6. eloadás Értékméro tulajdonságok · a hullámívek alakja lehet: nyitott, normál,...
TRANSCRIPT
1
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Általános állattenyésztés
6. ElőadásÉrtékmérő tulajdonságok
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Előadás-vázlat� Takarmányértékesítő-képesség� Hústermelő-képesség� Tejtermelő-képesség� Gyapjútermelő-képesség� Erőtermelés� Baromfifélék értékmérő tulajdonságai
2
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Értékmérő tulajdonságok
= az állat haszonvételét meghatározó tulajdonságok, melyek a termelésre közvetett illetve közvetlen hatást gyakorolnak
Elsődleges értékmérők
� Takarmányértékesítés� Hústermelő-képesség� Tejtermelés� Gyapjútermelés� Tojástermelés� Tolltermelés� Májtermelő-képesség� Erőtermelő-képesség
Másodlagos értékmérők
� Termékenység, szaporaság� Konstitúció� Ellenálló képesség� Igényesség - igénytelenség� Technológia tűrés� Élettartam, életteljesítmény
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Értékmérő tulajdonságok
Kvantitatív (minőségi) tulajdonságok
� Pl. szín, szarvtalanság…� Kevésbé függnek a környezettől� Jól öröklődnek (egy génpár határozza meg!)
Kvalitatív (mennyiségi) tulajdonságok
� Mértékegységgel kifejezhető tulajdonságok� Pl. tejzsír kg, tej kg, tömeggyarapodás…� Gazdaságilag jelentős tulajdonságok� Több gén határozza meg� Kialakulásukban a környezetnek nagy hatása van
3
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Értékmérő tulajdonságok öröklődése
Jól öröklődő tulajdonságok (h2 > 0,5)
� Vágási tulajdonságok, testösszetétel…
Közepesen öröklődők (h2 = 0,2 – 0,5 )
� Termelési tulajdonságok (tejmennyiség, tejzsír-mennyiség, növekedési erély…
Rosszul, gyengén öröklődők (h2 < 0,15)
� Szaporaság, anyai nevelőképesség, ellenálló-képesség, betegségre valóérzékenység
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
TAKARMÁNYÉRTÉKESÍTŐ-KÉPESSÉG
4
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Takarmányértékesítő-képesség
Takarmányozás költségei nagyok: összes költség 65-75 % !
Tak. értékesítő-képesség = 1 kg súlygyarapodásra jutó abrakfelvételmértéke
Tényezői:� Egyediség� Ivar, kor, vérmérséklet� A termelés színvonala (etetések
gyakorisága, takarmányok minősége…)� Környezeti tényezők (stressz, férőhely,
hőm., csoportnagyság…)
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Takarmányértékesítő-képesség
Közepesen öröklődő tulajdonság
Szarvasmarha: 0,3 – 0,7 Sertés: 0,2 – 0,3 Juh: 0,2 – 0,4
Takarmányértékesítés
Szarvasmarha: 6 – 9 kgSertés: 2,5 – 3,5 kgJuh: 6 – 8 kgBaromfi: 2 – 2,5 kg
5
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
HÚSTERMELŐ-KÉPESSÉG
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Hústermelő-képesség (1)
Értékmérők
Hízóalapanyag-előállítás Végtermékhízlalás
•Termékenység
•Fogamzás
•Felnevelő-képesség
•Hizodalmasság
•Húsformák
•Vágóérték
6
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Hústermelő-képesség (2)
Hústermelő-képességet meghatározó tulajdonságok
Mennyiségi tulajdonságok Minőségi tulajdonságok
� Gyarapodás
� Végtömeg
� Takarmány-értékesítés
� Húsformák (értékes húsrészek mennyisége)
Vágóérték
� Vágási %
� Faggyú %
� Értékes húsrészek aránya
� Hús – csont arány
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
SZARVASMARHA
� Születési tömeg: 0,4� Hat hónapos tömeg: 0,4� 12 hónapos tömeg: 0,6� 24 hónapos tömeg: 0,7� Tömeggyarapodás: 0,4 – 0,6 � Vágási %: 0,5 – 0,7
Hústermelő-képesség (3)
Hústermelő-képesség h2 értékei
SERTÉS
� Születési tömeg: 0,1 – 0,2� Tömeggyarapodás: 0,2 – 0,4 � Testhosszúság: 0,6� Szalonna vastagság: 0,4 –
0,7� Zsír aránya (%): 0,4 – 0,6� Hús aránya (%): 0,5 – 0,6 � Karajkeresztmetszet: 0,5JUH
� Születési tömeg: 0,2 – 0,4� Tömeggyarapodás: 0,2 – 0,4� Vágási %: 0,2 -0,4
7
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
1. Osztályú húsrészek:� Felsál� Fehérpecsenye� Vesepecsenye (bélszín)� Hátszín� Rostélyos2. Osztályú húsrészek:� Fartő� Oldalas� Szegy� Lapocka� Tarja3. Osztályú húsrészek:� Nyak, lábszár
Hústermelő-képesség (4)
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
A hústermelés intenzitása, kapacitása és tartama alapján különböző típusok különíthetők el.
