500 kerdes fizikabol-500 questions at physics

7/22/2019 500 kerdes fizikabol-500 questions at Physics

1/157

IFIZIKA

500 Mirt Mozgsok s erk________________________

___________________________________23

Lendlet

62. Mirt rg htra a puska elstskor?

A puska s a lporgz kztti klcsnhatsban fellp erk egyenlnagysgak! ellenttes irnyak" A lporgz ltal kife#tett! er a puskra

is hat"

63. Mirt knnyebb hajrl partra lpni, int !snakbl?

A lendlet$eg$arads tr%nye! rtel$ben a t$egek s akilpsidtarta$a alatt $egtett utak ford&tottan arnyosak" 's(nakb(l %al(kisz)s esetn a cs(nak krlbell ugyanannyi%al fog elt%olodni a

partt(l! $int a$ekkort lp a part fel a kiszllni igyek% e$ber! l%n acs(nak s az e$ber t$ege krlbell egyenl" *kkor knnyen %&zbelphet a kiszll(" A ha#( elt%olodsa a partt(l elhanyagolhat( $rtk+!

$i%el az e$ber t$ege is elhanyagolhat( a ha#( t$eghez kpest"

6". Mirt kell elkerlni, g akr a# rokba borulstis ko!k#tat$a a %rontlis ss#etk#st?

,ert a frontlis sszetkzs a leg%eszlyesebb balesetek egyike" Abaleset rszt%e%i csak a legritkbb esetben lik tl" -t! kzel azonost$eg+ gpkocsi frontlis tkzsnl ugyanis $indkt gpkocsi akkoratst szen%ed! $intha kln.kln kb" a kt sebessg sszegnek$egfelel sebessggel rohannnak a falnak"

&gyenes $onal o#gsok

6'. Mirt has#nlnak a# autk $ontatsho# a rgi(rtktl helyett annl lnyegesen gyengbb, (e rugalas )anyag ktelet?

/ontatskor se$ a %ontat(! se$ a %ontatott aut( sebessge ne$

egyenletes! thibk stb" $iatt! a$inek az a k%etkez$nye! hogy a%ontat(ktl hol feszes! hol laza" Abban az esetben! ha az els kocsigyorsul s a ktl ppen feszes! a %ontatott kocsi krlbell egyszerregyorsul az els kocsi%al! s a ktlben hat( er $eg%ltozsa krlbellugyangy za#lik le! ahogy a %ontat( kocsi gyorsulsa trtnik" *bben azesetben a dr(tktl s $+anyag ktl hasznlhat(sga kztt lnyegesklnbsg nincs" Abban az esetben! a$ikor az els kocsi gyors&tsnakkezdetn a ktl laza! a ktl $egfesz&tsnek pillanatban a kt kocsisebessge klnbz" A ktl rugal$assgt(l fgg" hogy $ennyi id llrendelkezsre! a sebessgek kiegyenl&tsre" 0a a ktl nagyon ers"akkor %iszonylag1 r%id! ha ke%sb ers! de rugal$as! akkor %iszonylag

hosszabb id $l%a kell a kt aut( sebessgnek egyenlnek lennie",i%el a sebessg%ltozs rtke $indkt esetben ugyanakkora! de a$ere% ktl esetben r%idebb id alatt! kell a sebessg%ltozsnak

bek%etkeznie! ezrt ekkor a gyorsuls nagyobb lesz! azaz nagyobb erkfognak hatni" -e%sb rugal$as ktl esetben teht sokkal ersebbenfog rngatni a %ontat( kocsi ezrt clszer+bb a rugal$asabb $+anyagktelet hasznlni"

66. Mirt akkor knny) elin(*tani a hoss# $asti s#erel$nyt, ha a ko!sikat ss#ekt+ kap!sok lgnak ne$%es#esek?


2/157

5'

fellp tapadsi srl(dst kellene lekzdenie! $a#d ezt k%eten azegsz szerel%nyt kellene gyors&tania! s a $ozgs sorn fellpsrl(dsokat ellenslyoznia"

0a a kocsikat sszekt kapcsok lazk! a $ozdonynak $indenkocsit kln.kln kell elind&tania" ,i%el a kocsikat knnyebb$ozgsban tartani! $int elind&tani ezrt ekkor lesz knnyebb a

szerel%ny elind&tsa"

6. Mirt a %olysirnyba llnak be a %olyban s#fagak! s ne arra er+legesen?

A foly(ban foly( %&z sebessgprof#a a srl(ds! $ederalak k.%etkeztben kb" parabola! bell gyorsabb az ra$ls! $int k&%l" Ahosszirny sebessg.helyfggs elhanyagolhat(" 0a a %&zhezkpest! egy fag ne$ hosszban ll! akkor a %geinl a %&z sebes.sge ne$ azonos! ennek ered$nyeknt az g elfordul! egszen a

stabil prhuza$os llsig"

6/. Mirt #unk a(ott ton jobban, ha stlunk, sne %utunk, aikor s#l!sen(es i(+ben llan( sebessg) es+!seppekb+l ll s)r) es+ esik?

Az escseppek s+r+sge $indentt azonos! stls s futs kz.ben adott ton testnk azonos trrszen halad t" Az ebben a tr.fogatban le% escseppek sebessgnktl fggetlenl ho$lokfel.letnkre csap(dnak" A fggleges felleteket r es $ennyisgecsak az tt(l fgg"

*zenk&%l $g a %&zszintes felleteink pl" fe#nk tete#e! %l.lunk znak $eg" ,i%el idegysg alatt $inden felletegysgreugyanannyi escsepp esik! a %&zszintes felleteket r es $ennyi.sge az idtl fgg" Adott ton ez annl tbb es%izet #elent! $inlkisebb a sebessgnk"

*zrt zunk $eg #obban adott ton! ha stlunk" 4lyenkor aho$lokfelletnket r es lland(! a %&zszintes felleteinkre hull(es a .sebessggel ford&tottan arnyos"

60. Mirt k#pen szkik leg$agasabbra a szkkutak$*#sugara?

A %ezetkben ra$l( %&z srl(dik a cs falhoz! ezrt a cs falakzelben kisebb az ra$lsi sebessge! $int a cs kzepn" Acsbl kisebb sebessggel kilp %&z kisebb $agassgra e$elkedik!$int a nagyobb kezdsebessg+"

1. Mirt !skken a# es+ s)r)sge, ik#ben a cseppekk#elebb kerlnek a l(h#?

,i%el az escseppek ne$ egyide#+leg hagy#k el a felht! ezrta korbban lehull( cseppek s az ket k%et cseppek kzttit%olsg is n az id%el! %agyis az es s+r+sge cskken"

. Mirt %eszlyes a #ges5

0a szabadon esnnek a #gsze$ek! ne$ sz$&t! hogy nagyobb a

t$egk! $int a kznsges escseppek" ez $r ne$ sokkaln%eln a %eszlyt"

6kezds kzben azonban nagyon is sz$&t! ha nagyobb at$eg! s hozz kpest kisebb az a fellet! a$ely nekiszguld azt#ban ll( le%egrszecskknek" *gy nagyobb #gsze$be ezerescsepp anyaga is belefr! de ez az ezer csepp &gy egytt $r csakszzadakkora felleten tallkozik a le%eg$olekulkkal" 4gene$csoda! hogy nagyobb sebessget r el"


3/157

27 500 Mirt

4rbe $onal o#gsok

2. Mirt ne $es#nk tu(ost a l( 5ap krlio#gsrl, pe(ig a l( keringsi sebessge 31 ks?

Azrt! $ert a centripetlis gyorsuls! a$ely a 6ld 8ap krli$ozgs%al kapcsolatos! elhanyagolhat( a fldi nehzsgi gyorsulshozkpest"

3. Mirt lehet a s#gletpontbl glt rgni?

0a a labdt gy rg#uk $eg! hogy forg( $ozgst is %gezzen$egcsa%ar#uk! akkor az egyik oldala a le%eghz kpest nagyobbsebessggel $ozog! $int a $sik oldala" *$iatt nyo$sklnbsg lp

fel" s a labda &%elt plyn $ozog%a oldalirnyban eltrl" Alkal$asan%laszt%a a prgs nagysgt! a rgs erssgt s az elrgs irnyt!szerencss esetben szgletbl is lehet g(lt rgni"

". Mirt knnyebb bellni s#elygpko!si$al kt,egysho# k#el parkol aut k# a# egyenes jr($alprhu#aosan tolatssal, int el+reenetellel?

9ia az elre$enetelt %laszt#uk! akkor az els kerekek forgats%albekor$nyozzuk a kocsi orrt a #rdaszeglyekig! a kocsi fele $gkil(g" *zutn egy nagy sugar krn hzzuk be a hts( rszt! ezrt nagyhelyre %an szksg! hogy a #rd%al prhuza$osan tud#unk $egllni"

:olats esetn a kocsi hts( felt %isszk el a #rdig! $a#d az els;kerekek forgats%al kis sugar krn behzzuk a kocsi ele#t is" *hheza $an%erhez kisebb hely is elegend"

'. Mirt o#og grbe $onal plyn egy elgur*tottr$e! iel+tt elborul?

Mozgsok s erk__________________________________________2


4/157

/. Mirt lehet ess#ebb (obni a ka$i!sot neki%utssal, intneki%uts nlkl?

A dob( kar sebessghez hozzad(dik a nekifuts sebessge!teht nagyobb kezdsebessggel lehet! a ka%icsot elind&tani"

A dob( a nekifutssal sebessgre tesz szert! $a#d belll adobsba! egyik lb%al kit$aszt" *zzel azt ri el! hogy teste a

kit$aszt( lba krl forogni kezd" A kit$asztskor er hat r!a$i cskkenti a sebessgt" A dob( kar#a %iszont $essze %an aforgs kzppont#t(l! ezrt a kerleti sebessge a fkezs ellenreis nagy" A forgsb(l szr$az( kezdsebessghez hozzad(dik akar lend&t $ozgsb(l szr$az( sebessg" A dobs t%olsgapersze akkor lesz a legnagyobb! ha a lehet legnagyobb kezd.sebessggel s a %&zszintessel CDE.os szget bezr%a ind&t#a azt adob("

0. Mirt hoor a %org $*# %els#*ne?

8yitott centrifugban knny+ $egfigyelni! hogyan alakul benneegy fazk %&z felsz&ne" A szleken fel$szik a %&z a fazk oldalra!kzpen %iszont be$lyed! %agyis ho$or lesz a fellete"

A slyer ugyanis lefel hzza a %&zrszecskket! a tehetetlen.sgk %iszont @ $i%el ne$ #utnak t a fazk faln @ oldalirny.ban feltorlaszol#a ket" *z a ktirny igyekezet hozza ltre aparaboloid alak! ho$or felletet"

/1. Mirt gyorsul %el hirtelen a kitrt karokkal %org

)kor!soly# %orgsa, aikor karjait ss#e#rja?

A forg( $+korcsolyz( perdlete ne$ %ltozik a karok ssze.zrsa" kzben a #g kicsi srl(dsa $iatt ne$ hat r kls forga.t(nyo$atk" 0a kar#ait @ ltalban a fe#e fl e$el%e @ ssze.zr#a! azok kzelebb kerlnek a forgstengelyhez! &gy cskken atest tehetetlensgi nyo$atka" A perdlete csak gy $aradhatlland(! ha a szgsebessg n"

/. Mirt %orog gyorsabban egy %+tt tojs, int egynyers tojs?

A ftt to#s egsze szilrd hal$azllapot! s a $egprgetsutn a h# s a to#s belse#e egytt $ozog" A nyers to#st $eg.prget%e a to#s folykony hal$azllapot bels rsze csak ks%eindul el! elbb a h#hoz kzel es! $a#d az egyre bel#ebb l%

folyadkrszek"

/2. Mirt ossk a jobb partjukat s p*tik a bal partjukat a l( s#aki %ltekjn a %olyk?

A 6ldn! $int forg( %onatkoztatsi rendszerben halad( $oz.gst %gz testre! &gy a foly(ra a Coriolis er hat" *z az er a 6ldszaki fltek#n a sebessgre $erlegesen #obbra irnyul"

/3. Mirt $lik ki gyorsabban a tej%el egy sebesen krl%orgatott tejesk!sgben?

A te#fel zs&rcseppecskkbl ll" A zs&r s+r+sge kisebb! $int ate# s+r+sge! ezrt e$elkedik fel $agt(l is a te#ben" )e $i%el azs&rsze$ecskk roppant kicsinyek! a s+r+sgek klnbsge pedigcsekly! ezrt ez a szt%ls nagyon lassan trtnik! nha napokigis eltart"

0a a te#et tartal$az( ednyt gyorsan krlforgat#uk! akkor ate#ben le% rszecskkre hat( er ezerszer! t&zezerszer is nagyobblehet! $int a rszecskk slya" *zerszer! t&zezerszer nagyobb lesz as+r+sgek klnbsge! teht ezerszer! t&zezerszer nagyobb lesz azs&r. s te#rszecskket szt%laszt( er" /agyis ezerszer! t&ze.zerszer r%idebb id alatt %lik ki a te#fel! $intha llna az edny"


5/157

\

3U500 Mirt Mozgsok s erk

:n

&r+hatsok

/". Mirt ne %or(ulhatott a# el+, hogy Mnchfiusenbr a sajt hajnl %og$a h#ta ki agt a# ingo$nybl?

A ha# s a kz egyarnt a br( testhez tartozik! &gy az ltalukkife#tett er bels er" A bels er pedig ne$ %ltoztathat#a $eg a$echanikai rendszer t$egkzppont#nak $ozgsllapott! tehtne$ e$elhette ki a br( a testt a $ocsrb(l"

/'. Mirt ne tu(juk sajt hajunknl %og$a %eleelniagunkat a l(r+l, pe(ig %elugrssal elt$olo(hatunk al(t+l?

A ha#unk s a ha#unkat hz( karunk a testnkhz %an n%e!ezrt a kznek a ha#ra! ezen keresztl a testre gyakorolt erhatsabels er" A bels er pedig ne$ %ltoztathat#a $eg a rendszert$egkzppont#nak $ozgsllapott" 6elugrskor a talpunk s a6ld kztt fellp klcsnhatsi er kls er" A$ekkora er%elelrg#uk $agunkt(l a 6ldet lefel! ugyanakkora er%el rg el$inket is a 6ld felfel" 6elugrani akkor tudunk! ha az &gy kife#tetter nagyobb! $int a testnk slya"

/6. Mirt tu( replni a rakta?

>gebben azt gondoltk! hogy a rakta azrt repl! $ert abelle kil%ell gzok ellkik $agukat a le%egtl"

A rakta azonban lgres trben is kpes replni! st $g#obban! $int a le%egben" ,ozgst az az er okozza! a$ely agzok kil%ellsnek ellenhatsaknt lp fl" *bben a $ozgsban ale%egnek nincs szerepe"

/. Mirt ne kell attl %lni, hogy a# pletek bolt*$eibeolanak?

