán2 vonao&ott

63




c"atlaozni azo8oz a t!%ev$"e8ez, mel2eet nem eg2 állam;em?e%0ogi im#e%ializmu"na; nevezett. 55-?en

#$l&ául Sv$&o%"zág 8D"z n2ugati nemzet nev$?en ?ete%0e"ztett eg2

in&(tván2t, mel2 el(t$lte a mianma%i atonai%ez"imet, &e azt áz"iai $" má" o%"zágo elvetett$. Le"zavaztá azoataz in&(tván2oat i", mel2e el(t$lt$ volna

I%ánt az em?e%i 0ogo meg"$%t$"e miatt, $" a ilencvene" $ve?enPeing !t em$n2 e"zten&+n át $#e" volt áz"iai

támogatóat "ze%ezni a88oz, 8og2 megto%#e&ózza a (nai em?e%0ogi"$%elmeet el(t$l+ n2ugati in&(tván2oat.

55-?en Pai"ztán te%vezetet $"z(tett az ENSK Em?e%i ogo9izott"ágána, mel2?en el(t$lte a @a"m(%?an za0ló

in&iai 0og"$%t$"eet. Az In&iával ?a%áti o%"zágo vi"zont iállta )el8imellettC vi"zont Pai"ztán $t leg!zele??i

?a%át0ána. @(nána $" I%ánna - mel2e o%á??an 8a"onló%itiána volta a c$ltá?lái - "ie%Blt

megg2+zniB Pai"ztánt, 8og2 az viz"gál0a /elBl "zán&$át. Amio% azENSK Em?e%i ogi 9izott"ága nem (t$lte el

az in&iai ?%utalitá"t @a"m(%?an, ;mula"ztá"t !vetett el - 0eg2eztemeg a The 5conomist - anna o%"zágo,

mel2e mint8a min&ent megD"znána. T!%!o%"zág, In&on$zia,@olum?ia $" Alg$%ia min& ele%Bl8ette a ?(%álatot.

A ?izott"ág (g2 támogat0a azoat a o%mán2oat, mel2em$"zá%lá"oat $" (nzá"oat !vetne el, $" ez $## az

ellent$te anna, ami$%t e ?izott"ágot vala8a $let%e 8(vtá.;

Az, 8og2 a N2ugat má"$nt (t$li meg az em?e%i 0ogoat, mint má"civilizáció, $" 8og2 o%látozotta az e"z!zei

c$l0ai el$%$"$%e, világo"an it<nt az em?e%i 0ogo%ól meg%en&ezett55=-a" ?$c"i ENSK-on/e%encián. Az eg2i

ol&alon az eu%ó#ai $" $"za-ame%iai államo állta, a má"ion #e&iga minteg2 !tven nem n2ugati államot

"zámláló t!m?. E t!m? tizen!t legat(va?? állama !z!tt vi"zont ottle8etett találni eg2 latin-ame%iait *@u?a1, eg2

?u&&8i"tát *Mianma%1, n$g2 ol2an on/uciánu" államot, mel2emin&eg2i$ne má"-má" a #olitiai i&eológiá0a,

gaz&a"ági %en&"ze%e $" /e0lett"$gi "zint0e *Szinga#D%, ietnam, R"za-@o%ea $" @(na1, valamint ilenc muzulmán

államot *Mala0zia, In&on$zia, Pai"ztán, I%án, I%a, Sz(%ia, emen,Szu&án $" L(?ia1. Ezt az i"zlám-áz"iai c"o#o%tot

63




(naia, "z(%iaia $" i%ánia vezett$. A $t ol&al !z!tt 8el2eze&teel - @u?a iv$tel$vel - azo a latiname%iai

o%"zágo, mel2e g2a%an azono"ulta a N2ugattalC tová??á azo az

a/%iai $" o%to&o államo, mel2e ?á% ol2o% %á"zántá maguat a n2ugati 0ava"lato támogatá"á%a, &eáltalá?an iná?? m$gi" ellenezt$ azoat.

A civilizáció" vonala ment$n elBl!nBl+ o%"zágo t!??e !z!tt a!vetez+%+l $%teezte7 eg2eteme""$g

"zem?en a ultu%áli" %elativizmu""al az em?e%i 0ogo te%$nC agaz&a"ági $" tá%"a&almi 0ogo vi"zon2lago" #%io%itá"a

- ?ele$%tve a /e0l+&$"8ez való 0ogot - "zem?en a #olitiai $" a #olgá%i 0ogoalC a #olitiai /elt$tele $%&$"e

gaz&a"ági "eg(t"$g e"et$nC az em?e%i 0ogo ENSK-meg?(zott0ánamegvála"ztá"aC a "zint$n 9$c"?en Bl$"ez+ nem

o%mán2zati em?e%i 0ogi "ze%vezete *NGO1 mil2en m$%t$?en ve8etne %$"zt a o%mán2zati on/e%enciánC "a0áto"

0ogo, mel2eet a on/e%enciána 0óvá ell 8ag2niaC ezen(vBl &!nt$"ol2an eg2e&i $%&$"e?en, 8og2 ?e"z$l8et-e

a &alai láma az eg2?eg2<lte8ez, $" 8og2 el ell-e (t$lni az em?e%i 0ogo meg"$%t$"$t 9o"zniá?an.

E $%&$"e teintet$?en 0elent+" volt a v$lem$n2Bl!n?"$g a n2ugatiállamo $" az i"zlám-áz"iai t!m? !z!tt. @$t

8óna##al a ?$c"i on/e%encia el+tt az áz"iai államo találozta9ango?an, $" 0óvá8ag2ta eg2 n2ilatozatot,

amel2 azt 8ang"Dl2ozta, 8og2 az em?e%i 0ogoat ;nemzeti $" vallá"i"a0áto""ágo... ontetu"á?an... $" a

Bl!n?!z+ t!%t$nelmi, vallá"i $" ultu%áli" /e0l+&$" 8átte%$%eivet(tve; "za?a& c"a teintet?e venni. Azt i"

?elevett$ n2ilatozatu?a, 8og2 8a mó&"ze%e"en /ig2eli az em?e%i 0ogo 8el2zet$t eg2 állam?an, azzal meg"$%ti

anna "zuve%enitá"át. Tová??á, 8og2 ellent$te" a /e0l+&$"8ez való 0oggal, 8a em?e%i 0ogo%a 8ivatozva &!ntene a

gaz&a"ági "eg(t"$g%+l. A /entie?en, $" má" $%&$"e?en i", ao%a volt a v$lem$n2Bl!n?"$g, 8og2 az utol"ó,

9$c" el+tti találozón - mel2et má0u" ele0$n ta%totta Gen/?en -, azi%at m$g tele volt zá%ó0eleel, $e"en

?izon2(tva, 8og2 a ?enne /oglaltaal "oan nem $%tene eg2et.

A n2ugati államo nem $"zBlte /el a ?$c"i találozó%a, $#vi"el+i"zámát illet+en i" elma%a&ta a má"i

636




ol&altól, $" a tá%g2alá"o "o%án t!?? enge&m$n2%e $n2"ze%Blte,mint ellen/elei. Enne e%e&m$n2e az lett, 8og2

?á% a n+ 0ogait #$l&ául nag2 t!??"$ggel el/oga&tá, &e a on/e%encia

által v$gBl 0óvá8ag2ott n2ilatozat m$gi"igen c"e$l2 t$ma!%%e "zo%(tozott. A8og2 azt eg2 em?e%i 0ogi 8a%co"meg0eg2ezte, ;8i?á" $" ellentmon&á"o"

&oumentum; lett, mel2?en az i"zlám-áz"iai oal(ció g2+zelme $" aN2ugat ve%e"$ge tB%!z+&!tt. A ?$c"i

n2ilatozat?an nem "ze%e#elt a "zólá""za?a&"ág, a "a0tó"za?a&"ág, ag2Bleez$"i $" vallá"g2ao%lá"i 0og, (g2 t!??

"zem#ont?ól i" g2eng$?? volt, mint az Em?e%i ogo Eg2eteme"N2ilatozata, mel2et az ENSK 54-?an /oga&ott

el. Ez #onto"an mutat0a a N2ugat 8atalmána 8an2atlá"át. Eg2ame%iai em?e%0ogi 8a%co" meg0eg2ezte7 ;Az 53-

!" nemzet!zi em?e%i 0ogi %ez"im ninc" t!??$. Az ame%iai8egemónia "z$tmo%z"oló&ott. Eu%ó#a m$g az 556-e"

e"em$n2e tB%$?en i" alig valamivel t!?? eg2 /$l"zigetn$l. A világma $## ann2i%a a%a?, áz"iai $" a/%iai, mint

amenn2i%e n2ugati. Ma glo?áli"an nem ann2i%a /onto" az Em?e%iogo Eg2eteme" N2ilatozata, "em a Bl!n?!z+

nemzet!zi eg2ez"$ge, mint amil2en /onto"a !zvetlenBl amá"o&i világ8á?o%D után volta.; A N2ugat eg2

áz"iai %itiu"a 8a"onló v$lem$n2ne a&ott 8angot7 ;Amióta azeg2eteme" n2ilatozat 54-?an l$t%e0!tt, mo"t

el+"z!% t!%t$ni, 8og2 nem a z"i&ó-e%e"zt$n2 8ag2omán2D $"te%m$"zett!%v$n2e által i%án2(tott államo Blne az

el"+ "o%o?an. Ez a #$l&a n$lBli 8el2zet /og0a meg8atá%ozni azem?e%i 0ogoal a#c"olato" D0 nemzet!zi

#olitiát i". Eg2?en vi"zont meg /og0a "o"zo%ozni aon/litu"/o%%á"oat.;4

A ?$c"i ;nag2 g2+zte" - 0eg2ezte meg eg2 má"i meg/ig2el+ -eg2$%telm<en @(na volt, legalá??i" 8a a "ie%t

a??an m$%0B, 8og2 i tu&0a a leg8atá"o"a??an el$%ni, 8og2 áll0ana/$l%e az Dt0á?ól. Peing azzal tu&ott n2e%+

#oz(ciót iv(vni magána, 8og2 /!l$n2e"en vi"ele&ett.;5 A 9$c"?enle"zavazott N2ugatna azon?an #á% 8óna##al

$"+?? "ie%Blt nem 0elent$telen g2+zelmet a%atnia @(na /elett. A(nai o%mán2 eg2i leg/+?? vág2a az volt,

8og2 meg"ze%ezze Peing "zámá%a a 6-e" n2á%i olim#iameg%en&ez$"$ne a 0ogát. @!lt"$get nem (m$lve

63=




ig2eezett e c$l0át el$%ni. @(ná?an nag2 8(%ve%$"t c"a#ta az Bg2!%Bl, $" omol2 vá%aozá""al teintette a &!nt$"

el$. Má" o%mán2oal eg2Btt lo??izva ig2eezte n2omá"t

g2ao%olni az olim#iai ?izott"ágo%a, "+t Ta0van $"Hongong i" ?e"zállt a am#án2?a. A má"i ol&alon vi"zont azEg2e"Blt llamo @ong%e""zu"a, az Eu%ó#a

Pa%lament $" az em?e%i 0ogi "ze%vezete min& $l$ne??en uta"(tottáel 8el2"z(n$nt Peinget. A Nemzet!zi

Olim#iai 9izott"ág?an tito" "zavazá""al t!%t$ni a vála"ztá",n2ilvánvaló volt azon?an, 8og2 a "zavazato

civilizáció" vonala ment$n /ogna mego"zlani. Az el"+ "zavazá"nálPeing állt az el"+ 8el2en, áll(tólag e%+" a/%iai

támogatott"ággal, $" S2&ne2 lett a má"o&i. A !vetez+ "zavazá"on,amio% I"ztam?ul ie"ett a ve%"en2?+l, a

on/uciánu"-i"zlám c"o#o%tna "ie%Blt tel0e"en Peing i%án2á?aeltolni a "zavazá"t. Amio% 9e%lin $" Manc8e"te%

i" ie"ett a ve%"en2?+l, eze "zavazatai eg2$%telm<en S2&ne2-8eze%Blte, mel2 a neg2e&i "zavazá"t (g2 meg i"

n2e%te, " @(na ezzel megalázó ve%e"$get "zenve&ett, ami$%t #e%"ze azEg2e"Blt llamoat oolta.

Li @uan-0u "ze%int ;Ame%iána $" Angliána "ie%Blt @(nát a 8el2$%etenni... fg2 t<ni, 8og2 e88ez az ]em?e%i

0ogo^ "zolgálta B%Bg2Bl. A való&i o #e%"ze #olitiai volt, megellett mutatni a N2ugat t$n2lege" #olitiai

e%e0$t.;6 @$t"$gtelen, 8og2 a világon t!?? em?e%t $%&eel a "#o%t,mint az em?e%i 0ogo, &e teintet?e v$ve azt a

ve%e"$get, mel2et a N2ugat a ?$c"i on/e%encián - $" nemc"a ott - azem?e%i 0ogoat illet+en el"zenve&ett, a

n2ugati ;8atalom; ezen el"zigetelt &emon"t%áció0a eg2?en a N2ugatg2enge"$g$t 0elzi.

Nemc"a a n2ugati 8atalom van c"!en+?enC a &emo%ácia#a%a&oona i" e%+"en g2!ng(ti a N2ugat el"zánt"ágát,

8og2 a 8i&eg8á?o%D utáni világ?an el+moz&(t"a a &emo%atiu"/e0l+&$" Bg2$t. A 8i&eg8á?o%D alatt a N2ugatna

- Bl!n!"en az Eg2e"Blt llamona - t!??"z!% i" "zem?e ellettn$znie a ;?a%áti z"a%no"ág; #%o?l$má0ával.

Azoal a &ilemmáal, mel2e a??ól e%e&te, 8og2 ol2an atonai 0untáal $" &itatD%áal ellett

eg2Bttm<!&nie, amel2e ommuni"taellene"e volta,!vetez$"$##en 8a"zno" #a%tne%e a 8i&eg8á?o%D?an.

63




Az e//a0ta eg2Bttm<!&$" g2a%an $n2elmetlen, i&+n$nti/e0ezetten zava%?a e0t+ 8el2zeteet #%o&uált, eze a

%ez"ime ug2ani" lá??al ti#o%tá az em?e%i 0ogoat. A velB való

eg2Bttm<!&$"t #e%"ze n$mileg igazolta, 8og2 + 0elentett$ a i"e??i %o""zat. E o%mán2o az$%t általá?an nem volta ann2i%a eln2omó, mint a ommuni"ta

%ez"ime, " a%%a i" le8etett "zám(tani, 8og2 %!vi&e?? i&eig állnama0& /enn, illetve /og$on2a??a le"zne az

ame%iai $" má" Bl"+ ?e/ol2á"%a. Mi$%t ne m<!&0ene ao% eg2Btteg2 ev$"?$ ?%utáli", ?a%át"ágo" z"a%noal,

8a enne az alte%nat(vá0a eg2 ol2an z"a%no, ai ?%utáli"a?? i" $" ?a%át"ágtalana?? i" nála> A 8i&eg8á?o%D utáni

o%"za?an a vála"ztá" ne8eze?? lettC ma má% ug2ani" a ?a%át"ágo"z"a%no $" a ?a%át"ágtalan &emo%ácia !z!tt

ell vála"ztani. A N2ugat 8an2ag /elt$telez$"e, 8og2 a&emo%atiu"an vála"ztott o%mán2o "z(ve"-!%!me"t

eg2Bttm<!&ne ma0& vele, $" N2ugat-?a%áto ma%a&na, nem/elt$tlenBl igaz a nem n2ugati tá%"a&alma

e"et$?en, a8ol a vála"ztá"i ve%"en2?en 8atalom%a 0ut8atna N2ugat-ellene" nacionali"ta $" /un&amentali"ta e%+. A

N2ugat /ell$legzett, amio% az alg$%iai atona"ág 556-?en ?eavatozott $" el8ala"ztotta a vála"ztá"oat, mel2een

eg2$%telm<en a /un&amentali"ta /i" lát"zott ?e/utóna. A n2ugatio%mán2o ao% i" megn2ugo&ta, amio%

T!%!o%"zág?an a /un&amentali"ta ól$t Pá%t0át, In&iá?an #e&ig anacionali"ta 98a%ati0a )z"anata Pá%tot izá%tá a

8atalom?ól, !zvetlenBl 553-!", illetve 55-o" g2+zelmB után.Má"%$"zt vi"zont I%ánna - "a0át /o%%a&alma,

$" az i"zlám világ ontetu"án ?elBl - ?izon2o" $%telem?en az eg2ileg&emo%atiu"a?? o%mán2a van, $" t!??

a%a? állam?an - (g2 #$l&ául SzaD&-A%á?iá?an $" Eg2i#tom?an - at$n2lege"en t!??#á%ti, &emo%atiu"

vála"ztá"o eg$"z ?izto"an ol2an o%mán2oat e%e&m$n2ezn$ne,mel2e 0óval ev$"?$ $%ezn$ne eg2Btt a

N2ugattal, mint nem &emo%atiu" el+&ei. @!nn2en mege"8et, 8og2@(ná?an eg2 nemzetileg vála"ztott o%mán2

igenc"a nacionali"ta lenne. A n2ugati vezet+ /oozato"an%á&!??enne, 8og2 a nem n2ugati tá%"a&alma?an a

&emo%atiu" /ol2amato g2a%an N2ugat-ellene" o%mán2oat8ozna /el"z(n%e, " ?á% meg("$%li ?e/ol2á"olni a

633




vála"ztá"oat, ug2anao% el i" ve"zti lele"e&$"Bet az i%ánt, 8og2 etá%"a&alma?an el+"eg(t"$ a &emo%áciát.

9eván&o%lá"

Ha a &emog%á/ia maga a "o%""ze%<"$g, ao% a n$#e""$gmozgá" vi"zont a t!%t$nelem moto%0a. Az elmDlt

$v"záza&o?an a Bl!n?!z+ te%Blete elt$%+ n!vee&$"i a%án2ai,gaz&a"ági 8el2zete $" "o e"et?en a o%mán2zato

#olitiá0a a g!%!g!, z"i&ó, ge%mán t!%z"e, $"zai n$#e, t!%!!,o%o"zo, (naia $" má"o t!mege"

ván&o%lá"át i&$zte el+. 9izon2o" e"ete?en eze vi"zon2lag ?$$"e volta, m(g má"o% e%+"zaal 0á%ta. A &emog%á/iai

invázió?an a 5. "záza&i eu%ó#aia min&enit le#i#álta. 46 $"56 !z!tt 33 millió eu%ó#ai

ván&o%olt i a tenge%entDl%a, eze !zBl = millió az Eg2e"Blt llamo?a. A n2ugati n$#e leigázta, g2a%an elt!%!lte

a /!l& "z(n$%+l má"oat, /el/e&ezte g2$%en laott te%Bleteet, a8olaztán /iai letele#e&te. A l. $" 6.

"záza& !z!tt a N2ugat /elemele&$"$?en talán a n$#e""$ge#o%t"zám(tott a leg/+?? &imenzióna.

A 6. "záza& v$g$n azon?an eg2 D0a??, m$g a o%á??inál i" nag2o??/ellen&Bl$" !vetezett ?e a

n$#e""$gmozgá"?an. 55-?en a legáli" nemzet!zi ?eván&o%ló"záma el$%te a milliót, a meneBlte$ a 5

milliót, az illegáli" ?eván&o%ló$ #e&ig legalá?? millió le8etett. A ?eván&o%lá"na ezt az D0 8ullámát %$"z?en a

g2a%mati %en&"ze% meg"z<n$"e, az D0 államo megalaulá"a 8oztamagával, &e 8ozzá0á%ult az az állam#olitia i",

mel2 iván&o%lá"%a ?áto%(totta vag2 $n2"ze%(tette a lao""ágot.Ug2anao% a mo&e%nizáció $" a tec8nológiai

/e0l+&$" i" 8ozzá0á%ult a /ol2amat8oz. A 0avuló !zlee&$"eg2"ze%<??$, g2o%"a??á $" olc"ó??á tette a mig%ációtC a

ommuniáció 0avulá"a "oaat a%%a !"zt!nz!tt, 8og2 má"utte%e""$ a ?ol&ogulá"uat, má"%$"zt "eg(tette a

a#c"olatta%tá"t az emig%án"o $" ott8on ma%a&t %oonai !z!tt. A8og2 a N2ugat gaz&a"ági g2a%a#o&á"a

emig%ációt i&$zett el+ a 5. "záza&?an, Dg2 a 6. "záza&?an a nemn2ugati tá%"a&alma gaz&a"ági /e0l+&$"e tette

ug2anezt. A mig%áció !nge%0e"zt+ /ol2amat. M2%on Xeine% "ze%int7;Ha van a mig%ációna ]eg2etlen t!%v$n2e^,

63




ao% az az, 8og2 a mig%áció" /ol2am, 8a eg2"ze% megin&ul, ao%"a0át magát ge%0e"zti tová??. Az elván&o%ló

?uz&(t0á ott8on ma%a&t ?a%átaiat $" %oonaiat, 8og2 !ve""$

#$l&á0uat7 tanác"oat a&na nei, 8og2 mi$ntlá""ana a &ologna, 8og2an g2<0t"$ !""ze a #$nzt az utazá"%a, ma0&#e&ig "eg(tene munát, laá"t találni.;

Min&enne az e%e&m$n2e - Xeine% meg/ogalmazá"á?an - ;általáno"mig%áció" vál"ág;6.

A n2ugatia - mint láttu - ita%tóan $" e%+tel0e"en tiltaozna azatom/eg2ve%e ellen, " támogat0á a

&emo%áciát $" az em?e%i 0ogoat. A ?eván&o%lá"%ól alotott v$lem$n2B azon?an am?ivalen", $" eg2Btt változi a

6. "záza& utol"ó 8D"z $v$?en ta#a"ztal8ató ileng$"eel. A8etvene" $veig az eu%ó#ai o%"zágo általá?an

e&vez+en vi"zon2ulta a ?eván&o%lá"8oz, $" eg2i-má"i - /+$ntN2ugat-N$meto%"zág $" Sv$&o%"zág -

?áto%(totta i" azt, 8og2 (g2 ol&0a meg a munae%+8ián2?ól /aa&ógon&0ait. 53-?en az Eg2e"Blt llamo

meg"zBntette a 8D"za" $ve?+l vi""zama%a&t vótáat az eu%ó#ai ?eván&o%ló "zámát illet+en, $" g2!e%e"en

változtatott "za?ál2ain, amivel le8et+v$ tette a 8etvene" $"n2olcvana" $ve?en a ?eván&o%lá"i 8ullám ó%iá"i

megn!vee&$"$t. A n2olcvana" $ve v$g$%e azon?an a maga"munan$lBli"$gi a%án2, a ?eván&o%ló megn!vee&ett

t!mege $" ;nem eu%ó#ai; 0ellege miatt $le" váltá" !vetezett ?e azeu%ó#aia magata%tá"á?an $"

#olitiá0á?an. N$8án2 $vvel $"+?? a 8a"onló gon&o változá"ti&$zte el+ az Eg2e"Blt llamo?an i".

A 6. "záza& v$g$ne ?eván&o%lói $" meneBlt0ei nag2%$"zt eg2inem n2ugati tá%"a&alom?ól eg2 má"i nem

n2ugati tá%"a&alom?a menne. m a n2ugati tá%"a&alma?a $%ez+ ?eván&o%ló "záma a?"zolDt $%t$?en (g2 i"

meg!zel(tette a 5. "záza&i n2ugati emig%áció$t. 55-?en ?ec"l$"e"ze%int az Eg2e"Blt llamo?an 6 millió

el"+ gene%áció" ?eván&o%ló $lt. Eu%ó#á?an 3 $" /$l, Au"zt%áliá?an $"@ana&á?an 4 millió. A nag2o?? eu%ó#ai

államo?an a ?eván&o%lóna a n$#e""$g8ez vi"zon2(tott a%án2ael$%te a -4-ot. 55-?en az Eg2e"Blt

llamo?an a ?eván&o%ló a n$#e""$g 4,-át tett$ i, ez $t"ze%e"e volt az 5. $vi a&atna. @ali/o%nia

63




lao"aina 63, NeF o%$na -a volt ?eván&o%ló. A n2olcvana"$ve?en 4,= millió em?e% l$#ett az Eg2e"Blt

llamo te%Blet$%e, a ilencvene" $ve el"+ n$g2 $v$?en $" /$l

millió. Az D0 ?eván&o%ló tDln2omó t!??"$ge nem n2ugati állam?ól $%ezett.55-?en N$meto%"zág?an a t!%! lao"o

"záma 3 volt, az ezután !vetez+ nag2o?? ontingen"eugo"zláviá?ól, Ola"zo%"zág?ól $"

G!%!go%"zág?ól $%ezte. Ola"zo%"zág?a /+leg Ma%oó?ól, azEg2e"Blt llamo?ól *nag2%$"zt vi""zatele#Bl+

ola"z-ame%iaia1, Tun$ziá?ól $" a 'Bl!#-"zigete%+l 0!tte ?eván&o%ló. A ilencvene" $ve &e%eán !zel

millió muzulmán $lt má% '%anciao%"zág?anC eg$"z N2ugat-Eu%ó#á?an minteg2 = millió. Az !tvene" $ve?en az

Eg2e"Blt llamo?a ?eván&o%ló $t8a%ma&a m$g Eu%ó#á?ól $"@ana&á?ól $%ezett, a n2olcvana" $ve?en a

nag2o?? t!meg< ?eván&o%ló =3-a má% z"iá?ól, 3-a Latin- Ame%iá?ól $" eve"e?? mint 3-a Eu%ó#á?ól

$" @ana&á?ól. A te%m$"zete" n$#e""$gn!vee&$" az Eg2e"Blt llamo?an vi"zon2lag alac"on2, Eu%ó#á?an "zinte

nulla. A ?eván&o%ló "za#o%o&á"i a%án2a azon?an maga" - ennetu&8ató ?e az a n$#e""$gn!vee&$", mel2 a

n2ugati tá%"a&alma?an ta#a"ztal8ató. Amine !vetezt$?en an2ugatia eg2%e 0o??an ta%tana attól, 8og2 ;nem

tano $" 8a&"e%ege á%a"zt0á el +et, 8anem ?eván&o%ló, ai má"n2elvet ?e"z$lne, má" i"tent imá&na, má"

ultD%á8oz ta%tozna. áa&á"ul ta%tani le8et attól, 8og2 a ?eván&o%lá" !vetezt$?en elve"zti muná0uat,

/!l&0eiet i&egene /og0á megvá"á%olni, "+t a "zociáli" "eg$l2ei?+l i"i&egene $lne ma0&, ai %áa&á"ul

ve"z$l2ezteti a meg"zoott $let/o%mát.;66 Eze a %elat(v &emog%á/iai8an2atlá"?an g2!e%ez+ /ó?iá ;való&i

ultu%áli" Bt!z$"een $" a nemzeti azono""ággal a#c"olato"aggo&almaon ala#ulna; -- 0eg2zi meg Stanle2

Ho//mann.6=

A ilencvene" $ve legele0$n az Eu%ó#á?a ?eván&o%ló $t8a%ma&amuzulmán volt, $" a ?eván&o%lá""al

a#c"olato" aggo&alma itt el"+"o%?an a muzulmánotól való/$lelem$nt 0elentezte. A i8(vá" &emog%á/iai 0elleg<

634




- N2ugat-Eu%ó#á?an a n$#"za#o%ulat -át a ?eván&o%ló a&0á,9%B""zel?en 3-o" az a%a?

n$#e""$g"za#o%ulat -, $" eg2"ze%"min& ultu%áli". Leg2en "zó aá%

n$meto%"zági t!%! !z!""$g%+l, vag2 '%anciao%"zág?an$l+ alg$%iaia%ól, a muzulmán !z!""$ge nem integ%áló&ta a

?e/oga&ó ultD%á?a, $" anna "em igen

látni "emmi 0el$t, 8og2 ez eg2általán "zán&$u?an állna.;Eu%ó#á?an ma eg2%e t!??en ta%tana eg2 muzulmán

!z!""$gt+l, mel2 átn2Dli a ontinen" 8ag2omán2o" ultu%áli"8atá%ain, $" az Eu%ó#ai @!z!""$g eg2/a0ta

tizen8a%ma&i nemzet$v$ vál8at; - mon&ta 55-?en ean Ma%ie)omenac8. Eg2 ame%iai D0"ág(%ó (g2 (%t a

?eván&o%ló%ól7

Az eu%ó#aia ellen"$ge""$ge /u%c"amó& "zelet(v. '%anciao%"zág?aneve"en aggó&na eg2 elet%+l 0!v+ inváziótól -

v$gBl i" a leng2ele eu%ó#aia i", atoliu"o i". Nag2%$"zt a nema%a? a/%iai ?eván&o%lótól "em ta%tana, nem i"

n$zi le +et. Az ellen"$ge""$g i/e0ezetten a muzulmáno%a i%án2ul. Az ]immig%$^ "zó g2ao%latilag az i"zlámmal

azono", amel2 ma '%anciao%"zág má"o&i legnag2o?? vallá"a - ez"oat elmon& a /%ancia t!%t$nelem?en g2!e%ez+

ultu%áli" $" etniai %a""zizmu"%ól.6

Szigo%Dan v$ve azon?an a /%anciá iná?? ultu%áli", "emmint /a0iala#on Bl!n?!ztetne meg em?e%eet.

9e/oga&0á a /%anciául t!$lete"en ?e"z$l+ a/%iaiaat, nem $#e"eazon?an el/oga&ni azoat a muzulmán i"lán2oat,

ai /át2ol?an 0á%na i"olá?a. 55-?en a /%anciá -a v$lte Dg2,8og2 tDl "o az a%a? az o%"zág?an,

-u "ze%int tDl "o volt a /eete, "ze%int az áz"iai $" 6 "ze%int

a z"i&ó. 55-?en a n$mete -a vallottaazt, 8og2 0o??an "ze%etn$, 8a nem $ln$ne a%a?o a !%n2$B!n,=5-u a leng2eleet nem aa%ta látni, = a

t!%!!et $" 66 a z"i&óat.63 N2ugat-Eu%ó#á?an a z"i&óal"zem?eni anti"zemitizmu"t nag2%$"zt /elváltotta az

a%a?oal "zem?eni anti"zemitizmu".

A ?eván&o%lá" általáno" ellenz$"e $" a ?eván&o%ló i%ánti ellen"zenv"z$l"+"$ge" e"ete?en ol2an e%+"zao"

c"elee&ete?en n2ilvánult meg, mel2e emig%án" !z!""$geet $"

eg2$neet vette c$l?a. A ilencvene" $ve

635




ele0$n ez /+leg N$meto%"zág?an vált #%o?l$mává. Enn$l 0elent+"e?? volt az a n!vee&$", amel2 a 0o??ol&ali,

nacionali"ta, ?eván&o%lá"ellene" #á%to támogatott"ágá?an

mutatozott. Ez azon?an c"a %itán 0elentett nag2 "zavazó?ázi"t. N$meto%"zág?an a e#u?liánu" Pá%t az 545-e"eu%ó#ai vála"ztá"oon t!?? mint -ot a#ott, az

55-e" 8azai vála"ztá"oon azon?an c"a 6,-et. '%anciao%"zág?an aNemzeti '%ont%a a&ott "zavazato 54-?en

el8an2agol8atóa volta. 544-%a 5,-%a emele&ett e #á%ttámogatott"ága, ma0& a %egionáli" $" #a%lamenti

vála"ztá"oon ez a n!vee&$" 6-3 !z!tt megállt. 553-?en a $tnacionali"ta eln!0el!lt a "zavazato 5,5-

át a#ta, $" t!?? 8el2en i" a Nemzeti '%ont a&ta a #olgá%me"te%t,mel2e !z!tt ol2an 0elent+" vá%o"o i" volta,

mint Toulon $" Nizza. Ola"zo%"zág?an a Nemzeti Sz!vet"$g%eáte%e"ztelt Ola"z Szociáli" Mozgalom%a lea&ott

"zavazato a n2olcvana" $ve 3-á%ól a ilencvene" $ve ele0$n $"3 !z$ emele&te. 9elgium?an a

'laman& 9lo Nemzeti '%ont támogatott"ága 5-%a emele&ett az55-e" 8el2i vála"ztá"oon - a 9lo

AntFe%#en?en a "zavazato 64-át a#ta. Au"zt%iá?an az általáno" vála"ztá"oon a Sza?a&"ág Pá%t 54-o"

alatti támogatott"ági "zint%+l 55-?en 3, ma0& 55-?en ma0&nem6=-%a emele&ett.6

A muzulmán ?eván&o%lá"t ellenz+ eu%ó#ai #á%to ma0&8og2nemtB!%$#ei a muzulmán államo?an m<!&+

i"zlám #á%tona. Min&$t c"o#o%t outsider-e?+l áll, ai a o%%u#testa*lishment -et $" #á%t0ait vá&ol0á. @i8a"znál0á

a gaz&a"ági #ana"zoat, Bl!n!"en a munan$lBli"$get, /+$ntetniai $" vallá"i c"o#o%toat

vonzana, $" táma&0á a Bl/!l&i ?e/ol2á"t. Min&$t e"et?en van eg2"z$l"+"$ge" c"o#o%t, amel2 te%%o%izmu""al $"

e%+"zao" c"elem$n2eel #%ó?ál n2omat$ot a&ni v$lem$n2$ne. Alegt!?? e"et?en az e//$le i"zlám #á%to

$##Dg2, mint eu%ó#ai meg/elel+i 0o??an "ze%e#elte a 8el2i, mint azo%"zágo" vála"ztá"oon. A muzulmán $" az

eu%ó#ai #olitiai te"tBlete 8a"onló$##en %eagálta e /e0lem$n2e%e.Mint lát8attu, a muzulmán államo?an a

o%mán2o "zim?oliá0a, #olitiá0a $" mó&"ze%tá%a eg2%e iná??i"zlám i%án2ult"ágD lett. Eu%ó#á?an a /+"o&o%8oz

6




ta%tozó #á%to átvett$ a 0o??ol&ali, ?eván&o%lá"ellene" #á%to%eto%iá0át, $" támogattá mó&"ze%eiet. A8ol

8at$on2an m<!&!tt a &emo%atiu" #olitia, $" az i"zlám vag2

nacionali"ta #á%t mellett m$g $t vag2 t!??alte%nat(v #á%t i" m<!&!tt, ott az el+??ie legmaga"a??támogatott"ága 6-nál $%te el a c"Dc"ot. A tiltaozó

#á%to c"a ao% tu&ta tDll$#ni ezen a B"z!?!n, 8a nem volt8at$on2 alte%nat(vá0a a 8atalmon l$v+ #á%tna

vag2 oal(cióna, a8og2 az Alg$%iá?an, Au"zt%iá?an $" - ?izon2o"m$%t$ig - Ola"zo%"zág?an i" t!%t$nt.

A ilencvene" $ve legele0$n eu%ó#ai #olitiai vezet+ eg2má""al ve%"engte, 8og2 i 8og2an %eagál a

?eván&o%lá"ellene" $%zelme%e. '%anciao%"zág?an acue" J8i%ac55-?en i0elentette, 8og2 ;a ?eván&o%lá"t le

ell áll(tani;C '%ancoi" Mitte%%an&, E&it8 J%e""on, al$%2 Gi"ca%&&`E"taing $" má", !zi"me%t #olitiu"o i"

?eván&o%lá"ellene" állá"#ontot ala(totta i. Az 55=-a" #a%lamenti vála"ztá"oon a ?eván&o%lá" /onto" $%&$"

volt, $" lát"zólag ez ala#ozta meg a onze%vat(v #á%to g2+zelm$t. Ailencvene" $ve ele0$n a /%ancia

o%mán2#olitia változá"ával ne8eze?? lett a Bl/!l&ie g2e%eeineállam#olgá%"ágot "ze%ezni, a c"alá&eg2e"(t$"t

megol&ani, mega#ni a mene&$0ogot, "+t az alg$%iaia v(zum$%elme i" eg2%e ilátá"talana??á vált. Az illegáli"

?eván&o%lóat itoloncoltá, $" mege%+"(tett$ azoat a %en&+%ie%+et $" o%mán28ivataloat, mel2e a

?eván&o%lá""al /oglalozta.

N$meto%"zág?an Helmut @o8l ancellá% $" má" #olitiai vezet+ i"aggo&almuat /e0ezt$ i a ?eván&o%lá"t

illet+en, $" a o%mán2 mó&o"(totta az alotmán2 \I. ciel2$t, mel2 ?á% tová??%a i" ?izto"(totta ;a #olitiai

Bl&!z!tte ?e/oga&á"át;, ám ezen tDl %a&iáli"an c"!entette amene&$0ogot $%+%e "zánt e%etet. 556-?en =4

em?e% $%ezett N$meto%"zág?a mene&$0ogot $%ve - 55-?en vi"zont má% c"a 6 . 54-?an Anglia

&%a"ztiu"an 3 -%e c"!entette a ?e/oga&8ató ?eván&o%ló $ve""zámát, $" ett+l ez&ve a $%&$" itt ev$"?$

váltott i /el/oozott $%zelmeet $" tiltaozá"t, mmt a ontinen"en.Enne ellen$%e 556 $" 55 !z!tt Anglia

6




m$g tová?? c"!entette a vótát7 az $vi t!?? mint 6 -%+l alá. A8og2 az Eu%ó#ai Unión ?elBl ez&t$

/elol&ani a 8atá%oat, az angolo eg2%e iná?? a ontinen"%+l $%ez+

nem eu%ó#ai ?eván&o%lá" ve"z$l2ei%e!""z#onto"(totta. @i0elent8et+, 8og2 a ilencvene" $ve?en an2ugat-eu%ó#ai államo eg2%e $%lel8etetlene??Bl

uta"(tottá vi""za a nem eu%ó#ai ?eván&o%lóat. Számu (g2minimáli"%a c"!ent. )e a c$l az, 8og2 a a#uat

el+ttB tel0e"en ?ezá%0á.

A ?eván&o%lá" $%&$"e az Eg2e"Blt llamo?an valamivel $"+??e%Blt te%(t$%e, mint Eu%ó#á?an, $" nem

("$%t$ /el/oozott $%zelme. Ame%ia min&ig i" a ?eván&o%lóo%"zága volt, ialaulá"ától ez&ve nag2on "ie%e"en

ol&otta meg az D0onnan $%ez+ a""zimilálá"át. A n2olcvana" $"ilencvene" $ve?en %áa&á"ul a

munan$lBlie a%án2a az Eg2e"Blt llamo?an 0óval alac"on2a?? volt, mint Eu%ó#á?an, $" a muna elve"zt$"$ne

/$lelme nem ?e/ol2á"olta a ?eván&o%lá"8oz való vi"zon2ulá"t.áa&á"ul Ame%iá?an a ?eván&o%ló,

nemzeti"$gBet teintve változato"a?? $#et mutatta, mintEu%ó#á?an, ez$%t a /$lelem, 8og2 eg2 i&egen n$#c"o#o%t

á%a"zt0a el az o%"zágot, általá?an i"e?? volt, min&azonáltal ?izon2o"t$%"$ge?en nag2on i" való" le8etett. A

?e/oga&ó ultD%a $" a $t legnag2o?? ?eván&o%ló c"o#o%t ultD%á0a!zti távol"ág i" l$n2ege"en i"e?? volt, mint

Eu%ó#á?an - a meióia atoliu"o $" "#an2olul ?e"z$lne, a'Bl!#-"zigete%+l $%ez+ "zint$n atoliu"o,

%áa&á"ul angolul i" tu&na.

E t$n2e ellen$%e, neg2e&"záza&&al azután, 8og2 53-?en

meg"zavaztá azt a t!%v$n2t, mel2 megenge&te at!mege" áz"iai $" latin-ame%iai ?eván&o%lá"t, az ame%iai!zv$lem$n2 &!nt+ átalaulá"on ment át. 53-?en

c"a a lao""ág ==-a aa%ta azt, 8og2 eve"e?? leg2en a ?eván&o%ló.5-?en má% 6, 54-?an 5 $" 55-

?en, illetve 55=-?an -u vála"zolt (g2. A ilencvene" $ve/elm$%$"ei /ol2amato"an azt mutat0á, 8og2 a

lao""ág -a, vag2 enn$l i" t!??, a ?eván&o%lá" c"!ent$"$t"ze%etn$.6 9á% a gaz&a"ági meg/ontolá"o $"

/elt$tele nag2 8atá""al le8etne a ?eván&o%lá"%a, ám az a t$n2, 8og2

66




a vál"ág $" a /ellen&Bl$" i&+"zaá?an

eg2a%ánt emele&ett a ?eván&o%lá"t eluta"(tó "záma, a%%a utal, 8og2a ultD%a, a ?<n!z$" $" az $letmó& 0óval

/onto"a?? "ze%e#et 0át"zott a v$lem$n2/o%málá"?an. 55-?en eg2meg/ig2el+ meg0eg2ezte7 ;T!??en - /+$nt

talán az ame%iaia - m$g min&ig Eu%ó#á?ól ?etele#Bl+ o%"zágánalát0á a "a0át0uat, a8ol a t!%v$n2 angol

!%!"$g, a n2elv angol $" az i" ma%a&, az int$zm$n2e $" !z$#Bleten2ugati la""ziu" "t(lu"t !vetne, a vallá"

a z"i&ó-e%e"zt$n2 8ag2omán2?an g2!e%ezi, áz állam nag2"ága#e&ig a #%ote"tán" e%!lc"ne !"z!n8et+.; Eg2,

e !zeg?+l iemelt n$#e""$gminta !%$?en elv$gzett !zv$lem$n2-utatá" e%e&m$n2e "ze%int 33-a

?eván&o%lá"?an az ame%iai ultD%át ve"z$l2eztet+ 0elen"$get lát. Azeu%ó#aia muzulmán $" a%a?, az ame%iaia

latin-ame%iai $" áz"iai, &e /+$## meiói /en2eget$"$nt $%z$eli a ?eván&o%lá"t. 55-?en meg$%&ezt$, 8og2

mel2 államo?ól enge& ?e tDl "o ?eván&o%lót az Eg2e"Blt llamo,$" a minta tag0ai !zBl $t"ze% ann2ian

0el!lt$ meg Meiót, mint ?á%mel2 má" o%"zágot. Ezt "o%%en&?en@u?a !vette, ma0& a @elet *nem 8atá%oztá

meg #onto"an, mel2 o%"zágo1, )$l-Ame%ia $" Latin-Ame%ia *D0%anem eml(tette o%"zágot1, a#án, ietnam,

@(na $" @o%ea.64

A ilencvene" $ve ele0$n a ?eván&o%lá""al "zem?eni eg2%e n!vev+tiltaozá" ol2an #olitiai %eaciót

e%e&m$n2ezett, mel2 eml$eztetett az eu%ó#ai%a. Az ame%iai#olitiai %en&"ze% te%m$"zet$?+l !vetez+en 0o??ol&ali

$" ?eván&o%lá"ellene" #á%to nem a#ta ug2an "zavazatot, &e

meg"za#o%o&ta a ?eván&o%lá"ellene"#u?lici"ztiáC tová??á az ol2an c"o#o%to i", mel2e eg2%eat(va??an /e0ezt$ i ellen$%z$"eiet. Eze 0ó %$"ze a

8á%om $" /$l-n$g2 millió" illegáli" ?eván&o%ló-t!meg%e!""z#onto"(tott, $" a #olitiu"o nem te8ett$ meg, 8og2

/ig2elmen (vBl 8ag20á e %eaciót. Aá%c"a Eu%ó#á?an, alege%+"e?? 8atá" azon állami $" 8el2i "zinteen

0elentezett, mel2eet leginá?? $%intette a ?eván&o%lá" an2agi!lt"$gei. Enne e%e&m$n2e$##en, 55-?en

'lo%i&a - mel2ne #$l&á0át tová??i 8at állam !vette - #e%e" el0á%á"

6=




"o%án $vi 44 millió &ollá%t !vetelt a

"z!vet"$gi o%mán2zattól, 8og2 e??+l /e&ez8e""e az illegáli" ?eván&o%ló otatá"i, "zociáli", !z?izton"ági $"

eg2$? !lt"$geit. @ali/o%niá?an - a8ol a?"zolDt $%t$?en $" a%án2?ana legnag2o?? volt a ?eván&o%ló "záma -,

Pete Xil"on o%mán2zó azzal n2e%t "z$le" !%< támogatá"t, 8og2"B%gette7 taga&0á meg a !zotatá"t az illegáli"

?eván&o%ló g2e%meeit+l, taga&0á meg az ame%iaiállam#olgá%"ágot az illegáli" ?eván&o%ló, má% az Eg2e"Blt

llamo?an "zBletett g2e%meeit+l, $" taga&0á meg az illegáli" ?eván&o%lótól az államilag támogatott ing2ene"

eg$"z"$gBg2i ellátá"t i". 55 novem?e%$?en a ali/o%niaia tDln2omót!??"$ge támogatta a 4. "zámD 0ava"latot,

mel2 az illegáli" ott ta%tózo&ótól $" g2e%meeit+l megtaga&0a azeg$"z"$gBg2i, otatá"i $" "zociáli" 0uttatá"oat.

55-?en a Jlinton-o%mán2na i" mó&o"(tania ellett o%á??iállá"#ont0án, meg"zigo%(totta a #olitiai

mene&$$%$" /elt$teleit, i?+v(tette a 9eván&o%lá"i $" Hono"(tá"iHivatal "zem$l2i állomán2át, mege%+"(tette a

8atá%+%"zolgálatot, $" m<"zai zá%at tele#(tett a meiói 8atá%%a.553-?en a 9eván&o%lá"i e/o%m?izott"ág -

mel2et 55-?en 8(vott $let%e a @ong%e""zu" -, azt a0ánlotta, 8og2 az$ve" t!%v$n2e" ?eván&o%lá"i vótát

c"!ent"$ 4-%+l 33 -%e, %$"ze"(t"$ el+n2?en a 0elenlegmá% ott laó i"g2e%eeit $" 8áza"tá%"ait, &e

eg2$? %oonaiat ne. Ez a it$tel aztán n2om?an ;/eltBzelte az áz"iai$" latin "zá%mazá"D ame%iai c"alá&oat;65.

553-55-?an má% a @ong%e""zu" el+tt volt az a te%vezet, mel2 e ?izott"ág el+te%0e"zt$"eit $" eg2$? a0ánlatait

ta%talmazta. A ilencvene" $ve !ze#$%e te8át a ?eván&o%lá" má% 0elent+" #olitiai $%&$""$ vált az Eg2e"Blt

llamo?an i". 55-?an #$l&ául Pat%ic 9uc8anan vála"ztá"iam#án2á?an !z#onti "ze%e#et a#ott. Az USA -

Eu%ó#a #$l&á0át !vetve - ig2e"zi &%a"ztiu"an vi""za"zo%(tani atá%"a&almá?a $%ez+ nem n2ugatiaat.

Meg tu&0a-e aa&ál2ozni Eu%ó#a vag2 Ame%ia a ?eván&o%lá"i8ullámot> '%anciao%"zágna 0elent+" ta#a"ztalatai

volta a &emog%á/iai #e""zimizmu" te%$n, ez&ve ean a"#ailne a8etvene" $ve?en (%t, a t$má?a vágó

6




e "t%at$giáat mil2en m$%t$?en le"z $#e" ma0& ivitelezni, aznag2%$"zt azon on/litu"o te%m$"zet$t+l $"

intenzitá"ától /Bgg, mel2e az ag%e""z(v civilizáció8oz /<z+&+

vi"zon2á?an /elme%Bl8etne. Má"%$"zt #e&ig attól,8og2 mil2en m$%t$?en tu& ma0& azono"ulni $" !z!" $%&ee%e lelniaz ingatag civilizációal.

5. 'EEKET

A civilizáció glo?áli" #olitiá0a

A 7A-=&$$A72( (2/>$"(180A" 0 A 1)+0#2/A$=5&B2+Ú(

A civilizáció az utol"ó em?e%i t!%z"eC a civilizáció !zti!""zeBt!z$" #e&ig glo?áli" $%telem?en v$ve t!%z"i

on/litu". A változó világ?an $t Bl!n?!z+ civilizációt $#vi"el+o%"zágo $" c"o#o%to o%látozott, ad hoc -

vag2 $##en tatiai - a#c"olatoat, oal(cióat 8oz8atna l$t%eeg2má""al anna $%&e$?en, 8og2 eg2 8a%ma&i

civilizációt $#vi"el+ c"o#o%ttal "zem?en $%v$n2e"(t8e""$ $%&eeiet vag2 má" !z!" c$l0uat. Az elt$%+

civilizációat $#vi"el+ c"o#o%to !z!tti a#c"olato enne ellen$%e"o8a"em le"zne el$g "zo%o"aC "+t általá?an

i/e0ezetten 8<v!"e, g2a%an ellen"$ge"e ma%a&na. Az elt$%+civilizációat $#vi"el+ o%"zágo !z!tti, mDlt?ól

!%!!lt a#c"olato, mint #$l&ául a 8i&eg8á?o%D" atonai"z!vet"$ge, nag2 való"z(n<"$ggel megg2engBlne vag2

"ze%te/o"zlana. A "zo%o" civilizáció!zi ;"z!vetez$"; i%ánti%em$n2e való%a váltá"á%a - mel2et eg2o%

O%o"zo%"zág $" Ame%ia vezet+i "zo%galmazta

- nem le"z e"$l2. A ialauló civilizáció!zi a#c"olato általá?an ata%tózo&ó $" az ellen"$ge" !zti "álán

/ogna mozogniC t!??n2i%e azon?an vala8ol !z$#Btt /ogna i!tni.So e"et?en nag2 való"z(n<"$ggel a ;8i&eg

?$e; i%án2á?a /ogna 8ala&ni - intett 9o%i"z elcin, amio%O%o"zo%"zág $" a N2ugat a#c"olatána 0!v+?eli

alaulá"át latolgatta. Má" civilizáció!zi a#c"olato a;8i&eg8á?o%D8oz; !zel(t8etne. A la guerra fria

i/e0ez$"t a =. "záza&?an a "#an2olo 8oztá l$t%eC e$##en 0ellemezt$ a me&ite%%án t$%"$g?en $l+

muzulmánoal való ;$n2"ze%< eg2Btt$l$"t; - az 55-e" $ve?en

#e&ig "oan 8a"onló ;civilizáció" 8i&eg8á?o%D;

64




ialaulá"át v$lt$ /el/e&ezni az i"zlám $" a N2ugat !z!tt. Acivilizáció világá?an nem ez le"z az

eg2etlen ol2an a#c"olat, mel2et e i/e0ez$""el 0ellemez8etBn. Hi&eg

?$e, 8i&eg8á?o%D, e%e"e&elmi 8á?o%D,8á?o%D" 8el2zet, $n2"ze% "zBlte ?$e, zava%o" a#c"olato, i$lezett

ve%"eng$", vi8a%o" eg2má" mellett $l$",

/eg2ve%ez$"i ve%"en27 e i/e0ez$"eel illeti leginá?? az elt$%+civilizációat $#vi"el+ c"o#o%to !zti

a#c"olatoat. A ?izalom $" a ?a%át"ág /ogalma "zinte i"me%etlen.

A civilizáció!zi on/litu"o $t/$le /o%má?an 0elentezne. Hel2i vag2 mi%o"zinten a t!%$"vonal-on/litu"o

Bl!n?!z+ civilizációat $#vi"el+ "zom"z$&o" o%"zágo, eg2azono%"zág?an $l+ Bl!n?!z+ civilizáció" c"o#o%to,

valamint ol2an n$#c"o#o%to !z!tt 0!nne l$t%e, amel2e - mint#$l&ául az eg2o%i Szov0etunió $"

ugo"zlávia te%Blet$n - utó&államaiat a %$gie %om0ain aa%0ál$t%e8ozni. A t!%$"vonal-on/litu"o általá?an a

muzulmán $" nem muzulmán c"o#o%to !z!tt a legg2ao%i??a. Eon/litu"o oait, te%m$"zet$t $" 0ellemz+it a

. $" . /e0ezet taglal0a. Glo?áli" vag2 ma%o"zinten a nag28atalmion/litu"o az elt$%+ civilizáció vezet+

8atalmai !z!tt 0!nne l$t%e. E on/litu"o ala#t$telei a nemzet!zi#olitia la""ziu" $%&$"ei7

. a glo?áli" /e0l+&$"?e való ?ele"zólá"%a, valamint a glo?áli"nemzet!zi "ze%vezete - ENSK, Nemzet!zi

alutaala#, ilág?an - l$#$"ei%e g2ao%olt %elat(v ?e/ol2á"C

6. %elat(v atonai 8atalom, amel2 az atom"o%om#óeg2ezm$n2, a/eg2ve%ez$" ellen+%z$"e, valamint a /eg2ve%ez$"i

ve%"en2 !%Bli vitá?an n2ilvánul megC

=. gaz&a"ági 8atalom $" 0ól$t #%o?l$mái, mel2e a e%e"e&elem, ?e/etet$"e $" má" tá%g2!%!%+l za0ló vitá?an

0utna i/e0ez$"%eC

. eg2 a&ott civilizációt $#vi"el+ állam a%%a i%án2uló e%+/e"z(t$"ei,8og2 eg2 má"i civilizáció?an $l+ nemzeti

i"e??"$g$t megv$&0e, vag2 eg2 má"i civilizációt $#vi"el+ c"o#o%toti%ee""zen, illetve te%Blet$%+l el<zz!nC

3. $%t$e $" a ultD%a tá%g2!%$?en /ell$#+ on/litu"o, amio% i"eg2 állam "a0át $%t$eit eg2 má"i

civilizáció?an "ze%etn$ $%v$n2%e $" 8atalom%a 0uttatniC

65




. a&ott te%Bleti #%o?l$má, amio% i" a nag28atalma a t!%$"vonal-on/litu"o?an /+"ze%e#l+$ válna.

Eze a #%o?l$má te%m$"zete"en az em?e%i"$g eg$"z t!%t$nelm$t

v$gig("$%i. Ug2anao% $%&eme" meg0eg2ezni,8og2 a Bl!n?!z+ civilizációat $#vi"el+ o%"zágo e"et$?en aultu%áli" Bl!n?"$ge i$lezi a on/litu"t. Az

eg2má""al /ol2tatott ve%"eng$"?en a nag28atalma meg("$%licivilizáció" e%+iet eg2e"(teni, eg2 8a%ma&i

civilizáció támogatá"át eln2e%ni, eg2 ellent$te" $%&eeet $#vi"el+civilizáció?an ig2eezne vi"zál2t "z(tani, az

ott ta#a"ztal8ató n$zetBl!n?"$geet #e&ig a magu 8a"zná%a/o%&(tani. J$l0ai el$%$"$8ez a nag28atalma a

meg/elel+ &i#lomáciai, #olitiai, gaz&a"ági e"z!z!8!z/ol2amo&na, tito" acióat ez&em$n2ezne,

ellen#%o#agan&át /e0tene i, o%látozó int$ze&$"eet vezetne ?e. Anag28atalma !zti n2(lt atonai

on/%ontáció azon?an igen %itaC iv$telt $#ezne az ol2an8el2zete, amio% - mint #$l&ául a @!zel-@elet $" az

in&iai "zu?ontinen" e"et$?en - a nag28atalma eg2 civilizáció"t!%$"vonal ment$n $%intezne eg2má""al.

Má"Bl!n?en a nag28atalma !z!tti 8á?o%D" on/litu"o8oz c"a$t !%Blm$n2 vezet8et. El+"z!% i"7 a 8el2i

c"o#o%to !zti t!%$"vonal-on/litu"o e"zaláció0a e&vez+ le8et anag28atalma "zámá%a, 8i"zen az azono"

civilizáció?ól "zá%mazó c"o#o%to - ?ele$%tve a nag28atalmaat i" -azonnal 8a%co"tá%"ai "eg(t"$g$%e "ietne.

Ez az e"8et+"$g azon?an a%%a $"zteti az ellent$te" $%&eeet$#vi"el+ civilizáció nag28atalmait, 8og2

meg/$ezz$, avag2 /elol&0á a t!%$"vonal-on/litu"oat.

Má"o&"zo%, nag28atalmi 8á?o%D8oz vezet8et a civilizáció !z!ttiglo?áli" 8atalmi eg2en"Dl2 megváltozá"a i".

T8uB&i&$"z mutatott %á, 8og2 a g!%!g civilizáció?an At8$n8atalmána megn!vee&$"e a #elo#onn$"zo"zi

8á?o%D8oz vezetett. A N2ugat civilizáció0ána t!%t$nelm$t8a"onló$##en a /elemele&+ $" el?uó 8atalma

!z!tti ;8egemoniu" 8á?o%D; 0ellemzi. Hog2 eze az azono"t$n2ez+ mil2en m$%t$?en "eg(ti el+ a Bl!n?!z+

civilizáció 8ol /elemele&+, 8ol el?uó nag28atalmainaon/litu"át, %$"z?en anna a /Bggv$n2e, 8og2

6




e civilizáció államai a /elemele&+?en l$v+ D0 8atalommal "zem?en va0on az eg2en"Dl2e%e"$"t, avag2 a

?e8ó&olá"t ta%t0á-e el+n2!"e??ne. A ?e8ó&olá" #olitiá0a talán az

áz"iai civilizáció%a 0ellemz+??, m(g @(na8atalmána megn!vee&$"e /oozott eg2en"Dl2e%e"$"8ez vezet8etmá" civilizációt $#vi"el+ o%"zágo?an, mint

#$l&ául az Eg2e"Blt llamo?an, In&iá?an $" O%o"zo%"zág?an. AN2ugat t!%t$nelm$?en ninc" #$l&a a Nag2-

9%itannia $" az Eg2e"Blt llamo !z!tti 8egemoniu" 8á?o%D%a - a 3aM (ritannica $" a 3aM Americana !zti

?$$" átmenet oait nag2 való"z(n<"$ggel a $t tá%"a&alom !zti"zo%o" ultu%áli" %oon"ág?an ell e%e"ni. A

N2ugat $" @(na !zti változó 8atalmi eg2en"Dl2 e"et$n nem l$tezi8a"onló ultu%áli" %oon"ágC ez te%m$"zete"en

m$g nem vezet /eg2ve%e" on/litu"o8oz, ám anna le8et+"$g$tl$n2ege"en megn!veli. Az i"zlám &inamizmu"a

igen "o, %elat(ve a#%ó t!%$"vonal-8á?o%D /ol2amato" iváltó oaC@(na /elemele&$"e #e&ig eg2 civilizáció!zi

nag28atalmi 8á?o%D #otenciáli" /o%%á"a.

Az iszlám és a /yugat

Eg2e" n2ugati #olitiu"o, mint #$l&ául 9ill Jlinton eln! i" azt8angoztat0á, 8og2 a N2ugatna nem az i"zlám,

c"u#án az i"zlám "z$l"+"$ge"e oozna #%o?l$mát. Tizenn$g2$v"záza& t!%t$nelme tanD"o&i e%%+l má"$##en.

Az i"zlám $" a - min& o%to&o, min& #e&ig n2ugati - e%e"zt$n2"$ga#c"olata g2a%an megle8et+"en vi8a%o"

volt. Min&ett+ má"$##en gon&olo&ott. A li?e%áli" &emo%ácia $" ama%izmu"-leninizmu" 6. "záza&i

on/litu"a c"u#án %!#e $" /el"z(ne" t!%t$nelmi 0elen"$g az i"zlám $"

a e%e"zt$n2"$g /ol2amato" $" m$l2 elviellent$t$8ez $#e"t. El+/o%&ult, 8og2 a $t ultD%a a#c"olatá?an a

?$$" eg2má" mellett $l$" g2+ze&elme"e&ett,

ám e vi"zon2t leginá?? m$gi" az intenz(v Bz&elem $" a Bl!n?!z+nag2"ágD 8á?o%D 0ellemzi. Az i"zlám $" a

e%e"zt$n2"$g ;t!%t$nelmi &inamiá0a - o8n E"#o"ito "zavait i&$zve- g2a%an a $t !z!""$g ve%"eng$"e, mel2

ol2o% a 8atalom$%t, a /!l&$%t $" a lele$%t /ol2tatott v$%e"Bz&elem?en c"Dc"o"o&i i;6. A t!%t$nelem /ol2amán

a $t vallá" "o%"át /elemele&$" $" ?uá", 8atalma" 8ullámo $"

6




8ullámv!lg2e "o%ozata 0ellemezte.

A . "záza& ele0$t+l a 4. "záza& !ze#$ig a ez&eti a%a?-i"zlámel+%et!%$" R"za-A/%iá?an, I?$%iá?an, a @!zel-

@eleten, Pe%z"iá?an $" In&ia $"zai %$"z$n megala#ozta a muzulmán vallá" u%almát. @!%Bl?elBl $t $v"záza&on

e%e"ztBl az i"zlám $" a e%e"zt$n2"$g !z!tti 8atá%vonal "ta?ilna volt teint8et+. Aztán a . "záza& v$ge /el$ a

e%e"zt$n2"$g i"m$t ellen+%z$"e alá vonta a n2ugati me&ite%%ánt$%"$get, meg8ó&(totta Szic(liát, $" el/oglalta

Tole&ót. 53-?en a e%e"zt$n2 világ megin&(totta a e%e"zte"8a&0á%atot, " a e%e"zt$n2 8atalma""ágo má"/$l

$v"záza&on e%e"ztBl eg2%e /og2atozó "ie%%el tette ("$%letet a%%a,8og2 a Szent/!l&!n $" a !%n2ez+ !zel-eleti

t$%"$g?en meg"zilá%&(t"á a e%e"zt$n2 u%almat - m(g v$gBl 65-?enelve"ztett$ utol"ó ?á"t2á0uat, Aót i".

E!z?en az ottomán tB%! i" meg0elente a "z(nen. elenl$tBelel+"z!% megg2eng(tett$ 9izáncot, aztán

meg8ó&(tottá a 9alán nag2 %$"z$t $" R"za-A/%iátC 3=-?anel/oglaltá @on"tantiná#ol2t, 365-?en #e&ig

mego"t%omoltá 9$c"et. ;Ma0& eze% $vig - mutat %á 9ema%& LeFi" - amó%o "#an2ol #a%t%a"zállá"ától ez&ve

9$c" má"o&i t!%! o"t%omáig Eu%ó#át /ol2amato"an az i"zlám ve"z$l2 /en2egette.;= Az i"zlám az eg2etlen ol2an

civilizáció, amel2 a N2ugat /ennma%a&á"át - ele&&ig legalá?? $talalommal - ve"z$l2?e "o&o%ta.

A 3. "záza&?an ez a /ol2amat meg/o%&ulni lát"zott. A e%e"zt$n2e/oozato"an vi""zan2e%t$ az I?$%ia /eletti

u%almat - v$g"+ g2+zelmBet 56-?en, G%ana&a vi""za"ze%z$"$vela%attá. E!z?en Eu%ó#á?an, a tenge%i

navigáció?an v$g?ement /e0l+&$"ne !"z!n8et+en a #o%tugálo,ma0& $"+?? má"o i" "ie%%el t!%te ?e a

muzulmán 8áto%"zágo?aC ?e8atolta az In&iai-óceán%a $" m$g azoni" tDl%a. Ezzel #á%8uzamo"an az o%o"zo v$get

vetette a tatá%o $t $v"záza&o" u%almána. A t!%!! 4=-?anm$g eg2 utol"ó ("$%letet tette az el+%et!%$"%e,

$" i"m$t mego"t%omoltá 9$c"et. Az itt el"zenve&ett ve%e"$g volt a8an2atlá" el"+ l$#c"+/oa - ezt !vet+en a

9alánon $l+ o%to&o n$#e i" meg#%ó?áltá le%ázni a t!%! igátC aHa?"?u%g 9i%o&alom te%0e"ze&$"ne in&ult, az

66




o%o"zo #e&ig a 'eete-tenge% $" a @auázu" meg"ze%z$"$vel &!nt+/!l$n28ez 0utotta. ag2 eg2 $v"záza&on

e%e"ztBl a ;e%e"zt$n2 c"a#á"; ;Eu%ó#a-ó%%á; változott. Az el"+

világ8á?o%D ?e/e0ez$"e után Nag2-9%itannia,'%anciao%"zág $" Ola"zo%"zág mega&ta a eg2elem&!/$"t, " &i%et

vag2 in&i%et mó&on - a T!%! @!ztá%"a"ág

iv$tel$vel - ite%0e"ztette 8atalmát a /ennma%a&ó t!%! te%Blete%e.56-%a c"a n$g2 muzulmán állam -

T!%!o%"zág, SzaD&-A%á?ia, I%án $" A/gani"ztán - +%izte meg/Bggetlen"$g$t a nem muzulmán u%alommal

"zem?en.

Ezzel "zem?en az 56-5=-a" $ve?en megin&ult a n2ugatiolonializáció la""D 8an2atlá"aC ez a /ol2amat aztán

a má"o&i világ8á?o%Dt !vet+en %o??aná""ze%<en /elg2o%"ult. ASzov0etunió !""zeomlá"ával D0a?? muzulmán

tá%"a&alma n2e%t$ el /Bggetlen"$gBet. Eg2e" "zám(tá"o "ze%int3 $" 55 !z!tt a nem muzulmán

o%mán2o 56 muzulmán te%Blet /!l!tt "ze%ezte /enn8ató"ágot.553-%e a o%á??i 56-?+l 5 i"m$t muzulmán

u%alom alá e%Blt, $" 3-%e te8et+ azona a /Bggetlen államona a"záma, mel2e?en t!??"$g$?en muzulmán

lao""ág $l. E változó vi"zon2o e%+"zao" te%m$"zet$%+l vall az at$n2, 8og2 46 $" 565 !z!tt a 8á?o%D 3-

a - ?ele$%tve a Bl!n?!z+ vallá"D o%"zágo !zti 8á?o%Dat i" -muzulmáno $" e%e"zt$n2e !z!tt za0lott.3

Ezene az állan&óan i"m$tl+&+ on/litu"ona az oait nem azol2an átmeneti 0elen"$ge?en ell e%e"nBn,

mint #$l&ául a 6. "záza&i e%e"zt$n2i 8evBlet vag2 a 6. "záza&ii"zlám /un&amentalizmu". Az oo a $t vallá"

$" a %á0u $#Bl+ civilizáció te%m$"zet$?+l e%e&ne. A on/litu"teg2/el+l az elt$%+ gon&olo&á""al le8et

mag2a%ázniC a muzulmán /el/ogá" "ze%int az i"zlám?an #olitia $" vallá" eg2má"tól elvála"zt8atatlan - ez

t!$lete" ellent$te anna, amit a n2ugati e%e"zt$n2"$g vall7 I"ten $"a J"á"zá% má"-má" ?i%o&alom /elett u%alo&i.

A on/litu" má"i oa azon?an a $t vallá" !zti 8a"onló"ág?an i"g2!e%ezi. Min&$t vallá" monotei"ta, (g2 a

#olitei"ta vallá"oal ellent$t?en "zinte $#telen má" i"teneetel/oga&niC a világot #e&ig c"a &uali"ta - ;mi $"

6=




+; - "zemmel $#e" "zeml$lni. Unive%zali"táC Dg2 v$li, +$#vi"eli az em?e%i"$g "zámá%a eg2e&Bl B&v!z(t+

igaz 8itet. @Bl&et$"tu&atu?ól a&ó&óan min&$t vallá" $#vi"el+i

!tele""$gBne $%zi, 8og2 a 8itetleneet azeg2etlen igaz 8it "zámá%a megt$%(t"$. Az i"zlám ez&ett+l /ogva8ó&(tá"oal te%0e"ze&ett, " amio% e%%e a

e%e"zt$n2"$g "zámá%a i" le8et+"$g n2(lt, az i" 8a"onló$##enc"elee&ett. A ;&z"i8á&; $" a ;e%e"zte" 8a&0á%at;

8a"onló /ogalma, mel2e nemc"a a $t vallá" !z!tti 8a"onló"ág%amutatna %á, 8anem megBl!n?!zteti +et a

világ má" nag2 vallá"aitól i". Az i"zlám $" a e%e"zt$n2"$g - a 0u&aizmu""al eg2etem?en - teleologiu"

t!%t$nelem"zeml$lettel %en&elezi, "zem?en má" vallá"oal,mel2e a világ /ol2á"át ciliu"na vag2 "tatiu"na

/og0á /el.

Az i"zlám $" a e%e"zt$n2"$g !zti on/litu"o nag2"ágát az i&+"o%án "o min&en ?e/ol2á"olta7 a &emog%á/iai

n!vee&$" vag2 vi""zae"$", a gaz&a"ági /e0l+&$", a tec8niai v(vmán2o, valamint a vallá" i%ánti el!telezett"$g

intenzitá"a. A . "záza&?an az i"zlám el+%et!%$"eo% 8atalma" a%a?mig%áció in&ult el, mel2ne ;m$%t$e $"

"e?e""$ge; i"zám(t8atatlan volt, " a 9izánci $" a Sza""zani&a9i%o&alom m$l2$?e 8atolt. N$8án2 $v"záza&&al

$"+?? nag2%$"zt a gaz&a"ági /e0l+&$"ne, a megn!vee&ett#o#ulációna, valamint a . "záza&?an. Eu%ó#á?an

elte%0e&+ Jlun2-%e/o%mna !"z!n8et+en megin&uló e%e"zte"8a&0á%ato tett$ le8et+v$, 8og2 lovago $"

#a%a"zto t!megei in&ul0ana el a Szent/!l&%e. Amio% az I. e%e"zte"8a&0á%at el$%te @on"tantiná#ol2t - eg2

?izánci meg/ig2el+ "ze%int - valami ol2a"mi t!%t$nt, ;mint8a az eg$"zN2ugat, "+t az A&%iai-tenge% $" a H$%al$"z

O"zlo#ai !z!tt $l+ ?a%?á% t!%z"e i" min& n$#ván&o%lá"na in&ulta volnaC %oon"águat magu !%$ g2<0tve,

eg2etlen 8atalma" ma"z-"za$nt z"ia /el$ 8!m#!l2!gte;. A 5."záza&?an a #o#uláció ug%á""ze%<

megn!vee&$"e Eu%ó#á?an i"m$t %o??aná"8oz vezetettC a t!%t$neleme&&igi legnag2o?? n$#ván&o%lá"a vette

ez&etet, amel2 nemc"a muzulmán te%Bleteet, 8anem má"t$%"$geet i" c$l?a vett.

6




/og0a meg8atá%ozni, mint immá% tizenn$g2 $v"záza&a.

Ezeet a a#c"olatoat eg2 "o% má", igen l$n2ege" $%&$" i" ne8ez(ti,mel2e?en a $t civilizáció n$zetei

ala#vet+en, g2a%an a on/litu"ig /a0ulóan elt$%ne. A t!%t$nelem"o%án a te%Blete /elett g2ao%olt ellen+%z$"

ulc"/onto""ágD $%&$" volt, má%a ez azon?an tula0&on$##enelve"z(tette 0elent+"$g$t. A ilencvene" $ve

&e%eán 8u"zonn2olc muzulmáno $" nem muzulmáno !z!ttit!%$"vonal-on/litu"?ól tizenilenc muzulmáno

$" e%e"zt$n2e !z!tt za0lott. Tizeneg2 e"et?en o%to&o e%e"zt$n2eoozta on/litu"t, 8$t e"et?en #e&ig a

n2ugati e%e"zt$n2"$g !vet+i eve%e&te !""zet<z$"?e A/%iá?an $")$lelet-z"iá?an. J"u#án eg2etlen ol2an

e%+"zao", vag2 az e%+"za le8et+"$g$t magá?an 8o%&ozó on/litu" volt - a 8o%váto $" ?o"n2áo !z!tt -,

amel2 imon&ottan a N2ugat $" az i"zlám találozá"ánál /ell$#+t!%$"vonal ment$n alault i. A n2ugati

te%%ito%iáli" im#e%ializmu" ?uá"a $" a muzulmán te%Bletite%0e"ze&$" i%ánti ig$n2 e&&igi 8ián2a eg2/a0ta /!l&%a0zi

"zeg%egáció ialaulá"á8oz vezetett, " enne !"z!n8et+en amuzulmán $" a n2ugati !z!""$ge c"a igen ev$"

8el2en, a 9alán ?izon2o" t$%"$gei?en e%Blne eg2má""al !zvetlen$%intez$"?e. A N2ugat $" az i"zlám

on/litu"a a te%Bleti #%o?l$má 8el2ett (g2 má", "z$le"e??civilizáció!zi $%&$"e !%$ !""z#onto"ul, mint

#$l&ául a /eg2ve%ez$"i ve%"en2, az em?e%i 0ogo $" a &emo%ácia, azola0lel+8el2e /!l!tti ellen+%z$", a mig%áció,

az i"zlám te%%o%izmu" $" a n2ugati inte%venció.

A 8i&eg8á?o%D D00á$le&$"e min&$t !z!""$g tag0ait %á$?%e"ztette e

t!%t$nelmi antagonizmu" e%+"!&+ 0elleg$%e.55-?en 9a%%2 9uzan "zámo" mag2a%ázatot talált a%%a, 8og2 mi$%talault i tá%"a&almi 8i&eg8á?o%D ;az i"zlám $"

a N2ugat !z!tt, mel2ne "o%án Eu%ó#a a /%ontvonal?a e%Blt;.

Ez a változá" %$"z?en a világi $" vallá"i $%t$e ellent$t$?+l, az i"zlám$" a e%e"zt$n2 világ t!%t$nelmi %ivalizálá"á?ól,

%$"z?en a n2ugati 8atalom i%ánt $%zett /$lt$en2"$g?+l e%e&C a8i&eg8á?o%D i/e0l+&$"$8ez 8ozzá0á%ult az a n!vev+

ellen"zenv, mel2et a N2ugat e%+tel0e" #o"ztoloniáli" t!%ev$"e

váltott i a @!zel-@elet #olitiai át"t%utu%álá"á%a tett

6




alaul0on i.; Eg2 vezet+ tun$ziai 0ogá"z "ze%int

ez a Bz&elem má% megez&+&!tt7 ;a olonializmu" meg#%ó?álta azi"zlám 8ag2omán2oat elto%z(tani. Rn nem

vag2o az i"zlám 8(ve. Sze%intem nem a vallá"o !z!tt vanon/litu". A civilizáció állna "zem?en eg2má""al.;

4

A n2olcvana" $" ilencvene" $ve?en az i"zlám általáno" i%án2vonalaN2ugat-ellene""$ vált. Ez %$"z?en az I"zlám

f00á"zBlet$" te%m$"zete" !vetezm$n2e, %$"z?en #e&ig a++ghar*zadegi b-ne, vag2i" a muzulmán tá%"a&alma

eln2ugato"o&á"a elleni mozgalomna az e%e&m$n2e. ;Az i"zlám8el2%eáll(tá"a - ?á%mil2en "zeta%iánu" /o%má?an

t!%t$n0$ i" - eg2et 0elent azzal, 8og2 a 8el2i tá%"a&alma%a, #olitiá%a$" e%!lc"!%e g2ao%olt eu%ó#ai $"

ame%iai 8atá"t tel0e" eg$"z$?en el ell uta"(tani.;5 A mDlt?anel+/o%&ult, 8og2 a muzulmán vezet+ azt mon&tá

n$#eine7 ;N2ugato"o&nun ellQ; Ha a 6. "záza& utol"óneg2e&$?en aa&t i" ol2an muzulmán vezet+, ai

8a"onló$##en n2ilatozott, való"z(n<leg nem talált !vet+%e. T$n2,8og2 "zinte ninc" ol2an muzulmán #olitiu",

8ivatalno, aa&$miu", Bzletem?e% vag2 D0"ág(%ó, ai a N2ugat$%t$ei%+l, int$zm$n2ei%+l mo"tan"ág &ic"$%+en

n2ilatozott volna. E8el2ett a $t civilizáció !zti Bl!n?"$geet,illetve "a0át ultD%á0u /el"+??%en&<"$g$t 8angoztat0á,

" le"z!gezi, 8og2 meg ell +%izniB ultD%á0u integ%itá"át a N2ugatinvázió0ával "zem?en. A

muzulmáno /$lelemmel $" megvet$""el teintene a N2ugat8atalmá%a, tá%"a&almuat, 8itBet /en2eget+ ve"z$l2

látna ?enne. A N2ugat ultD%á0a az + "zemB?en mate%iali"ta,

o%%u#t, &ea&en" $" immo%áli". S mint8og2 eg2?en a meg%ontá" "zellem$t i" ?enne lát0á megte"te"Blni, m$gnag2o?? 8ang"Dl2t 8el2ezne a%%a, 8og2 a

N2ugat%ól $%ez+ 8atá"ona a v$g"+ig ellenáll0ana. Amuzulmáno 8ovatová?? má% nem i" az$%t táma&0á a

N2ugatot, me%t t!$letlen, %o""z vallá"t !vetne, amel2min&azonáltal #e%"ze "zint$n eg2 ;!n2v vallá"a;, 8anem

me%t "emmi/$le vallá"t nem $#vi"el. A muzulmáno "zem$?en aN2ugat "zeula%izáció0a, 8itetlen"$ge $" az e??+l

!vetez+ e%!lc"telen"$ge "oal !%&!gi?? m$tel2, mint maga a

64




n2ugati e%e"zt$n2"$g, mel2 l$t%e8ozta +et. A

8i&eg8á?o%D i&e0$n a N2ugat az ;i"tentelen ommunizmu"; ?$l2eg$t"Bt!tte ellen/elei%eC a civilizáció

8i&eg8á?o%D utáni on/litu"á?an vi"zont a muzulmáno ;i"tentelenN2ugat;-na teinti ellen"$gBet.

Nemc"a a /un&amentali"ta vezet+ vall0á azt, 8og2 a N2ugat/enn8$0ázó, mate%iali"ta, eln2omó, eg2etlen $"

&ea&en", 8anem "o ol2an gon&olo&ó i", ait a N2ugat !nn!nte%m$"zete" "z!vet"$ge"$ne $" 8(v$ne ta%t. A

ilencvene" $ve?en ev$" muzulmán "ze%z+ m<ve %$"ze"Blt ol2anmeleg $" lele" /oga&tatá"?an, mint 'atima

Me%ni""i Az iszlám és a demokrácia c(m< !n2ve, mel2et a n2ugati világ eg2 mo&e%n, li?e%áli" muzulmán a""zon2

me%$"z $" ?áto% muná0a$nt B&v!z!lt. Pe&ig a !tet?en á?%ázoltN2ugat-$# eg2általán nem nevez8et+

8(zelg+ne. A N2ugat ;milita%i"ta; $" ;im#e%iali"ta;C ;g2a%mato"(tóte%%o%0a; #e&ig má" nemzeteen m$l2 "e?eet

e0tett. *=., 5. ol&.1 Az in&ivi&ualizmu" a n2ugati civilizáció v$&0eg2e "eg2?en ;min&en ?a0o /o%%á"a; *4. ol&.1. A

N2ugat 8atalma /$lelmete". A N2ugat ;eg2maga &!nti el, 8og2 am<8ol&a "eg(t"$g$vel im<vel0$ az a%a? /+et,

avag2 ?om?át &o?0ana %á0u. ...Po%%á zDzza a le8et+"$geinet,im#o%tcieivel " az $te%?+l "ugá%zott t!m$ntelen

menn2i"$g< /ilmmel meg"záll0a $letBnet... Ez a 8atalom t!n%ete"zminet, ?eve"zi #iacainat, á%gu" "zemeel

ellen+%zi a legelemi?? e%+/o%%á"ainat, $"zleteinet $"le8et+"$geinet. Il2enne $%z$eltB a 8el2zetBnet - az

W?!l-8á?o%D után azon?an az $%z$el$"?+l ?izon2o""ág lett.; *-. ol&.1 A N2ugat ;a 8a&ii#a%i utatá"o%a;

$#(ti 8atalmátC e utatá"o e%e&m$n2$t aztán ela&0a ;#a""z(v/og2a"ztóina;, a /e0l+&+ o%"zágona. E??+l az

alá%en&elt"$g?+l c"a Dg2 le8et /el"za?a&ulni, 8a az i"zlám i" i$#ezi"a0át tu&ó"ait, m$%n!eit, l$t%e8ozza "a0át

/eg2ve%eit *a "ze%z+n+ nem %$"zletezi, 8og2 nuleá%i" vag28ag2omán2o" /eg2ve%e%+l van-e "zó1 $" ;le%Dg0a

magá%ól a N2ugat atonai igá0át; *=-. ol&.1. Sze%etn$m /el8(vni a/ig2elmet, 8og2 eze a gon&olato nem a

"zaálla", ?u%nu"zo" a0atolla8 "zá0á?ól 8angzotta el.

9á%mil2en #olitiai $" vallá"i n$zeteet $#vi"elne i", a muzulmáno

65




a??an eg2et$%tene, 8og2 "a0át ultD%á0u $"

a N2ugat ultD%á0a !z!tt ala#vet+ Bl!n?"$ge vanna. ;A l$n2eg az- mutatott %á G8anou"8i "e0 - 8og2 a mi

tá%"a&almain má"/a0ta $%t$e%e $#Blne, mint a n2ugatitá%"a&alma.; Eg2 eg2i#tomi o%mán28ivatalno Dg2

/ogalmazott, 8og2 ;i&e0!nne az ame%iaia, $" azt aa%0á, 8og2 mii" ol2ano leg2Bn, mint +. Semmit "em

tu&na a mi $%t$ein%+l $" ultD%án%ól.; ;Mi má"o vag2un -8el2e"elt eg2 eg2i#tomi D0"ág(%ó. - Má"o a

g2!e%ein, má" a t!%t$nelmBn. dg2 0ogun van a88oz, 8og2 a 0!v+n i" má" leg2en.; Nem c"a a n$#"ze%<,

8anem a omol2, tu&omán2o" #u?liáció i" állan&óan a N2ugaton"#i%áció0át emlegeti, amel2 az i"zlám ultD%a

$" int$zm$n2%en&"ze% leigázá"ával, aláanázá"ával $" megalázá"ával/en2eget.;

Az D0/a0ta N2ugat-ellene""$g nemc"a az I"zlám f00á"zBlet$"intelletuáli" e%+ine el+%et!%$"$?en $%z$el8et+C

/ig2elem%e m$ltó az az attit<&változá" i", amel2 a muzulmáno%mán2o n2ugati a#c"olatai?an ?e!vetezett. Az

el"+ #o"ztoloniáli" o%mán2o #olitiai $" gaz&a"ági i&eológiái aN2ugatot !vett$C N2ugat-?a%át Bl#olitiát

/ol2tatta, n$8án2 iv$telt+l elteintve, a8ol a /Bggetlen"$get -#$l&ául Alg$%ia $" In&on$zia e"et$?en -

#olgá%8á?o%D "o%án v(vtá i. Aztán a N2ugat-?a%át o%mán2oat"z$# la""an ev$"?$ N2ugat-?a%át vag2

eg2ene"en N2ugat-ellene" o%mán2o váltottá /el I%a?an, L(?iá?an,emen?en, Sz(%iá?an, I%án?an, Li?anon?an

$" A/gani"ztán?an. Ha"onló, ám ev$"?$ &%ámai változá"on mentee%e"ztBl má" államo i", mint #$l&ául

Tun$zia, In&on$zia $" Mala0zia. Az Eg2e"Blt llamo $tleg8<"$ge"e?? 8i&eg8á?o%D" "z!vet"$ge"$%e, a

muzulmán T!%!o%"zág%a $" Pai"ztán%a ?elBl%+l 0!v+ i"zlám#olitiai n2omá" ne8eze&i, " (g2 a N2ugattal való

a#c"olatu való"z(n<leg eg2%e /e"zBlte??$ váli a 0!v+?en.

553-?en @uvait volt az eg2etlen ol2an muzulmán állam, amel2eg2$%telm<en 0o?? a#c"olatoat á#olt a

N2ugattal, mint az azt megel+z+ t(z $v?en. A muzulmán világ?an aN2ugat vag2 ol2an "z!vet"$ge"eet áll(t8at

maga mell$, mint @uvait, SzaD&-A%á?ia $" az W?!l-t$%"$g "e0"$gei,

64




amel2e a N2ugat atonai "eg(t"$g$%e

"zo%ulna, vag2 #e&ig ol2an o%"zágoat - #$l&ául Eg2i#tomot $" Alg$%iát -, amel2e gaz&a"ágilag /Bggne t+le.

A n2olcvana" $ve v$g$n a elet-eu%ó#ai ommuni"ta %en&"ze%e!""zeomlá"ával n2ilvánvalóvá vált, 8og2 a

Szov0etunió t!??$ nem tu& vag2 nem aa% gaz&a"ági $" atonai"eg(t"$get n2D0tani. S amenn2i?en n2ilvánvalóvá

váli az i", 8og2 a N2ugat má% nem ta%t0a /enn muzulmán c"atló"ait, való"z(n<leg + i" 8a"onló "o%"%a 0utna.

A muzulmáno n!vev+ N2ugat-ellene""$g$vel eg2i&e0<leg N2ugatonte%0e&+?en van az ;i"zlám c"a#á"tól;, "

/+$nt a muzulmán "z$l"+"$ge"et+l való /$lelem. Az i"zlámot anuleá%i" /eg2ve%ez$" $" a te%%o%izmu"

melegág2ána teintiC Eu%ó#á?an #e&ig a nem(vánato" ?eván&o%lótól ta%tana. E $%&$"?en a #olitiu"o $" a

!zv$lem$n2 azono" n$z+#ontot vallana. 55 novem?e%$?en Ame%iá?an eg2 /elm$%$" "o%án meg$%&ezt$,

8og2 az I"zlám f00á"zBlet$" va0on ve"z$l2ezteti-e az Eg2e"Blt llamo!zel-eleti $%&eeit. A =3

meg$%&ezett -a vála"zolt igennel, " c"a 64-u nemmel. Eg2$vvel o%á??an a /elm$%$" "o%án azt a $%&$"t

tett$ /el, 8og2 va0on mel2i o%"zág 0elenti a legnag2o?? ve"z$l2t azEg2e"Blt llamo%a n$zveC a meg$%&ezette

I%ánt, @(nát $" I%aot "o%oltá a 8á%om legve"z$l2e"e?? állam !z$. Amio% az 55-e" /elm$%$"o% azt $%&ezt$,

8og2 az Eg2e"Blt llamo%a n$zve mi 0elenti a ;legve"z$l2e"e??/en2eget$"t;, a !zv$lem$n2 6-a $" a

Bl#olitiu"o -a nevezte meg a nuleá%i" /eg2ve%ez$"t, illetve a!zv$lem$n2 5 $" a #olitiu"o ==-a a

nemzet!zi te%%o%izmu"t - azt a $t tá%g2!%t te8át, amel2 "zo%o"an!""ze/Bgg az i"zlámmal. áa&á"ul a

!zv$lem$n2 ==-a. " a #olitiu"o =5-a ve"z$l2e"ne ta%totta azi"zlám /un&amentalizmu" te%0e"ze&$"$ne

le8et+"$g$t. Eu%ó#á?an 8a"onló$##en v$lee&ne. 55 tava"zán#$l&ául a /%ancia !zv$lem$n2 3-a Dg2

v$lte, 8og2 '%anciao%"zágot leginá?? )$l%+l /en2egeti ve"z$l2Cc"u#án 4 ta%tott a @elet%+l 0!v+ /en2eget$"t+l. A

/%ancia !zv$lem$n2 "zámá%a a n$g2 legve"z$l2e"e?? o%"zágmin&eg2ie muzulmán volt7 I%aot 36, I%ánt =3, L(?iát

64




6, Alg$%iát 66 0el!lte meg.6 N2ugati #olitiai vezet+, m$g an$met ancellá% $" a /%ancia mini"zte%eln! i"

8a"onló v$lem$n2$ne a&ott 8angot. A NATO /+titá%a 553-?en

i0elentette, 8og2 a N2ugat "zámá%a az i"zlám/un&amentalizmu" ;legalá?? ol2an ve"z$l2e", mint eg2o% aommunizmu" volt;. A Jlinton-o%mán2zat eg2i

;igen ?e/ol2á"o" tag0a; az i"zlámot eg2ene"en a n2ugat glo?áli"%iváli"ána nevezte.= A elet%+l 0!v+ atonai

ve"z$l2 vi%tuáli" elt<n$"$vel a NATO eg2%e nag2o?? /ig2elmet /o%&(t a&$l%+l $%ez+ #otenciáli" /en2eget$"%e. Eg2

ame%iai atonai "za$%t+ 556-?en %ámutatott, 8og2 a ;&$li !tel$;a ;!z#onti /%ont; 8el2$?e l$#, $"

;8ama%o"an a NATO D0 /%ontvonalává váli;. A &$li /en2egetett"$g%e való /el$"zBl$" 0eg2$?en a NATO &$li tag0ai

- Ola"zo%"zág, '%anciao%"zág, S#an2olo%"zág $" Po%tugália - má%i"!z!" atonai m<veleteet $"z(tette el+, "

ezzel eg2i&e0<leg a Mag%e?-o%mán2zatoal onzultációat/ol2tatta a%%ól, mi$##en le8et "zem?e"zállni az

i"zlám "z$l"+"$ge"eel. E /en2egetett"$g $%zete tette in&oolttá Ame%ia atonai 0elenl$t$t Eu%ó#á?an. ;No8a az

ame%iai atonai e%+ eu%ó#ai 0elenl$te !nmagá?an nem g2óg2(% a/un&amentali"ta i"zlám oozta #%o?l$má%a -

mutatott %á eg2, azóta vi""zavonult ame%iai o%mán28ivatalno -,min&ene"et%e "!t$t /el8+$nt le?eg min&azo

/!l!tt, ai atonai aciót /ontolgatnána a t$%"$g?en. Eml$eznem$g a%%a. mio% 55-55l-?en, az W?!l8á?o%D

"o%án "ie%e"en vetett$ ?e Eu%ó#á?ól az ame%iai, /%ancia $" angol8a&te"teet> Me%t a t$%"$g laói nag2on

i" eml$ezne.; S m$g azt i" 8ozzáte8ette volna, 8og2 azeml$ez$"t /$lelem, 8a%ag $" g2<l!let 0ellemzi.

A muzulmáno $" a n2ugati c"o#o%to eg2má"%ól vallott u%alo&ón$zeteine, " az i"zlám /un&amentalizmu"

mege%+"!&$"$ne i"me%et$?en "zinte "emmi c"o&álozni való ninc"azon, 8og2 az 55-e" i%áni /o%%a&almat !vet+en

az i"zlám $" a N2ugat !z!n eg2 civilizáció!zi vázi8á?o%D vetteez&et$t. A vázi8á?o%D elnevez$"

8a"ználatána 8á%om oa van. El+"z!% i"7 az i"zlám nem a N2ugateg$"z$vel "zem?en vette /el a 8a%cot. @$t /un&amentali"ta

állam *I%án, Szu&án1, 8á%om nem /un&amentali"ta állam *I%a, L(?ia,Sz(%ia1, valamint eg2 "o% i"zlám

646




"ze%vezet, amel2 má" muzulmán o%"zágo - #$l&ául SzaD&-A%á?ia -an2agi támogatá"át $lvezi, /ol2tat állan&ó

8a%cot az Eg2e"Blt llamoal, " ol2o% Nag2-9%itanniával,

'%anciao%"zággal $" má" n2ugati c"o#o%toal,o%"zágoal, az Iz%ael $" a z"i&ó"ág elleni Bz&elem%+l nem i"

?e"z$lve. Má"o&"zo%7 a vázi8á?o%D elnevez$"t

mag2a%ázza az a t$n2 i", 8og2 - az 55-55l-e" W?!l-8á?o%Div$tel$vel - a 8á?o%D" mó&"ze%e ?izon2o"

e%ete !z!tt ma%a&ta7 az eg2i /$l a te%%o%izmu", a má"i /$l #e&iga l$gi 8atalom, a tito" atonai ació $" a

gaz&a"ági "zanció e"z!zeit vetette ?e. Ha%ma&"zo%7 e i/e0ez$"mellett "zól az i", 8og2 ?á% az e%+"za

/ol2tató&i, m$g"em teint8et+ /ol2amato"na. El+/o%&ul, 8og2 aBz&elem az eg2i vag2 má"i /$lne

!"z!n8et+en ?izon2o" i&eig "zBnetel, ma0& D0%a /ellángol. m avázi8á?o%D m$gi"c"a 8á?o%D. M$g 8a az 55.

0anuá%-/e?%uá%i n2ugati ?om?atáma&á"o t!?? t(zeze% i%ai - atonai$" #olgá%i - ál&ozatát mo"t nem i" ve""zB

/ig2elem?e, a 8alotta "záma 55 óta $vente ez%e"nag2"ág%en&e?en volt m$%8et+. E vázi8á?o%Dna "oal

t!?? n2ugati e"ett ál&ozatul, mint a8án2 az W?!l?en za0ló ;igazi;8á?o%D?an ele"ett.

Tula0&on$##en min&$t /$l /eli"me%te, 8og2 ez a on/litu" való0á?an 8á?o%D. @8omeini má% i&e0eo%án

megle8et+"en #onto"an %ámutatott, 8og2 ;I%án 8a&?an áll Ame%iával;3, @a&8a/i #e&ig %en&"ze%e"en "zent

8á?o%Dt 8i%&et a N2ugat ellen. Ha"onló i/e0ez$"eel $lne má""z$l"+"$ge" muzulmán c"o#o%to $" o%"zágo

vezet+i i". N2ugaton az Eg2e"Blt llamo 8$t o%"zágot "o%olt a;te%%o%i"ta államo; !z$C eze !zBl !t muzulmán

*I%án, I%a, Sz(%ia, L(?ia, Szu&án1, m(g @u?a $" R"za-@o%ea az eg2$?ategó%iá?a ta%tozi. A N2ugat ezeet az

államoat, mel2e o%"ze%< /eg2ve%e ?i%toá?an táma&0á azEg2e"Blt llamoat $" "z!vet"$ge"eit, ellen"$geine

teintiC ez #e&ig a88oz a /eli"me%$"8ez vezet, 8og2 8a&iálla#ot áll/enn velB "zem?en. Az ame%iai vezet+

%en&"ze%e"en ;alan&o%na;, ;t!%v$n2en (vBline;, ;?<n!z+8a0lamDna; ?$l2egzi ezeet az államoat -

izá%va +et a civilizált világ %en&0$?+l, " (g2 eze az o%"zágoeg2ol&alD vag2 t!??ol&alD megto%ló int$ze&$"e

64=




legitim c$l#ont0aivá válna. A Xo%l& T%a&e Jente% elleni ?om?ame%$n2let v$g%e8a0tóit az Eg2e"Blt llamo

o%mán2a azzal vá&olta, 8og2 ;u%?ánu" te%%o%i"ta 8á?o%Dt aa%ta

i%o??antani az Eg2e"Blt llamo ellen;, " 8og2 a man8attani D0a?? me%$n2leteet te%vez+ !""zee"Bv+ való0á?aneg2 Ame%ia elleni ;8á?o%D; ;atonái;.

Amenn2i?en a muzulmáno azt áll(t0á, 8og2 a N2ugat 8á?o%Dt vi"elaz i"zlámmal "zem?en, " a N2ugat i"

/ennta%t0a azon n$zeteit, mi"ze%int az i"zlám c"o#o%to 8a&at vi"elne velB "zem?en, ao% nag2on i" $zen/ev+

az a !veteztet$", 8og2 a $t /$l !z!tt valami/$le 8á?o%D van/ol2amat?an.

E??en a vázi8á?o%D?an min&$t ol&al meg#%ó?ált t+$t ovác"olni!nn!n e%e0$?+l $" a má"i /$l g2enge"$g$?+l.

@atonai "zem#ont?ól n$zve az eg2i ol&al a te%%o%izmu""al o#e%ál, amá"i a l$gi e%e0$vel. A min&en%e el"zánt

i"zlám milita%i"tá a n2ugati tá%"a&alma n2itott"ágát i8a"ználva#oolg$#eel %o??antana /el meg8atá%ozott

c$l#ontoat. A n2ugati 8a&ie%+ az i"zlám n2itott l$gte%eiti8a"ználva távvez$%l$"< ?om?áat &o?na a i"zemelt

c$l#onto%a. Az i"zlám 8a&vi"el$" #%ominen" n2ugati #olitiu"oellen te%vez me%$n2leteet, m(g az Eg2e"Blt

llamo a "z$l"+"$ge" i"zlám %ez"ime meg?utatá"án /á%a&ozi. Azame%iai $&elmi Mini"zt$%ium "ze%int az

54 $" 553 !z!tt eltelt tizen!t $v alatt az Eg2e"Blt llamotizen8$t atonai 8a&m<velet?en vett %$"zt a @!zel-

@eleten - eze min&en e"et?en muzulmáno ellen i%án2ulta. Il2en#$l&átlan "zámD ame%iai 8a%ci c"elem$n2

m$g "o8a nem i%án2ult má" civilizáció n$#ei ellen.

Az W?!l-8á?o%Dtól elteintve min&$t /$l a mai na#ig óvato"an Bg2ela%%a, 8og2 az e%+"za megn2ilvánulá"ai ne

l$#0ene tDl eg2 ?izon2o" 8atá%tC ta%tózo&na az ol2ani0elent$"et+l, mel2e az e%+"zao" acióat 8á?o%D"

e"em$n2ene tBntetn$ /!l, 8i"zen ez világm$%et< %eaciót váltanai. ;Ha L(?ia eg2 tenge%alatt0á%ó0ána azt a

#a%anc"ot a&ná, 8og2 "Bll2e""zen el eg2 ame%iai uta""záll(tó 8a0ót -álla#(totta meg a The 5conomist -, ao%

az Eg2e"Blt llamo eg2 o%mán2 8á?o%D" l$#$"e$nt $%t$eln$ aze"etet, $" nem a tenge%alatt0á%ó #a%anc"noána

64




ia&atá"át "zo%galmazná. Elvileg ug2anez a 8el2zet állt /enn ao% i",amio% L(?ia tito""zolgálata %a$tatáma&á"t

int$zett eg2 uta""záll(tó %e#Bl+g$# ellen.; E 8á?o%D %$"ztvev+i

l$n2ege"en e%+"zao"a?? tatiai e"z!z!et vetne ?e, mint amil2eneel a Szov0etunió $" az Eg2e"Blt llamo$lt a 8i&eg8á?o%D i&e0$n. N$8án2 iv$telt+l

elteintve eg2i "zu#e%8atalom "em m$"zá%olt le "zán&$o"ancivileet, mi t!??, m$g atonáat "em. A

vázi8á?o%D?an vi"zont "o%ozato"an enne ellenez+0$tta#a"ztal8at0u.

Az ame%iai #olitiu"o "ze%int a vázi8á?o%D?an %$"zt vev+muzulmáno c"u#án eg2 elen2$"z+ i"e??"$get

alotna, " az általu $#vi"elt e%+"zaot a mo&e%ne?? e"zm$et valló muzulmáno nag2 t!??"$ge eluta"(t0a.

