1

5. FEJEZET: A PEDAGÓGIAI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE

2

1. kurzus: A gyermekek számára megfelelő környezet kialakítása

Oktatási segédanyag

mely az iCoachKids projekt eredménye:

Innovatív oktatás és képzés gyermekekre és fiatalokra specializálódott sportszakemberek számára

Köszönetnyilvánítás Az Oktatási segédanyagot Sheelagh Quinn, Declan O’Leary és Sergio Lara-Bercial készítette Ann McMahon szerkesztő segítségével. Közreműködött továbbá Marieke Fix, Nicolette Schipper-van Veldhoven, Kris Van Der Haegen, David Gibas és Karen Livingstone.

Nyilatkozat Az Európai Bizottság támogatása az anyag elkészítéséhez nem jelenti a tartalom jóváhagyását, az a szerzők véleményét tükrözi. A Bizottság nem vállal felelősséget az abban foglalt információk felhasználásáért.

A projekt csapata: Sergio Lara-Bercial, Julian North, A.J. Rankin-Wright, Marieke Fix, Nicolette Schipper-van Veldhoven, Declan O’Leary, Sheelagh Quinn, Kris Van Der Haegen, David Gibas, Rafael Navarro, Sonia García, Pedro Lara-Bercial, Renata Rutkauskaite, Irena Cikotiene, Ladislav Petrovic, Judit Balogh és Birute Statkeviciene.

www.icoachkids.eu @iCoachKidsEU Copyright © 2018 by iCoachKids

3

Tartalom iCoachKids 1. kurzus - 5. fejezet Az oktatási segédanyag használata 4 5. fejezet - Bevezetés 12 5. fejezet - 1. rész A pedagógiai környezet megítélése 14 5. fejezet - 2. rész Mi a pedagógiai környezet? 17 5. fejezet - 3. rész Hogyan tegyük élvezetessé? 22 5. fejezet - 4. rész A célkitűzés és a visszajelzés szerepe a pedagógiai környezetben 24 5. fejezet - 5. rész Pedagógiai környezet a gyakorlatban 32 5. fejezet - Összefoglalás A pozitív pedagógiai környezet megteremtése 41

4

iCoachKids 1. kurzus - Oktatási segédanyag

Bevezetés

“Az edző elsődleges feladata, hogy ne csak sportolóként, hanem

emberként is segítse a sportolók fejlődését. Hogy ez megvalósuljon, az

edzőnek gyakorlati és feladatközpontú kompetenciákkal kell

rendelkeznie, melyeket ismeretek és reflexió támaszt alá.”

Európai Edzői Keretrendszer (European Sports Coaching

Framework), 39.o.

Gratulálunk, azzal, hogy regisztráltál az iCoachKids első tanfolyamára,

bebizonyítottad, hogy nyitott vagy arra, hogy többet megtudj az

utánpótlásedző munkájáról, és készen állsz arra, hogy továbbfejleszd

edzői tudásodat.

Az edzői munkád tökéletesítése időt és erőfeszítést igényel. A tartós

eredmény érdekében a fejlődésnek fokozatosan kell végbemennie. Ez

a felfogás figyelembe veszi az edzői tapasztalatodat, hogy hogyan

tanulsz, és hogy kiket edzel.

5

Hogyan tanulnak az edzők

Ezen a kurzuson abból indulunk ki, hogy a tanulás élethosszig tartó

folyamat és a széleskörű tapasztalatok segítik az edzői készségek

fejlődését. A kurzus során különböző tanulási módszereket

alkalmazunk, hogy a tanulás az edzők szükségleteinek és igényeinek

a lehető legjobban megfeleljen.

Az edző nem üres lap. Személyes sportolói vagy nézői tapasztalatokkal

kezdesz edzősködni, melyek kialakították elképzeléseidet arról, hogy

mit hogyan kellene csinálni. A következő feladat segít átgondolni, mit

hozol magaddal az edzői munkádba.

FELADAT: Mit hozol magaddal az edzői munkádba? (Nincs jó vagy rossz válasz. Ez a feladat arról szól, hogy átgondold korábbi tapasztalataidat.)

Az edzők úgy tanulnak legjobban, ha…

Milyen a tudásod és hogyan szeretsz tanulni?

Sorold fel a sporttal kapcsolatos tapasztalataidat

Mit ad hozzá az edzői munkádhoz?

Végzettséged Mit ad hozzá az edzői munkádhoz?

Élettapasztalat/ismeretek Mit ad hozzá az edzői munkádhoz?

Egyéb dolgok, melyek jellemzőek Rád

Mit ad hozzá az edzői munkádhoz?

6

A Te tanulásod

Az edzővé válás korai szakaszában sokat segíthetnek a formális képzés nyújtotta tanulási lehetőségek - az 1. kurzusban ezek az olvasmányokban és a gyakorlati munkádban alkalmazott egyéni feladatokban mutatkoznak meg. Ezt tekinthetjük úgy, mint a tudás megalapozását. A feladatok a kezdeti személyes elképzeléseket cáfolják vagy igazolják, és hozzájárulnak a gyermekközpontú keretek felállításához, melyek segítik az edzőket szakmai munkájuk megszervezésében és tudatos irányításában.

Ahogy szakmai fejlődésed folytatódik, a nem hivatalos tanulási lehetőségek egyre fontosabbá válnak. A gyerekek, más edzők, szülők, mentorok és a szabadon hozzáférhető szakanyagok mind hatással vannak Rád. Mindez lehetőséget ad a kialakuló filozófiád és a gyakorlati munkád értékelésére és átgondolására, emellett új ismereteket is szerzel általuk. Fontos megjegyezni, hogy az edzők a gyakorlati munka során tanulják a legtöbbet. Edzőként ezért a tudatosság és a saját tapasztalatok elemzésének képessége kulcsfontosságú.

7

FELADAT: Hogyan tanulnak

leghatékonyabban az edzők és

hogyan tanulsz Te

A baloldali oszlopban azt láthatod, hogy a kutatások szerint hogyan

tanulnak leghatékonyabban az edzők. A jobboldali oszlop a Tiéd:

reagálj a kutatások eredményeire, hogy azok érvényesek-e RÁD és

hatással vannak-e a tanulásodra. Ez segít abban, hogy tisztában legyél

a tanulási preferenciáiddal.

Az edzők leghatékonyabban akkor tanulnak, ha…

A Te tanulásod és preferenciáid

• Korábbi tapasztalataikat és képességeiket elfogadják és bátorítják őket, hogy értékeljék azokat és építsenek rá

• Motiválják őket, hogy vegyenek részt a tanulás irányításában; lehetőséget kapnak arra, hogy saját igényeik szerint alakítsák azt

• A tanultak gyakorlati alkalmazása a saját környezetükben világos és egyszerű

• A témák és az oktatási anyagok fontosak számukra

• A közeg pozitív és támogató, ami minimalizálja a szorongást; ösztönzi a próbálkozást és megfelelő kihívást jelent.

• Más edzőkkel való együttműködés szükséges

• Sokféle feladat áll rendelkezésre

• Sikerélményük lesz, kapnak visszajelzést, ami erősíti az önbizalmukat

8

Ha végeztél az előző két feladattal, megkezdted a tanulást az

iCoachKids tanfolyamán. Meghatároztad, hogy mit hozol magaddal az

edzői munkába, és hogy hogyan tanulsz hatékonyan.

Szép munka, olvass tovább, hogy megtudd, hogyan épül fel a

tanulásodat segítő oktatási segédanyag, és hogyan tudod annak

tartalmát hasznosítani edzői munkádban és abban, hogy GYERMEK-

KÖZPONTÚ EDZŐVÉ válj.

9

Az 1. kurzus oktatási segédanyagának felépítése

Az első kurzuson a képzés kombinált oktatási módszerrel történik, a

tanulást különböző feladatok segítik (pl. életszerű feladatok,

problémamegoldás, gyakorlati feladatok, edzői gyakorlat értékelése).

Ezek segítik az anyag elsajátítását és munkád hatékonyságának

növelését, emellett arra ösztönöznek, hogy további lehetőségeket

keress az önképzésre.

Az alábbi címek és ikonok a különböző feladattípusokat jelölik az

oktatási segédanyagban:

NÉZD MEG – Az anyagrészhez videóanyag kapcsolódik

OLVASD EL – A videóban szereplő anyag írott változata.

Lehetővé teszi, hogy a saját tempódban haladj és az írott szövegben is

tanulmányozhatod a videóban elhangzottakat.

FELADAT – Olyan feladat, melyben átgondolod, hogy a

tananyagot hogyan tudnád hasznosítani az edzői munkád során és

fontolóra veszed, miben kellene változtatnod a gyakorlatban.

EGYÉNI GYAKORLATI FELADAT – Olyan feladat, melyben a

tananyagot alkalmazod az edzői munkádban, majd elemzed, hogy

sikeres volt-e számodra és a gyerekek számára. Ezt a feladatot több

alkalommal kell elvégezned és értékelned, hogy a tanultakat az edzői

filozófiáddal és gyerekek igényeivel összhangban eredményesen

alkalmazd a gyakorlatban.