Az ablak kis kboltzatnak cscsn le% kdarab olyan! $integy k" *zt nyo$#a a fltte le% fal" A k azonban @ ppen k.szer+ alak#a $iatt @ ne$ tud el$ozdulni! csupn a $ellette le%k%eket nyo$#a" A nyo$(er helyettes&thet kt olyan er%el!a$elyeket ellenslyozza az egy$shoz szorul( k%ek ellenllsa"*zrt ne$ tud#a a kls nyo$s szt%etni az &%et"

//. Mirt ne trik ss#e a tojs, ha kt tenyernk k#$ess#k, s a kt !s!snl %og$a prbljuk eg ss#enyoni?

A tenyernk nyo$sa a to#s legersebben do$borod( rszt

ri" A to#s akkor trik el! ha a" cscsai behorpadnak"%agyis arszecskk a to#s belse#e fel el$ozdulnak" *zt az el$ozdulstazonban akadlyozzk a cscsban le% rszecske szo$szdai" Ato#s cscsa $int egy k szorul szo$szdai kzF! s ha ne$ elgnagy a r hat( er! akkor ne$ $ozdul el! csak nyo$#a szo$sz.dait"

/0. Mirt ne trnek ss#e a tojsok, ha %al(ban lis#tbegya#$a, $agy pap*r(obo#ban egyenknt jsgpap*rba!soagol$a, s#orosan egys ell rak$a s#ll*tjuk?

A trkeny trgyak akkor trnek ssze! ha a rzk(ds sornegy$shoz! %agy $s ke$ny trgyhoz tdnek" A lisztbe gya.zott to#sok ne$ tudnak egy$shoz tdni! a szorosan egy$s$ell helyezett! pap&rral el%lasztott to#sok el se$ tudnak $oz.dulni egy$shoz kpest" 8agyobb ba# akkor trtnne! ha ezeket acso$agokat szll&ts kzben doblnk! %agy ele#tenk"


6/157

GH" ,irt lehet a ft csak hosszban elhas&tani5

A fa rszecski a rostok irnyban szorosabban tapadnak egy.$shoz! $int a tbbi irnyban! ezrt kzttk ebben az irnybannagyobb az sszetart( er" A farszecskk nagy er%el llnak ellen$inden k&srletnek! a$ely ebben az irnyban el akar#a %lasztaniket"

-eresztben ltalban csak f+rszelik a ft"

*gyensly

GI" ,irt knnyebb egy hossz rudat %&zszintes helyzetben a kzepn alt$aszt%a $egtartani! $int a %g

nl $egtartani50a a rudat a kzepn alt$aszt%a tart#uk! az alt$asztsi er

a rd sly%al egyenl" 0a a rudat a %gnl fog%a tart#uk $eg! anehzsgi er rszrl forgat(nyo$atk is fellp! a$elyet ki kellegyenl&teni"

G2" ,irt $ozog #rs kzben ne$csak a lbunk! hane$ a karunk is5

A #rs ne$ $s! $int apr(cska! sorozatos s folya$atos ess az

ppen elrelp lbra! &gy testnk slypont#a %ltakoz%a hol#obbra! hol balra kerl" *zt ellenslyozzuk a lp lbbal ellentteskar egyide# l(bls%al! hogy egyenslyunkat $egtartsuk" -ar.l(bls nlkli #rsnl testnk ingadoz(% %lik s ha$arabbelfradunk"

G3" ,irt frad el ke%sb a hosszt%fut(! ha %igyzarra! hogy si$n fusson! s ne ugrl#on5

0a si$n fut a fut(! slypont#a nagy#b(l egy %&zszintes egye.nes $entn $ozog" 0a ugrl! a slypont $inden egyes lpsnl

%al( $ege$else sszessgben nagy $unka%gzst k%etel asportol(t(l"

GC" ,irt rz ke%sb grngys ton a gu$ikerekekengrdl! illet%e az alrug(zott kocsi5

A tala# kill( egyenetlensgeire rfut( kocsi gu$i#a behorpad!illet%e rug(i sszenyo$(dnak" *zttal a kocsi slypont#a $enet


7/157

34 500 Mirt Mozgsok s erk 3'

kzben gyakorlatilag %&zszintes plyn $ozog! a kocsi ne$ ugrl! tehtne$ rz" ,i%el a $egfelelen alnig(zott gp#r$+ slypont#a alige$elkedik! alig sllyed! a kocsi e$elgetshez szksges $echanikai$unka $egtakar&that(! ezrt ke%esebb ze$a".nyag fogy"

0'. Mirt kel %el a kelj%eljan!si?:alpban (lo$nehezek %an! ezrt slypont#a kzel %an az al.

t$asztsi fellethez" ,egdntskor a slypont $agasabbra kerl! s$i%el a slypont a lehet leg$lyebb helyzetet igyekszik elfoglalni!ezrt a bbu fel fog egyenesedni"

06. Mirt hajolunk el+re, ha s#llel s#ebe egynk?

A szl ere#e is! a gra%itci(s er is a testnk t$egkzppont#banhat" * kt er ered#e ferde! irny! t$egy a test t$egkzppont#n" A

kt er testnket ellenkez irnyba eldnteni igyek% hatsa csak akkoregyenslyozza ki egy$st! ha az ered er $ely ferde irny t$egy at$egkzpponton s a talpt$.kon" *kkor testnknek elreha#olthelyzetben kell lennie"

0. Mirt (+l a kanyarban be%el a kerkpros?

,ert ha ne$ akar eldlni! akkor az erd er irnyba kellelhelyezkednie"

0/. Mirt lehet a pia!i gyorsrlegen egyetlen sllyal

a legklnb#+bb ennyisg) rut egrni?

A piaci gyors$rlegen le% $rsly a rd#n ide.oda cssztathat("Annl nagyobb terhet egyensi&lyoz! $inl t%olabb %an a $rlegrd aforgsi tengelytl"

00. Mirt !sak r((al s#aba( $ontatni a %k nlkli,%agy a hibs %kren(s#ert8 ko!sit?

Az erhats t%itele! az er t$adspont#nak thelyezse ahats%onal $entn" Az els kocsi gyors fkezsekor ugyanis a $sodikkocsi ert fe#t ki a rdra" *zt az erhatst a $ere% rd %iszi t az elskocsira! s &gy a kt kocsi ne$ rintkezik egy$ssal"

11. Mirt knnyebb el$gni a kenypap*rt, ha a# k#elebb $ana# oll tengelyhe#?

A pap&r el%gshoz szksges erhatst kisebb er%el hozhat#ukltre! ha az erkar s a teherkar arnya nagyobb"

/


8/157

Srld

s

37

9:;9

1. Mirt nehe#ebb el%or(*tani a# ll aut kornyt, int a hala(t?

A$ikor a gpkocsi kor$nyt egy kicsit elford&t#uk! a kor.$nyzott kerekek picit defor$l(dnak! a kerekeknek a tala##alrintkez rszei a nagy tapadsi srl(ds $iatt ne$ fordulnak el! akerekek fels rszei pedig elfordulnak"

Jll( gpkocsinl a kor$nyt forgat%a egyre nagyobb ert kellkife#tennk! s a kerekek csak akkor fordulhatnak el! ha a gu$i atala#on $egcsszik"

,ozg( gpkocsinl a kerknek $indig $s s $s rsze r atala#hoz! s a gu$ikpenyben le% defor$ci(k lassan kiegyenl&.tdnek anlkl! hogy a gu$i a tala#on $egcsszna" *hhez teht akor$nynl sokkal kisebb er is elegend"

12. Mirt !skken jelent+sen a %khats, ha egy gpko!si kerekei %ke#s k#ben blokkolnak?

A$&g a fkezs ne$ ti&l ers! a gpkocsi kerekei forognak! a ke.rk s az tburkolat kztt tapadsi srl(dsi er hat" 0a a fkezs

tlsgosan ers! a kerekek $r ne$ forognak! hane$ cssznak azton" *kkor a kerekek s az tburkolat kztt csszsi srl(dsi erhat" A csszsi srl(dsi egytthat( rtke kisebb $int a nyugal$isrl(dsi egytthat( rtke" &gy csszs esetn a gpkocsira kisebbert gyakorol az tburkolat! ezrt ekkor kisebb a fkhats":er$szetesen a kerekek forgsnak $egszntets%el tbb nincsaz aut( teugelyirnya kitntet%e! &gy a kerekek forgsnakirnystabilizl( hatsa is $egsz+nik" Az aut( &gy $egfarol! az tonkeresztbe is fordulhat! illet%e kor$nyozhatatlann %lik"

13. Mirt !skken a tolatskor ellktt $asti ko!si

sebessge?A s&n s a kerekek! %ala$int a kerekek s a csapgyak kztt

srl(ds %an" A srl(ds kzben fellp erhats pedig fkezi akocsit"

1". Mirt let$es#lyes lekoptatott burkolat guiabron!sokat has#nlni kerkpron, gpko!sin?

@ lekopott gu$iabroncs! $i%el si$a fellet+! srl(dsa kicsi" Akanyarban nagyon knnyen csszik"

1'. Mirt $es#lyes, ha a kanyarokban as#%alttal burkoljk a# ttestet?

A kanyarban igen nagy srl(ds! rdes fellet+ burkolatot kellksz&teni! hogy a #r$+ ne csszhasson" Klyannak kell lennie az tfelletnek! $int a reszel" Az aszfalt a legrosszabb $egolds"$ert az si$a s cssz(s"

16. Mirt s#rnak a jeges#rdra ho$okot5

*zltal a #rda fellete rdesebb lesz" &gy n a srl(dsi er"

1. Mirt kell #s*ro#ni, olajo#ni a kerkpr !sapgyait?

A felletek egyenetlensgeit cskkent#k! ezrt cskken a sr.

l(dsi er"

1/. Mirt jts#anak a %utballistk stoplis cipben5

A stoplis cip talpn le% kie$elkedsek futs kzben belef.


9/157

r(dnak a tala#ba" &gy ne$csak a srl(ds gtol#a $eg a" futballistacsszst! hane$ a stoplik is"


10/157

3/ 500

Mirt

Kzegelle

nlls

30

IHG" ,irt siklik a szn a ha%on kerk nlkl is sebesen5

A hagyo$nyos kocsik azrt tudnak gyorsan haladni! $ertkerekk %an" s a kerk @ $i%el csak kis ponton rintkezik atala##al @ a haladst akadlyoz( srl(dst cskkenti"

0a%as felleten kiegyenl&tdnek az t egyenetlensgei! s a fe.llet si$asga k%etkeztben a srl(ds @ $int akadlyoz( t.nyez @ #elentsen cskken"

IIH" ,irt tart#k az e$berisg egyik legnagyobb tall$nynak a kereket5

A sznnak nincs kereke! $gis $ilyen #(l halad a ha%as.#egesutakon" A$ikor elol%ad a li(! a #g! akkor elakad a szn" :alpa

annyira srl(dik az thoz! hogy legfel#ebb rngatni tud#k $r alo%ak! hzni ne$"A kocsit ne$ kell %gigcssztatni az ton! $ert kerekeken gr.

dl" A kerekek is srl(dnak ugyan! az thoz is! a sa#t tengelyk.hz is" )e ez a szntalpak srl(dshoz kpest elhanyagolhat("

A kocsikerk legfbb haszna az! hogy cskken a srl(dsi er!s ezzel az az energia is cskken! a$elyet a legyzsre kell for.d&tanunk"

III" Mirt has#nos a golys!sapgyak alkala#sa?

Azrt! hogy a tengely ne is r#e a kerkagyat! ne legyenek k.zttk cssz( felletek" A tengely s a kerkagy kztt goly(k!esetleg grgk forognak! &gy $g #obban! knnyebben forognak akerekek"

-M*N*LL*8JLLJ?

II2" ,irt ha#ol a kerkpros a kor$ny fl ers ellenszlben5

&gy cskkenti a $ozgsirnyra $erleges felletet! ezltal akzegellenllsi ert"

II3" ,irt nehezebb a %&zben futni! $int a parton5

A %&z s+r+sge nagyobb! $int a le%eg s+r+sge! ezrt a %&zbennagyobb a kzegellenllsi er! $int a le%egben"

IIC" ,irt ksz&tik az (raingk elcssztathat( nehezkt lapos! korong alaknak5

Azrt! $ert ekkor a nehezk kisebb le%egellenllssal tallko.

zik"

IID" ,irt replnek a replgpek rendszerint nagy$agassgban5

A lgkr s+r+sge a $agassggal cskken" &gy $inl $agasab.

ban repl a gp! annl kisebb lgellenllst kell lekzdenie! %agyisannl nagyobb sebessget rhet el"

II7" ,irt repl $esszebbre az ugyanakkora $ret+s egyenl sebessggel eldobott pingponglabda s t$rfagoly( kzl a fagoly(5

A le%eg fkez hatsa $indkt goly(ra nz%e ugyanakkora"Ogyanakkora er a kisebb t$eg+ testnl okoz nagyobb lend.let%ltozst! &gy a fagoly( $esszebbre repl"


11/157

500 Mirt

. Mirt kell a# ejt+erny+snek j$al a kijellt helyel+tt kiugrani a repl+gpb+l?

Az e#ternys a replgppel egytt %&zszintes irnyban $oz.gott! ugyanolyan sebessggel! $int a gp" A$ikor elhagy#a a gpet!lefel esik! de tehetetlensge $iatt az elz! %&zszintes irny$ozgst is $egtart#a" A fggleges s %&zszintes irny $ozgssszete%dik! s az ugr( sze$ly &%ben esik lefel! $int a %&zszin.tes irnyban elha#&tott test"

A %al(sgban persze figyele$be kell %enni az e#ternys $ind.kt! irny el$ozdulst akadlyoz( le%eg ellenllst is"

/. Mirt esik le a %rl a# ala s a le$l eltr+o#gssal?

