27/2012. (viii. 27.) ngm - nive.hu · pdf filekovalens kötés és a kovalens...

Szakképesítés: 34 524 01 Gyógyszerkészítmény-gyártó

Szóbeli vizsgatevékenység

A) A vizsgafeladat megnevezése: Kémiai és munkaszervezési ismeretek

2/44

A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsga

kérdései a IV. szakmai követelmények fejezetben megadott modulok mindegyikét

tartalmazzák. Kiemelten:

- Mértékegységek (tömeg, térfogat, nyomás, hőmérséklet) és átszámítások bemutatása.

- Kémiai és fizikai változások, endoterm és exoterm folyamatok, halmazállapotok, oldatok és

keverékek.

- Elemek, atomok, anyagmennyiség, kémiai kötés fogalma, típusai, periódusos rendszer.

- Szervetlen és szerves vegyületek tulajdonságai, jellemzésük.

- Ipari folyamatábrák tartalma, felépítése, értelmezése.

- Munkavédelmi-, biztonságtechnikai- és tűzvédelmi faladatok ismertetése.

- Vegyi anyagok környezetre gyakorolt hatásainak bemutatása.

- Higiénés ismeretek.

- Munkajogi, gazdasági és munkaszervezési feladatok ismertetése.

Amennyiben a tétel kidolgozásához segédeszköz szükséges, annak használata megengedett,

az erre vonatkozó információkat a tétel tartalmazza. A felhasználható segédeszközöket a

vizsgaszervező biztosítja.

A feladatsor első részében található 1−20-ig számozott vizsgakérdéseket ki kell nyomtatni,

majd pontosan kettévágni. Ezek lesznek a húzótételek.

A második részben található a tanári példány, amely az értékelést segíti.

A tételsor a (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelettel módosított) 27/2012. (VIII. 27.) NGM

rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült.




3/44

1. Ismertesse a fizikai mennyiség fogalmát és a mennyiségek meghatározásához

használt mértékegységeket!

Fizikai mennyiség, minőségi tulajdonság, mennyiségi tulajdonság.

Mértékegységrendszerek, a Nemzetközi SI mértékegységrendszer.

SI alapegységek, és származtatott mennyiségek, prefixumok.

A vegyiparban és a gyógyszeriparban használt fontos mennyiségek, és

mértékegységeik.

A tételhez használható segédeszköz:

Függvénytáblázat

A tételhez kapcsolódó mellékletben levő ábra




2. Mutassa be a periódusos rendszer felépítését, ismertesse az atom felépítését, és

szerkezetét!

A periódusos rendszer felépítése, oszlopok, periódusok.

Elem, atom fogalma, ionok képződése atomokból.

Periodikusan változó sajátságok.

Az atomot felépítő elemi részecskék, rendszám, tömegszám, izotópok és

jelentőségük.

Az elemek alapállapotú atomjainak elektronszerkezete.







4/44

3. Mutassa be, hogy a vegyipari alapanyagok kémiai szerkezetük alapján milyen

kötéseket tartalmazhatnak! Jellemezze ezeket és vonjon le következtetéseket az

anyag tulajdonságára!

Ionos kötés és ionos kötésű vegyületek jellemzői.

Kovalens kötés és a kovalens kötésű molekulák jellemzői.

Fémes kötés és fémes kötésű anyagok jellemzői.

Másodrendű kötőerők jellemzői.






4. Ismertesse a halmazállapotokat, mutassa be a halmazállapot változásokat

konkrét példákon keresztül!

Hasonlítsa össze a gáz, folyadék és szilárd halmazállapotokat a részecskék

mozgása, a halmaz alakja, a részecskék kölcsönhatása alapján!

A folyamathő definíciója.

Halmazállapotok és változásai.

Olvadás, fagyás, párolgás, forrás, kondenzáció, szublimáció és lecsapódás leíró

jellemzése, energiadiagramon történő ábrázolása.






5/44

5. Ismertesse a szilárd halmazállapotú anyagok csoportosítását, hasonlítsa össze a

négy kristályrács típust, jellemezze konkrét elemek, vegyületek bemutatásával

őket!

Amorf és kristályos anyagok jellemzői.

Kristályrács, rácsenergia, elemi cella meghatározása, koordinációs szám fogalma.

Ionrács, fémrács, atomrács és molekularács összehasonlítása.

Konkrét példák említése a négy rácstípusra.






6. Ismertesse az oldatokkal, oldatkészítéssel kapcsolatos ismereteit!

Az oldatok típusai, az oldódás folyamata és energiaviszonyai, oldáshő.

Molekulaszerkezet és oldhatóság.

Oldhatóság, telített oldatok.

Oldatok koncentrációja, kifejezési formái, koncentrációegységek.

Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása vízben, befolyásoló tényezői (T, p).

Szökőkút kísérlet.







6/44

7. Jellemezze a kémiai egyensúlyi rendszereket, ismertesse a tömeghatás törvényét,

és a kémiai egyensúly eltolásának lehetőségeit ipari folyamatok bemutatásán

keresztül!

Irreverzibilis és reverzibilis folyamatok jellemzése, az egyensúlyra vezető folyamat

és kialakulása.

Kémiai egyensúlyok, egyensúlyi állandó kifejezése, és megadásának módjai (Kc) a

dinamikus egyensúly törvénye (tömeghatás).

A Le Chatelier-elv; a koncentráció, a hőmérséklet és a nyomás hatása az

egyensúlyokra.

Egyensúlyi folyamatok a vegyipari termékgyártásban.






8. Elektrolit egyensúlyok, erős és gyenge elektrolitok. Egyensúlyok vizes

oldatokban. Mutassa be a víz disszociációs egyensúlyi folyamatát! Ismertesse a

vizes oldatok kémhatását!

Elektrolit fogalma, az elektrolitos disszociáció, és mennyiségi mutatói.

