3. környezetalakítási koncepciók és a kertészkedés, kertművészet
TRANSCRIPT
Környezetalakítási koncepciók és a kertészkedés, kertművészet szerepe a középkori tájban
DE, BSc, 2011 októberEplényi Anna, M. Sc. Tájépítészmérnök, B. A. rajztanár, BCE_Kertművészeti Tanszék, egy. tanársegéd
Középkor - tájhoz való viszony
• Harcok, támadások – kiszolgáltatottság• Erdő, természet „veszélyes” > nem misztifikálják• Antikvitás: az urbanizált világból erős az elvágyódás az idilli vidékre
• Középkor: az ember a rurális tájban él - az az élettere > nem úgy szemléli, mint gyönyörű látványt, hanem, mint a napi fáradságos munka helyszínét > a TÁJ látványa, élvezet nem téma > pontszerűvárakba, templomokba, falvakba „menekül”
• Elzárkózik a természet megfigyelésétől• Nem kísérli meg a látható világ visszatükrözését• Nincs biztos helye a tájban >>> nincs biztos nézőpont sem >>> ezért
a táj elemei még szétszóródnak• Nem vágyik a panorámára > csak az egyes részletekre
KÖZÉPKORI VÁROSÉPÍTÉSZET
Általános jellemzők:• A városok az iparosok és kereskedők miatt vásárhelyeken,
átkelőhelyeken, vámszedőhelyeken létesültek• A védelem miatt fallal körülvett várak, városok (római városok, castrumok
helyén is akár)• A városfalak bővülnek (belső – külső falak)• A városkapuk máig meghatározó csomópontok• Városokban zegzugos, szűk utcahálózat• Kis alapterület, szűk hely a falon belül, lakótornyok• Vízvezeték csak a 13-14. sz.-tól, csatorna, szemétszállítás nincs• Városi közterek templomok, középületek, piacok körül szerveződnek,
szabálytalan alaprajzúak, de nem zöldfelületek!• Zöldfelületek csak a városfalak mellett és az épületek belső tereiben
vannak > Pratum Commune = város mezeje a falakon kívül – népünnepélyek, vásárok – neve sok helyen a mai napig fennmaradt (Madrid – Prado, Bécs – Prater, Padova – Prato della Valle)
Ausburg és Cambridge, részlet, 1572, http://historic-cities.huji.ac.il/historic_cities.html
KERTTÍPUSOK
• 1. KOLOSTOR-KERTEK
• 2. HORTUS CONCLUSUS
• 3. VÁRKERTEK – KERTI ELEMEK
• 4. KERTÉSZKEDÉS –MEZŐGAZDASÁG
• 5. MAI INTERPRETÁCIÓK
1. Kolostor kertek > mozaikok > hiteles növényhabitusok
1. KOLOSTOR - kertek
• Kora-keresztény bazilikák mozaikjai > változatos növényábrázolásOrnamentális ábrázolás, szimbólumok
• Rendek önellátóak + kultúra továbbörökítői → kertészkedés• Kerengő – quadrum: római peristyles udvar mintájára és a CSAHAR BAG
motívumnégyzetes alaprajz, körben oszlopos folyosó, merőleges utakkal négyzetesen osztott udvar, középen kút, negyedekben növények
• Sankt Galleni bencés kolostor ideálterve, 816. • Canterbury - vízvezetékterv, 1165.• Karthauzi rend – minden szerzetesnek külön cellalakás kerttel > új típus
• főként haszonnövények – szőlő, gyümölcs, zöldség, gyógy- és fűszernövények jellemzik
• egyházi virágkultusszal egyre több virág (rózsa, liliom – Krisztus jelképek) –haszon- és dísznövények nem váltak el egymástól élesen – bibliai paradicsom, mint előkép
1. Kolostor kertek > Sankt Galleneredeti alaprajz, rekonstrukciós makett
1. kocsiszín, 2. konyha, 3. elõkelõk vendégháza, 4. iskola, 5. apáti lakosztály, 6. érvágóház, 7. orvoslakás, 8. gyógynövény-kert, 9. fürdõ, 10. ispotály, 11. ispotály-kápolna,12. novicius-kápolna, 13. noviciusok háza, 14. temetõ, 15. gyümölcskert,16. konyhakert, 17. kertészház, 18. baromfiudvar, 19. magtár, 20. árnyékszék, 21. ostyasütõ, 22. dormitórium, 23. refektórium, 24. kerengõ, 25. éléstár, 26. kézmûvesek háza, 27. pékmûhely, 28. malmok, 29. pince, 30. mûhely, 31. csûr, 32. aszaló, 33. istállók, 34. zarándokok vendégháza, 35. gazdasági épületek. A templom részei: 36. átrium, 37. torony, 38. Sz. Péter oltár, 39. keresztelõkút, 40. 41. kórus, 42. mellékoltárok, 43. Sz. Mária és Sz. Gallus oltár, 44. Sz. Pál oltár, 45. írószoba, 46. sekrestye.
