A piac A piac által által vezérelt vezérelt

vegyesgazdaságvegyesgazdaságIng. Dudás Tamás, PhD. Ing. Dudás Tamás, PhD.

Piac által vezPiac által vezérelt érelt gazdasággazdaság

A legszűkebb körre korlátozz az állam A legszűkebb körre korlátozz az állam szerepét a gazdaságban és a legtöbb teret szerepét a gazdaságban és a legtöbb teret engedi a piaci szabályozásnakengedi a piaci szabályozásnak

Ennek ellenére itt is lehet jóléti állam, Ennek ellenére itt is lehet jóléti állam, redisztibúció, állami tuljdon, redisztibúció, állami tuljdon, versenyszabályozás stb.versenyszabályozás stb.

Fontos – az állam nem avatkozik be Fontos – az állam nem avatkozik be szelektív módon a vállalati szférábaszelektív módon a vállalati szférába

Az erőforrások allokációjában a piacé Az erőforrások allokációjában a piacé marad a döntő szerepmarad a döntő szerep

A piac A piac által vezérelt által vezérelt vegyesgazdaság jellemzőivegyesgazdaság jellemzői

A magánpiacok döntő szerepeA magánpiacok döntő szerepe Jól definiált magántulajdonJól definiált magántulajdon A vállalkozói szellem előtérbe helyezéseA vállalkozói szellem előtérbe helyezése Gyors és radikális innovációGyors és radikális innováció A high-tech szektor és a modern üzleti A high-tech szektor és a modern üzleti

szolgáltatások gyors növekedéseszolgáltatások gyors növekedése Flexibilis és likvid pénzpiacokFlexibilis és likvid pénzpiacok Nagyon flexibilis munkaerőpiacNagyon flexibilis munkaerőpiac

A piac A piac által vezérelt által vezérelt vegyesgazdaság lehetséges vegyesgazdaság lehetséges

hátrányaihátrányai Az állami intézmények gyakran nem Az állami intézmények gyakran nem

tudják megoldani a piac hiányosságaittudják megoldani a piac hiányosságait Befelé forduló társadalomBefelé forduló társadalom A szociális juttatások szelektív jellegeA szociális juttatások szelektív jellege Az infrastruktúra alulfinanszírozásaAz infrastruktúra alulfinanszírozása Növekvő vagyoni különbségekNövekvő vagyoni különbségek Fokozatosan leromló oktatás, Fokozatosan leromló oktatás,

egészségügy és közbiztonságegészségügy és közbiztonság

A részvénytársaság mint a piac A részvénytársaság mint a piac által vezérelt vegyesgazdaság által vezérelt vegyesgazdaság

kulcsszereplőjekulcsszereplője A modern piacgazdaságban a termelő A modern piacgazdaságban a termelő

szervezetek döntően tőke alapon szervezetek döntően tőke alapon szerveződnekszerveződnek

A piacgazdaság fejlődése és a A piacgazdaság fejlődése és a tömegtermelés beindulása arra tömegtermelés beindulása arra kényszeríti a családi tulajdonban levő kényszeríti a családi tulajdonban levő vállalatokat, hogy részvénytársasági vállalatokat, hogy részvénytársasági tulajdonformára váltsanaktulajdonformára váltsanak

Jelenleg a részvénytársaság a domináns Jelenleg a részvénytársaság a domináns vállalatforma, minden jelentősebb vállalat vállalatforma, minden jelentősebb vállalat ezt a formát használjaezt a formát használja

Tulajdonosok által ellenőrizetlen Tulajdonosok által ellenőrizetlen vállalatvállalat

Ez az állapot nagy vállalatoknál fordul Ez az állapot nagy vállalatoknál fordul elő, mikor a részvénytulajdon annyira elő, mikor a részvénytulajdon annyira elaprózódik, hogy egyetlen elaprózódik, hogy egyetlen tulajdonosnak sincs lehetősége egyedül tulajdonosnak sincs lehetősége egyedül beleszólni a vállalat ügyeibebeleszólni a vállalat ügyeibe

Ez azzal jár, hogy a vezetés és a Ez azzal jár, hogy a vezetés és a tényleges hatalom az ilyen vállalatokban tényleges hatalom az ilyen vállalatokban átkerül a legfelső vezetés kezébeátkerül a legfelső vezetés kezébe

A gyakorlatban tehát a vállalatirányítás A gyakorlatban tehát a vállalatirányítás jogi modellje gyakran megforduljogi modellje gyakran megfordul

Hagyományos vs. Gyakorlati Hagyományos vs. Gyakorlati modellmodell

RészvényesekRészvényesek választásválasztás

igazgatótanács igazgatótanács

alkalmazás, felmentésalkalmazás, felmentés felső vezetők felső vezetők

Felső vezetőkFelső vezetők jelölés, ellenőrzésjelölés, ellenőrzés igazgatótanács igazgatótanács

befolyásolásbefolyásolás részvényesek részvényesek

A tulajdon szétszóródásának A tulajdon szétszóródásának folyamatafolyamata

A vállalati tőke növekedésének A vállalati tőke növekedésének szükségszerűségeszükségszerűsége