Le8et, 8og2 ez az áll(tá" igazC az ezt alátáma"ztó ?izon2(t$omin&ene"et%e 8ián2ozna. A N2ugat-ellene"

e%+"zaal "zem?eni tiltaozá"na "emmi/$le n2oma ninc" amuzulmán o%"zágo?an. A muzulmán o%mán2o, "+t

m$g a N2ugattal ?a%átozó vag2 $##en"$ggel attól /Bgg+ i"/elt<n+en 8allgatagna mutatozna ao%, amio% a

N2ugat ellen i%án2uló te%%o%i"ta ació el(t$l$"$%+l van "zó.Ug2anao% az eu%ó#ai o%mán2o $" a !zv$lem$n2

lele"en támogatta, " c"a igen %itán %itizálta a muzulmánellen/eleel "zem?eni ame%iai acióatC " ez ?izon2

$le" ellent$te anna az á&áz tiltaozá"na, amel2et a 8i&eg8á?o%Di&e0$n a Szov0etunió $" a ommunizmu" elleni

ame%iai ació váltotta i. A civilizáció" on/litu"o?an - azi&eológiai on/litu"oal ellent$t?en - a

%oono eg2má" mell$ állna.

A N2ugat "zámá%a nem az i"zlám /un&amentalizmu" 0elenti azala#vet+ #%o?l$mát, 8anem maga az i"zlám, ez az

elt$%+ civilizáció, mel2ne n$#ei megg2+z+&$""el 8i%&eti ultD%á0u/el"+??%en&<"$g$t, " ug2anao% 8atalmu

i"e??%en&<"$g$t+l "zenve&ne. Az i"zlám "zámá%a nem a cia vag2 az Ame%iai $&elmi Mini"zt$%ium a leg/+??

#%o?l$ma, 8anem maga a N2ugat, ez az elt$%+ civilizáció, mel2nen$#ei /ennen 8i%&eti ultD%á0u

/el"+??%en&<"$g$t, " Dg2 8i"zi7 ol2o% 8an2atló 8atalmu azt a!tele""$get %ó0a %á0u, 8og2 ultD%á0uat az eg$"z

643




világ%a ite%0e""z$. Eze te8át a legala#vet+?? iváltó oo, amel2eaz i"zlám $" a N2ugat !z!tti on/litu"t

"z(t0á.

z"ia, @(na $" Ame%ia

A civilizációk katlana Az z"iá?an, Bl!n!"en a @elet-z"iá?an v$g?emen+ gaz&a"ági változá"o a 6. "záza&

má"o&i /el$ne eg2i leg0elent+"e?? /e0l+&$"$t e%e&m$n2ezt$. Ailencvene" $ve?en ez a gaz&a"ági /e0l+&$"

eg2/a0ta gaz&a"ági eu/ó%iát váltott iC igen "o meg/ig2el+ Dg2 v$lte,8og2 @elet-z"ia $" a c"en&e"-óceáni t$%"$g

!""zea#c"oló&á"a, a 8atalma" m$%et< e%e"e&elmi 8álózatialaulá"a a nemzete !z!tti ?$e $" 8a%mónia

?izto"(t$a le8et. Ez az o#timizmu" a%%a a megle8et+"en $te" $%t$</elt$telez$"%e $#Blt, amel2 a e%e"e&elmi

a#c"olato ialaulá"át a ?$$%e való t!%ev$"$nt $%telmezte. meg2általán nem e%%+l van "zó. A gaz&a"ági

n!vee&$" o%"zágon ?elBl $" o%"zágo !z!tt i" #olitiaiin"ta?ilitá"8oz, valamint az eg2e" o%"zágo, %$gió

!z!tti 8atalmi eg2en"Dl2 meg?omlá"á8oz vezet. A e%e"e&elem%$v$n a n$#e a#c"olat?a e%Blne eg2má""al,

ez azon?an nem 0elenti azt, 8og2 eg2et$%t$" alaulna i !z!ttB. At!%t$nelem "o%án ez g2a%an o&a vezetett, 8og2

a n$#e min&iná?? /eli"me%t$ az +et elvála"ztó Bl!n?"$geet, "ez a /eli"me%$" !lc"!n!" /$lelmeet "zBlt. Az

o%"zágo !zti e%e"e&elem on/litu"oat $" #%o/itot i"e%e&m$n2ez8et. A mDlt ta#a"ztalatai azt "ugall0á, 8og2

az z"iá?an v$g?emen+ gaz&a"ági /ellen&Bl$" #olitiai#%o?l$má8oz, in"ta?ilitá"8oz $" on/litu"o8oz /og

vezetni.

Az áz"iai gaz&a"ági /e0l+&$" $" az áz"iai tá%"a&alma eg2%e n!vev+!n?izalma, legalá?? 8á%om teintet?en

?omla"ztólag 8at a nemzet!zi #olitiá%a. El+"z!% i", a gaz&a"ági/e0l+&$" %$v$n az áz"iai államo 8a&ii#a%a el+tt i"

D0 távlato n2(l8atna7 ez e&vez+tlenBl ?e/ol2á"ol8at0a a t$%"$go%"zágaina 0!v+?eni a#c"olatait, 8i"zen i"m$t

/ele%+"!&8etne azo a %ivalizáció" t!%ev$"e, mel2eet a8i&eg8á?o%D o%"zaa 8átt$%?e "zo%(tott. Il2 mó&on a

%$gió?an megn!vee&8et az in"ta?ilitá" $" a on/litu"ve"z$l2.

Má"o&"zo%, a gaz&a"ági /e0l+&$" i$lezi az áz"iai

64




tá%"a&alma $" a N2ugat - el"+"o%?an az Eg2e"Blt llamo - !zt/ennálló on/litu"t, $" megn!veli az áz"iai

o%"zágo g2+zelmi e"$l2eit. Ha%ma&"zo%, z"ia legnag2o?? gaz&a"ági

8atalmána /e0l+&$"e a (nai ?e/ol2á" mege%+"!&$"Y$Z8ez vezet a t$%"$g?en, " ezzel megn+ anna a való"z(n<"$ge, 8og2@(na meg#%ó?ál0a vi""zaáll(tani

8egemóniá0át @elet-z"iá?an - (g2 a %$gió o%"zágai a%%a$n2"ze%Blne, 8og2 az alalmazo&á"t vála""zá $"

;?e8ó&ol0ana;C vag2 #e&ig az ;eg2en"Dl2e%e"$"; 0eg2$?enmeg#%ó?ál0á meg/$ezni a (nai ?e/ol2á"t.

A t!?? $v"záza&o" n2ugati u%alom alatt a l$n2ege"ne "zám(tónemzet!zi a#c"olato "o%"a a n2ugati

nag28atalma !z!tt za0ló #olitiai 0át"zmá?an &+lt el - e??e a 0át"zmá?a azon?an a 5. "záza&?an O%o"zo%"zág,

m(g a 6. "záza&?an a#án i" ?ele"zólt. A 8atalmi on/litu"o $""z!vetez$"e el"+ "zámD #o%on&0a Eu%ó#a voltC

a "zu#e%8atalma on/%ontáció0a m$g a 8i&eg8á?o%D alatt i" Eu%ó#a"z(v$?en 0át"zó&ott le. A 8i&eg8á?o%D utáni

világ?an a nemzet!zi a#c"olato te%$n ala#vet+ változá"ot!%t$nte - e változá"o "z(nte%e z"ia, " el"+"o%?an

@elet-z"ia lett. z"ia a civilizáció atlana. J"a @elet-z"iá?an8at/$le civilizáció $#vi"elteti magát - 0a#án,

o%to&o, (nai, ?u&&8i"ta, muzulmán $" a n2ugati -, e88ez 0á%ul m$ga )$l-z"iá?an 8ono" 8in&uizmu". N$g2

ol2an civilizáció i" van, mel2ne nag28atalma - a#án, @(na,O%o"zo%"zág $" az Eg2e"Blt llamo - vezet+

"ze%e#et t!lt ?e @elet-z"iá?anC )$l-z"iá?an In&ia emele&i i,In&on$zia #e&ig az eg2%e e%+"!&+ muzulmán

8atalmat $#vi"eli. áa&á"ul @elet-z"iá?an )$l-@o%ea, Ta0van.Mala0zia $" a #otenciáli"an e%+" ietnam eg2%e

0elent+"e?? gaz&a"ági 0elenl$t$vel tová?? "z(nezi a 8atalmi #alettát.Enne e%e&m$n2e$## a 4-5. "záza&i

eu%ó#ai vi"zon2oat i&$z+ %o##ant ?on2olult nemzet!zi a#c"olatoalaulta i, amel2e a t!??#ólu"D

8el2zete%e 0ellemz+ ?izon2talan"ág $" változ$on2"ág ve"z$l2$vel/en2egetne.

@elet-z"iát a t!??8atalmi $" multicivilizáció" 0elleg Bl!n?!ztetimeg N2ugat-Eu%ó#átólC a gaz&a"ági $" #olitiai

Bl!n?!z+"$ge c"a $le"(ti a ont%a"ztot. N2ugat-Eu%ó#á?anmin&enBtt "ta?il &emo%áciát, #iacgaz&a"ágot "

64




igen /e0lett gaz&a"ágot találun. A ilencvene" $ve @elet-z"iá0á?anc"a eg2etlen "ta?il &emo%ácia l$teziC t!??

8el2en "zBletett D0, ?izon2talan lá?aon álló &emo%ácia, n$g2-!t

állam?an m$g min&ig ommuni"ta %ez"imu%alo&i, nem ?e"z$lve a atonai o%mán2o%ól, eg2"zem$l2iu%alom%ól, $" az eg2#á%t%en&"ze%%e $#Bl+

!n$n2u%almi %en&"ze%e%+l. A gaz&a"ági /e0l+&$" "zint0e változó -má" $#et mutat a#án?an, Szinga#D%?an,

mint #$l&ául ietnam?an $" R"za-@o%eá?an. L$tezi ug2an agaz&a"ági n2itá" $" a #iaco"o&á" /el$ mutató

általáno" i%án2vonal, a gaz&a"ági %en&"ze%e m$gi" a tel0e" "z(n"álát/elvonultat0á az $"za-o%eai !z#onti

i%án2(tá"tól az állami $" a magánvállalozá"o eve%$$n át eg$"zen a8ongongi "za?a& vállalozá"on ala#uló

gaz&a"ági %en&"ze%ig. Az i&+"zao" (nai 8egemóniától elteintve -amel2 ol2o% átmenetileg %en&et te%emtett a

%$gió?an -, N2ugat Eu%ó#ával ellent$t?en @elet-z"iá?an "o8a"em 0!tt l$t%e - a "zó ?%it $%telm$?en vett -

nemzet!zi !z!""$g. A 6. "záza& v$g$n Eu%ó#át %en&(vBl "zilá%&nemzet!zi int$zm$n2e !ti !""ze7 az

Eu%ó#ai Unió, a NATO, a N2ugat-Eu%ó#ái Unió, az Eu%ó#a Tanác", azEu%ó#ai 9izton"ági $" Eg2Bttm<!&$"i

Sze%vezet *OSJE1 $" eg2e?e. @elet-z"iá?an az ASEAN-on (vBlninc" má" 8a"onló "ze%vezetC az ASEAN-na

vi"zont nem tag0a eg2etlen nag28atalom "em. Ez a "ze%vezet nemta%t0a l$n2ege"ne a ?izton"ági $%&$"eet, " c"a

az utó??i i&+?en tette meg a legel"+ l$#$"eet a gaz&a"ági integ%áció/el$. A ilencvene" $ve?en l$t%e0!tt eg2

0óval "z$le"e?? #lat/o%mot $#vi"el+ "z!vet"$g, az APEJ, amel2 ac"en&e"-óceáni t$%"$g o%"zágaina z!m$t

t!m!%(tette magá?a, ám min&eze ellen$%e m$g az ASEAN-nál i"g2eng$?? $%&e$#vi"eletet 0elent. Ezen (vBl

ninc" má" multilate%áli" int$zm$n2, amel2 a vezet+ áz"iai 8atalmaateg2e"(ten$.

A n2ugat-eu%ó#ai államoal ellent$t?en @elet-z"iá?an "zinteia#a&8atatlan az o%"zágo !zti on/litu"/o%%á".

A legneu%algiu"a?? #onto a $t @o%ea $" a $t @(na !zt alaultai. Eze ug2anao% m$g a 8i&eg8á?o%D

!%!"$gei. Az i&eológiai 0elleg< n$zetBl!n?"$ge eg2%e iná??elve"zti 0elent+"$gBetC 553-%e a $t @(na

644




!z!tt "z$le" !%< a#c"olat alault i, " a $t @o%ea i" elin&ult aa#c"olat/elv$tel Dt0án. A $t @o%ea !z!tt

/ennáll a 8a%c le8et+"$ge, ug2anao% enne ic"i a való"z(n<"$geC a

(naia !zti on/litu" e"$l2e má% nag2o??,&e az$%t igen o%látozott - 8ac"a Ta0van nem taga&0a meg (naii&entitá"át $" i nem iált0a a /Bggetlen Ta0vani

@!ztá%"a"ágot. Eg2 (nai atonai &oumentum ug2ani" eg2et$%t azzala mon&á""al, 8og2 ;8olló 8ollóna nem

vá00a i a "zem$t;4. S ?á% a $t @o%ea vag2 a $t @(na !z!tti e%+"zatová??%a i" le8et"$ge" ma%a&, a ultu%áli"

%oon"ág i&+vel való"z(n<leg elmo""a ezt a le8et+"$get.

A 8i&eg8á?o%D" o%"za?ól !%!!lt elet-áz"iai on/litu"oat %$gi ve%"eng$"e $" D0 gaz&a"ági a#c"olato

c"e%$l8eti /el vag2 eg$"z(t8eti i. A ilencvene" $ve ele0$n a elet-áz"iai t$%"$g ?izton"ágá%ól "zóló elemz$"e

@elet-z"iát %en&"ze%e"en ol2an i/e0ez$"eel illett$, mint a;ve"z$l2e" "zom"z$&"ág;, a ;B"z!?!nálló

on/litu";, ;8i&eg8á?o%D" !vezet;, vag2 ;vi""za a 0!v+?e; - vag2i",a8ol a 8á?o%D $" az in"ta?ilitá" /og0a

0át"zani a /+"ze%e#et.5 N2ugat-Eu%ó#ával ellent$t?en @elet-z"iá?ana ilencvene" $ve?en "zámtalan

megol&atlan te%Bleti vita volt, #$l&ául O%o"zo%"zág $" a#án vitá0an$8án2 $"zai "ziget /!l!tt vag2 @(na, a 'Bl!#"zigete

$" ietnam on/litu"a, 8og2 c"a a leg/onto"a??aat eml(t"B. R"ao% m$g nem e"ett "zó a%%ól a

te%Bleti vitá%ól, amel2 vá%8atóan a &$lelet-áz"iai államo !z!tt /ogi%o??anni a )$l-(nai-tenge% ?i%tolá"á%ól. A

ilencvene" $ve !ze#$%e a (nai, valamint az O%o"zo%"zág $" In&ia!z!tti 8atá%vonal-ellent$te valamel2e"t

c"itulta, ám i"m$t /ellángol8atnaC ug2an(g2 D0%a /el"z(n%e ?uan8atna @(na Mongóliával "zem?eni te%Bleti

!vetel$"ei. 'elel$"e $" "zece""zioni"ta mozgalma za0lanaMin&anaó?an, @elet-Timo%on, Ti?et?en, )$l-

T8ai/!l&!n $" @elet-Mianma%?an, mel2eet a legt!?? e"et?enBl/!l&%+l támogatna. S ?á% a ilencvene" $ve

!ze#$%e @elet-z"iá?an általáno" állam!zi ?$e 0!tt l$t%e, @o%ea $" ietnam nag2 8o%&e%e0< 8á?o%D "z(n8el2e

volt az elmDlt !tven $v?enC z"iá?an, @(ná?an a !z#onti 8atalom azame%iaiaal " "zinte valamenn2i

645




"zom"z$&0ával - o%eaiaal, vietnamiaal, nacionali"ta (naiaal,in&iaiaal, ti?etieel $" az o%o"zoal -

8a%c?an állt. 55=-?an eg2 (nai atonai elemz$" a%%a a

!veteztet$"%e 0utott, 8og2 n2olc %egionáli" t<z/$"ze ve"z$l2ezteti @(na atonai ?izton"ágátC a @(nai @!z#onti @atonai9izott"ág #e&ig megálla#(totta, 8og2 a eletáz"iai

t$%"$g ?izton"ága általá?an ;%o##ant agga"ztó; $#et mutat. Az$v"záza&o" vi"zál2o után N2ugat-

Eu%ó#á?an ?$e 8onol, $" a 8á?o%D el$#zel8etetlen. @elet-z"iá?an vi"zont nag2on i" el$#zel8et+, "+t

le8et"$ge", 8og2 való%a váli Aa%on '%ie&?e%g 0ó"lata7 Eu%ó#a mDlt0a z"ia 0!v+0e le"z.6

A gaz&a"ági &inamizmu", a te%Bleti vitá, az D0%a$le&+ on/litu"o $"a #olitiai ?izon2talan"ág miatt a atonai

!lt"$gvet$"e az 54-55-e" $ve?en %o??aná""ze%<enmegn!vee&te @elet-z"iá?an. Az D0 elet<

gaz&ag"ág%a $" "o 8el2Btt az i"olázott lao""ág%a $#(tve a elet-áz"iai o%mán2o a 8atalma", "zeg$n2e" atonai

e"z!z!el %en&elez+ ;#a%a"zt"e%egeet; %en&%e i"e??, ám#%o/e""zionáli"a??, tec8niailag /e0lette??

8a&"e%egeel c"e%$lt$ /el. Az ame%iaia elet-áz"iaiel!telezett"$g$vel a#c"olato" n!vev+ $tel2eel

#á%8uzamo"an a %$gió o%"zágai atonai !nálló"ág%a t!%ee&ne. Aelet-áz"iai államo tová??%a i" 0elent$en2

menn2i"$g< /eg2ve%t im#o%tálta Eu%ó#á?ól, az Eg2e"Blt llamo?ól$" a o%á??i Szov0etunió?ól. m eg2%e

iná?? a tec8nológiai im#o%t e%Blt el+t$%?e, mel2ne %$v$n le8et+v$ vált maga" "z(nvonalD %e#Bl+g$#e, %a$tá

$" elet%oniai ?e%en&ez$"e 8azai g2á%tá"a i". A 0a#án $" a (naiultD%!%8!z ta%tozó o%"zágo - @(na, Ta0van,

Szinga#D% $" )$l-@o%ea - igen /e0lett 8a&ii#a%%al %en&elezne. @elet- z"ia tenge%-/!l&%a0zi a&ott"ágai mellett a

8ang"Dl2 a 8atalom ite%0e"zt$"$%e, a l$gie%+ $" a 8a&itenge%$"zet/e0le"zt$"$%e e%Blt át. Enne e%e&m$n2e$nt

azo a nemzete, mel2e o%á??an atonailag alalmatlano voltaaz eg2má""al való 8á?o%Dzá"%a, ma eg2%e

iná?? $#e"e eg2 8á?o%D" on/litu" le/ol2tatá"á%a. S mivel eze aatonai $#z+&m$n2e megle8et+"en átteint8etetlene,

eg2%e iná?? n+ a g2anavá" $" ?izon2talan"ág.6 A változó 8atalmia#c"olato i&e0$n min&en

65




o%mán2na el ell gon&olo&nia azon7 ;T(z $v mDlva va0on i le"z azellen"$gem, " i le"z a ?a%átom> Ha le8et

eg2általán ?a%át%ól ?e"z$lni ma0&.;

Uzsiai:amerikai hideghá*or"k A n2olcvana" $ve v$g$n $" ailencvene" $ve ele0$n az Eg2e"Blt llamo $" az

áz"iai o%"zágo vi"zon2a - ietnamtól elteintve - eg2%eantagoni"ztiu"a??á vált, " eg2%e c"!ent anna az

e"$l2e, 8og2 az Eg2e"Blt llamo g2+zte"en e%Bl0!n i a /elme%Bl+ vitá?ól. E ten&enciá ialaulá"á?an

el"+"o%?an a elet-áz"iai 8atalma 0át"zotta "ze%e#etC Ame%iaa#ánnal $" @(nával /ennta%tott a#c"olatai 8a"onló

!"v$n2en 8ala&ta. Min& az ame%iaia, min& a (naia $" 0a#ánoaz o%"zágai !z!tti 8i&eg8á?o%D

ialaulá"á%ól ?e"z$lte.66 Eze az eg2i&e0<leg za0ló i%án2zato a9u"8-a&mini"zt%áció alatt ez&+&te, $" a

Jlinton-$%á?an g2o%"ulta /el. A ilencvene" $ve !ze#$%e a $táz"iai nag28atalom ame%iai a#c"olatai%a

leginá?? a ;/e"zBlt; i/e0ez$" lett 0ellemz+C " "zinte ninc" i" ilátá"a%%a, 8og2 e vi"zon2 az en28Bl$" Dt0á%a l$#0en.

A ilencvene" $ve ele0$n a 0a#án-ame%iai a#c"olato eg2%e iná??elm$%ge"e&teC a n$zetelt$%$"eet ol2an

oo váltottá i, mint a#án W?!l-8á?o%D" "ze%e#e, a a#án?anállomá"ozó ame%iai atonai e%+, a#án

állá"/oglalá"a - @(na $" má" o%"zágo e"et$?en - az ame%iaiem?e%0ogi t!%ev$"eel "zem?en, vag2 a#án

%$"zv$tele a ?$e/ennta%tó mi""zió?an. A legl$n2ege"e??n$zetelt$%$"e azon?an a gaz&a"ági a#c"olato,

Bl!n!"en a e%e"e&elem te%$n 0elentezte. A ;e%e"e&elmi

8á?o%D; i/e0ez$" ma má% !z8el2$nt 8at.6= Azame%iai ti"zt"$gvi"el+ - Bl!n!"en a Jlinton-o%mán2zat?an -eg2%e t!?? enge&m$n2t !vetelne a#ántólC a

0a#án o%mán28ivatalnoo azon?an min& e%+"zao"a??an uta"(t0áel ezeet a !vetel$"eet. Az D0a?? $" D0a??

0a#án-ame%iai e%e"e&elmi vitá eg2%e 0o??an elm$%ge"e&te, " an$zetelt$%$"e ti"ztázá"a min&en e"et?en

ne8eze?? lett. 55 má%ciu"á?an #$l&ául Jlinton eln! alá(%t eg2%en&eletet, amel2 m$g "zigo%D?? e%e"e&elmi

"zancióat tett le8et+v$ a#ánnal "zem?enC ez azon?an nemc"a

65




a#án, 8anem a GATT, a világ eg2i

leg0elent+"e?? e%e"e&elmi "ze%vezet$ne tiltaozá"át i" iváltotta. ála"z$##en, nem "oal $"+??, a#án az

ame%iai $%&eelt"$ge ellen int$zett ;alattomo" táma&á"t;C azEg2e"Blt llamo ezt !vet+en ;8ivatalo"an azzal

vá&olta a#ánt;, 8og2 o%mán2%en&eleteivel &i"z%iminat(vint$ze&$"eet 8ozott az ame%iai c$ge ellen. 553

tava"zán a Jlinton-a&mini"zt%áció a 0a#án luu"autó%a iveten&+-o" vámta%i/ával /en2eget+z!tt, ám a

"zanció $let?e l$#$"e el+tt m$gi" megálla#o&á" "zBletett. A $to%"zág !z!tti vitá leginá?? eg2 e%e"e&elmi

8á?o%D8oz 8a"onl(totta. A ilencvene" $ve !ze#$%e azele"e%e&ett"$g ol2an /o%a 0utott, 8og2 vezet+ 0a#án

#olitiu"o eg2ene"en meg$%&+0elezt$ Ame%ia áz"iai atonai 0elenl$t$ne in&oolt"ágát.

Eze?en az $ve?en min&$t o%"zág !zv$lem$n2e eg2%ee&vez+tlene??Bl v$lee&ett a má"i%ól. 543-?en az

ame%iai !zv$lem$n2 4-a általá?an ?a%átian vi"zon2ulta#án8oz. 55-%e ez a "zám -%a e"ett, m(g 55=-

?an a meg$%&ezettene má% c"a 3-a v$lee&ett #ozit(vana#án%ólC a !zv$lem$n2 ma0& $t8a%ma&a #e&ig

Dg2 n2ilatozott, 8og2 ta%tózo&ni /og a 0a#án te%m$e vá"á%lá"ától,543-?en a 0a#áno =-a ?a%átina

0ellemezte az ame%iai a#c"olatot, m(g 55=-?an a !zv$lem$n2-a ellen"$ge"ne titulálta a vi"zon2t. 55

volt az a m$%/!l&+, amio% a !zv$lem$n2 8i&eg8á?o%D" n$zeteiala#vet+en megváltozta. E??en az $v?en

min&$t o%"zág "zem$?en a má"i /$l vette át a Szov0etunió8i&eg8á?o%D?an ?et!lt!tt "ze%e#$t. Az ame%iaia

55-?en v$lt$ Dg2 el+"z!%, 8og2 a#án "oal iná?? ve"z$l2ezteti Ame%ia ?izton"ágát, mint a Szov0etunióC " a

0a#áno i" e??en az $v?en gon&oltá Dg2 el+"z!%, 8og2 Ame%ianag2o?? ve"z$l2t 0elent a#án ?izton"ágá%a

n$zve, mint a Szov0etunió.6

A !zv$lem$n2 gon&olo&á"a eg2?ee"ett az elit n$zeteivel. AzEg2e"Blt llamo?an tu&ó"o, $%telmi"$gie $"

#olitiai %evizioni"tá 0elent$en2 c"o#o%t0a t<nt /el, amel2 - a $to%"zág !z!tti ultu%áli" $" "ze%ezeti

Bl!n?"$geet 8angoztatva - azt !vetelte, 8og2 az Eg2e"Blt llamo

656




"oal em$n2e??en l$#0en /el a a#ánnal

a#c"olato" gaz&a"ági $%&$"e?en. A m$&ia, a #u?liáció $" an$#"ze%< %eg$n2e eg2%e leezel+?? $#et

/e"tette a#án%ól. a#án?an 8a"onló$##en /elt<nt a #olitiai vezet+ D0 nemze&$e, amel2 nem ta#a"ztalta meg a

má"o&i világ8á?o%D után az ame%iai 8atalom gaz&a"ági "eg(t"$g$tCez az D0 nemze&$ %o##ant ?B"ze a#án

gaz&a"ági "ie%ei%e, " ol2 ve8emenciával tiltaozi az ame%iai!vetel$"e ellen, a8og2 azt el+&ei "o8a"em tett$

volna. Eze a 0a#án ;ellenálló; az ame%iai ;%evizioni"tá; t!$lete"meg/elel+i. A $#vi"el+0el!lte min&$t

o%"zág?an /eli"me%t$, 8og2 a 0a#án-ame%iai a#c"olato$%&$"$?en a em$n2vonala" #olitia 8i%&et$"e m$l2

?en2omá"t g2ao%ol a "zavazó%a.

A n2olcvana" $ve v$g$n $" a ilencvene" $ve ele0$n Ame%ia@(nával i" min& antagoni"ztiu"a?? vi"zon2?a

eve%e&ett. 55 "ze#tem?e%$?en Teng H"ziao-#ing Dg2 v$lee&ett,8og2 a $t o%"zág on/litu"a ;D0 8i&eg8á?o%D8oz;

vezetett - ez a i/e0ez$" aztán a (nai "a0tó?an D0%a $" D0%a /el?uant.553 augu"ztu"á?an a

o%mán2 "a0tói%o&á0a i0elentette, 8og2 ;a (nai-ame%iai vi"zon2 a&i#lomáciai a#c"olato 55-e" /elv$tele óta

a legm$l2e?? #ont%a "Bll2e&t;. @(nai o%mán2ti"ztvi"el+%en&"ze%e"en a ?elBg2e?e való ?eavatozá""al vá&oltá

az Eg2e"Blt llamoat. ;Le ell "z!geznBn - (%ta 556-?en eg2#eingi ?el"+ o%mán2&oumentum -, 8og2

amióta az Eg2e"Blt llamo lett az eg2etlen "zu#e%8atalom, min&ene%e0$vel D0 8egemónia $" 8atalmi #olitia

iala(tá"á%a t!%e"zi. Hatalma azon?an 8an2atló?an van, " ez ellen

l$n2eg$?en nem te8et "emmit "em.; ;A N2ugat ellen"$ge" e%+i el+tt - 0elentette i J"iang J!-min eln! 553augu"ztu"á?an - változatlanul az a c$l

le?eg, 8og2 eln2ugato"(t"á $" ]/elo""zá^ o%"zágunat.; 553-%e a(nai vezet+ $" tu&ó"o eg2et$%tette a??an,

8og2 az Eg2e"Blt llamo meg("$%elte ;@(na te%Bleti "z$t-tagolá"át,#olitiai aláanázá"át, "t%at$giai eln2omá"át

$" gaz&a"ági elle8etetlen(t$"$t.;63

Számo" ?izon2(t$ táma"ztotta alá ezeet a vá&aat. Az Eg2e"Blt

llamo meg8(vta Li Teng-8u0 ta0vani eln!!t,

65=




$" 3 '--o"t a&ott el Ta0vanna. Ti?etet ;meg"zállt "zuve%$nte%Bletne; n2ilván(totta, @(nát #e&ig az em?e%i

0ogo meg"$%t$"$vel vá&olta. Megaa&ál2ozta, 8og2 6-?en Peing

%en&ez8e""e az olim#iai 0át$oat.No%malizálta a#c"olatait ietnammal. @(nát azzal vá&olta, 8og2

veg2i /eg2ve%e $"z(t$"$8ez "zB"$ge" elemeet

e#o%tált I%án?a. @e%e"e&elmi "zancióat l$#tetett $let?e @(nával"zem?en, me%t az %a$táat a&ott el

Pai"ztánna. Tová??i e%e"e&elmi "zanció ?evezet$"$vel/en2eget+z!tt, mi!z?en nem 0á%ult 8ozzá, 8og2

@(na /elv$telt n2e%0en a iláge%e"e&elmi Sze%vezet?e. Min&$t /$l amá"iat vá&olta %o""z8i"zem<"$ggel7 az

ame%iaia "ze%int @(na meg"$%tette a %a$tae#o%t%a vonatozóeg2ezm$n2eet, a "zellemi 0ogoat, $" a

?!%t!n!?en /ol2ó $n2"ze%munával i" "Dl2o" v$t"$get !vetett elC a(naia "ze%int #e&ig az Eg2e"Blt llamo

%Dgta /el az eg2ezm$n2eet, amio% Li Teng-8u0 eln!!t ?eenge&te azo%"zág?a, $" "t%at$giai /eg2ve%eet a&ott el

Ta0vanna.

@(ná?an a legellen"$ge"e?? n$zeteet a 8a&"e%eg $#vi"eli, amel2%en&"ze%e"en n2omá"t g2ao%ol a o%mán2%a,

8og2 az min$l em$n2e??en l$#0en /el az Eg2e"Blt llamoal"zem?en. 55= 0Dniu"á?an áll(tólag (nai

tá?o%no (%t levelet Teng H"ziao-#ingne, mel2?en azt i/ogá"oltá,8og2 a o%mán2 ;#a""z(v; #olitiát /ol2tat, "

nem $#e" el8á%(tani a @(na ;z"a%olá"á%a; i%án2uló ame%iait!%ev$"eet. 55= +"z$n eg2 ?izalma" (nai

o%mán2&oumentum?an a 8a&"e%eg az Eg2e"Blt llamoal valóon/litu" mellett $%velt7 ;Mivel az i&eológiai

Bl!n?"$ge, az elt$%+ tá%"a&almi %en&"ze%e $" a Bl!n?!z+Bl#olitiai $%&ee miatt má% %$góta ellentmon&á"o"

vi"zon2 áll /enn @(na $" az Eg2e"Blt llamo !z!tt, a (nai-ame%iaia#c"olato l$n2egi 0avulá"a "zinte

tel0e""$ggel el$#zel8etetlen.; S mint8og2 az ame%iaia Dg2 v$li,8og2 @elet-z"ia le"z ;a világgaz&a"ág

!z#ont0a... eg2 e%+" elet-áz"iai ellen/$l l$tez$"e az Eg2e"Blt llamo"zámá%a el/oga&8atatlan;6. A ilencvene"

$ve !ze#$%e a (nai #olitiu"o $" a "a0tó %en&"ze%e"en ellen"$ge"8atalomna nevezte az Eg2e"Blt llamoat.

65




A @(na $" az Eg2e"Blt llamo !zt eg2%e antagoni"ztiu"a??á váló vi"zon2t %$"z?en a $t o%"zág ?el#olitiai

n$zetei motiváltá. m - a#án e"et$8ez 8a"onlóan - a ?+ve??

in/o%mációal %en&elez+ ame%iai !zv$lem$n2 mego"ztott ma%a&t. Számo" vezet+ ?eo"ztá"D #olitiu" "zo%galmaztaa @(nával való vi"zon2 %en&ez$"$t,

a gaz&a"ági a#c"olato ite%0e"zt$"$t, " @(na ?evoná"át a nemzete!z!""$g$?e. Má"o a%%a 8(vtá /el a

/ig2elmet, 8og2 @(na #otenciáli"an /en2egeti az ame%iai $%&eeet, "8og2 a @(nával /ol2tatott eg2eztet+

tá%g2alá"o nem vezette #ozit(v e%e&m$n2%eC ez$%t a tel0e"el"zigetel$" #olitiá0át "B%gett$. 55=-?an az ame%iai

!zv$lem$n2 I%án m!g!tt @(nát nevezte meg a má"o&ilegve"z$l2e"e?? állam$nt. Az ame%iai #olitia g2a%an

$lt ol2an "zim?oliu" ge"ztu"oal - #$l&ául Li Teng-8u0 ta0vani eln!látogatá"a a Jo%nell Eg2etemen, vag2

Jlinton találozá"a a &alai lámával -, amel2e $l$n /el8á?o%o&á"t váltotta i @(ná?an, ug2anao% o&a

vezette, 8og2 #$l&ául a legnag2o?? e&vezm$n2 elv$neite%0e"zt$"eo%, a o%mán2zat em?e%0ogi

"zem#ont0aival "zem?en gaz&a"ági $%&ee $%v$n2e"Blte. A (naio%mán2na elenge&8etetlenBl /onto" volt eg2

D0 ellen"$g i0el!l$"e, 8i"zen má"$## nem tá#lál8atta volna a (nainacionalizmu"t $" nem legitimál8atta volna

anna t!%ev$"eit. Az el8Dzó&ó 8atalmi 8a%c?an "em a 8a&"e%eg $"J"iang J!-min eln!, "em #e&ig a Teng

H"ziao-#ing-vonal 8(vei nem enge&8ett$ meg, 8og2 e%+tlenBl$#vi"el0$ a (nai $%&eeet.

Az utó??i t(z $v?en Ame%ia 0a#án $" (nai a#c"olatai a;m$l2#ont%a; zu8anta. Az áz"iai-ame%iai a#c"olato

"z$l"+"$ge" meg%omlá"ána ann2i "ze%teágazó om#onen"e volt.8og2 a on/litu"t nem i" le8et az eg2e" iváltó

oo%a - #$l&ául az autóalat%$"z- $" vi&eoame%a-e%e"e&elem/!l!tt i%o??anó ellent$te%e, a atonai

táma"z#onto elleni tiltaozá"%a, vag2 a má"$nt gon&olo&ó ?e?!%t!nz$"$%e, a /eg2ve%e%e"e&elem%e $" a

"zellemi tula0&on el?ito%lá"á%a - vi""zavezetni. Ame%ia nemzeti$%&eeine n2ilvánvalóan eg2általán nem

e&vezett az, 8og2 eg2i&e0<leg min&$t áz"iai nag28atalommalon/litu"te%8e""$ vál0on a vi"zon2a. A 8atalmi

653




#olitia $" a &i#lomácia elemi "za?ál2ai "ze%int az Eg2e"Blt llamona !""ze ellene ug%a"ztania a $t

nag28atalmat, vag2 legalá??i" látván2o"an á#olnia ellene

valamel2iBel a a#c"olatot, 8a a $t /$l vi"zon2aellen"$ge""$ váln$. m nem ez t!%t$nt. Az áz"iai-ame%iaion/litu"oat "oal "z$le"e?? 8ató!%< t$n2ez+

$%lelt$, " az eg2e" /elme%Bl+ $%&$"e ti"ztázá"a min& ne8eze??$ vált. Enne az általáno" 0elen"$gne általáno"

oai volta.

El+"z!% i", az áz"iai tá%"a&alma $" az Eg2e"Blt llamo !z!tti, a"z$le" !%< ommuniáció, a e%e"e&elem, a

?e/etet$"e $" eg2má" !lc"!n!" megi"me%$"e !vetezt$?enmegn!vee&ett !lc"!n8atá" meg"o"zo%ozta

azoat a $%&$"eet $" #%o?l$máat, amel2e az $%&ee!""zeBt!z$"$8ez vezet8ette, $" v$gBl on/litu"t

e%e&m$n2ezte. E megn!vee&ett !lc"!n8atá" e%e&m$n2e$nt azoaz állá"#onto $" n$zete, mel2e a távol?ól

n$zve á%talmatlanna, egzotiu"na t<nte, mo"t min&$t /$l"zámá%a /en2eget+v$ válta. Má"o&"zo%7 az 53-e"

$ve?en a "zov0et ve"z$l2 8atá"á%a Ame%ia $" a#án !z!tt!lc"!n!" ?izton"ági eg2ezm$n2 "zBletett. Az 5-e"

$ve?en a Szov0etunió 8atalmána mege%+"!&$"e a88oz vezetett,8og2 az Eg2e"Blt llamo &i#lomácia

a#c"olatot l$te"(tett @(nával *551, " mint8og2 min&$t /$l !z!"$%&ee volt a ve"z$l2 "emlege"(t$"e, a $t

o%"zág !z!tt ad hoc eg2Bttm<!&$" 0!tt l$t%e. A 8i&eg8á?o%D v$g$velaz áz"iai 8atalma $" az Eg2e"Blt llamo

!z!" $%&eei i" meg"z<nte. E??+l !vetez+en má", 0elent+"$%&eon/litu"o e%Blte a !z$##ont?a.

Ha%ma&"zo%7 a elet-áz"iai gaz&a"ági /e0l+&$" miatt a 8atalmieg2en"Dl2 $%&$"e immá%on az Eg2e"Blt llamo $"

@elet-z"ia !z!tt me%Blt /el. Az áz"iaia - mint má% láttu - eg2%e ve8emen"e??en 8angoztattá $%t$ei $"

int$zm$n2ei legitimitá"át, " ultD%á0u /el"+??%en&<"$g$t a n2ugatiultD%áal "zem?en. Az ame%iaia ezzel

"zem?en m$g min&ig a??an a 8it?en $lte, 8og2 - Bl!n!"en a8i&eg8á?o%D?an a%atott g2+zelem után - $%t$ei

$" int$zm$n2ei eg2eteme" 0elent+"$g<e, " 8og2 8atalmu m$gmin&ig el$g nag2 a88oz, 8og2 az áz"iai tá%"a&alma

65




Bl- $" ?el#olitiá0ána alaulá"á?a ?ele"zól8a""ana.

Ezene a nemzet!zi változá"ona !"z!n8et+en az áz"iai $"ame%iai civilizáció ala#vet+ ultu%áli"

Bl!n?"$gei i"m$t el+t$%?e e%Blte. Számo" áz"iai tá%"a&alom?an azu%alo&ó on/uciánu" világn$zet az auto%itá"

$" 8ie%a%c8ia $%t$eit, az eg2$ni 0ogo $" $%&ee alá%en&elt 0elleg$t8ang"Dl2ozzaC iemeli a on"zenzu"-e%e"$", a

on/litu"e%Bl$" $" a ;#%e"zt(z"ment$"; /onto""ágát, valamint azállam /el"+??%en&<"$g$t a tá%"a&alommal, " a

tá%"a&alom /el"+??%en&<"$g$t az eg2$nnel "zem?en. áa&á"ul azáz"iaia a tá%"a&almi evolDciót "záza&o?an $"

ez%e&$ve" távlato?an m$%i, $" a 8o""zD távD 8a"zon ianázá"amellett te"zi le a vo"uat. Ez a "zeml$letmó&

t!$lete" ellent$te anna az ame%iai "zellemne, amel2 a "za?a&"ág,eg2enl+"$g, &emo%ácia $" az

in&ivi&ualizmu" el"+&lege""$g$t 8i%&etiC " amel2 g2a%an a& 8angot ao%mánn2al vag2 a 8atalommal "zem?eni

g2anavá"ána, ellen$%z$"$ne -Ame%iá?an m$l2en ti"zteli azem?e%i 0ogoat, támogat0á a ve%"en2"zellemet, a

/$e $" eg2en"Dl2o elv$tC a mDltat el/ele0ti, a 0!v+%+l #e&ig nem ve"zne tu&omá"t, $" az azonnali #%o/it

ianázá"a mellett vo"olna. ag2i" a on/litu" oai az ala#vet+tá%"a&almi $" ultu%áli" Bl!n?"$ge?en

%e0lene.

Eze a Bl!n?"$ge nag2m$%t$?en ?e/ol2á"oltá az Eg2e"Blt llamo $" a vezet+ áz"iai 8atalma vi"zon2át.

Hatalma" &i#lomáciai e%+/e"z(t$"e i%án2ulta a%%a, 8og2 megol&0áaz ame%iai-0a#án gaz&a"ági a#c"olato?an

/ell$#+ on/litu"8el2zetet - e on/litu"o /+ oa a#án e&vez+

e%e"e&elmi m$%lege, valamint az ame%iaite%m$e $" ?e/etet$"e eluta"(tá"a volt. A 0a#án-ame%iaie%e"e&elmi tá%g2alá"o "o teintet?en

eml$eztette a 8i&eg8á?o%D" o%"za "zov0et-ame%iai le"ze%el$"itá%g2alá"ai%a. 553-?en az Eg2e"Blt llamo

"oal eve"e?? e%e&m$n2t !n2vel8etett el. mint a#án, 8i"zen aon/litu"o i" eleve a $t gaz&a"ág t!$lete"en

elt$%+ 0elleg$?+l a&ó&ta. A 0a#án gaz&a"ág eg2e&Blálló 8el2et /oglaltel az i#a%ilag /e0lett o%"zágo !z!tt. A

0a#án im#o%t a GNP =,-át tette i az i#a%i nag28atalma ,-ával

65




"zem?en. a#án?an a Bl/!l&i &i%et

?e/etet$"e elen2$"z+e volta, a G)P ,-át tett$ i, m(gug2anez a "zám az Eg2e"Blt llamo?an 64,,

Eu%ó#á?an #e&ig =4,3 volt. A ilencvene" $ve ele0$n az i#a%inag28atalma !zBl c"a a#án %en&elezett

!lt"$gvet$"i t!??lettel.6

Min&ent eg2?ev$ve a 0a#án gaz&a"ág nem Dg2 m<!&i, a8og2 azt an2ugati gaz&a"ág eg2eteme"ne iiáltott

t!%v$n2ei &itál0á. A n2olcvana" $ve?en a n2ugati !zgaz&á"zo!nn2elm<en Dg2 v$lt$, 8og2 a &ollá%

le$%t$el$"e e&vez+tlenBl ?e/ol2á"ol0a ma0& a 0a#án e%e"e&elmiat(vumot. Eze a /elt$telez$"e azon?an nem

igazoló&ta ?e. M(g az 543-!" Plaza-megálla#o&á" o%%igálta azame%iai e%e"e&elmi &e/icitet Eu%ó#á?an,

azon?an l$n2eg$?en "emmil2en 8atá"t "em g2ao%olt a 0a#án&e/icit%e. Mint8og2 a 0en &ollá%8oz vi"zon2(tott

/el$%t$el+&$"e alig $%te el a "záz az eg28ez a%án2t. a#áne%e"e&elmi at(vuma nemc"a meg+%izte o%á??i

8el2zet$t, 8anem eg2ene"en n!vee&$"t !n2vel8etett el. (g2 a 0a#ángaz&a"ág $#e" volt a%%a, 8og2 az e%+" valutát

$" a e%e"e&elmi at(vumot ta%tó"an maga" "zinten ta%t"a. A n2ugatigaz&a"ági "za$%t+ a munan$lBli"$g $" az

in/láció !z!tti $n2"ze%< om#%omi""zumot /ontolgat0áC v$lem$n2e "ze%int amenn2i?en a munan$lBli"$gi

%áta 3 alá zu8an, az in/láció 0elent+" megn!vee&$"$vel ell"zámolni. Ug2anao% a#án?an a munan$lBli"$g

$ve óta átlago"an = , m(g az in/láció átlago"an ,3 ma%a&t. Ailencvene" $ve?en az ame%iai $" a 0a#án !zgaz&á"zo

i" /eli"me%t$ $" meg$%tett$ a $t gaz&a"ági %en&"ze% !zti ala#vet+

Bl!n?"$geet. Eg2 tanulmán2 óvato"an Dg2 /ogalmazott, 8og2 a#án eg2e&Blállóan alac"on2 "zint<im#o%t0át ;nem le8et 8ag2omán2o" gaz&a"ági

/ogalmaal $%telmezni;. ;A 0a#án gaz&a"ág nem a n2ugati logia"ze%int m<!&i, ?á%mit i" #%ogno"ztizálna a

n2ugati "za$%t+ - (%0a eg2 má"i elemz$" -, annál az eg2"ze%< onál/ogva, 8og2 a#án?an nem a n2ugati

t(#u"D "za?a&#iaci gaz&a"ág u%alo&i. a#án... ol2an gaz&a"ágot8ozott l$t%e, mel2ne i%án2a g2a%an zava%?a

e0t+en elt$% a n2ugati meg/ig2el+ el+%e0elz$"eit+l.;64

654




n$8án2 g2+zelmet el!n2vel8etett, a /+ i%án2vonal m$gi" z"ia /el$mutatott - ez a 8atalmi eltoló&á" c"a tová??

m$l2(tette a on/litu"oat. Az Eg2e"Blt llamo elvá%ta, 8og2 az

áz"iai o%mán2o a ;nemzet!zi !z!""$g; vezet+0e$nt i"me%0$ el +t, " 8at$on2an "eg$&ezzene a n2ugatielve $" $%t$e alalmazá"á?an $"

te%0e"zt$"$?en. Ezzel "zem?en az áz"iaia - a8og2 e%%e Xin"ton Lo%&BlBg2mini"zte%-8el2ette" %ámutatott -

;%o##ant ?B"z$ volta az e%e&m$n2ei%e;, " elvá%tá, 8og2eg2en%angD /$l$nt ezel0$ +etC az Eg2e"Blt

llamoat #e&ig eg2%e iná?? ;nemzet!zi #ótmamána, 8a nem$##en z"a%nona; teintett$. Ug2anao% az

ame%iai ultD%á?an megl$v+ nag2/oD ag%e""zivitá" %á$n2"ze%(ti azEg2e"Blt llamoat, 8og2 a nemzet!zi

Bg2e?en el0át""za ezt a #ótmamai - vag2 m$g iná?? z"a%noi -"ze%e#etC enne e%e&m$n2e$nt #e&ig az

ame%iai $" áz"iai elvá%á"o eg2%e iná?? on/%ontáló&ta eg2má""al.

Eg2 "o% $%&$"?en a 0a#án $" má" áz"iai vezet+ megtanulta nemetmon&ani az ame%iaiana, " ol2o% - igaz,

/inoman - ;elBl&t$ +et a /en$?e;. Az áz"iai-ame%iai a#c"olato"zim?oliu" /o%&uló#ont0a, mel2et eg2

vezet+ 0a#án ti"zt"$gvi"el+ az ame%iai-0a#án a#c"olato ;el"+ nag2i"ilá"ána; nevezett, 55 /e?%uá%0á%a

te8et+, amio% Mo%i8i%o Ho"zoava mini"zte%eln! aleg8atá%ozotta??an vi""zauta"(totta Jlinton eln! azon

!vetel$"eit, mel2e az ame%iai te%m$e 0a#án im#o%t0ánanag2a%án2D emel$"$t c$loztá. ;Il2en l$#$"%e eg2

$vvel o%á??an gon&olni "em me%tBn volna; - 0eg2ezte meg eg2má"i 0a#án ti"zt"$gvi"el+. Eg2 $vvel $"+?? a

0a#án BlBg2mini"zte% nag20elent+"$g<ne $%t$elte a változá"t, "8ozzátette, 8og2 a nemzete $" %$gió !zti

gaz&a"ági ve%"en2 o%á?an a#án nemzeti $%&ee "oal /onto"a??"zem#ont, mint a N2ugattal való ;#u"zta

azono"ulá"; t$n2e.=

A ilencvene" $ve?en az Eg2e"Blt llamo áz"iai #olitiá0a$%z$lete"en tB%!zte, 8og2 Ame%ia /oozato"an

meg#%ó?ált alalmazo&ni a megváltozott 8atalmi eg2en"Dl28oz.El+"z!% i"7 az Eg2e"Blt llamo /eli"me%te, 8og2

má% nem tu& vag2 nem aa% az áz"iai tá%"a&alma%a n2omá"t

=




g2ao%olniC ez$%t $le" 8atá%vonalat 8Dzott azon

te%Blete !z!tt, a8ol ?e/ol2á"a m$g el$#zel8et+ volt, illetve a8olon/litu"ve"z$l2 /en2egetett. S no8a Ame%ia

@(nával a#c"olato" Bl#olitiá0á?an Jlinton az em?e%i 0ogoel"+&lege""$g$t 8i%&ette, 55-?en az ame%iai

Bzleti $%&eelt"$ge%e jTa0van%a $" má" /o%%á"o%a táma"zo&va - azem?e%i 0ogo $" a gaz&a"ági $%&$"e

!z!tti !""ze/Bgg$"eet /ig2elmen (vBl 8el2ezte, " a legnag2o??e&vezm$n2 elv$ne ite%0e"zt$"$vel ("$%letet

tett a%%a, 8og2 megváltozta""a @(na #olitiai má"$ntgon&olo&óival"zem?eni magata%tá"át. Ezzel #á%8uzamo"an

a o%mán2zat $le" Bl!n?"$get tett a a#ánnal a#c"olato" - a ?e/ol2á" %em$n2$vel ec"egtet+ -

?izton"ág#olitia, illetve a e%e"e&elmi $" gaz&a"ági a#c"olato!z!tt, mel2e on/litu"oal /en2egette. Az

Eg2e"Blt llamo il2 mó&on lemon&ott azo%ól a /eg2ve%e%+l,mel2eel a (nai em?e%i 0ogoat $" a 0a#án

e%e"e&elmi once""zióat támogat8atta volna.

Má"o&"zo%7 az Eg2e"Blt llamo a !lc"!n!""$g elv$t 8i%&etvei"m$telten enge&m$n2eet tett az áz"iai

nemzetene, " azt %em$lte, 8og2 ezzel 8a"onló l$#$"e%e !"zt!nzi+et. In&olá"$## a ;on"t%ut(v megeg2ez$";

$" az áz"iai o%"zággal való ;&ialógu"; /onto""ágát 8angoztatta. Azáz"iai o%"zágo ezeet az enge&m$n2eet

azon?an iná?? az ame%iai ?e/ol2á" g2engBl$"e$nt $%telmezt$, "Dg2 gon&oltá, m$g e%+tel0e"e??en tiltaoz8atna

az ame%iai !vetel$"e ellen. Ez a 0elen"$g leginá?? @(na e"et$?en volt "zem?et<n+, amel2 a legnag2o??

e&vezm$n2 mega&á"á%a Dg2 vála"zolt, 8og2 az em?e%i 0ogoat m$g a

o%á??ianál i" e%+"zao"a?? mó&on ti#o%tael. Mivel az ame%iaia el+"ze%etettel te"zne eg2enl+"$g0elet a ;0ó; $"a ;?a%át"ágo"; a#c"olato !z$, az

Eg2e"Blt llamo ma teteme" 8át%ánn2al el ve%"en2%e z"iá?an,a8ol a ;0ó; a#c"olat eg2et 0elent a g2+zelem%e

vezet+ a#c"olat /ogalmával. Az áz"iaia Dg2 v$li, 8og2 az ame%iaie&vezm$n2eet nem vi"zonozni, 8anem

ianázni ell.

Ha%ma&"zo%7 az i"m$tl+&+ 0a#án-ame%iai e%e"e&elmi

on/litu"o?an ialault "a?lon "ze%int az Eg2e"Blt

=




llamo !vetel$"eel l$# /el a#ánnal "zem?en, " "zancióal/en2eget, amenn2i?en e !vetel$"e nem

találna vi""z8ang%a. Aztán 8o""za" tá%g2alá"o !vetezne, $" a

"zanció $let?e l$#$"e el+tt az utol"ó#illanat?an m$gi"c"a megeg2ez$" "zBleti. A megeg2ez$"e "z!vegeáltalá?an $t$%telm<, (g2 az Eg2e"Blt llamo

g2+zelmet !n2vel8et el, m(g a 0a#áno tet"z$"B "ze%int vag2tel0e"(ti, vag2 "em a megeg2ez$"?en

/oglaltaat - vag2i" min&en ma%a& a %$gi?en. A @(nával /ol2tatotttá%g2alá"o 8a"onló e%e&m$n2%e vezette7

Peing vonao&va ug2an, &e el/oga&ta az em?e%i 0ogo%a, "zellemitula0&on%a, illetve az atom/eg2ve%ez$"%e

vonatozó eg2ezm$n2eet, ám azoat eg$"zen má"$## $%telmezte,mint az Eg2e"Blt llamo - (g2 ette0B

#olitiá0a l$n2eg$?en változatlan ma%a&t.

A ultD%á !z!tti Bl!n?"$ge $" az áz"iai-ame%iai 8atalmieg2en"Dl2-eltoló&á" a%%a !"zt!n!zte az áz"iai

tá%"a&almaat, 8og2 eg2má"t támoga""á az Eg2e"Blt llamoal való on/litu"o?an. 55-?en #$l&ául

;Au"zt%áliától Mala0zián át )$l-@o%eáig; "zinte min&en áz"iai állama#án mell$ állt, 8og2 eg2Btt tiltaozzana az

ame%iai im#o%t!vetel$"e ellen. Ug2anil2en eg2"$ge" /ell$#$"t váltott i @(na $" a legnag2o?? e&vezm$n2

elv$ne $%&$"e7 Ho"zoava 0a#án mini"zte%eln! azzal $%velt, 8og2 aN2ugat em?e%0ogi elveit ;nem le8et

vatá?an, meggon&olatlanul; az áz"iai vi"zon2o%a alalmazniC a"zinga#D%i mini"zte%eln!, Li @uan-0u #e&ig

/ig2elmeztetett, 8og2 amenn2i?en az Eg2e"Blt llamo n2omá"tg2ao%ol @(ná%a, ;ao% a c"en&e"-óceáni

t$%"$g?en magá%a ma%a&;=. A "zoli&a%itá" D0a??megn2ilvánulá"a$nt áz"iaia, a/%iaia $" má"o állta i az$%t,

8og2 az Eg$"z"$gBg2i ilág"ze%vezet el"+ #o"zt0át - a n2ugatitiltaozá" ellen$%e - a 8ivatal?an l$v+ 0a#án 0el!lt

a#8a""a megC a#án #e&ig a iláge%e"e&elmi Sze%vezet vezet+i#o"zt0á%a eg2 &$l-o%eai 0el!ltet támogatott az

ame%iaia 0el!lt0$vel, Ja%lo" Salina" o%á??i meiói eln!el"zem?en. Eze a t$n2e $t"$g?evon8atatlanul azt

mutat0á, 8og2 a ilencvene" $ve?en a /elme%Bl+ vitá" $%&$"e?en@elet-z"ia eg2e" o%"zágai !z!tt "oal

=6




nag2o?? az eg2et$%t$", mint @elet-z"ia $" az Eg2e"Blt llamo!z!tt.

A 8i&eg8á?o%D v$ge, az z"ia $" Ame%ia !zti !lc"!n8atá"

megn!vee&$"e, valamint az ame%iai 8atalomc"!en$"e /el"z(n%e 8ozta az Eg2e"Blt llamo $" a#án, valamintmá" áz"iai tá%"a&alma ultD%ái !zti

ellent$teet, " le8et+v$ tette azt, 8og2 eze az o%"zágo /elveg2$ a8a%cot az ame%iai ?e/ol2á" ellen. @(na

/elemele&$"e ala#vet+ i8(vá"t 0elentett az Eg2e"Blt llamo"zámá%a. A (nai-ame%iai on/litu"o a a#ánnal

ialault ellent$te8ez $#e"t l$n2ege"en "z$le"e?? "#et%umot!lelte /el7 gaz&a"ági $%&$"e, em?e%i 0ogo,

Ti?et, Ta0van, a )$l-(nai-tenge% $" a nuleá%i" /eg2ve%ez$" !%Bli vitá. Szinte nem i" aa&t a%%a #$l&a, 8og2

/onto" #olitiai $%&$"e?en az Eg2e"Blt llamo $" @(na !z!"n$z+#ontot $#vi"el0en. Eze a n$zetelt$%$"e

min&en%e ite%0e&ne. a#án e"et$?en a on/litu"o oai nag2%$"zta $t tá%"a&alom ultD%á0a !zti Bl!n?!z+"$g?en

g2!e%ezne. Az Eg2e"Blt llamo $" @(na on/litu"á?anug2anao% a 8atalmi $%&$"e 0át"zana

ala#vet+en /onto" "ze%e#et. @(na nem 8a0lan&ó tu&omá"ul venni Ame%ia 8egemóniá0át vag2 a világ?an ?et!lt!tt

vezet+ "ze%e#$tC az Eg2e"Blt llamo #e&ig nem 8a0lan&ó tu&omá"ul venni @(na 8egemóniá0át, vag2 az áz"iai

t$%"$g?en ?et!lt!tt vezet+ "ze%e#$t. Az Eg2e"Blt llamo má% t!??mint $t"záz $ve min&ent el!vet anna

$%&e$?en, 8og2 Eu%ó#á?an ne alaul8a""on i &ominán"nag28atalom. Az elmDlt "záz $v?en - lá"& a ;n2itott

a0tó; n$ven i"me%t, Peinggel "zem?en /ol2tatott #olitiát - 8a"onlóe%+/e"z(t$"eet tett @elet-z"iá?an. J$l0ai

el$%$"$8ez megv(vott $t világ8á?o%Dt $" v$gigBz&!tte a8i&eg8á?o%Dt a ?i%o&almi N$meto%"zág, a náci

N$meto%"zág, a c"á"zá%i a#án, a Szov0etunió $" a ommuni"ta @(naellen. Ez az ame%iai t!%ev$" változatlanul

/ennma%a&t, " eagan ma0& 9u"8 eln!"$ge alatt /ele%+"!&!tt. Amenn2i?en @(na tová??%a i" a elet-áz"iai t$%"$g

&ominán" %egionáli" 8atalma ma%a&, az ame%iai #olitia /+i%án2vonala e%Bl ve"z$l2?e. Az ame%iai-(nai

on/litu" oa az, 8og2 a $t /$l ala#vet+en má"$nt lát0a a elet-áz"iai 8atalmi eg2en"Dl2 0!v+0$t.

==




8Enai hegemónia4 eg/ens"l/keresés és *ehódolás Hat/$le civilizáció,tizenn2olc o%"zág, g2o%"an /e0l+&+

gaz&a"ágo, $" az eg2e" tá%"a&alma !z!tt /ennálló 0elent+"

gaz&a"ági, #olitiai $" "zociáli" ellent$te - @eletz"iá?ante8át a 6, "záza& ele0$n a nemzet!zi a#c"olato "o/$le "$ma"ze%int alaul8atna. El$#zel8et+,

8og2 a %$gió nag2- $" !z$#"zint< 8atalmaina t!??"$ge !z!tt"z$l"+"$ge"en ?on2olult - on/litu"oal te%8elt,

ám az eg2Bttm<!&$"ne i" te%et a&ó - a#c"olat%en&"ze% alaul i.El+/o%&ul8at az i", 8og2 @(na, a#án, az

Eg2e"Blt llamo, O%o"zo%"zág $" e"etleg In&ia %$"zv$tel$vel eg2D0a?? nag28atalmi, t!??#ólu"D nemzet!zi

%en&"ze% 0!n l$t%e, mel2?en a %$"zvev+ 8ol az eg2en"Dl2t e%e"i, 8ol#e&ig ve%"engene eg2má""al. Má"

alte%nat(vát 0elentene az, 8a a elet-áz"iai #olitiá%a a "z<nni nemaa%ó $t#ólu"D - (nai-0a#án vag2 (nai-

ame%iai - ellent$t n2omná %á a ?$l2eg$tC e??en az e"et?en a t!??io%"zág vag2 valamel2i /$l mell$ állna, vag2

#e&ig a "emlege""$g #olitiá0át vála"ztaná. Az i" le8et"$ge", 8og2 aelet-áz"iai #olitia vi""zat$% a 8ag2omán2o"

eg2#ólu"D "$má8oz, $" a 8atalmi 8ie%a%c8ia c"Dc"a Peing le"z. Ha@(na a 6. "záza&?an i" ug2anil2en nag2

l$#$"eel /ol2tat0a a gaz&a"ági /e0l+&$"t, 8a a Teng utáni o%"zaeg2"$ge i" megma%a&, $" 8a az o%"zágot nem

te"zi t!n%e ?el"+ 8atalmi 8a%co, ao% @(na való"z(n<leg ("$%letette"z a%%a, 8og2 a 8atalmi 8ie%a%c8ia c"Dc"á%a

e%Bl0!n. Sie%$t azon?an a elet-áz"iai 8atalmi-#olitiai 0át"zmaeg2$? %$"zvev+ine l$#$"ei i" ?e/ol2á"ol0á

ma0&.

@(nát t!%t$nelme, ultD%á0a, t%a&(ciói, /!l&%a0zi m$%etei, gaz&a"ági&inamizmu"a $" !nmagá%ól iala(tott $#e

min& a%%a !"zt!nzi, 8og2 @elet-z"iá?an 8egemoniu" 8el2zetet!vetel0en magána. Ez a c$lit<z$" a g2o%"

gaz&a"ági /e0l+&$" te%m$"zete" !vetezm$n2e. A t!??i nag28atalom- Nag2-9%itannia $" '%anciao%"zág,

N$meto%"zág $" a#án, az Eg2e"Blt llamo $" a Szov0etunió - a g2o%"i#a%o"o&á""al $" gaz&a"ági n!vee&$""el

eg2i&e0<leg, a /e0l+&$"t !vet+ $ve?en Bl"+ te%0e"ze&$"?e ez&ett,8atalmi ig$n2eel $" im#e%iali"ta

=




tenge%t7 a Pa%acel-"zigeteen táma"z#ontot $#(tett

i, 0ó n$8án2 "ziget /enn8ató"ága miatt 544-?an ietnammal ?on2oló&ott 8a%c?a, a 'Bl!#-"zigete !%n2$$n a

Mi"c8ie/-"zila"zi%ten atonai 0elenl$t$vel tBntetett, " ig$n2t ta%tottaz in&on$z Natuna-"ziget #a%t menti tala#zatán

l$v+ gázmez+%e i". Ezen!z?en Peing /el8ag2ott a @elet-z"iá?anállomá"ozó ame%iai atonai e%+

8allgatólago" támogatá"ával, "+t at(van /ell$#ett a 8a&e%+ 0elenl$teellen. A 0a#án a#c"olato te%$n 8a"onló

változá" ment v$g?e7 m(g a 8i&eg8á?o%D alatt /inoman azt "ugalltaa#ánna, 8og2 n!vel0e atonai e%e0$t, a

8i&eg8á?o%Dt !vet+ $ve?en eg2%e n2ugtalana??ul "zeml$lte a 0a#ánatonai /e0l+&$"t. @(na, mint la""ziu"

%egionáli" 8egemón állam, min&ent el!vet, 8og2 leBz&0e azoat azaa&ál2oat, mel2e %egionáli" atonai

/!l$n2$ne Dt0át áll8atná.

N$8án2 %ita iv$telt+l - il2en #$l&ául a )$l-(nai-tenge% - elteintvenem való"z(n<, 8og2 @elet-z"iá?an a

te%Bleti ellen+%z$" ite%0e"zt$"e $%&e$?en a (naia atonai e%+t vetn$ne ?e. i"zont annál való"z(n<??, 8og2 a

0!v+?en a elet-áz"iai államotól - változó m$%t$?en - a!vetez+et vá%0á ma0& el7

- a (nai te%Bleti integ%itá", Ti?et $" H"zinc"iang /!l!tti "zuve%enitá"támogatá"aC Hongong $" Ta0van @(nával

való eg2e"Bl$"$ne el+"eg(t$"eC

- a )$l-(nai-tenge% $" - %em$n2ei "ze%int - Mongólia /!l!tti (nai/enn8ató"ág eli"me%$"eC

- @(na általáno" támogatá"a a N2ugattal táma&t on/litu"o?an*gaz&a"ági $%&$"e, em?e%i 0ogo, nuleá%i"

/eg2ve%ez$" $" eg2$? Bg2e1C- a t$%"$g?en megn2ilvánuló (nai atonai /!l$n2 eli"me%$"e, mel2eg2?en azt i" 0elenti, 8og2 a elet-áz"iai

o%"zágo lemon&ana a nuleá%i" vag2 azon 8ag2omán2o" /eg2ve%e ?e"ze%z$"$%+l, mel2e a (nai e%+/!l$n2t ve"z$l2eztetn$C

- a (nai $%&eene meg/elel+ $" a (nai gaz&a"ági /e0l+&$"t el+"eg(t+e%e"e&elmi $" ?e/etet$"i #olitia

iala(tá"aC

- %egionáli" #%o?l$má e"et$n a (nai vezet$" n$zeteine ti"ztelet?enta%tá"aC

=




- a @(ná?ól iván&o%ló ?e/oga&á"aC

- a elet-áz"iai o%"zágo?an a @(na-ellene" megmoz&ulá"o leve%$"e, ?etiltá"aC

- a elet-áz"iai tá%"a&alma?an a (nai 0ogo %e"#etálá"a, ?ele$%tveazt i", 8og2 "zo%o" %ooni !tel$eet

á#ol0ana a (nai an2ao%"zág?anC

- atonai "z!vet"$ge vag2 @(na-ellene" oal(ció l$t%e8ozá"ánatilalmaC

- a man&a%in n2elv te%0e&$"$ne el+"eg(t$"e - a man&a%in nemc"u#án ieg$"z(t+ "ze%e#et t!lt8et ?e az angol

n2elv mellett, 8anem az angolt /elváltva, a "z$le"e?? !%<ommuniáció e"z!ze le8et a elet-áz"iai t$%"$g?en.

Elemz+ "ze%int @(na /elemele&$"e a ilmo" c"á"zá% o%a?eliN$meto%"zág$8oz 8a"onl(t, amel2 a 5. "záza&

v$g$n Eu%ó#a &ominán" nag28atalmává vált. Az D0 nag28atalmameg0elen$"e min&ig e%+tel0e" &e"ta?ilizációt

e%e&m$n2ezC " amenn2i?en @(na i" e//$le nag28atalommá váli,min&en má" 0elen"$g elt!%#Bl emellett a má"o&i

ez%e&$v utol"ó /el$?en. ;@(na ol2an m$%t$?en %engette meg a világot- 0eg2ezte meg Li @uan-0u 55-?en -,

8og2 a világna az el!vetez+ =- $v?en D0%a meg ell találnia azeg2en"Dl2t. Nem áltat8at0u magunat azzal,

8og2 c"a eg2 D0a?? nag2 0át$o" t<nt /el a #ál2án. @(na az em?e%i"$gt!%t$nelm$ne legnag2o?? 0át$o"a.;=6 Ha

@(na gaz&a"ági /e0l+&$"e m$g eg2 $vtize&en e%e"ztBl /ol2tató&i -ami való"z(n< -, $" az eg2"$g$t i" "ie%Bl

meg+%iznie - ami el$#zel8et+ -, ao% @elet-z"iána $" a világna valamit tennie ell ma0& a t!%t$nelem

legnag2o?? 0át$o"ána eg2%e tolao&ó?? megn2ilvánulá"aival

"zem?en. Az államona általá?an o%látozott le8et+"$gB van a%%a, 8og2/ell$#0ene eg2 /elt!%ev+ D0 8atalommal

"zem?en. Eg2magu?an vag2 má" államoal !t!tt oal(cióal Dg2+%iz8eti meg ?izton"águat, 8a eg2en"Dl2e%e"$"%e,

illetve az D0 8atalom meg/$ez$"$%e t!%ee&ne. Ha má" mó& nemle8et"$ge", ao% vála"zt0á a

8á?o%Dt. Az i" el$#zel8et+, 8og2 az államo az alalmazo&á" $" ?e8ó&olá" #olitiá0a mellett &!nteneC " anna

%em$n2$?en, 8og2 !z#onti $%&eei v$&elmet $lvezne, el/oga&0á,

=




8og2 a /elt!%ev+ 8atalom mellett c"u#án

má"o&lago" $" alá%en&elt "ze%e#et 0át"z8atna. m az i" le8et"$ge",8og2 a "zó?an /o%gó államo az

eg2en"Dl2e%e"$" $" ?e8ó&olá" eg2Btte" alalmazá"ával#%ó?áloznaC e??en az e"et?en azon?an /ennáll anna

ve"z$l2e, 8og2 a /elt!%ev+ 8atalommal on/litu"8el2zet alaul i, "az államo meg/elel+ v$&elem n$lBl

ma%a&na. A nemzet!zi a#c"olatoat tanulmán2ozó n2ugatielm$lete "ze%int az eg2en"Dl2e%e"$" l$n2ege"en

e&vez+?? alte%nat(vaC t$n2, 8og2 ezt "oal g2a%a??an vála"zt0á,mint a ?e8ó&olá" #olitiá0át. Ste#8en Xalt

"ze%int7

ltalá?an v$ve a "zán&$o m$%legel$"e a%%a ellene !"zt!n!zze azállamoat, 8og2 az eg2en"Dl2e%e"$" #olitiá0át

vála""zá. A ?e8ó&olá" $" alalmazo&á" ocázato", 8i"zen il2ene"et?en nag2/oD ?izalom%a van "zB"$g7 eg2 állam

az$%t áll eg2 &ominán" 8atalom mell$, me%t azt %em$li, (g2meg+%iz8eti anna i%ánta tanD"(tott 0óin&ulatát. Az

eg2en"Dl2e%e"$" "oal ?izton"ágo"a??, 8i"zen a &ominán" 8atalomag%e""z(vv$ vál8at. áa&á"ul, 8a valai a

g2eng$?? ol&al mell$ áll, ao% a l$t%e0!v+ oal(ció?an 0óval nag2o?? ?e/ol2á"%a te"z "ze%t, 8i"zen a g2eng$?? ol&alna

"oal nag2o?? "zB"$ge van a "eg(t"$g%e.==

Xalt a &$ln2ugat-áz"iai "z!vet"$ge alaulá"ána elemz$"eo%%ámutatott, 8og2 az államo a Bl"+ /en2eget$""el

"zem?en "zinte min&en e"et?en az eg2en"Dl2e%e"$" #olitiá0ával#%ó?álozta. ltaláno"an el/oga&ott n$zete

"ze%int a mo&e%n eu%ó#ai t!%t$nelmet "zint$n az eg2en"Dl2e%e"$" 0ellemezte7 Bl!n?!z+ 8atalmi "z!vet"$ge 0!tte

l$t%e $" alaulta át, 8og2 ellen"Dl2ozzá vag2 meg/$ezz$ azoat a/en2eget+ t!%ev$"eet, mel2eet II. 'Bl!#,

\I. La0o", Nag2 '%ig2e", Na#óleon $" Hitle% #olitiá0a te"te"(tettmeg. Xalt ug2anao% eli"me%te7 el+/o%&ul8at,

8og2 eg2e" államo ;?izon2o" !%Blm$n2e !z!tt; m$gi" a ?e8ó&olá" mellett &!nteneC an&all Sc8Felle% #e&ig

a%%a 8(vta /el a /ig2elmet, 8og2 az el$ge&etlene&+ %evizioni"taállamo nag2 való"z(n<"$ggel a ?e8ó&olá"

#olitiá0át vála"zt0á, mivel azt %em$li, 8og2 a status uo-?an

t!%t$n+ változá"o?ól el+n2B "zá%maz8at.= Xalt

=4




"ze%int a ?e8ó&olá"8oz ?izon2o" /oD ?izalom%a i" "zB"$g vanC ?(zniell a??an, 8og2 az e%!"e?? 8atalom "zán&$ai

nem ellen"$ge"e.

Az eg2en"Dl2e%e"$" "o%án az államo el"+&lege" vag2 má"o&lago""ze%e#et t!lt8etne ?e. El+"z!% i"7 A állam Dg2

#%ó?ál a #otenciáli"an ellen"$ge"ne t<n+ 9 állammal "zem?eneg2en"Dl2ozni, 8og2 "z!vet"$g%e l$# J $" )

állammal, /e0le"zti atonai $" eg2$? e%e0$t *ez való"z(n<leg/eg2ve%ez$"i ve%"en28ez vezet ma0&1, vag2 #e&ig az

el+?? eml(tett le8et+"$ge valamil2en om?ináció0ával ("$%letezi.E??en az e"et?en A $" 9 állam eg2má"

el"+&lege" ellen"Dl2ai. Má"o&"zo%7 A államna ninc" !zvetlenellen"$ge, ám e"etleg $%&e$?en áll8at az, 8og2 9

$" J állam !z!tt eg2má"t ieg2en"Dl2ozó vi"zon2 alaul0on i, mivele $t állam valamel2i$ne mege%+"!&$"e

ve"z$l2t 0elent8et A állam "zámá%a. E??en az e"et?en A állammá"o&lago" ellen"Dl2ozó e%+$nt l$#8et /el 9 $" J

állammal "zem?en, amel2e eg2má" el"+&lege" ellen"Dl2ai le8etne.

a0on mil2en %eació%a le8et "zám(tani, 8a @(ná?ól @elet-z"ia8egemoniu" 8atalma váli> Az államo min&en

?izonn2al igen "o/$le$##en /ogna %eagálni. Mivel @(na az Eg2e"Blt llamoat nevezte meg leg/+??

ellen"$g$ne, Ame%ia el+"ze%etettel /og0a az el"+&lege" ellen"Dl2ozó"ze%e#$t 0át"zani, 8og2 megaa&ál2ozza a

(nai 8egemónia ialaulá"át. E "ze%e# /elvállalá"a tel0e"en $%t8et+,8i"zen a t%a&icionáli" ame%iai $%&ee min&ig

i" azt &itáltá7 meg ell aa&ál2ozni azt, 8og2 aá% Eu%ó#á?an, aá% z"iá?an eg2etlen 8atalom i" &ominán"

e%+$nt l$#0en /el. Ez a c$lit<z$" ma Eu%ó#á%a má% nem $%v$n2e",

ám z"iá?an m$g az le8et. Az a n2ugat-eu%ó#ailaza /!&e%áció, amel2 ultu%áli", gaz&a"ági $" #olitiai vonatozá"?an"zo%o"an !t+&i az Eg2e"Blt llamo8oz,

nem /en2egeti az ame%iai ?izton"ágot. Eg2 eg2"$ge"Blt,mege%+"!&!tt $" ag%e""z(v /ell$#$"< @(na vi"zont igen.

a0on Ame%iána t$n2leg $%&e$?en áll az, 8og2 "zB"$g e"et$n aá%8á?o%D" l$#$"e%e "zán0a el magát, 8og2

megaa&ál2ozza @elet-z"iá?an a (nai 8egemóniát> Amenn2i?en a(nai gaz&a"ági /e0l+&$" tová?? /ol2tató&i,

ao% le8et"$ge", 8og2 a 6. "záza& ele0$n ez le"z az el"+ $"

=5




leg/onto"a?? ?izton"ág#olitiai $%&$", amivel az

ame%iai #olitiána "zem?e ell n$znie. Ha az Eg2e"Blt llamo való?an meg aa%0a aa&ál2ozni, 8og2 Peing

8egemoniu" "ze%e#8ez 0u""on @elet-z"iá?an, ao% ennemeg/elel+en ell átala(tania a 0a#án "z!vet"$get,

"zo%o" atonai a#c"olatoat ell l$t%e8oznia má" áz"iai o%"zágoal,$" meg ell n!velnie atonai 0elenl$t$t $"

e%e0$t z"iá?an. Ha azon?an az Eg2e"Blt llamo nem 8a0lan&ó/elvenni a 8a%cot a (nai 8egemóniával, ao% le

ell mon&ania unive%zalizmu"á%ól, " meg ell tanulnia eg2Btt $lniezzel a 8egemóniávalC %áa&á"ul ?ele ell

t!%+&nie a??a, 8og2 má% l$n2ege"en eve"e?? ?ele"zólá"a le"z aJ"en&e"-óceán tDl"ó ol&alán t!%t$n+ e"em$n2e

ala(tá"á?a. Az Eg2e"Blt llamo ?á%mel2i utat vála"zt0a i", teteme"ocázattal $" ia&á"oal ell "zámolnia. A

legve"z$l2e"e?? l$#$" az lenne, 8a az Eg2e"Blt llamo min&enátgon&olá" n$lBl /e0e"t ug%ana eg2 @(nával

megv(van&ó 8á?o%D?a - anna gon&o" m$%legel$"e n$lBl, 8og2 eg2il2en 8á?o%D való?an a nemzet $%&eeit

"zolgál0a-e, " 8og2 va0on az o%"zág t$n2leg /el$"zBlt-e a 8a&vi"el$"%e.

Elm$letileg az Eg2e"Blt llamo meg("$%el8etn$, 8og2 má"o&lago"ellen"Dl2$nt meg/$ezze @(nát, amenn2i?en

eg2 má"i nag28atalom el"+&lege" ellen"Dl2$nt l$#ne /el @(nával"zem?en. Ezt a "ze%e#et eg2e&Bl a#án t!lt8etn$

?e, e88ez azon?an ala#vet+ változá"o%a lenne "zB"$g a 0a#án#olitiá?an7 /oozott D0%a/eg2ve%ez$"%e, nuleá%i"

#%og%am ?ein&(tá"á%a, valamint a%%a, 8og2 a#án - az áz"iai 8atalmatámogatá"ána eln2e%$"e $%&e$?en -

/elveg2e a ve%"en2t @(nával. m m$g 8a a#án 8a0lan$ i" %á, 8og2

%$"zt veg2en eg2 ame%iai vezet$" alatt álló,@(na ellen i%án2uló oal(ció?an - ?á% e??en "em le8etBn ?izto"a -,"zinte el$#zel8etetlen, 8og2 @(nával

"zem?en a#án ?et!lt8etne az el"+&lege" eg2en"Dl2te%emt+ "ze%e#$t.áa&á"ul az Eg2e"Blt llamo nem "o

$%&el+&$"t vag2 $"z"$get mutat az i%ánt, 8og2 má"o&lago"eg2en"Dl2te%emt+ "ze%e#et 0át""zon. A na#óleoni

i&+?en - mint /iatal, i" o%"zág - eg2"ze% má% meg#%ó?álozott ezzela "ze%e##el, " a v$g$n azon a#ta magát,

8og2 Nag2-9%itanniával $" '%anciao%"zággal i" 8a%c?an áll. A 6.

=




g2a%a??á váló inte%ació m$g iná?? a civilizáción ?elBli ?e8ó&olá"%a !"zt!n!zne. Ha%ma&"zo%7 a ?e8ó&olá"%a

$" eg2en"Dl2e%e"$"%e való 8a0lan&ó"ág civilizáción$nt változi,

8i"zen az eg2e" n$#e ?izalom"zint0e elt$%.P$l&ául a @!zel-@eleten az eg2en"Dl2e%e"$" 0ut /+"ze%e#8ezC ez #e&iga%%ól á%ulo&i, 8og2 az a%a? $" !zeleleti

ultD%á?an má%-má% !zmon&á"o"án alac"on2 a ?izalom "zint0e.

E 8atá"o mellett a ?e8ó&olá" vag2 eg2en"Dl2e%e"$" i%ánti8a0lan&ó"ágot az i" ?e/ol2á"ol0a, 8og2 az eg2e"

államo a 8atalom /elo"ztá"ao% mil2en #%e/e%enciáal $"elvá%á"oal l$#ne /el. Az eu%ó#ai tá%"a&alma át$lt$

az a?"zolutizmu" o%"zaát, ám az áz"iai t!%t$nelem%e ol2ann2i%a 0ellemz+ ?B%o%atiu" ?i%o&alom - vag2 ;eleti

&e"#otizmu"; - nem alault i Eu%ó#á?an. A /eu&alizmu"megte%emtette a #lu%alizmu" ala#0ait, " /ennen 8i%&ette,

8og2 a 8atalom ?izon2o" m$%t$< mego"ztá"a nem c"u#ánte%m$"zete", 8anem i/e0ezetten (vánato" i". E88ez

8a"onlóan nemzet!zi "zinten i" Dg2 gon&oltá, 8og2 az e%+eg2en"Dl2te%m$"zete" $" (vánato" - " az állam/$%/ia

$" #olitiu"o /elel+"e az$%t, 8og2 ez az eg2en"Dl2i álla#ot/ennma%a&0on. dg2 amio% az eg2en"Dl2t ve"z$l2

/en2egette, azonnal megtett$ a meg/elel+ l$#$"eet anna8el2%eáll(tá"á%a. ag2i" az eu%ó#ai nemzet!zi #olitiai

i%án2vonal l$n2eg$?en azono" volt az eu%ó#ai tá%"a&alma ?el#olitiai i%án2vonalával.

Az áz"iai ?B%o%atiu" ?i%o&alma ezzel "zem?en a tá%"a&almi vag2#olitiai #lu%alizmu"na $" a 8atalommego"ztá"

le8et+"$g$ne nemigen enge&te te%et. fg2 t<ni, @(ná?an - azeu%ó#ai mintával ellent$t?en - a

?e8ó&olá" "oal /onto"a?? "ze%e#et 0át"zott, mint azeg2en"Dl2e%e"$" #olitiá0a. Lucian P2e "ze%int az 56-a"

$ve?en ;a 8a&vez$%e el+"z!% azt m$%legelt$, 8og2 mil2en el+n2B"zá%maz8at a??ól, 8a az e%+"e?? ol&alá%a

állna, " c"a ezután m$%t$ /el a g2eng$??el !t!tt "z!vet"$gel+n2eit... A t%a&icionáli" eu%ó#ai e%+eg2en"Dl2t!%ev$"eel

"zem?en a (nai 8a&vez$%e nem az autonómia megte%emt$"$tta%tottá a leg/onto"a??naC

&!nt$"eiet "oal iná?? 8atalmi "zem#onto ?e/ol2á"oltá.; Ave%2Gol&"tein 8a"onló$##en v$lee&i. Sze%inte

=6




a ?e8ó&olá" a ommuni"ta @(na #olitiá0á%a volt 0ellemz+, m(g 55$" 5 !z!tt el$g eg2$%telm<en a 8atalom

"t%utD%á0a %a0zoló&ott i. Amio% a @ultu%áli" 'o%%a&alom má%-má%

ana%c8iu" vi"zon2o8oz " a 8atalommeg%en&Bl$"$8ez vezetett, " /$l+ volt, 8og2 a #olitia "ze%e#l+ielt<nne a "Bll2e"zt+?en, az eg2en"Dl2 e%e"$"e

e%Blt el+t$%?e.=3 54 után /elt$telez8et+en a #onto"a??an!%vonalazott 8atalmi "t%utD%a 8el2%eáll(tá"ána

!"z!n8et+ az, 8og2 i"m$t a ?e8ó&olá" lett a &ominán" #olitiai vi"ele&$"/o%ma.

T!%t$nelmi "zem#ont?ól a (naia nem 8Dzta $le" 8atá%vonalat aBl- $" ?el#olitia !z!tt. fg2 v$lt$, 8og2 ;a

világ%en& tula0&on$##en nem má", mint a (nai %en& "zB"$g"ze%<leágazá"a, vag2i" a (nai civilizáció

ite%0e"ze&$"e;. $" ez a civilizáció ;mint a 8el2e" világ%en&8ez vezet+Dt, v$l8et+leg eg2"ze% "z$le"e??

8ató"ugá%?an /og0a !nmagát %e#%o&uálni;. o&e%ic Mac'a%u8a%"zavaival $lve ;a t%a&icionáli" (nai világn$zet

a gon&o"an /el$#(tett 8ie%a%c8iu" tá%"a&alom on/uciánu" elveit vallotta. ag2i" az i&egen u%alo&ó $" államo

c"u#án a @(nai 9i%o&alom 8<?$%e"ei le8ette7 ]Ninc" $t na# az$gen, (g2 $t u%alo&ó "em le8et a /!l&!n.^b

E??+l !vetez+en a (naia nem %oon"zenvezte a ;t!??#ólu"D vag2 aá% t!??ol&alD ?izton"ági

once#cióal;. Az áz"iaia a nemzet!zi a#c"olato?an nag2o??8a0lan&ó"ágot mutatna a ;8ie%a%c8ia el/oga&á"á%a;C

az eu%ó#ai t(#u"D 8egemoniu" 8á?o%D /ogalma i"me%etlen a elet-áz"iai t!%t$nelem?en. Az eu%ó#ai

t!%t$nelmet ol2ann2i%a 0ellemz+ e%+eg2en"Dl2 #olitiá0a i&egen volt z"ia "zámá%a. A n2ugati 8atalma meg0elen$"e

el+tt, a 5. "záza& !ze#$ig a elet-áz"iai nemzet!zi a#c"olatoat a@(na-!z#ontD"ág 0ellemezteC

vag2i" a t$%"$g o%"zágai Bl!n?!z+ m$%t$?en állta alá%en&elt,oo#e%at(v vag2 $##en autonóm vi"zon2?an

Peinggel.= A on/uciánu" világ%en& e"zm$0e a való"ág?ante%m$"zete"en "o8a"em való"ult meg tel0e" eg$"z$?en.

A nemzet!zi #olitia 8atalmi 8ie%a%c8iá%a $#Bl+ áz"iai mo&ell0eazon?an $le"en "zem?en áll az eu%ó#ai

g2ao%lat%a 0ellemz+ e%+eg2en"Dl2 elv$vel.

==




A világ%en&%+l alotott el$#zel$"?+l !vetezi az i", 8og2 a ?e8ó&olá"%a való (nai 8a0lan&ó"ág nemc"a a

?el#olitiá?an, 8anem a nemzet!zi a#c"olato?an i" 0elentezi. S

8og2 ez mil2en m$%t$?en /o%mál0a át azeg2e" o%"zágo Bl#olitiá0át, az %$"z?en attól /Bgg, 8og2 az a&otto%"zágo menn2i?en o"zt0á a on/uciánu"

n$zeteet, %$"z?en #e&ig attól, 8og2 t!%t$nelmileg 8og2an alault a@(nával való vi"zon2u. @o%ea ultu%áli"

$%telem?en "o %oon voná"t mutatott @(nával, $" t!%t$nelmileg i"@(na /el$ o%ientáló&ott. Szinga#D% "zámá%a a

ommuni"ta @(na ellen"$gne "zám(tott a 8i&eg8á?o%D i&e0$n. m an2olcvana" $ve?en Szinga#D% állá"#ont0a

megváltozott, " vezet+ #olitiu"ai eg2%e e%+tel0e"e??en 8angoztattáanna "zB"$ge""$g$t, 8og2 az Eg2e"Blt

llamo - má" o%"zágoal eg2etem?en - v$g%e n$zzen "zem?e a(nai 8atalom %ealitá"aival. A vezet+

#olitiu"o N2ugat-ellene""$g$ne $" a 8atalma" (nai #o#ulációna!"z!n8et+en Mala0zia i" e%+tel0e"en @(na

/el$ o%ientáló&ott. T8ai/!l& az eu%ó#ai $" 0a#án im#e%iali"ta$%&ee8ez alalmazo&va a 5. $" 6. "záza&?an

meg+%izte /Bggetlen"$g$tC ug2anil2en alalmazo&ó #olitiát (vánt/ol2tatni @(nával "zem?en i" - ez i%án2D

t!%ev$"eit c"a /oozta, 8og2 ?izton"ágá%a n$zve #otenciáli" ve"z$l2t 0elent8et ietnam.

)$lelet-z"iá?an leginá?? In&on$zia $" ietnam 8a0li a%%a, 8og2@(na 8atalmát meg/$ezze vag2

ellen"Dl2ozza. In&on$zia nag2 ite%0e&$"<, muzulmán o%"zág, ell+távol"ág?an van @(nátólC ug2anao% Bl"+

"eg(t"$g n$lBl nem tu&0a megaa&ál2ozni azt, 8og2 a )$l-(nai-tenge% /!l!tt @(na veg2e át az ellen+%z$"t. 553

+"z$n In&on$zia $" Au"zt%ália ?izton"ági "ze%z+&$"t !t!ttC enne$%telm$?en ma onzultációt /ol2tatna eg2má""al

a%%ól, mit i" tenn$ne, 8a ?izton"águat ;ellen"$ge" megmoz&ulá"o;/en2egetn$. S ?á% taga&0á, 8og2 ez

@(na-ellene" megeg2ez$" lenne, való0á?an min&$t /$l @(nát ta%t0a alegve"z$l2e"e?? ellen"$gne.= ietnam

ultD%á0a nag2%$"zt on/uciánu" ala#o%a $#Bl, ám t!%t$nelmilegmegle8et+"en antagoni"ztiu"an alault a @(nával

való vi"zon2aC 55-?en %!vi& 8á?o%D%a i" "o% e%Blt a $t o%"zág!z!tt. Min& ietnam, min& @(na magána

=




!veteli a S#%atl2-"zigete /!l!tti /enn8ató"ág 0ogát, " a $t o%"zág/lottá0a az 5-54-a" $ve?en "zámo"

alalommal int$zett táma&á"t eg2má" ellen. A ilencvene" $ve

ele0$n ietnam atonai e%e0e @(ná$8oz $#e"tmegg2engBlt. Má" elet-áz"iai o%"zágoal ellent$t?en, ietnam!vetezete"en e%e"i azoat a "z!vet"$ge"eet,

aiel ellen"Dl2oz8atná @(na 8atalmát. ietnam /elv$telt n2e%t az ASEAN-?a, ma0& 553-?en no%malizáló&ott a

Xa"8ington8oz /<z+&+ vi"zon2a i" - ietnam te8át má% $t l$#$""el!zele?? e%Blt a c$l8oz. Az ASEAN t!??i

tag0a - $" a "ze%vezet maga - azon?an i&egene&i attól, 8og2 @(nával"zem?e"zegBl0!n7 (g2 /elett$??

való"z(n<tlen, 8og2 az ASEAN @(na-ellene" "z!vet"$gg$ vál0$, vag28og2 eg2 @(na elleni on/%ontáció?an

ietnam ol&alá%a áll0on. Az Eg2e"Blt llamo való"z(n<leg "z(ve"enmeg/$ezn$ @(nát, ám mo"t, a ilencvene"

$ve !ze#$n eg2el+%e nem tu&ni, 8og2 Ame%ia mil2en me""zi%emeg2 el a??an a vitá?an, amel2 a )$l-(naitenge%

/!l!tti u%alom%ól /ol2i. El$#zel8et+, 8og2 ietnam "zámá%a ;alegev$"?$ %o""z alte%nat(va; v$gBl a

@(ná8oz való alalmazo&á" $" a /inlan&izáció el/oga&á"a le"z, amel2;ug2an m$l2en "$%ti a vietnami ?B"ze"$get...

ám a tDl$l$" e"$l2$vel ec"egtet;=4.

A ilencvene" $ve?en @(na $" R"za-@o%ea iv$tel$vel "zinte min&enelet-áz"iai állam támogatta azt az

el$#zel$"t, 8og2 a t$%"$g?en tová??%a i" ame%iai atonai e%+állomá"ozzana. A g2ao%lat?an azon?an -

ietnam iv$tel$vel - min&eg2iB @(na /el$ o%ientáló&i. A 'Bl!#-"zigete /el"zámolta a /onto"a?? ame%iai

l$gi $" 8a&itenge%$"zeti táma"z#ontoat, Oinaván #e&ig a lao""ág8atá%ozottan tiltaozott az Eg2e"Blt llamo

atonai 0elenl$te ellen. 55-?en T8ai/!l&, Mala0zia $" In&on$zia nem 0á%ult 8ozzá, 8og2 /el"$gvizein 8at ame%iai

8a&ian2ag-"záll(tó 8o%gon2ozzon le - eze az D"zó táma"z#onto"eg(tett$ volna a )$lelet- vag2 )$ln2ugatz"ia

elleni ame%iai atonai inte%venciót. Ug2anezt a "zán&$ot tB%!zteaz ASEAN egionáli" 'ó%umána el"+

Bl$"e i"7 @(na !vetel$"$%e a S#%atl2-"zigete Bg2$t levett$ ana#i%en&%+l, " má% eg2etlen ASEAN-tago%"zág "em

=3




me%t tiltaozni a Mi"c8ie/-"zila"zi%t 553-!" (nai meg"zállá"a ellen. Amio% 553-55-?an @(na nemc"a

"zava?an, 8anem atonailag i" meg/en2egette Ta0vant, az áz"iai

o%mán2o i"m$t "(%i 8allgatá"?a ?u%olózta.Ezt a ?e8ó&olá"%a 8a0lamo" magata%tá"/o%mát Mic8ael O"en?e%g/%a##án"an (g2 !""zegezte7 ;Az áz"iai vezet+et

m$%8etetlen aggo&alommal t!lti el, 8og2 az e%+eg2en"Dl2 @(na /el$ ?illen8et, ug2anao% vig2ázó "zemei a 0!v+t

viz"lat0á7 ez$%t mo"t nem aa%na Peinggel on/%ontáló&ni;, $";nem 8a0lan&ó az Eg2e"Blt llamo ol&alán

eg2 @(na-ellene" e%e"zte" 8á?o%D?a in&ulni;=5.

@(na /elemele&$"e a#án "zámá%a i" nag2 i8(vá" le"z, " m$l2enmego"zt0a ma0& a 0a#án !zv$lem$n2t a??an a

$%&$"?en, 8og2 az o%"zág mil2en "t%at$giát /ol2ta""on. a0onmeg?$$l0en-e @(nával, e"etleg ?izon2o"

om#%omi""zumo á%án tu&omá"ul veg2e-e @(na #olitiai $" atonai&ominanciá0át, c"e%$?e az$%t, 8og2 gaz&a"ági

$%&$"e?en tová??%a i" maga 0át"z8a""a a vezet+ "ze%e#et> E"etlegD0%a$%telmezze az ame%iai-0a#án "z!vet"$get

- vag2i" 8og2 a#án $" az Eg2e"Blt llamo !z!"en veze""e a @(nátellen"Dl2ozó $" meg/$ez+ oal(ciót> ag2

talán az lenne a leg8el2e"e??, 8a atonai e%e0$t /e0le"zten$, 8og2 aze"etlege" (nai táma&á"oal "zem?en

megv$&0e $%&eeit> a#án való"z(n<leg - ame&&ig c"a le8et - eze%ea $%&$"e%e nem /og eg2ene" vála"zt

a&ni.

@(na meg/$ez$"$%e $" ellen"Dl2ozá"á%a az eg2etlen $%telme" l$#$" azlenne, 8a Ame%ia $" a#án atonai

"z!vet"$g%e l$#ne. El$#zel8et+, 8og2 e c$l $%&e$?en a#án

/oozato"an D0%agon&ol0a a "z!vet"$get. Ez vi"zontattól /Bgg7 a#án ?(zni /og-e a??an, 8og2 *1 Ame%ia tová??%a i"$#e" meg+%izni "tátu"át mint a világ eg2etlen

"zu#e%8atalma, " $#e"-e a világ Bg2ei?e at(van ?ele"zólniC *61 Ame%ia nem vonul-e i z"iá?ól, " at(van /og-e

8a%colni @(na 8atalmi ?e/ol2á"a ellenC *=1 az Eg2e"Blt llamo $"a#án $#e" le"z-e a%%a, 8og2 nag2 an2agi

ál&ozato $" a 8á?o%D ocázata n$lBl i" meg/$ezze @(nát>

Mivel azon?an az Eg2e"Blt llamo nem tett il2en nag2 8o%&e%e0< $"

?izon2talan i0elent$"eet, " nem vállalt

=




!telezett"$geet, a#án való"z(n<leg meg?$$l @(nával. Elteintveattól az i&+"zatól, amio% az 5=-5-e"

$ve?en ata"zt%o/áli" !vetezm$n2eel 0á%ó, eg2ol&alD 8ó&(tó

#olitiát /ol2tatott @elet-z"iá?an, a#ánt!%t$nelme "o%án min&ig ?izton"ág%a t!%ee&ett - vag2i" min&ig az$##en &ominán" 8atalmaal "z!vetezett.

M$g ao% i", amio% az 5=-a" $ve?en a tengel28atalma8ozc"atlaozott, Dg2 v$lv$n, 8og2 a világ#olitia

leg&inamiu"a?? #olitiai-i&eológiai e%+ivel "z!vetezi. A "záza&ele0$n tu&ato"an t!%ee&ett a%%a, 8og2 az

angoloal l$#0en "z!vet"$g%e, 8i"zen ao%i?an a világ#olitiaiBg2e?en Nag2-9%itannia 0át"zotta a vezet+

"ze%e#et. Az 53-e" $ve?en 8a"onló oo?ól i/ol2ólag az Eg2e"Blt llamoal ez&ett ?a%átozniC Ame%ia, a

világ leg8atalma"a?? o%"zága volt az eg2etlen, amel2 a#án ?izton"ágát "zavatol8atta. A nemzet!zi #olitiát a

(naia8oz 8a"onlóan a 0a#áno i" 8ie%a%c8iu"na ta%t0á, 8i"zen ?el#olitiá0u i" 8a"onló$##en 8ie%a%c8iu".

Eg2 neve" 0a#án tu&ó" a%%a a meg/ig2el$"%e 0utott, 8og27

Amio% a 0a#áno a nemzet!zi tá%"a&alom8oz vi"zon2ulna, a 0a#ánmo&elle g2a%an (nálna analógiáat. A

0a#áno a nemzet!zi %en&et 8a0lamo"a a ultu%áli" mintáBl"+&lege" megn2ilvánulá"a$nt $%telmezni, mel2e a

0a#án tá%"a&alom?an ?el"+leg !ltene ma0& te"tetC ezt a tá%"a&almat#e&ig ve%tiáli"an "ze%vezett "ze%ezete 0ellemzi.

A nemzet!zi %en&%+l ialault $#%e nag2 8atá"t g2ao%olta a 0a#áno által 0ól i"me%t #%emo&e%n (nai-0a#án

a#c"olato *8<?$%i %en&"ze%1.

ag2i" a 0a#áno "z!vet"$ge"i magata%tá"át ;ala#vet+en a ?e8ó&olá"

$" nem az eg2en"Dl2e%e"$" 0ellemezte;,illetve az, 8og2 ;min&ig a &ominán" 8atalma ol&alá%a állta;. Eg28o""za?? i&e0e a#án?an $l+ n2ugati

eg2et$%tett azzal, 8og2 a 0a#áno ;villámg2o%"an meg8a0olna az e%+8atalma el+tt, $" eg2Bttm<!&$"%e t!%ee&ne

v$lt /el0e??valóial... m m$g enn$l i" g2o%"a??an 8ag20á /a$#n$la megg2engBlt, 8an2atló 8egemónoat;.