A víz autoprotolízise, ionszorzata, pH és pOH.

A pH számítása, a pH skála értelmezése.

Sav-bázis egyensúlyok jellemzése, sók képződése, hidrolízise.






7/44

9. Ismertesse a víz fizikai és kémiai tulajdonságait! Jellemezze a természetes vizet

összetétel alapján, beszéljen a vízkeménységről! Mondjon példát vízszennyező

anyagokra és a víz felhasználására!

A víz molekulaszerkezete, fizikai tulajdonságai, kémiai tulajdonságai.

Természetes víz összetétele.

Vízkeménység, vízlágyítás.

Vízszennyező anyagok.

A víz felhasználása (pl. oldószer, reakciópartner, hűtőanyag stb.)






10. A periódusos rendszer s mezőjének elemei és legfontosabb vegyületeik.

Ismertesse a NaOH jelentőségét szervetlen és szerves kémiai reakcióinak

bemutatásával!

Helyük a periódusos rendszerben, vegyértékelektron-szerkezetük.

Fizikai tulajdonságaik.

Reakciókészségük, tárolásuk, lángfestésük.

Kémiai reakcióik vízzel, sósavval, oxigénnel, alkohollal a termékek és a reakciók

típusának megnevezése.

Előállításuk, gyakorlati jelentőségük, felhasználásuk.

A NaOH tulajdonságai és reakciói.






8/44

11. Ismertesse a p-mező csoportjait, jellemezze a p-mező nemfémes elemeit!

Hasonlítsa össze a sósavat és a kénsavat anyagszerkezeti, és kémiai ismeretei

alapján!

A nemfémes elemek vegyértékelektron szerkezete, jellemző tulajdonságai,

fontosabb képviselőik.

A reaktivitás és az oxidációs szám változása a p-mezőben, fizikai és kémiai

tulajdonságaik változása az atom-illetve molekulaszerkezet függvényében.

Hidrogénnel alkotott vegyületeik tulajdonságai és gyakorlati/környezeti

jelentőségük.

Alkalmazások, gyakorlati vonatkozások.

HCl és H2SO4 összehasonlító jellemzése tulajdonságaik és reakcióik alapján.






12. A fémek általános jellemzése. A fémek fontosabb fizikai és kémiai tulajdonságai,

előfordulásuk és előállításuk általános módszerei.

A fémek helye a periódusos rendszerben, kialakulásuk feltétele, fizikai

tulajdonságaik.

Elektronszerkezetük, EN, st. elektródpotenciál, jellemző reakcióik.

Előállításuk általános módja.

Gyakorlati jelentőségük.

A vas- és alumíniumgyártás főbb lépései.






9/44

13. Ismertesse az alifás szénhidrogének jellemzőit! Mutassa be a csoportosítási

lehetőségeket, fizikai és kémiai sajátságaikat, és gyakorlati jelentőségüket!

Alifás szénhidrogének csoportosítása, általános képletük, fizikai tulajdonságaik.

Telített és telítetlen szénhidrogéneket felépítő kötések jellemzése, kimutatásuk.

Izoméria.

Reaktivitás, jellemző kémiai reakcióik.

Alkalmazások (az iparban használt legfontosabb oldószerek csoportosítása polaritás

szerint), gyakorlati vonatkozások.






14. Ismertesse az aromás vegyületek sajátságait! Jellemezze a benzol szerkezetét,

tulajdonságait, ismertesse reakcióit és a belőle származtatott vegyületeket!

Aromás vegyületek kötésrendszere.

Az aromaticitás fogalma, a benzol fizikai tulajdonságai, jellemző reakciói.

Halogénezés, nitrálás.

Származékok, alkalmazások, gyakorlati vonatkozások.






10/44

15. Ismertesse a tűzoltással kapcsolatos tudnivalókat!

Tűzvédelem kapcsolata a munkavédelemmel, környezetvédelemmel,

biztonságtechnikával.

A tűz keletkezésének feltételei.

Személyi és tárgyi feltételek, tűzoltó eszközök és készülékek működése.

A dolgozó feladatai tűz esetén.

Égési sérülések típusai, ellátásuk.




A vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó más ábra vagy eszköz




16. Ismertesse a maró anyagokkal történő munkavégzéssel kapcsolatos fontos

tudnivalókat!

A savak és lúgok élettani hatása.

A biztonságos munkavégzés szabályai.

Az egyéni védőeszköz fogalma.

A kiválasztás szempontjai.

Elsősegélynyújtás lenyelés, bőrre, szembe kerülés esetén.







11/44

17. Foglalja össze, a munkaerő-piacon való sikeres megjelenéssel kapcsolatos

teendőket!

Munkaerőpiac ismerete, reális célok kitűzése.

Önéletrajztípusok. A motivációs levél tartalma.

Álláskeresési technikák alkalmazása, állásinterjún sikeres megjelenés.








18. Mutassa be a vegyianyagok környezetre gyakorolt hatását!

A környezet fogalma.

Vegyipari környezetterhelések.

Légszennyezőanyagok.

Vizek szennyezői.

Talajszennyezések.

A környezetszennyezés csökkentésének lehetőségei.








12/44

19. Munkavégzés veszélyes anyagokkal

A veszélyes anyag fogalma.

A vegyi anyagok csoportosítása hatásuk szerint.

Vegyi anyagok tárolása (általános követelmények).

A biztonsági adatlap tartalma.

H, P mondatok.

A piktogramok típusai.








20. Ismertesse a személyi higiéné előírásait a gyógyszergyártásban!

Néhány, a személyi higiénére vonatkozó GMP szabály ismertetése

Orvosi vizsgálatok típusai a gyógyszergyárban.

A tiszta terek speciális higiénés előírásai.


A vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó bármilyen ábra




13/44

AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI

Tanári példány

1. Ismertesse a fizikai mennyiség fogalmát és a mennyiségek meghatározásához

használt mértékegységeket!