KÖZÖS MUNKA – Olyan feladat, melybe más edzőket is be kell

vonnod, hogy megbeszéljétek, alkalmazzátok, kipróbáljátok,

megfigyeljétek és értékeljétek a tananyag gyakorlati alkalmazását,

valamint a kollégáid véleményezzék, milyen változásokat látnak a

munkádban. Arra is ösztönöz, hogy másokat is meghallgass, pl.

szülőket, játékvezetőket, klubvezetőket, vagy akár a gyerekeket is!

MUNKA A SAJÁT KÖRNYEZETEDBEN – Olyan feladat, mely arra

ösztönöz, hogy átgondold, mennyire gyermekközpontú a

10

klubod/iskolád/közösséged szemlélete. Gondold át/vitasd meg, min

kellene változtani, hogy gyermekközpontúbb edző legyél.

TESZT – Minden fejezet végén ki kell töltened egy teszted. Ez

lehetőséget ad arra, hogy megerősítsd a tanultakat a legfontosabb

ismeretek átismétlésével és a gyakorlati alkalmazási lehetőségek

áttekintésével. Mielőtt megválaszolnád a kérdéseket, olvasd át újra az

oktatási segédanyag megfelelő szakaszát.

FEJEZETZÁRÓ FELADAT – Minden fejezet feladatokkal zárul,

melyek segítenek áttekinteni/alkalmazni a fejezetben szereplő

ismereteket és módszereket a munkádban. A következő feladatok

lehetnek:

EGYÉNI GYAKORLATI FELADAT

KÖZÖS MUNKA

MUNKA A SAJÁT KÖRNYEZETEDBEN

TOVÁBBI VIDEÓ/OLVASMÁNY – A kurzus természetéből

adódóan csak korlátozott mennyiségű anyag kerülhetett a tananyagba.

Ha többet szeretnél tudni a témakörből, további nézni- és olvasnivalót

ajánlunk.

A FEJLŐDÉSI UTAD UTÁNPÓTLÁSEDZŐKÉNT

Gyerekekkel dolgozni rendkívül pozitív élmény lehet, ami minden

fáradságot megér. A kurzus során elsajátított szemlélet és a

megszerzett tudás minden gyermek és edző számára pozitív élménnyé

teheti a sporttevékenységet.

Mostantól csak Rajtad múlik, hogy fejleszted-e tudásodat és edzői

módszereidet. Élvezd a tanulást!

11

iCoachKids: 1. kurzus Oktatási segédanyag - Feladat-ellenőrző lista: 5. fejezet

Név: _________________________________ Dátum: _______________________________

Ha befejeztél egy feladatot a fejezetben, tegyél egy pipát a körbe. Ez segít ellenőrizni, mi az, amit már befejeztél és hol kell folytatnod a munkát. Feladat / Fejezetrész

NÉZD MEG / OLVASD EL

/

FELADAT

EGYÉNI FELADAT

KÖZÖS MUNKA

MUNKA A SAJÁT

KÖRNYE-ZETEDBEN

TESZT

FEJEZETZÁRÓ FELADAT

TOVÁBBI VIDEÓ/

OLVASMÁNY

Bevezetés

1. rész

2. rész

3. rész

4. rész

5. rész

Összefoglalás

Ha minden feladatot elvégeztél, a feladat-ellenőrző lista teljes. SZÉP MUNKA! Továbbléphetsz a következő fejezetre.

12

5. fejezet Bevezetés

NÉZD MEG ÉS/VAGY OLVASD EL

Nézd meg az online felületen (online MOOC) vagy olvasd el az oktatási segédanyagban.

Ha segít az anyag elsajátításában, tedd meg mindkettőt.

Mint tudod, az egész tanfolyam arról szól, hogy hogyan lehet a megfelelő

környezetet kialakítani az utánpótlássportban. Az első három fejezetben azt

vizsgáltuk, hogy miért fontos az edző személye, az értékei, az elvei, a

cselekedetei, valamint a stratégiai tervezés.

A negyedik fejezetben irányt váltottunk és azt elemeztük, hogy milyen előnyökkel

jár a sportolás a gyermekek számára, nemcsak a testi fejlődés és a motoros

képességfejlesztés, hanem a szociális és pszichológiai fejlődés szempontjából

is. Remélem, egyetértesz abban, hogy a sport a gyermekek fejlesztésének

nagyszerű terepe.

Az 5. fejezetben a HOGYAN-t vizsgáljuk a sportkörnyezetben, vagyis hogy az

edzők hogyan alakíthatnak ki pozitív pedagógiai környezetet és fejleszthetik a

gyerekeket széleskörűen, több szemszögből tekintve rájuk. Ez azért fontos, mert

az iCoachKids célja, hogy segítsen összekapcsolni az elméletet és a gyakorlatot

a pályán, a medencében, a páston, vagy ahol dolgozol.

5.1. ábra. Abraham et al. (2015) alapján, átvéve az Európai Edzői

Keretrendszerből (Lara-Bercial et al., 2017)

13

Fontos, hogy tudd, a "pedagógiai" kifejezés ebben a fejezetben inkább a

gyermek fejlesztését jelenti, nem pedig az angol szaknyelvben használt oktatási

stratégiákat.

Az 5. fejezet végére tudni fogod, hogy:

• mit jelent a pedagógiai környezet, és miért fontos a gyermekek számára

• melyek a pozitív pedagógiai környezet legfontosabb elemei a sportban

• hogyan kapcsold össze az elméletet a gyakorlattal

• hogyan vezess szilárd pedagógiai elveken alapuló edzéseket és

versenyeket.

A fejezet fő célja, hogy segítsen megérteni, utánpótlásedzőként minden

döntésed, terved, gyakorlatod és az emberekkel való kommunikációd pozitív

hatással lehet a pedagógiai környezetre, de őszinték leszünk Veled. A döntéseid

negatív hatásúak is lehetnek, és ezt persze semmiképpen nem akarjuk.

Gyerekekkel foglalkozol. A legjobbat akarod nekik, és az az ember vagy, aki

hatással lehet az életükre.

Lépjünk tovább és kezdjük el a fejezetet. Jó szórakozást!

14

5. fejezet - 1. rész A pedagógiai környezet megítélése

NÉZD MEG ÉS/VAGY OLVASD EL

Nézd meg az online felületen (online MOOC) vagy olvasd el az oktatási segédanyagban.

Ha segít az anyag elsajátításában, tedd meg mindkettőt.

Itt az ideje, hogy megnézzük, mit jelent a pedagógiai környezet számodra. Az

elejéről fogjuk kezdeni, habár lehet, hogy már van tapasztalatod

utánpótlásedzőként, vagy saját magadat edzetted gyermekkorodban, tehát nem

vagy teljesen kezdő. Használd személyes tapasztalataidat a feladat

elvégzéséhez.

Mit is fogunk csinálni?

2.1. FELADAT Először válaszolj pár kérdésre; írd le a válaszaidat, mert azokra később szükség

lesz. Megnézheted először az egész videót és utána visszaléphetsz

megválaszolni a kérdéseket, vagy megállíthatod minden egyes kérdésnél, ahogy

haladunk előre. És akkor a kérdések:

1. kérdés: gondolj a legjobb edzőre, akire emlékszel. Írd le, mi tette őt

különlegessé. A jó edző tulajdonságait keressük.

Ha nincs személyes tapasztalatod edzőről, akkor használd a képzelőerőd, hogy

átgondold, milyen a jó utánpótlásedző, vagy gondolhatsz egy jó tanárra is. Szánj

pár percet arra, hogy ezt átgondold.

15

2. kérdés: kösd össze a korábbi edzőiddel kapcsolatos tapasztalataidat az

érzéseiddel és válaszolj. Hogyan érezted magad? Ha nincs ilyen tapasztalatod,

megint gondolj egy tanárra vagy munkahelyi főnökre. Ilyesmiket válaszolhatsz:

" Egyik edzőmet nagyon szerettem, mert nem kiabált velem. Ezért jól éreztem

magam, és nem féltem kérdezni."

Vagy:

"Volt egy edzőm, aki mindig vidám volt és folyton viccelődött. Emiatt jókedvű és

vidám voltam, alig vártam, hogy edzésre mehessek."

Az egykori edzők, tanárok, vagy főnökök tulajdonságai érzelmeket váltanak ki,

melyek meghatározzák a velük való kapcsolatodat. Az utánpótláskorúak edzése

az érzelmekről is szól!

Tedd sorrendbe a listádon szereplő edzői tulajdonságokat. Írd le őket újra, de

ezúttal fontossági sorrendben, és magyarázd meg, miért ebbe a sorrendbe

raktad, miért tetted az egyes tulajdonságokat egy másik elé?

Edzői tulajdonságok

1. Negative Outcomes

2.

3.

4.

5.

6.

16

7.

8.

Nagyon kíváncsiak vagyunk a listádra és a felállított sorrendre. Említetted a

szórakoztató edzéseket, az edző viselkedését és azt, hogy képes figyelni Rád?

Vagy inkább azt, hogy segítette a fejlődésedet? Talán pontosan tudta, hogy mire

van szükséged, hogy fejlődj?

Tudod mit miért csináltak az edzőid? Olyan volt a személyiségük, vagy tudatosan

alakítottak ki jó légkört?

A legtöbb edző beismeri, hogy a megérzéseire hagyatkozik, mégis képesek

hatékony sportkörnyezetet kialakítani, de mi van, ha a helyzet túl összetett? Mi

van, ha rosszak a megérzések, vagy egyáltalán nincsenek? Talán nem hiszel

benne, hogy megvannak a természetes ösztöneid, hogy jól csináld.

