5. fejezet: a pedagÓgiai kÖrnyezet …...5 hogyan tanulnak az edzők ezen a kurzuson abból...
TRANSCRIPT
1
5. FEJEZET: A PEDAGÓGIAI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE
2
1. kurzus: A gyermekek számára megfelelő környezet kialakítása
Oktatási segédanyag
mely az iCoachKids projekt eredménye:
Innovatív oktatás és képzés gyermekekre és fiatalokra specializálódott sportszakemberek számára
Köszönetnyilvánítás Az Oktatási segédanyagot Sheelagh Quinn, Declan O’Leary és Sergio Lara-Bercial készítette Ann McMahon szerkesztő segítségével. Közreműködött továbbá Marieke Fix, Nicolette Schipper-van Veldhoven, Kris Van Der Haegen, David Gibas és Karen Livingstone.
Nyilatkozat Az Európai Bizottság támogatása az anyag elkészítéséhez nem jelenti a tartalom jóváhagyását, az a szerzők véleményét tükrözi. A Bizottság nem vállal felelősséget az abban foglalt információk felhasználásáért.
A projekt csapata: Sergio Lara-Bercial, Julian North, A.J. Rankin-Wright, Marieke Fix, Nicolette Schipper-van Veldhoven, Declan O’Leary, Sheelagh Quinn, Kris Van Der Haegen, David Gibas, Rafael Navarro, Sonia García, Pedro Lara-Bercial, Renata Rutkauskaite, Irena Cikotiene, Ladislav Petrovic, Judit Balogh és Birute Statkeviciene.
www.icoachkids.eu @iCoachKidsEU Copyright © 2018 by iCoachKids
3
Tartalom iCoachKids 1. kurzus - 5. fejezet Az oktatási segédanyag használata 4 5. fejezet - Bevezetés 12 5. fejezet - 1. rész A pedagógiai környezet megítélése 14 5. fejezet - 2. rész Mi a pedagógiai környezet? 17 5. fejezet - 3. rész Hogyan tegyük élvezetessé? 22 5. fejezet - 4. rész A célkitűzés és a visszajelzés szerepe a pedagógiai környezetben 24 5. fejezet - 5. rész Pedagógiai környezet a gyakorlatban 32 5. fejezet - Összefoglalás A pozitív pedagógiai környezet megteremtése 41
4
iCoachKids 1. kurzus - Oktatási segédanyag
Bevezetés
“Az edző elsődleges feladata, hogy ne csak sportolóként, hanem
emberként is segítse a sportolók fejlődését. Hogy ez megvalósuljon, az
edzőnek gyakorlati és feladatközpontú kompetenciákkal kell
rendelkeznie, melyeket ismeretek és reflexió támaszt alá.”
Európai Edzői Keretrendszer (European Sports Coaching
Framework), 39.o.
Gratulálunk, azzal, hogy regisztráltál az iCoachKids első tanfolyamára,
bebizonyítottad, hogy nyitott vagy arra, hogy többet megtudj az
utánpótlásedző munkájáról, és készen állsz arra, hogy továbbfejleszd
edzői tudásodat.
Az edzői munkád tökéletesítése időt és erőfeszítést igényel. A tartós
eredmény érdekében a fejlődésnek fokozatosan kell végbemennie. Ez
a felfogás figyelembe veszi az edzői tapasztalatodat, hogy hogyan
tanulsz, és hogy kiket edzel.
5
Hogyan tanulnak az edzők
Ezen a kurzuson abból indulunk ki, hogy a tanulás élethosszig tartó
folyamat és a széleskörű tapasztalatok segítik az edzői készségek
fejlődését. A kurzus során különböző tanulási módszereket
alkalmazunk, hogy a tanulás az edzők szükségleteinek és igényeinek
a lehető legjobban megfeleljen.
Az edző nem üres lap. Személyes sportolói vagy nézői tapasztalatokkal
kezdesz edzősködni, melyek kialakították elképzeléseidet arról, hogy
mit hogyan kellene csinálni. A következő feladat segít átgondolni, mit
hozol magaddal az edzői munkádba.
FELADAT: Mit hozol magaddal az edzői munkádba? (Nincs jó vagy rossz válasz. Ez a feladat arról szól, hogy átgondold korábbi tapasztalataidat.)
Az edzők úgy tanulnak legjobban, ha…
Milyen a tudásod és hogyan szeretsz tanulni?
Sorold fel a sporttal kapcsolatos tapasztalataidat
Mit ad hozzá az edzői munkádhoz?
Végzettséged Mit ad hozzá az edzői munkádhoz?
Élettapasztalat/ismeretek Mit ad hozzá az edzői munkádhoz?
Egyéb dolgok, melyek jellemzőek Rád
Mit ad hozzá az edzői munkádhoz?
6
A Te tanulásod
Az edzővé válás korai szakaszában sokat segíthetnek a formális képzés nyújtotta tanulási lehetőségek - az 1. kurzusban ezek az olvasmányokban és a gyakorlati munkádban alkalmazott egyéni feladatokban mutatkoznak meg. Ezt tekinthetjük úgy, mint a tudás megalapozását. A feladatok a kezdeti személyes elképzeléseket cáfolják vagy igazolják, és hozzájárulnak a gyermekközpontú keretek felállításához, melyek segítik az edzőket szakmai munkájuk megszervezésében és tudatos irányításában.
Ahogy szakmai fejlődésed folytatódik, a nem hivatalos tanulási lehetőségek egyre fontosabbá válnak. A gyerekek, más edzők, szülők, mentorok és a szabadon hozzáférhető szakanyagok mind hatással vannak Rád. Mindez lehetőséget ad a kialakuló filozófiád és a gyakorlati munkád értékelésére és átgondolására, emellett új ismereteket is szerzel általuk. Fontos megjegyezni, hogy az edzők a gyakorlati munka során tanulják a legtöbbet. Edzőként ezért a tudatosság és a saját tapasztalatok elemzésének képessége kulcsfontosságú.
7
FELADAT: Hogyan tanulnak
leghatékonyabban az edzők és
hogyan tanulsz Te
A baloldali oszlopban azt láthatod, hogy a kutatások szerint hogyan
tanulnak leghatékonyabban az edzők. A jobboldali oszlop a Tiéd:
reagálj a kutatások eredményeire, hogy azok érvényesek-e RÁD és
hatással vannak-e a tanulásodra. Ez segít abban, hogy tisztában legyél
a tanulási preferenciáiddal.
Az edzők leghatékonyabban akkor tanulnak, ha…
A Te tanulásod és preferenciáid
• Korábbi tapasztalataikat és képességeiket elfogadják és bátorítják őket, hogy értékeljék azokat és építsenek rá
• Motiválják őket, hogy vegyenek részt a tanulás irányításában; lehetőséget kapnak arra, hogy saját igényeik szerint alakítsák azt
• A tanultak gyakorlati alkalmazása a saját környezetükben világos és egyszerű
• A témák és az oktatási anyagok fontosak számukra
• A közeg pozitív és támogató, ami minimalizálja a szorongást; ösztönzi a próbálkozást és megfelelő kihívást jelent.
• Más edzőkkel való együttműködés szükséges
• Sokféle feladat áll rendelkezésre
• Sikerélményük lesz, kapnak visszajelzést, ami erősíti az önbizalmukat
8
Ha végeztél az előző két feladattal, megkezdted a tanulást az
iCoachKids tanfolyamán. Meghatároztad, hogy mit hozol magaddal az
edzői munkába, és hogy hogyan tanulsz hatékonyan.
Szép munka, olvass tovább, hogy megtudd, hogyan épül fel a
tanulásodat segítő oktatási segédanyag, és hogyan tudod annak
tartalmát hasznosítani edzői munkádban és abban, hogy GYERMEK-
KÖZPONTÚ EDZŐVÉ válj.
9
Az 1. kurzus oktatási segédanyagának felépítése
Az első kurzuson a képzés kombinált oktatási módszerrel történik, a
tanulást különböző feladatok segítik (pl. életszerű feladatok,
problémamegoldás, gyakorlati feladatok, edzői gyakorlat értékelése).
Ezek segítik az anyag elsajátítását és munkád hatékonyságának
növelését, emellett arra ösztönöznek, hogy további lehetőségeket
keress az önképzésre.
Az alábbi címek és ikonok a különböző feladattípusokat jelölik az
oktatási segédanyagban:
NÉZD MEG – Az anyagrészhez videóanyag kapcsolódik
OLVASD EL – A videóban szereplő anyag írott változata.
Lehetővé teszi, hogy a saját tempódban haladj és az írott szövegben is
tanulmányozhatod a videóban elhangzottakat.
FELADAT – Olyan feladat, melyben átgondolod, hogy a
tananyagot hogyan tudnád hasznosítani az edzői munkád során és
fontolóra veszed, miben kellene változtatnod a gyakorlatban.
EGYÉNI GYAKORLATI FELADAT – Olyan feladat, melyben a
tananyagot alkalmazod az edzői munkádban, majd elemzed, hogy
sikeres volt-e számodra és a gyerekek számára. Ezt a feladatot több
alkalommal kell elvégezned és értékelned, hogy a tanultakat az edzői
filozófiáddal és gyerekek igényeivel összhangban eredményesen
alkalmazd a gyakorlatban.