Fizikai mennyiség, minőségi tulajdonság, mennyiségi tulajdonság.

Mértékegységrendszerek, a Nemzetközi SI mértékegységrendszer.

SI- alapegységek, és származtatott mennyiségek, prefixumok.

A vegyiparban és a gyógyszeriparban használt fontos mennyiségek, és

mértékegységeik.




Kulcsszavak, fogalmak:

Fizikai mennyiség: testek, jelenségek kísérletileg vizsgálható sajátságainak

leírására, számérték és mértékegység szorzata. Kvalitatív összefüggésnek

(minőségi összefüggésnek) nevezzük azokat az összefüggéseket, amelyek

különféle tulajdonságok (vagy mennyiségek) között minőségi kapcsolatokat

állapítanak meg

Mennyiségnek (fizikai mennyiségnek) nevezzük egy test, folyamat vagy jelenség

valamilyen számszerűen jellemzett tulajdonságát. Egy mennyiség mindig egy

mérőszám és egy mértékegység szorzatából áll.

SI mértékegységrendszer: nemzetközileg elfogadott, néhány kiválasztott

mértékegységen valamint a 10 hatványain alapul.

Az SI-ben hét alapmennyiség (hosszúság, tömeg, idő, áramerősség, hőmérséklet,

anyagmennyiség, fényerősség) és hét alapmértékegység (méter, kilogramm,

másodperc, amper, kelvin, mól, kandela) van. Minden további mennyiség, illetve

mértékegység ezekből származtatható.

Alapegységek, kiegészítő és származtatott egységek, előtag (prefixum): A

prefixum latin eredetű kifejezés. A pre jelentése előzetes, a fix pedig rögzítettet

jelent. Az elnevezés arra utal, hogy a prefixum előzetesen rögzített érték

Néhány prefixum ismertetése.

A vegyiparban/gyógyszeriparban használatos alapmennyiségek: tömeg,

anyagmennyiség, hőmérséklet és mértékegységeik.




14/44

2. Mutassa be a periódusos rendszer felépítését, ismertesse az atom felépítését, és

szerkezetét!

A periódusos rendszer felépítése, oszlopok, periódusok.

Elem, atom fogalma, ionok képződése atomokból.

Periodikusan változó sajátságok.

Az atomot felépítő elemi részecskék, rendszám, tömegszám, izotópok és jelentőségük.

Az elemek alapállapotú atomjainak elektronszerkezete.





Periódus = vízszintes sor, csoport = függőleges oszlop, s-, p-, d- és f- mezők

jellemzése, a csoportok jellemző vegyértékhéj szerkezete.

Elem: azonos protonszámú atomok halmaza.

Az atom felépítése, stabilizálódásának lehetőségei.

Kationok, anionok kialakulása példaegyenletekkel.

Ionok és atomok egymáshoz viszonyított mérete. Periodikusan változó sajátságok,

trendek a periódusos rendszerben: Atomsugár, EN, Ei, Eaff definíciói és változása a

periódusos rendszerben.

Elemi részecskék jellemzése: proton, neutron, elektron, relatív tömegük és töltésük,

atommag, elektronfelhő.

Z=N (p+), A=N (p

+ + n

o), izotópok definíciója, radioaktivitás, a jelenség jeles kutatói.

Héj, alhéj, atompálya, elektronok, összefüggés a periódusos rendszerben elfoglalt hely

és a vegyértékelektron szerkezet között.




15/44

3. Mutassa be, hogy a vegyipari alapanyagok kémiai szerkezetük alapján milyen

kötéseket tartalmazhatnak! Jellemezze ezeket és vonjon le következtetéseket az

anyag tulajdonságára!

Ionos kötés és ionos kötésű vegyületek jellemzői.

Kovalens kötés és a kovalens kötésű molekulák jellemzői.

Fémes kötés és fémes kötésű anyagok jellemzői.

Másodrendű kötőerők jellemzői, jelentőségük.




Ionos kötés: elsőrendű kötés, ellentétes töltésű ionok között jön létre, elektrosztatikus

kölcsönhatás révén.

Ionrács, rácsenergia, ionvegyületek, és képletük helyes ismerete.

Olvadáspont, forráspont, keménység, vezetés, oldhatóság poláris oldószerekben.

Kovalens kötés: elsőrendű kötés, közös elektronpár, kolligáció, datív kötés, a kötési

energia, kötéstávolság, és a közöttük lévő összefüggés.

Szervetlen és szerves kémiai példák egyszeres és többszörös kovalens kötésre.

Központi atom és ligandum fogalma, szerkezeti képlet, kötés- és molekula polaritás

értelmezése, vegyérték elektronpár taszítási elmélet és a térszerkezet összefüggései.

Fémes kötés: elsőrendű kötés, delokalizált elektronrendszer, fémes szín, jó elektromos-

és hővezetés és magyarázata.

Kötéserősséget meghatározó tényezők: méret, vegyértékelektronok száma.

Másodrendű kötőerők: apoláris molekulák: diszperziós kölcsönhatás, poláris

molekulák: dipól-dipól kölcsönhatás.

Hidrogénkötés, és kialakulásának feltételei nagy EN-sú atom, nemkötő elektronpár,

kovalens kötésű H atom, FON atomok, példák (HF, H2O, NH3).

Jelentőségük: halmazt összetartó erők, halmazállapotok, biológiailag fontos vegyületek

(fehérjék, zsírok, szénhidrátok, nukleinsavak).




16/44

4. Ismertesse a halmazállapotokat, mutassa be a halmazállapot változásokat

konkrét példákon keresztül!

Hasonlítsa össze a gáz, folyadék és szilárd halmazállapotokat a részecskék

mozgása, a halmaz alakja, a részecskék kölcsönhatása alapján.

A folyamathő definíciója.

Halmazállapotok és változásai.