Ne aggódj! Akkor is ki tudsz alakítani pozitív környezetet, mert ismered a MIÉRT-

et és a HOGYAN-t, és ez a fejezet segíteni fog ebben.

17

5. fejezet - 2. rész Mi a pedagógiai környezet?

NÉZD MEG ÉS/VAGY OLVASD EL

Nézd meg az online felületen (online MOOC) vagy olvasd el az oktatási segédanyagban.

Ha segít az anyag elsajátításában, tedd meg mindkettőt.

Ebben a részben meg fogjuk vizsgálni a pedagógiai környezet jellemzőit. A

fejezet nagy része az iCoachKids munkatársa, Nicolette Schipper Van

Veldhoven professzor munkái alapján készült. Nicolette a Windesheim Egyetem

Alkalmazott Tudományok tanszékén és a Holland Olimpiai Bizottságban

dolgozik, kutatásai segíteni fognak a pedagógia környezet megértésében.

Nicolette egyike a világ legkiválóbb szakértőinek ezen a területen. Végig fog

vezetni minket a pedagógiai környezet legfontosabb elméleti alapelvein, és ami

még fontosabb, gyakorlati útmutatást ad, melyet a munkánkban is alkalmazni

tudunk.

Az alábbiakban részleteket találsz a Nicolette-tel készült interjúból, melyet teljes

terjedelmében az iCoachKids You Tube csatornáján nézhetsz meg.

MI A PEDAGÓGIAI KÖRNYEZET?

Ez a gyermekeknek megfelelő sportkörnyezet

megteremtéséről szól. Pedagógiai abból a

szempontból, hogy hozzájárul a gyermekek

fejlődéséhez. Ez nem csak sportszakmai

fejlesztést jelent, hanem a gyermekek számára

megfelelő edzői munkát is.

18

A pedagógiai környezet négy pillére

1. A FEJLESZTÉSHEZ A GYEREKEKET HOLISZTIKUSAN KELL

SZEMLÉLNI, NEM CSAK MINT SPORTOLÓKAT

Az első pillér a gyermek fejlesztésének fontossága. Gyermekközpontúnak kell lenned, és a gyerekeket sokoldalúan kell fejlesztened. Vagyis nemcsak testileg, vagy a sportban szükséges motoros képességeket, hanem pszichésen, szociálisan vagy szellemileg is, tehát összetett képességfejlesztésről beszélünk. AZ ELSŐ PILLÉR TEHÁT AZ, HOGY FELISMERJÜK, MINDENT AZÉRT CSINÁLUNK, HOGY A GYERMEKET SOKOLDALÚAN FEJLESSZÜK. AZ EDZŐKNEK LEGELŐSZÖR AZT KELL MEGÉRTENIÜK, HOGY NEM CSAK A FIZIKUMOT VAGY A MOTOROS KÉPESSÉGEKET KELL FEJLESZTENIÜK. Az edző pedagógus .

2. A GONDOSKODÓ KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE

Minden gyermek számára ott kell lenned, törődsz a sportolókkal, a legjobbat akarod nekik. Ez a gondoskodó környezet.

3. SZERETNÉD, HA A KÖRNYEZET MOTIVÁLÓ LENNE, ez a pozitív

tanulási környezet. Tanítani akarod őket, fejleszteni a

sporttudásukat, de a szociális készségeiket és a pszichés

tulajdonságaikat is.

4. BIZTONSÁG: A negyedik pillér is nagyon fontos, ez a biztonságos

környezet. Biztonságos környezetet akarsz létrehozni. Megérintheted például az edzéseken a gyerekeket, az érintkezés lehet jó, rossz vagy akár illetlen is. A rossz és az illetlen az, amit nem akarunk a sportban, különösen a gyermekek sportjában. Mert a gyerekeket meg kell védenünk a sportban is.

19

Pedagógiai környezet a sportban

Az alábbiakban részletet olvashatsz Nicolette és egy másik iCoachKids

munkatárs és kutató, Marieke Fix írásából. Ez tovább részletezi Nicolette

videóban bemutatott gondolatait. A teljes cikk elérhető és letölthető a kurzus

(MOOC) oldaláról.

Sportolni jó! A sportoló felnőttek egészségesebbek, kevésbé túlsúlyosak és

boldogabbak a nem sportolóknál. Ez a fiatalokra is kétségkívül igaz. Az

egészségre gyakorolt hatásokon túl, a fiatalok sportja pozitívan hat a gyermekek

szociális és érzelmi fejlődésére is. Gondoljunk csak az érzelmek kontrollálására,

a pozitív önképre és az új barátságok születésére. Ezek a pozitív hatások

azonban nem a semmiből születnek: tennünk kell azokért. Olyan pedgógiai

környezetet kell teremtenünk, melyek összhangban vannak a gyermekek

fejlődésével.

A pedagógia terminológia a "pedagogia" szóból ered, ami gyermeknevelést

jelent. Esetünkben a nevelésről szól a sport által, sportolás közben.

A pedagógiai környezet meghatározásához négy pillért határoztunk meg:

- Fejlődésközpontú környezet: a sportolás hozzájárul a fiatalok

személyiségfejlesztéséhez és szociális fejlődéséhez, az autonómiát és az

önszabályozást állítva a középpontba. "Első a gyermek, a sport a

második." A képzés tananyagát megfelelő módon kell oktatni.

- Gondoskodó környezet: a sportolás olyan környezetben zajlik, ahol a

kommunikáció és az interakciók állnak a középpontban (morális

környezet). Az edző és a sportoló közötti kapcsolat kulcsfontosságú

ebben. Az edző a legjobbat akarja a tanítványnak, tisztában van saját

edzői módszereivel és világos célokat fogalmaz meg.

- Motiváló környezet: a rendszeres sportolás legfőbb mozgatórugója az

örömteli tevékenység. A motiváció különösen erőssé válik, ha a

sikerélmény az egyén tudásának tulajdonítható, melyek az egyénhez

közel álló célok megvalósításából fakadnak (belső motiváció).

- Biztonságos környezet: a nem kívánatos magatartásformák kiszűrése a

sportkörnyezetben, mint pl. szexuális bántalmazás, zaklatás és fizikai

erőszak.

A gyerekek sportolása és hosszú távú részvétele akkor biztosított, ha a sport

megfelel egy fontos kritériumnak: biztosítja, hogy a gyermekek és fiatalok

sportjában elsősorban a nevelési célok érvényesülnek, melyek a

sporttevékenységet örömtelivé teszik. Ha ez megtörténik, a következő mondás

hosszú távon is érvényes lesz: amit Pistike megtanult, István sem felejti el.

20

Mindezt szem előtt tartva, az öröm többet jelent a szórakozásnál, a sportolás

nem csak vidám időtöltés célját szolgálja. Az öröm, mint fogalom, kérdéseket vet

fel az utánpótlássportban, különösen a versenysportban. A fiatal sportolónak azt

is meg kell tanulnia, hogy miként legyen eltökélt és kitartó, hogy elérje a végső

célt. Ez viszont korántsem mindig örömteli. A szórakozás és a kemény munka

ugyanakkor tökéletes kombináció, sok sportoló hangsúlyozza az öröm

fontosságát az ambíciózus célok elérésében. Sven Kramer (holland

gyorskorcsolyázó) világosan fogalmazott a 2018-as téli olimpia után: "ha nem

okozna örömöt, már rég abbahagytam volna; az öröm hajt, hogy tovább

dolgozzak".

A sportban az örömnek több formája is megjelenik. Egyes sportolók egyszerűen

szeretnek edzeni, de nem feltétlenül akarnak fejlődni. Jól érzik magukat sportolás

közben. Mások ki akarják hozni magukból a legtöbbet, keményen dolgoznak

technikai vagy taktikai képességeik fejlesztésén. Ebben az esetben jobb és

rosszabb periódusok váltakoznak, a sportoló élvezi a kihívásokat, és kitartó

marad a fejlődés érdekében. Vannak olyan sportolók is, akik nagyon szeretnek

mérkőzéseket játszani, örömként élik meg a küzdelmet, a vereség kockázata

inspiráló számukra.

A fentiek tükrében elmondható, hogy a sportolás minden sportolónak örömet

jelent: fiatalnak, idősnek, tehetségesnek, nem tehetségesnek. Az öröm nem csak

kellemes és élvezetes, de lehetővé teszi a fejlődést, a tanulást, a gyakorlást, az

egyéni célok felállítását ambíciótól és tehetségtől függetlenül. Az öröm fajtáival

együtt minden összetevő kapcsolódik az utánpótlássporthoz: a gyermek, az

edző, gyakorlatok, szabályok, utasítások és visszajelzések, de a sikertelenség,

az újrapróbálkozás és a fejlődés is. A motiváció fenntartása érdekében ezért az

öröm kulcsfontosságú és az, hogy a sportolók számára örömteli-e a

sporttevékenység, nagymértékben függ az edzőtől! Ezért fejtjük ki az

alábbiakban, hogy az edző hogyan tudja örömtelivé tenni a sportolást.

Az elhangzottakat szem előtt tartva, végezd el a témához tartozó feladatokat az

oktatási segédanyagban. Találkozunk a következő részben. Köszönjük a

figyelmet!