Az al$nl a kzegellenllst(l eltekinthetnk! az al$a kze.l&tleg szabadon esik" A le%lre hat( gra%itci(s er s a kzeg.

ellenllsnl fellp er kzel egyenl! &gy a kzegellenllsier+uetii hanyagolhat( el"

0. Mirt esik le egys#erre a -ol(on a pehely s a$ele a#onos nagysg logoly?

A 6ldn ledob%a az (lo$ #(%al gyorsabban esik! $int apehely"A 6ldnek %an le%egburka! a 0oldnak nincs" A 0oldon a le%egellenlls%al ne$ kell $egkzdenie a pehelynek" ezrt klnbsgnincs az essi ide#ket illeten"

21. Mirt ltjuk a t$oli es+s$okat %er(e irnynak?Azrt! inert a szl eltr&ti t#b(l az ess%okat" ,inl ferdb.

beknek ltszanak! annl he%esebb szlre k%etkeztethetnk"

2. Mirt les# egyre egyenletesebb a# es+!seppeko#gsa ess sorn?

A le%eg akadlyozza ket $ozgsuk kzben" ,inl gyorsab.ban esnek! annl nagyobb a le%eg ellenllsa" A$ikor a le%eg

Kzegellenlls______________P________________________CI

akadlyoz( ere#e ppen akkora lesz! $int az escsepp sa#t slya!acsepp ne$ gyorsul to%bb! hane$ egyenletesen esik"

22. Mirt lassulhat a %ke#etlen aut?

*nnek okaiQ a csapgyainak! tengelyeinek a srl(dsa! a gu$i.#ainak s az ttestnek a tapadsa! illet%e a le%eg ellenllsa"

A gyorsan halad( aut(ban ennek a legyzshez kell a legtbbenergia" A korszer+ aut(k azrt ra$%onalasak! hogy $inl ke.!%sb kapaszkodhasson bel#k a le%eg"

23. Mirt tu( testekbe kapas#ko(ni a le$eg+?

A le%egt legtbbszr szre se$ %esszk" 0a bele$arkolunk!$intha a se$$ibe $arkolnnk" A le%egrszecskk lland(an$ozognak! ssze%issza cikznak! lland( tkzsek kzepette" *zta $ozgst ne$ rezzk a brnkn" Annl inkbb az egyirny

lgra$lst! a szelet" /iharos idben egy.egy ers szlroha$ fel isdnthet" A le%egrszecskknek egyttes ere#k %an" nyo$suk%an! s ha seregesen ra$lanak! neki tudnak feszlni $inden olyanfelletnek! a$ely sze$befordul %elk"

4llet%e ne$ is kell" hogy k szguld#anak" elg ha $i szgul.dunk kerkpron! %onaton! %agy akr$in" A lgellenllssal $in.denkppen $eg kell kzdennk" *zrt fontos! hogy $inl si$b.ban hagy#uk elsuhanni $agunk $ellett a le%egt! %agyis a lehetlegke%esebb kapaszkod(t ny#tsuk neki"

40


12/157

6 500 Mirt n!"gszerkezet 7

A8RAN?M*>-*M*:

. Mirt jut be a# tels#ag a konyhbl a s#obba, ha

a konyhaajtt nyit$a hagyjuk?Az telszag azrt tud be#utni a konyhb(l a szobba! $ert az

telszagot okoz( anyagok rszecski $ozognak! s $ozgsuksorn ke%erednek a le%egt alkot( rszecskkkel"

2. Mirt ne jut be a# tels#ag a konyhbl a s#obbaa !sukott konyhaajtn keres#tl?

A konyhaa#t(t alkot( rszecskk kztt ke%s az akkora $ret+res hely! a$elyen az telszagot okoz( anyagok rszecski t

tudnnak #utni" 0a ugyanis sok lenne az res hely! akkor aztelszagot okoz( anyagok rszecski t tudnnak #utni kzttk!$int pldul a lisztsze$csk egy szitn"

3. Mirt lehet egy pohrbl kinttt $*# akr tnyralak, akr $#a alak, attl %gg+en, hogy tnyrba,$agy $#ba ntttk t?

A folyadk rszecski knnyen elgrdlhetnek egy$son! a r.szecskk egy$shoz %iszony&tott helyzete nincs rgz&t%e" *zrt afolyadkoknak nincs nll( alak#uk! $indig a tart( edny alak#t

%eszik fel" /agyis a pohrban pohr alak! a %zban pedig %zaalak a %&z"

". Mirt rolik a hal s s hi(eg $r) llat hsagyorsabban, int a eleg $r) llat hsa?

A hideg %r&& llatok hsban ltalban kisebb a zs&r. s na.gyobb a %&ztartalo$! $int a $eleg %r+ llatokban! s $&g a zs&rkonzer%l( hats! a %&z inkbb bo$laszt"

'. Mirt ne esik le a le$eg+?

A le%egt alkot( gzok legkisebb rszecski olyan sebesen rep.kednek ide.oda! $int a fegy%e"rgoly(" A le%egrszecskk is esneklefel! $int br$ilyen $s test" :egyk fel! hogy leesnek a 6ldfelsz&nre! s nekitkznek a 6ldet alkot( rszecskknek" ,i%el arszecskk tkletesen rugal$as goly(k $(d#ra %iselkednek!ezrt %isszapattannak! &gy tlagos sebessgket ne$ %esz&tik el"ezrt a gzrszecskk ne$ $aradnak a fldre hull%a"

6. Mirt !skken a le$eg+ s)r)sge %l%el?

I A gzrszecskk sebessge kb" DHH #$s% 0a ket! $int puskagoly(kat $odelleznnk! az DHH #$s kezdsebessg+ puskagoly(legfel#ebb I3 k# $agassgra e$elkedik! ha fgglegesen felfel l#k" /agyis I3 Sc$.nl $agasabbra ne$ #uthat le%eg" )e 7H k#&en fell is $an egy ke%s! hiszen az DHH 5TTST nagysg sebessgcsak tlagsebessg" 8hny rszecske sebessge lehet 2.szer! 3.szor akkora is" *zzel a sebessggel kiltt rszecskk C.szer! G.szer$agasabbra is szllhatnak! &gy $g IHHAQ


13/157

tr%ogatainak ss#ege?


14/157

olya(kok nyosa

31. Mirt %olyik ki haarabb a %r(+k( $i#e, ha benne lnk?

8agyobb a frdkd al#n a hidrosztatikai nyo$s! $ert &gy$agasabb a benne l% %&zoszlop" 8agyobi nyo$s hatsra pe.dig nagyobb sebessggel fog kira$lani a %&z"

3. Mirt ne in(egy, hogy az alkaron, $agy a %elkaron rjk eg a $rnyost?

A folyadkban a hidrosztatikai nyo$s a $lysggel arnyosann" &gy az alkaron nagyobb %rnyo$st tudunk $rni! felt%e!hogy a karunkat lefel l(gat#uk"

32. Mirt *r a golystoll?

A goly(stoll azrt &r! $ert a folyadkok! festkanyagok %konyhrtya for$#ban tapadnak a trgyak felletre" Az apr( acl.goly(t gy helyezik a sr&& festkanyagot tartal$az( cs! a bettorrba! hogy akadly nlkl forog#on" Az aclg$b $inden #abbfordulattal #abb ada!g festket hoz $ag%al a felletn! $a#d r.gurul a pap&rra! s ott nyo$ot hagy! a tollat fog( kz $ozgsnak$egfelel nyo$ot"

0trafel ne$ folyhat a bett! $ert a le%eg nyo$sa elre.

ha#t#a a ne$ tl folykony! ezrt nehezen $ozg( tintt" 'sak akkorfolyik %isszafel a festkanyag! ha ell le%egt kap! %a"gyis agoly( $eglazul %agy kiesik"

I33" ,irt ne %olyik a tlt+toll, ha tele $an, $agyissok tinta %an benne5

Azrt ne$! $ert a kls lgnyo$s ne$ engedi ki a tintt"

3". Mirt %olyik a tlt+toll, ha ke$s tinta $an benne?

@ikor ke%s tinta %an benne! kiegyenl&tdnek a nyo$sok!&gy nincs! a$i %isszatartsa" A tlttolltest fell! %agy inkbb ellnyitott egszen addig! a$&g be ne$ dugaszol#k egy erre a clraksz&tett! pontosan beleill dug(%al" A tlttolltest s a dug( kzkerl a toll %ge is" Ktt" ahol a toll rsi$ul a dug(ra! %kony %#atfut %gig egszen a toll cscsig" A tlttoll tolla alatt ha#szlcsfut! s benne egy kis tintapatak! $ely csak akkor csrgedezik! ha atlttollat fog( sze$ly a tollat a pap&rhoz rinti s $egnyo$#a"4lyenkor a toll %gott %ge kiss $egny&lik! a tinta befut a kt gkz" s a pap&r felletre tapad"

A$ikor a tollat kzbe%esszk s elkezdnk %ele &rni! akkor az akeznk $elegtl fel$elegszik" A toll tartlyban le% anyag ah$rsklete$elkeds hatsra kitgul! s &gy tinta folyik ki atollb(l"

A tinta trfogati htgulsi egytthat(#a krlbell akkora! $int

a %&z" A szobah$rsklet+ le%eg pedig 2H.szor nagyobb" *zrta #elensg csak akkor szlelhet! ha a" toll tartlyban sok a le%eg"

A #obb $insg+ tlttollak tartlya kisebb t$r#+! $int a"toll hza a bels cs! a$elyet fogni kell! &gy a kt cs kzttireg! $elyet #( hszigetel le%eg tlt ki! $egakadlyozza a tinta"gyors fel$elegedst! &gy ltalban a folyst is"

3'. Mirt kell a gtakat alulrl s#lesebbre p*teni?

A %&z hidrosztatikai nyo$sa a $lysggel egytt n" &gy n azoldalirny is"

36. Mirt troljk a higanyt ers %al e(nyben?

A higany s+r+sge s hidrosztatikai nyo$sa %iszonylag nagy"Az ers fal edny b&r#a csak ki ezt a nyo$st"


15/157

U7____________________________________________500Mirt

3. Mirt trik (arabokra a nyers tojs, ha lgpusk$al keres#tll$nk rajta, $is#ont, ha ugyane#t egy %+tttojssal $ge##k el, akkor a tojs in(kt ol(aln ktki!si lyuk keletke#ik, (e a tojs egyben ara(?

A #elensg oka a folyadkokban $inden irnyban ter#ed nyo.

$s" A nyers to#sban le% folyadk $inden irnyban egyen.letesen to%bb&t#a a goly(%al elidzett lkst pontosabban anyo$shull$ot" A szilrd hal$azllapot to#s csak az egyikirnyban! $gpedig a lks irnyban %iszi t a nyo$st"

3/. Mirt l$ell ki a $*#ibu#ognybl a $*# in(enirnyba, ha a (ugattyt be%el toljuk?

4lyenkor a folyadk felletre kife#tett nyo$(er hatsa a#edny faln $indentt egyenl $rtkben #elentkezik" *zt a hatsta dugattyt&%al rintkez folyadkrszecskk to%bb&t#k a t%olabbi

rszecskkhez" *nnek k%etkeztben a folyadk belse#ben is$indentt ugyanakkora a nyo$s"

!o#s"--------------------------------------------------------_______________ 47

4#ok nyosa

30. Mirt kell nagy agassgban a repl+gpeket lg7

entesen #rni?,agasan kisebb a lgnyo$s! $int a 6ld felsz&nn" &gy az

utastrbl kiszkne a le%eg egy rsze! lgzsi probl$k llnnakel az utaz(knl" A lgnyo$s alacsony %olta $iatt a %rzkenye$bereknl fenn l a %rzs %eszlye"

"1. Mirt kelleetlen, ha a repl+gpen a #sebnkbenhor(juk a egtlttt tlt+tollat?

A tlttoll tank#ban a tinta fltt 1'9a nyo$s le%eg %an"A$ikor a replgp fele$elkedik a fldrl! a kls lgnyo$s

cskken! s a bels nagyobb nyo$s kinyo$#a a tintt a tollb(l"". Mirt k*nljk a lgikisass#onyok !ukorkkkal a#

utasokat a repl+gp elin(ulsa utn?

6elszllskor a $odern utasszll&t( gpek IH@ID perc alatt IH111 $ter krli $agassgba e$elkednek" *bben a $agassgban algnyo$s #(%al kisebb rtk+ a 6old felsz&nn $rt rtknl" Vrezeken a gpeken korszer+ lgkondicionl( berendezs $+kdik!ennek ellenre a $agasba e$elked gp belse#ben is cskken algnyo$s" Az e$elkedsi &d r%id ahhoz! hogy a szer%ezetnkbenaz elinduls eltti nyo$s rtke lecskken#en a IH111 $ter

$agasan szll( replgpben uralkod( nyo$s rtkre" *zrtpattogni kezd a flnk! $egfeszlnek a nylkahrtyk az orrunkban"A cukorka szopogats%al tbbet nyelnk! &gy gyors&t#uk lgcsernket"*zltal r%idebb &d alatt tudunk alkal$azkodni a lecskkentlgnyo$srtkhez! s $egsz+nnek az elbb e$l&tett tnetek"


16/157

!o#

s"0

"2. Mirt pukkannak s#t ren(s#erint a agasban a#els#aba(ult lggbk?

A $agasban kisebb nyo$sit le%egbe kerlnek" A bennk l%gz kitgul! sztrepeszti a burkot"

"3. Mirt $an a lghajkon a g# kibo!stsra s#olgl s#elep?

0a tlsgosan nagy lesz a nyo$s a g$bben! a szelepen t gztlehet kibocstani" Nzt bocstanak ki akkor is! ha le akarnakszllni"

"". Mirt $is#nek agukkal hook#skot a lghajn?

I A $egterhelt lgg$b kezdetben lassabban e$elkedik! ne$olyan gyors a lgnyo$ s %ltozs"

I A ho$okzskok kir&ts%el $agasabbra e$elkedhetnek"

"'. Mirt ne s#aba( er+sen %elpuplt kerek) gpko!si$al a t)#+ napon hu#aosabb i(eig parkolni?

A forr( napon a kerkben le% le%eg fel$elegszik" A $elegedle%eg nyo$sa n! &gy $g #obban fesz&ti az egybknt is nagynyo$s alatt le% kerekeket" A tlnyo$sos le%egt tartal$az(kerk $enet kzben knnyen durrdefektet szen%edhet! a$elyrendk&%l baleset%eszlyes"

"6. Mirt $an guitl+ a# autk kerekn?

Azrt! hogy ne rzk(d#anak $enet kzben" A t$lbe annyile%egt kell f#nunk! hogy $egb&r#a a kocsi slyt" A felf#t t$l.ben ugyanis #(%al s+r+bben nyzsgnek a le%eg$olekulk! $intkint" *gyttesen olyan er%el lkdsik a t$l bels falt! hogy at$lt r kls nyo$st knnyen kiegyenl&tsk"

)e $g ezek kztt a s+r+bb $olekulk kztt is elg sokszabad hely $arad" *zrt rugal$as a le%eg%el felf#t aut(. sbiciklikerk! illet%e a le%egtl feszl futball.labda"

". Mirt neh# %eleelni osogatskor egy s#j$alle%el helye#ett eleg poharat a sia as#talrl?

