3 kertes zet

7/16/2019 3 Kertes Zet

http://slidepdf.com/reader/full/3-kertes-zet 1/44

1 . A gyümölcstermesztés hazai helyzete

15. szd-tól : szakszerűen, módszeresen kezdődött a gyümölcs termesztés• 1664. Lippai János: Posonyi kert

19. sz-tól: faiskolák létesítése, kertészképzés megindulása• 1805: Georgikonban kertészetoktatás• 1850-es évek: Kertészeti egyetem – Entz Ferenc• Bereczki Máté: kutatás• Mohácsi Mátyás: egyetemi oktatás, üzemi termesztés• Fejes Sándor: metszés• Porpáczy Aladár: bogyósok • Maliga Pál: meggyfajták

Kertészetileg hasznosított terület (ha):• zöldség:

- szabadföldi - 90-120 ezer - fóliás - 6-7 e

• - szőlő - 130 e• - gyümölcs - 93 e (1,1 mill tonna)• - dísznövény - 2-3 e• - gyógynövény 35-42 e

∑= 350 – 420 ezer ha (hazai term. 4,4-5,2%-a, növterm. 30-36 %-a)

Termesztett fajaink: Alma 500 e t alatt, léalma, támogatás 40 + 5 %

Fajták: jonatán, starking golden – újak: idared, gloster, golden klónjai,hibridjei, galaBetegsége: lisztharmatTermesztése: Zala és Vas (Ny-Dtúli k.), Nyírség

Körte 40 e tonna

Fajták: bosc kobak, ősziek (vilmos, clap kedveltje), téliek (téli esperes)Betegsége: tűzelhalásTermesztése: Zala és Vas

Cseresznye 14 e t/évFajtái: Germersdorfi óriás, öntermékenyítők (Margit, Linda, Katalin)Termesztése: É-Dtúli k. (Pest m.), Tiszántúl

Meggy 55 e t/évFajtái: Pándy meggy, Cigány meggy, Érdi bőtermő, Érdi nagygyümölcsű,Újfehértói fürtös

Betegsége: monília (gomba)Termesztése: D-T köze, Nyírség, Tiszántúl

1



Kajszi Fajtái: rózsabarack, magyar kajszi, Szegedi mamut, Ceglédi óriásBetegsége: plum plox (vírus), sarkavírusTermesztése: D-T köze

Őszibarack 52 e t/év

Fajtái: amerikai, kanadai fajták: sárgahúsúak: red heaven, earlyred heaven,suncrest; fehérhúsú: champion,Termesztése: É-, D-Dunántúli k. Szilva 115 e t/év, betegsége: plum plox

Fajtái: Besztercei szilva, Stanley, Bluefree, cacanska, Termesztése: D-Tköze, Nyírség

Bogyósok 50 e t/év(ribizke 20 e, málna 17 e, szamóca 10 e, köszméte 6 e) Termesztése:Debrecen: köszméte; piros ribizke, szamóca mindenhol; É-Dtúli k., Nógrád,Fajtái: ribizke: Fertődi hosszúfürtű, köszméte: Pallagi

Héjasok dió: 3,5 e t/év → Fajtái: Milotai, Tiszacsécsi. Term.: Vas, Szabolcs, Zala

mandula: Balatonfelvidék gesztenye: Zala, Vas, D-Dtúli k.mogyoró: Balatonboglár

2. Gyümölcsösök létesítése

(I) Vizsgálni kell a terület természeti és gazdasági adottságait

1.Természeti adottságok Ökológiai tényezők:

• tengerszint feletti magasság• domborzati viszonyok (mély fekvéses, fagy zúgos., 5% < lejtő

ne legyen)• éghajlati (fény, hőm, szél, csapadék)• talajadottságok (kötöttség., pH, mésztartalom, vízelvez és

tápanyagtartalom) Talajtényezők: talajvizsgálat.: 5 ha-ról (0-20, 20-40, 40-60 cm)

2 .Gazdasági tényezők munkaerő, frekventáltság piac, feldolgozóipar közelsége szállítás, útviszony

(II) Telepítési terv elkészítése• Részletesen tartalmaznia kell az ültetvény területének adatait.• Térképek

2



• Alanyhasználat• Telepítésre szánt fajták • Fajtatársítás (ez a nem önmegporzó növényeknél fontos – a legtöbb ilyen)• Ültetési rendszer (törzsmagasság, koronamagasság a mérvadó)• Kivitelezési leírás• Beruházás költségei• Ápolási munkák költségei

Engedélyeztetésre kell benyújtani a főhatósághoz, és csak az engedélyelfogadásakor lehet a munkát kezdeni.

(III) Előkészítési munkák • lejtős területet rendezni kell (teraszírozás, vízelvezetés)•

talaj előkészítése a telepítéshez (fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságok javítása, szükségszerűen előveteményezés)• talaj tápanyaggal való feltöltése (szerve-, és műtrágya)• telepítés előtti mélyforgatás, (rigol ekével)• savas talajt meszezni kell (8-10 t/ha)• terület elmunkálása tárcsákkal, simítókkal• terület kitűzése (úthálózat és sorok kijelölése, fák helyének megjelölése

ültető léc segítségével)• szaporítóanyag kezelése (sérült gyökérrészek eltávolítása, agyagpépbe

való mártása)Ültetés (beiszapolás, felpúpozás)

3. Gyümölcsösök talajművelése, tápanyagellátása

Talajművelés:• Mechanikai: fekete ugaros talajművelés, melyben semmiféle takarónövényt

nem használunk. Mo-n ez az elterjedt a kevés csapadék miatt. Művelések számát és mélységét a minimális szinten kell tartani (15cm max). Hátránya,hogy csapadékos időben nem lehet a területre menni és a növényvédelmi ill.

betakarítási munkálatok elcsúszhatnak időban.• Vegyszeres: 4 éves korukig a csemeték nagyon érzékenyek a különböző

herbicidekre, így vegyszeres kezelésük eddig nem lehetséges. A hebicidek váltogatása szükséges, mivel a gyomok hozzászoknak egy idő után. Figyelnikell arra, hogyha a vegyszer nem szelektív, az károsíthatja akultúrnövényzetet is.

• Takarásos: ez a legtermészetbarátabb módszer. A sorközöket füvesítik illetve zöldtrágya növény fajokkal bevetik.

Előnyei :

3



Gépi és kézi művelhetőség állandó Talaj szerkezete jó állapotban marad Csökken a tápanyagok kimosódása Eróziót, deflációt akadályozza

Élőhelye a hasznos szervezeteknek Hátrányai :

Nagyobb lesz a terület vízigénye Mikroklíma párásabb, és ez kedvez a gombás fertőzéseknek Háborítatlan talaj alatt elszaporodhatnak a rágcsálók

Tápanyag gazdálkodás:Talajvizsgálat, levélanalízis szükséges a megfelelő mennyiség

meghatározásához.

Szerves trágya: laza talajokba : 2 évente 15-20 t/hakötött talajokba: 4 évente 30-40 t/ha

műtrágya: szilárd → felszínrefolyékony → oldatok a talajba, lomtrágya

Tápelemek:NITROGÉN:

hajtásnövekedés, terméshozamhiány: apró sárga levelek, apró termés, gyűmölcs hullás

túlsúly: túl zöld levél, rossz tárolhatóság, gyorskijuttatás: 2 részletben (2/3 ősszel)

FOSZFOR : NRG-gazd, reproduktív szervek képződése., hússzilárdság, tárolhatósághiány: apró sötét levelek bronzosak lesznek Talajban megkötődik, minden évben kijuttatandó

KÁLIUM:katalitikus foly-hoz, vízháztartás, CHO-anyagcs, zamatanyaghiány: rosszabb min és tárolhatóság

Kijuttatás: P-ral, KCl, K2SO4 formájábanKÁLCIUM:tárolhatósághoz (betakarítás előtt 3-4-szer kijuttatni )

MAGNÉZIUM:klorofill alkotója, asszimilációhoz kell

hiány: sárga levelek, levélhullásK és Ca antagonistája, pótlás lomb tágyával

VAS:

redoxi foly-ban, klorofill képződik

4



hiány: levegőtlen, meszes talajokban, fiatal hatások csúcsi része sárgul,fehéredik

MANGÁN:anyagcserefolyamaokhoz

hiány: klorózis (sárgulás a levél szélétől)

BÓR :generatív részek kifejlődéséhez – pollentömlő kihajtásához

CINK :enzimeket alkalmaznak, növekedés szabályozásának katalizálásahiány: törpe szártagúság, barna hús, apró gyümölcs

5. Az intenzív művelési rendszer. Az integrált gyümölcstermesztésIntenzív ültetvények :=>genetikai produktivitás kihasználása a cél. Ennek érdekében a fa alakját kellolyanra formálni, hogy erre alkalmas legyen. karcsúorsó: központi tengely (sudaras), nincsenek vázágak, termő gallyazat

hossza csökken a fa teteje felé haladva, fényellátottság optimális, térállás 3-4x0,6-1,5 m (2-3 e fa/ha, 40-50 t/ha) alanyok: M26, M9, termés 12-15 évig

szuperorsó koronaforma: 30-60 cm-es tőtáv, 6-10 e fa/ha

Előnye:• Kevés kézi munkaerő• Könnyen elérhető, kisebb lobfelület• kevesebb növény védőszer

Hátránya:• drága• sekély gyökeresedés• fagyérzékeny• zöldmetszés szükséges• gyümölcsválogatás• tám rendszer kell• öntözés szükséges

Integrált termesztés:Környezetet és egészséget kímélő módon gazdaságosan állítunk előgyümölcsöket, melyek a piac igényeit is kielégítik. Az EU-ban az eladhatóságfeltétele.