Hústermelő-képesség (5)
A növekedés intenzitása = átlagos napi súlygyarapodás (i), tartama (t) és kapacitása (k)
8
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Hústermelő-képesség (6)
Korán érőKésőn érőKorán érőKésőn érőFiziológiai érettség
+++++++++++++Kifejlettkoritesttömeg
-+++-++++Korai elzsírosodás
++++++++++Kapacitás
+++++++++++Tartam
++++++++++++Intenzitás
4-es típus3-as típus2-es típus1-es típus
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Hústermelő képesség (7)
1-es típus
Charolais
Dán lapály
Oxford down
9
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Hústermelő képesség (8)
2-es típus
Hereford
Duroc
Border leicester
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Hústermelő képesség (9)
3-es típus
Magyar szürke
Mangalica
Racka
10
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Hústermelő képesség (10)
4-es típus
Angus
Berkshire
Svéd landrace
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
A vágott test minőségét jellemző tulajdonságok
� Vágási súly (kg)� Vágási veszteség (vér, bőr…)� Hasított felek tömege (carcass, kg)� Csontoshús termelés (g/nap)� Színhústermelés (g/nap)� Faggyú és a zsír mennyisége és aránya (a hasított fél %-
ában)� Hús mennyisége és aránya� Csont mennyisége és aránya� Hús színe, márványozottsága, víztartó képessége, pH-ja
Juh carcass
11
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Húsosság kifejezése
Minden profil homorú, izomszegény
P – Csekély
A profil egyenes vonalú, kissé homorú, kevés
izomboltozat
O –Közepes
A profil összességében egyenes vonalú, jó az
izombőségR – Jó
A profil összességében domború, nagyon jó az
izombőség
U – Nagyon jó
Minden profil telt, rendkívüli izombőség
E – Kiváló
JellemzőkHúsossági osztály
40 alattP
40 - 44,9O
45 - 49,9R
50 - 54,9U
50 - 59,9E
60 felettS
Színhús %Minőségi kategóriák
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Zsírossági fok
A mellüregben az izomzat teljesen átszőve
zsiradékkal
A vágott test teljesen fedett zsiradékkal5 – Igen erős
A mellüregben a bordák között az izomzat átszőve
Az izomzat zsiradékkal fedett, kevéssé a comb és a lapocka
is4 – Erős
A mellüregben az izomzat a bordák között még
látható
Az izomzat zsiradékkal fedett, kivéve a comb és a lapocka3 – Közepes
A mellüregben az izomzat a bordák között még
látható
Könnyed zsírfedettség, az izomzat mindenhol látható2 – Csekély
A mellüregben nincs lerakódás
Semmilyen, vagy igen csekély zsírfedettség1 – Igen csekély
JellemzőkZsírossági fok
12
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
TEJTERMELŐ-KÉPESSÉG
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Tejtermelés
30 – 40 6 - 72,6 – 3 0,05 – 0,2Anyanyúl
115 – 170 1200 – 20004 3 – 25 Kanca
70 – 80 230 – 560 3 – 4 5 – 9Koca
240 – 270 500 – 1000 -2 – 5 Anyakecske
120 – 260 90 – 700 3 – 4 0,8 – 5 Anyajuh
305 – 350 1500 – 90005 – 65 – 30 Tehén
Laktációidőtartama
(nap)
Laktációs tejtermelés
(kg)
Maximális termelés
időpontja az ellés után
(hét)
Napi tejtermelés
Megnevezés
13
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Tejtermeléssel kapcsolatos tulajdonságok
� Tejmennyiség (kg)� Tejzsír (%)� Tejfehérje (%)� Perzisztencia� Fejhetőség� Tőgy termelési aránya� Tőgybimbók alakja
Tőgytulajdonságok� Tőgyindex� Tőgynegyedek termelési
aránya� Tőgyszélesség� Tőgybimbók távolsága� Tőgybimbó átmérője� Tőgybimbó körmérete� Számfeletti bimbók� A tőgy alsó szélének távolsága
a talajtól� Tőgy volumen� A tőgy függesztése� Tejtükör terjedelme� Fejhetőség
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Tulajdonságok örökölhetősége� Tejmennyiség (kg): h2: 0,2 – 0,3� Tejzsír (%): h2: 0,4 – 0,6� Tejfehérje (%): h2: 0,5 – 0,8� Perzisztencia: h2: 0,2 – 0,3� Fejhetőség: h2: 0,2 – 0,7� Tőgy termelési aránya: h2: 0,1 – 0,8� Tőgybimbók alakja: h2: 0,5 – 0,6
14
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Laktáció
� Idegrendszeri és hormonális befolyás alatt álló élettani folyamat
� Az ellést követően indul meg� Az agyalapi mirigy elülső lebenyének luteotrop (prolaktin)
hormonjai, az ivari hormonok, valamint a méhlepény hormonjai szabályozzák
� A laktációs tejmennyiség az a tejmennyiség, amelyet a tehén a borjazás napjától az elapasztás napjáig termel
� A törzskönyvezési rendszerben a laktációt 305 napos időszakra mutatják ki
� A laktációkban termelt tej mennyisége a tehén korával változik; 4 – 6 éves korában a legnagyobb; az első laktációjóval kisebb mértékű, kb. 70 – 80%-os
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Perzisztencia
= a tejelés hosszú időn át történő egyenletes fenntartásaGyengén öröklődik.