21

2.0. FELADAT

NÉZD MEG ÉS/VAGY OLVASD EL

Olvasd el Prof. Nicolette Schipper Van Veldhoven és Marieke Fix írását és

válaszolj az alábbi kérdésekre.

1. Mi a pedagógiai környezet 4 pillére?

2. Mit teszel a pedagógiai környezet 4 pilléréért a munkádban?

3. A 4 pillér közül melyiket találod a legnehezebben megvalósíthatónak és miért?

Mit kellene másképp csinálnod?

22

5. fejezet - 3. rész Hogyan tegyük élvezetessé?

NÉZD MEG ÉS/VAGY OLVASD EL

Nézd meg az online felületen (online MOOC) vagy olvasd el az oktatási segédanyagban.

Ha segít az anyag elsajátításában, tedd meg mindkettőt.

Ebben a feladatban feltételezzük, hogy utánpótlásedző vagy. Ha mégsem,

gondolj vissza arra az időre, mikor gyermekként sportoltál, vagy az iskolai

testnevelésórákra. Ezúttal is megállíthatod menet közben a videót, vagy nézd

végig és utána csináld meg a feladatot.

2.1. FELADAT

1. Írj le három gyakorlatot vagy játékot, melyeket már sikeresen alkalmaztál az

edzéseiden. Az egyetlen kitétel, hogy a gyerekek szeressék azokat.

2. Elemezd a három gyakorlatot a MIÉRT és a HOGYAN alapján. MIÉRT

élvezetesek ezek a gyakorlatok és HOGYAN működnek? Lehet, hogy a

játékosság miatt, lehet, hogy a verseny miatt, lehet, hogy a közös tevékenység

miatt szeretik a gyerekek. Örömöt sok minden okozhat.

23

3. Végül gondolj a saját szerepedre. Mit tettél a szórakozásért? Hogyan

ösztönözted vagy hogyan nem ösztönözted? Mit gondolsz a vidámságról az

edzéseken és a versenyeken?

A feladat elvégzése után remélhetőleg belátod, hogy a vidámság nagyon fontos

szerepet játszik az edzői gyakorlatban. Sokféleképpen lehet szórakoztató az

edzés: az 1. fejezetben beszéltünk a szórakoztató és az unalmas feladatokról.

Nézd meg újra ezt a részt további részletekért arról, hogyan tudod az edzéseidet

szórakoztatóvá és vidámmá tenni.

Lássunk világosan. Őszintén szólva, az edzés tervezésekor sokszor először mi

is a technikai és a taktikai képzésre koncentrálunk. A jó hír az, hogy ez nem

feltétlenül ellentétes a szórakozással! Sok gyermek számára új dolgok tanulása

is örömteli tevékenység.

És itt van a trükk: ha úgy tervezed meg az edzéseket, hogy minden gyerek a

saját tempójában tud tanulni, minden gyermek jól fog szórakozni, és ezzel

mindenki nyer.

24

5. fejezet - 4. rész A célkitűzés és a visszajelzés szerepe a pedagógiai környezetben

NÉZD MEG ÉS/VAGY OLVASD EL

Nézd meg az online felületen (online MOOC) vagy olvasd el az oktatási segédanyagban.

Ha segít az anyag elsajátításában, tedd meg mindkettőt.

Az előző videóban sokat beszéltünk a szórakozás fontosságáról a sportban.

Valójában a többség számára a sporttevékenység közben érzett öröm a

sportolás legfőbb oka.

A szórakozás azonban nem magától értetődő. Nem mindig jelenik meg a

sportban. A jó hír az, hogy edzőként ösztönözheted és megteremtheted. A

döntéseidtől függ.

Érted már a döntéseid fontosságát, melyeket eddig megérzések és intuíciók

alapján hoztál meg? Ezek a kis dolgok teszik sikeressé vagy sikertelenné a

pedagógiai környezetet. Ennek felismerése nagy lépés, gratulálok!

Pedagógiai döntéseid kifejeződnek a tanítványaidnak választott célokban és a

nekik adott visszajelzésekben is. Ez a szakasz segít megérteni a célállítás és a

visszajelzés szerepét a megfelelő pedagógiai légkör kialakításában. Ez a két

összetevő óriási hatással van arra, hogy a gyerekek mit kapnak a sporttól,

emellett rendkívül hatékony tanulási eszközök.

Nem győzőm ismételni, nagyon szerencsések vagyunk, hogy Nicolette Schipper

Van Veldhoven professzor rendelkezésünkre áll. Nem ismerek senkit, aki nála

jobban el tudná mindezt magyarázni. Hallgassuk meg Nicolette-et!

25

Célkitűzés

Köszönöm Nicolette, hogy újra velünk vagy! A következő dolgot, amiről beszélni szerettem volna veled, a munkáidban olvastam, mindig erősen hangsúlyozod a megfelelő visszajelzés és a célkitűzés hatását a gyermekekre és a sportolás élményére. Mesélnél nekünk kicsit a célkitűzéssel és a visszajelzéssel kapcsolatos elképzeléseidről? Célkitűzés: Nos, ha megvizsgáljuk a sportot, azt látjuk, hogy az edzők legfőbb célja többnyire a győzelem. Kitűzik a versenyre vagy a meccsre, nyerni akarnak, rövid távú célokban gondolkodnak. Amit mi szeretnénk, az a hosszú távú cél; természetesen nyerhetünk, hiszen sportról és versenyzésről beszélünk, és ez jó. De ha gyerekekkel dolgozol, a hangsúly nem csak a győzelmen van. A fő cél a gyermekek fejlődése, fizikailag és a mozgáskészségekben, ezáltal jobbak lesznek a sportági technikákban is. Fontos emellett a pszichés és a szociális fejlesztés is, és ezzel ismét elérkeztünk a sokoldalú, holisztikus szemléletmódú célmeghatározáshoz; a céloknak a gyerek egészére kell vonatkoznia. Ez hosszú távú folyamat, mert a fejlődés hosszú távú folyamat, és nem arról szól, hogy 'holnap nyernünk kell, ezért ülni fogsz a padon, nem játszol, mert nyerni akarok' mert akkor elveszíted a gyerekek felét. A céloknak minden gyermekre kell vonatkozniuk, nem csak a legjobbakra vagy a tehetségesekre.

26

Visszajelzés

Köszönjük Nicolette!

Mit gondolsz mindezekről? Remélem, most már többet tudsz arról, hogyan lehet

megfelelő célokat kitűzni és hatékony visszajelzéseket adni a gyermekeknek.

Mielőtt folytatnánk a következő résszel, olvasd el Nicolette és Marieke írását

teljes egészében. Utána végezd el a feladatot, melyben a tanultakat a saját edzői

gyakorlatodra kell alkalmaznod.

Köszönöm a figyelmet!

Néhány gondolat: Milyen visszajelzéseket kell alkalmaznunk fiatal gyerekekkel dolgozó edzőként? Ez összefügg a pedagógiai környezettel, törődnöd kell velük, motiválnod kell őket, biztonságot kell nyújtanod. A visszajelzés ebben a keretben történik és a folyamatra vonatkozik, tehát azt mondod: 'jól csináltad! Esetleg felemelhetnéd a karodat' ahelyett, hogy 'ez az ugrás nem jó! Csináld újra!' Ha figyelsz arra, hogyan értékelsz, ha nem az eredményt minősíted, segíted a tanulás folyamatát. Tehát nem azt mondod, hogy 'jó vagy rossz ugrás', mondhatod ezt is, de utána segíts, hogy hogyan csinálja jobban, vagy 'ez nem volt jó ugrás, legközelebb próbáld meg ezt és ezt'. Vagy mondd 'jól játszottunk, de az volt a cél, hogy együtt játsszunk, figyeljetek erre, dolgozzatok össze'. A visszajelzésnek tehát nemcsak a technikára kell irányulnia, hanem a közös munkára, az együttműködésre is, vagy a pszichés összetevőkre. Pl. azt mondod a gyereknek: 'Látom, nincs ma kedved, mi a baj?' A visszajelzéssel így segíted a gyermek fejlődését. A visszajelzés folyamatalapú, pozitív és holisztikus.

27

1. melléklet (Pedagógiai környezet a sportban, Nicolette

Schipper-Van Veldhoven & Marieke Fix, 2018)

Motivációs környezet a sportban

Hogy megértsük, hogyan teremthetjük meg a motivációs környezetet a sportban,

az önmegvalósítás elméletét fogjuk használni (self-determination theory - SDT).

Ez az elmélet megmagyarázza, hogy az egyének miért cselekednek úgy, ahogy,

és mi motiválja őket, hogy megtegyenek valamit. Hogy ezt megértsük,

küönbséget kell tennünk a külső inger kiváltotta motiváció és a teljes egészében

az egyénből eredő motiváció között.

Vegyünk például egy gyereket, aki úszóedzésre jön. Lehet, hogy a szülei küldték,

mert a sportolás jót tesz az egészségnek; a motiváció a szülők nyomására jött

létre, vagyis külsőleg irányított (külső motiváció). Ha ugyanez a gyermek azért

jön az úszóedzésre, mert szeret úszni, vagy új úszásnemeket szeretne

megtanulni, a motiváció az élvezetből vagy az érdeklődésből fakad, ezt belső

motivációnak hívjuk.