5



Hátránya, hogy az előállítási költségek 10 %-al nagyobbak, mint a hagyományostermesztésben. Ezt főleg a növényvédő szerek okozzák. Külföldön nagy rá atámogatás, Mo-n hektáronként 5% a támogatás.

Alapelvei:

• Egysoros ültetési rendszer (karcsúorsó koronaforma)• Gyepesített sorköz használata• Gyomirtó szerek használatának lehetőség szerinti mellőzése• Tápoldatos öntözés• Előrejelzésen alapuló okszerű növényvédelem• Zöld és sárga jelzésű növényvédő szerek alkalmazása• Hasznos élő szervezeteket kímélő védekezés (biológiai védekezés)• Betegségekkel szemben ellenálló, de jó áruértékű fajták termesztése

Ezek betartása után az árut védjeggyel lehet forgalomba hozni (GEA-garantáltan egészséges alma)

6. A gyümölcstermesztés ökológiai feltételei, tényezői

I. Éghajlati tényezők

Hőmérséklet:• biológiai optimum: 35-40 C , ettől szélsőségesen eltérő értékek károsak

( szélső hőm értékek. –20 - +30°C)• biológiai nullpont igen fontos (ez az a hőmérséklet, mely szükséges ahhoz,hogy a biológiai élettevékenységek meginduljanak - rügyfakadás kezdete: 3-10°C)

• Nyugalmi állapotok - mélynyugalmi állapot (belső hormonális szabályozás alatti állapot,

örökletes a hosszúsága)- kényszernyugalmi állapot (a hőmérséklet a fő szabályzó)

• Fagykár – ez nagyobb kárt tud okozni, mint a meleg. Az őszi fagyás

súlyosabb, mert a növény még nem tud felkészülni a hidegre, a cukrok nemalakultak át keményítővé (védekezni ellene: ventillátor, füstölés, esőszerűöntözés)

Csapadék:• 500-700 mm/év (június és november) – a baj az, hogy nem oszlik el

egyenletesen. Így szükségszerűvé válhat az öntözés.• Hátrányai is vannak

o Sok csapadék (megromlás, felrepedés – értéktelenné válik a gyümölcs)o Jégverés

Fény:• Szerves anyag előállításához szükséges

6



• Napsütéses órák száma: 1800-2200 óra/év (vannak ennél fényigényesebbnövények- kajszi, őszibarack)

Szél:• Pozitív tulajdonságai :

o transpiráció fokozásao beporzás (dió, mogyoró, geszt.)

• Negatív hatások :o töréso akadály porzásban, méhek kirepülésében

É-K-i, É-Ny-i szél

II. Talajtani tényezők

A jó vízgazdálkodású, megfelelő tápanyag ellátottságú talaj a megfelelő. Sekély,köves, szikes, magas talajvizű, szélsőséges kémhatású talaj nem alkallmas agyümölcsfák termesztésére.

Gyümölcsfajok igényei:• Alma, körte : hűvös, párás, vízigényes, semleges pH• Cseresznye: sok nap, meleg, száraz, laza, homok és öntéstalaj• Meggy: igénytelenebb• Kajszi: meleg, nap, jó szárazságtűrő, fagyérzékeny, középkötött talaj• Őszibarack.: Sok nap, meleg, érzékeny a talajra• Szilva: szárazat nem, párát szereti, homokos, meszes talajon is• Dió: mélyrétegű , savanyú talaj, fagyérzékeny., csapadékigényes• Mandula: mesze, köves talaj, fagyérzékeny, szárazságtűrő!

7. Legfontosabb gyümölcstermő tájaink

1. Észak-Dunántúli k.: Fejér, Komárom, Veszprém, Pest, Győr-Sopron

(cseresznye, őszibarack, bogyósok, mandula)2. Nyugat-Dunántúli körze t: Vas, Zala

(alma, körte, gesztenye, dió)3. Dél-Dunántúli körzet: Baranya, Somogy, Tolna

(őszibarack., mogyoró)4. Duna-Tisza köze: Bács-Kiskun, Csongrád, Pest m. K-i része

(meggy, kajszi, szilva)5. Tiszántúl: Békés, Szolnok, Csongrád K-i része, Hajdú-Bihar déli része,

Heves

(cseresznye, meggy)

7



6. Nyírség : Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar (Debrecentől É-ra)

(alma, meggy, szilva, köszméte, bogyósok, héjasok)

8. Művelési rendszerek

Azokat a dolgokat foglalja magába, amellyel a termesztési célokat eltudjuk érni.Elemei (ültetvényanyag):

• típus• növekedési erély• kialakított törzsmagasság• alanyfajta• faméret• koronaforma• sor-és tőtáv

’50-es évek:• nagyüzemi gyümölcsösök,• sudaras ágcsoportos korona (4-5 ágemelet)• 5-8 év kinevelés

• alany: magonc• térállás: 10x10m (100 fa/ha)• 1-1,2m törzsmag• 50 t termés

’60-as évek:• termőkaros orsó(sudárral)• oldalágak vízszintesre (lekötéssel)• középső növekedésű alanyok → M4• 4-5 év kialakítás, de: sűrű koronabelső• térállás: 7x4m (300 fa/ha)• törzsmag: 60 cm• famagasság: 3-4m

’70-es évek: kudarcévek

• sövényrendszerű koronakialakítás

• ferdekarú sövény → oldalágakat támrendszerhez, 1 síkba kényszerítették • állandó visszametszés (30 km/ha vízhajtás)

8



• nincs sudár • törzsmag: 60 cm• alany: M4• téráll: 5x3m (600 fa/ha,15-20t/ha)

Sövénytípusok (ami még akkoriban elterjedt)- ferdekarú: (olasz palmetta) → körte, őszi 35-45°- Hungaria: 0-30°, vázágak a vízszinteshez- Haag : vízszintesen, de nem egy vonalban- Thomas-Bouche: oltás 15 cm-en, ferdék - Lepage

Keztek kialakítani nagyobb őszibarack ültetvényeket: sudár nélkülikatlankoronaforma, törzsmag 60 cm, 30°-os ágak, 3 ág később 2 felé ágaztatva,téráll: 6x4 m

’80-as évek: félintenzív művelésű

• alanyok: MN-106, M26, M9• koronaforma: szabadorsó

térállás: 5x2-2,5 m (800-1000 fa/ha, 30-35 t/ha)ágakat nem közötik a vízszinteshez → alma, szilva, csresznye

• kúp alakú korona: termőgallyak mindenholvázakorona sudár nélküli , 3-5 vázág (50-60°)

törzsmag 100 cmtéráll 8-6 x 4-5 m → csonthéjasok

’90-es évek: intenzív ültetvények

=>genetikai produktivitás kihasználása a cél. Ennek érdekében a fa alakját kellolyanra formálni, hogy erre alkalmas legyen. karcsúorsó: központi tengely (sudaras), nincsenek vázágak, termő gallyazat

hossza csökken a fa teteje felé haladva, fényellátottság optimális, térállás 3-

4x0,6-1,5 m (2-3 e fa/ha, 40-50 t/ha) alanyok: M26, M9, termés 12-15 évig szuperorsó koronaforma: 30-60 cm-es tőtáv, 6-10 e fa/ha

Előnye:• Kevés kézi munkaerő• Könnyen elérhető, kisebb lobfelület• kevesebb növény védőszer

Hátránya:• drága• sekély gyökeresedés• fagyérzékeny

9



• zöldmetszés szükséges• gyümölcsválogatás• támrendszer kell• öntözés szükséges

9. Hagyományos és intenzív termesztés lényege és összehasonlításuk agyümölcstermesztésben

10. Gyümölcstermő növényeink morfológiai felépítése

1. GyökérFeladata a rögzítés, felszívás, szállítás, raktározás

• Főgyökérrenszer – magról szaporítás (generatív) (karógyökér + 1.2.3.rendű leágazások + gyökérszőrök)

• Járulékos gyökérrendszer- vegetatív úton való szaporítás (ivartalan),egyenlő vastagságú oldalgyökerek (rib, szeder, málna)

Gyökrendszer nagysága: talaj, tápanyagellátás, faj/fajta függőGyökérzet növekedése: ápr-jún, szept-okt. (függ: hőm, csapadék)Tősarj: törzs föld alá került részéből hajt ki, káros, vegetatív szaporodásnálleválasztható utódGyökérsarj: a felszín közelében lévő gyökerekből hajt általában káros, de amálnánál szaporítóanyagként használható.