KÖZÖS MUNKA – Olyan feladat, melybe más edzőket is be kell
vonnod, hogy megbeszéljétek, alkalmazzátok, kipróbáljátok,
megfigyeljétek és értékeljétek a tananyag gyakorlati alkalmazását,
valamint a kollégáid véleményezzék, milyen változásokat látnak a
munkádban. Arra is ösztönöz, hogy másokat is meghallgass, pl.
szülőket, játékvezetőket, klubvezetőket, vagy akár a gyerekeket is!
MUNKA A SAJÁT KÖRNYEZETEDBEN – Olyan feladat, mely arra
ösztönöz, hogy átgondold, mennyire gyermekközpontú a
10
klubod/iskolád/közösséged szemlélete. Gondold át/vitasd meg, min
kellene változtani, hogy gyermekközpontúbb edző legyél.
TESZT – Minden fejezet végén ki kell töltened egy teszted. Ez
lehetőséget ad arra, hogy megerősítsd a tanultakat a legfontosabb
ismeretek átismétlésével és a gyakorlati alkalmazási lehetőségek
áttekintésével. Mielőtt megválaszolnád a kérdéseket, olvasd át újra az
oktatási segédanyag megfelelő szakaszát.
FEJEZETZÁRÓ FELADAT – Minden fejezet feladatokkal zárul,
melyek segítenek áttekinteni/alkalmazni a fejezetben szereplő
ismereteket és módszereket a munkádban. A következő feladatok
lehetnek:
EGYÉNI GYAKORLATI FELADAT
KÖZÖS MUNKA
MUNKA A SAJÁT KÖRNYEZETEDBEN
TOVÁBBI VIDEÓ/OLVASMÁNY – A kurzus természetéből
adódóan csak korlátozott mennyiségű anyag kerülhetett a tananyagba.
Ha többet szeretnél tudni a témakörből, további nézni- és olvasnivalót
ajánlunk.
A FEJLŐDÉSI UTAD UTÁNPÓTLÁSEDZŐKÉNT
Gyerekekkel dolgozni rendkívül pozitív élmény lehet, ami minden
fáradságot megér. A kurzus során elsajátított szemlélet és a
megszerzett tudás minden gyermek és edző számára pozitív élménnyé
teheti a sporttevékenységet.
Mostantól csak Rajtad múlik, hogy fejleszted-e tudásodat és edzői
módszereidet. Élvezd a tanulást!
11
iCoachKids: 1. kurzus Oktatási segédanyag - Feladat-ellenőrző lista: 5. fejezet
Név: _________________________________ Dátum: _______________________________
Ha befejeztél egy feladatot a fejezetben, tegyél egy pipát a körbe. Ez segít ellenőrizni, mi az, amit már befejeztél és hol kell folytatnod a munkát. Feladat / Fejezetrész
NÉZD MEG / OLVASD EL
/
FELADAT
EGYÉNI FELADAT
KÖZÖS MUNKA
MUNKA A SAJÁT
KÖRNYE-ZETEDBEN
TESZT
FEJEZETZÁRÓ FELADAT
TOVÁBBI VIDEÓ/
OLVASMÁNY
Bevezetés
1. rész
2. rész
3. rész
4. rész
5. rész
Összefoglalás
Ha minden feladatot elvégeztél, a feladat-ellenőrző lista teljes. SZÉP MUNKA! Továbbléphetsz a következő fejezetre.
12
5. fejezet Bevezetés
NÉZD MEG ÉS/VAGY OLVASD EL
Nézd meg az online felületen (online MOOC) vagy olvasd el az oktatási segédanyagban.
Ha segít az anyag elsajátításában, tedd meg mindkettőt.
Mint tudod, az egész tanfolyam arról szól, hogy hogyan lehet a megfelelő
környezetet kialakítani az utánpótlássportban. Az első három fejezetben azt
vizsgáltuk, hogy miért fontos az edző személye, az értékei, az elvei, a
cselekedetei, valamint a stratégiai tervezés.
A negyedik fejezetben irányt váltottunk és azt elemeztük, hogy milyen előnyökkel
jár a sportolás a gyermekek számára, nemcsak a testi fejlődés és a motoros
képességfejlesztés, hanem a szociális és pszichológiai fejlődés szempontjából
is. Remélem, egyetértesz abban, hogy a sport a gyermekek fejlesztésének
nagyszerű terepe.
Az 5. fejezetben a HOGYAN-t vizsgáljuk a sportkörnyezetben, vagyis hogy az
edzők hogyan alakíthatnak ki pozitív pedagógiai környezetet és fejleszthetik a
gyerekeket széleskörűen, több szemszögből tekintve rájuk. Ez azért fontos, mert
az iCoachKids célja, hogy segítsen összekapcsolni az elméletet és a gyakorlatot
a pályán, a medencében, a páston, vagy ahol dolgozol.
5.1. ábra. Abraham et al. (2015) alapján, átvéve az Európai Edzői
Keretrendszerből (Lara-Bercial et al., 2017)
13
Fontos, hogy tudd, a "pedagógiai" kifejezés ebben a fejezetben inkább a
gyermek fejlesztését jelenti, nem pedig az angol szaknyelvben használt oktatási
stratégiákat.
Az 5. fejezet végére tudni fogod, hogy:
• mit jelent a pedagógiai környezet, és miért fontos a gyermekek számára
• melyek a pozitív pedagógiai környezet legfontosabb elemei a sportban
• hogyan kapcsold össze az elméletet a gyakorlattal
• hogyan vezess szilárd pedagógiai elveken alapuló edzéseket és
versenyeket.
A fejezet fő célja, hogy segítsen megérteni, utánpótlásedzőként minden
döntésed, terved, gyakorlatod és az emberekkel való kommunikációd pozitív
hatással lehet a pedagógiai környezetre, de őszinték leszünk Veled. A döntéseid
negatív hatásúak is lehetnek, és ezt persze semmiképpen nem akarjuk.
Gyerekekkel foglalkozol. A legjobbat akarod nekik, és az az ember vagy, aki
hatással lehet az életükre.
Lépjünk tovább és kezdjük el a fejezetet. Jó szórakozást!
14
5. fejezet - 1. rész A pedagógiai környezet megítélése
NÉZD MEG ÉS/VAGY OLVASD EL
Nézd meg az online felületen (online MOOC) vagy olvasd el az oktatási segédanyagban.
Ha segít az anyag elsajátításában, tedd meg mindkettőt.
Itt az ideje, hogy megnézzük, mit jelent a pedagógiai környezet számodra. Az
elejéről fogjuk kezdeni, habár lehet, hogy már van tapasztalatod
utánpótlásedzőként, vagy saját magadat edzetted gyermekkorodban, tehát nem
vagy teljesen kezdő. Használd személyes tapasztalataidat a feladat
elvégzéséhez.
Mit is fogunk csinálni?
2.1. FELADAT Először válaszolj pár kérdésre; írd le a válaszaidat, mert azokra később szükség
lesz. Megnézheted először az egész videót és utána visszaléphetsz
megválaszolni a kérdéseket, vagy megállíthatod minden egyes kérdésnél, ahogy
haladunk előre. És akkor a kérdések:
1. kérdés: gondolj a legjobb edzőre, akire emlékszel. Írd le, mi tette őt
különlegessé. A jó edző tulajdonságait keressük.
Ha nincs személyes tapasztalatod edzőről, akkor használd a képzelőerőd, hogy
átgondold, milyen a jó utánpótlásedző, vagy gondolhatsz egy jó tanárra is. Szánj
pár percet arra, hogy ezt átgondold.
15
2. kérdés: kösd össze a korábbi edzőiddel kapcsolatos tapasztalataidat az
érzéseiddel és válaszolj. Hogyan érezted magad? Ha nincs ilyen tapasztalatod,
megint gondolj egy tanárra vagy munkahelyi főnökre. Ilyesmiket válaszolhatsz:
" Egyik edzőmet nagyon szerettem, mert nem kiabált velem. Ezért jól éreztem
magam, és nem féltem kérdezni."
Vagy:
"Volt egy edzőm, aki mindig vidám volt és folyton viccelődött. Emiatt jókedvű és
vidám voltam, alig vártam, hogy edzésre mehessek."
Az egykori edzők, tanárok, vagy főnökök tulajdonságai érzelmeket váltanak ki,
melyek meghatározzák a velük való kapcsolatodat. Az utánpótláskorúak edzése
az érzelmekről is szól!
Tedd sorrendbe a listádon szereplő edzői tulajdonságokat. Írd le őket újra, de
ezúttal fontossági sorrendben, és magyarázd meg, miért ebbe a sorrendbe
raktad, miért tetted az egyes tulajdonságokat egy másik elé?
Edzői tulajdonságok
1. Negative Outcomes
2.
3.
4.
5.
6.
16
7.
8.
Nagyon kíváncsiak vagyunk a listádra és a felállított sorrendre. Említetted a
szórakoztató edzéseket, az edző viselkedését és azt, hogy képes figyelni Rád?
Vagy inkább azt, hogy segítette a fejlődésedet? Talán pontosan tudta, hogy mire
van szükséged, hogy fejlődj?
Tudod mit miért csináltak az edzőid? Olyan volt a személyiségük, vagy tudatosan
alakítottak ki jó légkört?