A különbség nehezen határozható meg a harmadik esetben. Képzeljük el, hogy

a gyermek azért jön az úszóedzésre, mert feszélyezi az úszástudása és szeretne

megtanulni jobban úszni. Ez belső motivációnak tűnhet (belső indíttatás az

alapja), de külsőnek is tekinthetjük, mert a motiváció félelemből, büszkeségből

vagy bűntudatból ered. Ez az indíttatás késztetést és kötődést eredményez,

mivel a gyermek félelmet vagy bűntudatot érez, ha nem megy edzésre.

Ha azért csinálsz valamit - például sportolsz -, mert érdekesnek, fontosnak vagy

élvezetesnek találod, nem nehéz motiváltnak lenni: magától megtörténik

(önszabályozás). De ha külső okból sportolsz, azért teszed, hogy megfelelj

másoknak, elkerüld a büntetést, vagy kielégítsd a belső kényszert.

Nehéz megállapítani, miért jönnek a gyerekek edzésre, miért sportolnak. Ez

felveti a kérdést, hogy létezik-e "jó" és "rossz" motiváció. Az mindenesetre

világos, hogy mindkét típusú motiváció (külső és belső) motiválhatja a

gyerekeket a sportolásra és ez mindenképpen jó hír.

Ugyanakkor, ha a gyermek sportolása kizárólag külső motiváció eredménye, a

motiváció megszűnik a külső inger megszűnésével. Ha a sporttevékenység nem

válik belső indíttatásúvá, a sportolás igénye nem fog sokáig tartani. De ha a

sportolást jó edzők irányítják, gyakran éppen az ellenkezője történik: a gyermek

örömként éli meg, fejlődik, ennek következtében a motiváció belsővé válik,

kialakul a gyermek igénye a sportolásra.

Ez a belső motiváció megbízható előrejelzője az egyén hosszú távú

elköteleződésnek a sport iránt. Másképp fogalmazva, azok a gyermekek és

28

fiatalok, akik örömmel sportolnak, felnőttkorukban is sportolni fognak. A belső

motivációval rendelkező sportolók ráadásul jobban teljesítenek, ami a sport

világában nem elhanyagolható tényező. Ezért a belső motiváció kialakítása

minden utánpótlásedző legfontosabb feladata!

A gyermekek alapvetően motiváltak; mozgás közben szinte minden gyerek

lelkesedést mutat a pályán vagy a sportcsarnokban. Ezt a belső motivációt

azonban nagymértékben befolyásolhatja egyebek közt a rendszeres jutalmazás

vagy büntetés. Azoknak a gyerekeknek, akik jutalmat kapnak, ha nyernek (pl.

édességet, dicséretet vagy elismerést), a jutalom lesz az ok, amiért hosszú távon

a legjobbat probálják kihozni magukból. Ebben az esetben a gyerekek azt

tanulják meg, hogy csak annak örülsz, ha nyernek, vagy gólt szereznek. Így ez

a külső motiváció (jutalom) a belső motiváció (a sportolás öröme) helyébe léphet.

A gyerekekben ráadásul kialakulhat a félelem, a szégyen vagy a bűntudat, ha

nem érik el a célt, például elveszítenek egy mérkőzést. Különösen így van ez, ha

mindez büntetéssel jár együtt, mint pl. büntetőedzés, dühös edző vagy csalódott

szülők. Felesleges mondani, de pedagógiai szempontból ez semmiképpen sem

kívánatos.

A motiváció rendkívül változékony, a gyermekeknél korántsem állandó. Egyik

nap jobban élvezik az edzést, mint máskor (több vagy kevesebb motiváció), de

a motiváció jellege is változhat (belső vagy külső). Ez nagy felelősséget ró az

edzőre, akinek feladata a belső motiváció növelése. A gyakorlatban azonban

mindezt nem könnyű megvalósítani. Az önmegvalósítás elmélete (self-

determination theory - SDT) számos kiindulópontot tartalmaz, melyeket az

alábbiakban ismertetünk.

Belső motiváció

Az önmegvalósítás elmélete szerint, ha az edző figyelembe veszi a sportolók

pszichológiai igényeit, növelni tudja a belső motivációt. Ezeket nevezik a három

alapvető szükségletnek, melyek: az autonómia, a tudás és a kapcsolat igénye.

Autonómia

Az autonómia azt jelenti, hogy a gyermek saját döntéseket hozhat, melyeket

mások komolyan vesznek és tiszteletben tartanak; gondolatai, érzései lehetnek

és véleményt alkothat. Azt is jelenti, hogy a gyermek bizonyos fokú szabadságot

és önrendelkezést kap. Nem kell bonyolult dolgokra gondolni, nagyon egyszerű

az önállóságot erősíteni, pl. engedjük meg a gyerekeknek, hogy ők válasszák

meg a gyakorlatok sorrendjét, vagy eldönthessék, hogy kivel dolgoznak. A

gyerekeket bevonhatjuk a problémák megoldásába is. Idősebbek esetében

közösen tűzhetjük ki a célokat, vagy dolgozhatjuk ki a taktikát.

29

Tudás

A tudás megszerzése a sportolás gyakori mozgatórugója. A gyerekek sok

energiát fektetnek az edzésbe, a speciális mozgások gyakorlásába, a sportági

tudás növelésébe. Ebből a szempontból az a legfontosabb, hogy sikerélményük

legyen, érezzék, hogy sikerült megcsinálniuk a feladatot. Szükségük van arra,

hogy tudják, képesek elérni a céljaikat.

Fontos, hogy a célok, melyekért a gyerek dolgozik, fontosak legyenek neki. Ha

olyasmit kell tanulnia, ami nem érdekli, elveszíti a motivációját. Ezért az edzőnek

vonzó, de elérhető célokat kell keresnie fiatal tanítványai számára, hogy

biztosítsa a motiváció fenntartását az edzéseken, még ha a siker nem is lesz

azonnali.

Kapcsolatok (összetartozás)

Ahogy a felnőtteknek, a gyerekeknek is szükségük van kapcsolatokra az

egyesületben. Ebben az esetben ez másokkal való intarakciókat, társaságot

jelent. A gyermekek számára az edzővel és a társakkal való kapcsolat

nyilvánvaló, mivel az idő nagy részét egymás társaságában töltik. Az edző, aki

jelen van, meghallgatja őket, nyíltan és őszintén kommunikál, megteremti a

kapcsolat alapjait. Azok az edzők, aki élnek a humorral, könnyebben építenek ki

jó kapcsolatot tanítványaikkal.

A fenti három szükséglet nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz. Mielőtt egy

gyerek ki merné mondani a véleményét (autonómia), biztonságosnak kell éreznie

kapcsolatát az edzőjével és a társaival (kapcsolatok). A tudás érzése ráadásul

még nagyobb, ha a sikert saját magának tulajdoníthatja (autonómia). Az edzőnek

ezért nemcsak támogatnia kell a gyerekek szükségleteit, hanem tisztában kell

lennie ezek összefüggéseivel is. Egy megnyert mérkőzés megnövelheti a tudás

érzését, de utána világossá kell tenni, hogy ahhoz az egyes gyerekek hogyan

járultak hozzá.

A három alapvető szükséglet (autonómia, tudás, kapcsolatok) egyetemes,

vagyis minden embernek szüksége van rá. Az egyéni szükségleteket

meghatározza az életkor, a tapasztalat, a személyiség és a háttér. Egy 14 éves

gyermek kapcsolatok iránti igénye nagyon különbözik egy 4 évesétől. A tudás

igénye a megszerzett sportági tapasztalatokkal együtt változik. A szükségletek

kielégítése tehát egyéni megközelítést igényel, mivel minden gyermek más. Ez

nagy kihívás az edző számára, különösen, ha a csoportjában lévő gyermekek

nagyon különbözőek. Az alábbiakban felvázolunk néhány javaslatot.

Célállítás

A gyermekek szükségleteinek kielégítéséhez az edzőnek tapasztalatokon,

érdeklődésen és képességeken alapuló egyéni célokat kell felállítania minden

tanítványa számára. A jól megválasztott és elérhető célok biztosítják, hogy a

30

gyerekekben kialakuljon a tudás érzése, a cél elérése pedig a siker élményét

adja meg. Ez nem csak a sportszakmai tudás növelése miatt fontos, hanem a

pozitív énkép és az önbizalom (szociális-érzelmi fejlődés) szempontjából is. Az

edző célválasztása hatásal van a gyerekek motivációjára, a választott cél típusa

meghatározza a motiváció típusát (belső, külső). Kétféle célt különíthetünk el,

nevezetesen eredménycélokat és feladatcélokat.

Eredménycélok

Az eredménycélok vagy a másokkal történő összehasonlítás az

eredményességen alapul, ami legtöbbször a győzelmet vagy a vereséget jelenti.

Ezeknél a céloknál a versenyzés fontos tényező, az elégedettség meghatározója

az, hogy nyertünk, vagy veszítettünk. Legtöbbször a végeredmény egy elégedett

győztes és egy csalódott vesztes. Az eredménycélok erős motivációt jelentenek

a gyerekek számra, megfigyelhetjük, hogy ha tétje van, mennyire

szenvedélyesen játszanak. Mindez ugyanakkor leginkább a hat évnél idősebb

gyerekekre jellemző, a győzelem vagy vereség érzése a fiatalabbaknál kevésbé

fejlett.