2. Hajtásrendszer• fák: főtengely (törzs) + korona

(almatermésűek, csonthéjasok, héjasok)• cserjék: cserjetörzs, felszín felett elágazás

(fekete-és, piros ribizli, köszméte)• félcserje: felszín alatt elágazik, nincs főtengely, alsó rész fásodik, többit

metszeni (pl. málna)• lágyszárú v. dudvaszárú: évelők, áttelelés gyöktörzzsel, föld feletti részei:

levél, virág, termés(szamóca)

Fává növő gyümölcstermő növények részei:Törzs: korona tartás, asszimiláták szállítása a gyökérbe

bokortörzs 30-50 cm

alacsonytörzs 60-80 cm közepes 90-120 cm

10



magas 120 cm

Korona: törzs feletti elágazott ágrendszer Feladatuk az asszimiláció, életműködés biztosítása

ág: legidősebb 5 év < gally: 2 < gally < 4 év -vessző: 1 éves része a koronának hajtás: egyéves leveles szárképlet

Rügy:Vegetatív vagy generatív hajtáskezdemény, rügypikkellyel fedve.a) minőség szerint

- hajtásrügy hajtás fejlődik, növekedés, vékony, egyesével állnak

- virágrügy: virág, termés lesz, duzzadt- vegyes rügy: virág és hajtás is lesz belőleb) elhelyezkedés szerint

- csúcsrügyek: hajtás végén- oldalrügyek (metszés után: végálló rügy)- magányosan állók - csoportos rügy (csonthéjasok)

c) élettartam szerint

- egy évig (csonthéjasok)

- több évig (almatermésűek)- járulékos rügyek (sérüléseken, fiatalabb részeken, szárképleteken)- alvó (rejtett) rügyek (öregebb részeken, kéreg borítja, vészhelyzet)

Termőrészek:Terméseiket ezen hozzák, a korona legértékesebb részei. Rajtuk vannak arügyek.a) Rövid termővesszők (1-10 cm)• Dárda: 1-5 cm, almatermés, virág v. vegyes rügy a végén

• Gyűrűsdárda: 1-3 cm, végén vegyes rügy, almatermésűekre jellemzőA rügy alatti megvastagodás gyűrűszerű rajzolatot ad, levélhulláskor levélripacs (gyűrű) marad

• Termőbog v. terméskalács: 2-5 cm, almatermésűek termőrésznél tápanyag torlódás, megvastagszik a termőrész, több évigugyanott lesz gyümölcs

• Bokrétás termőnyárs: 2-3 cm (csonthéjasok)→ fürt3-8 virágrügy egy termőnyárson, végén hajtásrügy ( több rügy egykupacban)

• Sima termőnyárs: 8-10 cm,almatermésűeknél: hajtásrügyek oldalt, végén vegyes rügy,

11



csonthéjasok: oldalt virágrügy, végén hajtásrügy• Vegyes rügyes termőnyárs: 8-10 cm,

felváltva oldalán virág és termésrügyek is vannak • Tövises termőnyárs: 8-10 cm, oldalt virágrügy, hajtáscsúcs tövisben

záródik (szilva, vadkörte)b) középhosszú termőképletek (10-40 cm)A csonthéjasokra és almatermésűekre jellemző. Rügyek elhelyezkedéseolyan, mint a sima termőnyársnálc) hosszú termővesszők (40 cm <)lsd. sima termőnyárs (pl őszibarack)- teljes: ceruzavastagságú, 3-as vegyes rügycsoport- hiányos termővessző: magányos virágrügyek

11. Termékenyülési viszonyok a gyümölcstermesztésben

Fajta értéke: relatív → összehasonlító ültetvények (standardhoz képest)Értékmérő tulajdonságok.:

Környezettűréstermékenyülési viszonyok virágzási idő.

Termékenyülés: önmegporzó, önmegtermékenyülő (őszi, szamóca, málna) idegentermékenyülők (mandula) részben öntermékenyülő: almatermésűek önmeddők: kajszi, szilva, köszméte, ribizke dichogámia miatt idegentermékenyülők: dió, mogyoró, gesztenye

Termékenyülési módok:Öntermékenyülés:

autogámia: öntermékenyülés, egy virágon belül geitonogámia: öntermékenyülés ugyanazon növény 2 virága között

Idegentermékenyülés:

xenogámia: idegenmegporzás, egylaki, egyivarú virágú fajok (dió,geszt, mogyi)

allogámia: idegentermékenyülés, kétivarú két egyed között

Megporzás állapota: kazmogámia: kinyíltan (idegen és önmegtermékenyülőnél is)

kleisztogámia: bimbós állapotban ( önmegtermékenyülőnél)

12



DichogámiaIvartáji struktúrák eltérések v. ivartájak nem egyszerre érése miatt nincsöntermékenyítésSzerkezeti eltérés eltérés:

- heteroszília: bibe magasabban, mint a porzó- proterandria: nőelőzés, pollen előbb a bibénélParthenocarpiaGyümölcs kötődés megtermékenyítés nélkül (környezeti stressz, kártevő,hormonok miatt)pl. körte, mazsola, narancs – mag nélküli gyümölcsök MetaxéniaIdegentermékenyülés, az idegen pollen a gyümölcs külső megjelenését

befolyásolja (alma)

12. Nemesítés a gyümölcstermesztésben

(XII sz, tudatos szelektálás XVII sz, keresztezéses nemesítés XIX. sz) Nemesítő célkitűzései:

kiváló minőségű gyümölcs több célra való alkalmasság (konzerv) öntermékenyülés ökotolerancia (fagy, szárazságtűrés)

rezisztencia érésidő (egyszerre érés) tárolhatóság, szállíthatóság szaporíthatóság intenzív művelésre való alkalmasság

Nemesítési módok: Keresztezéses nemesítés:

2 típusa ismert:

A)szabadmegporzású magonc, csak az anya ismert (Germersdorfi →Lindából v. Margitból: ez az anya, apa ismeretlen; szőlő Gerogikon 28-as)B)mindkét szülő ismert

Kivitelezése: apa, és anyanövény kiválasztása, anyanövény virágjából a porzókat eltávolítjuk, izoláló zacskók helyezése a virágra, pollenösszegyűjtése az apanövényről, megporzás ecsettel, izoláló zacskó vissza.

Keresztezés:

• Fajta kersztezés (Jonagold: Jonatán + Golden)• fajok kersztezése (Malus domestica + Malus floribunda)

13



• nemzetségek közötti keresztzés (mandula + őszi → Daboda persica) Poligénes tulajdonság : több gén (alak, méret, lisztharmat rezisztencia,termőkép.)

Monogénes tulajdonság : 1 gén hat meg (oszlopos koronaforma, varrosodás

rezisztencia)

Klón szelekció:egy növény utódainak előállítása (pozitív v. negatív)(Jonatán alapfajta klónjai: naményi jonatán, csányi jonatán)

Mutációk:• spontán mutáció: ezek rügy mutációk általában, más növénytt kapunk,

mint ami az anya volt, irreverzibilis

Őszibarack: Redheaven, Early redheavenSpur-fajták: kisebbek, mint az alapfajták koronája (Golden-spur,Red-spur)Óriás mut: a növ kromosz.száma vált, gyüm nagyobb azalapfajtáénál (Mutsu alma)

• indukált mutáció: röntgensugárral v. vegyszeres kezeléssel (kolticin)Golden fajták közül a parásodásmentes típusok

Honosítás: 5-10 év Tájszelekció: tájfajták (besztercei szilva) kiválasztása, annak az ország más

részén való termesztése Biotechnológi a: géntérképezés, rezisztencianemesítés (pl. varrasodás)

13. Autovegetatív szaporításmódok

Ivartalan szaporítási mód, az anyanövényről választunk le egy részt, agyökérképződés egy regenerációs folyamat eredménye

Bújtatások:

• Feltöltséses: anyanövény gyökérnyaki részén visszametsszük, néhányhajtást hagyunk rajta. Amikor a rügyekből 10-15 cm-es hajtások fejlődnek bakhátos feltöltést alkalmazunk. Újboli növekedés, ujbolifeltöltést eredményez (2-3szor) A képződő hajtások legyökereznek. Azegyéves vesszők a bújtvány csemeték.

• Közönséges bújtás: 30 cm mély gödörbe húzzuk az anyanövényvesszejét (tavasz) v. hajtását (június). A vessző teljesen a föld alatt van,ezek hajtanak ki.

• Sugaras v. kínai bujtás: az anyanövény körül egyéves vesszőket

rögzítünk a talajban. Egy vesszőböl annyi bújtást kapunk, ahány rügy voltrajta.

14



• Fejbujtás: zöld hajtást bujtatnak le, a hajtás vége megduzzad gyökereketképez, a csúcshajtás visszafordul, újra előbújik (szeder, málna) jún.

Dugványozás: bogyósok ált.

• Fásdugványozás: lombhullás után dugványszedés (beérett vesszők 15-30cm), kötegelés, címkézés, vermelőbe helyezés (szabadban,hűtőtárolóban). Tavasszal a dugványt kihelyezzük a talajra, úgy, hogy a 2felső rügy kilógjon a talajból. Majd betakarjuk őket. A gyökérképződésselhajtani kezd a dugványcsemete.

• Hajtásdugványozás v. zölddugványozás: (áfonya, dísznöv), Májusbanszedika dugványokat. Zárt termesztési rendszerben növesztik. Ittszabályozott a hőmérséklet és a páratartalom.

• Félfás dugványozás: (csonthéjasok, díszcserjék) Augusztusban szedik a

dugványokat, és ezeket is zárt rendszerben nevelik. Gyökereztetőhormonokat és táptalajt kapnak.

• Gyökérdugványozás: (málna, almaalanyok)- gyökerén járulékosrügyeket hozó fajoknál alkalmazzák. Gyökdarabkákat ősszel, nyugalmiállapotban szedjük. Tavasszal helyezzük ki a szabadba. A kifejlődöttnövényeket a vegetáció végén kitermelik.

Indával történő szaporítás: (szamóca) - kacs fejlődik a tőlevélrózsa között ,eztültetjük elTősarjjal törétnő szaporítás: (málna) - növény föld alatti szárrészéből előtörő

hajtásképlet leválasztása

14. Xenovegetatív szaporításmódok

Oltásmódok (minőség szerint)- fásoltás (alany és nemes is fás)- zöldoltás (alany és nemes is zöld) szőlő, ribizliOltás során kapott növény: oltvány, ez áll alanyból → gyökér, és nemesből →föld feletti rész.

Oltásmódok (helye szerint):• Gyökérnyakba oltás (alma, csonthéjasok)

oltás módja: T-szemzés, (júni-aug)• Koronába oltás

idős fáknál végezzük héj alá oltással, vagy ékoltással• Kézben oltás (szőlő - alanyvessző gyökértelen, gyümölcsnél - szaporításkor

gyökeres)alany és nemes is kézben van, egy helyiségben. Az oltásmódja: párosító

• Áthidalássérült kéreg pótlására használjuk. Az oltóvessző körbenövi a kérget.