Olvadás, fagyás, párolgás, forrás, kondenzáció, szublimáció és lecsapódás leíró

jellemzése, energiadiagramon történő ábrázolása.




gáz: állandó, rendezetlen mozgás, sem állandó alak, sem állandó térfogat nincs, a

részecskék kölcsönhatása elhanyagolható.

folyadék: a részecskék el tudnak mozdulni, térfogatuk állandó, felveszik a

tárolóedény alakját, vonzó és taszító erők.

szilárd: helyhez kötött részecskék, rezgés, térfogatuk és alakjuk állandó, a

részecskék között erős vonzóerők.

folyamathő: kémiai reakcióként fel nem fogható változást kísérő hőváltozás

A halmazállapot-változások fizikai változások.

Halmazállapot-változás során az anyag a környezetével lép kölcsönhatásba

Megváltozik az anyag szerkezete, emiatt az anyag néhány tulajdonsága (pl: szín,

alak, hőmérséklet) megváltozhat.

Az anyagot felépítő részecske szerkezetében nem történik változás.

Az anyag összetétele nem változik, új anyag nem keletkezik.

Olvadás: szilárdból folyékony (endoterm), fagyás: folyékonyból szilárd (exoterm),

párolgás, forrás (endoterm): folyékonyból gáz, lecsapódás (exoterm): gázból

folyékony, kristályosodás(exoterm): gázból szilárd, szublimáció (endoterm):

szilárdból gáz, deszublimáció (exoterm), gázból szilárd.

Átalakulási hők és befolyásoló tényezőik.

A halmazállapot-változás exoterm/endoterm jellegének bemutatása energiadiagram

segítségével.




17/44

5. Ismertesse a szilárd halmazállapotú anyagok csoportosítását, hasonlítsa össze a

négy kristályrács típust, jellemezze konkrét elemek, vegyületek bemutatásával

őket!

Amorf és kristályos anyagok jellemzői.

Kristályrács, rácsenergia, elemi cella meghatározása, koordinációs szám fogalma.

Ionrács, fémrács, atomrács és molekularács összehasonlítása.

Konkrét példák említése a négy rácstípusra.




Kristályos anyagok: szigorú belső rendezettség, kristályrácsok, anizotrópok, éles

olvadáspont.

Amorf anyagok: nem mutatnak szimmetria tulajdonságokat, izotrópok, lágyulási

tartomány.

Kristályrács: a rácspontokon található részecskék minősége és a köztük lévő

kölcsönhatás alapján határozzuk meg.

Rácsenergia: a rács erősségére utaló moláris mennyiség.

Elemi cella: a kristályrács legkisebb egysége, eltolva a tér három irányába

megkapható a teljes kristály.

Koordinációs szám: a térkitöltésre jellemző adat, egy adott részecske

szomszédságában lévő részecskék száma.

A rácstípusok összehasonlító jellemzése a rácspontokon található részecskék

alapján, jellemezve a köztük működő kölcsönhatást, olvadás és forráspontot,

oldhatóságukat poláris és apoláris oldószerekben, vezetésüket.

Ionrács és jellemzői, pl.: NaCl(sz), atomrács és jellemzői pl. gyémánt, molekularács

és jellemzői pl. S8(sz), H2O(sz), fémrács és jellemzői pl.: Na(sz)




18/44

6. Ismertesse az oldatokkal, oldatkészítéssel kapcsolatos ismereteit!

Az oldatok típusai, az oldódás folyamata és energiaviszonyai, oldáshő.

Molekulaszerkezet és oldhatóság.

Oldhatóság, telített oldatok.

Oldatok koncentrációja, kifejezési formái, koncentrációegységek.

Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása vízben, befolyásoló tényezői (T, p).

Szökőkút kísérlet.





A valódi oldatok többkomponensű homogén rendszerek.

Összetevői: oldószer, oldott anyag.

Az oldódás folyamatának mechanizmusa ionrácsos anyagok oldásakor és

molekulákat tartalmazó anyagok esetén, oldáshő.

Az oldhatóság megadásának módjai: tömegszázalékos összetétel, maximálisan

feloldható anyag tömege 100 g vízre, az oldhatóság hőmérséklet függése.

Telített, telítetlen és túltelített oldat fogalma.

Tömegszázalék, térfogatszázalék, anyagmennyiség-százalék és anyagmennyiség-

koncentráció és mértékegysége.

A különböző halmazállapotú anyagok oldódásának jellemzői vízben, befolyásoló

tényezők (T, p), szökőkút kísérlet elemzése.




19/44

7. Jellemezze a kémiai egyensúlyi rendszereket, ismertesse a tömeghatás törvényét,

és a kémiai egyensúly eltolásának lehetőségeit ipari folyamatok bemutatásán

keresztül!

Irreverzibilis és reverzibilis folyamatok jellemzése, az egyensúlyra vezető folyamat

és kialakulása.

Kémiai egyensúlyok, egyensúlyi állandó kifejezése, és megadásának módjai (Kc) a

dinamikus egyensúly törvénye (tömeghatás).

A Le Chatelier-elv; a koncentráció, a hőmérséklet és a nyomás hatása az

egyensúlyokra.

Egyensúlyi folyamatok a vegyipari termékgyártásban.




Irreverzibilis és reverzibilis átalakulások jellemzői.

A dinamikus egyensúlyi állapot kialakulása, a reaktánsok és termékek

koncentrációjának változása az idő függvényében, az oda- és visszaalakulás

sebességének változása az idő függvényében (grafikus ábrázolás is).

Kémiai egyensúlyi rendszer bemutatása a reakciókinetikai ismeretek

felhasználásával.

Az egyensúlyi állandó felírása, a tömeghatás törvényének megfogalmazása.

A kémiai egyensúly megzavarása, a zavaró hatások szerint csoportosítva.

Katalizátorok hatása a megfordítható folyamatokra.