A$ikor a $eleg poharat az asztalra helyezzk! az alatta le%le%eg h$rsklete $g a kls le%eg%el egyenl" >%id idalatt azonban fel$elegszik! &gy nyo$sa $egn" 0a a pohr sz#a

ne$ illeszkedik tkletesen az asztalra! a le%eg egy rszekira$lik a lecsurgott %izn keresztl" :kletes illeszkeds esetnakkor t%ozik el a le%eg egy rsze! ha a bels nyo$sb(lszr$az( er egyenl a kls nyo$sb(l szr$az( er s si&lyersszeg%el"

A pohr fokozatosan leh+l a krnyez le%eg h$rskletre!&gy leh+l a bezrt le%eg is! a$elynek &gy cskken a nyo$sa" 0a apohr rosszul illeszkedik az asztalra! a le%eg $ost %isszara$lik abelse#be" 0a #(l ileszkedik! de elzleg $r elt%ozott al(la%ala$ennyi le%eg! akkor az $ost ne$ tud %isszara$lani! &gy

kicsit nehezebb lesz fele$elni a poharat az asztalr(l" 0a %iszont apohr al(l elzleg ne$ t%ozott el le%eg! akkor $ost a belsnyo$s egyenl lesz a kls nyo$ssal"

"/. Mirt tapa( a s#appantart a !sepre, a$agyirt tu( s#klni a lgy a# $egen?

A szappantart( gu$ikoronggal! a lgy pedig lbai %gn le%tapad(koronggal tart#a $eg a sa#t siilyt"

A szappantart( gu$ikorong#a lap&tott harang alak! de $ire

odanyo$#uk! $r ne$ az" A$ikor rtesszk a cse$pre a gu$i.korongot! $g ne$ tapad" Vell is le%eg %an! k&%l is" s bellugyanakkora a nyo$s! $int k&%l" A$ikor fokozatosan hozz.nyo$#uk a cse$phez! akkor kiprsel#k al(la a le%egt" A belsnyo$s %gl is #(%al kisebb lesz! $int a kls nyo$s! s ezszor&t#a oda a cse$phez"

A9#oktak ragaszt(anyagot is kenni elzleg a gu$ira! de ezcsak arra %al(! hogy a le%eg beszi%rgst a szleken $egakad.lyozza"


17/157

'1 500 Mirt !o#

s

51

"0. Mirt ne tu( inni nelyik eber %olyaatosanegy $egb+l?

Azrt ne$ tud folya$atosan %egbl inni! $ert sz#%al tel#esenbefog#a az %eg ny&lst" Az %egben le% le%eg h$rsklete

lland(! t$ege is %ltozatlan" &gy tel#esl r a Voyle.,ariottetr%ny! azaz nyo$sa a tr fogatn%ekeds arnyban lecskken"A kls nyo$s lgnyo$s s az %eg belse#ben le% nyo$skztt ezrt kialakul egy bizonyos klnbsg! a$it tdnk sz&%(ere#e csak egy bizonyos hatrig tud ellenslyozni" Az gyes e$berezrt @ $ikzben az %egbl iszik @ egy kis rst hagy az %egsz#n! ahol a kls s a bels nyo$s kiegyenl&tdhet"

'1. Mirt pattog a t)#n a kukori!a?

Klyas$i trtnik %ele" $int a lgg$bbel! $elybe t+i sok le.%egt f#unk" A lgg$bt is a tl ers bels nyo$s %eti szt! a!kukoricasze$eket is" ,&g azonban a lgg$bt a le%eg fesz&tiszt" addig a kukoricasze$eket a fel$elegedett %&ztartal$a s a%&zgz"

A kukorica igen ke$ny $ag" 0a %&zds belse#e hirtelen fel$e.legszik! s benne gz keletkezik! felrobban! s a belse#e kifordul"A bl azrt olyan szraz! $ert ppen a sts! a pattogs fosztotta$eg %&ztartal$nak tlnyo$( rsztl"

A bzt pldul azrt ne$ lehet pattogtatni! $ert kls burka%iszonylag puha" a bels ned%essg fokozatosan elhagy#a prk.

lskor"

'. Mirt ks#l el gyorsabban a# tel kukta%a#kban?

0a fazkban! lbasban fed alatt f az tel" a forr( %&zben f! agz elillan" A kuktban ke%s %&z %an! a lobog( %&znl forr(bbgzben puhul az tel"

A kukta tula#donkppen 9apin.fazk" 9apin francia fizikus sfeltall( ksz&tett elszr olyan! biztonsgi szeleppel elltott! zrt

ednyt! a$ilyen a $i kuktnk" ,+kdsnek alap#a az a felis$e.rs! hogy $inl nagyobb a nyo$s! annl $agasabb h$rskle.ten forr! s %lik gzz a %&z" 0a lg$entesen lezr#uk az ednyt"s gy he%&t#k a %izet! a fe#ld gzk ne$ tudnak elt%ozni

%agy csak kis hnyaduk! $int a kukta szelepn! a fazkban n anyo$s! egyben a h$rsklet is" *zrt puhul $eg benne gyor.sabban a nyers lel$iszer is"

'2. Mirt ne %+#hetnk kenytojst a Marson?

A ,ars krl olyan ritka lgkr %an! hogy a %&z ne$ rheti el ato#sfehr#e $egke$nyedshez szksges h$rskletet!ugyanis a kis nyo$s folytn $r #(%al e h$rsklet alatt kezdforrni! hacsak ne$ tlnyo$sos kukta fazekat hasznlunk"

'3. Mirt l$ell a s#k+kt olyan agasra?A nyo$sklnbsg $iatt" A nyo$s k&%l kisebb! bell na.

gyobb" ,inl szorongat(bb" $inl fesz&tbb a bels nyo$s! an.nl nagyobb er%el lkdik ki a %&z a cs sz#n a szabadba! sl%ell fel a a $agasba"

'". Mirt ne jn %el agtl a $*# a# sott ktbl?

Azrt! $ert nincs! a$i felnyo$#a" Az artzi kutak %ize!az ola#.kutak kola#a is csak azrt szkik fel a $lybl! $ert gyne%ezettzr(rtegek kz szorult odalent! s azoknak a prse ha#t#a fel"

*bben egybknt a zr(rtegek kz szorult gzok is seg&tenek"A talpunk alatti fels tala#rtegekben szi%rg( %izet %iszont se$$ise$ prseli a felsz&nre" /agy felhzzuk! %agy lent $arad! de$agt(l ne$ bugyog fel"

''. Mirt !ik#nak ala!sonyan a %e!skk #i$atar eltt5

Le%eg ne$csak a tala# fltt %an! hane$ a tala# hzagaiban is!tbb %agy ke%sb aszerint! hogy a tala# fltt! $ekkora aB%i%%n$os. -a a lgnyos !skken, p(ldnnl %il


18/157

(ol!"dekok___________________________________________Bi

a tala#bol pWradtis es a tala# anyagaitol illatos le%ego Wranilik ki"*zt" ked%elik a ro%arok! elsosorban a sziinyogok" Kket %iszont afecskek ked%elik" *zert cikaznak alacsonyan a fecskek %ihar elott"

'6. Miert %Cj a reuCs testres#, ha a napsiiteses, eny7he i(one($esre es hu$osre $Clto#ik?

A fW#dalo$ egyik okozo#a lehet a gyors legnyoiuas%altozWs" Aze$ber szer%ezeteben @ a lelegzes ko%etkeztehrn @ $egkozelSto.leg ugyanakkora a nyoniWs" $int a kiilso le%ego nyo$asa" 0a anapsiiteses" szaraz ido hirtelen ned%esre! hXi%osre %Wltozik! a kiilsolegnyo$as erteke gyorsan esik" A szer%ezetben a nagyobb nyo$Wscsak lassabban csokken le a $eg%altozott kiilso legnyo$asnak$egfelelo ertekre" Xgy az beliilrol kifele feszito hatWst gyakorol aze$ber se#t#eire" Az egeszseges se#tek ezt altalaban konnyen el%i.selik! de a beteg! erzekeny se#tek fa#dal$assa %alnak"

.1

D&FDF

'. Miert jon %el ra#ogatas ko#ben a para%a(ugo, ha a#t egy

lGbas ri#sbe nyotuk bele elyen?A razogatott rizs a folyadekok egyfa#ta $odell#enek tekinthe.to"

A kicsi! ke$eny rizssze$ek elgordiilnek! elcsiisznak egy $ason!akWrcsak egy folyadek golyoknak kepzelt $olekuhii" :er$e.szetesen a ket esetben $as.$as erok hatnakQ a kiilso gra%itWcioseron kS%iil %alodi folyadekoknal a $olekulWk kozotti erok! $ig arizssze$eknel ta$aszto. es siirlodasi erok" :o%Wbbi lenyeges elte.res! hogy afolyadek$olekulak $ozgWsa az anyag tula#donsWgWboleredo $egsztintethetetlen $ozgWs! $ig a rizsnel! hiszen $akrosz.kopikns sze$ekbol all! ilyen allando belso $ozgas nincs" ezt rW.

zogatassal kell potolni! legyoz%e a rizssze$ek kozotti tapadasisiirlodasi erot"

i,i%el a parafa siirXisege #o%aX kisebb! $int a rizsfolyadek at.lagsXiriisege! a dugo a razogatott rizsben ebredo felha#toero hata.sWra e$elkedik fel" ,i%el a rizs razasa soran keltett belso $ozgassokkal rendezettebb! $int a folyadek$olekulak $ozgWsa! a dugoszakaszosan! i$bolyog%a e$elkedik! ne$ olyan si$an! $int pi"egy buborek %alodi folyadekban"

0a a du got az edeny al#Wra tessziik! es raont#tik a rizst! a dugo arazogatas sorWn seni e$elkedik fel $indaddig! $ig pi" eros rWzWs

hatWsWra ala ne$ keriil nehany rizssze$" *bben az esetben! $i%ela(ugo az edeny al#Wn %an! ne$ hat rW felha#toero"

'/. Miert eelke(nek %el reggelre a# este kitoltott hi(eg!sap$i#ben a pohCr %alCnal le$o buborekok?

A pohWrba engedett csap%fz tartal$az oldott gazokat le%e.got!szendioYidot! klort stb"" *zeknek a gWzoknak a %izben %alo


19/157

DC 500 Micii (ol!"dekok DD

telitettsegi koncentrWcio#a @ oldhatosWga @ a nyo$Ws csokke.nese%el esa ho$ersekUet no%ekedese%el csokken" A hitleg csap%fz reggelrefel$elegszik a kornyezet ho$ersekletere! fgy kisebb lesz a gWzokoldhatosWga" ,i %el a $elegedes a pohWr falWnal a legna.gyobb" fgy itt

#elennek $eg a $ar ne$ oklhato gazok buborekok for$W#Wban" A pohWrbelse#eben is keletkeznek @ ter$eszetesen kisebb szW$ban @buborekok! de ezek rogton felszWllnak! $fg"a pohWr falWnal le%ok$egtapadnak az ii%egen" A buborekok ak.kor e$eOcednek fel! a$ikora feliiXeti tapadoero $ar ne$ ttul#a ellensulyoztii a felha#toerot"

*zt peldWul inelegftessel is elerhet#iik! $ert ekkor II7 a buborekokterfogata! fgy a felha#toero is! de ha eleg ideig %W$nk az aprobb

buborekok osszeWllnak nagyobbakkW! es ekkor $ar $ele.gftes nelkiil iselszakadnak a pohWr falatol"

'0. Miert nehe# a $i#be %ultak holttestet egtalalni?

A %izbe fultak eloszor a %iz alW $eriilnek! es csak I.2 nap uiiil%abukkannak a %iz tete#ere"

/fzbefulWskor %iz hatol a test belso iiregeibe" a test Wtlagos siiriisege$eg nagyobb lesz! a %iz alW $eriil" A$ikor a test oszlWsa $egkezdodik"a keletkezo gWzok felpuffaszt#Wk a testet! $ely fgy nagyobb terfogatii eskisebb surusegii lesz! %agyis a %iz tete#ere e$elkedik"

61. Miert eriil el a# eber a $i#ben ha ne us#ik,es iert tu(ja agCt a $i# %els#inen tartani, ha lis#o o#7(ulatokat $ege#?

Az e$ber Wtlagos surXisege alig %ala$i%el nagyobb! $int a%ize" *zt akis surusegldilonbseget ellensiilyozzuk azaltal! hogy iiszunk" *kkorugyanis karunk es lWbunk $ozdulatai%al ferele irWnyba tol.#uk el$agunktol a %izet" Az ilyenkor kife#tett eronek %an fiiggo.legesen felfeleirWnyulo osszete%o#e is! ez gyozi le" a kis suriisegku.loiibsegBt"

6. Miert lehet hanyatt %ek$o hely#etben, hCtrahaj7tott %ejjel, o#(ulatlanul %ek$e a nyugo(t %eliiletii $i#ena $i# %eluleten ara(ni?

Arkhi$edesz tor%enye ertel$eben a testek akkor lisznak a %izen" haWtlagos surusegiik kisebb a %iz suriisegenel" *z elegendo ahhoz! hogy az

e$ber kifekiid#on a si$a feliiletii %fzre" 0a a"zon.ban tel#esen$ozdulatlanul fekszik! $ar egy kisebb hullW$ is Wt.csaphat a fe#en! %agyelfordithat#a a testet" es akkor orra" szW#a %iz alW keriilhet"

62. Miert konnyebb egy ko$et a $i# alatt %eleelni,int a parton?

/izben le%o testekre felfele irWnyulo felha#toero hat" /agyis e$elessorWn besegit a felha#toero"

63. Miert konnyebb egtartani $alakit a $i#ben. ha

a# ne eeli ki a karjCt a $i#bol?-a a %izben le%o e$ber kar#ai is %izben %annak" akkor nagyobb

terfogatii! fgy nagyobb siilyiX %izet szorit ki" /agyis nagyobb a testrehat7 felha#toero! fgy a %fzbentartWsWhoz sziikseges ero a$ely a testsiilya es a felha#toero kiilonbsege kisebb"

6". Miert ne siillye( el a $asbol kes#iilt hajo a $i#en?

A %asbol kesziilt ha#o azert liszhat a %izen! $ert iireges" es fgy kepesannyi %izet kiszorftani" a$ennyinek a siilya egyenio a ha#ot ero

gra%itWcios ero%el" 4lyenkor a ha#otest es az iiregek Wtlagos suriisegekisebb! $int a %iz siiriisege"

6'. Miert siillye( el a $asbol kes#iilt hajo, ha leketkap?