15



• Közben oltásinkompatibilitás esetén használjuk: az alany és nemes közé egy harmadik fajtát viszünk be. Rezisztencia bevitele

Oltásmódszer:1. Párosítás:• közönséges: alapon és nemesen is ferde metszlapot vágunk (ovális),

összepasszítjuk, kötözzük • angolnyelves: ovális metszlapot vágunk, 1-1 bevágás, jobb egymáshoz

illeszthetőség (egyiken a pozitívja a másikon a negatívja van)• gépi : tömegszaporításban fontos, oldalt passzítják, csapos módszer, Ω-

alakú oltás

2. Lapozás: az alany átmérője 3-4x vastagabb a nemesnél (márc-ápr, aszabadban)

• közönséges: az alanyon vágnak egy metszlapot a nemes átmérőjeismeretében, oltóvesszőt rápasszítják az alanyra és bekötözik

• nyelves: angolnyelveshez hasonló, az oltóvesszőn és az alanyon is vanmég egy plussz bevágás

• oldallapozás: alanyvessző oldalára helyezik az oltócsapot• táskás: tasakot vágnak az alanyon, ebbe csúsztatják az oltócsap végét• chip-szemzés: oldallapozáshoz hasonló, alanyról az alvórügyet levágják,

ezt helyezik a bevágásba

3. Héj alá oltás: alany átmérője 3-4x-ese a nemesének. Akkor végzik, amikor azalany háncsrésze könnyen elválik a farésztől (gyökérnyakba oltáskor)

• közönséges: alanyon függőleges vágás, késsel héj alá, oltócsapon oválisvágás, ebbe helyezik

• T-szemzés: hosszanti és merőleges bevágás az alanyon, héj alá helyezik anemes szempajzsát, rögzítik. Köv évben haj, júl-aug.

4. Ékoltások: fakalapács, oltóék • hasítékos ékoltás: ékkel feszítik szét az alanyon ejtett vágást, ide helyezik

az oltócsapokat• kecskelábékezé s: ék alakú bemetszés az alanyon és a nemesen is.

15. Termőfelület és termésszabályozás a gyümölcstermesztésben

Metszéssel a növények vegetatív és generatív élettevékenységére hatunk

16



Cél:• Nagy termőfelület létrehozása• Termőre fordulás szabályozása• Hajtásnövekedés - teméshozam egyensúly

• Termőképesség fenntartása• Minőség javítás (ifjító metszéssel élet meghosszabbítás)

Kivitelezés:• hosszú visszametszés: hajtáshossz 1/3-a• középhosszú: felére vágjuk • rövid: 2-3-át levágjuk

Elvégzés ideje:

Zöldmetszés: vegetációs időszakban, a hajtások visszacsípése. A hajtásválogatása korona kialakítás elengedhetetlen eszköze. A júliusi metszéssel pedig avízhajtásokat távolítjuk el.

Fás metszés: lombhullás és rügyfakadás közt végezzük (nyugalmi időszak)

Termő gyümölcsfák termésszabályozására használt metszések:• koronaritkító metszés: célja, hogy fenntartsuk a vázág rendszert

( vízhajtások, törött ág, befele növő ágak eltávolítása)• termőrész ifjító metszés• egyéb (nem metszés) – kémiai szerek használata

16. Gyümölcsösök öntözése, betakarítása, tárolása

Víz szerepe:• tápanyagfelvétel• turgor fenntartása• párologtatás

A vízszükséglet fajtától függ. A napi vízigényt a vízigény-együtthatóval lehet jellemezni.

egységnyi levélfelületen elpárologtatott vízmennyszabad vízfelszín párolgása

Öntözési módok

17



• áraszásos v. csörgedeztető (ásott barázdában)• esőszerű öntözé s (fix vezeték, egyenetlen talajon is használható)

Alkalmazható fagyvédelemre, frissítésre és trágyázásra• csepegtető (intenzív gyümölcsben, drága, fák támrendszere mentén,

minden fánál csepegtetőfej, takarékos, komputerizált, tápanyag bekeverhető, nem mossa le a permetszert)

Betakarítás: Szedés idejének megállapítása:

• Virágzás és szedés között eltelt idő száma• Kocsányok bekeményedésétől (T stádium) az érettségig eltelt napok

száma• Gyümölcs színe• Gyümölcs keménysége• Keményítőtartalom• Cukor, -és savtartalma

Szedés történhet:• Egy alkalommal• Több alkalommal

Szedés módja:• Kézi

• Gépi

Tárolás:Azután lehet megfelelően tárolni a gyümölcsöket, hogy megfelelően utánkezeltük a szedést követően. Ezt osztályozási munkákkal tehetjük meg. Szét kellválogatni, hogy csak szépséghibás vagy romlóhibás-e a termény.A tárolók hűtőberendezéssel ellátott, megfelelően szigetelt építmények.Csoprtosítása:

• Szabályozott légterű

• Változatlan légterű (állandóak az értékek)

17. Fajtahasználat a gyümölcstermesztésben Keresztezéses nemesítés:

2 típusa ismert:A)szabadmegporzású magonc, csak az anya ismert (Germersdorfi →Lindából v. Margitból: ez az anya, apa ismeretlen; szőlő Gerogikon 28-as)

B)mindkét szülő ismert

18



Kivitelezése: apa,-és anyanövény kiválasztása, anyanövény virágjából a porzókat eltávolítjuk, izoláló zacskók helyezése a virágra, pollenösszegyűjtése az apanövényrőlről, megporzás ecsettel, izoláló zacskó vissza.

Keresztezés:

• fajtakersztezés (Jonagold: Jonatán + Golden)• fajok kersztezése (Malus domestica + Malus floribunda)• nemzetségek közötti keresztzés (mandula + őszi → Daboda persica)

Poligénes tulajdonság : több gén (alak, méret, lisztharmat rezisztencia,termőkép.)

Monogénes tulajdonság : 1 gén hat meg (oszlopos koronaforma, varrosodásrezisztencia)

Klón szelekció:

egy növény utódainak előállítása (pozitív v. negatív)(Jonatán alapfajta klónjai: naményi jonatán, csányi jonatán)

Mutációk:• spontán mutáció: ezek rügy mutációk általában, más növényt kapunk,

mint ami az anya volt, irreverzibilisŐszibarack: Redheaven, Early redheavenSpur-fajták: kisebbek, mint az alapfajták koronája (Golden-spur,Red-spur)

Óriás mut: a növ kromosz.száma vált, gyüm nagyobb azalapfajtáénál (Mutsu alma)• indukált mutáció: röntgensugárral v. vegyszeres kezeléssel (kolticin)

Golden fajták közül a parásodásmentes típusok Honosítás: 5-10 évTájszelekció: tájfajták (besztercei szilva) kiválasztása, annak az ország másrészén való termesztése

Biotechnológia: géntérképezés, rezisztencianemesítés (pl. varrasodás)

18. Gyümölcsös növények termőképletei

Rügy:Vegetatív vagy generatív hajtáskezdemény, rügypikkellyel fedve.a) minőség szerint

- hajtásrügy hajtás fejlődik, növekedés, vékony, egyesével állnak - virágrügy: virág, termés lesz, duzzadt

- vegyes rügy: virág és hajtás is lesz belőleb) elhelyezkedés szerint

19



- csúcsrügyek: hajtás végén- oldalrügyek (metszés után: végálló rügy)- magányosan állók - csoportos rügy (csonthéjasok)

c) élettartam szerint - egy évig (csonthéjasok)- több évig (almatermésűek)- járulékos rügyek (sérüléseken, fiatalabb részeken, szárképleteken)- alvó (rejtett) rügyek (öregebb részeken, kéreg borítja, vészhelyzet)

Termőrészek:Terméseiket ezen hozzák, a korona legértékesebb részei. Rajtuk vannak arügyek.a) Rövid termővesszők (1-10 cm)• Dárda: 1-5 cm, almatermés, virág v. vegyes rügy a végén• Gyűrűsdárda: 1-3 cm, végén vegyes rügy, almatermésűekre jellemző

A rügy alatti megvastagodás gyűrűszerű rajzolatot ad, levélhulláskor levélripacs (gyűrű) marad

• Termőbog v. terméskalács: 2-5 cm, almatermésűek termőrésznél tápanyag torlódás, megvastagszik a termőrész, több évigugyanott lesz gyümölcs

• Bokrétás termőnyárs: 2-3 cm (csonthéjasok)→ fürt

3-8 virágrügy egy termőnyárson, végén hajtásrügy ( több rügy egy kupacban)• Sima termőnyárs: 8-10 cm,almatermésűeknél: hajtásrügyek oldalt, végén vegyes rügy,csonthéjasok: oldalt virágrügy, végén hajtásrügy

• Vegyes rügyes termőnyárs: 8-10 cm,felváltva oldalán virág és termésrügyek is vannak

• Tövises termőnyárs: 8-10 cm, oldalt virágrügy, hajtáscsúcs tövisben záródik (szilva, vadkörte)

b) középhosszú termőképletek (10-40 cm)

A csonthéjasokra és almatermésűekre jellemző. Rügyek elhelyezkedése olyan,mint a sima termőnyársnálc) hosszú termővesszők (40 cm <)lsd. sima termőnyárs (pl őszibarack)- teljes: ceruzavastagságú, 3-as vegyes rügycsoport- hiányos termővessző: magányos virágrügyek