Az ipari egyensúlyi folyamat bemutatása, (p, T, katalizátor), a konverzió

meghatározásának és megadásának módja.




20/44

8. Elektrolit egyensúlyok, erős és gyenge elektrolitok. Egyensúlyok vizes

oldatokban. Mutassa be a víz disszociációs egyensúlyi folyamatát! Ismertesse a

vizes oldatok kémhatását!

Elektrolit fogalma, az elektrolitos disszociáció, és mennyiségi mutatói.

A víz autoprotolízise, ionszorzata, pH és pOH.

A pH számítása, a pH skála értelmezése.

Sav-bázis egyensúlyok jellemzése, sók képződése, hidrolízise.




Valódi és potenciális elektrolit meghatározása

Homogén disszociációs egyensúlyok és jellemzőik (Kd , ), értékei erős és

gyenge elektrolitok esetén

A víz autoprotolízise:

H2O(f) + H2O(f) OH-(aq) + H3O

+ (aq)

Vízionszorzat: Kv = 1,0∙10

-14 (mol/dm

3)2

(T=25 0C)

pH = [ lg H3O+] pH + pOH = 14

Vizes oldatokban :[H3O + ] > 10

-7 mol/dm

3: savas kémhatás

Vizes oldatokban :[OH- ] > 10

-7 mol/dm

3: lúgos kémhatás

pH skála értelmezése

Savak és bázisok definiálása, csoportosítása erősség szerint

A sav-bázis reakciókon alapuló semlegesítéses térfogatos elemzési módszerek




21/44

9. Ismertesse a víz fizikai és kémiai tulajdonságait! Jellemezze a természetes vizet

összetétel alapján, beszéljen a vízkeménységről! Mondjon példát vízszennyező

anyagokra és a víz felhasználására!

A víz molekulaszerkezete, fizikai tulajdonságai, kémiai tulajdonságai.

Természetes víz összetétele.

Vízkeménység, vízlágyítás.

Vízszennyező anyagok.

A víz felhasználása (pl. oldószer, reakciópartner, hűtőanyag stb.)




Poláris kötések, poláris molekula, hidrogénkötés, molekularács, színtelen,

szagtalan, standard nyomáson folyékony, kiugróan magas olvadás- és

forráspont, a sűrűség változása a hőmérséklettel

A víz autoprotolízise, reakciói savakkal, bázisokkal, fémekkel, fém- és

nemfém-oxidokkal sók hidrolízise, szerves vegyületekkel való reakciója

(metán, etén, etin), észter hidrolízis, szappanfőzés (lúgos hidrolízis)

Természetes vizek: oldatok, tavak, folyók vizei, gyógyvizek, összetételük függ

a környezettől, pl. kőzetek összetételétől. A legtöbb természetes víz pH-ja az

oldott gázoktól, főleg a CO2-tól függ, a pH 4,5-8,3 között változhat. Savas esők

oka: oldódó SO2 és nitrogén- oxidok, ezek a víz pH értékét 4,0-5,0 közötti

értékre módosítják. Savas eső hatása a környezetre. Tengervíz: magas NaCl

tartalom.

Az édesvíz felhasználását befolyásoló tényezők, vízkeménység definíciója,

csoportosítása. Karbonát-keménység (változó keménység): oldott kalcium- és

magnézium-hidrogénkarbonátok, Nemkarbonát- keménység (állandó

keménység): egyéb oldott kalcium- és magnéziumsók.

Vízlágyítás: változó keménység esetén: forralás, állandó keménység esetén:

vegyszeres eljárások (egyenletekkel), ioncserélő berendezés és működése.

A víz, mint oldószer: hidratáció és jellemzése, a víz, mint reakciópartner:

biopolimerek hidrolízise, reakcióközeg: biokémiai folyamatok, szervetlen

kémiai reakciók, hűtőanyag : magas hőmérsékletű folyadékok, vagy gőzök

kondenzáltatására a leggyakrabban alkalmazott hűtőfolyadék.




22/44

10. A periódusos rendszer s mezőjének elemei és legfontosabb vegyületeik. Ismertesse

a NaOH jelentőségét szervetlen és szerves kémiai reakcióinak bemutatásával!

Helyük a periódusos rendszerben, vegyértékelektron-szerkezetük.

Fizikai tulajdonságaik.

Reakciókészségük, tárolásuk, lángfestésük.

Kémiai reakcióik vízzel, sósavval, oxigénnel, alkohollal a termékek és a reakciók

típusának megnevezése.

Előállításuk, gyakorlati jelentőségük, felhasználásuk.

A NaOH tulajdonságai és reakciói.




Helyük a periódusos rendszerben: I.A és II.A főcsoportban, vegyértékelektron-

szerkezetük ns1, ns

2

Alacsony Op., szürke szín, puhák, kis sűrűségűek.

EN és St. potenciál kicsi, erős redukálószerek, tárolásuk: I.A csoport elemei

esetén petróleum alatt, II.A elemei közül a Ba-ot kell petróleum alatt a, Sr-ot és

Ca-ot zárt üvegben tároljuk, a Mg és Be védő oxidréteggel rendelkezik.

Alacsony ionizációs energia, lángfestés (kivéve Be, Mg) és magyarázata.

Kémiai reakcióik vízzel, sósavval, oxigénnel, alkohollal. Rendhagyó reakcióik

oxigénnel (Na2O2, KO2, BaO2 képződése).

Előállításuk: sóikból olvadékelektrolízissel. Gyakorlati jelentőségük: ionjaik

élettani szempontból jelentősek (Na+, K

+ - ion pumpa, Ca

2+, Mg

2+- ionok

izomműködés, csontok). Felhasználásuk: vegyiparban redukálószerként,

pirotechnika.

NaOH: szín, halmazállapot, rácstípus, higroszkóposság, karbonátosodás,

bázikus sajátság.