Az eredménycélok nem segítik a gyermekek fejlődését. A végeredmény

középpontban helyezése feszültté teszi a gyermeket, csökkenti az önbizalmat és

kialakulhat a vereségtől való félelem, mivel az a gyermek tudásáról ad

visszajelzést. Az eredménycélok meghatározása legtöbbször valakivel

összehasonlításban történik, ahol az egyik gyerek a másiknál erősebbnek,

gyorsabbnak vagy ügyesebbnek bizonyul. Ez gyakori egy csapaton vagy együtt

edző csoporton belül.

A fiatal sportolók, akiket rendszeresen összehasonlítanak másokkal és

gyengébbnek bizonyulnak, nem élik át a siker vagy a tudás érzését. Hajlamossá

válnak a biztonsági játékra és csak azt csinálni, amit biztosan tudnak. Ez

csökkenti a motivációt, meggátolja, hogy megpróbáljanak új dolgokat és kitolják

a határaikat, mindez pedig korlátozza a gyermekek fejlődését. A sikert nem

garantáló döntések meghozatala ezekben a gyerekekben félelmet kelt. Éppen

ezért a sportban, különösen az utánpótlássportban, a feladatcélokat kell

előnyben részesíteni.

Feladatcélok

Azokat a célokat, ahol a tanuláson van a hangsúly, feladatcéloknak nevezzük.

Ebben az esetben a siker az egyéni feladat megfelelő végrehajtását, és az ebből

adódó fejlődést jelenti.

Feltételezzük ezzel, hogy a (fiatal) sportolók tudásának növekedése végül jobb

teljesítményt eredményez. A feladatcélok felállításával a sportoló úgy gondolja,

hogy befolyásolni tudja a versenyt, ami növeli az önbizalmat és erősíti az

autonómia és a tudás érzését. A jó edző ezért a sportoló fejlődését és saját maga

31

elégedettségét nem a teljesítményhez köti, hanem az egyéni fejlődést a korábbi

tudáshoz viszonyítja. Tudathatja pl. a gyerekekkel, hogy mennyit fejlődött a

technikai tudásuk az elmúlt hónapban, vagy hogy a korábbinál sokkal jobban

tudnak együttműködni. Az egyéni célkitűzések növelik a motivációt, mert jobban

megfelelnek a gyerekek egyéni szükségleteinek és megnövelik a siker esélyét.

Mindemellett, ha gyerekek úgy érzik, részük van abban, ami történik, az

autonómia érzése is nő.

A pedagógiai környezetben mindig az egyes gyermek szempontjait kell

figyelembe venni, így minden gyermek számít. A gyermek fejlődése

szempontjából a győzelemnek vajmi kevés jelentősége van. Ez a szemlélet nem

általános a sport világában, gyakran az edzők védekezni kényszerülnek

másokkal, pl. a szülőkkel vagy a sportvezetőkkel szemben. Ez még inkább így

van, ha sorozatban több mérkőzést/versenyt is elveszítenek. Ezért nagyon

fontos, hogy az edzők meg tudják indokolni koncepciójukon és elképzeléseiken

alapuló döntéseiket.

32

5. fejezet - 5. rész Pedagógiai környezet a gyakorlatban

NÉZD MEG ÉS/VAGY OLVASD EL

Nézd meg az online felületen (online MOOC) vagy olvasd el az oktatási segédanyagban.

Ha segít az anyag elsajátításában, tedd meg mindkettőt.

A sok információ után itt az ideje, hogy a munka nehezére koncentráljunk és

rátérjünk a gyakorlati részre. Ha csak elméletben tanulsz, nem fogod

megváltoztatni a gyerekek életét, ugye?

Sok hasznos eszköz és módszer létezik a pedagógiai környezet

megteremtésére. Mi most négy fő összetevőre fogunk koncentrálni. De

figyelmeztetlek: ezek a módszerek néhány régi szokásod megváltoztatását

igényelhetik! Készen állsz erre? Jöjjenek hát a módszerek.

1. módszer: az edzések megszervezése és felépítése

Mi a közös a stadionokban, sportcsarnokokban, atlétikapályákban, jégpályákban

vagy uszodákban? Mindegyik arra ösztönöz bennünket, hogy játsszunk,

fussunk, szabadnak érezzük magunkat és ne gondoljunk a problémáinkra.

Örömöt okoz, mert valójában ez a sport egyik legfontosabb célja. Ugyanakkor a

sportban résztvevőknek szükségük van keretekre és világos határokra is. Ez

még inkább fontos a fiatal sportolók esetében, máskülönben az edzés teljes

káoszba fulladhat.

Megfelelő keretek között az edzés mindenkinek lehetővé teszi, hogy jól érezze

magát, boldog és kiegyensúlyozott legyen. Az autóban a fék teszi lehetővé, hogy

az autó nagy sebességgel haladjon. Fék nélkül az autó összetörne. A megfelelő

keretek a sportkörnyezetben olyanok, mint a fék az autóban. Világos szabályok

és a szabályok betartása nélkül káosz és fejetlenség lesz. A gyerekeknek tudniuk

kell, mit várunk tőlük; mit szabad és mit nem; hogyan hajtsák végre a

gyakorlatokat, abban mi a szerepük és mennyi ideig fogják csinálni.

A szervezettséggel irányítani tudod az edzést, Te és a gyerekek is ahhoz

igazodnak, ha szükséges. Nézzük meg, hogyan tudjuk a gyakorlatban

kialakítani a megfelelő kereteket.

33

1. Állíts fel világos magatartási szabályokat: pl. hogyan viselkedjünk

egymással? Hogyan használjuk a sporteszközöket?

2. Tisztázd a gyakorlati kérdéseket: mikor kezdődik és végződik az edzés; ki

vehet részt, milyen felszerelés és öltözék szükséges, stb.

3. Világosan kommunikáld a szabályokat a szülők felé: pontosan mit

várhattok egymástól? Mi a szerepük szülőként? Az a feladatuk, hogy pozitív

módon segítsék gyermeküket; Te, az edző adod az utasításokat és irányítod a

képzésüket.

4. Ha valamelyik gyermek vagy szülő nem tartja be a szabályokat, a lehető

leghamarabb beszélj vele. Legyél következetes és igazságos mindenkivel.

5. Mutass példát: tartsd be a saját szabályaidat; megfelelő módon kommunikálj;

viselkedj profiként a környezetedben. Ne szegd meg a szabályokat!

2. módszer: legyél segítőkész és támogasd tanítványaidat

“Nyerni kell!”; "Rossz passz!"; "Fuss gyorsabban!" Túl sokszor halljuk, hogy az

edzők és a szülők hasonló dolgokat kiabálnak a gyerekeknek sportolás közben.

Úgy látszik, hajlamosak vagyunk a rossz dolgokat kiemelni! Ez baj! A kutatások

azt mutatják, hogy a negatívumok kihangsúlyozása nem vezet jobb

eredményekhez. Ami figyelmet kap, erősödni fog, a negatív dolgok is! A pozitív

értékelés és a megerősítés viszont a legjobbat hozza ki a gyerekekből. Ha

edzőként rendszeresen dicséred a gyerekeket, örömtelivé teszed a sportolást és

növeled az önbizalmukat; az örömteli sportolás és az önbizalom növeli a

motivációt, ezzel öngerjesztő folyamat jön létre!

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Neked, az edzőnek, pozitívan kell

viszonyulnod a gyerekekhez, dicsérj őszintén és konkrétan; legyél optimista,

motiváld őket és adj nekik feladatokat; tisztelettel bánj mindenkivel. A gyerekek

cserébe ugyanezt fogják tenni! Hangsúlyozd a fejlődést a győzelem és a

versenyzés ellenében; segíts tanítványaidnak értékelni a megszerzett tudást,

magyarázd el nekik, hogy a hibák a tanulás természetes velejárói.

Szeretnél pár gyakorlati tanácsot ezzel kapcsolatban? Rendben, nézzünk

párat:

34

1. Személyre szabottan dicsérj és az erőfeszítést értékeld az eredmények

helyett. Például: "Fantasztikus volt, ahogy próbáltad megszerezni a labdát!"

2. A folyamatra és a végrehajtásra koncentrálj az eredmények helyett.

Például: "Nagyon jól szerváltál!"

3. Értékeld és tedd kézzelfoghatóvá a fejlődést. Például: "Nagyon jó volt, hogy

sokszor kérted a labdát a meccsen! Sokat fejlődtél ebben!"

4. A visszajelzéseid a feladatra és a megoldásra vonatkozzanak, hogy

világos legyen, hogyan tudnak előrelépni. Például: "Próbálj gyorsabban futni

az ugrás előtt!"

5. Próbálj dicsérni, vagy valami pozitívat mondani a hibajavítás előtt.

Például: "Tetszett az igyekezeted az utolsó játékban. Legközelebb próbálj meg

korábban indulni."

3. módszer: személyre szabott képzés és figyelem

Mindenki figyelmet szeretne, és mindenkinek szüksége van figyelemre. A

gyermekek fejlődését ösztönözi a felnőttek odafigyelése, érdeklődése és az is,

ha egy közösséghez tartozhatnak. Ez igaz a csendes és az álmodozó

gyermekekre is. A mellőzöttség vagy elhanyagoltság meglehetősen negatív

élmény.