Amenn2i?en Ame%ia z"iá?an ?et!lt!tt "ze%e#e megg2engBl, " @(na8atalma mege%+"!&i, a 0a#án #olitia enne

meg/elel+ /o%&ulatot ve"z ma0&. aló0á?an ez a /ol2amat má%

=




megez&+&!tt. A (nai-0a#án a#c"olato

ulc"$%&$"e az, a8og2 @i"8o%e Ma8?u?ani %ámutatott, 8og27 ;@i$le"z az el"+ 8el2>; A vála"z #e&ig eg2%e

világo"a??á váli. ;9á% eg2$%telm< n2ilatozato $" megálla#o&á"onem le"zne, m$gi" á%ulo&ó az a t$n2, 8og2

a 0a#án c"á"zá% 556-?en, vag2i" ol2an i&+?en látogatott el @(ná?a,amio% Peing nemzet!zileg m$g %elat(ve

el"zigetelt 8el2zet?en volt.;

Elm$letileg a 0a#án vezet+ $" a !zv$lem$n2 $t"$g(vBl "z(ve"enlátná vi"zont az elmDlt n$8án2 $vtize&

mo&ell0$t, amio% m$g a#án a nag28atalmD Eg2e"Blt llamo óvó"zá%n2ai alá ?D08atott. A8og2 azon?an az

Eg2e"Blt llamo áz"iai ?e/ol2á"a c"!en, Dg2 e%+"!&ne /ela#án?an azo a 8ango, mel2e a

;vi""zaáz"iaizáló&á"t; "B%geti. A 0a#ánona azzal a t$nn2el i""zem?e ell n$zniB, 8og2 a elet-áz"iai #o%on&on

i"m$t @(na le"z a &ominán" 8atalom. Amio% 55-?enmeg$%&ezt$, 8og2 a 6. "záza&?an va0on mel2i 8atalom

g2ao%ol0a ma0& a legnag2o?? ?e/ol2á"t z"iá%a, a 0a#án !zv$lem$n2-a @(ná%a "zavazottC = 0el!lte meg

az Eg2e"Blt llamoat, " c"u#án vo"olt a#án mellett.6 553- ?en eg2 maga" ?eo"ztá"D 0a#án ti"zt"$gvi"el+

azt 0!ven&!lte, 8og2 a#án "zámá%a ;?Bntet$"; le"z, 8a ;@(ná8oz elli&omulnia;. Aztán meg$%&ezte, 8og2 az

Eg2e"Blt llamo va0on el"zánná-e magát 8a"onló l$#$"%e> Az el"+áll(tá" 8i8et+ne t<ni, az utána !vetez+

$%&$"%e azon?an eg2el+%e ninc" vála"z.

A (nai 8egemónia c"!enteni /og0a a elet-áz"iai in"ta?ilitá"t, $" vi""za"zo%(t0a a on/litu"oat. Eg2?en az

ame%iai $" n2ugati ?e/ol2á"t i" megg2eng(ti, " az Eg2e"Blt llamoata%%a $n2"ze%(ti ma0&, 8og2 $v"záza&o"

t!%ev$"eit /ela&va eli"me%0e7 eg2 ulc"/onto""ágD %$gió /!l!tt má%nem +, 8anem eg2 má"i 8atalom u%alo&i. A

gaz&a"ági n!vee&$" a atonai 8atalom $" #olitiai ?e/ol2á"mege%+"!&$"$8ez vezet8etC ug2anao% má"

ten&enciána i" te%et enge&8et7 #olitiai /e0l+&$"t, n2itotta??,#lu%ali"tá?? $" való"z(n<leg &emo%atiu"a??

#olitiai /o%má ialaulá"át e%e&m$n2ez8eti. A gaz&a"ági n!vee&$"

)$l-@o%eá?an $" Ta0vanon má% e88ez

=4




8a"onló e%e&m$n2e%e vezetett. Azon?an $%&ee", 8og2 min&$to%"zág?an a &emo%ácia legat(va?? #olitiai

8a%co"ai e%e"zt$n2e volta.

@(na on/uciánu" !%!"$ge - mel2 a 8atalom%a, %en&%e, 8ie%a%c8iá%a8el2ezi a 8ang"Dl2t, " a !z!""$g

/el"+??%en&<"$g$t 8i%&eti az eg2$nnel "zem?en - aa&ál2oat g!%&(t a&emo%atizáló&á" el$. Igaz, a gaz&a"ági

n!vee&$" )$l-@(ná?an 8i8etetlen $let"z(nvonal-emele&$"8ez vezetett, ialault eg2 &inamiu"an /e0l+&+

?u%z"oázia, a o%mán2 8atá"!%$n (vBl e"+ te%Bleteen ó%iá"i t+e8almozó&ott /el, " a !z$#o"ztál2 i" g2o%"

g2a%a#o&á"na in&ult. A (naia a e%e"e&elem, a ?e/etet$"e $" azotatá" te%$n eze% "zállal a#c"oló&na a

Blvilág8oz. Min&eze eg2Bttv$ve megte%emti azt a tá%"a&almi ?ázi"t, amel2 #olitiai #lu%alizmu"8oz vezet8et.

Politiai n2itá"%a ao% le"z le8et+"$g, amio% az auto%ite%%en&"ze%en ?elBl %e/o%me% t!%ev$"e 0utna "zó8oz.

a0on ez /og ma0& t!%t$nni @(ná?an i"> Talán igenC 8a nem i" %!gt!na Teng utáni o%"za?an, &e azután min&en

?izonn2al. Az D0 $v"záza& )$l-@(ná0á?an #olitiai $%&eelt"$g<c"o#o%to, ez&etlege" #olitiai #á%to 0!8etne

l$t%e, amel2e való"z(n<leg omol2 támogatá"t a#na Bl/!l&%+l, $""zo%o" a#c"olatoat á#olna ma0& a ta0vani,

8ongongi, "zinga#D%i (nai lao""ággal. Ha )$l-@(ná?an való?an8a"onló ten&enciá 0elentezne ma0&, " a

%e/o%mt!%ev$"e e%e&m$n2e%e vezetne Peing?en, ao% a#olitiai átalaulá"i /ol2amato el+tt megn2(li az

Dt. A &emo%atizáló&á" ug2anao% azt a ve"z$l2t i" magá?an8o%&ozza, 8og2 a #olitiu"o nacionali"ta

t!%ev$"eel l$#ne /el, mel2e aá% 8á?o%D8oz i" vezet8etneC ?á%eg2 "ta?il #lu%ali"ta %en&"ze% 8o""zD távon

való"z(n<leg e&vez+en ?e/ol2á"olná @(na nemzet!zi a#c"olatait.

Talán '%ie&?e%g 0ó"lata igazoló&i ?e7 Eu%ó#a mDlt0a le"z z"ia 0!v+0e. m m$g való"z(n<?? az, 8og2 z"ia "a0át

mDlt0á?ól oulva ala(t0a ma0& 0!v+0$t. z"ia $t le8et+"$g !z!tt vála"zt8at7 vag2 az e%+eg2en"Dl2 mellett &!nt,

ezt az utat azon?an on/litu"o !veziC vag2 #e&ig, a 8egemóniaeli"me%$"e %$v$n, a zava%talan ?$e mellett

vo"ol. A n2ugati tá%"a&alma való"z(n<leg a on/litu"o $" az

=5




e%+eg2en"Dl2 mellett &!nten$ne. z"iána

vi"zont t!%t$nelme, ultD%á0a $" 8atalmi le8et+"$gei azt &itál0á,8og2 a ?$$t $" a 8egemóniát vála""za.

Leál&ozó?an van az a o%"za, amel2 az 4-43-e" $ve?en an2ugati e%+ ?e!z!nl$"$-vel ez&+&!ttC @(na

i"m$t vi""za"ze%zi a t$%"$g /!l!tti 8egemóniá0át, $" a @elet D0%ael/oglal0a az +t megillet+ 8el2et.

Civilizációk es mag=államok: 4j er!vonalak megjelenése

A 8i&eg8á?o%D utáni t!??#ólu"D, multicivilizáció" világ?an má% ninc"meg az az igen &ominán" vála"ztóvonal,

amel2 a 8i&eg8á?o%Dt 0ellemezte. Ha azon?an a muzulmán n$#e""$gil2en m$%t$?en n!vee&i, " az áz"iai

gaz&a"ág tová??%a i" %o8aml$#te?en /e0l+&i, ao% a világ#olitiá?an a N2ugat $" a %iváli" civilizáció !zti

!""zec"a#á"o "oal 0elent+"e??$ válna, mint ?á%mil2en eg2$?on/litu". A muzulmán o%mán2o való"z(n<leg

eg2%e ellen"$ge"e??en vi"zon2ulna ma0& a N2ugat8oz, "el$#zel8et+, 8og2 az i"zlám c"o#o%to, valamint a

n2ugati tá%"a&alma !z!tt 8ol i"e??, 8ol nag2o?? intenzitá"D!""zBt!z$"e%e e%Bl "o%. Az Eg2e"Blt llamo

@(nával, a#ánnal $" má" áz"iai o%"zágoal /ennálló a#c"olataieg2%e iná?? elm$%ge"e&ne, " aá% omol2

8á?o%D8oz i" vezet8et az, 8a Xa"8ington meg#%ó?ál0amegaa&ál2ozni, 8og2 @(na 8egemoniu" "ze%e#8ez 0u""on

z"iá?an.

Il2en /elt$tele mellett tová?? $%lel+&i, " talán elm$l2Bl $"i"z$le"e&i a a#c"olat a on/ucianizmu" $" az i"zlám

!z!tt. 'onto" el+%el$#$" volt, 8og2 a muzulmán $" a (naitá%"a&alma a /eg2ve%ez$"i, em?e%0ogi $" eg2$?

$%&$"e?en eg2Btte"en l$#te /el a N2ugattal "zem?en. Pai"ztán,I%án $" @(na "zo%o" a#c"olatoat $#(tett i

eg2má""alC enne eg2$%telm< 0ele volt, 8og2 a ilencvene" $ve ele0$nang Sang-un eln! I%án?a $" Pai"ztán?a

látogatott, m(g a/"zan&z"ani eln! Pai"ztánt $" @(nát e%e"te /el.Eze a látogatá"o ;0elezt$, 8og2 Pai"ztán,

I%án $" @(na !z!tt meg"zBlet+?en van a "z!vet"$g;. @(nai Dt0a el+tta/"zan&z"ani I"zlama?a&?an i0elentette,

8og2 Pai"ztán $" I%án !z!tt ;"t%at$giai "z!vet"$g; 0!tt l$t%e, " eg2

Pai"ztán elleni táma&á"t eg2?en I%án elleni

=6




táma&á"$nt $%t$eln$ne. E a#c"olat mege%+"(t$"e$nt 9enazi%98utto i" azonnal /ele%e"te I%ánt $" @(nát,

miután 55=-?an mini"zte%eln!$ vála"ztottá. A 8á%om o%"zág

eg2Bttm<!&$"e eg2?en a #olitiai, atonai $"o%mán2ti"ztvi"el+ %en&"ze%e" e"zmec"e%$it i" 0elentiC I%án,Pai"ztán $" @(na eg2 "o% #olgá%i $" atonai

$%&$"?en - ?ele$%tve a 8a&ite%mel$"t i" - eg2Btte"en #%ó?ál&!nt$"eet 8ozni - a%%ól nem i" ?e"z$lve, 8og2

@(na %en&"ze%e"en "záll(t /eg2ve%eet a má"i $t o%"zágna. Ez aa#c"olat lele" támogatá"%a talált azon

#ai"ztáni !%!?en, amel2e a ;/Bggetlen; $" ;muzulmán; ?eáll(tott"ágD Bl#olitia 8(ve$nt eg2 ;Te8e%án-I"zlama?a&-

Peing-tengel2; ialaulá"át vá%táC m(g Te8e%án?an azzal $%velte,8og2 ;a 0elen !%Blm$n2e !z!tt

"zo%o" $" !vetezete" eg2Bttm<!&$"%e van "zB"$g; I%án, @(na,Pai"ztán $" @aza8"ztán !z!tt. A ilencvene"

$ve !ze#$%e a 8á%om o%"zág !z!tt de facto "z!vet"$g 0!tt l$t%e,mel2ne leg/+?? c$l0a az volt, 8og2

"zem?e"záll0on a N2ugattal, ?izton"ági l$#$"eet teg2en In&iávala#c"olat?an, " min& a t!%!, min& az o%o"z ?e/ol2á"t

vi""za"zo%(t"a @!z$#-z"iá?an.=

a0on el$#zel8et+-e, 8og2 ez a 8á%om o%"zág eg2 "z$le"e??, má"muzulmán $" áz"iai államoat i" magá?a

t!m!%(t+ "z!vet"$g lele leg2en> G%a8am 'ulle% "ze%int l$t%e0!8et eg2laza ;on/uciánu"-i"zlám "z!vet"$gC nem

mint8a @on/uciu" $" Mo8ame& vala8a i" N2ugat-ellene" lett volna.Min&azonáltal eze a ultD%á "ze%etn$

megto%olni azon "$%elmeet, mel2eet - %$"z?en - a N2ugat %ová"á%a(%na. A N2ugat #olitiai, atonai,

gaz&a"ági, $" ultu%áli" 8atalma eg2%e nag2o?? "e?eet e0t eg2 ol2an világon, mel2ne o%"zágai Dg2 $%zi7 ]?etelt a

#o8á% .̂; Leg"zenve&$l2e"e??en Moame% el-@a&8a/i !vetelte eg2il2en "z!vet"$g l$t%e8ozá"át. 55 má%ciu"á?an

i0elentette7

Az D0 világ%en& azt 0elenti, 8og2 a z"i&ó $" a e%e"zt$n2e aa%0áu%alni a muzulmán világotC " ezt min&en ?izonn2al

meg i" te"zi, miután leigázzá a on/ucianizmu"t $" az In&iá?an,@(ná?an, a#án?an 8ono" má" vallá"oat...

A e%e"zt$n2e $" z"i&ó mo"t azt mon&0á7 elt!$ltB, 8og2 ii%t0u

=6




a ommunizmu"tC a N2ugat /ela&ata #e&ig az

i"zlám $" a on/ucianizmu" "z$tzDzá"a.

em$l0B, 8og2 "o% e%Bl a on/ucioni"ta tá?o%t vezet+ @(na $" ae%e"zt$n2 e%e"zte" tá?o%t vezet+ Ame%ia !zti

!""zec"a#á"%a. Eli"me%0B, 8og2 el+(t$letein vanna a e%e"zte" vit$zeel "zem?en. Mi a on/ucianizmu" ol&alán

állun, " 8a "z!vet"$g%e l$#Bn velB, " eg2Btt in&ulun a nag28a%c?a, meg /og0u "emmi"(teni a !z!" ellen"$get.

Ez$%t mi, muzulmáno támogat0u @(nát a !z!" ellen"$ggel v(vott8a%c?an...

@(nána g2+zelmet (vánun...

A on/uciánu" $" i"zlám államo "zo%o" N2ugat-ellene" "z!vet"$gei%ánti lele"e&$" azon?an nem talált

vi""z8ang%a a (nai ol&alon7 553-?en J"iang J!-min eln!i0elentette, 8og2 @(na nem l$# "z!vet"$g%e má" o%"zágoal.

Ez a magata%tá" /elt$telez8et+en a%%a a la""ziu" (nai /el/ogá"%a vezet8et+ vi""za, mi"ze%int a @(nai

9i%o&alomna - mint !z#onti 8atalomna - ninc" "zB"$ge"z!vet"$ge"e%eC má" o%"zágona ug2anao%

$%&e$?en áll8at, 8og2 eg2Bttm<!&0ene @(nával. Ug2anao% a

(nai-n2ugati on/litu"o?ól az !vetezi,8og2 Peing "zámá%a /onto""á váli ma0& a N2ugat-ellene"o%"zágoal való "z!vet"$gC Bl!n!"en az i"zlám

államo 0elent8etne nag2 $" teint$l2e" ?ázi"t. N!vev+ola0"zB"$gletei miatt @(na való"z(n<leg a%%a $n2"ze%Bl,

8og2 a#c"olatait ite%0e""ze I%án%a, I%a%a, SzaD&-A%á?iá%a, valamint @aza8"ztán%a $" Aze%?a0&z"án%a i". Eg2

ene%gia-"za$%t+ 55-?en %ámutatott a%%a, 8og2 eg2 il2en /eg2ve%-ola0 tengel2ne ;Lon&on, Pá%iz" vag2

Xa"8ington t!??$ má% nem #a%anc"ol8at;3. A t!??i civilizáció $" mag-államai vi"zon2a a N2ugat8oz $" a N2ugat%iváli"ai8oz "o/$le$##en alaul8at. A &$li

civilizáció - Latin-Ame%ia $" A/%ia - nem %en&elezne mag-államoalC a N2ugat támogatá"á%a "zo%ulna,

" atonailag, gaz&a"ágilag /e0letlene *?á% Latin-Ame%iá?an a8el2zet %o8amo"an változi1. N2ugati a#c"olatai

való"z(n<leg ellent$te" i%án2?a moz&ulna ma0& el. A latin-ame%iaiultD%a !zel áll a N2ugat8oz. Az 54-

55-e" $ve?en a latin-ame%iai #olitiai $" gaz&a"ági %en&"ze%e

=66




eg2%e 0o??an 8a"onl(totta a n2ugati mintá%a.

A $t latin-ame%iai o%"zág, amel2 nuleá%i" /eg2ve%e ?e"ze%z$"emellett a%&o"o&ott, /ela&ta ez i%án2D

t!%ev$"eit. A latin-ame%iai államo való"z(n<leg ne8ezm$n2eziug2an az Eg2e"Blt llamo atonai

&ominanciá0át, m$g"em me%ne ellenállá"t tanD"(tani, " eg2icivilizáció "em "zánta el magát a legc"e$l2e??

atonai ellenl$#$"%e "em. ó n$8án2 latin-ame%iai tá%"a&alom?an a#%ote"tantizmu" g2o%" /elemele&$"e azt

e%e&m$n2ezte, 8og2 eze az o%"zágo eg2%e iná?? a N2ugat veg2e"t(#u"D, atoliu"-#%ote"tán" tá%"a&almai%a

ez&te 8a"onl(tani. A latin-ame%iai-n2ugati vallá"i a#c"olatoi"z$le"e&$"e m$g óma /ig2elm$t i" /eleltette.

Ellenez+ i%án2D /ol2amat 0át"zó&ott le ao%, amio% az Eg2e"Blt llamoat meióia, !z$#-ame%iaia $"

a%i?ia !z!nl!tt$ elC az ame%iai tá%"a&almat $%+ "#an2ol 8atá"e&vez+en ?e/ol2á"ol8at0a a $t ultD%a a#c"olatát.

Latin-Ame%ia $" a N2ugat - ezen g2ao%latilag az Eg2e"Blt llamo$%ten&+ - legala#vet+??

on/litu"/o%%á"ai a ?eván&o%lá", a á?(tó"ze%e $" a á?(tó"ze%%ela#c"olato" te%%o%izmu", valamint a gaz&a"ági

integ%áció #%o?l$mái *#$l&ául a latin-ame%iai o%"zágo /elv$tele aNA'TA-?a vag2 a Bl!n/$le latin-ame%iai

c"o#o%to"ulá"o - mint a Me%"ocu% vag2 az An&o-megálla#o&á" -i?+vBl$"e1. Azo a #%o?l$má, amel2e

Meió NA'TA-/elv$tel$n$l 0elentezte, "e0tetni enge&i, 8og2 alatin-ame%iai $" a n2ugati civilizáció 8áza""ága

nem le"z z!en+mente"C való"z(n<leg m$g a 6. "záza&?an i"8o""zan $%lel+&i ez a a#c"olat - " m$g az i"

le8et"$ge", 8og2 "o8a"em /og ?etel0e"e&ni. Min&eze ellen$%e aN2ugat $" Latin-Ame%ia !zti Bl!n?"$ge

elt!%#Blne a N2ugat $" má" civilizáció n$zetelt$%$"ei mellett.

A N2ugat a#c"olatai A/%iával - 8a minimáli" m$%t$?en i" - valamivel ellentmon&á"o"a??aC ez /+$nt a

/eete ontinen" 8i8etetlen g2enge"$g$vel mag2a%áz8ató. @a%&ináli"$%&$"e azon?an itt i" aa&na. 9%az(liával

$" A%gent(nával ellent$t?en )$l-A/%ia nem a nuleá%i" /eg2ve%ei/e0le"zt$"$%+l mon&ott leC )$l-A/%ia

meg"emmi"(tette azoat az atom/eg2ve%eet, mel2eet "a0át maga

=6=




áll(tott el+. Ezeet a /eg2ve%eet m$g a /e8$%

o%mán2 8ozta l$t%e anna $%&e$?en, 8og2 megaa&ál2ozza aza#a%t8ei& elleni Bl/!l&i táma&á"oat - ez a

o%mán2 #e&ig nem aa%ta, 8og2 a /eg2ve%eet az el0!ven&+ /eeteo%mán2 !%!!l0e meg, amel2 e"etleg má"

c$lo $%&e$?en vetn$ ?e +et. Ug2anao% magát a $#e""$get, anuleá%i" /eg2ve%e el+áll(tá"á8oz "zB"$ge"

ta#a"ztalatoat, i"me%eteet nem le8et meg"emmi"(teni, (g2el$#zel8et+, 8og2 eg2 a#a%t8ei& utáni o%mán2 D0

nuleá%i" a%zenált 8oz l$t%e az$%t, 8og2 megaa&ál2ozza a n2ugatiinte%venciót, " A/%ia !z#onti 8atalmává

l$#8e""en el+. Az em?e%i 0ogo, a ?eván&o%lá", a gaz&a"ági $%&$"e$" a te%%o%izmu" "zint$n állan&óan

na#i%en&en vanna A/%ia $" a N2ugat !z!tt. No8a '%anciao%"zágomol2 e%+/e"z(t$"eet te"z az$%t, 8og2 o%á??i

g2a%mataival tová??%a i" "zo%o" a#c"olatot á#ol8a""on, A/%iá?anm$gi" eg2/a0ta n2ugattalan(tá"i /ol2amat ez&

ialaulniC a n2ugati 8atalma ?e/ol2á"a $" $%&eei vi""za"zo%uló?an vanna, mi!z?en az +"8ono" ultD%a i"m$t

mege%+"!&iC a &$l-a/%iai ultD%a ?D%-angol elemei #e&ig i&+vel c"amá"o&%en&< "ze%e#et t!lt8etne ma0& ?e.

Latin-Ame%ia eg2%e iná?? n2ugatia"o&iC A/%ia vi"zont eg2%einá?? eltávolo&i a N2ugattól. Enne ellen$%e

- m$g 8a Bl!n?!z+ Dton-mó&on i" - "em A/%ia, "em Latin-Ame%ianem tu& il$#ni a N2ugat á%n2$á?ól, "

eg2i+0B "em le"z $#e" a%%a, 8og2 - ENSK-"zavazataiat le"zám(tva- 8at$on2an ?e/ol2á"ol0a a N2ugat $"

%iváli"ai !zti eg2en"Dl2t.

Homloeg2ene"t má" a 8el2zet a 8á%om ;inga;-civilizáció e"et$?en.

Az ottani mag-államo 0elent+" "ze%e#et 0át"zana a világ#olitiai Bg2e?enC a N2ugattal $" anna %iváli"aival való a#c"olataiat való"z(n<leg u"za"ág,

am?ivalencia $" változ$on2"ág /og0a 0ellemezni. Min&en ?izonn2alaz eg2má" !zti vi"zon2o i" nag2m$%v<

elt$%$"eet mutatna ma0&. a#án - mint má% taglaltu - 8o""zDg2!t%+&$" $" !nviz"gáló&á" után való"z(n<leg

el#á%tol az Eg2e"Blt llamotól, $" @(na /el$ o%ientáló&i. a#án -aá%c"a Ame%ia má" 8i&eg8á?o%D"

t%an"zcivilizáció" "z!vet"$ge"ei - eg2%e ev$"?$ "zo%ul Xa"8ington

=6




v$&elm$%eC ug2anao% a "z!vet"$g 8ivatalo"

/el?ontá"á%a való"z(n<leg "o8a nem e%Bl ma0& "o%. Am(g az 53- ?en meg"zállt @u%il-"zigete /!l!tti vitát nem

"ie%Bl ?$$"en el%en&ezni, a 0a#án-o%o"z a#c"olato tová??%a i" v$"zte%8e"e ma%a&na. A 8i&eg8á?o%D v$g$n

ug2an /elc"illant a %em$n2, 8og2 "ie%Bl a vitát lezá%ni, ám az o%o"znacionalizmu" mege%+"!&$"e c"(%á0á?an

/o0totta el ezeet a t!%ev$"eet, " az Eg2e"Blt llamona - a mDlttalellent$t?en - má% nem $%&ee, 8og2 a

0a#án !vetel$"eet támoga""a.

A 8i&eg8á?o%D utol"ó $vtize&ei?en @(na Bg2e"en 0át"zotta i a ;(naiá%t2át; a Szov0etunió $" az Eg2e"Blt

llamo ellen. A 8i&eg8á?o%D utáni világ?an vi"zont O%o"zo%"zág 0át"z8at0a i az ;o%o"z á%t2át;. Eg2 o%o"z-(nai

"z!vet"$g ala#vet+en megváltoztatná az eu%áz"iai-n2ugatie%+eg2en"Dl2t, " ezzel /el$le"zten$ min&azoat az

aggo&almaat, mel2eet az 53-e" $ve?en a (nai-"zov0eta#c"olato váltotta i. Amenn2i?en O%o"zo%"zág a

N2ugattal vonná "zo%o"a??%a a a#c"olatait, ao% a glo?áli"$%&$"eet illet+en 0elent+" m$%t$?en

ellen"Dl2oz8atná a on/uciánu"-i"zlám a#c"olatotC eg2?en D0%a/el$?%e"zten$ az $"za%ól 0!v+ invázióval

a#c"olato" (nai 8i&eg8á?o%D" /$lelmeet. O%o"zo%"zágna azon?anmin&$t "zom"z$&o" civilizációval #%o?l$mái

vanna. Mint8og2 a 8i&eg8á?o%Dna v$ge, a N2ugattal a#c"olato"#%o?l$má iná?? %!vi& távDna t<nne.

O%o"zo%"zágna $" a N2ugatna D0%a ell &e/iniálnia a $t 8atalom!zti eg2en"Dl2t, " az ala#vet+ eg2enl+"$g

eli"me%$"e mellett eg2má" ?e/ol2á"i !vezeteit i" ti"ztelet?en ell

ta%taniu. A g2ao%lat?an ez a !vetez+et 0elenten$7

. O%o"zo%"zág el/oga&0a, 8og2 az Eu%ó#ai Unió $" a NATOte%0e"ze&$"e @elet- $" @!z$#-Eu%ó#a azon o%"zágait i"

$%int"e, mel2e a n2ugati e%e"zt$n2"$g8ez ta%toznaC a N2ugat #e&ig!telezett"$get vállal a%%a, 8og2 a NATO c"a

a??an az e"et?en te%0e"ze&i tová??, 8a U%a0na $t %$"z%e"zaa&naC

6. O%o"zo%"zág $" a NATO megnemtáma&á"i "ze%z+&$"t !t,

%en&"ze%e" onzultációat /ol2tat ?izton"ági

=63




$%&$"e?en, !z!" e%+/e"z(t$"eet te"z a /eg2ve%ez$"i ve%"en2ele%Bl$"e $%&e$?en, $" a 8i&eg8á?o%D utáni o%"za

?izton"ági $%&eeine meg/elel+en a /eg2ve%ez$"t o%látozó

eg2ezm$n2e meg!t$"$%e t!%e"ziC=. A N2ugat eli"me%i, 8og2 O%o"zo%"zág &!nt+ "ze%e#et 0át"zi azo%to&o o%"zágo $" az o%to&o t!??"$g<

te%Blete ?izton"ágána meg+%z$"$?enC

. A N2ugat tu&omá"ul ve"zi azoat a való" $" #otenciáli" ve"z$l2eet,mel2eet a muzulmán n$#e 0elentene

O%o"zo%"zág &$li te%Bletei%e n$zve - ez$%t 8a0lan&ó /elBlviz"gálni aJ'E-"ze%z+&$"t, " e&vez+en (t$li meg

azoat a l$#$"eet, mel2e megt$tel$%e O%o"zo%"zág e"etleg%á$n2"ze%BlC

3. O%o"zo%"zág $" a N2ugat !z!tt megeg2ez$" "zBleti, mel2ne$%telm$?en eg2Btte" e%+vel, eg2enl+ /$l$nt

l$#ne /el ol2an $%&$"e?en, mint #$l&ául a n2ugati $" o%to&o$%&eeet i" $%int+ ?o"zniai on/litu".

Ha a /ent eml(tett i%án2elve "zellem$?en "ie%Blne eg2ez"$g%e 0utni,ao% 8o""zD távon való"z(n<leg "em

O%o"zo%"zág, "em a N2ugat nem ve"z$l2eztetn$ eg2má" ?izton"ágát.Eu%ó#a $" O%o"zo%"zág &emog%á/iai

$%telem?en $%ett tá%"a&almaC a8ol a "zBlet$"i %áta alac"on2, an$#e""$g #e&ig el!%ege&+?en van - az il2en

tá%"a&almaat nem az e#an-zionizmu" $" az o//enz(v t!%ev$"ei%ánti /iatalo" 8$v 0ellemzi.

A 8i&eg8á?o%D utáni i&+"za ez&et$n az o%o"z-(nai a#c"olato 0elent$en2 m$%t$< !zele&$"t mutatta. A

8atá%vitá megol&ó&taC a atonai e%+ 0elenl$te a 8atá% min&$tol&alán c"!entC az eg2má" !zti e%e"e&elem

megn!vee&ettC a $t /$l lemon&ott a%%ól, 8og2 atom%a$táal/en2ege""e a má"iatC a BlBg2mini"zte%i

tá%g2alá"o #e&ig %ámutatta a%%a, 8og2 az i"zlám /un&amentalizmu"elleni 8a%c !z!" $%&e. E a#c"olat

alaulá"á?an &!nt+ "ze%e#et 0át"zott, 8og2 O%o"zo%"zág /eli"me%teC@(na a 8a&itec8nológia $" 8a&i/el"ze%el$" -

tano, va&á"z%e#Bl+, nag2 8ató"uga%D ?om?ázó $" /!l&-leveg+%a$tá - leglele"e?? $" leg/onto"a??

vá"á%ló0a. O%o"z "zem#ont?ól a a#c"olato /elmelege&$"e azt 0elentette, 8og2 - a&ottna teintve a 8<v!"

=6




o%o"z-0a#án vi"zon2t - tu&ato"an @(nát vála"ztottá áz"iai;"z!vet"$ge"Bne;C ug2anao% ez meg/elel+ %eagálá"

volt a N2ugattal ol2an Bg2e?en ialault on/litu"ai%a, mint a

NATO te%0e"ze&$"e, a gaz&a"ági %e/o%mo,a /eg2ve%ez$" ellen+%z$"e, a gaz&a"ági "eg$l2e $" a n2ugatinemzet!zi "ze%vezete?en való tag"ág. @(na #e&ig e

a#c"olat %$v$n a N2ugat tu&omá"á%a 8oz8atta, 8og2 ninc"el"zigetelve a világtól, " $#e" ?e"ze%ezni azt a

/eg2ve%zetet, mel2ne ?i%toá?an a %egionáli" e%+#olitiai "t%at$giát v$g%e8a0t8at0a. Az o%o"z-(nai a#c"olat - a

on/uciánu"-i"zlám a#c"olat8oz 8a"onlóan - min&$t o%"zág"zámá%a alalma" e"z!zt 0elent a N2ugat

8atalmána $" unive%zalizmu"ána ellen"Dl2ozá"á%a.

S 8og2 va0on 8o""zD távon menn2i%e $let$#e" ez a a#c"olat, az%$"z?en attól /Bgg, 8og2 az o%o"z-n2ugati

vi"zon2 - a /ele !lc"!n!" megel$ge&$"$%e - mil2en m$%t$?en"ta?ilizáló&iC %$"z?en #e&ig attól, 8og2 @(na

elet-áz"iai 8egemoniu" t!%ev$"ei gaz&a"ági, &emog%á/iai $"atonai $%telem?en menn2i%e ve"z$l2ezteti az

o%o"z $%&eeet. @(na gaz&a"ági &inamizmu"a Szi?$%iát "em 8ag2ta$%intetlenBl, " a (nai Bzletem?e%e - o%eai

$" 0a#án oll$gáial eg2etem?en - ez&i /elt$%$#ezni $" ianázniaz ottani le8et+"$geet. A Szi?$%iá?an $l+

o%o"zo eg2%e iná?? @elet-z"iá?an, " nem az eu%ó#aiO%o"zo%"zág?an lát0á gaz&a"ági 0!v+0Bet. O%o"zo%"zág

"zámá%a m$g enn$l i" /en2eget+??, 8og2 megin&ult a (nai ?eván&o%lá" Szi?$%iá?aC 553-?en az illegáli"

?eván&o%ló "záma a 0elent$"e "ze%int = $" 3 millió !zt mozgott,m(g a elet-"zi?$%iai o%o"z lao""ág "záma Dg2

millió%a te8et+. Pavel G%ac"ov o%o"z 8onv$&elmi mini"zte% a%%a/ig2elmeztetett, 8og2 ;a (naia v$% n$lBl,

?$$" Dton igázzá le az o%o"z Távol-@eletet;. Az o%o"z ?eván&o%lá"i8ivatal vezet+0e m$l2 eg2et$%t$"$ne a&ott

8angot, amio% ig2 n2ilatozott7 ;Meg ell áll(tanun a (naite%0e"ze&$"t.; áa&á"ul @(na $" a !z$#-áz"iai volt

"zov0et tag!ztá%"a"ágo /e0l+&+ gaz&a"ági a#c"olatai tová??m$%ge"(t8eti O%o"zo%"zággal a vi"zon2t. A (nai

te%0e"ze&$" !nn2en atonai te%0e"ze&$""$ /a0ul8at, 8a @(naMongólia vi""za"ze%z$"$t t<zi i c$lul. Mongóliát az

=6




el"+ világ8á?o%D után az o%o"zo "za(tottá el @(nától, " aztán$vtize&een e%e"ztBl "zov0et c"atló" állam ma%a&t.

A ;"á%ga 8o%&á;, mel2e a mongol invázió óta D0%a $" D0%a

megmozgat0á az o%o"zo /antáziá0át, ?izon2o"$%telem?en i"m$t való"ággá vál8atna.

O%o"zo%"zág $" az i"zlám a#c"olatá%a a t!%!!, az $"za-auázu"in$#e $" a !z$#-áz"iai emi%átu"o elleni

$v"záza&o" 8á?o%D, te%0e"ze&$"e t!%t$nelmi !%!"$ge n2om0a %á a ?$l2eg$t. O%o"zo%"zág mo"t o%to&o

"z!vet"$ge"eivel - Sze%?iával $" G!%!go%"zággal - m<!&i eg2Btt,8og2 a ?aláni t$%"$g?en ellen"Dl2ozza a

t!%! ?e/ol2á"tC a "zintDg2 o%to&o W%m$n2o%"zággal #e&ig az$%te%e"i az eg2Bttm<!&$"t, 8og2 a @auázu"on tDl

i" vi""za"zo%(t"a a t!%! ?e/ol2á"t. O%o"zo%"zág min&ent el!vetanna $%&e$?en, 8og2 #olitiai, gaz&a"ági $"

atonai /!l$n2$t meg+%izze a !z$#-áz"iai !ztá%"a"ágo?anC ?el$#tette +et a 'Bggetlen llamo @!z!""$g$?e, "

min&en eg2e" o%"zág?an atonai e%+et vonultat /el. A a"z#i-tenge%iola0- $" gáz$"zlete az o%o"z $%&el+&$"

!z$##ont0á?an állna - " 8a"onló$##en l$n2ege" "zem#ont az i",8og2 eze az ene%gia/o%%á"o mil2en Dton

0utna el N2ugat%a $" @elet-z"iá?a. O%o"zo%"zág R"za-@auázu"?an J"ec"en/ol& muzulmán n$#$vel 8á?o%Dzi,

Ta&z"ii"ztán?an #e&ig a o%mán2 mell$ állva 8a%col az i"zlám/un&amentali"táat i" t!m!%(t+ /elel$" ellen. Eze

a ?izton"ági $%&$"e m$g iná?? amellett "zólna, 8og2 a @(nával való eg2Bttm<!&$" %$v$n a !z$#-áz"iai

;i"zlám /en2eget$"; meg/$ez8et+, " eg2?en a%%a !"zt!nziO%o"zo%"zágot, 8og2 I%ánnal i" /el ell meleg(tenie

a#c"olatát. O%o"zo%"zág tenge%alatt0á%óat, mo&e%n va&á"z%e#Bl+et, va&á"z?om?ázóat, /!l&-leveg+ %a$táat,

/el&e%(t+ e"z!z!et $" az elet%oniu" 8a&vi"el$"8ez "zB"$ge"/el"ze%el$"eet a&ott el I%ánna. Ezen(vBl

meg(g$%te, 8og2 !nn2<vize" atom%eato%oat $#(t I%án?an, "u%án&D"(tó ?e%en&ez$"%+l i" gon&o"o&i. J"e%$?e

vi"zont n2(ltan meg!veteli, 8og2 I%án /$ezze meg a/un&amentalizmu" te%0e&$"$t @!z$#-z"iá?an, ?u%oltan

#e&ig elvá%0a, 8og2 + i" veg2e /el a 8a%cot @!z$#-z"iá?an $" a@auázu"?an a t!%! ?e/ol2á" te%0e&$"$vel

=64




"zem?en. Az el!vetez+ $vtize&e?en O%o"zo%"zág $" az i"zláma#c"olatá%a n$zve meg8atá%ozó le"z az, 8og2 a

&$li !vezete?en a muzulmán n$#e""$g %o??aná""ze%< n!vee&$"e

mil2en m$%t$?en ve"z$l2ezteti az o%o"z ?izton"ágot.

A 8i&eg8á?o%D i&e0$n In&ia - a 8a%ma&i ;inga;-nag28atalom - aSzov0etunió "z!vet"$ge"e voltC @(nával

eg2"ze%, Pai"ztánnal t!?? (z?en /ol2tatott 8á?o%Dt. E!z?en aN2ugattal - Bl!n!"$##en az Eg2e"Blt llamoal

- /ennta%tott a#c"olatát, 8a $##en nem a /e"zBlt"$g, ao% atávol"ágta%tá" 0ellemezte. A 8i&eg8á?o%D

utáni világ?an az in&iai-#ai"ztáni vi"zon2 eg2 "o% on/litu" miatt -@a"m(%, nuleá%i" /eg2ve%e, valamint a

"zu?ontinen" atonai eg2en"Dl2a - min&en ?izonn2al /elett$??ellen"$ge" ma%a&. Ha Pai"ztán megn2e%i má"

muzulmán o%"zágo támogatá"át, ao% In&ia $" az i"zlám vi"zon2aáltalá?an v$ve ne8$z 0!v+ el$ n$z. Enne

ellen"Dl2ozá"a$nt In&ia - a8og2 a mDlt?an i" - való"z(n<legBl!nlege" e%+/e"z(t$"eet te"z ma0& anna

$%&e$?en, 8og2 az eg2e" muzulmán államoat le?e"z$l0e Pai"ztántámogatá"á%ól. Amio% a 8i&eg8á?o%D v$get

$%t, @(na In&iával i" 0ó"zom"z$&i a#c"olato iala(tá"á%at!%ee&ett, ez$%t a $t o%"zág !zti /e"zBlt"$g c"!ent.

Ez a /ol2amat való"z(n<leg nem le"z 8o""zD $let<. @(na o%á??an i"at(van ?ele"zólt a &$l-áz"iai #olitiá?a, "

e??$li t!%ev$"eit való"z(n<leg /ol2tatni /og0a7 a "zo%o" a#c"olatoá#olá"a $%&e$?en nuleá%i" $" 8ag2omán2o"

/eg2ve%eel lát0a el Pai"ztántC Mianma%na gaz&a"ági "eg$l2t, ?e/etet$"eet $" atonai "eg(t"$get (g$%,

mi!z?en való"z(n<leg 8a&itenge%$"zeti ?ázi"oat $#(t i ott. @(na8atalma 0elenleg n!vev+?en van - In&ia 8atalma

a 6. "záza& ele0$n n+8et meg 0elent+" m$%t$?en. ag2i" a on/litu"/elett$?? való"z(n<. Eg2 meg/ig2el+

v$lem$n2e "ze%int7 ;A $t áz"iai ó%iá" !zti ve%"eng$", valamint az az!nmagu%ól ialault $#, mi"ze%int

min&etten a civilizáció !z#ont0ai $" te%m$"zete" nag28atalmai, a%%a!"zt!nzi ma0& a $t ellen/$lt, 8og2 má"

o%"zágoat $" Bg2eet támoga""ana. In&ia min&en e%e0$vel azonle"z, 8og2 a t!??#ólu"D világ?an /Bggetlen

=65




8atalmi cent%ummá n+0e i magát, " ell+en ellen"Dl2oz8a""a @(nae%e0$t $" ?e/ol2á"át.;4

In&iána a (nai-#ai"ztáni - 8a nem $##en eg2 annál "z$le"e??

on/uciánu"-i"zlám - "z!vet"$ggel valóBz&elm$?en eg2$%telm<en az le"z az $%&ee, 8og2 meg+%izze "zo%o"a#c"olatait O%o"zo%"zággal, " tová??%a i"

megma%a&0on az o%o"z atonai /el"ze%el$"e eg2i leg/onto"a?? vá"á%ló0ána. A ilencvene" $ve !ze#$n In&ia

"zinte min&en valami%e való mo&e%n /eg2ve%t(#u"t megvá"á%oltO%o"zo%"zágtól - ?ele$%tve eg2 %e#Bl+g$#an2a8a0ót,

tová??á nuleá%i" %a$tatec8nológiát -, ez aztán ame%iai "zancióat váltott i. A /eg2ve%ez$"

mellett az Eg2e"Blt llamo $" In&ia vi"zon2á?a má" $%&$"e -em?e%i 0ogo, @a"m(%, gaz&a"ági li?e%alizáció

- i" ?ele"zólta. Ug2anao% az eg2%e 8<v!"e??$ váló ame%iai-#ai"ztáni vi"zon2, valamint @(na

meg/$ez$"$ne !z!" $%&ee való"z(n<leg !zele?? 8ozza ma0&eg2má"8oz In&iát $" az Eg2e"Blt llamoat. Az

in&iai 8atalom )$l-z"iá%a való ite%0e&$"e nem "$%ti, "+t talán"eg(t8eti az ame%iai $%&eet.

A civilizáció, valamint a civilizáció !z#onti 8atalmai !z!tt/ennálló a#c"olato ?on2olulta, g2a%an

ellentmon&á"o"a $" változ$on2a. Az eg2e" civilizációon ?elBl azo%"zágo z!me általá?an a !z#onti 8atalom

n2om&oain 8ala&va ala(t0a i a má" o%"zágo8oz $" civilizáció8oz/<z+&+ a#c"olatát. Ez #e%"ze nem min&en

e"et?en t!%t$ni (g2C eg2 a&ott civilizáció o%"zágai n2ilvánvalóan nemazono" mó&on l$#ne a#c"olat?a eg2

má"i civilizáció o%"zágaival. @Bl!n?!z+ civilizációat $#vi"el+o%"zágo !z!tt i" l$t%e0!8et eg2Bttm<!&$",

m$g#e&ig a !z!" $%&ee miattC il2en #$l&ául eg2 8a%ma&icivilizáció?ól "zá%mazó !z!" ellen"$g. @on/litu"o

#e&ig civilizációon ?elBl i" el+/o%&ul8atna, Bl!n!"en azi"zlám?an.

5. 9A

A JIILIKJI@ GLO9LIS POLITI@A7 f EONALA@@IALA@ULSA

áa&á"ul a t!%$"vonal menti c"o#o%to a#c"olata 0elent+"elt$%$"eet mutat8at eg2azon civilizáció !z#onti

==




8atalmaina a#c"olatá8oz $#e"t. Ug2anao% a /+?? ten&enciáeg2$%telm<e, $" ?izon2o" általáno"(tá"oal

/elvázol8ato a civilizáció $" a !z#onti 8atalma !zt ialauló?an

l$v+ D0 e%+vonala $" antagoni"ztiu" vi"zon2o. A >$ á*ra ezeet az !""ze/Bgg$"eet /oglal0a !""ze. A8i&eg8á?o%D vi"zon2lag eg2"ze%< ?i#ola%itá"át

eg2 t!??#ólu"D, multicivilizáció" világ "oal ?on2olulta??a#c"olat%en&"ze%e vált0a /el.

. 'EEKET

Az átmeneti 8á?o%Dtól a t!%$"vonal-8á?o%Dig

tmeneti 8á?o%D7 A/gani"ztán $" az W?!l

JIa premiVre guerre civilizationnelleJ : eg2 neve" ma%oói tu&ó",Ma8&i Elman&%0a e$nt nevezte az W?!l8á?o%Dt.

)e való0á?an ez a má"o&i e//$le 8á?o%D volt. El"+$nt az 55-545 !z!tt leza0lott "zov0et-a/gán

8á?o%D #$l&á0át eml(t8et0B. Min&ett+ a má"i o%"zág le%o8aná"ávalez&+&!tt, ám i&+vel civilizáció" 8á?o%Dvá

alault átC $" l$n2eg$?en átmenetene ?izon2ulta eg2 ol2ani&+"za?an, mel2et a Bl!n?!z+ civilizáció"

c"o#o%to !zti etniai on/litu"o $" t!%$"vonal-8á?o%D u%alta.

Az a/gán 8á?o%Dt a Szov0etunió ez&em$n2ezte anna $%&e$?en,8og2 A/gani"ztánt tová??%a i" meg+%izze c"atló"

államai "o%á?an. Ez a /eg2ve%e" on/litu" azon?an 8i&eg8á?o%D"8á?o%Dvá vált, mivel az Eg2e"Blt llamo -

n2omat$o" nemtet"z$"$t i/e0ezen&+ - logi"ztiai, an2agi $"/eg2ve%e" támogatá"t n2D0tott az a/gán láza&óna a

"zov0et 8a&e%+el "zem?en. Az ame%iaia "ze%int a "zov0et ve%e"$g ?eigazolta a eagan-&ot%(nát, mel2 "ze%int

az Eg2e"Blt llamona támogatnia ell a ommuni"ta %ez"imeel

"zem?eni /eg2ve%e" ellenállá"tC a "zov0ete megalázá"a #e&ig igenc"a 8a"onl(tott a88oz a mo%áli" ve%e"$g8ez,amel2et az Eg2e"Blt llamo o%á??an

ietnamtól "zenve&ett el. Ez a ve%e"$g eg2Dttal az eg$"z "zov0ettá%"a&alom%a $" #olitiai /el$#(t$"$%e m$l2 8atá"t

g2ao%olt, $" 0elent+" m$%t$?en 8ozzá0á%ult a "zov0et ?i%o&alom"z$t8ullá"á8oz. Ame%ia $" a N2ugat "zámá%a

A/gani"ztán volt a v$g"+, min&ent el&!nt+ g2+zelem, a 8i&eg8á?o%D Xate%loo0a.

Azo "zámá%a, ai a "zov0ete ellen 8a%colta, az a/gán 8á?o%D

==




valami má"t 0elentett. Eg2 n2ugati tu&ó" "ze%int

;ez volt az el"+ alalom, amio% az i&egen 8atalommal "zem?eni"ie%e" ellenállá" nem nacionali"ta vag2

"zociali"ta #ill$%e%e $#Blt;6, 8anem i"zlám elve%e. A dzsihád aztán8ozzá0á%ult az i"zlám !n?izalom $" 8atalom

0elent+" megn!vee&$"$8ez. Az a/gán 8á?o%Dna az i"zlám világ%ag2ao%olt 8atá"a leginá?? a88oz a 8atá"8oz

m$%8et+, mel2et a 0a#áno 53-!" g2+zelme 0elentett az o%o"z-0a#án8á?o%D?an a eleti világ "zámá%a. Amit a

N2ugat a "za?a& világ $%&e$?en iv(vott g2+zelem$nt $%t$el, az amuzulmáno "zámá%a az i"zlám &ia&ala.

Az ame%iai &ollá%o $" %a$tá n$lBl nem le8etett volna leg2+zni a"zov0eteet. A g2+zelem8ez ug2anil2en

m$%t$?en 8ozzá0á%ult az i", 8og2 az i"zlám o%mán2o $" c"o#o%to- "a0át $%&eeiet /ig2elem?e v$ve -

eg2má""al ve%"engve #%ó?áltá a "zov0eteet leg2+zni. Muzulmánol&al%ól a legnag2o?? an2agi támogatá" SzaD&-

A%á?iá?ól $%ezett. 54 $" 54 !z!tt a "zaD&ia 363 millió&ollá%%al támogattá az a/gán ellenállá"tC 545-?en

?eleeg2ezte, 8og2 a 3 millió &ollá%o" !""ztámogatá" -átátvállal0á, azaz = millió &ollá%t, a /ennma%a&ó

!""zeg%+l #e&ig az Eg2e"Blt llamo gon&o"o&ott. 55=-?an tová??i5= millió &ollá%o" támogatá"t n2D0totta az

a/gán o%mán2na. A 8á?o%D "o%án a ia&á"o el$%t$, "+t min&en való"z(n<"$g "ze%int tDl i" l$#t$ azt a =-=,=

milliá%& &ollá%t, amel2et l$n2eg$?en az Eg2e"Blt llamo inve"ztált A/gani"ztán?a. @!%Bl?elBl 63 i"zlám -

el"+"o%?an a%a? - !n$nte" vett %$"zt a 8á?o%D?an. A /+$nto%&ániá?an to?o%zott !n$nte"e i$#z$"$%+l aztán

a #ai"ztáni W""z/eg2ve%nemi @atonai H(%"ze%z+ I%o&a gon&o"o&ott.Pai"ztán Bl"+ ?ázi"aival, logi"ztiai $"

eg2$? támogatá"ával n$lBl!z8etetlen "eg(t"$get n2D0tott azellenállá"na. áa&á"ul Pai"ztán ezelte $"

/ol2ó"(totta az ame%iai #$nzeet, e #$nz/o%%á"o minteg2 3-át"zán&$o"an "z$l"+"$ge" i"zlám c"o#o%tona

0uttatvaC az !""ztámogatá" 3-a #e&ig a Gul?u&&in Hemat0a% vezette ult%a"z$l"+"$ge" "zunnita /%ació ez$?e

e%Blt. 9á% a "zov0ete ellen 8a%colta, a 8á?o%D?an %$"zt vev+ a%a?ot!??"$gB?en m$gi" N2ugat-ellene"e

==6




volta, " a n2ugati 8umanitá%iu" "eg$l2eg2leteet e%!lc"telen"$ggel$" az i"zlám elleni izgatá""al vá&oltá. A

"zov0ete ve%e"$g$8ez v$gBl 8á%om ol2an t$n2ez+ vezetett, amell2el

nem tu&tá 8at$on2an /elvenni a ve%"en2t7 azame%iai tec8nológia, a "zaD&i #$nze, valamint a muzulmánn$#e""$g"za#o%ulat $" va?uzgalom.=

A 8á?o%D az i"zlám "ze%vezete $n2"ze%< "z!vet"$g$t 8ag2ta !%!Bl,mel2ne az volt a c$l0a, 8og2 az i"zlámot

támoga""a min&en/$le nem i"zlám e%+el "zem?en. A $#zett $"ta#a"ztalt 8a%co"o, atonai tá?o%o, g2ao%ló

te%e#e, logi"ztiai /el"ze%el$"e, a "zem$l2e" $" int$zm$n2e"i"zlám!zi a#c"olat%en&"ze%e, valamint a 0elent+"

8a&ian2ag$"zlete - ?ele$%tve az elt<ntne n2ilván(tott =-3Stinge%-%a$tát i" - "zint$n 8á?o%D"

8ag2at$$nt $%t$el8et+. A 8á?o%D leg/onto"a?? 8oza&$a azon?ana 8atalom mámo%(tó $%zete $" a

megn!vee&ett !n?izalom volt, ami a%%a "a%allta az i"zlám e%+et,8og2 az e&&igi g2+zelmet tová??iaal

tet$zz$. Eg2 ame%iai ti"zt"$gvi"el+ 55-?en azt mon&ta7 az a/gán!n$nte"e ;vallá"i $" #olitiai $%telem?en i"

t!$lete"en vált0á való%a a dzsihád elveit. A világ $t "zu#e%8atalma!zBl az eg2iet má% leg2+zt$, $" mo"t azon

/á%a&ozna, 8og2 a má"i%a i" ve%e"$get m$%0ene.;

Az a/gán 8á?o%D az$%t alault át civilizáció" 8á?o%Dvá, me%t amuzulmán világ e$nt $%telmezte, $" azonnal

/el"o%aoztatta e%+it a Szov0etunióval "zem?en. Az W?!l-8á?o%D vi"zont az$%t változott civilizáció" 8á?o%Dvá, me%t

a N2ugat atonailag ?eavatozott eg2 muzulmán on/litu"?a - an2ugatia el"!#%+ t!??"$ge támogatta az

inte%venciót, m(g a muzulmáno világ"ze%te /eli"me%t$, 8og2 ez a ?eavatozá" nem má", mint az ellenB /ol2tatott

8á?o%D %$"ze, " ez$%t !""ze/ogta a n2ugati im#e%ializmu" eme D0a??megn2ilvánulá"a ellen.

A 8á?o%D ez&et?en mego"ztotta az a%a? $" muzulmán o%mán2oat.Sza&&ám Hu"zein &u%ván meg"$%tette a

8atá%vonala "zent"$g$t, ez$%t 55 augu"ztu"á?an az A%a? Ligael"!#%+ "zavazatt!??"$ggel *tizenn$g2en igennel,

etten nemmel "zavazta, m(g !ten ta%tózo&ta vag2 távolma%a&ta1 el(t$len&+ne ?$l2egezte a c"elee&etet.

===




Eg2i#tom $" Sz(%ia 0elent+" atonai e%+el, m(g Pai"ztán, Ma%oó$" 9angla&e" n$mileg eve"e?? c"a#attal

$#vi"elte magát az Eg2e"Blt llamo által "ze%vezett I%a-ellene"

oal(ció?an. T!%!o%"zág lezá%ta a te%Blet$nát8ala&ó, me&ite%%án t$%"$g?e i%án2uló i%ai vezet$eet, $"enge&$l2ezte, 8og2 a oal(ció a t!%!

l$gitáma"z#ontoat 8a"znál0a. J"e%$?e vi"zont T!%!o%"zág min&e%+tel0e"e?? eu%ó#ai integ%áció" !vetel$"eel

l$#ett /elC Pai"ztán $" Ma%oó D0%a mege%+"(tette a#c"olataitSzaD&-A%á?iávalC Eg2i#tom elt!%!ltette a&ó""ágátC

Sz(%ia #e&ig meg"zállta Li?anont. Ezzel "zem?en I%án, o%&ánia,L(?ia, Mau%itánia, emen, Szu&án $" Tun$zia o%mán2a

- no8a "ou omol2 an2agi támogatá"t a#ott SzaD&-A%á?iától -ol2an "ze%vezeteel eg2etem?en,

mint a Pale"ztinai 'el"za?a&(tá"i Sze%vezet *#/"z1, a Hama"z $" a /i",I%a mell$ állt, $" (m$letlenBl el(t$lte a

n2ugati inte%venciót. Má" muzulmán o%mán2oj- #$l&áulIn&on$zia - iná?? om#%omi""zumo" megol&á"o%a

t!%ee&te, vag2 ig2eezte ele%Blni a n2(lt állá"/oglalá"t.

M(g a muzulmán o%mán2o eleinte a mego"ztott"ág 0eleit mutattá,a&&ig az a%a? $" muzulmán !z/el/ogá"

ez&ett+l /ogva "zinte tel0e" eg$"z$?en N2ugat-ellene" volt. Eg2ame%iai meg/ig2el+, 8á%om 8$ttel @uvait

le%o8aná"a után tett 0emeni, "z(%iai, eg2i#tomi, 0o%&ániai $" "zaD&-a%á?iai látogatá"á%ól (g2 v$lee&ett7 ;Az a%a?

világ .. .m$l2"$ge"en ne8eztel az Eg2e"Blt llamo%a, ug2anao% alig ?(%0a vi""za/o0tani a??$li !%!m$t, 8og2 eg2

a%a? vezet+ne volt ann2i me%"ze, 8og2 "zem?e"záll0on a/!l&e%e"$g legnag2o?? 8atalmával.;3 Ma%oótól

@(náig muzulmáno milliói "o%aozta /el Sza&&ám Hu"zein m!g!tt,ait ;muzulmán 8+"$nt Bnne#elte;. A

&emo%ácia !nellentmon&á"a n2ilvánult meg ;e on/litu" nag2#a%a&ooná?an;7 Sza&&ám Hu"zeint ug2ani"

"oal ;lele"e??en $" "z$le"e?? !%?en; támogattá azo?an az a%a?o%"zágo?an, a8ol a #olitia n2itotta?? volt,

$" a "zólá""za?a&"ágot ev$"?$ o%látoztá. Ma%oó?an,Pai"ztán?an, o%&ániá?an, In&on$ziá?an $" má"

o%"zágo?an t!meg&emon"t%ációal tiltaozta a N2ugat, valamintaz ol2an #olitiai vezet+ - mint Ha""zán

==




i%ál2, 9enazi% 98utto $" Szu8a%to - ellen, ai?en a N2ugattal#n2alóit láttá. M$g Sz(%iá?an i" /elt<nt a

oal(ció ellenz$e, $" 8allatta 8ang0át, 8i"zen ;a #olgá%o "z$le"

t!megei /e0ezt$ i tiltaozá"uat a Bl/!l&iatonai e%+ !?!l-?$li 0elenl$te ellen;. In&ia millió" muzulmánlao""ágána 3-a az Eg2e"Blt llamoat

oolta a 8á?o%D$%t, m(g In&on$ziá?an millió muzulmán ;"zinteeg2 em?e%$nt; (t$lte el az ame%iai atonai

megmoz&ulá"oat az W?!l-t$%"$g?en. Az a%a? $%telmi"$gie 8a"onlóállá"#ont%a 0utotta, ma0& zava%o" ;$"z$%ve%e;

8ivatozva "zemet 8un2ta Sza&&ám ?%utalitá"a /!l!tt, " m$l2enel(t$lt$ a n2ugati inte%venciót.4

Az a%a?o $" má" muzulmáno eg2et$%tette a??an, 8og2 Sza&&ámHu"zein v$%e"ez< z"a%no, ám '%anlin ).

oo"evelttel "zólva Dg2 v$lt$7 ; m$gi"c"a a mi v$%e"ez<z"a%noun.; E n$z+#ont "ze%int @uvait le%o8aná"a

c"alá&i Bg2ne "zám(tott, amel2et azon ?elBl ellett elint$zniC (g2,ai a nemzet!zi igaz"ág g%an&iózu"

elm$letei%e 8ivatozva ?eleá%tottá maguat eze?e a c"alá&iBg2e?e, való0á?an c"a !nz+ $%&eeiet v$&t$, "

min&en e%e0Bel azon volta, 8og2 az a%a?o tová??%a i" alá%en&elt"ze%e#et 0át""zana a N2ugattal "zem?en. Eg2

tanulmán2 %ámutatott a%%a, 8og2 az a%a? $%telmi"$gie ;megvet+en v$lee&ne az i%ai %ez"im%+l, 8el2telen(ti az

!n$n2u%almat $" ?%utalitá"t, ug2anao% Dg2 gon&ol0á, I%a annaaz ellenállá"i mozgalomna a !z#ont0a,

amel2 az a%a? világ nag2 ellen"$g$vel, a N2ugattal ve"zi /el a 8a%cot;. Az ;a%a? világ "zem?en áll a N2ugattal;.

;Amit Sza&&ám Hu"zein tett, az %o""z - áll(totta eg2 #ale"ztin#%o/e""zo% -, ug2anao% nem (t$l8et0B el I%aot

az$%t, me%t "zem?e"zállt a N2ugat atonai inte%venció0ával.; AN2ugaton $" má" te%Bleteen $l+ muzulmáno

$le"en %itizáltá a SzaD&-A%á?iá?an állomá"ozó nem muzulmánc"a#atoat, $" azzal vá&oltá +et, 8og2 0elenl$tBel

;meg"zent"$gtelen(tett$; a muzulmán "zent 8el2eet.5 !vi&en $"t!m!%en7 az u%alo&ó n$zete "ze%int

Sza&&ám Hu"zein 8el2telenBl 0á%t el, amio% az invázió mellett&!nt!tt. A N2ugat azon?an m$g 8el2telene??Bl 0á%t

el, amio% ?eavatozott a on/litu"?a. Ez$%t Sza&&ám 8el2e"en 0á%el, amio% /elve"zi a 8a%cot a N2ugattal, $" mi

==3




i" 8el2e"en 0á%un el, amio% Sza&&ám Hu"zeint támogat0u.

Má" t!%$"vonal-on/litu"o /+"ze%e#l+i8ez 8a"onlóan Sza&&ámHu"zein e%e&en&+en világi %ez"im0e eg2 ol2an

Bgg2el vállalt "zoli&a%itá"t, mell2el "zim#atizán"o "z$le" t!megeitáll(t8atta maga mell$7 az i"zlámmal. S mivel

I%aot min&en ol&al%ól muzulmáno vett$ !%Bl, Sza&&ámHu"zeinne tula0&on$##en nem volt má" vála"ztá"a,

mint 8og2 ezt teg2e. I%a az a%a? nacionalizmu" vag2 a Ha%ma&i ilág ingatag lá?aon álló N2ugatellene""$g$vel

"zem?en az i"zlám mellett &!nt!ttC ez #e&ig ;$e" ?izon2"ág a%%an$zve - (%0a eg2 eg2i#tomi

ommentáto% -, 8og2 az i"zlám mint #olitiai i&eológia $#e" nag2t!megeet c"ata"o%?a áll(tani;. No8a SzaD&-

A%á?ia "zoá"ai, int$zm$n2ei "oal "zigo%D??an ve"zi a muzulmán vallá"t, mint má" muzulmán o%"zágo - ez

alól való"z(n<leg c"a I%án $" Szu&án iv$tel -, " no8a az i"zlámc"o#o%to világ"ze%te SzaD&-A%á?ia an2agi

támogatá"át $lvezi, eg2etlen i"zlám mozgalom "em támogatta azI%a elleni n2ugati oal(ciót - "+t l$n2eg$?en

min&eg2i "zem?e"zállt a n2ugati inte%vencióval.

A muzulmáno "zámá%a az W?!l-8á?o%D villámg2o%"an civilizáció!zti 8á?o%Dvá alault át, mel2?en az i"zlám

"$%t8etetlen"$ge volt a t$t. Az eg2i#tomi, "z(%iai, 0o%&ániai, #ai"ztáni,mala0ziai, a/gán $" "zu&áni i"zlám

/un&amentali"ta c"o#o%to "ze%int ez a ;e%e"zte"e $" cioni"tá;8á?o%D0a volt az ;i"zlám vallá" $" az i"zlám

civilizáció; ellen - ez$%t ;az i%ai n$#et "D0tó atonai $" gaz&a"ágiag%e""zió; miatt n2(ltan I%a mell$ állta. 55

+"z$n Sza/a% al-Havali, a Meai I"zlám Eg2etem &$án0a i0elentette

- a n2ilatozat magnó"zalagon ?e0á%taeg$"z SzaD&-A%á?iát -, 8og2 e??en a 8á?o%D?an ;nem I%a $" a világc"a# !""ze. E??en a 8á?o%D?an a N2ugat $"

az i"zlám Bz& eg2má""al.; Hu"zein, o%&án i%ál2 8a"onló$##en/ogalmazott7 ;ez a 8á?o%D nem #u"ztán I%a,

8anem az a%a? $" a muzulmán világ ellen i%án2ul;. áa&á"ul - e%%eeg2$?$nt 'atima Me%ni""i mutatott %á -

9u"8 eln! %eto%iai /o%&ulatai?an "<%<n /o%&ult I"ten8ez az Eg2e"Blt llamo $%&e$?en, " g2a%an emlegette a

;. "záza&?an #o%t2ázó !n2!%telen, %ava"z #%ei"zlám 8o%&áat $" a

==




$"+??i e%e"zte" 8a&0á%atoat;C ezzel #e&ig

mege%+"(tette azoat az a%a? n$zeteet, mi"ze%int t$n2leg ;vallá"i8á?o%D; &Dl. Azo az $%ve, mel2e a 8á?o%Dt

n2ugati $" cioni"ta on"#i%áció%a $#Bl+ e%e"zte" 8a&0á%at$nt$%telmezt$, nem c"u#án igazoltá, 8anem

eg2ene"en "zB"$ge""$ tett$, 8og2 a dzsihád , az i"zlám "zent8á?o%D0a ellentáma&á"?a len&Bl0!n.

Anna !vetezt$?en, 8og2 a muzulmáno a 8á?o%Dt a N2ugat $" azi"zlám on/litu"a$nt &e/iniáltá, 0elent+"en

c"!ente, illetve eg2 i&+%e 8átt$%?e "zo%ulta a muzulmán világon ?elBli n$zetelt$%$"e. A muzulmáno !zti

%$gi elet< vitá elt!%#Blte az i"zlám $" a N2ugat antagoni"ztiu"ellent$te mellett. A 8á?o%D /ol2amán a

muzulmán o%mán2o $" c"o#o%to !vetezete"en távolo&ta aN2ugattól. Az a/gán el+&8!z 8a"onlóan az W?!l8á?o%D

i" ol2an muzulmán c"o#o%toat 8ozott !""ze, amel2e o%á??ang2a%an eg2má" to%ána e"te7 a%a?

"zeula%i"táat, nacionali"táat $" /un&amentali"táatC a 0o%&áno%mán2t $" a #ale"ztinoatC a P'SK-t $" a

Hama"zt, I%ánt $" I%aotC o%mán2oat $" ellenz$eet. ;Az i%ai ?at8i"tá - /ogalmazta meg Sza/a% al-Havali -

c"a i&eig-ó%áig teint8et+ ellen"$geinneC óma vi"zont a v$g(t$let na#0áig az ellen"$gBn ma%a&.;6 A 8á?o%D

e%e&m$n2e$nt I%a $" I%án !z!tt meg?$$l$"i /ol2amat ez&+&!tt.I%án "(ita vallá"i vezet+i m$l2en el(t$lt$ a

n2ugati inte%venciót, $" a N2ugattal "zem?eni i"zlám "zent 8á?o%D"zB"$ge""$g$t 8angoztattá. Az i%áni o%mán2

8atál2on (vBl 8el2ezte a o%á??i ellen"$ggel "zem?eniint$ze&$"eet, $" a 8á?o%Dt !vet+en /oozato"an 0avult a

vi"zon2 a $t %ez"im !z!tt.Eg2 Bl"+ ellen"$g /el?uaná"a az o%"zágon ?elBli on/litu"oat i"c"!ent8eti. 55 0anuá%0á?an #$l&ául

Pai"ztán áll(tólag ;n2aig me%Blt a N2ugat-ellene" 8itvitá?a;,amel2e - 8a c"a %!vi& i&+%e i" - eg2"$g?e

ovác"oltá az o%"zágot. ;Pai"ztán m$g "o8a"em volt il2en eg2"$ge". A &$len elte%Bl+ Szin& ta%tomán2?an, a8ol

az +"lao"o $" az in&iai ?eván&o%ló má% !t $ve g2ilol0á eg2má"t,mo"t a%t a%?a !ltve eg2Btt tiltaozna az

ame%iaia ellen. Az $"zan2ugati 8atá%vi&$ ult%aonze%vat(v t!%z"i

==




te%Bletein #e&ig m$g a n+ i" az utcá%a

vonulna - ol2an 8el2een t!%t$nt ez, a8ol az em?e%e o%á??an c"aa #$ntei ima e&v$$%t g2<lte !""ze.;=

Amio% aztán a !zv$lem$n2 má% eg2%e em$n2e??en ellenezte a8á?o%Dt, azo a o%mán2o, amel2e ez&et?en

támogattá a oal(ciót, mo"t vi"z"zaozta, mego"ztottá válta, vag2c"elee&etei in&olá"a$##en ?on2olult

mag2a%ázatoal 8ozao&ta el+. Ha/ez al-A""za&, ai #$l&áulo%á??an c"a#atoal támogatta a oal(ciót, mo"t

azzal $%velt, 8og2 eze%e a c"a#ato%a c"a az$%t volt "zB"$g, 8og2ellen"Dl2ozzá $" alalman$nt 8el2ette"(t"$

a SzaD&-A%á?iá?an állomá"ozó n2ugati atonai e%+et. S+t, 8og2ezeet a c"a#atoat l$n2eg$?en &e/enz(v c$lo%a

$" a "zent 8el2e v$&elmY$%Ze vetett$ c"a ?e. A t!%! $" #ai"ztániatonai vezet+ n2ilváno"an el(t$lt$, 8og2

o%mán2ai %$"zt vette a oal(ció?an. Az eg2i#tomi $" "z(% o%mán2,amel2 a legt!?? 8a&e%+vel támogatta a

oal(ciót - ell+ n2omá"t g2ao%olva - el/o0totta, vag2 "emmi?e vetteaz o%"zág?an ialauló N2ugatellene""$get.

A valamenn2i%e n2itotta?? muzulmán o%"zágo o%mán2ai vi"zont$n2telene volta eltávolo&ni a

N2ugattól, "+t eg2%e N2ugat-ellene"e?? állá"/oglalá"o%a$n2"ze%Blte. A Mag%e??en ;I%a támogatá"ána

%o??aná""ze%< megn!vee&$"e a 8á?o%D eg2i legnag2o??megle#et$"e; volt. A tun$ziai !zv$lem$n2 e%+"

N2ugat-ellene""$g$ne a&ott 8angot, ez$%t 9en Ali eln! "ietve el i"(t$lte a n2ugati inte%venciót. A ma%oói

o%mán2 e%e&etileg 3 atonával támogatta a oal(ciótC aztánamio% N2ugat-ellene" c"o#o%to 0elente meg a

"z(nen, a o%mán2 I%a mellett "zállt "(%a. Alg$%iá?an eg2 I%amelletti "zim#átiatBntet$"en em?e%

!vetelte, 8og2 a o%á??an N2ugat /el$ 8a0ló 9en&z"e&i& eln!%evi&eál0a n$zeteit $" (t$l0e el a N2ugatotC valamint

8ivatalo" n2ilatozat e%et$?en0elent"e ?e, 8og2 ;Alg$%ia a te"tv$%iI%a mellett áll;. 55 augu"ztu"á?an az A%a?

Ligá?an 8á%om Mag%e?-o%mán2 "zavazott I%a el(t$l$"e mellett. Alao""ág $l$n tiltaozá"a azt e%e&m$n2ezte,

8og2 ug2anez a 8á%om o%mán2 55 +"z$n má% az ame%iaiinte%venció el(t$l$"e mellett vo"olt.

==4




A N2ugat atonai e%+/e"z(t$"eit a nem muzulmán civilizáció "emigen támogattá. 55-?en a 0a#áno 3=-a

"zavazott a 8á?o%D ellen, " c"a 63 /e0ezte i "zim#átiá0át. A 8in&u

Dg2 v$lt$, 8og2 Sza&&ám Hu"zein $"Geo%ge 9u"8 eg2/o%mán /elel+" a 8á?o%D$%t - a The Times of 2ndiac(m< la# #e&ig a%%a /ig2elmeztetett, 8og2 ez a

8á?o%D ;"oal "z$le"e?? on/%ontáció8oz i" elvezet8et az e%+" $"a%%ogán" 0u&eo-e%e"zt$n2 világ $" a vallá"o"

8evBlett+l vez$%elt, ám g2eng$?? muzulmán világ !z!tt;. ag2i" azW?!l-8á?o%D I%a $" @uvait 8á?o%D0a$nt

ez&+&!tt, aztán I%a $" a N2ugat, ma0& az i"zlám $" a N2ugat8á?o%D0ává váltC $" a nem n2ugati !zv$lem$n2

nag2 %$"ze eg2%e iná?? a @elet $" a N2ugat 8á?o%D0á%ól ?e"z$lt - ;eza /e8$%e 8á?o%D0a7 az ó"&i im#e%ializmu"

D0a?? /ellángolá"a;3.

A uvaitiaat le"zám(tva eg2etlen i"zlám n$# "em lele"e&ett a8á?o%D$%t, $" "zinte eg2!ntet<en tiltaozta a

n2ugati inte%venció ellen. A 8á?o%D v$g$n a lon&oni $" NeF o%-ig2+zelmi Bnne#"$ge má"8ol nem találta

!vet+%e. ;A 8á?o%D v$ge%e&m$n2e - mutatott %á So8ail H. Ha"8mi -nem t!lt!tte el ?ol&og"ággal; az

a%a?oat. S+t iná?? a c"aló&ott"ág, &!??enet, megalázott"ág $" a8a%ag $%z$"e u%alo&ott el %a0tu. Má% megint a

N2ugat g2+z!tt. A mo&e%n i&+ Szala&in0á%a, ai #e&ig D0 %em$n2eet$?%e"ztett az a%a? lele?en, &!nt+

ve%e"$get m$%t a N2ugat, amio% e%+"zaal le%o8anta az i"zlám!z!""$get. ;a0on mi %o""za?? t!%t$n8et m$g az

a%a?oal> - tette /el a $%&$"t 'atima Me%ni""i. - E??en a 8á?o%D?anaz eg$"z N2ugat minet ?om?ázott. Ez

maga volt a megte"te"Blt %$málom.; A 8á?o%D után az a%a? !zv$lem$n2 - @uvait iv$tel$vel - m$l2enellenezte az Eg2e"Blt llamo !?!l-?eli

atonai 0elenl$t$t. @uvait /el"za?a&(tá"a elo"zlatta a Sza&&ámHu"zeinnel a#c"olato" ellen$%z$"eet, " eg2%e

ev$"?$ t<nt in&ooltna az ame%iai atonai 0elenl$t. Enne!vetezt$?en m$g Eg2i#tom?an i" n+tt az I%a"zim#atizán"o

tá?o%a. A oal(ció a%a? o%mán2ai D0 állá"#ont%a 8el2eze&te.556 augu"ztu"á?an Eg2i#tom $"

Sz(%ia má" o%"zágoal eg2etem?en tiltaozá"át /e0ezte i az ellen,

==5




8og2 I%a &$li %$"z$t %e#Bl$"i tilalom alá

von0á. 55= 0anuá%0á?an az a%a? o%mán2o $" T!%!o%"zág az I%aelleni l$gitáma&á"oat i" m$l2en el(t$lt$. Ha

a n2ugati l$gie%+t ?evet8ett$ a "zunnita muzulmáno u%&- $""(itaellene" táma&á"aival "zem?en, va0on mi$%t nem

vetett$ ?e ao% i", amio% az o%to&o "ze%?e megtáma&tá a ?o"zniai muzulmánoat> Amio% 55= 0Dniu"á?an

a 9u"8 elleni me%$n2let megto%lá"a$nt Jlinton eln! el%en&elte I%a ?om?ázá"át, a nemzet!zi %eagálá"o $le"en

tB%!zt$ a civilizáció" t!%$"vonalaat. Az iz%aeli $" a n2ugat-eu%ó#aio%mán2o tel0e" m$%t$?en eg2et$%tette a

táma&á""alC O%o"zo%"zág eli"me%te, 8og2 ;0ogo"; !nv$&elem%+l volt"zóC @(na ;m$l2 aggo&almána; a&ott 8angot,

m(g SzaD&-A%á?ia $" az W?!l-t$%"$g emi%átu"ai nem ommentáltáaz e"em$n2eet. Má" muzulmán o%mán2o

vi"zont - ?ele$%tve Eg2i#tomot i" - a n2ugati ett+" e%!lc"i m$%ceD0a?? megn2ilvánulá"a$nt $%t$elt$ a

táma&á"tC I%án #e&ig az ame%iai ;neo-e#anzionizmu" $" !n8itt"$g$g?eiáltó ag%e""zió0á%ól; ?e"z$lt.4 f0%a $"

D0%a /elme%Blt a $%&$"7 az Eg2e"Blt llamo $" a nemzet!zi!z!""$g - vag2i" a N2ugat - mi$%t nem 8oz

8a"onló megto%ló int$ze&$"eet Iz%ael /elá?o%(tó vi"ele&$"e $" azENSK-8atá%ozato meg"$%t$"e ellen>

A 8i&eg8á?o%D utáni világ?an az W?!l-8á?o%D volt az el"+ an2agie%+/o%%á"o ?i%tolá"a miatt /ol2tatott,

civilizáció !zti 8á?o%D. Nem i"e?? t$t /o%gott ocán, mint 8og2 a világ legnag2o?? ola0$"zletei /!l!tt va0on a

N2ugat atonai v$&elm$%e "zo%uló SzaD&-A%á?ia $" má" emi%átu"ou%alo&na-e, vag2 #e&ig /Bggetlen. N2ugatellene"

%ez"ime, amel2e $"zne mutatozna a%%a, 8og2 a N2ugat ellen/o%&(t"á az ola0/eg2ve%t. A N2ugatna

nem "ie%Blt Sza&&ám Hu"zeint meg?utatnia, ug2anao% m$gi"eg2/a0ta g2+zelmet !n2vel8etett el, 8i"zen az

W?!l-államoal "ie%Blt el8itetnie, 8og2 nag2on i" %á"zo%ulna aN2ugat v$&elm$%e, " il2 mó&on atonai

0elenl$t$t a t$%"$g?en ?$ei&+?en i" /ennta%t8atta. A 8á?o%D el+ttI%a, I%án, a Pe%z"a-!?!l menti Eg2Bttm<!&$"i

Tanác" $" az Eg2e"Blt llamo eg2má""al ve%"engve #%ó?ált min$lnag2o?? ?e/ol2á"t g2ao%olni a t$%"$g%e. A

=




8á?o%D után a Pe%z"a-!?!l Ame%ia /el"$gvize lett.

A 1)+0#2/A$=5&B2+Ú( 9*$$*7%,"

A láno, t!%z"e, etniai c"o#o%to, vallá"i !z!""$ge $" nemzete!zti 8á?o%D min&en o%"za?an $" min&en

civilizáció?an igen g2a%an el+/o%&ulta, 8i"zen a on/litu"o an$#e i&entitá"á?an g2!e%ezne. ltalá?an 8el2i

$%&e< 8á?o%D%ól van "zó, mel2e?en !zvetlen Bl"+ 8atá"o,tága?? #olitiai vag2 i&eológiai "zem#onto nem

$%v$n2e"Blne, no8a el+/o%&ul, 8og2 (vBlálló c"o#o%toat8umanitá%iu" aggo&alma%a $"ztetne. Eze általá?an

igen v$%e" $" !n2!%telen 8á?o%D, 8i"zen az i&entitá" ala#vet+$%&$"ei /o%ogna ocán. áa&á"ul

8o""za&alma"a i"C igaz, ol2o% /eg2ve%"zBnete vag2 ?$e"ze%z+&$"e miatt i&eig-ó%áig a 8a%c "zBnetel, ám ezeet

a "ze%z+&$"eet, eg2ezm$n2eet %en&%e meg"zegi, " min&en/ol2tató&i ott, a8ol o%á??an a??ama%a&t. Ha eg2

#olgá%8á?o%D?an valamel2i /$l &!nt+ atonai g2+zelmet a%at,!nn2en el+/o%&ul8at, 8og2 n$#i%tá" ve"zi

ez&et$t.5

A t!%$"vonal-on/litu"o a Bl!n?!z+ civilizációt $#vi"el+

c"o#o%to vag2 o%"zágo !z!""$gi on/litu"ai. A t!%$"vonal-8á?o%D elm$%ge"e&ett /eg2ve%e" on/litu"o. Il2en8á?o%D%a "o% e%Bl8et államo !z!tt, /Bggetlen

c"o#o%to !z!tt, valamint államo $" /Bggetlen c"o#o%to !z!tt i". Az államoon ?elBli t!%$"vonal-on/litu"o

ol2an c"o#o%toat i" $%int8etne, amel2e t!??n2i%e /!l&%a0zilag távole"+ te%Bleteen $lneC e??en az e"et?en a

o%mán2zati 8atalommal nem %en&elez+ c"o#o%to %en&"ze%int atel0e" vag2 %$"zlege" /Bggetlen"$g iv(vá"át

teinti leg/+?? c$l0una. Az államoon ?elBli t!%$"vonal-on/litu"o /!l&%a0zilag veg2e" te%Bleteen $l+

c"o#o%to%a i" ite%0e&8etneC amio% i" az állan&ó /e"zBlt"$g i&+%+li&+%e /eg2ve%e" !""zet<z$"e i%o??aná"á8oz

vezet. Ez t!%t$nt #$l&ául az in&iai muzulmáno $" 8in&u, valamint aMala0ziá?an $l+ muzulmáno $" (naia

e"et$?en. ag2 #e&ig #olgá%8á?o%Dvá "z$le"e&8et, Bl!n!"en ao%,amio% utó&államo vanna ialauló?anC

il2eno% a 8atá%vonala meg8atá%ozá"a $" az eg2e" n$#c"o#o%to

"z$tvála"ztá"a ?%utáli", e%+"zao" mó&on meg2

=




v$g?e.

A t!%$"vonal-on/litu"o %$"ztvev+i n$8a a 8atalom meg"ze%z$"$tt<zi i c$lul. M$g g2ao%i?? azon?an az, 8og2

a te%Blet meg"ze%z$"$$%t /ol2i a 8a%c. A on/litu"?an $%&eelt /elea te%Blet leigázá"á%a t!%ee&ne, 8og2 aztán

az ott $l+ má" n$#e el<z$"$vel, lem$"zá%lá"ával, vag2 - a $t mó&"ze%eg2Btte" alalmazá"ával - ;etniai

ti"ztogatá"t; vig2ene v$g?e. Eze általá?an v$%e" $" moc"o"on/litu"o, mel2e?en min&$t /$l a

t!megm$"zá%lá"o, te%%o%i"ta ació $" (nzá"o "z$le" e"z!ztá%át veti ?e. A vitatott te%Bletet a /ele g2a%an

t!%t$nelmB $" nemzeti i&entitá"u meg8atá%ozó 0elent+"$g<"zim?ólumána ta%t0áC "zent /!l&ne, amel28ez

meg$%&+0elez8etetlen 0ogu van7 il2en Ji"z0o%&ánia, @a"m(%, Heg2i-@a%a?a8, a )%ina v!lg2e, @o"zovó.

A t!%$"vonal-8á?o%D általá?an "o 8a"onló"ágot mutatna a!z!""$gi 8á?o%Dal. Min&$t e"et?en 8o""zD i&eig

ta%tó on/litu"%ól van "zó. Az államon ?elBli t!%$"vonal-8á?o%Dátlago"an 8at"zo% 8o""za??a az állam!zi

on/litu"onál. Mint8og2 az eg2e" c"o#o%to i&entitá"a $" 8atalma at$t, tá%g2alá"oal, om#%omi""zumoal

ne8$z a on/litu"t megol&ani. Ha a tá%g2alá"o megeg2ez$"%e i" vezetne, g2a%an el+/o%&ul, 8og2 az $%&eelt

/ele !zBl valai nem (%0a alá az eg2ezm$n2eetC a%%ól nem i" ?e"z$lve, 8og2 eze az eg2ezm$n2e általá?an nem

8o""zD $let<e. A t!%$"vonal-8á?o%D i"zám(t8atatlan, "ze"z$l2e"8á?o%D, mel2e v$%e"en /ellángolna, ma0&

8i%telen ve"z(tene intenzitá"u?ól, 8og2 aztán i"m$t D0ult e%+vellángol8a""ana /el a 8a%co. A !z!""$gtu&at $"

g2<l!let tBz$t l$n2eg$?en c"a a n$#i%tá" tu&0a tel0e"en ioltani. At!%$"vonal-8á?o%D a !z!""$gi 8á?o%D8oz

8a"onlóan - el8Dzó&ó 0ellegB miatt - általá?an %engeteg 8alálo"ál&ozatot !vetelne, " igen nag2 a

meneBlte "záma i". 9ec"l$"e "ze%int - ezeet az a&atoat n$mi/ennta%tá""al ell ezelni, ?á% általá?an 8itel%e

$%&eme"ne ta%t0á +et - a t!%$"vonal-8á?o%D 8alálo" ál&ozataina"záma a ilencvene" $ve?en a

!vetez+$##en alault7 a 'Bl!#-"zigeteen 3 , S%i Lanán 3- , @a"m(%?an 6 , Szu&án?an

=6




3 -,3 millió, Tá&z"ii"ztán?an , Ho%váto%"zág?an 3, 9o"zniá?an 3 -6 , J"ec"en/!l&!n

= -3 , Ti?et?en , @elet-Timo%?an 6 .

E na#0ain?an &Dló 8á?o%D 0ó %$"ze l$n2eg$?en nem má", mint azel8Dzó&ó v$%e" t!%t$nelmi on/litu"o

iD0ulá"a - $" ezeet a 6. "záza& v$gi 8á?o%Dat e&&ig "emmil2ene%+/e"z(t$""el nem le8etett v$glege"en /el"zámolni.

Szu&án?an #$l&ául 53-?an t!%t i a 8á?o%DC a 8a%co 56-ig/ol2ta, amio% i" eg2ezm$n2 "zBletett,

amel2 )$l-Szu&ánt ?izon2o" /oD autonómiával %u8ázta /elC 54=- ?an azon?an i"m$t /ellángolta a 8a%co. A S%i

Lana-i tamil láza&á" 54=-?an ez&+&!tt, 55-?en a ?$etá%g2alá"o meg"zaa&ta, ma0& 55-?en

/ol2tató&ta, " 553 0anuá%0á?an meg!t!tt$ a t<z"zBnetet. N$g28óna##al $"+?? azon?an a tamil tig%i"e

meg"zegt$ a t<z"zBnetet, meg"za(totta min&en/$le tá%g2alá"t, $"m$g 8eve"e?? 8a%co ez&+&te. A 'Bl!#"zigetei

mo%o-/elel$" az 5-e" $ve ele0$n ez&+&!tt, " c"a 5-?anc"illa#o&ott le, amio% eg2 eg2ezm$n2

$%telm$?en Min&anao ?izon2o" te%Bleteit autonómmá n2ilván(tottá.55=-?an azon?an eg2%e g2a%a??an $" min&

"z$le"e?? !%?en D0%a i?ontaozta a 8a%co, mivel a "zaa&á%/elel+ "emmi?e vett$ a ?$et!%ev$"eet. 553

0Dliu"á?an az o%o"z $" a c"ec"en vezet+ &emilita%izáció" eg2ezm$n2t!t!tte, 8og2 v$get ve""ene az el+z+ $v

&ecem?e%$?en ez&+&!tt 8á?o%D" 8el2zetne. A 8a%co eg2 i&eig"zBnetelte, ám D0?ól /ellángolta, mivel a

c"ec"ene o%o"z $" o%o"z?a%át vezet+ ellen int$zte táma&á"oat. Eztaz o%o"zo megto%ló int$ze&$"ei !vett$,

ma0& 55 0anuá%0á?an a c"ec"ene le%o8antá )age"ztánt, vála"z$##en #e&ig o%o"z o//enz(va vette ez&et$t 55

el"+ /el$?en.

No8a a t!%$"vonal-8á?o%D a 8o""zD i&+ta%tam, a nag2/oDe%+"zao""ág $" az i&eológiai am?ivalencia

teintet$?en "o !z!" voná"t mutatna má" !z!""$gi 8á?o%Dval,$t vonatozá"?an azon?an m$gi" 0elent+"

elt$%$" /ig2el8et+ meg !z!ttB. El+"z!% i"7 a !z!""$gi 8á?o%Detniai, vallá"i, /a0i vag2 n2elvi c"o#o%to !z!tt

/o%&ul8atna el+. Mivel azon?an a vallá" a civilizáció leg/onto"a??

==




0ellemz+0e, t!%$"vonal-8á?o%D%a "zinte min&en

e"et?en Bl!n?!z+ vallá"D n$#e !z!tt e%Bl "o%. Eg2e" elemz+alá?ec"Bli e t$n2ez+ 0elent+"$g$t. P$l&ául

a%%a 8ivatozna, 8og2 a ?o"zniai "ze%?e $" muzulmáno azono"n2elvet ?e"z$lne, " ug2ana88oz az etnium8oz

ta%tozna, /elemlegeti a mDlt%a 0ellemz+ ?$$" eg2má" mellett $l$"t$" a veg2e" 8áza""ágo g2ao%i"ágát, c"a

$##en - a /%eu&i ;a#%ó Bl!n?"$ge ná%cizmu"á%a; 8ivatozva - a vallá"i t$n2ez+t nem ve"zi omol2an.6 Ez

az állá"#ont azon?an az $v"záza&o" %!vi&látá"?an g2!e%ezi. Azem?e%i"$g eze%$ve" t!%t$nelme tanD"o&i a%%ól,

8og2 a vallá" nem ;a#%ó Bl!n?"$g;, 8anem való"z(n<leg alegnag2o?? $" legm$l2e?? n$zet?eli elt$%$", ami

em?e%e !zt l$tez8et. A t!%$"vonal-8á?o%D g2ao%i"ágát,intenzitá"át $" e%+"zao""ágát nag2m$%t$?en n!veli

az, 8og2 a 8á?o%D?an %$"zt vev+ /ele má" i"tent imá&na.

Má"%$"zt7 a !z!""$gi 8á?o%D általá?an 8el2i $%&e<e, ez$%t aze"zaláció való"z(n<"$ge vi"zon2lag ic"i. Ezzel

"zem?en a t!%$"vonal-8á?o%D%a - 0ellegBn$l /ogva - ol2anc"o#o%to !z!tt e%Bl "o%, amel2e eg2-eg2

nag2o?? ultu%áli" entitá"8oz ta%tozna. A !z!""$gi 8á?o%D?an%en&"ze%int A $" 9 c"o#o%t 8a%col eg2má""alC a

J, ) $" E c"o#o%t min&a&&ig nem a#c"oló&i ?e a 8á?o%D?a, m(g A vag2 9 c"o#o%t &i%et táma&á"t nem int$z a

J, ) vag2 E c"o#o%t $%&eei ellen. A t!%$"vonal-8á?o%D?an ezzel"zem?en az A c"o#o%t 8a%col 9 c"o#o%ttalC

min&$t /$l a 8á?o%D i"z$le"(t$"$%e t!%e"zi, $" a civilizáció"%oonc"o#o%to, A6, A=, A, illetve 96, 9=, 9

támogatá"á%a "zám(t - $" ezt a támogatá"t meg i" a#0a. A mo&e%n

világ?an a "záll(tá" $" a ommuniáció/e0l+&$"e el+"eg(tette a a#c"olato meg"zilá%&ulá"át, " il2 mó&on8ozzá0á%ult a t!%$"vonal-8á?o%D

;inte%nacionalizáló&á"á8oz;. A mig%áció !vetezt$?en &ia"z#ó%áalaulta i 8a%ma&i civilizáció?an. A

ommuniáció" e"z!z! %$v$n a /ele g2o%"a??an $%8ette"eg(t"$get a %oonc"o#o%totól, $" eze a c"o#o%to

i" 8ama%a?? $%te"Blte a %oonoat /en2eget+ ve"z$l2%+l. A világáltaláno" !""zez"ugo%o&á"a il2 mó&on le8et+v$

tette, 8og2 a %oonc"o#o%to mo%áli", &i#lomáciai, #$nzBg2i $"

=




an2agi támogatá"t n2D0t"ana a 8á?o%D"o&ó

/elene - ug2anao% eg2%e ne8eze?? lett az elvá%á"o alól i?D0ni.Ma má% nemzet!zi 8álózato

gon&o"o&na a%%ól, 8og2 a támogatá" el0u""on az $%&eelte8ezC (g2a 8á?o%D"o&ó /ele nem "zenve&ne 8ián2t,

" a on/litu" tová?? /ol2tató&i. H. ). S. G%eenFa2 "zavait i&$zve, eza ;%oon o%"zág "zin&%óma; a 6. "záza&

v$gi t!%$"vonal-8á?o%D !z#onti 0ellemz+0e.66 M$g általáno"a??an"zólva, a Bl!n?!z+ civilizáció" c"o#o%to

!z!tt az e%+"za legi"e?? megn2ilvánulá"a i" ol2an!vetezm$n2eel $" "z!v+&m$n2eel 0á%, mel2e%e a

civilizáción ?elBli on/litu"o e"et$?en ninc" #$l&a. Amio% 553/e?%uá%0á?an "zunnita /eg2ve%e"e @a%ac"i

eg2i mec"et$?en tizenn2olc "(ita 8(v+t lem$"zá%olta, tel0e"en/el&Dltá a vá%o" ?$$0$t, $" ne8$z 8el2zet?e 8oztá

az eg$"z Pai"ztánt. Ponto"an eg2 $vvel o%á??an eg2 z"i&ó tele#e"He?%on?an 8u"zonilenc muzulmánt g2ilolt

meg a Pát%iá%á 9a%lang0ánálC ezzel meg"za(totta a !zel-eleti ?$e/ol2amatot, $" ne8$z 8el2zet?e "o&o%ta a

világot.

AK ISKLM RES HATAI A !z!""$gi on/litu"o $" a t!%$"vonal-8á?o%D a t!%t$nelem8atá"!%$?e ta%tozna. Eg2e" "zám(tá"o "ze%int

!%Bl?elBl 8a%minc$t etniai on/litu" za0lott le a 8i&eg8á?o%D"o%án, ?ele$%tve az a%a?o $" iz%aelie, in&iaia

$" #ai"ztáno, "zu&áni muzulmáno $" e%e"zt$n2e, S%i Lana-i ?u&&8i"tá $" tamilo, valamint a li?anoni "(itá

$" ma%onitá !zti t!%$"vonal-8á?o%Dat i". Az i&entitá"8á?o%D az5-e" $" 53-e" $ve?en a #olgá%8á?o%D

minteg2 3-át tett$ i, ám a #olgá%8á?o%D 8á%omneg2e&e a!vetez+ $vtize&e?en za0lott le. A /elel$"e

intenzitá"a - ?ele$%tve az etniai c"o#o%to lázongá"ait i" - az 53-e"$ve ele0$t+l a n2olcvana" $ve v$g$ig

meg8á%om"zo%ozó&ott. Az eg2%e nag2o?? m$%eteet !lt+"zu#e%8atalmi ve%"eng$" miatt eze a on/litu"o -

n$8án2 0elent+" iv$telt+l elteintve - min& eve"e?? /ig2elmeteltette, " g2a%an a 8i&eg8á?o%D #%izmá0án

e%e"ztBl "zeml$lt$ +et. A 8i&eg8á?o%D en28Bl$"$vel a !z!""$gi

8á?o%D eg2%e nag2o?? $%&el+&$"t váltotta

=3




i, $" - ?á% ezzel nem min&eni $%t eg2et - a o%á??i i&+"zao8oz$#e"t 0óval 8ang"Dl2o"a??á válta. ag2i"

az etniai on/litu"o?an eg2/a0ta ;/ellen&Bl$"; !vetezett ?e.6=

Az etniai on/litu"o $" a t!%$"vonal-8á?o%D eg2enl+tlenBlo"zlana meg a világ civilizációi !z!tt. elent+"

t!%$"vonal-8a%co &Dlta a volt ugo"zlávia te%Blet$n $l+ "ze%?e $"8o%váto, valamint a S%i Lana-i ?u&&8i"tá $"

8in&u !z!ttC m(g má" t$%"$ge?en ev$"?$ v$%e" on/litu"oza0lotta a nem muzulmán c"o#o%to !%$?en. A

t!%$"vonal-on/litu"o tDln2omó t!??"$ge azon?an az Eu%áz"ia $" A/%ia !z!tt 8Dzó&ó, muzulmánoat $" nem

muzulmánoat elvála"ztó 8atá%vonal ment$n /o%&ul el+. M(g a világ#olitia ma%o- vag2 glo?áli" "zint0$n a

civilizáció !""zec"a#á"a el"+"o%?an a N2ugat $" a világ má" %$"zei!zt za0li, a&&ig mi%o- vag2 8el2i "zinten ez

az i"zlám $" má" c"o#o%to on/%ontáló&á"át 0elenti.

Eg2%e t!?? 8el2en e%Bl "o% m$l2 n$zetelt$%$"e%e $" e%+"zao"on/litu"o%a a muzulmán $" nem muzulmán

c"o#o%to !z!tt. 9o"zniá?an a muzulmáno v$%e" $" nag2ál&ozatoal 0á%ó 8á?o%D"o&á"t /ol2tatta az o%to&o

"ze%?e ellen, $" a atoliu" 8o%vátoal i" !""zec"a#ta. @o"zovó?an"ze%? eln2omá" "D0t0a az al?án

muzulmánoat, " /!l&alatti o%mán2t ala(tva alig vá%0á, 8og2 a $tc"o#o%t v$g%e !""zec"a#0on. Az al?án $" a

g!%!g o%mán2 i"e??"$gi #olitiá0a 8omloeg2ene"t ellent$te"n$zeteet $#vi"el. A t!%!! $" a g!%!g!

$v"záza&o" ellen"$ge. A $t %$"z%e "zaa&t Ji#%u" a muzulmánt!%!! $" az o%to&o g!%!g! /enn8ató"ága alatt

áll. A auázu"i t$%"$g?en T!%!o%"zág $" W%m$n2o%"zág ellen"$ge"

vi"zon2a $v"záza&o%a n2Dli vi""zaC Aze%?a0&z"án #e&ig Heg2i-@a%a?a8 miatt 8á?o%Dzi az !%m$n2eel. Az R"za-@auázu"?an c"ec"ene, ingu-"o

$" má" muzulmán n$#e $t"záz $ven e%e"ztBl 8a%colta az$%t, 8og2 vi""zan2e%0$ /Bggetlen"$gBet

O%o"zo%"zágtólC 55-?en #e&ig m$g v$%e"e??en D0ulta i az o%o"z-c"ec"en on/litu"o. Az ingu"o $" o%to&o

o"z$to i" !""zec"a#ta má%. A olga-me&enc$?en a mDlt?anmuzulmán tatá%o 8a%colta az o%o"zoal, m(g a

ilencvene" $ve ele0$n, eg2 $n2"ze%< om#%omi""zum meg!t$"e

=




á%án, o%látozott "zuve%enitá"%a tette "ze%t.