A legtöbb edző beismeri, hogy a megérzéseire hagyatkozik, mégis képesek
hatékony sportkörnyezetet kialakítani, de mi van, ha a helyzet túl összetett? Mi
van, ha rosszak a megérzések, vagy egyáltalán nincsenek? Talán nem hiszel
benne, hogy megvannak a természetes ösztöneid, hogy jól csináld.
Ne aggódj! Akkor is ki tudsz alakítani pozitív környezetet, mert ismered a MIÉRT-
et és a HOGYAN-t, és ez a fejezet segíteni fog ebben.
17
5. fejezet - 2. rész Mi a pedagógiai környezet?
NÉZD MEG ÉS/VAGY OLVASD EL
Nézd meg az online felületen (online MOOC) vagy olvasd el az oktatási segédanyagban.
Ha segít az anyag elsajátításában, tedd meg mindkettőt.
Ebben a részben meg fogjuk vizsgálni a pedagógiai környezet jellemzőit. A
fejezet nagy része az iCoachKids munkatársa, Nicolette Schipper Van
Veldhoven professzor munkái alapján készült. Nicolette a Windesheim Egyetem
Alkalmazott Tudományok tanszékén és a Holland Olimpiai Bizottságban
dolgozik, kutatásai segíteni fognak a pedagógia környezet megértésében.
Nicolette egyike a világ legkiválóbb szakértőinek ezen a területen. Végig fog
vezetni minket a pedagógiai környezet legfontosabb elméleti alapelvein, és ami
még fontosabb, gyakorlati útmutatást ad, melyet a munkánkban is alkalmazni
tudunk.
Az alábbiakban részleteket találsz a Nicolette-tel készült interjúból, melyet teljes
terjedelmében az iCoachKids You Tube csatornáján nézhetsz meg.
MI A PEDAGÓGIAI KÖRNYEZET?
Ez a gyermekeknek megfelelő sportkörnyezet
megteremtéséről szól. Pedagógiai abból a
szempontból, hogy hozzájárul a gyermekek
fejlődéséhez. Ez nem csak sportszakmai
fejlesztést jelent, hanem a gyermekek számára
megfelelő edzői munkát is.
18
A pedagógiai környezet négy pillére
1. A FEJLESZTÉSHEZ A GYEREKEKET HOLISZTIKUSAN KELL
SZEMLÉLNI, NEM CSAK MINT SPORTOLÓKAT
Az első pillér a gyermek fejlesztésének fontossága. Gyermekközpontúnak kell lenned, és a gyerekeket sokoldalúan kell fejlesztened. Vagyis nemcsak testileg, vagy a sportban szükséges motoros képességeket, hanem pszichésen, szociálisan vagy szellemileg is, tehát összetett képességfejlesztésről beszélünk. AZ ELSŐ PILLÉR TEHÁT AZ, HOGY FELISMERJÜK, MINDENT AZÉRT CSINÁLUNK, HOGY A GYERMEKET SOKOLDALÚAN FEJLESSZÜK. AZ EDZŐKNEK LEGELŐSZÖR AZT KELL MEGÉRTENIÜK, HOGY NEM CSAK A FIZIKUMOT VAGY A MOTOROS KÉPESSÉGEKET KELL FEJLESZTENIÜK. Az edző pedagógus .
2. A GONDOSKODÓ KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE
Minden gyermek számára ott kell lenned, törődsz a sportolókkal, a legjobbat akarod nekik. Ez a gondoskodó környezet.
3. SZERETNÉD, HA A KÖRNYEZET MOTIVÁLÓ LENNE, ez a pozitív
tanulási környezet. Tanítani akarod őket, fejleszteni a
sporttudásukat, de a szociális készségeiket és a pszichés
tulajdonságaikat is.
4. BIZTONSÁG: A negyedik pillér is nagyon fontos, ez a biztonságos
környezet. Biztonságos környezetet akarsz létrehozni. Megérintheted például az edzéseken a gyerekeket, az érintkezés lehet jó, rossz vagy akár illetlen is. A rossz és az illetlen az, amit nem akarunk a sportban, különösen a gyermekek sportjában. Mert a gyerekeket meg kell védenünk a sportban is.
19
Pedagógiai környezet a sportban
Az alábbiakban részletet olvashatsz Nicolette és egy másik iCoachKids
munkatárs és kutató, Marieke Fix írásából. Ez tovább részletezi Nicolette
videóban bemutatott gondolatait. A teljes cikk elérhető és letölthető a kurzus
(MOOC) oldaláról.
Sportolni jó! A sportoló felnőttek egészségesebbek, kevésbé túlsúlyosak és
boldogabbak a nem sportolóknál. Ez a fiatalokra is kétségkívül igaz. Az
egészségre gyakorolt hatásokon túl, a fiatalok sportja pozitívan hat a gyermekek
szociális és érzelmi fejlődésére is. Gondoljunk csak az érzelmek kontrollálására,
a pozitív önképre és az új barátságok születésére. Ezek a pozitív hatások
azonban nem a semmiből születnek: tennünk kell azokért. Olyan pedgógiai
környezetet kell teremtenünk, melyek összhangban vannak a gyermekek
fejlődésével.
A pedagógia terminológia a "pedagogia" szóból ered, ami gyermeknevelést
jelent. Esetünkben a nevelésről szól a sport által, sportolás közben.
A pedagógiai környezet meghatározásához négy pillért határoztunk meg:
- Fejlődésközpontú környezet: a sportolás hozzájárul a fiatalok
személyiségfejlesztéséhez és szociális fejlődéséhez, az autonómiát és az
önszabályozást állítva a középpontba. "Első a gyermek, a sport a
második." A képzés tananyagát megfelelő módon kell oktatni.
- Gondoskodó környezet: a sportolás olyan környezetben zajlik, ahol a
kommunikáció és az interakciók állnak a középpontban (morális
környezet). Az edző és a sportoló közötti kapcsolat kulcsfontosságú
ebben. Az edző a legjobbat akarja a tanítványnak, tisztában van saját
edzői módszereivel és világos célokat fogalmaz meg.
- Motiváló környezet: a rendszeres sportolás legfőbb mozgatórugója az
örömteli tevékenység. A motiváció különösen erőssé válik, ha a
sikerélmény az egyén tudásának tulajdonítható, melyek az egyénhez
közel álló célok megvalósításából fakadnak (belső motiváció).
- Biztonságos környezet: a nem kívánatos magatartásformák kiszűrése a
sportkörnyezetben, mint pl. szexuális bántalmazás, zaklatás és fizikai
erőszak.
A gyerekek sportolása és hosszú távú részvétele akkor biztosított, ha a sport
megfelel egy fontos kritériumnak: biztosítja, hogy a gyermekek és fiatalok
sportjában elsősorban a nevelési célok érvényesülnek, melyek a
sporttevékenységet örömtelivé teszik. Ha ez megtörténik, a következő mondás
hosszú távon is érvényes lesz: amit Pistike megtanult, István sem felejti el.
20
Mindezt szem előtt tartva, az öröm többet jelent a szórakozásnál, a sportolás
nem csak vidám időtöltés célját szolgálja. Az öröm, mint fogalom, kérdéseket vet
fel az utánpótlássportban, különösen a versenysportban. A fiatal sportolónak azt
is meg kell tanulnia, hogy miként legyen eltökélt és kitartó, hogy elérje a végső
célt. Ez viszont korántsem mindig örömteli. A szórakozás és a kemény munka
ugyanakkor tökéletes kombináció, sok sportoló hangsúlyozza az öröm
fontosságát az ambíciózus célok elérésében. Sven Kramer (holland
gyorskorcsolyázó) világosan fogalmazott a 2018-as téli olimpia után: "ha nem
okozna örömöt, már rég abbahagytam volna; az öröm hajt, hogy tovább
dolgozzak".
A sportban az örömnek több formája is megjelenik. Egyes sportolók egyszerűen
szeretnek edzeni, de nem feltétlenül akarnak fejlődni. Jól érzik magukat sportolás
közben. Mások ki akarják hozni magukból a legtöbbet, keményen dolgoznak
technikai vagy taktikai képességeik fejlesztésén. Ebben az esetben jobb és
rosszabb periódusok váltakoznak, a sportoló élvezi a kihívásokat, és kitartó
marad a fejlődés érdekében. Vannak olyan sportolók is, akik nagyon szeretnek
mérkőzéseket játszani, örömként élik meg a küzdelmet, a vereség kockázata
inspiráló számukra.
A fentiek tükrében elmondható, hogy a sportolás minden sportolónak örömet
jelent: fiatalnak, idősnek, tehetségesnek, nem tehetségesnek. Az öröm nem csak
kellemes és élvezetes, de lehetővé teszi a fejlődést, a tanulást, a gyakorlást, az
egyéni célok felállítását ambíciótól és tehetségtől függetlenül. Az öröm fajtáival
együtt minden összetevő kapcsolódik az utánpótlássporthoz: a gyermek, az
edző, gyakorlatok, szabályok, utasítások és visszajelzések, de a sikertelenség,
az újrapróbálkozás és a fejlődés is. A motiváció fenntartása érdekében ezért az
öröm kulcsfontosságú és az, hogy a sportolók számára örömteli-e a
sporttevékenység, nagymértékben függ az edzőtől! Ezért fejtjük ki az
alábbiakban, hogy az edző hogyan tudja örömtelivé tenni a sportolást.