Kifejezése:� Napi tejtermelés� Havi tejtermelés� Havi befejéseknek a legnagyobb napi tejtermelés %-ához
történő viszonyítása� Életteljesítményben, 4%-os zsírtartalomra korrigált
tejmennyiség az élősúlyhoz viszonyítva
15
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Rekordok
BASA – magyar tarka tehén� Született: 1927� Legnagyobb éves termelése: 13.313 kg tej, 470 kg
tejzsírral� Kapuvári gazdaság
DÁMA – magyar tarka tehén� Legnagyobb termelése: 358 nap alatt 19.644 kg tej, 3,54%
zsírral� Legnagyobb napi tejhozama: 70,1 kg
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Tej összetétele (1)
2,900,27,00,41,23,812,2Ember
4,680,95,23,15,86,218,4Koca
4,960,84,84,65,57,418,4Juh
3,100,84,12,52,94,513,2Kecske
3,040,74,82,83,43,712,7Tehén
2,160,56,21,32,31,211,2Kanca
Energia (MJ/kg)
Hamu (%)
Tejcukor (%)
Ebből kazein (%)
Fehérje (%)
Zsír (%)
SZ. A. (%)
16
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Szárazanyag-tartalom� Általában 11 – 19 %; a föccstejben 25 – 27%� A nyúltej sz.a. tartalma a legnagyobb: 30% felettiTejzsír� A tej energiájának ~ 50%-át teszi kiFehérje� Kazein, albumin, globulin� Kazein: csak a tejben található (alfa, béta, gamma, kappa
frakciók). Sajtgyártás: kappa-kazein!!!Tejcukor (laktóz: glükózból és galaktózból áll)� A tej legstabilabb összetevője� Szerepe van a tőgy ozmotikus nyomásának beállításában
Tej összetétele (2)
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Tejcukor-érzékenység
� A tejcukor elfogyasztása után az egyén jellemző tüneteket (hasi panaszok, puffadtság, hasmenés, émelygés) észlel. A tünetek erőssége az egyéni érzékenységtől és az elfogyasztott laktóz mennyiségétől függ.
� Oka: a tejcukrot bontó enzim, a laktáz hiánya vagy elégtelen működése. Ha a vékonybélben a tejcukor nem tud egyszerű cukrokká bomlani, akkor a vastagbél baktérium-flórájának megváltozása révén bekövetkezőfermentáció klinikai tüneteket okozhat.
� Európában átlagosan 10 és 30 % között változik a tejcukor-érzékeny lakosok aránya. Magyarországon ez 14 %.
17
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
GYAPJÚTERMELŐ-KÉPESSÉG
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Gyapjú= a juhok szőrbundája, textilipari
alapanyag
Gyapjútípusok� Fedőszőr: durva szálak, van
velőállományuk, fejet, lábat borítják (ahol nincs gyapjú)
� Felszőr: átmeneti típus, kevert gyapjas juhfajtákra jellemző
� Gyapjúszál: felületük pikkelyes és a szálak hullámosak. A szomszédos gyapjúszálak fürtöket alkotnak
18
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
A gyapjúszál tulajdonságai
� Tartós� Rugalmas� Jól mosható� Jó hőszigetelő, hőtároló
SZÁLFINOMSÁGµm –ben fejezik ki.Magyarországon 7 finomsági fokozatba (szortimentum) sorolják.