A 5. "záza& /ol2amán O%o"zo%"zág /oozato"an leigázta a !z$#-áz"iai muzulmán n$#eet. A n2olcvana" $ve?en

it!%t az a/gán-o%o"z 8á?o%DC az o%o"zo vi""zavonulá"a után a8a%co Tá&z"ii"ztán?an /ol2tató&ta, a8ol az

o%o"zo az i"zlám /elel+ c"o#o%toal "zem?en a o%mán2 mell$állta. H"zinc"iang?an u0gu%o $" má"

muzulmán c"o#o%to Bz&ene az el(naia"(tá" ellen, " enne$%&e$?en /elvett$ a a#c"olatot a volt "zov0et

tag!ztá%"a"ágo?an $l+ %oon etniumoal $" vallá"o"c"o#o%toal. A "zu?ontinen"en Pai"ztán $" In&ia

!z!tt 8á%om"zo% alault i 8á?o%D" on/litu"7 a muzulmán /elel+@a"m(%?an "zem?e"zállta az in&iai u%alommalC

A""zam?an v$%e" on/litu"o%a e%Blt "o% a muzulmán ?eván&o%ló$" a t!%z"i lao""ág !z!ttC e!z?en

i&+%+l i&+%e muzulmáno $" 8in&u c"a#na !""ze In&ia-"ze%te. Eon/litu"o ialaulá"á?an 0elent+" "ze%e#et

0át"zott, 8og2 min&$t !z!""$g?en /ele%+"!&te a /un&amentali"tat!%ev$"e. 9angla&e"?en a ?u&&8i"tá a

muzulmán t!??"$g &i"z%imináció0a ellen tiltaozna, m(g amianma%i muzulmáno a ?u&&8i"ta t!??"$g

&i"z%imináció0át "$%elmezi. A mala0ziai $" in&on$z muzulmáno - agaz&a"ági &ominanciát ne8ezm$n2ezve -

a (naiaat Bl&!zne. )$l-T8ai/!l&!n muzulmán c"o#o%toláza&ozna a ?u&&8i"ta o%mán2 ellen, m(g a 'Bl!#"zigete

&$li %$"z$n muzulmán /Bggetlen"$gi 8a%c /ol2i a atoliu" állammal$" o%mánn2al "zem?en.

In&on$ziá?an ug2anao% a atoliu" elet-timo%ia 8a%colna amuzulmán o%mán2c"a#atoal.

A !zel-eleti Pale"ztiná?an az a%a?-z"i&ó on/litu" oait a z"i&ó8aza megte%emt$"$%e i%án2uló t!%ev$"e?en

ell e%e"ni. Iz%ael $" az a%a? államo n$g2"ze% /ol2tatta 8á?o%Dteg2má" ellen, $" az iz%aeli u%alom ellen

megin&ult a #ale"ztin intifáda. Li?anon?an a ma%onita e%e"zt$n2e ve"zte" c"atát v(vta a "(itáal $" má"

muzulmán c"o#o%toal. Etió#iá?an az o%to&o am8a%ána - amuzulmán etniai c"o#o%to $v"záza&o" eln2omá"a

után - az O%omo-/elel$""el ellett "zem?e"BlniB. A/%ia-"ze%te"zámo" on/litu" ?ontaozott i az $"zai

=




a%a? $" muzulmán n$#e, valamint a &$li animi"ta e%e"zt$n2 /eet$!z!tt. A legv$%e"e??, $vtize&een e%e"ztBl

za0ló a%a?-e%e"zt$n2 8á?o%D Szu&án?an &Dlt, mel2ne t!??

"zázez%en e"te ál&ozatul. Nig$%ia #olitiá0á%ae%+tel0e"en, %án2omta a ?$l2eg$t az $"zai te%Bleteen $l+ muzulmániulani-8au"za $" a &$li te%Bleteen $l+

e%e"zt$n2 t!%z"e on/litu"aC g2ao%ia volta a zava%gá"o,#ucc"o, " eg2 0elent+"e?? 8á?o%D%a i" "o% e%Blt.

J"á&?an, @en2á?an $" Tanzániá?an 8a"onló 8a%co /ol2tamuzulmáno $" e%e"zt$n2e !z!tt.

Ezeen a 8el2een a muzulmáno $" a má" civilizációt $#vi"el+atoliu"o, #%ote"tán"o, o%to&oo, 8in&u,

(naia, ?u&&8i"tá, z"i&ó a#c"olata általá?an ellen"$ge"C an$zetelt$%$"e a mDlt?an g2a%an v$%e"

!""zec"a#á""á /a0ulta, " a ilencvene" $ve?en D0%a az e%+"za lett azD%. Az i"zlám 8atá%vonalai ment$n

min&en8ol azt ta#a"ztalni, 8og2 a muzulmáno $#telene ?$$?en$lni "zom"z$&aial. Magától a&ó&i a $%&$"7

va0on a muzulmán $" nem muzulmán c"o#o%to on/litu"aina 6."záza& v$gi "$má0a ug2an(g2 $%v$n2e"-e a má"

civilizációt $#vi"el+ c"o#o%to !zti on/litu"o e"et$?en i". A vála"z7 nem. A muzulmáno a világ

n$#e""$g$ne eg2!t!&$t te"zi i, ám a ilencvene" $ve?en "oalt!?? c"o#o%t!zi on/litu"?an vette %$"zt,

mint ?á%mel2 má" civilizáció n$#ei. R" e%%e meg&!nt8etetlen ?izon2(t$o vanna.

. Te& o?e%t Gu%% elemz$"ei "ze%int 55=-55 !z!tt !tvenetno#olitiai on/litu"?ól 8u"zon8at?an

muzulmáno vette %$"zt #$H$ tá*lázat% HD"z on/litu" Bl!n?!z+civilizáció" c"o#o%to !z!tt za0lott, e??+l

tizen!t e"et?en muzulmáno $" nem muzulmáno e%Blte "zem?eeg2má""al. ag2i" 8á%om"zo% ao%a az ol2an

civilizáció!zi on/litu"o "záma, amel2?en muzulmáno i"$%intette, mint az !""ze", nem muzulmán

civilizáció !zti on/litu"o$. Az i"zlámon ?elBli on/litu"o"záma i" l$n2ege"en nag2o??, mint a má"

civilizációon ?elBlie$, ?ele$%tve az a/%iai t!%z"i on/litu"oat i". Az i"zlámmal ellent$t?en, a N2ugat min&!""ze

$t civilizáción ?elBli $" $t civilizáció!zi on/litu"?an vett %$"zt. Azo a on/litu"o, mel2e?en

=4




muzulmáno i" $%&eelte volta, t!??n2i%e %engeteg 8alálo"ál&ozatot !vetelte. Hat 8á?o%D?ól -mel2e?en Gu%%

?ec"l$"ei "ze%int 6 -en vag2 m$g annál i" t!??en e"te

ál&ozatul - 8á%om muzulmáno $" nem muzulmáno !z!tt &Dlt *Szu&án, 9o"znia, @elet-Timo%1, ett+ muzulmáno!z!tt *Szomália, illetve i%ai u%&o1, $" c"a

eg2etlen 8á?o%D volt, amel2?en izá%ólag nem muzulmáno8a%colta eg2má""al *Angola1.

6. A ,e- .ork Times viz"gálatai "ze%int 55=-?an neg2venn2olc8el2"z(nen minteg2 !tvenilenc etniai on/litu"

t!%t i. A 8el2"z(ne /el$n muzulmáno c"a#ta !""ze má" muzulmán vag2 nem muzulmán c"o#o%toal. Az

!tvenilenc on/litu"?ól 8a%minceg2 e"et?en Bl!n?!z+civilizációat $#vi"el+ c"o#o%to !z!tt e%Blt "o%

!""zet<z$"%e, $" - aá%c"a Gu%% a&atai?an - a civilizáció!zion/litu"o $t8a%ma&a *vag2i" 8u"zoneg21

muzulmáno $" má"o !z!tt za0lott #$H& tá*lázat%

=. Eg2 má"i, 556-e" a&atoat !""zegz+ elemz$"?en ut8 Lege%Siva%& 8u"zonilenc 8á?o%D%ól *vag2i" $vi

vag2 annál t!?? 8alálo" ál&ozatot !vetel+ on/litu"%ól1 "zámolt ?e.Tizen$t civilizáció!zi on/litu"?ól

ilenc%e muzulmáno $" nem muzulmáno !z!tt e%Blt "o%C vag2i" amuzulmáno megint c"a 0óval t!??

8á?o%D?an volta $%intette, mint ?á%mel2 má" civilizáció tag0ai.6

.. tá?lázat

Etno#olitiai on/litu"o, 55=-55

Jivilizáción ?elBli Jivilizáció!zi W""ze"en

I"zlám 3 6

Eg2$? 5 3 6W""ze"en = 6 3

`E??+l t(z a/%iai t!%z"i on/litu".

'o%%á"7 Te& ó?e%t Gu%%7 ;Peo#le" Again"t State"7 Et8no#oliticalJon/lict an& t8e J8anging Xo%l& S2"tem;, 2nternational 0tudiesuarterl/ =4. !tet *55 "ze#tem?e%1

##. =-=4. - A (nai-ti?eti on/litu" iv$tel$vel min&en e"et?enGu%% on/litu"o"ztál2ozá"i %en&"ze%$t alalmaztam7 a (nai-ti?etion/litu"t azon?an Gu%% Dg2 $%t$eli,

8og2 anna nem civilizáció" 0ellege ez& civilizáció!zi /o%mát !lteni,

=5




mivel ez e"et?en eg2$%telm<en a on/uciánu" 8an (naia $" alámaizmu"t valló ti?eti ?u&&8i"tá

!""zec"a#á"á%ól van "zó.

.6. tá?lázat

Etniai on/litu"o, 55=

Jivilizáción ?elBli Jivilizáció!zi W""ze"en

I"zlám 6 64

Eg2$? 6 =

W""ze"en 64 = 35

E??+l a/%iai t!%z"i on/litu".

'o%%á"7 ,e- .ork Times+ 55=. /e?%uá% . ## ., .Há%om Bl!n?!z+ elemz$" a&atai ug2ana%%a a onlDzió%a 0utotta7 ailencvene" $ve ele0$n a muzulmáno

"oal t!?? c"o#o%to !z!tti on/litu"?an vette %$"zt, mint a nemmuzulmáno, $" a civilizáció!zi 8á?o%D

$t8a%ma&a-8á%omneg2e&e muzulmáno $" nem muzulmáno!z!tt t!%t i. ag2i" az i"zlám 8atá%ai $##ol2

v$%e"e, aá% magu az i"zlám o%"zágo.

A muzulmáno e%+"zao" on/litu"o i%ánti vonzalmá%ól á%ulo&i

a muzulmán tá%"a&alma milita%i"ta 0ellege. A n2olcvana" $ve?en a muzulmán o%"zágo atonai a%án2"zámai*vag2i" az /+%e e"+ atoná "záma1 $" a

atonai %á/o%&(tá"o in&eei *az o%"zágvag2on8oz igaz(tott atonaia%án2"zámo1 0óval maga"a??a volta, mint

má" o%"zágo 8a"onló mutatói. Ezzel "zem?en a e%e"zt$n2 o%"zágoatonai a%án2"zámai $" atonai%á/o%&(tá"in&eei

l$n2ege"en alac"on2a??a volta, mint má" o%"zágo?an. Az átlago"atonai a%án2"zámo $" atonai

%á/o%&(tá"i in&ee a muzulmán o%"zágo?an &u%ván $t"ze% ao%á volta, mint a e%e"zt$n2 o%"zágo?an #$H'

tá*lázat% ;Tel0e"en eg2$%telm< - álla#(totta meg ame" Pa2ne -, 8og2az i"zlám $" a milita%izmu" !""ze/Bgg

eg2má""al.;63

.=. tá?lázat

A muzulmán $" e%e"zt$n2 o%"zágo milita%izmu"a

tlago" atonai a%án2"zámo tlago" atonai %á/o%&(tá"

Muzulmán o%"zágo *nk631 ,4 ,

=3




Má" o%"zágo *nk61 , 6,=

@e%e"zt$n2 o%"zágo *nk

313,4 4,6

Má" o%"zágo *nk41 5,3 ,5

'o%%á"7 ame" L. Pa2ne7 Wh/ ,ations Arm *O/o%&7 9a"il 9lacFell,5451 ##. 63., =4-=5. -

Muzulmán $" e%e"zt$n2 o%"zág%ól ao% ?e"z$l8etBn, 8a a lao""ágt!?? mint 4-a az a&ott vallá" !vet+0e.

A muzulmán államo nemzet!zi vál"ág8el2zete?en i" el+"ze%etettel/ol2amo&ta e%+"za8ozC 564 $" 55

!z!tt 6 %(zi"8el2zet !zBl e"et?en az e%+"za alalmazá"amellett &!nt!tte. Hu"zon!t e"et?en, a vál"ág

megol&á"á?an az e%+"za a#ott /+"ze%e#et, m(g 3 e"et?en, má"e"z!z! mellett e%+"zaot is alalmazta. Az

e%+"za alalmazá"ao% a muzulmán o%"zágo igen &u%va l$#$"e8ez/ol2amo&ta, az e"ete -?an 8á?o%D t!%t

i, m(g =4-u?an &!nt+ !""zec"a#á"o%a e%Blt "o%. A vál"ág8el2zete /el"zámolá"ao% a muzulmán o%"zágo

3=,3-?an /ol2amo&ta e%+"za8oz, m(g Nag2-9%itannia c"u#án

,3, az Eg2e"Blt llamo ,5, aSzov0etunió #e&ig 64,3-?an $lt az e%+"za e"z!z$vel. Anag28atalma !zBl c"a @(na a%án2"zámai nag2o??a,

mint a muzulmán államo$i7 @(na a vál"ág8el2zete megol&á"ao%,5-?an /ol2amo&ott e%+"za8oz.6 A

muzulmán 8a%cia""ág $" e%+"za ol2an t$n2 a 6. "záza& v$g$ne világá?an, mel2eet "eni "em taga&8at, lett

l$g2en az muzulmán, vag2 ?á%i má".

Oo7 t!%t$nelem, &emog%á/ia, #olitia a0on mi az oa anna, 8og2 a 6. "záza& v$g$n 8i8etetlenBl megn+tta t!%$"vonal-8á?o%D "záma> S mi a

mag2a%ázat a%%a, 8og2 a muzulmáno eze?en a on/litu"o?an!z#onti "ze%e#et 0át"zana> El+"z!% i"7 e 8á?o%D

g2!e%ei me""ze vi""zan2Dlna a t!%t$nelem?e. A Bl!n?!z+civilizáció" c"o#o%to !zti t!%$"vonalon/litu"o

a mDlt?an i" l$tezte, " a 0elen i" meg+%izte eml$Bet - ez vi"zontmin&$t /$l?en /$lelmet $"

?izon2talan"ágot $?%e"zt. Az in&iai "zu?ontinen"en a muzulmáno

=3




$" a 8in&u, az R"za-@auázu"?an az

o%o"zo $" a auázu"ia, a @auázu"on tDl az !%m$n2e $" at!%!!, Pale"ztiná?an az a%a?o $" a z"i&ó, a

9alánon a atoliu"o, a muzulmáno $" az o%to&oo, a 9alán $"@!z$#-z"ia !z!tt az o%o"zo $" a t!%!!,

S%i Lanán a "zingal$ze $" a tamilo, A/%iá?an az a%a?o $" a/eet$ - min&-min& ol2an a#c"olat?an állna

eg2má""al, mel2 az $v"záza&o "o%án a ?izalmatlan "zom"z$&i vi"zon2 $" a !n2!%telen e%+"za "z$le" "álá0át

vonultatta /el. Pe%"ze "zámo"an l$tezne, aine $%&e$?en áll, 8og2a on/litu"o t!%t$nelmi !%!"$g$t

/el8a"znál0á $" ianázzá. Eze?en a a#c"olato?an a t!%t$nelem$l, vi%ul $" %$mBletet elt.

A t!%t$nelem, illetve a v$%engz$"e vi""za-vi""zat$%+ 0ellege azon?an!nmagá?an m$g nem mag2a%ázat a%%a, 8og2

a 6. "záza& v$g$n mi$%t ?uant /el i"m$t az e%+"za. Soan $%velteazzal, 8og2 a "ze%?e, 8o%váto $"

muzulmáno v$gBl i" $vtize&een e%e"ztBl ?$$?en $lte eg2Btt a volt ugo"zláviá?an. Aá%c"a a muzulmáno

$" 8in&u In&iá?an. A Szov0etunió?an "zámo" etniai $" vallá"ic"o#o%t $lt eg2má" mellett ?$$"en - n$8án2

8(%8e&t iv$telt+l elteintve, amio% i" a "zov0et o%mán2 vetett v$geta ?$$ne. Tamilo $" "zingal$ze $lt$

c"en&e" 8$t!zna#0aiat eg2 g2ao%ta t%ó#u"i #a%a&ic"om$ntemlegetett "zigeten. A t!%t$nelem nem aa&ál2ozta

meg, 8og2 eze a vi"zon2lag ?$$" a#c"olato 8uzamo"a?? i&eig/ennma%a&0ana - vag2i" a t!%t$nelem

!nmagá?an nem vá&ol8ató a ?$e el?uá"á$%t. A 6. "záza& utol"ó$vtize&ei?en min&en ?izon2n2al má" t$n2ez+

i" /onto" "ze%e#8ez 0utotta. Az eg2i il2en t$n2ez+ a &emog%á/iai eg2en"Dl2 meg?illen$"e volt.Eg2 c"o#o%t l$t"zámána n!vee&$"e #olitiai,

gaz&a"ági $" "zociáli" n2omá"t g2ao%ol a t!??i c"o#o%t%a, $"ellenl$#$"e megt$tel$%e !"zt!nzi azoat. M$g enn$l

i" /onto"a??, 8og2 atonai n2omá"t i" g2ao%ol a &emog%á/iailagev$"?$ &inamiu" c"o#o%to%a. A 8etvene" $ve

ele0$n Li?anon?an a 8a%minc$ve" alotmán2o" %en& !""zeomlá"átnag2m$%t$?en az i&$zte el+, 8og2 a "(ita

#o#uláció - a ma%onita e%e"zt$n2e8ez $#e"t - ug%á""ze%<en

=36




megn+tt. Ga%2 'ulle% %ámutatott, 8og2 S%i

Lanán az 5-e" "zingal$z nacionali"ta /elel$" $" a n2olcvana"$ve v$g$n it!%+ tamil /elel$" tet+#ont0a

eg2?ee"ett azoal az $veel, amio% a 3-6 $ve" o%o"ztál2l$t"zámána a%án2a meg8ala&ta a c"o#o%t

!""zl$t"zámána 6-át *lá"& $H$ á*ra%&$ Eg2 S%i Lanán &olgozóame%iai &i#lomata "ze%int "zinte eg2etlen

"zingal$z /elel+ "em t!lt!tte m$g ?e a 8u"zonneg2e&i $let$v$t, atamil tig%i"e #e&ig áll(tólag ;alig tizeneg2 $ve"

/iDat $" lán2oat; to?o%ozva, ;g2e%me8a&"e%eg%e táma"zo&ta;. A8a%co?an ele"ette #e&ig ;m$g a

tin$&z"e%o%t "em $%t$ el, 8i"zen c"a n$8án2u t!lt!tte ?e atizenn2olcat;. A The 5conomist "ze%int a tig%i"e

;i"o%Daal; "zállta 8a&?a.64

♦%itiu" "zint7 a /iatalo a%án2a el$%i vag2 tDll$#i a 6 -ot.

Az o%o"zo $" a t+lB &$l%e e"+ te%Bleteen $l+ muzulmán n$#e !ztit!%$"vonal-8á?o%D?an "zint$n nag2

"ze%e#et 0át"zotta a n$#e""$g n!vee&$"$?en mutatozó elt$%$"e. Ailencvene" $ve ele0$n az O%o"z '!&e%áció?an

a n+i te%m$en2"$g a%án2a ,3 volt, m(g a muzulmán t!??"$g< !z$#-

áz"iai volt "zov0ettag!ztá%"a"ágo?an ez az a%án2 , !%Bl 0á%t. A n2olcvana" $ve

v$g$n a muzulmán államo nettó

n$#e""$gn!vee&$"e - "zBlet$"i a%án2 m(nu"z 8alálozá"i a%án2 -!t"z!%!"e-8at"zo%o"a volt az o%o"zo%"zági

n$#e""$gn!vee&$"ne. A n2olcvana" $ve?en a c"ec"en lao""ág6-al n!vee&ettC " mivel J"ec"en/ól&

O%o"zo%"zág eg2i legnag2o?? n$#"<%<"$g< te%Blete volt, a maga""zBlet$"i a%án2 !vetezt$?en a iván&o%ló $"

8a%co"o "záma 8i%telen megug%ott.65 Ha"onló mó&on, a maga"muzulmán "zBlet$"i a%án2 !vetezt$?en

Pai"ztán?ól t!mege" iván&o%lá" in&ult @a"m(%?a, $" D0?ól/ellángolt az ellenállá" az in&iai u%alom ellen.

A volt ugo"zláviá?an le0át"zó&ó ?on2olult civilizáció!zi8á?o%Dna "zámtalan oa $" iin&uló#ont0a volt. E

on/litu"o ialaulá"á?an való"z(n<leg m$gi" az 0át"zott &!nt+"ze%e#et, 8og2 @o"zovó?an &emog%á/iai

8ang"Dl2eltoló&á"0!tt l$%e. @o"zovó Sze%?ia autonóm ta%tomán2a

volt, amel2 - az el"zaa&á" 0ogát iv$ve - a

=3=




8at 0ugo"zláv !ztá%"a"ággal azono" de facto 0ogoal %en&elezett.5-?en a o"zovói lao""ág -a volt m$g

c"a al?án muzulmán, a "ze%? o%to&oo 6-ot tette i. Mivel

Eu%ó#á?an az al?án "zBlet$"i a%án2 volt alegmaga"a??, @o"zovó ugo"zlávia legnag2o?? n$#"<%<"$g<ta%tomán2a lett. A n2olcvana" $ve?en az al?áno

!zel 3-a m$g ?e "em t!lt!tte a 8u"za&i $let$v$t. E "zámotólmeg%ia&va a "ze%?e elmeneBlte @o"zovó?ól,

8og2 9elg%á&?an vag2 má" te%Bleteen e%e""$ a ?ol&ogulá"le8et+"$g$t. Enne !vetezt$?en 55-?en

@o"zovó lao""ágána 5-a má% muzulmán volt, " c"u#án -ottett i a "ze%?e "záma.= A "ze%?e enne

ellen$%e a "a0át ;"zent /!l&0Bne;, a ;"ze%? e%uz"álemne;teintett$ @o"zovót, a8ol - t!??e !z!tt - az az

=45. 0Dniu" 64-i nag2 c"ata i" za0lott, mel2 "o%án &!nt+ ve%e"$get"zenve&te a t!%!!t+l, $" ezzel Sze%?ia !t"záz

$ve" o"zmán u%alom alá e%Blt.

A n2olcvana" $ve v$g$n a &emog%á/iai eg2en"Dl2 eltoló&á"a!vetezt$?en az al?áno !ztá%"a"ági "tátu"t

!vetelte @o"zovóna. A "ze%?e, vag2i" a 0ugo"zláv o%mán2 nemtel0e"(tette a $%$"t, mivel attól ta%tott, 8og2

@o"zovó - az el"zaa&á" 0ogána ?i%toá?an - min&en ?izonn2alleváli ugo"zláviá%ól, $" Al?ániá8oz

c"atlaozi. 54 má%ciu"á?an a !ztá%"a"ági "tátu"t illet+ al?án!vetel$"e tBntet$"e8ez $" zava%gá"o8oz

vezette. 9elg%á&i állá"#ont "ze%int, eo% a "ze%?e /oozott&i"z%imináció0a $" Bl&!z$"e vette ez&et$t. ;A

8etvene" $ve v$g$t+l ez&ve @o"zovó?an "zámo" e%+"zao"inci&en"%e e%Blt "o% - álla#(totta meg eg2

#%ote"tán" /eleezet< 8o%vát -, mel2e "o%án 8ázaat %om?olta le, azem?e%e t!mege"en ve"ztett$ el állá"uat,

megn+tt a zalatá"o $" a nemi e%+"za e"eteine "záma, $" g2ao%ivá válta a /eg2ve%e" !""zec"a#á"o,

m$"zá%lá"o.; A "ze%?e $%telmez$"e "ze%int ;a on/litu" eg2%einá?? n$#i%tá"8oz ez&ett 8a"onl(tani, $" ezt má%

nem le8etett !l?e tett $zzel n$zni;. A o"zovói "ze%?e "zo%ongatott8el2zete 54-?an Sze%?ia-"ze%te !z!"

állá"/oglalá"%a $"ztetett 6 vezet+ $%telmi"$git, #olitiu"t, vallá"i $"atonai vezet+t, m$g a li?e%áli" ellenz$i

=3




/ol2ói%at, a 3raMis "ze%e"zt+it i", ai azt !vetelt$, 8og2 a o%mán2n2omat$o" ellenl$#$"eel ve""en v$get a

o"zovói "ze%?e !%$?en /ol2tatott n$#i%tá"na. A n$#i%tá" vá&0a

te%m$"zete"en nag2/oD tDlzá" volt, 8a?á% eg2 al?án"zim#atizán" Bl/!l&i meg/ig2el+ "ze%int ;a n2olcvana" $ve?enaz al?án nacionali"tá "zámo" alalommal

g2ilolta le "ze%?eet $" "emmi"(tette meg "ze%? 0avaat;=.

Min&eze !vetezt$?en /ele%+"!&!tt a "ze%? nacionalizmu", $"Slo?o&an Miloqevir Dg2 látta, el$%ezett az +

i&e0e. 54-?en, o"zovói ?e"z$&$?en /!l&0B $" t!%t$nelmB vi""za"ze%z$"$%e "zól(totta /el a "ze%?eet. ;A??an a

"zent #illanat?an "ze%?e t!megei - ommuni"tá, nemommuni"tá, "+t m$g antiommuni"tá i" - Miloqevir

mell$ állta, " a o"zovói "ze%? i"e??"$g v$&elm$t zá"zla0u%a t<zveazt i" el8atá%oztá, 8og2 leigázzá az

al?ánoat, " má"o&%en&< állam#olgá%oá /oozzá le +et.Miloqevir 8ama%o"an a "ze%? nacionalizmu" vezet+0e

lett.;=6 @$t $vvel $"+??, 545. 0Dniu" 64-án Miloqevir -6 millió"ze%? ("$%et$?en t$%t vi""za @o"zovó?a, 8og2

ott megBnne#el0$ a - muzulmáno ellen v(vott 8a%c 0el$#e$ntti"ztelt - nag2 c"ata . $v/o%&uló0át.

Az al?án n$#e""$g - $" az al?án ?e/ol2á" - n!vee&$"e miatt ialauló"ze%? /$lelmeet $" nacionalizmu"t

tová?? /ooztá, a ugo"zlávia eg2 má"i tag!ztá%"a"ágá?an,9o"zniá?an v$g?emen+ &emog%á/iai változá"o.

5-?en 9o"znia-He%cegovina lao""ágána =-a m$g "ze%? volt,6-a #e&ig muzulmán. 55-%e eze az

a%án2o "zinte vi""zá0u%a /o%&ulta7 a "ze%? lao""ág =-%a e"ett vi""za, m(g a muzulmán n$#e""$g el$%te a -

ot. A !z?en eltelt 8a%minc $v alatt a 8o%vát lao""ág a%án2a 66-%ól-%a zu8ant. Az eg2i c"o#o%t etniai

te%0e"ze&$"$%e a má"i etniai ti"ztogatá""al vála"zolt. ;Hog2 mi$%t!lBn g2e%eeet>; - $%&ezte eg2 "ze%?

8a%co" 556-?en. ;Az$%t - vála"zolta -, me%t eze a g2e%ee eg2"ze%/eln+n$ne, $" ao% /eln+tt$nt ellene

meg!lnBn +et.; A ?o"zniai 8o%vát 8ató"ágo ev$"?$ ?%utáli"e"z!z!el #%ó?áltá megaa&ál2ozni, 8og2 a

muzulmáno ;&emog%á/iai meg"zállá"; alá veg2$ a 8o%vátlatate%Bleteet.==

=33




A &emog%á/iai eg2en"Dl2 eltoló&á"a $" a /iatal o%o"ztál2 6-o" vag2annál nag2o?? m$%v< n!vee&$"e "o 6.

"záza& v$gi civilizáció!zi on/litu"t megmag2a%áz. m a

&emog%á/iai mag2a%ázat nem min&en on/litu"%a$%v$n2e". P$l&ául a "ze%?e $" 8o%váto !zti 8á?o%D"o&á"t nemle8et &emog%á/iai $%veel alátáma"ztaniC "

tula0&on$##en a t!%t$nelem i" c"a %$"z?en ool8ató ez$%t7 a $t n$# vi"zon2lag ?$$"en $lt eg2má" mellett, am(g

a 8o%vát u"zta"á a má"o&i világ8á?o%D?an le nem m$"zá%olta "o"ze%?et. Az il2en $" 8a"onló e"ete?en a

#olitia i" 0elent+" m$%t$?en 8ozzá0á%ult a vi"zál2o ialaulá"á8oz. Az el"+ világ8á?o%D v$g$n az o"zt%á-

mag2a%, a t!%! $" az o%o"z ?i%o&alom !""zeomlá"a etniai $"civilizáció" on/litu"oat váltott i az

utó&államo?an $" az utó&államo n$#ei !%$?en. A má"o&i világ8á?o%D után a ?%it, a /%ancia $" a 8ollan&

?i%o&alom alon2a 8a"onló i/e0let8ez vezetett. A 8i&eg8á?o%D v$g$na ommuni"ta %ez"ime ?uá"a ug2anil2en

on/litu"oat te%emtett a Szov0etunió?an $" ugo"zláviá?an. A/ell$#+ i&entitá"vál"ág !vetezt$?en az em?e%e

m$g "em ommuni"tána, "em "zov0et vag2 0ugo"zlávállam#olgá%na nem vall8attá maguat, " $t"$g?ee"etten

e%e"t$ nemzeti 8ovata%tozá"uat. Ez$%t vallá"i $" etniaig2!e%ei8ez /o%&ulta. A o%á??i eln2omó, ám ?$$"

állam%en&eet, mel2e eluta"(tottá az I"ten?en való 8itet, /elváltottaazon n$#e e%+"zaa, mel2e Bl!n?!z+

i"tene?en 8i"zne.

Ezt a /ol2amatot c"a "Dl2o"?(totta, 8og2 a 8atalom%a e%Bl+#olitiu"ona &emo%atiu" Dton ellett volna

%en&ezniB a on/litu"oat. A Szov0etunió $" ugo"zlávia"z$t8ullá"ao% a #olitiai elit nem "ze%vezett nemzeti

vála"ztá"oat. Ha (g2 tette volna, ao% a vezet+ #olitiu"o igenel+el+ 8el2en "záll8atta volna ve%"en2?e a

8atalom$%t, $" multicivilizáció" nemzeti"$gi #olitiával taláneln2e%8ett$ volna a vála"ztó "zim#átiá0át, $"

t!??"$gi oal(ciót ala(t8atta volna i a #a%lament?en. E8el2ettazon?an min& a Szov0etunió?an, min&

ugo"zláviá?an el+"z!% a tag!ztá%"a"ágo?an %en&ezt$ meg a vála"ztá"oatC a !ztá%"a"ágo #olitiai vezet+i (g2

=3




nem ?(%ta ellenállni a ("$%t$"ne, 8og2 a !z#onti 8atalom ellenam#án2ol0anaC " nacionali"ta $%zelmi 8D%oat

#engetve /Bggetlen"$gi !vetel$"eel l$#te el+. Az 55-e" "zavazá"

"o%án m$g 9o"znián ?elBl i" $le"eni%a0zoló&ta az etniai vonala. A "onemzeti"$g< e/o%m Pá%t $" ao%á??i ommuni"ta #á%t alig $%te el a

"zavazato --át. A Muzulmán )emo%atiu" Ació#á%t *=1,a Sze%? )emo%ata Pá%t *=1 $" a Ho%vát

)emo%ata @!z!""$g *41 "zavazatai nag20á?ól meg/elelte amuzulmán, "ze%?, 8o%vát lao""ág "zázal$o"

a%án2ána. Az el"+ o%%etBl meg%en&ezett vála"ztá"oon "zintemin&en volt "zov0et $" 0ugo"zláv tagállam?an

ol2an #olitiai vezet+ v$gezte el"+ 8el2en, ai a nacionali"ta$%zelme%e 8ivatozta, " ilátá"?a 8el2ezt$,

8og2 nemzeti"$gB v$&elme $%&e$?en 8at8ató" l$#$"eet te"znemá" etniai c"o#o%to ellen. A vála"ztá"i

ve%"en2 tág te%et a& a nacionali"ta $%zelmene, " il2 mó&onmegn!veli anna az e"$l2$t, 8og2 a t!%$"vonalon/litu"o?ól

t!%$"vonal-8á?o%D leg2ene. 9og&an )enitc8 "zavaival $lve, amio%;az et8o"z?ól &$mo"z le"z;

=, az e%e&m$n2 polémosz+ vag2i" 8á?o%D.

A $%&$" tová??%a i" /ennáll7 mi$%t van az, 8og2 a 6. "záza& v$g$n amuzulmáno "oal g2a%a??an eve%e&ne

c"o#o%t!zi on/litu"o?a, mint má" civilizáció n$#ei> a0onmin&ig (g2 volt ez> A mDlt?an e%e"zt$n2e

m$"zá%olta e%e"zt$n2eet $" #e%"ze má"oat. Ha a civilizációe%+"za%a való 8a0lamát t!%t$nelmi távlat?ól

"ze%etn$n $%t$elni, ite%0e&t $" ala#o" utatá"o%a lenne "zB"$g,mel2%e e !n2v e"et$?en ninc" le8et+"$g.

M$gi" 8og2an le8etne meg8atá%ozni azoat az ooat, amel2e ana#0ain?an za0ló muzulmán - i"zlámon ?elBli

$" i"zlámon (vBli - on/litu"o%a mag2a%ázatot a&na, " 8aeg2általán le8et"$ge", Bl!n?"$get tenni az

e%+"za%a való 8a0lam mDlt?$li, illetve izá%ólag a 6. "záza& v$g$%e$%v$n2e" oai !z!tt. Hat le8et"$ge" o

(nálozi. Há%om c"a a muzulmáno $" nem muzulmáno !ztie%+"za%a a& mag2a%ázatot, a má"i 8á%om az

i"zlámon ?elBli e%+"za%a i" $%telmez$"i le8et+"$get (nál.

.. tá?lázat

=3




A muzulmáno on/litu"o%a való 8a0lamána le8et"$ge" oai

Muzulmáno

on/litu"ai nemmuzulmánoal

Muzulmáno on/litu"ai

muzulmánoal $" nem muzulmánoal

MDlt?$li $" 0eleno%i

on/litu"o

"zom"z$&"ág milita%izmu"

ne8ezen ezel8et+

eleno%i on/litu" ál&ozat-"tátu" &emog%á/iai 8ullámmag-állam 8ián2a

Eze !zBl 8á%om a 0eleno%i on/litu"o%a i" vála"zt a&, m(g má"i8á%om o a t!%t$nelmi 8a0lan&ó"ágot i"

$%telmezi. Ha azon?an ez a t!%t$nelmi 8a0lan&ó"ág, mint ol2an, neml$tezi, ao% a neml$tez+ t!%t$nelmi

8a0lan&ó"ág /elt$telezett oai a 0eleno%i e%+"za i%ánti 8a0lan&ó"ág%a"em a&8atna mag2a%ázatot. ag2i" ez

utó??it c"a a 6. "záza&%a $%v$n2e" ooal le8et $%telmezni -ol2anoal, amel2e a o%á??i $v"záza&o?an

nem l$tezte #$HD tá*lázat%

El+"z!% i"7 eg2e" v$lem$n2e "ze%int az i"zlám - ialaulá"ától ez&ve- a a%& vallá"a volt, amel2 min&ig i" a

atonai e%$n2eet &ic"+(tette. Mint8og2 a ;8á?o%D"o&ó ?e&uinnomá& t!%z"e; !%$?en alault i, ez az

;e%+"zao" e%e&et az i"zlám 0elleg$%e i" %án2omta a ?$l2eg$t. MagátMo8ame&et i" em$n2 8a%co"na $" e%+"ez<

8a&vez$%ne ta%tottá.;=3 *@%i"ztu"%ól vag2 9u&&8á%ól "eni "emáll(tana il2e"mit.1 Az i"zlám tano a 8itetlene

elleni 8á?o%D "zB"$ge""$g$t 8i%&eti, ám amio% ez&etite%0e"ze&$"e alá??8ag2ott, a muzulmán c"o#o%to - az

i"zlám tanoal ellent$t?en - eg2má""al ez&te 8á?o%Dzni. Adzsihád 8el2ett a fitna, azaz a ?el"+ on/litu"o

g2ao%i"ága &%ámaian megn+tt. A 8orán $" a muzulmán vallá" má"8itt$telei c"a igen ev$" e"et?en tiltottá az

e%+"zaotC az e%+"zamente""$g, az e%+"zatól való ta%tózo&á" #e&ig

tel0e" eg$"z$?en i"me%etlen a muzulmán

=34




tano $" g2ao%lat "zámá%a.

Má"o&"zo%7 az A%á?iá?ól Dtna in&uló i"zlám v$gig"!#!%t R"za- A/%ián, a @!zel-@elet nag2 %$"z$n, $"+??

z"ián, az in&iai "zu?ontinen"en $" a 9alánon i". A muzulmánoBl!n?!z+ n$#eel e%Blte !zvetlen a#c"olat?a,

aiet leigázta $" e%+"zaal megt$%(tette - vag2i" a /ol2amate%+"zao" 0ellege megma%a&t. Az

ottománo, ?aláni 8ó&(tá"ai "o%án az u%?ánu" &$li "zlávoatg2a%an átt$%(tett$ az i"zlám%a, ám ug2anez a vi&$i

#a%a"zt"ág e"et$?en nem vezetett "ie%%e - innen e%e& a ?o"n2ámuzulmáno $" a "ze%? o%to&oo !zti

Bl!n?"$g. Ha"onló, ám ezzel ellent$te" /ol2amat 0át"zó&ott le,amio% az o%o"z ?i%o&alom te%0e"ze&$"e a 'eetetenge%,

a @auázu" $" @!z$#-z"ia /el$ megala#ozta a muzulmán n$#eel való $v"záza&o" on/litu"t. A N2ugat

- i"zlámellene""$ge c"Dc"án - a z"i&ó 8aza megte%emt$"$t támogatta a@!zel-@eleten, " ezzel megvetette az

a%a?-iz%aeli on/litu" ala#0ait. A muzulmán $" nem muzulmánte%Bleti te%0e"ze&$" e%e&m$n2e$##en a

muzulmáno $" nem muzulmáno, Eu%áz"ia-"ze%te !zvetlen"zom"z$&"ág?a e%Blte eg2má""al. Ezzel "zem?en a

N2ugat tenge%i te%0e"ze&$"eo% a n2ugati $" nem n2ugati n$#e!z!tt nem alault i te%Bleti "zom"z$&"ág7 a nem

n2ugati n$#eet az eu%ó#ai nag28atalma leigáztá, vag2 #e&igtag0aiat - )$l-A/%ia iv$tel$vel - a n2ugati

tele#e"e megtize&elt$.

A muzulmán-nem muzulmán on/litu"o 8a%ma&i le8et"$ge" oátaz eg2i állam/+, "a0át o%"zága a#c"án, a

muzulmáno ;ne8$z ezel8et+"$g$?en; látta. Ez a ;ne8$z

ezel8et+"$g; azon?an $tol&alD7 a muzulmáno%"zágona "o gon&ot oozna a nem muzulmán i"e??"$ge, $" anem muzulmán o%"zágo "zámá%a i" /elett$??

"o #%o?l$mát 0elentene a muzulmán i"e??"$ge. Az i"zláma?"zoluti"ta 0ellege m$g a e%e"zt$n2"$g$n i"

tDlte"z. allá" $" #olitia !""zeolva& ?enne, m(g a dár al:iszlám $"dár al:har* !z!tt $le" 8atá%vonal 8Dzó&i.

Enne !vetezt$?en a on/uciánu"o, ?u&&8i"tá, 8in&u, n2ugati$" o%to&o e%e"zt$n2e az eg2Btt$l$" "o%án

"oal eve"e?? /e"zBlt"$ggel n$zne "zem?e, mint az eg2má"

=35




"zom"z$&"ágá?an $l+ muzulmáno. A (nai

etnium #$l&ául "zinte a legt!?? &$lelet-áz"iai o%"zág?angaz&a"ágilag &ominán" i"e??"$gne "zám(t. M$gi"

"ie%e"en a""zimiláló&ta a ?u&&8i"ta T8ai/!l& $" a atoliu" 'Bl!#-"zigete tá%"a&almá?a, " c"a elv$tve aa&

#$l&a e%+"zao" (naiellene" megn2ilvánulá"o%a a t!??"$gic"o#o%to %$"z$%+l. Ezzel "zem?en a muzulmán

In&on$ziá?an $" Mala0ziá?an g2ao%ia a (naiellene" zava%gá"o $"e%+"zao" megn2ilvánulá"oC eze?en a

tá%"a&alma?an - T8ai/!l&&el $" a 'Bl!#-"zigeteel ellent$t?en - a(nai$%&$" tová??%a i" $%z$en2 $"

neu%algiu" #ont ma%a&t.

A milita%izmu", a ne8$z ezel8et+"$g $" a nem muzulmánc"o#o%toal való "zom"z$&i vi"zon2 ala#vet+ i"zlám

0ellemvoná"o, mel2e - 8a igaz - megmag2a%áz8at0á, 8og2 amuzulmáno mi$%t /ol2amo&ta ol2an g2a%an

e%+"za8oz a t!%t$nelem /ol2amán. Ma, a 6. "záza& v$g$n való"z(n<leg 8á%om, az a&ott i&+"za%a 0ellemz+

t$n2ez+ i" tá#lál0a az e%+"za i%ánti 8a0lan&ó"ágot. Muzulmán v$lem$n2e "ze%int a n2ugati im#e%ializmu" $" a

muzulmán tá%"a&alma 5-6. "záza&i leigázá"a azt a $#zeteteltette, 8og2 a muzulmáno atonai e%e0e

megg2engBlt, a gaz&a"águ alól #e&ig ic"D"zott a tala0, " (g2 amuzulmáno a nem i"zlám c"o#o%to e&velt

c$l#ont0aivá válta. A muzulmáno te8át a "z$le" !%<muzulmánellene""$g ál&ozataiC ezt az ellen"zenvet

leginá?? a n2ugati tá%"a&alma?an elu%alo&ó t!%t$nelmianti"zemita el+(t$lete8ez le8et 8a"onl(tani. A?a%

A8me& "ze%int a #ale"ztin, ?o"n2á, a"m(% $" c"ec"en muzulmán

c"o#o%to ol2ano, mint a ;%$z?+%< in&iáno7eln2omott, m$ltó"águtól meg/o"ztott n$#e, mel2eet az +"i/!l&0ei?+l i8a"(tott %eze%vátumo?a

$n2"ze%(tette;=. Ez a muzulmán ;ál&ozat-elm$let; azon?an"emmi$##en "em $%v$n2e" ol2an on/litu"o

e"et$?en, mel2e "o%án -#$l&ául Szu&án?an, Eg2i#tom?an, I%án?an$" In&on$ziá?an - a muzulmán t!??"$g a nem

muzulmán i"e??"$ggel e%Bl !""zet<z$"?e.

Soal megg2+z+?? $%vne (nálozi - $" való"z(n<leg min& az

i"zlámon (vBli, min& az i"zlámon ?elBli

=




on/litu"oat i" $%t8et+??$ te"zi - az i"zlám mag-államo 8ián2a. Azi"zlám v$&elmez+i g2a%an 8ozao&na

el+ azzal, 8og2 a n2ugati %itiu"o "ze%int az i"zlámon ?elBl eg2

cent%áli", on"#i%at(v vez$%l+ e%+ i%án2(t0a $""ze%vezi a N2ugat $" má"o ellen i%án2uló acióat. Azon?an eze an2ugati %itiu"o t$ve&ne. Az i"zlám

#onto"an az$%t le8et az in"ta?ilitá" /o%%á"a a világ "zámá%a, mivelnem %en&elezi &ominán" !z#onttal. Az i"zlám

vezet$"$%e t!%ev+ államo - SzaD&-A%á?ia, I%án, Pai"ztán,T!%!o%"zág $" #otenciáli"an In&on$zia -

eg2má""al ve%"engve #%ó?álna min& nag2o?? ?e/ol2á"%a "ze%t tennia muzulmán világ?anC ug2anao% eg2i

o%"zág "em el$g e%+" a88oz, 8og2 az i"zlámon ?elBli on/litu"oatel"im(t"a, " a%%a "em $#e", 8og2 az i"zlám

nev$?en 8atá%ozott e%$ll2el l$#0en /el a muzulmán $" nem muzulmánc"o#o%to !zti on/litu"o ezel$"eo%.

$gezetBl, a leg/onto"a?? t$n2ez+ a muzulmán tá%"a&alma?an v$g?ement &emog%á/iai %o??aná". A tizen!t8a%minc

$v !z!tti, g2a%an munan$lBli /$%/ilao""ág megn!vee&etta%án2a te%m$"zete" /o%%á"a lett az i"zlámon

?elBli $" azon (vBli in"ta?ilitá"na $" e%+"zana. 9á%mil2en má"e%+ i" m<!&ne m$g, ez a t$n2ez+

!nmagá?an i" elegen&+ mag2a%ázat$nt "zolgál a n2olcvana"-ilencvene" $ve?en ta#a"ztal8ató muzulmán

e%+"za8ullám8oz. Ha a 6. "záza& 8a%ma&i $vtize&$%e ez azó%iá"gene%áció i!%eg"zi, $" a muzulmán

tá%"a&alma?an valami/$le gaz&a"ági /e0l+&$" meg2 v$g?e, ao% - $"c"a ao% - le8et a%%a "zám(tani, 8og2 az

e%+"za i%ánti 8a0lam 0elent+"en c"!en. Tová??á, 8og2 at!%$"vonal-8á?o%D intenzitá"á?an $" g2ao%i"ágá?an

általáno" 8an2atlá" !vetezzen ?e.

. 'EEKET

A t!%$"vonal-8á?o%D &inamiá0a

A C"#"$"%&C"'0 )/186A1 7*-*+,0)60*

A t!%$"vonal-8á?o%Dat az elm$l2Bl$", te%0e"ze&$", el"zigetel+&$"/ol2amata 0ellemziC eze a 8á?o%D ol2o%

i&+"zao"an "zBnetelne, $" - ?á% ez igen %ita -, e"eten$ntmeg"z<nne. E /ol2amato "o%án a /oozato""ág

elve $%v$n2e"Bl, ám g2ao%ia az át/e&$"e $" i"m$tl+&$"e. A

=




t!%$"vonal-8á?o%D a !z!""$gi on/litu"o8oz

8a"onlóan a ialaulá"t !vet+en általá?an !nálló $let%e elne, $" azació-%eació "$má0a "ze%int m<!&ne. A

o%á??an veg2e" $" v$letlen !""zet$tel< c"o#o%to vi"zon2aellen"$ge""$ $" i$lezett$ váliC ez$%t nevezi a

!z!""$gi on/litu"oat ;i&entitá"8á?o%Dna;. Az e%+"zamegn!vee&$"e általá?an o&a vezet, 8og2 a ez&eti

n$zetelt$%$"e eg2%e iná?? a ;mi $" +; ellent$t$%e "z<BlneC a"zem?en álló c"o#o%to o8$zió0a $" el"zánt"ága

#e&ig ug%á""ze%<en megn+. A #olitiai vezet+ min& e%+tel0e"e??enmani#ulál0á az etniai $" vallá"o"

$%zelmeetC enne !vetezt$?en az eg2e" c"o#o%to?anmege%+"!&i a civilizáció" !ntu&at. A nemzet!zi

a#c"olato?an a ;g2<l!let &inamizmu"a; g2+ze&elme"e&i a;?izton"ág &ilemmá0ával; "zem?en, " (g2 /$lelem,

?izalmatlan"ág $" g2<l!let u%alo&i el a "zem?en álló c"o#o%to!z!tt.6 Min&$t /$l $l$n $" &%ámai "z(neel

ec"eteli a 0ó $" a %o""z e%+ 8a%cát, mel2et tula0&on$##en min&entel&!nt+ $let8alál8a%cna v$lne.

A /o%%a&alma?an a m$%"$elt i%án2zat $#vi"el+i, a gi%on&i"tá $" amen"evie ve%e"$get "zenve&te a %a&iáli"

0ao?inu"otól, illetve a ?ol"eviotól. A t!%$"vonal-8á?o%D?an8a"onló /ol2amato%a van ilátá". Azo a

m$%"$elt i%án2zato, amel2e o%látozott c$loat - nem/Bggetlen"$get, iná?? autonómiát - "ze%etn$ne,

%áa&á"ul tá%g2alá"o Dt0án el$%ni, má% a ez&ete ez&et$n u&a%c%a vanna (t$lve, " 8el2B?e ol2an %a&iáli"

i%án2zato l$#ne, mel2e 0óval "z$l"+"$ge"e?? t!%ev$"ei el$%$"e v$gett az e%+"zatól "em %ia&na vi""za. A

'Bl!#-"zigetei mo%o-on/litu" e"et$?en a láza&á"t i%o??antóMo%o Nemzeti Li?e%áli" '%ont 8el2$?e el+"z!% a

"z$l"+"$ge"e?? Mo%o I"zlám Li?e%áli" '%ont l$#ett, mel2et aztán az A?u Sza00a/ vezette "zá%n2 !vetett7 ez az

ult%a"z$l"+"$ge" c"o#o%t vi""zauta"(totta min&azoat a t<z"zBneti 0ava"latoat, mel2e ala#0án a 'Bl!#-"zigete

o%mán2a má" láza&ó c"o#o%toal ?$$t !t!tt. A n2olcvana"$ve?en a "zu&áni o%mán2 eg2%e "z$l"+"$ge"e??

i"zlám n$zeteet ez&ett $#vi"elniC enne !vetezt$?en ailencvene" $ve ele0$n a e%e"zt$n2 láza&ó?ól ivált

=6




)$l-"zu&áni 'Bggetlen"$gi Mozgalom má% nem c"u#án az autonómiaiv(vá"át teintette /+ c$l0ána, 8anem

/Bggetlen"$gi t!%ev$"eel l$#ett el+. Az a%a?-iz%aeli on/litu"?an a

Pale"ztinai 'el"za?a&(tá"i Sze%vezettá%g2alá"oat ez&em$n2ezett az iz%aeli o%mán2n2al, ez$%t aMuzulmán Te"tv$%i"$g Hama"z "zá%n2a $t"$g?e

vonta a #ale"ztino lo0alitá"át. Ezzel #á%8uzamo"an a "z$l"+"$ge" vallá"i c"o#o%to Iz%ael?en i" n2omat$o"an,

ol2o% e%+"zaal l$#te /el a o%mán2 tá%g2alá"i 0ava"lataival"zem?en. Amio% 556-55=-?an a c"ec"en-o%o"z

on/litu" elm$%ge"e&ett, a )u&a0ev-o%mán2?an ;aleg"z$l"+"$ge"e?? c"ec"en nacionali"tá e%Blte tDl"Dl2?a,

ai a om#%omi""zum$"z"$g legi"e?? 0el$t "em mutattáMo"zvával "zem?en, m(g a m$%"$elte?? e%+

ellenz$i "ze%e#%e $n2"ze%Blte`. Tá&z"ii"ztán?an 8a"onló/ol2amat 0át"zó&ott le. ;556-?en, az eg2%e "z$le"e&+

on/litu" 8atá"á%a a tá&z"i nacionali"ta-&emo%ata c"o#o%toez$?+l /oozato"an az i"zlám c"o#o%to ez$?e

c"D"zott át a 8atalom, mel2ene "ie%Blt a vi&$i "zeg$n2"$g $" azel$ge&etlen vá%o"i /iatal"ág nag2 t!megeit

mozgó"(taniu. Az i"zlám Bzenete 0óval %a&iáli"a??á vált, amio% a#olitiai #alettán meg0elen+ /iatal vezet+

meg$%&+0elezt$ a t%a&icionáli" $" megle8et+"en #%agmatiu" vallá"i8ie%a%c8ia $%v$n2e""$g$t.; ;Ezennel

?ec"uom a &i#lomácia "zótá%át - 0elentette i eg2 tá&z"i vezet+. -Mo"tantól a 8á?o%D n2elv$n ?e"z$le,

8i"zen O%o"zo%"zág $" a 8azám má% c"a ezen a n2elven $%t "zóteg2má""al.;= 9o"zniá?an a muzulmán )emo%ata

Ació#á%ton *S)A1 ?elBl az Ali0a Izet?egovir vezette "z$l"+"$ge"e??nacionali"ta /%ació l$n2ege"en nag2o??

?e/ol2á"%a tett "ze%t, mint a Ha%i" Sila0&sir vezet$"e alatt állótole%án"a??, multiultu%áli" ?eáll(tott"ágD /%ació.

A "z$l"+"$ge" i%án2zato g2+zelme nem /elt$tlenBl !%! $let<.E%+"zao" megn2ilvánulá"ai való"z(n<leg

8ama%a?? v$get vetne a t!%$"vonal-8á?o%Dna, mint a m$%"$elti%án2zato om#%omi""zumo" t!%ev$"ei. A

8á?o%D" ve"zte"$ge n!vee&$"$vel min&$t ol&alon el+??-utó??D0?ól /el?uanna a m$%"$elt "zá%n2

$#vi"el+i, 8og2 a 8á?o%D ;$%telmetlen; voltát 8ang"Dl2ozva D0a??tá%g2alá"oat ez&0ene "B%getni.

==




A 8á?o%D /ol2amán a c"o#o%to veg2e" !""zet$tele 0elent+"$g$t ve"zti,$" a on/litu" "zem#ont0á?ól &ominán"

i&entitá" e%Bl el+t$%?e. Ezt az azono""ágot, i&entitá"t "zinte min&en

e"et?en a vallá" 8atá%ozza meg. P"zic8ológiai$%telem?en a vallá" 0elenti a leg?izto"a?? táma"zt $" igazolá"t az;i"tentelen;, /en2eget+ne t<n+ e%+el "zem?eni

8a%c?an. A g2ao%lat?an min&ez azt 0elenti, 8og2 a on/litu"?an$%&eelt /$l leginá?? a vallá"i vag2 civilizáció"

!z!""$g8ez /ol2amo&8at támogatá"$%t. Ha eg2 8el2i 8á?o%D?an $ta/%iai t!%z" !zBl az eg2i muzulmánna, a

má"i e%e"zt$n2ne vall0a magát, ao% a muzulmán /$l a"zaD&iatól an2agi támogatá"t, a/gán %$"z%+l

mudzsahedin !n$nte"eet, m(g az i%ániatól /eg2ve%"záll(tmán2oat$" atonai tanác"a&óat %em$l8etC a

e%e"zt$n2 t!%z" ezzel "zem?en a N2ugat gaz&a"ági $" 8umanitá%iu""eg$l2ei%e, valamint a n2ugati o%mán2o

#olitiai $" &i#lomáciai támogatá"á%a "zám(t8at. Ha eg2 c"o#o%tna,a ?o"zniai muzulmáno #$l&á0át !vetve nem

"ie%Bl el$g megg2+z+en ala(tani a n$#i%tá" ál&ozatána a "ze%e#$t,nem "zám(t8at a N2ugat "zim#átiá0á%a, "

c"u#án civilizáció" %oonaitól %em$l8et - eg2$?$nt 0elent+"nemon&8ató - támogatá"tC a t!%$"vonal-8á?o%D

"o%án a ?o"zniai muzulmáno iv$tel$vel tula0&on$##en min&enc"o#o%t e"et$?en ez t!%t$nt. A t!%$"vonal8á?o%D

l$n2eg$?en ol2an, "z$le"e?? a#c"olatoal %en&elez+ 8el2ic"o#o%to 8á?o%Di, amel2e civilizáció"

%oonai támogatá"át $lvezi.

A civilizáció" i&entitá"o mege%+"!&$"$%e má" civilizációt!%$"vonal-8á?o%Di?an i" aa&t #$l&a, ám az e"ete

&!nt+ t!??"$g$?en az il2e"mi muzulmáno !z!tt /o%&ult el+. Le8et,8og2 eg2 t!%$"vonal-8á?o%D e%e&etileg

c"alá&i, nemzet"$gi vag2 t!%z"i on/litu"?ól in&ult i, ám amuzulmán világ i&entitá"ai - $#lete"en - U

ala?an 8el2eze&ne el, ez$%t 8á?o%D e"et$n a muzulmán /eleazonnal civilizáció" %oonai8oz, "+t magá8oz az

i"zlám8oz /o%&ulna "eg(t"$g$%tC m$g az anti/un&amentali"ta elveet valló, "zeula%i"ta Sza&&ám Hu"zein i"

8a"onló$##en 0á%t el. Eg2 n2ugati meg/ig2el+ "ze%int azaze%?a0&z"áni o%mán2 ug2anil2en meg/ontolá"o

=




ala#0án vetette ?e az ;i"zlám a&ut;. Tá&z"ii"ztán?an a 8á?o%Dtá&z"i %egionáli" on/litu"$nt in&ult, ám a

/elel+ in&(tóo$nt min&iná?? az i"zlámot 0el!lt$ meg. A 5.

"záza&?an az $"za-auázu"i n$#e $" o%o"zo !zt &Dló 8á?o%D?an a muzulmán vezet+, Samil i0elentette, 8og2maga i" az i"zlám !vet+0eC ezzel - ;az i"zlám

v$&elm$?en $" az o%o"z %a?iga elleni tiltaozá" B%Bg2$n; - eg2c"a#á"%a n2elvi $" etniai c"o#o%to tucat0ait

vonta eg2"$g?e. A ilencvene" $ve?en )u&a0ev az I"zlámf00á"zBlet$"%e táma"zo&va - amel2 a @auázu"?an, a

n2olcvana" $ve?en Bt!tte /el a /e0$t - 8a"onló "t%at$giát !vetett.)u&a0evet muzulmán #a#o $" i"zlám #á%to

?izto"(tottá támogatá"u%ólC 8ivatali e"B0$t a 8orán-%a tett $zzelmon&ta el *melle"leg elcint i" megál&otta az

o%to&o #át%iá%a1, $" 55-?en i0elentette, 8og2 J"ec"en/ól&ne a 0arEa t!%v$n2eit !vet+ i"zlám állammá ell

válnia. A c"ec"en c"a#ato ;a ]"zent 8á?o%Dt^ 0elent+ ]gavazat^"zóval &("z(tett; z!l& "álaal, ;Alla8 A?a%;-t

o%&(tozva in&ulta c"atá?a.3 A a"m(%i muzulmánoazono""ágtu&atá?an i" 8a"onló eltoló&á"i /ol2amat ment

v$g?e7 a muzulmánoat, 8in&uat $" ?u&&8i"táat t!m!%(t+%egionáli" i&entitá" $" az in&iai "zeula%izáció !zt

inga&ozva v$gBl eg2 8a%ma&i mellett !t!tte i, amel2 ;a a"m(%imuzulmán nacionalizmu" /elemele&$"$t $" a

nemzeti 8atá%oon tDlmutató i"zlám /un&amentali"ta $%t$ete%0e"zt$"$t t<zte i c$lul. Il2 mó&on a a"m(%i

muzulmáno Dg2 $%ezt$, 8og2 nem c"u#án az i"zlám Pai"ztán8oz/<zi +et "zo%o" !tel$e, 8anem az eg$"z

i"zlám világ8oz.; Az 545-e" In&ia elleni /elel$" e%e&etileg eg2;vi"zon2lag világia"; "ze%vezet nev$8ez /<z+&!tt,

amel2 a #ai"ztáni o%mán2 támogatá"át $lvezte. Pai"ztán $"+?? azi"zlám /un&amentali"ta c"o#o%tona

n2D0tott támogatá"t, mel2e aztán ott &ominán" e%+$ válta.Eze?en a /un&amentali"ta c"o#o%to?an ol2an

;em$n2vonala" láza&ó; i" /el?uanta, ai a 0ele "ze%int$"zne mutatozta, 8og2 ;a 8á?o%D e"$l2eit+l $"

imenetel$t+l /BggetlenBl, magá$%t a dzsihád -$%t "záll0ana 8a%c?a;.Eg2 má"i meg/ig2el+ "ze%int a ;nacionali"ta

$%zelmeet a vallá"i Bl!n?"$ge o%?ác"oltá /elC az i"zlám 8a%ci"zellem glo?áli" /elemele&$"e #e&ig a a"m(%i

=3




/elel+et i" magával %aga&ta, " @a"m(%?an v$g$## elt!%!lte a8ag2omán2o" 8in&u-muzulmán tole%anciát;.

A civilizáció" i&entitá"o ug%á""ze%< mege%+"!&$"e ment v$g?e

9o"zniá?an i", Bl!n!"en a muzulmán !z!""$gen ?elBl. A ?o"zniai !z!""$gi i&entitá"o t!%t$nelmileg nem voltae%+"eC "ze%?e, 8o%váto, muzulmáno ?$$"en

$lte eg2má" mellett, g2ao%ia volta a veg2e" 8áza""ágo, $"g2enge lá?aon állt a vallá"i azono""ágtu&at. fg2

ta%tottá, 8og2 a muzulmáno ol2an ?o"n2áo, ai nem 0á%namec"et?e, a 8o%váto $" a "ze%?e #e&ig ol2an

?o"n2áo, ai nem 0á%na a atoliu", illetve az o%to&otem#lomo?a. A tága?? 0ugo"zláv i&entitá"

!""zeomlá"ával azon?an az eg2e" c"o#o%to vallá"i !ntu&ata eg2%e 0elent+"e??$ vált. A t!??-i&entitá"D !z!""$gi

$%z$" eg2c"a#á"%a meg"z<ntC az eg2e" c"o#o%to min&iná?? atága?? ultu%áli" $" vallá"i !z!""$gBel vállalta

azono""ágot. A ?o"zniai "ze%?e "z$l"+"$ge" "ze%? nacionali"táá válta, ai Nag2-Sze%?iá8oz $" a "ze%?

o%to&o eg28áz8oz, valamint a "z$le"e?? $%telem?en vett o%to&o!z!""$g8ez való ta%tozá"uat 8i%&ett$. A

?o"zniai 8o%váto?ól lette a leg"z$l"+"$ge"e?? 8o%vát nacionali"tá,ai 8o%vát állam#olgá%na vallottá

maguat, " atoliu" 8itB%e 8ivatozva a 8o%váto%"zági 8o%vátoaleg2Btt a atoliu" N2ugat8oz való

ta%tozá"uat 8angoztattá.

A civilizáció" !ntu&at /el$?%e&$"e m$g ma%án"a??an za0lott le amuzulmán c"o#o%to e"et$?en. A 8á?o%D

i%o??aná"a el+tt a ?o"zniai muzulmáno megle8et+"en világielveet $#vi"elte, eu%ó#aina vallottá maguat,

$" a multiultu%á8" ?o"zniai tá%"a&alom $" állam leg/+?? támogatói volta. ugo"zlávia /el?omlá"ával azon?an

változá"o ez&+&te. Az 55-e" vála"ztá"oon - a 8o%váto8oz $" a"ze%?e8ez 8a"onlóan -

"zem?e8el2eze&te a "onemzeti"$g< #á%toal, $" el"!#%+t!??"$g?en az Izet?egovir vezette muzulmán

)emo%ata Ació#á%t%a *"&a1 "zavazta. Izet?egovir 8it8<muzulmán, ait i"zlám n$zetei$%t $" tev$en2"$g$$%t a

ommuni"ta o%mán2 ?!%t!n?e zá%atott, " ai az 2szlám ,/ilatkozatc(m<, 5-?en meg0elent !n2v$?en azt

=




0elentette i, 8og2 ;az i"zlám $" a nem i"zlám %en&"ze%e!""ze/$%8etetlene. Az i"zlám vallá" $" a nem i"zlám

ala#o%a $#Bl+ tá%"a&almi $" #olitiai int$zm$n2e !z!tt "em ?$e,

"em oegzi"ztencia nem $#zel8et+ el;. Ha azi"zlám mozgalom el$g e%+""$ váli, magá8oz ell %aga&nia a8atalmat, 8og2 eg2 i"zlám !ztá%"a"ágot 8oz8a""on

l$t%e. E??en az D0 állam?an iemele&+en /onto" le"z az, 8og2 azotatá" $" a m$&ia ;meg/elel+ eze?e e%Bl0!n7

ol2an em?e%e%e van "zB"$g, ai az i"zlám e%!lc"i"$g $" a "zellemi8atalom meg$%&+0elez8etetlen 8(vei;.

9o"znia /Bggetlenn$ válá"a után Izet?egovir a "onemzeti"$g< államiala(tá"a mellett "zállt "(%a, mel2?en -

no8a nem %en&elezte a meg/elel+ t!??"$ggel - a muzulmáno 0utotta volna &ominán" "ze%e#8ez. Izet?egovir

azon?an nem az az em?e%, ai az o%"zág i"zlamizáció0ával"zem?e"zállt volna. Mivel nem volt 8a0lan&ó az 2szlám

,/ilatkozat n2(lt $" eg2$%telm< megtaga&á"á%a, /$lelem u%alo&ott ela nem muzulmán lao""ág !%$?en. A 8á?o%D

alatt min& t!?? "ze%? $" 8o%vát 8ag2ta el a ?o"n2á o%mán2ellen+%z$"e alatt álló te%Bleteet, az ott ma%a&ó #e&ig

eg2%e iná?? azt ta#a"ztaltá, 8og2 a vonzó?? állá"o $" tá%"a&almiint$zm$n2e a#ui ?ezá%ulta el+ttB. ;A

muzulmán nemzeti !z!""$g?en az i"zlám %en&(vBl 0elent+""ze%e#8ez 0utott... az e%+" muzulmán nemzeti !ntu&at

a #olitia $" a vallá" %$"z$v$ vált.; A ?o"n2á multiultu%áli"nacionalizmu""al ellent$t?en a muzulmán

nacionalizmu" a m$&iá?an i" e%+tel0e"en megn2ilvánult. Azi"olá?an a vallá"i otatá" eg2%e nag2o?? te%et n2e%t,

az D0 tan!n2ve #e&ig az ottomán u%alom el+n2eit "ul2oltá.Elte%0e&t az a v$lem$n2, 8og2 a "ze%?8o%vát n2elv

nem azono" a ?o"n2á n2elvvel, mel2et az i&+ "o%án min& t!?? a%a?$" t!%! "zó gaz&ag(tott. A o%mán2ti"ztvi"el+

/elemelt$ "zavuat a veg2e" 8áza""ágo, valamint az ;ag%e""z(v;"ze%? zene "ugá%zá"a ellen. A

o%mán2 az i"zlám vallá" el$#zel$"eit támogatta, " amunavállalá"o, el+l$#tet$"e te%$n a muzulmánoat

%$"ze"(tette el+n2?en. A leg/onto"a?? mozzanat azon?an a ?o"n2á8a&"e%eg i"zlamizáló&á"a volt7 553-%e a

atonai állomán2 5-át muzulmáno tett$ i. Eg2%e t!?? atonaialaulat tett 8itvallá"t az i"zlám mellett, t$%t át

=




az i"zlám 8itg2ao%lat%a " ez&ett muzulmán "zim?ólumoat vi"elniCa lege%+tel0e"e?? i"zlamizáló&á" a "za#o%o&ó

elitalaulato?an ment v$g?e. Az Izet?egovir vezette ?o"n2á

o%mán2 !t tag0a - !ztB $t "ze%? $" $t 8o%vát- tiltaozá"una a&ta 8angot e ten&enciá miatt. Izet?egovirazon?an eluta"(totta a !vetel$"eet, " ez aztán

553-?en a multiultu%áli" i%án2vonalat $#vi"el+ mini"zte%eln!,Ha%i" Sila0&zic lemon&á"á8oz vezetett.4

Politiai $%telem?en Izet?egovir muzulmán #á%t0a, az S)A a ?o"n2áállam%a $" tá%"a&alom%a i" ite%0e"ztette

8atalmát. 553-%e a ;8a&"e%eg, a !zigazgatá" $" az állami vállalato;az S)A u%alma alá e%Blte. ;Azo a

muzulmáno, ai nem volta a )emo%ata Ació#á%t tag0ai - áll(t0aeg2 meg/ig2el+ -, eg2-eg2 0o?? állá"%ól

nem i" álmo&8atta - a nem muzulmáno%ól má% nem i" ?e"z$lve.; A#á%t ?(%álói "ze%int az S)A ;a ommuni"ta

%ez"ime 0ellemvoná"ait magán vi"el+ i"zlám !n$n2u%almit!%ev$"e e"z!z$v$ vált;5. Eg2 má"i meg/ig2el+

?e"zámolói "ze%int7

A muzulmán nacionalizmu" min& "z$l"+"$ge"e??e váli. A má"nemzeti"$ge $%z$"eit "emmi?e ve"zi, 8i"zen a nemzeti

!ntu&at c"a $" izá%ólag az D0onnan 8atalom%a e%Blt muzulmánnemzet "a0át0a, #%ivil$giuma, " #olitiai e"z!ze i"

eg2?en...

Az D0 muzulmán nacionalizmu" leg/+?? e%e&m$n2e, 8og2 megin&ult anemzeti 8omogenizáció...

Az i"zlám vallá"i /un&amentalizmu" n!vev+ 8atalmána!"z!n8et+en eg2%e e%+tel0e"e??en "zól ?ele a muzulmán

nemzeti $%&ee iala(tá"á?a.

A 8á?o%D "o%án mege%+"!&!tt vallá"i !ntu&at, az etniaiti"ztogatá"o, a #olitiai vezet+ el+0ogai, valamint a má"

muzulmán államo által n2D0tott támogatá" $" ?e/ol2á" azte%e&m$n2ezte, 8og2 9o"znia la""an, &e ?izto"an

átalault7 a 9alán Svá0cá?ól a 9alán I%án0a lett.

A t!%$"vonal-8á?o%D?an a %$"ztvev+ nemc"a "a0át civilizáció"i&entitá"u%a, 8anem a "zem?en álló /$l

8ovata%tozá"á%a i" nag2 8ang"Dl2t /etetne. A 8el2i 8á?o%D?an azeg2e" c"o#o%to Dg2 v$li, 8og2 nem c"u#án

eg2 má"i etniummal, 8anem eg2ene"en eg2 má"i civilizációval

=4




ve"zi /el a 8a%cot. ag2i" a /en2egetett"$g

$%zete megn!vee&i, 8i"zen eg2 nag2o?? civilizáció e%+/o%%á"aivalell "zem?en$zniC (g2 az e"etlege" ve%e"$g

!vetezm$n2ei nemc"a a 8el2i c"o#o%toat, 8anem az eg$"zcivilizációt $%int8eti. A 8el2i on/litu"?a

?on2oló&ó /ele ez$%t azonnal a civilizáció8oz /o%&ulna "eg(t"$g$%t. A 8el2i 8á?o%D (g2 8ama%o"an vallá"o

8á?o%D0ává, civilizáció !""zec"a#á"ává váli, mel2ne!vetezm$n2ei az em?e%i"$g nag2 %$"z$t "D0t0á. A

ilencvene" $ve ele0$n a #%avo"zláv vallá" $" a #%avo"zláv eg28ázi"m$t az o%o"z nemzeti i&entitá" !z#onti

elem$v$ vált, amel2 aztán ;"z(nvallá"%a $n2"ze%(tette azo%o"zo%"zági, $" ezen ?elBl Bl!n!"en az i"zlám

nemzeti"$geet;. Az o%o"zo igen l$n2ege"ne ta%tottá aJ"ec"en/!l&&el $" a tá&z"ii"ztáni %$gióal, nemzet"$geel

/ol2tatott 8á?o%D D0%a$%telmez$"$t. E"ze%int e 8a%co a #%avo"zláv $"az i"zlám vallá" $v"záza&o"

Bz&elm$ne D0a?? állomá"ai, a8ol i" az ellen"$ge ma az i"zlám/un&amentalizmu" $" a dzsihád , valamint az

i"zlama?a&i, te8e%áni, %i0a&i, $" ana%ai meg?(zó "zolgálatá?anállna.

A o%á??i ugo"zláviá?an a 8o%váto a N2ugat 8+" v$gvá%i vit$zeineta%tottá maguat, ai vi""zave%t$ az

o%to&o $" i"zlám e%+ táma&á"ait. A "ze%?e az ellen"$g&e/iniálá"ao% nem eg2"ze%<en a ?o"zniai 8o%vát vag2

muzulmán meg0el!l$"t 8a"ználtá. A ;atiánt;, az ;i"zlám/un&amentali"táat; $" a ;8(%8e&t t!%!!et;

emlegett$, mel2 utó??ia $v"záza&o óta /en2eget+ ve"z$l2t 0elentette a e%e"zt$n2"$g%e n$zve. ;@a%a&sir "ze%int

antiim#e%iali"ta 8á?o%D /ol2i Eu%ó#á?an - 0elentette i eg2 n2ugati&i#lomata a ?o"zniai "ze%? vezet+%+l

v$lem$n2t alotva. - A "ze%?e Bl&et$"e, 8og2 az ottomán t!%! ?i%o&alom (%mag0át i" ii%t"á Eu%ó#á?an.;6 A

?o"zniai muzulmáno ezzel "zem?en a n$#i%tá" ál&ozataina ta%t0ámaguat, ai%+l - vallá"u miatt - a

N2ugat nem ve"z tu&omá"t, " ez$%t a muzulmán világ támogatá"á%a"zo%ulna. dg2 az $%&eelt /ele $" a legt!??

Bl"+ meg/ig2el+ i" a%%a a /eli"me%$"%e 0utott, 8og2 a 0ugo"zláv8á?o%D l$n2eg$?en vallá"i vag2 etnovallá"i

=5




on/litu"o. Mi"8a Glenn2 mutatott %á a%%a, 8og2 eze aon/litu"o ;eg2%e iná?? vallá"i 8á?o%D%a

eml$eztetne, mel2?en a 8á%om nag2 eu%ó#ai vallá" - a %ómai

atolicizmu", a #%avo"zláv eg28áz $" az i"zlám - 0át""za a /+"ze%e#etC " ezen, 8a0&anvolt nag2 ?i%o&alma vallá"i8atá%vonalai $##en 9o"zniá?an e%e"ztezt$

eg2má"t;=.

Az az D0 megvilág(tá", amel2 a t!%$"vonal-8á?o%Dat a civilizáció!zti !""zec"a#á"na min+"(tette, a

8i&eg8á?o%D i&e0$n &(vó &ominóelm$letet i" /el$le"ztette. Mo"tazon?an a civilizáció mag-államai

elenge&8etetlenBl "zB"$ge"ne ta%tottá, 8og2 8el2i on/litu"oe"et$n megel+zzene eg2 ol2an ve%e"$get, amel2

lánc%eaciót iváltva ata"zt%o/áli" ve"zte"$geet e%e&m$n2ez8et. Azin&iai o%mán2 /+$nt az$%t %aga"zo&ott

ann2i%a @a"m(%8oz, me%t attól /$lt, 8og2 elve"zt$"e e"et$n má" vallá"i$" etniai i"e??"$ge i" /Bggetlen"$gi

!vetel$"eel l$#ne el+, " ez aztán In&ia /el?omlá"á8oz vezetne.@ozi%0ev BlBg2mini"zte% a%%a /ig2elmeztetett,

8og2 amenn2i?en O%o"zo%"zág nem vet v$get a #olitiai e%+"zanaTá&z"ii"ztán?an, ao% a zava%gá"o

való"z(n<leg @i%gizi"ztán%a $" z?e-gi"ztán%a i" átte%0e&8etne. Ez#e&ig az O%o"z '!&e%áció muzulmán !ztá%"a"ágai?an

"zece""zioni"ta mozgalmaat in&(t8at el, amine v$ge%e&m$n2e aá%az i" le8et, 8og2 a !%!" t$% az

i"zlám /un&amentalizmu" ott8onává váli. elcin vála"z$##eni0elentette, 8og2 az a/gán-tá&z"i 8atá%

;l$n2eg$?en O%o"zo%"zág 8atá%a;. Az eu%ó#aia azon aggo&almunaa&ta 8angot, mi"ze%int a volt

ugo"zláviá?an l$t%e0!v+ muzulmán állam "z$le"%e tá%ná a#uit amuzulmán ?eván&o%ló $" az i"zlám /un&amentalizmu"

el+tt, " acue" J8i%acna a&ta igazat, ai a Jles odeurs d=2slamJ eu%ó#ai te%0e&$"$%+l ?e"z$lt.

Ho%váto%"zág 8atá%a l$n2eg$?en Eu%ó#a 8atá%a.

A t!%$"vonal-8á?o%D elm$%ge"e&$"$vel a /ele min& !%&!gi?? "z(n?en- g2a%an /$lállat$nt - tBnteti /el

ellen/eleiet, aiet (g2 0ogu?an áll meg!lni. ;A ve"zett ut2áatag2on ell l+ni; - áll(totta elcin a c"ec"en

ge%illá%ól. ;Ezeet a megátalo&ott alaoat le ell l+ni... $" ezt meg

=




i" /og0u tenni...; - mon&ta T%2 Sut%i"no

tá?o%no az 55l-e" elet-timo%i v$%engz$" a#c"án. A mDlt !%&!gei/eltáma&ta a 0elen?en7 a 8o%váto ;u"zta"á;

lette, a mu"zlimo ;t!%!!;, a "ze%?e #e&ig ;c"etnie;. Mivel a!z!""$gi g2<l!let !z!""$gi g2<l!letet "zBlt,

a t!megm$"zá%lá", (nzá", nemi e%+"za, $" a #olgá%i lao""ág ?%utáli" el<z$"e el/oga&ottá $" el/oga&8atóvá vált.

Az ellen"$ge" ultD%a !z#onti "zim?ólumai?ól $" m<eml$ei?+lc$l#onto lette. A "ze%?e "zi"ztematiu"an

le%om?oltá a mec"eteet $" a /e%ence" %en&8ázaat, m(g a 8o%váto#%avo"zláv olo"to%oat %o??antotta /el. A

ultu%áli" g2<0tem$n2e, mDzeumo $" !n2vtá%a !nn2en"e?ez8et+C amio% a "zingal$z ?izton"ági e%+ /elg2D0tottá

a 0a//nai !z!n2vtá%at, a tamil ultD%a ;/el?ec"Bl8etetlen $"#ótol8atatlan i%o&almi $" t!%t$nelmi

$%t$ei; "emmi"Blte megC "ze%? /eg2ve%e"e #e&ig a NemzetiMDzeumot l+tt$ "z$t Sza%a0evó?an. A "ze%? ti"ztogatá"

után a ?o"zniai Kvo%ni /+" muzulmán lao""ága/!l&!n/utóvá váltC a "ze%?e ezután eg2 e%e"ztet

áll(totta az $##en /el%o??antott mec"et 8el2$n, a8ol eg2o% o%to&otem#lom állt, mel2et =-?an a t!%!!

tette a /!l&&el eg2enl+v$.3 A ultD%á !zti 8á?o%D?an min&ig aultD%a a ve"zte".

Jivilizáció!zi !""ze/ogá"7 %oon o%"zágo $" &ia"z#ó%á

A 8i&eg8á?o%D neg2ven $ve alatt a on/litu" min& m$l2e??%e 8atolt,mivel a "zu#e%8atalma min&ent el!vette,

8og2 tá%"aat $" "z!vet"$ge"eet to?o%ozzana, " ug2anao% a%%at!%ee&te, 8og2 a má"i "zu#e%8atalom tá%"ait

$" "z!vet"$ge"eit "z$tve%0$, vag2 a magu ol&alá%a áll(t"á, illetve

"emlege"(t"$. A legi$lezette?? Bz&elemn2ilvánvalóan a Ha%ma&i ilág?an /ol2t, a8ol a "zu#e%8atalmae%+tel0e" n2omá"t g2ao%olva meg#%ó?áltá

?evonni az D0onnan l$t%e0!tt, g2enge államoat a glo?áli" ve%"eng$"?e. A 8i&eg8á?o%D utáni világ?an a

"onemzet"$g< !z!""$gi on/litu"o tDll$#t$ az eg2"ze%<"zu#e%8atalmi on/litu" 8atá%ait. Ha a !z!""$gi

on/litu"o "o%án Bl!n?!z+ civilizációt $#vi"el+ c"o#o%toe%Blne !""zet<z$"?e, az általá?an a on/litu"

ite%0e&$"$8ez $" e"zaláló&á"á8oz vezet.

=




A vál"ág elm$l2Bl$"$vel #e&ig az $%intett /ele az azono"civilizáció8oz ta%tozó c"o#o%to8oz $" o%"zágo8oz

/o%&ulna "eg(t"$g$%t. A %oon c"o#o%to, o%"zágo n2D0totta -

8ivatalo" vag2 nem8ivatalo", n2(lt vag2 ?u%olt,an2agi, em?e%i, &i#lomáciai, #$nzBg2i, "zim?oliu" vag2 $##enatonai - "eg(t"$g "zinte min&en e"et?en

meg$%ezi. Ha eg2 t!%$"vonal-on/litu" i&+?en el8Dzó&i, megn+anna a való"z(n<"$ge, 8og2 min& t!?? %oon

o%"zág #%ó?ál0a a támogató, meg/$ez+, e"etleg a !zvet(t+ "ze%e#$t ?et!lteni. E ;%oon o%"zág "zin&%ómána;

!"z!n8et+en - a civilizáció!zi on/litu"o8oz $#e"t - at!%$"vonal-on/litu"o e"et$?en 0óval nag2o?? az

e"zaláció ve"z$l2e, mel2et %en&"ze%int c"a civilizáció!zi!""ze/ogá""al le8et meg/$ezni vag2 ?e/e0ezni. A

8i&eg8á?o%Dval ellent$t?en ma a on/litu"o nem /ent%+l le/el$,8anem lent%+l /el/el$ te%0e&ne.

Az eg2e" c"o#o%to $" államo má" $" má" "zinten válna $%intett$ at!%$"vonal-on/litu"o?an. Az $%intett"$g

el"+ "zint0$n a /ele !zt igazi 8a%c $" !l&!l$" /ol2i. Ezen a "zintenállamo e%Bl8etne "zem?e eg2má""al7

#$l&ául In&ia Pai"ztánnal, Iz%ael #e&ig a "zom"z$&o" o%"zágoal ?on2oló&ott 8á?o%D" on/litu"?a. m ol2an

8el2i c"o#o%to !z!tt i" ialaul8at on/litu", amel2e nem%en&elezne "a0át állammal, vag2 m$g c"a az

állammá /e0l+&$" ez&eti "tá&iumá?an vanna7 ez t!%t$nt9o"zniá?an, tová??á a Heg2i-@a%a?a8?an $l+ !%m$n2e

e"et$?en. Az $%intett"$g má"o&i "zint0$n ol2an o%"zágo l$#ne ?e aon/litu"?a, mel2e %en&"ze%int !zvetlen

a#c"olat?an állna az el"+&lege"en $%intett /eleelC mint #$l&ául a volt ugo"zláviá?an a "ze%? $" a 8o%vát

o%mán2, illetve az !%m$n2e $" aze%?a0&z"ánia a auázu"it$%"$g?en. A 8a%ma&%en&< o%"zágo on/litu"8oz

való vi"zon2a m$g távoli??na t<n8et7 eze az államo at(van ug2annem ve"zne %$"zt a 8a%co?an, ám

civilizáció" a#c"olat /<zi +et az el"+&lege"en $%intett /ele8ez7 a voltugo"zlávia e"et$?en N$meto%"zág,

O%o"zo%"zág $" az i"zlám államo t!lti ?e a 8a%ma&/oD államo"ze%e#$t, m(g az !%m$n2-aze%i on/litu"?an

O%o"zo%"zág, T!%!o%"zág $" I%án vált 8a%ma&/oon $%&eeltt$.G2a%an el+/o%&ul, 8og2 a 8a%ma&/oon $%intett

=6




államo civilizációi mag-államai i" eg2?en. Amenn2i?en l$tezne, azel"+ "zinten $%&eelt /ele &ia"z#ó%ái i"

at(v "ze%e#et 0át"zana a t!%$"vonal-on/litu"o?an. Mivel az

el"+&lege" "zinten vi"zon2lag i" "zámD 8a&"e%eg$" /eg2ve%zet e%Bl ?evet$"%e, " a (vBl%+l $%ez+ "eg(t"$g i" - amel2#$nzBg2i támogatá", /eg2ve%e vag2

!n$nte"e /o%má0á?an 0elentezi - vi"zon2lag el8an2agol8atónamon&8ató, a &ia"z#ó%á %$"zv$tele g2a%an

0elent+" m$%t$?en ?e/ol2á"ol8at0a a 8á?o%D imenetel$t.

A on/litu"?an %$"zt vev+ má"o&- $" 8a%ma&/oD c"o#o%to $%&eeinem azono"a az el"+&lege"en $%intett /ele

$%&eeivel. Az el"+&lege" $%&eelt /ele leg+"zint$?? $" legel"zánta??támogatói %en&"ze%int a &ia"z#ó%a-!z!""$ge,

amel2e m$l2en át$%zi a %oonaiat $%t "$%elmeet, " m$g a;#á#ánál i" #á#á??á; válna. A má"o&- $"

8a%ma&/oD c"o#o%to, o%"zágo $%&eei l$n2ege"en ?on2olulta??a. ltalá?an + i" támogat0á az el"+&lege"en

$%&eelt /eleet, ám az ellen"$ge" c"o#o%to m$g ao% i""eg$&eze""$l g2anD"(t0á +et, amio% ez a

"eg(t"$gn2D0tá" elma%a&C ez a g2anavá" azon?an elegen&+ in&oot"zolgáltat a%%a, 8og2 az ellen"$ge" c"o#o%to

%oonai i" ?ea#c"oló&0ana a Bz&elem?e. A má"o&- $" 8a%ma&/oDc"o#o%to "zámá%a igen l$n2ege" "zem#ont a

8a%co meg/$ez$"e, $" a !zvetlen %$"zv$tel ele%Bl$"e. dg2 azel"+&lege"en $%&eelt /ele támogatá"a mellett

/oozottan $%v$n2e"Blne a on/litu" intenzitá"ána c"!ent$"$%e$" a c$lit<z$"e m$%"$l$"$%e vonatozó

t!%ev$"e. A "zem?en álló /ele má"o&- $" 8a%ma&/oD c"o#o%t0aiáltalá?an tá%g2alá"oat /ol2tatna anna

$%&e$?en, 8og2 megaa&ál2ozzá a 8el2i 8á?o%D e"zaláló&á"át,amel2 e"etleg eg2 "z$le"e??, a mag-államoat i"

$%int+ on/litu" ialaulá"á8oz vezet8et. A $$$ á*ra a t!%$"vonal-on/litu"o #otenciáli" a#c"olat%en&"ze%$t

vázol0a /el. Te%m$"zete"en nem min&en t!%$"vonal-8á?o%D?an%a0zoló&ott i il2en om#le a#c"olat%en&"ze%, ám

"o e"et?en m$gi"7 #$l&ául a volt ugo"zláviá?an $" a @auázu"ontDlC " "zinte min&en t!%$"vonal-8á?o%Dnál

/ennáll anna a le8et+"$ge, 8og2 a on/litu" min& t!?? "zinten talál$%&eelt /ele%e.

==




A ilencvene" $ve?en a &ia"z#ó%á $" %oon o%"zágo min&ent!%$"vonal-8á?o%D?an %$"zt vette. Mivel eze?en

a 8á?o%D?an legg2a%a??an muzulmán c"o#o%to az el"+&lege"en

$%&eelt /ele, %en&"ze%int muzulmáno%mán2o $" "z!vet"$ge t!lti ?e a má"o&- $" 8a%ma&/oD%$"ztvev+ "ze%e#$t. A legat(va??na SzaD&-A%á?ia,

Pai"ztán, I%án, T!%!o%"zág $" L(?ia o%mán2ai mutatozta,amel2e ol2o% má" muzulmán államoal i"

"z!vetezve i"e??-nag2o?? m$%t$?en m$gi" "z$le"!%<entámogattá a muzulmánoat Pale"ztiná?an,

Li?anon?an, 9o"zniá?an, J"ec"en/!l&!n, a @auázu"on tDl,Tá&z"ii"ztán?an, @a"m(%?an, Szu&án?an $" a 'Bl!#"zigeteen.

A o%mán2"zint< támogatá" mellett "zámo" el"+&lege"en $%&eeltmuzulmán c"o#o%tot az i"zlám

nemzet!z!""$g, az a/gán 8á?o%Dt meg0á%t !n$nte"ei i" "eg(tett$,ai az alg$%iai #olgá%8á?o%Dtól ez&ve a

c"ec"en $" 'Bl!#-"zigetei on/litu"oig "o/$le 8a%c?an %$"zt vette. Eg2 "za$%t+ "ze%int ug2anez az i"zlám

inte%nacionál$ ;Bl&!tt !n$nte"eet A/gani"ztán?a, @a"m(%?a $"9o"zniá?a, 8og2 megala#ozzá az i"zlám

u%almátC ez /ol2tatott #%o#agan&a8á?o%Dat az i"zlámmal"zem?e"zegBl+ o%mán2o ellen " 8ozott l$t%e i"zlám

!z#ontoat a &ia"z#ó%á?an, mel2e aztán a /ele #olitiai/+8a&i"zállá"ává válta;3. Az A%a? Liga $" az I"zlám

Tanác" "zint$n támogatá"á%ól ?izto"(totta az $%&eelteet, " aze%+/e"z(t$"e oo%&inálá"ával #%ó?álta e%+"(teni az

civilizáció!zi on/litu"o?an Bz&+ muzulmán c"o#o%toat.

. 9A

A @OMPLE\ TWRSONAL-H9Of SKE@EKETE

A civilizáció 9 civilizáció?e%+"za

- támogatá"

...... o%látozá"

- - tá%g2alá"

Az a/gán 8á?o%D?an a Szov0etunió el"+&lege"en $%&eelt /$l voltC a8i&eg8á?o%D utáni $ve?en O%o"zo%"zág

ulc""ze%e#l+0e volt a c"ec"en 8á?o%Dna, má"o&/oon volt $%&eelt a

Tá&z"ii"ztán?an /ol2ó 8a%co?an, $"

=




8a%ma&/oon a volt ugo"zláviá?an &Dló 8á?o%D?an. In&iael"+&lege"en volt $%&eelt @a"m(% e"et$?en, m(g a S%i

Lana-i on/litu" má"o&/oon $%intette. A n2ugati nag28atalma

c"a 8a%ma&/oon vette %$"zt a 0ugo"zláv on/litu"?an. A &ia"z#ó%á az el8Dzó&ó iz%aeli-#ale"ztin 8a%co?anmin&$t ol&alon 0elent+" "ze%e#et 0át"zotta,

" az !%m$n2, a 8o%vát, a c"ec"en on/litu"o?an i" omol2 "eg(t"$getn2D0totta. A telev(zióna, /ana $" az

elet%oniu" #o"tána !"z!n8et+en ;a &ia"z#ó%á el"zánt"ága,lele"e&$"e eg2%e n+tt, 8i"zen /ol2amato"

a#c"olatot ta%totta a volt an2ao%"zágualC a ]volt^ 0elz+ azon?anmá% %$g nem azt a 0elent$"t taa%0a, amel2

eg2o% m!g!tte állt;.

A a"m(%i 8á?o%D?an Pai"ztán &i#lomáciailag $" #olitiailag n2(ltantámogatta a /elel+etC #ai"ztáni atonai

/o%%á"o "ze%int az o%"zág omol2 an2agi "eg(t"$get n2D0tott,/eg2ve%e%+l $" i$#z$"%+l, logi"ztiai e"z!z!%+l,

meneBlttá?o%o%ól gon&o"o&ott. Pai"ztán má" muzulmáno%mán2onál i" !z?en0á%t a a"m(%i /elel+

$%&e$?en. A 0elent$"e "ze%int 553-%e a /elel+8!z legalá?? 6a/gán, tá&z"i $" "zu&áni - Stinge%%a$táal

$" má" /eg2ve%eel /el"ze%elt - mudzsahedin 8a%co" c"atlaozott. E/eg2ve%eet eg2o% az

ame%iaiatól a#tá, 8og2 megv(v0á 8a%cuat a Szov0etunióval.4 A'Bl!#-"zigetei mo%o-/elel$" eg2 i&eig

Mala0ziától a#ott #$nzBg2i $" an2agi támogatá"tC az a%a?o%mán2o "zint$n an2agi "eg(t"$get n2D0totta ittC

L(?iá?an /elel+ ez%ei a#ta i$#z$"tC a "z$l"+"$ge" A?u Sza00a/c"o#o%tot #e&ig #ai"ztáni $" a/gán

/un&amentali"tá 8(vtá $let%e.5 A/%iá?an Szu&án %en&"ze%e"entámogatta az Etió#ia ellen 8a%coló e%it%eai

muzulmán láza&óatC Etió#ia vála"z$##en logi"ztiai "eg(t"$get $"mene&$et n2D0tott a Szu&án ellen Bz&+

;e%e"zt$n2 láza&óna;. Ez utó??ia Ugan&ától i" 8a"onló"eg(t"$get %em$l8ette, 8i"zen Ugan&át ;"zo%o"

vallá"i, /a0i $" etniai "zála /<zt$ a "zu&áni láza&ó8oz;.Ug2anao% I%án = millió &ollá% $%t$< (nai /eg2ve%t

a&omán2ozott a "zu&áni o%mán2naC i%áni atonai "za$%t+ #e&ig a8a&"e%eg i$#z$"$?en "eg$&ezteC (g2

=3




Szu&án 556-?en nag2 o//enz(vát in&(t8atott a láza&ó ellen. N2ugatie%e"zt$n2 "ze%vezete vi"zont a e%e"zt$n2

/elel+ne 0uttatta %u8át, $lelmi"ze%t, g2óg2"ze%eet, $" - a "zu&áni

o%mán2 "ze%int - /eg2ve%eet i".6S%i Lanán a ?u&&8i"ta "zingal$z o%mán2 $" a 8in&u tamil /elel+!zt &Dló 8á?o%D?an, ez&et?en az in&iai

o%mán2 a /elel+et támogattaC #$nzBg2i "eg(t"$get n2D0tott,/eg2ve%e%+l gon&o"o&ott, )$l-In&iá?an #e&ig

i$#z+tá?o%oat 8ozott l$t%e. Amio% 54-?en Dg2 t<nt, 8og2 a S%iLana-i o%mán2na "ie%Bl leve%ni a Tamil

Tig%i"eet, az in&iai !zv$lem$n2 /elemelte "zavát a ;n$#i%tá"; ellen,ez$%t az in&iai o%mán2 l$gi Dton

$lelmi"ze%"eg$l2t Bl&!tt a tamilona, 8og2 ;ezzel i" 0elezze)z"a0eva%&ene eln!ne7 In&ia nem 8el2e"li, 8a a

Tig%i"eet e%+"zaal aa%0á el"!#!%ni;6. Ezután az in&iai $" S%iLana-i o%mán2 eg2ez"$get !t!tt7 Jolom?o a

tamil te%Bletene vi"zon2lago" autonómiát "zavatol, enne /e0$?en a/elel+ ?e"zolgáltat0á /eg2ve%eiet az

in&iai 8a&"e%egne. Az eg2ezm$n2?en /oglalta ellen+%z$"e v$gettIn&ia 3 /+" 8a&"e%eget Bl&!tt a "ziget%e,

ám a Tig%i"e megtaga&tá a /eg2ve%e lea&á"át, " il2 mó&on az in&iai8a&"e%eg $## azoal a ge%illáal

eve%e&ett 8á?o%D" on/litu"?a, aiet o%á??an támogatott. 544- ?an megez&t$ az in&iai c"a#ato ivoná"át.

Amio% 55-?en a&z"iv Gan&8i in&iai mini"zte%eln!!tmegg2iloltá - in&iai v$lem$n2e "ze%int a me%$n2l+

a tamil /elel+ eg2i "zim#atizán"a volt - az in&iai o%mán28ozzáállá"a megváltozott, " eg2%e ellen"$ge"e??en

v$lee&ett a /elel$"%+l. Ug2anao% nem te8etett "emmit, 8i"zen)$l-In&iá?an 3 millió tamil ?izto"(totta

"zim#átiá0á%ól $" támogatá"á%ól a /elel+et. Tamilná&u o%mán2a#$l&ául n2(ltan "zem?e"zegBlt f0&el8ivel,

amio% 8ozzá0á%ult a88oz, 8og2 a Tamil Tig%i"e ;l$n2eg$?en"za?a&on; 8a"znál8a""á az 3 m$%/!l&e" #a%t"zaa"zt,

" 8og2 a "z< Pal-"zo%o"on átelve /eg2ve%t $" után#ótlá"t 0utta""ana a S%i Lana-i /elel+ne.66

55-t+l ez&ve a "zov0ete, $"+?? az o%o"zo $" a &$li muzulmán"zom"z$&o !z!tt 8á%om nag2

t!%$"vonal8á?o%D t!%t i7 55-545-?en az a/gán 8á?o%D, amel2556-?en, a tá&z"ii"ztáni 8á?o%Dval

=




/ol2tató&ott, ma0& 55-?en i%o??ant az o%o"z-c"ec"en on/litu". ASzov0etunió !""zeomlá"a után

Tá&z"ii"ztán?an ommuni"ta o%mán2 e%Blt 8atalom%a. E

o%mán2 t!%v$n2e""$g$t a %iváli" - világi $" i"zláme%+et eg2a%ánt t!m!%(t+ - %egionáli" $" etniai c"o#o%to?ól állóellenz$ 556 tava"zán meg$%&+0elezte.

Ug2anez az ellenz$ 556 "ze#tem?e%$?en az A/gani"ztántól a#ott/eg2ve%e "eg(t"$g$vel i<zte az o%o"z?a%át

o%mán2t a tá&z"i /+vá%o"?ól, )u"an?$?ól. Az o%o"z $" Bz?$go%mán2 $l$n tiltaozá"ána a&ott 8angot, " az

i"zlám /un&amentalizmu" te%0e&$"$ne ve"z$l2$%e 8(vta /el a/ig2elmet. A Tá&z"ii"ztán?an állomá"ozó 6l-e"

o%o"z g$#e"(tett l!v$"zez%e& /el/eg2ve%ezte a o%mán2?a%át e%+et,O%o"zo%"zág #e&ig tová??i c"a#atoat vez$n2elt

az a/gán 8atá% v$&elm$%e. 556 novem?e%$?en O%o"zo%"zág,z?egi"ztán, @aza8"ztán $" @i%gizi"ztán 8ozzá0á%ult

az o%o"z $" Bz?$g atonai inte%venció8ozC a ?$e/ennta%tá" azon?anc"a B%Bg2 volt7 való0á?an 8á?o%D vette

ez&et$t. E támogatá", valamint az o%o"zotól a#ott /eg2ve%e $"#$nz ?i%toá?an a volt o%mán2e%+ vi""za/oglaltá

)u"an?$t, $" ellen+%z$"B alá vontá az o%"zág nag2 %$"z$t. Etniaiti"ztogatá" ez&+&!tt, az ellenz$i

e%+ #e&ig A/gani"ztán?a meneBlte.