Az elhangzottakat szem előtt tartva, végezd el a témához tartozó feladatokat az
oktatási segédanyagban. Találkozunk a következő részben. Köszönjük a
figyelmet!
21
2.0. FELADAT
NÉZD MEG ÉS/VAGY OLVASD EL
Olvasd el Prof. Nicolette Schipper Van Veldhoven és Marieke Fix írását és
válaszolj az alábbi kérdésekre.
1. Mi a pedagógiai környezet 4 pillére?
2. Mit teszel a pedagógiai környezet 4 pilléréért a munkádban?
3. A 4 pillér közül melyiket találod a legnehezebben megvalósíthatónak és miért?
Mit kellene másképp csinálnod?
22
5. fejezet - 3. rész Hogyan tegyük élvezetessé?
NÉZD MEG ÉS/VAGY OLVASD EL
Nézd meg az online felületen (online MOOC) vagy olvasd el az oktatási segédanyagban.
Ha segít az anyag elsajátításában, tedd meg mindkettőt.
Ebben a feladatban feltételezzük, hogy utánpótlásedző vagy. Ha mégsem,
gondolj vissza arra az időre, mikor gyermekként sportoltál, vagy az iskolai
testnevelésórákra. Ezúttal is megállíthatod menet közben a videót, vagy nézd
végig és utána csináld meg a feladatot.
2.1. FELADAT
1. Írj le három gyakorlatot vagy játékot, melyeket már sikeresen alkalmaztál az
edzéseiden. Az egyetlen kitétel, hogy a gyerekek szeressék azokat.
2. Elemezd a három gyakorlatot a MIÉRT és a HOGYAN alapján. MIÉRT
élvezetesek ezek a gyakorlatok és HOGYAN működnek? Lehet, hogy a
játékosság miatt, lehet, hogy a verseny miatt, lehet, hogy a közös tevékenység
miatt szeretik a gyerekek. Örömöt sok minden okozhat.
23
3. Végül gondolj a saját szerepedre. Mit tettél a szórakozásért? Hogyan
ösztönözted vagy hogyan nem ösztönözted? Mit gondolsz a vidámságról az
edzéseken és a versenyeken?
A feladat elvégzése után remélhetőleg belátod, hogy a vidámság nagyon fontos
szerepet játszik az edzői gyakorlatban. Sokféleképpen lehet szórakoztató az
edzés: az 1. fejezetben beszéltünk a szórakoztató és az unalmas feladatokról.
Nézd meg újra ezt a részt további részletekért arról, hogyan tudod az edzéseidet
szórakoztatóvá és vidámmá tenni.
Lássunk világosan. Őszintén szólva, az edzés tervezésekor sokszor először mi
is a technikai és a taktikai képzésre koncentrálunk. A jó hír az, hogy ez nem
feltétlenül ellentétes a szórakozással! Sok gyermek számára új dolgok tanulása
is örömteli tevékenység.
És itt van a trükk: ha úgy tervezed meg az edzéseket, hogy minden gyerek a
saját tempójában tud tanulni, minden gyermek jól fog szórakozni, és ezzel
mindenki nyer.
24
5. fejezet - 4. rész A célkitűzés és a visszajelzés szerepe a pedagógiai környezetben
NÉZD MEG ÉS/VAGY OLVASD EL
Nézd meg az online felületen (online MOOC) vagy olvasd el az oktatási segédanyagban.
Ha segít az anyag elsajátításában, tedd meg mindkettőt.
Az előző videóban sokat beszéltünk a szórakozás fontosságáról a sportban.
Valójában a többség számára a sporttevékenység közben érzett öröm a
sportolás legfőbb oka.
A szórakozás azonban nem magától értetődő. Nem mindig jelenik meg a
sportban. A jó hír az, hogy edzőként ösztönözheted és megteremtheted. A
döntéseidtől függ.
Érted már a döntéseid fontosságát, melyeket eddig megérzések és intuíciók
alapján hoztál meg? Ezek a kis dolgok teszik sikeressé vagy sikertelenné a
pedagógiai környezetet. Ennek felismerése nagy lépés, gratulálok!
Pedagógiai döntéseid kifejeződnek a tanítványaidnak választott célokban és a
nekik adott visszajelzésekben is. Ez a szakasz segít megérteni a célállítás és a
visszajelzés szerepét a megfelelő pedagógiai légkör kialakításában. Ez a két
összetevő óriási hatással van arra, hogy a gyerekek mit kapnak a sporttól,
emellett rendkívül hatékony tanulási eszközök.
Nem győzőm ismételni, nagyon szerencsések vagyunk, hogy Nicolette Schipper
Van Veldhoven professzor rendelkezésünkre áll. Nem ismerek senkit, aki nála
jobban el tudná mindezt magyarázni. Hallgassuk meg Nicolette-et!
25
Célkitűzés
Köszönöm Nicolette, hogy újra velünk vagy! A következő dolgot, amiről beszélni szerettem volna veled, a munkáidban olvastam, mindig erősen hangsúlyozod a megfelelő visszajelzés és a célkitűzés hatását a gyermekekre és a sportolás élményére. Mesélnél nekünk kicsit a célkitűzéssel és a visszajelzéssel kapcsolatos elképzeléseidről? Célkitűzés: Nos, ha megvizsgáljuk a sportot, azt látjuk, hogy az edzők legfőbb célja többnyire a győzelem. Kitűzik a versenyre vagy a meccsre, nyerni akarnak, rövid távú célokban gondolkodnak. Amit mi szeretnénk, az a hosszú távú cél; természetesen nyerhetünk, hiszen sportról és versenyzésről beszélünk, és ez jó. De ha gyerekekkel dolgozol, a hangsúly nem csak a győzelmen van. A fő cél a gyermekek fejlődése, fizikailag és a mozgáskészségekben, ezáltal jobbak lesznek a sportági technikákban is. Fontos emellett a pszichés és a szociális fejlesztés is, és ezzel ismét elérkeztünk a sokoldalú, holisztikus szemléletmódú célmeghatározáshoz; a céloknak a gyerek egészére kell vonatkoznia. Ez hosszú távú folyamat, mert a fejlődés hosszú távú folyamat, és nem arról szól, hogy 'holnap nyernünk kell, ezért ülni fogsz a padon, nem játszol, mert nyerni akarok' mert akkor elveszíted a gyerekek felét. A céloknak minden gyermekre kell vonatkozniuk, nem csak a legjobbakra vagy a tehetségesekre.
26
Visszajelzés
Köszönjük Nicolette!
Mit gondolsz mindezekről? Remélem, most már többet tudsz arról, hogyan lehet
megfelelő célokat kitűzni és hatékony visszajelzéseket adni a gyermekeknek.
Mielőtt folytatnánk a következő résszel, olvasd el Nicolette és Marieke írását
teljes egészében. Utána végezd el a feladatot, melyben a tanultakat a saját edzői
gyakorlatodra kell alkalmaznod.
Köszönöm a figyelmet!
Néhány gondolat: Milyen visszajelzéseket kell alkalmaznunk fiatal gyerekekkel dolgozó edzőként? Ez összefügg a pedagógiai környezettel, törődnöd kell velük, motiválnod kell őket, biztonságot kell nyújtanod. A visszajelzés ebben a keretben történik és a folyamatra vonatkozik, tehát azt mondod: 'jól csináltad! Esetleg felemelhetnéd a karodat' ahelyett, hogy 'ez az ugrás nem jó! Csináld újra!' Ha figyelsz arra, hogyan értékelsz, ha nem az eredményt minősíted, segíted a tanulás folyamatát. Tehát nem azt mondod, hogy 'jó vagy rossz ugrás', mondhatod ezt is, de utána segíts, hogy hogyan csinálja jobban, vagy 'ez nem volt jó ugrás, legközelebb próbáld meg ezt és ezt'. Vagy mondd 'jól játszottunk, de az volt a cél, hogy együtt játsszunk, figyeljetek erre, dolgozzatok össze'. A visszajelzésnek tehát nemcsak a technikára kell irányulnia, hanem a közös munkára, az együttműködésre is, vagy a pszichés összetevőkre. Pl. azt mondod a gyereknek: 'Látom, nincs ma kedved, mi a baj?' A visszajelzéssel így segíted a gyermek fejlődését. A visszajelzés folyamatalapú, pozitív és holisztikus.
27
1. melléklet (Pedagógiai környezet a sportban, Nicolette
Schipper-Van Veldhoven & Marieke Fix, 2018)
Motivációs környezet a sportban
Hogy megértsük, hogyan teremthetjük meg a motivációs környezetet a sportban,
az önmegvalósítás elméletét fogjuk használni (self-determination theory - SDT).
Ez az elmélet megmagyarázza, hogy az egyének miért cselekednek úgy, ahogy,
és mi motiválja őket, hogy megtegyenek valamit. Hogy ezt megértsük,
küönbséget kell tennünk a külső inger kiváltotta motiváció és a teljes egészében
az egyénből eredő motiváció között.
Vegyünk például egy gyereket, aki úszóedzésre jön. Lehet, hogy a szülei küldték,
mert a sportolás jót tesz az egészségnek; a motiváció a szülők nyomására jött
létre, vagyis külsőleg irányított (külső motiváció). Ha ugyanez a gyermek azért
jön az úszóedzésre, mert szeret úszni, vagy új úszásnemeket szeretne
megtanulni, a motiváció az élvezetből vagy az érdeklődésből fakad, ezt belső
motivációnak hívjuk.