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
A gyapjúszál tulajdonságai
FÜRTHOSSZÚSÁG= a gyapjúfürt eredeti állapotban mért hossza
Ívelődések száma= 1 cm –re eső hullámívek számaA hullámívek alakja lehet: nyitott, normál, jellegzett, horgolt…
Gyapjú színeFehér színű a kedvező � festhető
TisztaságaMeghatározó a gyapjú zsírtartalma, ésszennyeződések mértéke (por, sár, takarmány…)
19
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
A gyapjúszál tulajdonságai
RENDEMENT= egységnyi zsíros gyapjúból mennyi 17% nedvességtartalmú
tiszta gyapjú nyerhető
BONITÁLÁS= élő állaton, nyírás előtt végzett bundaminősítés
ÉHFINOM GYAPJÚ= hiányos takarmányozás hatására elvékonyodik a gyapjú
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Gyapjútermelés tényezői
� Genetikai háttér
� Fajta, típus, hasznosításai irány
� Kor, élősúly
� Bőrfelület nagysága
� A gyapjúszálak sűrűsége
� Tartás, takarmányozás
20
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
GyapjútípusokFürthosszúsá
g (cm)Átlagos
szálfinomságNyírótömeg
(kg)FajtaTípus
6 – 15 16 – 26 4 – 8 Merinó, Polwarth
Finom
gyapjú
Merinó Polwarth
Polwarth gyapjú
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
GyapjútípusokFürthosszúsá
g (cm)Átlagos
szálfinomságNyírótömeg
(kg)FajtaTípus
5 – 10 24 – 34 3 – 5 Down juhokDorset horn
Cigája
Közép
finom
Dorset horn CigájaOxford down
21
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
GyapjútípusokFürthosszúsá
g (cm)Átlagos
szálfinomságNyírótömeg
(kg)FajtaTípus
15 – 30 34 – 44 4 – 7 LeicesterLincolnRomney
Hosszúgyapjú
Leicester Lincoln Romney
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Fürthosszúság (cm)
Átlagos szálfinomság
Nyírótömeg (kg)
FajtaTípus
8 – 16 23 – 34 5 – 7 CorriedaleColumbia
Cross-bred
gyapjú
Gyapjútípusok
Corriedale Columbia
22
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Fürthosszúság (cm)
Átlagos szálfinomság
Nyírótömeg (kg)
FajtaTípus
10 – 30 28 – 50 1,5 – 4 KeletfrízBlackfaceLandrace
Kevert vagy
szőnyeg-gyapjú
Gyapjútípusok
Keletfríz Blackface Finn landrace
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
ERŐTERMELÉS
23
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Erőtermelés – VJUSZT-képlet
Vonóerő (kg) = élősúly (kg) / 9 + 11
Példa:
1. 700 kg-os ló esetében
700/9 + 11 = 77+11 = 88 kg
2. 2 darab 350 kg-os ló
350/9 + 11 = 38 + 11 = 49 kg/ló � 2 ló: 2*49= 98 kg
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
BAROMFIFAJOK ÉRTÉKMÉRŐTULAJDONSÁGAI
24
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Baromfifajok értékmérő tulajdonságai
Jellemzők:� Vannak köztük az emlősökre nem jellemző poligénes
tulajdonságok
Tulajdonságok:� Tojástermelő-képesség (h2= 0,25 – 0,3)� Termékenység (h2= 0,1)� Keltethetőség (h2= 0,09)� Hústermelő-képesség (h2= 0,55 – 0,6)� Májtermelő-képesség (h2= 0,45)� Tolltermelő-képesség (h2= 0,35)
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Tojástermelő-képesség
Tényezői:
� Perzisztencia = tojás-termelési időszak hossza (nap, hét)
� Intenzitás: 1 tojás előállításának időtartama 26 óra.
� Hosszú szünetek hiánya (hosszú szünet: 4 napnál hosszabb ideig nem tojik)
� Kotlás hiánya
� Ivarérés (= első tojás lerakása) – túl korai ivarérés nem jó
25
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
Hústermelő-képesség� Az egyes baromfifajok növekedési erélye eltérő� Eltérő a növekedés intenzitása az ivarok között is
Vágóérték
Tényezői:� Élősúly %-ában kifejezett vágott súly� Kopasztott súly� Konyhakész (bratfertig)-súly: fej, lábak, bél és bélháj
nélküli súly� Sütéskész (grillfertig)-súly: szív, zúza és máj nélküli súlyElsőrendű húsrészek: mell, combokMásodrendű húsrészek: szárnyak, farhát, nyak
Készítette: Dr. Varga Erika, Dr. Gulyás László
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!