19. Zöldségfajok és fajták bemutatása, fajtaválaszték szempontjai

1. Solanaceae:

20



• paprika: fűszer v. csemegeBogyó alakja: paradicsom, alma, tv,kosszarvú, nagyméretű

Növekedése: folytonos, determinált, féldetermináltCsípósség: kapszicin

Term: szabadföld, hajtatás (fólia, üház)Melegigényes, hajtatáshoz fajtakiválasztásBetegség: dohánymozaik vírus

• paradicsom: korai, közé, késői érésű Növekedése folytonos (karó mellett), determinált (törpe fajok)Hajtatás: üvegházban támrendszerrelFelhasználása: ipari v friss fogyBogyók: fürtökben, különböző érettségi szinten, könnyen szakadjon akocsányról

Fóliás és szabadföldi fajták Betegség: fuzárium• tojásgyüm: magvakat szivacsos áll veszi körül2. Pillangósok:• zöldborsó: jól gépesíthető,

Felh: zsenge magok Típusok: kifejtő, velő, cukorborsó (nincs rostos membrán, hüvellyelegyütt fogy)Érés: korai (A1,A2),közép (B1,B2),késői(C1,C2)

Bogyó színe: fontosTerm: szabadföldiBetegség: fuzárium

• zöldbab:

Fogy: magkezdemények, belseje nyálkás közeg (ezután szárazbab vkifejtőbab)Szín: sárga és zöldhüvelyűTípus: futóbab (száraz), bokorbabok Érés: koraiság, hajtatás nem jellemzi

3. Kabakosok: uborkaKapaszkodó, kúszó, hám és nőivarú virág (egyivarúak) (sok nő a jó)Felh.: konzervipar, hajtatásTerméshéj: sima, szemölcsös, aprótüskésKozervubi: szabadföldön (támrendsz. v síkműv)- tökfélék: spárgatök (főzelék, rántva), sütőtök (karotin – bébi étel),csillagtök - dinnyefélék: sárgad, görögd

4. Kersztesvirágúak : retek, torma (rhizómát haszn.)5. Káposztafélék : fejes, karfiol, brokkoli, kelkáp• fejeskáposzta

21



Felh: főzés, savanyúság, fej eláll (2éves növ)Fontos: szín, tenyészidő, term. módTíp: őszi term, nyári-tavaszi term fajták

• kelkáposzta: friss fogy v. főzelék

tárolható, átteleléses, hidegtűrő• karfiol: rózsáját fogy (elhúsosodó virágzati kezdemény), tápanyagraktározás• bimbós kel: levélhónaljában kép. bimbók fogyaszthatók, télen is kint

hagyható6. Ernyős virágúak : sárgarépa, petrezselyem7. Fészkes virágúak: fejes saláta8. hagymafélék : vöröshagyma (1 és 2 éves: 1. év dugh, 2. év hagyma),

fokhagyma, póréh, metélőh (h.levelét fogy.)9. Libatopfélék : spenót, cékla

10. Keserűfűfélék: sóska11. Pázsítfűfélék: csöves kuki, patogatott kuki+ gyökérzöldségfélék:

• spárga 90-100 nap (friss fogy, ipar, kozmetika)• petrezselyem: lombozat is felhasználható., c-vitamin• zeller: gumó, levélzet és levélnyél is• pasztinák : lazább gyökér, magas víz és cukortartalom, illóolaj a

levélben• e) cékla: főzni, ecetes lében pácolni

20. Zöldségnövények betakarítása

Betakarítás idejét meghatározó tényezők:• Felhasználási hely távolsága• Felhasználási mód• Időjárás• Minőség és betakarítási idő közti összefüggés (korai és késői szedés

következményei)

• Szedések gyakorisága ( az egymenetes lenne az optimális)• Betakarítási módok (kézi, gépi)

Érettség: Biológiai: a termésben a szaporításra alkalmas magok megtalálhatóak benneGazdaság i: a növény azon része, melyet felhasználunk, alkalmas afelhasználásra

Értékesítés előtti műveletek:

• Tisztítás• Válogatás

22



• Csomagolás• Szállítás• Rakodás• Tárolás

21. Vetőmag értékmérő tulajdonságaiMeghatározzák, hogy milyen mértékben alkalmazható szaporító anyagként valófelhasználásra a vetőmag. A vetőmagokat fémzárolt kivitelben lehetmegvásárolni, amit az OMMI vizsgál be.

(1)Tisztaság, idegenmag tartalom: ugyanazon fajhoz tartozó érett és sértetlenmagvakat, termésszerű képződményeket számítanak.A vizsgálat során a mintát 3 részre bontjuk

• Fajtaazonos, tiszta magvak • Idegen magvak (minden más növényfajta)• Hulladék (előző kettőbe nem fér be)

A drazsírozott magvaknál ép, drazsírozatlan, hulladék csoportokatkülönböztetünk meg.A végeredményt a minta tömegének %-ban fejezzük ki. Ha 10%-nál több idegenfajú kultúrmag található benne => keverék tétel

(2)Csírázóképesség: A csírázáshoz vízre, oxigénre és megfelelő hőmérsékletre(20-25c) van szükség. Ennek a vizsgálatnak az a célja, hogy megállapítsa, hogya tisztasági vizsgálatkor nyert fajtaazonos, tiszta magból hány képes ép,egészséges csírát nevelni.A teljes értékű csíranövény jól fejlett gyökérrendszerrel, sértetlen edénynyalábúszárral és sziklevelekkel rendelkezik.Az eredményt itt is %-ban fejezzük ki.

(3)Életképesség: Képet kapunk arról, hogy a magvak valóban élő szövetekettartalmaznak-e.

TTC-VIZSGÁLAT:élő sejtekben végbemenő folyamatokat mutatnak kiredoxindikátor segítségével. A festődéseket nézik meg, ha festődött a mag, vagyegy része, akkor életképesnek tekintjük.

(4)Egészségi állapot: Az egészségi vizsgálat a kórokozókra, kártevőkre, betegségekre terjed ki. Általában az érzékszervi vizsgálatok elegendőek.

(5)Faj és fajtaazonosság: A vetőmagról a növényfajt, valamint a fajon belül afajtát, azok keveredettségét laboratóriumi módszerekkel ki lehet mutatni. A mag

morfológiai bélyeg segít ebben.

23



(6)Nedvességtartalom: Tárolhatóság szempontjából fontos ez. Az ideális 14%körüli. A nedvességet szárításokkal, ill. az abból kapott eredmények összegébőlszámítunk, és %-ban fejezzük ki.

(7)Ezermagtömeg: Ezer magnak grammban kifejezett abszolút tömegeVetőmag kiszámításhoz kell.

(8)Sűrűség: A mag tömegét és térfogatát mérjük. A mérést piknométerrelvégezzük, és g/cm3-ben kapjuk meg az eredményt.

(9)Hektolitertömeg: 100 liter termény kg-ban kifejezett tömege.

(10)Osztályozhatóság: Vetőmag méreteinek azonosságára utal. Méretek szerintkülön-külön, vagy csoportosan meghatározható az osztályozottság.

(11)KG-kénti csíraszám: A vetőmag 1 kg-ban mennyi csíra van.( kg-kénti dbszám x csírázási % / 100)

22. Piaci előkészítés, EU szabályozás, exportlehetőségek

Piaci előkészítés: jó eladhatóság érdekében• Tisztítás• Válogatás• Csomagolás (mechanikai védelem, kiszerelés, esztétika)• Szállítás• Rakodás

Tárolás átmentés (1-7 nap) v tartós (2-6 hónap, 2évesek, áttelelő részüket

fogyasztjuk: hagyma)

tárolásra való kifejlesztés (rövid tenyészidő: friss fogy, hosszabb: alkalmastárolásra)

hajtatásból származó kevésbé tárolható mint a szárazföldi hőm: optimális 0°C, páratartalom: 90-95% tárolásra előkészítés: mint az eladásra

Tárolás helye:• szabadföldön:

- árkos v barázdás: ekével barázda, földdel befed (káposzta)

- prizmás: talajfelszín feletti, átszellőztetni fontos

24



- gúlás, szalmabálás: szalmabálával körülvett tartályládákat fóliávallefedjük - halmos tárolás: ömlesztett

• egyszerű létesítményekben

- padlás, pince, raktárhelyiség- ideiglenesen földbesüllyesztett gödör - állandó: épített falszerkezet, fóliával, földdel fedve

• fejlettebb létesítményekben- szellőztető, fűtő, párologtató- hűtőtároló- szabályozott légterű tárolók (O:CO2 arány)

Értékesítés:

szabványszám minőségre von előírások (I. II. oszt termék) méret szerinti osztályzás ( hossz és tömeg) csomagolás (háló v rekesz) jelölések: (a termék, kategória, méret, fajta neve, termék származása,

termelő, forgalmazó cég, biotermék, növény egészségügyi vizsgálat)

23. Zöldségnövények palántanevelése

A palánta nevelése kis területen koncentráltan működik. Fontos mindegyik fázisa, mert ez határozza meg a növény későbbi életfeltételeit.