Sankt Gallen: Ideálterva bencés monostorokhozKb. 816 körülZöldfelületi elemek:
1. Gyógynövényes kert és az orvos háza, apácáké16 virágágy > képen
2. Veteményes – zöldségeskert18 szabályos ágyásA Capitulare de Villis alapjánhagyma, poré, zeller, koriander, kapor, mák, retek, fokhagyma, petrezselyem, káposzta, saláta
3. Temető – gyümölcsösalma, körte, szilva, fenyő, naspolya, füge!, őszibarack!, mandula!, mogyoró > déli vidékre készült tervre utal
4. Kerengők zöldfelületei – 3 db5. Átrium – „paradicsomkert” > nem bizonyítottan zöld, de lehet, hogy virágoskert, templomdíszítés céljából 6. Apáti lakosztálynak saját kiskertje lehetett (Strabo leírása alapján)
Hiányzik: szőlő, erdő, vízfelület - kívül lenne? Alapvetően kevés zöldfelület.
Canterbury Christ Churche Apátság terve, 1165. Vízvezeték szerelési terv
Karthauzi kolostorok Róma (forrás: Gothein) és Ferrara (jobbra)http://www.certosini.info/immaginicertosine/index.php
1090: Szent Brúnó alapítja (bencés reformból)Szigorú rend szerint szervezett rendaszkézis, elvonulás > falak, cellakertek, kerengők
szökőkutak, nagy kerti egységeknégyzetes szerkesztés, középpont
Tacuinum Sanitatis – gyógyászati, orvosbotanikai kézikönyvArab fordításból, a növények, állatok emberre gyakorolt hatásaival foglalkozik, több kiadásban megjelent a 14-15. században >>> növények gyógyító ereje, hatása a térformálás felé emelve
1. Kolostor kertek > templomkerengő, Santa Eulalia, Barcelona
Épület és kert közös tervezési koncepciója > EGYBEN
2. HORTUS CONCLUSUS
Nagyobb kerttől elzárt kiskert saját használatra > „belső párbeszéd helye”De! – mivel a legtöbb kert fallal körbevett, azaz elzárt, bezárt ezért inkább szimbolikus
jelentéstartalommal bír – Mária kertje, a földi paradicsom kertje > Madonna-ábrázolások helyszíne, Jelentős növényszimbolika
3. VÁRKERTEK - Kerti elemek
Illusztrációk a A Rózsa regényéből1237-1277.