Reakciói: fémekkel (pl.Al), szervetlen és szerves savval, szubsztitúció,

elimináció, észterek lúgos hidrolízise példákkal, előállítása elektrolízissel,

felhasználása.




23/44

11. Ismertesse a p-mező csoportjait, jellemezze a p-mező nemfémes elemeit!

Hasonlítsa össze a sósavat és a kénsavat anyagszerkezeti, és kémiai ismeretei

alapján!

A nemfémes elemek vegyértékelektron szerkezete, jellemző tulajdonságai,

fontosabb képviselőik.

A reaktivitás és az oxidációs szám változása a p-mezőben, fizikai és kémiai

tulajdonságaik változása az atom-illetve molekulaszerkezet függvényében.

Hidrogénnel alkotott vegyületeik tulajdonságai és gyakorlati/környezeti

jelentőségük.

Alkalmazások, gyakorlati vonatkozások.

HCl és H2SO4 összehasonlító jellemzése tulajdonságaik és reakcióik alapján.




A bór-asztácium vonaltól jobbra eső elemek a III.A-VIII.A csoportokban

(nemesgázok, F, Cl, Br, I, O, S, Se, N, P, C ), elektronhéj szerkezetük ns2np

1-6.

A 4. periódustól: ns2(n-1)d

10np

1-6.

Az elemek a fizikai tulajdonságaikban nagy változatosságot mutatnak. Pozitív

töltésű ionok képződése már kevéssé valószínű, elsősorban kovalens vegyületek

képzésére hajlamosak. A VI. és VII. főcsoportokban -2 ill. -1 oxidációs számmal

ionrácsos vegyületek is kialakulnak.

Szilárd állapotban molekula vagy atomrácsban kristályosodnak, általában

szigetelők. Negatív oxidációs állapotokban is előfordulnak. Savas oxidokat

képeznek.

Kovalens hidrogén vegyületek és jellemzésük: HX, H2O, H2S, NH3, CH4.

HX savas, NH3 bázikus természetű.

Molekulaszerkezetük, szilárd halmazállapotban rácstípusuk és a rácsot összetartó

erők, fizikai és kémiai sajátságaik, jelentőségük a vegyiparban.

A HCl és H2SO4 molekulaszerkezete, polaritása, halmazukat összetartó másodrendű

kötőerők.

Fizikai jellemzőik: H2SO4: higroszkópossága, elegyítése vízzel, HCl: szín, szag,

halmazállapot, vízoldhatóság.

Kémiai reakciók: erős savak, reakcióik vízzel, bázisokkal,híg oldataik reakciói

fémekkel. cc.H2SO4: passziváló hatása fémekre, reakció pozitív st. potenciálú

fémmel, roncsoló hatása.




24/44

12. A fémek általános jellemzése. A fémek fontosabb fizikai és kémiai tulajdonságai,

előfordulásuk és előállításuk általános módszerei.

A fémek helye a periódusos rendszerben, kialakulásuk feltétele, fizikai

tulajdonságaik.

Elektronszerkezetük, EN, st. elektródpotenciál, jellemző reakcióik.

Előállításuk általános módja.

Gyakorlati jelentőségük.

A vas- és alumíniumgyártás főbb lépései.




Az elemek több mint ¾-ed része fém. Az s-, d- és f-mező összes eleme és a p-

mező B-At vonal alatti elemei fémek. További csoportosítás: átmenetifémek,

ritkafémek. Kis, vagy közepes EN –suk révén jönnek létre, fémes kötést hoznak

létre. Fémrács, a fémes kötés leírása. Halmazállapotuk, könnyű és nehézfémek,

korrózióra való hajlamuk, megmunkálhatóságuk, színük, fizikai

oldhatatlanságuk, hő- és elektromos vezetésük és magyarázata.

Kis ionizációs energiájúak, elektronszerkezetükből következik a pozitív

oxidációs állapotok kialakulása. St. elektródpotenciáljuk néhány kivétellel

negatív.

Előállításuk: kémiai és elektrokémiai redukcióval, példák (termit reakció,

redukció szénnel, oldat- és olvadékelektrolízis).

Fémek és jelentőségük: használati tárgyak, történelmi korok pl. Rézkor,

építőipar.

Al-gyártás és lépései: feltárás, timföldhidrát kikristályosítása, kalcinálás, timföld

elektrolízise és reakcióegyenletei.

Vasgyártás alapanyagai: nyersvas, koksz, salakképző, forró levegő: a

nagykohóban közvetlen és követett redukcióval, kémiai egyenletei.




25/44

13. Ismertesse az alifás szénhidrogének jellemzőit! Mutassa be a csoportosítási

lehetőségeket, fizikai és kémiai sajátságaikat, és gyakorlati jelentőségüket!

Alifás szénhidrogének csoportosítása, általános képletük, fizikai tulajdonságaik.

Telített és telítetlen szénhidrogéneket felépítő kötések jellemzése, kimutatásuk.

Izoméria.

Reaktivitás, jellemző kémiai reakcióik.

Alkalmazások (az iparban használt legfontosabb oldószerek csoportosítása polaritás

szerint), gyakorlati vonatkozások.




Az alifás szénhidrogének közé soroljuk a telített és telítetlen szénhidrogéneket.

A telített szénhidrogéneknek láncforma szerint két fő csoportja van: nyílt láncú

(CnH2n+2) és gyűrűs (CnH2n ) vegyületek.

A telítetlen szénhidrogéneket felosztjuk kettős kötést tartalmazó alkénekre

(olefinek:CnH2n), gyűrűs (ciklikus) cikloalkénekre, valamint hármas kötést

tartalmazó alkinekre (acetilén szénhidrogének CnH2n-2).

Fizikai tulajdonságok (polaritás, oldhatóság, Op, Fp) és változásuk a homológ

sorokon belül.