A leken keresztiil %iz Wra$lik be a ha#otestbe" fgy aunak Wtlagossiiriisege nagyobb lesz! $int a %iz suriisege"


20/157

500 Miert

66. Miert tu( a tengeralattjaro a $i# alatt ko#leke(ni?

A tengeralatt#aro %iz aXatti kozlekedesenek el%e az! hogy $in.dig sa#Wt siilyW%al egyenlo siilyii %izet szorit ki! es Xgy $inden$elysegben egyensiilyi Wllapotban %an"

A tengeralatt#aro teste egy kiilso! Wra$%onalas he#bol all" ezen

beliZi nagyon eros! rendki%iil szilWrd! hatal$as nyo$Wst elbiro falre#ti $agWba a gepeket es a X$inka. es lakohelyisegeket" A ket falkozotti ternek fontos szerepe %an! $ert itt kepezik ki a belsoballaszttartWlyokat! a$elyeket le$eruleskor %izzel toltenek $eg"0a ezeket tel#esen $egtolti a %iz! akkor a tengeralatt#Wrora hatofelha#toero $egkozektoleg egyenlo a ha#o siilyW%al! tehWt a ha#o a%iz alatt" lebeghet!

6. Miert us#ik a nagy toegu geren(a a $i#en, esiert eriil el a kis toegu ka$i!s?

A %iz ne$ a kis sulyii testeket tart#a fenn! hane$ a %fznel kisebbsiirXisegueket"

A gerenda siiriisege kisebb a %iz surtisegenel! rW nagyobb fel.ha#toero hat! $int a gra%itWcios ero! ezert liszik a %izen"

A ka%icsnWl forditott a helyzet! a ko siirXisege nagyobb! $int a%fz sXirXisege! ebben az esetben a gra%itWcios ero nagyobb afeliia#toeronel! a ka%ics elsiillyed"

6/. Miert ara( a#onos a $i#s#int a ko#leke(oe(eny

ket s#arCban, ha a# egyik Cgban a $i# %els#inen egy %a(a7rab us#ik?

Az iiszo fadarab a siilyW%al egyenlo siilyii %izet szorit ki! a$elypontosan annyi helyet foglal el! $int afahasWb %izbe $eriilo resze"A fahasWbot tehWt" helyettesiteni lehet egy %ele $egegyezo sXilyti%izhasWbbal! anii ngyanannyi helyet foglal el! $int a hasWb %izbe$eriilo resze"

(ol!"dekok ______________________________ DU*)*?

-o$e#etes

21". Miert ne %C#ik irha7 $agy as s#orebun(Cbantelen a#, aki $iseli, pe(ig tapintasra inkCbb hu$osnektiinik?

A szor$e egyike a legrosszabb ho%ezetoknek! Xgy az a nehWnyora" a$ig hord#uk! ne$ eleg ahhoz! hogy testiink $eleget el%on#a"/agyis a bunda ne$ azert $elegit! $ert $aga $eleg! hane$ $ert$egakadWlyozza! hogy sa#Wt testelegunk elillan#on"

21'. Miert eleg a kotott holi?Azert! $ert sok benne a le%ego! $Wrpedig az igen #o hoszige.

telo" A fonalak lWgy szerkezete! laza kapesolodasa okozza" hogy akotott hol$i puha! es ez teszi leheto%e! hogy a fonalak kozott sokle%ego legyen"

216. Miert !els#erIi retegesen olto#ko(ni?

A ruharetegek kozott] le%ego hoszigetelo" ?zer%ezetiinket %edi aleluilestol! es igy a $egfWzastol"

21. Miert takaro#nak ross#i( %iitheto lakCsokban telen ejs#aka pehelytollal toott (unyhC$al?

0ii%os szobaban @ a test horn ersekletn el #o%al hidegeIb kor.nyezetben @ a ne$ $egfeleloen betakart! al%o e$ber teste sok hot%eszit" A peheXytoll szWlai kozotti le%egoreteg nagyon #o ho.szigetelo" A chinyha $egorzi az e$beri test al tal kisugWrzott houagy resze"t" ezert a %ele takarozo eniber a testenek $elege%el betuci futeni alatta"

21/. Miert %agyhat el a ke#iink, a lCbunk nagy hi(eg7ben, has#iik kes#tyIit, illet$e s#iik !ipot $iseliink?

@ ke#re fesziilo kesztyti es a keziink kozott! illet%e a szoros cipoes alWbfe#iink kozott nincs le%egoreteg! $Sg a bo%ebb kesztyiibeu"

cipoben %an" A le%ego #o hoszigetelo! ezert a kenyel$es oltozekfokozottabba"n %edi tag#ainkat az eros leluilestol! $int a sziik"

A szoros kesztyii! dpo" elszont#a boriinkben a ha#szalereket!ezWltal ront#a a %erkeringest" A rossz %erellWtottsagu %egtagokha#la$osabbak az elfagyWsra"

210. Miert a legross#abb ho$e#etok a lyuka!sos, Be$e7goko#os anyagok?

,ert a lyukacsaiban le%o le%ego rossz ho%ezeto"

21. Miert ere##iik a s#obaban le$o %etCrgyakat erin7teskor hi(egebbnek int a %Gt?

A" szobaban le%o osszes targyak azonos ho$ersekietiiek @ fgya fa es a %as is" )e a fe$ sokkaU #obb ho%ezeto! $int a fa" *zert" haa fe$hez eriink! az gyorsan el%ezeti keziink $eleget! fgy hide.gebbnek erezziik $int a tobbi rossz ho%ezetesii anyagot"

2. Miert raga( a ke#iink a %ebol kes#iilt tCrgyho#, hane($es ke##el %ogjuk eg egy hi(eg teii napon?

Qikor ned%es kezzel $egfog#uk a hideg fagypont alatti f;e.$et! az hot %on el keziinktol! $ikozben az erintesi pont ban I7.$erseklete alig %Wltozik! hiszen #o ho%ezetese $iatt a fel%ett lio azegesz testet $elegiti" A hoel%onas ko%etkezteben a borfelii.letned%essege hozzafagy a fe$testhez! a$it ligy erziink! uiiuthaodaragadt %olna a keziink"


28/157

500 Miert

22. ,iert hui ki elobb a tea #Grt %ekannCban, intpor!elCnkannCban?

9eldaul az aln$iniu$ DGH.szer gyorsabban %ezeti a hot! $int aporcelan"

23. Miert kettosek a s#obaablakok?

A le%ego #o hoszigetelo" A kettos ablakok kozotti le%ego %edi aszobWt a gyors ho$erseklet.%Wltozastol! a lehiXlestol"

2". Miert tes#nek u$eggyapotot a $asiiti s#eelyko7csik! es a# autobus#ok kettos %ala ko#e?

Az ii%eggyapot hoszigetelo! fgy nehezfti a kocsik belse#e es a kiilsokornyezet kozotti ho$erseklet.kiegyenlftodest"

0asznWlata%al telen a kocsi belse#e ne$ hui le! nyWroii ne$nielegszik fel" illet%e $erseklodik a ho$erseklet.%altozas"

2'. Miert tes#nek a %orro kClyha es a biitor ko#e %e7%agy a#bes#tlapot?

A hosugarak a fe$lapba %agy azbesztlapba iitkoznek! ke%es.benielegszik fel a biitor! fgy niegakadalyozzWk annak esetlegeskigyulladasat! rongWlodWsat"

26. Miert jobb egy kettos %alii ha# hos#igeteiese, haa rest szWraz hookkal, hau$al toltik ki, es ott ne ale$ego ara(?

0a csak le%egot hagynank a falak kozott! akkor feltetleniil a leg#obblenne ahoszigeteles! felte%e! hogy a le%ego csak %ezetessel %ezetnp anieleget" )e ez nincs fgy" A le%ego foleg ara$lassal cse.reli ki a hot" ez

pedig igen nagy fokii a %ezeteshez kepest" /agyis a ho$ok" illet%e aha$ti arra szolgal! hogy $egakadWlyozza azt! hogy a falak kozott le%ole%ego Wra$lWsba #oliessen"

+oter*edes------------------------------------------------------------_________' 71

2. Miert epitik a# iirhajok kabinjCt jo hos#igetelo anyagbol?

*gyreszt azert! $ert a %ilagiirben tobb szaz E7.ra forrosodik fel azXirha#onak az az oldala! a$elyet siit a 8ap! es kb" .2


29/157

72 500 Miert +oter*ede

s73

A ho legke%esbe %ezeti el testenek $eleget" A ho D.szor rosz.zabb ho%ezeto! $int a #eg! %agy a fold"

22. Miert ki$Cn a ga#(a h6tRakarot a $etesre?

A ho #o hoszigetelo! ezert $eg%edi az alatta le%o tala#t az eros

lehulestol"

222. Miert %eliilrol le%ele %agynak be telen a %olyok, esne$ alulrol %el%ele?

A hideg le%ego koz%etletuil a %iz felszine%el erintkezik" A %izhoszigetelo! ezert a felszfn alatti %izretegek nehezebben hulnek le!$int a felsz$i reteg" A #eg sXirXisege kisebb! $int a %iz sXiriisege!ezert a elsz$en keietkezett #egreteg a felsz$en is $arad" A #eg ishoszigetelo! ezert %ecii az alatta le%o %fzreteget a uiegfagyWstol"

223. Miert ol$a( eg a bo enyhiileskor haarabb a!satorna%e(eleken, int a jCr(a egyeb helyein?

A csato$afedeleket fe$bol keszftik" A fe$-. ho%ezeto es kicsia fa#ho#e" *zert az enyhe le%ego hatasara a fe$csatorna #obbanfel$elegszik! $int a #Wrda burkolata! fgy $egoX%aszthaZ#a a ra#tale%o horeteget"

22". Miert talClunk a leg%orrobb nyCri napsiitotte %ol(7%els#in, hook%els#in alatt egy aras#nyira ar hii$os re7

teget5

,ind a fold! $ind a ho$ok rossz ho%ezeto"

22'. Miert ere##iik telen kelleesen enyhenek, nyCronnagyon hi(egnek a barlangok, s#olospin!ek / 7 1NR7osho$ersekletet5

A barlangok! szolospincek tobbe.ke%esbe$elyen a fold felsz$ealatt" %annak" ,i%el a %astag foldkereg! a sziklais #o hoszigetelo!

ezert a fold alatti iiregek ho$erseklete telen.nyWron nagy#al7IWllando"

226. Miert $an eg a nyCri %orrosCg i(ejen is kellees hii$osa $astag %alu $Crakban, regi teplookban?

A ko! a tegla @ kiilonosen %astag retegekben @ #o hoszigetelo"*zert $eg nyWron se$ $elegszik fel lenyegesen a le%ego a regite$plo$okban! a %Wrak belse#eben"


30/157

500 Miert

0osugWrzWs

22


31/157

I A ho$okos! ko%es tala# haar kiszWrad! fgy fa#ho#e lenye.gesen kisebb! $int a %izes folde" *$iatt a napsugarzas gyorsab.banfel$elegiti"

2 A %izes tala# $elegedes sorWn parolog! a parolgashoz sziik.seges energia egy reszet a tala#bol nyeri! iigy$ond a tala#tol bot%on el"

23. Miert ere##uk a ne($es le$egot hi(egebbnek, int

a s#Cra# le$eg%tt?A le%egonek kisebb a fa#ho#e! $int a %iznek" :estiink $elege a

ned%es" nagyobb fa#lio#u le%egot lassabban $elegfti fel! $int aszarazat"

23/. Miert ko$etke#tetnek telen a !sillagok %eltunoen%enyes ragyogCsabol hi(eg ejs#akCra?

A #eleuseg oka a ho$ersekleti sugWrzas" 0a nincsenek felhok a6old hosugarzWsa tel#esen kisugWrzodik! ugyanis a felhok hianyW.

ban ne$ tortenik ho%issza%erodes es nagy lesz a tala# ho%eszte.sege" a$ely WltalWban fagyWshoz %ezet"

230. Miert ara( el a haratkep#o(es ren(s#erint a%elhos ejs#akCkon?

A feihoknek az a hatasuk! $int a fiisttakaronak" /issza%eri afoldfelszin hosugarzasat! csokkenti az e##eli lehiilest"

2"1. Miert nin!s neha har at es (er a kerti pa(ok,as#talok alatt, aikor pe(ig a kornye#et (eres, hara7

tos?Ahhoz! hogy der! %agy har$at keletkezzen! bizonyos fokig le

kell lnilnie afoldfelsz$nek es a %ele erintkezo le%egonek" A foldfel.szin kisngWrozza a $eleget a hideg %ilWgiir fele" )e ha a sugarak%issza%ero feliiletre! peldWul szeklapra! asztallapra talWlnak! on.na"ii %issza%erodnek a foldfelszfnre! ne$ engedik annyira kil$lni"

*zert eloforditlhat! hogy a kornyezetben $inden deres! csak azilyen %issza%ero feluletek alatt nincs der! %agy har$at"

2". Miert ter%tenek ejjelre gyekenys#6nyeget, $agys#ornak s#alCt a %latai $eteenyek %ole?

AkadalyozzWk a tala# kihuleset azWltal! hogy %issza%erik a ta.la#bol kisugarzott hot"

2"2. Miert raknak %iistot oko#o tii#et a gyiiol!sosok7ben a Cjusi %agyok ellen?

A fiisttakaro %issza%eri a tala#bol! no%enyekbol kisugWrzo $e.leget"

2"3. Miert ol$a( eg a kis#ort s#eet es hau alatta h75

A sotet! erdes feliiletii testek sokkaX #obb hoelnyelok" $int afeher! si$a feliilettiek"

2"". Miert hui le gyorsabban a le$ego teii ejs#akCkon,ha a talajt ho boritja?

0a a foldet ne$ fedi ho! akkor a tala# a nappal fel%ett hote#szaka reszben a le%egonek ad#a Wt! ez lassft#a a le%ego XehuXeset"0a a foldet ho borft#a! ez a hoWtadWs csak kis$ertekben tortenhet$eg" A ho ugyanis #o hoszigetelo! $i%el sok le%egot tartal$az"

,fg a ho a lathato fenysugarakat nagyreszt %issza%eri! addig ahosugarakkal sze$ben sotet testkent %iselkedik" *nnek ko%etkez.teben e#szaka nagy a hofelszfn hokisugWrzasa" A kisugarzott hotaho #o hoszigetelokepessege $iatt csak ale%egobol tud#a potolni"

A ho tehat egyreszt csokkenti a fold hoWtadWsat! $asreszt ho.kisugWrzasa%al gyorsit#a a le%egolehXileset"

2"'. Miert ol$a( el a ho haarabb a jCr(Ckon, int akertekben $agy a hC#tetokon?

W' *


32/157


33/157

/1

o

+oter*ede

s/

A foldon a lang $indig felfele i$itat! akWrhogy fordft#uk is agyertyWt" *z azert %an! $ert az egester$ekek ho$erseklete na.gyobb! $int a kornyezo le%egoe! sXirXisegiik kisebb! tehat folfele"szWllnak" 0uzat$entes helyen Wllando folfele szWllo legWra$lat ke.letkezik! s ez %iszi fol a gWzokat es a nieleget! %agyis a lWngot" Ahol

elfogy a %iaszgoz! ott elkezd hXilni a le%ego es a feny is kiliuny!ezert csiicsos a lang"

2'1. Miert a# ablak ala helye#ik CltalCban a %iitoteste7ket?