A !zel-eleti muzulmán o%mán2o tiltaozá"uat /e0ezt$ i azo%o"z atonai inte%venció ellen. Az eg2%e

n!vev+ i"zlám ellenz$et I%án, Pai"ztán $" A/gani"ztán i"támogatta7 #$nzBg2i "eg(t"$get n2D0tott, /eg2ve%eet

"záll(tott $" atonai i$#z$"%+l gon&o"o&ott. 55=-?an az a/gánmudzsahedinek áll(tólag "o eze% 8a%co"t

$#ezte i, " 55= tava"zán-n2a%án a tá&z"i /elel+ t!??"z!% i"táma&á"?a len&Blte. Számo" o%o"z 8atá%+%

ve"ztette $let$t az a/gán 8atá% ment$n za0ló 8a%co?an. O%o"zo%"zág vála"z$##en m$g t!?? c"a#atot vez$n2elt

Tá&z"ii"ztán?a, " ;tBz$%"$ggel $" anavet+el;, valamint l$gi Dtonin&(tott táma&á"oat a/gán c$l#onto ellen.

Az a%a? o%mán2o azonnal an2agi /o%%á"oat ?oc"átotta a /elel+%en&elez$"$%e, 8og2 a l$gitáma&á"o

vi"zonzá"á%a Stinge%-%a$táat vá"á%ol0ana. 553-%e O%o"zo%"zágmá% vag2 63 /+" 8a&te"tet vez$n2elt

=




Tá&z"ii"ztán?a, $" a o%mán2na "zánt an2agi támogatá" t!?? mint3-á%ól i" Mo"zva gon&o"o&ott. A

/elel+et ug2anao% az a/gán o%mán2 $" má" muzulmán államo

i" at(van támogattá. 9a%nett u?in%ámutatott, 8og2 a nemzet!zi "ze%vezete $" a N2ugat "emTá&z"ii"ztánna, "em A/gani"ztánna nem n2D0tott

0elent+"e?? "eg(t"$get7 enne #e&ig az lett az e%e&m$n2e, 8og2Tá&z"ii"ztán az o%o"zona, A/gani"ztán a

muzulmán civilizációna lett tel0e"en i"zolgáltatva. ;Ha eg2 a/gán#a%anc"no ma Bl/!l&i "eg(t"$g?en

%em$n2e&i, ao% vag2 az a%a? $" #ai"ztáni #$nzem?e%e $n2e-e&ve "ze%int ell ug%álnia, aine leg/+??

c$l0a, 8og2 a dzsihád -ot @!z$#-z"iá%a i" ite%0e""z$, vag2 ?e ell"zállnia a &%oge%e"e&elem?e.;6= O%o"zo%"zág

8a%ma&i muzulmánellene" 8á?o%D0ána, mel2et az $"za-auázu"iJ"ec"en/!l& ellen /ol2tatott, n$mi el+zm$n2e

volt. 556-5=-?an a "zom"z$&o" o%to&o o"z$to $" muzulmáningu"o !z!tt /eg2ve%e" on/litu" alault i. Az

ingu"oat a c"ec"eneel $" má" muzulmán n$#eel eg2Btt amá"o&i világ8á?o%D alatt @!z$#-z"iá?a

&e#o%táltá. Az o"z$to vi"zont ma%a&ta, $" i"a0át(tottá az ingu"ingatlanoat, vag2ontá%g2aat. 53-53

"o%án a &e#o%tált n$#e 8azat$%8ette, (g2 a tula0&on0ogo, valaminta te%Blet /enn8ató"ága Bg2$?en v$get nem $%+

vitá ez&+&te. 556 novem?e%$?en aztán az ingu"o táma&á"?alen&Blte, 8og2 vi""za"ze%ezz$ P%igo%ovni0t,

amel2et o%á??an a "zov0ete O"z$tiá8oz c"atolta. Az o%o"zo azo%to&o o"z$to v$&elm$?en - ozá c"a#ato

?evet$"$vel - eg2"ze%<en le%o8antá az ingu"oat. Eg2 Bl"+meg/ig2el+ (g2 0ellemezte a t!%t$nteet7 ;556

novem?e%$?en O"z$tia ingu" /alvait o%o"z tano vett$ t<z alá. Aia táma&á"t tDl$lt$, azoat $"+?? !lt$

meg, vag2 eg2"ze%<en el8u%coltá. A m$"zá%lá"t az o"z$t OMON*Bl!nlege" %en&+%"$g1 eg2"$gei v$gezt$, " a

8el2"z(n%e Bl&!tt o%o"z ]?$e/ennta%tó^ c"a#ato /e&ezte +et.;6;ózan $""zel /el "em le8et /ogni - (%ta a The

5conomist -, 8og2 ez a "z!%n2< #u"zt(tá" m$g eg2 8etet "em vettig$n2?e.; Ez volt ;az el"+ alalom, 8og2 az

O%o"z '!&e%áció?an etniai ti"ztogatá" t!%t$nt;. O%o"zo%"zág $"+??a%%a 8a"ználta ezt a on/litu"t, 8og2 az

=4




ingu"o c"ec"en "z!vet"$ge"ei%e g2ao%ol0on /en2eget+ n2omá"tCe88ez $#e"t azon?an ;J"ec"en/!l& $" a -

tDln2omó t!??"$g$?en muzulmán - @auázu"i @on/!&e%áció *@N@1

azonnali mozgó"(tá"t %en&elt el. 3 !n$nte" ?evet$"$t 8el2ezte ilátá"?a, amenn2i?en az o%o"zo nem

vonulna vi""za a c"ec"en te%Blete%+l. Eg2

i&eig #att8el2zet állt el+, aztán Mo"zva vi""zavonulót /D0t, mivel elaa%ta e%Blni, 8og2 az $"zao"z$t-ingu"

on/litu" az eg$"z t$%"$get 8á?o%D" vál"ág?a %ánt"a.;63

55 &ecem?e%$?en azon?an 0óval intenz(ve?? $" nag2o??ite%0e&$"< on/litu" vette ez&et$t, amio%

O%o"zo%"zág tel0e" 8a&e%e0$vel megtáma&ta J"ec"en/!l&et. A $to%to&o !ztá%"a"ág, G%Dzia $" W%m$n2o%"zág

támogatta az o%o"z megmoz&ulá"t, m(g az u%án eln!;&i#lomatiu"an a vál"ág ?$$" %en&ez$"$t "B%gette;. Az

o%o"z aciót az o%to&o $"zao"z$t o%mán2 $" az $"zao"z$t lao""ág33--a i" 8el2e"elte.6 Ezzel "zem?en az

O%o"z '!&e%áció 8atá%ain ?elBl $" azon tDl $l+ muzulmáno tDln2omót!??"$ge a c"ec"ene mell$ állt. Az i"zlám

nemzet!z!""$g azonnal !n$nte"eet to?o%zott Aze%?a0&z"án?an, A/gani"ztán?an, Pai"ztán?an, Szu&án?an $"

má"utt. A muzulmán államo támogatá"u%ól ?izto"(tottáJ"ec"en/!l&etC T!%!o%"zág $" I%án áll(tólag an2agi

"eg(t"$get i" n2D0tott, ami a%%a !"zt!n!zte O%o"zo%"zágot, 8og2I%ánnal meg("$%el0e /eleleven(teni %$gi

a#c"olatait. Mivel Aze%?a0&z"án /el+l %en&"ze%e"/eg2ve%"záll(tmán2o $%ezte J"ec"en/!l&%e, az o%o"zo

lezá%tá az O%o"z '!&e%áció aze%i 8atá%ait, (g2 elvágtá aJ"ec"en/!l&%e ta%tó /eg2ve%e, g2óg2"ze%e $" eg2$?

után#ótlá" Dt0át.6 Az O%o"z '!&e%áció muzulmán0ai J"ec"en/!l& mell$ állta. Amio% amuzulmáno @auázu"-"ze%te "zent 8á?o%Dt

8i%&ette O%o"zo%"zág ellen, /el8(vá"u ug2an nem talált vi""z8ang%a,ám a 8at olga-U%ál menti !ztá%"a"ág

vezet+i m$gi" /el"zól(tottá O%o"zo%"zágot, 8og2 ve""en v$get aatonai ?eavatozá"na, a auázu"i muzulmán

!ztá%"a"ágo $#vi"el+i #e&ig #olgá%i enge&etlen"$gi mozgalmat8i%&ette az o%o"z u%alom ellen. A c"uva"

!ztá%"a"ág eln!e /elmentette a c"uva" 8a&!telezetteet az alól,

=5




8og2 muzulmán tá%"ai ellen 8a%col0ana. A

;leg8eve"e?? 8á?o%Dellene" tiltaozá"; a c"ec"eneel "zom"z$&o"Ingu"/!l&!n $" )age"ztán?an t!%t i. Az

ingu"o megtáma&tá a J"ec"en/!l&%e ta%tó o%o"z c"a#atoat, mi%eaz o%o"z 8onv$&elmi mini"zte% i0elentette,

8og2 az ingu" o%mán2 ;ezzel a l$#$""el l$n2eg$?en 8a&at BzentO%o"zo%"zágna;. )age"ztán?an "zint$n t!??"z!%

megtáma&tá az o%o"z 8a&e%+et. Az o%o"zo vála"z$##en ingu" $"&age"ztán /alvaat l+tte.64 Miután a

c"ec"ene 55 0anuá%0á?an le%o8antá @izl0a%t, az o%o"zo #e&ig ?o""zD?ól #o%ig %om?oltá Pe%voma0"zo0$t,

)age"ztán?an m$g e%+"e?? lett az o%o"zg2<l!let.

A c"ec"en &ia"z#ó%a - mel2 nag2%$"zt m$g a 5. "záza& /ol2amánalault i, amio% az o%o"zo 8eve"

táma&á"oat int$zte a auázu"i 8eg2i n$#e ellen - a on/litu"?an"zint$n a c"ec"ene mell$ állt. P$nzBg2i

ala#oat te%emtett, /eg2ve%e%+l gon&o"o&ott, $" a c"ec"en c"a#atotámogatá"á%a !n$nte"eet Bl&!tt. A

legnag2o?? &ia"z#ó%á o%&ániá?an $" T!%!o%"zág?an $lte, "tev$en2"$gBel el$%t$, 8og2 o%&ánia "zilá%&an

"zem?e"zállt O%o"zo%"zággal, T!%!o%"zág #e&ig eg2%e nag2o??8a0lan&ó"ágot mutatott az i%ánt, 8og2 a

c"ec"enene támogatá"t n2D0t"on. 55 0anuá%0á?an, amio% a8á?o%D T!%!o%"zág%a i" átte%0e&t, a &ia"z#ó%a

tag0ai el%a?olta eg2 o%o"z om#ot $" tD"zoat e0tette, mell2eliv(vtá a t!%! !zv$lem$n2 "zim#átiá0át.

J"ec"en vezet+ %$"zv$tel$vel a t!%! o%mán2 a vál"ág8el2zetmegol&á"á%a tá%g2alá"oat ez&em$n2ezett az

o%o"z /$llel, ám e t!%ev$"e "ie%telenBl v$gz+&te, " az amDg2 i"

/e"zBlt t!%!-o%o"z vi"zon2 m$g iná??elm$%ge"e&ett.

A c"ec"ene )age"ztán elleni táma&á"a, az azonnali o%o"z megto%lá", valamint a má% eml(tett 55-o" om#%a?lá"

min&-min& azt 0elezte, 8og2 az o%o"zo $" a 8eg2i n$#e !zti, a 5."záza&?an ialault " $vtize&een át ta%tó

on/litu" eg2%e "z$le"e?? "(%a te%el+&8et. ;R"za-@auázu"i&+z(tett ?om?a - /ig2elmeztetett 'iona Hill 553-

?en -, 8a eg2 !ztá%"a"ág?an on/litu" %o??an i, ao% az

való"z(n<leg lánc%eaciót in&(t elC a 8á?o%D - a

=4




8atá%oon tDll$#ve - az eg$"z O%o"z '!&e%áció%a átte%0e&, "/elte8et+en 8á?o%D" 8el2zet?e "o&o%0a G%Dziát,

Aze%?a0&z"ánt, T!%!o%"zágot, I%ánt az $"za-auázu"i

&ia"z#ó%áal eg2etem?en. A c"ec"en/!l&i 8á?o%D $e"en#$l&ázza, 8og2 a on/litu" meg/$ez$"e nem eg2"ze%<... Mi t!??, a8a%co a J"ec"en/!l&&el "zom"z$&o"

te%Blete%e $" !ztá%"a"ágo%a i" átte%0e&te.; Eg2 o%o"z elemz+eg2et$%tett azzal a v$lem$nn2el, mi"ze%int a

civilizáció" 8atá%vonala ment$n ;nem8ivatalo" oal(ció; 0!ttel$t%e. ;A e%e"zt$n2 G%Dzia, W%m$n2o%"zág,

Heg2i-@a%a?a8 $" R"za-O"z$tia /a%a""zemet n$z a muzulmán Aze%?a0&z"ánnal, A?8áziával, J"ec"en/!l&&el $"

Ingu"/!l&&el.; S /$l+, 8og2 a Tá&z"ii"ztánnal 8á?o%Dzó O%o"zo%"zág;a muzulmán világgal i" 8uzamo"a?? i&eig

ta%tó on/litu"?a eve%e&i;65.

Eg2 má"i o%to&o-muzulmán t!%$"vonal-8á?o%D?an az !%m$n2elata Heg2i-@a%a?a8 $" a muzulmán

Aze%?a0&z"án volta az el"+&lege"en $%&eelt /ele, a8ol i" az!%m$n2e az Aze%?a0&z"ántól való /Bggetlen"$gB$%t

8a%colta. W%m$n2o%"zág o%mán2a má"o&/oon, O%o"zo%"zág,T!%!o%"zág $" I%án 8a%ma&/oon volt $%intett a

on/litu"?an. A N2ugat-Eu%ó#á?an $" R"za-Ame%iá?an $l+teint$l2e" !%m$n2 &ia"z#ó%a "zint$n /onto"

"ze%e#8ez 0utott. A 8a%co m$g 544-?an, a Szov0etunió !""zeomlá"átmegel+z+en %o??anta iC a vál"ág 556-

55=-?an min&0o??an elm$l2Blt, ma0& az 55-e" t<z"zBnetitá%g2alá"oat !vet+en m$%"$l+&!tt. A t!%!! $"

má" muzulmán c"o#o%to Aze%?a0&z"ánt támogattá, m(gO%o"zo%"zág az !%m$n2e ol&alá%a álltC $"+?? velB

"z!vetezve meg#%ó?álta ellen"Dl2ozni a t!%!! Aze%?a0&z"án%ag2ao%olt ?e/ol2á"át. Ez a 8á?o%D c"u#án eg2i

D0a?? /e0ezete anna a 8o""zD on/litu""o%ozatna, amel2 az o%o"z ?i%o&alom $" az Ottomán 9i%o&alom

$v"záza&ait 0ellemezte a 'eete-tenge% $" a auázu"i t$%"$g /elettiu%alom meg"ze%z$"$$%tC az !%m$n2-t!%!

vi"zon2 #e&ig az 5-a" $ve ele0$n, az !%m$n2ellene" #og%omomiatt m$%ge"e&ett el.

E??en a 8á?o%D?an T!%!o%"zág !vetezete"en iállt Aze%?a0&z"ánmellett, $" /ell$#ett az !%m$n2e ellen.

=4




T!%!o%"zág - a ?alti "zov0et !ztá%"a"ágoat le"zám(tva - el"+$nti"me%te el Aze%?a0&z"án /Bggetlen"$g$t. A

on/litu" i&e0e alatt Ana%a #$nzBg2i $" an2agi támogatá"t n2D0tott

Aze%?a0&z"ánna, $" az aze%i atoná i$#z$"$%+l i" gon&o"o&ott. Amio% 55-556-?en a vál"ág min&

0o??an elm$l2Blt, az !%m$n2e #e&ig aze%i

te%Blete%e i" ?e8atolta, a t!%! !zv$lem$n2 n2omá"á%a az ana%aio%mán2 - $n2telen-elletlen - m$g

8atá%ozotta?? "eg(t"$get n2D0tott vallá"i-etniai %oonaina. '$l+ volt, 8og2 ezzel a muzulmán-e%e"zt$n2 ellent$t

%e/leto%/$n2?e e%Bl, " a N2ugat eg2!ntet<en W%m$n2o%"zágtámogatá"a mellett &!ntC a%%ól nem i" ?e"z$lve, 8og2

(g2 T!%!o%"zág "a0át NATO-"z!vet"$ge"eivel i" "zem?ee%Blt volna. ag2i" T!%!o%"zág -mint a t!%$"vonal8á?o%D

má"o&/oD $%&eelt0e - a $n2"ze%e la""ziu" e%e"zttBz$?e e%Blt. A o%mán2 azon?an Dg2 (t$lte

meg, 8og2 az !%m$n2eel "zem?en Aze%?a0&z"ánt min&en$##entámogatnia ell. ;Az em?e%t $%z$en2en $%inti,

8a eg2 %oonát meg!li - mon&ta eg2 t!%! #olitiu", ma0& 8ozzátette-7 N2omá"t g2ao%olna %án. Az

D0"ágo?an 8emz"egne a v$%engz$"e%+l $"z(tett $#e... Talán ?eellene ?izon2(tanun W%m$n2o%"zágna,

8og2 T!%!o%"zág nag2 $" e%+".; Tu%gut Wzal eln! eg2et$%t$"$nea&ott 8angot, amio% azt n2ilatozta, 8og2

o%"zágána ;%á ellene eg2 ic"it i0e"ztenie az !%m$n2e%e;.T!%!o%"zág - I%ánnal eg2etem?en - /ig2elmeztette

az !%m$n2eet, 8og2 nem t<%i el a 8atá%o megváltoztatá"át. Wzal a8atá%o lezá%á"ával megaa&ál2ozta, 8og2 az

$lelmi"ze%- $" eg2$? után#ótlá"o T!%!o%"zágon e%e"ztBl 0u""anael W%m$n2o%"zág?a. Enne !vetezt$?en az

!%m$n2 lao""ágot 556-55= tel$n az $88alál /en2egette. Az o%o"zevgen2i0 Sa#o"n2iov ma%"all #e&ig a%%a

/ig2elmeztetett, 8og2 ;8a eg2 má"i /$l Yazaz T!%!o%"zágZ i" ?eleeve%e&i a 8á?o%D?a, ao% B"z!?!n áll a

8a%ma&i világ8á?o%D;. Eg2 $vvel $"+?? Wzal m$g min&ig a 8á?o%Dmellett $%velt. ;R" 8a m$gi" l!v$"e

&!%&Bln$ne el, ug2an mi8ez ez&en$ne az !%m$n2e... -gDn2oló&ott -, netán ?evonulnána T!%!o%"zág?a>

Ao% T!%!o%"zág ;imutat0a ma0& a /oga /e8$%0$t;=.

=46




55= n2a%án $" +"z$n az !%m$n2 o//enz(va I%án 8atá%ait i" el$%te.T!%!o%"zág $" I%án - mel2e eg2má""al

ve%"engve #%ó?álta min& nag2o?? ?e/ol2á"%a "ze%t tenni

Aze%?a0&z"án?an $" a !z$#-áz"iai muzulmán államo?an- azonnal megtett$ a "zB"$ge" ellenl$#$"eet. T!%!o%"zági0elentette, 8og2 a táma&á" T!%!o%"zág

?izton"ágát "o&o%ta ve"z$l2?e, ez$%t az !%m$n2 e%+ ;azonnali $"/elt$tel n$lBli; vi""zavoná"át !vetelte az

aze%?a0&z"áni te%Blete%+l, " tová??i c"a#atoat vez$n2elt az !%m$n28atá% mege%+"(t$"$%e. Az o%o"z $" t!%!

c"a#ato áll(tólag eg2má"t l+tt$ a 8atá% ment$n. Tan"u pille% t!%!mini"zte%eln!-a""zon2 8a&Bzenetet 8el2ezett

ilátá"?a, amenn2i?en az !%m$n2 c"a#ato ?evonulnána aT!%!o%"zág8oz !zel e"+, aze%?a0&z"áno lata

Na8ic"eván?a. I%án - anna B%Bg2$n, 8og2 az !%m$n2 táma&á"oál&ozatai "zámá%a meneBlttá?o%oat l$te"(t -

"zint$n c"a#atoat Bl&!tt Aze%?a0&z"án?a. Az i%áni megmoz&ulá""ie%$n /el?uz&ulva T!%!o%"zág Dg2 v$lte,

tová??i l$#$"eet i" megte8et an$lBl, 8og2 O%o"zo%"zág megto%lóint$ze&$"e8ez /ol2amo&naC ez$%t meg#%ó?álta

/elvenni a ve%"en2t I%ánnal. A vál"ág v$gBl i" %en&ez+&!tt7Mo"zvá?an T!%!o%"zág, W%m$n2o%"zág $"

Aze%?a0&z"án vezet+i tá%g2alá"oat /ol2tatta, mel2e "o%án azame%iaia az !%m$n2 o%mán2%a, m(g az !%m$n2

o%mán2 a Heg2i-@a%a?a8?an $l+ !%m$n2e%e g2ao%olt c"illa#(tón2omá"t.= Mivel az !%m$n2e eg2 ic"in2,

tenge%%el nem %en&elez+, te%m$"zeti inc"e?en "zeg$n2 o%"zág?an,az ellen"$ge" t!%! n$#e "zom"z$&"ágá?an

$lte, a t!%t$nelem "o%án %en&"ze%int az o%to&o %oonotól,G%Dziától $" O%o"zo%"zágtól vá%tá a "eg(t"$get.

O%o"zo%"zág%a min&ig Dg2 gon&olta, mint a nag2 te"tv$%%e. Amio% aSzov0etunió 8el2zete meg%en&Blt, a Heg2i-

@a%a?a8?an $l+ !%m$n2e /Bggetlen"$gi !vetel$"eel l$#te el+. AGo%?ac"ov-%ez"im azon?an eluta"(totta

ezeet, $" c"a#atoat Bl&!tt a %en&"ze%8ez 8<ne t<n+ ?auiommuni"ta o%mán2 támogatá"á%a. A Szov0etunió

!""zeomlá"a után azon?an "oal %$gi?? elet< t!%t$nelmi $"ultu%áli" "zem#onto e%Blte el+t$%?e, " Aze%?a0&z"án

eg2ene"en azzal vá&olta meg O%o"zo%"zágot, 8og2 ;4 /oo"/o%&ulatot t$ve; at(van támogat0a a

=4=




e%e"zt$n2 W%m$n2o%"zágot. T$n2, 8og2 az !%m$n2e, má% o%á??ani" 0elent+" "ze%e#et 0át"zotta a "zov0et

8a&"e%eg?en7 "oal t!?? !%m$n2 ti"zt l$#8etett maga"a?? %ang?a $"

e%Blt Bl!nlege" 8a%ci alaulato?a, mintamenn2i muzulmán. A 8á?o%D it!%$"e után a Heg2i-@a%a?a8?anállomá"ozó =. O%o"z G$#e"(tett L!v$"zez%e&

/+"ze%e#et 0át"zott a @8o&0ali elleni !%m$n2 táma&á"?an, amel2?enáll(tólag t!?? mint aze%it m$"zá%olta le.

Ezt !vet+en az o%o"z 8a&"e%eg elit alaulatána, a Sz#ecnazna azeg2"$gei i" ?ea#c"oló&ta a 8a%co?a. 556-

55= tel$n, a t!%! em?a%gó i&e0$n ;W%m$n2o%"zágot a t!?? milliá%&%u?ele" o%o"z 8itel mentette meg a tel0e"

gaz&a"ági !""zeomlá"tól;. Tava""zal o%o"z c"a#ato c"atlaozta az!%m$n2 8a&"e%eg8ez, 8og2 megn2i""á az

W%m$n2o%"zág $" Heg2i-@a%a?a8 !zti /ol2o"ót. Az o%o"z 8a&e%+ - 0elent$"e "ze%int - 55= n2a%án neg2ven

tanal vett %$"zt a @a%a?a8-o//enz(vá?an.=7 W%m$n2o%"zágna,a8og2 e%%e Hill $" eFett i" %ámutatott, ;nem "o

vála"ztá"a ma%a&t7 O%o"zo%"zággal ellett "zo%o" a#c"olatoatiala(tania. W%m$n2o%"zág O%o"zo%"zágtól /Bgg,

8i"zen onnan a# n2e%"an2agoat, ene%giát $" $lelmi"ze%-után#ótlá"tC a%%ól nem i" ?e"z$lve, 8og2 8atá%ait

t!%t$nelmi ellen"$geit+l, Aze%?a0&z"ántól $" T!%!o%"zágtól eg2e&BlO%o"zo%"zág v$&8eti meg. W%m$n2o%"zág (g2

a '@ min&en gaz&a"ági $" atonai !vetel$"$t alá(%ta, $" !""ze"o%á??i "zov0et $%&eelt"$g$%+l lemon&ott

O%o"zo%"zág 0avá%a.;==

Az !%m$n2ene n2D0tott támogatá" !vetezt$?en O%o"zo%"zág ?e/ol2á"a megn!vee&ett Aze%?a0&z"án?an i".

55= 0Dniu"á?an A?ul/ez Elc"i?e0 aze%?a0&z"án nacionali"ta vezet+t#ucc"al elmoz&(tottá, " 8el2$t a volt

ommuni"ta, $" $t"$g(vBl o%o"z?a%át Ga0&a% Ali0ev /oglalta el. Ali0ev /eli"me%te, 8og2 W%m$n2o%"zágot c"a Dg2

tu&0á meg/$ezni, 8a eln2e%i O%o"zo%"zág 0óin&ulatát. Ez$%t ao%á??i &!nt$"t megváltozatva Aze%?a0&z"án i"

?el$#ett a '@-?a, $" (g2 le8et+v$ vált, 8og2 az o%"zág te%Blet$n o%o"zc"a#ato állomá"oz8a""ana. Ali0ev

tev$en2"$g$ne !"z!n8et+en O%o"zo%"zág i" tag0a lett azaze%?a0&z"áni ola0ite%mel$"?en $%&eelt nemzet!zi

=4




onzo%ciumna. O%o"zo%"zág c"e%$?e megez&te az aze%?a0&z"ánic"a#ato i$#z$"$t, W%m$n2o%"zág%a #e&ig

n2omá"t g2ao%olt7 /el"zól(totta, 8og2 vonul0ana i az aze%?a0&z"áni

te%Blete%+l, " a 0!v+?en ne támoga""á aa%a?a8i e%+et. E "Dl2eltoló&á"na !"z!n8et+en O%o"zo%"zágnemc"a Aze%?a0&z"ánnál $%t el e%e&m$n2eet,

8anem I%án $" T!%!o%"zág ?e/ol2á"át i" c"!entette. AzW%m$n2o%"zágna n2D0tott "eg(t"$g %$v$n Mo"zva

omol2 "z!vet"$ge"%e talált a @auázu"?an, ezzel #e&ig a t$%"$g?en$l+ muzulmán %iváli"ait i" 0elent+"en

megg2eng(tette.

W%m$n2o%"zágot - O%o"zo%"zágon (vBl - a N2ugat-Eu%ó#á?an $"R"za-Ame%iá?an $l+ gaz&ag, ?e/ol2á"o" $"

teint$l2e" l$le"zámD &ia"z#ó%a i" támogattaC ?ec"l$"e "ze%int azEg2e"Blt llamo?an minteg2 eg2millió,

'%anciao%"zág?an #e&ig !zel 3 !%m$n2 $l. A t!%! ?loá&i&e0$n a &ia"z#ó%a $lelmi"ze%eet $" eg2$?

után#ótlá"t Bl&!tt W%m$n2o%"zágnaC az !%m$n2 o%mán2t#olitiu"o, m(g az !%m$n2 8a&e%+t !n$nte"e

"eg(tett$. A ilencvene" $ve !ze#$n az !%m$n2 !z!""$g minteg2$vi 3-3 millió &ollá%%al "eg$l2ezte az

o%"zágot. A &ia"z#ó%a 0elent+" #olitiai ?e/ol2á"t $%t el a ?e/oga&óállamo o%mán2ainál. Az Eg2e"Blt llamo

legnag2o?? !%m$n2 !z!""$gei ol2an ulc"/onto""ágD államo?an$lne, mint @ali/o%nia, Ma""ac8u"ett" $" NeF

e%"e2. El$%t$, 8og2 a @ong%e""zu" min&en Aze%?a0&z"ánnan2D0tan&ó Bl/!l&i "eg$l2t ?e/ag2a""zon, $"

W%m$n2o%"zág a#0a a 8a%ma&i legnag2o?? eg2 /+%e 0utó ame%iaitámogatá"t. A Bl/!l&i "eg$l2ene

!"z!n8et+en W%m$n2o%"zág tDl$lte a ?loá&ot, " i$%&emelte a -muzulmán !%!?en te%0e"ztett - ;@auázu"

Iz%ael0e; gDn2nevet.= A8og2 a 5. "záza&?an az $"za-auázu"io%o"z táma&á"o n2omán "o/el$ o%o"zellene"

c"ec"en &ia"z#ó%á 0!tte l$t%e, Dg2 a 6. "záza& ele0$n az!%m$n2o%"zági t!%! m$"zá%lá"o i" l$t%e8oztá azoat a

&ia"z#ó%áat, amel2e "eg(t"$g$vel az !%m$n2e "zem?e"záll8attaT!%!o%"zággal, $" ve%e"$get m$%8ette

Aze%?a0&z"án%a.

A ilencvene" $ve ele0$n a volt ugo"zláviá?an za0lotta a

=43




leg!""zetette?? $" legátteint8etetlene??

t!%$"vonal8á?o%D. A on/litu" el"+&lege" "zint0$n Ho%váto%"zág?ana o%mán2 az ott $l+ "ze%?eel e%Blt !""zet<z$"?eC

9o"znia-He%cegoviná?an a ?o"n2á o%mán2 a ?o"zniai "ze%?eel $"8o%vátoal 8á?o%Dzott, m(g a

?o"zniai "ze%?e $" 8o%váto eg2má" ellen i" 8a%colta. A on/litu"má"o&lago" "zint0$n a "ze%? o%mán2 ;Nag2Sze%?ia;

megte%emt$"$n /á%a&ozott, " enne $%&e$?en a ?o"zniai $"8o%váto%"zági "ze%?eel "z!vetezettC a

8o%vát o%mán2 ezzel "zem?en ;Nag2-Ho%váto%"zág; el0!vetel$t8i%&ette, $" a ?o"zniai 8o%vátoat támogatta. A

on/litu" 8a%ma&i "zint0$n #e&ig civilizáció" "z!vetez$" in&ult el7Ho%váto%"zág m!g!tt N$meto%"zág, Au"zt%ia,

a atián, " valamivel $"+?? az Eg2e"Blt llamo "o%aozott /elC a"ze%?eet O%o"zo%"zág, G!%!go%"zág $" má"

o%to&o államo, c"o#o%to ?izto"(tottá támogatá"u%ólC m(g a ?o"zniai muzulmáno $%&e$?en I%án, SzaD&-

A%á?ia, T!%!o%"zág, L(?ia, az i"zlám nemzet!z!""$g /ogott !""ze. A ?o"zniai muzulmáno eg2$?$nt az

Eg2e"Blt llamo támogatá"át i" $lvezt$C ez azon?an ol2ananomália, amel2 ilóg a civilizáció" !""zeta%tá"

amDg2 eg2eteme" %en&"ze%$?+l. A n$meto%"zági 8o%vát &ia"z#ó%a $" aT!%!o%"zág?an $l+ ?o"n2á !z!""$ge

azonnal a "zBl+/!l& "eg(t"$g$%e "iette. Az eg28áza, vallá"i c"o#o%tomin&8á%om ol&alon ativizáló&ta. A

n$met, a t!%!, az o%o"z $" az ame%iai o%mán2 ol2an l$#$"e%e$n2"ze%Blt, mel2e megt$tel$%e a tá%"a&almi

n2omá" $" a !zv$lem$n2 $"ztette.

A má"o&- $" 8a%ma&/oon $%intett /ele által n2D0tott támogatá"

0elent+" m$%t$?en ?e/ol2á"olta a 8á?o%Dimenetel$tC a "zigo%itó int$ze&$"e ?evezet$"$vel #e&ig "ie%Bltmeg/$ezni a on/litu"t. A 8o%vát $" a "ze%?

o%mán2 /eg2ve%e%+l, után#ótlá"%ól, #$nzBg2i "eg(t"$g%+l,mene&$%+l gon&o"o&ott, " ol2o% atonai e%+t i"

Bl&!tt a má" !ztá%"a"ágo?an 8a%coló c"o#o%to meg"eg(t$"$%e. A volt ugo"zlávia te%Blet$n (vBl $l+

&ia"z#ó%ától 0elent+" m$%t$< támogatá"t - #$nzt, /eg2ve%eet,után#ótlá"t, !n$nte" c"a#atoat, atonai

i$#z$"t, #olitiai $" &i#lomáciai "eg(t"$get - a#ta min& a "ze%?e,

=4




min& a 8o%váto $" a muzulmáno. A

o%mán2 8atá"!%$n (vBl e"+, el"+&lege"en $%&eelt "ze%? $" 8o%vátc"o#o%to vallottá a leg"z$l"+"$ge"e??

nacionali"ta n$zeteet, " !vetel$"ei?+l 0ottán2it "em enge&ve,min&en%e el"zántan, !n2!%telenBl t!%te c$l0ai

/el$. A má"o&/oon $%&eelt 8o%vát $" "ze%? o%mán2o ez&et?enlele"en támogattá a on/litu"?an

el"+&lege"en $%intett %oonaiat, ám amio% $%&eei má"/el$ágazta, iná?? a on/litu" meg/$ez$"$%e $" a

/ele !zti !zvet(t$"%e t!%ee&te. E88ez 8a"onlóan a 8a%ma&/oon$%&eelt o%o"z, n$met $" ame%iai o%mán2o

eg2%e iná?? om#%omi""zumo%a " a on/litu" el/o0tá"á%a"a%alltá azoat a má"o&/oon $%&eelt o%mán2oat,

mel2eet o%á??an támogatá"u%ól ?izto"(totta.

Az a /ol2amat, amel2 ugo"zlávia "z$t8ullá"á8oz vezetett, 55-?enez&+&!tt, amio% Szlov$nia $" Ho%váto%"zág

/Bggetlen"$gi t!%ev$"eel 0elentezett, $" a n2ugat-eu%ó#ai8atalma8oz /o%&ult támogatá"$%t. A N2ugat vála"zát

N$meto%"zág /ogalmazta meg, N$meto%"zág vála"zát #e&ig &!nt+en ?e/ol2á"oltá a atoliu" a#c"olato. A ?onni

o%mán2%a a n$met atoliu" eg28áz, a oal(ció" #a%tne%, a ?a0o%@e%e"zt$n2"zociáli" Unió *JSU1, a 1rankfurter

Allgemeine ;eitung $" általá?an a m$&ia n2omá"a ne8eze&ett.@Bl!n!"en a ?a0o% m$&ia o%?ác"olta /el a n$met

!zv$lem$n2 $%zelmeit. ;A ?a0o% T - mutatott %á 'lo%a LeFi" -,mel2%e a %o##ant onze%vat(v ta%tomán2i

o%mán2 $" a 8o%váto%"zági eg28ázzal "zo%o" a#c"olatoat á#oló ?a0o% atoliu" eg28áz n2omá"a ne8eze&ett,

N$meto%"zág-"ze%te %i#o%toat "ugá%zott a Y"ze%?eel /ol2óZ

8á?o%D%ól. Eze a %i#o%to mege8et+"en eg2ol&alDa volta.; A n$met o%mán2 eleinte t$továzott, 8og2 eli"me%0e-eHo%váto%"zágot, ám a tá%"a&alom %$"z$%+l ol2an

n2omá" ne8eze&ett %á, 8og2 v$gBl nem volt má" vála"ztá"a.;N$meto%"zág?an Ho%váto%"zág eli"me%$"$t nem a

o%mán2 a0ánlotta /el, 8anem a !zv$lem$n2 $n2"ze%(tette i.; 9onn volt az, amel2 az Eu%ó#ai Unió?an

"zo%galmazta Szlov$nia $" Ho%váto%"zág eli"me%$"$t, $" miután azUnió 8a0lott e 0ava"lat el/oga&á"á%a, 9onn Bl!n

e%+"!&!tt, 8og2 az eli"me%$"%e m$g 55 &ecem?e%$?en "o%

=4




e%Bl0!n. Eg2 n$met tu&ó" 553-?en i0elentette,

8og2 ;a on/litu" i&e0e alatt Ho%váto%"zág $" a 8o%vát vezet+, '%an0oTu&0man a n$met #olitia #%otez"ált0ána

"zám(tott - " ?á% Tu&0manna $" o%"zágána a vi"ele&$"emegle8et+"en ?iza%% $" i%%itáló volt, N$meto%"zág

támogatá"á?an m$gi" /elt$tlenBl ?(z8atta;=3.

Au"zt%ia $" Ola"zo%"zág azonnal eli"me%te a $t D0 államot, " azEg2e"Blt llamoal eg2Btt 8ama%o"an a t!??i

o%"zág i" !vette #$l&á0uat. A atián "zint$n /+"ze%e#et 0át"zott azBg2?en. A #á#a i0elentette, 8og2

Ho%váto%"zág ;a Yn2ugatiZ e%e"zt$n2"$g v$&?á"t2á0a;, " az Eu%ó#aiUniót megel+zve &i#lomáciailag i" eli"me%te a

$t államot.= A atián #a%tizánació0ána te%m$"zete"enmeglette a !vetezm$n2ei, mint8og2 ezt !vet+en a

#á#a te%v?e vette a 8á%om !ztá%"a"ág meglátogatá"át. A "ze%?g!%!geleti eg28áz ellenz$e megaa&ál2ozta, 8og2

a #á#a 9elg%á&?a utazzon, " mivel a "ze%?e nem volta 8a0lan&ó a#á#a ?izton"ágá%ól gon&o"o&ni, a "za%a0evói

látogatá" i" elma%a&t. A atián /e0e min&azonáltal Kág%á??a el0utott,a8ol itBntette Alo0zi0e Ste#inac ?(?o%o"tC

%óla azt %e?e"gett$, 8og2 a má"o&i világ8á?o%D i&e0$n azzal a/a"i"zta 8o%vát %ez"immel á#olt "zo%o"a??

a#c"olatot, mel2ne lel$n "o-"o "ze%?, cigán2 $" z"i&ó Bl&!z$"e$" lem$"zá%lá"a "zá%a&.

Miután a N2ugat eli"me%te /Bggetlen"$g$t, Ho%váto%"zág 8ozzálátotta 8a&"e%eg /e0le"zt$"$8ez, no8a 55

"ze#tem?e%$?en az ENSK az !""ze" volt 0ugo"zláv tag!ztá%"a"ág%atel0e" /eg2ve%em?a%gót te%0e"ztett i. Azon?an

az eu%ó#ai atoliu" államo, N$meto%"zág, Leng2elo%"zág,

Mag2a%o%"zág, valamint n$8án2 &$l-ame%iai o%"zág,Panama, J8ile $" 9ol(via az ENSK-em?a%gó ellen$%e /eg2ve%eet"záll(totta Ho%váto%"zágna. 55-?en, amio%

a 8á?o%D min& "z$le"e?? e%eteet !lt!tt, a "#an2ol /eg2ve%e#o%t -mel2et áll(tólag /+$nt az O#u" )ei /elBg2elt

- %!vi& i&+ le/o%gá"a alatt 8at"zo%o"á%a n+tt, " a /eg2ve%"záll(tmán2onag2 %$"ze v$l8et+en L0u?l0aná?an $"

Kág%á??an !t!tt i. 55=-?an Ho%váto%"zág áll(tólag az $%intetto%mán2o tu&tával $" ?eleeg2ez$"$vel t!??

MIG-6l-e"t vá"á%olt N$meto%"zágtól $" Leng2elo%"zágtól. ;N2ugat-

=44




ame%iai t(#u"D táma&á"na a i&olgozá"á?an,

mel2ne "ie%$8ez - 8o%vát /o%%á"o "ze%int - az ame%iai$mm<8ol&a n2D0totta in/o%máció i" 8ozzá0á%ulta.

Az ame%iai BlBg2mini"zt$%ium eg2i ti"zt"$gvi"el+0e i0elentette,8og2 Ho%váto%"zág ;Ame%ia de facto

"t%at$giai "z!vet"$ge"e lett.; Ez a /e0lem$n2 #e&ig ;8o""zD távon azt 0elenti, 8og2 a t$%"$get v$ge%e&m$n2?en $t

8el2i 8atalom - Kág%á? $" 9elg%á& - u%al0aC az eg2i Xa"8ington8oz!t+&i, m(g a má"iat a Mo"zva

!z#ontD "zláv t!m? i%án2(t0a;=5.

A 0ugo"zláv 8á?o%D "o%án az o%to&o világ eg2!ntet<en Sze%?iam!g!tt "o%aozott /el. Az o%o"z nacionali"tá,

atonati"zte, #a%lamenti $#vi"el+ $" a #%avo"zláv eg28áz vezet+in2(ltan 8angoztattá, 8og2 Sze%?ia mellett

állna, m$l2 megvet$""el ?e"z$lte a ?o"zniai ;t!%!!%+l;, $" $le"%itiával illett$ a N2ugat $" a NATO

im#e%ializmu"át. Az o%o"z $" "ze%? nacionali"tá eg2Btte" e%+vel#%ó?álta a $t o%"zág?an az ;D0 n2ugati

világ%en&; ellen a e&$l2eet /elo%?ác"olni. Az o%o"z !zv$lem$n2teint$l2e" %$"ze o"ztotta ezeet a n$zeteetC

#$l&ául a mo"zvaia -a tiltaozott az 553 n2a%án v$g%e8a0tottNATO-l$gitáma&á"o ellen. Az o%o"z

nacionali"ta c"o#o%to t!?? nag2vá%o"?an o%o"z /iataloat g2+ztemeg a%%ól, 8og2 l$#0ene a ;"zláv te"tv$%i"$g

"o%ai?a;. omán $" g!%!g !n$nte"e mellett áll(tólag t!?? mint eze%o%o"z c"atlaozott a "ze%? 8a&e%+8!z, 8og2

/elveg2$ a 8a%cot a ;atoliu" /a"i"ztáal; $" az ;i"zlámmilitán"oal;. elent$"e "ze%int 556-?en eg2 ;ozá

eg2en%u8át vi"el+; o%o"z eg2"$g i" /elt<nt 9o"zniá?an. 553-?en az

o%o"zo má% a "ze%? elitalaulato?antel0e"(tette "zolgálatot, $" eg2 ENSK-?e"zámoló "ze%int o%o"z $"g!%!g 8a%co"o i" %$"zt vette az ENSK

/enn8ató"ága alatt álló te%Blet, e#a elleni "ze%? táma&á"?an.

A /eg2ve%em?a%gó ellen$%e az o%to&o "z!vet"$ge"e a "zB"$ge"/eg2ve%eel $" /el"ze%el$"eel i" elláttá

Sze%?iát. 55= ele0$n o%o"z atonai $" 8(%"ze%z+ "ze%ve = millió&ollá% $%t$?en T-33-!" tanoat, %a$tale8á%(tó

%en&"ze%eet $" l$gv$&elmi %a$táat a&ta el a "ze%?ene. Ezeet a

%en&"ze%eet - 0elent$"e "ze%int -

=5




o%o"z atonai "zem$l2zet i%án2(totta. eg2?en a "ze%?ei$#z$"$%+l i" gon&o"o&ta. Sze%?ia má" o%to&o

államotól i" a#ott /eg2ve%eetC ománia $" 9ulgá%ia ;nag2?an

"záll(tott;, $" U%a0na i" 0elent+" /o%%á"na "zám(tott. áa&á"ul a @elet-Szlavóniá?an állomá"ozó o%o"z

?$e/ennta%tó e%+ az ENSK-"eg$l2eet Sze%?iá?a

i%án2(tottá, támogattá a milita%i"ta "ze%? mozgalmaat, $" a??an i""eg$&ezte, 8og2 az ottani "ze%? e%+

/eg2ve%e8ez 0u""ana.

A gaz&a"ági "zanció ellen$%e Sze%?ia eg2általán nem "zenve&ett(n"$get, 8i"zen %omán o%mán2ti"ztvi"el+

"eg(t"$g$vel Bzeman2agot $" má" á%uat c"em#$"zte ?e az o%"zág?aTeme"vá%%ól, m(g az al?ániai c"em#$"zet?en

el+"z!% ola"z c$ge, ma0& - a g!%!g o%mán2 8allgatólago" ?eleeg2ez$"$vel - g!%!g tá%"a"ágo i"

?ea#c"oló&ta. G!%!go%"zág?ól Mace&ónián e%e"ztBl $lelmi"ze%, veg2i an2ago, "zám(tóg$#e $%ezte

Sze%?iá?a, " Sze%?iá?ól i" teint$l2e" menn2i"$g< e#o%tá%u in&ultDtna.6 A &ollá% c"á?e%e0e $" a civilizáció"

te"tv$% i%ánt $%zett "zim#átia nevet"$g tá%g2ává tette a Sze%?ia ellenigaz&a"ági "zancióat, aá%c"a azt a o%á??i

/eg2ve%em?a%gót, mel2et az ENSK az !""ze" volt 0ugo"zlávtag!ztá%"a"ág%a ite%0e"ztett.

A 0ugo"zláviai 8á?o%D i&e0$n a g!%!g o%mán2 el(t$lte a NATOn2ugati tag0aina tev$en2"$g$t, tiltaozá"ána

a&ott 8angot a NATO ?o"zniai atonai aciói ellen, az ENSK-?eniállt a "ze%?e mellett, $" az Eg2e"Blt

llamoat a%%a #%ó?álta %ávenni, 8og2 ol&0a /el a Sze%?ia ellenigaz&a"ági "zancióat. 55-?en An&%ea"

Pa#an&%eu g!%!g mini"zte%eln! 8ang"Dl2ozta a Sze%?iával valóo%to&o a#c"olat /onto""ágát, $" n2ilváno"an

i%o8ant a atián, N$meto%"zág $" az Eu%ó#ai Unió ellen, ami$%t55 v$g$n a#o&va, láza"an, "ietve eli"me%t$

Szlov$nia $" Ho%váto%"zág /Bggetlen l$t$t.

A on/litu"?an 8a%ma&/oon $%intett O%o"zo%"zág vezet+0e, 9o%i"zelcin vi"zont az $%&ee e%e"zttBz$?e e%Blt7

eg2%$"zt (vánato" volt "zámá%a a n2ugati a#c"olato /ennta%tá"a, ?+v(t$"e $" te%m$"zete"en azo i8a"ználá"a.

Ug2anao% az "em volt megveten&+ "zem#ont, 8og2 Sze%?ia

=5




támogatá"ával le"ze%el8e""e ott8oni #olitiai

ellen/eleit, ai állan&óan a n2ugati o%ientációt vetett$ "zem$%e. $gBl i" ez utó??i "zem#ont g2+ze&elme"e&ett,

$" O%o"zo%"zág ett+l ez&ve %en&"ze%e"en $" !vetezete"en Sze%?iaol&alá%a állt. 55= $" 553 !z!tt az o%o"z

#a%lament n2omat$o"an tiltaozott az ellen, 8og2 Sze%?iá%a m$g"zigo%D?? gaz&a"ági "zancióat ve""ene i,

tová??á "zinte eg2!ntet<en a%%a "zavazott, 8og2 a má% l$tez+ Sze%?ia-ellene" "zancióat /elol&0á. O%o"zo%"zág

"zo%galmazta, 8og2 a muzulmánoal "zem?en "zigo%(t"á meg a/eg2ve%em?a%gót, $" !vetelte, 8og2 gaz&a"ági

"zancióat veze""ene ?e Ho%váto%"zág ellen. 55= &ecem?e%$?enO%o"zo%"zág /elvetette7 a t$l%e való teintettel

ne aa&ál2ozzá meg, 8og2 Sze%?ia legalá?? /<t+an2ag8oz 0u""on, "ez$%t "B%gette, 8og2 c"!ent"$ a gaz&a"ági

"zancióatC 0ava"latát azon?an az Eg2e"Blt llamo $" Nag2-9%itannia megv$tózta. 55-?en, ma0& 553-?en

Mo"zva i"m$telten tiltaozott a ?o"zniai "ze%?eet "D0tó NATO-l$gitáma&á"o ellen. 553-?en az o%o"z )uma

eg28angDan el(t$lte a l$gic"a#á"t, $" An&%e0 @ozi%0ev lemon&á"át!vetelte, mivel a BlBg2mini"zte%, Dg2mon&,

nem $#vi"elte el$g 8at$on2an az o%o"z v$&elmi $%&eeet a ?alánit$%"$g?en. Ug2ane??en az $v?en

O%o"zo%"zág ;n$#i%tá""al; vá&olta meg a NATO-t, $" elcin eln! a%%a/ig2elmeztetett, 8og2 a Sze%?ia elleni

l$gitáma&á"o /ol2tatá"a omol2an ve"z$l2ezteti O%o"zo%"zág $" aN2ugat a#c"olatát, ?ele$%tve a NATO?$e#%og%am?an

való %$"zv$telt. ;Hog2an 0!8etne l$t%e megálla#o&á" a NATO-val -$%&ezte elcin -, amio% a

NATO a "ze%?eet ?om?ázza>; A N2ugat min&en 0el "ze%int $t/$lee%!lc"i m$%c$t alalmazott7 ;Hog2 van az,

8og2 amio% a muzulmáno táma&na, "emmi/$le ellenl$#$" nemt!%t$ni> Mint a8og2 ao% "em, 8a a 8o%váto

c"a#na le>; Mo"zva !vetezete"en tiltaozott az ellen, 8og2 a volt 0ugo"zláv tag!ztá%"a"ágo%a vonatozó

/eg2ve%em?a%gót /el/Bgge"z"z$, 8i"zen ez leginá?? a ?o"zniaimuzulmánoat $%intetteC ez$%t "(%a"zállt az

em?a%gó "zigo%(tá"a mellett.

O%o"zo%"zág az ENSK-?en $" má" "ze%vezete?en ?et!lt!tt tag"ágát

=56




i8a"ználva Bl!n?!z+ mó&"ze%eel a "ze%?

$%&ee $#vi"elet$?en l$#ett /el. 55 &ecem?e%$?en az ENSK-?enmegv$tózta a 9izton"ági Tanác" eg2i

8atá%ozatát, amel2et muzulmán államo te%0e"ztette ?e7 e 8atá%ozat$%telm$?en a ?o"zniai $" 8o%váto%"zági

"ze%?e t!??$ nem a#8atta volna Bzeman2agot 9elg%á&tól. 55á#%ili"á?an #e&ig a "ze%?e etniai ti"ztogatá"át

el(t$l+ ENSK-8atá%ozatot v$tózta meg. Sze%?ia elleni el/ogult"ágc(m$n azt i" megaa&ál2ozta, 8og2 eg2 NATOtago%"zág?elit

0el!l8e""ene az ENSK atonai Bg2$"zi #o"zt0á%aC tiltaozá"ánaa&ott 8angot, amio% a Hágai

Nemzet!zi 9(%ó"ág vá&at emelt a ?o"zniai "ze%? atonai vezet+,ato Mla&ir ellen, Mla&irna #e&ig

/ela0ánlotta, 8og2 O%o"zo%"zág mene&$et (nál "zámá%a.3 55=-?anO%o"zo%"zág megaa&ál2ozta, 8og2 az ENSK

meg8o""za??(t"a a 66 ?$e/ennta%tó ta%tózo&á"át a voltugo"zláviá?an. 553 n2a%án tiltaozott a 9izton"ági

Tanác" azon 8atá%ozata ellen - &e az$%t nem v$tózta meg -, mel2ne$%telm$?en D0a?? 6 ?$e/ennta%tót

vez$n2elte a t$%"$g?eC m$l2en el(t$lte a %a0inai "ze%?e elleni 8o%váto//enz(vát, " a n2ugati o%mán2o "zem$%e

vetette, 8og2 "emmi/$le megto%ló int$ze&$"t nem 8ozta azo//enz(vát !vet+en.

A leg"z$le"e?? $" leg8at$on2a?? civilizáció" !""ze/ogá"%a amuzulmán világ?an e%Blt "o%. A ?o"zniai

muzulmáno Bg2e 8i8etetlen "zim#átiát váltott iC magán- $"!za&aozá" in&ult meg, a muzulmán o%mán2o -

Bl!n!"en I%án $" SzaD&-A%á?ia - eg2má""al ve%"engve ?izto"(tottátámogatá"u%ól a ?o"n2áoat, " a ialault

8el2zet?en te%m$"zete"en min& nag2o?? ?e/ol2á"%a ig2eezte "ze%ttenni. Ma%oótól Mala0ziáig "zunnitá $"

"(itá, /un&amentali"tá $" világia, a%a? $" nem a%a? muzulmántá%"a&alma "iette a ?o"zniai muzulmáno

"eg(t"$g$%e. A támogatá" a 8umanitá%iu" "záll(tmán2otól *SzaD&- A%á?ia #$l&ául 5 millió &ollá%t "zánt e%%e az

Bg2%e1 a &i#lomáciai "eg(t"$gn2D0tá"ig, "o min&et /el!leltC m$g aze%+"zao" atonai ?eavatozá"tól "em %ia&ta

vi""za. 55=-?an #$l&ául Alg$%iá?an i"zlám "z$l"+"$ge"e tizen$t8o%vátot !lte meg, ;8i"zen azo 9o"zniá?an i"

=5=




lem$"zá%oltá muzulmán te"tv$%einet;. Ez az !""ze/ogá"nag2m$%t$?en ?e/ol2á"olta a 8á?o%D imenetel$t.

elent+"en n!velte 9o"znia tDl$l$"i e"$l2eit, " a88oz i" 8ozzá0á%ult,

8og2 - a "ze%?e ez&eti g2+zelmei &acá%a -te%Bleteet i" "ie%Blt vi""za8ó&(tani. A ?o"n2á tá%"a&almon ?elBle%+" i"zlamizáló&á"i /ol2amat in&ult el, " a

?o"zniai muzulmáno min&iná?? a glo?áli" muzulmán !z!""$ggel vallotta %oon"ágot. Az Eg2e"Blt llamo

#e&ig eg2%e m$l2e??en át$%ezte 9o"znia n2omo%D"ágát.

A muzulmán o%mán2o Bl!n-Bl!n $" eg2Btte"en i" i"m$teltenin2ilván(tottá a ?o"zniai 8ittá%"a i%ánti

"zoli&a%itá"uat. I%án l$#ett /el el"+$nt, amio% 556-?eni0elentette, 8og2 a e%e"zt$n2 "ze%?e vallá"i 8á?o%Dt

/ol2tatna a ?o"zniai muzulmáno ellen, mel2ne "o%án a n$#i%tá"tól"em %ia&na vi""za. 'oua& A0ami mutatott %á,

8og2 ezzel a l$#$""el I%án ;!%!%e le!telezte a ?o"zniai államot;, "eg2?en mo&ell$%t$<, !veten&+ #$l&át

mutatott má" muzulmán 8atalmana, T!%!o%"zágna $" SzaD&- A%á?iána. Az I"zlám @on/e%encia Sze%vezete

*OIJ1 I%án n2omat$o" $%$"$%e Bl!n lo??it 8ozott l$t%e, mel2 azENSK-?en 9o"znia $%&eei mellett "záll "(%a.

556 augu"ztu"á?an az ENSK !zg2<l$"$n i"zlám $#vi"el+tiltaozta az áll(tólago" n$#i%tá" ellen, " az OIJ

$#vi"elet$?en T!%!o%"zág az ENSK ala#"za?ál2zatána .ciel2$%e 8ivatozva megol&á"i 0ava"lat$nt atonai

?eavatozá"t in&(tván2ozott. A muzulmán o%"zágo !vetelt$, 8og2a N2ugat 55= ele0$ig teg2e meg a "zB"$ge"

l$#$"eet 9o"znia v$&elm$?enC " i0elentett$, 8og2 a 8atá%i&+ le0á%taután /eg2ve%eel lát0á el 9o"zniát. 55=

má0u"á?an az OIJ $%v$n2telenne n2ilván(totta a n2ugati államo $"O%o"zo%"zág te%v$t, mel2ne $%telm$?en az

ENSK mene&$et n2D0tana a muzulmánona, ellen+%z$"e alá vonnáa "ze%? 8atá%oat, ám min&ennem< atonai

?eavatozá"tól ta%tózo&na. Az I"zlám @on/e%encia Sze%vezete!vetelte, 8og2 az ENSK ve""en v$get a /eg2ve%em?a%góna,

l$gi ?evet$"eet "B%getett a "ze%? ne8$z/eg2ve%e ellen, a "ze%?8atá%o /eg2ve%e" ellen+%z$"e mellett

$%velt, " 8angot a&ott a??$li ig$n2$ne, 8og2 az ENSK ?$e/ennta%tóe%+i?en muzulmán c"a#ato i"

=5




$#vi"el8e""$ maguat. A %á!vetez+ 8óna#?an az OIJ i8a%colta,8og2 az ENSK Em?e%0ogi 9izott"ága -

O%o"zo%"zág $" a N2ugat tiltaozá"a ellen$%e - 8atá%ozat?an (t$l0e el a

"ze%? $" 8o%vát ag%e""ziót, $"ez&em$n2ezte a /eg2ve%em?a%gó /elol&á"át. 55= 0Dliu"á?an az OIJa N2ugat nem i" meg8!en$"$%e 4

/+" - i%áni, t!%!, mala0ziai, tun$ziai, #ai"ztáni $" ?angla&e"iatoná?ól álló - c"a#atot a0ánlott /el az ENSK

?$e/ennta%tó e%+ine. Az Eg2e"Blt llamo megv$tózta I%ánt, m(g a"ze%?e a t!%! c"a#ato %$"zv$tele ellen

tiltaozta. Enne ellen$%e 55 n2a%án t!%! c"a#ato i" $%ezte9o"zniá?a, " 553-?en a 63 /+" ENSK

9$e8a&te"t?en má% t!%!, #ai"ztáni, mala0ziai, in&on$z $" ?angla&e"i atona i" /el?uant. 55=

augu"ztu"á?an a t!%! BlBg2mini"zte% vezette OIJ-&elegáció azzal a$%$""el /o%&ult 9ut%o"z-Gáli8oz $" Xa%%en

J8%i"to#8e%8ez, 8og2 a ?o"zniaiaat $%t "ze%? táma&á"o%a a NATOazonnali l$gic"a#á"oal /elel0en. A N2ugat

azon?an nem tett eleget a $%$"ne, " ez áll(tólag omol2 /e"zBlt"$gette%emtett T!%!o%"zág $" NATO"z!vet"$ge"ei

!z!tt.

Ezt !vet+en a #ai"ztáni $" a t!%! mini"zte%eln! - a muzulmánoi%ánti aggo&almat &emon"t%álan&ó - nag2

"a0tó8(%ve%$" !ze#ette Sza%a0evó?a látogatottC ma0& az OIJ D0%amegi"m$telte, 8og2 a ?o"zniaia v$&elm$?en

atonai ?eavatozá"%a van "zB"$g. Mivel 553 n2a%án a m$g$%intetlen te%Bleteet a N2ugat nem v$&te meg a

"ze%? táma&á"o ellen, T!%!o%"zág a%%a az el8atá%ozá"%a 0utott, 8og2atonai "eg(t"$get n2D0t 9o"zniána, "

megez&i a ?o"n2á c"a#ato i$#z$"$tC Mala0zia el&!nt!tte, 8og2az ENSK /eg2ve%em?a%gó ellen$%e /eg2ve%eet

a& el, az Eg2e"Blt A%a? Emi%átu"o #e&ig vállalta, 8og2 el+te%emti aatonai $" 8umanitá%iu" c$lo8oz "zB"$ge"

an2agi /e&ezetet. 553 augu"ztu"á?an !t OlJ-o%"zág BlBg2mini"zte%en2ilván(totta $%v$n2telenne az ENSK

/eg2ve%em?a%gó0át, "ze#tem?e%?en #e&ig, ug2anenne a "ze%vezetne!tven$t tagállama &!nt!tt Dg2, 8og2

/eg2ve%eet $" gaz&a"ági "eg(t"$get n2D0t a ?o"n2áona.

9o"znia Bg2e #$l&átlan, o%á??an nem ta#a"ztalt eg2"$ge" /ell$#$"%e

=53




$"ztette az i"zlám világot. A ?o"zniai

muzulmáno "zo%ongatott 8el2zete m$gi" T!%!o%"zág?an talált alegnag2o?? vi""z8ang%a. 9o"znia 44-ig

g2ao%latilag az Ottomán 9i%o&alom %$"ze volt, "+t ezt !vet+en54-ig elm$letileg i" e ?i%o&alom8oz ta%tozottC a

?o"zniai ?eván&o%ló $" meneBlte T!%!o%"zág n$#e""$g$neminteg2 3-át tett$ i. A t!%! !zv$lem$n2

m$l2en eg2Btt$%zett 9o"zniával, $" $l$n /el8á?o%o&á"t váltott i,8og2 a N2ugat 8átat /o%&(tott a ?o"n2áonaC az

ellenz$i I"zlám ól$t Pá%t0a #e&ig ezt a "zim#átiát 8a"ználta /el azao%i t!%! o%mán2 ellen. A o%mán2#á%t

vi"zont azt 8ang"Dl2ozta, 8og2 T!%!o%"zág az eg$"z ?aláni t$%"$gmuzulmán #o#uláció0a i%ánt ta%tozi

/elel+""$ggel, " 8og2 a o%mán2 %en&"ze%e"en "B%geti az ENSKatonai ?eavatozá"át a 9o"zniá?an $l+

muzulmáno v$&elm$?en.4

A leg/onto"a?? támogatá", amit az umma a ?o"zniai muzulmánonan2D0tott, a atonai "eg(t"$g volt7 /eg2ve%eet

Bl&!tt, /eg2ve%vá"á%lá"8oz "zB"$ge" #$nzt te%emtett el+, a atonái$#z$"$%+l $" !n$nte"e%+l gon&o"o&ott.

A 8á?o%D it!%$"$t !vet+en a ?o"n2á o%mán2 azonnal ?e8(vta amudzsahedintC az !n$nte"e "záma áll(tólag

!%Bl mozgott - "em a "ze%?e, "em a 8o%váto ol&alán nem8a%colt il2en "o Bl/!l&i. Az !n$nte"e

!z!tt ott volta az i%áni @!ztá%"a"ági Gá%&a eg2"$gei, $" az a/gán8á?o%Dt meg0á%t #ai"ztáni, t!%!, i%áni, "zaD&a%á?iai,

eg2i#tomi, "zu&áni 8a%co"oC valamint a N$meto%"zág?an, Au"zt%iá?an $" Svá0c?an &olgozó al?án $" t!%!

ven&$gmuná"o. A "zaD&i vallá"i "ze%vezete "zámo" !n$nte"t

támogattaC 556-?en, a 8á?o%D el"+ 8óna#0ai?an$t tucat "zaD&i e"ett el, $" a "e?e"Blteet a Muzulmán I/0D"ági

ilág"ze%vezet "záll(totta vi""za )z"i&&á?a o%vo"i

ezel$"%e. 556 +"z$n a li?anoni "(ita Hez?olla8 ge%illái megez&t$ a ?o"zniai 8a&"e%eg i$#z$"$t, mel2et aztán

az i%áni @!ztá%"a"ági Gá%&a /ol2tatott. 55 tava"zán a n2ugati8(%"ze%z$" 0elentette, 8og2 a @!ztá%"a"ági Gá%&a

/+" eg2"$ge "z$l"+"$ge" ge%illa- $" te%%o%i"tao"ztagoat"ze%vezett. ;Az i%ánia - 0elentette i eg2 ame%iai

ti"zt"$gvi"el+ - (g2 aa%na !v!n aluli Bt$"t m$%ni Eu%ó#á%a.; Az

=5




ENSK $%te"Bl$"ei "ze%int a mudzsahedin

minteg2 =-3 ?o"zniait $#zett i a Bl!nlege" i"zlám o"ztago"zámá%a. A ?o"n2á o%mán2 a

mudzsahedint ;illegáli", te%%o%i"ta ació%a, " a %o8amo"ztago ?evet$"$%e; 8a"ználta, no8a eze az ació g2a%an

a 8el2i lao""ágot "em (m$lt$, " "zámo" má" e"et?en i" /e0t!%$"toozta a o%mán2na. A )a2toni Eg2ezm$n2

el+(%ta, 8og2 min&en Bl/!l&i 8a%co"na el ell 8ag2nia 9o"zniát, áma ?o"n2á o%mán2na "ie%Blt i0át"zania az

el+(%á"oat7 eg2e" 8a%co"ona ?o"n2á állam#olgá%"ágot a&ott, azi%áni @!ztá%"a"ági Gá%&át #e&ig

ment+o"ztag$nt tBntette /el. ;A ?o"n2á o%mán2 "oal ta%toziezene a c"o#o%tona, Bl!n!"en az

i%ániana - /ig2elmeztetett eg2 ame%iai #olitiu" 55 ele0$n. - Ao%mán2 ?e?izon2(totta, 8og2 $#telen

"zem?e"zállni velB. Eg2 $ven ?elBl mi elt<nBn, a mudzsahedin vi"zont, min&en 0el "ze%int ma%a&.;5

Az umma te8et+" államai - SzaD&-A%á?iával $" I%ánnal az $len -teteme" !""zeggel 0á%ulta 8ozzá a ?o"zniai

atonai e%+ /e0le"zt$"$8ez. 556-?en, a 8á?o%D el"+ 8óna#0ai?an a"zaD&i o%mán2, valamint magán/o%%á"o 3

millió &ollá%o" "eg$l2t n2D0totta 9o"zniánaC az !""zeg áll(tólag8umanitá%iu" c$loat "zolgált, ám n2(lt tito,

8og2 azt nag2%$"zt atonai c$lo%a /o%&(tottá. A 0elent$"e "ze%int a8á?o%D el"+ $t $v$?en a ?o"n2áo

millió &ollá% $%t$< /eg2ve%t a#ta. 55=-553 !z!tt SzaD&-A%á?iatová??i = millió &ollá%t a&ott /eg2ve%e%e,

m(g D0a?? 3 milliót "zánt 8umanitá%iu" c$lo%a. I%án "zint$n 0elent+" atonai "eg(t"$get n2D0tottC ame%iai

ti"zt"$gvi"el+ "ze%int $vente t!?? "záz millió &ollá%%al 0á%ult 8ozzá a ?o"n2á /eg2ve%vá"á%lá"o8oz. Eg2 má"i

0elent$" "ze%int a 8á?o%D ele0$n 9o"zniána n2D0tott $tmilliá%&&ollá%o" /eg2ve%támogatá" 4-5-a a

muzulmáno8oz e%Blt. Az an2agi "eg(t"$gne !"z!n8et+en a ?o"n2áo t!?? eze% tonnán2i /eg2ve%t

vá"á%ol8atta. Igaz, t!?? /eg2ve%"záll(tmán2t "ie%Blt /elta%tóztatniCaz eg2i?en n$g2eze% l+/eg2ve%t $" eg2millió

teli t!lt$n2tá%at, eg2 má"i?an l+/eg2ve%t $" = anavet+t, m(geg2 8a%ma&i?an /!l&-/!l& %a$táat,

=5




l+"ze%eet, &z"i#eet $" $zi/eg2ve%eet találta. Eze a "záll(tmán2omin& I%án?ól, a leg/+?? /eg2ve%"záll(tótól

"zá%maztaC ám T!%!o%"zág $" Mala0zia "zint$n /onto"

8a&ian2ag/o%%á"na "zám(tott. A /eg2ve%e eg2 %$"z$teg2ene"en 9o"zniá?a vitt$, ám z!mB?en Ho%váto%"zágon e%e"ztBl$%ezte. Az á%ut %e#Bl+vel vitt$ Kág%á?ig, "

onnan /!l&i Dton "záll(tottá tová??, vag2 #e&ig tenge%en vitt$S#litig, illetve má" 8o%vát i!t+ig, " a /eg2ve%e

onnan "zá%az/!l&!n /ol2tattá az utat tová??. Ho%váto%"zág,c"e%$?en, a /eg2ve%"záll(tmán2 eg2 %$"z$t - áll(tólag

eg28a%ma&át - mega#ta, " mivel nem vetette el anna a le8et+"$g$t,8og2 a 0!v+?en e"etleg 9o"zniával i" 8á?o%D?a

eve%e&8et, megtiltotta, 8og2 te%Blet$n e%e"ztBl tanoat $"ne8$ztBz$%"$gi /eg2ve%eet "záll(t"ana.3

Az I%ántól, SzaD&-A%á?iától, T!%!o%"zágtól $" má" muzulmáno%"zágotól a#ott #$nz $" /eg2ve%e ?i%toá?an,

tová??á a i$#z$" $" az !n$nte"e %$v$n a ?o"n2áo ;"!#%e&$;-ne c"D/olt "e%eg$?+l el$g 0ól /el"ze%elt, e%+",

Bt+$#e" á%má&ia lett. 55 tel$n - Bl"+ meg/ig2el+ 0elent$"ei"ze%int - &%ámai m$%t$?en megn+tt a 8a&"e%eg

"ze%vezett"$ge $" Bt+e%e0e.3 Az D0, mege%+"!&!tt ?o"zniai 8a&"e%egmeg"zegte a t<z"zBnetet, $" "ie%e" o//enz(vát

in&(tott, el+"z!% a 8o%vát mil(ciá, ma0& tava""zal a "ze%? e%+ ellen.55 +"z$n az 3. 9o"n2á Ha&te"t az ENSK

v$&elme alatt álló ?i8ari "za?a& !vezet?+l ivonulva vi""za"zo%(tottaa "ze%? c"a#atoat. Ezzel nem c"a az a&&igi

legnag2o?? ?o"n2á g2+zelmet a%atta, 8anem 0elent+" te%Bleteet i" vi""za8ó&(tott a "ze%?et+l, aiet Miloqevir

eln! $n2"ze%< em?a%gó0a i" "D0tott. 553 má%ciu"á?an a ?o"n2á8a&"e%eg i"m$t meg"zegte a t<z"zBnetet, $"

nag2 e%+el Tuzla /el$ n2omult, ma0& 0Dniu"?an Sza%a0evó ellenin&(tott o//enz(vát. A muzulmán támogatá" &!nt+

m$%t$?en 8ozzá0á%ult a88oz, 8og2 a ?o"n2á o%mán2megváltoztat8atta a ?o"zniai atonai eg2en"Dl2t.

A ?o"zniai 8á?o%D civilizáció 8á?o%D0a volt. A 8á%om el"+&lege"en$%&eelt /$l 8á%om Bl!n?!z+ civilizációt

$#vi"elt, $" Bl!n?!z+ i"teneet ti"ztelt. A má"o&lago" $"8a%ma&lago" "ze%e#l+ - eg2 %$"zlege" iv$telt+l

elteintve ug2anezt a civilizáció" mo&ellt !vett$. A muzulmánállamo $" "ze%vezete - a 8o%vátoal $"

=54




"ze%?eel "zem?en - eg2 em?e%$nt állta a ?o"zniai muzulmánomell$. Az o%to&o o%"zágo a 8o%vátoal $"

muzulmánoal "zem?en a "ze%?e mellett "o%aozta /el. A n2ugati

o%mán2o $" a tá%"a&almi elit a 8o%vátoattámogatta, m$l2en el(t$lte a "ze%?eet $" általá?an !z!nn2el vag2i&egene&$""el m$%egette a muzulmánoat. A

8á?o%D "o%án a c"o#o%to !z!tti "zaa&$ $" g2<l!let eg2%e m$l2Blt,m(g a vallá"i $" civilizáció" !ntu&at -

Bl!n!"en a muzulmánonál - min& e%+"e??$ vált. A ?o"zniai 8á?o%Dt!?? tanul"ággal "zolgált. El+"z!% i"7 a

t!%$"vonal-8á?o%D el"+&lege" $%&eelt0ei "zám(t8atna a%%a, 8og2civilizáció" %oonaitól - alalma"int igen

l$n2ege" - "eg(t"$get a#8atna. Má"o&"zo%7 ez a "eg(t"$g &!nt+en ?e/ol2á"ol8at0a a 8á?o%D imenetel$t.

Ha%ma&"zo%7 eg2 a&ott civilizáció o%mán2a $" n$#e nem aa% v$%t $"an2agi ál&ozatot 8ozni az$%t, 8og2 eg2 má"i

civilizáció8oz ta%tozó n$# t!%$"vonal-8á?o%D0át támoga""a.

E civilizáció" mo&ellne eg2etlen %$"zlege" iv$tele az Eg2e"Blt llamo, mel2ne vezet+i &agál2o" "zólamo?an

a&ta 8angot a muzulmáno i%ánt $%zett "zim#átiá0una. Ag2ao%lat?an azon?an az ame%iai "eg(t"$g

megle8et+"en o%látozottna ?izon2ult. A Jlinton-o%mán2zat8ozzá0á%ult, 8og2 az ENSK /elBg2elete alatt álló

"za?a& !vezete v$&elm$?en az ame%iai l$gie%+ i" %$"zt veg2en,ug2anao% "zá%az/!l&i c"a#atoat nem Bl&!tt a

t$%"$g?e, " in&(tván2ozta a /eg2ve%em?a%gó /elol&á"át. Enne$%&e$?en ug2an nem g2ao%olt Bl!n!"e?? n2omá"t

"z!vet"$ge"ei%e, ám "zemet 8un2t a/!l!tt, 8og2 I%án /eg2ve%eet"záll(t"on 9o"zniána, $" SzaD&-A%á?ia a ?o"zniai

/eg2ve%vá"á%lá"oat #$nzel0eC 55-?en #e&ig el0utott o&a, 8og2 má%maga "em támogatta az em?a%gót.36 E l$#$"ene

!"z!n8et+en a Xa"8ington "zem?ee%Blt "z!vet"$ge"eivel, " ezlát8atóan "Dl2o" vál"ágot i&$zett el+ a

NATO-?an. A )a2toni Eg2ezm$n2 alá(%á"a után az Eg2e"Blt llamo ?eleeg2ezett, 8og2 - SzaD&-A%á?iával $"

má" muzulmán o%"zágoal eg2Bttm<!&ve - %$"zt ve"z a ?o"zniai8a&"e%eg i$#z$"$?en $" /el"ze%el$"$?en. dg2

a !vetez+ $%&$" vet+&i /el7 Mi az oa anna, 8og2 a 8á?o%D alatt$" után eg2e&Bl az Eg2e"Blt llamo lógott

=55




i a civilizáció" mo&ell?+l, $" az eg2etlen nem muzulmán o%"zág$nt -a muzulmán o%"zágoal eg2Bttm<!&ve

- vállalozott a ?o"zniai muzulmáno $%&eeine támogatá"á%a> Mi

mag2a%ázza ezt az ame%iai anomáliát> Az eg2i le8et"$ge" mag2a%ázat az, 8og2 való0á?an nem anomáliával,8anem gon&o"an i"zám(tott civilizáció"

%eál#olitiával állun "zem?en. Az Eg2e"Blt llamo az$%t állt a ?o"n2áo mell$, " $%velt - igaz, "ie%telenBl -

az em?a%gó /elol&á"a mellett, me%t c"!enteni aa%ta azt a ?e/ol2á"t,mel2et a /un&amentali"ta muzulmán

államo, #$l&ául I%án $" SzaD&-A%á?ia a o%á??an világi "zellem< $"Eu%ó#a-o%ientált ?o"n2áo%a g2ao%olta.

Amenn2i?en ez volt a /+ motiváció, ao% vi"zont mi$%t 8un2t "zemetaz i%áni $" "zaD&i támogatá" /elett, " mi$%t

nem állt i e%+tel0e"e??en az em?a%gó /elol&á"a mellett, amel2 "za?a&utat enge&ett volna a n2ugati "eg(t"$gne>

Ame%ia vezet+ #olitiu"ai mi$%t nem /ig2elmeztette a ?alánit$%"$g?en e%+"!&+ i"zlám /un&amentalizmu"

ve"z$l2ei%e> Eg2 má"i le8et"$ge" mag2a%ázat az, 8og2 ?izon2o" ?a%áti muzulmán államo, ivált$##

T!%!o%"zág $" SzaD&-A%á?ia, n2omá"t g2ao%olta az ame%iaio%mán2%a, amel2 a 0ó a#c"olato /ennta%tá"a

$%&e$?en eleget tett ó8a0aina. Eze a a#c"olato azon?an "oaliná?? az azono" $%&ee?en g2!e%ezne,

te8át való0á?an nem "o !zB van 9o"zniá8ozC $" az "em való"z(n<,8og2 e a#c"olato alaulá"át negat(van

?e/ol2á"olná, amenn2i?en Ame%ia nem támogatná 9o"zniát. Ez az$%telmez$"i le8et+"$g vi"zont a%%a nem n2D0t

el/oga&8ató mag2a%ázatot, 8og2 az Eg2e"Blt llamo va0on mi$%t8un2t "zemet a/!l!tt, 8og2 I%án teint$l2e"

menn2i"$g< /eg2ve%t "záll(t"on 9o"zniá?a, 8olott má" $%&$"e?enna#i%en&en volta a ette0B !zti

n$zetelt$%$"e. A%%ól nem i" ?e"z$lve, 8og2 I%án $" SzaD&-A%á?iaeg2má""al ve%"engve #%ó?ált min& nag2o??

?e/ol2á"%a "ze%t tenni 9o"zniá?an.

No8a a %eál#olitiai meg/ontolá"o min&en ?izonn2al "ze%e#et 0át"zotta az ame%iai 8ozzáállá" ialaulá"á?an,

má" t$n2ez+ való"z(n<leg l$n2ege"en nag2o?? ?e/ol2á""al ?(%ta.@Bl/!l&i on/litu"o e"et$n az ame%iaia




ti"ztázni aa%0á, mel2e a 0ó $" mel2e a %o""z e%+, " aztánte%m$"zete"en min&ig a 0ó ol&alá%a állna. A 8á?o%D

ele0$n a "ze%?e eg2etlene&$"e az ame%iaia?an azt a $#zetet

eltette, 8og2 a ;%o""z /iD; á%tatlano t!megeitm$"zá%ol0á le, a ?o"zniaia #e&ig v$&telen ál&ozato c"u#án. A8á?o%D "o%án a 8o%vát $" muzulmán etniai

ti"ztogatá"%ól, illetve a 8á?o%D" ?<n!%+l az ame%iai "a0tó nemigen vett tu&omá"t, mint a8og2 anna i" ev$"

/ig2elmet "zentelt, 8og2 a ?o"n2áo táma&á"t int$zte az ENSK/enn8ató"ága alatt álló "za?a& !vezete ellen, $"

meg"$%tett$ a t<z"zBnetet i". Az ame%iaia - e?ecca Xe"ti/e0ez$"$vel $lve - ;"z(vB?e zá%tá e&venc

?aláni n$#Bet, a ?o"n2áoat, az !%! ál&ozatoat, ai "o8a"emontanána v$%t;3=.

Az ame%iai elit "zint$n 9o"znia mellett a%&o"o&ott, me%t eg2multiultu%áli" o%"zág gon&olata "zim#atiu"na

t<nt, " meg ell 8ag2ni, 8og2 a 8á?o%D o%ai "zaa"zá?an a ?o"n2áo%mán2na "ie%Blt i" /ennta%tani ezt a $#et.

A 8á?o%D alatt az ame%iai #olitia a ?o"zniai "ze%?e $" 8o%váto$l$n tiltaozá"a ellen$%e min&v$gig

c"!!n2!"en %aga"zo&ott a t!??nemzeti"$g< 9o"znia $#$8ez. No8atel0e"en n2ilvánvaló volt, 8og2 eg2

t!??nemzeti"$g< állam l$t%e8ozá"a min&a&&ig "zó?a "em 0!8et, am(gaz eg2i etniai c"o#o%t eg2 má"i etnium

ii%tá"át t<zi i c$lul, az ame%iai elit gon&olo&á"á?an vala8og2m$gi" !tv!z+&te eze a megle8et+"en

ellentmon&á"o" n$zete, mel2e n2omán aztán 8atalma""zim#átia8ullám in&ult el 9o"znia Bg2$?en. Az

ame%iaia i&ealizmu"a, mo%alizmu"a, 8umanita%iánu" 8a0lamai,naivitá"u $" a ?aláni t$%"$g i"me%et$ne tel0e"

8ián2a o&a vezetett, 8og2 9o"znia i%ánt ?a%áti, m(g a "ze%?eel"zem?en ellen"$ge" $%zelmeet ez&te tá#lálni.

Ug2anao% az Eg2e"Blt llamona nem /<z+&te 9o"zniá8oz 0elent+"e?? v$&elmi $%&eei, " a $t n$# !z!tt

"emmi/$le ultu%áli" %oon"ág "em állt /ennC (g2 az ame%iaio%mán2 nem látta in&ooltna, 8og2 9o"znia

meg"eg(t$"e $%&e$?en Bl!n!"e?? l$#$"eet teg2en. Megel$ge&ettazzal, 8og2 "zemet 8un2t az i%áni $" "zaD&i

/eg2ve%"záll(tá"o /!l!tt. Xa"8ington nem volt 8a0lan&ó a 8á?o%Dtanna ?$l2egezni, ami való0á?an voltC (g2




omol2 /e"zBlt"$g alault i !zte $" "z!vet"$ge"ei !z!ttC %áa&á"ul a8a%co el8Dzó&ta, " a ?aláni t$%"$g?en

meg"zBletett eg2 muzulmán állam, amel2 I%án e%+tel0e" ?e/ol2á"a

alatt állt. A ?o"zniaia v$gBl e"e%ve"enc"aló&ta az Eg2e"Blt llamo?an, amel2 nag2 "zavaat 8a"znált, áma "zavaat nem !vett$ tetteC $" m$l2"$ge"

8álával gon&olta muzulmán te"tv$%ei%e, ai a ?a0?an ita%tottamellettB, " az általu ?izto"(tott #$nz $"

/eg2ve%e %$v$n nem c"a tDl$l8ett$ a 8á?o%Dt, 8anem 0elent+"atonai g2+zelmeet i" el!n2vel8ette.

;9o"znia a mi S#an2olo%"zágun; - álla#(totta meg 9e%na%&-Hen%iL$v2. Eg2 "zaD&i "ze%e"zt+ (g2 8el2e"elt7 ;A

9o"znia-He%cegoviná?an &Dló 8á?o%D ug2anol2an $%zelmeeto%?ác"olt /el, mint a /a"izmu" elleni Bz&elem a

"#an2ol #olgá%8á?o%D?an. Ai meg8alta, má%t(%oá válta, me%tmuzulmán te"tv$%eiet #%ó?áltá v$&elmezni.;

3 A 8a"onlat találó. A civilizáció o%á?an 9o"znia min&eniS#an2olo%"zága. A "#an2ol #olgá%8á?o%D?an

#olitiai %en&"ze%e $" i&eológiá c"a#ta !""ze, a ?o"zniai8á?o%D?an civilizáció $" vallá"o 8a%colna

eg2má""al. )emo%atá, ommuni"tá $" /a"i"ztá menteS#an2olo%"zág?a, 8og2 i&eológiai te"tv$%ei ol&alán

8a%col0ana, $" a &emo%ata, ommuni"ta, valamint - alegat(va??na mon&8ató - /a"i"zta o%mán2o

?izto"(tottá +et támogatá"u%ól. A 0ugo"zláviai 8á?o%D "o%án"zint$n ó%iá"i m$%ete?en á%amlott ?e a Bl"+

"eg(t"$g7 n2ugati e%e"zt$n2e, o%to&o e%e"zt$n2e $" muzulmáno"iette 8ittá%"ai v$&elm$%e. Az o%to&o

vallá", az i"zlám $" a N2ugat vezet+ 8atalmai min& n2aig ?eleeve%e&te a 8á?o%D?a. A "#an2ol #olgá%8á?o%D

n$g2 $v után a '%anco-e%+ g2+zelm$vel v$g$%v$n2e"en ?e/e0ez+&!tt.Le8et"$ge", 8og2 a ?aláni t$%"$g?en a

vallá"i !z!""$ge !zt &Dló 8á?o%D c"illa#o&na, e"etlegátmenetileg elBlne, ám nem való"z(n<, 8og2

?á%mel2i /$l min&ent el&!nt+ g2+zelmet tu&na a%atniC $" "eni nem%em$n2e&8et a??an, 8og2 a g2+zelem

eg2?en a 8á?o%D v$g$t i" 0elenti ma0&. A "#an2ol #olgá%8á?o%D amá"o&i világ8á?o%D el+0át$a volt. A ?o"zniai

8á?o%D #e&ig c"a eg2 D0a?? v$%e" e#izó& a civilizáció v$get nem $%+8a%cá?an.

6




A 1)+0#2/A$=5&B2+Ú( 7*->(*%0*

;Eg2"ze% min&en 8á?o%Dna v$ge le"z; - mon&0a a n$#i ?!lc"e""$g.)e va0on igaz-e ez a t!%$"vonal-8á?o%D%a

i"> Igen i" meg nem i". Mege"8et, 8og2 a t!%$"vonal-8a%co eg2 i&+%etel0e"en elBlne, &e a 8á?o%D v$glege"

?e/e0ez$"$%e c"a %itán e%Bl "o%. A t!%$"vonal-8á?o%Dat g2ao%i/eg2ve%"zBnete, t<z"zBnete 0ellemzi,

ug2anao% ninc"ene ol2an át/ogó ?$etá%g2alá"o, mel2e a!z$##ont?an l$v+ #olitiai n$zetelt$%$"eet

ti"ztázná. A 8á?o%D i&+"zao". %en&"ze%telen 0ellege m!g!tt aBl!n?!z+ civilizáció" c"o#o%to lana&atlan,

antagoni"ztiu" ellent$t$t i" involváló, m$l2 t!%$"vonal-on/litu"oállna. E on/litu"o iváltó oait #e&ig a

/!l&%a0zi "zom"z$&"ág?an, az elt$%+ vallá"o?an $" ultD%á?an, atá%"a&almi /el$#(t$" Bl!n?!z+"$g$?en $" a $t

tá%"a&alom t!%t$nelmi eml$ei?en ell e%e"nBn. Mege"8et, az$v"záza&o "o%án eze az oo át$%telmez+&ne,

$" a on/litu" "z$# la""an el#á%olog. m az i" le8et"$ge", 8og2 aon/litu" &%a"ztiu" g2o%"a"ággal "z<ni meg,

mivel az eg2i c"o#o%t meg"emmi"(ti a má"iat. Ha azon?an a &olgonem (g2 alaulna, ao% a on/litu"

/ennma%a&, $" váltaozó i&+!z!n$nt i"m$t i%o??an a 8á?o%D. At!%$"vonal-8á?o%D i&+"zao" 0elleg<e, a

t!%$"vonal-on/litu"o azon?an !%! $let<e.

ltalá?an $t /e0lem$n2t+l /Bgg, 8og2 - aá%c"a i&+lege"en i" - at!%$"vonal-8á?o%D?an "zBnet !vetezz$ ?e.

Az eg2i il2en /e0lem$n2, amio% az el"+&lege"en $%&eelt /ele ?ele/á%a&na a 8á?o%Dzá"?a. Eg2 ?izon2o" #onton

tDl, amio% az ál&ozato "záma má% t(zez%e", a meneBlte "záma

"zázez%e" nag2"ág%en&?en m$%8et+, " eg2e" vá%o"oat - 9e0%Dt, G%ozni0, uová% - má% a /!l&&el tett$ eg2enl+v$, ?eteli a #o8á%. Az em?e%e "(%va

Bv!lti, 8og2 ;+%Blet, el$g volt má% e??+lQ;, " a %a&iáli"o má% nemtu&0á tová?? "z(tani a e&$l2eet. Az $veen

e%e"ztBl c"a 8aló&ó tá%g2alá"o eo% D0 $let%e elne, $" am$%"$elt "zá%n2 $#vi"el+i valami/$le megeg2ez$"t

$n2"ze%(tene i a v$%ontá" megáll(tá"a $%&e$?en. 55 tava"zá%a a8at $vig ta%tó 8eg2i-@a%a?a8-i 8á?o%D min&

az !%m$n2eet, min& az aze%?a0&z"ánoat ;i/á%a"ztotta;, " ez$%t

=




/eg2ve%"zBneti eg2ezm$n2t !t!tte. 553 +"z$n

9o"zniá?ól i" azt 0elentett$, 8og2 ;min&eg2i /$l i/á%a&t;, (g2"zBlet8etett meg a )a2toni Eg2ezm$n2.33 Eze a

"zBnete azon?an !no%látozóa. Le8et+v$ te"zi, 8og2 a /ele!""ze"ze&0$ maguat, $" D0%at!lt"$ $"zleteiet.

Amio% aztán valamel2i /$l Dg2 $%zi, el0!tt az ! i&e0e, D0%a i%o??an a8a?om.

Az átmeneti "zBnete8ez azon?an eg2 má"o&i t$n2ez+ i""zB"$gelteti, nevezete"en, 8og2 a nem el"+&lege"

"zinten $%intett %$"ztvev+ne áll0on $%&e$?en a 8á?o%D" /elemeg?$(t$"e. Az el"+&lege"en $%intett /ele !zti

tá%g2alá"o "zinte "o8a nem vezetne megeg2ez$"8ez, $" aon/litu"?an nem $%&eelt /ele !zvet(t$"e i" c"a

igen %itán vezet e%e&m$n2%e. A ultu%áli" Bl!n?!z+"$g, a m$l2 $"8eve" g2<l!l!&$" $" a !lc"!n!" e%+"za

miatt "zinte el$#zel8etetlen, 8og2 az el"+&lege"en $%intett /eleleBl0ene eg2má""al, $" $%&em?en tá%g2al0ana a

t<z"zBnet valamil2en /o%má0á%ól. Az ala#vet+ #olitiai n$zetelt$%$"e- te%Bleti $" n$#e /eletti /enn8ató"ág $"

anna /elt$telei - állan&óan a /el"z(n%e t!%ne, " a /ele ez$%t m$g a 0óval i"e?? 0elent+"$g< $%&$"e?en "em

tu&na &<l+%e 0utni.

Az azono" civilizációt $#vi"el+ o%"zágo $" c"o#o%to !ztion/litu"o?an ol2o% "ie%e"en tu& eg2 8a%ma&i

- a on/litu"?an nem $%&eelt /$l - !zvet(teni. Ez a 8a%ma&i /$lug2anazt a ultD%át $#vi"eli, " mivel legitim

voltát eli"me%i, min&$t /$l ?(zi a??an, 8og2 ez ma0& megtalál0a a!z!" ultD%a $%t$ei?en %e0l+ megol&á"t. A

#á#a "ie%e"en !zvet(tett az a%gentin-c8ilei 8atá%vi"zál2?an. Ol2an

e"ete?en azon?an, a8ol a "zem?en állóc"o#o%to Bl!n?!z+ civilizációat $#vi"elne, ninc"ene !z!m?!"/ele. Hi8etetlenBl ne8$z ol2an "zem$l2t,

int$zm$n2t vag2 o%"zágot találni, amel2?en min&$t $%&eelt /$lmeg?(zi. Min&en #otenciáli" !zvet(t+ az eg2i

vag2 má"i /$l civilizáció0á8oz ta%tozi, vag2 #e&ig eg2 8a%ma&icivilizációt, azaz D0a?? ultD%át, " e??+l a&ó&óan

D0a?? $%&eeet $#vi"elC ez #e&ig a on/litu" min&$t$%&eelt0$?en ?izalmatlan"ágot $?%e"zt. A #á#át

c"ec"ene $" o%o"zo $##Dg2 nem /og0á a !zvet(t$"%e /el$%ni, mint




a tamilo $" "zingal$ze. ltalá?an a

nemzet!zi "ze%vezete i" u&a%cot vallana, mivel "em /en2eget+"zancióal, "em el+n2!" a0ánlatoal nem

tu&na el+8ozao&ni.

A on/litu" "zem#ont0á?ól !z!m?!" eg2$ne, c"o#o%to vag2"ze%vezete nem tu&0á el$%ni, 8og2 a t!%$"vonal8á?o%D

?e/e0ez+&0eneC azon?an a civilizáció" %oono "eg(t"$g$%e "iet+má"o&- $" 8a%ma&/oon $%&eelt

c"o#o%to $#e"e a%%a, 8og2 e%e&m$n2e" tá%g2alá"oat /ol2a""anaaz ellen/$llel, $" civilizáció" %oonaiat i"

%áve8eti a%%a, 8og2 az eg2ezm$n2ene eleget teg2ene. 9á% acivilizáció" !""ze/ogá" a 8á?o%D el8Dzó&á"á8oz $"

a vál"ág elm$l2Bl$"$8ez vezet8et, a 8á?o%D o%látozá"ána vag2 ?e/e0ez$"$ne ez általá?an m$gi" "zB"$ge", ám

nem el$g"$ge" /elt$tele. A má"o&- $" 8a%ma&/oon $%&eelttámogató %en&"ze%int el aa%0á e%Blni, 8og2

el"+&lege"en $%&eelt /ele$ vál0ana, " ez$%t a 8á?o%Dmeg/$ez$"$%e t!%ee&ne. Az el"+&lege"en $%intett

/eleel "zem?en - ai izá%ólag c"a a 8á?o%D%a oncent%álna -, a"z!vet"$ge"e elt$%+ "zem#ontoat $"

$%&eeet $#vi"elne. dg2 el$#zel8et+, 8og2 eg2 a&ott #onton tDl a"z!vet"$ge"e Dg2 v$li, $%&eeiet

leginá?? a 8á?o%D ?e/e0ez$"e "zolgálná. S mivel a ?a0?an a %oonomell$ állta, mo"t ?en2D0t0á a "zámlát. A

"z!vet"$ge"e (g2 aa&áll2á, a 8á?o%D !t+/$$v$ válna.

Az ol2an 8á?o%D e"et$?en, mel2ene ninc"ene má"o&-$"8a%ma&/oon $%intett %$"ztvev+i, i"e?? az e"zaláció

való"z(n<"$ge, ug2anao% a on/litu" /elol&á"a i" "oal ne8eze??.Ug2anez $%v$n2e" a%%a az e"et%e, amio%

mag-államoal nem %en&elez+ civilizáció c"o#o%t0ai 8á?o%Dznaeg2má""al. S#eciáli" #%o?l$má vet+&ne /el,

8a eg2 t!%$"vonal-8á?o%D "o%án eg2 o%"zág?an /elel$" t!% i, " aza&ott o%"zág nem %en&elezi 0elent+"e??

"z!vet"$ge"eel. Ha a 8á?o%D /ol2tató&i, ao% nag2 a való"z(n<"$ge anna, 8og2 a /elel+ autonómiát vag2

tel0e" /Bggetlen"$get ez&ene !vetelni maguna, mi!z?en ao%mán2 eluta"(t0a !vetel$"Bet. A o%mán2

ezzel "zem?en azt !veteli a /elel+t+l, 8og2 a ?$e /el$ vezet+ el"+

l$#$"$nt teg2$ le a /eg2ve%t, ezt a

3




!vetel$"t vi"zont a /elel+ uta"(t0á el. A o%mán2 $%t8et+ mó&onnem aa% Bl"+ "eg(t"$g8ez /ol2amo&ni eg2

ol2an on/litu"?an, mel2et "zigo%Dan az o%"zág ?elBg2$ne ta%t,

mivel Dg2 v$li, ;?<n!z+ eleme; /el/o%gatótev$en2"$g$%+l van "zó. S mint8og2 a on/litu" v$g$%v$n2e"en

?elBgg2$ vált, a t!??i o%"zág minteg2 /elment$"t

a# a $n2"ze%< ?eavatozá" alól. A n2ugati 8atalma (g2ma%a&8atta távol a J"ec"en/!l&!n &Dló 8á?o%Dtól.

M$g !""zetette?? #%o?l$má 0elentezne a??an az e"et?en, amio% aon/litu"?an %$"zt vev+ civilizáció nem

%en&elezne mag-államoal. P$l&ául az 53-?an i%o??ant"zu&áni 8á?o%D 56-?en ?e/e0ez+&!tt, mivel a

/ele e%+ta%tal$ai v$g$%e $%te. Az Eg28ázi ilágtanác" $" aPána/%iai Eg28ázi Tanác" a tá%g2alá"o "o%án

eg2e&Blálló mó&on, (vBlálló$nt el$%te, 8og2 az A&&i" A?e?a-ieg2ezm$n2 $%telm$?en )$l-Szu&án autonómmá

vál0$. Eg2 $vtize&&el $"+?? azon?an a o%mán2 $%v$n2telen(tette azeg2ezm$n2t, $" i"m$t /ellángolt a 8á?o%DC a

/elel+ D0a?? !vetel$"eel l$#te /el, a o%mán2 8el2zetemegingott, " a 8á?o%D ?e/e0ez$"$%e i%án2uló

tá%g2alá"o %en&%e u&a%cot vallotta. Sem az a%a? világ, "em A/%ianem %en&elezett ol2an mag-államoal,

mel2e ell+ ?e/ol2á"t $" n2omá"t g2ao%ol8atta volna a8á?o%D"o&ó /ele%e. imm2 Ja%te% $" a Bl!n?!z+

a/%iai vezet+ !zvet(t$"i t!%ev$"ei "em 0á%ta "ie%%el, " ug2an(g2u&a%cot vallotta a elet-a/%iai o%"zágoat

- @en2át, E%it%eát. Ugan&át $" Etió#iát - t!m!%(t+ eg2i ?izott"ág8a"onló ("$%letei. Az Eg2e"Blt llamo $"

Szu&án !z!tt m$l2, antagoni"ztiu" ellent$t /e"zBlt, ez$%t Ame%ianem l$#8etett /el n2(ltanC ug2anao% a

Szu&ánnal "zo%o" a#c"olat?an álló I%ánt, I%aot vag2 L(?iát "em$%8ette meg, 8og2 8at$on2an !zvet(t"ene,

(g2 eg2e&Bl SzaD&-A%á?iá8oz /o%&ul8atott, ám a "zaD&i ?e/ol2á"aSzu&án%a igen o%látozottna ?izon2ult.3

ltaláno""ág?an "zólva a t<z"zBneti tá%g2alá"o c"a ao% vezet8etne e%e&m$n2%e, 8a a $t /$l má"o&- $"

8a%ma&/oD támogatói eg2i&e0<leg " nag20á?ól azono" e%+el l$#ne/el. 9izon2o" e"ete?en el+/o%&ul8at, 8og2

eg2etlen nag28atalom /ell$#$"e i" elegen&+ a 8á?o%D ?e/e0ez$"$8ez.556-?en az Eu%ó#ai 9izton"ági $"




Eg2Bttm<!&$"i R%teezlet *JSJE1 meg#%ó?ált !zvet(teni az!%m$n2-aze%?a0&z"án 8á?o%D?an. Enne $%&e$?en

l$t%e8ozta eg2 ?izott"ágot, a Min"zi J"o#o%tot, amel2?en a

on/litu" el"+&lege", má"o&lago" $" 8a%ma&lago"%$"ztvev+i *az !%m$n2 Heg2i-@a%a?a8, W%m$n2o%"zág, Aze%?a0&z"án,O%o"zo%"zág, T!%!o%"zág1 mellett

'%anciao%"zág, N$meto%"zág, Ola"zo%"zág, Sv$&o%"zág, a J"e8@!ztá%"a"ág, 9elo%u""zia $" az Eg2e"Blt llamo i"

8el2et a#ott. Az Eg2e"Blt llamo $" a teint$l2e" !%m$n2&ia"z#ó%ával %en&elez+ '%anciao%"zág iv$tel$vel ez

utó??i o%"zágona nem /<z+&!tt Bl!n!"e?? $%&eB a88oz, 8og2 a8á?o%D ?e/e0ez+&0!n, " l$n2eg$?en nem i"

te8ette volna "oat e c$l $%&e$?en. A $t 8a%ma&/oon $%intett /$l,O%o"zo%"zág $" T!%!o%"zág, valamint az

Eg2e"Blt llamo által i&olgozott te%vet a 8eg2i-a%a?a8i !%m$n2enem /oga&tá el. O%o"zo%"zág azon?an

Mo"zvá?an /Bggetlen tá%g2alá"oat ez&em$n2ezett W%m$n2o%"zág$" Aze%?a0&z"án !z!tt, ami ug2an

;alte%nat(vát 0elentett a Min"zi J"o#o%ttal "zem?en... ámug2anao% záton2%a /uttatta a nemzet!zi !z!""$g

t!%ev$"eit;3. $gBl az el"+&lege"en $%intett /ele e%+/o%%á"aiime%Blte, " a tá%g2alá"o "o%án az o%o"zona -

I%án ?evoná"ával - "ie%Blt t<z"zBneti eg2ezm$n2t i$n2"ze%(teniB.O%o"zo%"zág $" I%án - mint má"o&lago"an

$%&eelt /ele - a tá&z"ii"ztáni 8á?o%D?an i" "ie%%el 0á%ta !z?en at<z"zBnet meg8i%&et$"e $%&e$?en.