Palántanevelés talaja:• fertőzésmentes (kémiailag és fizikailag)• tápanyag ellátottság (mű-, és szerves trágya)

Palántanevelési mód:

• Szabadgyökeres• Tápkocka• Tálcás táphengeres nevelés• Cserepes palántanevelés

Területigény: db/m2-ben , 10-20% pluszt nevelünk Ideje: 4-5 hét, kiültetés: más 15 után (paprika)

Növény elhelyezkedése (vetési módok)• sorokban (szabályosan vagy szabálytalanul)

25



• szórva• fészkesen (kobakosok: 1 fészek 3 mag)• ikersorosan• művelő sorosan

Szaporító berendezések • melegágyak : termelt hőt az üveg v fólia visszatartja (ablaktábla, keret)• üvegház: felszín felett• felszín alatti szaporító ház (földbe süllyesztve)• műanyag borítású síkfóliás takarás

- váz nélküli fóliatakarás: földből készült bakhátra (fénystabil 2-3év, nem fénystabil fólia 1)

- fóliaalagutak: vázszerkezet, nem magas (dinnye)- fóliaágyak: szélesebbek, fém vázszerkezet (0,5 m)- fóliasátrak: fa v műanyagváz, alumínium v acélváz)

4-5 m x 2 m (alumínium), 100 x 8-5 (acél)fólia rögzítés: csipesz, föld, vasalás

Belső berendezések:munkaasztal, növényasztal, öntözőberendezés (tömlős, fix), páraberendezés,szellőzetető-, és fűtőberendezések, kapu a közlekedőúthoz

24. Zöldségnövények morfológiája

Gyökér• Főgyökérzet: orsógyökér, karógyökér • Mellékgyökérzet

A gyökérzet módosulhat is raktározó gyökérré(répatest)

Szár:

Rügyecskéből fejlődő hajtás tengelyképlete. Fő és mellékszárakból áll.Föld fölötti szárak :• Dudvaszár • Tőszár • Tőkocsány

Földbéli szárak:• Hagyma• Gyöktörzs• Gumó

• Tarack Föld fölötti módosult szárak (pl karalábé)

26



LevélA hajtás tenyésztőkúp levéldudoraiból jön létre.

• Sziklevél (csíralevél)

• Allevelek • Lomblevelek • Fellevelek • Murvalevelek • Fészekpikkelyek • Pelyva• Buroklevél

VirágzatReproduktív fejlődési szakasz eredménye. Elágazás módja szerint:

• Egyszerű(egy virágot tartalmaz)• Összetett(rész virágzatokból tevődik össze)

A virágzat ezen kívül lehet nyílt, vagy zárt.

Termés• Egyetlen termőlevélből alakult ki

• Chorikarpikus terméscsoportok:o Aszmago Csonthájaso Almatermés

• Cönokarpikus termések (két vagy több termőlevélből alakult ki):o Tok o Bogyóo Hasadóo Makk o Kaszato Szem

• Virágzásból képződött terméságazatok

25. Zöldségnövények szaporítása, vetési módok, magkezelés

Ivaros:magokkal• Végleges helyre vetés (gyökérzöldség, borsó, bab, csöves kuki, pattikuki)

27



• vegyes: állandó helyre + palántanevelés• Palánta nevelés: szaporító berendezésbe vetés (tejfölös pohár,, fólia,

üvegház) Palántanevelés talaja:

• fertőzésmentes (kémiailag és fizikailag)• tápanyag ellátottság (műtrágya)

Palántanevelési módok:• Szabadgyökeres• Tápkocka• Tálcás táphengeres nevelés• Cserepes palántanevelés

Területigény: db/m2-ben , 10-20% pluszt nevelünk Ideje: 4-5 hét, kiültetés: más 15 után (paprika)

Növény elhelyezkedése :• sorokban (szabályosan vagy szabálytalanul)• szórva• fészkesen (kobakosok: 1 fészek 3 mag)• ikersorosan

• művelő sorosan

Szaporító berendezések:• melegágyak : termelt hőt az üveg v fólia visszatartja (akblak tábla, keret)• üvegház: felszín felett• felszín alatti szaporító ház (földbe süllyesztve)• műanyag borítású síkfóliás takarás

- váz nélküli fóliatakarás: földből készült bakhátra (fénystabil 2-3év, nem fénystabil fólia 1)

- fóliaalagutak: vázszerk, nem magas (dinnye)- fóliaágyak: sézesebbek, fémvázszerkezet (0,5 m)- fóliasátrak: fa v műanyagváz, alumínium v acélváz)

4-5 m x 2 m (al), 100 x 8-5 (acél)fólia rögzítés: csipesz, föld, vasalás

Belső berendezések:munkaasztal, növényasztal, öntözőberendezés (tömlős, fix), páraberendezés,szellőzetető-, és fűtőberend, kapu a közlekedőúthoz

Magkezelés:

28



• Csávázás• Drazsírozás• Hőkezelés (hagyma)

Ivartalan:• vegetatív részekkel: gyökérdugvány: torma, szárgumó: burgonya,• sarjhagyma: fokhagyma• tőosztás: rebarbara• oltás: kabakosok

26. Zöldségtermesztés helyzete, termesztési körzetek

Feladat:• ellátni fogyasztókat (85 kg/év/fő),• ipari nyersanyag,• külkereskedelem

Helyzet:A rendszerváltás előtt nagyüzemi termelés volt a jellemző, ma már azonban akertészeti telepek látják el az igényeket.’70-es évek: drágulás (olaj) – fűtés, export visszaesése

’94-re mélypont eléréseEU-ba szállíthatunk zöldségeket, de meg kell, hogy feleljenek a minőségielőírásoknak.

Eloszlás

• 100 e ha szabadföldi zöldségtermesztés• 90-120 ha üvegházi• 3000 ha fóliaterületen

45-50 fajt termesztenek Mo-n (Csöveskukorivca 8%, pari 15%, fűszerpaprika3%, zöldpaprika 9%, zöldborsó 8%, uborka 7%, görögdinnye 5%, vöröshagyma

10%, sárgarépa 7%, petrezselyem 4%, fejes káposzta 9%, egyéb 15%)

Zöldségtermesztő körzetek alakultak ki a környezeti tényezők, piac és aközlekedés miatt

Zöldség termesztési körzetek:• Budapesti körzet:

Vecsés (káposzta), Szigetcsép, Ráckeve, Monor, Gödöllő, Dunakeszi,

Szentendre

29



Talaj: heterogén (dunai öntést, szigeteken homok), átl csap 500-600mm/év

• 2. Hevesi körze t:Gyöngyös, Hatvan (konzervgyár), Heves

Mátra hatása: hidegdinnye (hevesi, csányi), paradicsom, uborkaminden típusú talaj

• 3. Nyírségi körzet: Nyíregyháza, Mátészalkakontinentális klíma, hideg tél, forró nyár Talaj: homok, futóhomok káposzta, uborka (síkművelés), burgonya (korai), gyökérzöldségek

• 4. Debreceni körze t:

DEbrecen, Monostorályi, Hajduhatház Nyírségi körzethez has, csap kevés Talaj: barna erdő, fekete talajtorma (export!), zeller, paradicsompaprika

• 5. Békéscsaba-Gyulai körzetmeleg, napsütött éghajlat, kevés csap, rossz eloszlásbanminden zöldség termelhetőöntés, humuszos, réti agyagtalajok

• Szentesi körzetüvegházak, termálvíz, zöldséghajtatás

paprika, paradicsom, uborkaBékéscsabaihoz has, mindenféle talaj• Makói körzet

éghajlata: Gyulaihoz hasonló, talaj: öntés, réti agyag, csernozjomvöröshagyma, fokhagyma (2 éves hagyma termesztés)

• Szegedi körzet (Hódmezővásárhely)Makó mellet, meleg, öntéstalaj, fűszerpaprika, zárt termesztési körzet

• 9. Kecskemét-Nagykőrösi körzet (Cegléd)szőlő, gyümölcs-, és. konzervgyár

száraz, Alföld, hideg éjszaka talaj heterogén, homok mindent termelnek, főként paradicsomot

• 10. kalocsai körzetöntéstalaj, Szegedhez hasonlófűszerpaprika (export)

• 11. Mohácsi körzetáttelelő kultúrák, öntést, korai termeszésre alkalma éghajlat, káposztafélék főként

• 12. Cecei körzet

(Székesfehérvár, Alsósztiván, Mezőflava) homok, mezőségi talaj, 300 mmcsap

30



paprika, pari zöldborsó, dinnye, káposzta• 13. Győri körzet

csap, hűvös, öntés, humuszos öntés, csernozjomgyökérzöldségek

• 14. Sporoni körzet(Sopron, Hidegség, Hegykő, Ferőrákos) hűvös, csapadékosgyökérzöldségek, hagyma, káposzta, pari, paprika

Körzet: ha a zöldségnövény területe eléri a 20%-ot

27. Növényápolás, öntözés a zöldségtermesztésben

Növényápolás:Ökotechnikai eljárás (munkák, melyek a növény környezetét változtatják)

• éghajlattal kapcsolatos: sötétítés, árnyékolás, pótmegvilágítás, fűtés,fagyvédelem, öntözés, levegőztetés

• talajjal kapcsolatban: talajművelés, talajtakarás (szerves anyaggal v.fóliával)

• növénytáplálás: trágyázás• növényvédelmi munkák: gyomírtás, betegségek

Fitotechnikai: (növényen végzett munkák)• 1.Termésszabályozás:

o termékenyülés, kötődés elősegítése, (vegyszeresen, mechanikaieljárásokkal, rovarokkal),

o érésgyorsítás (hormonhatású szerekkel, változatos levegő összetétel)• 2.Növényi részek eltávolítása:

o metszés: növekedészab (alk. techntól függ)o kacsozáso

tetejezés: folytonos növekedésű növénynélo levelezés: beteg levelek eltávolítása, több fény biztosításao oldalgyökerek eltávolítása: (torma) főgyökeret kibontjuk,

oldalgyökereket fiatalon eltávolítjuk (dörzsölés)o magszárak kitörése: (hagyma) 1 éves-en magról, 2 éves dughagyma,

hőkezelés, nincs magszár, ha van, azt kell letörnio fattyazás: mert elvonja a tápanyagot a főhajtás

• 3. Növénvek rögzítése: kötözés folytonos növény esetén tám rendszertigényel (paprika, pari)

• 4. Halványítás: alacsony klorofil tart részek, ezek kevésbé keserűek (karfioltösszekötözik, v feketefólia v földtakarás)

31



Öntözés:Mo-n a csapeloszlás nem egyenletes. Termésbiztonság megteremtése, talajnedvességtartalom növekedése azonban szükség van vízre.