A befektetők a kockázat A befektetők a kockázat minimalizálására törekednek portfólió minimalizálására törekednek portfólió stratégia segítségévelstratégia segítségével

Az életszínvonal emelkedése lehetővé Az életszínvonal emelkedése lehetővé teszi, hogy egyre szélesebb rétegek teszi, hogy egyre szélesebb rétegek lépjenek be a befektetők táborábalépjenek be a befektetők táborába

Megjelennek az intézményi befektetők Megjelennek az intézményi befektetők

A tulajdonosi ellenőrzés hiányának A tulajdonosi ellenőrzés hiányának következményeikövetkezményei

A tulajdonosi ellenőrzés hiányát a A tulajdonosi ellenőrzés hiányát a menedzserek a saját jövedelmük menedzserek a saját jövedelmük növelésére használják kinövelésére használják ki

Példa a felsővezetők fizetésének gyors Példa a felsővezetők fizetésének gyors növekedése az USA-ban az elmúlt 20 évbennövekedése az USA-ban az elmúlt 20 évben

A menedszerek azonban nem élhetnek A menedszerek azonban nem élhetnek vissza tartósan az ellenőrzés hiányával – ha vissza tartósan az ellenőrzés hiányával – ha rossz eredmények miatt csökken a rossz eredmények miatt csökken a részvények árfolyama, megjelennek a részvények árfolyama, megjelennek a vállalatfelvásárlásra specializálódott vállalatfelvásárlásra specializálódott vállalkozók (corporate raider-ek)vállalkozók (corporate raider-ek)

Állami szabályozás a piacközpontú Állami szabályozás a piacközpontú

vegyesgazdaságbanvegyesgazdaságban Monopóliumellenes törvénykezés, Monopóliumellenes törvénykezés,

fogyasztóvédelemfogyasztóvédelem

A munkaadók és a munkavállalók A munkaadók és a munkavállalók közötti viszony szabályozásaközötti viszony szabályozása

A pénzügyi rendszer szabályozásaA pénzügyi rendszer szabályozása

Monopóliumellenes törvénykezés, Monopóliumellenes törvénykezés, fogyasztóvédelemfogyasztóvédelem

A monopóliumok kialakulása természetes A monopóliumok kialakulása természetes következménye a piaci versenynekkövetkezménye a piaci versenynek

Az állam feladata a kiszolgáltatottak védelme Az állam feladata a kiszolgáltatottak védelme (gyengébb vállalatok és főleg a kiszolgáltatott (gyengébb vállalatok és főleg a kiszolgáltatott fogyasztók)fogyasztók)

Megszületik a trösztellenes törvénykezés (a Megszületik a trösztellenes törvénykezés (a Sherman féle törvény volt az első 1890-ben)Sherman féle törvény volt az első 1890-ben)

Célok – a verseny fenntartása és védelme, a Célok – a verseny fenntartása és védelme, a fogyasztók érdekeinek védelme a fogyasztók érdekeinek védelme a tisztességtelen üzleti praktikákkal szemben, a tisztességtelen üzleti praktikákkal szemben, a kis, független vállalkozások védelme a kis, független vállalkozások védelme a nagyvállalatokkal szembennagyvállalatokkal szemben

Monopóliumellenes törvénykezés, Monopóliumellenes törvénykezés, fogyasztóvédelemfogyasztóvédelem

1914 – Clayton törvény – megtiltja az 1914 – Clayton törvény – megtiltja az árdiszkriminációt, az árukapcsolást, árdiszkriminációt, az árukapcsolást, vállalatfelvásárlást valamint a személyi vállalatfelvásárlást valamint a személyi összefonódásokatösszefonódásokat

A trösztellenes törvénykezés egyre nagyobb A trösztellenes törvénykezés egyre nagyobb szerepet játszik a modern gazdaságban – pl. szerepet játszik a modern gazdaságban – pl. vállalatfúziók jóváhagyása, piaci helyzettel vállalatfúziók jóváhagyása, piaci helyzettel való visszaélés stb. való visszaélés stb.

Pl. Microsoft vs. USA vagy Microsof vs. Eu, Pl. Microsoft vs. USA vagy Microsof vs. Eu, Slovnaft és Mol összeolvadás, a szlovák Slovnaft és Mol összeolvadás, a szlovák repterek és a bécsi reptér összeolvadása ...repterek és a bécsi reptér összeolvadása ...

Monopóliumellenes törvénykezés, Monopóliumellenes törvénykezés, fogyasztóvédelemfogyasztóvédelem

A fogyasztó nem csak a A fogyasztó nem csak a monopóliumoknak kiszolgáltatott, monopóliumoknak kiszolgáltatott, ezért fontos a fogyasztók védelme ezért fontos a fogyasztók védelme minden eladóval minden eladóval

A caveat emptor elv helyett a caveat A caveat emptor elv helyett a caveat venditor elv kerül előtérbe (fontos a venditor elv kerül előtérbe (fontos a megfelelő szankciók bebiztosítása)megfelelő szankciók bebiztosítása)

Egészségügyi előírások, szavatosság, Egészségügyi előírások, szavatosság, etikátlan reklámpraktikák stb.etikátlan reklámpraktikák stb.