A $eleg le%ego sXirXisege kisebb! $int a hideg le%egoe! ezert afXitotest folott $indig felfele szWllo legWra$lWs alakul ki" *zalap%etoen $eghatWrozza az egesz szoba le%ego#enek Wra$lWsi %i.szonyait"

*gy iakWs hoszigetele"seaz ablakoknWl a leggyengebb" Az ii%e.gek el%ezetik a hot! es a reseken be#ohet a hideg le%ego" Abban azesetben! ha a fXitotest az ablakkal sze$kozti falon %an! az ablak.nWllehXilt le%ego %egig$egy a szoba al#Wn! $ig ha a fXitotest az ablakalatt %an! a futotestrol felszWllo $eleg le%ego rogton elke"%e.redik%ele" 0a a ket esetben azonos hot ad le a fXitotest! akkor az az eset aked%ezobb! a$ikor a fXitotest az ablak alatt %an! $ertegyenletesebben oszlik el a ho a szobWban" Xllet%e ha a szoba alsofeleben ngyanazt a ho$ersekletet akar#uk biztosXtani! akkorke%esebb hore %an sziiksegiink"

2'. Miert kering a $i# a tiitotestekben?

A kazWnhWzban a %izet fel$elegitik! a forro %iz a lakasokba fo.lyik! es ott a fXitotestek segftsege%el Wtad#a $eleget a szobak le%e.go#enek! $a#d %isszafolyik a kazanhWzba" A keringest a %iz fel$e.legitese tart#afenn" A fel$elegitett! es ezert konnyebb %iz felfele! alehXilt %iz pedig lefele torekszik" Az egesz fXitesi rendszert egytobbe$eletes kornek kell elkepzelni! a$elybe bele %annak Wgyaz.%a a fXitotestek" A kazan fel$elegitett %ize felszWll a kor egyik

felen! es lehXil%e %isszacsnrog a $Wsik felen! aztWn fele$elked%ei#rafele$elkedik! es fgy #ar korbe.korbe a zWrt rendszerben"

2'2. Miert Cll bor(Ckbol a %Iitotest?

Azert! $ert tobb $eleget ad" $intha ugyanekkora si$a tar.talylenne" A fXitotestnek az a feladata! hogy $eleget Wtad#a a szobale%ego#enek" ,inei nagyobb feliileten erintkezik tehat %ele! annWlgyorsabb es tokeletesebb ez a hotadas" :ula#donkeppen sokkaltobb es sokkal laposabb borda lenne $egfelelo" Nondolni kellazonban a %izkolerakodWsra is" 0a a %fzko elzWrna a %iz ut#Wt afXitotestben! rosszabb lenne a helyzet! $int fgy! a$ikor ne$ azelerheto legnagyobb feliile tu az WltalWban hasznWlt fXitotest"Nondolni keO ter$eszetesen arra is" hogy ne$ lehet akWr$ilyencsunya a fXitotest! es ne$ foglalhat el nagy helyet"

2'3. Miert tess#uk a jegs#ekrenyben a jeget a hIiten(oanyag %ole?

Az a ceh$k! hogy a szekrenyben le%o $eleg le%egot lehXitsiik")e a $eleg le%ego felszWll! a szekreny felso reszen helyezkedik el"Xgy oda keO tenni a #eget"

2'". Miert %iij a s#el?

@ szelet a napsiites idezi elo" Ahol sokWig siit a 8ap! ott #obbanfel$elegszik a le%ego" A $eleg le%ego konnyebb! es tobb helyet isigenyel $agWnak! $int a hidegebb" *zert egy resze fele$elkedik a$agasba" A helyere hidegebb le%ego todul onnan! ahol ne$ %oltsok napsiites! tehat hti%osebb %an" *z a le%egoWra$lWs a szel"

2''. Miert %C#unk jobban, ha %uj a s#el?

Az e$beri testet a belso lassii eges 37 es 3< 'elsius.fok kozottiWllando ho$ersekleten tart#a" Azert ne$ erezziik kelle$etleniil hi.degnek a [.IH fokkal aUacsonyabb ho$ersekletet! $ert Wllandoan
http://hoszigetele.se/http://hoszigetele.se/http://ijra/http://hoszigetele.se/http://ijra/


34/157

500 Miert

go$olyog testiink koriil az Wltala fel$elegitett le%ego" :estiinket%alosWgos liokopeny %eszi koriil"

A szel $egbont#a ezt a liokopenyt! es a testiinkhoz kepestnehWny fokkal hu%osebb le%egot s szinte hidegnek erezziik"

2D7" ,iert eloszor az orrunk kezd fWzni a hidegben5Az orrunk hegye nyulik ki leginkWbb a testiinket koriil%e%o

hokopenybol" ezt eri legke%esbe a test feliileterol felszWllo $elegle%ego"

2D


35/157

BK 500 Miert n!"gszerkezet ii

0. Miert ne les# $i#es a $i#iCllatok tolla#ata lis#Cs7kor5

A %izi aliat faggyu$irigyei %WladekW%al bekeni tollazatWt! a $i#szW$Wra ne$ ned%esitp%e teszi azt"

21. Miert egyesiil ket kis higany!sepp egyCs ko#elebeer$e egy nagyobb !seppe?

A higanyreszecskek kozotti igen eros osszetarto ero kohezios ero$iatt"

2. Miert ne s#abClyos gob alaku a# as#talon %ek$ohigany!sepp?

A higanycsepp reszecskei" kozott $inden irWnyban egyenlo bel.soosszetarto ero hat! ezert go$b alakii" A csepp siilya a 6old kozeppont#afele $utat! es ha eleg nagy! ellapft#a a go$bot"

22. Miert illekonyabb a ben#in, int a $i#?

Azert! inert a benzinreszecskek kozott kisebb a %onzoero! $int a%fzreszecskek kozotti %onzoero"

23. Miert repes#ti s#et a# eso$i# a %Cn le$o !seres#nye7sze$eket! es a be%ottben a !seres#nye bore iert #sugo7ro(ik oss#e, iert rCn!oso(ik eg?

A cseresznyesze$eket feligWtereszto hWrtya %eszi koriil" *zen a

hWrtyWi $indig csak a kisebb koncentrWcio#n oldat hat ol Wt a nagyobbkoncentrWcio#%i oldathoz" Az eso%iz egeszen #elentekte.lenkoncentrWcio#u! ezert behatol a cseresznyesze$ekbe! es szetre.pesztioket" A befottben eppen az ellenkezo#e a helyzet! az erosen cukrozott

befottle kiszi%#a a cseresznyesze$ek belso ned%et"

2". Miert kell $Crni a sCros ruha ke%elese$el, ig eg7szWrad5

A ruhaszo%et szWlainak keresztezesenel apro! sze$$el np$ lWt.hatolyukacskak %annak" 0a a srat ned%esen kefel#iik" a kefe szore%el

beleto$kod#ilk a srat ezekbe a lyukakba" )e be$egy a szo%etfonalainak szWlacskWi koze is! fgy kesobl $ar nagyon ne.hezeltW%o-tani" A sar kiilonben csak afeliilethez tapad! szrazon $a#dne$egeszben le#on"

2'. Miert ara( a papiron a !eru#a$onal, ha egy $o7nalat hii#unk a !eru#C$al a papirra, ig ha egy %er(entartott papirra gra%ltport s#orunk, a# legui rola?

@ikor %onalat huzunk a ceruzW%al! akkor rWnyo$#uk a ceru.zWt apapirra" 4gy a grafit benyo$ul a papfr szabad sze$$el ne$ lWthatohezagaiba! a grafit es a papfr nagy feliileten erintkezik egy$assal"

A$ikor csupWn rWszor#uk a grafltport a papirra! akkor csak ke%eshelyen erintkezik a riicskos papfrlappal! ne$ keriilnek kel.loen kozel

egy$Wshoz a grafit reszecskei es a papfr reszecskei! fgy gyakorlatilagne$ is lepfel kozottiik.osszetarto ero"

26. Miert ne lehet #siros papirra tintC$al ir ni?

Azert! $ert a zsfr. es a papfrreszecskek kozott nincs szWrnot.te%o%onzoero! es fgy ne$ lep fel a ha#szWlcso%esseg #elensege"

2. Miert %ut s#et itatos7 $agy ujsCgpapiron a Linta?

Az itatospapfrban a ha#szWlcso%esseg alp#Wn a folyadek szetter.#ed!

$ert a papfr. es a tintareszecskek kozott szW$otte%o eroliatWs $an.

2/. Miert nehe#ebb a tintCt ra(iro#ni, int a ceruzWt5

A ceruzabel grafitbol %an" 4rWs kozben a grafitbelbol parWnyi kisreszecskek toredeznek le! es a letordelt kis reszecskek a papfr.hoztapadnak" >adirozWskor csak az odatapadt reszecskeket keO


36/157

82 500 Miert +oter*edes 83

go$olyog testiink koriil az altala fel$elegitett le%ego" :estiinket%alosWgos hokopeny %eszi koriil"

A szel $egbont#a ezt a hokopenyt! es a testiinkhoz kepest nehWnyfokkal hii%osebb le%egot is szinte hidegnek erezzuk"

2D7" ,iert eloszor az orrunk kezd fWzni a hidegben5Az orrunk hegye nyiilik ki leginkWbb a testiinket koriil %e%o

hokopenybol" ezt eri legke%esbe" a test feliileterol felszWllo $elegle%ego"

2D


37/157

'Mici

$elkedik" *z a fele$elkedes ne$ nagy tenileten $egy %egbe! leg.inkWbb fal%ak" %Wrosok utcWi! hWztetok ho$okos teriiletek! szWn.tofoldek folott" Az erdok! retek! %izenyos teriiletek kisebb $er.tekben $elegednek fel" Az elobbi folott konnyebben e$elkedik ale%ego" A felszallo le%ego ott tori Wt a felette le%o hidegebb rete.geket" ahol a leg$elegebb le%ego szWll fel" Xgy! $integy ke$eny

keletkezik a legkorben" *zekben a le%egoke$enyekben ne$ ritkWn%iharos erosseggel Wra$lik felfele a le%ego" *z %iszi szWrnycsapWsnelkiil az egyre $agasabbra e$elkedo golyWkat! es a %itorlazorepiilogepeket"

26". Miert koro#nek a golyCk, a $itorla#o repiilogepek,ha a agasba eelke(nek?

Azert! hogy ki ne keriil#enek az arWnylag szXik le%egoke$eny.

bol.

26'. Miert ne keletke#ik in(enutt %elho?

8yWri na=on a foldfelszin kozeleben $indeniitt felfele szWll ale%ego! de a felsobb! hXi%osebb legretegeket csak egyes helyekentori at a felszallo $eleg le%ego! csak nehWny helyen keletkezikle%egoke$eny" es ezek folott alakulnak ki a felhok"

266. Miert terul s#et a# aiul kar!su torony%elho a a7gas%ran? A@ #i$atar%elhonek seprus#eruen s#etaga#o %ele7pitTnye $an.

Ahol $egszunik a le%ego fele$elkedese! ott a le%egonek sz7tkell Wra$lania" $a#d ii#ra XeszWllnia! hdgy a fele$elkedett le%egotpotol#a"

26. Miert ne egyenlo a %elhotornypk agassaga?

A le%egoke$eny beii felszallo le%ego ne$ azonos ho$ersekletufelsobb legretegekbe keriil" Ahol gyorsabban csokken a $agassWg.gal a ho$erseklet! elobb csapodik ki a telftettseghez sziiksegesneltobb le%ego"

26/. Miert ne esnek le a %elhok?

@ le%ego sohase$ nyngodt" hiszen rendszerint felfele szWll! $erta fold feliilete $elegszik" 4gaz! hogy a felhot alkoto %izsze.$ecskeesik $Wsodpercenkent ne;hWny $illi$etert! got ceiiti$e.tert is! dea felfele szWllo le%ego sebessege ennel sokkal nagyobb"$Wsodpercenkent tobb $eter is lehet! ezert e$elkednek a felho.

cseppek! ezert $aradnak a $agasban a felhok"

260. Miert Ies# hu#at a lakCsban, ha ket s#eko#tiablakot kinyitunk?

*nnek egyik oka! hogy a kiilso legWra$lWst sziikiiletbe terel.tiik" AhWnyad reszere csokken a cso kereszt$etszete! annyiszoro.sWra no az Wra"$lWs sebessege" /agyis a gyenge kiilso legWra$lWs aszobWban eros huzattW %Wlhat"

A $Wsik ok! a haz kiilonbozo oldalai kozotti ho$erseklet.kii.

lonbseg"

21. Miert olyan agasak a gyCrkeenyek?

Azert! hogy #obb legyen a htizat#uk" ?egftsenek #obban elegafcnia szenet! %agy az ola#at"

Az egeshez sok oYigen kell" A tokeletes egeshez $eg tobb oYi.gen" A begyii#tWs utWn fokozatosan $egtelik a ke$eny $eleg le.%ego%el" *z felfele szWll! $ert sokkal ritkWbb! sokkal konnyebb!$int a ke$eny feletti szabad le%ego" 0elyere friss le%ego szi%odikbe a tiizterbe! s oYigen#e%el tWplWl#a az egest"

,agasabb ke$enybe tobb $eleg le%ego fer" ,egno a benti es akinti le%ego nyo$Wsa kozotti kiilonbseg! s ezzel $egno aszi%ohatWsQ #obb lesz a huzat"

2. Miert lobognak a #Cs#lok a s#elben?

A zWszlo szo%ete $ellett a #obbrol.balrol elWra$lo le%egobenor%enyek kepzodnek" Az or%enyekben a le%ego nagy sebesseggel


38/157

500

Miert

+ot1gul1

s

/

86

ka%arog! ezert lecsokken benniik a le%ego nyo$Wsa" A kis nyo$W.si or%eny $aga fele szf%#a a zWszXo szo%etei" ,i %el az or%enyekfeX%Wlt%a szakadnak le a zWszlonak hol azegyik! bol a $asik olda.la$ellol! ezert a zaszlo szo%ete hol az egyik! hol a $Wsik irWnyba

tenii el" azaz lobog a szelben"2


39/157

[[_____________________________________ 500 Miert

2,. Miert helyezik a hidak egyik %eget gorgokre?

A ho$erseklet.%WltozWssal #Wro $eret%WltozWsnWl az osszehuzo.do! illet%e kitWgulo ludszerel%eny el$ozcOilWsWt a gorgok elosegi.tik" 0o$erseklet.csokkenesnel a hidszerel%enyek kozotti hezagokno%ekedeset! ho$erseklet.e$elkedesnel a hidszerel%enyek kozottihezagok csokkeneset segiti a gorgokon %alo el$ozdulWs"

2/. Miert egyCsba csuszo %esukkel illes#ke(ik egy7Csba a hi(on Ct$e#eto littest ket res#e?