A telített vegyületekben a C atomok egyszeres kötéssel kapcsolódnak, a telítetlen

vegyületekben kétszeres illetve háromszoros szén-szén kötés található.

Többszörös kötések kimutatása: kormozó lánggal égnek, valamint a brómos vizet

elszíntelenítik.

Izoméria fajtái: szerkezeti, konformációs, geometriai és optikai (példákon

bemutatva).

Reakcióik: égés, szubsztitúció, krakkolódás, addíció, polimerizáció

Legfontosabb gyakorlati vonatkozások: felhasználásuk oldószerként,

energiahordozóként.




26/44

14. Ismertesse az aromás vegyületek sajátságait! Jellemezze a benzol szerkezetét,

tulajdonságait, ismertesse reakcióit és a belőle származtatott vegyületeket!

Aromás vegyületek kötésrendszere.

Az aromaticitás fogalma, a benzol fizikai tulajdonságai, jellemző reakciói.

Halogénezés, nitrálás.

Származékok, alkalmazások, gyakorlati vonatkozások.




Az aromás szénhidrogének (arének) közé soroljuk a benzolt és a benzollal rokon

vegyületeket.

Aromás vegyület fogalma, konstitúció, delokalizált elektronrendszer, polaritás.

Benzol: szín, szag, halmazállapot, oldhatóság, éghetőség, kormozó égés és

magyarázata.

Reakciói: szubsztitúciós reakciók, a halogénezés és nitrálás bemutatása

reakcióegyenletekkel.

Fontosabb származékai: fenol, toluol, xilol, anilin, heterociklusos vegyületek:

piridin, pirimidin

A benzol rákkeltő, mérgező hatása. Felhasználása oldószerként, gyógyszeripar,

vegyipar, festékgyártás alapanyaga.




27/44

15. Ismertesse a tűzoltással kapcsolatos tudnivalókat!

Tűzvédelem kapcsolata a munkavédelemmel, környezetvédelemmel,


A tűz keletkezésének feltételei.

Személyi és tárgyi feltételek, tűzoltó eszközök és készülékek működése.

A dolgozó feladatai tűz esetén.

Égési sérülések típusai, ellátásuk.






A tűzvédelem kapcsolata a munkavédelemmel, a villámvédelemmel és a villamos


A tűz fogalma, keletkezésének feltételei.

Személyi feltételek munkavállalók felkészítése, dolgozók feladata tűz esetén, égési

sérülések és ellátásuk.

Tárgyi feltételek: tűzjelzők, tűzoltó készülékek, menekülési utak és vészkijáratok,

villamos berendezések szabályos használata, karbantartása; robbanásveszélyes

környezetben használatos munkaeszközök, berendezések, védőruhák, védőcipők.

Tűzoltás módja, tűzoltó eszközök és készülékek, az ABC porral oltókészülék

működési elve, a rajta található jelzések.

Épület elhagyása, segítségnyújtás mentésben és oltásban, a tűzoltók tájékoztatása, a

helyszín biztosítása

Égési sérülések I-IV. típus: bőrpír, hólyagok, mélyebb szöveti sérülések,

szenesedés.

Ellátás: folyóvízzel hűtés, fedőkötés stb.




28/44

16. Ismertesse a maró anyagokkal történő munkavégzéssel kapcsolatos fontos

tudnivalókat!

A savak és lúgok élettani hatása.

A biztonságos munkavégzés szabályai.


A kiválasztás szempontjai.

Elsősegélynyújtás lenyelés, bőrre, szembe kerülés esetén.





Savak: pörkképződés.

Lúgok: fehérjeroncsolás.

Tömény maró anyagokkal való munka, vegyi fülke, egyéni védőfelszerelés.


Szempontok: biztonsági szint, kényelem, ergonómia, ne hátráltasson a munkában,

esztétika.

Folyó vízzel való hűtés és hígítás, hánytatni tilos, próbakortyoltatás.




29/44

17. Foglalja össze, a munkaerő-piacon való sikeres megjelenéssel kapcsolatos

teendőket!

Munkaerőpiac ismerete, reális célok kitűzése.

Önéletrajztípusok. A motivációs levél tartalma.

Álláskeresési technikák alkalmazása, állásinterjún sikeres megjelenés.






A munkaerőpiac ismerete, reális célkitűzések a végzettségét figyelembe véve,

térbeli és szakmai mobilitás.

Az európai, amerikai és Europass önéletrajz felépítése.

A motivációs levél külalakja, célja, új típusú motivációs levelek.

Állásinterjúra történő felkészülés, interjúkérdések, megjelenés, metakommunikáció.

Újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, közösségi portálok.




30/44

18. Mutassa be a vegyianyagok környezetre gyakorolt hatását!


Vegyipari környezetterhelések.

Légszennyezőanyagok.

Vizek szennyezői.

Talajszennyezések.

A környezetszennyezés csökkentésének lehetőségei.







Légszennyezés, vízszennyezés, ipari szennyvízkibocsátás, veszélyes

hulladéktermelés, talajszennyezés.

Szennyező anyagok elkülönítése, káros kibocsátások csökkentése, megszüntetése.




31/44

19. Munkavégzés veszélyes anyagokkal

A veszélyes anyag fogalma.

A vegyi anyagok csoportosítása hatásuk szerint.

Vegyi anyagok tárolása (általános követelmények).


H, P mondatok.

A piktogramok típusai.






A veszélyes anyag fogalma, csoportosítása: ingerlő, fojtó, bódító, mérgező, maró,

rákkeltő, öröklési anyagokat károsító, magzatkárosító hatásúak.

Egymásra hatásuk ismerete, együtt nem tárolható anyagok, mérgek

méregszekrényben, polcok terhelhetőségének feltüntetése, ballonok tárolásának

szabályai.


H: figyelmeztető mondat, P: óvintézkedésekre vonatkozó mondat.