O%o"zo%"zág 0elenl$te tová??%a i" meg8atá%ozó le"z a @auázu"on tDlit$%"$g?en, 8i"zen am(g $%&eei Dg2

(ván0á, $#e" le"z a%%a, 8og2 az általa l$t%e8ozott t<z"zBnetieg2ezm$n2eet ?eta%ta""a. Ug2anez nem mon&8ató

el az Eg2e"Blt llamo $" 9o"znia e"et$%+l. A )a2toni Eg2ezm$n2 aon/litu"?an $%&eelt !z#onti 8atalma

*N$meto%"zág, Nag2-9%itannia, '%anciao%"zág $" az Eg2e"Blt llamo1 @ontat J"o#o%t0ána 0ava"latai ala#0án

"zBletett meg, ám az eg2ezm$n2 v$g"+ /o%má0ána i&olgozá"á?aeg2etlen 8a%ma&lago"an $%&eelt /$lne "em volt

l$n2ege" ?ele"zólá"a, %áa&á"ul a 8á%om el"+&lege"en $%intett /$l !zBlett+ g2ao%latilag a tá%g2alá"o

#e%i/$%iá0á%a "zo%ult. Az eg2ezm$n2?en /oglalta v$g%e8a0tá"a azame%iai ?e/ol2á" alatt álló NATO-e%+




/elel+""$ge. Ha az Eg2e"Blt llamo vi""zavon0a c"a#atait 9o"zniá?ól,"em az eu%ó#ai 8atalma, "em O%o"zo%"zág

nem /og0a t!??$ "zo%galmazni az eg2ezm$n2 ?eta%tá"átC (g2 a ?o"n2á

o%mán2, a "ze%?e $" a 8o%váto - miután!""ze"ze&t$ maguat - D0ult e%+vel /ol2tat0á a 8a%coatC a "ze%? $"8o%vát o%mán2oat i"m$t meg("$%ti a %$gi

álom7 a Nag2-Sze%?ia $" a Nag2-Ho%váto%"zág gon&olata.

o?e%t Putnam 8(vta /el a /ig2elmet a%%a, 8og2 az állam!zitá%g2alá"o való0á?an ;$t"zint< 0át"zmá;,

mel2e?en a &i#lomatá "a0át o%"zágu vála"ztóival, illetve azellen"$ge" o%"zág $#vi"el+ivel /ol2tatna eg2i&e0<

tá%g2alá"oat. Eg2 8a"onló elemz$" "o%án Huntington %ámutatott,8og2 a &emo%atiu" átalaulá" $%&e$?en az

auto%ite% o%mán2 %e/o%me%eine nemc"a az ellenz$ m$%"$elt"zá%n2ával ell tá%g2alá"oat /ol2tatniu, 8anem a

o%mán2on ?elBli em$n2vonala" #olitiu"oal i" &<l+%e ell 0utniuC a m$%"$elt "zá%n2 $#vi"el+ine ug2an(g2

meg ell Bz&eniB az ellenz$ %a&iáli" e%+ivel.34 Eze?en a$t"zint< 0át"zmá?an minimum n$g2 /$l ve"z %$"zt,

" legalá?? 8á%om-, ám g2a%an n$g2/$le a#c"olat alaul i !z!ttB.Eg2 om#le t!%$"vonal-8á?o%D?an azon?an

8á%om"zint< 0át"zma /ol2i, mel2ne minimum 8at $%&eelt0e van,ai !z!tt legalá?? 8$t/$le a#c"olat alaul i

*lá"& $$$ á*ra% A 8o%izontáli" vi"zon2o az el"+&lege", má"o&lago"$" 8a%ma&lago" ellent$t#á%o !z!tt

alaulna i. A ve%tiáli" vi"zon2o az eg2e" civilizációon ?elBlBl!n?!z+ "zinten el8el2eze&+ /ele !z!tt

0!nne l$t%e. dg2 ;tel0e" e"zaláció; e"et$n a 8á?o%D ?e/e0ez$"$8ez a!vetez+%e van "zB"$g7

- má"o&lago" $" 8a%ma&lago" /ele at(van ?ea#c"oló&na aze"em$n2e?eC

- a 8a%ma&lago"an $%intett /ele tá%g2alá"oat ez&em$n2ezne,mel2e a 8á?o%D ?e/e0ez$"$t omol2 /elt$tele8ez

!tiC

- a 8a%ma&lago"an $%intett /ele, 8a ell, "z$# "zóval, 8a ell,e%+"zaal %áve"zi a má"o&lago"an $%intett /eleet,

8og2 el/oga&0á ezeet a /elt$teleet, mi t!??, a má"o&lago"an$%intett /eleet $n2"ze%(ti a%%a i", 8og2 n2omá"t

g2ao%ol0ana az el"+&lege"en $%intett /ele%e e /elt$tele el/oga&á"a

4




$%&e$?enC

- a má"o&lago"an $%intett /ele a támogatá" megvoná"ávall$n2eg$?en elá%ul0á az el"+&lege"en $%intett /eleet, "

v$gBl

- e n2omá" e%e&m$n2e$##en az el"+&lege" /ele el/oga&0á a ?$e!t$" /elt$teleit, mel2eet te%m$"zete"en -

mi8el2"t $%&eei Dg2 (ván0á - azon n2om?an "emmi"neteintene.

A ?o"zniai ?$e/ol2amat?an min&en "táció%a "o% e%Blt. Az eg2e""ze%e#l+, az Eg2e"Blt llamo, O%o"zo%"zág $"

az Eu%ó#ai Unió ?$e!t$"i t!%ev$"ei %en&%e u&a%cot vallotta. An2ugati 8atalma nem aa%tá O%o"zo%"zágot

tel0e"0ogD tá%"$nt ?evonni a ?$e!t$"i /ol2amat?a. O%o"zo%"záge%$l2e"en tiltaozott a i%ee"zt$" ellen, 8i"zen

t!%t$nelmi "zála /<zt$ a "ze%?e8ez, " a ?aláni t$%"$g $%&$"e"oal $%z$en2e??en $%intette, mint ?á%mel2i

má" nag28atalmat. aga"zo&ott 8ozzá, 8og2 tel0e" 0ogD tá%"$nt ve8e""en %$"zt a on/litu" megol&á"á?an, " el(t$l+en

n2ilatozott a%%ól, 8og2 ;az Eg2e"Blt llamo min&iná?? "a0át/elt$teleit ez&i &itálni;. 55 /e?%uá%0á%a

n2ilvánvalóvá vált, 8og2 a %en&ez$"i /ol2amat?a az o%o"zoat i" ?eell vonni. Min&azonáltal a NATO -

O%o"zo%"zág meg$%&ez$"e n$lBl - ultimátumot int$zett a ?o"zniai"ze%?e8ez7 amenn2i?en nem von0á i

Sza%a0evó t$%"$g$?+l a ne8$z/eg2ve%zetet, ao% l$gi c"a#á"o!vetezne. A "ze%?e nem tette eleget az

ultimátumna, " B"z!?!n állt a NATO-táma&á". elcin "zóvá tette,8og27 ;Eg2e" em?e%e O%o"zo%"zág ?evoná"a

n$lBl aa%0á a ?o"zniai $%&$"t %en&ezni.; Ug2anao%

/ig2elmeztetett7 ;Mi ezt nem /og0u t<%ni.; Az o%o"zo%mán2 magá8oz %aga&ta a ez&em$n2ez$"t, $" megeg2ezett a"ze%?eel, 8og2 a /eg2ve%e vi""zavoná"a /e0$?en

O%o"zo%"zág ?$e/ennta%tó c"a#atoat Bl& Sza%a0evó t$%"$g$?e.Ezzel a vá%atlan &i#lomáciai /o%&ulattal

megaa&ál2oztá az e%+"za e"zaláló&á"át, " eg2$%telm<en a N2ugattu&omá"á%a 8oztá, 8og2 a "ze%?e az

o%o"zo ?e/ol2á"a alatt állna - az o%o"z c"a#ato #e&ig eg2 #illantá"alatt a ?o"zniai muzulmáno $" "ze%?e

!zti vitatott te%Blet%e e%Blte.35 Ezzel a man+ve%%el O%o"zo%"zág

5




8a%ag(tottá az o%o"zoat. A ?o"zniai "ze%?ene

;ag2á%a ment a 8á?o%D;, 0elentette i eg2 o%o"z &i#lomata. elcin#e&ig !vetelte, 8og2 ;a "ze%? vezet$" tel0e"(t"e

az O%o"zo%"zágna tett (g$%et$t;. Ezt !vet+en O%o"zo%"zág má% nemellenezte, 8og2 a NATO l$gic"a#á"t m$%0en a

?o"zniai "ze%?e%e.

A Ho%váto%"zágna n2D0tott támogatá" mellett N$meto%"zág má"n2ugati 8atalmaal eg2Btt e%+tel0e" n2omá"t

g2ao%olt a 8o%váto%a. Tu&0man eln! leg8+?? vág2a volt, 8og2Eu%ó#a eli"me%0e a atoliu" o%"zágot, " 8azá0a a

Bl!n?!z+ eu%ó#ai "ze%vezete?e /elv$telt n2e%8e""en. A n2ugati8atalma #e&ig a Ho%váto%"zágna n2D0tott

&i#lomáciai, gaz&a"ági $" atonai "eg(t"$get, valamint az eu%ó#ai;tag"ág; i%ánti 8o%vát vág2aat i8a"ználva

om#%omi""zumo "o%át $n2"ze%(tett$ %á Tu&0man%a. 553má%ciu"á?an Tu&0mant vála"ztá" el$ áll(tottá7

Ho%váto%"zág c"a ao% vál8at a N2ugat %$"z$v$, 8a 8ozzá0á%ul, 8og2az ENSK-?$e8a&te"te @%a0iná?an

ma%a&8a""ana. ;A N2ugat8oz való c"atlaozá" min&enn$l /onto"a??Tu&0manna - mon&ta eg2 eu%ó#ai

&i#lomata. - Nem aa% a "ze%?eel $" o%o"zoal eg2e&Bl ma%a&ni.;Tu&0mant /el"zól(tottá, 8og2 aa&ál2ozza

meg az etniai ti"ztogatá"t @%a0iná?an $" má", 8o%váto által el/oglalt"ze%? te%Bleteen, $" ne ez&0en o//enz(vát

@elet-Szlavónia ellen. A 8o%vátoal azt i" !z!lt$, 8og2amenn2i?en nem l$#ne ?e a muzulmánoal te%vezett

/!&e%áció?a, ao% - eg2 ame%iai ti"zt"$gvi"el+ "zavait i&$zve - ;aN2ugat a#ui !%!%e ?ezá%ulna el+ttB;6.

Ho%váto%"zág leg0elent+"e?? an2agi támogató0a$nt N$meto%"zág

%en&elezett a legnag2o?? ?e/ol2á""al. AzEg2e"Blt llamo "zint$n "zo%o" a#c"olatoat ala(tott iHo%váto%"zággal, $" e t$n2 i" igen nag2 "ze%e#et a#ott

a??an, 8og2 553-?en "ie%Blt Tu&0mant eltánto%(tani attól, 8og2 való%a vált"a &$&elgetett álmát7 9o"znia-

He%cegovina /elo"ztá"át Ho%váto%"zág $" Sze%?ia !z!tt.

O%o"zo%"zággal $" N$meto%"zággal ellent$t?en az Eg2e"Blt llamo$" a ?o"zniaia !z!tt min&ennem< ultu%áli"

8a"onló"ág $" %oon"ág 8ián2zott, (g2 Xa"8ingtonna l$n2ege"en

i"e?? e"$l2e volt a%%a, 8og2 a muzulmánoat




om#%omi""zum%a $n2"ze%(t"e. áa&á"ul az Eg2e"Blt llamo - a&agál2o" "zólamoon tDl - va0mi eve"et tett

a ?o"zniaia $%&e$?en7 #u"ztán "zemet 8un2t a/!l!tt, 8og2 I%án -

má" muzulmán o%"zágoal eg2Btt -meg"zegte a /eg2ve%em?a%gót. E??+l te%m$"zete"en az !vetezett,8og2 a ?o"zniai muzulmáno eg2%e iná?? a

"z$le"e?? muzulmán !z!""$ggel vállalta azono""ágot, $" eg2?ennei ta%tozta ma%a&$talan 8álával. Ezzel

eg2i&e0<leg el(t$lt$ az Eg2e"Blt llamoat, mivel ;ett+" m$%c$t;alalmazott, $" a uvaiti #$l&ával ellent$t?en

nem l$#ett /el az +et $%t ag%e""zióval "zem?en. Mivel az ál&ozati ?á%án2 "ze%e#$?en tet"zelegte, m$g

ilátá"talana??á vált, 8og2 az Eg2e"Blt llamo a om#%omi""zum%em$n2$?en ell+ ?e/ol2á"t g2ao%ol8a""on. A

?o"zniaia il2 mó&on min&en/$le ?$e0ava"latot eluta"(totta,mi!z?en muzulmán ?a%átai "eg(t"$g$vel

8a&e%e0Bet meg"o"zo%oztá, " v$gBl magu8oz %aga&tá aez&em$n2ez$"t, $" 0elent+" - o%á??an elve"ztett -

te%Bleteet 8ó&(t8atta vi""za.

Az el"+&lege"en $%&eelt /ele általá?an 8eve"en ellenzi aom#%omi"z"zumoat. A @auázu"on tDli 8á?o%D?an

az ult%anacionali"ta W%m$n2 'o%%a&almi Sz!vet"$g *)a"8na1, amel2 0elent+" ?e/ol2á""al %en&elezett az !%m$n2

&ia"z#ó%á?an, $" Heg2i-@a%a?a8ot i" u%alma alatt ta%totta, 55=má0u"á?an eluta"(totta a t!%!-o%o"z-ame%iai

?$e0ava"latot, mel2et az !%m$n2 $" aze%?a0&z"án o%mán2 má%el/oga&ottC má%-má% etniai ti"ztogatá""al i" /el$%+

atonai o//enz(vát in&(tott, amel2 a 8á?o%D e"zaláló&á"ával/en2egetett, " m$g a m$%"$elte?? "zellem< !%m$n2

vezet$""el i" !""zet<z$"?e eve%e&ett. A 8eg2i-a%a?a8i o//enz(va"ie%e ne8$z 8el2zet?e "o&o%ta W%m$n2o%"zágot,

amel2 a t!%! $" i%áni a#c"olato 0av(tá"án /á%a&ozott, me%t azt%em$lte, 8og2 il2 mó&on en28(t8eti a 8á?o%D $" a

t!%! ?loá& n2omán eg2%e nag2o?? m$%eteet !lt+ $lelmi"ze%- $"ene%gia8ián2t. ;Min$l 0o??an menne a &olgo

@a%a?a8?an. annál ne8eze?? a 8el2zete e%evánna; - 0eg2ezte megeg2 n2ugati &i#lomata.= Levon Te%-

Pet%o"z0an !%m$n2 eln!ne, aá%c"a elcinne - a Bl#olitiai$%&eeet $" a má" o%"zágoal való

6




meg?$$l$"t "zem el+tt ta%tva - meg ellett találnia a 8angot at!%v$n28ozá" ?e/ol2á"o", nacionali"ta $#vi"el+ivel.

A 8eg2i-a%a?a8i !%m$n2e8ez 8a"onlóan a ?o"zniai "ze%?e $"

8o%váto i" em$n2vonala" elveet vallotta. dg2 amio% a "ze%? $" a 8o%vát o%mán2 Bl"+ n2omá" 8atá"a%a %$"zt vetta ?$e/ol2amato?an, /e"zBlt"$g alault i a

o%mán2o $" a ?o"zniai %oono !z!tt. A 8o%váto e"et$?en talánev$"?$, mivel a ?o"zniai 8o%váto c"a

elm$letileg /oga&tá el a muzulmán /!&e%áció gon&olatát, ag2ao%lat?an azon?an má" volt a 8el2zet. Ezzel

"zem?en Miloqevir eln! $" a ?o"zniai "ze%? vezet+, a&ovan@a%a&sir vi"zon2a - "zem$l2e" ellent$te miatt -

eg2%e iná?? elm$%ge"e&ett, " ez az ellen"$ge"e&$" min& nag2o??#u?licitá"t a#ott. 55 augu"ztu"á?an

@a%a&sir eluta"(totta a Miloqevir által má% el/oga&ott ?$ete%veet. A"ze%? o%mán2 leg8+?? vág2a volt, 8og2 a

gaz&a"ági "zancióna v$get ve""en, " ez$%t ?e0elentette, 8og2 az$lelmi"ze%- $" g2óg2"ze%"záll(tá"oon (vBl

min&en e%e"e&elmi a#c"olatot meg"za(t a ?o"zniai "ze%?eel. Az en"z vála"z$##en en28(tette a Sze%?iával

a#c"olato" "zancióat. A %á!vetez+ $v?en Miloqevir 8ozzá0á%ulta88oz, 8og2 a 8o%vát 8a&"e%eg i<zze a

"ze%?eet @%a0iná?ól, $" a muzulmán e%+ "eg(t"$g$vel eg$"zen9o"znia $"zan2ugati %$"z$?e "zo%(t"á vi""za

+et. Tu&0mannal eg2ez"$get !t!tt, $" ?eleeg2ezett, 8og2 a "ze%?meg"zállá" alatt álló @elet-Szlavónia

/oozato"an 8o%vát ellen+%z$" alá e%Bl0!n. A nag28atalma8ozzá0á%ulá"ával a &a2toni tá%g2alá"o%a Miloqevir -

"a0át &elegáció0a %$"ze$nt - v$gBl i" ;tálcán "záll(totta a ?o"zniai"ze%?eet.

Miloqevir #olitiá0ána !"z!n8et+en az ENSK meg"zBntette aSze%?ia ellen 8ozott "zancióat. A meg8!ent,

c"o&álozó nemzet!zi !z!""$g óvato", g2anavá"tol "em mente"eli"me%$"$t /e0ezte i Miloqevirne. Az 556-

?en m$g nacionali"ta 0el"zavaat #u/ogtató, ag%e""z(v, etniaiti"ztogatá"ai%ól 8(%8e&t, Nag2-Sze%?iá%ól álmo&ozó

8á?o%D" u"z(tó?ól 553-?en a ?$e 8(%n!e lett. So "ze%? "zem$?enMiloqevir azon?an á%uló volt. 9elg%á&?an az

o%to&o eg28áz $" a "ze%? nacionali"tá vezet+i meg?$l2egezt$,@%a0ina $" a ?o"zniai "ze%?e #e&ig 8azaá%ulá""al

=




vá&oltá. A ci"z0o%&ániai z"i&ó tele#e"e ug2anil2en vá&aal illett$az iz%aeli o%mán2t, ami$%t eg2ez"$get !t!tt

a P'SK-"zel. A t!%$"vonal-8á?o%D?an a ?$e á%a a %oono

elá%ulá"a. Az e%+/o%%á"o ia#a&á"a, valamint a 8a%ma&lago" /ele $%&eei,in&(t$ai " nem utol"ó"o%?an ?e/ol2á"u a

má"o&lago"an $" el"+&lege"en $%intett /elen$l i" omol2 változá"oat i&$zne el+. A m$%"$elt "zá%n2 /elvált0a a

8atalmon l$v+ "z$l"+"$ge" e%+et, vag2 - Miloqevir #$l&á0át i&$zve - a"z$l"+"$ge" e%+ 0o??na lát0á, 8a

magu i" m$%"$elt elveet ez&ene vallani. Ez te%m$"zete"en nem 0á% ocázato n$lBl. A 8azaá%ulóat ug2ani"

m$g az ellen"$gn$l i" "zenve&$l2e"e??en "zoá" g2<l!lni. A a"m(%imuzulmáno, a c"ec"ene, $" a S%i Lana-i

"zingal$ze vezet+i Sza&at $" a?in "o%"á%a 0utotta, mivel elá%ultáaz Bg2et, $" a leg/+?? ellen"$ggel "z!vetezve

#%ó?álta om#%omi""zumo" megol&á"t találni. 5-?en eg2 "ze%?nacionali"ta meg!lt eg2 o"zt%á /+8e%ceget. A

)a2toni Eg2ezm$n2 után a "ze%? nacionali"tá !vetez+ #otenciáli"ál&ozata Slo?o&an Miloqevir le"z.

A t!%$"vonal-8á?o%D ?$eeg2ezm$n2ei c"a ao% le8etne - 8ac"a átmenetileg i" - "ie%e"e, amenn2i?en

/ig2elem?e ve"zi az el"+&lege"en $%&eelt /ele !zti 8el2ie%+eg2en"Dl2t, $" nem /ele&ezne meg a má"o&lago"

$" 8a%ma&lago" /ele $%&eei%+l "em. 9o"znia 3-o" *muzulmán-8o%vát1, illetve 5-o" *"ze%?1 /elo"ztá"át

55-?en m$g nem le8etett megvaló"(tani, 8i"zen a "ze%?e az o%"zág-át ?i%tooltá. Az el$#zel$" c"a

ao% vált $let$#e""$, amio% a 8o%vát $" muzulmán o//enz(va!vetezt$?en a "ze%? /enn8ató"ág a o%á??ina

"zinte a /el$%e c"!ent. A ?$e/ol2amato8oz az etniaiti"ztogatá"o i" 8ozzá0á%ultaC Ho%váto%"zág

lao""ágána alig =-a "ze%?, " 9o"zniá?an min&8á%om c"o#o%t vag2!n$nt, vag2 #e&ig e%+"za 8atá"á%a

elBl!nBlt eg2má"tól. Az "em el8an2agol8ató "zem#ont, 8og2 amá"o&lago" $" 8a%ma&lago" /eleet - ez utó??ia

g2a%an civilizáció" nag28atalma - v$&elmi vag2 !z!""$gi $%&ee$"zteti a%%a, 8og2 $let$#e" megol&á"oat

talál0ana. Az el"+&lege"en $%&eelt /ele eg2e&Bl nem $#e"e v$get vetni a t!%$"vonal-8á?o%Dna. A




t!%$"vonal-8á?o%D ?e/e0ez$"e, " eg2 glo?áli" 8á?o%D ialaulá"ánamegaa&ál2ozá"a el"+"o%?an a világ nag2

civilizációina !z#onti 8atalmain - azo $%&eein $" c"elee&etein -

áll vag2 ?ui. A t!%$"vonal-8á?o%D tBzealul%ól te%0e"ze&i /!l/el$, m(g ug2anezene a 8á?o%Dna a

?$eeg2ezm$n2ei /ent%+l 8atolna le/el$.

.

A C"#"$"%&C"'( 9)#,9*

6. 'EEKET

A N2ugat, a civilizáció $" az eg2"$ge" Jivilizáció

MegD0ul-e a N2ugat>

Min&en t!%t$nelemne legalá?? eg2"ze% v$ge "zaa&, ám eg2e"civilizáció t!%t$nelm$?en t!?? v$g i" le8et"$ge".

Amio% a civilizáció eg2eteme" állama /elt<ni a "z(nen, az em?e%eet%en&"ze%int elva(t0a az, amit To2n?ee ;a

8al8atatlan"ág &$li?á?0ána; nevez, " "zentBl 8i"zi, 8og2államu?an a tá%"a&alom legmaga"a??, v$g"+ /o%má0a

!lt!tt te"tet. A ómai 9i%o&alom, az A??á"zi&a @ali/átu", a Mogul9i%o&alom $" az Ottomán 9i%o&alom n$#ei i"

ezt 8itt$. Az il2en eg2eteme" államo #olgá%ai ;/itt2et 8án2na a

n2ilvánvaló, #u"zta t$n2ene... Dg2 v$li, 8og2 az + o%"zágu nem $00eli mene&$8el2 a va&on?an, 8anem az (g$%et'!l&0e, az em?e%i álmo ?etel0e"Bl$"e;. A Pa

9%itannica c"Dc"#ont0án ug2anez t!%t$nt. Az angol !z$#o"ztál245-?en ;Dg2 8itte, 8og2 a t!%t$nelem "zámu%a

v$get $%t... R" min&en oa megvolt %á, 8og2 !%ven&ezzen, 8i"zen at!%t$nelemne eme ?e/e0ez+&$"e az !%!

?ol&og"ág álla#otá?a 0uttatta.; Azo a tá%"a&alma, amel2e azt/elt$telezi, 8og2 t!%t$nelmB ?e/e0ez+&!tt, általá?an

ol2an tá%"a&alma, mel2e t!%t$nelme 8an2atló/$l?en van.

a0on a N2ugat iv$telt $#ezne e "$ma alól> Melo /%a##án"an/ogalmazta meg a $t ulc"$%&$"t7

El+"z!% i"7 a n2ugati civilizáció va0on eg2 D0 /a0 lenne, mel2 Bl!nállóo"ztál2t $#ez, $" amel2 eg2$%telm<en elt$%

min&en má%, vala8a i" l$tezett civilizációtól>

Má"o&"zo%7 a n2ugati civilizáció világm$%et< te%0e&$"e va0on ve"z$l2ezteti-e a t!??i civilizáció /e0l+&$"$t *vag2 e"etleg

%em$n2eet $?%e"zt-e a t!%t$nelem vá%va vá%t v$g$t illet+en1>6

3




A legt!?? n2ugati te%m$"zete"en min&$t $%&$"%e igennel /elelne. Stalán igazu i" lenne. A mDlt "o%án má"

civilizáció n$#ei i" 8a"onló$##en gon&olo&ta - ám valamenn2ien

t$ve&te. A N2ugat n2ilvánvalóan elt$% min&en eg2o%i civilizációtól, 8i"zen3 óta a t!??i civilizáció%a &!nt+ ?e/ol2á"t

g2ao%ol. A N2ugat nev$8ez /<z+&i a mo&e%nizáció $" az i#a%o"o&á"/ol2amatána elin&(tá"a, amel2 világ8ó&(tó

Dt%a in&ult, " a t!??i civilizáció tá%"a&almait a%%a !"zt!n!zte, 8og2gaz&ag"ág $" mo&e%n"$g teintet$?en

meg#%ó?ál0ana l$#$"t ta%tani vele. A $%&$" az, 8og2 a N2ugat mintcivilizáció evolDció0a $" &inamizmu"a

való?an ala#vet+en elt$%-e a má" civilizáció%a 0ellemz+ "$mától> At!%t$nelmi ?izon2(t$o $" az !""ze8a"onl(tó

civilizációt!%t$net utatói má"$##en v$lee&ne. A N2ugat /e0l+&$"enem t$%t el 0elent$en2 m$%t$?en azotól

az evolDció" mintától, mel2e a t!%t$nelem "o%án má" civilizációat 0ellemezte. Az I"zlám f00á"zBlet$" $" z"ia

gaz&a"ági &inamizmu"a $e" ?izon2(t$ a%%a, 8og2 má" civilizáció i"$lne, vi%ágozna, vag2 legalá??i"

#otenciáli" ve"z$l2t 0elentene a N2ugat%a n$zve. Nem "zB"$g"ze%< -ug2anao% #e%"ze nem i" zá%8ató i -

8og2 a N2ugat $" má" civilizáció !z#onti 8atalmai !z!tt 0elent+",nag2 8á?o%D %o??an0on i. Az "em

el$#zel8etetlen, 8og2 a N2ugat /oozato", %en&"ze%telen 8an2atlá"a,mel2 a 6. "záza& ele0$n ez&+&!tt el, az

el!vetez+ $vtize&e?en, vag2 talán a !vetez+ "záza&?an i"/ol2tató&i. Mege"8et, 8og2 a N2ugat D0 e%+%e a#,

" 8an2atló ?e/ol2á"át mege%+"(tve i"m$t vezet+ #oz(ció?a e%Bl, a%%a$n2"ze%(tve a t!??i civilizációt, 8og2

!ve""e $" utánozza +t.

A t!%t$nelmi civilizáció evolDció0ána való"z(n<legleg8a"znál8ató?? #e%io&izáció0át Ja%%oll Vuigle2 $"z(tette

el. mel2?en eg2 8$t/ázi"D mo&ellt vázolt /el.= Vuigle2 $%vel$"e "ze%inta n2ugati civilizáció az óo%i, a "zemita, a

"za%ac$n $" a ?a%?á% t!%z"e ultD%á0ána eve%e&$"$?+l alault i/oozato"an az i&+"zám(tá" "ze%inti = $" 3

!z!tt. A 4. "záza& !ze#$t+l a . "záza& v$g$ig ta%tó $%$"i i&+"zaotmozgalma" #e%ió&u" !vette, amio% i" - a




civilizáció !zt "zoatlan mó&on - eg2má"t váltottá a te%0e"ze&$"$" on/litu" /ázi"ai. Vuigle2 o/e0t$"e $"

má" civilizáció tu&ó"aina eg2?e8angzó v$lem$n2e "ze%int a N2ugat

mo"t imoz&ulni lát"zi a on/litu"/ázi"?ól. A n2ugati civilizáció ?izton"ági !vezet lettC a N2ugaton ?elBli 8á?o%D- a 8i&eg8á?o%Dt le"zám(tva -

l$n2eg$?en el$#zel8etetlenne t<nne. A8og2 a 6. /e0ezet?entaglaltu, a N2ugat eg2%e iná?? eg2eteme"

?i%o&alommá váliC állam"z!vet"$ge, /!&e%áció, %ez"ime $" má"oo#e%áció" int$zm$n2e om#le %en&"ze%e

alaul i e%etYeZi !z!tt, amel2 civilizáció" "zinten vállal!telezett"$get a &emo%atiu" $" #lu%ali"ta #olitia

mellett. ag2i" a N2ugat $%ett tá%"a&alommá vált, mel2%e acivilizáció" "$ma "ze%int !vetez+ D0a?? nemze&$

Dg2 /og vi""zateinteni, mint az ;a%an2o%%a;, a ?$e #e%ió&u"á%a,mel2?en - Vuigle2 "zavaival $lve -

;ninc"ene vitá, vet$le&$"e a civilizáción ?elBlC " m$g távol%ól "em/en2eget az a ve"z$l2, 8og2 má" civilizáció8oz

ta%tozó tá%"a&almaal on/litu" alaul0on i;. Ez eg2?en a#%o"#e%itá" o%"zaa i", 8i"zen ;nem

#u"zt(tana ?el"+ 8á?o%D, meg"z<nte a civilizáción ?elBlie%e"e&elmi o%láto, !z!" "Dl2-, m$%t$- $" #$nz%en&"ze%

0!tt l$t%e, $" a o%mán2ia&á"o át/ogó %en&"ze%e i" az eg2eteme" ?i%o&alom /el$#(tm$n2$n ala#ul;.

A o%á??i civilizáció?an a 8al8atatlan"ág illDzió0ával ec"egtet+a%an2o%na t%agiu" g2o%"a"ággal vetett v$get

eg2 Bl"+ tá%"a&alom g2+zelme, vag2 #e&ig eg2 - $##ol2 /á0&alma",mint amil2en la""D - ?el"+ "z$t8ullá"

oozta ve"zt$t. A civilizáción ?elBl le0át"zó&ó /ol2amato ala#vet+enmeg8atá%ozzá, 8og2 a civilizáció $#e"-e

ellenállni a (vBl%+l $%ez+ táma&á"na $" va0on ele0$t tu&0a-e venni a ?el"+ 8an2atlá"na. A civilizáció

/e0l+&ne, e%+"!&ne, 0elentette i Vuigle2 5-?en, 8i"zen a;te%0e"ze&$" e"z!zeine;, a atonai, vallá"i,

#olitiai vag2 gaz&a"ági "ze%vezetene a ?i%toá?an t!??letet8almozta /el, mel2et #%o&ut(v innováció?a

/etette ?e. A civilizáció ao% in&ulna 8an2atlá"na, amio%;má% nem D0(tá"o%a /o%&(t0á a t!??letet. Mo&e%n

te%minológiával $lve7 a ?e/etet$"e a%án2a c"!en.; Ez azzalmag2a%áz8ató, 8og2 a t!??letet /elBg2el+




tá%"a&almi c"o#o%to ;!nmagu ig$n2eit, "zB"$gleteit ta%t0á "zemel+tt... a t!??letet /og2a"ztói c$lo%a /o%&(t0á,

ám nem gon&o"o&na a%%ól, 8og2 a te%mel$" 8at$on2a??á vál0on;.

Az em?e%e /el$li t+$0Bet, $" a civilizációmint eg2eteme" állam megin&ul a #u"ztulá" /el$. Ezt a #e%ió&u"t

aut gaz&a"ági &e#%e""zió, 8an2atló $let"z(nvonal, a Bl!n?!z+$%&eelt"$g< c"o#o%to !z!tti #olgá%8á?o%D, $"

n!vev+ (%á"tu&atlan"ág 0ellemzi. A tá%"a&alom min& g2eng$??$ váli. Az állam 8iá?avaló ("$%leteet te"z a #u"ztulá"

meg/$ez$"$%e. A 8an2atlá" tová?? /ol2tató&i. A tá%"a&alom vallá"i,intelletuáli", "zociáli" $" #olitiai $%telem?en i"

elve"z(ti t!meg?ázi"át, általáno" iá?%án&ulá" ve"zi ez&et$t. f0 vallá"i mozgalma "!#!%ne v$gig az o%"zágon. Az

em?e%e nem 8a0lan&ó t!?? ál&ozatot 8ozni a tá%"a&alom$%t,e"etleg m$g az a&ó ?e/izet$"$t i" megtaga&0á.

A 8an2atlá" !vetez+ "táció0a az invázió o%a, ;amio% a civilizációnem $#e" a%%a. 8og2 !nmagát megv$&0e,

mivel má% nem i" aa% v$&eezni. Il2 mó&on tá%va-n2itva áll a]?a%?á% ?etolao&ó^ el+tt;, ai g2a%an eg2

má"i, 0óval /iatala?? civilizáció?ól $%ezne.

A civilizáció t!%t$nelmi ta#a"ztalatai azon?an azt "ugall0á, 8og2 ?á%"o min&en le8et"$ge", "emmi "em

ele%Bl8etetlen. A civilizáció átalaul8atna, megD0ul8atna. AN2ugat "zámá%a az a leg&!nt+?? $%&$", 8og2 -

a Bl"+ ve"z$l2eet le"zám(tva - $#e"-e a ?el"+ #u"ztulá" /ol2amatátmegáll(tani $" vi""za/o%&(tani. a0on meg

tu&0a-e !nmagát D0(tani, vag2 #e&ig a ?el"+ %ot8a&á" eg2"ze%<en/elg2o%"(t0a a v$g"+ #u"ztulá"t, $"vag2 má",

gaz&a"ágilag $" &emog%á/iailag &inamiu"a?? civilizáció ?e/ol2á"a

alá e%Bl> A ilencvene" $ve !ze#$n Vuigle2 elm$lete ?eigazoló&ni lát"zott7 aN2ugat /e0l+&$"$?en "zámo" 0el utalt a%%a,

8og2 az $%ett tá%"a&alom a 8an2atlá" Dt0á%a l$#ett. Gaz&a"ági"zem#ont?ól a N2ugat 0óval el+%$?? 0á%t, mint

?á%mel2 má" civilizációC ug2anao% a gaz&a"ági n!vee&$", amegtaa%(tá"o $" ?e/etet$"e mutatói alac"on2a

volta, Bl!n!"en a elet-áz"iai tá%"a&alma8oz $#e"t. Az eg2$ni $"!z!""$gi /og2a"ztá" #%io%itá"t $lvezett a

0!v+ gaz&a"ági $" atonai e%e0$t megala#ozó ?e%u8ázá"oal

4




"zem?en. E??en a #e%ió&u"?an a te%m$"zete"

n$#e""$gn!vee&$" alac"on2 volt, Bl!n!"en az i"zlám o%"zágo$8oz$#e"t. Ug2anao% nem "zB"$g"ze%<, 8og2

eze a #%o?l$má ata"zt%ó/á8oz veze""ene. A n2ugati gaz&a"ágotová?? /e0l+&teC az em?e%e eg2%e

te8et+"e??$ váltaC " a tu&omán2o" utatá"o, m<"zai innovációte%$n m$g min&ig a N2ugat t!lt!tte ?e a vezet+

"ze%e#et. Nem való"z(n<, 8og2 a o%mán2o az alac"on2 "zBlet$"i%átáat 8at$on2an tu&ná ?e/ol2á"olni *a

n$#e""$gn!vee&$" vi""za"zo%(tá"át c$lzó t!%ev$"eiet általá?an valamivel nag2o?? "ie% "zota o%onázni1. A

?eván&o%lá" azon?an az em?e%i t+e $" a /%i"" len&Blet #otenciáli"/o%%á"a le8et, ez vi"zont $t &olgot /elt$telez7

el+"z!% i", a ?e/oga&ó o%"zág %áte%mett, $#zett, tette%+" em?e%eel+tt n2it0a meg a#uit - ol2ano el+tt, aine

te8et"$g$%e $" "zatu&á"á%a az a&ott o%"zág?an "zB"$g vanCmá"o&"zo% #e&ig igen l$n2ege", 8og2 az emig%án"o

$" g2e%meei a""zimiláló&0ana az o%"zág ultD%á0á8oz $" általá?ana N2ugat8oz. Az Eg2e"Blt llamo "zámá%a

való"z(n<leg az el"+, m(g az eu%ó#ai o%"zágo "zámá%a a má"o&i/elt$tel tel0e"(t$"e ooz gon&ot. Ug2anao% az,

8og2 mil2en elve, meggon&olá"o $" /o%%á"o ala#0án "za?ál2ozzá a ?eván&o%lá"t, tel0e" eg$"z$?en a n2ugati

o%mán2o 8atá"!%$?e $" om#etenciá0á?a ta%tozi.

A gaz&a"ági $" &emog%á/iai $%&$"en$l "oal 0elent+"e?? #%o?l$mát 0elent a N2ugat e%!lc"i 8an2atlá"a,

ultu%áli" !ng2ilo""ága $" #olitiai mego"ztott"ága. Az e%!lc"i8an2atlá" g2a%an emlegetett 0elei a !vetez+7

. el8a%a#ózi az anti"zociáli" vi"ele&$"7 n+ a ?<n!z$", a á?(tó"ze%-

/og2a"ztá", $" az e%+"zaC6. a c"alá& mint mo&ell elve"zti vonze%e0$tC n!ve"zi a válá"o,8áza""ágon (vBl "zBletett g2e%mee "záma,

megn+ a /iatalo%D te%8e""$g $" a g2e%meBet eg2e&Bl nevel+a%án2aC

=. c"!en az !n$nte" "ze%vezete?en való tag"ág, $" a tag"ág i%ánti ?izalom, vag2i" 8an2atlá"na in&ul a

;tá%"a&almi t+e; - legalá??i" ami az Eg2e"Blt llamoat illetiC

. általáno"an g2engBl a ;munamo%ál;, " el+t$%?e e%Bl az eg2$ni

$lvezet ultu"zaC

5




3. c"!en a tanulá" $" a "zellemi tev$en2"$g i%ánti 8a0lan&ó"ág - azEg2e"Blt llamo?an ez Bl!n!"en az

alac"on2a?? i"olázott"ágD em?e%en$l /ig2el8et+ meg.

A N2ugat 0!v+0e " má" tá%"a&alma%a g2ao%olt ?e/ol2á"a nag2%$"ztattól /Bgg, 8og2 $#e"-e meg?i%ózni ezeel

a ten&enciáal, mel2e te%m$"zete"en a muzulmán $" áz"iai e%!lc"i/!l$n2 ve"z$l2$vel /en2egetne.

A N2ugat ultD%á0át a n2ugati tá%"a&almaon ?elBli c"o#o%to i" ve"z$l2ezteti. Il2en ve"z$l2/o%%á"t 0elentene

azo a má" civilizáció?ól $%ez+ ?eván&o%ló, ai az a""zimilációteluta"(tva tová??%a i" az an2ao%"zág $%t$eit,

"zoá"ait $" ultD%á0át $#vi"eli $" 8i%&eti. Ez a 0elen"$g Bl!n!"enaz Eu%ó#á?an $l+ muzulmáno%a 0ellemz+,

ai eg2$?$nt nem "zám(tana tDl nag2 !z!""$gne. Ha"onló, ámev$"?$ e%+tel0e" /ol2amat 0át"zó&i le az

Eg2e"Blt llamo?an $l+, nag2 l$le"zámD 8i"#án i"e??"$g !%$?en. Amenn2i?en a "#an2ol a0D i"e??"$g

a""zimiláció0a nem !vetezi ?e, az Eg2e"Blt llamo eg2en"Dl2ameg?illen - az o%"zágot ?el"+ vi"zál2o " a

mego"ztott"ág ve"z$l2e /en2eget8eti. Eu%ó#á?an a n2ugati ultD%átug2an(g2 meg%en&(t8eti, 8a !z#onti !""zeta%tó

eleme, a e%e"zt$n2"$g megg2engBl. A vallá"o" 8it, a vallá"g2ao%lá"$" az eg28ázi tev$en2"$ge?en való

%$"zv$tel 8an2atli Eu%ó#á?an.3 Ez nem ann2i%a a vallá" i%ántiellen"$ge" $%zBlete?en, mint iná?? a vallá" i%ánti

!z!m?!""$g?en !lt te"tet. A e%e"zt$n2"$g gon&olo&á"mó&0a,$%t$ei $" g2ao%lata ug2anao% az eg$"z eu%ó#ai

civilizációt át8at0a. ;aló"z(n<leg a "v$&e a legvallá"talana??aEu%ó#á?an - 0elentette i eg2 "v$& -, o%"zágun

meg$%t$"$8ez azon?an tu&ni ell, 8og2 int$zm$n2einet, tá%"a&almig2ao%latunat, c"alá&0ainat,

#olitiánat $" $letmó&unat ala#vet+en meg8atá%ozza a lut8e%ánu"!%!"$g.; Az eu%ó#aiaal ellent$t?en az ame%iaia

t!??"$ge 8(v+ l$leC vallá"o" em?e%ene ta%t0á maguat, "%engetegen 0á%na tem#lom?a. A n2olcvana"

$ve !ze#$n m$g nem le8etett a vallá"o""ág megD08o&á"á%ól ?e"z$lni, a !vetez+ $vtize&?en azon?an min& t!??

0el mutatott a vallá"i tev$en2"$g elm$l2Bl$"$%e. A e%e"zt$n2"$gtala0ve"zt$"e 8o""zD távon omol2an

6




ve"z$l2ezteti a n2ugati civilizáció 0!v+0$t.

Az Eg2e"Blt llamo?an "oal !zvetlene?? ve"z$l2 /en2eget.T!%t$nelmileg Ame%ia nemzeti !ntu&atát a

n2ugati civilizáció ultu%áli" !%!"$ge $" #olitiai 8itvallá"a 8atá%oztameg, amivel az ame%iaia min&ig i" m$l2en

eg2et$%tette7 a "za?a&"ág, a &emo%ácia, az in&ivi&ualizmu", at!%v$n2 el+tti eg2enl+"$g, az alotmán2o""ág $" a

magántula0&on ti"ztelete. A 6. "záza& v$g$n azon?an a nemzeti!ntu&at ultu%áli" $" #olitiai ala#!veit

$%telmi"$gie $" D0"ág(%ó ic"in2, ám annál ?e/ol2á"o"a?? c"o#o%t0a vette oncent%ált táma&á" alá. A

multiultu%alizmu" nev$?en meg$%&+0elezt$ a n2ugati civilizáció!%!"$g$ne l$t0ogo"ult"ágát, $t"$g?e vontá

az eg2"$ge" ame%iai ultD%a l$tez$"$t, $" /a0i, etniai vag2 má""zu?nacionáli" ultu%áli" eg2"$ge, c"o#o%to

legitimitá"át 8i%&ett$. Eg2i (%á"u?an m$l2en el(t$lt$, 8og2 azotatá"%a ;az eu%ó#ai ultD%a $" anna

"zá%maz$ai n2om0á %á ?$l2egBet;, " $t"$g?ee0t+ne találtá az;eu%ó#ai-ame%iai monoultD%a

&ominanciá0ána #e%"#et(vá0át;. A multiultu%alizmu" 8(vei - i/0a?? A%t8u% M. Sc8le"inge% "ze%int - ;g2a%an

etnocent%iu" "ze#a%ati"tá, ai a n2ugati !%!"$g?en leginá??c"a a N2ugat ?<neit lát0á;. fg2 v$li, 8og2 ;az

ame%iaiaat meg ell "za?a&(tani a ?<n!" eu%ó#ai 8ag2at$tól, "g2óg2(%t, megváltá"t a nem n2ugati ultD%ától

le8et c"a %em$lni;.

A multiultu%áli" i%án2zat az 5-a" $ve #olgá%0ogi t!%v$n2ei után at!%v$n28ozá"?an i" 0elentezettC a

ilencvene" $ve?en a "o"z(n<"$g #á%tolá"a, támogatá"a a Jlinton-

o%mán2zat eg2i /onto" c$lit<z$"$v$ vált.MDlt $" 0elen !z!tt "zem?et<n+ a ont%a"zt. Az Ala#(tó At2á a"o"z(n<"$get nemc"a %ealitá"$nt, 8anem

#%o?l$ma$nt i" $%telmezt$7 e??+l "zá%mazi az e pluri*us unum, a@ontinentáli" @ong%e""zu" ?izott"ága - azaz

a 9en0ámin '%anlin, T8oma" e//e%"on $" o8n A&am" - által vála"ztott nemzeti mottó. @$"+?? azo a #olitiai

vezet+, aiet a /a0i, etniai, #olitiai, gaz&a"ági $" ultu%áli""o"z(n<"$g /$lelemmel t!lt!tt el *igaz, eze a

t$n2ez+ vezette az 43-5 !zti i&+"za legnag2o??

6




8á?o%D0á8oz1, a ;ta%t"un !""ze; elv$t 8i%&etve a

nemzeti eg2"$g mellett "zállta "(%a. ;A nemzet t!n%et$tel$ne,meg"emmi"(t$"$ne eg2i leg?izto"a?? mó&0a az

- /ig2elmeztetett T8eo&o%e oo"evelt -, 8a megenge&0B, 8og2eg2má""al civao&ó nemzeti"$ge c$ltá?lá0ává

vál0on.;4 Ug2anao% a ilencvene" $ve?en az Eg2e"Blt llamo vezet+ #olitiu"ai nemc"a enge&t$, 8anem

eg2ene"en "zo%galmaztá a "o"z(n<"$get az eg2"$ggel "zem?en.

Má" o%"zágo vezet+i, mint má% láttu, ol2o% ("$%letet tette a%%a,8og2 megtaga&0á a ultu%áli" !%!"$get, " eg2

má"i civilizáció /el$ o%ientáló&ta. T!%ev$"ei %en&%e u&a%c?a/ulla&ta, $" tu&at8a"a&á"o" álla#otot i&$zte el+

az o%"zág?an. Az ame%iai multiultu%ali"tá ug2an(g2 taga&0á aultu%áli" !%!"$get. m /+ c$l$nt nem eg2

má"i civilizációval való azono"ulá"t t<zte i, 8anem eg2 "ocivilizációt $#vi"el+ o%"zág megte%emt$"$t. Ez

való0á?an azt 0elenti, 8og2 az o%"zág l$n2eg$?en eg2etlencivilizáció8oz "em ta%tozi, " 8ián2zi ?el+le a ultu%áli"

o8$zió. A t!%t$nelem ?e?izon2(totta, 8og2 az il2en t(#u"D o%"zágo8o""zD távon nem $#e"e o8e%enciá0uat

meg+%izni. Ha az Eg2e"Blt llamo multiultu%áli" o%"zággá alaul,Dg2 Eg2e"Blt llamo$nt meg"z<ni l$tezniC

e"etleg valami/$le Eg2e"Blt Nemzete váli ma0& ?el+le.

A multiultu%ali"tá az ame%iai #olitiai 8itvallá" eg2i leg/onto"a??t$tel$t i" meg$%&+0elezt$7 az eg2$ni 0ogo

8el2ett a c"o#o%to 0ogát 8angoztattá - a c"o#o%tomeg8atá%ozá"á?an /a0i, etniai, nemi "zem#onto $" a

"zeuáli" ?eáll(tott"ág /ig2elem?e v$tele $%v$n2e"Blt. Az 5-e"$ve?en Gunna% M2%&al l$n2eg$?en

megi"m$telte azt, amit eg2o% Bl/!l&i meg/ig2el+ - Hecto% St. o8n&e J%evecoeu% $" Alei" &e Tocueville -

má% megálla#(totta7 az ame%iai 8itvallá" ;volt az a ?etonala#,mel2%e ez a 8atalma", eve%t nemzet /el$#Bl8etett;.

;A mi nemzetBn "o%"a $" v$gzete az, 8og2 eg2etlen i&eológián azeg2"$g; - a&ott 8angot eg2et$%t$"$ne

ic8a%& Ho/"ta&e%.5 S 8og2 mi t!%t$ni az Eg2e"Blt llamoala??an az e"et?en, 8a ezt az i&eológiát a #olgá%o

0elent+" %$"ze el/oga&8atatlanna talál0a> Ao% ?izon2 a má"i

nag28atalom, a Szov0etunió "o%"á%a 0ut, mel2ne

66




i&eológiai elve%e $#Bl+ eg2"$ge i"me%+", ám eg2?en i0e"zt+ $"i0ózan(tó #$l&a le8et az Eg2e"Blt llamo "zámá%a.

;A ma%izmu" tel0e" u&a%ca... $" a Szov0etunió &%ámai "z$t8ullá"a -

mutatott %á Tae"i Ume8a%a 0a#án/ilozó/u" - c"a el+/utá%a a mo&e%n"$g /+ á%amána, a n2ugatili?e%alizmu" !""zeomlá"ána. S ?á% "emmil2en

$%telem?en "em teint8et+ a ma%izmu" a t!%t$nelem v$g$n u%alo&ói&eológi alte%nat(vá0a$nt, m$gi" a

li?e%alizmu" le"z a !vetez+ &ominó, amel2 "zB"$g"ze%<enel&+l.; Eg2 ol2an o%?an, amio% az em?e%e

min&iná?? ultu%áli" eg2"$g?en gon&olo&na, va0on mil2en 0!v+0ele8et eg2 ol2an tá%"a&alomna, mel2et a

ultD%a o8$zió" e%e0e 8el2ett #u"ztán a #olitiai i&eológiá ta%tana!""ze> A #olitiai elve tDl"ágo"an

$#l$en2e a88oz, 8og2 ta%tó"an $let$#e" tá%"a&alom $#Bl8e""en%á0u. Eg2 muliticivilizáció" világ?an,

amel2?en a ultD%a ala#vet+en /onto" "ze%e#et 0át"zi, az Eg2e"Blt llamo má% c"a %en&8ag2ó #$l&án2a, utol"ó

c"!ev$n2e le8et anna a leál&ozó?an l$v+ n2ugati világna, mel2?enizá%ólag az i&eológia "zám(t.

Az ame%iai #olitiai 8itvallá" $" a n2ugati civilizáció eluta"(tá"a a mi/ogalmain "ze%int az Ame%iai Eg2e"Blt

llamo v$g$t 0elenti. Ez eg2?en a n2ugati civilizáció /elett i"imon&0a a 8alálo" (t$letet. Ha az Eg2e"Blt llamo

elve"z(ti n2ugati 0elleg$t, ao% a N2ugat l$n2eg$?en Eu%ó#á%a $"n$8án2, eu%ó#ai ?eván&o%ló lata, i"

l$le"zámD tenge%entDli állam%a o%látozó&i. Az Eg2e"Blt llamon$lBl a N2ugat a világ n$#e""$g$ne eg2%e

/og2atozó, a#%óc"a %$"ze le"z c"a, mel2 a 8atalma" eu%áz"iai/!l&t!meg "z$l$n meg8Dzó&ó #icin2, 0elent$telen

/$l"zigeten tengeti ma0& $let$t.

A multiultu%ali"tá $" a n2ugati civilizáció, valamint az ame%iai8itvallá" v$&elmez+i !zt &Dló 8a%c - ame"

@u%t8 i/e0ez$"$vel $lve - Jigazi 8a%c;, amel2 a n2ugati civilizációame%iai t$%/el$n /ol2i. Az ame%iaiana

/el ell tenniB a $%&$"t7 a0on mi n2ugatia vag2un-e. vag2 e"etlegmá"8ová ta%tozun> Az Eg2e"Blt llamo

$" a N2ugat 0!v+0e attól /Bgg, 8og2 az ame%iaia tová??%a i" an2ugati civilizáció8oz aa%na-e ta%tozni.

6=




9el#olitiai $%telem?en ez azt 0elenti, 8og2 Ame%iána el elluta"(tania a c"á?(tó, ám mego"ztott"ágot

e%e&m$n2ez+ multiultu%alizmu"t. Nemzet!zi vonatozá"?an #e&ig

tu&omá"ul ell vennie7 az Eg2e"Blt llamo $" z"ia azono"ulá"a nemc"a ?izon2talan. 8anem illuzó%iu" i". Agaz&a"ági a#c"olato ellen$%e az áz"iai $"

ame%iai tá%"a&alom !zt ol2an m$l2 ultu%áli" "zaa&$ tátong,mel2 az azono"ulá"t, a !z!" ott8on

megte%emt$"$t eleve izá%0a. Az ame%iaia ultu%áli" vonatozá"?ana N2ugat c"alá&i !tel$$?e ta%tozna, $"

ug2an el$#zel8et+, 8og2 a multiultu%ali"tá /ellaz(t0á, e"etlegt!n%ezDzzá ezt a vi"zon2t, ám "o"em tu&na

ma0& ol2an alte%nat(vát /elmutatni, amel2 a eletezett <%tit!lt8etn$. Az ame%iaia ultu%áli" g2!e%eiel

Eu%ó#á?a a#a"zo&na.

A ilencvene" $ve !ze#$n a N2ugat 0!v+0e $" te%m$"zete D0megvilág(tá"t a#ottC i"m$t el+t$%?e e%Blte azo a

n$zete, mel2e a N2ugat /e0l+&$"$ne l$t0ogo"ult"ágát 8angoztattá," iemele&+ 0elent+"$g<v$ válta a N2ugat

mege%+"(t$"$%e vonatozó t!%ev$"e i". Ez %$"z?en a??ól e%e&, 8og2/eli"me%t$ a leg/onto"a?? n2ugati

int$zm$n2, a NATO eleti i%án2D ite%0e"zt$"$ne a "zB"$ge""$g$t,má"%$"zt #e&ig a??ól a ?elátá"?ól, 8og2 a

N2ugatna "zem?e"Blnie ellett a ?el"+ mego"ztott"ággal, mel2ugo"zlávia /el?omlá"a után eg2%e "z$le"e??

m$%eteet !lt!tt. A Szov0etunió /el?omlá"ával meg"z<nt azellen"$g$#, " ez i"m$t meg$%&+0elezte a n2ugati

eg2"$g 0!v+0$tC " ?izon2talanná vált az i", 8og2 ez menn2i?en $%intiEu%ó#a $" az +t támogató Eg2e"Blt llamo

vi"zon2át. Mivel a n2ugati államo $" az eg2%e e%+"e??$ váló nemn2ugati államo !z!tti !lc"!n8atá" itágult, a

n2ugati államo min&iná?? /eli"me%i $" $%t$eli a !z!" g2!e%e$" a !z!" ultD%a o8$zió" e%e0$t. A

#olitiai vezet+ az Atlanti-óceán min&$t #a%t0án az atlanti !z!""$gmegD0(tá"át "B%geti. 55-553-?en a

n$met $" a ?%it v$&elmi mini"zte%, a /%ancia $" az ame%iaiBlBg2mini"zte%, tová??á Hen%2 @i""inge% - má"

vezet+ #olitiu"oal eg2Btt - omol2 elemz$"ne vetett$ alá azatlanti !z!""$g 0!v+0$t. 55 novem?e%$?en

6




Malcolm i/in& ?%it v$&elmi mini"zte% n$g2 #ill$%en n2ugvó ;Atlanti@!z!""$g; l$t%e0!tt$t "zo%galmazta. A n$g2

#ill$% a !vetez+ lenne7 v$&elem $" ?izton"ág, mel2$%t a NATO /elelC

;#a%lamenti &emo%ácia $" 0ogállami"ág;C;li?e%áli" a#italizmu" $" "za?a& e%e"e&elem;C ;!z!" eu%ó#aiultu%áli" !%!"$g, amel2 a g!%!g $" %ómai, ma0&

a %ene"zán"z ultD%á?ól e%e&, $" l$t%e8ozta azt a !z!" $%t$%en&"ze%t$" 8itvilágot, mel2 "záza&un

civilizáció0ána "ze%ve" ala#0át $#ezi;6.

553-?en az Eu%ó#ai 9izott"ág a t%an"zatlanti "z!vet"$g;megD0(tá"á%a; vonatozó #%o0etet n2D0tott ?e, mel2ne

ala#0án az Unió $" az Eg2e"Blt llamo "z$le" !%< eg2ezm$n2t (%talá. Ezzel eg2i&e0<leg eu%ó#ai #olitiu"o $"

Bzletem?e%e eg2 t%an"zatlanti "za?a&e%e"e&elmi !vezetl$t%e8ozá"át /oga&tá el. No8a az A'L-JIO omol2

i/ogá"oat emelt a NA'TA $" má" e%e"e&elemli?e%alizáló("$%leteel "zem?en, a t%an"zatlanti

"za?a&e%e"e&elmi eg2ezm$n2t melegen B&v!z!lte, 8i"zen ez nem vonta maga után anna a ve"z$l2$t, 8og2 a

Bl/!l&i olc"ó munae%+ miatt ame%iaia ve"z(ti el állá"aiat. Azeg2ezm$n2t eg2a%ánt támogattá eu%ó#ai

*Ma%ga%et T8atc8e%1 $" ame%iai *NeFt Ging%ic81 onze%vat(vo, valamint ana&ai $" má" ?%it vezet+.

A8og2 ezt má% a 6. /e0ezet?en taglaltu, a N2ugat el"+, eu%ó#ai/e0l+&$"i $" te%0e"ze&$"i /ázi"a 8o""zD

$v"záza&oon át ta%tottC a má"o&i /ázi"%a a 6. "záza&?an, Ame%iá?an e%Blt "o%. Ha R"za-Ame%ia $" Eu%ó#a

$#e" az e%!lc"i megD0ulá"%a, " 8a a NATO e%etein ?elBl a ?izton"ágmege%+"(t$"e $%&e$?en "zo%o" !""ze/ogá"

$" #olitiai-gaz&a"ági integ%áció 0!n l$t%e, ao% megn2(li az Dt an2ugati gaz&a"ági /ellen&Bl$" $" #olitiai

?e/ol2á" 8a%ma&i, eu%oame%iai /ázi"a el+tt. A #olitiai integ%áció ?izon2o" m$%t$ig ellen"Dl2ozni tu&0a a

N2ugat n$#e""$g$ne, te%mel$en2"$g$ne $" atonai e%e0$ne%elat(v 8an2atlá"át, $" 8ozzá0á%ul8at a88oz, 8og2 a

N2ugat 8atalma i"m$t ti"zteletet $?%e""zen má" civilizáció vezet+i?en. ;@e%e"e&elmi ?e/ol2á"a %$v$n -

/ig2elmeztette az áz"iaiaat Ma8at8i% mini"zte%eln! - az EU-NA'TAon/!&e%áció %á$n2"ze%(t8eti aa%atát az

63




eg$"z világ%a.;= A N2ugat #olitiai $" gaz&a"ági eg2"$g$ne azon?anaz az ala#/elt$tele, 8og2 az Eg2e"Blt

llamo tová??%a i" a N2ugat %$"z$ne vall0a magát, $" eli"me%0e,

8og2 - a n2ugati civilizáció vezet+0e$nt -glo?áli" "ze%e#%e 8ivatott.

A N2ugat $" a világ

Eg2 ol2an világ?an, amel2?en a ultu%áli" - etniai, nemzeti, vallá"i$" civilizáció" - i&entitá"o !z#onti

"ze%e#et 0át"zana, " amel2?en a ultu%áli" %oon"ágo, elt$%$"e azeg2e" államo "z!vet"$geit, antagonizmu"ait

$" #olitiá0át ala#vet+en meg8atá%ozzá, a N2ugat - Bl!n!"en azEg2e"Blt llamo - nem 8ag28at /ig2elmen

(vBl 8á%om me""ze i8ató !%Blm$n2t.

El+"z!% i"7 a #olitiu"o c"a ao% tu&0á a való"ágot 8at$on2anmegváltozYtZatni, 8a i"me%i $" $%ti a

%ealitá"oat. A nem n2ugati világ má% /eli"me%te, 8og2 a ultD%a min&l$n2ege"e??$ váli, $" a nem n2ugati civilizáció

8atalma " ultu%áli" !ntu&ata %o8amo"an n!ve"zi. Az eu%ó#ai vezet+ /el8(vtá a /ig2elmet azo%a a

ultu%áli" e%+%e, mel2e nemc"a $#(teni, 8anem %om?olni i"

$#e"e a a#c"olatoat. Ezzel "zem?en az ame%iaielit c"a la""ac"án " vonao&va ve"zi tu&omá"ul ezeet a t$n2eet. A9u"8- $" a Jlinton-o%mán2zat a

multicivilizáció" Szov0etunió, ugo"zlávia, 9o"znia $" O%o"zo%"zágeg2"$g$t támogattaC e%+/e"z(t$"ei azon?an

u&a%cot vallotta, a "z$tválá"%a i%án2uló etniai $" ultu%áli"t!%ev$"e 0óval e%+"e??ne ?izon2ulta.

Multicivilizáció", gaz&a"ági integ%áció" te%veel 8ozao&ta el+,mel2ene azon?an Bl!n!"e?? $%telme nem

volt - (g2 #$l&ául az APEJ-ne "em -, vag2 #e&ig vá%atlant!??letia&á"oat $" #olitiai ?on2o&almaat

oozta, mint a NA'TA $" Meió !z!tti vi"zon2. Szo%o"a#c"olatoat "zo%galmazta má" civilizáció

nag28atalmaivalC O%o"zo%"zággal ;glo?áli" #a%tne%"$g;, m(g @(nával;on"t%ut(v a#c"olato; iala(tá"a volt a

c$lC " nem vette tu&omá"t a%%ól, 8og2 enne !vetezt$?en azEg2e"Blt llamo $" má" o%"zágo vi"zon2a

te%m$"zet"ze%<leg /e"zBltt$ váli. A Jlinton-o%mán2zat ug2anao%

el!vette azt a 8i?át, 8og2 O%o"zo%"zágot

6




nem ezelte eg2en%angD /$l$nt a ?o"zniai ?$ee%e"$"i /ol2amat"o%án, no8a O%o"zo%"zág mint az o%to&o

civilizáció mag-állama, 0elent+"en $%&eelt volt a 8á?o%D?an. A

multicivilizáció" állam illDzió0át e%getve, aJlinton-o%mán2zat megtaga&ta a "ze%? $" 8o%vát i"e??"$ge!n%en&elez$"i 0ogát, ug2anao% 8ozzá0á%ult

a88oz, 8og2 I%án - mint izá%ólago"an i"zlám $%&eelt"$g< #a%tne% -%$"zt veg2en a ?aláni $%&$"

%en&ez$"$?en. A ame%iai o%mán2 az o%o"z-c"ec"en 8á?o%D?an i"8a"onló$##en 0á%t elC 8ag2ta, 8og2 a

muzulmáno o%to&o u%alom alá e%Bl0ene, 8i"zen, áll(totta, ;$t"$g"em /$%8et 8ozzá, 8og2 J"ec"en/!l& az O%o"z

'!&e%áció %$"ze;.

9á% az eu%ó#aia eg2!ntet<en vall0á, 8og2 a n2ugati e%e"zt$n2"$g, valamint az o%to&oia $" az i"zlám !z!tt $le"

vála"ztóvonal 8Dzó&i, az Eg2e"Blt llamo BlBg2mini"zte%i "zintenmin&azonáltal i0elentette, 8og2 ;Eu%ó#a

eg2"$ge"C ninc" $le" vála"ztóvonal a atoliu", o%to&o $" i"zlám%$"ze !z!tt.; No", ai nem i"me%i /el ezeet az

$le" vála"ztóvonalaat, l$#ten-n2omon ?el$0B /og Bt!zni. AJlinton-o%mán2zat ez&et?en meg/ele&ezett a%%ól,

8og2 az Eg2e"Blt llamo $" a elet-áz"iai tá%"a&alma !z!ttmeg?illent a 8atalmi eg2en"Dl2. I&+%+l i&+%e

e%e"e&elemmel, em?e%i 0ogoal, nuleá%i" /eg2ve%zet-c"!ent$""el $" eg2$? - ezeel a#c"olato" -

te%veel 8ozao&ott el+, mel2eet #e%"ze $#telen voltmegvaló"(tani. ag2i" az Eg2e"Blt llamo o%mán2a

c"a %o##ant ne8$z"$ge á%án tu&ott eg2 ol2an o%8ozalalmazo&ni, mel2ne glo?áli" #olitiá0át ultu%áli" $"

civilizáció" /ol2amato ala(t0á.Má"o&"zo%7 az ame%iai Bl#olitia c"a ne8ezen vette tu&omá"ul,8og2 el ell vetni, meg ell változtatni, vag2

e"eten$nt D0%a ell gon&olni azoat az i%án2elveet, mel2eet a8i&eg8á?o%D 8(vott $let%e. Soan a Szov0etunió

/eltáma&á"ána #otenciáli" ve"z$l2$t+l ta%totta. Az em?e%e eg2%einá?? Dg2 v$lt$, 8og2 a 8i&eg8á?o%D"

"z!vet"$ge $" a /eg2ve%ez$" ellen+%z$"$%e vonatozó eg2ezm$n2e!%! $let<e. A NATO "ze%ezete, /el$#(t$"e

#$l&ául ma%a&0on ol2an, mint amil2en a 8i&eg8á?o%D i&e0$n volt. A

6




0a#án-ame%iai ?izton"ági "ze%z+&$" @eletz"ia

?izton"ágána a ulc"a, áll(tottá. Az A9M-eg2ezm$n2 "zent $""$%t8etetlen. A J'E-eg2ezm$n2 ?eta%tá"át

ellen+%izni ell. Ezeet a megálla#o&á"oat $" má", 8i&eg8á?o%D"!%!"$geet n2ilvánvalóan nem le8et c"a Dg2,

!nn2e&$n /$l%e8a0(tani. Ug2anao% nem le8et változatlanul,8i&eg8á?o%D" /o%má0u?an /ennta%tani +etC ez "em

az Eg2e"Blt llamona, "em #e&ig a N2ugatna nem áll $%&e$?en. A multicivilizáció" világ %ealitá"ai azt "ugall0á,

8og2 a NATO-t ?+v(teni ellC má", c"atlaozni (vánó n2ugatitá%"a&alma ?el$#$"$t nem "za?a&

megaa&ál2ozni - talán ao% ma0& /eli"me%i, menn2i%e $%telmetlen,8a a tago !zt van $t ol2an o%"zág,

mel2e eg2má" legá&áza?? ellen"$gei, " %áa&á"ul "emmi/$leultu%áli" %oon"ág "em /<zi +et a t!??i

tago%"zág8oz. Az A9M-eg2ezm$n2 a 8i&eg8á?o%D i&e0$n az$%t 0!ttl$t%e, 8og2 a "zov0et $" ame%iai tá%"a&alma

!lc"!n!" "$%t8etetlen"$g$t "zavatol0a, " 8og2 eg2 e"etlege" "zov0et-ame%iai nuleá%i" 8á?o%D i%o??aná"át

megaa&ál2ozzaC $" anna i" ele0$t veg2e, 8og2 az Eg2e"Blt llamo$" má" tá%"a&alma atom/eg2ve%eel v$&eezzene

a te%%o%i"ta mozgalma $" +%Blt &itáto%o nuleá%i" /en2eget$"e vag2táma&á"a ellen. Az ame%iai-

0a#án v$&elmi eg2ezm$n2 a a#án ellen i%án2uló "zov0et ag%e""ziótgátolta meg. Ug2an mil2en c$loat "zolgál8atna

a 8i&eg8á?o%D utáni o%"za?an> Sa?an ta%taná @(nát> @$#e"lenne el"im(tani a#án $" az eg2%e

?e/ol2á"o"a?? @(na !zti ellent$teet> Megaa&ál2ozná a#ántová??i milita%izáló&á"át> a#án?an eg2%e t!??

$%&+0el me%Bl /el az ame%iai atonai 0elenl$tet illet+enC az Eg2e"Blt llamo?an #e&ig min&iná?? $t"$g?e

von0á a a#ánna n2D0tott eg2ol&alD "eg(t"$g "zB"$ge""$g$t. Azeu%ó#ai 8ag2omán2o" /eg2ve%zetet ellen+%z+

J'E-eg2ezm$n2 a NATO $" a a%"ói Sze%z+&$" !zti, @!z$#-Eu%ó#át$%int+ "D%ló&á"oat volt 8ivatott

m$%"$elni, a a%"ói Sze%z+&$" azon?an meg"z<nt l$tezni. A J'E-eg2ezm$n2 leg/+?? c$l0a mo"t az, 8og2 megne8ez(t"e

O%o"zo%"zág 8el2zet$t, amel2 &$li muzulmán /en2eget$"t+l ta%t.

Ha%ma&"zo%7 a ultu%áli" $" civilizáció" "o"z(n<"$g omol2 i8(vá"t

64




0elent azoal a n2ugati - Bl!n!"en

ame%iai - 8ie&elmeel "zem?en, amel2e a n2ugati ultD%aeg2e&u%almát vall0á. Eze a 8ie&elme min& le(%ó,

min& no%mat(v $%telem?en i/e0ez$"%e 0utna. A le(%ó $%telmez$" Dg2ta%t0a, 8og2 min&en tá%"a&alom "zámá%a a

leg/onto"a?? "zem#ont a N2ugat $%t$eine, int$zm$n2ine $"g2ao%latána el/oga&á"a $" alalmazá"a.

Amenn2i?en eze?en a tá%"a&alma?an nem me%Bl /el ez az ig$n2, "iná?? "a0át 8ag2omán2o" ultD%á0u /el$

/o%&ulna, ao% ;t$ve"zm$; ál&ozataiC aá%c"a a a#italizmu"t8i%&et+ ma%i"ta #%oletá%o. A n2ugati

unive%zali"ta 8ie&elme no%mat(v $%telmez$"e "ze%int a n2ugati$%t$e, int$zm$n2e $" a n2ugati ultD%a !vet$"e

az$%t l$n2ege", me%t az em?e%i gon&olo&á" legmaga"a?? %en&<,leg/elvilágo"ulta??. legli?e%áli"a??, leg%acionáli"a??,

legmo&e%ne?? $" legcivilizálta?? /o%má0a !lt ?enne te"tet.

Az etniai on/litu"o $" civilizáció" !""zec"a#á"o o%á?an aN2ugat eg2eteme""$g$t valló 8ie&elmene 8á%om

#%o?l$mával ell "zem?en$zniB7 eze a n$zete 8ami"a,e%!lc"telene $" ve"z$l2e"e. E n$zete 8ami" voltána

tá%g2alá"a 0elen !n2v !z#onti t$má0aC magát a #%o?l$mát #e&igMic8ael HoFa%& /%a##án"an (g2 !""zegezte7 ;Az

a &ivato" n2ugati /elt$telez$", mi"ze%int a ultu%áli" "o"z(n<"$gc"u#án t!%t$nelmi $%&ee""$g, mel2et a mi

$%t$%en&Bnet "zolgáló, N2ugat-o%ientált, angol n2elv< világultD%a"!#!%t volna el a /!l& "z(n$%+l... eg2"ze%<en

nem igaz.;3 Az az olva"ó, ai mo"tan%a m$g nem g2+z+&!tt mega%%ól, 8og2 Si% Mic8ael "zavai?an m$l2

?!lc"e""$g %e0tezi, való"z(n<leg nem a !n2v által 0ellemzett

világ?an $l. Az az el$#zel$", mi"ze%int a nem n2ugati n$#ene a N2ugat$%t$eit, int$zm$n2eit $" ultD%á0át ell el/oga&niu

$" !vetniB, e%!lc"telen, mivel e%%e eg2általán ninc" "zB"$g. A 5."záza& v$g$n a má%-má% eg2eteme""$ váló

eu%ó#ai 8atalom $" a 6. "záza& v$g$n, glo?áli" ?e/ol2á"%a "ze%t t$v+Eg2e"Blt llamo "zinte az eg$"z világon

elte%0e"ztette a n2ugati civilizációt. Az eu%ó#ai glo?alizmu" c"illagaazon?an má% leál&ozott. Az ame%iai

8egemónia 8alván2uló?an van, mivel az Eg2e"Blt llamoat má%

65




nem /en2egeti eg2 8i&eg8á?o%D" "zov0et táma&á"

ve"z$l2e. A ultD%a - mint má% mon&tu - a 8atalom n2omá?an 0á%. Anem n2ugati tá%"a&alma c"a ao%

e%Blne a n2ugati ultD%a ?e/ol2á"a alá, 8a a n2ugati 8atalom i"m$tag%e""z(v te%0e"ze&$"?e ez&. Az

im#e%ializmu" az unive%zalizmu" "zB"$g"ze%<, logiu"!vetezm$n2e. A N2ugat $%ett civilizációvá váltC má%

nem %en&elezi azzal a gaz&a"ági vag2 &emog%á/iai &inamizmu""al,mel2ne ?i%toá?an %á$n2"ze%(t8eti aa%atát

má" tá%"a&alma%a. A%%ól nem i" ?e"z$lve, 8og2 az il2en i%án2Dt!%ev$"e m$l2en ellentmon&ana az

!n%en&elez$" $" a &emo%ácia n2ugati $%t$elveine. m mint8og2az áz"iai $" muzulmán tá%"a&alma

min&iná?? /eli"me%i ultD%á0u eg2eteme" 0elent+"$g$t, a N2ugatla""an $n2telen le"z ?elátni, 8og2 az unive%zalizmu"

$" az im#e%ializmu" !z!tt való?an van n$mi a#c"olat.

A N2ugat unive%zalizmu"a ve"z$l2t 0elent a világ%a, mivel /o%%á"ale8et a mag-államo !zti civilizáció!zi

8á?o%DnaC ug2anao% magá%a a N2ugat%a n$zve i" ve"z$l2e",8i"zen nem izá%t, 8og2 e 8á?o%D "o%án a N2ugat

&!nt+ ve%e"$get "zenve&. A Szov0etunió !""zeomlá"a után a N2ugatDg2 v$li, 8og2 civilizáció0ána nem aa&8at

vet$l2tá%"aC e!z?en a g2eng$?? áz"iai, muzulmán $" má"tá%"a&alma /oozato"an eg2%e nag2o?? 8atalom%a $"

?e/ol2á"%a te"zne "ze%t. dg2 el$#zel8et+ ?izon2, 8og2 9%utu" i"me%t,meg/elle??ez8etetlen logiá0a !vet+%e

talál ma0&7

Ha&un /!l!", " Bg2Bn meg$%t, az ellen

,övekszik napról napraG mink a f9

'oon vag2un " 8an2atlá" vá% %eán.

Az em?e%e &olgána á%0a van,

Mel2 8a?&agáll2al ?ol&og"ág%a vi"z,

)e elmula"ztva, tel0e" $let!

N2omo%?an, " záton2o !zt zá%va teng.

Il2 &uzza&t tenge% vi"z mo"t minet i",

Ha"ználni ell, m(g á%a&at0a ta%t,

6ag/ veszt<k a sors kedvezéseit

=




Ez a logia azon?an c"+&!t mon&ott - 9%utu" P8ili##in$l ve%e"$get"zenve&ett. A N2ugat ao% 0á% el oo"an, 8a

a meg?illent 8atalmi eg2en"Dl2 8el2ett /ig2elm$t a%%a !""z#onto"(t0a,

8og2an le8et a záton2o !z!tt navigálni, a"o%"c"a#á"oat elvi"elni, a ocázatot m$%"$elni, $" a ultD%átmeg+%izni.

A ialaulá", /elemele&$" $" 8an2atlá" 8a"onló /ázi"ain min&encivilizáció e%e"ztBlmeg2. A N2ugat nem

/e0l+&$"$ne te%m$"zete, 8anem $%t$eine $" int$zm$n2eine 0ellegzete""$ge miatt Bl!n?!zi má" civilizációtól.

A e%e"zt$n2"$g, a #lu%alizmu", az in&ivi&ualizmu" $" a 0ogállami"ágtette le8et+v$, 8og2 a N2ugat, mint a

o%"ze%<"$g, mo&e%n"$g el+/utá%a má" tá%"a&alma i%ig2"$g$tiváltva világ"ze%te te%0e"ze&ni ez&0en. Eze az

$%t$e $" int$zm$n2e izá%ólag a N2ugat%a 0ellemz+e. I/0a?? A%t8u% M. Sc8le"inge% "ze%int Eu%ó#a ;az eg2$ni

"za?a&"ág, a #olitiai &emo%ácia, a 0ogállami"ág, az em?e%i 0ogo $"a ultu%áli" "za?a&"ág e"zm$ine eg2e&Bli

/o%%á"a... Eze az e"zm$ 5urópá*an "zBlette, nem z"iá?an, A/%iá?an vag2 a @!zel-@eleten - ott leg/el0e??

c"a !vet+%e talál8atna.; Eze az e"zm$ te"zi a n2ugaticivilizációt eg2e&BlállóváC a n2ugati civilizáció

0elent+"$ge ug2ani" nem unive%zalizmu"á?an, 8anem eg2e&i"$g$?en%e0li. A n2ugati vezet+ne $##en ez$%t nem

a%%a ell t!%ee&niB, 8og2 má" civilizációat a N2ugat $#$%e/o%mál0ana - a n2ugati ?e/ol2á" 8an2atlá"a miatt

ez eg2$?$nt i" meg8ala&ná $#e""$geiet -, 8anem a%%a, 8og2 an2ugati civilizáció eg2e&Blálló $%t$eit

meg+%izz$, v$&0$ $" D0 $let%e elt"$. E /ela&at v$g%e8a0tá"anag2%$"zt a N2ugat leg?e/ol2á"o"a?? o%"zágá%a, az

Ame%iai Eg2e"Blt llamo%a 8á%ul.

A N2ugat min&iná?? ve"z(t ?e/ol2á"á?ól, ez$%t a n2ugati civilizációmeg+%z$"e $%&e$?en az Eg2e"Blt llamo

$" az eu%ó#ai o%"zágo "zámá%a a !vetez+ l$#$"e megt$tele váltele%Bl8etetlenn$7

- nag2o?? #olitiai, gaz&a"ági $" atonai integ%áció%a, az el$#zel$"e!""ze8angolá"á%a ell t!%ee&ni, 8i"zen

c"a (g2 le8et megaa&ál2ozni, 8og2 a /elme%Bl+ n$zetelt$%$"e?+lmá" civilizáció államai t+$t ovác"ol0anaC

=




- @!z$#-Eu%ó#a n2ugati államait - a ;vi"eg%á&i n$g2eet;, a ?alti!ztá%"a"ágoat, Szlov$niát $" Ho%váto%"zágot

- /el ell venni az Eu%ó#ai Unió?a $" a NATO-?aC

- /el ell g2o%"(tani Latin-Ame%ia ;n2ugato"(tá"át;, $", amenn2i?enle8et"$ge", "zo%o" a#c"olatoat ell

iala(tani a latin-ame%iai o%"zágo $" a N2ugat !z!ttC

- meg ell aa&ál2ozni, 8og2 az i"zlám $" a (nai ultD%á0D o%"zágo8ag2omán2o" $" nuleá%i" atonai e%e0e

tová?? /e0l+&0!nC

- a 0a#án-n2ugati vi"zon2 tová??i %omlá"ána gátat ell vetni, " megell aa&ál2ozni, 8og2 a#án @(nával

e%e""en !zele??i a#c"olatoatC- el ell i"me%ni, 8og2 O%o"zo%"zág az o%to&o vallá" mag-államaC a%$gió%a g2ao%olt ?e/ol2á"á8oz nem /$%8et

$t"$g, mint a8og2 a88oz "em, 8og2 a &$li 8atá%o v$&elmete%m$"zete" $" 0ogo" $%&eeC

- min&ent meg ell tenni anna $%&e$?en, 8og2 a N2ugat meg+%izzetec8nológiai $" atonai /el"+??%en&<"$g$t

má" civilizációal "zem?enC

- $" v$gBl a leg/onto"a??7 /el ell i"me%ni, 8og2 a má" civilizáció

Bg2ei?e való ?eavatozá" való"z(n<leg a l$tez+legnag2o?? ve"z$l2/o%%á", mel2 ?izon2talan"ág8oz $" #otenciáli"anglo?áli" on/litu"o8oz vezet a

multicivilizáció" világ?an.

A 8i&eg8á?o%Dt !vet+ i&+"za?an az Eg2e"Blt llamo e%e0$t/elem$"ztett$ az ame%iai Bl#olitia Bl!n?!z+

i%án2zatai !%Bl &Dló vitá. ezet+ "ze%e#e meg"z<nt, ám nem vonul8at i a világ?ól. Sem az inte%nacionalizmu",

"em az el"zigetel+&$" nem 0av(t 0elent+"en a 8el2zet$n, mint a8og2 valami/$le t!??#ólu"D vag2 eg2#ólu"D #olitia

"em $#e" az ame%iai $%&eeet "zolgálni. Ame%ia c"a ao%l$#8et el+%e, 8a ezeet a "z$l"+"$ge" i%án2zatoat

ele%Blve az atlanti #olitia "zellem$?en "zo%o" eg2Bttm<!&$"tala(t i eu%ó#ai #a%tne%eivel anna $%&e$?en,

8og2 a !z!" civilizáció eg2e&Blálló $%t$eit megóv0a $" "a0áto"$%&eeit tová?? $#vi"el0e.

Jivilizáció" 8á?o%D $" %en&

A világ nag2 civilizációina mag-államait $%int+ glo?áli" 8á?o%D

=6




ialaulá"ána ve"z$l2e ic"i, ám nem

el8an2agol8ató. Má% volt %óla "zó, 8og2 az il2en 8á?o%Dt g2a%an eg2min& nag2o?? m$%eteet !lt+ t!%$"vonal-8á?o%D

i&$z8eti el+, mel2?en Bl!n?!z+ civilizációat $#vi"el+ c"o#o%to -%en&"ze%int muzulmáno $" nem

muzulmáno - 8a%colna eg2má""al. Az e"zaláció ve"z$l2$t c"a/oozza, 8a a nag28atalmi álmoat &$&elget+

muzulmán mag-államo eg2má""al ve%"engve #%ó?álna min&nag2o?? "eg(t"$get n2D0tani a 8a%coló 8ittá%"ana.

A 8á?o%D ite%0e&$"$ne való"z(n<"$ge i"e?? a??an az e"et?en, 8a amá"o&- $" 8a%ma&/oon $%intett %oon

o%"zágo nem eve%e&ne ?ele a 8á?o%D?a. A glo?áli" civilizáció!zi8á?o%D e"$l2eit 0elent+"en n!veli, 8a a

civilizáció $" a mag-államo !zti e%+eg2en"Dl2 meg?illen. @(na/elemele&$"e $" eg2%e n!vev+ !ntu&ata, a ;mi

vag2un az em?e%i"$g t!%t$nelm$ne legnag2o?? 0át$o"a; n$zet8angoztatá"a omol2an ve"z$l2ezteti ma0& a

nemzet!zi "ta?ilitá"t a 6. "záza& ele0$n. Ha @(na @elet- $" )$lelet- z"ia vezet+ 8atalmává váli, Ame%ia

t!%t$nelmi $%&eeit /og0a e%e"ztezni.

Ame%ia $%&eeit i"me%ve va0on 8og2an alaul8at i 8á?o%D @(na $"az Eg2e"Blt llamo !z!tt> T$telezzB /el,

8og2 6-et (%un. Az ame%iai c"a#ato má% ivonulta a eg2e"Blt@o%eá?ól, $" az Eg2e"Blt llamo atonai

0elenl$te a#án?an minimáli"%a c"!ent. @(na $" Ta0van eg2ez"$get!t!tt, mel2ne $%telm$?en ez utó??i de facto

/Bggetlen"$get $lvez, ug2anao% eli"me%i Peing /enn8ató"ágátC azENSK #e&ig - az 5-o" u%án $" ?elo%u"z

minta ala#0án - el/oga&0a ezt a 8el2zetet. A )$l-(nai-tenge%

ola0/o%%á"aina ite%mel$"e %o8amtem#ó?an /ol2iCez nag2%$"zt (nai /elBg2elet alatt t!%t$ni, ám ?izon2o" te%Blete

vietnami ellen+%z$" alatt állna, " itt ame%iai

vállalato v$gzi a /eltá%á"t. Megn!vee&ett e%e0$ne tu&atá?an @(nai0elenti, 8og2 a tenge% eg$"z te%Blet$%e

ite%0e"zti /enn8ató"ágát, 8i"zen ig$n20ogo"ult"ágát min&ig i"8angoztatta. Mivel ietnam nem 8a0lan&ó tel0e"(teni

@(na !vetel$"eit, a (nai $" vietnami c"ata8a0ó !z!tt 8a%c ?ontaozi i. @(na, az 55-e" megaláztatá"a oán,

?o""zDt /o%%alva le%o8an0a ietnamot. ietnam Ame%iától $%

==




"eg(t"$get. @(na /ig2elmezteti az Eg2e"Blt

llamoat, 8og2 ne avatozzon a on/litu"?a. a#án $" a t!??i áz"iaio%"zág %etteg. Az Eg2e"Blt llamo

i0elenti, 8og2 el/oga&8atatlanna ta%t0a ietnam (nai meg"zállá"átCgaz&a"ági "zanció ?evezet$"$t "B%geti @(na

ellen, " ma%a&$ tatiai eg2"$geine eg2i$t a )$l-(nai-tenge%%e vez$n2li. @(na ezt a (nai /el"$gvize

meg"$%t$"e$nt $%telmezi, $" l$gitáma&á"t int$z az ame%iai an2a8a0óellen. Az ENSK /+titá%a $" a 0a#án

mini"zte%eln! "ie%telen tá%g2alá"oat /ol2tat a t<z"zBnet$%&e$?en, " a 8a%co tová??te%0e&ne @elet-z"iá?an.

Toió megtilt0a az Eg2e"Blt llamona, 8og2 0a#án te%Bleten l$v+táma"z#onto%ól in&(t"on táma&á"t @(na ellenC

az Eg2e"Blt llamo azon?an meg"zegi a tilalmat. a#án vála"z$##en "emlege""$get 8i%&et, $" lezá%0a a

táma"z#ontoat. @(nai tenge%alatt0á%ó $" a ta0vani $" (naitáma"z#onto%ól in&uló 8a%ci %e#Bl+ "Dl2o" c"a#á"t

m$%ne az ame%iaia c"ata8a0ói%a, illetve elet-áz"iaitáma"z#ont0ai%a. E!z?en a (nai "zá%az/!l&i c"a#ato

le%o8an0á Hanoit, $" ietnam nag2 %$"z$t meg"záll0á.

Mivel min& @(na, min& az Eg2e"Blt llamo %en&elezi atomt!ltet<%a$táal, a $t /$l 8allgatólago"an

ta%tózo&i attól, 8og2 a 8á?o%D o%ai "zaa"zá?an ?eve""e anuleá%i" /eg2ve%zetet. Te%m$"zete"en min&$t tá%"a&alom

ta%t az atomtáma&á" ve"z$l2$t+lC az Eg2e"Blt llamo?an Bl!n!"en/$lne a nuleá%i" c"a#á"tól. Ez$%t

"o ame%iai?an meg/ogalmazó&i a $%&$"7 ug2an mi$%tocáztat0u mi ott az $letBnet> Ug2an it $%&eel, 8a

@(na a )$l-(nai-tenge%t $" ietnamot, vag2 aá% a tel0e" elet-áz"iai

t$%"$get "a0át /enn8ató"ága alá von0a> A 8á?o%Dt ellenz+ tá?o%a eg2%e n+, Bl!n!"en az Eg2e"Blt llamo&$ln2ugati %$"z$n, a &!nt+en "#an2ol a0Da

lata államo?an, mel2e vezet$"e azzal $%vel, 8og2 ;ez nem a mi8á?o%Dn;, $" - az 46-e" NeF Englan&-i

8á?o%D #$l&á0át !vetve - meg#%ó?ál0á ivonni maguat a 8a&i!telezett"$ge alól. A ez&eti g2+zelme után

@(na meg"zilá%&(t0a 8atalmát @elet-z"iá?an, ez$%t Ame%ia/ontoló%a ve"zi a ialault 8el2zetet - 56-?en a

0a#áno eg2$?$nt il2e"mi?en %em$n2e&te -, " a%%a a

=




!veteztet$"%e 0ut, 8og2 @(na D0onnan "ze%zett

8egemoniu" 8atalmát c"a %o##ant ál&ozato á%án le8etnemegt!%ni. Ez$%t i&e0e lenne tá%g2alá"oat

ez&em$n2ezni a%%ól, 8og2 a J"en&e"-óceán n2ugati t$%"$g$?en &Dló"zó%ván2o" 8a%cona, enne a ;/u%c"a

8á?o%Dna; v$get ve""ene.

A 8á?o%D azon?an má" civilizáció mag-államai%a i" 0elent+" ?e/ol2á"t g2ao%ol. In&ia i8a"znál0a az alalmat,

8og2 @(na @elet-z"iá?an 8á?o%Dzi, $" g2ilo" táma&á"t in&(tPai"ztán ellen azzal a nem titolt c$llal, 8og2 az

o%"zág nuleá%i" $" 8ag2omán2o" /eg2ve%zet$t meg"emmi"(t"e. Atáma&á"oat eleinte "ie% o%onázza, azon?an a

#ai"ztáni-i%áni-(nai atonai "z!vet"$g ativizáló&i, $" I%áno%"ze%<, Bt+$#e" e%+el "iet Pai"ztán

"eg(t"$g$%e. In&ia i%áni c"a#atoal $" Bl!n?!z+ etniaic"o#o%to?ól álló #ai"ztáni ge%illáal ?on2oló&i

8a%c?a. Pai"ztán $" In&ia eg2a%ánt az a%a? államo8oz /o%&ul"eg(t"$g$%t - In&ia /el8(v0a a /ig2elmet a%%a, 8og2

I%án n!vev+ &$ln2ugat-áz"iai ?e/ol2á"a ve"z$l2e""$ vál8at -,azon?an a muzulmán tá%"a&almaat má" $%&$"e

/oglaloztat0á7 az Eg2e"Blt llamo /eletti ez&eti (nai g2+zelme 0elent+" N2ugat-ellene" mozgalmaat 8(vna

$let%e. Eze az i"zlám mozgalma, mel2e m!g!tt a muzulmáni/0D"ági 8ullám utol"ó, i!%ege&ett "e%egei állna,

meg&!nti a m$g N2ugat-?a%át t!%! $" a%a? o%mán2o 8atalmát. AN2ugat g2enge"$g$t i8a"ználva az a%a?o

0elent+" táma&á"t int$zne Iz%ael ellen, mel2et a meg/og2atozottame%iai . /lotta nem $#e" /elta%tóztatni.

@(na $" az Eg2e"Blt llamo má" ulc"/onto""ágD o%"zágo8oz /o%&ul

"eg(t"$g$%t. @(na atonai g2+zelmeit+lmeg%ettenve a#án a ?e8ó&olá" #olitiá0ával #%ó?áloziC @(na /el$o%ientáló&i, $" a "emlege""$g 8el2ett @(na?a%át

elveet ez& vallaniC v$gBl mega&0a magát a (nai !vetel$"ene $"@(na ol&alán 8a&?avonul. A 0a#án

8a&e%+ meg"záll0á az ame%iai táma"z#ontoat, $" az Eg2e"Blt llamo "ietve evauál0a c"a#atait. Ame%ia

?loá&ot 8i%&et a#án ellen, $" a J"en&e"-óceán n2ugati %$"z$n a 0a#án $" ame%iai c"ata8a0ó !zt "zó%ván2o"

8a%co%a i" "o% e%Bl. A 8á?o%D it!%$"eo% @(na !lc"!n!" ?izton"ági

=3




eg2ezm$n2 meg!t$"$t 0ava"olta

O%o"zo%"zágna - mel2 n$mi$## 8a"onl(t a Hitle%-Sztálin-#atum%a. A (nai "ie%e azon?an $## az ellenez+

8atá"t vált0á i O%o"zo%"zág?ól, mint a#án?ól. A (nai g2+zelem $"@(na elet-áz"iai eg2e&u%almána gon&olata

el%ettenti Mo"zvát. O%o"zo%"zág min&iná?? @ina-ellene""$ váli, "mege%+"(ti c"a#atait Szi?$%iá?an - (g2

!""zet<z$"?e e%Bl a Szi?$%iá?an $l+ (nai ?eván&o%lóal. @(nate%m$"zete"en azonnal %oonai v$&elm$%e "iet, $"

meg"záll0a lag2ivo"ztoot, az Amu% v!lg2$t $" @elet-Szi?$%ia má""t%at$giai /onto""ágD te%Bleteit. Mi!z?en

Szi?$%iá?an tová?? /ol2tató&na a 8a%co az o%o"z $" a (nai c"a#ato!z!tt, láza&á" t!% i Mongóliá?an, mel2et

@(na o%á??an ;#%oteto%átu"a; alá 8el2ezett.

Az ola0/o%%á"o meg"ze%z$"e $" ellen+%z$"e !z#onti 0elent+"$g<min&eg2i 8a%coló /$l "zámá%a. No8a a#án a

nuleá%i" ene%gia te%$n 0elent+" $%&eelt"$geel ?(%, ola0im#o%t%a"zo%ulC (g2 m$g iná?? %á$n2"ze%Bl a%%a. 8og2

@(na /el$ o%ientáló&0on, 8i"zen c"a (g2 ?izto"(t8at0a, 8og2 a Pe%z"a-!?!l?+l, In&on$ziá?ól $" a )$l-(nai-tenge%

t$%"$g$?+l ola0at a#8a""on. A 8á?o%D /ol2amán az a%a? o%"zágoi"zlám militán"o ellen+%z$"e alá e%BlneC a

N2ugat "zinte eg2 c"e## ola0at "em a# a Pe%z"a-!?!l?+l, (g2min&iná?? az o%o"z, auázu"i $" !z$#-áz"iai

/o%%á"o ig$n2?ev$tel$%e $n2"ze%Bl. Ez$%t a N2ugat /oozotte%+/e"z(t$"eet te"z anna $%&e$?en, 8og2

O%o"zo%"zágot a maga ol&alá%a áll(t"aC " ug2anil2en l$n2ege""zem#ontna ta%t0a azt i", 8og2 O%o"zo%"zág -

Ame%ia "eg(t"$g$vel - az o%"zág te%Blet$t+l &$l%e e"+, ola0?an gaz&ag

muzulmán államoat ellen+%z$"e alá von8a""a.

E!z?en Xa"8ington az eu%ó#ai "z!vet"$ge"e tel0e" !%<támogatá"át "B%geti. A "z!vet"$ge"e azon?an

vonao&na attól, 8og2 a &i#lomáciáin $" gaz&a"ágin tDl, atonai"eg(t"$get i" n2D0t"ana az Eg2e"Blt llamona.

@(na $" I%án ug2anao% omol2an aggó&i amiatt, 8og2 a n2ugatio%"zágo az Eg2e"Blt llamo "eg(t"$g$%e

"ietne, 8i"zen Ame%ia $t világ8á?o%D?an i" iállt Nag2-9%itannia

$" '%anciao%"zág mellett. Enne megel+z$"e

=




$%&e$?en tito?an !z$#8ató"uga%D, nuleá%i" t!ltet<%a$ta%en&"ze%eet tele#(tene 9o"zniá?a $" Alg$%iá?a, $"

/ig2elmezteti az eu%ó#ai 8atalmaat, 8og2 0o??an te"zi, 8a

ima%a&na a 8á?o%D?ól. Azon?an a8og2 má% lenni"zoott. @(nána - a#ánon (vBl - mo"t "em "ie%Bl má" o%"zágoatel%ettenteniC mi t!??, e%+/e"z(t$"ei $##

ellenez+ %eacióat váltana i. Az ame%iai 8(%"ze%z$" tu&omá"t"ze%ez a tito" ació%ól, $" 0elent$"t te%0e"zt a

NATO Tanác" el$, amel2 a %a$ta%en&"ze%e azonnali /el"zámolá"át!veteli. Miel+tt azon?an a NATO l$#ni tu&na,

a e%e"zt$n2"$g v$&elmez+0$ne t!%t$nelmi "ze%e#$?en tet"zelg+Sze%?ia le%o8an0a 9o"zniát. E%%e

Ho%váto%"zág !z?el$#, a $t o%"zág meg"záll0a 9o"zniát, mel2 enne!vetezt$?en ett$"zaa&. A o%á??an

9o"zniá?an el8el2ezett %a$táat mega#a%intva a 8o%váto $""ze%?e ott /ol2tat0á az etniai ti"ztogatá"oat, a8ol

a ilencvene" $ve?en ?e/e0ezni $n2"ze%Blte. Al?ánia $"T!%!o%"zág 9o"znia "eg(t"$g$%e "iet, G!%!go%"zág $"

9ulgá%ia #e&ig táma&á"t in&(t T!%!o%"zág eu%ó#ai te%BleteinCI"ztam?ul?an #áni t!% i, a t!%! lao""ág #e&ig a

9o"z#o%u"zon átelve meneBl. E!z?en eg2 Alg$%iá?ól il+ttnuleá%i" t!ltet< %a$ta Ma%"eille !zel$?en

?ec"a#ó&i, e%%e a NATO vála"z$##en meg"emmi"(t+ e%e0<l$gic"a#á"t m$% az $"za-a/%iai c$l#onto%a.