Ezért fontos a csoportban minden gyermekre figyelmet fordítani az edzések és

mérkőzések előtt, alatt és után. Néha egy kacsintás vagy bólintás is elég!

Igyekezz figyelmet fordítani a csendesebb vagy félénkebb gyerekekre is, ne csak

az ügyesekre és céltudatosakra.

Ez a módszer azért is fontos, mert minden gyermek különböző. A személyiségük,

a motivációik és a tanulási képességeik eltérőek lehetnek. Néhány gyermek

eltökélt, míg másoknak állandó támogatásra és bátorításra van szükségük.

Az edzések egyéni fejlettségi szinthez történő igazítása nehéz feladat! De ahogy

a 4. fejezetben a SPEC modellnél és a tanítási zónáknál láttuk, ennek

elmulasztása katasztrófához vezet! A különbségek felismerése és az edzések

ennek megfelelő alakítása nagyon megéri!

Hogyan csináljuk mindezt a gyakorlatban?

35

1. Tudatosan szentelj figyelmet minden egyes gyereknek az edzésen.

Biztosítsd, hogy mindenki kapjon figyelmet és visszajelzést. Dicsérd meg őket,

vedd fel a szemkontaktust, szólítsd őket a nevükön és mutass érdeklődést.

2. Alakítsd a módszereket, a magyarázatokat, a gyakorlatokat és a

visszajelzéseket a gyerekek egyéniségéhez és fejlettségi szintjéhez.

3. Vedd figyelembe a csoporton belüli vagy a sportolók közötti

különbségeket. Hagyd, hogy a gyerekek tapasztaljanak, tanuljanak egymástól

és segítsék egymást.

4. Ne csak figyelembe vedd a gyerekek közti különbségeket, de emeld is ki,

hogy az egyes gyerekek mivel segítik a csoportot! Az egyik lelkes, a másik

kitartó, a harmadik ügyes. Mondd el, hogyan teszik jobbá a csapatot vagy a

csoportot!

4. módszer: adj felelősséget a gyerekeknek saját

fejlődésükben

Edzőként kézenfekvő, hogy mindig pontosan elmondod a tanítványaidnak, mit

csináljanak, mivel ezzel irányítod és ellenőrzöd az edzés folyamatát. Ha viszont

arra ösztönzöd a tanítványaidat, hogy gondolkodjanak a feladatokról és az

edzésekről, nagyban hozzájárulsz a fejlődésükhöz.

Ha bevonod a sportolókat a döntéshozásba, megnöveled felelősségüket a saját

fejlődésükkel kapcsolatban. A gyermek megtanulja önmagát értékelni: miben

vagyok a legjobb? Mit kell még megtanulnom és hogyan fogom azt

megvalósítani? A gyerekek sajátossága, hogy szeretnek próbálkozni és

gyakorolni, hogy jobbak legyenek.

Hogyan adhatunk nekik felelősséget a gyakorlatban?

1. Amennyire csak lehet, vond be a gyerekeket a foglalkozásokon. Kérd meg

őket, hogy segítsenek az eszközökkel, vagy javasoljanak gyakorlatokat.

2. Állítsátok fel együtt az edzések és a versenyek céljait.

3. Ösztönözd a gyerekeket, hogy fogalmazzák meg saját céljaikat.

Biztosítsd, hogy a célok megfelelnek a 3. fejezetben bemutatott kritériumoknak.

4. Olyan nyitott és nem túl könnyű kérdéseket tegyél fel, melyek alaposabb

gondolkodást és értékelést eredményeznek. Például: "Milyennek láttad az

utolsó lövést?" ahelyett, hogy "Hogyan fogod legközelebb csinálni?"

5. Adj választási lehetőséget az edzéseken: pl. a szervezésben vagy a célok

felállításában.

36

6. Engedd, hogy a sportolók átgondolják a dolgokat, mielőtt értékelnél.

Ezzel be is fejeztük. Ez a fejezet számos elképzelést és gyakorlati tanácsot

tartalmazott a pedagógiai környezet megteremtésével kapcsolatban. Mielőtt

továbblépnél az összefoglaló részhez, végezd el a kapcsolódó feladatokat.

5.1. FELADAT

Készíts 3 egymáshoz kapcsolódó edzést és fejtsd ki, hogyan fogod

megteremteni a pozitív pedagógia környezetet.

Gondolj az alábbi kulcsfontosságú össztevőkre:

• A sportolók állnak a középpontban?

• Hogyan segíted a kapcsolatokat az edzésen?

• Mi okoz örömöt az edzésen?

• Hogyan ellenőrzöd a sportolók érzéseit és érzelmeit?

• Milyen sikerélményük lesz az egyes sportolóknak az edzésen?

• Milyen célokat tűztél ki az edzésre?

• Hogyan jelenik meg az edzői munka 4 összetevője az edzésen?

o Az edzések megszervezése és felépítése

o Felelősség átruházása a sportolókra

o Személyre szabott képzés és figyelem

o Ösztönzés és bátorítás

37

2. melléklet (A pedagógiai sportkörnyezet, Nicolette

Schipper-van Veldhoven & Marieke Fix, 2018)

Pedagógia a gyakorlatban

A gyakorlatban az edzőknek többnyire világos elképzelésük van arról, hogy

milyen legyen az edzés: ha pozitív hatást akarnak elérni, azt akarják, hogy

élvezetes legyen, és minden egyes gyermekre oda akarnak figyelni. Ezen felül,

a legtöbb edző fontosnak tartja edzésein és mérkőzésein a tiszteletet és a

sportszerűséget.

Az edzők közül azonban csak keveseknek sikerül mindezt megvalósítani. Az

edzések legtöbbször szervezetlenek, hiányoznak a világos célok, az edzők

olykor sok negatív visszajelzést adnak és azt hangsúlyozzák, hogy mit kellett

volna jobban csinálni. Ebből következik, hogy az edzők tisztában vannak a

pedagógiai környezet fontos feladataival, de jó szándékuk ellenére a

gyakorlatban nem boldogulnak a sport bonyolult, összetett közegében. Az

alábbiakban négy gyakorlati javaslatot osztunk meg, melyek segíthetnek a

pedagógiai környezet megteremtésében.

Szervezettség és egyértelműség (biztonságos és gondoskodó környezet)

A sportpálya általában egy vidám, kaotikus hely, ahol gyerekek szaladgálnak.

Ahhoz azonban, hogy mindenki biztonságban és kellemesen érezze magát,

néhány dolognak világosnak kell lennie. Ezért azt mondhatjuk, hogy a

szervezettség adja meg a lehetőséget, hogy mindenki önmaga lehessen. A

sportkörnyezetben szükség van szabályokra, hogy a tanulás lehetőségét

megteremtsük. Szabályok nélkül nem lesznek világosak az elvárások és az

edzés menete kaotikussá válik. A szervezettség fogódzót jelent, amihez a

résztvevők tarthatják magukat.

A következő három alapvető szabály segíthet ebben:

• 1) edzőként érthetően fogalmazd meg az elvárásaidat, pl. hogy mik a

szabályok;

• 2) beszéld meg a gyerekekkel, hogy mindez mit jelent egyénileg;

• 3) beszélj azzal, aki nem követi a szabályokat.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

• Az edző világosan megfogalmazza, hogy melyek a viselkedési szabályok

és hol vannak a határok. Mit szabad és mit nem, pl. kigúnyolni egymást,

tisztelni egmást, véleményt mondani.

• Az edző világosan fogalmaz a gyakorlati kérdésekben: mikor, ki, mit és

hogyan. Győződj meg arról, hogy mindenki megértette!

38

• Ha szükséges, az edző a szülők felé is megfogalmazza, hogy mi a

szerepük és mit vár tőlük.

• Az edző tudatja a sportolókkal, ha nem teljesítik kötelezettségeiket, vagy

ha átlépik a határt. Ezt időben és következetesen meg kell tennie,

biztosítva az egyenlő bánásmódot.

• Az edző mutasson példát. Teljesítse kötelezettségeit, ha ez mégsem

lehetséges, indokolja meg. Tartsa be a szabályokat a sportpályán, és

azon kívül, a sportirodában is.

Ösztönzés (motivációs környezet)

Az ösztönzés többek között dicsérést és biztatást jelent, hogy a legtöbbet

kihozzuk a gyermekből. Ha az edző dicsér és biztat, a fiatal sportoló önbizalma

megnő és jobban élvezi az edzést; ez a két összetevő különösen fontos a tanulás

és a fejlődés folyamatában. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az edző biztat és

őszintén dicsér. Az ösztönző edző optimista, motiválja és lelkesíti tanítványait.

Emellett kihívás elé állítja a gyerekeket, hogy a legtöbbet hozzák ki magukból.

Az edző a gyerekek között pozitív, elfogadó magatartást ösztönöz, melyben

elsőként ő maga mutat példát.

Az edző szemléletmódja a "fejlődés a legfőbb érték" elvére épül, ahol fontosabb

a gyermek fejlődése, mint a teljesítmény és a győzelem. A hibázás része

mindennek, az edző mutassa meg, hogy büszke mindarra, amit a gyerekek

megtanultak.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

• Az edző az eredmény helyett az igyekezetet dicséri (például:

"Fantasztikus, mennyi erőfeszítést tettél, hogy a labda a pályán

maradjon").