A tWgulo hidszerel%enyek kozott szukiil! az osszelnizodo hid.szerel%enyek kozott tWgul a nyflWs" A fesXik leheto%e teszik azel$ozdulast! egyide#iileg pedig biztosit#Wk a hezagon a #Wriini%ekWthaladWsWhoz sziikseges si$a feluletet"

20. Miert hagynak he#agot a betonjGr(Ck ko#ott?

A ho$erseklet no%ekedesekor a betonlapok a hezagokba tWgul.

hatnak! fgy ne$ do$borodik fel az littest"

2/1. Miert la#Cbbak nyCron a# elektroos leg$e#ete7kek, int telen?

8yWron a $agasabb ho$ersekleten a leg%ezetek tWgul! az osz.lopok kozotti %ezetekszakaszok hosszabbak lesznek" :elen az ala.csonyabb ho$ersekleten a %ezetekek osszehuzodnak! az oszlopokkozott #obban $egfesziilnek"

2/. Miert ne a sinekkel pCrhu#aosan, hane !ik7!akkban %es#itik ki a $illaositott $asuti pClyak %olotthii#o(o %elso$e#eteket?

0a a %ezetek a s$ekkel pWrhuza$osan %olna kifeszft%e! akkor a$ozdony Wra$szedo#e az egyenes pWlyaszakaszokon $indigugyanazon a helyen erintkezne a felso%ezetekkel es a siXrlodWs ko.%etkezteben erosen fel$elegedne! illet%e ott gyorsan elkopna" A

+ot1gul1s___________________________________ [G

cikcakkos kifeszites re%en az Wra$szedo a $ozgWs sorWn $indig$Wshol erintkezik! ezert tel#es szelessegeben egyenletesen kopik" esa felineiegedes is kisebb $ertekXi" "

,Wsreszt nehezseget okozna a %ezetek hotWgulWsa! hiszen itt ne$lehet hezagokat hagyni! $int a s$ek eseteben" A cikcakk ki.feszfteseseteben a rogzitesi pontok egy resze nincs Wllando helyen! hane$egy siily csigWn Wt%etett drotkotellel Wllando ero%el huzza a%ezeteket! fgy a torespontok kicsiny! oldalirWnyiX el$ozdulWsW.%al

lehet igazodni a %ezetek ho$erseklet%WltozWs ko%etkezteben fellepohossz%WltozWsWhoz! A feiso%ezetek ezert tBlen se$ szakad el! esnyWron se$ lazul $eg"

2/2. ,iert %eszelyesebb a teii eros fagy! $int a nyWri %orrosCga %illanypoznWkat osszekoto %ezetekszakaszokrane#$e?

:elen az anyagok @ a hotWgulWs tor%enyenek $egfeleloen @ aho$erseklet csokkenes hatWsWra osszelnizodnak" A %i)any%e.zetekek hossza is csokken" a"zaz a felftiggesztesnel kisebb szogetzWrnak be a %fzszintessel" A %Wltozatlan nagysWgii gra%itWcioserot a

felfiiggesztesnel ebredo erok ellensiilyozzWk" A kisebb szog $iattezek igen nagyrano%ekedhetnek!s ez a %ezetekek elszakadWsWhoz%ezethet" :o%Wbb no%eli ennek eselyet a lerakodo ho" zuz$ara!illet%e az! hogy alacsonyabb ho$ersekleten az anyagok ridegeb.bek"

8yWron a belogWs fokozodWsW%al csak az egyes tWrgyakkal %alokoz%etlen erintkezesbol szWr$azo %eszely no%ekszik! a$ ez $eg.felelo oszlop$agassWggal es a fWk nyirWsW%al $egelozheto"

2/3. Miert kell a %iz%ezetekcso%eket o%ni a befagyWs.tol?

A %iz fagyWskor kiter#ed! ezert szetfesziti" $egrepeszti a cso.

%eket" :a%asszal fel$elegszik az ido! a #eg $egol%ad! a cso%ekanyaga a hotWgulWs $iatt kXtWgul" A $egrepedt feliiletek eltW%o.lodnak egy$Wstol! es a $egno%ekedett reseken folyni kezd a %fz"


40/157

01 500 Miert +ot2gul3s 0

2/". Miert %ektetik a $i#$e#etek !so$eit legalCbb /1

!7re a %ol( %els#e ala?

A tapasztalatok szerint hazWukban itt %an a fagyhatWr" *z alatti$elysegben a tala#ban le%o %fz $ar nen fagy $eg! fgy a%iz%ezetekcso%eket neiiX repeszti szet"

2/'. Miert pus#tulnak el neha a %Ck %agy hatCsCra?

A no%enyi ned%ek fagyWskor kitWgulnak!" es szetroncsol#Wk a

no%enyek rost#ait"

2/6. Miert ne has#nClhatunk $asbeton helyett alu7

iniubetont?

Az ahi$fniu$ es a beton ne$ egyenlo $ertekben tWgul azoiiosho$erseklete$elkedes hatWsWra" A beton $egrepedezne! az alu$iniu in

pWlcWk el%Wlnanak a betontol"

2/. Miert repe( eg konnyebben a $astagabb $i#es7

pohar, int a $ekonyabb?

A forro folyadek az ii%eg belso oldalWt $elegiti" *z pittanatok alattWtforrosodik! a belso it%egoldal kitWgul" )e a kiilso ii%egoldal $eg ne$forrosodott Wt" ne$ tWgul" az ii%eg elpattan" 0a az ii%eg fala %pkony!akkor a belso oldal Wtnielegedese ha ar Wtter#ed a kiilso oldalra! ne$keletkezik akkora lio$erseklet.kiilonbseg a ket oldal kozott" kisebb arepedes %eszelye"

2//. Miert hCrtya $ekonysCgu a# i##olCpa biirCja, illet$e a

teros# pala!kja?

,inei %ekonyabb az ii%eg! annWl kisebb a ho$erseklet.kiilonb.segek$iatt eloWllo repedes %eszelye" 9eldWul az izzolW$pa bel.se#eben 2CHHE'ho$ersekletii izzoszW!l izzik! $ig btirW#uk kiilso felen szobaho$erseklet%an"

2/0. Miert ne repe(nek eg a %ee(enyek?

I A %as! rez! alu$iniu$! $elybol edenyeink kesziilnek! ne$ $ere%anyagok" Uoi bfr#Wk a ha#litWst! nyii#tWst! alakftWst" 0a egyik oldahik a2HHE'.os tXizhelylapon %an! a $Wsik oldahik a benne le%o IHHE7.os %fzhofokWn! az edeny feneke a lio$erseklet.kiilonbseg $iatt legfel#ebb kis

alak%WltozWst szen%ed" ne$ reped"2 A fe$ek igen #o ho%ezetok" :ehWt a fe$lap ket fala kozotti

lio$erseklet.kiilonbseg ha$ar kiegyenlitodik! ha peldWul a lWngbatart#uk"

201. Miert repe(e#ik eg a #oCn! a# ol!so %a#eka7kon?

Az egyik ok az! hogy az olcsobb fazekaknak a zo$Wnca is gyen.gebb$inosegii! Xgy ele%e ke%esbe tartos a belole kesziilt be%onat" A $Wsik ok"hogy az olcso edenyek gyWrtWsWnWl ne$ iigyelnek olyan gondosan arra"

hogy az edenyek alapanyagWnak es a zo.$Wncbe%onatnak azonos legyena hotWgulWsi egyiittlia"to#a" Xgy $elegfteskor kiilonbozo $ertekben tWgulegyik is! $Wsik is" A %e.kony zo$Wncreteg tartosabb hasznWlat utWn ne$tud#a el%iselni ezt afesziiltseget! ezert $egrepedezik"

20. Miert tIiri jobban a hoCllo ii$eg a %elelegitest?

,elegfteskor az ii%eg feszultseggocokban ke%psbe tWgul" $int azokkornyezeteben" Az e"bbol eredo fesziiltsegeket pedig a"z ii%eg.nek acsekely rugal$assWga $ar ne$ bfr#a el" 9ersze a hoWllo ii%egedenyt iso%ni kell a gyors felforrosodWstol" illet%e a gyors lehiilestol"

202. Miert ne repe( eg eg%elelo o$atos ke#elesellett a jenai ii$egbol kes#iilt %o#oe(eny?

A kozonseges ii%eg ho hatWsWranagyobb $ertekben tWgul" $intainennyit" a rugal$assWga elbfr" *zert $elegfteskor" bizonyos ho.$ersekleti ertek felett elreped" A #enai fozoedeny olyan ii%egfa#.tabo= kesziil! aiuely nielesIIB[hat as ara kiselXb $pitekbeii ta"Bul"

500 Miert + t3 l1

02


41/157

500 Miert

$int a kozonseges ii%eg" A #enai ii%egedenyt gyWrtWsakor lassan esegyenletesen hutik! anii az ii%eget feszultseg$entesse! %agyishoWllo%W teszi"

203. Miert kCrositja a %og#oCn!ot a %orro etel, $agy a jegesital?

A forro etel es a #eges ital azert kWrosit#a a fogzo$Wncot! $ert afog zo$Wnc alatti retegei ne$ azonos $ertekben tWgulnak a forroetellel! illet%e a #eges italia] erintkezo fogzo$Wnccal" 4gy afogzo$Wncon repedeek keletkezhetnek"

4+ot3gul1s03

olya(ekok hotCgulCsa

20". Miert siillye( elos#or, !sak a#utCn ke#( eelke(ni ahiganys#int, aikor a ti#e(%okos hoerot eleg $i#beartjuk?

A$ikor a ho$erot $eleg %fzbe $art#uk! az ii%eg rossz ho%ezetokepessege $iatt a hoenergia Wra$lWsa a $eleg %fztol az i%egen Wt ahigany fele Xassti! ezert a ho$ersekleti egyensiily beWllta elott azii%eg kisse $agasabb ho$ersekletu! $int a higany" 4gy kezdetbenegy ro%id ideig az ti%egtartWly terfogati hotWgulWsa $eghalad#a ahiganyet" egy ke%es higany %isszafolyik a tartWlyba! es a higany.szWllestXllyed" Azonban a higany kobos hotWgulWsi egyiitthato#a kb" < .I"H.szerese a ho$eroii%eg hotWgulWsi egyiitthato#Wnak! igy a higanytWgulWsa @ kisse alacsonyabb ho$erseklete ellenere @ nagyon

ha$ar $eghala"d#a az ti%egtartWly tWgulWsWt" *kkor a lii.ganyszWl$Wr felfele $ozog" A$ikor beWll a ho$ersekleti egyensiily! azaz #oi%egzett $eres kelloen nagy to$egu %fz eseten a ho$ero Wt%eszi a%iz ho$ersekletet" helyes erteket ol%ashatunk le" $i%el a ho$eroter%ezesekor es hitelesitesekor $ind a higany! $itici az ii%eghotWgulWsWt figyele$be %eszik"

20'. Miert ne hu#o(ik $iss#a lehIileskor a lC#erohiganys#Cla?

A lWz$ero higanytartWlya felett a kapilXris cso%on egy szXlldi.let

%an" 6el$elegedeskor a higany terfogatano" es a higany $i%el$Wsfele ne$ tWgtilhat Wt#ut a keskeny nyflWson" Lehtileskor a ka".pillWrisban le%o higanyra"a sa#Wt siilya es a feliileti fesziiltsegbo=eredo nyo$oero hat a higany felett nincs le%ego" csupWn higany.gozok! ezek nyo$Wsa eihanyagolhato" Ogyanakkor ahhoz" hogy ahigany a szuktileten Wt#usson ezeknel az eroknel lenyegesen na.gyobb erore %an sziikseg" *zt a nagyobb erot a higany taguUWsakor


42/157

GC 500 Miert +ot1guld

sGD

fellepo ero fedezi! illet%e az un" lerWzaskor kezzel biztosit#uk" Ahigany tWgulWskor igeu nagy erot fe#t ki @ a tiil$elegedett ho$eroii%eget el is tori"

A ho$erok egy reszeben a folyadek ne$ higany! hane$ szi.

nezett alkohol" Az alkohol a higannyal ellentetben ned%esiti azii%eget" azaz" ba laz$eroben alkal$aznWnk! a $egszakadt szWllassan lefolyna az ii%egfal $enten! $egha$isit%a a $erest" 6olegez az oka annak! hogy a lWz$erokben higany %an"

206. Miert has#nalunk CltalCban higanyos hoerot?

I A ho$ero folyadekWt ugy kell $eg%Wlasztani" hogy lehe.toleg eppen olyan egyenletesen tagiil#on! $int a gaz" *nnek afeltetelnek leg!#obban a higany felel $eg"

2 A ho$ero ke%es hot %on#on el attol az a!nyagtol! a$elynek

a ho$ersekletet $enii akar#uk" *bbol a sze$pontbol is a higany aleg#obb"

3 Uoi %ezesse a hot a ho$ero folyacleka! bogy gyorsan kiala.kulhasson a ter$ikus egyensiilyi allapot"

20. Miert alkalasabb a pontos eresre a kisebbkereszt$etszetii ii$eg!so$el ellCtott hoero, int a na7gyobb kereszt$etszetii5

Az ti%egcsoben le%o folyadek aclott ho$erseklet.%Wltozashoztartozo hossz%Wltozasa annWl nagyobb! $inei kisebb az ii%egcso

kereszt$etszete" :ehat a kis kereszt$etszetu ii%egcso%el ellWtottho$ero a kis ho$erseklet.%WltozWst is a folyadekszint nagy el.inozdulWsW%al #elzi" *zert alkal$asabb a pontos $eresre"

20/. Miert ne toltik s#iniiltig a# ii$egeket %olya(ek7kal5

Azonos ho$erseklet.e$elkedes hatWsWra afolyadekok nagyobb$ertekben tWgulnak" $int a szilWrd testek! Xgy az ii%egek szetre.peclhetnek"

200. Miert ne !els#erIi a %Iitoolajos kannCt tel#esenegtolteni, ha utGna elegebb helyre $iss#iik?

Ogyanazon koriil$enyek kozott afolyadekok nagyobb $ertek.ben tWgulnak! $int a szilWrd hal$azWllapotii edenyek" Az ola# egy

resze kicsordul"

311. Miert enge(ik le a teii hidegben a szabadban $a.ra(o autok hiito$i#et?

A hiito%iz fagyWskor tWgul! szetrepeszti a hXitorendszert"8ap#ainkban a gepkocsikban olyan hutofolyadekot hasznWl.nak!