A /entie ala#0án i&e%Bl, 8og2 az Eg2e"Blt llamo, Eu%ó#a,O%o"zo%"zág $" In&ia való?an glo?áli" 8á?o%Dt vi"el

@(na, a#án $" az i"zlám államo ellen. Hog2an v$gz+&8etne eg2il2en 8á?o%D> Mivel min&$t /$l %en&elezi

nuleá%i" /eg2ve%eel, eg2$%telm<, 8og2 e /eg2ve%e ?evet$"emin&$t ol&alon o%"zágoat t!%!lne el a /!l&

"z(n$%+l. A !lc"!n!" e%+/itogtatá" !vetezt$?en a n2ugati $" a eletie%+/o%%á"o eg2a%ánt ime%Blne, amel2

/eg2ve%"zBnet meg!t$"$8ez vezet8et. Ezzel #e%"ze @(na elet-áz"iai8egemóniá0ána ala#vet+ #%o?l$má0a m$g

min&ig nem ol&ó&ott meg. Az i" el$#zel8et+, 8og2 a N2ugat8ag2omán2o" /eg2ve%zet ?evet$"$vel #%ó?ál0a t$%&%e

$n2"ze%(teni Peinget, azon?an a#án, mint Bt!z+állam -"zigeto%"zág l$v$n - izá%0a anna a le8et+"$g$t,

8og2 az Eg2e"Blt llamo 8a&itenge%$"zete a (nai lao""ág $" a #a%tmenti i#a%vi&$ ellen !zvetlen táma&á"t

=




in&(t"on. ag2i" @(nát c"a n2ugat /el+l le8et meg!zel(teni. MivelO%o"zo%"zág $" @(na 8á?o%D?an állna eg2má""al,

a NATO "ietve /elve"zi O%o"zo%"zágot tag0ai !z$, $" min&ent el!vet

anna $%&e$?en, 8og2 @(na"zi?$%iai el+%en2omulá"ána ele0$t veg2e, " 8og2 O%o"zo%"zágmeg+%iz8e""e /enn8ató"ágát a muzulmán

ola0o%"zágo $" a 8atalma" gázmez+el %en&elez+ !z$#-áz"iaiállamo /elettC at(van támogat0a a (nai u%alom

ellen 8a%coló ti?eti, u0gu% $" mongol tá%"a&almaat, $" a n2ugati,illetve o%o"z e%+et /oozato"an Szi?$%ia eleti

%$"z$%e vonva /el$"zBl a%%a, 8og2 a Nag2 'alon átelve v$g"+ c"a#á"tm$%0en Peing%e, Man&z"D%iá%a $" a 8an

8áto%"zág%a.

E glo?áli" civilizáció!zi 8á?o%D ?á%8og2an i" /e0ez+&0$ ?e - a /eleatomc"a#á"t m$%ne eg2má"%a, vag2 az

e%+/o%%á"o ime%Bl$"e miatt t<z"zBneti tá%g2alá"oatez&em$n2ezne, e"etleg az o%o"z $" a n2ugati e%+

?evonulna a Tienanmen t$%%e - a v$ge%e&m$n2en, mel2ne 8o""zDtávon omol2 !vetezm$n2ei le"zne,

l$n2eg$?en min&ez nem változtat7 ele%Bl8etetlen, 8og2 a 8á?o%D?an$%intett /ele gaz&a"ági, &emog%á/iai $"

atonai e%e0e &%a"ztiu" "$%Bl0!n. Enne e%e&m$n2e$##en aze%+eg2en"Dl2, mel2 a o%á??i $v"záza&o?an

@elet%+l N2ugat /el$, ma0& N2ugat%ól i"m$t @elet /el$ ?illent, mo"tR"za%ól )$l /el$ /og eltoló&ni. A 8á?o%D

legnag2o?? n2e%te"ei azo a civilizáció le"zne, amel2e nem vette%$"zt ?enne. Mivel a N2ugat, O%o"zo%"zág,

@(na $" a#án "z!%n2< ve"zte"$geet "zenve&ett, In&ia el+tt - 8ai"e?? ve"zte"$geel D""za meg a 8á?o%Dt -

/eltá%ul a le8et+"$g, 8og2 a 8in&u vonala ment$n D0%a/o%mál0a a világot. Az ame%iai !zv$lem$n2 0elent+" %$"ze

Dg2 v$li, 8og2 az Eg2e"Blt llamo ala#0ai?an %en&Blt meg, ami$%t aN2ugat-o%ientált ame%iai elitet te%8eli a

/elel+""$gC ez$%t a Ma%"8all-te%v8ez 8a"onló "eg$l2#%og%am (g$%et$velec"egtet+ 8i"#án vezet+ e%Blne

8atalom%a - m!g!ttB azo a %o8amo"an /e0l+&+ latin-ame%iaio%"zágo állna, mel2e a 8á?o%D?ól ima%a&ta.

A/%ia ezzel "zem?en nem "o?an tu& 8ozzá0á%ulni Eu%ó#aD00á$#(t$"$8ez, "+t iná?? tá%"a&almilag mo?il

=4




t!megeet "za?a&(t a ontinen"%e, mel2e m$g a ma%a&ván2oat i"leta%ol0á. Ha @(na, a#án $" @o%ea "Dl2o"

ve"zte"$geet "zenve& a 8á?o%D?an, ao% a 8atalmi eg2en"Dl2

z"iá?an i" &$l /el$ ?illen. A "emlege""$g$tmeg+%z+ In&on$zia &ominán" nag28atalom le"z, au"zt%ál tanác"a&ói"eg(t"$ge %$v$n #e&ig at(van ?e/ol2á"ol0a az

e"em$n2e alaulá"át eleten f0-K$lan&, n2ugaton Mianma% $" S%iLana, $"zaon #e&ig ietnam t$%"$g$?en.

Eze az ació minteg2 el+%evet(ti, 8og2 In&on$zia a 0!v+?enIn&iával $" az D0%a mege%+"!&+ @(nával

on/%ontáló&0$. 9á%mi i" t!%t$n0$, a világ#olitia !z#ont0a &$l%e!lt!zi.

Le8et, 8og2 az olva"ó "zámá%a min&ez va& /antáziálá"na t<ni.em$l0B, 8og2 az i" ma%a&, $" a glo?áli"

civilizáció!zi 8á?o%D /elvázolt e"em$n2"o%a nem l$# tDl a/antazmagó%ia 8atá%ain. Azon?an van valami, ami m$g

e??en a me%$"z $#zelg$"?en i" agga"ztóan %eáli"7 a 8á?o%D iváltóoa - vag2i" az, 8og2 az eg2i civilizáció magállama

*Eg2e"Blt llamo1 ?eavatozi eg2 má"i civilizáció mag-állama*@(na1 illetve ug2anezen civilizáció

má"i tag0a *ietnam1 !zt ialault on/litu"?a. Az Eg2e"Blt llamo "zámá%a az$%t vált ele%Bl8etetlenn$ a

?eavatozá", mivel c"a (g2 tu&ta ga%antálni a nemzet!zi 0ogo"$%tetlen"$g$t, " vi""za"zo%(tani az ag%e""ziótC nem

8ag28atta, 8og2 a )$l-(nai-tenge% ola0/o%%á"ai ?ezá%ul0ana el+tte, "meg ellett aa&ál2oznia, 8og2 @eletz"iá?an

eg2etlen nag28atalom 0u""on u%alom%a. @(na "zámá%a tel0e"enel/oga&8atatlan az inte%venció, mel2ne

oait a N2ugat vezet+ 8atalmána a%%ogán", ti#iu" c$lit<z$"ei?en v$li /eli"me%ni7 az Eg2e"Blt llamo @(na

megalázá"á%a $" meg/$leml(t$"$%e t!%e"ziC az ellenz$támogatá"ával vi"zál2t aa% "z(tani @(na legitim

$%&e"z/$%áin ?elBl, $" meg aa%0a aa&ál2ozni, 8og2 a világ#olitiá?an @(na el/oglal8a""a az +t megillet+ 8el2et.

ag2i" az el!vetezen&+ i&+"za?an a civilizáció!zi 8á?o%Dat c"aDg2 le8et ele%Blni, 8a a !z#onti 8atalma

nem avatozna ?e má" civilizáció on/litu"ai?a. Ezt az ala#vet$"tazon?an ?izon2o" o%"zágo - Bl!n!"en az

Eg2e"Blt llamo - $t"$g(vBl ne8ezm$n2ezni /og0á. Azönmegtartóztatás törvén/ének ti"ztelet?en ta%tá"a -

=5




vag2i" 8og2 a !z#onti 8atalma nem avatozna ?e má" civilizációon/litu"ai?a - a civilizáció!zi,

t!??#ólu"D világ ?$$0$ne el"+ "zámD /elt$tele. A má"o&i /elt$tel

#e&ig a közös közvetEtés+ azaz 8og2 a magállamo tá%g2alá"o Dt0án #%ó?ál0á meg/$ezni vag2 /el"zámolni azoat at!%$"vonal-8á?o%Dat, mel2e

civilizációi o%"zágai vag2 c"o#o%t0ai !zt &Dlna.

A N2ugat ne8ezen /og0a el/oga&ni ezeet a /elt$teleet $" acivilizáció !zti nag2o?? eg2enl+"$getC " azo a

civilizáció i" ?e%zene&ni /ogna ez ellen, mel2e a N2ugatol&alvizein evezne, vag2 $##en a N2ugat vezet+

"ze%e#$ne átv$tel$%e $"zBlne. El$#zel8et+, 8og2 a !z#onti8atalma a nuleá%i" /eg2ve%e ?i%tolá"át

ivált"ágo" el+0ogna ta%t0á, " ez$%t megaa&ál2ozzá, 8og2civilizáció0u má" o%"zágai i" e /eg2ve%e ?i%toá?a

0u""ana. Kul/(a% Ali 98utto min&ent el!vetett anna $%&e$?en,8og2 Pai"ztán ;nuleá%i" nag28atalommá;

vál0on7 ;Tu&0u, 8og2 Iz%ael $" )$l-A/%ia %en&eleziatom/eg2ve%eel. A e%e"zt$n2, z"i&ó $" 8in&u

civilizáció nuleá%i" 8atalma. J"a az i"zlám civilizáció nem%en&elezi m$g atom/eg2ve%eel, &e ez a 8el2zet

8ama%o"an megváltozi.;4 Eg2 !z#onti 8atalmat n$lBl!z+civilizáció?an a vezet+ #oz(ció meg"ze%z$"$$%t

megin&uló ve%"eng$" való"z(n<leg nuleá%i" ve%"eng$""el #á%o"ul. AzI"zlama?a&&al ialault g2Bm!lc"!z+

a#c"olato ellen$%e I%án /elt$tlen "zB"$g$t $%zi anna, 8og2 anuleá%i" /eg2ve%zet te%$n /elzá%ózzon

Pai"ztán8oz. Ezzel "zem?en 9%az(lia $" A%gent(na /el8ag2ott anuleá%i" /eg2ve%ez$" #%og%am0ával, )$l-A/%ia

#e&ig meg"emmi"(tette atom/eg2ve%eit - ?á% el$#zel8et+, 8og2 D0%a/eg2ve%ezni aa% ma0&, 8i"zen nem izá%t,

8og2 Nig$%ia i" "ze%t te"z nuleá%i" a%zenál%a. Scott Sagan $" má"o i"%ámutatta, 8og2 no8a a nuleá%i"

/eg2ve%ez$" n2ilvánvalóan nem mente" a ocázatotól, a világ#olitiai 8el2zet "ta?ilitá"át nag2?an el+"eg(ti, 8a

az eg2e" nag2 civilizációon ?elBl eg2-$t mag-állam %en&elezinuleá%i" /eg2ve%eel.

A /onto"a?? nemzet!zi int$zm$n2e a má"o&i világ8á?o%Dt !vet+i&+"za?an alaulta i, " l$n2eg$?en a




n2ugati $%&eelt"$g, $%t$%en& $" g2ao%lat 8atá%ozta meg 0ellegBet.Mivel a N2ugat 8atalma 8an2atló?an van, a

/elt!%ev+ civilizáció eg2%e n2omat$o"a??an /og0á !vetelni, 8og2

eze az int$zm$n2e az + $%&eei $"ig$n2ei "ze%int alaul0ana át. A legn2ilvánvaló??, legl$n2ege"e?? $"min&en ?izonn2al a legt!?? n$zetelt$%$"t

iváltó $%&$" az, 8og2 mel2 o%"zágo le8etne az ENSK 9izton"ágiTanác"ána állan&ó tag0ai. A tag"ág a

má"o&i világ8á?o%D g2+zte" nag28atalmai !zBl e%Blt i, &e enneeg2%e eve"e?? !ze van a világ#olitia mai

%ealitá"ai8oz. 9á%8og2 i" változz$ a tag"ág !""zet$tele, a 9izton"ágiTanác" 8o""zD távon való"z(n<leg ?izton"ági

$%&$"eel /oglalozi ma0&, aá%c"a a Hete, mel2e a glo?áli"gaz&a"ági $%&$"e%+l /ol2tatna

tanác"ozá"oat. Eg2 multicivilizáció" világ?an az lenne i&eáli", 8amin&en nag2 civilizáció legalá?? eg2 állan&ó

8ell2el %en&elezne a 9izton"ági Tanác"?an. Ma c"a 8á%om il2eno%"zág van. Az Eg2e"Blt llamo 8ozzá0á%ult

a#án $" N$meto%"zág tag"ágá8oz, ám állan&ó tagoá n2ilvánvalóanc"a a??an az e"et?en vál8atna, 8a má"

o%"zágo i" /elv$telt n2e%ne ma0&. 9%az(lia !t D0 állan&ó tag /elv$tel$tte%0e"ztette el+, igaz, eze az o%"zágo nem

%en&elezn$ne v$tó0oggal7 N$meto%"zág$t, a#án$t, In&iá$t,Nig$%iá$t $" a "a0át0át, azaz 9%az(liá$t. Az !t o%"zág

/elv$tele e"et$n azon?an a világon minteg2 eg2milliá%& muzulmánma%a&na $#vi"elet n$lBl - 8ac"a Nig$%ia

nem vállal0a magá%a a /ela&atot. Jivilizáció" "zem#ont?ól l$n2ege"lenne, 8og2 a#án $" In&ia állan&ó taggá

vál0onC te%m$"zete"en A/%ia, Latin-Ame%ia $" a muzulmán világ i"állan&ó tag"ággal %en&elezne, a civilizáció

$#vi"elet$t azon?an %otáció" elven m<!&tetn$ - a vála"ztá"?an azI"zlám @on/e%encia, az A/%iai

Eg2"$g"ze%vezet $" az Ame%iai llamo Sze%vezete - mel2ne azEg2e"Blt llamo nem tag0a - 8ozná meg a

&!nt$"t. R%&eme" lenne a ?%it $" /%ancia tag"ágot "zint$n %otáció"elven m<!&+ Eu%ó#ai Unió" tag"ággá

!""zevonniC e??en az e"et?en az Unió &!ntene a%%ól, 8og2 mio%mel2i állammal $#vi"elteti magát. dg2 a 8$t

civilizáció min&eg2ie eg2 állan&ó 8el28ez 0utna - a N2ugativ$tel$vel, mel2et a világ?an ?et!lt!tt vezet+




"ze%e#e 0ól$te $" a n$#e""$gmego"zlá" miatt $t 8el2 illetne meg.

A C"#"$"%&C"'( ()%)0 9*$$*7%,"

anna ame%iaia, ai a multiultu%alizmu"t ott8on 8i%&eti,má"o vi"zont Bl/!l&!n támogat0á az

unive%zalizmu"t, $" vanna ol2ano i", ai min&$t n$zetet$#vi"eli. Az el+??i magata%tá" az Eg2e"Blt

llamoat $" a N2ugatot ve"z$l2ezteti, m(g az utó??i a N2ugat%a $" a világ%a 0elent /en2eget$"t. Min&$t n$zet

taga&0a a n2ugati ultD%a eg2e&i"$g$t. A glo?áli" multiultu%ali"táazt aa%0á, 8og2 a világ Ame%ia $#$%e /o%máló&0$.

Az ott8oni multiultu%ali"tá #e&ig azt, 8og2 Ame%ia 8a"onul0on a világ8oz. Ame%ia nem le8et

multiultu%áli", 8i"zen 8a a n2ugati civilizáció nem $%v$n2e"Bl, Ame%ia t!??$ má% nem le"z ame%iai. Azon?an

ele%Bl8etetlen, 8og2 a világ maga multiultu%áli""á vál0on, 8i"zenglo?áli" ?i%o&alom nem tu& ialaulni. Az

Eg2e"Blt llamo meg+%z$"e a n2ugati !ntu&at megD0ulá"át te"zi"zB"$ge""$. A világ ?izton"ága c"a ao%

le8et"$ge", 8a a glo?áli" multiultu%alizmu" t$n2e el/oga&ottá váli.

A N2ugat unive%zalizmu"ána $%telmetlen"$ge $" a glo?áli" m$%et<

ultu%áli" "o"z(n<"$g %ealitá"a va0ont!%v$n2"ze%<en $" vi""za/o%&(t8atatlanul e%!lc"i $" ultu%áli"%elativizmu"8oz vezet-e> Ha az unive%zalizmu" t!%v$n2e"(ti

az im#e%ializmu"t, ao% va0on a %elativizmu" legitimál0a-e azeln2omá"t> A $%&$"e%e i"m$telten c"a

igennel $" nemmel le8et vála"zolni. A ultD%a %elat(v, az e%!lc"azon?an a?"zolDt. Mic8ael Xalze% $%vel$"e

"ze%int a ultD%á ;t!??-%$teg<e;7 ol2an int$zm$n2eet $" vi"ele&$"i /o%máat (%na el+, mel2e az a&ott

tá%"a&alom $%&eeit "zolgál0á. E maimali"ta e%!lc"i elveen tDlazon?an l$tezi eg2 ;eg2%$teg<; e%!lc"i"$g,

amel2 a ;t!??%$teg< vag2 maimali"ta e%!lc"i"$g 8ang"Dl2o" 0eg2eit;eg2e"(ti magá?an. Az igaz"ág i%ánti

minimáli" e%!lc"i ig$n2 min&en t!??%$teg< e%!lc"i n$zet?enmegtalál8ató, " attól el "em vála"zt8ató. Min&enBtt

megvan az a minimáli" e%!lc"i ig$n2, 8og2 ;meg/elel+ "za?ál2oat8ozzana l$t%e a g2ilo""ág, c"alá", (nzá",

eln2omá", a z"a%no"ág ?<ne ellen;. Az em?e%e ;8ama% /eli"me%i a

!z!" ellen"$get, ám annál ne8eze??en

6




az eg2$nnel "zem?enC a c"alá&, mint a

tá%"a&alom legi"e?? $#(t+!ve, %$"ze"Bl0!n támogatá"?anC a/elme%Bl+ vitáat on"zenzu" $" nem e%+"za Dt0án

ell %en&ezniC t!%ee&ni ell a /a0i $" vallá"i tole%anciá%a,8a%móniá%a;. i ?e"z$&e után 8o""za"an $%teezte a

"zinga#D%i $%t$e%+l, " $t $vvel $"+?? meg"zBletetett a o%mán2i%án2elveit %!gz(t+ 1ehér 8ön/v. Ez az eln!

által 0ava"olt n$g2 $%t$ mellett m$g eg2, az eg2$n támogatá"átle"z!gez+ !t!&i $%t$et i" ta%talmazott. A

"zinga#D%i tá%"a&alom?an az$%t vált il2en 8ang"Dl2o""á az eg2$n#%io%itá"ána $%&$"e, mivel a on/uciánu"

$%t$een ala#uló 8ie%a%c8ia $" c"alá& elve, eg2maga ne#otizmu"8oz vezetett volna. A 1ehér 8ön/v a

!vetez+$##en &e/iniálta Szinga#D% ;!z!" $%t$eit;7

- a nemzet el+??%e való, mint aYz etniaiZ !z!""$g, a tá%"a&alom $"az eg2$nC

- a c"alá& a tá%"a&alom legi"e?? eg2"$geC

- az eg2$n ti"ztelete, !z!""$gi támogatá"aC

- on"zenzu"%a való t!%ev$" az e%+"zao" megol&á"o 8el2ettC

- /a0i $" vallá"i 8a%mónia.

Mi!z?en a közös értékek meg/ogalmazói Szinga#D% #a%lamenti&emo%ácia i%ánti el!telezett"$g$t $"

o%mán2ána e??$li 0ele" $%&emeit i&$zi, /elt<ni, 8og2/el"o%olá"u?ól "zán&$o"an i8ag2tá a #olitiai $%t$eet.

A o%mán2 nag2 8ang"Dl2t 8el2ezett a%%a, 8og2 Szinga#D% ;min&enteintet?en áz"iai tá%"a&alom;, $", 8og2 az

i" ma%a&0on. ;Nem vag2un ame%iaia, "em angol"zá"zo, ?á%angolul ?e"z$lBn, $" n2ugati %u8át 8o%&un. Ha a

"zinga#D%iaat eg2 i&+ után nem le8et megBl!n?!ztetni azame%iaiatól, angolotól vag2 au"zt%álotól, illetve 8a

- m$g %o""za?? e"et?en - eze óc"a utánzataivá válun Yvag2i" azo%"zág ett$"zaa&Z ao% elt<ni az a

8atá%vonal, amel2 a n2ugati tá%"a&almatól elvála"zt $"megBl!n?!ztet minet.;6

Szinga#D% am?iciózu" $" /elvilágo"ult mó&on #%ó?álta meg8atá%ozniazoat a 0ellemz+ $%t$eet, mel2eet a 8el2i

etniumo $" vallá"i !z!""$ge !z!"en vallottaC " amel2eSzinga#D% $" a N2ugat !zt 8atá%vonalat 8Dzta. A




n2ugati, Bl!n!"en az ame%iai $%t$n2ilatozat mm&en ?izon2n2al"oal nag2o?? 8ang"Dl2t /etetne az eg2$n

0ogai%a a !z!""$g$vel "zem?en, a "zólá""za?a&"ágá%a, a #olitiá?an

való %$"zv$tel%e $" a #olitiai ve%"eng$"%e, valamint a 0ogállami"ág int$zm$n2$%e a ?!lc", "za$%t+ $" /elel+"o%mán2zóal "zem?en. Azzal eg2Btt, 8og2

tová??i /Bggel$el le8etne ?+v(teni a "zinga#D%i $%t$n2ilatozatot," talán má" %ang"o%t i" le8etne a /el"o%olt

$%t$e !z!tt /eláll(tani, való"z(n<leg n$8án2 n2ugati m$gi"len$z+en eluta"(taná azt. M$gi" van n$8án2 ala#vet+,

!z!" voná" z"ia $" a N2ugat !z!tt, m$g 8a eze c"a az;eg2%$teg<; e%!lc"i n$zete%e o%látozó&na i".

Soan mutatta má% %á, 8og2 a világ nag2 vallá"ai - a n2ugatie%e"zt$n2"$g, az o%to&o vallá", a 8in&uizmu", a

?u&&8izmu", az i"zlám, a on/ucianizmu", a taoizmu" $" a 0u&aizmu"- /BggetlenBl attól, 8og2 mil2en m$%t$?en

o"zt0á meg az em?e%i"$get, n$8án2 ulc"/onto""ágD &olog?anazono" n$zeteet vallana. Ha az em?e%i"$g

eg2"ze% ma0& eg2 unive%záli" civilizáció megte%emt$"$n /og /á%a&ozni,ao% ezeet a !z!" 0ellemz+et ell

megtalálnia $" /el8a"ználnia. dg2 az !nmegta%tóztatá" $" a !z!"!zvet(t$" t!%v$n2e mellett, a multicivilizáció"

világ ?$$0$ne 8a%ma&i /elt$tele a közös <ellemz9k t!%v$n2e le"zma0&7 min&en civilizációna meg ell e%e"nie

azoat az $%t$eet, int$zm$n2eet $" g2ao%latoat, mel2e vag2mel2e8ez 8a"onló má" civilizáció?an i"

megtalál8ató.

dg2 c"!enteni le8etne a civilizáció" !""zec"a#á"o ve"z$l2$t, $" azeg2"$ge", eg2e&i Jivilizáció *a nag2?et<"

iemel$" "zán&$o"1 meg"zilá%&(tá"a való%a vál8at. Ez az eg2e&iJivilizáció való"z(n<leg maga"a?? %en&<

e%!lc"i"$g, vallá", i"me%ete, m<v$"zete, /ilozó/ia, tec8nológia,an2agi 0ól$t $" eg2 "o% má" &olog om#leumát

/elt$telezi. N2ilvánvaló, 8og2 az eml(tett t$n2ez+ /e0l+&$"i Btem$?enelt$%$"e mutatoz8atna. A tu&ó"o

azon?an tu&0á, 8og2 a civilizáció t!%t$nelme "o%án mel2e volta aJivilizáció c"Dc"#ont0ai $" m$l2#ont0ai. A

$%&$" mo"t má% c"a az, 8og2 a Jivilizáció /e0l+&$"$?en mil2enten&enciá $%v$n2e"Blne> L$tezi-e valami/$le

3




általáno", világi i%án2zat, amel2 az in&ivi&uáli" civilizációon tDll$#vea Jivilizáció maga"a?? "zint0ei /el$ ta%t> S

8a igen, ao% ezt va0on a mo&e%nizáció 8ozza ma0& l$t%e, amel2 a%%a

$"zteti az em?e%eet, 8og2 óv0á !%n2ezetBet, " enne $%&e$?en min& /e0lette?? tec8nológiáat8a"znál0ana> S min&ez va0on nag2o?? an2agi

0ól$tet e%e&m$n2ez-e ma0&> Azt 0elenten$ te8át ez, 8og2 a maga"a??"zint< o%"ze%<"$g a maga"a?? "zint<

Jivilizáció el+/elt$tele i" eg2?en> E"etleg a Jivilizáció "zint0$t azeg2$ni civilizáció t!%t$nelm$ne alaulá"a

?e/ol2á"ol0a>

f0%a meg/ogalmazó&i a $%&$", 8og2 a t!%t$nelem te%m$"zete va0onlineá%i" vag2 ciliu" vonalat !vet-e>

El$#zel8et+, 8og2 az otatá", az em?e%i tá%"a&alom $" te%m$"zeti!%n2ezet megi"me%$"e $" el/oga&á"a e%e&m$n2e$nt

l$t%e0!tt mo&e%nizáció $" e%!lc"i /e0l+&$" %$v$n az em?e%i"$g aJivilizáció maga"a?? "zint0ei%e 0ut el.

m az i" el+/o%&ul8at, 8og2 a Jivilizáció "zint0ei c"u#án a civilizációevolDció" /ázi"ait !veti. A civilizáció

ialaulá"ao% az em?e%eet %en&"ze%int tett%e$"z"$g, &inamizmu", ?%utalitá", mo?ilitá" $" e#anzionizmu"

0ellemzi. ag2i" eze az em?e%e %elat(ve alulcivilizálta. A civilizáció/e0l+&$"e "o%án n2ugo&ta??á,

!vetezete"e??$ váli, " ol2an tec8niá /e0l+&ne i, mel2e %$v$naz em?e%e Jivilizálta??á válna. A

civilizáción ?elBli ve%"eng$" lan28ulá"ával eg2 eg2eteme" államalaul i. vag2i" a civilizáció el$%i a Jivilizáció

legmaga"a?? "zint0$t, " ?e!"z!nt az e%!lc", a m<v$"zete, azi%o&alom, a /ilozó/ia, a tec8nia, valamint a

atonai, gaz&a"ági $" #olitiai 8atalom ;a%an2o%a;. A civilizáció"8an2atlá" a Jivilizáció "zint0$ne 8an2atlá"át i"

maga után von0a, v$gBl a Jivilizáció alac"on2a?? /oán álló má"civilizáció táma&á"aina e%e"zttBz$?en az

eg2o%i eg2eteme" állam - mint civilizáció - elt<ni a "z(n%+l.

A mo&e%nizáció %$v$n a Jivilizáció általá?an maga"a?? an2agi "zint%ee%Bl. )e va0on ug2anil2en 8atá"t g2ao%ol

az e%!lc" $" ultD%a /e0l+&$"$%e i"> 9izon2o" e"ete?en igen. A/e0lette?? tá%"a&alma "zámá%a a %a?"zolga"ág, a

(nzá" $" az e%+"za min&iná?? el/oga&8atatlanná váli. @$%&$"




#e%"ze, 8og2 ez va0on a n2ugati civilizáció

?e/ol2á"ána !"z!n8et+-e, " 8a (g2 van, ao% a N2ugat 8atalmána8an2atlá"a "zB"$g"ze%<en az e%!lc"

8an2atlá"át von0a-e maga után> aló"z(n<leg igen, 8i"zen ailencvene" $ve?en a ;#u"zta áo"z; #a%a&igmá0a

igazoló&ott ?e7 a 0ogu%alom világ"ze%te c"+&!t mon&ottC államo ?uta el $" "o 8el2Btt ma i" eg2%e n+ az

ana%c8iaC világ"ze%te ?u%0ánzi a ?<n!z$"C t%an"znacionáli" ma//iá$" &%oga%telle 0!tte l$t%eC "o tá%"a&alom?an

%o8amo"an n+ a á?(tó"ze%/Bgg+"$gC a c"alá& - mint mo&ell -elve"ztette 8ag2omán2o" $%t$$tC "zámo"

o%"zág?an meg%en&Blt a ?izalom $" meg"z<nt a tá%"a&almi!""ze/ogá"C n+ az etniai, vallá"i $" civilizáció"

on/litu"o "záma, $" a világ nag2 %$"z$n a /eg2ve%e$ a 8atalom. A ?<n!z$" 8ulláma eg2%e t!?? vá%o"t -

Mo"zvát, io &e anei%ót, 9angoot, Sang8a0t, Lon&ont, ómát, a%"ót. Toiót, o8anne"?u%got, )el8it,

@a%ac"it, @ai%ót, 9ogotát, Xa"8ingtont - $% el, " a Jivilizáció ala#vet+elemei, $%t$ei "z$# la""an "emmiv$

válna. Az em?e%e a o%mán2zá" glo?áli" vál"ágá%ól ?e"z$lne. Agaz&a"ági e%e&m$n2eet /elmutató

t%an"znacionáli" vállalato omol2 %iváli"%a találna at%an"znacionáli" ma//iá?an, &%oga%telle?en $" te%%o%i"ta

c"o#o%to?an, mel2e "Dl2o"an ve"z$l2ezteti a Jivilizáció l$t$t. A 0ogállami"ág a Jivilizáció el"+ "zámD

ala#/elt$tele, ez azon?an a világ nag2 %$"z$n - A/%iá?an, Latin- Ame%iá?an, a volt Szov0etunió?an, )$lz"iá?an

$" a @!zel-@eleten - meg"z<nni lát"zi, " @(ná?an, a#án?an, illetveN2ugaton i" a táma&á"o

e%e"zttBz$?e e%Blt. fg2 t<ni, 8og2 a Jivilizációt 8ama%o"an a ?a%?á%"ág o%a vált0a /el, " el$#zel8et+, 8og2

eg2 ele&&ig #$l&a n$lBl álló 0elen"$g, a glo?áli" m$%et< S!t$t@!z$#o% !"z!nt az em?e%i"$g%e.

Az 53-e" $ve?en Le"te% Pea%"on /el8(vta a /ig2elmet a%%a. 8og2 azem?e%i"$g ;ol2an o%"za?a l$#, amio% a

Bl!n?!z+ civilizációna meg ell tanulniu a ?$$" eg2má" mellett$l$" "za?ál2aitC meg ell i"me%niB eg2má"t,

" 8a eg2má" t!%t$nelm$t, gon&olo&á"mó&0át, m<v$"zet$t $"ultD%á0át tanulmán2ozzá, !lc"!n!"en gaz&aga??á




te8eti eg2má" $let$t. E??en a tDlz"D/olt, #icin2 világ?an "o vála"ztá"i le8et+"$g ninc"7 eg2e?e 8(0án a vi"zál2,

/e"zBlt"$g, 8á?o%D $" ata"zt%ó/a ve"z$l2e /en2eget.;66 A ?$e $" a

Jivilizáció 0!v+0e a világ nag2 civilizációina #olitiai, vallá"i $" "zellemi vezet+ine eg2Bttm<!&$"$n $"meg$%t$"$n mDli. A civilizáció !""zec"a#á"á?an

Eu%ó#a $" Ame%ia eg2Btt vag2 Bl!n-Bl!n ?ui ma0& el. A glo?áli"m$%et< ;igazi !""zec"a#á"?an;, a

Jivilizáció $" a ?a%?á%"ág 8á?o%D0á?an a világ nag2 civilizációi eg2Btt vag2 Bl!n-Bl!n /ogna el?uni, "

magual %ánt0á civilizáció" $%t$ei gaz&ag tá%8ázát7 a vallá"t, am<v$"zetet, az i%o&almat, a /ilozó/iát, a

tu&omán2t, a tec8niát, az e%!lc"!t $" a !n2!%Blete""$get. Azel!vetezen&+ i&+"za?an a világ ?$$0$t

leginá?? a civilizáció !""zec"a#á"a /en2egeti, $" a világ8á?o%D ve"z$l2$t eg2e&Bl a civilizáció "eg(t"$g$vel

l$t%e8ozott nemzet!zi %en& 8á%(t8at0a el.

4




5. Lá"& '. S. J. No%t8%o#, The @eeting of5ast and West4 An 2nuir/Concerning World Bnderstanding *NeF o%7 Macmillan, 51.

. E&Fa%& X. Sai&, Orientalism *NeF o%7 Pant8eon 9oo", 541,

##. =-.. Lá"& @ennet8 N. Xaltz, ;T8e Eme%ging St%uctu%e o/ Inte%nationalPolitic";, 2nternational 0ecurit/+ 4 *'ali 55=1, ##. -5.C o8n .Mea%"8eime%, ;9ac to t8e 'utu%e7 In"ta?ilit2 in Eu%o#e a/te% t8eJol& Xa%;, 2nternational 0ecurit/+ 3 *Summe% 551, ##. 3-3.

6. Ste#8en ). @%a"ne% meg$%&+0elezi, 8og2 a ve"zt/áliai ?$e való?an vála"ztóvonal volna. Lá"& a "ze%z+t+l ;Xe"t#8alia an& AliT8at;, in Gol&"tein $" @eo8ane, e&.. 2deas and 1oreign 3olic/+ ##.6=3-6.

=. K?ignieF 9%zezin"i, Out ofControl4 )lo*al Turmoil on the 5ve ofthe T-ent/:first Centur/ *NeF o%7 Sc%i?ne%, 55=1C )ániel Pat%icMo2ni8an, 3andaemonium4 5thnicit/ in 2nternational 3olitics*O/o%&7 O/o%& Unive%"it2 P%e"", 55=1C lá"& m$g ó?e%t @a#lan,;T8e Joming Ana%c82;, Atlantic @onthEv+ 6= *'e?. 551, ##. -.

. Lá"& ,e- .ork Times+ $ 'e?%ua%2 55=C ##. ., .C $" Gá?%ielSc8oen/el&, ;Oute% Limit";, 3ost:0oviet 3rospects+ *an. 55=1, #.=., az o%o"z $&elmi Mini"zt$%ium a&ataival.

3. Lá"& Ga&&i", ;ToFa%& t8e Po"t-Jol& Xa% Xo%l&;C 9en0ámin .

9a%?e%, ;i8a& v" McXo%l&;, Atlantic @onthl/+ 65 *Ma%c8 5561,##. 3=-=, $" Fihad vs @cWorld *NeF o%7 Time" 9oo", 5531CHan" Ma%, ;A/te% icto%2 in t8e Jol& Xa%7 T8e Glo?al illage o%T%i?al Xa%/a%e;, in . . Lee $" Xalte% @o%te%, e&., 5urope inTransitionG 3olitical+ 5conornic+ and 0ecurit/ 3rospects for the$>>Hs *L9 Sc8ool o/ Pu?lic A//ai%", Unive%"it2 o/ Tea" at Au"tin,Ma%c8 551, ##. 5-6.

. o8n . Mea%"8eime%, ;T8e Ja"e /o% a Nuclea% )ete%%ent;, 1oreign Affairs+ $& *Summe% 55=1, #. 3.

. Le"te% 9. Pea%"on, )emoc%ac2 in Xo%l& Politic" *P%inceton7

P%inceton Unive%"it2 P%e"", 5331, ##. 46-4=.4. o8an Galtung, t+lem tel0e"en /BggetlenBl, igen 8a"onló mó&onelemzi a 8$t vag2 n2olc 0elent+" civilizációna $" azo mag-államaina 0elent+"$g$t a világ#olitia "zem#ont0á?ól. Lá"& ;T8eEme%ging Jon/lict 'o%mation"; in @at8a%ine $" Ma0i& Te8%anian, e&.,

Restructuring for World 3eace4 On the Threshold of the T-ent/: 1irst Centur/ *J%e""ill N7 Ham#ton P%e"", 5561, ##. 6=-6.Galtung 8$t, te%Bleti-ultu%áli" ala#on "ze%vez+&+ c"o#o%tialaulá"á%ól ?e"z$l, eg2-eg2 u%alo&ó vezet+vel - az Eg2e"Blt

llamoal, az Eu%ó#ai @!z!""$ggel, a#ánnal, @(nával,O%o"zo%"zággal, In&iával $" eg2 ;meg8atá%ozó i"zlám !z#onttal; - az

$lB!n. Tová??i "ze%z+, ai az 55-e" $ve ele0$n 8a"onló

3




n$zeteet /ogalmazta meg a civilizációal a#c"olat?an7 Mic8aelLin&, ;Ame%ica a" an O%&ina%2 Jount%2;, American 5nterprise+ *Se#t.Oct. 551, ##. 5-6=.C 9a%%2 9uzan, ;NeF Patte%n" o/ Glo?al

Secu%it2 in t8e TFent2-/i%"t Jentu%2;, 2nternational A<fairs+ *551, ##. ., 4-5.C ó?e%t Gil#in, ;T8e J2cle o/ G%eatPoFe%"7 Ha" It 'inall2 9een 9%oen>; *P%inceton Umve%"it2,ia&atlan &olgozat, 5 Ma2 55=1, ##. C Xilliam S. Lin&, ;No%t8-Sout8 elation"7 etu%ning to a Xo%l& o/ Jultu%e" in Jon/lict;.Current World Ieaders+ =3 *)ec. 5561, ##. =-4. $";)e/en&ing Xe"te%n Jultu%e;, 1oreign 3olicv 4 *'ali 551, ##. -3.C ;Looing 9ac /%om 65567 A Xo%l& Hi"to%2, J8a#. =.7 T8e)i"a"t%ou" 6 "t Jentu%2``. 5conomist+ 6 )ecem?e% 556 - 4 anua%255=, ##. -5.C ;T8e NeF Xo%l& O%&e%7 9ac to t8e 'utu%e;,

5conomist+ 4 anua%2 55, ##. 6-6=.C ;A Su%ve2 o/ )e/ence an& t8e

)emoc%acie";, 5conomist+ Se#tem?e% 55C K"olt o"tován2i,;Jla"8 o/ Jivilization" an& Jultu%e"7 Unit2 an& )i"unit2 o/ Xo%l&O%&e%; *ia&atlan &olgozat, 65 Ma%c8 55=1C Mic8ael la8o",;Jultu%e an& 'o%eign Polic2;, 1oreign 3olicv+ 46 *S#%ing 551, ##.35-4.C )onal& . Puc8ala, ;T8e Hi"to%2 o/ t8e 'utu%e o/Inte%national elation";, 5thics and 2nternational Affairs 4 *551,##. -66.C Ma8&i Elman&0%a, ;Jultu%al )ive%"it27 @e2 to Su%vivalin t8e 'utu%e; *az el"+ Meiói !v+utatá"i @ong%e""zu"%a $"zBlt&olgozat, Meico Jit2, Se#tem?e% 551. 55 - ?en 0elent megElman&0%a !n2ve a%a? n2elven, ma0& a !vetez+ $v?en /%anciául7

3remiere )uerre Civilisationnelle *Ja"a?lanca7 E&. Tou?al, 546,

551.5. 'e%nan& 9%au&el. On !istorv *J8icago7 Unive%"it2 o/ J8icagoP%e"", 541, ##. 6-6.

6. 'EEKET

. ;A ]világt!%t$nelem^ !""z/enom$n0e D0/ent a maga $tala#mozzanatá?an 0eleni meg7 a nag2 ultD%á $let/ol2amata$nt $"az eze !zti a#c"olato$nt.; O"Fal& S#engle%, A ,/ugat alkon/a

*9u&a#e"t7 Eu%ó#a @!n2via&ó, 55, /o%&(totta Simon 'e%enc1, II, #.. Az eml(tett "ze%z+ leg0elent+"e??, a civilizáció 0elleg$t $"mozgatóe%+it elemz+ m<vei7 Ma Xe?e%, The 0ociolog/ of Religion*9o"ton7 9eacon P%e"", /o%&. E#8%aim 'i"c8o//, 541C Emil$)u%8eim $" Ma%cel Mau"", ;Note on t8e Notion o/ Jivilization;,

0ociai Research+ =4 *51, ##. 44-4=.C O"Fal& S#engle%, A ,/ugat alkon/aG Piti%im So%oin, 0ociai and Cultural 7/namics*NeF o%7 Ame%ican 9oo Jo., vol"., 5=-5431C A%nol& To2n?ee,

A 0tud/ of !istor/ *Lon&on7 O/o%& Unive%"it2 P%e"", 6 vol"., 5=-51C Al/%e& Xe?e%, 8ulturgeschichte als 8ultursoziologie *Lei&en7

A. X. Si0t8o//`" Uitge%ve%"maat"c8a##i0 N.., 5=31C A. L. @%oe?e%,

Configurations of Culture )ro-th *9e%ele27 Unive%"it2 o/ Jali/o%nia

3




P%e"", 51, $" 0t/le and Civilizations *Xe"t#o%t, JT7 G%eenFoo&P%e"", 5=1C P8ili# 9ag?2, Culture and !istor/4 3rolegomena to theComparative 0tud/ of Civilizations *Lon&on7 Longman", G%een,

5341C Ja%%oll Vuigle2, The 5volution of Civilizations4 An 2ntroduction to !istorical Anal/sis *NeF o%7 Macmillan, 51Cu"8ton Joul?o%n, The Origin of Civilized 0ocieties *P%inceton7P%inceton Unive%"it2 P%e"", 5351C S. N. Ei"en"ta&t, ;Jultu%al T%a&i-tion" an& Political )2namic"7 T8e O%igin" an& Mo&e" o/ I&eologicalPolitic";, (ritish Fournal of 0ociolog/+ =6 *une 541, ##. 33-4.C'e%nan& 9%au&el, !istor/ of Civilizations *NeF o%7 All$n Lane-Penguin P%e"", 551 $" On !istor/ *J8icago7 Unive%"it2 o/ J8icagoP%e"", 541C Xilliam H. McNeill, The Rise of the West4 A !istor/ ofthe !umán Communit/ *J8icago7 Unive%"it2 o/ J8icago P%e"",5=1C A&&a 9. 9ozeman, ;Jivilization" Un&e% St%e"";, 6irginia

uarterl/ Revie-+ 3 *Xinte% 531, ##. -4, 0tratégia Entelligenceand 0tatecraft *Xa"8ington7 9%a""e2`" YUSZ, 5561, $" 3olitics andCulture in 2nternational !istor/4 1rom the Ancient ,ear 5ast to theOpening of the @odern Age *NeF 9%un"Fic, N7 T%an"actionPu?li"8e%", 551C J8%i"to#8e% )aF"on, 7/namics of World !istor/*LaSalle, IL7 S8e%Foo& Sug&en Jo., 541, $" The @ovement ofWorld Revolution *NeF o%7 S8ee& an& Xa%&, 5351C Immánuel

Xalle%"tein, )eopolitics and )eoculture4 5ssa/s on the ChangingWorld:s/stem *Jam?%i&ge7 Jam?%i&ge Unive%"it2 P%e"", 5561C'eli#e 'e%nán&ez-A%ne"to, @illennium4 A !istor/ of the IastThousand .ears *NeF o%7 Sc%i?ne%", 5531. E muná !z$

"o%ol8ató Loui" Ha%tz utol"ó, t%agiu" "o%"D m<ve, A 0/nthesis ofWorld !istor/ *KB%ic87 Humanit2 P%e"", 54=1, amel2?en ;%en&(vBl ?!lc" el+%elátá""al;, Sámuel 9e$%t i&$zve, !t nag2 ;ultu%áli"te%Blet%e; - e%e"zt$n2, muzulmán, 8in&u, on/uciánu" $" a/%iai -tagoló&ó em?e%i"$g%+l "zól, ;igen 8a"onlóan a 8i&eg8á?o%D utáni

világ 0elenlegi tagoló&á"á8oz;. Memó%iái Minute, Loui" Ha%tz, !arvard Bniversit/ )azette+ 45 *Ma2 6, 551. A civilizációelemz$"$8ez mege%Bl8etetlen ala#m< Matt8eF Melo átteint+!""zegz$"e, The ,ature of Civilizations *9o"ton7 Po%te% Sa%gent,551. Hálával ta%tozom m$g 1oreign Affairs-?eli (%á"om8oza#c"oló&ó 8a"zno" $"z%ev$telei$%t Ha2Fa%& X. Ale%, %.-na, ;I/

Not Huntington`" ]Jivilization"^, T8en X8o"e>; *ia&atlan &olgozat,Ma""ac8u"ett" In"itute o/ Tec8nolog2, 63 Ma%c8 551.

6. 9%au&el, On !istor/+ ##. -4., 66-6., $" !istor/ ofCivilizations+ ##. -3.C Ge%%it X. Gong, The 0tandard of ++CivilizationJ in 2nternational 0ociet/ *O/o%&7 Jla%en&on P%e"",541, ##. 4@, 5-.C Xalle%"tein, )eopolitics and )eoculture##. an& 63C A%nol& .. To2n?ee, A 0tud/ of !istor/+ \, ##.6-63., $" Civilization on Trial *NeF o%7 O/o%& Unive%"it2P%e"", 541, #. 6.

=. 9%au&el, On !istoi/+ #. 63. A ultD%a- $" civilizáció&e/in(ció

%$"zlete" átteint$"$t, Bl!n!" teintettel azo n$met változatá%a,

36




lá"& A. L. @%oe?e% an& Jl2&e @luc8o8n, Culture4 A Critical Revie-of Concepts and 7efinitions *Jam?%i&ge7 Pa#e%" o/ t8e Pea?o&2Mu"eum o/ Ame%ican A%c8aeolog2 an& Et8nolog2, Ha%va%&

Unive%"it2, ol. \LII, No. , 5361, eg2$? 8el2een i", &e el"+"o%?an##. 3-65.

. 9ozeman, ;Jivilization" Un&e% St%e"";, #. .

3. )u%8eim an& Mau"", ;Notion o/ Jivilization;, #. 4.C 9%au&el, On !istor/+ ##. ., 66.C Melo, ,ature of Civilizations+ #. 4.C Xalle%"tein, )eopolitics and )eoculture+ #. 63.C )aF"on, 7/namicsof World !istor/+ ##. 3., 6.C S#engle%, A ,/ugat alkon/a+ I, #. .R%&ee" mó&on az 2nternational 5nc/clopedia of the 0ociai 0ciences*NeF o%7 Macmillan an& '%ee P%e"", e&. )ávi& L. Sill", vol".,541 nem ta%talmaz Bl!n ;civilizáció; vag2 ;civilizáció; "zóciet.

A ;civilizáció /ogalma; *eg2e" "zám?an1 az ;u%?ánu" /o%%a&alom;"zóci?en a#ott 8el2ett, m(g a civilizációat *t!??e" "zám?an1$##en c"a $%inti a ;ultD%a; "zóci.

. He%o&otu", The 3ersian Wars *Ha%mon&"Fo%t8, Englan&,Penguin 9oo", 561, ##. 3=-3.C H$%o&oto"z. A görög:perzsahá*or" *9u&a#e"t. Eu%ó#a @!n2via&ó, 545, Mu%a!z2 G2ula/o%&(tá"a1, #. .

. E&Fa%& A. Ti%2aian, ;e/lection" on t8e Sociolog2 o/Jivilization";, 0ociological Anal/sis+ =3 *Summe% 51. #. 63.

4. To2n?ee, A 0tud/ of !istor/+ I, #. 33.. i&$zi Melo, ,ature of

Civilizations ##. 4-5.C $" 9%au&el, On !istor/+ #. 66.5. 9%au&el, !istor/ of Civilizations+ #. =3, $" On !istor/+ ##. 65-6.

. 9ozeman, 0tratégia 2ntelligence and 0tatecraft+ #. 6.

. Vuigle2, 5volution of Civilizations+ ##. C Melo, ,ature ofCivilizations+ ##. . Lá"& ). J. Some%vell, ;A%gument;, a "ze%z+által %!vi&(tett változata A%nol& . To2n?ee, A 0tud/ of !istor/+ vol".I-I *O/o%&7 O/o%& Unive%"it2 P%e"", 51 c(m< muná0ána, ##.35.

6. Lucián X. P2e, ;J8ina7 E%%atic State, '%u"t%ate& Societ2;, 1oreign Affairs+ 5 *'ali 551, 34.

=. Lá"& Vuigle2, 5volution of Civilizations+ =. /e0ezet, Bl!n!"teintettel ##. ., 4.C Ma Xe?e%, ;T8e Social P"2c8olog2 o/ t8e

Xo%l& eligion";, in '%om Ma Xe?e%7 5ssa/s in 0ociolog/*Lon&on7 outle&ge, t%an"l. An& e&. H. H. Ge%t8 $" J.X%ig8t Mill".551, #. 6.C 9ag?2, Culture and !istor/+ ##. 3-.C S#engle%, A

,/ugat alkon/a+ II, ##. 33C To2n?ee, A 0tud/ of !istoi/+ I, #. ==.C\II. ##. 3-3.C 9%au&el, !istor/ of Civilizations+ t!?? 8el2enMcNeill, The Rise of the West+ t!?? 8el2enC $" o"tován2i, ;Jla"8 o/

Jivilization";, ##. 4-5.

3=




)eschichte *KB%ic87 A%temi"ve%lag, 551.

6=. To2n?ee, Civilization on Trial+ #. 5. !. Xilliam H. McNeill,The Rise ofthe West *##. 653-654.1, ai iemeli anna 0elent+"$g$t,

8og2 a e%e"zt$n2 o% ?e!"z!nt$vel ;"ze%vezett e%e"e&elmiDtvonala, "zá%az/!l&ie $" v(zie eg2a%ánt... !t!tt$ !""ze aontinen" n$g2 nag2 ultD%á0át;.

6. 9%au&el, On !istor/+ #. .7 ;...a ultu%áli" 8atá" i" a&ago?an$%ezett, la""an tette meg a 8o""zD utat. Ha 8i8etBn at!%t$n$"zene, a Tang-o%"za *4-51 &ivat0a ol2an la""anutazott, 8og2 c"a a 3. "záza&?an $%te el Ji#%u" "ziget$t $" aLu"ignano %ag2ogó u&va%át. Onnan te%0e&t aztán tová??, má% ame&ite%%án e%e"e&elem nag2o?? "e?e""$g$vel, '%anciao%"zág?a $"

I. @á%ol2 Bl!nc u&va%á?a, a8ol eg2e?e !zt a 8o""zD, 8eg2e" o%%D

ci#+ ó%iá"i n$#"ze%<"$g%e tett "ze%t, eg2 %$g let<nt világ 8át%a8ag2ott!%!"$ge$nt - a i8un2t c"illago /$n2e i" (g2 talál el 8ozzán.;

63. Lá"& To2n?ee, A 0tudv of !istor/+ III, ##. =-=4.

6. McNeill, Rise of the West+ #. 3.

6. ). @. 'iel&8ou"e, 5conomics and 5mpire+ $?'H:$>$D *Lon&on7Macmillan, 541, #. =.C '. . J. Hea%n"8aF, 0ea 3o-er and 5mpire*Lon&on7 Geo%ge Ha%%a# an& Jo., 51, #. 5.

64. Geo//%e2 Pa%e%, The @ilitar/ Revolution4 @ilitar/ 2nnovationand the Rise of the West *Jam?%i&ge7 Jam?%i&ge Unive%"it2 P%e"",

5441, #. .C Mic8ael HoFa%&, ;T8e Milita%2 'acto% in Eu%o#eanE#an"ion;, in He&le2 9ull $" A&am Xat"on, e&., The 5Mpansion of 2nternational 0ociet/ *O/o%&7 Jla%en&on P%e"", 541, ##. ==.

65. A. G. @enFoo& $" A. L. Loug8ee&, The )ro-th of the 2nternational 5conom/ $?&H:$>>H *Lon&on7 outle&ge, 5561, ##.4-5.C Angu" Ma&&i"on, 7/namic 1orces in Capitalist 7evelopment*NeF o%7 O/o%& Unive%"it2 P%e"", 551, ##. =6-=6.C Alan S.9lin&e%, ?e"zámol %óla a ,e- .ork Times+ 6 Ma%c8 553, #. 3E. Lá"&m$g Simon @uznet", ;Vuantitative A"#ect" o/ t8e Economic G%oFt8o/ Nation"-\. Lev$l an& St%uctu%e o/ 'o%eign T%a&e7 Long-te%mT%en&";, 5conomic 7evelopment and Cultural Change+ 3 *an.

5, #a%t II1, ##. 6-.=. J8a%le" Till2, ;e/lection" on t8e Hi"to%2 o/ Eu%o#ean State-maing;, in Till2, e&., The 1ormation of ,ational 0tates in Western

5urope *P%inceton7 P%inceton Unive%"it2 P%e"", 531, #. 4.

=. . . Palme%, ;'%e&e%ic t8e G%eat, Gui?e%t, 9uloF7 '%om)2na"tic to National Xa%;, in P$te% Pa%et, e&., @akers of @odern

0trateg/ from @achiavelli to the ,uclear Age *P%inceton7 P%incetonUnive%"it2 P%e"", 541, #. 5.

=6. E&Fa%& Mo%time%, ;J8%i"tianit2 an& I"lam;, 2nternational

Affairs+ *an. 551, #. .

33




==. He&le2 9ull, The Anarchical 0ociet/ *NeF o%7 Jolum?iaUnive%"it2 P%e"", 51, ##. 5-=. Lá"& m$g A&am Xat"on. The

5volution of 2nternational 0ociet/ *Lon&on7 outle&ge, 5561, $"

9a%%2 9uzan, ;'%om Inte%national S2"tem to Inte%national Societ27St%uctu%al eali"m an& $gime T8eo%2 Meet t8e Engli"8 Sc8ooi;, 2nternational Organization+ *Summe% 55=1, ##. =6-=36, aimegBl!n?!zteti a nemzet!zi tá%"a&alom ;civilizáció"; $";/uncionáli"; mo&ell0$t, $" a%%a a !veteztet$"%e 0ut, 8og2 ;at!%t$nelem /ol2amán a civilizáció" nemzet!zi tá%"a&alma&ominálta;, $" ;Dg2 t<ni, a /uncionáli" nemzet!zi tá%"a&alom

veg2ti"zta /o%má?an nem l$tezi; *#. ==1.

=. S#engle%, A ,/ugat alkonva+ I, ##. ., 5-3.

=3. To2n?ee, A 0tud/ of !istor/+ I, ##. 5//. 3., 3//.

=. 9%au&el, On !istor/+ #. \\\III.

=. 'EEKET

. . S. Nai#aul, ;Ou% Unive%"al Jivilization;, T8e 55 X%i"tonLectu%e, T8e Man8attan In"titute, ,e- .ork Revie- of (ooks+ =Octo?e% 55, #. 6.

6. Lá"& ame" V. Xil"on, The @oral 0ense *NeF o%7 '%ee P%e"",55=1C Mic8ael Xalze%, Thick and Thin4 @oral Argument at !ome

and A*road *Not%e )ame7 Unive%"it2 o/ Not%e )ame P%e"", 551,Bl!n!" teintettel az . $" a . /e0ezet%eC eg2 %!vi& átteint$"7 '%ance"

. Ha%?ou%, ;9a"ic Mo%ál alue"7 A S8a%e& Jo%e;, 5thics and 2nternational Affairs+ 5 *5531, ##. 33-.

=. áclav Havel, ;Jivilization`" T8in enee%;, !arvard@agazine 5*ul2-Augu"t 5531, #. =6.

. He&le2 9ull, The Anarchical 0ociet/4 A 0tud/ of Order in =World 3olitics *NeF o%7 Jolum?ia Unive%"it2 P%e"", 51, #. =.

3. o8n ocFell, ;T8e NeF Jolo""u"7 Ame%ican Jultu%e a" PoFe%

E#o%t;, $" t!?? "ze%z+, ;J8annel-Su%/ing T8%oug8 U.S. Jultu%e in 6Lan&";, ,e- .ork Times+ = anua%2 55, "ec. 6, ##. IC )ávi&ie//, ;A Glo?al Jultu%e;, World 3oiic/ Fournal+ *Xinte% 55=-51, ##. =-4.

. Mic8ael la8o", ;Jultu%e an& 'o%eign Poiic2;, 1oreign 3oiic/+ 46*S#%ing 551, #. 5.C @i"8o%e Ma8?u?ani, ;T8e )ange%" o/)eca&ence7 X8at t8e e"t Jan Teac8 t8e Xe"t;, 1oreign Affairs+ $&*Se#t.Oct. 55=1, #. 6.

. Aa%on L. '%ie&?e%g, ;T8e 'utu%e o/ Ame%ican PoFe%;, 3olitical 0cience uarterl/+ 5 *S#%ing 551, #. 3.

4. ic8a%& Pa%e%, ;T8e M2t8 o/ Glo?al NeF";, ,e- 3erspectives

3




uarterl/+ *Xinte% 551, ##. -.C Mic8ael Gu%evitc8, Ma% .Lev2 $" Itz8a oe8, ;T8e Glo?al NeF"%oom7 conve%gence" an&&ive%"itie" in t8e glo?a-lization o/ televi"ion neF";, in Pete% )a8lg%en

$" Jolin S#a%", e&., Communication and Citizenship4 Fournalismand the 3u*lic 0phere in the ,e- @edia *Lon&on7 outle&ge, 551,#. 63.

5. onal& )o%e, ;Unit2 an& )ive%"it2 in Xo%l& Jultu%e;, in He&le29ull $" A&am Xat"on, e&., The 5Mpansion of 2nternational 0ociet/*O/o%&7 O/o%& Unive%"it2 P%e"", 541, #. 6=.

. o?e%t L. 9a%tle2, ;T8e Ja"e /o% O#timi"m-T8e Xe"t S8oul&9elieve in It"el/;, 1oreign Affairs+ 6 *Se#t.Oct. 55=1, #. .

. Lá"& o"8ua A. 'i"8man, ;T8e S#%ea& o/ Engli"8 a" a NeFPe%"#ective /o% t8e Stu&2 o/ Language Maintenance an& Language

S8i/t;, in o"8ua A. 'i"8man, o?e%t L. Joo#e% $" An&%eF X.Jon%a&, The 0pread of 5nglish4 The 0ociologv of 5nglish as an

Additional Ianguage *oFle2, MA7 NeF?u%2 Hou"e, 51, ##.4.

6. 'i"8man, ;S#%ea& o/ Engli"8 a" a NeF Pe%"#ective;, ##. 4-5.

=. an&ol/ Vui%, in 9%a0 9. @ac8ni. The 2ndianization of 5nglish*)el8i7 O/o%&, 54=1, #. ii.C . S. Gu#ta $" @a#il @a#oo%, e&., 5nglishin 2ndia:2ssues and 3ro*lems *)el8i7 Aca&emic 'oun&ation, 551, #.6. !. Sa%ve#alli Go#al, ;T8e Engli"8 Language in In&ia;,

5ncounter+ = *ul2Aug. 5451, #. .7 a "ze%z+ ?ec"l$"e "ze%int =3

millió in&iai ;?e"z$l vag2 (% angolul, $%tve ezen az angol n2elv valamel2 /o%má0át;. Xo%l& 9an, World 7evelopment Report $>?N+$>>$ *NeF o%7 O/o%& Unive%"it2 P%e""1, . tá?lázat.

. @a#oo% $" Gu#ta, ;Int%o&uction;. in Gu#ta $" @a#oo%, e&., 5nglish in 2ndia+ #. 6.C Go#al, ;Engli"8 Language;, #. .

3. 'i"8man, ;S#%ea& o/ Engli"8 a" a NeF Pe%"#ective;, #. 3.

. Lá"& ,e-s-eek+ 5 ul2 55=, #. 66.

. I&$zi . N. S%iva"tava $" . P. S8a%ma, ;In&ián Engli"8 To&a2;, inGu#ta $" @a#oo%, e&., 5nglish in 2ndia+ #. 5.C Go#al, ;Engli"8

Language;, #. .4. ,e- .ork Times+ ul2 55=, #. A5.C (oston )lohe+ 3 ul255=, #. .

5. A World Christian 5nc/clopedia el+%e0elz$"ein (vBl lá"& m$gean 9ou%geoi"-Pic8at, ;Le Nom?%e &e" 8omme"7 Etat et#%o"#ective;, in Al?e%t acua%& et al.. Ies 0cientifiues 3arlent*Pa%i"7 Hac8ette, 541, ##. ., =.,3., 3-3.

6. E&Fa%& Sai& . S. Nai#aul%ól, i&$zi 9%ent Sta#le". ;Jon Men an&Jonue%o%";, ,e- .ork Times (ook Revie-+ 66 Ma2 55, #. 6.

6. A. G. @enFoo& $" A. L. Loug8ee&, The )ro-th of the

3




2nternational 5conom/ $?&H:$>>H *Lon&on7 outle&ge, =%&. e&.,5561, ##. 4-5.C Angu" Ma&&i"on, 7/namic 1orces in Capitalist

7evelopment *NeF o%7 O/o%& Unive%"it2 P%e"", 551, ##. =6-

=6.C Alan S. 9lin&e%, ,e- .ork Times+ 6 Ma%c8, 553, #. 3E.66. )avi& M. oFe, ;T8e T%a&e an& Secu%it2 Pa%a&o inInte%national Politic"; *ia&atlan $zi%at, O8io State Unive%"it2, 3Se#t. 551, #. .

6=. )ale J. Jo#elan&, ;Economic Inte%&e#en&ence an& Xa%7 AT8eo%2 o/ T%a&e E#ectation";, 2nternational 0ecurit/ 6 *S#%ing551, #. 63.

6. Xilliam . McGui%e $" Jlai%e . McGui%e, ;Jontent an& P%oce""in t8e E#e%ince o/ Sel/`, Advances in 5Mperimentál 0ociai

3s/cholog/+ 6 *5441, #. 6.

63. )onal& L. Ho%oFitz, ;Et8nic Jon/lict Management /o% Polic2-Mae%";, in o"e#8 . Montville $" Han" 9innen&i0, e&., Conflictand 3eacemaking in @ultiethnic 0ocieties *Leington, MA7Leington 9oo", 551, #. 6.

6. olan& o?e%t"on, ;Glo?alization T8eo%2 an& Jivili-zational Anal2"i";, Comparative Civilizations Revie-+ *'ali 541, #. 66.Ce//%e2 A. S8a&, %., ;Glo?alization an& I"lamic e"u%gence;,Comparative Civilizations Revie-+ 5 *'ali 5441, #. .

6. Lá"& J2%il E. 9lac, The 7/namics of@odemization4 A 0tud/ in

Comparative !istor/ *NeF o%7 Ha%#e% an& oF, 51, ##. -=.Cein8a%& 9en&i, ;T%a&ition an& Mo&e%nit2 econ"i&e%e&;,Comparative 0tudies in 0ociet/ and !istor/+ 5 *A#%il 51. ##. 656-65=.

64. 'e%nan& 9%au&el, On !istorv *J8icago7 Unive%"it2 o/ J8icagoP%e"", 541, #. 6=.`

65. A n2ugati civilizáció megBl!n?!ztet+ voná"aival /oglalozói%o&alom te%m$"zete"en ó%iá"i. Lá"&, eg2e?e !z!tt, Xilliam H.McNeill, Rise of the West4 A !istor/ of the !uman Communit/*J8icago7 Unive%"it2 o/ J8icago P%e"", 5=1C 9%au&el, On !istor/ $"

o%á??i m<veC Immanule Xalle%"tein. )eopolitics and )eoculture4 5ssa/s on the Changing World:0/stem *Jam?%i&ge7 Jam?%i&geUnive%"it2 P%e"", 551. @a%i X. )eut"c8 át/ogó, t!m!% $" %en&(vBlgon&olat$?%e"zt+ muná0á?an !""ze8a"onl(totta a n2ugati civilizációtilenc má" civilizációval 8u"zoneg2 /!l&%a0zi, ultu%áli", gaz&a"ági,tec8niai, tá%"a&almi $" #olitiai "zem#ont ala#0án, iemelve,menn2i?en Bl!n?!zi a N2ugat az !""ze" t!??i civilizációtól. Lá"&@a%i X. )eut"c8, ;On Nationali"m, Xo%l& egion", an& t8e Natu%e o/t8e Xe"t;, in Pe% To%"vi, e&., @o*ilization+ Center:3eripher/

0tructures+ and ,ation*uilding4 A 6olume in Commemoration of 0tein Rokkan *9e%gen7 Unive%"itet"/o%laget, 541, ##. 3-5=. A

n2ugati civilizáció 3-?an meg/ig2el8et+ "zem?e"z!+ $" "a0áto"

34




voná"aina t!m!% !""zegz$"e7 J8a%le" Till2, ;e/lection" on t8eHi"to%2 o/ Eu%o#ean State-maing;, in Till2, e&., The 1ormation of

,ational 0tates in Western 5urope *P%inceton7 P%inceton Unive%"it2

P%e"", 531, ##. 4.=. )eut"c8, ;Nationali"m, Xo%l& egion", an& t8e Xe"t;, #. .

=. Lá"& ó?e%t ). Putnam. @aking 7emocrac/ Work4 CivilTraditions in @odern 2tal/ *P%inceton7 P%inceton Unive%"it2 P%e"",55=1, #. 6.

=6. )eut"c8, ;Nationali"m, Xo%l& egion", an& t8e Xe"t;, #. 4.Lá"& m$g Stein oan, ;)imen"ion" o/ State 'o%mation an&Nation-?uil&ing7 A Po""i?le Pa%a&igm /o% e"ea%c8 on a%iation"

Fit8in Eu%o#e;, in J8a%le" Till2, The 1ormation of ,ational 0tatesin Western 5urope *P%inceton7 P%inceton Unive%"it2 P%e"". 531, #.

3, $" Putnam, @aking 7emocrac/ Work+ ##. 6-6.==. Gee%t Ho/"te&e, ;National Jultu%e" in 'ou% )imen"ion"7 Ae"ea%c8-?a"e& T8eo%2 o/ Jultu%al )i//e%ence" among Nation";,

2nternational 0tudies of @anagement and Organization+ = *54=1,#. 36.

=. Ha%%2 J. T%ian&i", ;J%o""-Jultu%al Stu&ie" o/ In&ivi&uáli"%a an&Jollectivi"m;, in ,e*raska 0/mposium on @otivation 545*Lincoln7 Unive%"it2 o/ Ne?%a"a P%e"", 551, ##. -==., $" ,e-.ork Times+ &N )ecem?e% 55, #. . Tová??á Geo%ge J. Lo&ge $"Ez%a '. ogel, e&., 2deolog/ and ,ational Competitiveness4 An

Anal/sis of ,ine Countries *9o"ton7 Ha%va%& 9u"ine"" Sc8ool P%e""541, t!?? 8el2en.

=3. A civilizáció !lc"!n!" eg2má"%a 8atá"ána taglalá"a "zinteele%Bl8etetlenBl /elme%Bl e %eagálá"ti#ológia valamel2 változatával.Lá"& A%nol& . To2n?ee, A 0tud/ of !istor/ *Lon&on7 O/o%&Unive%"it2 P%e"", 5=3-1, II, ##. 4., III, ##. 36-3=, 6.Co8nL. E"#o"ito, The 2slamic Threat4 @/th or Realit/ *NeF o%7O/o%& Unive%"it2 P%e"", 5561, ##. 3=-6.C )ániel Pi#e", 2n the 3athof )od4 2slam and 3olitical 3o-er *NeF o%7 9a"ic 9oo", 54=1,##. 3-6.

=. Pi#e", 3ath of )od+ #. =5.=. Xilliam P/a//, ;e/lection"7 Economic )evelo#ment;, ,e-.orker+ &N )ecem?e% 54, #. .

=4. Pi#e", 3ath of )od+ ##. 5-54.

=5. Ali Al-Amin Maz%ui, Cultural 1orces in World 3olitics *Lon&on7ame" Ju%%e2, 551, ##. -3.

. E"#o"ito, 2slamic Threat+ #. 33.C ltaláno""ág?an lá"& ##. 33-6.C$" Pi#e", 3ath of )od+ ##. -6.

. aine% J. 9aum, ;Aut8o%it2 an& I&entit2-T8e Inva%ianceH2#ot8e"i" II;, ;eitschrift fiir 0oziologie+ *Oct. 51, ##. =4-=5.

35




Lá"& m$g aine% J. 9aum, ;Aut8o-%it2 Jo&e"7 T8e Inva%ianceH2#ot8e"i";, ;eitschrifi f"r 0oziologie+ *an. 51. ##. 3-64.

6. Lá"& A&&a 9. 9ozeman. ;Jivilization" Un&e% St%e"";, 6irginia

uarterl/ Revie-+ 3 *Xinte% 531, ##. 3@C Leo '%o?eniu", 3aideuma4 Bmrisse einer 8ultur: und 0eelenlehre *Munic87 J. H.9ec, 561, ##. llC O"Fal& S#engle%, A ,/ugat alkon/a+ II, ##.4.

=. 9ozeman, ;Jivilization" Un&e% St%e"";, #. .

. Xilliam E. Na//, ;e/lection" on t8e Vue"tion o/ ]Ea"t an& Xe"t^/%om t8e Point o/ ieF o/ a#an;, Comparative Civilizations Revie-+= *'ali 543 S#%ing 541, #. 666.

3. )avi& E. A#te%, ;T8e ole o/ T%a&itionali"m in t8e Political

Mo&e%nization o/ G8ána an& Ugan&a;, World 3olitics+ = *Oct. 51,##. -4.

. S. N. Ei"en"ta&t, ;T%an"/o%mation o/ Social, Political, an&Jultu%al O%&e%" in Mo&e%nization;, American 0ociological Revie-+= *Oct. 531, ##. 35-=.

. Pi#e", 3ath of )od+ ##. ., 5.

4. 9%au&el, On !istor/ ##. 66-6=.

. 'EEKET. e//e%2 . 9a%nett, ;Eclu"ion a" National Secu%it2 Polic2;,

3arameters+ 6 *S#%ing 551, #. 3.

6. Aa%on L. '%ie&?e%g, ;T8e 'utu%e o/ Ame%ican PoFe%;, 3olitical 0cience uarterl/+ 5 *S#%ing 551, ##. 6-6.

=. He&le2 9ull, ;T8e evolt Again"t t8e Xe"t;, in He&le2 9ull $" A&am Xat"on, e&., 5Mpansion of 2nternational 0ociet/ *O/o%&7O/o%& Unive%"it2 P%e"", 541, #. 65.

. 9a%%2 G. 9uzan, ;NeF Patte%n" o/ Glo?al Secu%it2 in t8e TFent2-

/i%"t Jentu%v;, 2nternational Affairs+ *ul2 551. #. 3.3. 3ro<ect &H&N *te%vezet1 6 Se#tem?e% 55, #. .C Xo%l& 9an,World 7evelopment Report $>>H *O/o%&7 O/o%& Unive%"it2 P%e"",551, ##. 665., 6.C The World Almanac and (ook of 1acts $>>H*Ma8Fa8, N7 'un Xagnall", 5451, #. 3=5.

. Unite& Nation" )evelo#ment P%og%am, !uman 7evelopment Report $>>D *NeF o%7 O/o%& Unive%"it2 P%e"", 551, ##. =-=.,6-6.C Xo%l& 9an, ;Xo%l& )evelo#ment In&icato%";, World

7evelopment Report $>?D+ $>?+ $>>H+ $>>DG 9%uce u""ett et al.,World !and*ook of 3olitical and 0ociai 2ndicators *NeF Haven7

ale Unive%"it2 P%e"", 551, ##. 666-66.




. Paul 9ai%oc8, ;Inte%national In&u"t%ialization Level" /%om 3 to54;, Fournal of 5uropean 5conomic !istor/+ *'ali 5461, ##.65., =.

4. 5conomist+ 3 Ma2 55=, #. 4=., i&$zi Inte%national Moneta%2'un&, World 5conomic OutlookG ;T8e Glo?al Econom2;, 5conomist+ Octo?e% 55, ##. =-5.C Wall 0treet Fournal+ Ma2 55=, #. A6.CNic8ola" ). @%i"to/, ;T8e i"e o/ J8ina;, 1oreign Affairs+ 6*Nov.)ec. 55=1, #. .C @i"8o%e Ma8?u?ani, ;T8e Paci/ic Xa2;,

1oreign Affairs+ *an.'e?. 5531, ##. -=.

5. Inte%national In"titute /o% St%ategic Stu&ie", ;Ta?le" an& Anal2"e";. The @ilitar/ (alance $>>D:>N *Lon&on7 9%a""e2`", 551.

. 3ro<ect &H&N+ #. =.C ic8á%& A. 9itzinge%, The )lo*alizationofArms 3roduction4 7efense @arkets in Transition *Xa"8ington,

).J.7 )e/en"e 9u&get P%o0ect, 55=1, t!?? 8el2en.. o"e#8 S. N2e, %., ;T8e J8anging Natu%e o/ Xo%l& PoFe%;,

3olitical 0cience uarteiiv+ 3 *Summe% 551, ##. 4-46.

6. Xilliam H. McNeill. The Rise of the West4 A !istor/ of the !uman Communit/ *J8icago7 Unive%"it2 o/ J8icago P%e"". 5=1, #.33.

=. onal& )o%e, ;Unit2 an& )ive%"it2 in Jontem#o%a%2 Xo%l&Jultu%e;, in 9ull $" Xat"on, e&., 5Mpansion of 2nternational 0ociet/+##. 6-6.

. Xilliam E. Na//, ;e/lection" on t8e Vue"tion o/ ]Ea"t an& Xe"t^/%om t8e Point o/ ieF o/ a#an;, Comparative Civilizations Revie-+= *'all 543 an& S#%ing 541, #. 65.C A%ata I"ozai, ;E"ca#ingt8e J2cle o/ Ete%nal e"ou%ce";, ,e- 3erspectives uarterlv+ >*S#%ing 5561, #. 4.

3. ic8a%& Si""ion, ;Jultu%e an& )emoc%atization in In&ia;, in La%%2)iamon&, 3olitical Culture and 7emocrac/ in 7eveloping Countries*9oul&e%7 L2nne ienne%, 55=1, ##. 33-.

. G%a8am E. 'ulle%, ;T8e A##eal o/ I%an;, ,ational 2nterest+ =*'ali 551, #. 53.

. Ei"ue Saai?a%a, ;T8e En& o/ P%og%e""ivi"m7 A Sea%c8 /o% NeFGoal";, 1oreign Affairs+ *Se#t.Oct. 5531, ##. 4-.

4. T. S. Eliot, 2dea of a Christian 0ociet/ *NeF o%7 Ha%cou%t,9%ace an& Jom#an2, 51, #. .

5. Gille" @e#ei, Revenge of )od4 The Resurgence oflslam+Christianit/ and Fudaism in the @odern World

*Unive%"it2 Pa%, PA7 Penn"2lvania State Unive%"it2 P%e"", /o%&. Alan9%ale2 551, #. 6.

6. Geo%ge Xeigel, ;eligion an& Peace7 An A%gumentJom#lei/ie&;, Washington uarterlv+ *S#%ing 551, #. 6.




6. ame" H. 9illington. ;T8e Ja"e /o% O%t8o&o2;. ,e- Repu*lic+ =Ma2 55, #. 6.C Suzanne Ma""ie, ;9ac to t8e 'utu%e;, (oston)in*e+ 64 Ma%c8 55=, #. 6.

66. 5conomist+ 4 anua%2 55=, #. .C ame" u#e%t, ;)atelineTa"8ent7 Po"t-Soviet Jent%al A"ia;, 1oreign 3olic/+ 4 *Summe%5561, #. 4.

6=. 'a%ee& Kaa%ia, ;Jultu%e I" )e"tin27 A Jonve%"ation Fit8 Lee@uan eF;, 1oreign Affairs+ = *Ma%.A#%. 551, #. 4.

6. Ha""an Al-Tu%a?i, ;T8e I"lamic AFaening`" Secon& Xave;, ,e- 3erspectives uarterl/+ 5 *Summe% 5561, ##. 36-33.C Te& G. elen,The 3olitical @o*ilization of Religious (elief *NeF o%7 P%aege%,551, ##. 33.

63. 9ema%& LeFi", ;I"lamic evolution;, ,e- .ork Revie- of (ooks+6 anua%2 544, #. .C @e#ei, Revenge of )od+ #. 46.

6. Su&8i% @aa%, ;T8e Jolo%" o/ iolence7 Jultu%al I&entitie",eligion, an& Jon/lict; *ia&atlan $zi%at1, . /e0ezet, ;A NeF Hin&uI&entit2;, #. .

6. Suzanne Ma""ie, ;9ac to t8e 'utu%e;, #. 6.C u#e%t, ;)atelineTa"8ent;, #. 4.

64. o"ema%2 a&/o%& ut8e%, ;A Xo%l& on 'i%e Fit8 'ait8;, ,e-.ork Times (ook Revie-+ 6 anua%2 556, #. .C Xilliam H.McNeill, ;'un&amentali"m an& t8e Xo%l& o/ t8e 55";, in Ma%tin E.

Ma%2 $" . Scott A##le?2, e&., 1undamentalisms and 0ociet/*J8icago7 Unive%"it2 o/ J8icago P%e"", 55=1, #. 3.

65. ,e- .ork Times+ 3 anua%2 55=, #. A5.C Hen%2 Jlement Moo%e, 2mages of 7evelopment4 5g/ptian 5ngineers in 0earch of 2ndustr/*Jam?%i&ge7 M.I.T. P%e"", 541, ##. 66-664.

=. Hen%2 Scott Stoe", ;@o%ea`" J8u%c8 Militant;, ,e- .ork Times @agazine+ 64 Novem?e% 56, #. 4.

=. ev. E&Fa%& . )oug8e%t2, S. ., ,e- .ork Times+ ul2 55=, #..C Timot82 Goo&man. ;Latin Ame%ica`" e/o%mation;, American

5nterprise+ & *ul2Augu"t 551, =.C 2eF .ork Times+ ul255=, #. XXTime+ 6 anua%2 55, #. 5.

=6. 5conomist+ Ma2 545, #. 6=.C Novem?e% 545. #. .C Times*Lon&on1, 6 A#%il 55, #. 6.C Ohserver+ 6 Ma2 55, #. 4.

==. ,e- .ork Times+ ul2 55=, #. A5.C (oston )lo*e+ 3 ul255=, #. =.

=. Lá"& Ma% ue%gen"me2e%, The ,e- Cold WarQ Religious ,ationalism Confronts the 0ecular 0tate *9e%ele27 Unive%"it2 o/Jali/o%nia P%e"", 55=1.

=3. Kaa%ia, ;Jonve%"ation Fit8 Lee @uan eF;, #. 4.C Al-Tu%a?i,;I"lamic AFaening`" Secon& Xave;, #. 3=.

6




Lá"& Te%%ance Ja%%oll, ;Secula%ization an& State" o/ Mo&e%nit2;,World 3olitics+ = *A#%il 541, ##. =6-=46.

=. o8n L. E"#o"ito, The 2slamic Threat4 @/th or Realitv *NeF

o%7 O/o%& Unive%"it2 P%e"", 5561, #. .=. egi" )e?%a2, ;Go& an& t8e Political Planet;, ,e- 3erspectivesuarterl/+ *S#%ing 551, #. 3.

=4. E"#o"ito, 2slamic Threat+ #. .C Gille" @e#eit i&$zi So#8ieLanne", ;La %evanc8e &e )ieu-Inte%vieF Fit8 Gille" @e#ei;,)eopolitiue == *S#%ing 551, #. .C Moo%e, 2mages of

7evelopment+ ##. 6-6.

=5. ue%gen"me2e%, The ,e- Cold War+ #. .C E&Fa%& A. Ga%gan,;Hin&u age Again"t Mu"lim" T%an"/o%ming In&ián Politic";, ,e-

.ork Times+ Se#tem?e% 55=, #. Al.C @8u"8Fa8t Sing8, ;In&ia, t8eHin&u State;, ,e- .ork Times+ = Augu"t 55=, #. A.

. )o%e in 9ull $" Xat"on, e&., 5Mpansion of 2nternational 0ociet/+#. .C McNeill in Ma%t2 $" A##le?2, e&.. 1undamentalisms and

0ociet/ #. 35.

3. 'EEKET

. @i"8o%e Ma8?u?ani, ;T8e Paci/ic Xa2;, 1oreign Affairs+ $D

*an.'e?. 5531, ##. -=.C IM) Eecutive O#inion Su%ve2, 5conomist+ Ma2 553., #. 3.C Xo%l& 9an, )lo*al 5conomic 3rospects and the 7eveloping Countries $>>' *Xa"8ington, 55=1,##. -.

6. Tomm2 @o87 America=s Role in Asia4 Asian 6ie-s *A"ia'oun&ation, Jente% /o% A"ian Paci/ic A//ai%", e#o%t No. =,Novem?e% 55=1, #. .

=. Ale @e%%7 Fapan Times+ Novem?e% 55, #. .

. a"8eng Huang, ;X82 J8ina Xill Not Jolla#"e;, 1oreign 3oiic/+53 *Summe% 5531, #. 3.

3. Ja?le NeF" NetFo%, Ma2 55C E&Fa%& '%ie&man, ;A 'aile&J8ine"e Mo&e%nit2;, 7aedalus+ 66 *S#%ing 55=1, #. 3.C Pe%%2 Lin,;J8ina`" ]Jo%e^ P%o?lem;, i?i&., ##. 6-6.

. 5conomist+ 6. anua%2 553, ##. =4-=5.C Xilliam T8eo&o%e &e9a%2, ;T8e NeF Jon/uciani"m in 9ei0ing;, American 0cholar+ *S#%ing 5531, 3C 9en0ámin L. Sel/, ;J8anging ole /o%Jon/uciani"m in J8ina;, Woodro- Wilson Center Report+ *Se#tem?e% 5531, ##. -3.C ,e- .ork Times+ 6 Augu"t 55, #. A5.

. Li Teng-8ui, ;J8ine"e Jultu%e an& Political eneFal;, Fournal of 7emocrac/+ *Octo?e% 5531, ##. -4.

=




4. Ale @e%%7 Fapan Times+ Novem?e% 55, #. .C @azu8ioOzaFa, ;Am?ivalence in A"ia;, Fapanese Bpdate+ *Ma2 5531, ##.4-5.

5. E #%o?l$máat illet+en lá"& Ivan P. Hall, ;a#an`" A"ia Ja%&;, ,ational 2nterest+ =4 *Xinte% 55-531, 5.

. Ja"imi% o"t. ;Ame%ica`" ole in A"ia7 One ea% Late%; *A"ia'oun&ation. Jente% /o% A"ian Paci/ic A//ai%", e#o%t No. 3, 'e?%ua%2551, #. .C oic8i 'una?a"8i, ;T8e A"ianization o/ A"ia;, 1oreign

Affairs+ $& *Nov.)ec. 55=1, #. 4.C AnFa% I?%a8im, 2nternational !erald Tri*une+ = anua%2 55, #. .

. @i"8o%e Ma8?u?ani, ;A"ia an& a Unite& State" in )ecline;,Washington uarterl/+ *S#%ing 551, ##. 3-6=.C az ellentáma&á"tillet+en lá"& E%ic one", ;A"ia`" 'ate7 A e"#on"e to t8e Singa#o%e

Sc8ool;, ,ational 2nterest+ =3 *S#%ing 551, ##. 4-64.6. Ma8at8i% ?in Mo8ama&7 Ma%e 0i%enma *T8e Mala2 )ilemma1*To2o7 Imu%a 9una ig2o, t%an"l. Taata Ma"a2o"8i, 54=1, #. 6..i&$zi Ogu%a @azuo, ;A Jall /o% a NeF Jonce#t o/ A"ia;, Fapan 5cho+6 *Autumn 55=1, #. .

=. Li \iangiu, ;A Po"t-Jol& Xa% Alte%native /%om Ea"t A"ia;, 0traitsTimes+ 'e?%ua%2 556, #. 6.

. ota%o @o?a2a"8i. ;e-A"ianize a#án;, ,e- 3erspectivesuarterl/+ 5 *556 Xinte%1, #. 6.C 'una?a"8i, ;T8e A"ianization o/

A"ia;, ##. 3C Geo%ge ong-Soon ee, ;NeF Ea"t A"ia in aMulticultu%al Xo%l&;, 2nternational !erald Tri*une+ 3 ul2 556. #.4.

3. oic8i 'una?a"8i, ;Glo?alize A"ia;, ,e- 3erspectives uarterl/+> *556 Xinte%1, ##. 6=-6.C @i"8o%e M. Ma8?u?ani, ;T8e Xe"t an&t8e e"t;, ,ational 2nterest+ 64 *556 Summe%1, .C Hazuo, ;NeFJonce#t o/ A"ia; #..

. 5conomist+ > Ma%c8 55., #. ==.

. 9an&a% ?in Sultan, ,e- .ork Times+ ul2 55, #. 6.

4. o8n L. E"#o"ito7 The 2slamic Threat4 @/th or Realit/ *NeF o%7 O/o%& Unive%"it2 P%e"", 5561, #. 6.C Ali E. Hillal )e""oui,;T8e I"lamic e"u%gence;, in 2slamic Resurgence in the Ara* World+e&. Ali E. Hillal )e""oui *NeF o%7 P%aege%, 5461, #. 5-=.

5. T8oma" Ja"e, i&$zi Mic8ael Xalze%7 The Revolution of the 0aints4 A 0tud/ in the Origins of Radical 3olitics *Jam?%i&ge7Ha%va%& Unive%"it2 P%e"", 531, ##. -.C Ha""an Al-Tu%a?i, ;T8eI"lamic AFaening`" Secon& Xave;, ,e- 3erspectives uarterl/+ 5*Summe% 5561, 36. A 6. "záza& v$g$ne i"zlám/un&amentalizmu"át, enne 0elleg$t, vonzá"át, o%látait $" t!%t$nelmi"ze%e#$t a leg0o??an Xalze%, a -. "záza&i angol álvini"ta

#u%itanizmu"%ól (%t m<v$n e%e"ztBl $%t8et0B meg.




6. )onal& @. Eme%"on, ;I"lam an& $gime in In&one"ia7 X8o`"Joo#ting X8om>; *nem #u?liált tanulmán2, 5451, #. .C M. Na"i%Tama%a7 2ndonesia in the Wake of 2slam+ 53-543 *@uala Lum#u%,

In"titute o/ St%ategic an& Inte%national Stu&ie" Mala2"ia, 541, #.64.C 5conomist+ )ecem?e% 543, ##. =3-=.C Hen%2 Tanne%, ;I"lamJ8allenge" Secula% Societ2;, 2nternational !erald Tri*une+ 6 une54, ##. -4.C Sa?%i Sa2a%i, ;Politicization o/ I"lamic e-t%a&itionali"m7 Some P%elimina%2 Note";, in 2slam and 3olitics in the

@odern @iddle 5ast+ e&. Metin He#e% $" a#8ael I"%aeli *Lon&on7J%oom Helm, 541, #. 63.C ,e- .ork Times+ 6 Ma%c8 545, #. .C6 Ma%c8 553, #. A4. Lá"&7 0elent$"e eze%+l az államo%ól7 ,e-.ork Times+ Novem?e% 543, #. 6EC 3 Novem?e% 54, #. =.C Ma%c8 55, #. Ali.C 6 Octo?e% 55, #. .C 6 )ecem?e% 556, #. .C4 Ma%c8 55, #. A3.C $" 5conomist+ 3 une 543, ##. =-=.C $" 4

Se#tem?e% 556, ##. 6=-63.6. ,e- .ork Times+ Octo?e% 55=, #. A4.C 65 Novem?e% 55, #.

A.C = 'e?%ua%2 55, #. .C 6 )ecem?e% 556, #. 3.C E%ia G. Alin,;)2namic" o/ t8e Pale"tinian U#%i"ing7 An A""e""ment o/ Jau"e",J8a%acte%, an& Jon"euence";, Comparative 3olitics+ 6 *ul2 551,#. 5.C ,e- .ork Times+ 4 Ma%c8 55, #. A3.C ame" Peacoc,;T8e Im#act o/ I"lam;, Wilson arterl/ 3 *S#%ing 541, #. 6.CTama%a7 In&one"ia in t8e Xae o/ I"lam, #. 66.

66. Olivie% o27 The 1ailure of 3olitical 2slam *Lon&on7 Tau%i",551, ##. 5C ,e- .ork Times+ 5 anua%2 556., #. E=.C

Washington 3ost+ 6 Novem?e% 55, #. Al. Lá"& Gille" @$##el7 The Revenge of )od4 The Resurgence of 2slam+ Christianit/+ and Fudaism the @odern World *Unive%"it2 Pa%, PA7 Penn"2lvania StateUnive%"it2 P%e"", 551, #. =6.C 'a%i&a 'aouzia J8a%/i, ;X8en GalileoMeet" Alla8;, ,e- 3erspectives uarterl/+ *S#%ing 551, #. =.CE"#o"ito7 2slamic Threat+ #. . 6=. Ma8naz I"#a8ani, ;a%ietie" o/Mu"lim E#e%ience;, Wilson uarterl/+ = *Autumn 5451, #. 6.

6. Saa& E&&in I?8%a8im, ;A##eal o/ I"lamic 'un&a-mentali"m; *atanulmán2 el8angzott7 Jon/e%ence on I"lam an& Politic" in t8eJontem#o%a%2 Mu"lim Xo%l&, Ha%va%& Unive%"it2, 3- Octo?e%5431, ##. 5-., $" ;I"lamic Militanc2 a" a Social Movement7 T8eJa"e o/ TFo G%ou#" in Eg2#t;, in 2slamic Resurgence+ e&. )e""oui,##. 64-=.

63. Washington 3ost+ 6 Octo?e% 54, #. 6=.C Peacoc, ;Im#act o/I"lam;, #. .C Ila2 Suna% $" 9innaz To#%a, ;I"lam in Politic"7 T8eJa"e o/ Tu%e2;, )overnment and Opposition+ 4 *Autumn 54=1, #.=.C ic8a%& X. 9ulliet, ;T8e I"%aeli-PLO Acco%&7 T8e 'utu%e o/ t8eI"lamic Movement;, 1oreign Affairs+ 6 *Nov.)ec. 55=1, #.6.

6. E%ne"t Gellne%, ;U# /%om Im#e%iali"m;, ,e- Repuhlic+ && Ma2545, #. =3.C o8n Mu%%a2 9%oFn. ;Tan"u Jille% an& t8e Vue"tion o/Tu%i"8 I&entit2;, World 3olic/ Fournal+ *'ali 551, #. 34.C o2,

1ailure of 3olitical 2slam+ #. 3=.

3




6. 'oua& A0ami, ;T8e Im#o""i?le Li/e o/ Mu"lim Li?e%ali"m;, ,e- Repu*lic+ & une 54, #. 6.

64. Jlement Moo%e Hen%2, ;T8e Me&ite%%anean )e?t J%e"cent;

*ia&atlan $zi%at1, #. =.C Ma% N. @atz, ;Eme%ging Patte%n" in t8eInte%national elation" o/ Jent%al A"ia;, Central Asian @onitor *No.6, 551, #. 6.C Me8%&a& Hag8a2eg8i, ;I"lamic evival in t8e Jent%al

A"ian e#u?lic";, Central Asian 0urve/+ = *No. 6, 551, #. 633.

65. ,e- .ork Times+ A#%il 545, #. A=.C 66 )ecem?e% 556, #. 3.C 5conomist+ Octo?e% 556., #. .

=. 5conomist+ 6 ul2 55, #. =3.C 6 )ecem?e% 55 - = anua%2556., #. .C Ma8/ulzul Houe J8ou&8u%2, ;Nationali"m, eligionan& Politic" in 9angla&e"8;, in (angladesh4 0ociet/+ Religion and

3olitics+ e&. a/iu&&in A8me& *J8ittagong, Sout8 A"ia Stu&ie"

G%ou#, 5431, #. 4.C ,e- .ork Times+ = Novem?e% 55, #. A.CWall 0treet Fournal+ Ma%c8 553, ##. , A.

=. )onal& L. Ho%oFitz, ;T8e Vu%`an an& t8e Jommon LaF7 I"lamicLaF e/o%m an& t8e T8eo%2 o/ Legal J8ange;, American Fournal ofComparative Ia-+ 6 *S#%ing an& Summe% 551, ##. 6=.

=6. )e""oui, ;I"lamic e"u%gence;, #. 6=.

==. )aniel Pi#e"7 2n the 3ath of )od4 2slam and 3olitical 3o-er*NeF o%7 9a"ic 9oo", 54=1, ##. 646-64=., 65-656.C o8n 9a%%ett@ell27 Ara*ia+ the )ulf and the West *NeF o%7 9a"ic 9oo", 541,

##. 6., 6=., i&$zi Pi#e"7 3ath of )od+ #. 65.=. Unite& Nation" Po#ulation )ivi"ion, World 3opulation 3rospects4 The $>>& Revision *NeF o%7 Unite& Nation", 55=1, A-4 tá?lázatC ilág?an7 World 7evelopment Report $>>N *NeF o%7O/o%& Unive%"it2 P%e"", 5531, 63 tá?lázatC ean 9ou%geoi"-Pic8at,;Le Nom?%e &e" Homme"7 Etat et P%o"#ective;, in Ies 0cientifiues

3arlent+ e&. Al?e%t aca%& *Pa%i", Hac8ette.541, ##. 3., 3.

=3. ac A. Gol&"tone, Revolution and Re*ellion in the 5arl/ @odern World *9e%ele2, Unive%"it2 o/ Jali/o%nia P%e"", 551,#a""im, &e /+leg ##. 6-=5.

=. He%?e%t Moelle%, ;out8 a" a 'o%ce in t8e Mo&e%n Xo%l&;,Comparative 0tudies in 0ocietv and !istorv+ *A#nl 541, ##.6=-6.C LeFi" S. 'eue%, ;Gene-%ation" an& t8e T8eo%2 o/evolution;, 0urvev+ 4 *Summe% 561, ##. -44.

=. Pete% X. Xil"on $" )ougla" '. G%a8am, 0audi Ará*ia4 TheCorning 0torm *A%mon, N, M.E. S8a%#e, 551, ##. 64-65.

=4. P8ili##e 'a%gue", ;)emog%a#8ic E#lo"ion o% Sociai U#8eaval;,in )emoc%ac2 Xit8out )emoc%at"> T8e eneFal o/ Politic" in t8eMu"lim Xo%l&, e&. G8a""en Salam$ *Lon&on7 I. 9. Taun", 551, ##.34-6, 3-.

=5. 5conomist+ &> Augu"t 54, #. .C )eni" )%agoun"i. ;T8%e"8ol&




o/ iolence;, 1reedom Revie-G 6 *Ma%c8A#nl 5531, #. .

. 'EEKET

. An&%ea" Pa#an&%eou, ;Eu%o#e Tu%n" Le/t;, ,e- 3erspectivesuarterl/+ *Xinte% 551, #. 3=.C u )%a"ovic, i&$zi anice A.9%oun, ;I"lam in t8e 9alan";, 1reedom Revie-+ && *Nov.)ec.551, #. =.C '. Ste#8en La%%a?ee, ;In"ta?ilit2 an& J8ange in t8e9alan";, 0urvival+ = *Summe% 5561, #. =.C Mi"8a Gle%vn2,;Hea&ing O// Xa% in t8e Sout8e%n 9alan";, 1oreign Affairs+ *Ma2une 5531, ##. 6-=.

6. Ali Al-Amin Maz%ui. Cultural 1orces in World 3olitics *Lon&on7

ame" Ju%%e2, 551, #. =. =. Lá"& #l.7 5conomist+ Novem?e%55, #. 3.C Ma2 553, #. =.

. onal& 9. Palme% $" T8oma" . ec/o%&7 (uilding A05A,4 &H.ears of 0outheast Asian Cooperation *NeF o%7 P%aege%, 541, #.5.C 5conomist+ 6= ul2 55., ##. =-=6.

3. 9a%%2 9uzan $" Ge%al& Segal, ;et8ining Ea"t A"ian Secu%it2;, 0urvival+ = *Summe% 551, #. .

. 1ar 5astern 5conomic Revie-+ Augu"t 55, #. =.

. )at"u Se%i Ma8at8i% ?in Mo8ama& $" @enic8i O8mae inte%0D0a,

##. =., .C a/i&a8 Azia, ,e- .ork Times+ 6 'e?%ua%2 55, #. ).4. Fapan Times+ Novem?e% 55, #. 5.C 5conomist+ 5 Novem?e%55, #. =.

5. Mu%%a2 Xei&en?aum, ;G%eate% J8ina7 A NeF EconomicJolo""u">; Washington uarterl/+ *Autumn 55=1. ##.4-4.

. Wall 0treet Fournal+ = Se#tem?e% 55, #. A4.C ,e- .orkTimes+ 'e?%ua%2 553, #. A.

. 5conomist+ 4 Octo?e% 55, #. .C An&%e" Se%?in, ;ToFa%&" an A""ociation o/ Ja%i??ean State"7 ai"ing Som$ AFFa%& Vue"tion";, Fournal of 2nteramerican 0tudies+ = *Xinte% 551, ##. -5.

6. 1ar 5astern 5conomic Revie-+ 3 ul2 55, ##. 6-63.C 3Se#tem?e% 55, ##. 6-6.C ,e- .ork Times+ 'e?%ua%2 556, #..C 5conomist+ 3 anua%2 55, #. =4.C ó?e%t ). Ho%mat". ;Maingegionali"m Sa/e;, 1oreign Affairs+ = *Ma%c8A#%il 551, ##. 6-=.C 5conomist+ ul2 55. ##. -4.C (oston )lo*e+ 3 'e?%ua%255, #. . A Me%co"u%%ól lá"& Luigi /v(anzetti. ;T8e PoliticalEconom2 o/ MEJOSU;, Fournal of 2nteramerican 0tudies+ =3*Xinte% 55=51, ##. -., $" '$li Pena, ;NeF A##%oac8e" toEconomic Integ%ation in t8e Sout8e%n Jone;, Washingtonuarterlv+ 4 *Summe% 5531, ##. =-66.