Cél :• vízpótló öntözés: hiányzó vízmenny pótlása• kelesztő önt:

zárt szárítóberendezésben tör palántaneveléskor,szabadföldön ha vetéskor nincs víz (10 mm víz)

• frissítő önt: környezet és levélfelület hőmérsékletét csökkenteni (2-4 mm)• párásító• nedvesség tároló öntözés (tenyészidőszak után, ha aszályos volt)• talajművelést könnyítő• talaj átmosó (falhalmozódott magas sótartalom)• trágyázó (vízben oldott fejtrágyák kijuttatása)• fagyvédelmi öntözés (nedves talaj hőtároló képessége jobb)• beiszapoló

Öntözővíz:- sótartalom: torokvíz jó, fúrt kút magas sótartalmú- keménység: Ca- Mg-sók okozzák

- hőfok: a növény hő optimumához (20°C)- szennyezettsége (ne legyen toxikus)

28. Növényváltás és tápanyag ellátottság a zöldségtermesztésben

• biológiai okok (kártevő, talajkimerülés)• piac igénye (árleesést várja mindenki)

Növénysorrend váltása:• tetszőleges• vetésforgó: 4 részre – végigvándorlás

Vetésforgó:• rövid: 2-3 év• középhosszú 4-10 év• hosszú

Vetésforgó elemei:• növényfajok

32



• területi arányok • váltási sorrend• elővetemény• szerves trágya hatás

Speciális vetésforgók:1. Bolgár rendszerű (legrégebbi)Kisüzemi, bakhátas termesztés, kézimunkaigény, barázdás v. árasztóöntözés2. Öntözött vetésforgó:Vízigényes növényeknél, szakaszuk mindegyike öntözhető3. Kombinált zöldséges vetésfogó:

Nem csak zöldség, hanem gabona is lehet a része. Öntözetlen területeken

(kis szakaszt esetleg öntöznek),Gépesíthető termesztésű növényeknél.Műtrágya-és, tápanyag visszapótlást igényel (szerves 8 évenként)4. Kombinált zöldség magtermesztő vetésforgó10-30% a vetőmagnövények aránya. Idegentermékenyülő növényeknél nelegyen fajtakeveredés,(izolációs távolság betartása) Gyommentes, jótalajszerkezetet maga után hagyó növényi sorrend szükséges.5. Zöldséghajtásos vetésforgó:

Üvegházakban, fóliákban jellemző. Kevés faj, hajtatható növények szerepelnek benne (monokultúra is lehet)

Tápanyagellátás:• Feltöltő: több trágya kijuttatása, mint általában• Tartalékol ó: P, K feltárása fokozatos, kötődik a talajhoz – folyamatos

felvétel

• Visszapótló : adott évi növénytermesztés szükségletét elégíti ki• Talajzsaroló : kevesebbet juttatunk ki, mint amennyit a növény felhasznált

Trágyaféleségek: Szerves trágya:

- teljes: 35-40 t/ha- fele adagú: 18-20 t/ha,- kisadagú: sor- fenéktrágyázás (növény alá kerül) 6-12 t/ha- nagy adagú: hajtatások, 70-150 t/ha

Műtrágya:• Makroelemek

33



• Mezoelemek • Mikroelemek kijuttatása

Trágyázás időpontja:o Alaptrágyázás: ősszel, nincs növény a területeno Indító, starter : a növény a kezdeti fejlődési szakaszban a közelében

lévő tápanyagokat felvehesse , vetéssel egy időbeno Fejtrágyázás : a zöld növényre, tápanyagigényes időszakban szórjuk

Tápelemek:NITROGÉN:

hajtásnövekedés, terméshozamhiány: apró sárga levelek, apró termés,

túlsúly: túl zöld levél, rossz tárolhatóság, gyorskijuttatás: 2 részletben (2/3 ősszel)

FOSZFOR : NRG-gazd, reproduktív szervek képződéséhez., hússzilárdság,tárolhatósághiány: apró sötét levelek bronzosak lesznek Talajban megkötődik, minden évben kijuttatandó

KÁLIUM:katalitikus folyamatokhoz, vízháztartás, CHO-anyagcs, zamatanyag

hiány: rosszabb min és tárolhatóságKijuttatás: P-ral, KCl, K2SO4 formájábanKÁLCIUM:

tárolhatósághoz (betakaríás előtt 3-4-szer kijuttatni)

MAGNÉZIUM:klorofill alkotója, asszimilációhoz kell

hiány: sárga levelek, levélhullásK és Ca antagonistája, pótlás lombtrágyával

VAS:redoxi folyamatokban, klorofill képződésbenhiány: (levegőtlen, meszes talajokban) fiatal hatások csúcsi része sárgul,fehéredik

MANGÁN:anyagcserefolyamaotkhozhiány: klorózis (sárgulás a levél szélétől)

BÓR:generatív részek kifejlődése– pollentömlő kihajtása

CINK:enzimeket alkalmaznak, növekedésszabályozási folyamatokat katalizálják

34



hiány: törpeszártgúság, barna hús

29. Szaporító és termesztő berendezések

Szaporító berendezések:• melegágyak : termelt hőt az üveg v fólia visszatartja (akblaktábla, keret)• üvegház: felszín felett• felszín alatti szaporítóház (földbe süllyesztve)• műanyag borítású síkfóliás takarás

- váz nélküli fóliatakarás: földből készült bakhátra (fénystabil 2-3év, nem fénystab fólia 1)

- fóliaalagutak: vázszerk, nem magas (dinnye)- fóliaágyak: sézesebbek, fémvázszerk (0,5 m)- fóliasátrak: fa v műanyagváz, alumínium v acélváz)

4-5 m x 2 m (al), 100 x 8-5 (acél)fólia rögzítés: csipesz, föld, vasalás

Belső berendezések:munkaasztal, növényasztal, öntözőberendezés (tömlős, fix), páraberendezés,szellőzetető-, és fűtőberend, kapu a közlekedőúthoz

+arról beszélni, hogy ezekben a berendezésekben mi a jó (gyorsabb,kiegyenlítettebb növekedés és viszonyok, energia megtakarítás) és mi a rosszoldaluk (kórokozók jobban terjednek, befülledés, kiültetés következményei .stb)

Kiegészítő berendezések:• Hőmérséklet• Pára szabályozására

30. Zöldségnövények fogalma, csoportosítása

1.-es tétel –botanikaiGyakorlati csoportosítás:

• Élettartam szerint I :Hosszú tenyészidejűKözéphosszú tenyészidejűRövid tenyészidejű

• Élettartam szerint II :

35



Egynyáriak Áttelelők Kétévesek Évelők

• Felhasználásra szánt részek alapján :Levelükért, módosult szárukért, virágzatukértGyökerükért, hagymájukért, gumójukértTermésükért

31. Zöldségnövények környezeti igényei

Fény:

Fotoszinthez szükséges ( 450+650 nm)A megvilágítás hosszára a legtöbb növény nem érzékeny (kivétel: kínai kel), dea fotoszintézishez kellő mennyiségű fény azért szükséges. A növények igényeerre viszont változó (hosszú és rövidnappalos növények)A generatív szakaszból vegetatív szakaszba lépést befolyásolja még a fény.

Hőmérséklet:• sárga, görögdinnye, paprika, spárgatök 25°C (csírázáskor több,

szikleveles állapotban kevesebbet)

• paradicsom, tojásgyümölcs, zöldbab, sütőtök 22°C• 19°C vöröshagyma, fokhagyma, póréh, zeller, cékla, spárga• 16°C zöldborsó, sárgarépa, petrezselyem, fejes saláta, spenót, sóska• 13°C káposztafélék, retek, torma

Ezek a hő optimumok , efölött csak pusztulás van.Biológiai nullpont: itt áll meg a fejlődés (borsó 4,4 kukorica 10°C)Fagypont: 0°C: generatív részek érzékenyek rá (Fagy: talajtérfogat változástokoz, melynek eredményeként gyökérszakadás lép fel)Hidegtűrés: eltérő a zöldségeknél.