A különbség nehezen határozható meg a harmadik esetben. Képzeljük el, hogy
a gyermek azért jön az úszóedzésre, mert feszélyezi az úszástudása és szeretne
megtanulni jobban úszni. Ez belső motivációnak tűnhet (belső indíttatás az
alapja), de külsőnek is tekinthetjük, mert a motiváció félelemből, büszkeségből
vagy bűntudatból ered. Ez az indíttatás késztetést és kötődést eredményez,
mivel a gyermek félelmet vagy bűntudatot érez, ha nem megy edzésre.
Ha azért csinálsz valamit - például sportolsz -, mert érdekesnek, fontosnak vagy
élvezetesnek találod, nem nehéz motiváltnak lenni: magától megtörténik
(önszabályozás). De ha külső okból sportolsz, azért teszed, hogy megfelelj
másoknak, elkerüld a büntetést, vagy kielégítsd a belső kényszert.
Nehéz megállapítani, miért jönnek a gyerekek edzésre, miért sportolnak. Ez
felveti a kérdést, hogy létezik-e "jó" és "rossz" motiváció. Az mindenesetre
világos, hogy mindkét típusú motiváció (külső és belső) motiválhatja a
gyerekeket a sportolásra és ez mindenképpen jó hír.
Ugyanakkor, ha a gyermek sportolása kizárólag külső motiváció eredménye, a
motiváció megszűnik a külső inger megszűnésével. Ha a sporttevékenység nem
válik belső indíttatásúvá, a sportolás igénye nem fog sokáig tartani. De ha a
sportolást jó edzők irányítják, gyakran éppen az ellenkezője történik: a gyermek
örömként éli meg, fejlődik, ennek következtében a motiváció belsővé válik,
kialakul a gyermek igénye a sportolásra.
Ez a belső motiváció megbízható előrejelzője az egyén hosszú távú
elköteleződésnek a sport iránt. Másképp fogalmazva, azok a gyermekek és
28
fiatalok, akik örömmel sportolnak, felnőttkorukban is sportolni fognak. A belső
motivációval rendelkező sportolók ráadásul jobban teljesítenek, ami a sport
világában nem elhanyagolható tényező. Ezért a belső motiváció kialakítása
minden utánpótlásedző legfontosabb feladata!
A gyermekek alapvetően motiváltak; mozgás közben szinte minden gyerek
lelkesedést mutat a pályán vagy a sportcsarnokban. Ezt a belső motivációt
azonban nagymértékben befolyásolhatja egyebek közt a rendszeres jutalmazás
vagy büntetés. Azoknak a gyerekeknek, akik jutalmat kapnak, ha nyernek (pl.
édességet, dicséretet vagy elismerést), a jutalom lesz az ok, amiért hosszú távon
a legjobbat probálják kihozni magukból. Ebben az esetben a gyerekek azt
tanulják meg, hogy csak annak örülsz, ha nyernek, vagy gólt szereznek. Így ez
a külső motiváció (jutalom) a belső motiváció (a sportolás öröme) helyébe léphet.
A gyerekekben ráadásul kialakulhat a félelem, a szégyen vagy a bűntudat, ha
nem érik el a célt, például elveszítenek egy mérkőzést. Különösen így van ez, ha
mindez büntetéssel jár együtt, mint pl. büntetőedzés, dühös edző vagy csalódott
szülők. Felesleges mondani, de pedagógiai szempontból ez semmiképpen sem
kívánatos.
A motiváció rendkívül változékony, a gyermekeknél korántsem állandó. Egyik
nap jobban élvezik az edzést, mint máskor (több vagy kevesebb motiváció), de
a motiváció jellege is változhat (belső vagy külső). Ez nagy felelősséget ró az
edzőre, akinek feladata a belső motiváció növelése. A gyakorlatban azonban
mindezt nem könnyű megvalósítani. Az önmegvalósítás elmélete (self-
determination theory - SDT) számos kiindulópontot tartalmaz, melyeket az
alábbiakban ismertetünk.
Belső motiváció
Az önmegvalósítás elmélete szerint, ha az edző figyelembe veszi a sportolók
pszichológiai igényeit, növelni tudja a belső motivációt. Ezeket nevezik a három
alapvető szükségletnek, melyek: az autonómia, a tudás és a kapcsolat igénye.
Autonómia
Az autonómia azt jelenti, hogy a gyermek saját döntéseket hozhat, melyeket
mások komolyan vesznek és tiszteletben tartanak; gondolatai, érzései lehetnek
és véleményt alkothat. Azt is jelenti, hogy a gyermek bizonyos fokú szabadságot
és önrendelkezést kap. Nem kell bonyolult dolgokra gondolni, nagyon egyszerű
az önállóságot erősíteni, pl. engedjük meg a gyerekeknek, hogy ők válasszák
meg a gyakorlatok sorrendjét, vagy eldönthessék, hogy kivel dolgoznak. A
gyerekeket bevonhatjuk a problémák megoldásába is. Idősebbek esetében
közösen tűzhetjük ki a célokat, vagy dolgozhatjuk ki a taktikát.
29
Tudás
A tudás megszerzése a sportolás gyakori mozgatórugója. A gyerekek sok
energiát fektetnek az edzésbe, a speciális mozgások gyakorlásába, a sportági
tudás növelésébe. Ebből a szempontból az a legfontosabb, hogy sikerélményük
legyen, érezzék, hogy sikerült megcsinálniuk a feladatot. Szükségük van arra,
hogy tudják, képesek elérni a céljaikat.
Fontos, hogy a célok, melyekért a gyerek dolgozik, fontosak legyenek neki. Ha
olyasmit kell tanulnia, ami nem érdekli, elveszíti a motivációját. Ezért az edzőnek
vonzó, de elérhető célokat kell keresnie fiatal tanítványai számára, hogy
biztosítsa a motiváció fenntartását az edzéseken, még ha a siker nem is lesz
azonnali.
Kapcsolatok (összetartozás)
Ahogy a felnőtteknek, a gyerekeknek is szükségük van kapcsolatokra az
egyesületben. Ebben az esetben ez másokkal való intarakciókat, társaságot
jelent. A gyermekek számára az edzővel és a társakkal való kapcsolat
nyilvánvaló, mivel az idő nagy részét egymás társaságában töltik. Az edző, aki
jelen van, meghallgatja őket, nyíltan és őszintén kommunikál, megteremti a
kapcsolat alapjait. Azok az edzők, aki élnek a humorral, könnyebben építenek ki
jó kapcsolatot tanítványaikkal.
A fenti három szükséglet nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz. Mielőtt egy
gyerek ki merné mondani a véleményét (autonómia), biztonságosnak kell éreznie
kapcsolatát az edzőjével és a társaival (kapcsolatok). A tudás érzése ráadásul
még nagyobb, ha a sikert saját magának tulajdoníthatja (autonómia). Az edzőnek
ezért nemcsak támogatnia kell a gyerekek szükségleteit, hanem tisztában kell
lennie ezek összefüggéseivel is. Egy megnyert mérkőzés megnövelheti a tudás
érzését, de utána világossá kell tenni, hogy ahhoz az egyes gyerekek hogyan
járultak hozzá.
A három alapvető szükséglet (autonómia, tudás, kapcsolatok) egyetemes,
vagyis minden embernek szüksége van rá. Az egyéni szükségleteket
meghatározza az életkor, a tapasztalat, a személyiség és a háttér. Egy 14 éves
gyermek kapcsolatok iránti igénye nagyon különbözik egy 4 évesétől. A tudás
igénye a megszerzett sportági tapasztalatokkal együtt változik. A szükségletek
kielégítése tehát egyéni megközelítést igényel, mivel minden gyermek más. Ez
nagy kihívás az edző számára, különösen, ha a csoportjában lévő gyermekek
nagyon különbözőek. Az alábbiakban felvázolunk néhány javaslatot.
Célállítás
A gyermekek szükségleteinek kielégítéséhez az edzőnek tapasztalatokon,
érdeklődésen és képességeken alapuló egyéni célokat kell felállítania minden
tanítványa számára. A jól megválasztott és elérhető célok biztosítják, hogy a
30
gyerekekben kialakuljon a tudás érzése, a cél elérése pedig a siker élményét
adja meg. Ez nem csak a sportszakmai tudás növelése miatt fontos, hanem a
pozitív énkép és az önbizalom (szociális-érzelmi fejlődés) szempontjából is. Az
edző célválasztása hatásal van a gyerekek motivációjára, a választott cél típusa
meghatározza a motiváció típusát (belső, külső). Kétféle célt különíthetünk el,
nevezetesen eredménycélokat és feladatcélokat.
Eredménycélok
Az eredménycélok vagy a másokkal történő összehasonlítás az
eredményességen alapul, ami legtöbbször a győzelmet vagy a vereséget jelenti.
Ezeknél a céloknál a versenyzés fontos tényező, az elégedettség meghatározója
az, hogy nyertünk, vagy veszítettünk. Legtöbbször a végeredmény egy elégedett
győztes és egy csalódott vesztes. Az eredménycélok erős motivációt jelentenek
a gyerekek számra, megfigyelhetjük, hogy ha tétje van, mennyire
szenvedélyesen játszanak. Mindez ugyanakkor leginkább a hat évnél idősebb
gyerekekre jellemző, a győzelem vagy vereség érzése a fiatalabbaknál kevésbé
fejlett.