Címkén található jelölések: szállító adatai, mennyiség, termékazonosító, veszélyt

jelző piktogram(ok), figyelmeztetések, kiegészítő információs mező szükség esetén.




32/44

20. Ismertesse a személyi higiéné előírásait a gyógyszergyártásban!


Orvosi vizsgálatok típusai a gyógyszergyárban.

A tiszta terek speciális higiénés előírásai.


A vizsgaszervező által biztosított, a tételhez kapcsolódó bármilyen ábra


A higiénés előírások a GMP „Személyzet” fejezetében, valamint a steril

készítmények gyártására vonatkozó mellékletben találhatók.


a gyárnak higiénés programot kell készíteni (minden részlegben a helyi

követelményeknek megfelelően módosítják).

minden újonnan belépő dolgozót vizsgáljon meg az orvos

a gyógyszerkészítmények gyártásával foglalkozó személyeknek ne legyen

fertőző betegsége, és ne legyen nyílt seb a fedetlen bőrfelületükön

mindazok, akik a gyártótérbe belépnek, viseljenek az ott folyó munka

jellegének megfelelő védőöltözetet

a gyártóterületen és a raktárakban tilos az élelmiszer-fogyasztás, a dohányzás

se a terméket, se a gépnek azt a részét, amelyik a termékkel közvetlenül

találkozik, ne érintse meg kézzel a gép kezelője

tanítsák meg a személyzetet a kézmosó eszközök (helyes) használatára

Orvosi vizsgálatok típusai:

belépéskor (A jövőbeni munkakör előre rögzített követelményei szerint. A

gyógyszergyártási folyamat minél későbbi fázisában „találkozik” az egyén a

termékkel, annál szigorúbb feltételeknek kell megfelelni.)

rendszeres orvosi felülvizsgálat (az elvégzett vizsgálatokat a dolgozó

munkaköre határozza meg. Kettős elv: védik a terméket a beteg dolgozótól,

illetve ellenőrzik, hogy az egyén állapotára hogyan hatnak a környezeti

ártalmak.)

A tiszta terek speciális higiénés előírásai:

a steril készítmények gyártásában érintett személyzetet ki kell oktatni arra,

hogy minden olyan körülményt jelentsen, ami rendellenes nagyságú, vagy

típusú szennyezés kibocsátását okozhatja

tiszta terekben karóra, arcfesték és ékszer nem viselhető

ruhát váltani és mosakodni előírás szerint kell, hogy megakadályozzák a tiszta

téri öltözet szennyeződését és a szennyezés bejuttatását a tiszta terekbe.

a tiszta a tereket írásos utasítás szerint, gondosan kell kitakarítani.

ahol fertőtlenítő szereket használnak, ott több típust kell alkalmazni.

a fertőtlenítő - és mosószereket mikrobiológiai szennyeződését ellenőrizni kell

az „A” és „B” fokozatú terekben alkalmazott fertőtlenítő - és mosószereket a

felhasználás előtt sterilezni kell.




33/44

1. tételhez használható segédeszköz




34/44





35/44


kristályrács

önálló részecskék

hidratált részecskék

Ehidr

Erács

E

kristályrács

önálló részecskék

hidratált részecskék

Ehidr

Erács

E




36/44





37/44


Europass Önéletrajz

Fénykép helye (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Személyi adatok

Vezetéknév / Utónév(ek) Utónév Vezetéknév

Cím(ek) Házszám, utca, irányítószám, város (község), ország

Telefonszám(ok) (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Mobil: (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Fax(ok) (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

E-mail(ek) (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Állampolgárság (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Születési dátum (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Neme (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Betölteni kívánt munkakör / foglalkozási terület

(Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Szakmai tapasztalat

Időtartam Külön tüntessen fel minden – a pályázat szempontjából fontos – betöltött állást, a legutóbbitól kezdve és visszafelé haladva. (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Foglalkozás / beosztás

Főbb tevékenységek és feladatkörök

A munkáltató neve és címe

Tevékenység típusa, ágazat

Tanulmányok

Időtartam Külön tüntesse fel – a pályázat szempontjából fontos – tanulmányait, a legutóbbitól kezdve és visszafelé haladva. (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Végzettség / képesítés

Főbb tárgyak / gyakorlati képzés

Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

Országos / nemzetközi besorolás (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Egyéni készségek és kompetenciák




38/44

Anyanyelv(ek) Nevezze meg anyanyelvét (ha több van, mindet sorolja fel, ld.: kitöltési útmutató.)

Egyéb nyelv(ek)

Önértékelés Szövegértés Beszéd Írás

Európai szint (*) Hallás utáni értés Olvasás Társalgás Folyamatos beszéd

Nyelv

Nyelv

(*) Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei

Társas készségek és kompetenciák

Ismertesse ezeket a kompetenciákat és jelezze, hol sajátította el őket. (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Szervezési készségek és kompetenciák


Műszaki készségek és kompetenciák


Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák


Művészi készségek és kompetenciák


Egyéb készségek és kompetenciák


Járművezetői engedély(ek) Itt tüntesse fel, rendelkezik-e járművezetői engedéllyel, és ha igen, nevezze meg a kategóriáját. (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Kiegészítő információk Itt tüntesse fel az egyéb fontos információkat, pl. kontaktszemélyek, referenciák, stb. (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Mellékletek Sorolja fel a csatolt mellékleteket. (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)




39/44





40/44

Szennyvíz

durvarács

Oxigén Kémiaiderítőszerek

iszap

Első fokozat

Mechanikai tisztítás

Második fokozat

Biológiai tisztítás

Harmadik fokozat

Térbeli tisztítás

Szennyvíztisztítás folyamata




41/44





42/44




43/44




44/44

ÉRTÉKELÉS

Sorszám Név Feladat

sorszáma Osztályzat

............................................... ...............................................

Dátum Aláírás

27/2012. (viii. 27.) ngm - nive.hu · pdf filekovalens kötés és a kovalens...

Documents