=. ,e- .ork Times+ 4 A#%il 55, #. A=.C = une 55, ##. )l., )3.C




=5. Ez utó??i #%o?l$mát illet+en lá"& )ániel Pat%ic Mo2ni8an, ;'%eeT%a&e Fit8 an Un/%ee Societ27 A Jommitment an& it" Jon"euence";,

,ational 2nterest *Summe% 5531, ##. 64-==.

. 1inancial Times+ -6 Se#tem?e% 55=, #. .C ,e- .ork Times+ Augu"t 556, #. =.

. 5conomist+ 6= ul2 55, #. =3.C I%ene Mo"", em?e%i 0ogimeg?(zott *Au"zt%ália1, ,e- .ork Times+ Augu"t 556, #. =.C

5conomist+ 6= ul2 55, #. =3.C (oston )lo*e+ $ ul2 55=, #. 6.CCa*le ,e-s ,et-ork+ NeF" e#o%t, )ecem?e% 55=C ic8á%&Higgott, ;Jlo"ing a 9%anc8 O//ice o/ Em#i%e7 Au"t%alian 'o%eignPoiic2 an& t8e U@ at Jentu%2`" En&;, 2nternational Affairs+ *anua%2 551, 34.

6. at Su0amio, The Australian+ 3 Ma2 55=, #. 4 i&$zi Higgott,

;Jlo"ing a 9%anc8;, #. 6.C Higgott, ;Jlo"ing a 9%anc8;, #. =.C 5conomist+ 6 )ecem?e% 55=, #. =.

=. @enic8e O8mae inte%0D0ána áti%ata, 6 Octo?e% 55, ##. 3-.Lá"& m$g7 Fapan Times+ $ Novem?e% 55, #. 5.

. ic8á%& Xoolcott *Au"zt%ália1 8a0&ani nag2!vet, ,e- .orkTimes+ Augu"t 556, #. =.

3. Paul @ell2, ;einventing Au"t%alia;, ,ational 2nterest+ =*Xinte% 5561, .C 5conomist+ )ecem?e% 55=, #. =.C Higgott,;Jlo"ing a 9%enc8;, #. 34.

. Li @uan-0Bt i&$zi Higgott. ;Jlo"ing a 9%anc8;, #. 5.

. 'EEKET

. 5conomist+ anua%2 553, #. 3.C 6 Novem?e% 55, #. 3.Cu##e Ie @onde:*eli ci$ne !""ze/oglaló0a *4 Novem?e% 551C

,e- .ork Times+ Se#tem?e% 55. #. .

6. Mic8ael HoFa%&, ;Le""on" o/ t8e Jol& Xa%;, 0urvival+ = *Xinte%551, ##. 6-=.C Pie%%e 9e8a%, ;Jent%al Eu%o#e7 T8e NeF Line" o/'%actu%e;, Geo#olitiue =5 *angol ia&., Augu"t 5561, #. 6.C Maao?"on. ;Jollective Secu%it2 in Eu%o#e To&a2;, Washingtonuarterl/+ 4 *S#%ing 5531, #. 5.C Ma 9elo//, ;'ault Line" an&Stee#le"7 T8e )ivi&e& Lo2altie" o/ Eu%o#e;, ,ational 2nterest+ 6=*S#%ing 551, #. 4.

=. An&%ea" O#lata, ;ienna an& t8e Mi%%o% o/ Hi"to%2;,)eopolitiue+ =3 *angol ia&., Autumn 551, #. 63.C 2tauta"Lan&"?e%gi", ;T8e J8oice;, )eopolitiue+ =3 *angol ia&., Autumn551, #. =.C ,e- .ork Times+ 6= A#%il 553, #. 3E.

. Ja%l 9il&t, ;T8e 9altic Litmu" Te"t;, 1oreign Affairs+ =




*Se#t.Oct. 551, #. 4.

3. ,e- .ork Times+ 3 une 553, #. A.

. R15\RI Research (ulletin+ * Ma%c8 55=1, ##. ., .. Xilliam ). ac"on, ;Im#e%ial Tem#tation"7 Et8nic" A?%oa&;,Or*is+ =4 *Xinte% 551, #. 3.

4. Ian 9%zezin"i, ,e- .ork Times+ = ul2 55, #. A4.

5. o8n '. Mea%"8eime%, ;T8e Ja"e /o% a U%ainian Nuclea%)ete%%ent7 )e?ate;, 1oreign Affairs+ $& *Summe%

55=1, ##. 3-.

. ,e- .ork Times+ = anua%2 55, #. A4.

. I&$zi in Ola Tunan&e%, ;NeF Eu%o#ean )ivi&ing Line">; in ,or-a/ 1acing a Changing 5urope4 3erspectives and Options+ e&. alte% Angell *O"lo, No%Fegian 'o%eign Polic2 Stu&ie" No. 5,'%i&t0o/ Nan"en In"titute et al., 5561, #. 33.

6. o8n Mo%%i"on, ;Pe%e2a"lav an& A/te%7 T8e u""ian-U%ainianelation"8i#;, 2nternational Affairs+ 5 *Octo?e% 55=1, #. .

=. The Chinese World Order4 Traditional China s 1oreign Relations+ e&. o8n @ing 'ai%?an *Jam?%i&ge7 Ha%va%& Unive%"it2P%e"", 541, ##. 6-=.

. Pe%%2 Lin, ;T8e Ol& Man`" NeF J8ina;, ,e- .ork Revie- of

(ooks+ > une 55, #. =6.3. Pe%%2 Lin, ;J8ina`" ]Jo%e^ P%o?lem;, 7aedalus+ 66 *S#%ing55=1, #. 63.C Xeiming Tu, ;Jultu%al J8ina7 T8e Pe%i#8e%2 a" t8eJente%;, 7aedalus+ 6 *S#%ing 551, #. 66.C 5conomist+ 4 ul2 553,##. =-=6.

. 5conomist+ 6 Novem?e% 55=, #. ==.C ul2 55=, #. .

. 5conomist+ 6 Novem?e% 55=, #. ==.C oic8i 'una-?a"8i, ;T8e A"ianization o/ A"ia;, 1oreign Affairs+ 6 *Nov. )ec. 55=1, #. 4.Lá"& általá?an7 Mu%%a2 Xei-&en?aum $" Sámuel Hug8e", The

(am*oo ,et-ork *NeF o%7 '%ee P%e"", 551.

4. J8%i"to#8e% G%a2, i&$zi Washington 3ost+ )ecem?e% 556, #. A=.C Li @uan-0B, i&$zi Maggie 'a%le2, ;T8e 9am?oo NetFo%;, (oston )lo*e @agaziné+ A#%il 55, #. =4.C 2nternational !eraldTri*né+ 6= Novem?e% 55=.

5. 2nternational !erald Tri*né+ 6= Novem?e% 55=C Geo%ge Hic"$" . A. J. Macie, ;A Vue"tion o/ I&entit27 )e"#ite Me&ia H2#e,T8e2 A%e 'i%ml2 Settle& in Sout8ea"t A"ia;, 1ar 5astern 5conomic

Revie-+ ul2 55, #. .

6. 5conomist+ A#nl 55, #. .C Nic8ola" ). @%i"tó/, ;T8e i"e o/

J8ina;, 1oreign Affairs+ 6 *Nov.)ec. 55=1, #. 4.C Ge%%it X. Gong,




;J8ina`" 'ou%t8 evolution;, Washington uarterl/+ *Xinte%551, #. =.C Wall 0treet Fournal+ Ma2 55=, #. AAC Mu%%a2L.Xei&en?aum, )reater China4 the ,eMt 5conomic 0uperpo-erQ

*St. Loui"7 Xa"8ington Unive%"it2, Jente% /o% t8e Stu&2 o/ Ame%ican9u"ine"", Jontem#o%a%2 I""ue" Se%ie" 3, 'e?%ua%2 55=1, ##. 6-=.

6. Steven Mu/"on, Washington 3ost+ Augu"t 55, #. A=.C ,e-s-eek+ 5 ul2 55=, #. 6.C 5conomist+ Ma2 55=, #. =3.

66. Lá"& Xalte% J. Jlemen", %. $" un K8an, ;J8iang J8mg-@uo`"ole in t8e OJ-PJ econciliation;, American Asian Revie-+ 6*S#%ing 551, ##. 3-3.

6=. @u J8en 'u, i&$zi 5conomist+ Ma2 55=, #. =.C Lin, ;Ol&Man`" NeF J8ina;, #. =6. Lá"& ;J%o""-St%ait elation"7 Hi"to%icalLe""on";, 1ree China Revie-+ *Octo?e% 551, ##. 6-36. Gong,

;J8ina`" 'ou%t8 evolution;, #. =5.C Ge%al& Segal, ;J8ina`" J8angingS8a#e7 T8e Mu&&le @ing&om>;, 1oreign Affairs+ = *Ma2une551, #. 5.C o"" H. Mun%o, ;Giving Tai#ei a Place at t8e Ta?le;,

1oreign Affairs+ = *Nov.)ec. 551, #. 3.C Wall 0treet Fournal+ Ma2 55=, #. AAC 1ree China Fournal+ 65 ul2 55, #. .

6. 5conomist+ ul2 55=, ##. 64-65.C 6 A#%il 55, ##. =j=3.C 2nternational !erald Tri*né+ 6= Novem?e% 55=C Wall 0treet Fournal+ Ma2 55=, #. AA.

63. I%a M. La#i&u"7 !istor/ of 2slamic 0ocieties *Jam?%i&ge7 U@,Jam?%i&ge Unive%"it2 P%e"", 5441, #. =.

6. Mo8ame& Ka8i Mog8e%?i, ;T%i?ali"m, eligion an& t8e J8allengeo/ Political Pa%tici#ation7 T8e Ja"e o/ Li?2a; *el+a&á"C el8angzott7Jon/e%ence on )emoc%atic J8allenge" in t8e A%a? Xo%l&, Jente% /o%Political an& Inte%national )evelo#ment Stu&ie", @ai%ó, 556. "ze#t.66-6., ##. ., 5.C 5conomist *Su%ve2 o/ t8e A%a? Ea"t1, 'e?%ua%2544, #. .C A&lan A. El-Ha%&allo, ;Su/i"m an& T%i?ali"m7 T8e Ja"e o/Su&an; *el+a&á"C el8angzott7 Jon/e%ence on )emoc%atic J8allenge"in t8e A%a? Xo%l&, Jente% /o% Political an& Inte%national)evelo#ment Stu&ie", @ai%ó, 556. "ze#t. 66-6.1, #. 6.C 5conomist+= Octo?e% 54, #. 3.C o8n )ue Ant8on2, ;Sau&i A%á?ia7 '%om

T%i?al Societ2 to Nation-State;, in 0audi Ará*ia+ 5nerg/+ 7evelopmental 3lanning+ and 2ndustrialization+ e&. agaei ElMella8 $" )o%ot8ea H. El Mella8 *Leington, MA, Leington,5461, ##. 5=-5.

6. alman Ona%an, ;Economic" an& Nationali"m7 T8e Ja"e o/Mu"lim Jent%al A"ia;, Central Asian 0urve/+ = *No. , 551, #.5=.C )eni" )%agoun"i, ;T8%e"8ol& o/ iolence;, 1reedom Revie-+6 *Ma%c8A#%il 5531, #. 6.

64. 9a%?a%a )al2 Metcal/, ;T8e Jom#a%ative Stu&2 o/ Mu"limSocietie";, 2tems+ *Ma%c8 541, #. =.

65. Metcal/, ;Mu"lim Societie";, #. =.

6




=. (oston )lo*e+ & A#%il 553, #. 6. APAIJ-%ól általáno"an lá"& ;T8ePo#ula% A%a? an& I"lamic Jon/e%ence *PAIJ17 A NeF ]I"lami"tInte%national^>;, Trans0tate 2slam+ *S#%ing 5531, ##. 6-.

=. 9ema%& Sc8ec8te%man $" 9%a&/o%& . McGuinn, ;Linage"9etFeen Sunni an& S8i`i a&ical 'un&amentali"t O%ganization"7 ANeF a%ia?le in Mi&&le Ea"te%n Politic">;, The 3olitical Chronicle+ *'e?%ua%2 5451, ##. 66-=.C ,e- .ork Times+ )ecem?e% 55, #.3.

4. 'EEKET

. Geo%gi A%?atov, ;Neo-9ol"8evi" o/ t8e I.M.'.;, ,e- .ork Times+

Ma2 556, #. A6.6. Az $"za-o%eai n$zeteet eg2 maga" %angD ame%iai elemz+/oglalta !""ze7 Washington 3ost+ 6 une 55, #. Jl.C az in&iaitá?o%noot i&$zi Le" A"#in, ;'%om )ete%%ence to )enuing7 )ealing

Fit8 P%oli/e%ation in t8e 55`";, memo%an&um, 4 'e?%ua%2 556, #..

=. LaF%ence '%ee&man, ;G%eat PoFe%", itai Inte%e"t" an& Nuclea% Xea#on";, 0urvival+ = *Xinte% 551, #. =.C Le" A"#in7 ema%",National Aca&em2 o/ Science", Jommittee on Inte%national Secu%it2an& A%m" Jont%ol, )ecem?e% 55=, #. =.

. Stanle2 No%%i"t i&$zi7 (oston )lo*e+ 63 Novem?e% 553, ##. ., .C Ala"tai% Iáin o8n"ton, ;J8ina`" NeF ]l& T8ining^7 T8e Jonce#t o/Limite& )ete%%ence;, 2nternational 0ecurit/+ 6 *Xinte% 553-51,##. 6-6=.

3. P8ili# L. itc8e"on, ;I%anian Milita%2 e"u%gence7 Sco#e,Motivation", an& Im#lication" /o% $giónál Secu%it2;, Armed 1orcesand 0ociet/+ 6 *Summe% 5531, ##. 33-3. Xa%%en J8%i"to#8e%

?e"z$&e, @enne&2 Sc8ool o/ Gove%nment, 553. 0an. 6.C Time+ )ecem?e% 55, #. .C Ali Al-Amin Maz%ui, Cultural 1orces in World

3olitics *Lon&on7 . Ju%%e2, 551, ##. 66., 66.

. ,e- .ork Times+ 3 Novem?e% 55, #. Al.C ,e- .ork Times+ 6'e?%ua%2 556, #. A5.C 6 )ecem?e% 55=, #. .C ane Teu/el )%e2e%,;U.S.J8ina Milita%2 elation"7 Sanction" o% a##%oc8ement>;, 2n

7epth+ *S#%ing 551, ##. -4.C Time+ )ecem?e% 55, #. 4.C (oston )lo*e+ 3 'e?%ua%2 55, #. 6.C Mont$ . 9ulla%&, ;U.S.- J8inaelation"7 T8e St%ategic Jalculu";, 3arameters+ 6= *Summe% 55=1,#. 44.

. I&$zi @a%i X. Eien?e%%2, 5Mplaining and 2nfluencing Chinese Arms Transfers *Xa"8ington, ).J.7 National )e/en"e Unive%"it2,In"titute /o% National St%ategic Stu&ie", McNai% Pa#e% No. =,

'e?%a%2 5531, #. =.C #ai"ztáni o%mán2 n2ilatozata, (oston

=




)lo*e+ 3 )ecem?e% 55=, #. 5.C . 9ate" Gill, ;Ju%?ing 9ei0ing`" A%m" Sale";, Or*is+ = *Summe% 5561, #. =4.C J8ong-#inLin, ;e& A%m2;, ,e- Repu*lic+ 6 Novem?e% 553, #. 64.C ,e- .ork Times+ 4

Ma2 556, #. =.4. ic8a%& A. 9itzinge%, ;A%m" to Go7 J8ine"e A%m" Sale" to t8eT8i%& Xo%l&;, 2nternational 0ecurit/+ *'ali 5561, #. 4.C P8ili#itc8e"on, ;I%anian Milita%2 e"u%gence;, ##. 3., 34.CWashington 3ost+ = Octo?e% 55, ##. Al, A6C Time+ )ecem?e%55, #. .C ,e- .ork Times+ 4 A#%il 553, #. A4.C 64 Se#tem?e%553, #. .C = Se#tem?e% 553, #. .C Mont$ 9ulla%&, ;U.S.-J8inaelation";, #. 44.C ,e- .ork Times+ 66 une 553, #. .C Gill,;Ju%?ing 9ei0ing`" A%m";, #. =44.C ,e- .ork Times+ 4 A#%il 55=, #.

A5.C 6 une 55=, #. . 5. o8n E. eill2, ;T8e Pu?lic Moo& at Mi&-)eca&e;, 1oreign 3olic/+ 54 *S#%ing 5531, #. 4=.C 5Mecutive Order

65=, 65 Se#tem?e% 55C 5Mecutive Order 65=4, Novem?e%55. Eze %$"zletezi az 5Mecutive Order 6=3, 55. nov. -i"zámá?an /oglaltaat, mel2?en 9u"8 eln! ?e0elenti a veg2i $"

?iológiai /eg2ve%eel a#c"olato" vál"ágo" 8el2zetet.

. ame" 'alloF", ;T8e Panic Ga#7 eaction" to No%t8 @o%ea`"9om?;, ,ational 2nterest+ =4 *Xinte% 551, ##. -3.C )ávi&Sange%, ,e- .ork Times+ 6 une 55, ##. ., .

. ,e- .ork Times+ 6 )ecem?e% 55=, #. .

6. Washington 3ost+ 6 Ma2 553, #. .

=. 9ila8a%i @au"ian, ;A"ia`" )i//e%ent Stan&a%&;, 1oreign 3olic/+ >&*'ali 55=1, ##. 64-65.

. 5conomist+ = ul2 55, #. =.C 3 Ma%c8 55, #. =3.C 6 Augu"t55, #. 3.C a"8 G8ai, ;Humán ig8t" an& Gove%nance7 T8e A"ian)e?ate; *A"ia 'oun&ation Jente% /o% A"ian Paci/ic A//ai%", Occa"ionalPa#e% No. , Novem?e% 551, #. .

3. ic8a%& M. Nion, (e/ond 3eace *NeF o%7 an&om Hou"e,551, ##. 6-64.

. 5conomist+ 'e?%ua%2 553, #. =.

. J8a%le" . 9%oFn, ;In t8e T%enc8e"7 T8e 9attle Ove% ig8t";, 1reedom Revie-+ 6 *Se#t.Oct. 55=1, #. 5.C

)ougla" X. Pa2ne, ;S8oF&oFn in ienna;, i?i&., ##. -.

4. J8a%le" No%c8i, ;T8e A2atolla8 an& t8e Aut8o%7 et8iningHumán ig8t";, .ale Fournal of World Affairs+ *Summe% 5451, #..C @au"ian, ;A"ia`" )i//e%ent Stan&a%&;, #. =6.

5. ic8a%& Jo8en, The 5arth Times+ & Augu"t 55=, #. .

6. ,e- .ork Times+ 5 Se#tem?e% 55=, #. EC 6 Se#tem?e% 55=,##. ., 95., 9.C 5 Se#tem?e% 55, #. A6.C 5conomist+ 6

Se#tem?e% 55=, #. 3.C 4 Se#tem?e% 55=, ##. =-=4.C 1inancial




Times+ 63-6 Se#tem?e% 55=, #. .C 0traits Times+ Octo?e% 55=,#. .

6. Az a&ato $" i&$zete M2%on Xeine%7 )lo*al @igration Crisis

c(m< m<v$?+l "zá%mazna *NeF o%7 Ha%#e%-Jollin", 5531, ##. 6-64.

66. Xeine%, )lo*al @igration Crisis+ #. 6.

6=. Stanle2 Ho//mann, ;T8e Ja"e /o% Lea&e%"8i#;, 1oreign 3oiic/+ 4*Xinte% 55-51, #. =.

6. Lá"& 9. A. o?e%"on, ;I"lam an& Eu%o#e7 An Enigma o% a M2t8>;, @iddle 5ast Fournal+ 4 *S#%ing 551, #. =6.C ,e- .ork Times+ 3)ecem?e% 55=, #. .C 3 Ma2 553, #. .C oel @lotin $" An&%ie" van

Agt, ;9e&ouin"7 T%i?e" T8at Have Ma&e It;, ,e- 3erspectives

uarterl/+ 4 *'ali 551, #. 3.C u&it8 Mille%, ;St%ange%" at t8e Gate;, ,e- .ork Times @agazine+ 3 Se#tem?e% 55, #. 5.

63. 2nternational !erald Tri*une+ 65 Ma2 55, #. 3.C ,e- .orkTimes+ 3 Se#tem?e% 55, #. A6. A /%ancia !zv$lem$n2-utatá"t a/%ancia o%mán2, a n$metet az Ame%ican eFi"8 Jommittee"z#onzo%álta.

6. Lá"& Han"-Geo%ge 9etz, ;T8e NeF Politic" o/ e"entment7a&ical ig8t-Xing Po#uli"t Pa%tie" in Xe"te%n Eu%o#e;,Comparative 3olitics+ 63 *ul2 55=1, ##.=-6.

6. 2nternational !erald Tri*une+ 64 une 55=, #. =.C Wall 0treet

Fournal+ 6= Ma2 55, #. 9l.C LaF%ence H. 'uc8", ;T8e Immig%ation)e?ate7 Little oom /o% 9ig e/o%m";, American 5Mperiment+ &*Xinte% 551, #. .

64. ame" J. Jla&, ;SloFing t8e Xave;, 1oreign 3olic/+ 53 *Summe%551, #. =.C ita . Simon $" Su"an H. Alean&e%, The Am*ivalentWelcome4 3rint @edia+ 3u*lic Opinion and 2mmigration *Xe"t#o%t,JT7 P%aege%, 55=1, #. .

65. ,e- .ork Times+ une 553, #. E.

=. ean a"#ail, The Camp of the 0aints *NeF o%7 Sc%i?ne%, 531$" ean-Jlau&e J8e"nai", Ie Crepuscule de l=Occident4 7emographieet 3olitiue *Pá%iz", ó?e%t La//ont, 5531C Pie%%e Lellouc8e, i&$ziMille%, ;St%ange%" at t8e Gate;. #. 4.

=. P8ili##e 'a%gue", ;)emog%a#8ie E#lo"ion o% Social U#8eaval>;in 7emocrac/ Without 7emocratsQ The Rene-al of 3olitics in the

@uslim World+ e&. G8a""an Salam$ *Lon&on7 I. 9. Tau%u", 551, ##.3.

5. 'EEKET

. A&&a 9. 9ozeman, 0trategic 2ntelligence and 0tatecraft : 0elected

3




5.C 2nternational !erald Tri*une+ Ma2 55, #. ., Christian 0cience @onitor+ 6 'e?%ua%2 553, #. .

. o?e%t Ell"Fo%t8, Wall 0treet Fournal+ Ma%c8 553, #. 3.C

Xilliam T. o8n"en, NATO`" NeF '%ont Line7 T8e G%oFingIm#o%tance o/ t8e Sout8e%n Tie% *Ja%li"le 9a%%ac", PA7 St%ategicStu&ie" In"titute, U.S. A%m2 Xa% Jollege, 5561 #. vii.C o?in Lai%&,

1rench 0ecurit/ 3olic/ in Transition4 7/namics of Continuit/ andChange *Xa"8ington ).J.7 In"titute /o% National St%ategic Stu&ie",McNai% #a#e%, =4, Ma%c8 5531, ##. 3-36.

3. u8olla8 @8omeini a0atolla8, 2slam and Revolution *9e%ele2,JA7 Mizan P%e"", 541 #. =3.

. 5conomist+ 6= Novem?e% 55, #. 3.

. 9a%%2 9uzan an& Ge%al& Segal, ;et8ining Ea"t A"ian Secu%it2; 0urvival+ = *Summe% 551, #. 3.

4. Can China=s Armed 1orces Win the neMt WarQ @ivonato" /o%&(tá",in7 o"" H. Mun%o, ;Eave"&%o##ing on t8e J8ine"e Milita%27 X8e%eIt Ece#t" Xa% - X8e%e It )oe"n`t;, Or*is+ =4 *Summe% 551, #. =3.E &oumentum "ze%z+i azt áll(tottá, 8og2 a Ta0van elleni atonai

?eavatozá" ;i/e0ezetten o"to?a &!nt$" lenne;.

5. 9uzan an& Segal, ;et8ining Ea"t A"ian Secu%it2;, #. .C ic8á%&@. 9ett", ;Xealt8, PoFe% an& In"ta?ilit27 Ea"t A"ia an& t8e Unite&State" A/te% t8e Jol& Xa%;, 2nternational 0ecurit/+ 4 *Xinte%

55=551, ##. =-.C Aa%on L. '%ie&?e%g, ;i#e /o% ival%27P%o"#ect" /o% Peace in Multi#ola% A"ia;, 2nternational 0ecurit/+ 4*Xinte% 55=551, ##. 3-==.

6. Can China=s Armed 1orces Win the ,eMt WarQ : %$"zleteolva"8ató in7 Mun%o, ;Eave"&%o##ing on t8e J8ine"e;, #. =33.C ,e-.ork Times+ Novem?e% 55=. #. A.C '%ie&?e%g, ;i#e /o% ival%2;,i. m., #. .

6. )e"mon& 9all, ;A%m" an& A//luence7 Milita%2 Acui"ition" in t8e A"ia-Paci/c egion;, 2nternational 0ecurit/+

4 *Xinte% 55=551, ##. 53-.C Mic8ael T. @la%e, ;T8e Net

G%eat A%m" ace;, 1oreign Affairs+ 6 *Summe% 55=1, #. =.C9uzan an& Segal, ;et8ining Ea"t A"ian Secu%it2;, ##. 4-.C Ge%al&Segal, ;Mana-ging NeF A%m" ace" in t8e A"iaPaci/ic;, Washingtonuarterl/+ 3 *Summe% 5561, ##. 4=-6.C 5conomist+ 6 'e?%ua%255=, ##. 5-66.

66. Lá"& #l. 5conomist+ 6 une 55=, #. 3.C 6 ul2 553, #. 63.CTime+ = ul2 553, ##. =-=.C @(ná%ól7 aco? Heil?%unn, ;T8e NetJol& Xa%;, ,e- Repu*lic+ 6 Novem?e% 553, #. 6.

6=. A e%e"e&elmi 8á?o%D te%m$"zet$%+l "zóló tanulmán2 - mel2it$% a%%a i", 8og2 a e%e"e&elmi 8á?o%D mio% /o%&ul át /eg2ve%e"

Bz&elemm$ - a !vetez+ $zi%at?an olva"8ató7 )avi& oFe, Trade




Wars and 2nternational 0ecurit/4 The 3olitical 5conom/ of 2nternational 5conomic Conflict *P%o0ect on t8e J8anging Secu%it2Envi%oment an& Ame%ican National Inte%e"t, . Stu&2C o8n M. Olin

In"titute /o% St%ategic Stu&ie", Ha%va%& Unive%"it2, ul2 551.6. ,e- .ork Times+ ul2 55=, ##. Al, A, Time+ 'e?%ua%2556, #. .C 5conomist+ 'e?%ua%2 55, ##.

6-6., (oston )lo*e+ 63 Novem?e% 55, #. 4.C )an O?e%&o%/e%,Washington 3ost+ Ma%c8 556, #. Al.

63. I&$zet in7 ,e- .ork Times+ 6 A#%il 556, #. A.C ,e- .orkTimes+ && Se#tem?e% 55, #. E6.C 6 A#%il 556, #. Al.C 5 Se#tem?e%55, #. A.C Augu"t 553, #. A6.C 2nternational !erald Tri*né+ 6

Augu"t 553, #. .C China 3ost *Tai#ei1, 6 Augu"t 553, #. 6.C ,e-.ork Times+ Augu"t 553, #. A6. )ávi& S8am?aug8 #eingi

inte%0Di?ól i&$z.6. )onal& Kago%ia, Ame%ican 'o%eign Polic2 NeF"lette%, = Octo?e%55=C Can China=s Armed 1orces Win the ,eMt WarQ+ in7 Mun%o,;Eave"&%o##ing on t8e J8ine"e Milita%2;, ##. =33.

6. oge% J. Altman, ;X82 P%e""u%e To2o> T8e US-a#an i/t;, 1oreign Affairs+ = *Ma2une 551, #. =.C e/%e2 Ga%ten, ;T8eJlinton A"ia Polic2;, 2nternational 5conom/+ 4 *Ma%c8A#%il 551,#. 4.

64. E&Fa%& . Lincoln. Fapán s Bneual Trade *Xa"8ington ).J.7

9%ooing" In"titution, 551, ##. 6-=.C lá"& J. '%e& 9e%g"ten $"Ma%cu" Nolan&, Reconcila*le 7ifferencesQ Bnited 0tates:Fapan 5conomic Conflict *Xa"8ington7 In"titute /o% Inte%nationalEconomic", 55=1C Ei"ue Saai?a%a, ;Le"" Lie ou;, 2nternational

5conom/ *A#%ilMa2 551, #. =.C Saai?a%a Bl!n?"$get te"z azame%iai a#itali"ta #iacgazga"ág $" a 0a#án nem a#itali"ta 0elleg<#iacgaz&a"ág !z!ttC Mane Anc8o%&ogu2, ;a#ane"e-Ame%ican T%a&eJon/lict an& Su#e%com#u-te%";, 3olitical 0cience uarterl/+ 5*S#%ing 551, #. =, u&ige% )o%n?u"8t, Paul @%ugmant, E&Fa%& .Lincolnt $" Mo%&ec8ai E. @%einint i&$ziC Eamonn 'ingleton, ;a#an`"Invi"i?le Leviat8an;, 1oreign Affairs+ . *Ma%c8A#%il 5531, #. .

65. A tá%"a&almi a#c"olato, n$zete, $%t$e, valamint a ultD%á!zti Bl!n?"$ge ala#o" !""ze/oglalá"a olva"8ató in7 Se2mou%Ma%tin Li#"et, American 5Mcepti:alism4 A 7ou*le:5dged 0-ord*NeF o%7 X. X. No%ton, 551, J8a#te% ., ;Ame%icanEce#tiali"m -a#ane"e Uniuene"";.

=. Washington 3ost+ 3 Ma2 55, #. A=4.C 7ail/ Telegraph+ Ma255, #. .C (oston )lo*e+ Ma2 55, #. .C ,e- .ork Times+ ='e?%ua%2 55, #. .C @a%i ). ac"on, ;HoF to e?uil& Ame%ica`"Statu%e in A"ia;, Or*is+ =5 *Xinte% 5531, #. .C o8ei @ono - i&$zetin7 J8alme%" o8n"on an& E. 9. @ee8n, ;T8e Pentagon`" O""i/(e&

St%ateg2;, 1oreign Affairs+ *ul2Augu"t 5531 #. .

4




A6.C 2nternational !erald Tri*une+ 4 Novem?e% 55, #. .C Mic8aelO"en?e%g, Washington 3ost+ = Se#tem?e% 553, #. Jl.

. it"uo T"uc8i2ama, ;T8e En& o/ t8e Allience> )ilemma" in t8e

U.S.-a#an elation"; *ia&atlan $zi%at, Ha%va%& Unive%it2, o8n M.Olin In"titute /o% St%ategic Stu&ie" 551, ##. 4-5.

. Ivan P. Hall, ;a#an`" A"ia Ja%&;, ,ational 2nterest+ =4 *Xinte%55-531, #. 6.C @i"8o%e Ma8?u?ani, ;T8e Paci/ic Im#ul"e;, #. .

6. Mie M. Moc8izui, ;a#án an& t8e St%ategic Vua&%angle;, in7 e&.Mic8ael Man&el?aum, The 0trategic uadrangle4 Russia+ China+

Fapán and the Bnited 0tates in 5ast Asia *NeF o%7 Jouncil on'o%eign elation" 5531, ##. =-=5.C az A"a8i S8im?on!zv$lem$n2utatá"-0elent$"e in7 Christian 0cience @onitor+ 3anua%2 553, #. .

=. 1inancial Times+ Se#tem?e% 556, #. .C Samina a"meen,;Pai"tan`" Jautiou" 'o%eign Poiic2;, 0urvival+

= *Summe% 551, 6., ##. 6-64.C 9%uce aug8n, ;S8i/tingGeo#olitical ealitie" 9etFeen Sout8, Sout8Fe"t an& Jent%al A"ia;,Central Asian 0urve/ *5561, #. ==.C !amshahri : vez$%ci, =

Augu"t 55, ##. ., ., in7 '9IS-NES-5-=, 6 Se#tem?e% 55, #..

. G%a8am E. 'ulle%, ;T8e A##eal o/ I%an;, ,ational 2nterest+ =*55 'ali1, #. 53.C Mu`amma% al-@a&8a/i7 P%$&iáció - L(?ia, T%i#oli,

= Ma%c8 55 In7 '9IS-NES-5-5, Ma%c8 55, #. 6.3. 'e%ei&un 'e"8a%ai, Ea"t-Xe"t Jente%, i&$zve in7 ,e- .orkTimes+ = A#%il 55, #. E=.

. Ste#8en . 9lan, Challenging the ,e- World Order4 The ArmsTransfer 3olicies of the Russian Repu*lic *Ja%li"le 9a%%ac", PA7 U.S.

A%m2 Xa% Jollege, St%ategic Stu&ie" In"titute, 55=1, 3=-.

. 2nternational !erald Tri*né+ 63 Augu"t 553.

4. . Mo8án Mali, ;In&ia Jo#e" Fit8 t8e @%emlin`" 'ali;, Or*is+ =*Xinte% 55=1, #. 3.

. 'EEKET

. Ma8&i Elman&0%a, 7er 0piegel+ 'e?%ua%2 55. I&. in7Elman&0%a, ;Jultu%al )ive%"it27 @e2 to Su%vival in t8e 'utu%e; *'i%"tMeican Jong%e"" on 'utu%e Stu&ie", Meico Jit2, 6-6 Se#tem?e%551 =., #. .

6. )avi& J. a#o#o%t, ;Jom#a%ing Militant 'un&amentali"t G%ou#";,in7 e&. Ma%tin E. Ma%t2 $" . Scott A##le?2, 1undamentalism andthe 0tate4 Remaking 3olities+ 5conomies+ and @ilitance *J8icago7Unive%"it2 P%e"", 55=1, #. 3.

4




. So8ail H. Ha"mi ci$t Mo8amme& Haial i"me%teti, ;Illu"ion" o/T%ium#8;, !arvard @iddle 5astern and 2slamic Revie-+ *'e?%ua%2 551, #. .C Me%ni""i, ;I"lam an& )emoc%ac2;, #. 6.

. S8i?le2 Tel8ami, ;A%a? Pu?lic O#inion an& t8e Gul/ Xa%;, 3olitical 0cience uarterl/+ 4 *'ali 55=1, #. 3.

4. 2nternational !erald Tri*né+ 64 une 55=, #. .

5. o2 Licli&e%, ;T8e Jon"euence" o/ Negotiate& Settlement" inJivil Xa%", 53-5=;, American 3olitical 0cience Revie-+ 45*Se#tem?e% 5531, 43. - Licli&e% a !z!""$gi 8á?o%Dat;i&entitá"8á?o%Dna; nevezi.

Samuel P. Huntington, ;Jivil iolence an& t8e P%oce"" o/)evelo#ment;, in7 Civil 6iolence and the 2nternational 0/stem

*Lon&on7 Inte%national In"titute /o% St%ategic Stu&ie", A&el#8itanulmán2o 4=., )ecem?e% 51, ##. 6-

. Huntington a !z!""$gi 8á?o%D !t leg/onto"a?? 0ellemz+0e$nt anag2/oD #ola%izációt, az i&eológiai am?ivalenciát, a#a%tiula%izmu"t, az e%+"za maga" "zint0$t $" az el8Dzó&ó 0elleget

0el!li meg.

6. Eze a ?ec"l$"e D0"ágcie ala#0án, valamint Te& ó?e%t Gu%%$" 9a%?a%a Ha%//, 5thnic Conflict in World 3olitics c(m< !n2veala#0án $"zBlte. *9oul&e%7 Xe"t-vieF P%e"", 551, ##. -3.

6. ic8á%& H. Sc8ultz, %. an& Xilliam . Ol"on7 5tlmic and

Religious Conflict4 5merging Threat to B0 0ecurit/ *Xa"8ington).J.7 National St%ateg2 In/o%mation Jente%1, #. .C H.).S.G%eenFa2, (oston )lo*e+ = )ecem?e% 556, #. 5.

66. o2 Licli&e%, ;Settlement" in Jivil Xa%";, #. 43.C Gu%% $" Ha%//, 5thnic Conflict+ #. .C T%ent N. T8oma", ;Glo?al A""e""ment o/Ju%%ent an& 'utu%e T%en&" in Et8nic an& eligiou" Jon/lict;, in7 e&.i/0. o?e%t L. P/altzg%a// $" i/0. ic8á%& H. Sc8ultz, 5thnic Conflictand Régiónál 2nsta*ilit/4 2mplications for B0 3oiic/ and Arm/

Roles and @issions *Ja%li"le 9a%%ac", PA7 St%ategic Stu&ie"In"titute, U.S. A%m2 Xa% Jollege, 55.1, #. =.

6=. Lá"& Sc8ultz an& Ol"on, 5thnic and Religious Conflict+ ##. =-5.CSugata 9o"e, ;'acto%" Jau"ing t8e P%oli/e%ation o/ Et8nic an&eligiou" Jon/lict;, in7 P/altzg%a// $" Sc8ultz, 5thnic Conflict and

Regional 2nsta*ilit/ ##. =-5.C Mic8ael E. 9%oFn, ;Jau"e" an&Im#lication" o/ Et8nic Jon/lict;, in7 e&. Mic8ael E. 9%oFn, 5thnicConflict and 2nternational 0ecurit/ *P%inceton, N7 P%incetonUnive%"it2 P%e"", 55=1, ##. =-6. anna n$zete, amel2e taga&0á,8og2 az etniai on/litu"o "záma a 8i&eg8á?o%D óta megn!vee&ett

volna. Lá"& T8oma", ;Glo?al A""e""ment o/ Ju%%ent an& 'utu%eT%en&" in Et8nic an& eligiou" Jon/lict;, ##. ==-.

6. ut8 Lege% Siva%&, World @ilita/ and 0ocial 5Mpenditures $>>'

46




*Xa"8ington, ).J.7 Xo%l& P%io%itie", Inc. 55=1, ##. 6-66.

63. ame" L. Pa2ne. Wh/ ,ations Arm *O/o%&7 9. 9lacFell. 5451,#. 6.

6. J8%i"to#8e% 9. Stone, ;Xe"t#8alia an& Hu&a2?i22a7 A Su%ve2 o/I"lamic Pe%"#ective on t8e U"e o/ 'o%ce a" Jon/lict ManagementTec8niue; *ia&atlan &olgozat, Ha%va%& Unive%"it21, ##. 6-=.C $"e&. onat8an Xilen/el&-Mic8ael 9%ec8e%-S8eila Mo"e%, Crises inthe T-entieth Centur/ *O/o%&C Pe%gamon P%e"", 544-451 II. !tet,##. 3., .

6. Ga%2 'ulle%, ;T8e )emoc%atic 9ac&%o# to Et8nic Jon/lict7 AGeog%a#8ic Ove%vieF;, in7 Central 2ntelligence Agenc27 T8eJ8allenge o/ Et8nic Jon/lict to national an& Inte%national O%&e% int8e 55`"7 Geog%a#8ic 3erspectives *Xa"8ington ).J.7 Jent%al

Intelligence Agenc2, TT 53-=5, 553 Octo?e%1, ##. 3-3.64. ,e- .ork Times+ Octo?e% 55, #. =.C 5conomist+ 3 Augu"t553, #. =6.

65. ENSK, Gaz&a"ági $" "zociáli" in/o%máció, #olitiai elemz$"tagozat, n$#e""$gelemz+ o"ztál27 World 3opulation 3rospects4 The$>>D Revision *NeF o%7 Unite& Nation", 5531C )eni" )%agoun"i,;T8%e"8ol& o/ iolence;, 1reedom Revie-+ 6 *Ma%c8-A#%il 5531, #..

=. Su"an Xoo&Fa%&, (alkan Traged/4 Chaos and 7issolution after

the Cold War *Xa"8ington, ).J.7 9%ooing" In"titution, 5531, ##.=6-=3.C 9%ana Maga", The 7estruction of .ugoslavia4 Tracking the (reakup $>?H:>& *Lon&on7 e%"o, 55=1, ##. ., 5.

=. Paul Mo0ze", .ugoslavian 2nferno4 5thnoreligious Warfare inthe (alkans *NeF o%7 Jontinuum, 551. ##. 53-5.C Maga",

7estruction of .ugoslavia+ ##. 5-=.C A%2e8 Neie%, ;@o"ovoSu%vive";, ,e- .ork Revie- of(ooks+ =., = 'e?%ua%2 55, #. 6.

=6. Ale"a )0ila", ;A P%o/ile o/ Slo?o&an Miloqevir;, 1oreign Affairs+6 *Summe% 55=1, #. 4=.

==. Xoo&Fa%&7 (alkan Traged/+ ##. ==-=3.C az a&ato 0ugo"zláv

n$#"zámlálá"o?ól $" má" /o%%á"o?ól "zá%maznaC Xilliam T.o8n"en, 7eciphering the (alkan 5nigma4 Bsing !istor/ to 2nform 3oiic/ *Ja%li"le 9a%%ac"7 St%ategic Stu&ie" In"titute, 55=1, #. 63.Ci&$zve in7 Washington 3ost+ 3 )ecem?e% 556., #. J6.C ,e- .orkTimes+ Novem?e% 553, #. .

=. 9og&an )eni" )enitc87 Et8nic Nationali"m7 T8e T%agic )eat8 o/ ugo"lavia *Minnea#oli"7 Unive%"it2 o/ Minne"ota P%e"", 551, ##.63., 6.

=3. Pa2ne, Wh/ ,ations Arm+ ##. 63., 6.

=. @iddle 5ast 2nternational+ 6 anua%2 553, #. 6.

4=




. 'EEKET

. o2 Licli&e%, ;T8e Jon"euence" o/ Negotiate& Settlement" in

Jivil Xa%", 53-5=;, American 3olitical 0cience Revie-+ 45 *Se#tem?e% 5531, #. 43.

6. Lá"& 9a%%2 . Po"en, ;T8e Secu%it2 )ilemma an& Et8nic Jon/lict;,in7 e&. Mic8ael E. 9%oFn, 5thnic Conflict

and 2nternatioinal 0ecuritv *P%inceton7 P%inceton Unive%"it2 P%e"",5==1, ##. =-6.

=. olan& )ann%eut8e%, Creating ,e- 0tates in Central Asia*Inte%national In"titute /o% St%ategic Stu&ie"9%a""e2`"

A&el#8i Pa#e% 644.. Ma%c8 551, ##. =-=.C )o&0oni Atovullo,

i&$zve in7 U%zula )o%o"zeF"a, ;T8e 'o%gott$n Xa%7 X8at eall2 Ha##ene& in Ta0ii"tan;, Bncaptive @inds+ *'ali55=1, #. ==.

. 5conomist+ 6 Augu"t 553, #. =.C 6 anua%2 55, #. 6.

3. (oston )lo*e+ 4 Novem?e% 55=, #. 6.C 9%ian Mu%%a2, ;Peace in t8eJauca"u"7 Multi-Et8nic Sta?ilit2 in

)age"tan;, Central Asian 0urve/+ = *551, ##. 3-33.C ,e-.ork Times Novem?e% 55, #. A.C

)ecem?e% 55, #. .C (oston )lo*e+ Se#tem?e% 55, #. .C )ecem?e% 55, #. .

. a0u G. J. T8oma", ;Sece""ioni"t Movement" in Sout8 A"ia;, 0urvival+ = *Summe% 551, ##. 55-.C Ste/an

Xag"t2l, ;@a"8mi%i Jon/lict )e"t%o2" a ]Pa%a&i"e^b, 1inancialTimes+ 6=-6 Octo?e% 55=, #. =.

. Ali0a Izet?egovir7 The 2slamic 7eclaration *551, ##. 6=., ==.

4. ,e- .ork Times+ 'e?%ua%2 553, #. .C 3 une 553, #. A6.C une 553, #. A6.

5. 5conomist+ 6 anua%2 55, #. 6.C ,e- .ork Times+ 'e?%ua%2553, #. .

. Sto0an O?%a&ovic, ;Tuzla7 T8e La"t Oa"i";, Bncaptive @inds+ *'all-Xinte% 551, #. .

. 'iona Hill, Russia s Tinder*oM4 Conflict in the ,orth Caucasusand 2ts 2mplications for the 1uture of the

Russian 1ederation *Ha%va%& Unive%"it2, o8n '. @enne&2 Sc8ool o/Gove%nment, St%engt8ening )emoc%atic

In"titution" P%o0ect, 553 Se#tem?e%1, #. .

6. ,e- .ork Times+ 'e?%ua%2 55, #. A.C 5conomist+ & 'e?%ua%2

4




55, #. =6.

=. Lá"& Mo0ze", .ugoslavian 2nferno+ c8a#te% , ;T8e eligiou"Jom#onent in Xa%";C )enitc8, 5thnic

,ationalism4 The Tragic 7eath of .ugoslavia+ ##. 65-=., 6-=.,=-==.C ,e- .ork Times+ Se#tem?e% 556,

#. A.C Mi"8a Glenn2, ;Ja%nage in 9o"nia, /o% Sta%te%";, ,e- .orkTimes+ &> ul2 55=, #. A6=.

. ,e- .ork Times+ = Ma2 553, #. A=.C Novem?e% 55=, #. E.C= Ma%c8 55, #. E=. 9o%i"z elcin i&. in7

9a%nett . u?in, ;T8e '%agmentation o/ Ta&0ii"tan;, 0urvival+ =3*Xinte% 55=-51, #. 4.

3. ,e- .ork Times+ Ma%c8 55, #. .C 6 Octo?e% 553. #. A63.C6 Se#tem?e% 553, #. E=.C Stanle2 e2a%a0a

Tam?ia8, 0ri Ianka4 5thnic 1ratricide and the 7ismantling of 7emocracv *J8icago7 Unive%"it2 o/ J8icago P%e"",

541, #. 5.

. @8ali& )u%an, i&$zve in7 i/0. ic8á%& H. Sc8ultz an& Xilliam .Ol"on, 5thnic and Religious Conflict4

5merging Threat to B0 0ecurit/ *Xa"8ington, ).J.7 NationalSt%ateg2 In/o%mation Jente%1, #. 63.

. @8ac8ing Tolo2an, ;T8e Im#act o/ )ia"#o%a" in U.S. 'o%eignPoiic2;, in7 e&. i/0. ó?e%t L. P/altzg%a// an&

ic8á%& H. Sc8ultz, 5thnic Conflict and Regional 2nsta*ilit/4 2mplications for B0 3oiic/ and Arm/ Roles and

@isssions *Ja%li"le 9a%%ac", PA7 St%ategic Stu&ie" In"titute, U.S. A%m2 Xa% Jollege, 551, #. 3.

4. ,e- .ork Times+ &N une 55, #. A.C Augu"t 55, #. A5.C 5conomist+ = Octo?e% 556, #. =4.C 5 Augu"t

553, #. =6.C (oston )lo*e+ Ma2 55, #. 6.C = A#%il 553, #. 6.

5. 5conomist+ 6 'e?%ua%2 544, #. 63.C 4 A#%il 553, #. =.C )ávi&J. a#a#o%t, ;T8e ole o/ Ete%nal 'o%ce" in

Su##o%ting Et8no-eligiou" Jon/lict; in7 P/altzg%a// $" Sc8ultz, 5thnic Conflict and Régiónál 2nsta*ilit/+ #. .

6. a#a#o%t, ;Ete%nal 'o%ce";, i. m; #. .C ,e- .ork Times+ 5ul2 556, #. E=.C Ja%ol2n 'lue8%-Lo??an,

;P%ot%acte& Jivil Xa% in t8e Su&an7 It" 'utu%e a" a Multi-eligiou",Multi-Et8nic State;, 1letcher 1orum of World

Affairs+ *Summe% 5561, #. =.

6. Steven . Xei"man, ;S%i Lana7 A Nation )i"in-teg%ate";, ,e-

43




.ork Times @agazine+ = )ecem?e% 54. #.

43.

66. ,e- .ork Times+ &> A#%il 54, #. .C 5 une 553, #. A=.C 6Se#tem?e% 553, #. 5.C 5conomist une

544,

=

#. =4.C 6 Augu"t 553. #. 65.C 6 Ma2 553. #. =3.C Novem?e% 553.#. =5.

6=. 9a%nett u?in, ;'%agmentation o/ Ta&0ii"tan;, i. m. ##. 4., 44.C ,e- .ork Times+ &> ul2 55=, #. .C

(oston )lo*e+ Augu"t 55=. #. .C A tá&z"ii"ztáni 8á?o%D

ialaulá"á%ól (%otta?an /+leg 9a%nett . u?in,;T8e '%agmentation o/ Ta&0ii"tan; c. m<v$t vettem ala#ul. 0urvival+=3 *Xinte% 55=-51. ##. -5.C olan&

)ann%eut8e%, Creating ,e- 0tates in Central Asia *Inte%nationalIn"titute /o% St%ategic Stu&ie", A&el#8i Pa#e%

644., Ma%c8 551C Ha/(zulla Ema&i, ;State, I&eo-log2, an& I"lamice"u%gence in Ta&0ii"tan;, Central Asian

0urve/+ = *551, ##. 33-3.C valamint D0"ágcie.

6. U%"zula )o%o"zeF"a, ;Jauca"u" Xa%";, Bncaptive @inds+

*Xinte%-S#nng 551, #. 4.63. 5conomist+ 64 Novem?e% 556, #. 34.C Hill, Russia=s Tinder*oM+ i.m., #. 3.

6. @osco- Times+ 6 anua%2 553, #. .C Hill, Russia=s Tinder*oM+i. m; #. 5.

6. 5conomist+ anua%2 553, #. =.C ,e- .ork Times+ 6)ecem?e% 55, #. A4.C 6= )ecem?e% 55, #. ALC

= anua%2 553, #. .C A#%il 553, #. =.C )ecem?e% 553, #. A.C icen J8ete%ian, ;J8ec8n2a an& t8e

T%an"cauca"ian e#u?lic";, 0-iss Revie- of World Affairs+ -3'e?%ua%2 553C (oston )lo*e+ 3 anua%2 553,

#. .C 6 Augu"t 553, #. 6.

64. e%a Tolz, ;Mo"coF an& u""ia`" Et8nic e#u?lic" in t8e Xae o/J8ec8n2a;, Jente% /o% St%ategic an&

Inte%national Stu&ie", 3ost:0oviet 3rospects+ = *Octo?e% 5531, #. 6.C ,e- .ork Times+ 6 )ecem?e% 55, #. A.

65. Hill, Russia=s Tinder*oM+ #. .C )mit%2 Temin, ;)eci"ion Time/%om u""a;, @osco- Times+ = 'e?%ua%2 553,

4




#. 4.

=. ,e- .ork Times+ Ma%c8 556, #. =.C 6 Ma2 556, #. .C (oston)lo*e+ 3 'e?%ua%2 55=, #. .C 9a8%i

ilmaz, ;Tu%e2`" NeF ole in Inte%national Politic";, Aussen:politik+3 *55 anua%21, #. 53.7 (oston )lo*e+

A#%il 55=, #. 6.

=. (oston )lo*e+ Se#tem?e% 55=, #. 6.C 3 Se#tem?e% 55=, #. 6.C6 Se#tem?e% 55=, #. .C ,e- .ork Times+

Se#tem?e% 55=, #. 3.C 3 Se#tem?e% 55=, #. 5.C Se#tem?e% 55=,#. A=.

=6. ,e- .ork Times+ 6 'e?%ua%2 55=, #. A=.C 4 Ma%c8

556, #. 6.C 3 A#%il 55=, #. A.C 3 A#%il 55=, A5.C T8oma" Goltz,;Lette% /%om Eu%a"ia7 u""ia`" Hi&&en

Han&;, 1oreign 3oiic/+ 56 *'ali 55=1, ##. 54-.C Hill $" eFett, (ack in the B00R+ #. 63.

==. 'iona Hill an& Pamela eFett, (ack in the B00R4 Russia s 2ntervention in the 2nternal Affairs of the 1ormer

0oviet Repu*lics and the 2mplications for the Bnited 0tates 3oiic/To-ard Russia *Ha%va%& Unive%i"t2, o8n '.

@enne&2 Sc8ool o/ Gove%nment, St%engt8ening )emoc%atic

In"titution" P%o0ect, anua%2 551, #. .=. ,e- .ork Times+ && Ma2 556, #. A65.C Augu"t 55=, #. A=.C ul2 55, #. E.C (oston )lo*e+ 63

)ecem?e%

55=, #. 4.C 6= A#%il 553, #. 6=.

=3. 'lo%a LeFi", ;9etFeen T an& t8e 9alan Xa%;, ,e- 3erspectivesuarterl/+ *Summe% 551, #. .C

Hann" X. Amull, ;Ge%man2 in t8e ugo"lav J%i"i";, 0-vival+ =*Xinte% 553-51, #. 6.C Xol/gang @%iege%,

;ToFa%& a Gaulli"t Ge%man2> Som$ Le""on" /%om t8e ugo"lavJ%i"i";, World 3olic/ Fournal+ *S#%ing 551,

##. =-=6.

=. Mi"8a Glenn2, ;ugo"lavia7 T8e G%eat 'ali;, ,e- .ork Revie- of (ooks+ 6= Ma%c8 55=, #. .C Pie%%e 9e8a%,

;Jent%al Eu%o#e7 T8e NeF Line" o/ '%actu%e;, )eopolitiue+ =5 *'ali551, #. .

=. Pie%%e 9e8a%, ;Jent%al Eu%o#e an& t8e 9alan" To&a27 St%eng8t"an& Xeane""e";, )eopolitiue+ =3 *'ali

4




551, #. ==.C ,e- .ork Times+ 6= Se#tem?e% 55=. #. A5.CWashington 3ost+ = 'e?%ua%2 55=, #. .C anu"z

9uga0"i, ;T8e o2 o/ Xa%;, 3ost:0oviet 3rospects *Jente% /o%

St%ategic an& Inte%national Stu&ie"1, 4 Ma%c855=, #. .

=4. )ov onen, The Origins of 5thnic Conflict4 Iessons from.ugoslavia *Au"t%alian National Unive%"it2,

e"ea%c8 Sc8ool o/ Paci/ic Stu&ie", 33. "zámD tanulmán2, 55novem?e%1, ##. 6=-6.C 9uga0"i, ;o2 o/ Xa%;,

i. m., #. =.

=5. ,e- .ork Times+ Augu"t 553, #. A.C 64 Octo?e% 553, #. 3.C 3 Augu"t 553, #. .C 5conomist+

Novem?e% 553, ##. 45.

. (oston )lo*e+ anua%2 55=, #. 3.C 5 'e?%ua%2 55=, #. .C 4Se#tem?e% 553, #. .C = Novem?e% 553, #.

=.C ,e- .ork Times+ 4 Se#tem?e% 553, #. A.C 66 une 55=, #. A6=.C anu" 9uga0"i, ;T8e o2 o/ Xa%;, i. m.,

.

. (oston )lo*e+ Ma%c8 55=, #. .C 6 'e?%ua%2 55=, #. .C 3)ecem?e% 55=, #. =.C Time" *Lon&on1, 6

Ma%c855=, #. .C Washington 3ost+ Novem?e% 553, #. A3

6. ,e- .ork Times+ & A#%il 553, #. .C = A#%il 553, #. .C = ul2553, #. 4.C 5 Novem?e% 553, #. E=.

=. ,e- .ork Times+ 5 'e?%ua%2 55, #. A6.C 'e?%ua%2

55, #. ALC une 553, # ALC (oston )lo*e+ > )ecem?e% 55=, #.63.C 5urópa Times+ Ma2 55. #. .C An&%ea

Pa#an&%eou, ;Eu%o#e Tu%n" Le/t;, ,e- 3erspec:tives uarterlv+ .

*Xinte% 551, #. 3=.. ,e- .ork Times+ Se#tem?e% 553, #. 6.C = Se#tem?e% 553,#. Ali.C 4 Se#tem?e% 553, #. A.C (oston

)lo*e+ 4 Se#tem?e% 553, #. 6.C 6 Se#tem?e% 553, #. . Se#tem?e% 553. #. 64.

3. (oston )lo*e+ )ecem?e% 553, #. 4.C ,e- .ork Times+ > ul255, #. 6.

. Ma%ga%et 9lun&en, ;In"ecu%it2 on Eu%o#e`" Sout8e%n 'lan;, 0urvival+ = *55 Summe%1, #. 3.C ,e- .ork

Times+ )ecem?e% 55=, #. A.

44




. 'oua& A0ami, ;Un&e% Xe"te%n E2e"7 T8e 'ate o/ 9o"nia; *aJa%negie En&ovvment /o Inte%national Peace an&

t8e A"#en In"titute Nemzet!zi 9aláni 9izott"ága "zámá%a $"z(tett

0elent$", 55 A#%il1, #. 33.C (oston )lo*e+ Augu"t 55=, #. 6.C Wall 0treet Fournal+ Augu"t 556, #. A.

4. ilmaz, ;Tu%e2`" NeF ole;, ##. 5, 5.

5. anu"z 9uga0"i, ;o2 o/ Xa%;, i. m; #. .C ,e- .ork Times+ Novem?e% 556, #. 3.C 3 )ecem?e% 556, #.

.C 3 Novem?e% 55=, #. .C 4 'e?%ua%2 553, #. =.C )ecem?e%553, #. A.C = )ecem?e% 553, #. .C

)ecem?e% 553, #. .C 6 anua%2 55, ##. Al, A.C Su"an Xoo&Fa%&7 9alán T%age&27 J8ao" an& )i""olution

A/te% t8e Jol& Xa% *Xa"8ington, ).J.7 9%ooing" In"titution, 5531,##. =3-=3.C (oston )lo*e+ Novem?e%

556, #. .C = ul2 55=, #. .C 6 une 553, #. 5.C 66 Se#tem?e%553, #. 3.C 9ili Ge%tz, Washington Times+ &

une 55, #. Al.

3. ane`" Sentinel i&$zet in7 5conomist+ Augu"t 55, #. .C 5conomist+ 6 'e?%ua%2 55, #. 6.C ,e- .ork

Times+ Se#tem?e% 556, #. A.C 3 )ecem?e% 556, #. .C 6

anua%v 55=, #.A5.C Octo?e% 55=, #. A.C Ma2 55, #. .C 3 A#%il 553, #. =.C 3 une 553, #. A6.C = 'e?%ua%255, #. .C (oston )lo*e+ A#%il

553, #. 6.C Washington 3ost+ & 'e?%ua%2 55, #. .

3. ,e- .ork Times+ 6= anua%2 55, #. .C (oston )lo*e+ 'e?%ua%2 55, #. 4.

36. Ame%ia 8allgatólago"an ?eleeg2ezi a muzulmán/eg2ve%"záll(tá"o?a - lá"& ,e- .ork Times+ 3 A#%il

553. #. =.C = 'e?%ua%2 55, #. .C Washington 3ost+ & 'e?%ua%2

55, #. .C (oston )lo*e+ A#%il 553, #. 6.3=. e?ecca Xe"t, (lack Iam* and )reen 1alcon The Record of a

Fourne/ through .ugoslavia in $>']

*Lon&on7 Macmillan, 51, #. 66., i&. in7 J8a%le" G. 9o2&, ;MaingPeace Fit8 t8e Guilt27 t8e T%ut8 A?out

9o"nia;, 1oreign Affairs+ $D *Se#tem?e%Octo?e% 5531, #.66.

3. I&$zve in7 Timot82 Ga%ton A"8, ;9o"nia in Ou% 'utu%e , ,e-.ork Revie- of (ooks+ 6 )ecem?e% 553, #.

6.C ,e- .ork Times+ 3 )ecem?e% 556, #. .

45




33. ,e- .ork Times+ = Se#tem?e% 553, #. EC (oston )lo*e+ Ma2553, #. .

3. Lá"& U.S. In"titute /o% Peace7 Su&an7 En&ing t8e Xa%, Moving

Tal" 'o%Fa%& *Xa"8ington, ).J.7 In"titute o/ Peace S#ecial e#o%t, 551, ,e- .ork Times 6 'e?%ua%2 55, #. =.

3. o8n . Ma%e"ca, War in the Caucasus *Xa"8ington7 Unite&State" In"titute o/ Peace, S#ecial e#o%t, &átum

n$lBl1, #. .

34. o?e%t ). Putnam, ;)i#lomac2 an& )ome"tic Politic"7 T8e Logico/ TFo Level Game";, 2nternational Organization+

D& *Summe% 5441, ##. 6-.C Sámuel P. Huntington, The ThirdWave4 7emocratization in the Iate

T-entieth Centur/ *No%man, O@7 Unive%"it2 o/ Ola8oma P%e"",55##. 6-=.

35. ,e- .ork Times+ &$ anua%2 55=, #. A.C 'e?%ua%2 55, #..C Az o%o"zo 55. /e?%uá%i

ez&em$n2ez$"$%+l általáno"an lá"& Leona%& . Jo8en, ;u""ia an&t8e 9alan"7 Pan-Slavi"m, Pa%tne%"8i# an&

PoFe%;, 2nternational Fournal+ D> *Augu"t 551, ##. 4=-43.

. 5conomist+ 6 'e?%ua%2 55, #. 3.

. ,e- .ork Times+ 6 A#%il 55, #. A6.C (oston )lo*e+ 5 A#%il55, #. 4.

6. ,e- .ork Times+ 3 Augu"t 553, #. =.

=. Hill $" eFitt, ;9ac in t8e USS;, i. m., #. 6.C Paul Henze,)eorgia and Armenia : To-ard 2ndependence

*Santa Monica, JA7 AN) P-56, 5531, #. 5.C (oston )lo*e+ &&Novem?e% 55=, #. =.

6. 'EEKET

. A%nol& To2n?ee7 A 0tud/ of !istor/ *Lon&on7 O/o%& Unive%"it2P%e"", olume 6, 5=-51, II., ##. -

.C Civilization on Thai4 5ssa/s *NeF o%7 O/o%& Unive%"it2 P%e""541, ##. -4.C A 0tudv of !istor/+ I\.,

##. 6-66.

6. Matt8eF Melo, The ,ature of Civilization *9o"ton7 Po%te%Sa%gent 551, #. 3.

=. Ja%%oll Vuigle2, The 5volution of Civilizations4 An 2ntroduction to !istorical Anal/sis *NeF o%7 Mac-millan

51, #. .

5




. Vuigle2, 5volution of Civilizations+ i. m., ##. =4-=5., 34-.

3. Mattei )ogan, ;T8e )ecline o/ eligiou" 9elie/" in Xe"te%nEu%o#e;, 2nternational 0ocial 0cinece Fournal+

*Se#tem?e% 5531, ##. 35.

. o?e%t Xut8noF, ;In&ice" o/ eligiou" e"u%gence in t8e Unite&State";, in7 e&. ic8a%& T. Antoun $" Ma%2

Elaine Heglan&, Religious ResurgenceG Contemporar/ Cases in 2slam+ Christianit/+ and Fudaism *S2%acu"e7

S2%acu"e Unive%"it2 P%e"" 541, ##. 3-=.C 5conomist+ 4 *ul25531, ##. 5-6.

. A%t8u% M. Sc8le"inge%, %.7 The 7isuniting of America4 Reflectionson a @ulticultural 0ocietv *NeF o%7 X.

X. No%ton. 5561, ##. -., 6=.

4. I&$zve in7 Sc8le"inge%. 7is-ting of America+ i. m., #. 4.

5. Gunna% M2%&al, An American 7ilemma *NeF o%7 Ha%#e% 9%o".51 I. =.C ic8á%& Ho/"ta&te% i&. in7 Han"

@o8n, American ,ationalism4 An 2nterpretive 5ssav *NeF o%7Macmillan 531, #. =.

. Tae"8i Ume8a%a, ;Ancient a#án S8oF" Po"t-Mo&e%ni"m t8e Xa2;, ,e- 3erspectives uarterlv+ > *S#%ing

5561, .. ame" @u%t8, ;T8e eal Jla"8;, ,ational 2nterest+ = *'ali 551,##. =-3.

6. Malcolm i/in&, S#eec8 - Pilg%im Societ2, Lon&on 3 Novem?e%55 *NeF o%7 9%iti"8 In/o%mation

Se%vice", Novem?e% 551, #. 6.

=. 2nternational !erald Tri*né+ 6= Ma2 553, #. =.

. ic8a%& Hol?%ooe, ;Ame%ica7 A Eu%o#ean PoFe%;, 1oreign

Affairs+ *Ma%c8A#%il 5531, #. 5.3. Mic8ael HoFa%&, America and the World *St. Loui"7 Xa"8ingtonUnive%"it2, t8e Annual Levine Lectu%e, 3

A#%il 541, #. .

. Sc8le"inge%, 7isuniting America+ i. m; #. 6.

. Az 55-e" $ve i%án2elvei%+l lá"& ;)e/en"e Planning Gui&ance/o% t8e 'i"cal ea%" 55-555; - ivonat, 4

'e?%ua%2 556C ,e- .ork Times 4 Ma%c8 556, #. .

4. K. A. 98utto, 2f 2 Am Assasinated *NeF )el8i7 ia" Pu?li"8ingHou"e, 551, ##. =-=4.C i&. in7 Loui"

5




Selvoie, ;T8e I"lamization o/ Pai"tan`" 'o%eign Poiic2;, 2nternational Fournal+ 3. *Xinte% 553-51, #. ==.

5. Mic8ael Xalze%, Thick and Thin4 @oral Argument at !ome and

A*road *Not%e )ame7 Univen"t2 o/ Not%e)ame P%e"", 551, ##. -.

6. ame" V. Xil"on, The @oral 0ense *NeF o%7 '%ee P%e"", 55=1,#. 663.

6. Goue%nment o/ Singa#o%e, 0hared 6alues *Singa#o%e7 Jm&.55., 6 anua%2 551, ##. 6-.

66. Le"te% Pea%"on. 7emocrac/ in World 3olitics *P%inceton7P%inceton Unive%"it2 P%e"", 5331, ##. 4=-4.

N$v- $" tá%g2mutató

YA n$v- $" tá%g2mutató az e%e&eti, n2omtatott ia&á" ol&al"zámai%autal - a o%%eto%Z

A?&el-a8man, Oma%

A?&ulla8, SzaD&-A%á?ia o%ona8e%cege 4

a?"zolutizmu" 6-=,=5

A/gani"ztán , 44, 66, 65, 656, =5, =3, 4-5, 4,6-=a/%iai civilizáció =,3,

A/%iai Eg2"$g"ze%vezet 33

A8me&, A?a% 36

A0ami, 'oua& 5, 4, 5

Al?ánia , 44, 5,3, 33

Alg$%ia =, 6, 3. , 43, 4-44, 5, 65, ==, =4, =6, ===,=3-=35, 6, 5, 3-33

Ali, 9en 46,6

Ali, Mo8ame& 5

Ali0ev, Ga0&a% 4-4

Ame%iai llamo Sze%vezete 33

An&o-megálla#o&á" 55, 6,4

Angola =4

A#te%, )ávi& E.

a%a? civilizáció lásd i"zlám civilizáció

A%a? Liga 65,6,6,4

a%a? n2elv 46-4, 44, 5-5, , 6=6, 656,

A%?atov, Geo%gi0 =

56




A%gent(na 35, 55, 66-6=, 6, 4,35

ASEAN 4, 6, 6-6, 6=, =6, =-=, =5, =54

A"#in, Le" =, =6 A""za&, Ha/ez al- 6

AtatB%, Mu"zta/a @emál 4-5, 6=, 6=-6, 66, 6, 65=-653atom"o%om#ó-eg2ezm$n2 =3, =6, =

Au"zt%ália 35, 6, 65-6, 63-63, =65, =4=, =5

Au"zt%ia , 5, 6=, 63, 635, 6, ==6-===, 46, 4, 5

auto%ita%ianizmu" , =, 6, 3

Aze%?a0&z"án 5, 44, 6, 66, 6=3-6=, 6, , =3, 3, ,-46, 36,3, 36

9ag?2, P8ili# 4, 3=, 3

9ai%oc8, Paul 64-65

9ae%, ame" =

9alán 6, 4, 45, 5-54, 6, 6, 635, 6, 6, 65, =4,=36, -6, 3, 6

9alla&u%, E&oua%& 63

9an&a%anaie, Solomon -

9angla&e" 46, 43, 44, 63, 644, 6,=9a"8i%, Ta8"in 64

9aum, aine% 6

9e8a%, Pie%%e 635

?$e#a%tne%"$g 66

9elgium 63, ==6

9elo%u""zia 54, 63, 6=, 6, 64, 3

?eván&o%lá" 45, 6=-6, =6-==4, =, -4, 6,36

98utto, 9enazi% 3, 6698utto, Kul/ia% Ali 34

9izánc 3-34, , , =, 66=,663,=3

9ol(via 35,43

?ol"evi /o%%a&alom 66-66

9o"znia 63, 5, 6, 44, 5-54, 66, 63-633, 65, =, =66, =,=3, =4, , 4, 3, 35-, 6-

=, , 4, 46, 4, 5-3,

36, 3, 3-3, 3=, 33, 3=6, 3-33

5=




9ozeman, A&&a 4. 3, =

9%au&el, 'e%nan& -3, 3, , 3, 55,

9%az(lia 65, 3, 55, 66-6=, 63-6, 4, 35-339%zezm"i. K?ignieF =5

?u&&8izmu" -, =, , 3, 3-3, 33

9ulgá%ia 5, 63, 635, 6, 6=, 6, 44, 33

9ull, He&le2 , 4, 66

9u"8-o%mán2 =6, ==, =, =, =4, 6, 664. 3=6

9ut%o"z-Gáli, 9ut%o"z 63, 56

9uzan, 9a%%2 6=, =3=

Ja%te%, imm2 33J8e"nai", ean-Jlau&e ==

J8ile 35, 5, 6, 43

J8i%ac. acue" ===.

J8%i"to#8e%, Xa%%en 3, =4, 56

Jille%, Tan"u 6==, 6=5. 6, 5

cionizmu" =4

Ji#%u" 54, 6. 63-6. =3

civil tá%"a&alom =. 3

civilizáció" #a%a&igma 6-, , 635

Jlemenceau, Geo%ge" =

Jlinton-o%mán2 =6. 66-6=, =6-=, =, =5, ==. =, =35,=-=, =3. =4, 64, 5, 36, 3=6-3==

Joul?o%n, u"8ton 4

J%e""on, E&it8 ===

J"aa&a0ev, P0ot% 66J"ec"en/!l& 54,65,=, =, , 34, 6, 4, =-, 33, 3==

J"e8 @!ztá%"a"ág , 3

J"e8o%"zág 5, 66, 6=, 63, 6-66

J"e8"zlováia =, 64, 635

J"iang J!-min ==,=3,

J"ing-&ina"ztia 5,

J"u%in. itali0 3

)an2ilev"zi0. N2iola0 66

5




)aF"on, J8%i"to#8e% 4, 3,

)e la Ma&%i&. Miguel 66

)e?%a2. egi" 3&eolonizáció =, 6=, 644

)$l-A/%ia . 6-=, 5, 6. 6, 65, ==5, 4, 3, 34-35)$l-Ame%ia 6=,43

)$l-@o%ea 5=. ==. 3-3, 33, 34-35, 65, 6=, 63. ==-=. =-

=, =3, =5, =4=, 6

)elo%", acue" 63

)emi%el. SBle0man 6==, 6=,6

&emog%á/ia 3, 6=. =, 3, 43-5, 644. =6, ==, ==-==4, =.=3. -6, , 5, 36-36, 3=,

3

&emo%ácia 6. =6, 6, 5, 5, =, =5, -6, 6-, 4, 4,46, 663, 664-665, 6=5, 6-66, 6, 64,

6, 66, 65, =-=, ==, =-

=4, =6, =63-=64, =36, =3, =, =, 6, 66, 36, 3=, 3=-3=4,33=

)enitc8, 9og&án 4

)e""oui, Ali E. Hillal 6

)eut"c8, @a%l X. 6,

&ia"z#ó%á 6, ==, 3. -, 3-, 4-4=, 434. 3,36 )i?&in, Mic8ael

)n2e"zte%-#a%ti @!ztá%"a"ág 64

)omenac8, ean Mane ==

)o%e, onal& 4=, =5. 3-33

)u&a0ev, )z"o8a% 33, 34

)u%8eim, Rmile 4, 3

Eg$"z"$gBg2i ilág"ze%vezet =4=

Eg2e"Blt llamo =, , 6, =6, =-=, 6, -. , ,5-6, 6=,64, =-=3, 35-6, -, 5,

5, 54-6, 63, 65-63, 66, 6==-6=, 66-63, 63. 63=-633,6. 6=, 63, 65, 64=, 65=. =, =6, =-

=, =, =6-=5. =6-=63, =6-==, ==-=, =, =3-=34, =-=6, =3, =5, =-=, =-=4, =5-=5=,

=5, =546, , , 5, -3, 4-5, 6-66, 6, 6-

53




65. , 4-46, 4, 4, 44-45, 5

56, 5-3, 33-36, 36-33

Eg2e"Blt A%a? Emi%átu"o 44, 5=Eg28ázi ilágtanác" 33

Eg2i#tom , 4. 3. 3, 5, 3-, 4. =3, =3, 66-6, 6,5

Ei"en"ta&t, S8muel N. 4. =,

Elc"i?e0, A?ul/ez 4

Ele/ántc"ont#a%t 6

Eliot, T. S.

ellen%e/o%máció Elman&0%a, Ma8&i 4

el"+ világ8á?o%D =6, , =4,=,

em?e%i 0ó"o 6, =4, , 6=-6=3, 64, =-=, ==, =-=64,=, =36, ==, =, =4-=4, =44,

4,3,4, 3=, 3=4

Em?e%i ogo Eg2eteme" N2ilatozata =4, =6=-=6

Engel", '%ie&%ic8 66

ENSK =, =-=6, 6, , 6, 6==, 63, 63, =4, =6-=6=, =, 5,64, 43-55, 3, 3=-3, 3, 35

E%it%ea 65, , 33

E"#o"ito, o8n L. , =

R"za-ame%iai Sza?a&e%e"e&elmi Eg2ezm$n2 *NA'TA1 55, 66

R"za-@o%ea 3, =, ==, =3, =, =5, =, ==-=3, =5, =66, =,=, =54

R"zto%"zág 66, 63

Etió#ia , 6, 65, =, , 33Eu%ó#a 6-63, =, =-=. =4, , 5, 3=, 35-, -, 5-6, , ,4, 5, =, 4, 66-6, =, =, 3,

33, 35-, , 5, . 5, 4, 5, 5, 6, 64, 6-63.66=-66, 665, 6=-6=3, 6-6=, 6-6,

63, 63=, 633-63, 635-6=, 63- 6, 6, 64, =, =4-=5, =66-=6, =6- ==, ==-==5, =4, =3, =3=, =33,

=34-=35, ==, =3-=4, =4, =4, =44, =5-=5, =5=, =5-=5, =,-6, 6, 64, , 3, =-, ,

4, 4=, 43-4, 54, 3, 3, 36-36, 365-3==. 3=3-3=, 3=4-

5




3, 3-33, 3. 33

Eu%ó#a Pa%lament =6

Eu%ó#a Tanác" 63, =Eu%ó#ai 9(%ó"ág 63

Eu%ó#ai 9izton"ági $" Eg2Bttm<!&$"i R%teezlet *JSJE1 3

Eu%ó#ai 9izton"ági $" Eg2Bttm<!&$"i Sze%vezet *OSJE1 6. 66,=

Eu%ó#ai @!z!""$g 65,6, 66-6=. 6=-6=3, 6, 6, 6, ==

Eu%ó#ai Unió 63, =, 5, 54-55, 6-6, 6=, 6=, 63-63, 6,6, 6. 6, =6, ==, =, , 4,

44. 34, 3=5, 33

Evan", Ga%et8 63, 65

'@ *'Bggetlen llamo @!z!""$ge1 64-65, 4-4

/a"izmu" =6, , 6, 4, 3

'e%nán&ez-A%ne"to. 'eli#e 4

/eu&alizmu" 66=, =5

'inno%"zág 5-5, 6=, 63-63, 6

'i"8man, o"8ua 4-4

'lo%a, 9ema%& 4/%ancia /o%%a&alom ,

/%ancia n2elv 46-4, 44-45, 6, ==

'%anciao%"zág . -44, 55, =, 5, ==, 6-6, 6=4, 63, 6,=, =65-===, ==, =4, =35-=, =43,

=5=, 4-4, 3-3, 3, 3 '%ee&man, LaF%ence =3

'%ie&?e%g, Aa%on =4, =

'%o?eniu", Leo =

'uu2ama, '%anci" =-='ulle%, Ga%2 =

'ulle%, G%a8am 3

/un&amentalizmu" =6, =, , 3, 34, , =, 4, 6=, 644, 65,=6, =5, =35-=, ==, , , 6,

, 6, 43, 54

'Bl!#-"zigete 34, 65, 633, 63, 6, 64, 644, 65, =, =65, ==,=4, =4. =54, =-=6, =. 3, 33,

4,

5




Ga&&i", o8n LeFi" 64

Gan&8i, In&i%a =

Gan&8i, a&z"iv GATT =

Gellne%, E%ne"t

G8anou"8i "e0 =3

Gi"ca%& &`E"taing, al$%2 ===

Glenn2, Mi"8a 54, =

glo?alizációelm$let 5

Gol&"tein, Ave%2 =53

Gol&"tone, ac 43Go%?ac"ov, Mi8ail , 663, 665, 5

g!%!g civilizáció, óo%i =

G!%!go%"zág 5-54, 6, 633-63. 6-6, =65, =, 46, 44,3, 33

G%ac"ov, Pavel 6

G%ana&a =4

G%eenFa2, H. ). S. =

G%Dzia 6, 63=, 6-6, 65, , , 5

Gu%%, Te& ó?e%t =4-=5

Haiti , 6, 6

Hanza Sz!vet"$g 6

Ha%ma&i ilág , =, 63, 63=, 63,6=,3

8a"a&ó államo 6, 64-65, 6, 6, =

Ha"8mi, So8ail H. 6

Ha""zán, ma%oói i%ál2 46, 66Havali, Sza/a% al- 6-63

Havel, áclav 63, 4

HaFe, ó?e%t 65

Heg2i-@a%a?a8 66, 6=, =, =3, , -, 5-4.3,36

Hemat0a%, Gul?u&&in 6

8i&eg8á?o%D =-. 6. 63. 6-64, =-==, =3, =, =5, 6-=, , ,, =, 5, 53-5, 6. 6=, 65. =-=6,

=, , 36-3=, 4, 5, 53-5, 55-6, 63. 6. 6. 65, 6==-

54




6=, 6=, 63, 636-63=, 633. 63, 635.

6-66, 6-6. 6, =6, =-=, =6, =-=4, =63-=6, ==-=, =3=, =33, =3, =6-==. =3, =, =5,

=, =6-==, =-=4, =4=-=4, =4, =5=, =5, , 5-, ,-4, 64, =-=3, , =, 3-,

5, 36, 3=-3=, 3=5

Hill, 'iona , 4

8in&u civilizáció 4, 6-63, 34

8in&uizmu" 34, , 33, =4,=3,33

Hitle%, A&ol/ , ==, =5, 3=

Hmeln2ici0, 9o8&an 65-6

Ho//mann, Stanle2 ==

Ho/"ta&e%, ic8á%& 364

Hollan&ia 63

Hongong 45, 6, , 34, =, , 55, 65, 6=, 63-64, 643,=5, =6, =, =4, =

Ho%oFitz, )onal& 5

Ho"zoava, Mo%i8i%o =4, =4=

HoFa%&, Mic8ael 635, 3=Hu"zein, o%&án i%ál2 4, 6

Hu"zein, Sza&&ám 6==, 65, =3, 6-6=. 665, 3

i&eológia -, 63, =, =3-=. 3, -=, 4-4, 5-53, 3, =-=4,=, , 3=, , 53, 6, 6, 64-

65, 66-664, 6=4, 645, =, =66, =3, ==, =, =, , 6,65,=6, 3, 364-365

In&ia 6-63, 3, 34, 6, -3, 4, 4-4, 5, 3, 6-6, 6, 64-65, =, -6, 4, 33, 34, ,

56, 5, 54-6, 64-65, 63-633, 64, 65, 65=, =6, =, =,=6, =6, =-=, =3, =4, =43, 3,

-, 66, 6, =, 6, 34, , , 5, , 36-3=, 33-3, 33

in&ivi&ualizmu" 5, , -4, 66=, =, =3, =, 36, 3=4

In&on$zia ==, =, 34-35, -3, 46, 43, 44, 56, 65, 63,64, 64, 643. 644. 656. =5-=66. =3,

=3, =4. =5-=54. 6-66, =, 3-36, 3, 3

i#a%o"o&á" 54. 64, 3. , 644, =4, 36

55




I%a -3, =-=3, 44. 6==, 6. 644, 65, =, ==, =3, =4-=, =6-=66, =3-=, =, , 6, 6=-

65. 33

I%án 63, -3, 3, 6, =, =, , 3, 5, , 4-5, 44,5, 54, 6, 6, 63-6. 65, 656,

=, ==, =4-=, =3, =6-=66. =6, =5, =3-=, ==, =3, -, , 6, 6-63, 64-65, 36, 6,

-4, , 6, 3-5, 4-46, 5-56, 53-3, 33-3,36, 3==, 36-3, 35

i%áni /o%%a&alom , 4

d%o%"zág 63

i"zlám 3, 6, 6, ==, -3. 36, 3-34, -=, 3-, , 4, 5=, ,3, 4-5, 3-, 6, 6, 6.

-=, 3-, 4-5, 3-33. 3, -6, -4, 4-44,5-56. 5-54, 6=. 6-63. 64,

666. 6=-6==, 6=-6. 63, 634-635. 6. 6, 64-65, 655, =-=, =-=5, =4, =66-=6=. =63-=6, ==6-

=. =-==. -, -3, 5-6, 6=-63. 6, =-=,=, =5-. 5-36. 33-, -4,

6, , 46. 43, 4, 5, 5=-5, 54, 3, 36. 3==, 3=5. 3=-

33, 34, 33i"zlám civilizáció 34, . , . 644, 656, 6. 34

I"zlám @on/e%encia Sze%vezete *OIJ1 65,645-65, 65, 5-56, 33

I"zlám f00á"zBlet$" -=, 4=-4, 4, 6=4, 644, =4, =3, =3.=3-=34, 34, 36

Izet?egovir, Ali0a 3. 35-

Iz%ael 6, , =, 6, 6, 6, 633, =, =. =4, =3, =, 64.=. 33. , 46, 3=. 34

ame", Xilliam 6áno" Pál, II., #á#a 5. 4-43, 3=

a#án 66-==, , 3-3, -6, , 4, 45, 6, 3-, 5, =, 3.5. 6, 6=-=, =5. , =, 34-

6, 3, 4-5, 5, 6, 65-6, 6=, 6-64, 63-633, 6,64-65, =6, =, =, ==3, =3-=, =4,

=-=6, =, =-=4. =56-=5=, =55-, , , 5, , 3=3,3=5, 3, 3=-3, 35-33, 33

0a#án civilizáció , 3, 63

elcin, 9o%i"z , =, , 36. 665-6=, 6=, 6, ==, 34, ,

3




44-45, 35-3, 3=

emen 44, 644, =66, =3, 6

inna8. Mo8amma& Ali lásd Vuai&-i-Azam o%&ánia 3. 44,=3,5,

6-66,

ugo"zlávia 63, =-, 36, 6, =, 5-54, 65-66, 63, 63, 63,=65, =, =3, 6, -, 35. =-

, -5, 46-4=. 5, 3=, 3=6

u##$. Alain 63

@a&8a/i. Muame% el- =, 3

@ana&a , 5, 4, 3=

áo"z#a%a&igma =5, , 33

@a%a&sir, a&ovan =, 3=

@a%i?i @!z!""$g *JAIJOM1 6, 6

@a"m(% 63, 44, 54-55, =6, -3, =-=, =, , 34, ,4-5

@a"m(%- 63, 44, 54-55, =6, -3, =-=, =, , 34, ,4-5

atolicizmu" 35, , 3, 66=, 6, =

@auázu"i @on/!&e%áció *@N@1

@aza8"ztán , 43, 44, 66. 66, 6=, 6. 3, ,6

@eating, Paul 63, 6-65

@elet-Eu%ó#a 6, , 5, 635-6, 6, =, =34, 43

@elet-Timo% =5, =4, =, =4

@e#el, Gille" . 4, 3

e%e"zt$n2"$g, n2ugati 6, 34, , , 56-5=, , 63-635, 6, 6=,655, =, =5, =36, =33, , , 3,

3==, 33

@8omeini a0atolla8 =, =, =

@(na 3, 66, 6, =-=6, -3, 3-3, , 6, -, -, =, 4, 45.56, 53, 55, 6, , 5, =, 3, 6,

6, 64-=, ==-=, =, =5, =, 3-3=, 34-3, 56, 5-5,55-6, 63, 64-6, 6=, 65, 6=,

6=3, 6, 63=, 6-643, 644, 65=, =-=, =-=, =5-=66. =6-=63, =6, ==3, =, =3. =34, =-=3, =-

=, ==-=, =4-=5=, =53-, 5, -3, 66, 64, , 36=,

3




3==, 3=3, 3=5-34, 33

(nai civilizáció 3=, 3, 636. 63-6, =6-==, =53

@i%gizi"ztán 5, 43, 44, 6=, ,6@i""inge%, Hen%2 6, 3=

la""ziu" civilizáció 4, 3, 3, 3, , =, 66=, 6

@o8, Tomm2

@o8l, Helmut =, ===

olletivizmu" ,

olonializmu" =, =3

@olum?ia 55, 6=, =6

ommunizmu" =6, , 6-=, 56, 5-53, 3=, 5, 64-65, 66-664,63, 6, =, =, =3, =33, =35, ==, , 43

on/ucianizmu" 3, -6, , 3, 3, , 4, , , 33

8orán 3, =, 3, 46, 3, 34

@o%ea ==3

@ozi%0ev, An&%e0 , 45, 35

@!zel-@elet , 4, 6. 6, =, 45, 6=, 6, 6, 63, 6=6, 6-66, 644, 65-656, 65, =4. ==. ==4, =3,

=-=4, =3=, =34, =6, =5. =. =, 3, 6, 3=4, 33

@!z$#-ame%iai @!z!" Piac 55, 66

@!z$#-eu%ó#ai Sza?a&e%e"e&elmi Tá%"ulá" 66

@%avc"u, Leon2i& . 6

@%(m 66, 6-6, 6=

@%oe?e%. A. L. 4

@u?a 6. 633, =, =66, ==3, =

@uc"ma, Leon2i& 6-6, 6=@u8n, T8oma" 64

@u%t8. ame" 365

@uvait 44. =, =3. =34, =, 66, 6

Lao"z 6,65

La#i&u", I%a 64

latin n2elv 4,

latin-ame%iai civilizáció 66, 3-34. 6, 3, 6, -4

LaF%ence, 9%uce 9. 3=

36




Lee. Ha%%2 lásd Li @uan-0u

Lellouc8e, Pie%%e ==

Leng2elo%"zág , , 5, 5, 66, 6=, 63, 635, 6-66, 6, 43Lenin, . I. =, , 663, =3-=36

Letto%"zág 66, 63

L$vv, 9e%na%&-Hen%i 3

LeFi". 9e%na%& 4, =4, =3=

Li @uan-0u *Lee, Ha%%21 -, , 3, , , 65, 64, 643-64.

=63, =4=, =45

Li Teng-8u0 . 64=, ==-=3

Liang J"i-c"ao 6

Li?anon 36, 3, =3, 6, =, 6, 4

li?e%áli" &emo%ácia =, -. 5-53, 6, 5-4, 6, 664, =

L(?ia 63, , =, 44, ==, =4-=5, =3, =66, =3, =35-=6, 6,4, , 46, 33

Litvánia 63, 6, 6

Llo2& Geo%ge, )ávi& =

Lo%&. Xin"ton =4Luem?u%g 63

Mace&ónia 66, 63, 44

Mac'a%u8a%, o&e%ic =53

magán2o" o%"zágo 6, 6, 6

Mag%e? 4-43, 5, =3, =35, 6

Mag2a%o%"zág , , 5-5, 6, 66, 6=, 63, 635, 6-66, 43Ma8at8i% ?in Mo8ame& 5, 65-6,

6-64, 3=6Ma8?u?ani, @i"8o%e 46, 35,

Maaó 65

Mala0zia , ==, =, 34, , 46, 44, 56, 65, 64-65, 63,64, 64, 643, 644, =3, =6, =66, =3, =3.

=4=, =4, =5-=54, =, 3, , 5, 5=, 53

Málta 6

man&a%in n2elv 4-43, 44-45, , , 64, 64, =44

Mao Je-tung , 55, 6

3=




Ma%oó , 4. 4, 46. 44, 5, 645, =65, 4, 6-66, 6,5

Ma%, @a%l 66

ma%izmu"-leninizmu" =, 6-=, 6, 65, 664, =

má"o&i világ8á?o%D =6, 64, =, 6, 3, 4, 664, 6=6, 644, =,=6, =5, =6, =5, , =, 43, 3,

35

Mau%itánia 6

Mau"", Ma%cel 3

Maz%ui, Ali Al-Amin 5-,63,=4

McNeill. Xilliam H. 4. 3. =4,5,33

Mea%"8eime%, o8n 6-=

Mei&z"i-%e"tau%áció , , 3

Melo, Matt8eF 36, 33, 3, 35

Me%co"u% 55, 6, 66

Me%ni""i. 'atima =3, 6, 6

Meió =-, , 65, 5, 55, 6=, 6, 66-666, 6-63, 63, =3,==-==, ==5, =, =4=, -4, 3==

Mianma% *9u%ma1 6, 65, =6-=66, =4, 3, =, 3Mi0azava, @iic"i =6

Miloqevir, Slo?o&an 3-, 5, 3=-3

Min"zi J"o#o%t 3

Mintz, Si&ne2 6

Mitte%%an&, '%ancoi" =, ===

Mla&ir, ato 5

mo&e%nizáció 3,,,46, 5=, 54, , =, 3-6, -, =, =,

, , 5, 3-36, 3, , ,4=, 53, 66, 663, 6=6, 6, =64, 36, 333, 33

Mol&ova 54, 6=, 6, 64

Mongólia 6, =4, =44, =, 3

Moo%e, Jlement Hen%v 4

mo%o-/elel$" =6. 33,

Mo%%i"on, o8n 6

Mo%time%, E&Fa%& =

Mo2ni8an, )aniel Pat%ic =5

3




Muzulmán Te"tv$%e Sz!vet"$ge 3, 4

Muzulmán Te"tv$%i"$g 33

Muzulmán ilágong%e""zu" 645M2%&al. Gunna% 364

nacionalizmu" 6, 53, , 3=-3, 6-, 4, 56, 666, 6=, 66,=3, 5, 6=, 3-, 34, -6

Nag2-9%itannia , , 44, 5. ==, 5, 63, =, =4, =, =43,=5=. , , 45, 3, 3, 3

Nai#aul, . S. , 5

Naningi Sze%z+&$" =4

Na""ze%, Gamal A?&el 65

NATO =, 3, , ==. =, 5, 5-54, 6, 6, 64, 6=6-6=,6-6, 63, 6-6. =35, =, , 6,

4, 4-5, 56-5=, 54, 3, 35, 3. 3=-3=. 3=-3=3. 3=5,33-3

N$meto%"zág , 63, 3, 45, 5, ==, 35, 5, 54. 6=, 6=, 63,63, 635, 6, =64-=65. ==, ===, =4-=43.

=44, , 46-4, 44, 5, 3-3, 3, 3, 35, 33

nemzetállamo -, -, 3, 5-, 6, =, 66=, 6=, 64-64

Nemzet!zi alutaala# *IM'1 3=, =, =N$#i A%a? $" I"zlám @on/e%encia *PAIJ1 65

Nig$%ia 63, 5, , 6. 65, =3, =, 35-33

Nion-o%mán2 63, =6

No%v$gia 6=

nuleá%i" /eg2ve%e =5, =, =, ==, =, =5, =-=, =3, =34-=35, =4, =44, -4, -3, 3=-3=3,

36, 3-33, 34-35

N2e, o"e#8 =N2ugat-eu%ó#ai Unió =, =

n2ugati civilizáció 3-, 66, 6, =3, 34, -, , 4-5, 6-, 5-4, 5, -3, 4, =, 6, 66. =3,

=4. 3=. 3. , 56, 6, 6, 66-66=, 665, 6, 65, 633. 634,6-66, 6, =-==, =3=, =3. 4. 35-

36, 36=, 36. 365. 3=6. 3=.3=4,33,33

n2ugatia"o&á", n2ugato"(tá", n2ugato"o&á" 3, , , 3-6. -

, =, 6, 6, 66, 663-66, 6, 3=5

33




O"en?e%g, Mic8ael =55

Ola"zo%"zág 3=

olim#iai 0át$o 3, ==ó#ium8á?o%D

o%ientalizmu" =,

o%o"z /o%%a&alom , 65

O%o"z '!&e%áció =, 4, 6, =, , -, 3==

o%o"z n2elv 4, 66, 6=, 6

O%o"zo%"zág 6-63, =6, 6-, , , =, =, 64-65, =, ==-=,, , 5, 4. 5-54, 6, 63.

64-65, 66-6=, 6=-6=, 6, 63, 63, 63=-63, 63, 6. 6=,63, 6. 6-65, 6, 6=-6, 653, =6,

=, =-=, ==, =, =3, =4, =43-=4, 5-, 64. =, ,3, , , 5, 6-, 5-46, 44-

5, 56, 3-3, 3=6, 3==, 3=3,3=5, 3=-3

o%to&o o%o"z civilizáció 66, 3-34, 3, , 63-6, =, =6, 3,63, 66-666, 665, 636, 6=, 6, 6, 655,

=3, 3==, 3=5

o%to&oia 6, =, 3-34, 6, 3, , 6, =, , 5, 36, 3, 5-

54, 6=-6, 63, 66-666, 663, 664-6=, 636-63=, 633, 63, 635-6, 6=-6, 6-6, 6, 645, 655,=-=4, =66, =-=4. =36, =3, -,

=, 64, =3-=, 3, 34-35, =, 3, =-, , 5, 46,4-44, 5, 3, 3, 36=, 3==, 3=5, 33

Ottomán 9i%o&alom , 5=, 35

W?!l-8á?o%D 4, 6==, 6, 65, =3, =3. =, =6, =, 4, 6,6-63, 6-64

+"8ono"o&á" 5, =, =5-, =, 36, 3, 3, , 4=

Wzal. Tu%gut 46, 6==, 6=3, 6=-6, 65, 4

Pai"ztán 3, 5, 65, =, -, , , 4, 46, 43, 44, 54,6, 6, 63-633, 645, 656-65=, ==,

=, =5-=, =-=3, =6-=66, =3, =3, ==, -3, -3,5, 6-66, 6-6, =, =, , 36,

34, , 4, , 6-=, 3, 56-5, 36-3=, 34-35

Pale"ztina 65, =, , 4

Pale"ztinai 'el"za?a&(tá"i Sze%vezet *P'SK1 6,33

3




Palme%, . .

Panama 6,43

Pa#an&%eu, An&%ea"z 44#a%a&igmá 6-=, =6, =-, , 635, 33

Pa%e%, Geo//%e2 4

Pa2ne, ame" L.

Paz, Octavio 6

Pea%"on, Le"te% -, 33

#elo#onn$"zo"zi 8á?o%D =

Pe%e"z, Simon 6

Pe%%2, Matt8eF Jal?%ait8 #e%z"á 3, 34, , 44, 5, 4, 65-656

P$te%, Nag2, o%o"z cá% 66, 66=-66, 6=6

Pi#e", )ániel -4, 3

#lu%alizmu" , 6-=, 66=-66, =5-=53, 6, 3=4

Po%tugália , 6=, 63, =,=35

#%ote"tantizmu" , 3, =,6,

Putnam, o?e%t 3

P2e, Lucian 3, =53

Vuai&-i-Azam *inna8, Mo8amma& Ali1 -

Vuigle2, Ja%%oll 4, 33-3, =, 3, 36-36=

a/"zan&z"ani, Ali A?a% Ha"emi =4, =,

a"#ail, ean ==

eagan-o%mán2 =4

%e/o%máció 34-35, , =-, 43, 5, 66=

%elativizmu" 3, 5, 3=, =66,33i/in&, Malcolm 3=

o&in"on, Maine 3

%ómai civilizáció , -6, =, 3=

ománia 5, 63-63, 635, 6, 6=, 6, 64, 44

oo"evelt, '%anlin ). =6, 66

oo"evelt, @e%mit 6

oo"evelt, T8eo&o%e 36

3




o2, Olive% 4

uan&a 6

u?in, 9a%nett =Sagan, Scott 35

Sai&, E&Fa%& =

Salina" &e Go%ta%i, Ja%lo" 66-6, =4=

Sa#o"n2iov, evgen2i0 4

Sc8le"inge%, A%t8u% M., i/0. 36, 3=4

Sc8Fa%tz, 9en0amin =

Sc8Felle%, an&all =5

Se#tinac, Alo0zie0e 43 Y8el2e"en7 Ste#inac, Alo0zi0e - a o%%eto%ZSeva%&na&ze, E&ua%& A. 65

Si&-A8me&, Mo8amme& =3

Sila0&zic, Ha%i" 3,

S#an2olo%"zág , , , , 5, 63, 6=, 63, =, =35, =4, 3-3

S#engle%, O"Fal& 4, 3, 3, -3, =, 66

S%i Lana 63, 6, 6, 63, 64-65, 63, =, =-=3, 6-=, 5,

, 3, 3Svá0c 5, 6=, 5

Sv$&o%"zág 5-5, 63, 66, 6=, 63, 6, =6, =64, 3

Sza8a%ov, An&%e0 665

SzaD&-A%á?ia =, 63, 3, , , 4, 44, 54, 64, 65, 656-65=,=, =4-=5, =6, =5, =34, =, ,

5, 6, 6=-6, 6, 64, 36, 4, 46, 5-5, 53-55, 3

Szavici0, P0ot% 6=

"zeula%izmu" 4, , 5,3=,46Sze%?ia 5-54, 6, 66, 6=, 6=, 6, =, -3, 35, 46,4-5, 3, 3-3, 3=-3, 33

Szic(lia =

Szinga#D% 3, ==, =, , 36, 34, , , 5, 55, 65, 63,6-6, 65-64, 64=, 643-64, =4-=5,

=66, =, =5, =4=, =5, =, 336-33

Sz(%ia 6, 44, 5, ==, =5, =3, =66, =3, =-=, 6-66, 6,64 Szlavónia 44, 3, 3=

34

61248097 samuel p huntington a civilizaciok osszecsapasa

Documents