Az eredménycélok nem segítik a gyermekek fejlődését. A végeredmény
középpontban helyezése feszültté teszi a gyermeket, csökkenti az önbizalmat és
kialakulhat a vereségtől való félelem, mivel az a gyermek tudásáról ad
visszajelzést. Az eredménycélok meghatározása legtöbbször valakivel
összehasonlításban történik, ahol az egyik gyerek a másiknál erősebbnek,
gyorsabbnak vagy ügyesebbnek bizonyul. Ez gyakori egy csapaton vagy együtt
edző csoporton belül.
A fiatal sportolók, akiket rendszeresen összehasonlítanak másokkal és
gyengébbnek bizonyulnak, nem élik át a siker vagy a tudás érzését. Hajlamossá
válnak a biztonsági játékra és csak azt csinálni, amit biztosan tudnak. Ez
csökkenti a motivációt, meggátolja, hogy megpróbáljanak új dolgokat és kitolják
a határaikat, mindez pedig korlátozza a gyermekek fejlődését. A sikert nem
garantáló döntések meghozatala ezekben a gyerekekben félelmet kelt. Éppen
ezért a sportban, különösen az utánpótlássportban, a feladatcélokat kell
előnyben részesíteni.
Feladatcélok
Azokat a célokat, ahol a tanuláson van a hangsúly, feladatcéloknak nevezzük.
Ebben az esetben a siker az egyéni feladat megfelelő végrehajtását, és az ebből
adódó fejlődést jelenti.
Feltételezzük ezzel, hogy a (fiatal) sportolók tudásának növekedése végül jobb
teljesítményt eredményez. A feladatcélok felállításával a sportoló úgy gondolja,
hogy befolyásolni tudja a versenyt, ami növeli az önbizalmat és erősíti az
autonómia és a tudás érzését. A jó edző ezért a sportoló fejlődését és saját maga
31
elégedettségét nem a teljesítményhez köti, hanem az egyéni fejlődést a korábbi
tudáshoz viszonyítja. Tudathatja pl. a gyerekekkel, hogy mennyit fejlődött a
technikai tudásuk az elmúlt hónapban, vagy hogy a korábbinál sokkal jobban
tudnak együttműködni. Az egyéni célkitűzések növelik a motivációt, mert jobban
megfelelnek a gyerekek egyéni szükségleteinek és megnövelik a siker esélyét.
Mindemellett, ha gyerekek úgy érzik, részük van abban, ami történik, az
autonómia érzése is nő.
A pedagógiai környezetben mindig az egyes gyermek szempontjait kell
figyelembe venni, így minden gyermek számít. A gyermek fejlődése
szempontjából a győzelemnek vajmi kevés jelentősége van. Ez a szemlélet nem
általános a sport világában, gyakran az edzők védekezni kényszerülnek
másokkal, pl. a szülőkkel vagy a sportvezetőkkel szemben. Ez még inkább így
van, ha sorozatban több mérkőzést/versenyt is elveszítenek. Ezért nagyon
fontos, hogy az edzők meg tudják indokolni koncepciójukon és elképzeléseiken
alapuló döntéseiket.
32
5. fejezet - 5. rész Pedagógiai környezet a gyakorlatban
NÉZD MEG ÉS/VAGY OLVASD EL
Nézd meg az online felületen (online MOOC) vagy olvasd el az oktatási segédanyagban.
Ha segít az anyag elsajátításában, tedd meg mindkettőt.
A sok információ után itt az ideje, hogy a munka nehezére koncentráljunk és
rátérjünk a gyakorlati részre. Ha csak elméletben tanulsz, nem fogod
megváltoztatni a gyerekek életét, ugye?
Sok hasznos eszköz és módszer létezik a pedagógiai környezet
megteremtésére. Mi most négy fő összetevőre fogunk koncentrálni. De
figyelmeztetlek: ezek a módszerek néhány régi szokásod megváltoztatását
igényelhetik! Készen állsz erre? Jöjjenek hát a módszerek.
1. módszer: az edzések megszervezése és felépítése
Mi a közös a stadionokban, sportcsarnokokban, atlétikapályákban, jégpályákban
vagy uszodákban? Mindegyik arra ösztönöz bennünket, hogy játsszunk,
fussunk, szabadnak érezzük magunkat és ne gondoljunk a problémáinkra.
Örömöt okoz, mert valójában ez a sport egyik legfontosabb célja. Ugyanakkor a
sportban résztvevőknek szükségük van keretekre és világos határokra is. Ez
még inkább fontos a fiatal sportolók esetében, máskülönben az edzés teljes
káoszba fulladhat.
Megfelelő keretek között az edzés mindenkinek lehetővé teszi, hogy jól érezze
magát, boldog és kiegyensúlyozott legyen. Az autóban a fék teszi lehetővé, hogy
az autó nagy sebességgel haladjon. Fék nélkül az autó összetörne. A megfelelő
keretek a sportkörnyezetben olyanok, mint a fék az autóban. Világos szabályok
és a szabályok betartása nélkül káosz és fejetlenség lesz. A gyerekeknek tudniuk
kell, mit várunk tőlük; mit szabad és mit nem; hogyan hajtsák végre a
gyakorlatokat, abban mi a szerepük és mennyi ideig fogják csinálni.
A szervezettséggel irányítani tudod az edzést, Te és a gyerekek is ahhoz
igazodnak, ha szükséges. Nézzük meg, hogyan tudjuk a gyakorlatban
kialakítani a megfelelő kereteket.
33
1. Állíts fel világos magatartási szabályokat: pl. hogyan viselkedjünk
egymással? Hogyan használjuk a sporteszközöket?
2. Tisztázd a gyakorlati kérdéseket: mikor kezdődik és végződik az edzés; ki
vehet részt, milyen felszerelés és öltözék szükséges, stb.
3. Világosan kommunikáld a szabályokat a szülők felé: pontosan mit
várhattok egymástól? Mi a szerepük szülőként? Az a feladatuk, hogy pozitív
módon segítsék gyermeküket; Te, az edző adod az utasításokat és irányítod a
képzésüket.
4. Ha valamelyik gyermek vagy szülő nem tartja be a szabályokat, a lehető
leghamarabb beszélj vele. Legyél következetes és igazságos mindenkivel.
5. Mutass példát: tartsd be a saját szabályaidat; megfelelő módon kommunikálj;
viselkedj profiként a környezetedben. Ne szegd meg a szabályokat!
2. módszer: legyél segítőkész és támogasd tanítványaidat
“Nyerni kell!”; "Rossz passz!"; "Fuss gyorsabban!" Túl sokszor halljuk, hogy az
edzők és a szülők hasonló dolgokat kiabálnak a gyerekeknek sportolás közben.
Úgy látszik, hajlamosak vagyunk a rossz dolgokat kiemelni! Ez baj! A kutatások
azt mutatják, hogy a negatívumok kihangsúlyozása nem vezet jobb
eredményekhez. Ami figyelmet kap, erősödni fog, a negatív dolgok is! A pozitív
értékelés és a megerősítés viszont a legjobbat hozza ki a gyerekekből. Ha
edzőként rendszeresen dicséred a gyerekeket, örömtelivé teszed a sportolást és
növeled az önbizalmukat; az örömteli sportolás és az önbizalom növeli a
motivációt, ezzel öngerjesztő folyamat jön létre!
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Neked, az edzőnek, pozitívan kell
viszonyulnod a gyerekekhez, dicsérj őszintén és konkrétan; legyél optimista,
motiváld őket és adj nekik feladatokat; tisztelettel bánj mindenkivel. A gyerekek
cserébe ugyanezt fogják tenni! Hangsúlyozd a fejlődést a győzelem és a
versenyzés ellenében; segíts tanítványaidnak értékelni a megszerzett tudást,
magyarázd el nekik, hogy a hibák a tanulás természetes velejárói.
Szeretnél pár gyakorlati tanácsot ezzel kapcsolatban? Rendben, nézzünk
párat:
34
1. Személyre szabottan dicsérj és az erőfeszítést értékeld az eredmények
helyett. Például: "Fantasztikus volt, ahogy próbáltad megszerezni a labdát!"
2. A folyamatra és a végrehajtásra koncentrálj az eredmények helyett.
Például: "Nagyon jól szerváltál!"
3. Értékeld és tedd kézzelfoghatóvá a fejlődést. Például: "Nagyon jó volt, hogy
sokszor kérted a labdát a meccsen! Sokat fejlődtél ebben!"
4. A visszajelzéseid a feladatra és a megoldásra vonatkozzanak, hogy
világos legyen, hogyan tudnak előrelépni. Például: "Próbálj gyorsabban futni
az ugrás előtt!"
5. Próbálj dicsérni, vagy valami pozitívat mondani a hibajavítás előtt.
Például: "Tetszett az igyekezeted az utolsó játékban. Legközelebb próbálj meg
korábban indulni."
3. módszer: személyre szabott képzés és figyelem
Mindenki figyelmet szeretne, és mindenkinek szüksége van figyelemre. A
gyermekek fejlődését ösztönözi a felnőttek odafigyelése, érdeklődése és az is,
ha egy közösséghez tartozhatnak. Ez igaz a csendes és az álmodozó
gyermekekre is. A mellőzöttség vagy elhanyagoltság meglehetősen negatív
élmény.