Fontos: levegőhőmérséklet és talaj hőmérséklet is (kukorica: 12-14°C keléshez)

Víz:• növényi szövetek alkotórésze• szállítás• hűtés

Hiány:

• turgor csökkenés• növény lankad

Felvétele:

36



• gyökér – víz szívóerő ( 6-8 bar vízigényesnél, szárazságtűrőnél 28-30 bar)• lombozatVízfelhasználás : 1 kg szárazanyag felépítéséhez hány l víz kell (300-1000)

LevegőOxigén 20%, N 78%, Co2 0,03% - ideális

32. Vetőmagtermesztés

Vetőmag értékmérő tulajdonságai:=> 3. tétel (értékmérő tulajdonságok)

1996 évi 131 tv az előállításról és forgalmazásról, FM 89/1997 rendeletSzabvány: Msz 6353, Msz 7145

Csak a Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő vetőmag hozható forgalomba Mo-nFajtalistára kerülés:

• OMMI vizsgálata• Fajtaminősítő tanács• FVM miniszter

Forgalmazás:• szántóföldön ellenőrzött vetőmag (OMMI)• standard vetőmag (bejelentési köt.)• fajmegjelöléses vetőmag• kereskedelmi vetőmag (szabvány, fémzárolt)• engedményes vetőmag (szabványon aluli min)

Vizsgálják:• Izolációs távolságot• Előveteményeket• Gyomosodás mértékét

Szaporítási fok:Mire megvesszük a vetőmagot hányadszor lett újra szaporítva (szuper elitbőlindul ki a szaporítás, ez ne kerül a kereskedelembe; elit mag a kereskedelembekerül)

Szükséges lépések:

37



• Vetésbejelentés:OMMI területi vetőmag felügyeletnek (fajta, szaporulat, terület, vetés helye,vetőmag származási helye, mennyiség, származási bizonylatok, fémzár szám)

• Származási bizonylat: szállítótól (szántóföldi ellenőrzés, vetőmag tisztaság,

csírázási szám)• Szántóföldi ellenőrzés - OMMI (szabvány alapján)

(ön- v idegentermékenyülés, izolációs táv, elővetemények, gyomosodás,egyenletesség, fejlettség, fertőzés, idegen fajta jelenléte)

• Jegyzőkönyv készül (betakarítás, magkinyerés, magtisztítás, osztályozás,kalibrálás, tisztítás)

• Fémzárolásról jelentés (hány zsák, hány kg, hivatalos mintavétel• letéti minta (OMMI)• vetőmag vizsgálati minta: vizsgálati bizonyítvány• fajtakitermesztésre kerülő minta: OMMI (eredmény 1 évvel később)

Folyamata:• Vetés, kiültetés• Megtermékenyülés, izolálás• Szelekció• Átteleltetés (kétéves növényeknél)• Aratás, cséplés, magfejtés

• Tisztítás• Tárolás

33. Zöldségfélék tárolása

A tároláshoz megfelelő hűtés és páratartalom kell. 4-5 C-os hűtés következtébena légzés lecsökken, lassulnak az életfolyamatok. A kiszáradás ellen 90-95-os

páratartalommal védekezhetünk.• Szabadtéri tárolás:

o Prizma (burgonya, káposzta, gyökérzöldségek)o Verem (gyökérzöldségek)

• Zárt tér:

38



o Pince (hőmérséklet és páratartalom szabályozása –takarás,szellőztetés)

o Tárolóépületo Hűtőház (szabályozható körülmények)

34. A dísznövénytermesztés ágazat hazai helyzete, fejlődése

Külső-belső környezet alakítása (esztétika, pszichika)Lakossági és környezetvédelmi célok (erózió, defláció)900-1000 faj, lágy-fásszárúak, évelők

Termesztési típusok:1. fedett: üvegház, fólia, 1-3 ha, efölött nagyüzem (Mo-n 300 ha)2. szabadföldi: 1100-1200 ha

Környezeti feltétel:• éghajlat• domborzat• termőhely• gazdaságos körülmények (NRG, piac)

Körzetek:,• Dél-Alföld (geometrikus NRG) → 30-40%,• Hajdúság• Ny-Dunántúl (örökzöldek)• Budapest (piac)

Történelme:

kolostor- várkertek (rózsa, körömvirág, levend.) 1880 Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet, Esterházy-kastély, arborétumok I. vh uradalmi kapitalista üzemek, Mautner-féle magtermesztés II. vh után: szabadföldi, vágott virág, magtermesztés ’50-es évek: dísznövkutatások, fajtanemesítés, fenntartás, honosítás,

termesztéstechn. ’60-as évek: üházak, rendszerek, szegfű, gerbera ’70-es évek: termálvízre épülő telepek, fólia

’80-as évek: földviszonyok rendezetlensége

39



’90-es évek: társ-i igények, fejlődés, fajtagazdagság, igények, tendencia:egészséges környezet,zöldterületek létesítése, autópályák menténdísznövények

Gazd-i változások:• fokozott környezetvédelmi előírások,• korszerű termesztés technológia• kevesebb műtrágya• Hungaricumok előáll

Eu-elvárások : díszfaiskola, szárazvirág,import: vágott virág, cserepesek, díszfák

Termesztési csoportok:• 1nyári, 15 mill db/év kiültetés

közterületi felhasználás palánta előállítás (sejttálcákba, csíráztató kamrákba)500e-1mill t/év

• 2nyáriak: 4-4,5 mill tő/év kiültetés

Értékesítés:• 1 nyári: virágos állapotban piacra• 2 nyári: bokrosan megvásárolható• Szárazvirágok: 1 nyáriak, évelők

140-150 ha-on a termelnek dísznövényt. Alföld, Csongrád, Bács-Kiskun azország forgalmának ¼-ét adja.Export: mákgumó, sárga cickafark, évelő sóvirág (Németo-ba, Olaszba)

35. Az egynyári dísznövények és évelő lágyszárúak

1 nyári dísznövények:virágos állapotban kerülnek piacraszárazvirágok is lehetnek vetés évében generatív és vegetatív ( virággal és lombbal díszít)

Kívánalmak:• virág, lomb felfelé álljon• jól tisztuló legyen (száraz virág lehulljon),• rezisztens legyen

• ne legyen érzékeny• kívánt időben viruljon (kiültetéstől első fagyokig)

40



Növényanyag formái:- virágágyban, balkonládában, kőedényben- vágott v-ként (dália, tátika)

- szárazvirág (sóvirág, szalmarózsa, vasvirág)

Virágágytípus:• rabat: 1-2 m széles, minden oldalról látható• border: 1-2m, lépcsőzetes, falak, kerítések mellett, egy oldalról látható• szőnyegágy: barokk kertek, alacsonytermetűek • szabálytalan virágfolt: tájképi kertek (arborét)

Kiültetési módok:

• egységes• vegyes• szegélyezett

Felhasználás:• kiültetési növényanyag• kora tavaszi virágdíszek (árvácska, 100xsz, nefelejcs, szegfű)

Évelő lágyszárúak

10-15 e ha, 3 mill tő/év( kezdetben fűtetlen fóliában is termesztették)Földbeni v. földfeletti részükkel áttelelnek, minden évben hajtanak, lombbal,virággal díszítTavasszal, 2-5 hétig díszítenek.

Alkalmazási területek:• szilakertek • zöldtetők (varjúhájfélék)• porlekötés• zajelnyelés• hőmérsékletszabályozás

Fontos:• virágzási idő• dekoratív legyen

• rezisztens legyen• kézimunka igénye ne legyen túlzottan nagy

41



Felhasználási területei:• kiült anyagok: virágágyágyi növény, szilakert, vízparti téren, kerti tó• vágott virág

• szárazvirág• virághagyma termesztés• gyep• pázsit

36. Dísznövénytermesztés ágazatai

Árutermelés: egyszeri felhasználásra

- növényházi (cserepes levéldísznövény, cserepes virág, vágott virág észöld)- egynyári és kétnyári virágok

Továbbnevelésre: évelő lágyszárúak, díszfák, díszcserjék Feldolgozásra: szárazvirág Ipari tevékenységre: cserépgyártás, virágkötészet, parkok berendezéseÉrtékesítés:

belkereskedelem:- kiskereskedelem (virágbolt, faiskolák.)- nagykereskedelem (Flora Hungaria, Szentes, Szeged)- virágfogyasztók.: 1. vágott, 2. cserepes virágok

külker (mérleg negatív):- export: 1. rózsatő, 2. díszfák, díszcserjék, 3. szárazvirágok

(Holl, Németo, Fro, Ausztria)- import: 1. vágott v, 2. cserepes dísznövények (trópusi), 3. faiskolák

(Holl, Benelux, Németo.)

Szolgáltatás:• zöldterület tervezés és építés• kertépítés• kerttervezés• fenntartás• rendszerezés

37. Díszfák, díszcserjék, növényházi dísznövények

Díszfák, díszcserjék : 800 e ha-on + 35 e ha rózsa

42



Termesztő tájak:1. Ny-és Dny-Dunántúl (örökzöldek)2. D-Alföld (lombhullatók, rózsák, cserjék)

Specializáció:• tuja• fenyőfélék

Díszfa: törzset és koronát nevelő fás szárú növény, lombbal, virággal, termésseldíszít

Díszcserje: törzset nem nevel, tőből elágazó fás szárú növény, lombbal,virággal, terméssel díszít

Felhasználás:• kertek • parkok • térelválasztás• hangulat• tájrend (erózió, defláció, bányák, autópályák, vasútrézsű)

Csoportosítása:

• örökzöldek : tűlevelűek (fenyő),o pikkelylevevelűek (tuja), pikkely éso tűlevevelűek (borókafajták),o lomblevevelűek (babérmeggy, mahónia, magyal)

• télállók v félörökzöldek : tavasszal hullatják le lombjukat, de nő az új• lombhullatók

Mivel díszíthet:• lombszín• lombmetszés (gömbtuja),• virág (japácseresznye, magnólia, aranyeső, japánbirs),• terméssel (berkenye, madárbirs)

Növényházi dísznövények:

100 ha üvegházfelület, 200 ha fólia, 30 % cserepes, 70 % vágott

43



Trópusi v szubtórpusi növények, itthon nem termeszthetők szabadföldikörülmények között.

Termesztési helye:

üvegházban,fólia alatt (szegfű, gerbera)

Felhasználás:• levéldísznövényként (cserepes),• cserepes virágos dísznövényként• vágott virág és vágott zöldként• hajtatás (hagymagumósok)

Csoportosításuk: Levelesek : sefléra, dracéna (sárkányfű), szobafenyő, fikusz, elefántjukka,

főnix pálma, kroton, diffenbahhia, páfrány Virágosok : fokföldi ib, ciklámen, korall, primula, gloxinia, bromília Vágott virágok : gerbera, szegfű, strelícia (papagájvir), írisz, alsztroméria

(inkalélium), krizantém, orchidea

44

3 kertes zet

Documents