Németalföldi jelenet a kertben, 1468: Bronz szökőkút, gyeppad, lécrács, virágtartók
3. VÁRKERTEK - Kerti elemek
FÜRDŐ (Zsuzsanna)
• Védelem az elsődleges cél, szűk hely a falak között> körbezárt• Várúrnő ablaka alatt kisebb kertrész, zegzugos formájú is akár• Épülettel nincs szerves szerkezeti kapcsolat• Kerítés körben, külön kapu -bejárat• 12. sz.-tól (keresztes hadjáratok) távoli népek kertkultúrájának hatása → nagyobb kertek,
virágkultusz
KERT ELEMEK – ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÓ• Nyírt fák (ernyőalakban, hármas teraszokra), cserepes növény, virágkaró• Lugasok, treillage (lécrács), kerítések – fűzvesszőből, kapuk;• Virágos „mező” vagy nyírt gyepfelület, • Négyzetes ágyások, központ kiemelve, fal mellett futó virágágy• Szegélyek: palánk, vessző-fonatolás, tégla, (kő)• Burkolat döngölt föld, homok, később csempe – kőlap burkolás• Gyeppadok, rózsakert, kút, (3-) tálcás szökőkút, fürdő-medence
festmények, könyvillusztrációk (‘Rózsa regénye’ 13. sz.) – költemény történetének helyszíne a kert – legnagyobb boldogság a szép kertköltészetben a virág fontos szimbólum lesz > ‘virágnyelv’
3. VÁRKERTEK - Kerti elemek
Várfal melletti kertek: 1494, Rodamack-rekonstrukció
Cserepes növények
KERTTÍPUSOKfejlődése
4. MEZŐGAZDASÁGI MUNKA
Elterjednek a kalendáriumok, naplók, amelyek segítik a gazdálkodást!> képanyagai nagyon jó források anyaghasználatra, eszközökre, kivitelezésre
1305-09: Petrus Crescentius: Liber ruralium commodorum12 könyv a mezőgazdaságról, a mzg.-i munkákról
Bolognában tanul > ott ötvözi az ókori irodalmat a kortárs gyógyászati irodalommal és saját birtokának tapasztalataival
10 könyv + 11.: összefoglalás + 12.: kalendárium1. gazdaság elhelyezése 2. talajjavítás, trágyázás 3. szálas takarmányok 4. szüretelés – borászat 5. gyümölcsösök 6. gyógynövények, zöldségek7. mező-, rétgazdálkodás 8. kertek 9. háziállatok 10. vadgazdálkodás
kis- és nagykertek kialakításának szabályai benne:• kis kert – 2-4 hold, gyümölcsfák szabályos sorokban• nagy kert – min. 20 hold, magas fal körben, kert északi részén vadaskert, déli részen
palota, így palota felől a kertet szemlélve nem kell a nappal szemben állni (tervezői elgondolás), örökzöld növények, ültetés szigorú rendben, fajok elkülönítése, nyírott növények, idegen vidékek növényeit is alkalmazni!
Francia területek – Burgundia: 1404: Berry herceg hóráskönyve, amelyet a Limburg testvérek készítenek. Mindegyik hónaphoz kapcsolódik a gazdálkodás egy jelenete, egyik első „tájképek”!
P. Crescencius naptára
Bretange-i Anna Regina Kalándáriuma
P. Crescenzi könyvének illusztrációi
Ambriggio Lorenzetti: A Jó kormányzás hatása a városra és a vidékre, Siéna Városháza, Sala di Nove – 1337-39. 14 m x 7,7 m
Albertus MagnusNagy Albert dominikánus szerzetes és természettudós, 1193-1280.
„De vegetabilis et Plantis” – kerti ideálterv: 1: gyep 2: veteményes 3: gyeppad, oldalt virággal beültetve 4: kút – folyókával 5:fatelepítés délről és nyugatról
Külön foglalkozik a kert-észleléssel – érzékek kertjeivel.
MAI REKONSTURKCIÓK – Fr.o.
A Párizsi Hotel dü Musée de Cluny – középkori múzeum kertje
Barcelona, Musé Marés
Barcelona, Aragóniai Levéltár udvara
Ormos Imre tervei a Budai Várkertekre, ~1960
Ormos Imre tervei a Budai Várkertekre