Ezért fontos a csoportban minden gyermekre figyelmet fordítani az edzések és
mérkőzések előtt, alatt és után. Néha egy kacsintás vagy bólintás is elég!
Igyekezz figyelmet fordítani a csendesebb vagy félénkebb gyerekekre is, ne csak
az ügyesekre és céltudatosakra.
Ez a módszer azért is fontos, mert minden gyermek különböző. A személyiségük,
a motivációik és a tanulási képességeik eltérőek lehetnek. Néhány gyermek
eltökélt, míg másoknak állandó támogatásra és bátorításra van szükségük.
Az edzések egyéni fejlettségi szinthez történő igazítása nehéz feladat! De ahogy
a 4. fejezetben a SPEC modellnél és a tanítási zónáknál láttuk, ennek
elmulasztása katasztrófához vezet! A különbségek felismerése és az edzések
ennek megfelelő alakítása nagyon megéri!
Hogyan csináljuk mindezt a gyakorlatban?
35
1. Tudatosan szentelj figyelmet minden egyes gyereknek az edzésen.
Biztosítsd, hogy mindenki kapjon figyelmet és visszajelzést. Dicsérd meg őket,
vedd fel a szemkontaktust, szólítsd őket a nevükön és mutass érdeklődést.
2. Alakítsd a módszereket, a magyarázatokat, a gyakorlatokat és a
visszajelzéseket a gyerekek egyéniségéhez és fejlettségi szintjéhez.
3. Vedd figyelembe a csoporton belüli vagy a sportolók közötti
különbségeket. Hagyd, hogy a gyerekek tapasztaljanak, tanuljanak egymástól
és segítsék egymást.
4. Ne csak figyelembe vedd a gyerekek közti különbségeket, de emeld is ki,
hogy az egyes gyerekek mivel segítik a csoportot! Az egyik lelkes, a másik
kitartó, a harmadik ügyes. Mondd el, hogyan teszik jobbá a csapatot vagy a
csoportot!
4. módszer: adj felelősséget a gyerekeknek saját
fejlődésükben
Edzőként kézenfekvő, hogy mindig pontosan elmondod a tanítványaidnak, mit
csináljanak, mivel ezzel irányítod és ellenőrzöd az edzés folyamatát. Ha viszont
arra ösztönzöd a tanítványaidat, hogy gondolkodjanak a feladatokról és az
edzésekről, nagyban hozzájárulsz a fejlődésükhöz.
Ha bevonod a sportolókat a döntéshozásba, megnöveled felelősségüket a saját
fejlődésükkel kapcsolatban. A gyermek megtanulja önmagát értékelni: miben
vagyok a legjobb? Mit kell még megtanulnom és hogyan fogom azt
megvalósítani? A gyerekek sajátossága, hogy szeretnek próbálkozni és
gyakorolni, hogy jobbak legyenek.
Hogyan adhatunk nekik felelősséget a gyakorlatban?
1. Amennyire csak lehet, vond be a gyerekeket a foglalkozásokon. Kérd meg
őket, hogy segítsenek az eszközökkel, vagy javasoljanak gyakorlatokat.
2. Állítsátok fel együtt az edzések és a versenyek céljait.
3. Ösztönözd a gyerekeket, hogy fogalmazzák meg saját céljaikat.
Biztosítsd, hogy a célok megfelelnek a 3. fejezetben bemutatott kritériumoknak.
4. Olyan nyitott és nem túl könnyű kérdéseket tegyél fel, melyek alaposabb
gondolkodást és értékelést eredményeznek. Például: "Milyennek láttad az
utolsó lövést?" ahelyett, hogy "Hogyan fogod legközelebb csinálni?"
5. Adj választási lehetőséget az edzéseken: pl. a szervezésben vagy a célok
felállításában.
36
6. Engedd, hogy a sportolók átgondolják a dolgokat, mielőtt értékelnél.
Ezzel be is fejeztük. Ez a fejezet számos elképzelést és gyakorlati tanácsot
tartalmazott a pedagógiai környezet megteremtésével kapcsolatban. Mielőtt
továbblépnél az összefoglaló részhez, végezd el a kapcsolódó feladatokat.
5.1. FELADAT
Készíts 3 egymáshoz kapcsolódó edzést és fejtsd ki, hogyan fogod
megteremteni a pozitív pedagógia környezetet.
Gondolj az alábbi kulcsfontosságú össztevőkre:
• A sportolók állnak a középpontban?
• Hogyan segíted a kapcsolatokat az edzésen?
• Mi okoz örömöt az edzésen?
• Hogyan ellenőrzöd a sportolók érzéseit és érzelmeit?
• Milyen sikerélményük lesz az egyes sportolóknak az edzésen?
• Milyen célokat tűztél ki az edzésre?
• Hogyan jelenik meg az edzői munka 4 összetevője az edzésen?
o Az edzések megszervezése és felépítése
o Felelősség átruházása a sportolókra
o Személyre szabott képzés és figyelem
o Ösztönzés és bátorítás
37
2. melléklet (A pedagógiai sportkörnyezet, Nicolette
Schipper-van Veldhoven & Marieke Fix, 2018)
Pedagógia a gyakorlatban
A gyakorlatban az edzőknek többnyire világos elképzelésük van arról, hogy
milyen legyen az edzés: ha pozitív hatást akarnak elérni, azt akarják, hogy
élvezetes legyen, és minden egyes gyermekre oda akarnak figyelni. Ezen felül,
a legtöbb edző fontosnak tartja edzésein és mérkőzésein a tiszteletet és a
sportszerűséget.
Az edzők közül azonban csak keveseknek sikerül mindezt megvalósítani. Az
edzések legtöbbször szervezetlenek, hiányoznak a világos célok, az edzők
olykor sok negatív visszajelzést adnak és azt hangsúlyozzák, hogy mit kellett
volna jobban csinálni. Ebből következik, hogy az edzők tisztában vannak a
pedagógiai környezet fontos feladataival, de jó szándékuk ellenére a
gyakorlatban nem boldogulnak a sport bonyolult, összetett közegében. Az
alábbiakban négy gyakorlati javaslatot osztunk meg, melyek segíthetnek a
pedagógiai környezet megteremtésében.
Szervezettség és egyértelműség (biztonságos és gondoskodó környezet)
A sportpálya általában egy vidám, kaotikus hely, ahol gyerekek szaladgálnak.
Ahhoz azonban, hogy mindenki biztonságban és kellemesen érezze magát,
néhány dolognak világosnak kell lennie. Ezért azt mondhatjuk, hogy a
szervezettség adja meg a lehetőséget, hogy mindenki önmaga lehessen. A
sportkörnyezetben szükség van szabályokra, hogy a tanulás lehetőségét
megteremtsük. Szabályok nélkül nem lesznek világosak az elvárások és az
edzés menete kaotikussá válik. A szervezettség fogódzót jelent, amihez a
résztvevők tarthatják magukat.
A következő három alapvető szabály segíthet ebben:
• 1) edzőként érthetően fogalmazd meg az elvárásaidat, pl. hogy mik a
szabályok;
• 2) beszéld meg a gyerekekkel, hogy mindez mit jelent egyénileg;
• 3) beszélj azzal, aki nem követi a szabályokat.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
• Az edző világosan megfogalmazza, hogy melyek a viselkedési szabályok
és hol vannak a határok. Mit szabad és mit nem, pl. kigúnyolni egymást,
tisztelni egmást, véleményt mondani.
• Az edző világosan fogalmaz a gyakorlati kérdésekben: mikor, ki, mit és
hogyan. Győződj meg arról, hogy mindenki megértette!
38
• Ha szükséges, az edző a szülők felé is megfogalmazza, hogy mi a
szerepük és mit vár tőlük.
• Az edző tudatja a sportolókkal, ha nem teljesítik kötelezettségeiket, vagy
ha átlépik a határt. Ezt időben és következetesen meg kell tennie,
biztosítva az egyenlő bánásmódot.
• Az edző mutasson példát. Teljesítse kötelezettségeit, ha ez mégsem
lehetséges, indokolja meg. Tartsa be a szabályokat a sportpályán, és
azon kívül, a sportirodában is.
Ösztönzés (motivációs környezet)
Az ösztönzés többek között dicsérést és biztatást jelent, hogy a legtöbbet
kihozzuk a gyermekből. Ha az edző dicsér és biztat, a fiatal sportoló önbizalma
megnő és jobban élvezi az edzést; ez a két összetevő különösen fontos a tanulás
és a fejlődés folyamatában. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az edző biztat és
őszintén dicsér. Az ösztönző edző optimista, motiválja és lelkesíti tanítványait.
Emellett kihívás elé állítja a gyerekeket, hogy a legtöbbet hozzák ki magukból.
Az edző a gyerekek között pozitív, elfogadó magatartást ösztönöz, melyben
elsőként ő maga mutat példát.
Az edző szemléletmódja a "fejlődés a legfőbb érték" elvére épül, ahol fontosabb
a gyermek fejlődése, mint a teljesítmény és a győzelem. A hibázás része
mindennek, az edző mutassa meg, hogy büszke mindarra, amit a gyerekek
megtanultak.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
• Az edző az eredmény helyett az igyekezetet dicséri (például:
"Fantasztikus, mennyi erőfeszítést tettél, hogy a labda a pályán
maradjon").