Munkaadók és munkavállalók Munkaadók és munkavállalók viszonyának szabályozásaviszonyának szabályozása

A munkavállalók vannak kiszolgáltatott A munkavállalók vannak kiszolgáltatott helyzetben, ezért ők szorulnak társadalmi helyzetben, ezért ők szorulnak társadalmi védelemrevédelemre

Az egyenlőtlen feltételek arra késztették a Az egyenlőtlen feltételek arra késztették a munkavállalókat, hogy közösen lépjenek munkavállalókat, hogy közösen lépjenek fel és szakszervezeteket hoztak létrefel és szakszervezeteket hoztak létre

A bíróságok kezdetben törvénytelennek A bíróságok kezdetben törvénytelennek mondták ki a szakszervezeteket, vátozásra mondták ki a szakszervezeteket, vátozásra csak a nagy gazdasági válság után került csak a nagy gazdasági válság után került sor, amely legalizálta a szakszervezeteketsor, amely legalizálta a szakszervezeteket

Állami szabályozásÁllami szabályozás

Munkavédelem – egészséges és Munkavédelem – egészséges és biztonságos munkakörülmények biztonságos munkakörülmények bebiztosításabebiztosítása

Törvényes munkaidő – a munkaidő felső Törvényes munkaidő – a munkaidő felső határának szabályozása, a túlórák határának szabályozása, a túlórák rendezéserendezése

MinimálbérMinimálbér Diszkrimináció tilalmaDiszkrimináció tilalma A gyermekmunka alkalmazásának tilalmaA gyermekmunka alkalmazásának tilalma

A pénzügyi rendszer A pénzügyi rendszer szabályozásaszabályozása

A szabályozás ezenc a területen a A szabályozás ezenc a területen a (kis)részvényeseket védik, akik ki vannak (kis)részvényeseket védik, akik ki vannak szolgáltatva a vállalatok menedzsereinek szolgáltatva a vállalatok menedzsereinek (megbízó-ügynök probléma)(megbízó-ügynök probléma)

A tőzsdén jegyzett vállalatok kötelesek A tőzsdén jegyzett vállalatok kötelesek rendszeresen jelenteni gazdasági rendszeresen jelenteni gazdasági eredményeiketeredményeiket

Törvények tiltják a bennfentes Törvények tiltják a bennfentes kereskedelmetkereskedelmet

Securities and Exchange Comission - SECSecurities and Exchange Comission - SEC

A pénzügyi rendszer A pénzügyi rendszer szabályozásaszabályozása

Fontos szerepet játszik a bankrendszer Fontos szerepet játszik a bankrendszer szabályozása isszabályozása is

Mintapélda az amerikai Glass-Steagall Mintapélda az amerikai Glass-Steagall törvény, amely elválasztotta a bank törvény, amely elválasztotta a bank tevékenységet az értékpapírpiaci tevékenységet az értékpapírpiaci tevékenységtőltevékenységtől

Ez a törvény a nagy gazdasági válság után Ez a törvény a nagy gazdasági válság után született, amikor sok bank ment csődbe született, amikor sok bank ment csődbe sikertelenvtőzsdei operációk miattsikertelenvtőzsdei operációk miatt

1999-ben a törvényt az amerikai kongesszus 1999-ben a törvényt az amerikai kongesszus hatályon kívül helyezihatályon kívül helyezi

USA – vezető gazdasági USA – vezető gazdasági nagyhatalomnagyhatalom

295 millió lakos295 millió lakos GDP – 12,77 billió USD (200%)GDP – 12,77 billió USD (200%) GDP növekedés – 3,5 % (2005)GDP növekedés – 3,5 % (2005) GDP/c - 41 800 USDGDP/c - 41 800 USD A GDP megoszlása – 1 %- 20 % - 79 A GDP megoszlása – 1 %- 20 % - 79

%% Munkanélküliség – 5,1 %Munkanélküliség – 5,1 % Infláció – 3,2 %Infláció – 3,2 %

USA – vezető gazdasági USA – vezető gazdasági nagyhatalomnagyhatalom

Legnagyobb exportpartnerek – Kanada Legnagyobb exportpartnerek – Kanada (23%), Mexikó (14%), Japán (6,7 %), (23%), Mexikó (14%), Japán (6,7 %), UK (4,4 %) és Kína (4,3 %)UK (4,4 %) és Kína (4,3 %)

Legnagyobb importpartnerek – Kanada Legnagyobb importpartnerek – Kanada (17 %), Kína (14 %), Mexikó (10 %), (17 %), Kína (14 %), Mexikó (10 %), Japán (8,7 %) és Németország (5,2 %)Japán (8,7 %) és Németország (5,2 %)

Kereskedelmi hiány (2005) – 829 mld. Kereskedelmi hiány (2005) – 829 mld. USDUSD