• Az edző inkább a feladatról beszél az eredmény helyett a szülőknek és

másoknak is. A biztatás és a dicséret az adott feladat kivitelezésére

irányul ("Nagyon jól végezted el a szabdrúgást").

• Az edző az egyéni fejlődést értékeli a gyerekeknél ("Nagyon jó volt, hogy

sokat mozogtál labda nélkül").

• Az edző mindig segíti sportolóját feladat, lehetőség vagy jótanács

formájában: hogyan lehet jobban csinálni? (Pl.: "Próbálj az ugrásnál kicsit

jobban elrugaszkodni.")

• A tanács mindig a dicséret után következzen: dicsérjünk, mielőtt javítunk.

Figyeljünk oda minden gyerekre (gondoskodó környezet)

Minden gyermeknek szüksége van elismerésre; az idősebb és az egész fiatal

gyerekeknek is. Néha egy barátságos szó vagy bólintás is elég, hogy érezzék,

figyelünk rájuk. Rosszul eshet nekik, ha nem figyelünk rájuk, vagy mellőzzük

őket. Ez minden gyermekre érvényes: a tehetségesre, az örökmozgóra, de még

39

a csendes álmodozóra is a hátsó sorban. Ezért nagyon fontos, hogy az edző

minden gyerekre odafigyeljen az edzések és mérkőzések alatt, előtt és után.

Nagyon fontos észben tartani, hogy minden gyermek különböző. Az egyik szeret

meccset játszani, míg a másiknak sok támogatásra és biztatásra van szüksége,

a harmadik gyorsan tanul és nehezebb feladatot szeretne. Szinte lehetetlennek

tűnik minden gyermek egyéni szükségletét figyelembe venni, mégis fontos, hogy

az edző tisztában legyen azzal, hogy minden gyerekre oda kell figyelnie az

edzéseken és a mérkőzéseken.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

• Az edző figyeljen oda minden gyermekre, hogy érezzék, törődnek velük.

• Az edző hangolja össze munkáját, módszereit és értékelését az egyén

igényeivel, tudásával és fejlődésével.

• Az edző fogadja el, hogy mindenki különböző; tisztelje a különbségeket

és tanítson úgy, hogy a gyerekek tanulhassanak egymástól. A sokféleség

erősebbé teszi a csapatot.

A gyerekek felelősségének növelése (fejlődésközpontú sportkörnyezet)

Ha a gyerekek részt vesznek a gyakorlatokat, a technikai elemeket vagy a saját

fejlődésüket érintő döntések meghozatalában, felelősséget adunk nekik saját

fejlődésükben. Így a gyerekek megtanulnak tudásukról és érdeklődésükről

gondolkodni: "Mi az, amit már tudok? Mit kell még megtanulnom?" A gyermek

megtanul a következő lépésről és annak megvalósításáról gondolkodni. A

gyakorlatban azonban ez elég nehéz az edzőknek, mivel háttérbe kell vonulniuk.

Ez kevesebb beavatkozást, hibajavítást, késleltetett visszajelzést és

kérdésfeltevést jelent.

Ezek a kérdések ráadásul azt eredményezhetik, hogy a gyerekek elkezdenek

saját magukról gondolkodni, így képesek választ és megoldást találni a

problémákra.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

• Adj lehetőséget a gyerekeknek, hogy megszólaljanak az edzésen.

• Tanítsd meg a gyerekeknek, hogyan állítsanak célokat maguknak az

eredmény helyett a fejlődést előtérbe helyezve.

• Tegyél fel hogyan, mit, miért, melyik kezdetű nyitott kérdéseket, és

vond be a gyerekeket az edzés céljainak felállításában.

• Késleltesd a visszajelzést, adj időt a gyerekeknek, hogy átgondolják a

dolgokat.

• Kérd meg a gyerekeket, hogy értékeljék a szerepedet az edzés és a

meccs alatt és kérdezd meg őket, hogy hogyan tudod azt a céljaikhoz

igazítani.

40

A makacs valóság

A fentiekben négy átgondolt, logikusnak tűnő pedagógiai alapelvet részleteztünk.

Az edzői gyakorlat azonban sokkal összetettebb, számos előre nem látható

elemmel és a csoport változékonyságával. Az gyakorlatban sokszor nincs idő az

alapelvek átgondolására, és néha a dolgok ellentmondanak egymásnak, pl.:

• Az edzés nem lehet túl kötött, mert a gyerekeknek szabadság is kell.

• Az öröm kulcsfontosságú, de a tanulás érdekében olyan feladatok is

szükségesek, melyek egyáltalán nem élvezetesek, nem beszélve a

határok felállításáról. Ilyenkor kellemetlen helyzet állhat elő.

• Milyen mértékben dönthetnek a gyerekek saját tanulásukról, miben

dönt az edző és miben nem?

• Hogyan fordítasz figyelmet minden egyes gyermekre egy edzésen,

melyen 15 fiatal gyermek vesz részt?

• A dicséret és a pozitív hozzáállás kulcsfontosságú, de hogyan mondod

meg a gyerekeknek, ha valamit rosszul csinálnak?

Lehetetlen mind a négy területen egyformán jónak lenni (szervezettnek lenni,

motiválni, odafigyelni és átadni a felelősséget). Az edző, aki kitűnő a

szervezettségben, lehet, hogy nehezen tud lazítani és szabadságot adni a

gyerekeknek. Néhány edző kiválóan megtalálja a hangot a fiatal gyerekekkel,

mások jobbak az idősebbekkel. Egyik edző jól dicsér, míg egy másik inkább arra

koncentrál, hogy mi volt rossz. Nem az a legjobb edző, aki úgy gondolja, hogy

mindenre tudja a választ és sok tudást és tapasztalatot szerzett az évek során,

hanem az, aki a legjobb kérdéseket teszi fel, folyamatosan értékeli önmagát és

állandóan fejlődni akar.

41

5. fejezet - Összefoglalás A pozitív pedagógiai környezet megteremtése

NÉZD MEG ÉS/VAGY OLVASD EL

Nézd meg az online felületen (online MOOC) vagy olvasd el az oktatási segédanyagban.

Ha segít az anyag elsajátításában, tedd meg mindkettőt.

Ebben a fejezetben a pedagógiai környezetről tanultál. Már tudod, hogy a pozitív

környezet létrehozása tudatosságot és a munka megtervezését követeli az

edzőtől.

Neked, edzőként tudatosan pozitív kapcsolatokat kell kiépítened tanítványaiddal.

Éreztesd velük, hogy tiszteled, elismered és értékeled őket. Ez különösen fontos

a csendesebb és visszahúzódóbb gyerekek esetében. A megfelelő környezet

minden egyes gyermeket bevon az edzésbe.

Azt is megtanultad ebben a fejezetben, hogy az öröm alapvető motiváció a

gyermekek számára. Az öröm azonban mást jelenthet az egyes gyerekeknek, és

itt kezdődik az edzői munka tudománya: kitalálni mi okoz örömöt a csoportnak

és az egyes gyermekeknek! Ha sikerül, annak eredménye megnövekedett

tanulás és hosszú távú részvétel lesz, ami kétségkívül jó befektetés!

Azt is megtudtad, hogy a célállítás és a megfelelő visszajelzés is növelheti az

örömöt.

Ne feledd, minden edzői döntésed hatással van a pedagógia környezet

örömfaktorára. TE, az edző vagy a KULCS!

Pontosan ezért biztattunk arra, hogy gondolkodj a saját munkádon:

• Milyen edző vagy?

• Mit csinálsz jól a pedagógiai környezettel kapcsolatban, és miben kell

fejlődnöd?

Az önreflexió és az önismeret talán a legnagyobb dolog egy edző számára,

különösen a NEVELŐ EDZŐ számára.

42

Remélem, tetszett ez a fejezet. Büszke lehetsz magadra! Nemcsak azért, mert

befejezted a fejezetet, hanem azért is, amilyen hatással leszel a tanítványaidra.

Soha nem fognak elfelejteni!

Mielőtt továbblépnél a 6. fejezetre, töltsd ki a fejezetet lezáró tesztet.

43

TESZT

1. Írj egy rövid bekezdést arról, hogy edzőként hogyan tudod megteremteni a

pedagógiai környezetet, ami segíti a gyerekek sokoldalú, egész személyiségüket

figyelembe vevő fejlesztését.

2. Sok hasznos módszer és eszköz létezik a pedagógiai környezet gyakorlati megvalósítására. Ebben a fejezetben négy fő módszert mutattunk be, nevezd meg ezeket.

1.

2.

3.

4.

3. Nevezz meg a jó utánpótlásedzőt jellemző 5 tulajdonságot.

1.

2.

3.

4.

5.

44

2.

Sok hasznos módszer és eszköz létezik a pedagógiai környezet gyakorlati

megvalósítására. Ebben a fejezetben négy fő módszert mutattunk be, nevezd

meg ezeket.

1. Az edzések megtervezése és megszervezése

2. Ösztönzés és bátorítás

3. Személyre szabott képzés és figyelem

4. Felelősség átruházása a sportolókra: legyenek felelősek saját

fejlődésükért.