• Az edző inkább a feladatról beszél az eredmény helyett a szülőknek és
másoknak is. A biztatás és a dicséret az adott feladat kivitelezésére
irányul ("Nagyon jól végezted el a szabdrúgást").
• Az edző az egyéni fejlődést értékeli a gyerekeknél ("Nagyon jó volt, hogy
sokat mozogtál labda nélkül").
• Az edző mindig segíti sportolóját feladat, lehetőség vagy jótanács
formájában: hogyan lehet jobban csinálni? (Pl.: "Próbálj az ugrásnál kicsit
jobban elrugaszkodni.")
• A tanács mindig a dicséret után következzen: dicsérjünk, mielőtt javítunk.
Figyeljünk oda minden gyerekre (gondoskodó környezet)
Minden gyermeknek szüksége van elismerésre; az idősebb és az egész fiatal
gyerekeknek is. Néha egy barátságos szó vagy bólintás is elég, hogy érezzék,
figyelünk rájuk. Rosszul eshet nekik, ha nem figyelünk rájuk, vagy mellőzzük
őket. Ez minden gyermekre érvényes: a tehetségesre, az örökmozgóra, de még
39
a csendes álmodozóra is a hátsó sorban. Ezért nagyon fontos, hogy az edző
minden gyerekre odafigyeljen az edzések és mérkőzések alatt, előtt és után.
Nagyon fontos észben tartani, hogy minden gyermek különböző. Az egyik szeret
meccset játszani, míg a másiknak sok támogatásra és biztatásra van szüksége,
a harmadik gyorsan tanul és nehezebb feladatot szeretne. Szinte lehetetlennek
tűnik minden gyermek egyéni szükségletét figyelembe venni, mégis fontos, hogy
az edző tisztában legyen azzal, hogy minden gyerekre oda kell figyelnie az
edzéseken és a mérkőzéseken.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
• Az edző figyeljen oda minden gyermekre, hogy érezzék, törődnek velük.
• Az edző hangolja össze munkáját, módszereit és értékelését az egyén
igényeivel, tudásával és fejlődésével.
• Az edző fogadja el, hogy mindenki különböző; tisztelje a különbségeket
és tanítson úgy, hogy a gyerekek tanulhassanak egymástól. A sokféleség
erősebbé teszi a csapatot.
A gyerekek felelősségének növelése (fejlődésközpontú sportkörnyezet)
Ha a gyerekek részt vesznek a gyakorlatokat, a technikai elemeket vagy a saját
fejlődésüket érintő döntések meghozatalában, felelősséget adunk nekik saját
fejlődésükben. Így a gyerekek megtanulnak tudásukról és érdeklődésükről
gondolkodni: "Mi az, amit már tudok? Mit kell még megtanulnom?" A gyermek
megtanul a következő lépésről és annak megvalósításáról gondolkodni. A
gyakorlatban azonban ez elég nehéz az edzőknek, mivel háttérbe kell vonulniuk.
Ez kevesebb beavatkozást, hibajavítást, késleltetett visszajelzést és
kérdésfeltevést jelent.
Ezek a kérdések ráadásul azt eredményezhetik, hogy a gyerekek elkezdenek
saját magukról gondolkodni, így képesek választ és megoldást találni a
problémákra.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
• Adj lehetőséget a gyerekeknek, hogy megszólaljanak az edzésen.
• Tanítsd meg a gyerekeknek, hogyan állítsanak célokat maguknak az
eredmény helyett a fejlődést előtérbe helyezve.
• Tegyél fel hogyan, mit, miért, melyik kezdetű nyitott kérdéseket, és
vond be a gyerekeket az edzés céljainak felállításában.
• Késleltesd a visszajelzést, adj időt a gyerekeknek, hogy átgondolják a
dolgokat.
• Kérd meg a gyerekeket, hogy értékeljék a szerepedet az edzés és a
meccs alatt és kérdezd meg őket, hogy hogyan tudod azt a céljaikhoz
igazítani.
40
A makacs valóság
A fentiekben négy átgondolt, logikusnak tűnő pedagógiai alapelvet részleteztünk.
Az edzői gyakorlat azonban sokkal összetettebb, számos előre nem látható
elemmel és a csoport változékonyságával. Az gyakorlatban sokszor nincs idő az
alapelvek átgondolására, és néha a dolgok ellentmondanak egymásnak, pl.:
• Az edzés nem lehet túl kötött, mert a gyerekeknek szabadság is kell.
• Az öröm kulcsfontosságú, de a tanulás érdekében olyan feladatok is
szükségesek, melyek egyáltalán nem élvezetesek, nem beszélve a
határok felállításáról. Ilyenkor kellemetlen helyzet állhat elő.
• Milyen mértékben dönthetnek a gyerekek saját tanulásukról, miben
dönt az edző és miben nem?
• Hogyan fordítasz figyelmet minden egyes gyermekre egy edzésen,
melyen 15 fiatal gyermek vesz részt?
• A dicséret és a pozitív hozzáállás kulcsfontosságú, de hogyan mondod
meg a gyerekeknek, ha valamit rosszul csinálnak?
Lehetetlen mind a négy területen egyformán jónak lenni (szervezettnek lenni,
motiválni, odafigyelni és átadni a felelősséget). Az edző, aki kitűnő a
szervezettségben, lehet, hogy nehezen tud lazítani és szabadságot adni a
gyerekeknek. Néhány edző kiválóan megtalálja a hangot a fiatal gyerekekkel,
mások jobbak az idősebbekkel. Egyik edző jól dicsér, míg egy másik inkább arra
koncentrál, hogy mi volt rossz. Nem az a legjobb edző, aki úgy gondolja, hogy
mindenre tudja a választ és sok tudást és tapasztalatot szerzett az évek során,
hanem az, aki a legjobb kérdéseket teszi fel, folyamatosan értékeli önmagát és
állandóan fejlődni akar.
41
5. fejezet - Összefoglalás A pozitív pedagógiai környezet megteremtése
NÉZD MEG ÉS/VAGY OLVASD EL
Nézd meg az online felületen (online MOOC) vagy olvasd el az oktatási segédanyagban.
Ha segít az anyag elsajátításában, tedd meg mindkettőt.
Ebben a fejezetben a pedagógiai környezetről tanultál. Már tudod, hogy a pozitív
környezet létrehozása tudatosságot és a munka megtervezését követeli az
edzőtől.
Neked, edzőként tudatosan pozitív kapcsolatokat kell kiépítened tanítványaiddal.
Éreztesd velük, hogy tiszteled, elismered és értékeled őket. Ez különösen fontos
a csendesebb és visszahúzódóbb gyerekek esetében. A megfelelő környezet
minden egyes gyermeket bevon az edzésbe.
Azt is megtanultad ebben a fejezetben, hogy az öröm alapvető motiváció a
gyermekek számára. Az öröm azonban mást jelenthet az egyes gyerekeknek, és
itt kezdődik az edzői munka tudománya: kitalálni mi okoz örömöt a csoportnak
és az egyes gyermekeknek! Ha sikerül, annak eredménye megnövekedett
tanulás és hosszú távú részvétel lesz, ami kétségkívül jó befektetés!
Azt is megtudtad, hogy a célállítás és a megfelelő visszajelzés is növelheti az
örömöt.
Ne feledd, minden edzői döntésed hatással van a pedagógia környezet
örömfaktorára. TE, az edző vagy a KULCS!
Pontosan ezért biztattunk arra, hogy gondolkodj a saját munkádon:
• Milyen edző vagy?
• Mit csinálsz jól a pedagógiai környezettel kapcsolatban, és miben kell
fejlődnöd?
Az önreflexió és az önismeret talán a legnagyobb dolog egy edző számára,
különösen a NEVELŐ EDZŐ számára.
42
Remélem, tetszett ez a fejezet. Büszke lehetsz magadra! Nemcsak azért, mert
befejezted a fejezetet, hanem azért is, amilyen hatással leszel a tanítványaidra.
Soha nem fognak elfelejteni!
Mielőtt továbblépnél a 6. fejezetre, töltsd ki a fejezetet lezáró tesztet.
43
TESZT
1. Írj egy rövid bekezdést arról, hogy edzőként hogyan tudod megteremteni a
pedagógiai környezetet, ami segíti a gyerekek sokoldalú, egész személyiségüket
figyelembe vevő fejlesztését.
2. Sok hasznos módszer és eszköz létezik a pedagógiai környezet gyakorlati megvalósítására. Ebben a fejezetben négy fő módszert mutattunk be, nevezd meg ezeket.
1.
2.
3.
4.
3. Nevezz meg a jó utánpótlásedzőt jellemző 5 tulajdonságot.
1.
2.
3.
4.
5.
44
2.
Sok hasznos módszer és eszköz létezik a pedagógiai környezet gyakorlati
megvalósítására. Ebben a fejezetben négy fő módszert mutattunk be, nevezd
meg ezeket.
1. Az edzések megtervezése és megszervezése
2. Ösztönzés és bátorítás
3. Személyre szabott képzés és figyelem
4. Felelősség átruházása a sportolókra: legyenek felelősek saját
fejlődésükért.