$elyek fagyWspont#a #o%al HE7 alatt %an! fgy a nWhink szo.kWsosteii ho$ersekleten $eg ne$ fagy $eg"

31. Miert les# ta$as#ra porhanyos az oszi szWntWs5

A tala#rogok reped eseibe behatolo %iz telen $egfagy! ki tWgul"szetrepeszti" felaprozza a rogoket"


43/157

4C#ok hotCgulCsa

312. Miert ne !els#erii a# erosen %el%ujt guiatra7!ot a tii#o napon hagyni?

A ho$erseklet.no%ekedesekor a le%ego nagyobb $ertekbentC7gul" $int a raatrac" A tWgnlo le%ego a $atracot egyre #obbanfeszfti! Xgy a $atrac szetrepedhet"

313. Miert ne s#aba( a sprays (obo#okat Anapolaj,(e#o(or stb. tii#o napra tenni?

Azert ne$ szabad a tXizo napra tenni a sprays dobozokat! $ertnagyon fel$elegszik a doboz es a benne le%o anyag" A dobozbanle%o gWznak olyan $ertekn lehet a hotagnlWsa! liogy szetnyo$#a adoboz falWt! %agyis felrobban a tartWly"

0AL,AM^LLA9K:./^L:KM^?K-

" Dl$a(Cs7%agyCs

31". Miert ol$a( el kesobb a# liton oss#etaposott ho,int a# ut elletti, ait ne tapostak oss#e?

A ho ol%adWsWt ket tenyezo biztosithat#a" Az egyik a ha%atkoz%etleniil sugWrzo 8ap! a $asik a ho%al erintkezo KHB..]B= $e.legebb le%ego" A laza szerkezetu ha%at az azonos tel#esit$ennyelfXito napsngarak gyorsabban ol%aszt#Wk" ,i%el feliilete lynkacsos"Xgy #o%al ke%esebb a %issza%erodes! nagyobb az ol%aszto tel#esit.$eny" A HE'.nal $elegebb le%ego is a laza hora gyakorol nagyobbhatWst! azt #o%al gyorsabban Wt#Wr%a ha$ arab b idezi elo az ol%a.dWst! $int az osszetapadt! si$a feliilettel rendelkezo leta"posott hoeseten"

31'. Miert siklik a kor!solya?

A nyo$Ws hatWsWra a #eg $egol%ad" A korcsolya elei alatt azelorehaladas kozben ro%id idore %ekony ol%adek%iz.reteg kepzo.dik! a$i csokkenti a siirlodWst! tehWt a korcsolya ne$ a #egen"hane$ %izen cstiszik"

316. Miert a %Ck to$enel ke#( el ol$a(ni a ho?

A sotetebb sz$u testek #obban elnyelik a rW#nk eso fenysuga.

rakat! $int a %ilWgosak" Az abszolut fekete testek fenyelnyeleseIHH szazalekos! $ig a feher! si$a feliiletn testek a rW#nk eso fenyttel#es egeszeben %issza%erik"

A %ilWgos ho $eglehetosen #oi %issza%eri a raeso napsngarakat"ezert csak kicsit $elegszik! $agWtol nehezen ol%ad" A sotet szf$ifatorzs sokkal tobb napsngarat nyel el! csak ke%eset %er %issza! Xgy


44/157

0/ 500 Miert +"#i"zdll"ot&/3ltozdsok 00

#obban $elegszik! $int a ho" *zert a $elegebb fatorzs kozelebena ho gyorsabba"n ol%ad! $int a fa torzsetol tW%olabl"

3H


45/157

3". Miert ritka a jegeso a sarkokon?

A sarkokon ritka az! hogy az esokepzodes $agassWgWban HE'.HII feliili le%egoretegek legyenek"

3'. Miert ritka a jegeso a# egyenlitoi $i(ekeken?

Az egyenlitoi %idekeken ritka az! hogy az esokepzodes retege

alatt HE' . .IHE7.os %astagabb! hideg retegek alakul#anak ki!a$elyek sziiksegesek az esocseppek #egsze$ekke fagyWsWhoz"

36. Miert ne esik ho nyCron?

:elen a le%ego ho$erseklete $ar kis $agassagtol kezd%e8,Calatt %an" A pWrWk #egtiik alak#Wban %Wlnak ki" *zek a le%egobenhopelyhekke tapadnak ossze! es a foldre hullanak"

8yWron is HE' alatt %an a ho$erseklet a $agasban! ott kelet.kezik is ho ha%azas a $agas hegyekben! de $ire a hopelyhek afoldre ernenek a %astag! $eleg foldfelszfui le%egoretegekben %iz.

cseppekke ol%adnak"

3. Miert eshet eg Cprilisban is ho?

-ora ta%asszal $eg aranylag csekely $agassagban HE'.on alu.li a le%ego ho$erseklete" 4tt ho keletkezik! es a hopelyhek a %e.kony! $elegebb foldfelszini le%egoretegben ne$ tudnak esocseppeol%adni" $ielott a foldre esnek"

3I[" ,iert ritka oktoberben a ho5

Ksszel $eg %an nyWri $eleg a felsobb legretegekben! $agasan%an hokepzodeshez sziikseges HE7.on aluli reteg"

+"l#"zdll"ot 9dltoz1sok___________________________________________________IHI

orrGs7le!sapo(as

30. Miert eppen IHHE'.on %orr a $i#, illet$e


46/157

oUuMieri

lesoporni a papirrol" *z konnyen $egy! $ert a grafXtsze$ek csak apap ir feliileten $aradnak"

)e ha tintW%al fri$k! az be is szi%Wrog a papirosba" 0a a $eg.szWradt tXntat radfrozni akar#uk! gyakran a papir is kilyukad" Apapirban ugyanis igen %ekony ha#szWlcso%ecskek %annak! ezek fe l.szi%#Wk a tintWt" a Zinta behatol a papir belse#ebe! es csak a papir ral

egyiitt tW%olithato el"

20. Miert torik konnyen a !eru#a hegye?

A ceruzabel grafitbol kesziil" A grafit kristWlyszerkezetet sza.bWlyos hatszog alapii hasWbok alkot#Wk" *z a kristWlyszerkezet ahatszogii alappal pWrhuza$os irWnyban konnyen hasad"

Ainikor a ceruzat erosebben nyo$#uk rW a papfrra! a grafitbel ahatszogii alappal pWrhuza$os sikban eltorhet"

XrWs sorWn! ha a ceruzat konnyeder" %ezet#iik! akkor a ceruzahegyerol egy$Ws ntWn %Wlnak le a hatszogii alappal pWrhuza$os%ekony grafitretegek! sziirke nyo$ot hagy%a a ffher papiron"

31. Miert konnyebb a hoss#abb papir!sikot els#akitaniAhu#Cssal, rantassal, int egy ro$i(ebbet?

A hosszabb papircsikot ket okbol is konnyebb elszakitaniQI A papir anyaga a gyWrtasi folya$at ko%etkezteben inho$ogen"Lehetnek gyengebb! kisebb ero%el is elszakithato reszei" 8yil%Wn$inei hosszabb a papircsik! annWl nagyobb a gyengebb helyekelofordulWsWnak %al7sziniisege"

2 0o$ogen anyagii papircsikot %izsgWl%a kisebb ero is elegendoa szakitashoz sziikseges %egsebesseg eteresehez! $ert hosszabb litWll rendelkezesre a gyorsitWshoz"

3. Miert ne ragas#thatunk papirragas#to$al guit?

Azert" $ert a papirragaszto reszecskei es a gu$i reszecskeikozott kicsi a %onzoero"

32. Miert ne ragas#thatunk %eet, ii$eget in(en7%ele ragas#to$al?

*gy adott anyagii ragaszto%al csak olyan anyagokat lehet ra.gasztani! a$elyeknek reszecskei nagy ero%el %onzzWk a ragWsztoanyagWnak a reszecskeit! es Xgy azok #oi tapadnak hozzW" ,indez%onatkozik a fe$re es az ii%egre is"

33. Miert ne($esitjuk eg a postabelyeget?

0a a belyeg hWtWn ne$ lenne ragasztoszer! hiWba nyo$nWnk abelyeget a le%elpapirra! reszecskei ne$ %ozzanak egy$Wst annyi.ra! hogy szilWrdan osszetapad#anak" A ragasztoszer reszecskei ero.sen osszekoti oket"

0a a ragasztoszert $egned%esit#iik" reszecskei szetoszlanak a%fzben! %agy egyeb oldo folyadekban! es a %izzel egyiitt konnyenbe#utnak a papirfeliilet lyukacsaiba" 4gy a! ragasztoszer reszecskeinagy feliileten fog#Wk a papir reszecskeit es egy$Wst" ezert

szilWrdan osszetart#Wk a papirdarabokat"

3". Miert esik le kesobb a ra(irgui a tiikorsia s#ek7renyajtoho# nyo$a, int aikor er(es %eliilethe# nyojuk ugyanakkora ero$el?

Uobb %a7 es gu$ireszecske kozott #on letre koXcsonhatWs"

3'. Miert tapa( nehe#en a #solere a keenyre %a7gyott $ajbol le$Cgott $ekony s#elet?

A %a# reszecskei nehezen nyo$ulnak be a kenyer hezagaiba! igyke%es reszecske jkeriil kozel a kenyer reszecskeihez"

36. Miert kell gal$ani#ClCs elott a intat gon(osanegtis#titani es #sirtalanitani?

A szennyezesek csokkentik a $int es a be%ono fe$ kozottikolcsonhatWst"

102


47/157

102 500 Miert +"l#"zdll"ot&/dltozdsokIH3

A lezWrt edenyben a %iz felett goz es le%ego %an! $elynek nyo.$asaIHHE'.on 4KD. 4KD:"% %agyis a kettonek egyiitt 2 j 4KD:"% *zert a %izIHHE


48/157

lehiil! telftett lesz az ii%eg alatt a le%ego! es to%Wbbi lehiileskorkicsapodik a pWra"

33. Miert lCtunk nagyobb ko#t nyCron a o#(onykeenye es a belole kiCralo go# ko#ott?

,ert $esszebbre tud szWllni a lathatatlan %fzgoz addig! aiglchul! hogy kicsapodhasson"

332. Miert %igyelheto eg, hogy a o#(ony keenye7bol kiCralo go#%elho lehajlik a %els#inre, es ott a pClyaelletti $i#to!sCk %eluletere er$e, a sia $i#%eliilet %el7bor#olo(ik?

A gozben le%o %fzcseppecskek belehullanak a %izbe"

333. Miert $Clik lCthato$C a# ablakii$egen a# ujjlenyo7atunk, iutCn rCleheltunk a# ii$eg%eluletre?

@h ol u##unkkal $egerintettiik az ablakii%eget! zsfrfolt kelet.kezett ra#ta" 0a rWlelieliink az ii%eglapra! a leheletunkben le%o%fzpWra az ii%egen lecsapodik" ,i%el a %iz az ii%egre nez%e ned%e.sfto folyadek! ezert a pWra az ii %eghez tapad! ki%e%e azt a foltot!ahol u##unkkal bezsiroztuk azt! $ert a zsir eseteben a %iz ne$ned%esito folyadek"

33". Miert er#iink eleget, ha a ke#iinkre lehelunk, Tshi(eget, ha rC%ujunk?

0a a keziinkre rWlelieliink! akkor %fzgoz csapodik le a keziinkre!es ez belso energia no%ekedessel #ar egyiitt" >Wfu#Wskor no%el#iik a%iz pWrolgWsi sebesseget! es gyorsul a belso energia csokkenese"

33'. Miert alakul ki a hiitos#ekreny elyhuto res#eben%astagjegreteg nehCny het alatt?

A hiitoszekreny $elyhuto reszen a #egreteg a luitoszekrenybenle%o le%ego pWratartal$Wnak lecsapodWsa re%en #oii letre" A le%egopWratartal$a reszben a hiitoszekreny a#ta#Wnak nyitogatWsW%albeWra$lo kiilso le%egobol! reszben a hutoszekrenybe tett etelekfolyadekok pWrolgWsWbol szWr$azik" A pWratartalo$ azert csa.podik le! $ert a le%ego lehiilese re%en a benne le%o %fzgoz tiiltelf.tette %Wlik! ,inei hidegebb a le%ego! annWl kisebb pWratartalo$$elXett %Wlik tiiltebtette"

A hutoszekrenyben #elentos ho$ersekletkiilonbsegek %annak" A$elyhuto resz .IHE'.os lehet! %agy $eg hidegebb! a legalsogyii$olcstWrolo resz pedig akWr DE'.os is" A leghidegebb he.lyeken a le%ego pWratartal$a igen kicsi! aiul #o%al nagyobb" 4lyenesetben anelkiil" hogy a le%ego Wra$lana! letre#on a %fzgoz lin"(I%7fuz Wra$lWsa! a$ely olyan irWnyii! hogy az arWnylag inagas %fzgoztartal$ti gWzbol alulrol %fzgozt szWllit a leghidegebb helyre! aholter$eszetesen azonnal lecsapodik" 4gy! a$ig a nagy ho$erseklet.kiilonbseg fennWl! a %fzgoz Wra$lWsa es a #egkepzodes folya$atos"*zt afolya$atot lassft#aagyii$olcsrekeszekre helyezett ii%eglap" A

hutozekrenyt eXsosorban azert kell Xeol%a!sztani! $erta $eXyhuton lerakodo #egreteg hoszigetelo" #elentosen ront#a ahiitohatWst"

336. Miert kep#o(ik ko( eIsosorban a $Crosok es a %al$ak%elett?

,ert ott szennyezett a le%ego! a pWra bo%en talWl lecsapodWsi$ag%akra" A pWra lecsapodWsa! a kodkepzodes konnyebben $eg.indul akkor! ha por. es fiistsze$csek %annak a le%egoben"

33. Miert lehetseges harat pel(Cul 2GE7 elegben?A le%ego ned%essege ilyenkor igen nagyfokii" Arnyekban" a fii

kozott a tala# felszfnen D . ?E'.aU is alacsonyabb lehet a ho.$erseklet" Az ennyire lehiilt le%egobol a pWra egy resze har$ataXak#Wban csapodott le a fiiszWlak to%ere"


49/157

IH7 500 Miert +"l#"zdll"ot&/dltozdsokIHtleniil e##ut! ott a hofelulet feher ?M00" Aho%a pi"egy fa arnyekot %et" oda a 8ap fenye ne$ #ut el koz.%etleniil" Akek sz$u egboltrol erkezo feny %iszont el#ut" a$elyet Xgy a ho

feliileto %issza" is %er" ezert lesz kek sziini az arnyek a ha%on""2. Miert kell %igyWzni! a$ikor kek ruhCt $CsCrolunk?

A legr"obb iizletbpn nap=al is eg a %illany" A la$pW

500 kerdes fizikabol-500 questions at physics

Documents